TEMATIKAI EGYSÉGEK, LECKETERVEK
TEMATIKAI EGYSÉG: ISMERKEDÉS A BIBLIÁVAL ÉS A REFORMÁTUSSÁGGAL 1. RÉSZ Ez a tematikai egység több részből áll. A tanév elején található néhány témában az évre való hangolódás áll a középpontban. A tanév végének közeledtével pedig egyháztörténeti témák és évzáró óra tartozik hozzá. Ezek a későbbiek során, mint „Ismerkedés a Bibliával és a reformátussággal 2. rész” jelennek meg. A tanév legelső órája a témával való ismerkedésre és a tanév fő hangsúlyának a bevezetésére teszi a hangsúlyt. Óra címe Óra fő hangsúlya Isten Igéje utat mutat a Tanévkezdő bevezető óra. döntéseinkben Mit tegyünk, ha dönteni kell? Mi alapján hozzuk meg a döntést? Az óra témája az egész év központi gondolata: Isten Igéjén keresztül utat mutat számunkra minden helyzetben. Az óra célja, hogy a gyermekek megértsék: Isten Szava nem halott dolog, hanem a mindennapi életünkre is van üzenete.
1. LECKE: ISTEN UTAT MUTAT A DÖNTÉSEINKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1
TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Magyarázatos Biblia, Keresztyén Bibliai Lexikon vonatkozó szócikkei, Kálvin Kiadó, 2000. Claus Westermann: Az Ószövetség teológiájának vázlata, Budapest, 1993.) A Biblia beszél arról, hogy Isten maga is dönt. A legfontosabb döntései a következők: • teremtés, • bűneset ellenére szereti az embert, • szövetségkötés, • szabadítás a bűnből: Krisztust elküldte. A Szentírásban szó esik egyéni és kollektív döntésről is. Döntéshelyzet: akkor adódik, amikor szükségszerűen választania az embernek. a. Döntés az Ószövetségben Isten lehetőséget adott az embernek arra, hogy önállóan döntsön. Ez a döntés általában a jó és rossz közötti döntésre vonatkozik. A döntések kapcsán Isten beszél a következményekről. „Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!” 5. Mózes 30,19
Ádám és Éva választhatott a jó és rossz közül. Miután rosszul döntöttek, viselniük kellett a döntés következményeit. Tetteik következménye, a bűnös természet, ránk is vonatkozik. A Szentírás szerint, ha az ember Isten tanácsai és akarata szerint dönt, életén áldás lesz, ha nem, akkor választásának negatív következményei lesznek az életére nézni. A leggyakoribb döntéshelyzet az Ószövetségben a következő: bálványokban vagy a láthatatlan Istenben hinni. Az egyéni döntések mellett az Ószövetségben sokszor kollektív döntésekkel is találkozhatunk. A döntés felelőssége ebben az esetben a családfő feladata volt, de tudunk arról is, hogy meghallgatta a családtagokat a döntés előtt (1. Mózes 27,46-28,5). Direkt döntéshelyzetek az Ószövetségben: Vannak olyan döntéshelyzetek, amelyet során Isten állítja népét vagy egy küldöttét választás elé. Ekkor népének vagy a Benne hívő embernek döntenie kell, hogy konkrétan engedelmeskedik-e vagy nem. Például: - a nép elindul-e a Vörös-tengeren. Amikor az egész népet állítja döntéshelyzet elé Isten, akkor egy választott embert vagy egy prófétát küld. („Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak.”) 2.Mózes 14,15 (MB) - Isten Illés prófétát elküldi egy sareptai özvegyhez. Illés az engedelmesség mellett dönt. Ám mikor Isten Jónás Ninivébe küldi, ő ellenkező irányba megy. Ő az engedetlenséget választja. Spontán döntéshelyzet az Ószövetségben: Vannak olyan döntéshelyzetek, amikor nem Isten állítja választás elé az embert, de választani kell, hogy