Baráth Hajnal:
Textilrekonstrukciók és hitelesség Érvek és tárgyak a megismerés hermeneutikai körében
84
Kutatásom témája szorosan kapcsolódik
választás és annak az összefüggésrendszer-
eredeti végzettségemhez. Gyakorló kárpit-
nek a megtalálása, amely leginkább kapcso-
művészként sokszor kellett középületekbe,
lódik tartalmilag, formailag és technikailag is
közösségi terekbe szövött kárpitokat ter-
az alkotó által közölni kívántakkal, és mindezt
veznem, és ezeket a terveket megvalósítva
a szakmai tudás teljes birtokában kell közve-
kiviteleznem, vagy mások által szállodák-
títeni a közönség felé. Ez a művész felelőssé-
ba, közintézményekbe, műemléki terekbe
ge, ettől válik a műtárgy eredetivé, és egyben
szánt textileket zsűriznem.
ez hordozza a hitelesség kritériumát.
Ezeknél a feladatoknál az építészeti tér, a he-
A kárpit, mint azt értekezésemben kifejtem,
lyiség funkciója és funkcionális használata, a
a történelem folyamán mindig szorosan kap-
természetes és mesterséges világítás fénye
csolódott az építészethez és belsőépítészet-
és helyzete, a belsőépítészeti formavilág mind
hez, amely vizuálisan képezte le a társadalmi
meghatározó tényezői voltak a tervezési fo-
berendezkedést, ugyanakkor maga a „kár-
lyamatnak. Az eredetiség és hitelesség jelen
pit” kifejezés mindig más funkciót takart. A
korunkban is minden jó műtárgy fontos meg-
lakóterekben megjelenő textilek folyamatos
határozója. Mint folyamatosan alkotó művész
változása, fejlődése a lakás funkcionális rend-
tudom, hogy az alkotás folyamatában minden
szerével és a benne élők kényelmi igényeinek
addigi benyomás, elraktározott ismeretanyag
változásával együtt alakult. Ezek történeti fej-
egyszerre, egy időben tör a felszínre. Fontos a
lődését vizsgáltam a textil tárgyak tükrében.
2014. május
Történeti épületeink bemutatásának, a ma-
Tehát „eredeti az, amely a keletkezéssel egy-
gukba foglalt terek értelmezhetőségének
idős, vagyis azonos önmagával”.2
alapvető kritériuma a hitelesség. Az enteriő-
Az eredeti és a hiteles fogalomkörei azonban nem
rök vizuális megjelenésének problemati-
ellentétesek egymással, de nem is azonosak.
káját a megismerés hermeneutikai folya-
A hitelesség problémaköre sokkal tágabb és
matának tükrében vizsgálva az általános
ugyanakkor árnyaltabb megközelítést kíván,
meghatározásoktól eljutottam a konkrét
mivel léte nem ragadható meg könnyen, meg-
megvalósulások hitelességéig.
értése koronkénti megközelítést igényel. „A régi alkotásoknak megőrzendő emlékként
1. Eredetiség és hitelesség
való elismerése nem nélkülözheti a tudatos-
A korszerű műemlékvédelem alapvető elvi
ságot, és mindig a kor ízlésének és művészeti
kérdése az eredetiség és a hitelesség foga-
tájékozottságának megfelelő ítéleten alapul.
lomköréhez kapcsolódik. A két fogalom nem
De mivel az ízlés is fejlődik és átalakul, úgy,
cserélhető fel egymással. „Az eredeti mindig
hogy közben magába építi előző korok ta-
hiteles, mivel hitelesnek tartunk minden olyan
pasztalatait, a hitelesség elvi megközelítése
dolgot a múltból, ami megvan, és ezáltal a
és gyakorlati megvalósítása koronként más
maga valójában önmagát képviseli, mindazon
megítélést eredményez.”3
tartalmi és vizuális jegyek együttesével, mely
A 20. századra a tudományos megismerés
egy konkrét tárgy meghatározója.”1
és a felfedezések mindennapi életünkbe
Ez a műtárgyak ideális megjelenési formája az egyszeri és megismételhetetlen, mely hordozza a múltbeli alkotó keze nyomát és a gondolkodás anyagban megnyilvánuló lenyomatát. 1 Fejérdy Tamás: Mi a hitelesség? Műemléklap, 1999. / 3 szám. 7. és 16.
85
2014. május
Császár László: …az eredetiségről meg a hitelességről. Műemléklap, 1999 / 3. szám. 20. 3 Gerő László: Magyar Műemléki ABC. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984. 148. (Purizmus.) Ebből az aspektusból tanulmányozva paradox módon a purizmus is hiteles, mivel a XIX. század végi műemlékvédelem a kor ízléséből adódóan az épület keletkezésének idejét tartotta csupán szem előtt és az általuk korhűnek mondott neo-stílusú kiegészítésekkel, valósították meg a vélekedésük szerint legjobbnak tartott „stílusegységet” 2
beépülő gyors gyakorlati alkalmazása fel-
érték és hitelesség összefüggésére. A doku-
fokozott változásokat és fejlődést mutat. A
mentum bevezetésének 3. és 4. pontja rögzíti:
különböző információs rendszerek által a
„3. A Narai Dokumentum a hitelességről az
megismerés szélesebb útjait járjuk be, és ez
1964-es Velencei Karta szellemében fogant.
jelentősen alakítja ízlésünket és a dolgokhoz
Arra épül, és azt egészíti ki, figyelembe véve
való viszonyulásunkat is. Mindez a 21. szá-
azt a különleges jelentőséget, amelyet a kul-
zad elejére még gyorsabb változásokat és
turális örökség mindenhol a világban betölt.
mozgási irányokat indukál.
4. Egy olyan világban, amely egyre inkább ál-
Korábban azt láttuk, hogy stílusok és megíté-
dozata a globalizálódásnak és a homogenizá-
lési módok húsz-harminc évenként változtak,
lódásnak, ahol a kulturális identitás keresése
mára ez a folyamat jelentősen felgyorsult.
erőszakos nacionalizmust, a kisebbségi kul-
Jól példázza ezt az 1964-es és 1994-es – a
túrák elnyomását válthatja ki, a konzerválási
műemlékek fenntartásáról és restaurálásáról
gyakorlat hitelességének érvényre juttatása
szóló – karták összehasonlítása is.
lényegi hozzájárulás az emberiség kollektív
Míg az 1964-es Velencei Karta meghatározá-
emlékezésének tisztázásához és megvilágí-
sa szerint: „egy művészettörténeti tárgy, em-
tásához. Bármely és bármely korból szár-
lék helyreállításának célja, hogy konzerválja
mazó kulturális örökség konzerválása csak
és feltárja a szóban forgó tárgy esztétikai és
az örökséget meghatározó értékekkel iga-
történeti értékét, úgy, hogy a régi állapotra
zolható. Ezeknek az értékeknek a lehető
és hiteles dokumentumokra támaszkodik,
legegzaktabb észlelése többek között attól
egyben megáll ott, ahol a hipotézis kezdő-
függ, hogy a róluk szóló információk men�-
dik”,4 addig a Narai Dokumentum (1994)
nyire hitelt érdemlőek.”5
árnyaltabban és konkrétabban mutat rá az
5
4 Román András (szerk.): Karták Könyve. Budapest, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, 2002. 16.
86
2014. május
Román András (szerk.): i. m. 41. Információs források: minden, a műemlékre vonatkozó írott, szóbeli, képi forrás, ami lehetővé teszi az emlék természetének, jellegzetességeinek, jelentőségének és történetének megismerését.
A fenti idézetekből egyértelműen kitűnik,
A válasz és kommunikációja viszonylag
hogy az emlék elsősorban örökség, amellyel
egyszerű, de gyakorlati megvalósítása bo-
kapcsolatban korunk szakembereinek két-
nyolult és különböző tudományterületek szo-
féle feladata van: egyrészt értelmeznünk kell
ros együttműködésének eredménye, mely
magunk számára, másrészt minél kevesebb
interdiszciplináris, szisztematikus kutatásra,
hozzátétellel meg kell őriznünk a jövőnek.
összefüggő analógiákra támaszkodva hatá-
Előretekintően és joggal feltételezve azt, hogy
rozza meg a tárggyal kapcsolatos legponto-
új értelmezések kialakítására és az emlék új
sabb információkat.
kontextusba helyezésére a következő nemze-
A tanulmányozott tárgyak nagy többségénél
dékek, utódaink is igényt tartanak.
védett műtárgyakat vizsgálunk, ezért a legkézenfekvőbb kiindulási pont a művészettörté-
87
1.1. Honnan tudhatjuk, hogy mi a
neti korszakba való elhelyezés.
hiteles, ha nem ismerjük az eredetit?
Művészettörténet szavunk egyszerre jelenti
Egyáltalán miért merül fel ez a kérdés a
a tudomány tárgyát és a tudomány területét.
tárgyak megismerése kapcsán? A műtárgy
A műtárgy megértésének egyik feltétele az
eredetiségének, hitelességének és értel-
alkotó szellemének megértése, ez azonban
mezhetőségének igénye a restaurálás és
csak annak a kornak ismeretében lehetséges,
rekonstrukció alapkérdése.
amelyben a vizsgált mű megszületett.
Hogyan tudjuk az emléket a legkisebb
A vizuális művészetekkel foglalkozó tudomány
hozzáadás és károsodás nélkül a szemlé-
csak a tárgyakat egyesítő gyűjtemények, mú-
lő számára értelmezhetővé tenni? Hogyan
zeumok létrejötte után jutott el addig a felis-
tudjuk a múlt elpusztult tárgyait jelen tudá-
merésig, hogy nem csak egyes művészek
sunk alapján hitelesen rekonstruálni?
alkotásai hordoznak sajátos jegyeket, de az
2014. május
egymást követő korok is. Ebből a felismerés-
elterjedésével jelentős mértékben háttér-
ből fejlődött ki a tudományos művészettörté-
be szorult, hatása a tapasztalatok és in-
net szisztematikus összehasonlító gyakorlata,
formációk mind szélesebb körű terjedése
amely keresi a művészetek általános jellegét
volt. Mai kutatásaink jelentős hányada egy
és amelyet a 17. században elterjedt irodalmi
műtárgy kapcsán ezen írások által hordozott
kifejezésmód mintájára stílusnak nevezünk.
információk értékelésével és összefüggés-
„Ahhoz azonban, hogy a különböző, hetero-
rendszereik kutatásával foglalkozik. A tárgyra
gén tárgyak egymással összevethetővé válja-
vonatkozó írásos emlékek fontosságát és hi-
nak, formai redukciókra volt szükség. A közös
telességét azonban csak egymással össze-
nevezőre való megfeleltetés azonban pont a
vetve tudjuk értékelni. Ebben ad új értelme-
stiláris különbségeket tette szembetűnővé,
zést a megismerés hermeneutikai módszere.
