TOLNA MEGYE SZÁMOKBAN
2013
Tartalom
Főbb jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Egészségügy, baleset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Oktatás, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Mezőgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Ipar, építőipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Lakás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Környezet, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Tolna megyei portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Társadalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Gazdaság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Kiemelt értékeink. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Tolna megye borvidékei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
– 0 .. + ...
Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. Az adat nem ismeretes. Előzetes adat. Nem közölhető adat.
Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Főbb jellemzők
Megyelista
Tolna megye BP BÁ
Budapest
Megyeszékhely
Szekszárd
Terület, km2
Bács-Kiskun
3 703
Települések számaa) BA
Békés
BO
BorsodAbaújZemplén
CS
Fejér
GY
GyőrMosonSopron
HA
Hajdú-Bihar
HE
Heves
KO
JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom
NÓ
Nógrád
PE
Pest
SO
Somogy
SZ
SzabolcsSzatmárBereg
TO
Tolna
VA
Vas
VE
Veszprém
11
Népesség, ezer főa)
228
Városi népesség aránya, %a)
56,2
Népsűrűség, fő/km2
Csongrád
FE
JÁ
Ebből: városa)
Baranya
BÉ
109
62
Foglalkoztatási arány, %b)
50,5
Munkanélküliségi ráta, %b)
6,0
Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forintb)
136 505
Öregségi átlagnyugdíj, forinta)
109 324
Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyb) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, főb) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c)
8 595
Egy főre jutó GDP, ezer forintd)
2 210
A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számae)
Zala
HU
Magyarország
5 418
0,16 151
Egy főre jutó beruházás, ezer forintd)
345
Termőterület, ezer hektár f)
311
Egy főre jutó ipari termelés, ezer forintb)
1 592
Tízezer lakosra jutó épített lakásb)
171
Ezer lakosra jutó személygépkocsie)
314
Ezer lakosra jutó internet-előfizetésb)
227
Autópályák, autóutak, kmb)
a) 2014. január 1-jei adat. b) 2013. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata.
2
3
Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezerb)
99
Működtetett vasútvonalak, kmd)
ZA
67
174
d) 2012. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. f) 2013. május 31-ei adat.
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
1. ábra A megye települései, 2014. január 1.
Község Város
2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1. % 80 60 40
0
10,1
56,2
Város
Városi népesség Tolna megye
11,0
70,4
Város
Városi népesség
Főbb jellemzők
20
Ország
3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1. Tolna megye
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
29% 25% 23% 16% 7%
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
35% 20% 20% 15% 9%
Ország
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
3
1. Népesség, népmozgalom
1. SZ PE
1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események
–1,7 –1,8
Megnevezés
2011
2012
2013
Lakónépesség, január 1., ezer fő HA
BP
–2,3
–3,0
Férfi
111
111
110
Nő
120
120
120
Összesen
231
232
230
Ebből: megyeszékhelyen
34
34
34
többi városban
97
96
95
101
102
101
községekben
A lakónépesség korösszetétele, január 1., %
FE, GY HU VE
–3,6
14 évesek és fiatalabbak
14
14
14
15–64 évesek
69
69
69
65 évesek és idősebbek
18
17
18
–3,9
Főbb népmozgalmi adatok
–4,1
BO KO
–4,4 –4,5
BÁ, CS, TO
–4,8
HE, JÁ
–5,0
Élveszületés, fő
1 807
1 945
1 915
Halálozás, fő
3 119
3 056
3 025
Házasságkötés, eset
820
832
833
Belföldi vándorlási különbözet, fő
–879
–581
–766
1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)
BA
1990
2001
2012
Férfi
Nem
64,85
67,96
71,88
Nő
74,23
76,57
78,85
–5,4
NÓ
–5,7
VA ZA SO
–6,0 –6,1 –6,2
1.3. tábla Átlagéletkor (év)
1990
2001
2013
Férfi
Nem
35,5
37,2
40,3
Nő
38,8
41,3
44,8
* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.
BÉ
–7,3
1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 4
(‰)
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra 2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 –8 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
1. Népesség, népmozgalom
Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet
1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1. Férfi
Nő
Férfitöbblet 15 10 Ezer lakos
5
0
90– 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4 Korév
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Nőtöbblet
0
5
10
15 Ezer lakos 5
2. Munkaerőpiac
2.
2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP GY
56,9 56,3
KO
54,7
VA
54,3
PE FE, VE
53,7 53,5
ZA
52,7
HU
51,6
Megnevezés
2011
2012
2013
Foglalkoztatott, ezer fő Ebből: középfokú végzettségű diplomás férfi Munkanélküli, ezer fő Ebből: legalább egy éve munkát keres a) férfi Gazdaságilag nem aktív, ezer fő Ebből: szeretne dolgozni nappali tagozatos tanuló Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %
84,9
84,1
88,1
57,0
54,4
57,2
17,7 44,8 8,4
17,7 45,1 8,9
20,1 47,0 5,6
3,9
4,2
2,5
4,8
5,2
3,9
84,5
82,7
80,7
14,1
12,7
12,3
19,0 52,5 47,8 9,0
17,2 52,9 47,9 9,6
15,9 53,7 50,5 6,0
a) Az alacsony mintaelemszám miatt az 5,0 alatti értékek fenntartással kezelendők.
TO BÁ CS
50,5 50,4 50,3
BA
49,7
JÁ BÉ
49,0 48,8
2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2013* Tolna megye Ország 0
HA
47,9
HE
47,4
SZ SO
46,7 46,6
20
Mezőgazdaság
40
60
Ipar, építőipar
80
100%
Szolgáltatások
2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája* % 20 15
2009
2010
2011
2012
6,0 10,2
9,6 10,9
0
45,0
9,0 10,9
BO
8,4 11,2
5
9,5 10,0
10
2013 Ország
Tolna megye * A KSH munkaerő-felmérése alapján.
NÓ
43,5
2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 6
(%)
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint*
Állománycsoport
2011
2012
2013
Fizikai foglalkozású
141 492
152 760
158 944
Szellemi foglalkozású
250 274
260 798
273 873
188 403
199 333
208 404
108,0
104,0
Forint/hó
Összesen
Előző év=100,0 106,1
Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású
104,7
104,2
105,0
Összesen
106,1
105,8
104,6
Fizikai
57%
Szellemi
43%
2. Munkaerőpiac
2.3. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*
2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013* % 300 250 200 150 100 50 162
279
213
Fizikai
Szellemi
Összesen
0
* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
7
3. Egészségügy, baleset
3.
3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO
23,0
BÉ BA
20,3 19,8
NÓ
18,6
CS
16,1
Megnevezés
2000
Háziorvos és házi gyermek171 orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó 1 471 lakos, fő Egy háziorvosra jutó beteg- 11 303 forgalom Egy házi gyermekorvosra 8 161 jutó betegforgaloma) a)
2011
2012
156
148
1 469
1 554
12 826
13 090
8 346
7 759
Tanácsadás nélkül.
