65 dővel,
ágynemüvel, vánkossa1, pokróc0a,l való heltl3.lkia rás, rninek követk1eZltéJhen az orr és s.Ziáj elzárlai:ván, heál1h3.lt a meg"fu1lás úgy, hogy Hgy'éb kri11sér{~lmi ny;om az áldoza ton nelm t1alálhat,ó. Különösen ujszülött és csecse'luő ellen sz'Üklták ezt alka1mazni. ElŐlforduJt továbbá, hogy az áldoz,a tot éjjel áJlmáham rohaniák nleg s porkróccall vagy dunnáva[ heborÍluva fojtották nlleg, nlB1ly ,e set ben külső sérelm'i nyom szinJtién nem volt találha~, ó. 6. Öngyilkosság. l
Mikor valamely gyan us haláleset nYlomJozás,ára k,i indulunk, az- e,lső sZIa hály, hogy nyitott slZlemmel nézzünk mindent IS mindent jól megfigyeJljünk. Minden egyébtőil el tekintve, már m'agáJban ~éVie megnelhezí ti a nyomozáJst a-z" hogy ilyenkor az egés'z f,a Iu ÖSS,Zi8isz,a lad, a ház, az udVla,r és az ufca i,e le van kiváncsiJakkal, sir ó-rívó nép s éggel, akik iközötlt, hol ez, hol az !tud valamit; ennek a;z a néze:te, annak az a vJéleménye az esetről és ez ~ sok össze-viss zia beszélés nagJllon a1kiaJ.nl:a s arrra., hogy a nyomozó. !közeget megtéJvess,ze. E,ttiől csak egy mód ment me'g : 11 amindenlt, magunkl nylUgodta.n 81zemlélünk és ennek alapján elkezdünk uifele1;,t gondoU{)ozni, hogy hogyan kellettl it:t. ,a nnak, ~mi meg,· történt, '1e.f.olynia. Ha az a gyanu, hogy az eLhalt öngyill~os le:t:t , állítsuk egyhe gondola;tunkhan !azt, hogy mi mindernt kelletit neki megt'e nnie', hogy a tal,áJlt, állapot bel~ö'vet1ffizzék. Ha ennek folyaim án olyan mozzanatra jutunk, an~elye' t az elhaU mUlga nem vihetett. végbe: .a dolog gyanussá ke1z d válni s aikkor kiUJtassunk az után, hogy milyen e,g yéb gYla nuokok forognak fenn. Tudnunk kell, hogy vannak gyi1koHsá~i esetek, whol a tettes a bűn1tettet lÍgy haj1tda végre, bogy a;ZJu öngyilkosságnak lássák; de viszont vannak öngyilkosságok, -amehTBkelt .az öngyilkos úgy hajt v"iégre, hogy HZJámdékos bűnrhetitnek lássálc !{ülönös!S'Il előBünügyi nyomozás.
5
6H
fordult. ez, olyan esetekben, amikor az öngyilkJos élete biztosítva voH s tartott tőle, hogy öngyil1kosslrug esetén a bizlt osíltó ,tál'lsaság háJtramaradoHj'a ,i nak nem fizeti ki [l, biZ)tosítáls i öss~e~'t. l\fás esetben az eJhaLt cSlalád!ja eszköz,öl a helyszinén olyan váHozásokat, hogy az eset büntet/t nek tűnjék fel,a;zér:t, hogy a cslalád a ",s zégyen" -Itől megmenekü[jön. Egy hirhedt orrv vlaJdJász fegyver1tisztogatás kö,zlb en véletlenül agyonlőHe magát. Családja szégyelte, 'hogy k1tudódik, hogy neki fegyvere voLr., ezért a lőtt selbet bekentélC ganéjjal s azt á llí,bották, hogy az elhalt S'zénahordás/ lroö'z ben beleesett a szél1avil1ába. De az is megresett, hogy a cselédség, kire egy agg öreg úr gondozáJsla V10H bizfV'a, éjjeh~e m'a g'ára hagy't a azJ; az &.i fol-ylamán az öreg urat sz,ív(hüdés érvén, meghalt, mire másnap regg~,l a cselédek, nehogy kikapjanak, az öreg ur huUájáJt egy szegre felak 'a sz,tották s az, eset első látszatI'la öngyilkosságnak ltünt fel. Vannak az.u tán esetek, amJikur az öngyilfuos ab han az önkivÜleti állapothan, rurnehnben tettét végrehajtja, oly sajátságos módokat esz.el ka., amelyről soksZ1or 'alig képz;elhe.tő el, hogy maga hajtotta Vlolna végre a tettet. Előfordult, hogy az elkeseredetlt ember a hurok s a nyak'a közé egy éles beretvát tett, úgy hogy ft hurok ös.szehuzódásával €Ig-yidejüleg a beve'tvát a nyakba benyÜ'mia és az emher elvágol1A nyakkal és felakas:zilVa találtatott meg; e1ső IláJtSlZla1r'8 az eset úgy tünt fel, m..intha előbb ·idegen kéz a nyakát elvágia s azután fellakas~totlta volna. A kulesot a kérdé3 megúlldásához az eset egyéb k:ö:rül,m ényei és az adta meg, hogy a hulla közelében az! embe,r sajáf heretv.ája feküdt, amelyhez abban az időben cs:a kis Ő juthatot.t hozz;:],. Ilyen esetekben t~hát, az első felvill.ágosÍ!t1áSIt az adhatja meg, hogy olYlan volrt-e az ember jelleme, kedélye s elgyéb életviszonyai, hogy öllJgydlkossá!gra ~tél)eS volt, avagy hogy olyan vis'z onyban voJt más emberekkeJ, hogy valakinek oka lehetett: őt megölni.