ezáltal egy adott művészettörténeti koron belül az egyediség jellemzői kerültek felszínre”.6
1.2. A módszer
Tudományos vizsgálataink egy tárggyal kap-
A fent leírtak rámutatnak arra, hogy egy mű-
csolatban nem csak a konkrét, megfogható
tárgynak a stiláris, formai és anyagi összete-
tárgy jellemzőinek feltárását, vizuális megje-
vőin kívül a tudomány módszeres eszközeivel
lenését, hanem a vele kapcsolatba hozható
nem ellenőrizhető és felülvizsgálható jellem-
információk összességét érintik. Ezek túlnyo-
zői is vannak, ugyanakkor „a humán tudomá-
mó részben írásos formában maradtak fent.
nyok is igazságot tapasztalnak, bár ez másfé-
A történelem során az eredeti tapasztala-
le igazság és tapasztalat, mint a természettu-
ti megismerés az írás és könyvnyomtatás
dományokban: a művészet, a vallás és a történelem tapasztalatával rokon, és ugyanúgy
Marosi Ernő: Művészettörténet – az emlékezés tudománya? Előadás a Mindentudás Egyetemén, 2002. október 7. http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/ item/43-m%C5%B1v%C3%A9szett%C3%B6rt%C3%A9 net-az-eml%C3%A9kez%C3%A9s-tudom%C3%A1nya?. html Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. február 20. 6
88
2014. május
módszeres eljárások révén teszünk szert rá.” 7 Vö. Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2004. Részlet: http://www. tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/diszkurziv/ch01s04.html 7
A megismerés gadameri leírásának középpont-
tárgyi jeleket vagy cselekvéseket elemzünk.
jában az értelmező személy tapasztalata áll. E
Egyben mi magunk az értelmezők is része-
hermeneutikai8 modell elsősorban egy olyan
sei vagyunk a folyamatnak, a mi értelmező
módszertani magatartást követel meg, amely-
tettünk is már válasz egy korábbi értelme-
nek Szabó Márton rekonstrukcióját követve
ző cselekedetre, amelynek mindig kérdés-
négy sarkalatos pontját emelhetjük ki: (1) a re-
válasz logikája van.
alitás mint szövegvalóság; (2) az értelmezés
(2) A társadalmi és az emberi világ tudomá-
mint leírás; (3) a hermeneutikai kör egyetemes-
nyos értelmezésének az a célja, hogy vá-
sége; és (4) a kommunikatív konstrukció elve.
laszoljon, a mi van (volt) és a hogyan van
„(1) Az ember tudja, hogy nem létezik
(volt) kérdésére. A fókuszban az áll: hogyan
tiszta objektivitás és jelentésmentes rea-
történhetett, hogy így van?
litás, minden, amiről a vizsgálódó értelem
(3) Az értelmezések értelmezései, a szöve-
beszél, vagy ír, „előértelmezett” valóság:
gekről szóló szövegek egymáshoz kapcso-
olyan szöveg, amelyet valaki már beszélt,
lódnak, azaz hermeneutikai kör jön létre,
realitás, amely azért létezik, mert valaki va-
amelyben a tudás és a beszéd a bizonyos-
lamilyen jelentést adott neki. Az értelmezés
ságot önmagából meríti. Ez azonban nem
formája és kerete a nyelv, de ez nem azt je-
formai kérdés. A részt az egész anticipálása
lenti, hogy minden csak nyelv lenne, hanem
alapján értem meg, a jelen a múlt életben
azt, hogy akkor is nyelvileg formált tapasz-
tartása, az Énnek a Te létezése ad értelmet,
talatokat vizsgálunk, ha nem nyelvi, hanem
és az egyik megnyilatkozás is csak a másik
Bätschmann, Oskar: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Budapest, Egyetemi Könyvtár – Corvina Kiadó, 1998. 12–13. Hermész görög isteni hírnök, aki az égi üzenetet fordította le az emberek felé. A hermenéuein szó jelentése: kijelenteni, értelmezni, lefordítani. olyan folyamatokat jelöl, amikor három szereplő között játszódik le a párbeszéd. A második az első megnyilatkozásait közvetíti a harmadik felé, lefordítja, vagy megmagyarázza a megnyilatkozásokat.
8
89
2014. május
megnyilatkozás fényében kap értelmet. (4) A beszélgetés nem valami ismeretlen tárgyiság felfedezése, hanem az ismert valóság újrakonstruálása, mely dialogikus viszonyokhoz kötődik.
Összegezve a hermeneutikának nincs mód-
Ezt a rétegződést jól szemlélteti a magyar tör-
szertani receptje, leginkább tárgyhoz és hely-
ténelem egyik kiemelkedő textiltörténeti mű-
zethez igazodó módszer, miközben a nyelvet
tárgya, a magyar koronázási palást.
(beszéd, szöveg, vita, kommunikáció, diskur-
„Felirata
zus stb.) állítja a gondolkodás centrumába.”9
harangcasulának készült. Alapszövete apró
A megismerés ezen aspektusa a hitelesség
mintás bizánci selyemszövet, melynek szinte
meghatározó kritériuma, és a műtárgyak
teljes felületét arany- és selyemfonallal készí-
értelmezésével és megőrzésével foglalkozó
tett hímzés borítja. (I. szövetréteg). Források hi-
szakember felelőssége a közvetítés módja
ányában nem tudjuk megmondani pontosan,
a befogadó számára.
mikor alakították át a miseruhát koronázási
szerint
1031.-ben
eredetileg
palásttá. A kutatók úgy vélik, hogy az Árpád-
2. Az idő problematikája
házi uralkodók korában sorolhatták a klenódi-
a tárgyak fizikai megjelenésének
umok közé. Az átalakítást követően a palástot
értelmezésében
25 alkalommal öltötték fel koronázáskor, nem
A műtárgyakat egyebek mellett a tárgy megal-
szólva a gyakori szállításáról, bemutatásáról
kotását a befogadás pillanatától elválasztó idő-
a különböző városokban. Ezért a 17. század
tartam telíti értelemmel. Paradox módon az idő
elejére már rendkívül rossz állapotba került.
mint fogalom nem megfogható, de tárgyaink
Az eredeti bizánci Samit selyemszövet al-
mégis ezt zárják magukba. Minden pillanatnak
kalmatlanná vált a hímzések megtartására.
nyomát őrzik, a napok és évek múlását, a velük
A források szerint első javítása valószínűleg
munkálkodók keze nyomát, és ahogyan a por
Prágában történt. A palást iránti tisztelet ve-
belepi őket. A művekben anyaguktól függetlenül
zette a korabeli javítókat arra a megoldásra,
tárgyiasul az idő, különböző korok lebegő szem-
hogy a bizánci szövetet és a legapróbb hím-
cséi, mint megannyi réteg, rakódnak egymásra.
zéstöredékeket is megmentsék. A megerősí-
9
90
Ld. Szabó Márton: i. m.
2014. május
téshez egy mintásan szövött olasz lampaszett
91
selyemszövetet választottak (II. szövetréteg),
a három szövetrétegű palástot, és újabb,
és ezt varrták az eredi hímzéshez és szövet-
fémfonalas fonott paszománttal körülszeg-
töredékhez. A palástot deformált formájában
ték. A nyakrész két oldalára a hordhatóság
rögzítették az új szövetre. Később egy bor-
és záródás érdekében egy bojtos végű fo-
dó taftanyaggal (III. szövetréteg) bélelték alá
nott fémfonalas zsinórt varrtak.
úgy, hogy durva öltésekkel odavarrták az elő-
A műtárgyra vonatkozó történeti, textiltörté-
ző két szövetréteghez és az aranyhímzéshez.
neti kutatások, az analógiák ismerete és ta-
Végül aranyozott ezüstfonalú, szövött paszo-
nulmányozása, valamint a korszerű kémiai és
mánttal szegték be. A három szövetrétegen
fizikai vizsgálati módszerek lehetővé tették
fehér selyemfonallal átvarrt „SZENTE” felirat
a palást hiteles vizsgálatát, és egyben meg-
a javítást végző egyik személy neve lehetett.
határozták azt a módszert, ahogyan korunk
A harmadik és egyben az utolsó nagyarányú
szakembere az emlékhez nyúlhat. 1986-ban
javítás 1867-ben Ferenc József koronázása
eltávolították a felületi porréteget, valamint ki-
idején történt. A koronaőrök által felvett leltár-
bontották a gallér alatti nagy hajtásokat, majd
ban utalás is található erre, mely leírja, hogy
a vizsgálatok céljából megbontott felületeket
a palást olyan rossz állapotban volt, hogy a
visszavarrták. Az interdiszciplináris kutatások
javítást végző Klein divatárusnő ötödmagával
meghatározták a beavatkozás lehetséges
14 napig dolgozott az ereklyén.
mértékét és hitelességét, mely folyamatos
Ekkor a következő munkálatokat végezték
dokumentálás mellett zajlott le.
el: durva öltésekkel hozzávarrták a felületen
A palást nemzeti ereklye, és egyben egyik
lévő hímzések felbomlott fémfonalait a há-
leginkább épen maradt román kori textilem-
rom szövetréteghez, hajtásokat helyeztek el
lékünk. Sorsához az átalakítások és javítá-
a gallér alatt, (IV. szövetréteg) alábélelték
sok is hozzá tartoznak. A palást változtatás
2014. május
nélküli megőrzése az ereklye iránti tisztelet
A mások számára való értelmezés és taní-
okán is kötelező”10
tás, a múlt hiteles megismertetése a műem-
A tudományos vizsgálatok összessége, az
lékvédelem egyik alapvető feladata.
anyagok és technológiák ismerete a hitelesség gyakorlati megvalósításának feltéte-
2.1. A textil helyzete a műemlék-
le. A komplex kutatás természettudományi
védelemben
és humán források összességégéből táp-
Az idő problematikája a tárgyak fizikai meg-
lálkozik, és mindig a vizsgált tárgy egyedi-
jelenésének értelmezése során a műemlék-
ségéből indul ki.
védelem többi ágához hasonlóan, textilresta-
A konzerválás fent leírt módja lehetővé tet-
urálásban is csak az 1980-as években nyert
te a tárgy megélt idejének hiteles bemu-
létjogosultságot. Ebben a tekintetben a koro-
tatását. A kutatások eredményét végleges
názási palásttal kapcsolatos értelmezések és
formába a restaurátor szakember öntötte.
alkalmazott módszerek nemzetközi viszony-
A palást ily módon való restaurálása és be-
latban is úttörő munkának számítottak.
mutatása a laikus néző számára is komplex
A textilrestaurálás az 1940-es években kezdett
élményt nyújt.
a többi restaurálási ághoz hasonló rangra emel-
10
E. Nagy Katalin: A magyar koronázási palást technikai
vizsgálata és állapotleírása. In: Bardoly István (szerk.): A magyar királyok koronázó palástja. Budapest, Magyar Képek Kiadó, 2002. 21–30. E. Nagy Katalin az Iparművészeti Múzeum restaurátora végezte a magyar koronázási palást technikai vizsgálatát és állapotleírását, A koronázási jelvényekkel foglalkozó Történeti és Művészettörténeti Bizottság felkérésére a művészettörténészekből, restaurátorokból és természettudományos szakemberekből álló munkacsoport 1983 febr. 15-én, kezdte meg a palást különböző szempontok alapján történő vizsgálatát. Célja: a történeti ereklye teljes megismerése, állapotának felmérése és a konzerválás tervének előkészítése volt. Ennek érdekében sor került a palást szövetrétegeinek, hímzésmódozatainak, a hímzés szálas anyagainak és színezékeinek, valamint a fémfonalak kimerítő vizsgálatára.
