TDK Konferencia 2011. 11. 23. Gyula A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen Szent István Egyetem Gödöllő www. ujszechenyiterv.gov.hu
KATASZTRÓFAVÉDELEM SZOCIÁLIS MUNKÁS SZEMMEL Szerző:
Brumár Beatrix Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Szociális munkás szak IV. éves hallgató
Témavezető:
Németh Lóránd klinikai szakpszichológus, Pándy Kálmán Megyei Kórház
Mindennapi életünk során potenciális veszéllyel szembesülünk, kezdve egy véletlen szerzett horzsolástól, egészen egy súlyos ipari balesetig vagy pusztító tűzvészig. A skála két végpontja között annyi elem helyezkedik el, hogy azokat lehetetlenség lenne felsorolni. A ránk leselkedő veszélyek egy speciális csoportját alkotják a katasztrófák. A katasztrófahelyzetek halmozott és sűrített krízisek. Tömegeket érintő vészhelyzetek jellemzője a nagymértékű pusztítás. A váratlanság fokozza a pánikot, a kiszolgáltatottságot, és tartósabb bizonytalanságot eredményez. A földrajzi helyzetből adódóan változékony éghajlatunk kedvez a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Elsődlegesen viharok, aszályok, havazás, hó-olvadás, nagymértékű esőzésből kialakuló belvizek okoztak több esetben problémát. Egy-egy közlekedési balesetnél, vagy napjaink jellemző természeti katasztrófáinál megvannak az elsődlegesen beavatkozó szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, mentők, katasztrófavédelmi igazgatóság), akik az élet közvetlen mentésére hivatottak. Az átélt esemény sokkolja az egyént, és ez kiszámíthatatlan cselekedetekhez vezethet. Ilyenkor az egyént feltétlenül kezelni, úgymond pszichésen is stabilizálni kell. Az erre létrehozott K.I.T. csoportok pszichológusokból és képzett szociális munkásokból állnak. A K.I.T. nem terápia, hanem pillanatnyi segítség, megoldás abban a szituációs helyzetben, pontosabban a későbbi kezelést készíti elő. Békés megyében a Körös Mentőcsoport Kutatási, Mentési és Egészségügyi Komponense területi polgári-védelmi szervezeti formában biztosítja a műszaki mentő, felderítő, tűzoltó, kutyás kutató-mentő, légi felderítő, víz alatti és felszíni kutató-mentő, alpin-mentő, valamint elsősegélynyújtó és mentál-higiéniás feladatok ellátását. A szervezet társadalmi és karitatív szervezetek állományából áll. A katasztrófák során elengedhetetlen a kommunikáció szakszerű alkalmazása. A médiának óriási szerepe van a lakosság tájékoztatásában, mert azt, hogy mi legyen az aktuális közérdekű téma, és miről beszéljenek az emberek azt alapvetően a sajtó, a média határozza meg. Az újságírók tisztában vannak „hatalmukkal”, ugyanakkor az a jó, ha mi is tisztában vagyunk a média lehetőségeivel. A média óriási integráló hatással bír, melyet ügyesen a magunk, illetve az emberiség javára fordíthatunk. A gyors és hatékony tájékoztatásra, vagy a veszélyhelyzetekre történő felkészítésre. A híreket minden esetben higgadtan kell közvetíteni a lakosság felé, ezzel is csökkenteni kell a lakosság indulatait, mivel az esetleges torzítás pánikot okozhat, zavart kelthet. Dolgozatom megírásához az irodalomkutatás mellett a kérdőíves kutatási módszert alkalmaztam. Az emberek katasztrófavédelemmel, a média hatásával kapcsolatos tudásáról, jártasságáról közvetlenebb információszerzési módnak ítéltem meg ezt a formát. Végkövetkeztetésként leszűrhető, az emberek tudatában vannak a katasztrófa és a katasztrófavédelem fogalmával, illetve katasztrófa esetén követendő cselekvési mintákkal. Az emberek ugyanakkor nincsenek tisztában azzal, hogy a szociális szféra szolgáltatói is foglalkoznának ilyen jellegű segítségnyújtással. Javaslataim: Fiatalabb generáció