2 melléklet TISZAÚJVÁROS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Közoktatási Minőségirányítási Programja Módosításokkal egységes szerkezetben
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...........................................................................................................................2 2. Fenntartói elvárások .......................................................................................................4 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat ..................................................................................................... 4 2.2. Fenntartói minőségirányítási alapértékek: .......................................................................... 4 2.3. A közoktatási feladatellátás hosszú távú általános céljai................................................ 5 2.4. Az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai............. 9 2.4.1. Napközi Otthonos Óvoda ....................................................................................................... 9 2.4.2. Az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ................................................. 11 2.4.3. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ...................................... 14 3. Fenntartói intézményellenőrzés és értékelés...............................................................16 3.1. Az ellenőrzés és értékelés koncepciója ................................................................................. 16 3.2. A fenntartói ellenőrzési és értékelési rendszer.................................................................. 17 3.2.1. Törvényességi ellenőrzések ................................................................................................. 17 3.2.2. Szakmai ellenőrzések ............................................................................................................ 17 3.2.3. Pénzügyi ellenőrzések ........................................................................................................... 19 3.2.4. A magasabb vezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje és szempontjai ...... 21 4. A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatoknak a kapcsolata21 5. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program kapcsolata az Intézményi Minőségirányítási Programmal; ..................................................................................23 Záradék..............................................................................................................................23 7. Mellékletek
1. sz. melléklet: Magasabb vezetők teljesítményértékelési rendszere
1. oldal, összesen: 24
1.
Bevezetés
A magyar közoktatás fejlődésének elkerülhetetlen eleme a minőségfejlesztés, a minőségirányítás megjelenése, illetve beépülése a közoktatás rendszerébe. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) módosítása megerősítette a minőségirányítás szerepét és helyét a közoktatási rendszerben, bevezette a fenntartói minőségirányítás fogalmát, illetve kötelezettségét. A közoktatási intézmények minőségirányítási programjának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat minőségirányítási programjával. A fenntartói minőségfejlesztési rendszer kialakítása és alkalmazása kiszámítható feltételeket és együttműködő környezetet hoz létre a közoktatási intézmények számára feladataik teljesítésében. A törvény célja a szabályozási környezet fejlesztése oly módon, hogy a nevelési-oktatási intézmények még eredményesebben működjenek. A minőségirányítási rendszer bevezetésével tudatosabb tervezés, hatékonyabb intézményrendszer működtetés valósulhat meg. Tiszaújváros Önkormányzata törvényi kötelezettségének jelen dokumentumban rögzítettek alapján kíván eleget tenni. Tiszaújváros közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (intézkedési terv) meghatározó jelentőséggel bírt, megalapozta, és továbbfejlesztett formájában is meghatározza a közoktatási törvény szellemében a fejlesztés tartalmát és irányát. Ezek megvalósulása az iskolák pedagógiai programjaiban, helyi tanterveiben, és az óvodák nevelési programjában ölt testet. E dokumentumokat az intézmények nyilvánosságra hozzák. Tiszaújváros Önkormányzati Minőségirányítási Programja az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok –gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy– kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. A fenntartói irányítás keretében a város a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti minőségfejlesztési rendszerét (Ktv.102.§). A fenntartó az intézkedési tervében és minőségirányítási programjában rögzítettek alapján ellenőrzi és értékeli az intézmények tevékenységét.
2. oldal, összesen: 24
Az ellenőrzést követő értékelések eredményeképpen –annak érdekében, hogy az intézmények az önkormányzati intézkedési tervben, illetve az intézményi nevelésipedagógiai programban rögzített célokat még jobban megközelítsék– az önkormányzat következtetések levonását, intézkedések megtételét várja el az intézményektől. A közoktatás intézményei: - Napközi Otthonos Óvoda - Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógia-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújvárosban biztosított a közoktatás alapellátás valamennyi területe az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és a középfokú képzés. A többcélú alapfokú intézmény, az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógia-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül általános iskola, alapfokú művészetoktatás (zeneiskola), pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás is helyet kapott. Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium biztosítja a tankötelezettség teljesítését gimnáziumi négy, öt és hat évfolyamos emelt és normál szintű képzéssel, valamint szakiskolai, szakközépiskolai oktatással. Felkészít a továbbtanulásra, lehetővé teszi elektrotechnikai, gépészeti, közgazdasági, könnyűipari szakmák megszerzését. Az intézményben biztosított a középiskolai tanulók kollégiumi elhelyezése is. Az önkormányzat célja a nevelési-oktatási intézményekben a törvények által megjelölt közszolgáltatás alapfeladatainak ellátása, a közoktatás minél jobb feltételrendszerének biztosítása, az intézmények működésének finanszírozása, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása, a gazdálkodási tartalékok feltárása, az eszközök racionális működtetése. Cél, hogy az oktatási intézmények feltételrendszere, az iskolákban, óvodákban folyó szakmai munka tartalma, az intézmények teljes működése szolgálja a partneri igények kielégítését, rugalmasan alkalmazkodva az intézményeket érintő kihívásokhoz. Cél, hogy az intézmények szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget nyújtsanak tanulóiknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Segítsék diákjaikat abban, hogy kiegyensúlyozott, a társadalomban is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezt jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal és velük együttműködő szülőkkel valósítsák meg.
3. oldal, összesen: 24
2.