3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás
HE
FE PE BP BÁ HU, SZ HA
11,5
7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1
Megnevezés
2000
2012
2013
Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset
1 677
1 522
1 522
69
66
67
51
46
47
9
10
9
76
77
76
..
6
6
3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO JÁ SO GY VE
BO
2,3 2,1 1,3 1,0 0,7
Megnevezés Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet
–4,0
(ezer) Teljesített Megjelenési Beavatkozás szakorvosi eset munkaóra 85 240 23 46 119 15 110 250 26 285
3 676
10
109 49 58 46 46
702 329 143 153 221
– 12 10 11 13
* A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák.
VA ZA
–9,3 –10,1
3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között 8
(%)
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek
Megnevezés
2000
2012
2013
Balesetek 32
10
14
171
118
118
Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses
260
158
182
Összesen
463
286
314
33
10
20
Súlyosan megsérült
210
125
128
Könnyen megsérült
407
204
269
Összesen
650
339
417
Balesetet szenvedett személyek Meghalt
3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása
3. Egészségügy, baleset
(előző év = 100,0)
% 160 140 120 100 80 60 40 20 0
58,8 140,0
110,3 100,0
88,3 115,2
Halálos
Súlyos sérüléses
Könnyű sérüléses
2012
2013
3.5. tábla Munkabalesetek
2000
2012
2013
Összesen
Megnevezés
905
476
442
Ebből: halálos
6
1
1
6
6
10
10
3
2
csonkulásos súlyos Központi Statisztikai Hivatal, 2014
9
4. Szociális ellátás
4.
BP
4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január
22,7
Megnevezés NÓ
22,3
HE
22,0
2012
Összesen
BÉ ZA
21,6 21,5
VA, VE
21,3
TO BA, CS SO
21,0 20,9 20,8
HU KO, JÁ
20,6 20,5
BÁ FE
20,2 20,1
GY
19,9
Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
19,2
BO
19,0
2014
76 210
74 391
72 799
46 005
46 914
47 933
17 453
16 455
15 661
Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő 86 111
Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
93 097
95 787
98 489 106 233 109 324 61 499
66 015
67 184
4.2. tábla Bölcsődei ellátás, december 31.
Megnevezés
PE
2013
Ellátottak száma, fő
2011
2012
2013
Működő bölcsőde
10
10
10
Működő férőhely
424
414
404
Kisgyermeknevelő
79
74
71
Megnevezés
2011
HA
17,8
2012
2013
812
816
830
Szociális étkeztetés
3 701
3 833
3 990
Házi segítségnyújtás
1 801
1 855
1 905
Idősek nappali ellátása
xxx
4.3. tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők
4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők
2011
2012
2013
Gyermekotthonban nevelt kiskorú
Megnevezés
197
203
165
Nevelőszülőnél nevelt kiskorú
256
287
302
Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú
5
8
7
18 éves és idősebb gondozott
84
84
68
542
582
542
Összesen
SZ
15,4
4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 2014. január 10
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január* Ezer fő 80 60 40
2010
2011
2012
2013
Nyugdíjasok, járadékosok összesen
48
73
47
74
46
76
41
77
0
41
78
20
2014
Öregségi nyugdíjasok
4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő 120 100
4. Szociális ellátás
80 60
109
96
93
98
86
98
82
93
77
20
106
40
0 2010
2011
2012
Átlagnyugdíj
2013
2014
Öregségi átlagnyugdíj
4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai
2 394
500
2 421
500
2 385
1 000 2 429
1 500
1 000 2 480
1 500
2 489
2 000
2 475
2 500
2 000
2 402
2 500
2 485
Fő 3 000
2 352
Ellátottak száma
Működő férőhelyek száma Férőhely 3 000
0
0 2009 2010 2011 2012 2013
2009 2010 2011 2012 2013
* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
11
5. Oktatás, kultúra
5. 88
Egy
Intézmény
PE
81
JÁ
80
HE
78
KO, NÓ
77
HU, BÁ, SO
76
FE
75
GY
74
BA, BÉ
73
CS, TO, VE
72
VA
71
ZA
68
131 106
7 185 16 424
21 19
10 9
25
3 047
19
10
17 18
4 502 4 093
27 24
12 10
5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban % 110 100 90 80 70 60 50
(2009/2010 = 100)
2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló
Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló
5.2. ábra A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma* Ezer fő 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Összes képzés
6 4
83
Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
7 5
HA
Óvoda
6 4
86
6 5
BO
Egy
gyermek- pedagógusFeladat- Gyermek, csoportra/ ellátási tanuló osztályra ra hely jutó gyermek, tanuló
5 4
SZ
5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 2013/2014
Nappali képzés
* A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
BP
66
5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 12
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai
Megnevezés
2011
2012
2013
Közművelődési intézmények 162
158
190
3 757
4 108
5 347
1 151
902
803
Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer
Muzeális intézmények Száma Kiállítások száma Látogatók száma, ezer
24
25
24
121
152
153
120
129
135
Települési könyvtárak 116
112
30
31
30
Könyvtári egységek száma, ezer
1 293
1 318
1 235
Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer
516
473
451
Szolgáltatóhelyek száma
5. Oktatás, kultúra
117
Beiratkozott olvasók száma, ezer
5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013 % 100 80 60 40 20 0 Rendezvény Kiállítás Közösségi rendezvény
Látogató Szórakoztató rendezvény Művészeti esemény Ismeretterjesztő rendezvény
5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013 Régészet
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
86%
Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet
3%
Ipar- és képzőművészet
1%
Irodalomtörténet, néprajz
4%
Egyéb
6%
13
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.
6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP
144,6
Megnevezés
2000
2005
2011
2012+
264
364
481
510
GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint
Egy főre jutó GDP Ezer forint
1 050
1 491
2 088
2 210
82
68
75
78
Az országos átlag százalékában GY
81,0
6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+
Tolna megye
Ország HU KO
66,5 66,1
FE VA
62,5 61,3
PE ZA
55,2 54,7
TO CS HA
52,0 50,5 49,5
BÁ, VE
47,1
BA, HE JÁ SO BO
44,0 42,5 42,2 40,7
BÉ SZ
37,5 36,4
0
20
Mezőgazdaság
Ipar
29,0
60
Építőipar
80
100%
Szolgáltatások
6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában % 1,50 1,25 1,00 0,75
0,10 1,17
0,12 1,22
0,16 1,30
0,00
0,08 1,17
0,25
0,06 1,00
0,50
2008
2009
2010
2011
2012+
Tolna megye
NÓ
40
Ország
6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012+ 14
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma 20 15 10 5 14
13
18
16
17
2008
2009
2010
2011
2012
0
Vállalkozási kutatóhely
76%
Felsőoktatási kutatóhely
18%
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely
6%
6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma
Megnevezés
2010
2011
2012
Tényleges létszám
210
192
228
Ebből: kutató-fejlesztő
89
94
84
45
42
81
26
23
20
111
125
146
51
67
57
35
36
64
segédszemélyzet Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező Számított létszáma) Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet a)
A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
15
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.
BP
7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31.