ismeretanyagának bővítése óvodáskórtól az iskolakötelezettség végéig. Települési szinten, térítés nélkül elérhetővé kellene tenni a katasztrófavédelemmel kapcsolatos oktatásokat. Munkahelyeken is kötelezővé tenni ezeket az oktatásokat. Tudatosítani az emberekben, katasztrófa esetén a családon kívül különböző állami segítségeket is igénybe vehetnek a szociális szakemberek közreműködésével. A katasztrófavédelemmel foglalkozó állami szervek minél több szociális munkás szakembert alkalmazzanak a bajbajutott emberek pszichés problémáinak feldolgozására. Minél nagyobb számú szakember képzése a katasztrófavédelmi oktatások tartására. Szükséges lenne a médiákon keresztül katasztrófavédelemmel összefüggő, megelőzésre vonatkozó oktató programokról szóló közcélú hirdetések rendszeres közzététele
AZ IDŐSEK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK ÉS SZEGREGÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA SARKADKERESZTÚRON Kiss Nikoletta Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar,
Szerző:
Szociális munkás szak III. éves nappali tagozat Témavezető:
Szerencsi Károly mérnöktanár, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Egészségtudományi és Környezet- Egészségügyi Intézete, Gyula
A mai változó és instabil gazdasági és társadalmi helyzet következtében nem csak a fiatalok jövőképe bizonytalan, hanem az időskorúakra is hatnak e negatív tényezők. Magyarország demográfiai összetételét tekintve pedig, megállapítható: országunk elöregedő társadalommal bír. Békés megye, azon belül Sarkadkeresztúr az országosat meghaladó mértékben mutatja az elöregedő társadalom jellegzetességeit, melyet fokoz még a környékbeli tanyákon élő nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek magas száma is. Új jelenségek mutatkoznak napjaink modern társadalmaiban, így a születések számának csökkenése, a házasság intézményének átértékelődése, a férfi – nő közti személyes kapcsolat változása, a felnövekvő generáció mihamarabbi és sokszor kényszerű leválása a családról a jobb megélhetés reményében (növekvő migráció), amely a Dél-alföldi régióban is mind érzékelhetőek. Mint sarkadkeresztúri lakos, az itt élő idős emberek környezetében nevelkedtem fel, és tapasztalataim azt mutatják, hogy az idősek többsége folyamatosan zárkózik el a fiatalabb generációtól és attól, ami a „modern világ” kategóriájába sorolandó. Így a dolgozatom megírásának célja az volt, hogy megtudjam, milyen ezen emberek jövőképe és lelki állapota, támogató környezete, illetve mennyire szegregálódnak a helyi közösségen belül. Mindezt a helyi Nyugdíjas- és Idősek Klubjának tagjai, valamint az otthonukban élő Házi segítségnyújtói Szolgálatot
igénybe vevő
gondozottai
között
vizsgáltam
kérdőív
felvétel
alapján.
Összehasonlításképpen e kérdőívet olyan időskorúak között is kitöltettem, akik sem a Nyugdíjas- és Idősek Klubja szolgáltatásait és programjait, sem a házi segítségnyújtást nem veszik igénybe. Kutatási eredményeimből jól látható, hogy azok az időskorúak, akik a Nyugdíjas Klub szolgáltatásait igénybe veszik, azok jobb jövőképpel rendelkeznek, mint a többi vizsgálati csoport, melyhez nagyban hozzájárul az is, hogy többségük még párjával vagy családjával él együtt, valamint a családi kapcsolatok is szilárdabbak és a helyi közösségi élet aktív részvevői. Ezzel szemben a házi segítségnyújtás ellátottjai, továbbá azok, akik a település által nyújtott idős ellátás semmilyen formáit nem veszik igénybe, többségében egyedül élnek otthonaikban, leginkább a gyengébb családi szálak jellemzőek a társas kapcsolataikra, mely egyenes út a szegregáció felé.