Fenntartói elvárások
2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Tiszaújváros Önkormányzata felelős Tiszaújváros sokszínű közoktatási kínálatának fenntartásáért és fejlesztésért. Folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatellátás minőségét, ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és értékeli az intézmények működését. Az önkormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít mind az ágazathoz tartozó, mind az ágazaton kívüli partnereivel való együttműködésnek, azt folyamatosan fejleszti. Fontosnak tartja a közoktatásban a humánerőforrás fejlesztését, arra törekszik, hogy a költségvetési lehetőségeihez mérten az intézmények hatékonyan és gazdaságosan működjenek, feladataik ellátása során a szolgáltatói szemléletmód érvényesüljön. Törekszik a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, az abból következő hatások mérséklésére a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felkarolása, felzárkóztatása, továbbá a tehetségek gondozása révén. 2.2. Fenntartói minőségirányítási alapértékek: Gyermekközpontúság Az irányítási és intézményi munkában egyaránt a gyermekek, a tanulók jogainak tiszteletben tartását, életkori sajátosságainak megfelelő nevelési, oktatási tevékenység és feltételek biztosítását, a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges érzelemformáló személyi és közösségi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését tartjuk elsődlegesnek. Partnerközpontúság A hivatali és az intézményi ügyintézés során legjobb tudásunk szerint intézzük a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos teendőinket. Az intézmények működtetését meghatározó kérdésekben egyeztető tárgyalásokat hívunk össze. Partnereinkkel rendszeres kapcsolatot tartunk Esélyegyenlőség Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrálására, felzárkóztatására. Intézményeinkben ösztönözzük az ezt elősegítő nevelési-tanítási módszerek elterjesztését, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Törvényesség A jogszabályok, az önkormányzati rendelkezések (rendelet, határozat) betartásával végezzük a munkánkat, és az irányítási-fenntartói munkában is ezt várjuk el az intézményeinktől. Eredményesség, hatékonyság Az intézményeink felkészítenek a továbbtanulásra, a munkavállalói létre, az élethosszig tartó tanulásra. Törekszenek arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat az egyénileg sikeres életút vezetésre készítsék fel.
4. oldal, összesen: 24
2.3. A közoktatási feladatellátás hosszú távú általános céljai Terület
Tanulási utak, átjárhatóság
Cél Az eddig nyújtott közoktatási szolgáltatások biztosítása, az alapfeladatok és vállalt feladatok intézményekkel való ellátása, az intézmények kialakult arculatának megtartása. Az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása érdekében az intézmények közötti szakmai párbeszéd koordinációja. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményrendszerben, a jelenlegi feladat-ellátási szerkezetben és színvonalon, de költségvetési szempontból kedvezőbb mutatókkal, hatékonyabb közoktatási szolgáltatások biztosítása az intézményeken keresztül. Az intézményrendszer hatékony működtetése érdekében – a demográfiai mutatók, a rendelkezésre álló infrastruktúra, a költségvetési feltételek figyelembe vételével – a kapacitások rendszeres felülvizsgálata, szükség szerint módosítása. A fejlesztések megvalósítása az önkormányzat költségvetésének függvényében, illetve pályázati források bevonásával.
A felhasználói igényeknek megfelelő képzési kínálatot kell Intézményszerkezet, működtetni figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. képzési kínálat A tehetséggondozás érdekében az intézmények pedagógiai programjában meghatározott tantárgyak emelt óraszámban történő oktatásának biztosítása. Lehetőség szerint bekapcsolódás a Nemzeti Tehetségsegítő programba Kiemelten kezelt a testnevelés és rajz és vizuális kultúra emelt szintű tanítása, támogatott az előnyprogramos oktatás az általános iskolában. Az iskolai oktatás egészében, kiemelten a középfokú képzésben a tanulók –az alapvető munkavállalói kompetenciákhoz is tartozóidegen nyelvi, informatikai, kommunikációs képességei mérhetően fejlődjenek. A hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól történő óvodai ellátásának biztosítása. Esélyegyenlőség
Prevenciós tevékenység a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek gondozása és felzárkóztatása érdekében. A sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában városi szintű koordináció, együttműködés.
5. oldal, összesen: 24
A vallás- és lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása. A pályaorientáció biztosítása a tanulói képességek, készségek figyelembe vételével az alapfok 7 – 8. évfolyamán és a középfokú képzésben az intézmény belső értékelési rendje alapján. A jogszabályi előírások, valamint a mindenkori költségvetési feltételek figyelembe vételével a közoktatási intézmények akadálymentesítésének megvalósítása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása érdekében. A kötelező óvodai és iskolai körzethatárok megállapításánál a Ktv. által előírt normák érvényesítése. Az iskola-egészségügy színvonalának további fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés. Egészség-nevelés, sport
Térségi feladatok
Az önkormányzat mindenkori költségvetési lehetőségeinek figyelembe vételével a diák- és tömegsport, valamint mindennapos testnevelés intézményi feltételeinek biztosítása. A szabad férőhelyek figyelembevételével biztosítja az önkormányzati intézményhálózat keretei között azon gyerekek és tanulók fogadását, akik nem Tiszaújváros, vagy olyan települések lakói, amelyekkel a város megállapodást kötött. Pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás színvonalának megtartása a kistérségi költségvetési finanszírozás lehetőségeinek figyelembe vételével. Szegregáltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szabad férőhelyek terhére. Az intézmények hatékony működtetése érdekében az önkormányzat – a jogszabályokban előírtak és költségvetési lehetőségei figyelembe vételével – ellenőrzési, értékelési rendszert működtet.
Az iskolai oktatás tartalmának, módszereinek és tevékenységrendszerének elő kell segítenie az információs társadalom által megkívánt ismeretek elsajátítását, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges tolerancia kifejlesztését. A Szakmai (pedagógiai, társadalomban végbemenő változások hatására kiemelt figyelmet nevelési) program kell fordítani a prevenciós programokra, a függőségek megelőzésére támogatása (számítógépes játékok, internet, drogok), a bűnmegelőzésre (DADA program kiterjesztése), az agresszió kezelésére (mentális tréningek), a konfliktusok kezelésére (mediáció). Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt nélkülözhetetlen, hogy figyelmet kapjanak mindazon helyi tantervi elemek és nevelési értékek, amelyek a modern európai társadalomhoz való tartozás tudatát erősítik gyermekeinkben. Az intézmények nevelő munkája meghatározó szerepet kell, hogy
6. oldal, összesen: 24
betöltsön a gyermekek, a tanulók szocializációjában, az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Intézményi szintű mérés – értékelési és önértékelési rendszer működtetése, amely kiterjed az intézmény minden tevékenységi területére. Az intézmények szakmai és gazdálkodási önállósággal járó felelősség gyakorlása; különösképpen a helyi programfejlesztés, az önértékelés és az erőforrásokkal való gazdálkodás szintjén. Az intézményeknek korrekt, precíz információátadást kell biztosítani, amely lehetővé teszi a folyamatos és ezáltal időbeli összehasonlíthatóságot és elemzést, másfelől módot ad arra, hogy a fenntartó saját helyzetét az országos és területi adatokkal összevesse és ennek alapján céljait és döntéseit szükség szerint korrigálhassa. A pedagógusok munkájával és teljesítményével összefüggő követelmények érvényesítése. Pedagógusokra vonatkozó értékelési rendszer működtetése, folyamatos fejlesztése. Fontos a pedagógusok képzésében, átképzésében a módszertani képzés előtérbe kerülése. A gyermekek, tanulók lemorzsolódását csökkentő korszerű nevelésioktatási módszerek elterjesztése. A környezeti nevelést segítő munkaformák kialakítása. Az intézmény zavartalan működését segítő szervezeti és működési szabályzat rendszeres aktualizálása, az abban foglaltak maradéktalan betartása A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) folyamatos működtetése a jogszabályok, módszertani útmutatók és az önkormányzat előírásai alapján (az uniós standardok alkalmazása). Lehetőség szerint az optimális munkavégzés körülményeinek biztosítása az intézményekben. Infrastruktúra fejlesztés
A költségvetés lehetőségeinek függvényében tervszerűen végzett az intézményi épületek karbantartása, felújítása és korszerűsítése. A minimális eszköz és felszerelési jegyzék által előírt felszereltség fenntartása, lehetőség szerint fejlesztése. A teljes körű szakos ellátottság biztosítása.