92
2014. május
kedni, ezzel szinte a terület utolsó egységeként kapcsolódott be a műemlékvédelembe. A kő vagy faszobor, a táblakép és festményrestaurálás már a reneszánszban elkezdődött. A fémek és numizmatikai anyagok valamint az ásatási kerámiák konzerválása és restaurálása a XIX. század végén emelkedett tudományos rangra.
A textilek hasonló elvek szerinti konzerválásá-
Az utóbbi évtizedekben azonban a textilanya-
val-restaurálásával csak a múlt század negy-
gok megközelítése is sokkal szisztematiku-
venes éveiben kezdtek el foglalkozni. A ház-
sabb lett, miközben a restaurálást megelőző
tartási munkákhoz használatos textilek még
döntéshozatal az előző fejezetben ismertetett
ekkor is a kevésbé megbecsült tárgyak közé
szemléleténél és okoknál fogva hosszabb és
tartoztak. Az 1950-es, 1960-as években már
komplikáltabb folyamattá vált.
egyre több publikáció jelent meg kiemelkedő
Ez három fő területen mutatkozik meg:
értékű vagy unikumnak számító textil resta-
– a tisztítás megkérdőjelezésében;
urálásáról. Az első könyv, mely tudományos
– a tárgy „integritásának” megőrzésében;
igényességgel közelítette meg a témát, csu-
– a darab történeti összefüggéseinek, illet-
pán 1972-ben került bemutatásra.11
ve funkciójának hiteles bemutatásában.
Ekkor még a textilrestaurálás módszerei két
Az eredetiség visszaállításának célját felvál-
nagy ágra oszlottak:
totta a „műtárgy a maga jelenlegi valójában”
I. A varrásos módszer szerint alkotórésze-
koncepciója, azaz mindazon nyomok megőr-
ire szedték, segédanyaggal egyenként
zésének igénye, amelyek a tárgy funkcióbeli
alátámasztották, és újból összevarrták a
használatát és történetét illusztrálják.12
textilanyagokat.
A konzerválás és restaurálás közti vita a ma napig fennáll. A választást mindig a tárgy
II. A ragasztásos módszer szerint a mun-
egyedi sajátosságai befolyásolja.
kát szintén szétszedéssel kezdték, majd
A konzerválás és restaurálás eredeti felfogá-
az alátámasztást az alátámasztó szövetre
sa, hogy megtartsa a tárgy fizikai és esztéti-
felvitt ragasztófólia segítségével hő- vagy
kai egységét, javítsa annak fizikai és kémiai
oldószeres kezeléssel végezték.
stabilitását, de ennek érdekében az eredeti T ímárné B al ázsy Á gnes: Irányzatok a textilrestaurálásban a 20. század végén. Múzeumi Műtárgyvédelem, 1997. / 26. szám. 117–126. 124. 12
Leene, Jentina E.: Textile Conservation. Washington, The Smithsonian Institution Press, 1972. 273. o.
11
93
2014. május
94
anyagnak csak akkora mennyiségét távolítsa
„Anglia egyik legrégibb Palladio-stílusú történeti
el, amekkora elkerülhetetlen, és csak a mi-
háza a Chiswick Ház. Két, ebbe a házba tar-
nimálisan szükséges mennyiségű idegen
tozó szék restaurálását kérték az angol Tex-
anyagot adhatja hozzá.
tilrestaurálási Központ munkatársaitól, akik
A restaurálás azon felfogása, amely szerint
megállapították, hogy a székek aranyozott fa
a textilt olyan fizikai és esztétikai állapotba
részeit 1730 körül, William Kent tervei alapján
hozza, amilyennek hisszük, hogy eredeti-
készítették. A kárpit azonban szintetikus szá-
leg kinézett – mára már messze túlhaladott.
lakat is tartalmazó, valószínűleg az 1920-as
Napjainkban a megelőző konzerválásra te-
évekből származó világosbarna bársony volt.
vődött át a hangsúly. A tárgy anyagát ki-
A házat az angol Műemlékvédelmi Hivatal
zárólag alátámasztással erősítik meg, és
(English Heritage) eredeti állapotába kíván-
nagyobb gondot fordítanak a helyes rak-
ta visszahozni, beleértve a berendezést is.
tározási és kiállítási körülményekre. Ezzel
Ezért feladták a „tárgy integritásának” elvét,
párhuzamosan
körültekintőbbé
és a székek 1730-as állapotának visszaállítá-
vált a beavatkozásokat megelőző döntés-
sát kérték a restaurátoroktól. A munka három
hozatal és a tisztítás folyamata is, vala-
fontos fázisból állt: eltávolították az egyéb-
mint nagyobb gondot fordítanak a gyűj-
ként kiváló állapotban lévő kárpit-bársonyt, a
temények egységes jó állapotát biztosító
kárpitozást az 1730-as formának megfelelően
megelőző konzerválásra.
felújították, és az egyik székben felfedezett,
Minthogy a konzerválás és restaurálás meglé-
eredeti bársonytöredék alapján leszőtt kék,
vő, eredeti tárgyakkal foglalkozik, csak kivételes
mintás bársonnyal borították.
esetekben folyamodik a restaurátor rekonstruk-
Ebben az esetben nagyon komoly beavatko-
ciós megoldáshoz, mint ahogy azt a következő
zás történt a tárgyon, amit kizárólag az indokolt,
műtárgy restaurálása is példázza.
hogy az eredeti formához kívántak visszatérni.
2014. május
sokkal
Ha ezt a házat, ahogy számos más angliai tör-
és az arra vonatkozó elképzelések kialakítását,
téneti házat még ma is a tulajdonos család
hogy miből mit, hogyan, miért és mi okból
lakná, és mai berendezésévet mutatnák be
készíthetünk. Ezek az eszközök voltak az
a látogatóknak, egészen bizonyos, hogy mai
első használati tárgyak. A funkció meghatá-
állapotában restaurálták volna a székeket,
rozta az anyagok felhasználásának lehető-
meghagyva a fa részek megváltozott formáját
ségét, és ezáltal a technika és technológia
és a világosbarna kárpitot.”13
folyamatos fejlődését. Az anyagfelhasználás a tárgyalkotó művészet különböző te-
2.2. Történeti textilek. A kárpit
rületeit hozta létre, melynek egyik jelentős
funkcionális története
szegmense a textil.
A textilművészetet is magába foglaló ipar-
Az ember által viselt öltözet a ruha, cipő, kalap
művészet rendkívül szerteágazó terület. Egy
stb., ami a test védelmét, elfedését szolgálja.
folyamatosan növekvő dús lombú fához ha-
Emellett a lakókörnyezet felöltöztetésének igé-
sonlíthatjuk, mely mélyen a múltban gyöke-
nye is egyidős a ház mint lakóhely létrejöttével.
rezik, a felhasznált alapanyagok szerint erős
A nyelv számos kifejezése természetes je-
és meghatározó ágakkal bír, és kisebb ágai a
lentésváltozásokon megy át az évszázadok
technológia alkalmazása szerint tovább osz-
folyamán úgy, ahogy azt a gyakorlati élet ki-
tódnak és jelentős teret követelnek maguknak
kényszeríti. Egyes kifejezések vagy kiesnek
az emberiség történelmében.
a köztudatból, mivel a szó által jelölt tárgy
Az emberré válás meghatározó lépése alap-
vagy fogalom elveszti aktualitását, vagy
vetően az volt, amikor elődeink eszközöket
megrekednek a régi jelentésnél, és tartalmi
kezdtek készíteni a maguk számára olyan
szempontból is mást jelölnek.
anyagokból, melyeket a közvetlen környezeté-
A kárpit szó használata a köztudatban még
ben találtak. Ez feltételezte az anyag ismeretét,
manapság is különböző textilanyagból, kü-
13
95
Uo. 121.
2014. május
lönböző technológiával készült, különböző
funkciójú munkákra jellemző, úgymint: falikép,
2. Később jelentése szűkült, és azokat a mun-
faliszőnyeg, gobelin, függöny, bútorkárpit.
kákat jelentette, amelyek haute vagy basse
A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
lisse technikával készültek. Ezek az úgyneve-
szerint a magyar kárpit szó „valószínűleg az
zett képes kárpitok, melyek mitológiai, törté-
olasz „carpita” (bolyhos gyapjúszövet, terítő)
nelmi eseményeket ábrázoltak, figurák, növé-
szóból ered, és talán a latin „carpita” (boly-
nyek állatok jelentek meg rajta.
hos, tömöttre szőtt kelmefajta) közvetítésével
3. Ugyanezen szóval illették a kanavász
került nyelvünkbe.”14
anyagra készült nagyobb hímzéseket, melyek
Az 1395-ös Besztercei szójegyzék alapján: „díszes
alapanyaga szintén a gyapjú, selyem, esetleg
szőttes, amely falakat, falnyílásokat stb. borít.”
fémszál, de például a bőr és a XVII. század
A XIV. század óta azonban a szó jelentése és
második felétől a papír alapanyagú falborí-
értelme a műfaj gazdagodásával együtt gya-
tásokat is, mivel funkciójukban azonosak az
rapodott – a francia tapesserie szóval azonos
előbbiekkel, tapesserie-nek nevezték.
módon és jelentéssel –, és az évszázadok fo-
A magyar nyelv többnyire összetétel nélkül
lyamán a funkcióváltásnak megfelelően alakult.
használja a kárpit szót. Például Matild király-
A francia tapesserie szó hármas jelentéssel bír:
nő bayeux-i tapesserie-je nem faliszőnyeg,
1. A középkorban dominál a szó általános
hanem hímzett kárpit.
értelme. Ekkor a teljes helyiség kárpitozásá-
Hazánkban a reneszánsz idején Mátyás király
ra szolgáló anyagot, vagy több darabból álló
palotájában is különböző anyagból és techni-
kárpitsorozatot jelöl, amely ugyancsak egy
kával készült kárpitok voltak, melyek megma-
helyiség falainak felöltöztetésére szolgál. Ez
radt töredékét a funkciót is megjelölve ma is
utóbbit nevezték tenture-nek.
trónkárpitnak nevezünk.