67 Ilyen a,o atok a
következők:
Mi oka lehetett az elhaltnak nlagát
meg'ölnie~
Pl. gyógyíthatatlan betegség, büntetéstől való félelem, (diákoknáJl a vizisIg ától vlalló re·ttegés, bukás. miatti szégyen) sér,teH önérzet, reményt'el'en S'Z/erelem, Vlagy anyagi v.eszteség~k, szülők, gyermekek v,agy a hitves, jBgyes elhalálozása, züllöt:t cSlaládi viszonyok, Zlsarolók üldözése; alkoholistánál gyakori, hogy mikor múr mindenét, elitta, fe,lakaS'ztja magát. ' Közölte-e az öngyilkos előzőleg a szándékát', cluleg~ette -e, hogy öngyilkos leHz, szóhan, lle vélben vagy m'e gkisérelte-H már ~áskor is az öngyilkoss.ágot ~ A hátraha-gyot.t levelekeit alaposan meg k1e ll vizs,g álni, mert gyakran a gyillklOs harp.isít ilyeneket (5.; 6. nbra). Össze kell hrusonlít.ani az elhalt birtokában talált írásokka[, hogYabetiik alakja, a fog alma ziá s , a helyesírás hasoiflJló-e; ha a levél megemlíti, hogy az elhal t miért let: t öngyilkos, utána kell kUltatni, hogy megfeiel-(l ez a v a l16ságnak; de ID'e g keN vizslg 'á1lnunk a papirost és a tintát is, hogy oly:a n papír és olyiHl tinta v.a n-e az elh;:üt házáhan 1 " A huMa heJyze,t ét s a ~ajt:a :talált selleket kell elöször is megviz-sgálni. Az öngyilkos sebei rend~w l'hl t a test előrészén va.gy oldalán Il,eszneik. A h ulla hft1',án ta,l ált s~lÍrt vagy vág-ot;t sehCik eJlenheu gyilkosságr:a mut;atnak. Kéteis elsethen tegyük a hulla kezébe a fegyvert s próbáljuk meg, el lehet-e vele érni 'a Hebet ~ Igaz. ugyan, hogy sok es,eltben a,z öngyhlkosok, különö.sen az elmebajosoik, egész furcsa módokat , eszelnek ki. ~ . FonJtos a seb iránya is. Az eUlbér jobhr61 halra lök és_ halróL jobbra ,m etsz. Ha tehái a .seb fordított irányhan fut: idegen kéztől sz,árnlU'zik, merlt a.z aHg leh,€ltséges, hogy valaki oa jobb kézzel a nyJakát úgy v:á gja el, hogy jobbról balra mets,z,e ti és viszont, hogy a jobb k'éz,zeil a felfelé fordított bal kéz ere,i t úgy vág'ja 1
,
[
5*
(
5. ábra. Apagyilkosság és szinlelt öngyilkosság. A tettes az áldozatot megölte, azután a hullát felakasztotta és az ott álló asztalon végrendeletet írt. A kép ezt az asztalt ál)rázolja.
~
_~
.......".
-.,."..,_--;----~
.
..."""·f."...,..,.....'T-~,.........
, .' ,
.". ' .f,
.
.
. '- ~ ~~
•
.. ~
..
.
!. ' •
'· ',"'-' .'
. '.
1'"
,
.
. . .
,. /
N .
'-
,'
-.
','
. . .
.
.
.
' ,~~ I
..
•
.'
'
.
... '
. -
, ~
'"
,
~«
. ~ ' . . ."
.. .
,
,.
.
'.
"~
I
.
' .
, •
..,
l-
,
. ,
.
.•
,
'.
,..
.
. '
,
.. .~
•
"
'~Ii :-"
-
-
_ _o
•
.;
)
6. ábra. Apagyilkosság és színlelt öngyilkosság. II. A megölt apa kézirása, a melynek az elöbbi képpel való egybehasonlítása az asztalra Írt végrendelet hamisítását mutatja.
~.J.'~
70
fel, hogy :a seb a bal kezén j.obbrru baJra hwll3Jd. A dolog fordit,v a áll, ha valaki balog. Ha a helysz,i n arra muitat, hogy a haláLt küzdelem előzte meg, ez bűnte'Íire IDuta,t ; lehet amonhan, hogy az öngyi'l kosság előtt az öngyilkJOs valak!ivel verekedett, va~gy hogy valla kli bántaJmla 'Zlta 6t. Alklooo,· list.áknál megesik, hogy a haláluk előtt tomek, zúznak, m,a guka,t össze-vissZla selb zik s ezután velt nek véget é1etüknek. Köv'e tkeztetést lehet vonni a. halál neméből s a haszn.áU es:zkö:z'ből is arra, hogy bűnteitrt; vagy öngyl1kosság fOTO g-e fenn 7 A megfoa,t ás 'bizonyoslan bűnös kéz miíve, a zsinegelés és' v'ágott srelh ek okozIba halál nagy v:alószinüség ,S'zerint' gyilkossá'g ; 'aZI akasztás ismét nagyon valósz,i nüen öngy'i'lkos'Slcíg, kivéve. kis gyerme1keknél. Leugrás az: e:mele:tlről~ rhidról, vagy v:alamely maglaJS helyről, valamint. a széngáz,mérgeZ/és ,t .öbbnyire öngyilkosISág, eSlertlerg gondatlanság, vagy véletlen baleset. Lőtt s'ebeíknéll m'eg.jegye~hetiji1k, hogy az öngyilkosok a felgyveI'lt rendesen a hJalá:rutlékr,a , homloIDra, szájba vagy szivre irányíJtdák, bár megesett, hogy la ·g yomorra, h,á:ts6fejre is irányitották. Ha a fegyver szétroo1b ant, ez többnyire öngyilkJosságra vall, mer:t ez v.agy onnan S'zármazik, hogy a fegY'vel~ ítilíJságosan meg lett t:ö!tve, ~3Jgy hogy az öngyilfuos szorosan ,a ,t es,t hez szorÍ'to tta. UgYla nerre. vrull 'a pörk a ruhán. Az -egyik csőben viss~am'aradt Vlaktöl~és is öngyilkos,ság-ot sejtet, mert az· öngyi1~os iZl~atottslá gáb.a:n 'elfelejtheti a töltény t golYÓrvral meglt:ö lteni: a gyilkos erről aligha feledkezik me·g. Az öngyilkos rendszerint olyan eszközIti használ, anli ·kezeügylébe esik, pl. akas:zi'ásnál spál'lga-, nadrágszijat, kiendő-·, törülkö'ző:t. Til, dr6t, s:zölg rtölb bnyire s,zintén csak öngyiHr1osok' kezén fordul meg. Fejszét, baltát~ fokosrt inkáb b gyilkosok haS'ználnak. Mérge~ öngyilkosok s gyilkosoro is .alkalmazna;k, de a gyilkos szag'tala-n és ízetlen mérget használl, v:agy lrega1áJhb ilS
71
annak s77ag:árt és ízét iparkodik eltüntetnri azzlal, hogy ételbe va.gy iitiwlba keveri, ezért az oly fel1íünő rossz szagu éS' ízü/ méreg, mÜlt pl. a ph osphJOr, kleThSla v, ópium, strychnin többnyire öngyilkosságr1a mut,a t. Az öngyilkosság módja többnyire aZ! öngyilkos személyére vaJl: a katona és a vadász O"gyonlövi, az orvos megmérlg'lezi IllJrugái; nők ;vízbe ugranak; az alsóbb néposzitálynál a feílakasZltás a le,g gy,alkoribb, fiatalabb slzffillIélyeknél a leugrás val,rumi m1ruwasrubb helyről. Ha tehát a ha1ál neme os a személy selhogyse egyezik (pl. oa felakaszitOltt (k'atonaiisz:t), úgYI az ember méltán gyanak1o dhaiUik. Kett.ős öngyilk~sságnál nagyon rittkla, hogy egyik személy más eszközt használjon, mint a másik. Ha tehát egyik agyolőtlte magát, a mlwsik a ny,akátl vágta el, úg'y az eset legalább is nagyon különös. Alaposan meg kell vizsgálni az öngyilkos kezeit is. Ha mind a két kéz lőportól kormos, úgy a jobb kéz a. visszaáranlló lőporfüsttől, a balkéz pedig attól lett kormos, hogy a fegyver nyilásához ért. Ha egyik kézen sincs lőpor koron1, úgy célszerü vigyázni az esetnél. Abból, hogy a hulla keze véres, még nli sem gyanítható; az ember első fájdalmában oda kap, a1101megsebesült s így kezét megvérezi. Ha ellenben a hulla közelében véres ujjnyomok láthatók, úgy meg kell nézni, hogy a hulla kezei véresek-e, vagy hogy elérhetett-e a kezével addig a vérnyomig. Igy pl. egy esetben gyilkosságra mutatott, midőn a hulla bal hátsó lapockáján bal kéz véres lenyomatát találták. Ha a hullán lőtt seb van, kezében pisztoly, de a belneneti nyilás a háton van. ez nem öngyilkosság. A ruházatból is vonbatók következtetések. Az öngyilkos akárhányszor ünneplő ruhába öltö~ik. Öngyillrosságra vall, ha az ing át van lőve, de a 111ellény és kabát sértetlen; a gyilkosnak nincs oka a felső ruhát kinyitni és oldalt vetni. A hulla zsebeiben talált vérnyomok arra mutatnak, hogy a gyilkos l,ere-
72
...