Humánerőforrások fejlesztése
Munkaköri leírás szerint pontosan meghatározott, számon kérhető feladat és felelősségkörök meghatározása. A magasabb vezetői és intézményi teljesítményértékelési rendszer működtetése.
7. oldal, összesen: 24
Szabályozott ágazati együttműködés.
és
ágazatközi
kapcsolatrendszer,
Az intézményi feladatok teljesítése a szülők, partnerek bevonására, A közoktatási rendszeren belüli és együttműködésére alapozva. kívüli együttműködés Kistérségi együttműködés fenntartása, erősítése. Partnervárosi közoktatási kapcsolatok kiépítése, erősítése.
8. oldal, összesen: 24
2.4. Az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai 2.4.1. Napközi Otthonos Óvoda
Feladatok Intézményi minőségirányítási program működtetése
A jogszabályban meghatározott és a fenntartó által elfogadott nevelési program szellemében működő intézményi szolgáltatások biztosítása, nevelési program felülvizsgálata Az 3 éves tiszaújvárosi gyermek elhelyezés iránti igények kielégítése, az iskolaérettség kiszűrése.
Sikerkritérium, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Az elfogadott minőségirányítási program alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka; az eredmény regisztrálható
Helyzetértékelés, fejlesztési terv, partneri elégedettség
Óvodavezető
Megvalósítá s időszaka, gyakorisága , ütemezés Folyamatos
Eredményesség, hatékonyság vizsgálata, ellenőrzés, értékelés
Óvodavezető
Folyamatos
Óvodai nevelés keretében megvalósuló egyéni munkához, az iskolai élethez szükséges fejlesztés
Óvodai nevelés keretében megvalósított egyéni fejlesztés, szakszolgálat igénybevétele (megfigyelés, képességvizsgálat) Óvodapedagógusok jelentkezése alapján, a közösség elfogadásával
Óvodavezető, Pedagógiai szakszolgálat vezetője
Folyamatos, iskolakezdés előtt
Óvodavezető Általános helyettes
277/1997. (XII. 22) Korm. rendelet szerint folyamatos
Felelősök, közreműködők
Óvodapedagógusi továbbképzési terv, beiskolázási terv
Humánerő minőségi fejlesztése
A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megerősítése, néphagyományok ápolása, a hagyományokhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. Kiemelt nevelési célok megvalósítása, különleges gondozást igénylő (SNI) óvodásokkal való foglalkozás, START csoport működtetése Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése, biztosítása
Sokszínű programok alkalmazásával, működtetésével megalapozzák és elősegítik a gyermekek továbbhaladását
Önállóan, helyben készített, adaptált minden képességet és készséget fejlesztő programok
Óvodapedagógusok
Biztosított az egészségtudatos életmód anyanyelvi kultúra, hagyományőrzés, egyenlő esélyek az iskolakezdéshez
Differenciált bánásmód, fejlesztő csoport működtetése
Óvodavezető, óvodavezető helyettesek, óvodapedagógusok, gyógypedagógus,
Folyamatos
Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás elérése, fenntartása, fejlesztése
Pályázati források bevonásával fejlesztő eszközök, udvari játékok beszerzése, fejlesztése
Óvodavezető, óvodavezető helyettesek, VISZ igazgató
Igénylés lehetőség szerint, folyamatos
9. oldal, összesen: 24
Sikerkritérium, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Etnikai kisebbség körében az óvodáztatási arány növelése, esélyegyenlőség biztosítása, a gyermekek szükségletéhez igazodó fejlesztés Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása Potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése
Szociokulturális hátrányok csökkentése, rendszeres óvodába járás, a fejlesztésekkel egyenlő esélyek biztosítása
Speciális programok adaptálása, megvalósítása, fejlesztése, egyéni bánásmód, gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése Statisztikai nyilvántartások elemzése
Óvodavezető, óvodavezető helyettesek, GYIFes, családsegítő szolgálat munkatársai
A csoportszámok, csoportlétszámok normalizálása, költséghatékony gazdálkodás
Férőhely kihasználtság, hatékonyság, gazdaságosság
Intézményi önértékelés, pedagógusok értékelési eljárásának megvalósítása
Az elfogadott értékelési rendszer alapján minősítik a pedagógusok munkáját
Csoportszobák, játszóudvar, kiszolgáló helyiségek balesetvédelmi vizsgálatajegyzőkönyvek Demográfiai mutatók, tényadatok és várható alakulásuk elemzése, évenkénti felülvizsgálata a csoportok számának, csoportszobák férőhely kihasználtságának megfelelően. Kérdőív, értékelőlapok, egyéni megbeszélés
Intézményi együttműködés egymásra épülő intézmények között
Óvoda-bölcsöde-iskola kapcsolata, megfelelő iskolaválasztás, az átmenet megkönnyítése
Beiskolázási adatok, körzetek, információk átadása a követelményekről
Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, partnerintézményekkel, patronálókkal
Naprakész információkkal rendelkeznek a legfontosabb célok megvalósításáról, igényekről, elégedettségről
Szülői értekezlet, fogadóórák, család látogatás
Feladatok
Gyermekek ingyenes étkeztetése Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok
Megvalósítás időszaka, gyakorisága ütemezés Folyamatos
Óvodavezető, gazdasági ügyintéző
Folyamatos
Óvodavezető, óvodavezető helyettesek, óvodapedagógusok, munkavédelmi megbízott Óvodavezető
folyamatos
Óvodavezető, óvodavezető helyettesek, munkaközösség vezetők, Óvodavezető, Általános iskola igazgatója, Humánszolgáltató Központ intézmény vezetője Óvodavezető, Óvodavezető helyettesek, Óvodapedagógusok
2009-ben először, majd évenként folyamatosan
Költségvetés tervezésekor
Minden évben március, április Folyamatos
10. oldal, összesen: 24
2.4.2. Az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Feladatok Intézményi minőségirányítási program működtetése
A pedagógiai program jogszabályok szerinti megvalósítása, későbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése, felülvizsgálata, az oktatás tartalmának fejlesztése