Benkő Lóránd et alii (szerk.): A magyar nyelv történetietimológiai szótára. 1–3. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. 2. kötet, 39.: „kárpit” címszó.
Világos és egyértelmű meghatározást találunk
14
96
2014. május
Thurzó György 1612-ben felvett hagyatéki
leltárában „8 darab flandriai kárpit Judit
nálunk is évszázadok óta meghonosodott
históriája rajta – falra való (tenture), […] 14
kárpit szót alkalmazzuk.16
darab úti posztós iratos kárpit,… 8 darab úti
Mivel a falra való képes kárpitokat a külön-
bőr zöld virágos, aranyos kárpit”. A források
böző szövőközpontok – már a gótika óta –
esetlegesen mellé teszik a jelzőt: „falra való”.
ritkán szőtték egy példányban, előfordult,
A kárpit más felhasználást is nyerhet, mint
hogy a sorozatokat kétszer-háromszor is
hogy csupán falra kerüljön, kerülhet bútorra,
megszőtték a különböző megrendelők igé-
lehet nyílászáró elem, ez mindig kiderül a kon-
nyére. Ezek rekonstrukcióját nem tekintem
textusból. Például: „Tafotából csinált kárpit az
feltétlenül szükségesnek. A kárpit sokáig az
bibliotékán fölül 11 darab…” (1612), „Vagyon
enteriőrök meghatározója volt, (gótika, re-
nála falra való négy öreg kárpit és négy keskeny
neszánsz, barokk) de rekonstrukcióját csak
kárpit padszékre való…” (1529), „Négy darab
akkor tartom indokoltnak,17 ha a nemzeti
szőrrel varrott kárpit selyemszékre…” (1681).
múlt meghatározó történelmi eseményé-
Amikor letűnőben van a falra való kárpit di-
hez kapcsolódik és bizonyítottan egyedi,
vatja, mert helyét a kárpittal rokon tapéta veszi át a XVIII. század végétől, a kárpit kifejezést egyre inkább a függöny megnevezésére használják, míg a XIX. század közepétől már egyértelműen a függöny megfelelője.”15 Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy a magyar nyelvben – a szövött falra való, képes kárpitok esetében – a gobelin szó használata nem korrekt, mivel helyesen a már 15 Szabolcsi Hedvig: Miért nem kárpit? Művészet, 1973. / 8. szám. 10–11.
97
2014. május
L ászló Emőke: Flamand és francia kárpitok Magyarországon. Budapest, Corvina Kiadó, 1980. Előszó, 7. o. Ez az elnevezés Jean és Philibert Gobelin kelmefestők nevét őrzi. Az ő egykori, párizsi, Biévre-parti műhelyükbe először IV: Henrik telepített szövőket (1601), majd 1662 és 1667 között az épületeket és a telket bővítve Colbert itt szervezte meg a szövőket, szobrászokat, festőket, asztalosokat, ötvösöket és más kézműveseket is foglalkoztató királyi manufaktúrát (Manufacture royale des meubles de la couronne). A franciák gobelinen csak az itt készült alkotásokat értik, a máshonnan származó kárpitokat tapisserie-nek nevezik. 17 László Emőke: i. m. 31–32. Pl: Eszterházy Pál tábornagy és felesége Visconti Lunati Maria hercegnő 1749-ben Beauvais-ban megszövette Francois Boucher kartonjai alapján az „Isteni szerelmek” négy darabját (Bacchus és Ariadne, Mars és Vénusz, Vénusz Vulkán műhelyében, Európa elrablása). Ezek a kárpitok azonban csak jóval később kerültek Magyarországra (1882-ben), ekkor a Sándor-palota fogadótermében helyezték el őket. Innen tűntek el a második világháború alatt.” 16
magyar megrendelésre készült, valamint
A román korban a szobák berendezései közül
rekonstrukciójához hiteles dokumentumok
különösen az ülőbútort alakították gazdagon,
kutathatók fel.18
de a kárpitozás teljesen hiányzott. A gótikában bővült a lakásban használatos
98
2.3. Kárpit és enteriőr a történeti
bútorok száma, különösen gazdag a textil-
korokban
anyagok felhasználása a mennyezetes ágyak-
Mint arra az előző fejezetben is utaltam, a lakó-
nál, melyek az anyagok által teljesen elfedet-
házakban megjelenő textil anyaga, formája, fel-
tek voltak. Ekkor megjelentek az első kárpitok,
használása fontos jellemzője a művészettörténeti
bár mintázatuk és formakincsük még erősen
koroknak és a házak berendezéseinek.
kötődött a korabeli selyemszövéshez. „A keleti
E „házöltözetek” folyamatosan fejlődnek és egyre
és bizánci szövetekre emlékeztetően az állat-
több felületen jelennek meg a lakás kényelmi funk-
harcos motívumot erősen stilizált mintájú körök
ciójának növekedésével szoros kapcsolatban.
kapcsolják egybe. A mintákat vastag kontúrok
18 Nagy L ajos: A Buda visszafoglalását ábrázoló lotaringiai gobelinek kérdései. Tanulmányok Budapest múltjából, 1972. / 19. szám. 113–129. „1703-1710 között Nancyban, Charles Mitté műhelyében készült az ún. győzelmi sorozat. Ez öt darabból áll: Buda elfoglalása, Buda kifosztása, Lotaringiai Károly bevonulása Budára, A mohácsi győzelem, Erdély elfoglalása. A húszdarabos nagy győzelmi sorozat ugyancsak ebben a műhelyben készült 1709-1718 között. E sorozatból kettőt valamivel később 1724-1725 között szőtték meg a közeli, La Malgragne –ban. A kárpitok kartonjai Charles Herbel festményei alapján készültek. A nagy sorozat a hadjárat minden jelentős csatáját megörökíti, Pozsony felszabadításától Esték (Osijek) elfoglalásáig. Közülük két kárpit (Lotaringiai Károly megveri a budavári őrség támogatására érkező török sereget, Lotaringiai Károly herceg visszafoglalja Budát) egykor a Magyar Szent Korona tulajdonában volt, a királyi vár büfétermét díszítette, s a második világháború alatt eltűnt vagy elégett. A kárpitok többsége ma a bécsi Kunsthistorisches Museumban van.” Egyetlen ábrázolást ismerünk, a XVIII. században, mely Buda városának belső részét ábrázolja,- mely az 1886. évi történeti kárpit kiállítás rendezője, Majláth Béla megállapítása szerint-„ a mai Szentháromság tere”. Ez a Buda kifosztása című kárpit.
keretezik. A selyemszövetekhez hasonlóan itt
2014. május
is két színt használtak a vöröset és a zöldet. A kontúrok szélei a vastag gyapjú és a kezdetleges technika miatt erősen lépcsőzetesek.”19 A reneszánsz a különböző céllal és technikával felhasznált textilanyagok, kárpitok kora. Jellemző, hogy ugyanazon drága selymek és brokátok ruhán és bútoron egyaránt használatosak voltak. Ekkor jelenik meg kényelmi szempontok miatt a bútorok kárpitozása. A faL ászló Emőke: i. m. 33. o. A XI. század végéről ránk maradt Szt. Gedeon-kárpit (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum) stílus leírása.
19
lak felöltöztetése a főúri és nemesi házakban
tervezéséhez is. Alkalmazásuk párnákra is
egyaránt kárpittal történt. A XVI–XVII. szá-
kedvelt volt.22
zadban már elég sok anyagában különbö-
A barokk kor alatt fokozódott a kárpitos-
ző kárpitféleséget lehet megkülönböztetni.
munkák alkalmazása, lassan elborították az
Magyarországon is a korabeli számadás-
ülő- és fekvőbútorok egész felületét, hogy
könyvekben, hagyatéki leltárakban, hozo-
a kifinomult kényelmi igények szolgálatára
mányjegyzékekben hirtelen megnő a kárpi-
alkalmassá váljanak. A bevonatok anyaga
tok száma. 20 Ekkor kerül először alkalma-
többnyire drága selyembrokát, vagy gobelin,
zásra az egész termeket beborító tenture.
figurális, gazdag szövött díszítéssel. Ekkor
A székek ülésen és támláján, valamint he-
jöttek létre az ún. „garnitúrák”, vagyis több,
lyenként a falakon is megjelenik a színes,
hasonlóan formált bútoregységből álló, ös�-
festett, esetenként aranyozott bőrkárpit, me-
szetartozó berendezési csoportok, melyek a
lyek anyaga borjú, ürü és kecskebőr. 21 Min-
későbbi korokban kiteljesednek.23 A falra való
tájuk hasonló volt a textilmintákhoz, ezért a
képes kárpitok képi megfogalmazása egyre
bőrkárpit készítőinek érteni kellett a brokát
inkább a festészet jellegzetességeit mutatja
L ászló Emőke: i. m. 28. o. A kolozsvári adatok szerint a legolcsóbbak a „nyíredékes” és „szőrkárpitok”, ezek gyapjúból készültek és talán a csergéhez voltak hasonlóak .A gyapjú falra valók között „szász” és „székely” kárpit elnevezéssel is találkozunk, ezeket is itthon készítették. Keletről hozták be a gyapjúból szőtt, szép színű erősen stilizált kilimeket és a fejedelmi leltárakban előforduló „török kárpitot”. Ez igen drága, hímzéssel díszített, arannyal átszőtt selyemkárpit volt. A Nyugatról származók közül leggyakoribb a vászonkárpit, melyek a drága képes szövött munkákat másolták. Először Bécsben csinálták, de később itthon is tudunk kárpitírókról. „Olasz kárpitok” mintás, selyem és brokát anyagból. „Bécsi kárpitok” többnyire zöld színűek voltak, de akadtak köztük mintásak is. A XVII. században nagyon kedvelt volt a „lengyel kárpit”, ennek csíkos és lovas változatát említik a leltárak. 21 C siba Éva : Bőrművesség. Műhelytitkok. Budapest, Corvina Kiadó, 1975. 20
99
2014. május
azon oknál fogva, hogy a terveket neves festők készítették. Ez a dekorativitás, és egyben a műfaj hanyatlását vonta maga után. A reprezentatív épületek, kastélyok termeinek Sz. Koroknay Éva: Művészeti bőrmunkák. Könyvkötések. In: Voit Pál (szerk.): Régiségek könyve. Budapest, Gondolat Kiadó, 1983. 398–411. 115. o. A bőrkárpitok Keletről származnak. Fő előállítási helyük Líbiában, Ghadames városában volt, ahonnan a mórok közvetítésével a XI. században került először Spanyolországba, ahol főleg a Córdobai Kalifátusban virágzott, innen látták el Franciaországot és Itáliát aranyozott bőrökkel. 23 K aesz G yul a : Ismerjük meg a bútorstílusokat. Budapest, Gondolat Kiadó 1978. 107. o. 22
„felöltöztetében” meghatározó szerepet kezd-
vették át a vezető szerepet. Nehéz és sötét
tek játszani a függönyök, drapériák. Anyaguk
függönydrapériák keretezték az ajtókat és az
színes selyem, brokát szövetek, és olyan tö-
ablakokat. Általában nagy előszeretettel al-
kélyre vitték a redőzéseket és szabásokat,
kalmaztak textilanyagokat, melyeken a nyer-
hogy egy-egy darab önálló kompozícióként
sebb, kontrasztosabb színhatást kedvelték.
jelentős szerepet játszott a belső térben.