sett valamit; az öngyilkosnak erre seIn oka, sem lllódja nenl volt. Ha a zsebben a ha1sznált eszközből valaini lnaradt: lnéreg, golyó, lőpor, úgy öngyilkosság látszik fennforogni. Szabad téren talált hulláknál fontosak a lábnyonlok; ha két nyom visz a hullához, de csak egy vissza, lígy büntett követtetett el; ellenben, ha egy visz oda s visszafelé egy sem, akkor öngyilkosság. Zárt helyeken a zárak állapota fontos. Ha minden belülről be van zárva, s reteszelve s a kulcs belül van, vrugy pl. széngázmérgezésnél az ablakok gondosan vannak becsukva, úgy öngyilkosságra gondolhatunk. Ellenben ha a helyiség be van zárva, s a kulcs sehol sincs, úgy valószinüleg járt ott valaki, aki a kulcsot elvitte, tehát büntett történt. ~tegfigyelhettük azonban, hogy úgy a gyilkosok, mint az öngyilkosok ép a zárakra nézve igen gyakran iparkodnak a nyomozást megtéveszteni. Láttunk oly esetet, ahol az öngyilkos bezárkózott, s a betört ablakon át kidobta a kulcsot a l1átsó udvarba~ s eZlltán felakasztotta magát, Abból, hogy a fegyvert megtaláljuk, ulég ne:m Jehet következtetést levonni. Ha 'u hulla a fegyv,ert göresösen fogja, ebből az következik, hogy ez már életében is a keZ/ében volt, mert a hullának nem lehet azt úgy a kezébe nyomni, mintha görcsösen fogná. De ebből még nem biztos, hogy öngyilkossá lett, mert védeL mére is foghatott fegyvert (vagy párbajban esett el). Viszont a fegyvert gyakran ellopják a hulla mellől, mert állít61ag az öngyilkos fegyveréhez mindenféle babona füződik. Igen gyakori a kombinált öngyilkosság, t. i. mikOr valaki többféle módhoz folyamodik, akár azért, mert az egyik nem használt vagy mert biztosabb halált keres; p. o. mérget vesz be és azután főbelövi vagy felakaszt ja m1ag-át. A többi sérülés magában véve tehát még nem bizonyHék1a a gyilkosságnak. Egy rablógyilkos azzal akarta magáról elterelni a gyanut.
}
\
..
73
hogy éjjel ha~aérve levetkőzött, de midőn a gyilkosság hírére a falunépe felriadt, ő is felöltözött és kisietve a gyilkosság szinherlyére a véres hullát kocsira emelte. Midőn a gyanu ráirányult és lábbelije is szemügyre vétetett, csiznlája felhuzó s~allagja belülről véres volt, mi azt bizonyította, hogy keze már véres volt, midőn éjjel felöltözött, m.ert csizmalehuzáskor a felhuzó szallagot belülről nem érinti az ember.
7. Magzatelhajtás. ,. i
~
A magzatelhajtás minden esetben az enlber élete elleni büntettet képezi, mely a n'1agzat, mint a csirázó enlberi élet ellen irányul. Sok esetben a bűntett az anYa halálát is okozza.: lnely utóbbi a nem ternlészetes halálesetek közé is tartozik. 1'itkosan és alattomosan űzött bűncselekmény, a rnelyről akárhányszor tudjuk, hogy kik űzik, de kiderítésük rendkivül nehéz, s igen sokszor a kinyomozáslik neIn is sikerül. A bábák javaTésze űzi ezt a falun, azon ürügy alatt, hogy a nő "ellnaradt havi tisztulását" vizsgálja, vagy hogy hasfájás, görcsök ellen "kenés"-t alkalmaz: de egész bizonyos, hogy 8Jzok a szülésznők, akik az ujságok apró hirdetéseiben azt hirdetik, hogy nőknek "tanácscsal és segélylyel" szolgálnak, lnagzatelhajtással foglalkoznak s a tanács és segély ürüg~Te alatt csalogat ják a ma,g zatuktól szabadulni akaró nőket. Megfigyelhető azután, hogy olyan nők. kik már maguk is egy-egy izben magzat jukat sikeresen elhajtották, sokszor szolg'álnak tanácscsal, sőt végre is hajtják az elhajtást, a bozzájuk fordulóknak. Gyanus mindenesetre, ha a nőn a terhesség észrevehető volt s hirtelen megszünt és a nő fekvő beteg, vagy ha fenn is jár, de feltünően vértelen, halavány arcú. Lehet, hogy véletlenül vetélte el a Jnagzatát, de luindenesetre jó az eset iránt érdek-
7,i lődni.