A TANKÖTELEZETTSÉG PROBLEMATIKÁJA A GYULAI FIATALOK KÖRÉBEN The problem of compulsory education among the youth in Gyula Szerző:
Kiss Tibor Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Szociális munkás szak III. éves levelező évfolyam
Témavezető:
Lovászné dr. Polyák Katalin, jogász, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Egészségtudományi és Környezet- Egészségügyi Intézete, Gyula
Bevezetés: A témaválasztásban a társadalomban végbemenő változások, a családok helyzete, a fiatalokat érintő hatások, a deviáns magatartásformák felerősödése, az igazolatlan mulasztások gyakorisága, a társadalom válasza az adott problémára, a lehetőségek feltárása mind-mind alapul szolgáltak arra nézve, hogy a témával foglalkozzak. Hipotézisek: Feltételezem, hogy a szankcionálás önmagában nem oldja meg az iskolakerülés problémáját. Feltételezem, hogy a tankötelezettség jogi szabályozásának korhatára nem lehet azonos a nagykorúság idejével. Feltételezem, hogy a fiatalok körében a deviánssá válás folyamatában a céltalanság az egyik fontos tényező. Feltételezem, hogy eleve hátrányt jelent az elsődleges és másodlagos szocializáció hiánya. Feltételezem, hogy a szülők többsége tisztában van a gyermeke taníttatásának a fontosságával, a tankötelezettség teljesítésével. Feltételezem, hogy az iskolakerülés hátterében az is szerepet játszik, hogy a szülők nem töltenek elegendő időt a gyermekeikkel. Célom a dolgozattal: A téma elméleti feldolgozása. A hipotézisekben foglaltak bizonyítása. A gyulai fiatalok körében a tankötelezettség problematikájának a feltárása. A szociális munka aktualizálása az adott problémára. A javaslatok megfogalmazása. Anyagok és módszerek: Zárt és nyitott kérdőív használata. Diákok és a szülők együttes megszólítása. A diákok esetében a 350 db kérdőívből 222 db került feldolgozásra. A szülők részére kiosztásra került 350 db kérdőívből 190 kiértékelése történt meg. A kutatás Gyulán 10 általános és 6 középiskolát érintett. 1 középiskola teljesen elzárkózott a felméréstől. Eredmények: 1-11. ábra eredményének a bemutatása, mint pl.: „Az általános iskola elkezdése”, „Az igazolatlan hiányzások száma”, „Ha nem lenne kötelező iskolába járni...”, „Mi szeretnél lenni, ha „nagy” leszel?”, „A családi származás fontossága”, „A szülői példa fontossága”, „A család szerkezete”, „A szülők ismerete a kötelező iskolába járásról”, „Látja-e valami akadályát annak, hogy gyermeke iskolába járjon?”, „Naponta mennyi időt beszélget gyermekével?”, „A gyermekével vannak-e közös szabadidős programjaik?” Következtetés: Hipotéziselemzés: 1. hipotézis: Teljes egészében igazolva lett. 2. hipotézis: Részben igazolást nyert. 3. hipotézis: A valós veszély fennáll. 4. hipotézis: Teljes egészében igazolva lett. 5. hipotézis: Helytállónak bizonyult. 6. hipotézis: Részben igazolva lett. Javaslatok: A tanulási motiváció korai kialakítása, elsősorban kisgyermekkorban. Tehetséggondozó mentorális programok beindítása. A nemzeti felsőoktatási és nemzeti köznevelési rendszerről szóló hatályban lévő törvények egységes alkalmazása és értelmezése. A tankötelezettségi korhatár újbóli meghatározása. A cigányság társadalmi felzárkóztatása az iskoláztatás terén. Minden iskolában legyen, jusson el szociális munkás! Az igazolatlan mulasztás ne legyen rendészeti kérdés! A szabadidő hasznos eltöltése. Jó pedagógusok.
ISKOLAI ERŐSZAK A SERDÜLŐK KÖRÉBEN Szerző:
Szőke Edit Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Szociális munkás szak IV. éves hallgató
Témavezető:
Balogné Pataki Erzsébet, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Egészségtudományi és Környezet- Egészségügyi Intézete, Gyula
Napjainkban a serdülők körében egyre gyakoribbá válnak az erőszakos cselekedetek. A médiában gyakoriak a hírek a fiatalok inadekvát magatartásával kapcsolatban. Az iskolában megmutatkoznak a diákok hozott viselkedési szokásai, az átörökített minták. Ezen túl fontos szerepet töltenek be a társak is, hiszen a kortárshatás az egyik kiemelkedő befolyásoló tényező a viselkedésben. Dolgozatom témája a serdülők közötti iskolai erőszak, melyet több okból is választottam. Talán egyik okként említhetem azt, hogy hozzám elég közel áll, hiszen nem is olyan régen még én is részese voltam, ezért teljes mértékben átérzem helyzetüket. Ugyanakkor azt is szeretném megérteni, hogy az erőszakos, agresszív magatartás, a