M A K Ó C SA B A
Technika—munkásigények munkakövetelmények A G É PESÍTETTSÉG S Z IN T JE , A GYÁRTÁS V O LU M EN E ÉS A MUNKA TARTALM A
felfogását. Bright a gépesítettség m unkásokra gyakorolt hatásának vizsgálatához tizenhét fokozatú skálát szerkesz tett. Gépesítettségi skálája nem vonatkozik az olyan m unka körökre, ahol gépbeállítók vagy karbantartók dolgoznak, csupán a géppel közvetlen kapcsolatban álló gépmunkások tevékenységének vizsgálatára alkalm azható. A gépesítettségi fokozatok ismertetését az egyes foko zatok alábbi összevont csoportjai szerint m utatjuk be: I. A kézi ellenőrzés dom inálása (Bright-skála 1—4. fokozata)
(II. R ÉSZ) II. A gépi ellenőrzés dom inálása (Bright-skála 5—8. fokozata) III. Félig autom atizált technológia (Bright-skála 9— 11. fokozata)
A termelőtevékenység autom atizáltsági szintjének megha tározásakor nem a definíciók hiánya, hanem bősége jelen tett szám unkra nehézséget. A különböző megközelítések egy része a termelőtevékenység technikai vonatkozásaira (pl. a jó l ismert Bright-skála), m ás felfogások a term előtevékenység keretéül szolgáló szervezeti jellemzőkre (pl. a wooduard-i klasszifikáció) helyezik a hangsúlyt. T alálkoz hatunk olyan definiálási törekvéssel is, amely a term előte vékenység szociális vonatkozásainak jellemzésére törekszik (pl. Touraine kísérlete a termelési rendszer és a szakképzett ség kölcsönös összefüggéseinek tipizálására).1 A jelen vizs gálat kutatási terve, a termelőtevékenység technikai fejlett ségének m eghatározása során a gépesítettségre helyezte a hangsúlyt, amely egyúttal a kidolgozott mérési skála jelle gét is m eghatározta. A termelőtevékenység autom atizáltsági szintjére jellemző munkatevékenységet úgy határozhatjuk meg, hogy a munkaműveletek többségét a gép emberi segít ség nélkül végzi. Ezzel szemben a nem autom atizált m un kák sok olyan tevékenységet tartalm aznak, amelyet a gép csak emberi közreműködéssel tud elvégezni. A termelőtevékenység gépesítettségi szintjének fenti m eghatározása meglehetősen általános jellegű. Ennek mindenekelőtt az a m agyarázata, hogy az autom atizáció m eghatározása nem folyam atos (diszkrét) jellegű termelési technológiák (pl. az általunk tanulm ányozott forgácsolási eljárások) esetében sokkal nehezebb, m int a folyam atos gyártási eljárásoknál (pl. kőolaj-feldolgozó ipar, vegyipar, energetikaipar stb.). J. R. Bright2 gyakran idézett gépesítettségi skálája nagyon jó l illusztrálja a termelőtevékenység egydimenziós technika
1 A term előtevékenység au to m atizáltság i szintjének definiálása te rü letén nagy m e g o sztottság ta p asztalh ató a szocialista o rszág o k tá rsa d a lo m k u ta tó i k ö ré ben is. Ezzel m a g y arázh a tó , hogy például a S zo v je tu n ió b a n a z eltérő felfogá so k d ez o rien tá ló h a tásán ak ellensúlyozására szám os tu d o m á n y o s intézet az au to m atizác ió , ill. a gépesítettség szintjeinek kla sszifiká ció já t és a n n a k k ö te lező alk alm azását jav aso lta. E z a z eljárás, am ely egyszerre igyekszik figyelem b e venni a term előtevékenység gépesítettségének szintjét és a gépek és beren dezések típ u sá t, a gépesítettség szintjének definiálását szintén m egkerüli. A gé pesített ég lehetséges szin tjeit közvetve: a gépek és berendezések o sztály o zá sán keresztül igyekszik m e g h atáro z n i. (L á sd részletesebben e rrő l: 1LO , T ech nological C h an g e and M an p o w er in a C entrally P lan n ed E c onom y, L a b o u r a n d A u to m a tio n B ulletin, n o . 3. 1966; V . I. U sszenyin— M . N . N ocsevn ik — V. V. K revnevics: Szovjetszkije R ab o c sije is A u to m a tiz acija P roizvodsztv o , In sztitu t M ezsd u n aro d n o v o R ab o c se v o D vizsenija, A H S Z S Z S Z R , M oszk v a, 1975.) 2 J. R . B rig h t: A u to m a tio n a n d M an ag em en t, B oston, H a rv a rd S ch o o l o f Busi ness A d m in istratio n , 1958. és J. R . B rig h t:T h e R e la tio n s h ip o fln c re a s in g A u to m a tio n a n d Skill R eq u irem en ts (in) T e ch n o lo g y a n d th e A m erican E c o n o m y, N a tio n a l C om m ission on T e chnology, A u to m a tio n a n d E conom ic P rogress, W a sh in g to n , D .C . 1966. A p p en d ix , V ol. II. 214 oldal.
IV. A utom atizált technológia (Bright-skála 12— 17. fokozata)
M UNKAKÖVETELM ÉNYEK ÉS GÉPESÍTETTSÉG SZINTJE 1. táblázat A A m u n k á stó l m eg k ö v etelt igénybevétel m érték e
Fizikai igénybevétel Szellemi igénybevétel Manipulációs készség, kézügyesség Általános szaktudás színvonala Oktatás
I. (1 — 4 . fo k o za t)
g ép esítettség II. (5 -8 . fo k o zat)
Növekvő Csökke Csökke nő nő Növekvő Növekvő Csökke nő Növekvő Csökke nő Növekvő Növekvő
Növekvő Növekvő
szintje
III. (9 — 11. fo k o zat)
Csökke nő Semmi Növekvő Csökke nő Csökke nő Semmi Növekvő Csökke nő Növekvő Csökke nő Növekvő Csökke nő Csökke nő Növekvő Csökke nő Csökke nő
Növekvő Növekvő Csökke nő Véletleneknek való Növekvő Csökke nő kitétel Felelősség (beren Növekvő Növekvő dezésért, termé kért stb.) Növekvő Növekvő Döntéshozatal Csökke nő Növekvő Növekvő Csökke A teljesítmény Csökke nő befolyásolás Semmi nő lehetősége Semmi
Tapasztalat
IV. (1 2 — 17. fo k o zat)
Semmi
Csökke nő Semmi Semmi
Csökke nő Semmi Növekvő Csökke nő Növekvő Semmi Semmi Növekvő Csökke nő Csökke nő Semmi Semmi
Az egyes — összevont — gépesítettségi fokozatok cso portjai3 szerint röviden jellemezzük a gépm unkások (gép kezelők) szám ára általában előírt munkakövetelmények struktúráját. A gépesítettségi szintek főbb jellemzői, az energiafelhasználás, az ellenőrzés és irányítás jellege, vala m int a tipikusan előállított termékek szerint a következők: I. Csoport (1—4. fokozat). A termelési folyam atban első sorban fizikai és mechanikai energiát használnak, mégpedig úgy, hogy a m unkás m anuálisan ellenőrzi azt. (Az egyedi és kisszériás termelés területén található meg elsősorban, pl. élelmiszeripar, elektronikus berendezés gyártása stb.) II. Csoport (5— 8. fokozat). Fizikai energia felhasználása nem jellemző: a gyártási folyam at ellenőrzését a géppel szerves kapcsolatban levő eszközök ellenőrzik. Berendezé sek mérik a munka jellemzőit, kim utatják az előforduló hi bákat stb. A félig autom atizált technológiára jellemző ún. nyíltkörű (open-circuit) irányítási rendszert jelent. (Papír-, cement-, azbeszt-, acél- stb. iparokra jellemző.) III. Csoport ( 9— 11. fokozat). Az autom atizált termelési technológia. A gép és gépi berendezés, m eghatározott m ű veletek körén belül irányít, és az előforduló rendellenességek esetén korrigálja saját tevékenységét. IV. Csoport (12— 17. fokozat). A z előbbi fokozattól anynyiban té ré i, hogy a gépi berendezés jóval szélesebb körben, változó feltételek között irányítja és korrigálja tevékenysé gét. Ez a teljesen autom atizált technológia főleg a folyam a tos termelési eljárással jellemezhető iparban található meg. (Pl. vegyiparban, finomítók, petrolkémiai term ékek, energe tikaipar stb.) 1. táblázat