Sikerkritérium, várható eredmények Az elfogadott minőségirányítási program koherens az ÖMIP-pel, ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere A tanügyigazgatás, tudatos szervezés, tantárgyi követelményeknek való megfelelés
Általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése Tankötelezettség teljesítése
Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása
Tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való egyenlő törődés
Egyéni tanulási út biztosított, versenyeken eredményes szereplés
Az esélyegyenlőséget, az esélyteremtést segítő oktatási, nevelési formák alkalmazása A meglévő specialitások továbbvitele (testnevelés, rajz- és vizuális kultúra oktatása, emelt szintű, angol-magyar két tanítási nyelvű tagozat, előnyprogramos oktatás).
Egyéni bánásmód elvének érvényesítése, nevelőtestületi egységelv érvényesülése Szélesebb tantárgyi tudás, speciális ismeretek, a tanulók egyéni képesség szerinti fejlesztése, kibontakoztatása, versenyeken való eredményes szereplés
Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, ütemezés Folyamatos
Helyzetértékelés, fejlesztési terv, partneri elégedettség
Igazgató
Tervezés éves bontásban, ellenőrzés, értékelés, hatékonyság, eredményesség vizsgálata, tantárgyi értékelések felülvizsgálata Tanulási módszerek tanítása
Igazgató, általa kijelölt helyettes
Folyamatos
Tanítók, napközis nevelők, szaktanárok
Folyamatos
Igazgató
Folyamatos
Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők
Folyamatos
Pedagógus közösség
Tanév folyamán
Szaktanárok, tanítók
Folyamatos
Gyengébb képességűek egyéni fejlesztése Differenciált, egyéni személyiség és készségfejlesztés tanórán és tanórán kívül, szakkörök Motivációs jellegű felzárkóztató foglalkozások Motiváció, speciális módszerek, tehetséggondozó műhely, szakkörök
11. oldal, összesen: 24
Feladatok
Sikerkritérium, várható eredmények
A szocio-kulturális hátrányú tanulók beilleszkedésének segítése
Esélyegyenlőség biztosítása, felkészítés a továbbtanulásra.
Társadalmilag hátrányos helyzetű és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás
Biztosított a képzésük, fejlesztésük, a folyamatos fejlesztés eredményeként minél nagyobb számban bejutnak a középfokú oktatási intézményekbe
Nevelési feladatok teljesítése
Egészséges életmód, környezettudatos nevelés, érzelemformáló nevelés, szociális érzékenység, magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben
Hatékony, gazdaságos osztálylétszámok kialakítása, férőhely kihasználtság tekintetében Intézményi önértékelés, pedagógusok értékelési eljárásának alkalmazása, fejlesztése
Törvény szerinti osztálylétszámok férőhely kihasználtsága optimális
Intézményi együttműködés egymásra épülő intézmények között
Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, partnerintézményekkel, patronálókkal
Az elfogadott értékelési rendszer alapján minősítik a pedagógusok munkáját, szakmai kapcsolatok szélesednek Óvoda-áltlános iskolaközépiskola kapcsolata, megfelelő iskolaválasztás, az átmenet megkönnyítése, követelmények megismerése, részt vesznek egymás rendezvényein Egységes szemlélet a szülői ház és az intézmény között
Módszerek, eljárások Integrált oktatás, Speciális programok megvalósítása, egyéni bánásmód, gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése Hátránykompenzá ció, fejlesztést szolgáló speciális programok alkalmazása, együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Pedagógiai szakszolgálat munkatársaival Mindennapos testmozgás, diáksport egyesület tevékenysége, osztálykirándulás, diákönkormányzati tevékenység, iskolaegészségügyi ellátás Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések évenkénti felülvizsgálata Kérdőív, értékelőlapok, egyéni megbeszélés
Felelősök, közreműködők Igazgató, nevelőtestület, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, ütemezés Folyamatos
Nevelőtestület, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, szülő
Tanév folyamán, nyári szünetben igény szerint
Igazgató, nevelőtestület, diáksport egyesület, iskolai diákönkormányzat, Szülői Közösség, Iskolaszék, védőnők, KEF Igazgató, helyettesek
Folyamatos
Igazgató, munkaközösség vezetők, pedagógusok
2009-ben először, majd kétévenként folyamatosan
Beiskolázási adatok, körzetek, információk átadása a követelményekről szakmai tapasztalatcsere, nyílt napok
Igazgatók, óvodavezető, Szaktanárok, munkaközösség vezetők
Folyamatos az aktuális intézmény szerint
Szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatás, szülői fórum
Igazgató, nevelőtestület
Tanévben folyamatos
Beiskolázás időszaka, minden év október
12. oldal, összesen: 24
Feladatok
Sikerkritérium, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők Napközis nevelők, osztályfőnökök, szabadidő szervezők, könyvtáros tanárok Osztályfőnökök, szaktanárok, Pályaválasztási tanácsadó
Napközbeni napközis ellátás biztosítása
Nincsenek csellengő gyerekek, a tanórákra biztosított a felkészülés
Együttműködés a közművelődési intézmény munkatársaival a szabadidő hasznos eltöltése érdekében
Pályaorientáció, pályaválasztás segítése
Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez
Humánerőforrás tervszerű biztosítása, fejlesztése
Pedagógusok kompetenciájának növekedése, a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás módszereinek elsajátítása
Taneszköz ellátottság
Jogszabálynak való megfelelés biztosítása, lehetőség szerint fejlesztése
Alapfokú zeneművészeti képzés feltételeinek biztosítása, minősítésnek megfelelő működtetése
Minden növendék tehetségének és képességeinek megfelelően elsajátítja az önmaga választott művészeti ág alapismereteit, esetleg a középfokú továbbtanuláshoz szükséges készségeket Hatósági intézkedés során beutaltak határidőn belüli fogadása, adminisztráció pontos vezetése, objektív szakvélemények készítése