vagy Isten akarata cselekszi-e az ember vagy nem. Ilyen helyzetek voltak Dániel életében. Leborul-e a bálvány előtt vagy nem. A döntéshelyzetekben Isten segítséget ad. Isten a döntéshelyzeteket több módon is segíti. Parancsolatokkal: • Általános parancsolataival, tanácsaival segít Isten a döntéshelyzetekben. (Tízparancsolat) Elmondja, hogy mihez kell alapvetően igazodnia a hívő embernek, elmondja, hogy mi legyen a tetteinek a mércéje. • Speciális parancsolatokkal is segít Isten. Vannak olyan útmutatások is a Bibliában, amelyek egy konkrét esetre vonatkoznak. Konkrét gyakorlati útmutatások segítenek a hívő embernek, hogy analógiaként értelmezze olyan helyzetekre, amelyekre nincsen konkrét útmutatás a Bibliában. Lelkével segít a helyes választásban. Nem vagyunk magunkra hagyva a döntéseinkkel. Ádám és Éva történetében láthatjuk, hogy ahhoz, hogy a jót tudjuk követni, nem elég tudni, hogy mi a jó és mi a rossz, tudatosan kell választani. b. Újszövetségi döntések Az Újszövetségben előtérbe kerülnek az egyéni, Isten melletti döntések. Egyéni döntések fajtái: Az első döntés Isten mellett. Ezt megtérésnek nevezi a Biblia. Az ember Istent választja élete urának. Elfordul a régi életétől, helyette új életet választ. Erről beszélt Keresztelő János és erről tanít Jézus is. Jézus példázataiban a legkülönfélébb képekkel és eseményekkel mondja el, hogy milyen következményekkel jár, ha az ember Isten mellett dönt, (igazgyöngy esetében: nagy nyereség; kősziklára épült ház esetében: biztonság.)
A hívő ember döntése arról, hogy hogyan él, mit cselekszik. Jézus etikai útmutatásai segítenek a keresztyén ember döntéshelyzeteiben. A keresztyén emberek döntését az Újszövetségben olvasható pásztori levelekben található útmutatások segítik. Ezeket a tanácsokat lehet analógiaként használni mai kérdésekre. Közösségi döntések: Tisztségekre való megbízás közösségi döntés Isten Lelkének a vezetésével. Így történt Mátyás apostollá választása. Pál apostolt és Barnabást a Lélek vezetésével választott ki a missziói szolgálatra. „Akkor böjtölés, imádkozás és kézrátétel után elbocsátották őket.” (ApCsel 13,3) VALLÁSPEDAGÓGIAI SZEMPONTOK (Felhasznált irodalom: Kalevi Tamminen: Hogyan tanítsunk hittant?; Teológiai Irodalmi Egyesület, 1998. Cole: Fejlődéslélektan; N. Kollár Katalin: Pszichológia pedagógusoknak; Pedagógiai Lexikon, Döntés szócikk.) Az egész év megalapozása és fő témája a bevezető órának a központi gondolata is. A kiskamaszok életében, ötödikes korban a döntések nem játszanak fő szerepet, de fontos részei az életüknek. A pszichológiai szakirodalom 3 típusú döntést ismer, melyek jelen vannak egy 11-12 éves gyermek életében is. a. Egyszerű – gond nélküli választás, (Pl. milyen ételt választ.) b. Szándékos cselekvés. Ebben az esetben már a döntő meggondolja, hogy mit válasszon. Ez a döntés kitartást és tervezést igényel. (pl. egy játék). c. Akarati cselekvés. Ebben az esetben a döntésekben megjelenik a lelkiismeret, a kötelességtudat. (pl. mozi vagy tanulás, szórakozás a barátokkal vagy szolgálat valaki felé.) Ebben a korosztályban egyre több alkalommal hoznak önálló döntéseket, nagyobb kérdésekben is: pl. kivel barátkozzon, kinek a szavára hallgasson. A döntések érzelmileg érintik őket és nem is mindig tudnak mit kezdeni a döntéshelyzetekkel. Emellett kettősség is jellemzi őket: a