1. AUTOM ATÁKON ÉS HAGYOM ÁNYOS GÉPEK EN V ÉG ZETT MUNKA Az autom atizáció szakértelemre4 gyakorolt hatását ille tően a legváltozatosabb felfogásokkal lehet találkozni. Legelterjedtebbek közé tartoznak az alábbiak. Az autom atizáció szakértelemre gyakorolt hatását opti mistán megítélök szerint mind a horizontális, mind pedig a vertikális jellegű szakértelemben növekedés figyelhető meg. (Horizontális szakértelem-növekedés esetében a szakértelems/.intben nincs változás, inkább m unkaposzt-m unkakör kiszélesítésére kerül sor, amelynek következtében a korábbinál mennyiségileg több szakértelemre van szükség. Ezzel szemben a vertikális jellegű szakértelem-növekedés a szakértelem szintjében is növekedést jelent.) Elsősorban a szocialista országokban folytatott vizsgálatok tapasztalatai tanúskodnak erről a folyam atról. A csehszlovák és szovjet üzemekben, az autom ata transzfer gyártósorok megfigyelése során kapott eredmények szerint a gépkezelők, a gépbeállítók és a lakatos karbantartási tevékenységgel foglalkozók szakértelmében 15—40 százalékos növekedés következett be.5 A járm űipari és általában a fémipari tevékenységeket
’ A B right-skála rendkívül elterjed t h aszn álata m agával h o zta a gépesítettségi fo k o zato k o sztály o zásán ak so k aság át. A z egym ástól igen k ü lö n b ö z ő osztályo zási törekvések f ő cé lja: a túlságosan széles ..B right-skála” egyszerűsítése volt. (R . T e n n e B. M a n n h e im : T h e Effect o f D ifferent L e v e ls o f P ro d u c tio n T e ch no logy o n W o rk ers O rien tatio n s a n d R esponses to W o rk S itu a tio n , P ap ers on th e V III. th W o rld C ongres o f S ociology, T o ro n to , 1974.) 4 A n n ak ellenére, hogy a szakértelem nek nincs á lta lá n o sa n elfo g ad o tt definíció ja , az t a tu d á st és olyan képességeket sz o k ta k ezen érte n i, am elyeket az o k ta tás .képzés és ta p a sz ta la t so rá n lehet m egszerezni. s J. A u e rh a n : T ech n ik a, kvalificace, vzedelani, P ra h a , 1965. 147 old.
folytató vállalatok termelési folyam atainak tanulm ányo zása során számos kutató meglepve tapasztalta, hogy csök ken a m unkaerő szakértelme és képessége iránt tám asztott igény. Olyan fontos m unkakörökben, amelyekben az a u to m atizáció bevezetéséig képzésre és hosszú tapasztalatra volt szükség a munkatevékenység sikeres ellátásához, ezek a kö vetelmények könnyen és gyorsan elsajátítható m unkatevé kenységekké redukálódtak. Az autom atizáció hatását peszszimistán megítélök szerint a m unkások iránt tám asztott szakértelmi követelmények inkább csökkennek, m int nö vekednek. Azok a feladatok, amelyek korábban a gépkeze lők és gépbeállítók m unkaköréhez tarto ztak , m ost a szerszámtervezök, technikusok, m érnökök stb. feladataivá vál nak. Jelentősen m egváltozott a m unkás géphez való viszo nya, a szakképzett gépkezelő gépfelügyelővé lépett elő.6 Végül a harm adik felfogás hívei szerint az autom atizáció nem gyakorol lényeges hatást a szakképzettségre, illetve hatásai reterogének. E felfogás hívei szerint az autom ati záció következtében még a k arbantartó m unkaköröket ellá tók esetében sem következnek be lényeges változások a szakértelem színvonalában. Ennél differenciáltabb az a né zet, amely szerint bizonyos esetekben az autom atizáció nö veli, más esetekben viszont csökkenti a szakértelemkövetelményeket. A szakértelem színvonalára gyakorolt vegyes hatások — am int ez várható volna — nem csupán az eltérő technológiák (pl. folyam atos és nem folyam atos) ha tásnak tulajdoníthatók. Azonos iparágban (pl. autó- vagy járm űiparban) bevezetett autom atizáció is heterogén hatást gyakorol a szakértelem alakulására. Például az autom atizá ció hatásaival foglalkozó R enault gyári vizsgálat szerint a szakm unkák csupán 11 százalékában következett be nö vekedés, míg a többi százalékában csökkenés m utatkozott a szakértelem különböző tényezőiben. U gyanakkor az autom ata gépek és berendezések beállításával jelentősen m egnőtt a k arb an tartó m unkások szakértelme iránti igény. Az összehasonlított valamennyi m unka folyam atos szer vezésű nagysorozatgyártáshoz tarto zo tt: transzfersorokon, más típusú autom ata gépeken, illetve velük szorosabban vagy lazábban összekapcsolt félautom atákon, hagyom á nyos gépeken végezték. E m unkafolyam atokat végző m unkások demográfiai összetételében — függetlenül attól, hogy transzfersoron vagy revolveresztergán dolgoztak — igen csekély különbsé geket találtunk. A transzferberendezések, autom ata gépek kiszolgálói sem iskolázottságukban, sem szakmai kvalifi káltságukban nem m últák felül a hagyom ányos gépeken dol gozókat. Amiben a többiektől mégis eltértek: többségük 20 és 30 év kö zö tti fé rfi volt. Erre utal a vállalatnál eltöltött gyakorlati idő alakulása is. Az autom atizált gépek és berendezések ke zelőinek közel fele hat évnél rövidebb gyakorlati idővel rendelkezett. Ezzel szemben a hátsófutóm ű-gyártás hagyo m ányos gépekkel felszerelt termelőegységeiben dolgozó m unkások több m int négyötödének hat évnél hosszabb vállalati gyakorlata volt. E z elsősorban abból a vállalati tö rekvésből ad ó d o tt, hogy a vezetés az új gépekhez és beren dezésekhez fiatal, „n yitott” em bereket igyekezett helyezni.
• C . R . W a lk er: C h an g in g C h a ra c te r o f H u m á n W o rk u n d e r th e Im p a c t o f the T e ch n o lo g ical C h a n g e (in ) T e ch n o lo g y an d th e A m erican E co n o m y , V ol. II. 2 9 3 —315.; M . F rey sscn et: L e Processus d e d éq u alification — su rq u alificatio n d e la fo rce d e tra v ail. P a ris ,C S U , 1974; H . B rav e rm an : T ra v a il e t C ap italism e m o n o p o liste. L a d ég rad a tio n d u tra v ail au X X e siécle, P aris, M asp cro , E co n o m ie et Socialism e, 1976
...........