Ha a nő hajadon, vagy már sok a gyermeke, ha a bába előzőleg nála járt, vagy ő a bábánál: ilyenkor lehet az ügyben valami. Gyanus továbbá a bába akkor, ha olyan nők, akiken a terhesség még alig észrevehető (mert az elhajtás többnyire a terhesség első hónapjaiban szokott eszközöltetni) nagy szám,ban fordulnak meg nála, különösen ha. rnesszebb fekvő községekből is sürüen keresik fel idegenek. A nyomozások eredménytelenségének többnyire az az oka, hogy hiányos a nyomozás; mert i tt is, mint a. mérgezéseknél, nem elég az orvosi vagy vegyészi vizsgálat, hanem nekünk kell arra nézve adatokat szolgáltatnunk, hogya nő mivel hajtotta el a magzatot. Ehhez pedig első sorban szükséges a.z elhajó szerek ismerete. Ezek után kell kutatnunk és ha nem is találjuk meg azokat a tettesek birtokában, bizonyítékul szolgál az is, hogy azok a tettes birtokában voltak. Lesz reá eset, hogy a tanuk elmondják, hogy ilyen vagy olyan alakú, kinézésü szert láttak a nőnél és ha ilyenkor a nyomozó közeg ismeri az elhajtó szereket, könnyen rájön, hogy milyent használhattak a teHesek. Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy olya.n szer, amely a magzatot elhajtja, anélkül, hogy az anya egészségét veszélyeztetné, nincsen; kivéve természetesen a szakértő orvosi mütétet. Olyan magzatelhajtó eszköz és szer azonban. mely a mag'zatot elhajtja és egyuttal az anya egészségére veszélyes. sót halálos is. igen sokféle ismeretes, s Inás-lnás vidéken · különböző.
Ezek három csoportba .3orozhafilk: 1. amelyek a testre kivülrF,1 alkahnaztatnak; 2. amelyek a nő nemi szervén alkalmaztatnak; 3. amelyeket be kell venni. tehát a gyomron át ha.tnak.. Különösen: 1. Erős testmozgások ; fu tás, táncolás, II grás, ne-
75
héz sulyok emelése; továbbá a hasfal erős nyomkodása, az u. n. kenés, masszivozás. Természetesen az, hogy ezeket azért tették, hogy a magzatot elhajtsák. nehezen lesz bebizonyítható. 2. Ide tartoznak a.zok a módok, hogy valami éles eszközt vagy valalui izgató szert vezetnek be a hüvelYbe; ilyen a peteburok lllegszúrása (kötőtűvel), lneleg viz, glycerin, olaj, mindenféle sürített savak, oldatok befecskendezése; hagyma vagy alkörnlös (hosszú fehér gyökér) gyökerek betolása a hüvelybe és ott annak megforgatása; végül különböző "húZ'ó" flastromok, pióca alkalmazása. 3. Azoka.t a szereket illetőleg, amelyeket lnagzatelhajtás céljából hevenni vagy beadni szoktak, igen tanácsos, hru a nyomozó közeg ismeri, hogy az illető vidéken mit szokott a nép hánytató, hashajtó, hugyhajtó szernek használni, esetleg mit használnak a nők az elmaradt havi tisztulás rendbehozására. A gyakrabban előforduló ilyen- magzatelhajtó szerek a következők (ide ikta.tjuk mindegyiknek a különböző vidéken divó nevét, valamint a latin és a német nevet is, mert a nép ezeket az anyagokat vidé,k enként máskép nevezi): Allati szerele a kőrisbogár vag'y spanyol légy (Lytta vesicatoria, spanische Fliege), virágbogár, rózsabog'ár, Szentivánbogár (Cetonia aurata, Rosenkafer) ; vizen forgó, keringőbogár, vizenkórász, vizifutone (Gyrinus natator, vVasserdrehkiifer); nlájusi bogá.r, cserebogár, nünüke, olajbo,g ár, Isten tehénkéje (Meloe majalis~ l\laien wurm). Á~.ványi szerek: borkő, foszfor, arzén, kékkő, rézgálic (ezek természetesen nagy mértékben nlérgező anyagok). Növényi szerek: nehéz szagú boróka, bécsi I'OZll1aring, boldogasszony ága, lóciprus (Juniperus sabina, .Jungfrauenrosmarin, Sadebaum) ; sennalevelek vagy szennamanna, anyalevél (Cassia acuti-
76 '"
foHa v. lenitiva, ~IutterbHitter, Sennesbla.tter); anyarozs (Secale cornutllm, }\I[utterkorn); tiszafa, tisza-- ----
f
.
-.
..
-
,l ,
'-~ _ <.,:r.-
l CO
,
, i
~.
~
.~,
-
,I ~
'\o.
l
1
1 II
~ l
l1 ,
..
-~'ojf--
~,
,
t·:
·1
'j , !I'
f
"
l .
7. ábra. Alkoholban conservált, elhaj toU méhmagzat. fenyő
(Taxus baccata, Eibenbaum, Sebenbauln) ; közönséges boróka, borsfenyő, tövis fenyő (J unipel"us communis, \Vachholder); sáfrány (Crocus sativus,
77 Safran); thujalevól, életfa., kerti cedrus (Thuja occidentaIis, Thuja.), ruta, virnánc (Ruta graveolens, Raute); varádics, arany virág, fájdalomfű, grádics koró, giUsztavirág, patikai varádics koró (Tanacetum vulgare, Rainfarn); farkasalma, farkasgégevirág, pipavirág, farkas hézaggyökér (Aristolochia, OsterInzei) ; fekete hunyor, Krisztusvirág (Helleborus niger, Niesswurm); boroszlán, farkasboroszlán, farkasbors, méregpuszpáng, gyalog olajfa, farkashárs (Daphne mezereunl, Kellerhalsblatter); végül hagyma és fokhagYIna. Mindezeket rendesen borba főzik és így veszik be. annak esetek, amikor az elhajtott rnagzatot meg lebet találni, gyakran a szelnétdombon és az árnyékszékben. Voltak esetek, ahol a no az árnyékszéken ülve szülte meg gyermekét. A megtalált méhlnagzat megtisztítandó és üvegbe, u. n. "absolut alkoholban vagy 20%-os formalinban" teendő el, amely nlinden gyógyszertárban kapható. (1. ábra.)