Intézmények együttműködése, pályaválasztási tanácsadás, iskolalátogatás, továbbtanulási orvosi vizsgálat Továbbképzési terv, beiskolázási terv, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus jelentkezés elfogadása, utódnevelés, szakvizsga Taneszköz ellátottság áttekintése, ésszerű igények felmérése, pályázatírás fejlesztése Helyi fellépések, zenetanári, növendéki koncertek, műsorok, megemlékezések
Pedagógiai szakszolgálat törvényes működtetése
Esetmegbeszélés, szakvélemény vezetői ellenőrzés
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, ütemezés Tanévben folyamatos
Folyamatos 5-8-ig minden évfolyamon
Igazgató
277/1997. (XII. 22) Korm. rendelet szerint
Igazgató, és az általa kijelölt személy
Tanévkezdés előtt
Igazgató, intézményegység -vezető, tanszakvezető, pedagógusok
Aktuális időpontban
Igazgató, intézmény egységvezető
Közoktatási törvény szerint
13. oldal, összesen: 24
2.4.3. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
Feladatok Intézményi minőségirányítási program működtetése
A pedagógiai program jogszabályok szerinti megvalósítása, későbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése, felülvizsgálata, az oktatás tartalmának fejlesztése
Sikerkritérium, várható eredmények Az elfogadott minőségirányítási program koherens az ÖMIP-pel, ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere A tanügyigazgatás, tudatos szervezés, tantárgyi követelményeknek való megfelelés
Kétszintű érettségi zökkenőmentes lebonyolítása Tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való egyenlő törődés, foglalkozás
Kapcsolattartás, sikeres lebonyolítás
Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés
Eredményes motiváló oktatás
Készségek, képességek magas szintű fejlesztése
Sikeres érettségi vizsga, önálló ismeretszerzési képesség kialakulása, eredményes kommunikáció
A meglévő specialitások továbbvitele informatika emelt szintű, angol nyelvi előkészítő oktatás.
Szélesebb tantárgyi tudás, speciális ismeretek, a tanulók egyéni képesség szerinti fejlesztése, kibontakoztatása, versenyeken való eredményes szereplés
Tanulmányi versenyek szervezése, verseny eredmények, csökken a lemorzsolódás, biztosított az esélyegyenlőség
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, ütemezés Folyamatos
Helyzetértékelés, fejlesztési terv, partneri elégedettség
Igazgató, minőségi irányítási csoport vezetője és tagjai
Tervezés éves bontásban, ellenőrzés, értékelés, hatékonyság, eredményesség vizsgálata, tantárgyi értékelések felülvizsgálata Intézményi szinten továbbképzések, önképzés Emelt szintű érettségire, tanulmányi versenyekre felkészítés, differenciált, személyiség- és képességfejlesztés felzárkóztató foglalkozások Tanulás, tudás elismerése
Igazgató, általa kijelölt helyettes
Tanévben folyamatosan
Igazgató, igazgatóhelyettes ek, szaktanárok Osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzat vezető
Folyamatos
Szaktanárok, pályaválasztást segítő pedagógus, osztályfőnök Szaktanárok, osztályfőnök, könyvtáros tanár
Folyamatos
Tanórán és választható foglalkozásokon
Szaktanárok
Folyamatos
Kommunikációs, értelmi, szociális, önismereti, önfejlesztő képességek fejlesztése Motiváció, speciális módszerek, tehetséggondozó műhely, szakkörök
Folyamatos
14. oldal, összesen: 24
Feladatok
Sikerkritérium, várható eredmények
Oktatás tartalmi színvonalának, ismeretek átadásának fejlesztése
Módszertani kultúra fejlődése
A beiskolázás tudatos tervezése, a városban élő tanulók felvételének szorgalmazása Pályaválasztás segítése
Optimális beiskolázási mutatók
Humánerőforrás tervszerű biztosítása, fejlesztése
Továbbtanulás felsőoktatási intézményben, az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódás Pedagógusok kompetenciájának növekedése, a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás módszereinek elsajátítása
Taneszköz ellátottság
Jogszabálynak való megfelelés biztosítása, lehetőség szerint fejlesztése
Hatékony, gazdaságos osztálylétszámok kialakítása, férőhely kihasználtság tekintetében A szakképzés szerkezeti és tartalmi változásainak nyomon követése, átalakítása a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott irányok és arányok mentén a TISZK-kel együttműködve
Törvény szerinti osztálylétszámok férőhely kihasználtsága optimális
Új együttműködési formák keresése a szakképzésben a képzőhelyekkel, a gazdaság szereplőivel
Az oktatások szervezésének optimálása, piacképes tudás, A MITISZK adta együttműködési lehetőségek jobb kihasználása, Az indított szakokra a jelentkezés maximális Tanulók munkába állása sikeres
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, ütemezés Folyamatos
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Innovációs tanítási programok, változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, ismeretszerzési módok Iskolaismertetők, szülői értekezletek
Szaktanárok, osztályfőnök, könyvtáros tanár
Igazgató, pályaválasztást segítő pedagógus
folyamatos
Intézmények együttműködése, pályaválasztási szaktanácsadás
Osztályfőnökök, szaktanárok pályaválasztási felelős
Folyamatos
Továbbképzési terv, beiskolázási terv, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus jelentkezés elfogadása, utódnevelés, szakvizsga Taneszköz ellátottság áttekintése, ésszerű igények felmérése, pályázatírás fejlesztése Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések évenkénti felülvizsgálata Továbbképzések, szakmai programok kidolgozása
Igazgató
277/1997. (XII. 22) Korm. rendelet szerint
Igazgató, és az általa kijelölt személy
Tanévkezdés előtt
Igazgató, helyettesek
Beiskolázás időszaka, minden év október
Igazgató, igazgatóhelyettesek, szaktanárok szakoktatók
Folyamatos
Továbbképzések, kapcsolatok építése
Igazgató, igazgatóhelyettesek
Folyamatos
15. oldal, összesen: 24
Feladatok Intézményi önértékelés, pedagógusok értékelési eljárásának alkalmazása, fejlesztése Intézményi együttműködés egymásra épülő intézmények között
Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, partnerintézményekkel, patronálókkal, cégekkel
3.