226
2011
2012
2013
Társas vállalkozás
Megnevezés
7 893
7 987
7 753
Ebből: korlátolt felelősségű társaság
4 753
4 984
4 977
62
68
69
részvénytársaság
SZ
204
betéti társaság
2 741
2 604
2 388
Önálló vállalkozó
26 364
26 341
26 709
8 304
8 399
8 548
Ebből: főfoglalkozású
CS BÁ BÉ
mellékfoglalkozású
11 031
11 266
11 580
Vállalkozás összesen
34 257
34 328
34 462
2 801
2 818
2 844
466
442
450
37 524
37 588
37 756
190 189
Nonprofit szervezet
185
Költségvetési és egyéb szervezet Összesen
SO HA ZA
178 176 175
HU
171
HE GY PE BA VA TO VE
7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág
157 156 154 153 152 151 148
6% 12% 11% 24% 5% 5% 15% 22%
7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ
135
KO
132
2011
2012
2013
0– 9
Létszám-kategória, fő
7 293
7 372
7 150
10– 49
506
522
506
50–249
85
82
87
250– NÓ
118
BO
111
Összesen
9
11
10
7 893
7 987
7 753
7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. 16
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
Nemzetgazdasági ág
Milliárd forint
Előző év = 100,0
7,3
98,4
Mezőgazdaság
40,6
65,3
Kereskedelem
7,3
104,5
Szállítás és raktározás
5,4
97,0
Információ és kommunikáció
2,7
129,1
Ingatlanügyletek
0,9
11,4
Adminisztratív szolgáltatás
0,5
108,2
Közigazgatás
3,1
114,4
Ipar
7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012
Tolna megye
Ország
0
20
40
60
80
100%
Belföldi érdekeltségű vállalkozás
Külföldi érdekeltségű vállalkozás
Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet
Nonprofit szervezet
7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012
Épület, egyéb építmény
42,6%
Gép, berendezés, jármű
55,7%
Egyéb
1,6%
* A beruházás helye szerint.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
17
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012
8. Mezőgazdaság
8.
BÉ
8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31.
16,8
2000
Művelési ág Szántó
11,8 11,4 11,3 10,8 10,6
SZ
9,8
JÁ
9,1
VA
7,4
ZA HE VE FE KO
6,8 6,6 6,3 6,2 6,1 5,2 4,7
2,7
BP
0,2
103,2 92,7
Gyümölcsös
1 433
1 740
121,4
Szőlő
5 792
5 144
88,8
Gyep
29 903
17 260
57,7
247 609 241 144
97,4
Erdő
64 000
66 229
103,5
Nádas
1 442
1 350
93,6
Halastó
2 189
2 130
97,3
315 240 310 853
98,6
27 511
Összesen
31 221
113,5
342 751 342 074
99,8
8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31.
Tolna megye
Ország
0
PE
207 459 214 200 2 800
Művelés alól kivett terület
BO, GY
2000=100,0
3 022
Termőterület
HU, NÓ
hektár
Konyhakert
Mezőgazdasági terület SO BÁ HA TO BA, CS
2013
20
40
Gabonafélék
Olajos magvak
Zöldségfélék
Egyéb növények
60
8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 18
80
100%
Szálas takarmányok
(%)
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013 Ezer hektár 120 100 80 60 40 20 0
48
103
29
8
3
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013 Kilogramm/hektár 7 000 6 000
8. Mezőgazdaság
5 000 4 000 3 000 5 960 5 360
2 940 2 480
3 340 2 590
5 360 4 430
1 000
5 840 4 630
2 000
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
0 Tolna megye
Ország
8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1.
Megnevezés
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúk
Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Tolna megye, ezer egyed
27
139
46
501
Az országos százalékában
3,5
4,7
3,7
1,8
Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Tolna megye
11
58
19
208
Ország
14
55
23
536
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
19
9. Ipar, építőipar
9.
9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO
GY
7 351
5 859
Milliárd forint 375
% 125
300
100
225
75
150
50 25
75 FE
4 476
0
318
336
365
2011
2012
2013 Volumenindex, előző év = 100,0
Termelési érték, milliárd forint VA
3 208
BO
3 076
JÁ
2 984
HE BÁ
2 821 2 807
0
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 2013*
Feldolgozóipar Élelmiszeripar HU
2 391
VE
2 157
BP ZA
2 044 2 023
PE CS TO
1 713 1 641 1 592
Járműipar
SO
1 379
Egyéb feldolgozóipar és javítás
HA
1 287
BÉ SZ
1 010 980
NÓ BA
845 841
Textil- és bőripar Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar Kohászat, fémfeldolgozás Villamos berendezés gyártása
–10
0
10
20
30
40 50%
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013*
(ezer forint)
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
20
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Export AlkalmazásTermelés ban állók részaránya az összes megoszlása értékesítésből 100,0 100,0 60,6
Ágazat Feldolgozóipar Ebből: élelmiszeripar textil- és bőripar gumi-, műanyag és építőanyagipar kohászat, fémfeldolgozás villamos berendezés gyártása járműipar egyéb feldolgozóipar és javítás
32,5
13,7
13,5
17,8
28,1
89,0
1,5
3,6
48,5
18,0 19,4 6,8 2,8
20,5 15,0 10,4 6,2
86,0 91,0 84,8 27,1
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Milliárd forint 25
% 250
20
200
15
150
10
100 50
5 0
9. Ipar, építőipar
9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013*
12
9
21
0 Egyéb építmények Összesen építése Volumenindex, előző év = 100,0 Termelési érték, milliárd forint Épületek építése
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 2011 Épületek építése
2012
2013
Egyéb építmények építése
Összesen
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
21
10. Lakás
10.
10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY
21,3
Megnevezés
2012
2013
2014
98 020
98 083
98 125
Ebből: 1 szobás
4 982
4 978
4 976
2 szobás
28 000
27 995
27 988
3 szobás
38 869
38 879
38 896
4 és több szobás
26 169
26 231
26 265
236
236
232
Lakásállomány
PE
11,6
Száz lakásra jutó személy
10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP
10,2 500 400 300 200
VA CS HU, SO
7,9 7,6 7,4
100 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
BÁ
6,5
HA
6,0
Épített lakás
Kiadott új lakásépítési engedély
10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások
Megnevezés BÉ FE, SZ, JÁ ZA
4,8 4,5 4,4
VE BO KO BA, HE TO
3,8 3,7 3,5 3,4 3,3
2011
2012
2013
Épített lakások száma
120
119
75
Ebből: természetes személy által
98
90
57
21
29
18
116
139
119
66
56
33
vállalkozás által Átlagos alapterület, m
2
Megszűnt lakások száma
NÓ
1,7
10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint
2013
2012
2011 0
20
40
60
80
100%
Családi ház
Csoportház
Többszintes többlakásos épület
Lakóparki
Egyéb
10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint
2013
2011 0
20
40
60
1
2
3
80
100%
4 és több 4+
10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete m2 150 120 90 60 119
101
139
107
116
103
114
92
109
89
30 0
2009
2010
2011
Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal, 2014
2012
2013
Ország 23
10. Lakás
2012
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
11.