191
■
i
H asonló személyzeti politikával lehet találkozni a m un kafeladatok és m unkakövetelmények új struktúráját képvi selő, ún. autonóm m unkacsoportok szervezésében is. Ezek ben a m unkacsoportokban a m unkások cselekvési au to nóm iája és felelősségviselésének m értéke jelentősen meg nő tt, tartalm a pedig m egváltozott. T öbb évtizeden keresz tül megszokott és jól begyakorolt m unkájukat az emberek nem szívesen váltják fel az érdekesebb, de nagyobb felelős séggel já ró m unkával. Ezzel m agyarázható az a jelenség, hogy az új típusú munkaszervezetre jellemző m unkakörök be a vállalatvezetés általában a következő három rétegből választja a m unkásokat. Egyrészt, hasonlóan az általunk vizsgált vállalat vezetéséhez, a fiatalok köréből, akiket ke véssé köt a rutin és a megszokás. T ovábbá az újonnan fel vettek közül, végül az önként jelentkezők köréből. Ez a jelenség nem m agyarázható kizárólag azzal, hogy a fenti rétegekbe tartozó m unkások szellemileg vagy pszichológiai lag nyitottabbak, rugalm asabbak, m int az üzemben hoszszabb ideje dolgozó társaik. A „nyitottság” m int életkori sajátosság fontos és alapvető közös tulajdonsága m ind a fiatal, m ind pedig az újonnan felvett vagy önként jelentke zőknek. K özöttük rendkívül fejletlenek a társas kapcsola tok, illetve az azok stabilitását m egalapozó érdekviszonyok. M indenekelőtt ez a m agyarázata annak, hogy m iért fogad ják készségesen ezekben a csoportokban a vállalat kezdemé nyezéseit. Ezzel szemben, ha csak a meglevő m unkaerőre tud tám aszkodni a vezetés, ahol a szociális kapcsolatok m ár fejlettek, az érdekviszonyok érettek, akkor nehezebben, csak hosszabb tárgyalások után lehet elfogadtatni az új ter melési technikát, vagy a korábbitól eltérő m unkam ódszere ket. Az autom ata és a hagyom ányos gépek kezelői — annak ellenére, hogy azonos termelőegységben dolgoztak és így a munkafeltételeik is azonosak voltak — munkafeltételeik alakulásáról eltérően nyilatkoztak. Az autom ata gépek kezelői m ind a keresetek alakulását, m ind pedig a szakmai tudás és az általános műveltség fejlesztésének lehetőségeit pozitívabban értékelték, m int a hagyom ányos gépeken d ol gozó m unkatársaik. Sőt — az általában szűkösnek tarto tt — előrejutási lehetőségekről és a foglalkoztatottság bizton ságáról is nagyobb arányban nyilatkoztak kedvezően (2. táblázat). A z autom ata gépek és berendezések kiszolgálói nem vé letlenül nyilatkoztak kedvezőbben kereseti lehetőségeikről, ő k azok, akik az átlagosnál többet keresnek. Ez a helyzet elsősorban annak tulajdonítható, hogy a vállalatvezetés a termelésben központi szerepet játszó, nagy teljesítményű gépeknél és berendezéseknél a kedvező bérezési viszonyok kal elejét kívánta venni minden olyan bér- és létszám prob lém ának, amely fennakadást okozhat. (A fennakadások, ill. leállások okozta veszteségek nagyságrendje többszörö sen m eghaladja azokat a károkat, amelyek a hagyományos gépek m űködési zavaraiból keletkeznek.) A m unkások mind az autom atákon, m ind a hagyom ányos gépeken d a rabbéresek voltak: a nagy teljesítményű gépeknél az alap bért jelentős prém ium ok egészítették ki, am elyeket a menynyiség után fizettek. Az autom ata gépek üzemeltetésének jellemző bérezési form ája a csoportos elszámolású d arab bér (az autom atákon dolgozó m unkások kétharm adánál). A nem autom atizált gépek és berendezések kiszolgálóira pedig az egyéni darabbér volt a jellemző. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy például a hagyom ányos gépek mun-
192
A M UNKA FELTÉTELEINEK MEGÍTÉLÉSE AUTOMATA ÉS HAGYOMÁNYOS GÉPEKEN DOLGOZÓ MUNKÁSOK RÉSZÉRŐL 2. táblázat F o ly am ato s szériagyártás K érdés szám a
5.1 5.2 5.3 5.4 5.5
K érd és: a m u n k á v al kap cso lato s aláb b i leh ető ség ek m en n y ire jellem zik a m u n k á já t
Jó kereset Biztosított foglalkoztatás Előléptetési vagy előrejutási lehetőségek* Lehetősége szakmai tudásának fejlesztésére Lehetőség több általános műveltség megszerzésére
au to m a ta gépek kezelői,
%
h ag y o m á n y o s gépek kezelői, °/o
53,0 81,6
28,7 65,2
10,2
3,5
46,9
27,8
42,9
25,2
* Előléptetési vagy előrejutási lehetőségek: a csoportvezetővé, ill. művezetővé történő kinevezést értettük. Megjegyzés: A táblázat azoknak a munkásoknak a százalé kos arányát tartalmazza, akik szerint a fentiek nagymértékben (a kilencpontos skála 7—9. pontja) jellemzők munkájukra. Az adatok az összes automata gépen dolgozó munkások (48 fő) és a hátsófutómű-gyártás hagyományos termelőegységeiben dolgozó munkások (115 fő) interjúiból származnak.
kásái egyáltalán nem dolgoztak csoportos teljesítménybér ben. K özel egyharm aduk ilyen form ában kapta a bérét. A utom ata gépeken dolgozóknál — ha nem is az előbbihez hasonló arányban — szintén találkoztunk egyéni elszámolá sú darabbérezéssel. Például az autom ata termelőegységek közül a m otorgyártásban a bérfizetés alapja — ahogyan ez várható lett volna — a közös (csoportos) teljesítmény he lyett az egyéni teljesítmény volt. Ennek a bérezési formának az alkalm azása a jelen esetben természetesen átm eneti. Be vezetésére azért került sor az egyes m unkaposztokon és gé peken, hogy a tartalékokat felszínre hozza.7 Az egyéni tel jesítm énybér alkalm azása hosszabb távon számos kedve zőtlen hatással já r (pl. a gyártósori termelés zavartalansá gához szükséges kooperációval és egymás segítségével szem ben' az egyéni versengés olyan m értékben felerősödhet, amely m ár visszavezetheti a gyártósor összteljesítményét. Ezzel m agyarázható, hogy az autom ata gépek ellátására szolgáló m unkaköröknek mindössze 10 százalékánál alkal m aztak egyéni teljesítménybért). A nem gépi m unkát vég zők — k arb an tartó k , beállítok, csoportvezetők — tipikus bérelszámolási form ája ugyanakkor az időbér volt. A m unkaköri leírások csekély különbségeket m utatnak az au to m ata és a hagyom ányos gépek kezelőinek szellemi és fizikai igénybevétele között (pl. az információfelhasználás szerkezete és m ódja, a munkatevékenység struktúráltsága
7 Ezzel k ap c so latb an feltétlen ü l fel kell h ív n u n k a r r a a figyelm et, h o g y a term e lőtevékenység gép esítettségének és m u n k aszerv ezetén ek jellege — objektíve — k o o p e ra tív jellegű m u n k a k a p c s o la to k a t te rem tett a m o to rg y árb an . A z ilyen jellegű m u n k a , lo g ik ájá b ó l a d ó d ó a n , a c so p o rto s (teljesítm ény- vagy időbér) bérezés v alam elyik fo rm á já t ig én y elte v o ln a. Ezzel szem b en , a hatékonysági (szervezési) ta rtalék o k fe ltá rá sá n a k („k iu g rásá n ak ”) szükséglete — legalább is á tm en eti jelleggel — az egyéni teljesítm én y b ér alk alm azásáh o z v ezetett. E z a jelenség is az t m u ta tja , h o g y m ég a bérezési fo rm á k m egv álasztásak o r és be v ezetések o r is szám o s alte rn a tív a k ö z ö tt választh at a v állalati vezetés.