Sikerkritérium, várható eredmények Az elfogadott értékelési rendszer alapján minősítik a pedagógusok munkáját, szakmai kapcsolatok szélesednek Áltlános iskolaközépiskola-felsőfokú képzés kapcsolata, megfelelő iskolaválasztás, az átmenet megkönnyítése, követelmények megismerése, részt vesznek egymás rendezvényein Egységes szemlélet a szülői ház és az intézmény között, eredményes és hatékony együttműködés
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, ütemezés 2009-ben először, majd kétévenként folyamatosan
Kérdőív, értékelőlapok, egyéni megbeszélés
Igazgató, munkaközösség vezetők, pedagógusok
Beiskolázási adatok, körzetek, információk átadása a követelményekről szakmai tapasztalatcsere, nyílt napok
Igazgatók, Szaktanárok, munkaközösség vezetők
Folyamatos az aktuális intézmény szerint
Szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatás, szülői fórum, képviselő-testületi ülés, szakképzési összejövetelek
Igazgató, nevelőtestület
Tanévben folyamatos
Fenntartói intézményellenőrzés és értékelés
3.1. Az ellenőrzés és értékelés koncepciója Tiszújváros fenntartói ellenőrzési – mérési – értékelési rendszere a fenntartó kötelező és vállalt feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátását kívánja szolgálni. A helyi rendszer kialakítása során az alább felsorolt alapelveket szükséges érvényesíteni, melyek minden érdekelt fél részéről történő elfogadása és betartása garantálja a rendszer működésének eredményességét: • Az oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése – az intézményértékelési rendszer alkalmazása során – mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt csak a jogszabályokban, a pedagógiai (nevelési) programban, a szervezeti és működési szabályzatban, illetve a fenntartó intézkedési tervében és ellenőrzési-értékelési programjában írásban rögzített területeken végezhető el. • A fenntartói intézményértékelési rendszer hozzáadott érték-elvű, az adott területen az intézmények önmagukhoz mért fejlődését értékeli (az intézmények eredményeit saját korábbi eredményeikkel veti össze), s ezáltal feltárja a fenntartó által működtetett intézményhálózat fejlesztendő területeit. • Az intézményértékelési rendszer kiterjed Tiszaújváros valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézményére. • Az önkormányzati minőségirányítás az intézményi belső szakmai ellenőrzés erősítésére, a belső mérési-értékelési rendszer kialakítására épít.
16. oldal, összesen: 24
3.2. A fenntartói ellenőrzési és értékelési rendszer Az intézmények ellenőrzésének elsődleges célja a törvényes, szakszerű működés vizsgálata. A fenntartói ellenőrzés kiemelt területei: • törvényességi ellenőrzés, mely a Ktv. 104. paragrafus (1) bekezdés alapján kiterjed a tanügyigazgatásra, intézményirányításra, oktató-nevelő munka szervezésének ellenőrzésére, • szakmai ellenőrzés, • pénzügyi ellenőrzés. 3.2.1. Törvényességi ellenőrzések A törvényességi ellenőrzések lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik, azt az általa megbízott szakemberek végezhetik az alábbi területeken: tanügy-igazgatás, a személyi és tárgyi feltételek biztosítottságának vizsgálata, irat és ügykezelési szabályzat ellenőrzése, tanügyi nyilvántartások ellenőrzése (óvodai-tanulói nyilvántartások, naplók, stb.), a szervezeti és működési szabályzat elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének vizsgálata, a házirend törvényességi ellenőrzése, továbbképzési programok, beiskolázási tervek, és ezek megvalósításnak ellenőrzése, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggő tevékenység ellenőrzése, osztályok, csoportok szervezésének törvényességi vizsgálata, óratervek, tantárgyfelosztás, órarend ellenőrzése, a gyermekek-tanulók napi terhelésének vizsgálata, a tájékoztatási kötelezettség érvényesülése az intézményekben, a tanulói fegyelmi eljárások törvényessége, a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések vizsgálata, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenység ellenőrzése, kapcsolat az intézményben működő szervezetekkel, egyéb, jogszabályokban meghatározott feladatok és területek vizsgálata. Törvényességi ellenőrzésre a közoktatási feladatokat ellátó intézményekben 2 évente kerüljön sor a Intézményi, Szociális és Sport Iroda éves ellenőrzési terve szerint. 3.2.2. Szakmai ellenőrzések A szakmai munka ellenőrzése során az oktatást igénybe vevő gyermekeknek és szülőknek garanciát kell kapniuk arra, hogy az intézmények feladatukat megfelelő szinten teljesítik. A közoktatási intézmények szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az országos szakértői névjegyzékben. Annak érdekében, hogy a fenntartó minél többoldalú információval rendelkezzen a közoktatási intézményekben folyó munka színvonaláról, valamint az intézmények független szakértőtől visszacsatolást kapjanak a végzett nevelő-oktató munka eredményéről, a Képviselő-testület által elfogadott ütemezés szerint kerüljön sor külső szakmai értékelésre.