11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP
VA
GY
45,0
Megnevezés
31,5
28,6 a) b)
HU ZA HA
26,7 26,3 26,0
SO VE
25,0 24,9
HE, PE
23,5
20,1
BA
19,5
FE
17,0
TO CS BÁ, JÁ
16,0 15,8 15,6
KO BO
14,9 14,4
SZ NÓ
13,7 13,3
2012
2013 66 4 485 73 858 8 836 171 144 23 687 618 3 035 12 962 2 410 42 424 12 280
Július 31-én. December 31-én.
11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 Belföldi
62,8%
BÉ
2011
Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 66 66 Férőhelyek számaa) 4 367 4 500 Vendégek száma 67 276 71 797 Ebből: külföldi 8 061 8 352 Vendégéjszakák száma 147 647 156 966 Ebből: külföldi 21 698 22 227 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 670 696 Férőhelyek számab) 3 456 3 557 Vendégek száma 9 920 9 711 Ebből: külföldi 1 917 1 377 Vendégéjszakák száma 32 982 30 046 Ebből: külföldi 8 859 8 183
Szálloda Többi szálláshelytípus
37,2%
Panzió 14,4% Közösségi szállás 12,2%
Üdülőház 8,9% Kemping 1,7%
Külföldi
61,3%
Szálloda Többi szálláshelytípus
38,7%
12,2% Panzió Közösségi szállás 3,9%
Üdülőház 5,8% Kemping 16,7%
11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 24
(%)
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén
Megnevezés
2011
2012
2013a)
Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő
4 005
4 123
3 976
–
–
–
110 437 109
101 418 101
94 418 105
Alapterület összesen, ezer m
2
Átlagos alapterület, m2
A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.
11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása 6 5 4 3 2 1 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Bevásárlóközpontok
2011
2012
2013
Hipermarketek
11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 2013. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete
29% 24% 19% 11% 7% 5% 2% 2%
11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint
Megnevezés
2011
2012
2013
431 59 483
426 60 471
430 65 450
147
139
138
1 120
1 096
1 083
Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
25
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
a)
12. Környezet, infrastruktúra
12. PE
12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások*
356
(millió forint) VA
348
GY
343
ZA VE BP, BÁ
332 330 329
KO
324
FE
317
TO
314
HU SO
308 307
BA
304
Megnevezés
2010
2011
2012
Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak
980 636 1 616
1 772 1 365 3 136
375 879 1 254
657
625
1 154
1 177
1 162
1 098
* A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.
12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012 Tolna megye Ország 0 Csak mechanikai
20 40 Biológiai is
60
80 100% III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat
12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013 HE
290
Tolna megye
CS
285
Ország 0
20
40
Újrafeldolgozással
NÓ
271
BÉ
267
HA
261
60 Égetéssel
80
100%
Lerakással
12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 Tolna megye Ország
SZ JÁ
254 252
BO
245
0
20
40
Állami
60 Közösségi
80
100% Magán
12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 26
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megye
12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek összetétele, 2013 Tolna megye
Ország 57%
Nemzeti park
57%
36%
Tájvédelmi körzet
40%
6%
Természetvédelmi terület 4%
Megnevezés
2011
2012
2013
Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma
91 67 754
91 70 896
91 71 619
293
308
314
61 613
63 929
64 137
266
278
281
47 534
50 253
51 660
12. Környezet, infrastruktúra
12.2. tábla Információ, kommunikáció
12.3. tábla Személygépkocsi-állomány
Megnevezés Személygépkocsi
2011
2012
2013
70 325
70 683
71 617
76
75
73
304
307
314
Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi
12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013
Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a)
8% 6% 20% 65%
a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
27
Tolna megyei portré Adottságok „Szántó barnítja távolabb a zöldet pilledt jószága már alig kocog…” Babits Mihály: Tájkép
Tolna megye a Duna jobb partján, a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Területe és lakossága alapján az egyik legkisebb és legritkábban lakott megyének számít. A természeti értékekben gazdag, mintegy 3700 km2-es tájon, a zömmel kis és közepes népességnagyságú településeken alig 230 ezren élnek. Népsűrűsége 62 fő/km2, a 3. legalacsonyabb az ország 19 megyéje közül. A megyének 109 települése van, közülük 11 város, 98 község. Ezek közül legnépesebb a 33 és fél ezer fős Szekszárd, amely egyben az ország legkisebb megyeszékhelye. Ezt követi 19–19 ezres lélekszámmal Paks, amely az atomerőműnek köszönhetően hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városa, valamint Dombóvár, a Baranya–Somogy határán fekvő, fürdőjéről és vasúti csomópontjáról ismert járási székhely. Mellettük további 2 város, Bonyhád és Tolna lakónépessége meghaladja a 10 ezer főt. A megye településszerkezete jellemzően aprófalvas jellegű, a községek több mint felében a lakosság száma nem éri el az ezret, az 500 fő alatti törpefalvak aránya 30%. A Duna vonalában lévő települések a térségen áthaladó 6. sz. főútnak és az M6-os autópályának köszönhetően jól kapcsolódnak az ország közlekedési hálózatához. A megyeszékhely 140 km távolságban fekszik Budapesttől és 50 km-re a horvát határtól. A megye „átellenében” élők számára az M7-es autópálya érhető el könnyen, míg a belső részeken jelentős közlekedési, és egyben gazdasági, szolgáltatási elmaradás tapasztalható. Nem véletlen tehát, hogy 11 városából 7 a megyehatáron található. A megye egész területe változatos természeti értékekkel büszkélkedhet. Északról a Mezőföld termékeny tája nyúlik be, keleten 101 km-en át, természetes határként húzódik a Duna, délről a Mecsek, nyugatról a Somogyi-dombság határolja. Felszínén épp úgy megtalálhatóak az árvalányhajas, homokos puszták, mint a völgyekkel szabdalt, összefüggő erdőség borította dombvidékek. Hazánk legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, a Gemenc közel 20 ezer hektáron terül el. Az 1977 óta védett 28
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré természetvédelmi területet az ország legszebb és legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya tette világhírűvé. Nem kevésbé híresek a gyulaji vadrezervátum dámvadjai, évről évre sok hazai és külföldi vadászt vonzva. Éghajlata átmenetet képez az Alföld és a Dunántúl klímája között. A megye nagy része napfényben igen gazdag, különösen a Dél-Mezőföld és a Sárköz, ahol a napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000 órát. A megye ásványi nyersanyagokkal nem rendelkezik, legnagyobb „kincse” a termőföld, amelynek átlagos aranykorona-értéke csak Békésben magasabb. A talaj minősége kedvező feltételeket teremt a növénytermesztésnek, különösen a kalászos gabona és a kukorica számára. Tolna színes és fordulatos történelmi múltjáról a rendkívül gazdag régészeti leletanyaga mesél. Már az őskorban is lakott terület volt, később is számos kultúrának és népcsoportnak adott otthont. A római korban Pannonia provincia keleti határát jelentette. A Birodalom védelmét szolgáló erődvonal, a „limes” szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján. A középkorban – a mostaninál nagyobb területen – több mint 500 lakott települése volt, 100 ezer fő körüli lakossággal. A törökdúlás következtében a megye nagy része lakatlanná vált, amit németekkel és magyarokkal újranépesítettek. A II. világháborút követő időszak legfontosabb változása a lakosságcsere volt, amelynek során az itt élő németeket kitelepítették, és helyükre főként bukovinai székely és felvidéki magyar családokat hoztak. A soknemzetiségű megye népművészete a leggazdagabb és a legszínesebb Magyarországon. Közülük is kitűnik Sárköz, ahol a mai napig őrzik a református lakosság által kialakított népi hagyományokat.