stb.), egyértelmű tendenciára azonban nem következtet hetünk. Illusztrációként a m unkahelyi megfigyelés szellemi igénybevételre8 vonatkozó adatait ismertetjük. Az egyes m unkakörök ellátásához szükséges információ feldolgozó tevékenységek megfigyelése során az információfeldolgozás három szakaszát különböztettük meg. Legegy szerűbb form ája az inform áció összegyűjtése és rögzítése. Ezen a területen nem találtunk lényeges különbséget az autom ata és hagyományos gépekkel dolgozó m unkakörök között. A m unkaidőnek átlagosan harm ada telik el ilyen tevékenységekkel. Az inform áció osztályozása, rendszere zése és kombinálása m ár nagyobb önállóságot, differenciál tabb kvalitásokat igényel. Az ilyen jellegű tevékenységek gyakoribbak az autom atizált gépeket kiszolgálóknál, m int a hagyományos gépeket és berendezéseket üzemeltetők köré ben (a m unkaidő 21 százalékát, illetve az utóbbinál csak 12 százalékát fordítják ilyen m unkákra). Érdekes m ódon, a legnagyobb alkotási képességeket igénylő olyan tevékeny ségek, m int az inform áció értékelése és alkalm azása, jellem zőbbek a hagyom ányos gépek kezelőinek m unkaköreire. Az információk alkotó jellegű feldolgozása (pl. új param é terek m eghatározása és azok alkalm azása) a kevésbé merev m unkastruktúrájú hagyom ányos szerszámgépek esetében nemcsak lehetséges, hanem alapvető m unkakövetelm ény. Az embernek itt nagyobb részt kell vállalnia a m unkafolya m attal kapcsolatos inform ációk regisztrálásán és rendezé sén kívül, értékelésükből és alkalm azásukból. (3. táblázat.) A munka-igénybevétel és a m unkakörülmények alakulásá val kapcsolatos munkásvélemények követik a m unkaköri leírások során tapasztalt tendenciákat. Az autom atákon és a hagyományos gépeken dolgozók többé-kevésbé azonosan vélekedtek a sokféle m unkafeladat m iatt a túlterheltség mértékéről, a fizikai igénybevétel nagyságáról és a m unka végzéssel kapcsolatos balesetek és betegségek előfordulásá nak valószínűségéről.9 Viszonylag enyhe eltéréssel, de mégis
• A m u n kakövetelm ények osztályozása sokféleképpen tö rté n h e t. T a n u lm á 1 nyunk tém ája szem p o n tjáb ó l a z o k b an a le g fo n to sab b követelm ényekben be" köv etkező v álto záso k at m u ta tja b e, am elyek az ip a ri m u n k a e llá tá sá h o z álta" Iáb an szükségesek. K ö zü lü k — je lentőségüknél fogva — feltétlenül m eg kell em líten ü n k a fiz ik a i é s szellem i igénybevétel, a szakértelem és a fe lelő sség a la k u lását. A n n a k ellenére, hogy leg tö b b szö r egym ástól szétválasztva tá rg y alják , tisz táb a n vagyunk azzal, hogy k ö z ö ttü k k ö lc sö n h a tás valósul m eg. A valóságk ?n..nen? izo láltan, hanem együttesen jelen tk ezn ek , a z egyes követelm ények k ü lő n -k ü lö n tö rté n ő , felsorolásszerü tá rg y alása csak a z elem zés céljából en g ed h e tő meg. A fizikai és a szellem i m unk ak ö v etelm én y ek te rü letén viszonylag eg y ö n tetű ten d en ciák at ta p asztaltak a k ü lö n b ö z ő o rszág o k b an dolg o zó k u ta tó k . A fi z i k a i igénybevétel alak u lásáb a n fo rd íto tt a viszony a z au to m atizác ió k ü lö n b ö z ő szintjei és a fizikai követelm ények változásai k ö z ö tt. A fizikai igénybevétel a gépesítés alacso n y ab b szintjein m agas. Ezzel szem ben egyáltalán n em fordul elő fizikai igénybevétel és fá ra d tsá g az a u to m a tiz á lt berendezésekre jellem ző m u n k a k ö rö k b en . A szellem i igénybevétel területén nem ilyen egyszerű a helyzet. C sö k k en ő és n övekvő szellem i igénybevételről tu d ó s ító k u ta tási beszám o ló k k al eg y a rá n t leh et találk o zn i. A szellem i igénybevétel és a z au to m atizác ió k a p c so la tá n a k el len tm o n d áso s alak u lása az o n b a n csak látszólagos. A szű k értelem ben vett szellem i igénybevétel, am ely csu p án a z a d o tt gépi berendezés m ű k ö d é se feletti felügyelettel k ap c so lato s, v aló b an c sö k k en . E gyet lehet érten i a z o k k a l, ak ik szerin t szám o s au to m a tiz á lt m u n k a ism étlődő fe la d a to t jelen t, am ely a m u n k ástól nagy figyelm et k ív án , d e m á st nem . (L . L e v in : Efifects o f T echnological C hangees o n th e C o n te n t o f Sem iskilled M ach in e O p e ra to rs ’ Jo b s (in) M a n p o w er A sp e cts o f A u to m a tio n , O E C D , 1966.48. oldal.) • Ezzel k ap c so latb an szeretnénk m egem líteni az t a széles k ö rb e n elterjed t szem léletet, am ely szerin t a te ch n ik a fejlődésével (pl. a z a u to m a ta g y ártó so ro k m egjelenésével a z au tó ip a rb a n ) az egészséges és b iztonságos m unkavégzés fel tételei is „a u to m atik u san ” jo b b a k lesznek. A z au to m atizác ió és a m u n k a v éd e lem összefüggéseivel foglalkozó m unkavédelm i szak em b erek szerin t az a u to m atizáció és a m unkavédelem viszonyában nem ta p a sz ta lh a tó a fen ti pozitív k ap cso lat. Elism erve az t, hogy az au to m a tiz á c ió valóban c sö k k en ti a m u n k á so k k al szem beni igénybevétel bizonyos fa jtá it (pl. em elés, cipelés — te h á t fizi k ai igénybevétel szám os típ u sá t), u g y an a k k o r m ás igénybevétel-típusok n öve k edését eredm ényezi (pl. m u n k a in te n zitá s fo k o z ó d á sa , a figyelem m érték én ek n övekedése, a ru tin m u n k ák részará n y án ak növekedése stb .) (L á sd részleteseb b en errő l H o rv á th G y ö rg y : A u to m a tiz áció és a m unkavédelem , S Z O T M u n k avédelm i T u d o m án y o s K u ta tó In té zet, B udapest, 1975. K ézirat.)