szülőknek, egyéb felnőtteknek, barátoknak (vagy bármilyen tekintélyszemélynek) való megfelelés és a saját belső véleményük. Mivel az önállósodási tendenciák általában 4-5. osztályos korban kezdődnek, ezért a saját vélemény is ekkor kezd fontosabbá válni. A baráti kötődések, kortárskapcsolatok megerősödése miatt azonban néha a formálódó saját vélemény háttérbe szorul a barátok, és más fontosnak tartott csoportok nyomása miatt. A katechéta abban tudja segíteni a döntéshozatal folyamatát és a jó döntések megszületését, ha nemcsak rámutat az Istentől adott normákra, hanem segíti egy tudatos és átgondolt döntés eljutásáig a tanulót. A döntéshozatal fejleszthető képesség, melyre szükség van ahhoz, hogy valaki érett felnőtté válhasson. A pszichológiai szakirodalom a döntéshozatal képességének fejlesztésére a következő kérdéseket javasolja: a. Milyen alternatívák vannak? b. Melyiknek, milyen következményei vannak? c. Melyiket választanám leginkább? A döntésekről való beszélgetés, közös játékos feldolgozás során fontos, hogy nyitott és elfogadó legyen a csoport attitűdje. Így tudják őszintén elmondani a gondolataikat a diákok. Szintén fontos szempont, hogy a katechéta ne negatív és büntető Isten képét közvetítse a döntésekről való beszélgetés során. (Pl. Isten megbünteti, ha valaki rossz utat választ.) Sokkal inkább cél
annak a hangsúlyozása, hogy Isten mellettünk van életünk minden helyzetében: a döntéshelyzetekben is. Szabad az Ő tanácsát és útmutatását kérni. ÓRAVÁZLAT JAVASLAT Kognitív cél: Arra való rámutatás, hogy Isten Igéje útmutatás lehet minden döntéshelyzetben. Affektív cél: A döntések érzelmi hátterének feltárása és tudatosítása. Pragmatikus cél: Annak a keresése, hogy milyen útmutatást adhat Isten egy döntéshelyzetben.
Az óra részei
Motiváció, ráhangolás, előzetes ismeretek aktiválása
Feldolgozási javaslat
Kapcsolódó tevékenység
Felhasznált taneszköz
Beszélgetési lehetőség: Mit jelent a döntés, döntéshelyzet? Milyen tipikus döntéshelyzetei lehetnek egy 5. évfolyamos fiatalnak? Hogyan jutnak el a döntésig? Kitől kérnek segítséget a döntésekhez? Tankönyv felhasználásával: Nézzék meg közösen (vagy kiscsoportokban) a tankönyv első képét! Beszélgessenek arról, hogy mi a közös a képekben és hogyan születik meg egy döntés? 1. Szituációs játék: a diákok tipikus élethelyzetei alapján egy vagy akár két szituáció eljátszása és átbeszélése. Minden szituáció felvázolása (eljátszása) után keressen a csoport választ arra, hogy milyen tanácsot adnának a döntési folyamatban a következő személyek: szülő, testvér, rosszindulatú ember, legjobb barát, Jézus Krisztus?
Tankönyv
Szerepkártyák
Jó tanács: Ha kreatív csoportról van szó, szerepkártyák segítségével kioszthatóak a szerepek. Ha lehet, a „Jézus Krisztus” szerepkártyát se tartsuk meg magunknak, hiszen nagyon érdekes visszajelzések születhetnek abból, hogy mit gondolnak Jézus tanácsáról a gyerekek. 2. Élethelyzetek a Szentírásban Gyűjtsünk össze olyan szituációkat a csoporttal, amelyben a korábban tanult bibliai történetekben valaki döntéshelyzetbe kerül. Akár segíthetjük is azzal a közös gondolkodást, hogy kiemelünk néhány személyt (pl. Ábrahám, Mózes), és az ő konkrét döntéshelyzeteiket gyűjtjük össze. Beszélgessünk ezekről a helyzetekről. Ha van Biblia a csoportban, akkor keressünk ki is egyet közülük, és olvassuk fel közösen!