1. kép Tolnai táj Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Fényképezte: Pécsi Attila 29
2. kép A szekszárdi apátság romjai
Fényképezte: Pernecker Imre
Szekszárdon működik hazánk egyetlen német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn. Az alapvetően mezőgazdasági arculatú vidéket sokáig kizárólag szarvasmarha-tenyésztéséről és bortermeléséről ismerték az országban. A Paksi Atomerőmű megépítése sok szempontból fellendülést hozott a megyének, de mint idegenforgalmi attrakció is népszerű, látogató központját évente több ezren tekintik meg.
Társadalom A hivatalos magyar népszámlálások történetében Tolna megye népessége a II. világháború idején volt a legmagasabb, 277 ezer fő, majd az ezt követő cenzusok egyre csökkenő lélekszámot jeleztek. A legutóbbi népszámláláskor alig 230 ezer személyt regisztráltak. 2001 és 2011 között az országosnál (2,6%) jóval nagyobb mértékben, 7,7%-kal csökkent a lakosság száma, amivel a három legnagyobb népességfogyást elszenvedő megye (Békés, Nógrád és Tolna) közé tartozott. Tolnában az országoshoz hasonlóan csökkent az élveszületések és a halálozások száma, a kettő eredőjeként számított természetes fogyás némileg mérséklődött. 2013-ban 1900 gyermek született, és 3000-en haltak meg. Mind az élveszületések, mind a halálozások száma mintegy 2–2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, így összességében 1%-kal mérséklődött a népesség természetes fogyása. 2014 január–márciusában tovább rom30
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré lott a születésszám a megyében, az egy évvel korábbinál 5%-kal kevesebb (országosan 1%-kal több) gyermek született. Az ezer lakosra vetített természetes népmozgalmi mutatók továbbra is kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. 1. ábra A népesség számának alakulása a megyében, 1870–2011 Ezer fő 350 300 250 200 150
230
250
254
266
263
272
276
277
273
269
273
259
257
239
50
225
100 0 1870 80 90 1900 10 20 30 41 49 60 70 80 90 2001 11
Az elmúlt év során 850 házasságot kötöttek a megyében, ez 2%-kal felülmúlta a 2012. évit. Ez év első három hónapjában 103 pár kelt egybe, 16-tal több, mint egy éve. Az országoshoz hasonlóan Tolna megye lakosságát is az elöregedés jellemzi. Évről évre csökken a gyermekek, ugyanakkor nő az idősek száma és aránya. 2013-ban a megye lakosságának 14%-a gyermek, 69%-a aktív korú (15–64 éves) volt, 18%-a pedig már betöltötte a 65. életévét. A fiatalok aránya némileg elmaradt az országos átlagtól, az időseké kissé meghaladta azt. Az öregedési index értéke (a 100 gyermekkorúra jutó 65 év felettiek száma) 2001 óta 90-ről 129-re emelkedett. 1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása (%)
Mutató
2009
2010
2011
2012
2013
Aktivitási arány
52,0
52,0
52,5
52,9
53,7
Foglalkoztatási ráta
47,1
47,6
47,8
47,9
50,5
9,4
8,4
9,0
9,6
6,0
Munkanélküliségi ráta
A legutóbbi két cenzus közötti időszakban tovább javult a népesség iskolázottsága, 5,5 százalékponttal nőtt a közép-, és 4-gyel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűeké 4 százaKözponti Statisztikai Hivatal, 2014
31
lékponttal csökkent. A képzettségi mutatók a növekedés ellenére elmaradnak az országos átlagtól, Tolna a megyék rangsorában az utolsó harmadban szerepel. Az iskolázottság szintje a megyén belül Szekszárdon volt a legmagasabb, mivel a továbbtanuló vidéki fiatalok jellemzően csak kis számban tértek vissza lakóhelyükre. Tolnában a népesség egyötöde beszélt az anyanyelvén kívül még egy vagy több – főként német és angol – nyelvet.
Javuló foglalkoztatottsági mutatók Tolna megye munkaerő-piaci jelzőszámai a javuló tendencia mellett – a munkanélküliségi ráta kivételével – elmaradnak az országos átlagtól. 2013-ban a 15–74 éves népesség körében a gazdaságilag aktívak aránya 54%-ot tett ki, aminél csak Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyék mutatója volt alacsonyabb. A foglalkoztatottak száma 4 ezer fővel bővült, a foglalkoztatási ráta az előző évhez képest jelentősen, 2,6 százalékponttal emelkedett. A munkanélküliek száma 2012 óta nagymértékben lecsökkent, a ráta értéke az országos 10,2%-kal szemben csak 6,0% volt, ami alapján a megye a főváros és a megyék sorrendjében igen előkelő helyet foglalt el. Az alkalmazásban állók száma 2013-ban mind a megyében, mind országosan 1%-kal emelkedett, a növekedés a közfoglalkoztatás bővülésével összefüggésben a költségvetési területen erőteljesebb volt (5,2%), mint a versenyszférában (0,7%). Egy év alatt a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 4,6, a nettó 5,8%-kal emelkedett. A legkevesebbet a vendéglátásban, a legtöbbet az energiaiparban dolgozók keresték, havonta átlagosan 78, illetve 407 ezer forintot. Tolna megyében 2013 decemberében 10,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 27%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban, köszönhetően az aktív foglalkozáspolitikai eszközökkel támogatottak magas számának. A személyi jövedelemadó vizsgálata közvetlenül az ott élők anyagi helyzetét, közvetve a megye gazdasági fejlettségét is mutatja. 2012-ben – az országos átlaghoz hasonlóan – Tolna népességének 43%-a tartozott az adófizetők körébe. A megyében a nemzet teljes adóköteles jövedelmének mindössze 2,1%-a, 175 milliárd forint keletkezett, amely arány alacsonyabb a népességből, illetve a foglalkoztatottakból képviselt hányadnál. Egy tolnai adófizetőnek 1 millió 730 ezer forint jövedelem után kellett adót fizetnie, ami éves szinten 160 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. 32
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré
Gazdaság Gazdasági teljesítménye alapján Tolna megye a közepesen fejlett térségek közé tartozik. A 2012. évi előzetes adatok szerint a bruttó hazai termékből (GDP) beszerzési áron számolva 510 milliárd forinttal, arányát tekintve 1,8%-kal részesedett. Egy tolnai lakosra az országos átlag háromnegyede, 2210 ezer forint GDP jutott. Fajlagos teljesítménye alapján a főváros és a 19 megye rangsorában a 8. helyet foglalta el, jóval megelőzve a régió másik két megyéjét. A megye ágazati szerkezete a bruttó hozzáadott érték alapján nagymértékben eltér az országostól: meghatározó a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat (11%), az ipar (37%), átlag feletti részesedésüket a termőhelyi adottságoknak, illetve az energiaszektorának köszönheti. Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar aránya a főváros után itt a legalacsonyabb (12%), az építőipar részesedése országosan a legmagasabb (6%). A szolgáltatásokból származó teljesítmény aránya a többi megyéhez képest igen alacsony (46%), míg Budapesten, ahol a legerősebb, meghaladja a 80%-ot. 2. ábra A GDP megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2012