Keleti hatások is érvényesültek, elsősorban
A klasszicizmusban elutasították az előző kor
a kárpitosmunkában, amely újra gazdag-
sokszor tobzódó mozgalmasságát, így keve-
gá és szertelenné vált. A bonyolult művészi
sebb volt a textilmű. Divatossá vált a keleti
drapírozás miatt a szobákban félhomályos
szőnyeg. A nemesi kúriákban is szívesen ké-
hangulat uralkodott. Ezt csak fokozták a dús
szítettek házilag szőnyegeket keresztöltéses
párnázatú díványok, díszpárnák, indiai terítők
technikával, sávos, virágos díszítéssel, ké-
a bútorokon, valamint a szőnyegek.25
sőbb neobarokkos leveles mintákkal. Motívu-
A papírtapétákat elhintett virágmotívumok
muk sokszor fekete alapon rózsakoszorúba
vagy virágcsokrok díszítették, és gyakran
varrt címer. „A vöröses-sárga színű cse-
textilanyagot utánoztak.
resznyefa bútorok a kedvelt fekete alapú
A szecesszió Magyarországon nem csupán a
gyapjúszőnyegeken állnak. Az ablakokon
népi motívumok eredetéhez visszanyúló for-
könnyű fehér anyagból sűrű redőkbe vont
makincset hozta felszínre, de a textil különbö-
függönyköltemények vannak.”24
ző megjelenési formáit és technikai sokszínű-
A XIX. század az eklektika és a historizmus
ségét is. Kiemelkedő munkásságú művészek
kora volt. A neorokokó idején a belső terek-
terveztek egységes szemléletű enteriőröket,
ben már nem volt jellemző a falak építészeti
25
tagolása, a selyemtapéták és a függönyök Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1943. 280. o.
24
100
2014. május
Kaesz Gyula: i. m. 183. o. Az indiai motívum a viktoriánus stílus kedvelt motívuma volt, innen terjedt el Európában. A 247. oldalon kárpitozás címszó alatt: német: tapezieren, francia: tapissier, angol: upholstery, ülő és fekvő bútorok textilanyaggal való bevonása. A reneszánsz korban kezdték készíteni és a késő barokk idején fejlődött a mai fokra.
101
benne előszeretettel alkalmazva a textile-
által értelmezünk valamit, megfigyeléseket
ket. Ebben a miliőben alakult meg 1901-ben
végzünk, és igyekszünk a megfigyelt dolgok
a korszak meghatározó szellemiségét kép-
között szabályszerűséget felfedezni.
viselő Gödöllői Művésztelep.
A korszerű kognitív lélektan olyan mentális
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye je-
folyamatok pontos leírását tűzi ki céljául, mint
lentős textilanyaggal rendelkezik a különböző
amilyen az észlelés, emlékezés, következte-
művészeti korokból. Ez nem csak a textilek
tés, döntéshozás, és a problémamegoldás.
motívumkincseinek vizsgálatát teszi lehető-
Feltárja, hogyan képződnek információk az
vé, hanem a szövések technológiai és kö-
elmében, és egyben rámutat arra, hogy a
téstani tanulmányozását is, mely segítséget
megismerés mindig igazodik a megválto-
nyújt az anyagok hiteles datálásában, vagy
zott körülményekhez.
rekonstrukció esetében a szövésszerkezet
Gyorsan változó korban élünk, és ezáltal lehe-
és technológia megválasztásában.
tőségeink is folyamatos változásban vannak.
Az ember képes a töredékek megragadására,
A XX. század technológiai fejlődése fellen-
anyagi és szellemi értelemben egyaránt, és
dítette az ipari termelést, a megemelkedett
ha odaadással, szakmai felkészültséggel és
szükségletek kielégítése a tárgyak nagyipari
áldozattal műveli ezt, akkor képes a teljesség
előállítását vonta maga után. A kézművesség
érzésére és az egykori egész képének megra-
háttérbe szorult, de ellenhatásaként ismét fel-
gadására. A szerkezet megismerése, a műkö-
értékelődött az egyedi, mely kedvező talajt
dés megismerését jelenti. Meg kell ismernünk
biztosít a kézművesség számára.
keletkezésének idejét, módját, ez lehetőséget
A manuális, azaz kézzel végzett munkának
ad arra, hogy ismét meg tudjuk építeni őket.
Európában féltve őrzött hagyományai van-
Ez a fajta megismerés természetes emberi
nak. A kézműves tárgyaknak, a kézimunka
tevékenység, amikor saját tapasztalatunk
személyességének máig nagy a presztízse.
2014. május
A tárgyakban őrződik meg a kor hangulata,
és az angolszász újkritikusok kezdték úgy
kultúrateremtő képessége és nem utolsó
gondolni, hogy a szerző eredeti szándéka
sorban az alkotók tehetsége. Mindenfajta
nem számít, a kész műalkotás elszakad az
művészetnek a mesterség az alapja és hite-
alkotójától és önálló életre kel, és ezért a
lesítője. A kéz, a szellem erejével nagyszerű
legfontosabb tényező maga a műalkotás,
dolgokat képes és tud létrehozni. Ezektől
aminek jelentését elsősorban formája és
lesz kultúránk a miénk, és marad is, amíg
szerkezete határozza meg.
őrizni és ápolni képesek leszünk.
A gadameri hermeneutika ezzel szemben nem a műalkotást önmagában, hanem a mű-
102
2.4. A tör téneti enteriőrök
alkotás és a befogadó kapcsolatát helyezi a
rekonstrukciójának fontossága
középpontba. Gadamer azt állítja, hogy a mű
A befogadó oldaláról is vizsgájuk meg a kérdést!
nem késztermék, hanem valamilyen lezárat-
A megismerés hermeneutikai módszerének
lan, befejezetlen dolog, mivel a mű nem lé-
újszerűsége és jelentősége abban áll, hogy
tezhet befogadó nélkül. A szemlélő nem csak
az alkotási folyamat három komponense: az
elfogadja azt, amit a mű mond, hanem maga
alkotó, a mű és a befogadó közül az utóbbira
alkotja meg a mű jelentését. Az általa birto-
helyezi a hangsúlyt, ez azonban korántsem
kolt ismeretek alapján építi be tudásanyagá-
magától értetődő. Egészen a XIX. század vé-
ba, és ezáltal ő is része a műalkotásnak. A
géig úgy tartották, hogy a művet kizárólag az
mű megértése, értelmezése és elemzése so-
alkotó hozza létre, és a művel kapcsolatban
rán beszélgetés, párbeszéd folyik az alkotó,
egyedül az eredeti szándék a döntő. A XX.
a mű és a befogadó között.
század elejétől a szláv strukturalista iskolák
„A mű jelentése, mondanivalója nem az, amit
2014. május
a szerző eredetileg mondott, hanem az,
az értelmezés érvelő megerősítésének egyik
amit akkor mondott volna, ha én lettem vol-
lehetősége. Az értelmező szubjektum művel
na a beszélgetőpartnere.”26
szembeni helyzetét kritikai konstellációként
A közhiedelemmel ellentétben a műalkotás
kell felfogni: fel kell adni a tárggyal szemben
nem válaszokat ad az élet nagy kérdéseire,
higgadt, kontemplatív magatartást, hogy így
hanem kérdéseket vett föl. Mindezekből az
tudatosodjék a kritikai konstelláció, amely
következik, hogy a műalkotásoknak nem csak
a múltnak éppen ez a töredéke, éppen ez-
egyfajta értelmezése létezik, hanem minden
zel a jelennel együtt adódik. Az értelmezés-
mű többféleképpen is értelmezhető, azaz
ben, amelyben létrejön a mű és a szubjek-
nincs örök, rögzített értelmezés: egy műalko-
tum közötti konstelláció, felfüggesztődik a
tás minden korban és minden ember számára
történelem menete, nevezetesen megáll, és
mást és mást jelent. Mindez igaz az enteriő-
egyben megőrződik.
rök szemlélése és befogadása esetében is.
Gadamer a dologban való egyetértést ha-
Az enteriőr összművészeti alkotás, és a be-
tározza meg a megértés és a hermeneutika
fogadó számára egységes képi megjelené-
céljaként, amennyiben ennek abból kell ki-
se van, és így igaz rá a képek megértésének
indulnia, hogy aki megértésre törekszik az
hermeneutikai jellemzője. 27
összekapcsolódik azzal a dologgal, amely a
„A kép megértése azonos az ábrázolt do-
hagyományban szóhoz jut.”28
log felismerésével, illetve a felismerés a kép
Mindezek alapján felelősségünk egyértelmű,
értelmezésének alapja. A szemlélés a szub-
az építészet kialakulását sem az önmagáért
jektum produktív tevékenysége a képen, mi-
való falak és ezek által határolt terek, ha-
közben a szemlélés egyben az értelmezés és
nem a bennük lévő funkció határozza meg.
Batschmann, Oskar:i. m. 26. Bugár-Mészáros K ároly: Remsey Flóra függöny-, tapéta, és bútorszövet-rekonstrukciói. Magyar Iparművészet, 2001. / 2. szám. 23–29. 28.