A GÉPESÍTETTSÉG SZINTJE ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS JE L L E G E 3. táblázat In fo rm áció feld o lg o zó gek
tevékenysé
In fo rm á c ió k In fo rm áció k In fo rm áció k ö ssze o sztály o értékelése, gyűjtése, össze zása, rögzítése k o m b in á h aso n lítása lása és alk alm a zá sa
Automata és félautomata gépek
36%
21%
29%
Hagyományos gépek
31%
12%
48%
kedvezőbben alakul a szellemi igénybevétel mértéke, vala m int a munkakezdés és befejezés időpontja a hagyományos gépek kezelői körében. A m unkafeltételek közül egyedül a fizikai m unkakörülm ényekről (pl. világítás, vibráció stb.) nyilatkoztak kedvezőbben az autom atákon dolgozók. Ebben az esetben is csak minimális differenciákról van azonban szó, m ert még itt is sok volt a panasz a fizikai m unkakörülm é nyek olyan tényezőire, m int a légszennyeződés, a zajszint, a műhelyek hőmérséklete és tisztasága, valam int a zsúfoltság. (Legtöbben a m otorgyárban bírálták a fizikai m unkakörül m ényeket ahol a tényleges termelési program jelentősen m eghaladta az eredetileg tervezett termelési kapacitást. (4. táblázat.)
A MUNKA-IGÉNYBEVÉTEL ÉS M UNKAKÖRÜLM ÉNYEK MEGÍTÉLÉSE AZ AUTOMATA ÉS HAGYOMÁNYOS GÉPEKEN DOLGOZÓ MUNKÁSOK RÉSZÉRŐL 4. táblázat F o ly am ato s szériag y ártás K érdés szám a
6.1 6.2 6.3 6.4
6.5
6.6
K é rd é s: h o g y an jellem ezn é a m u n k av ég zés k ö rü lm én y eit
au to m a ta g ép ek k ezelői,
h ag y o m á n y o s gépek k ezelői,
%
°/.
30,6
29,6
42,8
40,9
16,3
9,6
24,4
24,4
65,3
81,7
22,5
34,6
Munkafeladatokkal való túlterheltség Fizikailag fárasztó munkafeladatok Szellemileg fárasztó munkafeladatok A munkával kapcsolatos bal esetek és betegség valószínű sége Megfelelő munkaidő (a mun kakezdés és befejezés megfe lelő időpontja) Jó fizikai munkakörülmények világítás, hőmérséklet, tiszta ság, alacsony zajszint stb.)
Megjegyzés: A táblázat azoknak a munkásoknak a százalé kos arányát mutatja, akik szerint a fentiek nagymértékben (a
193
A M UNKA TARTALM ÁNAK MEGÍTÉLÉSE AUTOMATA ÉS HAGYOMÁNYOS GÉPEN DOLGOZÓ MUNKÁSOK RÉSZÉRŐL
kilencpontos skála 7—9. pontja) jellemzők a munkavégzés kö rülményeire. Az adatok az összes automata gépen dolgozó munkás (48 fő) és a hátsófutómű-gyártás hagyományos terme lő egységeiben dolgozó munkások (115 fő) interjúiból származ nak.
5. táblázat F o ly am ato s szériag y ártá s
A m unka tartalm ára vonatkozó munkásvélemények be m utatása előtt feltétlenül meg kell em lítenünk, hogy mind az autom atákon, félautom atákon, m ind a hagyományos gépeken dolgozók egyazon gyártósoron dolgoznak. Azonos munkadarabokat raknak fel gépeikre, és azonos kisegítő berendezésekkel (m ozgóraktárak és em előliftek, görgősorok és felső konveyorok stb.) m ozgatják, ill. szállítják tovább a m unkadarabot. T ovábbá ugyancsak azonos forgácselvonó berendezések távolítják el a gépeknél keletkezett fém for gácsot. Sőt m unkafeladataik ismétlődése, gyakorisága is azo nos, s m unkájuk ütemében — mivel folyam atos gyártásról van szó — is egymáshoz kötöttek. Ezek után nem meglepő, hogy az autom ata transzfersor kiszolgálója és a hagyom á nyos gép kezelője viszonylag csekély különbséget észlel m unkájának összehasonlításakor. A z automatákon dolgozók valamivel több lehetőséget lát nak képességeik fejlesztésére, szükségesebbnek ítélik az új dolgok tanulását — am i érthető is, hiszen gépeik újak, rajtuk a m unkát az elmúlt években sajátították el — , s m unkájukat érdekesebbnek, változatosabbnak is ítélik. Viszont független ségük kisebb, am i valószínűleg abból adódik, hogy az a u to m aták a termelés szűk keresztm etszeteinek feloldására, illet ve speciális minőségű munkavégzésre hivatott berendezések. „R ajtuk a világ szeme”, a vezetés figyelme és azoké a m un kásoké is, akiknek m unkája tőlük függ. A felelősséget egyéb ként mind az autom ata, m ind a hagyom ányos gépeken igen nagynak ítélik meg az em berek, új munkamódszerek kidol gozására nem látnak lehetőséget. A vezetés a m unkás ilyen kezdeményezéseivel szemben előnyben részesíti a technoló giai fegyelem , az előírt eljárások pontos betartását. Általános — m unkások és vezetők között is — az a vélemény, hogy az autom ata gépeket alkalm azó termelési eljárás olyan m érték ben kidolgozott, hogy rajta javítani kevéssé lehet, az önké nyes változtatás viszont sokat ronthat. (5. táblázat.) Az autom ata gépek kezelői az új m unkam ódszerek kidol gozásának hiányáról és lehetetlenségéről így nyilatkoztak: „Az autom ata berendezés merőben más, m int a ha gyományos gépek. Szigorú technológia, program van. Itt a m unkásnak meg kell felelnie a követelményeknek, a gépet kell kiszolgálnia, más feladat vagy lehetőség nincsen. A hhoz, hogy új m unkam ódszereket dolgoz zunk ki, a tudásunk kevés.” „Ez a berendezés egy precízen megtervezett, szigorú technológia szerint m űködő egység. V áltoztatási, újítá si lehetőség jóform án nincs.” „M agán a technológián nem nagyon lehet változtatni. De vannak m egoldatlan problém ák. Például a ková csolásnál nagyobb méretpontossággal is lehetne dolgoz ni, hogy ne kelljen a m unkadarab felét elforgácsolni” stb. Azt, hogy az autom ata és félautom ata gépek kezelőinek nem áll m ódjukban a m unkafolyam atba beavatkozniuk, megerősítik a m unkaköri leírásból származó adatok is.
194
K é r d é s : m u n k á ja m ennyiben fo g lalja m a g á b a n a z a lá b b ia k a t
2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8
Változatosság Függetlenség Felelősség Ismereteinek, tapasztalatainak hasznosítási lehetősége Új, jobb munkamódszerek kidolgozásának lehetősége Új dolgok tanulásának szükségessége Érdekesség Képességei kifejlesztésének lehetősége
au to m a ta gépek kezelői,
h ag y o m á nyos gépek kezelői,
%
%
44,9 (3) 42,9 (4) 79,6(1)
28,7 (5) 67,8 (2) 80,0(1)
32,6 (7)
37,4 (4)
10,3 (8)
18,3 (7)
38,8 (5) 57,8 (2)
17,4 (8) 38,2 (3)
32,7 (6)
20,9 (6)
Megjegyzés: A táblázat azoknak a munkásoknak a száza lékos arányát mutatja, akik szerint a fentiek nagymértékben (skála 7—9. pontja) megvannak a munkájukban. Az adatok az összes automata gépen dolgozó munkások (48 fő) és a hátsó futómű-gyártás hagyományos termelő egységeiben dolgozó munkások (115 fő) interjúiból származnak.