Tolna megye
10,8
A 19 megye átlaga
7,5
43,1 37,8
54,6
30,6
Magyarország 4,7 0
46,2
10
20
Mezőgazdaság (A)
64,7 30
40
50
60
Ipar, építőipar (B-F)
70
80
90 100%
Szolgáltatás (G-U)
Tolna megye korábban sem tartozott az iparilag fejlett megyék közé. Habár az ipar teljesítménye 2013-ban tovább bővült, és a termelés volumene az országosnál jobban, 8%-kal növekedett, a megyei összteljesítmény azonban meglehetősen alacsony maradt. Egy lakosra 1 millió 600 ezer forint ipari kibocsátás jutott, ami az országos átlag kétharmada. Ipari struktúrájában meghatározó jelentőségű az energiaszektor, ezen belül nem csak a megye, hanem az ország egyik Központi Statisztikai Hivatal, 2014
33
legnagyobb termelőüzeme, az 1983 óta működő Paksi Atomerőmű. 2013-ban a hazai villamosenergia-termelés több mint 50%-át állította elő. Bár a megye jellemzően mezőgazdasági jellegű, az erre épülő feldolgozóipar jelenléte szerény. Említést a tejipar érdemel, amely Szekszárdon és Dombóváron tölt be fontos szerepet. Tolnában az építőipar az országosnál nagyobb súllyal bír. Az ágazat teljesítménye 2013-ban 14%-kal bővült, a vállalkozások termelési értéke 21 milliárd forint volt. A megyei székhelyű szervezetek építőipari teljesítménye az országosnak mindössze 1,6%át tette ki. A tolnai termelés 56%-a épületek, 44%-a egyéb építmények kivitelezéséből származott. Utóbbi építményfőcsoport 23%-os növekedése az út- és közműépítési munkákból származott. A lakásépítések száma 2013-ban az elmúlt évtizedek legalacsonyabb értékét mutatta. Mindössze 75 új lakás használatbavételére adtak ki engedélyt, ami a 60 évvel ezelőttinek kevesebb mint a fele.
ÁTKELÉS A DUNÁN Tolna megyéből indulva három hídon juthatunk át a Duna túlpartjára: Türr István híd: Bátaszék határában, de már a szomszédos megye területén ível át a folyón a bajai közúti-vasúti híd. 1906–1908 között építették és ez hazánk legdélibb Duna-hídja. A II. világháború idején elpusztult, de fontossága miatt hamar újjáépítették, és 1950-ben ismét átadták a forgalomnak. Beszédes József híd: Dunaföldvár jelentős csomóponttá vált azáltal, hogy az 52. sz. főúton Kecskemét felé tartók itt kelhetnek át a Dunán. A hidat 1930-ban avatták fel, ezt követően 70 évig vasúti forgalom is futott rajta. Szent László híd: Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Rajta vezet át az M9-es autóút. A forgalomnak 2003-ban adták át. 73 év után ez volt az első olyan híd a Dunán, amely nem a fővárosban épült. A hidakon kívül még két helyi jelentőségű kompátkelő működik a megyében: Paks és Géderlak között naponta közlekedik járat, 50 tonnás teherbírással. Gerjent és Kalocsát a 2012-ben felújított, 40 tonna teherbírású komp köti össze. A harmadik, a Dombori–Fajsz járat működtetését épp a szekszárdi híd megépítése tette szükségtelenné.
34
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré Élénkült a beruházási aktivitás. A gazdasági szervezetek 2013 során 10 milliárddal költöttek többet fejlesztésre, mint egy évvel korábban. A térségben összesen 55 milliárd forint értékű új beruházás valósult meg, az országos teljesítményérték 1,5%-a. Egy lakosra vetítve az országosnak kétharmada, 240 ezer forint teljesítményérték jutott, e fajlagos összeg Tolnának a 10. helyet biztosította a megyék csökkenő rangsorában. A legnagyobb beruházónak számító energiaipar 5%-kal, a feldolgozóipar 43%-kal fordított többet fejlesztésre.
Kimagasló termésátlagok Tolna megye gazdasági életében mindig meghatározó a mezőgazdaság. A térség mezőgazdasági jellegét igazolja, hogy az agrárium hozzájárulása a megyei bruttó hozzáadott értékhez az országra jellemző arány több mint kétszerese. Ez főként a kiváló termőhelyi adottságoknak köszönhető, a tolnai szántóterületek átlagos aranykorona értéke (26 AK) a második legmagasabb az országban. A művelési ágak szerkezete az országostól eltérő. Legszembetűnőbb különbség a mezőgazdasági és a termőterület igen magas, 70, illetve 91%-os aránya. Az összes földterület kétharmadát a termelés szempontjából legfontosabb művelési ág a szántó foglalja el, további egyötödét erdő borítja. A szántóföldön – a kalászos gabonákat megelőzve – a kukorica vetésterülete a legnagyobb. Az elmúlt évben búzát 48, kukoricát 109 ezer hektáron termesztettek. A két legfontosabb olajipari növény a napraforgót és a repce. 2013-ban az utóbbi évek legnagyobb területéről, együttesen 36 ezer hektárról takarították be. Termesztését az ágazat jöve3. ábra A kalászosok és a kukorica területe és termésmennyisége Terület, ezer hektár 120 100 80 60 40 20 58 102 0 2009
58 98
58 111
2010
2011
Kalászosok területe Kalászosok termésmennyisége
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Termésmennyiség, ezer tonna 1 200 1 000 800 600 400 200 59 109 61 103 0 2012 2013 Kukorica területe Kukorica termésmennyisége
35
delmezősége nagyban befolyásolja. Az emberi táplálkozás szempontjából fontos burgonyát évről évre egyre kisebb (220 ha) területen termesztik, a cukorrépa vetésterülete ugyan alacsony (1500 ha), de évek óta változatlan. 2013-ban a termésátlagok alapján Tolna a 19 megye közül a búzánál, a repcénél és a napraforgónál az első, a kukoricánál a harmadik, a cukorrépánál az ötödik, a burgonyánál a hetedik helyen szerepelt. A megye másik jellegzetessége a szőlő művelési ág országosnál magasabb, 1,5%-os részesedése. A szőlőtermesztéshez csaknem a megye teljes területén kitűnőek a domborzati és klimatikus viszonyok és a talajadottság. Az ültetvények területe 5100 hektár. A megye 109 településéből 59 a két borvidék – a szekszárdi, vagy a tolnai – egyikébe tartozik. A szarvasmarha-tenyésztésnek évszázados hagyománya van e vidéken, elég említenünk a bonyhádi vöröstarka tájfajtát. A megye gazdaságaiban 2013. decemberben 27 ezer szarvasmarhát tartottak. Az állomány korábban tapasztalt évről évre való viszszaesése úgy tűnik megtorpant, míg a 139 ezer sertésnél tovább folytatódott az állomány csökkenése.