,l
,
il
8. Mérgezés.
A mérgezés a legalattomosabb ölési módok egyike s így kiderítése a legnehezebb felada.tok közé tartozik. A mérgezési esetek nyomozásában a v{·gleges feleletet a vegyész fog'ja megadni arra nézve, hogy Inilyen méreg oltotta ki az életet. A vegyi vizsgálatot haJZán1k ban a B. P. 244. §-ának 1. bek. értelmében a m. kir. országos birósági vegyész teljesíti, akinek hivatala, illetve intézete Budapesten van. Abirósági vegyész egész lnunkája azonban attól függ, hogya nyomozás neki mily adatokat képes szolgáltatni. Jól jegyezziik meg ugyanis azt, hogy a vegyi viz,s gálat, a "méreg keresése" nem úgy történik, hogy a vegyész a "rendelkezésére bocsátott hullarészekben általában valamilyen TIlérget keres. Vannak akik azt hiszik, hogy ez a keresés olyan, mintha a lisztes zsákba esett
r
78
kést keressük, s lehet, hog'y vagy azt találjak meg, vagy egy villát vagy egy kanalat, vagy valami más tárgyat; ez azonban téves. A vegyész egyszerre csak egy bizonyos méregre nézve tehet kisérletet s ezért !lern lehet a vegyésznek a megvizsgálandó részeket azzal átadni, hogy keressen bennök valami nlérget, hanem adatokat kell neki szolgáltatni arra, hogy milyen méreganyagokat keressen. Előfordulha.t az az eset is, hogy a vegyész talál egy bizonyos mérget, de a. halált egy más méreg okozta. Már most, ha tekintetbe vesszük, hogy a vegyi vizsgálat a nyonlozás befeje:otével eszközöltetik. s azt a buda.pesti országos birósági vegyész teljesíti, aki a nyomozás alatt nem adhat nekünk útbaigazítást, úgy alig kell tovább fej..: tegetnem azt, milyen nehéz és fontos feladat előtt áll a. nyomozó, mikor a ·vegyi vizsgálat szán1ára kell előre adatokat gyiijtenie és nyomokat keresnie. A következőkben azokat az ismereteket és teendő ket állít juk egybe, amelyekre ilyen esetekben szükségünk van. 1. Gyanus minden olyan haláleset, nükor valaki meg nem nUlgyarázható okból hirtelen elhalt és olyan tünetek fellépte, alnelyek egy bizonyos betegségnek neln szoktak a tünetei lenni. N em szukséges azonban, hogy a mérgezés rendes tünetei: hányás, szédülés hirtelen lépjenek fel; gyakoriak az esetek. an1ikor valakinek hOSSZ1Í időn át apránként adták be a mérget, vagy az elhalt Dlás bajban, Pl. tüdővészben sínylő dött és gyógyszerben több izben adták be neki az ölő mérget. 2. 1\ gyiIkosságoknál leggya!krabban használt mérgek: az arzén, kékkő, cyankali, foszfor, kénsav, veronaI, ritkábhan fordul elő a nikotin. sh·ychnin. Gondatlansági esetekben söngyilkosságoknál, balesetekben gyakori a széng'áz, rézgálic, lugkő, maszlagos nadragulya, beléndek, csalmatok és egyéb növényi anyagok, valamint az alkoholmérgezés.
1
79
Az arzén kisebb luértékben is öl. Tünetei a hányás, égető szolnj, karcoló, égető érzés a torokban, gyolllorfájás, ájulás és fájdalmak a combokban. Az arzénna.l lnérgezettek izzadsága és lehelete némelyek állítása szerint fokbag'yrna szagú. A kékkő felismerhető a keserü mandulára emlé" szagaro , 'l . l{ez,t e t o"eros A cyankali rohamosan öl, néha egy-két perc ala.tt; teljes eszmél~tlenség és görcsök a jelei. A foszfortól az ember bőre sárgás szint kap és ha a mérgezett még él, aJkkor lehelete sötétben világít (ép úgy, rnint a sötétben dörzsölt foszforos gyufa). A foszfort rendesen gyufaszálakról kaparják le; megjegyezhet jük, hogy ahhoz, hogy a foszfor halált okozzon, legalább 80-100 gyufa szükséges. A kénsav különösen a szájszögletekben hagy há tra maró nyomokat. A nikotin a dohány sza.gáról ismerhető fel. A strychnin fulladási halált okoz, s igen hirtelen hullamerevséget. A széngáz világos-vörös hullafoltolk at idéz elő. A rézg'álicnak kiilönös külső tünete nincs, de a hányadék kékes vagy zöldes szinü. A lugkő s karból szagáról ismerhető fel. A maszlagos nadra.gulyában (atropa belladonna) az atropin a mérges anyag; jellemző hatása az erősen tág pupilla, amely oly erős lehet, hogy fl. kék szem is feketének látszik. E kellemetlen tágulásról maga a mérg'ezett beteg panaszkodni fog. Rokon mérges növények: beléndek s a bolondító csalmatok (latin nevén hyosciamus niger és datura stramonium). Ezek sokszor az örjöngésig nlenő izgatottságot és tombolási, verekedési rohamokat is okoznak. A gombamérgezés, rothadt vagy lépfenés husok, kőrisbogárpor (mellyel sok éretlen tréfa szdkott a nép körében elkövettetni) s egyéb növényi és szerves
'I
80
anyagok okozta Illél'g'ezések csak Inikroskopiai úton bizonyíthatók. De SZáIUOS esetben, különösen nlérges gOIllbák okozta mérgezésnél, a hányáson s fejfájáson kiv iil örj öngési rohamok áll an aJk elő, s az arCSZl n halavány, kékes. A tünetek Inegfigyelése és megitélése rendesen az orvos dolga; de lehet eset, hogy az orvos nincs mindig kéznél, s akkor érkezik, mikor már a tünetek elnlulnak. Ezért a nyomozónak is meg kell azokat figyelnie, vagy a beteg hozzátartozóitól kérdezőE:>ködni kell e fajta tünetek után s azokat mindenesetre fe1• • JegyeznI. 3. Ha a vegyész neIn is állhat a nyomozás alatt rendelkezésünkre, orvos, mint kezelő orvos, vagy halottkém, mindenesetre jelen lesz s adatokat nyujthat arra nézve, hogy Inilyen méreg okozhatta. a halált. További adatokat találhat az orvosrendőri hullaszelnie, amelyet minden ilyen esetben nleg kell tartani és a szerzett tapasztalokat sürgősen be kell jelenteni a kir. ügyészségnek. Végül anlenuyiben birói hullaboncolás foganatosíttatott, azon a csendőr mindenesetre vegyen részt és igyekezzék megtudni az orvosokt.ól~ bogy nlilyen jelenségeket észleltek és azok véleményét arra nézve, hogy milyen mérgezés esete foroghat fenn. Gyalkori eset ugyanis, hogy az orvosok csak azt jelentik ki, hogy mérgezés gyanuja forog fenn s vannak birák is, akik ezzel megelégszenek, holott a birói hullaboncolásról szóló utasítás 47. §ának utolsó bekezdése egyenesen előirja, hogy az orvosok tartoznak kifejteni azokat agyanujeleket, amelyek arra mutatnak, hogy a halált rnéreg és nenl más okozta. Az orvosoktól szerzett adatok alapján induljon el a nyomozó közeg annak a kutatására, hogy honnan és milyen méreg szereztetett be ~ 4. Ásványi mérgeket, különösen amelyek csak gyógyszertárakban és drogueriákban kaphatók,