Ez mindig is így működött az emberiség
26
27
103
2014. május
28
Batschmann, Oskar:i. m. 26.
története folyamán. A falak által határolt
hogy az egész rendszer egy minőségileg új,
terekben emberek élték mindennapjaikat a
a részek tulajdonságaitól eltérő egységes
kor társadalmi elvárásainak megfelelően.
képet mutat. 29
A terek filozófiája a funkció és a társadalom
A rész és az egész tanulmányozására az
által determinált. A külső forma csak mint a
enteriőrök kapcsán jelentős kutatási terü-
belső tér szerves része fejlődhetett tovább. A
letet ad a Magyar Építészeti Múzeum gyűjte-
külső és belső tér, a térsorok összefüggése, a
ménye. Az „Enteriőrművészet 1700 és 1900
bent és a kint, a fent és a lent viszonya nem
között a Magyar Építészeti Múzeum gyűjte-
öncélú. Az arányok, stílusok, az anyagok,
ményeiben”30 című kiállítás belsőépítészeti
színek összefüggése, a terekben megjele-
terveit vizsgálva nem csak a rajzok finomsá-
nő fények hatása, a részletek gondos kidol-
ga, mívessége és igényessége, hanem a be-
gozottsága, elhelyezkedése mind fontos
lőlük sugárzó teljesség is megkapó. Ilyenkor
meghatározója egy kornak.
a különböző díszítőművészeti ágak egység-
A tér az építészet legfontosabb eleme,
ben és egymást erősítve tudnak felöltöztetni
melyet életre kell keltenünk; a belső tér, a
egy teret, és létrehozni egy-egy hangulatot.31
hajlék adja meg az építészet realitását, ily
29
módon hangsúlyos tényező. Az enteriőrök megjelenése mindig is komplex vizuális élmény volt, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív hatást gyakoroltak a kor, vagy az egyén ízlésére. A komplex rendszerek viselkedése olyan, hogy a részek közötti kölcsönhatás eredményeként a részek viselkedése oly módon változik meg,
104
2014. május
Pápai L ívia: XXI. századi textúra tanulmány avagy a végtelen individuális érintése. DLA értekezés, Pécsi Tudományegyetem, 2006. A komplexitás-elméletről: 1987ben részecskefizikusok Santa Fében kezdték el kutatni az összetett rendszerek tulajdonságait. A folyadék, az időjárás, a társadalom stb. bonyolult viselkedésformáit kutatják és jutottak el arra a megállapításra, hogy az ös�szetettség mindig valamilyen hierarchiát feltételez és a benne lévő szintek egymással kölcsönhatásban vannak. 30 ÖRÖKSÉG GALÉRIA – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székházának aulája – Budapest, 2003. június 20. – szeptember 7. 31 Gyakorló kárpitművészként nagyon sokszor éltem át azt, hogy egy középületbe kerülő több négyzetméteres kárpit alatt a falat drága gránittal burkolták. Ha a díszítőművészeti feladatok előre koordinálva vannak, nem fordulhat elő, hogy 8–10 m2 -t dupla összegért feleslegesen kétszer burkolunk.
Az épületen többszöri átépítési periódus nyo-
3. Textilrekonstrukciók
mait tárták fel. A XV. században itt megerősí-
Arra, hogy a kárpitok milyen meghatározó tett udvarház állt, a XVI. század második felészerepet képesek betölteni a belső terekben, ben készült rész jellegzetes reneszánsz, megaz előző fejezetekben már rámutattam.
A erősített várkastély képét mutatja. Az épületet
komplex enteriőrök hiteles bemutatásának a XVII. században tovább bővítették.34 igénye és az a felfogás, hogy az építészeti Mint a fent leírtakból kitűnik, a reneszánsz és alkotás nem a homlokzati falaknál végzőbarokk korban is jelentős átalakításokat védik, hanem a belső kialakítás is az épület geztek az épületen. Ilyen építészeti jellemzők szerves része, csupán az utóbbi néhány év mellett kellett létrehozni az alkotóházi funkcimegközelítésének eredménye. 32 ót, amikor az épületben lakószobák és műA nem hiteles rekonstrukció példájaként az termek kerültek kialakításra. 1987-ben felújításra került Hédervári KastélyA térmeghatározó textilek a közösségi terekszálló textiljeit szeretném elemezni, megjebe kerültek, a társalgóba és az étterembe. A gyezve, hogy a végeredmény hibáit nem kizáhelyenként megmaradt faburkolatok alapján rólag a textilművésznek tulajdonítom.33 elkészültek a burkolati rekonstrukciók, és Kiemelkedő és meghatározó szerepet tölt be ebben a munkában Bugár Mészáros Károly építészmérnök, a Magyar Építészeti Múzeum volt igazgatója. 33 A kastély textilmunkáit Czeglédi Júlia nyomottanyagtervező iparművész készítette és tervezete. A GyőrSopron Megyében található volt Viczay-kastély. a Szigetköz kiemelkedő értékű kastélya, középkori eredetű vár alapjaira épült. A XVIII. századig a Héderváry család birtoka, majd a század végétől az ekkor megjelenő Magyar Országnak Leírásában azt olvashatjuk: „Nevezetesíti Gróf Viczay Uraságnak Várhoz hasonlító kastélya… Díszesíti pedig az ángoly ízléssel nem régen készült pompás úri kertye…”, amelyet a francia Petri Bernhard tervezett. A kastélyban 1945-től általános iskola működött. 1982 áprilisában az épület és park kezelői jogát a községtől a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja kapta meg. A kastély felújítását alkotóházzá 1987ben kezdték meg Sedlmayr János tervei alapján. 32
105
2014. május
ezek adtak keretet a textilmunkáknak. A múlt század nyolcvanas éveinek kordivatja szerint még nem tartották fontosnak a textilanyagok hiteles rekonstrukcióját. Az anyagok sem technikailag, sem pedig motívumukban nem kapcsolhatóak az épület egyik építészeti periódusához sem. Leginkább az „olyan, Sedlmayr János: A Héderváry-kastély helyreállítása. Műemlékvédelem, 1989. /4. szám. 256–264.
34
mintha…” semlegességét sugallják, ezáltal
Végül olyan textilrekonstrukciókat mutatok
esztétikailag zavaróan hatnak.
be, melyeket hitelesnek és szakmailag ma-
Bár a barokk korban már létezett nyomott
gas színvonalúnak tartok. Ezek a közelmúlt
mintájú textil, csak a legritkább esetben hasz-
kastély és palota felújításai során valósul-
nálták falak bevonására. A művész igyekezett
tak meg, és nagyszerű példái a különböző
ezt a problémát azzal áthidalni, hogy olyan
szakmai területek együttműködésének és a
raszter bontást használt a nyomásnál, „mint-
rekonstrukciós folyamat komplexitásának.
ha” szövött brokát lenne, és ez az alapanyag
Mindhárom
kissé rusztikus megválasztásánál is tetten
Flóra kárpitművész hozzáértését és fimon
érhető. A kiválasztott motívumok formavilága
megközelítését dicséri. A munkák 1996 és
nem köthető művészettörténeti korhoz, kap-
2000 között készültek.
textilrekonstrukció
Remsey
csolódásuk a felületen nem megoldott, ezáltal lebegnek és az üresség érzetét adják. Ez
3.1. A gödöllői Grassalkovich-kastély
főként azokon a helyeken érzékelhető, ahol
„A 18. század közepén a kastélyt Grassalkovich
középen a címer motívum jelenik meg, és
Antal építtette, 1867-ben az országgyűlés a
ahol a textil mint zártkompozíció szerepel.
királyi párnak ajándékozta nyaralókastélyul.
Valószínűsíthető, hogy a fenti megoldás mellett
A királyi lakosztályokat a 18. századot idéző
elsősorban anyagi megfontolás miatt döntöt-
harmadik rokokó stílusában újították meg, a
tek. A művész hozzáértését és szakmaiságát
régi épület jellegével összhangban. Az utó-
mutatja azonban az, hogy olyan technológiai
dok szemében Gödöllő testesíti meg a ma-
újítást kísérletezett ki, amely a finom motívumon
gyarok Erzsébet és Ferencz József iránti tisz-
belüli színátmenetek miatt képes a selyembro-
teletét. Ennek tükrében a kastély helyreállítói
kát fényvisszaverésének látszatát sugallani.35
úgy döntöttek 1994-ben, hogy a 18. századi
Ma már ez az épület sem a művészek tulajdona. Jelenleg szállodaként üzemel.
épületben a Ferencz József-kori lakosztályok
35
106
2014. május
rekonstrukciójára törekszenek. A királyi és ki-
egyrészt az anyagot illetően, másrészt a
rálynéi lakosztály szobáinak falait 18. száza-
motívumok tekintetében is.
di lambériák szegélyezték, ablakait és ajtait
A bécsi Burgot és a schönbrunni kastély textil-
ugyanolyan korú faburkolatok, mennyezete-
jeit készítő Backhausen cég bemutatta az elő-
it pedig olyan stukkók díszítették, amelyek
zőhöz hasonló mintának egy darabját kissé
azok stílusához igazodtak. A fehér-arany sze-
vaskosabb rajzolattal. Ez a nagyméretű akan-
gélyek közül csak a textilek hiányoztak.
tuszlevelekből komponált, fejedelmi raport-
A textilek rekonstrukciójához néhány fekete-
mérettel bíró minta lett a tervező munkájának
fehér fénykép állt rendelkezésre, melyek a
kiindulópontja. A Ferencz József-lakosztály
háború előtti szobák képét őrizték. A textíliák
(1. és 2. kép) kárpitjának rajzolata méretében
színéről néhány kortársi leírás szólt. Erzsébet
és jellegében is követi a régit, középső mo-
lakosztályát e leírások szerint ibolyaszínű, Fe-
tívuma, nagy virágjának formája azonban új,
rencz Józsefét pedig hol meggyvörösnek, hol
hogy a gödöllői kárpit egyedi legyen.”36
karmazsinnak mondott kárpitok díszítették.
Az Erzsébet-lakosztály (3. kép) kárpitjaihoz
A kárpitművész munkája a kor textilkárpitjai-
is az Iparművészeti Múzeum történeti anyag-
nak tanulmányozásával kezdődött. Ezzel pár-
gyűjteményéből került mintakép. A finom se-
huzamosan a művész tanulmányozta a kor en-
lyemdamaszt kárpitdarabot az 1873. évi bécsi
teriőrművészetének jellemzőit és minden olyan
világkiállításon vásárolta a Múzeum. Ezen a
történelmi dokumentumot elolvasott, amely a
mintán finom rajzolatú, vékony indák fognak
királyi párról fellelhető volt, így érzelmileg is ki-
közre váza formájú teret. Az apró virágok és
alakult benne egy kép karakterükről.
a hajlékony kacsok nőiesen könnyedek. A két
Az Iparművészeti Múzeum őrzi a budai vár
mintázatot a színbéli kompozíció tette azonos
Ferencz József-kori trónkárpitjának egy
36
töredékét. Ez jelentős kiindulási pont volt
107
2014. május
Dávid Ferenc: Feladatok és kárpitok. In: Remsey Flóra Kastély-kárpitok című kiállításának katalógusa. Budapest, BÁV. Rt., 2001.
108
súlyúvá. A királyi szobák hideg bordó színe
tisztaselyem szálak alkalmazása helyett a visz-
nagy hagyományokra támaszkodott, de az
kóz selyem használata volt indokolt, mivel
Erzsébet lakosztály ibolya színe korántsem.
fénye a felületi szállebegések miatt hasonló
A lakosztály egyik szobájához kapcsolt mos-
képet mutat a hernyóselyemével, és ennek
dófülke egykorú papírtapétája, és a kastély-
ára még a megfizethető tartományban mo-
kápolna oratóriumának festett virágai adtak
zog. Az anyagok két oldalának felhasznál-
valamelyest színmintát. A tervező feladata az
hatósága nem csak a kollekciók variálhatósá-
volt, hogy a kékes szürkétől a liláig terjedő ár-
gát növelte, hanem a technológiából adódó
nyalatokból alkossa meg az ibolyaszín képze-
költségeket is jelentősen csökkentette. Ez is
tét, s egyben súlyosabb, a királynői méltóság-
a művész szakmai felkészültségének és a
hoz megfelelő kompozíciót alkosson.
feladat iránti érzékenységének kifejezője.