Kiemelt értékeink Tolna megye borvidékei „Ott a szőlőhegy, a tömzsi présház mely előtt ülve ha szertenéztem, dallá ringott bennem kétség és láz…” Babits Mihály: Hazám
Bor és táj Hazánk szinte egész területe alkalmas szőlőművelésre, de a különböző termőtájak közül kiemelkednek a legkiválóbb szőlőtermesztő területek, a borvidékek. A hasonló természetföldrajzi adottságokkal és történelmi háttérrel bíró termőtájakat az adott vidékre jellemző, hasonló karakterű borok teszik ismertté. Hazánk 7 borrégiója 22 borvidéket foglal magába. A Pannon borrégió négy borvidékéből kettő található Tolna megyében: a Szekszárdi és a Tolnai. A Szekszárdi az egyik legrégebbi – közel kétezer éves – történelmi borvidékünk. A Sárköztől nyugatra húzódik, észak-déli irányban a Szekszárdi-dombság, melynek keleti oldalán találha36
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré 4. ábra A Szekszárdi és a Tolnai borvidék térképe
Szekszárdi borvidék Tolnai borvidék Forrás: KSH.
tók azok a dűlők, amelyek oly híressé tették az itteni vörösbort. Éghajlata mérsékelten kontinentális, ritkán vannak tavaszi és őszi fagyok, viszont helyenként aszályos időszakokkal kell számolni. A nyarak melegek és szárazak, a napsütéses órák száma magas, ami kedvez a későn érő fajtáknak. A szőlőhegyek termőtalajának felső rétege leggyakrabban agyag és lösz, ezért a talajerózió ellen folyamatosan védekezni kell. A termőterület nagysága 2600 hektár, a birtokszerkezet elaprózódott, az átlagos birtokméret alig haladja meg az 1500 m2-et. A borvidékhez sorolt 15 település teljes területe 62 ezer hektár és mintegy 58 ezren lakják. Központi települése a legnagyobb szőlőterülettel rendelkező, és a borvidéknek nevet adó Szekszárd. A város történelmi múltja, hazai és nemzetközi hírneve alapján 1987-ben megkapta „A szőlő és a bor városa” címet. A Tolnai borvidék a Szekszárdi borvidék Völgységi körzetéből 1998-ban alakult meg, kiegészülve további termőhelyekkel. Története alig másfél évtizedes, de a szőlőművelés, borkészítés hagyománya legalább a római korig nyúlik vissza. A Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén elterülő tájegység szinte körülöleli a megyeszékhelyet. Adottságai, éghajlata hasonló a szekszárdi borvidékéhez. Északi része kicsit hűvösebb és csapadékosabb, míg a déli melegebb és szárazabb. Felszínét az agyagos-homokos tavi üledékek felett vastag lösztakaró fedi. A táj nem különösebben tagolt, lankás lejtők váltogatják egymást. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
37
5. ábra Tolna megye területének és lakónépességének megoszlása borvidékek szerint, 2013 Terület, hektár
Lakónépesség, fő 17%
25%
39%
27%
44%
Szekszárdi
48%
Tolnai Borvidékhez nem tartozó
A borvidék központja a megye geometriai közepén, Kölesden van. A borvidékhez tartozó települések száma – 2009-ben 51, 2013-ban már 54 – folyamatosan emelkedik. Közigazgatási határai átnyúlnak a megyén túlra, egy települése Baranyához, hat Fejér megyéhez tartozik. Területe három részre – Tamási, Tolnai és Völgységi körzetre – tagolódik. Az északkeleti körzet a külső-somogyi részen fekszik, természetes határai a Kapos és a Koppány folyók, valamint a Sió-csatorna. Központja Tamási. A Tolnai körzet a megye északi részén, a Duna és a Sió alkotta háromszögben terül el. Legnagyobb városa Paks. A Völgységi körzet – Bonyhádi centrummal – a Mecsek északi előterében húzódik meg, igazi dombvidéki terület. A borvidék – Tolna megyéhez tartozó – több mint negyven településén 110 ezren élnek, területe 165 ezer hektár. A borrégión belül a legnagyobb szőlő termőterülettel rendelkezik, 2900 hektárral. A tájegység különleges látnivalója a györkönyi pincefalu a háromszáznál is több présházzal, vagy a bölcskei, kölesdi, simontornyai pincesorok, a dunaföldvári földbe vájt pincék.
Bor és hagyomány A római korban már bizonyítottan fejlett szőlőkultúra létezett e vidéken, amit részben az itt előkerült szőlőmetsző kések, részben pedig a szekszárdi szarkofág leletegyüttese igazol. A szőlőindákkal díszített márvány koporsó mellett talált különleges üvegedény, a vasa diatreta felirata így szól: „Áldozz a pásztornak, igyál s élni fogsz!” 38
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré
3. kép Szőlőpászta
Fényképezte: Pécsi Attila
A XI. században a bencés szerzetesek vitték tovább a szőlőművelés kultúráját. A török hódoltság idején a fehér bor mellett meghonosodott a vörös is. A borvidék híres kadarkáját rácok hozták erre a vidékre a Balkán-félszigetről a törökök kiűzését követően. A 18. század elején kilenced helyett csak tizedet kellett fizetni a bor után, ez a rendelet pedig vonzotta a német telepeseket, akik több hullámban érkeztek a vidékre. Az új szőlősgazdák folytatták a hagyományokat, gondosságuknak és szorgalmuknak köszönhetően javult a borok minősége. Az összefüggő szekszárdi történelmi borvidék a XVIII–XIX. század fordulójára alakult ki. A Habsburg Birodalom idején a szekszárdi bornak olyan hírneve volt, hogy sokan törekedtek itteni szőlőbirtokok megszerzésére. A XIX. század második felében a filoxéra óriási pusztításokat végzett ezen a vidéken is. Az újratelepítés 1896-tól kezdődött meg és teljesen átalakította az addigi fajtaszerkezetet. Az 1960-as évektől kezdve a nagyüzemi szőlőtermesztés keretein belül folyt a termelés. Majd a rendszerváltozástól napjainkig újra a családi gazdaságokra alapozott, kisebb volumenű, de lényegesen jobb minőségi bortermelés vált jellemzővé.