17. oldal, összesen: 24
Szakmai ellenőrzés Vizsgált területek Oktatás − Nevelési, pedagógiai program beválás vizsgálata − Szakmai munka ellenőrzése − tantárgyi mérések; képességmérés, tudásszint mérés
− emelt szintű oktatás ellenőrzése, értékelése
Nevelés − Óvodai neveltségi szint mérése − Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység értékelése − Nevelési módszerek alkalmazása a tanítás folyamatában − Kollégiumi tanulók neveltségi szintjének mérése Eredményesség / hatékonyság − Tanórán kívüli tevékenység − Szakképzés eredményessége − Kéttannyelvű oktatás
Intézmény Valamennyi nevelési-oktatási intézmény Mérés értékelés - idegen nyelv - matematika - szövegértés - informatika - történelem testnevelés, rajz angol nyelv informatika
Ált. Iskola Eötvös Ált. Iskola Eötvös
NOÓ Valamennyi nevelési-oktatási intézmény Ált. Iskola Eötvös Eötvös
Ált. Iskola, Eötvös Eötvös Ált. Iskola
A fenntartói értékelés az intézmény alapító okiratában megjelölt feladatok, a pedagógiai programban megfogalmazott célok, az intézmény által meghatározott feladatok teljesülését, valamint az érdekeltek elvárásait, elégedettségét vizsgálja. A közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel, tájékozódás az intézményben folyó szakmai munka eredményességéről. A szakmai ellenőrzések szakértői jelentéseit az intézményi beszámolókkal egy időben tárgyalja a Képviselő-testület az éves munkatervben elfogadott ütemezés szerint. Az értékeléshez kapcsolódó, az intézményi tevékenységről szóló beszámolók az Oktatási és Sport Bizottság 1125/2003. 5/Ökb. határozatával elfogadott tartalmi elemek, szempontok figyelembevételével készüljön.
18. oldal, összesen: 24
A közoktatási intézményekben folyó szakmai munka eredményességének értékeléséhez a Képviselő-testület az intézményi beszámolókkal egy időben az iskolaszék, óvodaszék, illetve annak hiányában a szülői szervezet eltelt időszakról szóló véleményét is figyelembe kívánja venni. A szakmai ellenőrzések az alábbi területekre terjedhetnek ki: az iskola munka eredményessége, a diákok tantárgyi felkészültsége és haladása, a tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók, lemorzsolódások aránya és okai, az országos mérések eredményeinek összehasonlító elemzése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a tehetséggondozás eredményei, versenyeredmények, külső mérések eredményei, a gyermekek neveltségi szintje, a gyerekek szociális és pszichológiai készségei, a pedagógusok módszertani, metodikai felkészültsége, az alkalmazott nevelési-oktatási módszerek hatékonysága, differenciált oktatási módszerek alkalmazása, egyéni fejlesztési tervek megvalósítása, egyéni, személyre szabott értékelési rendszer megléte, a gyermeki jogok tiszteletben tartása, a nevelőtestület képzettsége, munkamorálja, belső és külső továbbképzési rendszerek átgondoltsága, kiépítettsége, a nevelési-pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, az intézmény innovációs készsége. Az ellenőrzési területek intézményi szintű meghatározása, konkretizálása az önkormányzat éves költségvetése függvényében kétévente ütemezve történik a Képviselő-testület jóváhagyásával. 3.2.3. Pénzügyi ellenőrzések A pénzügyi ellenőrzés alapvető célja, hogy biztosítsa a közoktatási intézményekben a vezetés hatékonyságát, valamennyi tevékenység során a jogszabályi és önkormányzati előírások, utasítások betartását, a vagyon védelmét, a belső rend és fegyelem megszilárdítását. A pénzügyi ellenőrzés megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a Polgármesteri Hivatal Jegyzője a felelős. Az intézményeknél ellenőrzést a jegyző által megbízott szakember(ek) végezhet(nek). Átfogó pénzügyi felügyeleti ellenőrzéseket legalább két évenként kell tartani. Ezeken túl indokolt lehet cél- és témavizsgálatok elvégzése is. A pénzügyi ellenőrzés ütemezését, időpontját a Polgármesteri Hivatal éves belső ellenőrzési tervében kell meghatározni.
19. oldal, összesen: 24
A pénzügyi ellenőrzés fő területei: költségvetési normatívák igénylése és elszámolása, az adatszolgáltatási kötelezettség biztosítása, korrektsége, konkrétsága, adatvédelem, a költségvetés jogszerű és hatékony felhasználása, jogszabály szerinti besorolás, a bérfelhasználás ellenőrzése, túlórák, helyettesítések kifizetésének jogszerűsége, a kedvezmények, juttatások, támogatások (gyermek, dolgozó részére) pénzügyi felhasználása, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a gazdálkodási takarékosság és a pedagógiai szempontok figyelembe vétele, a kihasználtság és költségmutatók elemzése, az intézmény vagyonának óvása és gyarapodása, az intézmény forrásbővítő tevékenysége, az intézmény által beszedett díjak, pénzeszközök, dologi beszerzések, selejtezések ellenőrzése, Étkeztetés, tankönyvtámogatás nyilvántartásának ellenőrzése, egyéb, jogszabályokban meghatározott feladatok és területek vizsgálata. Az ellenőrzés, értékelés területei, általános ütemezése Ellenőrzési területek
Ellenőrzést végzi
Törvényességi ellenőrzés
Polgármesteri Hivatal Intézményi, Szociális és Sport Iroda
Pénzügyi ellenőrzés
Belső ellenőrök
Gazdasági ellenőrzés Szakmai ellenőrzés
Pénzügyi, Fejlesztési Városüzemeltetési Iroda Külső szakértő
Gyermek- és ifjúságvédelmi ellenőrzés
Intézményi, Szociális és Sport Iroda
Ellenőrzés gyakorisága, időpontja Intézményenként kétévente, Intézményi, Szociális és Sport Iroda éves ellenőrzési terve Belső ellenőrök éves ellenőrzési terve szerint
és Évente, jogszabály szerint Ütemezés szerint kétévente
Tanuló és ISZSI munkavédelmi felügyelő kétévente gyermekbalesetek bevonásával, megelőzése érdekében Pénzügyi, Fejlesztési és tett intézkedések Városüzemeltetési Iroda ellenőrzése közreműködésével
20. oldal, összesen: 24
3.2.4. A magasabb vezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje és szempontjai Az intézményvezetők tevékenysége értékelésének célja a vezetői teljesítményének javítása, a fenntartó részére történő visszacsatolás, az eredmények megerősítése, figyelem felhívás a korrigálandó területekre, a vezetőkkel kapcsolatos fenntartói döntések előkészítése. Az értékelés valamennyi közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozik. A Képviselő-testület a közoktatási intézmények magasabb vezetői teljesítményértékelési rendszerét a 3439/2008. 112/Ökt. határozatával elfogadta, majd a hatályos jogszabályoknak megfelelően a XII/3502/2009. 151/Ökt. határozatában módosította. A részletes szabályozást az 1. melléklet tartalmazza. 4.