Mindezen elvárásokból kiindulva Remsey Fló-
Az alapszín két változatával szőtt kárpitok
ra két színösszeállítást tervezett, s az egyik-
a falakra kerültek, inverzük ugyanott búto-
ben okker szálak alkalmazásával ért el áttört
rokra, az aranyos hatású változataik pedig
arany-hatást. Mindegyik szövet a jacquard-
függönyként szolgálnak.
damaszt szövéstechnológiából adódva színe
„A gödöllői enteriőrök, az eklektikus korszakon
és fonák oldalán is egyaránt felhasználható
belül a Lajos Fülöp francia király nevéhez fűző-
mintázatot és szövésfelületet adott. Két szín
dő neobarokk stílusszakaszt képviselik, amely
ilyen módon való szövésszerkezete a színek
kedveli a súlyosabb drapériafüggönyöket.”37
és motívumok pozitív és negatív megfelelői a
Fontos jellemzője e kornak a függönydrapé-
textil két oldalán. A kétoldalasan használható
riák felfüggesztésének plasztikai megjelené-
szövetekből és a hozzájuk tartozó bordűrök-
se. Szétnyitva és behúzva az ablak megmu-
ből végül hatrészes kollekció jött létre. A szö-
tatásakor és elfedésekor is esztétikai élményt
vés a hagyományos jacquard technológiával,
kell nyújtania és egyben harmonizálnia kell
atlasz-kötéssel került kivitelezésre. Az eredetileg
37
2014. május
Bugár-Mészáros Károly: i. m.
a környezet plasztikai adottságaival is. En-
történeti térben a múlt életre keltése érde-
nek érdekében a végleges formára vonatko-
kében korhű kialakítású.
38
zó döntés előtt a szakemberek többféle, a helyszínen anyagból megkomponált variáció
3.2. A Károlyi-palota
közül választottak. A függöny fontos elemei
A jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumként
a bojtok és rojtok, melyek az anyag oldal-
működő palota Heinrich Koch bécsi építész
ra kötését segítik, illetve kihangsúlyozzák a
tervei szerint épült a mai formájára 1834 és
plaszticitást. Ezek még a múlt században is
1841 között. Az építőipari munkákat előbb
fémszálból készültek, itt ezek is viszkóz se-
Hofrichter József, aztán Pollack Mihály ve-
lyemmel kerültek megformázásra.
zette, a belső terek finom díszítő munkáit
A munka mindvégig a műemlékvédelem és a
egy sor bécsi művész és iparos készítette. A
szoros történeti rekonstrukció jegyében folyt,
palotában elsőként jelentkezett egy új bel-
és eredménye e szempontból is hiteles.
sőépítészeti stílus, amely a klasszicizmus
Az utóbbi két év rekonstrukciós munkáinak
szigorát felújított barokk ornamentumokkal
szintén szép példája a gödöllői barokk szín-
oldja fel. 1932-ben az épületet átalakították
ház felújítása. A barokk színpadtechnika re-
a Fővárosi Képtár számára, ekkor minden
konstrukciója mellett a klasszicizáló késő
olyan díszítést eltávolítottak falairól, amelyek
barokk térbe szintén Remsey Flóra terve-
38
zett textileket. Ezek az előbbihez hasonlóan kollekciót alkotnak, és tervezésüket komplex tudományos kutatások előzték meg. A berendezés, kárpitozás és függönyözés a
109
2014. május
Máté Zsolt: A Gödöllői Királyi Kastély rekonstrukciója III. – A barokk színház rekonstrukciója 2000–2003. Építészfórum, 2011. május 12. http://epiteszforum.hu/agodolloi-kiralyi-kastely-helyreallitasa-iii-a-barokkszinhaz-rekonstrukcioja-2000-2003 Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. február 20. A feltárást Dávid Ferenc művészettörténész, a szcenika rekonstrukcióját Staud Géza szíháztörténész vezette. Vezető építész: Máté Zsolt, építész munkatársak: Kralovánszky Réka, Voit Mária, Nyékhelyi Mária. Belsőépítész: Plachtovich Vilmos.
110
magánpalota jellegét mutatták. Ekkor estek
A textilművész tervezőmunkája már jócs-
áldozatul a falikárpitok is.
kán előrehaladott volt, amikor egy ajtó
Az 1998–2000. évi restaurálás a részletek teljes
szupraportja mögül az eredeti anyag egy kis
rekonstruálását tűzte ki célul. A textilmunkákat
töredéke került elő. Ez a hallatlan finomságú
Remsey Flóra készítette. A tervező részére fon-
selyemdamaszt töredék a botanikai részletek
tos volt a belső tér összefüggésrendszerének
olyan finomságát mutatta, amilyenre senki
és hangulatának megismerése, elsajátítása.
sem számított. Az újrateremtés és a minták
A palota enteriőrsora nagyon változatos volt.
hiteles kiegészítése a textiltervezőre várt.
A termek összefüggő kompozíciót alkottak,
A palota néhány, a grófnő magánlakosztá-
amelyben a textília a belsőt, a magánszférát,
lyához tartozó kisebb helyiségét 1880 után
a meleget és otthonosat képviselte – persze
felújították a kor modern stílusában. A lakosz-
a főúri világ nagyon is kötött élet- és viselkedés-
tály kápolnájába azonos anyaggal készítettek
szabályain belül. A bútorzat szinte teljes felüle-
textilkárpitot. Erről jó minőségű fekete-fehér
tében kárpitozott volt, a padlót faltól falig mintás
fénykép maradt korunkra, ami segítette a re-
szőnyeg fedte. A szőnyegek kivételével a szö-
konstrukciós mintarajzolást. A télikertet egy
vetek azonos színű anyagból készültek Lyon
közel egykorú forrás zöld szalonnak nevezte.
valamelyik selyemgyárában. A munka kezdete
A textilt befogadó fa lambéria alól előkerült
a forrásanyagok felkutatásával és értékelésével
a korábbi, 1846-ban elhelyezett papírtapéta,
kezdődött. A két vörös szalonról fennmaradt
mélyzöld alapszínnel. E két adat nyomán ké-
néhány fekete-fehér fénykép, amely támpontot
szült el e helyiségekbe a kárpit színterve.39
nyújtott a minták kiosztásának rekonstrukciójá-
A palota belső terei a klasszicista stílus vé-
hoz és az anyag raportméreteinek meghatáro-
gét képviselik. A tervező itt is kihasználta az
zásához. A nagy, pecsétformákba összefogott
anyag színe és fonákoldalát. Az anyagok visz-
minta egyes részleteihez a fényképek előteré-
kóz selyemből készültek, melynek fénytörése
ben álló székek hátoldala adott kiindulást.
39
2014. május
Dávid Ferenc: i. m.
leginkább hasonlít a tisztaselyem damaszté-
termét Lotz Károly freskói díszítik. A palo-
hoz, alkalmazásának épp ez a célja, hogy ter-
ta díszítményei jó állapotban maradtak fent
mészetes anyag érzetét keltse.
korunkra, innen „csak” a textilkárpitok hiá-
Sajnos anyagi okok miatt a faltól-falig mintás
nyoztak. A hiányt szintén Remsey Flóra tex-
szőnyeg rekonstrukciójára nem kerülhetett
tilművész szakszerű rekonstrukciója pótolta.
sor, pedig ez is hozzátartozik az enteriőrök
A megbízás egyetlen minta elkészítésére szólt
megjelenésének hitelességéhez. A külön-
és annak leszövésére különböző színekben.
böző művészettörténeti stíluskorszakokban
A textil tervezésének előképéül a lépcsőház
csak ritkán fordult elő az, hogy a helyiségek
egyik üvegablaka szolgált. Az üvegablak
bútorai tisztán csak egy korból származtak.
a legkedveltebb klasszikus reneszánsz or-
Leginkább a textilek voltak azok az iparmű-
namentumot ismétli: széles aljú és karcsú,
vészeti tárgyak, amelyeket egy-egy felújítás
balluszter formán fölmagasodó szárral bíró
során kicseréltek a kor divatja szerint.
fémedényből nyúlnak ki akantuszkacsok kétoldalt, szimmetrikus ívekben.
111
A választott
3.3. Saxlehner-palota
minta jól megfelelt a feladatnak, mert az adott
Az épület napjainkban a Postamúzeum kiállí-
terekben a textíliáknak nem főszerepet szán-
tásainak ad teret, az eklektika neoreneszánsz
tak, hanem kísérő-kiegészítő jelleget.
stíluskorszakát képviseli. Az eredetileg luxus-
A hajdani lakás helyiségei, az ebédlő, a tálaló,
lakásnak készült termek sora csodálatos en-
a kisszalon, a zeneterem és a háló össze-
teriőröket foglal magába.
függő teremsort alkotnak, amelynek egyes
A házat Czigler Győző tervei szerint épí-
tagjai különböző karakterűek, a hajdani
tették 1884 és 1886 között, és bizonyára ő
funkciót kifejezve.
tervezte a lakás enteriőrjét is, szép ajtait és
Ezek a karakterek erősödtek fel a tervező
falburkolatait, finomvonalú stukkóit. Egyik
különböző színű textíliáival, amelyek a 16.
2014. május
század kedvelt színeiből ismételtek meg né-
elemével összhangban maradva megidézi
hányat, és ezek alkotnak egymás mellett ér-
a múlt egy szeletét, a ma rendelkezésünkre
dekes színsorozatot.40 Különösen izgalmas
álló tudás és technológiai feltételek kihasz-
a függönydrapériák plasztikai megjelenése,
nálásával. Ilyenkor a legjobb tudáson ala-
ahogyan kígyózva tekeregnek a gyönyörű fa-
puló történetírásról van szó.
ragott karnisok körül, melyek szerves részei
A talált leletek, az írott és képi források anya-
az egész falat beburkoló dús faragású plasz-
gát a megfelelő szakemberek értékelik és
tikákkal gazdagított burkolatnak.
közös diskurzus keretében jutnak az egyedi
Remsey Flóra mindhárom textilrekonstrukcióját
helyzetnek megfelelő legjobb megoldásra.
a kőszegi Aste Hungária gyár szőtte. Itt álltak
Bár e rekonstrukciók konkrét terekbe készül-
rendelkezésre olyan eszközök és a szövésrajz
tek és ott is élnek igazán, mégis a terve-
(kötésrajz) elkészítésének olyan szakmai feltét-
zőművész érzékeny megközelítése folytán
elei, amelyek egy ilyen rekonstrukció során ter-
olyan alkotások jöttek létre, amelyek mi-
mészetességgel elvárhatóak (4. és 5. kép).
nősége és esztétikai színvonala példaként állítható a 21. század nagyipari termelésére
4. Összegzés: a „volt” megidézése
felkészített designerei számára.
a „van” eszközeivel
Ezek a munkák mintaképei annak a komp-
A fejezet címe csak első olvasatban tűnik
lex gondolkodásnak és együttműködésnek,
furcsának. Akkor, amikor a kárpitok hiteles
amelyek nélkül csak kompromisszumok és
rekonstrukciójáról beszélünk, nem törté-
nem minőségi alkotások születnek.
nik egyéb, mint hogy a tervezőművész in-
A szakemberek egymáshoz közelítő viszo-
terdiszciplináris kutatásokra támaszkodva
nya, érvek és ellenérvek és közös gondol-
legjobb tudása szerint az enteriőr többi
kodás a kulcsszó. Mindehhez a textiltervező
40
112
Uo.