•
~1
köunyü lesz llleg'találni, s reájutni, hogy a tettes hol bzerezte. Jegyezzük lneg azonban, hogy ha a gyanub a vett eg'yén birtokában nem találjuk meg a keresett luérget, az egyenes bizonyítéka lehet annak, hogy a lllérget felhasználta, s azért nincs már Illeg. Azt kell tehát kntatni, llogy szerzett-e az illető, vett-e valahol olyan luérget. Növényi lnérgeknél s olyan anyag'oknál és gyóg'y_ szereknél, alnelyek házi használatban vannak (vitriol, ]ug'kő, kékkő), nehezebb- a dolog. Majdnem nlinden mnber nagyon könnyen jut a legveszélyesebb lllérges növények birtokába s orvosság'ok összegyiij tése utján is egész sereg' llléreg lehet a háznál. l\1ajdnenl ntinden "ddéken lilás és l1lás mérges növényi és ásványi anyagokat is használnak a legkülönlbözőbb célra: hideglelés, köhögés, rheluna ellen, a lovaik, lnarhák, sertések bajaira, buza és gabona pácolásra (arzén), a népnek lnindenféle írja és gyógyszere van, [unelyeket azért használ, nlert vag'y 31 babona, vagy valami helyi ősi hit füződik hozzá, vag'y szálnos esetben valami kuruzsló ajánlotta. Ig'en sokat lendít a ,d olgon, ha a nyomozó ezeket a helyi szokásokat islneri, vagy legalább is tudakozódik azutáL, hogr rerre vagy arra a célra nlit szokta;k haSZIlálni; a szonl.szédok a gyanuba vett egyén birtokában nlilyen növényeket láttak, lllilyeneket szokott az gyüjteni, nlilyenek után érdeklődött. A házkutatásnál igen gondosan 'kell eljárni, s mindenféle száraz növényt, port, teának, főzetnek használt anyagot, orvosságos üveget, dobozt el kell vinni. Efélü gyanus anyagoknt a nép rendesen valaIni zugban (kalllara, fülke) tart, ahol apróbb k&d szerszálllai, kése, borotvája, pipája dohányzacskója hever. Nehog'y zavar legyen, ponto. san jegyezzük azonnal fel, hogy hol mit találtunl\:. Nagyon fontos végiil, hogy a nlérgezett b2teg' vagy halott körül 111indazt, anli a veg'yészeti vizsg'cíJatra fontos: )negkeressük. TIleg:őrÍzzük. Ily€'.n ek a Büniigyi nyomozás,
6
,-H)
\"'"
kendő, alllibe a pÚl'ua, ~ul1elYTe
hányús után a száját törölte, a fejesetleg- szájából valanü !Szivárgott, U7J edények, alnelybe hányt, vizelt és szél(clt; ezek~t Hllleunyire lehet el kell vinni úgy, amint vannak s a yizsg'álóhirónak átadni. Ételnél ki kell deríteni, hogy vo lnaradv~l11Y hova lett~ Néha a kutya, Iuacska lnegeszi s az is megdöglik, ami jele annak, hogy az ételhell llléreg' volt.
9. A feg'yverekről. A feg-yverekről, núnt a nenl természetes halálesetek egyik leg-gya koribb okozóiról, külön kell szólnunk. Kétféle csoportját ismerjük a fegyvereknek és pcdig a lő- és szálfegyverekét. l\. lőfegyverek lehetnek elült öltő ek va.gy hátultöltőek és ismét eg'y -, két-, háronl- vagy negycsövüek. ]'ajra nézve lehetnek golyós, vagy serétes fegyverek. N a,g-yságra nézve lehetnek puskák vagy pisztolyolL .A. szálfegyverekhez t.artoznak a kard, szurony, tőr. A nyolnozásnál kiváló fontosságu a fegyverek ismerete, Inert enélkül nenl lehet Ineghatározni, hog'y az ejtett seb Inilyen fegyvertől ered. 1\. legrégibb fajtájn fegyverek az "Úgynevezett kovásfegyverek, arnelyek luanaps;:Í.g lnár csak régi fegyvergyüjteményekben láthatók. i\ kovásfegyvert az elültöltő kapszlis feg-yver váltotta fel, rnely falusi parasztemberek használatában még nIa is található. Az elült öltő fegyvert következőkép töltik Illeg-. Először lőport öntenek a csőbe, s ezt papirdug'asszal vagy csepüvel lefojt ják, azután g-olyót, vag'y sörétet tesznek a csőbe s ezt is papirfojtással zárják 10, végül a esőnek a kakas alá kinynló piralnisalaku csatürnájára gyutacsot tesznek. A hátultöltő fegyvereket a csövekbe hátulról be• illesztett töltényekkel szokták 111egtöltent Ezen töltényeken ft g'Yl1tacs vagy eg'y a t~)ltényhől
.
•
83
.
'~
_.- .....-
.,
, ~
"
•,
~
1I f
._
rA)
I. ••
........
l ~.
.:l
~~I
A~<
~II
, ]l
. ~I
.... }~ .l
-' ·i l i 4ta ~~~ ;q,,-,e 4 ~
,
?
~
''\'
t
~,
•
=
.~
'-
8. ábra. Löfegyverek: a) Lancaster, bJ golyós fegyver (karabély), e) Lefaucheux, cl) forgópisztoly, e) amerikai forgópisztoly.
6*
~,
,y~
kiálló szegecs alá van helyezve s az ilyen fegyvereket Lefaucheux-fegyel'eknek nevezzük, -- s ezek a régibb rendszerüek" vag'y pedig a gyutacs a töltények fenekének közepébe van sajtolva, s ezen fegyvereket Lancastel'-feg'yvereknek nevezzük. A legujabb rend.szerü feg'yverek a kakas nélküli Lancaster-fegyverek. A golyós fegyverek rendszerint egycsövüek, s t(jbbnyire iSlnétlő szerkezetüek s ha rövidek, karabélyokIlak is nevezik őket. A legrégibb rendszerü golyós fegyver a nenl iSlllétlő szerkezetü Werndl-karabély, s lnég a hegyőrök, börtönőrök és erdő-, mezőőrök használatában látjuk őket. Az iSluétlő golyós feg'yvere1k, a Kropatschek-, fi l\1auser_ és I\iRllulicher-karabélYj ez utóbbit látjuk a hadsereg használatában. (8. ábra.) Az önnlűködő fegyverek közül legisnleretesebbek a Browning és "Ti IIch estel'. A hátultöltő vadászfegyverek tölténye papirból vagy sárgarézhüvelyből van készítve (ez utóbbi ritka). A papirhilvely szinre fehér, piros, sárg-ásbarna vagy zöld, ez utóbbi a legdrág'ább s így faluhelyen a köznép rendszerint a fehéret vagy sárgásbarnát haszn~Jja.