Bor és irodalom A szekszárdi borászok erőssége a vörösbor, akik a talaj alacsony mésztartalmának köszönhetően kisebb savtartalmú, könnyen iható, ugyanakkor testes, magas alkoholtartalmú borokat tudnak előállítani. A borvidékre jellemző szőlők többsége kékszőlő, melyek közül a legnagyobb területen termesztett fajták a kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, illetve a Központi Statisztikai Hivatal, 2014
39
zweigelt és az oportó. Szekszárd hírnevét a kadarka teremtette meg, de napjainkra kevés maradt belőle. A bikavér a Szekszárdi borvidék egyik legjellegzetesebb és legszebb vörösbora. A XX. századig szinte kizárólag a kadarka és változatai alkották a bikavért, de mára ez az összetétel megváltozott. A kadarka mellett legnagyobb arányban kékfrankos, továbbá merlot, cabernet sauvignon, zweigelt és pinot noir adják a Szekszárdi borvidék eme különleges nedűjének alapját. Az erős, mélybordó színű bikavér valójában egy cuvée, amely 3–4 vörösborszőlő-fajta borának házasításával készül, az egyes termelők által ma is titokként kezelt egyéni receptek alapján.
4. kép Kordonos művelésmód
Fényképezte: Pécsi Attila
Bár évtizedekig csak egri bort lehetett bikavérként palackozni, az elnevezés nem erről a vidékről származik. Garay János, Szekszárd város méltán híres költője alkotta meg a bikavér elnevezést a Szegzárdi Bordal című versében 1846-ban, míg Egerrel kapcsolatban csak 5 évvel később említik ugyanezen kifejezést: „A szegzárdi szőlőfürtnek Szeme olyan tiszta kék… …Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér” Mára a magyar bortörvény értelmében csak e két borvidéken engedélyezett a „bikavér” név használata. A célzott telepítéseknek köszönhetően a borvidéken a vörösborszőlő-fajtáké lett a vezető szerep, a termőterületen 63% a vörösbort, 28% a fehérbort adó szőlők aránya, 9%-uk pedig csemegeszőlő. A fehérborszőlők közül a leggyakoribb az olaszrizling, a chardonnay és a rizlingszilváni. 40
Tolna megye számokban, 2013
Tolna megyei portré A Tolnai borvidéken nagyobb részben fehér szőlőfajtákat, chardonnay-t, traminit, sauvignon blanc-t, olaszrizlinget termesztenek, elsősorban a megye középső és északi részén. A kék szőlőt, oportót, kékfrankost, a kétféle cabernet-t, kadarkát jóval kisebb területen, főként a déli részeken szüretelik. KIS BORVIDÉKI NÉPRAJZ Szőlőhegy: „hegynek” hívták a dombon, esetleg síkságon fekvő, 1–2 településhez tartozó, nagyobb, összefüggő szőlőterületeket (pl. Mözsi hegy, Palánki hegy stb…) Szurdik: magas, néhol több méteres partfallal határolt, útként használt vízmosás. Tanya: korábban a szerszámos kamrák, csőszházak, később a présházak, pincék elnevezése a Sárközben. Pászta: (parászta, palászta néven is ismert) a szőlőterület kisebb darabja, a munkavégzés szakaszossá tételére felosztott rész. Kapás: a szőlő kapálását végző napszámos munkás. Hébér: üvegből készült borszívó. Korábban lopótököt használtak, amit erre a célra termesztettek.
Bor és vendéglátás A Szekszárdi, hazánk egyik leggyorsabban fejlődő borvidéke. Az utóbbi időben jelentősen nőtt azon pincészeteknek a száma, amelyek nemzetközi mércével mérve is versenyképes borokat palackoznak. Komoly elismerés az egész térség számára, hogy „Az év bortermelője” címet 1991 óta már háromszor nyerte el szekszárdi borász. Számos borászat komoly beruházásokat eszközölt, borházak, feldolgozók épültek, amelyek több helyen kiegészültek igényes szálláshelyekkel is. Tolna megye 4500 kereskedelmi szállásférőhelyéből a Tolnai borvidék 40, a Szekszárdi mindössze 17%-kal részesedett 2013-ban. A vendégek a Tolnai borvidék szálláshelyeit 82 ezer, Szekszárdot és környékét 15 ezer vendégéjszakára keresték fel. Az ezredforduló óta a vendégforgalom a Tolnai borvidéken főként az új szállodák megnyitásával (Bikács, Tengelic) a kétszeresére növekedett, míg a másik borvidéken, a megyeszékhely szállodai kapacitásának csökkenésével, harmadával esett vissza. A megyébe látogató külföldi turisták hattizede fordult meg a Tolnai borvidék valamely településén, míg a történelmi borvidéket kevesebb mint egynegyedük kereste csak fel. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
41
2. tábla Termelői borkimérések száma a megyében
Település
2010
2011
2012
2013
Szekszárd
54
52
55
58
Többi város
18
20
19
22
Község
41
41
46
50
114
114
122
132
Összesen
A borvidéki településeken a magánszálláshelyek is jelentős vendégforgalmat bonyolítanak. 2013-ban 11, illetve 26 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A szállásfoglalások száma a Tolnai borvidéken 63, a Szekszárdiban 38%-kal bővült. A két leglátogatottabb település a fürdőjéről ismert Tamási és a megyeszékhely volt. A térség jellegzetes borainak jobb megismerését szolgálja a szekszárdi és a tolnai borút. A pincék és természeti látnivalók mellett kanyargó borutak minősített állomásain lehetőség nyílik a helyi gasztronómiai, az épített és kulturális örökség emlékeinek, a néprajzi értékeknek a bemutatására is. A 2000-ben megnyitott szekszárdi borúton jelenleg 35, a 15 települést összekapcsoló tolnain 28 ilyen „megálló” működik.
5. kép Bátaapáti pincesor
Fényképezte: Pécsi Attila
Jelentős rangú esemény az évtizedek óta minden év szeptemberében megrendezésre kerülő Szekszárdi Szüreti Fesztivál. Az ország egyetlen borkútja Szekszárdon, a Vármegyeháza udvarán található, amelyből a nevezetes alkalmakkor vörös- és fehérbort kóstolhatnak a borbarátok. 42
Tolna megye számokban, 2013
Források: www.szekszard.hu www.tolnamegye.hu www.atomeromu.hu www.terrasoft.hu www.tolnaiborvidek.eu www.vinopedia.hu KSH: Századok statisztikája, 2011 Molnár Eszter: A Szekszárdi és a Villányi borvidék összehasonlító elemzése (Doktori értekezés), 2007 Tolna megye kézikönyve, CEBA Kiadó, 1997
© Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök
Készült a Tájékoztatási főosztályon, a Pécsi főosztály közreműködésével
Főosztályvezetők: Freid Mónika, Dr. Horváth József
Felelős szerkesztő: Berettyánné Halas Judit
Szerzők: Dr. Berkéné Molnár Andrea, Horváthné Takács Ibolya, Kesztyüs Márk, Laták Marianna, Németh Tibor, Nyakacska Mária, Slézia Rita
Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde
Kiadványterv: Gyulai Katalin
Kézirat lezárva: 2014. szeptember
Internet: http://www.ksh.hu Borítóterv: Lounge Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.085