2014. május
személyes habitusára és a – művészetről
való gondolkodásban mára már sokszor elcsépeltnek csengő, de ez esetben indokoltan hivatkozott –, alázatára van szükség. A tehetséges alkotót és egyben jó szakembert a kihívás mindig stimulálja. Világi épületeink enteriőréinek ily módon való hiteles rekonstrukciói nem öncélúak. Ha képesek vagyunk stilisztikailag, formailag és érzelmileg minőséget teremteni, akkor a részletek egymáshoz való viszonyában is minőségileg új „kép” jelenik meg. A szemlélő számára a tér befogadása a kép megismerésével azonos. A 21. században a vizuális ingerek kaotikus halmazában a szakemberek felelőssége, hogy történelmileg hiteles és minőségileg magas
Baráth Hajnal a Budapesti Kommunikációs
szintű vizuális üzeneteket közvetítsenek.
és Üzleti Főiskola tanára, az Alkalmazott
„A kép ellenáll az egyszerű tárgyazonosítás
Művészeti Intézet vezetője.
csábításának – valódi művészi teljesítmény pedig, hogy szembesít bennünket a tapasz-
Jelen publikáció a „VIADUKT – Vizuális anya-
talattal, hogy a műalkotás nem fizikai tárgy és
nyelvünk, a digitális technológiák és az új
nem lírai élmény, hanem megismerés – létünk
média hatásai a kreatív iparágakra és a tár-
és önmagunk új értelmezése.”41
sadalomra” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-
R ényi A ndrás: Eredeti vagy hamis? A műértés tudományos alapjairól. Előadás a Mindentudás Egyetemén, 2006. február 20. http:// mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/128-eredetiv a g y - h a m i s?- a - m% C 5% B1% C 3 % A 9 r t % C 3 % A 9 s tudom%C3%A1nyos-alapjair%C3%B3l.html Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. február 20.
41
113
2014. május
2012-0050 azonosítószámú pályázat keretében végzett kutatás eredménye. A támogatás forrása az Új Széchenyi Terv TudományInnováció alprogramja.
Források jegyzéke
Császár L ászló: …az eredetiségről meg a hite-
1. Nyomtatott és digitális szakirodalom
lességről. Műemléklap, 1999 / 3. szám. 1.
Bätschmann, Oskar: Bevezetés a művészet-
Csiba Éva: Bőrművesség. Műhelytitkok. Buda-
történeti hermeneutikába. Budapest, Egyetemi
pest, Corvina Kiadó, 1975.
Könyvtár – Corvina Kiadó, 1998.
Dávid Ferenc: Feladatok és kárpitok. In: Remsey
B udai Aurél: Az enteriőr esztétikumának
Flóra Kastély-kárpitok című kiállításának kata-
kérdései. Műemlékvédelem, 1985 (XXIX.
lógusa. Budapest, BÁV. Rt., 2001.
évf.) / 2. szám. 129–136.
de
Bugár-Mészáros K ároly: A műemlékek és a
A kezdetektől napjainkig. Budapest, Corvina
történeti tárgykultúra újraegyesítéséért. A mil-
Kiadó, 1976.
lenniumi kastélyprogram kastélyberendezés
D obrányi I ldikó – S chulz K atalin (szerk.):
gyűjtő felhívásának eredményei. Műemléklap,
Kárpitművészet Magyarországon. Budapest,
1999. / 12. szám. 7.
Vincze Kiadó – Magyar Kárpitművészek Egye-
Bugár-Mészáros
114
K ároly:
Enteriőrművészet
Morant, Henry: Az iparművészet története.
sülete, 2005.
1700 és 1900 között: tervrajzok a Magyar Épí-
E. Nagy K atalin: A magyar koronázási pa-
tészeti Múzeum gyűjteményeiben. Magyar
lást technikai vizsgálata és állapotleírása. In:
Iparművészet, 2004. / 3. szám. 8–11.
Bardoly István (szerk.): A magyar királyok
Bugár-Mészáros K ároly: Remsey Flóra füg-
koronázó palástja. Budapest, Magyar Ké-
göny-, tapéta, és bútorszövet-rekonstrukciói.
pek Kiadó, 2002. 21–30.
Magyar Iparművészet, 2001. / 2. szám. 23–29.
Fejérdy Tamás: Mi a hitelesség? Műemléklap,
Csányi K ároly: Gobelin-kiállítás az Iparművé-
1999. / 3 szám. 7. és 16.
szeti Múzeumban. Magyar Művészet, 1926.
Gerő L ászló: Magyar Műemléki ABC. Buda-
(II. évf.). 396–412.
pest, Műszaki Könyvkiadó, 1984.
2014. május
115
Hajnóczi J. Gyula: Vallum és intervallum (az
Nagy L ajos: A Buda visszafoglalását ábrázoló
építészeti tér analitikus elmélete). Budapest,
lotaringiai gobelinek kérdései. Tanulmányok
Akadémia Kiadó, 1992.
Budapest múltjából, 1972. / 19. sz. 113–129.
K aesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat.
N agy Z oltán: Beszélgetés Marosi Ernővel.
Budapest, Gondolat Kiadó 1978.
Konzerválni,
K arnoouh, Claude: Műemlék, de kinek? Az
Szalon, 1999. (III. évf.) / 3–4. szám. 2–3.
alany és a tárgy. Fordította: Horváth Andor.
Pápai Lívia: XXI. századi textúra tanulmány
Korunk: fórum kultúra, tudomány, 2000. (III.
avagy a végtelen individuális érintése. DLA ér-
évfolyam) / 5. szám. 21–26.
tekezés, Pécsi Tudományegyetem, 2006.
L ászló Emőke: Flamand és francia kárpitok
Pintér Tibor: Nicolaus Harnoncourt: historiz-
Magyarországon. Budapest, Corvina Kiadó,
muson innen és túl. Holmi, 2000 / augusz-
1980.
tus.
L eene, J entina E.: Textile Conservation.
tibor-nikolaus-harnoncourt-%E2%80%93-
Washington, The Smithsonian Institution
historizmuson-innen-es-tul Utolsó ellenőrzés
Press, 1972.
dátuma: 2014. február 20.
Máté Zsolt: A Gödöllői Királyi Kastély rekonst-
Román András (szerk.): Karták Könyve. Budapest,
rukciója III. – A barokk színház rekonstrukci-
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, 2002.
ója 2000–2003. Építészfórum, 2011. május
Sedlmayr János: A héderváry kastély helyreál-
12.
lítása. Műemlékvédelem, 1989. (XXXIII. évf.) /
http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kiralyi-
restaurálni,
rekonstruálni.
http://www.holmi.org/2000/08/pinter-
kastely-helyreallitasa-iii-a-barokk-szinhaz-
4. szám. 256–264.
rekonstrukcioja-2000-2003 Utolsó ellenőrzés
Sárvári Márta: Az üzenetet hitelesen kell vis�-
dátuma: 2014. február 20.
szaadni. Kerekasztal-beszélgetés a műem-
Miklós Pál (szerk.): Az Iparművészeti Múzeum
lék-restaurálásról. [Fejérdy Tamás, R adovics
gyűjteményei. Budapest, Corvina Kiadó, 1979.
Krisztina, Szentmihályi Miklós, Granasztóiné
2014. május
Györffy K atalin, Somorjay Sélysette,
Marosi Ernő: Művészettörténet – az em-
Boromisza Péter, Deák Klára részvételével].
lékezés tudománya? Előadás a Minden-
Műemlékvédelem, 1995. / 4. szám. 196–200.
tudás Egyetemén, 2002. október 7. http://
Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány
mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/43-
alapjai. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2004.
m%C5%B1v %C3%A9szet t%C3%B6r t%C
Részlet: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tarta-
3%A9net-a z- eml%C3%A9kez%C3%A9s-
lom/tkt/diszkurziv/ch01s04.html
tudom%C3%A1nya?.html Utolsó ellenőrzés
Szabolcsi Hedvig: Miért nem kárpit? Művészet,
dátuma: 2014. február 20.
1973. / 8. szám. 10–11.
Mezős Tamás: Rekonstrukció és/vagy hitelesség.
Sz. Koroknay Éva: Művészeti bőrmunkák. Könyv-
Internetes elérhetősége: arch.et.bme.hu/arch_
kötések. In: Voit Pál (szerk.): Régiségek könyve.
old/doc/mezos09.doc Utolsó ellenőrzés dátu-
Budapest, Gondolat Kiadó, 1983. 398–411.
ma: 2014. február 20.
Tímárné Balázsy Ágnes: Irányzatok a textilresta-
Remsey Flóra Kastély-kárpitok című kiállításá-
urálásban a 20. század végén. Múzeumi Mű-
nak katalógusa. Budapest, BÁV. Rt., 2001.
tárgyvédelem, 1997. / 26. szám. 117–126.
Rényi András: Eredeti vagy hamis? A műértés
Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest,
tudományos alapjairól. Előadás a Mindentu-
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1943.
dás Egyetemén, 2006. február 20.
2. Egyéb források
http://mindentudas.hu/elodasok-
Benkő Lóránd
116
et alii
(szerk.): A magyar nyelv
cikkek/item/128-eredeti-vagy-hamis?-
történeti-etimológiai szótára. 1–3. kötet. Buda-
a-m%C5%B1%C3%A9rt%C3%A9s-
pest, Akadémiai Kiadó, 1970.
tudom%C3%A1nyos-alapjair%C3%B3l.html
Czeglédi Júlia textilművész katalógusa. 2005.
Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. február 20.
2014. május
1. ÉS 2. KÉP A Gödöllői Grassalkovich-kastély Ferencz József-lakosztálya
3. KÉP A Gödöllői Grassalkovich-kastély Erzsébet-lakosztálya
117
2014. május
4. ÉS 5. KÉP A Saxlehner-palota
118
2014. május