A töltény a feg'yver ürnlérete szerint 12-, 14-, 16-, 20-as öhnagyságu lehet. A legnagyobb öbnag'yság'u a 12-es, a legkisebb a 20-as vadász fegyver . . .L\..z öbnagyság' a töltény fenekét képező sárg'ul'ézknpak közepén számnlal van jelezve. A töltény t előbb puskaporral látják el s ezen lő portöltet fojtással van lezárva, azután golyó valg'y serét van rátéve, végül isnlét egy vékonyabb fojtással lesz ez is lezárva és a töltény felső szegélye rá lesz hajtva vagy hengerelve. A fojtás vagy kéreg papirból van gyárilag' összesajtolva, vag'y tehénszőrből. A fotjáR nlindkét felülete szines 11Rvirrnl van leragasztvR.
85
A töltények kÖlinyebb felislllel'hetése végett a seréteket lezáró fojtásra vagy a töltény oldalára száInokat szoktak irni, nlelyek jelzik, hogy rnily llünő ségü sörét tel van a töltény megtöltve. -A seTétek O-tól 14. számig terjedő nagyságnak. A kása nagyságn serétet a vadászok "dunszt" néven iSlnerik . .Az ennél nagyobb 14-10. szánlu serétek szárnyas vadakra (fogoly, fácánra) lesznek használva. A 8-2. szálnu vastagabb serétet nyulra használjá'k, s a legvastagabb OO-ás serétt.el lövik az őzet. :;:'~:'~'''''''''''''''''-'.< ~w;.
~",,",.
~.
9
I
9. ábra. Browning-pisztoly.
A. serét és golyó közötti átIneneti lövedék a. futó,-vagy posta, alnita töltényeken P -vel jelölnek. A serétes vadászfegyverből lehet azonban golyóval is lőni, a háromcsövü vadászfegyvereknél a harlnadik alsó, express cső kizárólag golyóra van készítve. A serétes fegyverek golyói vagy gÖlnbölyüek, vagy pedig hOllgeralakuak; ez utóbbiak a joobak, lllert oldalukon huzagok ' vannak, s a golyót ép úgy, nlint a vontcsövü fegyver~kben, forg'atjálL A golyós fegyverek töltényei sárgaréz-töltényhüvelybe vannak sajtolva, acélköpennyel bevont lníp-
~6
HlaklL ÓlollllUUg'ból állanak, s hasonlítanak a csen\!öl'~ég'
használatában levő töltényekhez. A pisztolyok vagy elől-, vagy há'tultöltőek, a dobforg'ós iSluétlő golyós pisztolyokat revolvereknek l1evezzük. A revolvereket 7·-, 9- és 12-es öbnagyságban gyárL júk, s ezek között is van Lefaucheux és Lancaster, ~őt ujabhan az ugynevezett Frol1llner, vag'y a BrowIling-pisztolyokat (9. ábra.) használják, lnelyekbell a töltények nenl dobban, hanelll olyan forllláju tárba,n yannak elhelyezve, mint a Mannlicher-fegyverben. \ Tan 5-, 6-, 8-~ 12-es lövetü revolver, legközönség'esebb a hatlövetii.. Arevolvel'ek töltényhüvelyei kizárólag sárgarézből készültek. Ha egy büncselelnnéllY szinhelyén régi rendszerü feg'yvert pl. egy eliittöltő egycsövü fegyvert találunk, úgy ebből következtethetjük, hogy az pM'aszt emberé, mert ez sok pénz,t fegyverért nem áldoz, s a hátultöltő feg'yverek közül is inkább az olcsóbb Lefaucheux- (olv. Lefosé, népnyelven J.Jefusé) fegyvert vásá.rolja. Ifa fegyverének ágya eltörik, nelll vesz ujat, hanem képes még széklábból is ágyat készíteni, vagy az eltöröttet összedrótozni. Vontcsövü fegyverből seréttel nenl szoldak lőni, de ha lőnek, üg'y a csőben levő barázdák elóhnosodnak. Vontcsövü fegyverből kilőtt golyón abarázdák nyoma.i meglátszanak, feltéve, hogy a golyó puhaanyagba, Pl. enlberi testbe került, nlert a l{(~mény tárgyba ütődött golyó szétlapul. NYOlllozás alkalnlával tehát ügyelni kell arra, hog'y vajjon a golyó n nincsenek e 'k arcok s a talált feg'yveren Illeg kell tekinteni, vajjon a barázdák nincsenek-e elólmosodva. Manapság a fegyver felismerhetőségét Illegnehezítendő botpuskákat is gyártanak, 111elyek a tiltott
\
87
fegyverek közé tartoznak, s sulynkról és földre ej té:::; vagy ütéskor hangjllkról felisluerhetők. Az OrYvadászok fegyvereiket rendszerint szétszedve szürujjukban hOl'djá1k; sőt készítenek is ily botpuskához llasonló szédszedhető fegyvereket; ezeknél a cső az ágyról könnyen lecsavarható. Házkutatáskor ezen fegyvereket alkatrészeikre szétszedve különféle helyeken találjuk elő. "Az iSlllert orvvadászok azonban fegyvereiket nem is alakásukon, hanelll kint a hat árban vahnnely gabonakeresztbe, vagy erdőben faodnba rejtve tartjálc Az elültöltö és hátultöltő feg'yverek hatása ugyanaz, csakhogy az elült öltő fegyverbe kupalakn golyókat nem szoktak tölteni, Inert ezeket a csőből Hehéz volna kisz ed ni. Az elültöltő fegyver fojtása is Inás, lllint a hátultöltőé. Elültöltő fegyver fojtásai papirból, csepüből, olykor rong'yból valók, nlÍg' a hátultöltő fegyverek töltényei gyárban készült sa.jtolt kéregpapir vagy tehénsz,őrfojl tásokkal vaImak lezárva. H la elült öltő fegyverek megtöltésekor a puskapor nem lesz eléggé leverve és nedves, úgy utólobbanások jönnek létre, azaz a fegyver elsiitésekor előbb a gyutacs, azután a lőportöltet elsülésének hang'jút halljuk. HáJtultöltő feg'yvernél ezek ritka jelenségek. N YOlllozáskor a talált fojtások nagyítóval vizsgálandók Illeg, s ki.ilönösen a papirfojtások lehetnek néha nyoll1ravezetők, Inert néha régi leveleket, ujságot, nyollltatványt tépnek össze s használják fel fojtásnak. H"a oly fegyvert találunk, Inelyuek egyik ('söye még töltve van, azt kilőni nem szabad, s a töltény kiszedrését is a szakértőre ken bizni, s ezt magunk csak akkor végezzük, ha a fegyvert az elsülés ellen Illáskép biztosítani nenl tudjuk, s ha a töltés kiszedéshez értün}c Leg'nehezebb az elültöltő feg'yverek kiürítése.