Munkáltatás Házi feladat
3. Isten Igéje utat mutat a döntéshelyzetekben is. Nézzük meg közösen a tankönyvi lecke 2. oldalán található képet. Mit fejez ki ez a kép? Mit sugall? A képről való beszélgetés során olvassuk el közösen a fölötte található „Tudode?” részt. Munkafüzet feladatai. ---
Munkafüzet
TOVÁBBI ÖTLETEK 1. Tipikus döntéshelyzetek összegyűjtéséhez bevihetők különböző újságokból kivágott képek. Ezekből párokban vagy kiscsoportokban (de akár egyénileg is) választhatnak a fiatalok. A kiválasztott kép alapján beszélgethetnek arról, hogy milyen tipikus döntéshelyzet kapcsolódik ahhoz a képhez. 2. A szituációs játék során kérhetjük a tanulóktól, hogy „kisfilmként” játsszák el a döntéshelyzetet. Ha ügyes és kreatív csoportról van szó, néhol „megállíthatjuk” a filmet, és megszólaltathatunk egy-egy szereplőt. Mindenképpen legyen arra idő és lehetőség, hogy átbeszéljük az eseményeket. A szituáció során szót lehet arról ejteni, hogy milyen érzések állhatnak egy-egy helyzet hátterében. Néhány szituációs javaslat: a. Marci dolgozatot ír irodalomból. Nem tanulta meg elég alaposan a leckét, de szeretne jó jegyet kapni. Mit tegyen? b. Tamást buliba hívja az egyik barátja, akinek a középiskolás testvére rendezi a házibulit. Tamás jól tudja, hogy ezen a bulin 16-18 éves fiatalok lesznek főként, akik többsége rendszeresen iszik, dohányzik, és a drogot is kipróbálta már. Nem tudja, hogy mit tegyen. c. Szilvi szívesen teszi azt, amit a barátai is. Igaz, néha érzi, hogy nem helyes, amit ők tesznek. Jó barátságban van Krisztivel, de csak titokban. Krisztit nem mindenki kedveli. Ő egy másik osztályba jár. Szünetben éppen az udvarra szalad, amikor látja, hogy Krisztit néhány osztálytársa gúnyolja. Ezekkel az osztálytársakkal jó barátságban van ő is. „Nézd már, nem úgy néz ki, mint valami nyúl, ezekkel a fogakkal?”- kérdezi tőle az egyikük, Krisztire mutatva. Mit gondolsz, mit tesz Szilvi? d. Marika az iskola folyosóján talál egy borítékot, amiben 2000 Ft van. Nagyon megörül, és elteszi. Már azt is eltervezi, hogy mit kezdjen a pénzzel, amikor látja, hogy az egyik másodikos gyerek a folyosón sír, mert elvesztette az osztálypénzt, amit be kellene fizetnie. Mit tegyen Marika? e. Misi osztálytársa két hete nem volt iskolában. Előző este látta a parkban, de nem volt egyedül. Elég furcsa kinézetű fiatalokkal beszélgetett. Amikor Misi ráköszönt, alig akart válaszolni neki. Majd – amikor a többiek már messze jártak – visszarohant hozzá, és elég agresszíven azt kérte tőle, hogy ne mondja el senkinek, hogy látta. Az osztályfőnöke másnap elmondta az osztályának, hogy a fiú eltűnt és keresik a szülei. Mit tegyen Misi? 3.
Expedíció – döntőképességet fejlesztő játék
Fejlesztő hatás: A csoporton belüli együttműködés, és az összetartozás fejlesztése mellett alkalmas az értékek, értékrendek tisztázására is. Eszköz: nagy méretű csomagolópapír, ceruza A játék leírása: A csoporttagokat 4-5 fős kiscsoportokra osztjuk. A csoportokkal közöljük, hogy az a feladat, hogy képzeljék el, hogy egy teljesen ismeretlen új helyre, mondjuk egy újonnan felfedezett bolygóra készülnek. A bolygón van víz, a földihez hasonló légkör, vannak állatok, növények. Ezer telepes indul meghódítani ezt az új világot és ők öten a képviselőik ennek az ezer embernek. Feladatuk, hogy megegyezzenek olyan törvényekben és szabályokban, amelyek szerint ezen a bolygón elképzelik az életet, amelyek szerint ezen a bolygón szeretnének együtt élni. A játékot megbeszélés követi, ahol minden csoport bemutatja a saját „Törvénykönyvét”, megbeszéljük, ki milyennek képzeli az”ideális” emberi társadalmat és miért. Forrásanyag: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html Értékrend tisztázását segítő gyakorlatok
4.