K onkrétan a munkatevékenység strukturáltságának megfi gyeléséből származó adatokról van szó, amelyek arról tájé koztatnak bennünket, hogy az ad o tt m unkakör ellátása so rán a m unkás milyen m értékben térhet el a munkatevékeny ségre vonatkozó előírástól. A m unkások cselekvési szabad ságának m értékét a m unka sajátosságai, kivitelezésének m ódja és a m unkafolyam at egyéb jellemzői határozzák meg. A „kényszer” eleméről van szó, amely közvetlenül vagy köz vetve, de jelentősen befolyásolja a munkatevékenység tartal mának sajátosságait.10 Az autom atizált és nem autom atizált m unkakörök (m un kaposztok) megfigyeléséből és leírásából származó adatok a következőképpen alakulnak. Az autom ata és félautomata gépek és berendezések kiszolgálására létrehozott m unkakö rökben gyakorlatilag nem, vagy csak minimálisan lehet el térni az előre m eghatározott m unkaprogram tól. E m unka körök d öntő többségében (98—91 százaléknál) a m unkate vékenység előírtsága rendkívül magas színvonalú. Ezzel szemben a hagyom ányos gépeken végzett gépi m unkáknál a m unkakörök többségében (68 százalékánál) jelentősen el lehet térni a munkatevékenység előre rögzített menetétől.
10 L á tn u n k kell az o n b a n az t is, h o g y a m u n k atevékenység „kényszer” jellege nem m a g y a rá z h a tó k izáró lag m a g áb ó l a m u n k a fo ly am at term észetéből és sajáto sság aib ó l. K ialak u lását, a szű k m unkatevékenységen kívül, olyan té nyezők is lé treh o zh a tjá k , m in t a ren d szertelen és a k a d o z ó anyag- és szerszám ellátás, vezetési m ó d szerek , egyéb za v a ró k ö rü lm én y ek b ő l (pl. rendszertelen és alacso n y szín v o n alú k a rb a n ta rtá s m ia tt id ő n k é n t leálló gépek stb .) ered ő id ő n y o m ás stb.
azaz a m unkások nagyobb cselekvési lehetőséggel rendel keznek a munkavégzés során.11
2. A TER M E L É S V O LU M EN E: EG YED I ÉS NAGYSORO ZA TG Y ÁRTÓ TERÜ LETEK MUNKÁI Az összehasonlítás ezúttal két, egyaránt hagyományos gépekből álló és műhelyrendszerű termelést folytató term e lőegység között történt. Az egyik a m otorgyártás részeként nagy sorozatokban kötőelem eket állít elő, míg a másik a szerszámgyártás keretében gyakorlatilag egyedi termelést folytat: néhány darabos megrendeléseket elégít ki alkatré szekből. E z két külön világ. A szerszámgyáriak többségükben 30 év feletti, igen iskolázott, szakmailag jó l kvalifikált, tetemes gyakorlattal rendelkező, zöm ükben férfimunkások. A m o torgyár kötőelemüzemében dolgozók zöm ükben nők, fiata lok, kevéssé iskolázottak, többségükben betanított m unká sok, általában kevés szakmai gyakorlattal. K özöttük nin csenek m érnöki vagy technikusi képzettséggel rendelkezők (6. táblázat). A z egyedi termelés és a nagysorozatgyártás területein
A MUNKÁSOK ÖSSZETÉTELÉNEK KÜLÖNBSÉGEI 6. táblázat H ag y o m á n y o s gépekkel folyó m űhelyrendszerű term elés
A m u n k á so k k ö zö tt Egyedi g y ártó ,
°/o
1. 2. 3.
4.
Férfiak Nők Általános iskolai + szakmunkás végz. van Szakmunkás Betanított munkás Technikus + mérnök Tíz év feletti gyakorlata van
N ag y so ro z a tg y ártó ,
%
8 1 ,8
2 6 ,4
1 8 ,2
7 3 ,6
8 2 ,8
3 2 ,8
8 7 ,9
3 7 ,3
8,1
6 1 ,8
4 ,0
0 ,9
5 0 ,5
13 ,6
11 A term elési technika gépesítettségének színvonala és a m u n k á so k ú j m u n k a m ódszerek kid olgozására v o n atk o zó kezdem ényezési lehetőségei kö zö tti vi szony alak u lásáró l a k u ta tá s o k po zitív és negatív ta p a sz ta la to k ró l egyaránt beszám olnak. A vegyi fo ly am ato k au to m atizálásán ak tá rsa d a lm i h a tá sa it vizsgáló B launer arró l szám o lt be, hogy a gép kezelőjének n ag y o b b szab ad ság a , beavatkozási lehetősége van a m u n k a fo ly am at befolyásolása te rén , m in t a hagyom ányos gépek m ellett. E z a z érvelés a n n a k ellenére elfo g ad h ató n a k tű n ik , hogy a m a gasan a u to m a tiz á lt vegyi fo ly am ato k esetében a m u n k a m ó d szerek jelentős m érték b en elő írta k , p ro g ram o zo tta k . A kezelő tevékenységet e llá tó m u n k á s tevékenységének zö m ét ugyanis a vezérlő asztal figyelése, a k ritik u s jelzések regisztrálása és a za v ar elh á rítá sá ra irá n y u ló cselekvési m ó d k iválasztása (pl. s a já t b eavatkozással elh á ríta n i a h ib á t vagy a k a rb a n ta rtó részleg riasztása s tb .) jelen ti. (R . B la u n er: A lie n atio n a n d F reed o m , T h e U niversosity C hicago Press, 1964.139— 140. oldal.) A term elési fo ly am ato k a u to m a tiz á lá sá t az a u tó ip a rb a n vizsgáló k u ta tá s o k ta p asztalata i v iszont a látám asztják s a já t m e g állap ítá sa in k at. A z a u to m a ti z á lt gépek és berendezések m ű ködésére a m eg b ízh ató ság m agas színvonala és a ritk a leállások jellem zők. A n agyteljesítm ényű és b o n y o lu lt gépi b erende zések bizto n ságos m ű k ö d é se nem csak te ch n ik ailag „k ifin o m u lt” , h an e m te ch n o ló g iailag is „b e lő tt” , m inden részletében „ k ita p o g a to tt” te ch n o ló g iát feltételez. Ilyen feltételek k ö z ö tt a gépkezelők szám ára m inim ális lehetőségek k ín á lk o zn ak az új m u n k a m ó d szerek és eljáráso k k id o lg o zására. A m u n k á so k tó l jö v ő k ezdem ényezés ebben a term elési rendszerben „diszfunkcionális” jellegű. A m u n k á so k cselekvési, beav atk o zási lehetőségét a z o n b an a b ü ro k ratik u s tú lszab ályozás elve k ilátá stalan n á teszi. (Y . S am u a l— B. M a n n h e im : A M u lti A p p ro ach to w ard a T ypology o f B ureacracy, A dm S ci. Q u a rt. V ol. 15.1970. 216— 229. oldal.)