különféle deviáns cselekedetek mögött milyen tényezők állnak. Ezzel a dolgozattal célom, hogy feltárjam ezek okait, megtudjam, hogy a szülőknek milyen szerepük van ebben a folyamatban, a kortársak hogyan befolyásolják egymást, a megküzdési stratégiák, illetve az önértékelés miként hat a viselkedésre. Végül pedig szeretném bebizonyítani a probléma kiemelt fontosságát, a segítő szakemberek igen jelentős szerepére szeretném felhívni a figyelmet. Az iskolai erőszakot két középiskola 10. évfolyamában vizsgáltam kérdőíves módszerrel. Ebben az összehasonlító elemzésben az derült ki, hogy igenis vannak differenciák az iskolatípusok között. Alapvető különbségnek számít a szülők iskolai végzettsége, amely a kamasz értékrendjét világszemléletét befolyásolja. A kortárshatás erős motiváló erőnek számít a viselkedést illetően, de ezzel szoros összefüggésben áll a konfliktusmegoldás is. A konstruktív problémamegoldó módszerekkel kevesebb az erőszakos cselekedetek száma. A család, mint elsődleges szocializációs színtér a fejlődő egyén számára meghatározó, és fontos szerepet játszik, hogy milyen a szülők egymással való viszonya és hogyan oldják meg egymás között a konfliktusokat. Ez összefügg az iskolákban megvalósult deviáns viselkedés arányával. A családból hozott szokások, elsajátított minták rányomják a bélyeget a tinédzserek cselekedeteire. Az iskolai erőszak, mint egy tükör, felszínre hozza a háttérben meghúzódó problémákat, amelyet egy szakember azonnal észrevesz, így idejében kezeli azt. Véleményem szerint ez a jelenség fokozottabb figyelmet igényel, hiszen ezek a fiatalok még nem érettek, felnőttnek érzik magukat, viszont még alakulóban van a személyiségük. Ahhoz, hogy egészséges egyének legyenek, a családban kell elkezdeni a probléma orvosolását.
TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT ÉS A SZOCIÁLIS HELYZET ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA MEZŐKOVÁCSHÁZI ÉS GYULAI KISISKOLÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL Szerző:
Fészki Ildikó Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Szociális munkás szak III. éves hallgató
Témavezető:
Dr. Turcsán Judit főiskolai docens, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kar, Egészségtudományi és Környezet- Egészségügyi Intézete, Gyula
Magyarország felnőtt lakosságának az egészséges életmódhoz való viszonyát jelzi, hogy más Európai Unióhoz tartozó országhoz képest a magyarok rövidebb ideig élnek. A magyar nők hét, a férfiak tíz és fél évvel kevesebb egészségben eltöltött évre számíthatnak, összehasonlítva az EU-s országok lakosaival. A napi életvitelükben mások segítségére szorulók aránya nálunk hét és fél százalék. A magyarországi lakosság egészségi állapota javításának egyik hosszú távú jelentősége az egészséges életmód népszerűsítése. Teendőnk első sorban az összes elfogyasztott élelmiszer mennyiségének mérséklésében, a zsíros- és szénhidrát dús ételeink kalóriaszegényebb ételekre cserélésében mutatkozik. Az OÉTI (Országos Élelmiszer Tudományi Intézet) 2009-ben végzett országos, reprezentatív felmérése alapján a magyar felnőtt lakosság hatvan százaléka túlsúlyos. A gyermekek körében ez az arány jóval alacsonyabb (tíz és húsz százalék közötti), azonban a gyermekkori elhízás előrevetíti a felnőttkori megbetegedéseket. A túlsúlyos gyermekek mintegy negyedében már megtalálhatók az egyes kardiovaszkuláris rizikófaktorok. Ezen metabolikus eltérések a szövetek szénhidrát- és lipidanyagcserét megzavarva fokozzák a szív- és érrendszer terhelését, és fokozott oxidatív stresszt jelentenek a szervezetnek. Az elhízott gyermekek jelentős hányada a későbbiekben elhízott felnőtt lesz, magával hozva ennek az állapotnak egészségügyi szövődményeit, valamint gazdasági vonatkozásait is. Kutatásom során Békés megye egy fejlett városának (Gyula), valamint egy hátrányos helyzetű városának (Mezőkovácsháza) 6-11 éves gyermekeinek tápláltsági állapotát valamint étkezési szokásait és ezek kapcsolatát vizsgáltam a szociális helyzettel, a szülők foglalkozásával, illetve a várandóság ideje alatt ért hatásokkal. A tanulmány célja az összefüggések feltárása nem csak a szociális munka szak szempontjából, de az egészségfejlesztő-, és egészségneveléssel foglalkozó szakemberek számára is, hogy ezzel támpontot adjak, a prevenció megtervezésére, a segítség és a javaslatok tételére.