A mi házunk – értékrend-formáló játék
Fejlesztő hatás: A csoporton belüli együttműködés, és az összetartozás fejlesztése mellett alkalmas az értékek, értékrendek tisztázására is. Eszköz: papír ceruza. A játék leírása: A csoporttagok körben ülnek. A hitoktató arra kéri őket, hogy képzeljék el, hogy hosszabb-rövidebb ideig, de együtt egy házban kell élniük a csoporttagoknak. A feladat, hogy megegyezzenek az együttélés szabályaiban. Ez után megbeszélés következik arról, hogy hogyan sikerült megegyezésre jutni, ki milyen kompromisszumokat hozott a közösség érdekében. Érdemes arra is kitérni, hogy ilyen értékrendet tükröz a kész szabálygyűjtemény. Forrásanyag: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/gyakorlatok_jtkok_gyjtemnye.html Értékrend tisztázását segítő gyakorlatok 5. Kőtábla – zsinórmérték – Fejlesztő hatás: a tanulók helyes értékrendjének és döntőképességének fejlesztése Eszköz: papírcsíkok a Tíz parancsolat mondataival, agyagtáblák A játék leírása: minden tanuló egy-egy papírcsíkot kap, melyre egy parancsolat lesz ráírva. Az a feladatuk a csoporttagoknak, hogy figyelmesen elolvassák a parancsolatot és azt elmondják a csoportnak (értelmezzék a hitoktató segítségével). Miután minden parancsolatot megbeszélt a csoport, a hitoktató rávezeti a tanulókat a parancsolatok „csoportosítására”. Rávezető kérdések: • Kikhez / kihez szólnak a parancsolatok? – az emberekhez • Kire / mire vonatkoznak a parancsolatok? – az emberekre, viselkedésünkre • Minek nevezhetjük még a parancsolatokat? – utasítás, vezérfonal, példa, stb. • Hogyan csoportosíthatnánk a parancsolatokat? – szabályozzák ember és Isten kapcsolatát, valamint ember és ember kapcsolatát. A parancsolatokat feltűzzük az agyagtáblákra és rávezetjük a tanulókat azok lényegére: Tízparancsolatot Isten adta népének, Mózes által, de ezek a parancsolatok, nemcsak Izrael népének szóltak, hanem szólnak a mai emberhez is, az emberiség értékrendjének alappillérét képezik, világnézettől függetlenül.
INSTRUKCIÓK A MUNKAFÜZET FELADATAIHOZ „1.feladat:Milyen szót tudnál kirakni a következő betűkből? Mit jelent ez a kifejezés? Beszéld meg a padtársaddal és közösen fogalmazzátok meg! SDNTÖÉ LYHEEZT” Instrukció: Ha nehezebben tudnak a betűkkel boldogulni a csoportban, betűkártyákat vihetünk be, aminek a segítségével megpróbálhatják kirakni a megfejtést. Megoldás: döntéshelyzet „2.feladat: Sorolj fel legalább 5 tipikus helyzetet, amikor döntened kell! Válaszd ki az egyiket, és rajzold le! Címet is adhatsz a rajzodnak!” Instrukció: Akár közös rajz, plakát is készülhet az egész csoport (vagy kiscsoportos bontásban). Ekkor nem a munkafüzetbe, hanem egy önálló lapra, csomagolópapírra, stb. készülhet el a rajz. Lehetőség van kreatív módon (ragasztással, mozaik módszerrel, stb.) készíteni az alkotást.
„3.feladat:Karikázd be azt az állítást, ami szerinted igaz! (Többet is választhatsz.) Beszéljétek meg közösen az állításokat! a. Dönteni könnyű. b. A döntéssel következmények járnak. c. Vannak jó és rossz döntések. d. A döntés előtt fontos tanácsot kérni. e. Dönteni nehéz.” Instrukció: Interaktívvá tehető a feladat, hogyha arra kérjük a csoportot, hogy a feladat elvégzése után: a. álljanak fel azok, akik az adott állítást bekarikázták. (Előtte olvassuk fel.) b. Egy kötelet húzzunk ki a teremben. (Tegyük le a földre, pl. ugrálókötél is jó.) Aki igaznak tartja a felolvasott állítást, az lépjen az ugrálókötél másik oldalára. Beszéljük meg, hogy miért gondolják igaznak az adott állításokat! „4. feladat: Te hogyan fejeznéd be az alábbi állításokat? Mondj rájuk példákat! A jó döntés…. A rossz döntés….” Instrukció: A feldolgozás során ötletbörzét is lehet tartani a témában. Arra is adhatunk lehetőséget, hogy kiscsoportban többféle választ találjanak (vagy egyet) fogalmazzanak meg a csoportok, amiről aztán lehet beszélgetni.
A témához felhasználható énekek: Református Énekeskönyv: 274. dics.1.4. verse- Ki Istenének átad mindent Református Énekeskönyv: 485. dics. –Jézus Krisztus szép fényes hajnal Berkesi Sándor: Az Úrnak zengjen az ének: 246. Kész az én szívem Dicsérjétek az Urat: 6. Szolgáljál vígadozva-kánon