előforduló m unkafeladatok összetételében és tartalm ában tapasztalható jelentős differenciákhoz hasonlóan figyelemre m éltóak az eltérések a m unkafeltételek és m unkakörülm é nyek alakulásában. Valamennyi, általunk vizsgált üzemben az egyedi gyártás ban dolgozóknak volt a legmagasabb a keresetük. A m un kások magas színvonalú szakmai képzettségén és jelentős üzemi gyakorlatán kívül ebben fontos szerepet játszott az, hogy a termelési folyam atban kulcsfontosságú helyet tö ltö t tek be; ők készítették a vállalatnál alkalm azott gépek és be rendezések pótalkatrészének d öntő hányadát. A szerszám gyári m unkások többsége 2800 F t feletti (túlóra és egyéb ju ttatáso k nélküli) keresettel rendelkezett12. H asonló kere setet a m otorgyártásban szériatermelést folytatók — m un káik alacsony bértételei, alacsony kvalifikáltságuk és mini mális üzemi gyakorlatuk m iatt — ritkábban tudtak elérni. M ind az egyedi, m ind pedig a nagy sorozatokat gyártó területeken a darabbérezést alkalm azták, különbség csak az elszámolás m ódjában volt: a szériatermelés munkahelyein a csoportos, az egyedi gyártás területein pedig az egyéni bérelszámolás dom inált. A nnak ellenére, hogy a m unkafel tételek egyik legfontosabb elemére, a keresetekre vonatkozó tényleges adatok a szerszámgyártók körében egyértelműen pozitívabban alakultak, a keresetekre vonatkozó m unkás vélemények ettől eltértek : a szériagyártók — az objektíve alacsonyabb béreik ellenére — nagyobb arányban nyilat koztak kedvezően kereseteikről, m int a szerszámgyáriak. A nagysorozatgyártásban dolgozók keresetre vonatkozó pozitívabb véleménye elsősorban azzal m agyarázható, hogy képzettségük alacsony színvonala, valam int az általuk vég zett rendkívül egyszerű — m ondhatnánk azt is, hogy prim i tív — m unkák alapján, d öntő többségük jónak ta rto tta a keresetét és elégedett volt vele. A nagysorozatgyártásban dolgozók viszont negatívabban vélekedtek azokról a lehetőségekről, amelyek m ind a szak tudás, m ind pedig az általános műveltség gyarapítására kínálkoznak szám ukra. A vállalaton, üzemen belüli előreju tási és előléptetési lehetőségeikről lényegében azonos arány ban nyilatkoztak b o rúlátóan: a szervezeten belüli előrejutás sal kapcsolatos esélyeiket rendkívül szűkösnek, szinte nem létezőnek tarto tták (7. táblázat). A m unkafeltételek alakulásával összehasonlítva, a m un ka tartalm ával és munka-igénybevétel szerkezetével kapcso latos munkásvélemények nagyobb különbségeket m utatnak. Az egyedi és nagysorozatgyártásban dolgozók tevékenysé gét egyaránt jellemzik, hogy a gépek kezelésével já ró teen dőik töltik ki m unkaidejük legnagyobb részét. A m unkafel adatok struktúrája azonban lényegesen különbözik: a szer szám gyártók tevékenységében jelentősebb arányt képvisel nek az olyan m unkafeladatok, m int a gép beállítása, az anyag és szerszám előkészítése stb. A m unkaidőnek közel egyharm adát ezek a m unkák alkotják.13 A nagysorozattermelésben viszont a m unkások m unkaidejüknek alig több m int egytizedét fordítják ilyen jellegű tevékenységre: a gé pek beállításával és szabályozásával já ró feladatokat he-
12 Ezzel k ap c so latb an szeretn én k m egem líten i, hogy vizsg álatu n k id ő p o n tjáb a n 1974-ben, a g ép ip arb an d o lg o zó m u n k á so k átlag k eresete 2571 F t vo lt. (F o g la lk o ztato ttság és kereseti arán y o k , 1975. K S H , B u d ap est, 1977. m á rciu s 2-/5. 71 oldal.) 13 A z egyes m u n k a k ö rö k b e n végzett tevékenységek m egfigyelésekor a z o k (pl. a g ép kezelése, a g ép b eá llítása stb .) átlag o s elő fo rd u lási a rá n y a it, szak értő i becslések a la p já n á lla p íto ttu k m eg.
... .... —
I ■
195
.....
lyettük külön erre a m unkára szakosított m unkások, a gépbeállítók végzik el. Ezen a területen a gépkezelést ellátó m unkások tevékenységének java részét a m unkadarab behelyezése és kivétele, a gép indítása és leállítása, valamint a m unkadarab eltávolítása teszi ki (8. táblázat). A MUNKAFELTÉTELEK MEGÍTÉLÉSE AZ EGYEDI ÉS A NAGY SOROZATGYÁRTÁSBAN DOLGOZÓK KÖRÉBEN 7. táblázat Hagyományos gépekkel folyó műhelyrendszerü gyártás
K érdés: a munkával kapm ennyire jellemzik a m un káját
száma
5.1 5 .2 5 .3 5 .4 5 .5
Jó kereset Biztosított foglalkoztatás Előléptetési vagy előrejutási lehetőségek Lehetőségek szakmai tudásának fejlesztésére Lehetőség több általános műveltség megszerzésére
Egyedi gyártás,
%
N agysoro zatgyártás, °/o
6 3 ,7
7 1 ,8
8 2 ,9
9 0 ,0
3 ,0
3 ,6
5 6 ,6
4 1 ,7
5 4 ,6
4 3 ,6
Megjegyzés: A táblázat azoknak a munkásoknak a száza lékos arányát tartalmazza, akik szerint a fentiek nagymértékben (a kilencpontos skála 7—9. pontja) jellemzők munkájukra. Az adatok a hagyományos gépeket egyedi gyártásban (99 fő) és nagysorozatgyártásban (110 fő) kezelő munkásoktól szár maznak. A GYÁRTÁS VOLUMENE ÉS A MUNKATEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE ( a tevékenységek becsült átlagos előfordulási arányai) 8. táblázat A gép kezelése
A gép beállí tá sa
Egyedi gyártás
65
22
Szériagyártás
85
5
M egbeszé lések a m u n k á v al
Egyéb tevékeny ségek (pl. k a rb a n ta rtá s )
8
2 ,5
2 ,5
2 ,5
2 ,5
5 ,0
A n y ag szerszám előkészítése
A munka-igénybevételre és a m unkakörülm ényekre vo natkozó munkásvélemény szerint, a szellemileg és fizikailag fárasztó m unkafeladatok lényegében azonos arányban for dulnak elő. Egyedül a m unkafeladatokkal való túlterheltség mértéke kedvezőtlenebb az egyedi termelést végzők körében. E z elsősorban azzal m agyarázható, hogy a gépek és beren dezések kiszolgálása, m űködtetése során egyedül és önállóan kell ellátniuk a gépek kezelésével, beállításával és szabályo zásával kapcsolatos tennivalókat is. Ezzel szemben a nagy sorozatgyártásban — m int m ondottuk — sajátos specializációérvényesül: a gépek beállítását a gépbeállítók végzik el, és a gépek mellett dolgozó m unkásoknak mindössze a gépek kezelésével kell foglalkozniuk. Ennek következtében
196
a különböző típusú m unkafeladatok megoszlanak a gép kezelők és a gépbeállítók között, elsősorban ennek tulajdo n ítható a m unkafeladatokkal való túlterheltség kisebb ará nya. A m unkakörülm ények olyan tényezői viszont, m int a ba lesetek és betegség előfordulásának valószínűsége, a meg felelő m unkaidő és a jó fizikai munkakörülm ények — kivé tel nélkül — az egyedi gyártásra jellemző m unkakörökben alakulnak kedvezőbben. K ülönösen jelentős különbségek kel találkoztunk a fizikai munkakörülm ények vonatkozásá b an : az egyedi gyártásban dolgozók több m int négyötödé vel szemben a nagysorozatgyártó m unkásoknak alig több m int egyötöde ta rto tta kifogástalannak a munkavégzés fizikai körülm ényeit (9. táblázat).
A MUNKA-IGÉNYBEVÉTEL ÉS M UNKAKÖRÜLM ÉNYEK MEGÍTÉLÉSE AZ EGYEDI ÉS A NAGYSOROZATGYÁRTÁSBAN DOLGOZÓK KÖRÉBEN 9. táblázat
K érd és szám a:
6.1 6.2 6.3 6.4 6,5
6.6
K é rd é s : h o g y an jellem ezné a m u n k av ég zés k ö rü lm én y eit
Munkafeladatokkal való túlterheltség Fizikailag fárasztó munka feladatok Szellemileg fárasztó feladatok A munkával kapcsolatos balesetek és betegségek valószínűsége Megfelelő munkaidő (a munka kezdés és befejezés megfelelő időpontja) Jó fizikai munkakörülmények (világítás, hőmérséklet, tisztaság, alacsony zajszint stb.)