HH 1Uel't a hátultöltő fegyerből a töltény t
Inagunk
is
könnyen kivehetjük. Minél távolal)hra lövünk serétes fegyverből, Huná.l nagyobb lesz . a szórás, vagyis annál távolabb fognak es ui egYJllástól az egyes serétszelnek. Vékony' serét fekete lőporral lőve nagyobb távolsá.gra, 60-80 lépésre, nUll' hatálytalan, füstnélküli lőporral azonhan, különösen hosszabb csövü fegyverekből Inég ily távolságra is kellő erednlénnyel lehet lőni. Vitás esetekben a szakértőül nleghivott puskalU{lyeS vagy vadász, próbalövések által nleg tudja határozni, ]Jogy vajjon ugyanazon fegyverből bizonyos. 'szórás Inellett 111ily távolságból lőtte·k. Ha a g'olyó kisebb, mint a fegyver öbnagysága, úgy a. talá] a t bizonytalan, Inert a g'olyónak a csőben szorulnia kell, ha azt akarjuk, hogy találjunk velle. lIa kérdés tárgyát képezi, vajjon a g':vanusított sért eHet a serétes fegyverrel meg akarta-e ölni, úg'y azt kell meghatároznunk, hog'y a s.e]}étek szórásának középpontja a sértett t.estére esik-e, s ha igen, ügy annak melyik részére. Ha a találatképen levö serétek nenl egyfol'lnák, s csak egy lövésről van szó, úgy a gyanusítottnál az előtalálthoz hasonkeverékü seréteket kell keresnünk; ha e két keverék ee;yforma, úgy ezzel az azonosság is ki van mutatva. Ha ablakon át közelről lőnek, úgy a feg'yverből kicsapó gázok az ahlaktáblát bezuzzák. Távolabbról tett lövésnél csak a golyó nyoma látszik meg az ablakon, III el y erős lőportöltetnél csak a golyó nagyságának lnegfelelő környilást képez, gyengébb töltésnél azonban a golyó nyolna sokszöget képez, lllClyből az ablakrepedések sugárszerüen szétágaznak. Ha azt kell lneghatározni, hogy az ablakon át történt lövés lnilyen irányból jött, úgy a ialálati pontot a szoba felján, vagy egyéb tárgyon az ablakon levő go]yónyonlon át egyenes vonalla.l kötjük össze;
•
89
e vOllaInak kifelé eső egyenes 111eg-hosszabbításában van azon irány, alnelyből lőttele Ha kivülről lőttek be a szobába., úgy az ablaktábla üvegroncsai a szoba belsejében fekszenek, ellenkező esetben pedig kint. A lőcsatorna is lnlttatja a lövés irányát~ a nyilás nagysága pedig azt, hogy hol hatolt be a golyó a testbe. Ugyanis a belneneteli nyi...: lás kisebb, lnint a kiIneneteli. Ha a ruhán pölJk észlelhető, úgy ez arra lllutat, hogya lövés közvetlen közelből történt. }'enti két körilhnényből lehet tehát llle,ghatározni, hogy vajjon gyilkosságról vagy öng'yilkosságról lehet e szó. Ha széttört :::tblakon a lövés nyol1lát kell lneghatároznnnk, úgy legcélszel'iihh ar, ablakl'ol1csokat enyves papirra helyezni. Figyelelll1nel kell lennünk az előtalált serét össze_ tételére is, nú vel a serét nen1 tiszta ÓlOlllból, haneul ón, cink és acélvegyii.letből van öntve; az azonosság' kiInutatása végett tehát a gyanusítottnál levő és az előtalált serétek alkotó elen1eit vegyileg Illeg kell határozni. A g'olyót faluhelyen fornlába szoktá'k öntenl~ csakhogy az ilyen golyó nenl olyan sirna felületii és neln is oly egyenletes, IDint a gyárban készült, Inivel a forma szájnyilását és a hézagokat kitöltő Ól0111részeket a golyóról le kell vág'ni, vagy reszelni, hog'y a g'olyó teljesen gÖDl bölyü legyen. A fából ]üveendő golyónál tehát ügyelni kell, hogy az kivételkor Ineg ne sérüljön, Inert különben neIn fogjuk tudni 111egisluerni, hogy gyárban vagy otthon készült-e a talált golyó. 11z otthon készülteken ugyanis a fölösleges ólmn levágásának vagy leresz ~ lésének nyonlait okvet.len Illeg' fogjuk látni. A szakértő lnegtnrlja lllondani, hogyahelyszinén vag'y gyanllsítottn~íJ talált fegyverből nükor lőtt ek. A Jőporfüstje ng'yanis a leveg'őn elváltozik. Kezdet-
90
fekete a korolll, később azonban szürkés SZillÜ lesz, hosszabb idő lllultáll pedig a csőben rozsda i~ képződik, ha a fegyver kitisztítva és bezsirozva neln lett. Közvetlen a lövés után a feg'yver csöve lnég Ineleg s benne a lőpor füst.je is g'OlllOlyog. Meg'vizsgálás végett az ilyen fegyvert, lnelynél a lövés ideje kétséges, aszakértőnek llüelőblJ át kell adni, de hog'y a levegő hozzájárulásával az elváltozás ne g'yorsíttassék, a csőtorkola tot v iaszszal, a töl1éllYÜl'L pelig' gyapottal el kell zárni. Ha közvetlen a lövés után azt akarjuk lneg-tudni, hogy a két csövü fegyver 11le]yik csövéből lőttek, akkor a cső végével érintsiik orrunk hegyét; ezzel, nlint testünk leg'érzékenyebb részével legbiztosabban nleg'érezhetjük, hogy Illelyik cső lneleg luég;, azaz lnelyikből lőttek. N ag-yítóval Ineg' lehet látni a golyón, hogy a fegyvercsőnek hány huzagja van, s la zok mily méJyek; az eliiltöltő fegyverek g'olyóin pedig meg lehet látni, hog'y azok mivel lettek leverve. A g'olyó különben a fegyver ürméretére is enged következtetni. Ha a testben, a söréten vagy golyón ruhamaradvállyokat, állatoknál pedig állati szőrt találunk, úgy ez annak a jele, hogy vagy közelből történt a lövés vagy egy olyan fegyverből, lnely tisztítva és zsirozva neln lett. Szálfegyvereknél, n1int kard, szurony, a vérnyolllokat a hüvely szájnyilásánál és a faszilán'kokon, továbbá a penge netálli törésein vagy csorbáin kell keresnünk. II. A gyujtogatás. bell
A renrlőrközeg leg'nehezebb feladatai közé tartozik a tüzeset.ek nyolllozása és pedig azon oknál fogva, Inert a g'yujtó eszköz Pl. a gyufa a tűzvész al'kahnával szintén elég s így a helyszinén egyáltalában nem luarad sernlni sem, ami a nyolnozó közeget eredmény-
I
l'!