A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatoknak a kapcsolata
A Tiszaújvárosi Önkormányzat oktatási-nevelési feladatainak körében az ágazaton belüli és ágazatok közötti együttműködéssel biztosítja a feladatok maradéktalan ellátását. A közoktatási intézmények ágazati kapcsolatrendszere kiépült és a nevelési-, pedagógiai programban, SzMSz-ben, éves működési tervben a jogszabályi előírásoknak és a helyi elvárásoknak megfelelően leszabályozott. Az ágazati szereplők a szülők, a diákszervezetek, a fenntartó, az önkormányzati intézmények, a civil szervezetek és az óvodai, iskolai tevékenységre irányuló szakmai munkaközösségek. A helyi önkormányzat közoktatási rendszere szorosan együtt kell, hogy működjön a helyi önkormányzat által működtetett más rendszerekkel. Ennek megfelelően szükséges, hogy a közoktatás szoros kapcsolatot építsen ki a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a közművelődéssel, az iskolaegészségügyi-ellátó rendszerrel. Közoktatáshoz kapcsolódó területek: Kultúra: Derkovits Kulturális Központ Szociális terület: Humánszolgáltató Központ - Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat-, Gyámügy Egészségügy: Városi Rendelőintézet - iskola egészségügyi és iskolafogászati ellátást végző intézmény és dolgozók (gyermekorvosok, fogorvosok, védőnők) Egyéb kapcsolódási pontok: Tiszaújvárosi Mecénás Közalapítvány Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány TiszaSzolg 2004 Kft. Civil szervezetek
21. oldal, összesen: 24
Aqua Centrum Bt. – óvodások városi úszásoktatása Megyei szintű kapcsolatok: B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Oktatási és Művelődési Főosztály B.-A.-Z Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet B.-A.-Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány A fenntartó az ágazatközi koordináció érdekében az alábbi területeken történő együttműködésre hívja fel a közoktatási intézmények figyelmét: Terület
Sport
Közoktatást érintő feladat Gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer működtetése Gyermekvédelmi támogatás Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása Prevenció, szükséges intézkedések meghozatala Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség okainak feltárása Családgondozás, családsegítés Segélyezések, juttatások Étkezési és tankönyv támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Szociális ellátórendszer működtetése, Információs rendszer kialakítása Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. sz. melléklete, valamint a Ktv. 41.§ alapján. Gyermek- és iskolaorvosi feladatok, iskolafogászat, védőnői feladatok, munkaegészségügyi teendők Felvilágosító foglalkozások Önálló ismeretszerzés Hagyományápoló rendezvények, szabadidő hasznos eltöltése, ünnepségek, megemlékezések Könyvtári foglalkozások, szolgáltatások Tanórán kívüli foglalkozások Testmozgás, szabadidő, Úszásoktatás Családi sportrendezvények, sportnapok
Munkaerő gazdálkodás
Pályaorientáció, pályaválasztás Szakképzés, átképzés
Gyermek– és ifjúságvédelem
Szociálpolitika
Egészségügy
Közművelődés
Kapcsolat Gyámhivatal Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrség Gyermekvédelmi munkaközösség Pedagógiai Szakszolgálat B.-A.-Z. Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Gyermekvédelem Polgármesteri Hivatal Intézményi, Szociális és Sport Iroda
Városi Rendelőintézet Polgármesteri Hivatal Intézményi, Szociális és Sport Iroda
Kulturális civil szervezetek Pályázatok biztosítása
útján
Sportegyesületek, szakosztályok
forrás/feltétel
sportkörök,
Szakképző intézmény,, gazdálkodó szervezetek, Munkaügyi Központ Polgármesteri Hivatal
22. oldal, összesen: 24
5.
Az Önkormányzati Minőségirányítási Program kapcsolata az Intézményi Minőségirányítási Programmal; érvényessége, felülvizsgálata és nyilvánossága
Az Intézményi Minőségirányítási Programnak összhangban kell lennie az Önkormányzati Minőségirányítási Programmal. Tiszaújváros közoktatási minőségirányításának alapja az Önkormányzati Minőségirányítási Program, mely alapján az intézmények elkészítették saját minőségirányítási programjukat. Az intézményi minőségirányítási programok jóváhagyásáról átruházott határkörben az Oktatási, Művelődési, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság dönt. Tiszaújváros közoktatási minőségirányítási programja elfogadása után 2008. december 15én hatályba lép 2023-ig érvényes. Tiszaújváros Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Programja felülvizsgálata 3 évente történik: legközelebb 2014-ben. A felülvizsgálatot az éves összegzések alapján a Minőségirányítási Program időarányos megvalósításával összevetve kell elvégezni. Tiszaújváros Önkormányzati Minőségirányítási Programját az alábbi módon tesszük nyilvánossá: • Az elfogadott program a város fenntartásában működő valamennyi közoktatási intézmény vezetője részére átadásra kerül. A hatályba lépést követően a dokumentum hozzáférhető • a Polgármesteri Hivatal Intézményi, Szociális és Sport Irodán • a közoktatási intézményekben • az iskolaszék, szülői szervezet vezetőjénél • Tiszaújváros honlapján Záradék: Tiszaújváros Önkormányzatának 2009-2023 közötti időszakra vonatkozó Közoktatási Minőségirányítási Programot a módosításokkal egységes szerkezetben a Képviselő-testület 2012. augusztus 30-án megtartott ülésén elfogadta. A határozat száma:. X/397/2012. 103/Ökth./ 3./ A hatálybalépés napja: 2012. szeptember 3. Tiszaújváros, 2012. augusztus 31. Dr. Molnár Tamás sk. jegyző
Bráz György sk. polgármester
23. oldal, összesen: 24