H ag y o m án y o s gé pek k el fo ly ó m űhely ren d szerű gyártás
°/o
N agyso ro zat g y ártás, %
49,5
30,9
39,3 30,3
37,3 30,0
18,2
28,2
84,8
65,5
82,9
25,4
Egyedi g y ártás,
A munkásvélemények alakulásának tendenciáját alátá masztják a m unkaköri megfigyelésből és leírásból származó adatok. A fizikai munkakörülm ények összetevőinek (pl. a világítás, a hőmérséklet stb.) megfigyeléséből az derül ki, hogy az egyedi termelés munkahelyei egyben a legvonzóbb munkahelyek is. Nem szennyezett a levegő, megfelelő a vi lágítás, nincs nedvesség vagy nyirkosság, a rezgések (vibrá ció) m értéke nem károsan magas, magas hőmérséklet itt egyáltalán nem fordul elő. A munkavégzés kifogástalan fizikai feltételeiről maguk a m unkások leggyakrabban így nyilatkoztak: „Az üzemorvos nekem ezt az üzemet jelölte meg. Itt ugyanis olyanok a munkakörülm ények, hogy nyu godtan lehet dolgozni. A gyáregységen belül ez a leg jobb üzem.” „Szép, tiszta az üzem ünk, semmi problém a nem le het. A világítás kifogástalan. A zaj nálunk a legkisebb,
tehát ennél ideálisabb munkahelyet el sem lehet kép zelni.” A szerszámgyár m unkásainak felső fokú minősítéseit jo b ban m egérthetjük, ha megismerkedünk a m unkakörülm é nyek általános alakulásával. A vizsgálat által érintett há rom üzemben végzett m unkaköri megfigyelések és leírások szerint csupán minden negyedik m unkakör tekinthető tisztának. A zajszint olyan magas, hogy minden második munkásnak fel kell emelnie a hangját, ha m unkatársaival szóban (és nem egyéb m ódon, például karjelzéssel) kíván kapcsolatba lépni. A m unkások közel fele bizonyos m érték ben szennyezett levegőben dolgozik. Á ltalában is kedvezőek viszont a fizikai körülmények olyan tényezői, m int a m un katér tágassága, a világítás erőssége, a hőmérséklet, vala m int a vibráció mértéke. A z egyedi és nagysorozatgyártó m unkakörök m unkakö vetelményeiben további különbségek is tapasztalhatók. A m unkások iránti szellemi követelmények jelentős eltéré seit jelzi többek között az is, hogy míg az egyedi gyártásban készülő szerszámok előállítása során nem egyszer rajzból kell dolgoznia a m unkásnak, addig a kötőelem ek szériater melésében még írásbeli munkavégzési utasítás is csak ritkán fordul elő. Az egyedi gyártásban a m unkásoknak gépeiken sokféle beállítást, szabályozást kell végezniük, manipulációs és koordinációs tevékenységeik is összetettebbek. A kötőele mek sorozatgyártásában viszont az egyébként hasonló uni verzális szerszámgépeket olyan pneum atikus berendezések kel látták el, amelyek ezeket a műveleteket — m int felesle geseket — m egtakarították. Ezzel kapcsolatban is nagyon tanulságosak a m unkaköri leírások tapasztalatai. A m unka helyek megfigyelése során a m anipulációs és koordinációs tevékenységek hat jelentősebb csoportját különböztettük meg. Ezek a következők: 1. 2. 3. 4. 5.
ujjakkal végzett m anipuláció; kézzel és karral végzett m anipuláció; kéz-kar egyenletes tartása vagy m ozgatása; szem-kéz vagy szem-láb koordináció; kézi műveletek koordinálása hangjelzések alapján (kéz-fül koordináció); 6. vizuális koordináció. Az egyedi gyártás m unkaköreiben a m unkásoknak nagyobb részt kell vállalniuk általában m inden egyes fel sorolt manipulációs tevékenységből. K özülük is különösen magas azonban azoknak a m anipulációs és koordinációs tevékenységeknek az aránya, amelyek a kéz-kar egyenletes tartását vagy mozgatását igénylik: ezek azok a m ozdulattí pusok, amelyeket a nagysorozatgyártás m unkaterületein többnyire ma m ár pneum atikus berendezések és készülékek végzik a gépkezelők helyett.
A m unka tartalm a szem pontjából nem lényegtelen kö rülmény, hogy az ismétlődő tevékenységek megszakítás nélkül állandóan jelen voltak a kötőelem ek sorozatgyártá sában, de igen ritkán fordultak elő a szerszámok egyedi előállításában. A szériagyártásban a munkaciklus időtartama igen rövid volt (5 percnél kevesebb), az egyedi gyártásban meglehetősen hosszú (10—60 perc), am i a m onotonitást még csak fokozta. Végső soron az egyedi gyártásba tartozó feladatok jellegzetesen szakm unkát, a szériagyártók pedig betanított m unkát igényeltek. A m unkáról alk o to tt fenti képet megerősítik a munkások észlelései is. A z egyedi gyártásban dolgozó férfi munkások m unkájukban sokkal több változatosságot, érdekességet, függetlenséget találtak, tágabb lehetőségeket láttak ismere teik hasznosítására, képességeik fejlesztésére, tanulásra, m int a szériagyártásban dolgozó nők, jóllehet a nők sokkal kevésbé voltak kritikusak e téren. U gyanakkor új és jobb módszerek kidolgozására a szerszámgyáriak is kevésnek ítélték lehetőségeiket, azt m ondták: „kitapogatott munka m ár ez is”. Felelősségüket m indkét termelési típusban erő sen aláhúzták a m unkások (10. táblázat).
A M UNKA TARTALMÁNAK MEGÍTÉLÉSE A SZÉRIA- ÉS AZ EGYEDI GYÁRTÁSBAN DOLGOZÓ MUNKÁSOK RÉSZÉRŐL 10. táblázat K érdés: munkája mennyi ben foglalja m agában az alábbiakat
2.1 2 .2 2 .3 2 .4 2 .5 2 .6 2 .7 2 .8
Változatosság Függetlenség Felelősség Ismereteinek, tapasztalatainak hasznosítási lehetősége Új, jobb munkamódszerek kidolgozásának lehetősége Új dolgok tanulásának a szükségessége Érdekesség Képességei kifejlesztésének lehetősége
Hagyományos gépeken műhelyrendszerű termelés egyedi,
%
széria,
°/.
9 2 ,9 (1 )
3 3 ,6 (7 )
8 7 ,9 (3 )
49,1 (3 )
8 8 ,9 (2 )
7 3 ,7 (1 )
8 0 ,9 (4 )
4 7 ,3 (4 )
1 3 ,2 (8 )
1 7 ,3 (8 )
5 3 ,6 (7 )
39,1 (5 )
7 9 ,8 (5 )
6 7 ,2 (2 )
6 3 ,7 (6 )
3 8 ,2 (6 )
Megjegyzés: A táblázat azoknak a munkásoknak a százalé kos arányát mutatja, akik szerint a fentiek nagymértékben (skála 7—9. pontja) megvannak a munkájukban. Az adatok a motorgyári kötőelemüzem munkásaival (110 fő) és a szerszám gyári munkásokkal (99 fő) készült interjúkból származnak.
197