1
Tartalomjegyzék I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 6
1.1
Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata ................................................................................. 6
1.2
Jogszabályi háttér...................................................................................................................................... 6
1.3
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .......................................................... 6
II.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI........................................................................ 7
2.1
Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége .................................................................. 7
2.2
A fenntartó azonosító számai ................................................................................................................. 10
2.3
Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: ................................................................................ 10
2.4
Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................................. 11 2.4.1 Az alapító okirat ........................................................................................................................ 11 2.4.2 A pedagógiai program ............................................................................................................... 11 2.4.3 Az éves munkaterv .................................................................................................................... 12
III.
A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE.................................................................... 13
3.1
Az iskola szervezeti egysége .................................................................................................................... 13
3.2
Az intézményvezető jogköre és feladatai ............................................................................................... 13
3.3
A vezetők közötti feladatmegosztás ....................................................................................................... 14
3.4
A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: .................................................................... 17
3.5
Az iskola vezetősége: ............................................................................................................................... 17
3.6
A vezetők kapcsolattartási rendje: ........................................................................................................ 17
3.7
Az iskolai alkalmazottak közössége ...................................................................................................... 17
IV.
AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 18
4.1
A nevelők közösségei ............................................................................................................................... 18 4.1.1 A nevelőtestület ......................................................................................................................... 18 4.1.2 A szakmai munkaközösség ....................................................................................................... 19 4.2.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok............................................................................ 21
4.2
A szülők közösségei ................................................................................................................................. 23 4.2.1 A szülői közösség és vezetők közötti kapcsolattartás rendje ..................................................... 23 4.2.2 A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás ........................................................................... 24
4.3
A tanulók közösségei ............................................................................................................................... 25 4.3.1 A nevelők és a tanulók .............................................................................................................. 25 4.3.2 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje .............................................................................................................. 26 A kapcsolattartás formái: .......................................................................................................................... 26 2
4.3.3 rendje
A szervezeti egységek és a vezetők (iskola, alapfokú művészetoktatás) közötti kapcsolattartás 27
V.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................................. 28
5.1
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének feladatai ........................................................................ 28
5.2
Belső ellenőrzésre jogosultak.................................................................................................................. 28
5.3
A belső ellenőrzés kiemelt ellenőrzési szempontjai .............................................................................. 28
5.4
A belső ellenőrzés, módszerei, tapasztalatai ......................................................................................... 29
5.5
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ........................................................ 29
VI.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE .................................................................... 31
6.1
A tanév rendjének meghatározása ......................................................................................................... 31
6.2
A tanév rendje és annak közzététele ...................................................................................................... 31
6.3
Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .......................................................................... 31
6.4
A pedagógusok munkarendje ................................................................................................................. 32 6.4.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak ............................................................... 32 6.4.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők .................................... 33 6.4 3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása .............. 34 6.4.4 A pedagógus munkájához biztosítandó informatikai eszközök ................................................. 34
6.5
Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .......................................................................... 34
6.6
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ......................................................................... 35
6.7
Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ......................................................... 35
6.8
Munkaköri leírásminták ......................................................................................................................... 35 6.8.1 Tanító - Tanár munkaköri leírás-mintája ................................................................................... 35 6.8.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája ........................................................................................ 37 6.8.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ................................................................... 40 6.8.4 Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája........................................................................................ 41
6.9
A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás ........................................................................................ 42
6.10
Az intézményi felügyelet rendszabályai ................................................................................................ 43
6.11
A tanulók intézményben tartózkodásának szabályai ........................................................................... 44
6.12
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának szabályai ..................................... 44
6.13
Hivatalos ügyek intézésének a rendje .................................................................................................... 45
6.14
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................................................... 45 6.14.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata ........................................................................................ 46 6.14.2 A szaktermek használati rendje ................................................................................................. 46 6.14.3 A berendezések használata ........................................................................................................ 46 6.14.4 Karbantartás és kártérítés .......................................................................................................... 46 6.14.5 Bérbeadás .................................................................................................................................. 47
3
VII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK......................................................................... 47 7.1
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .................................................................... 49
7.2
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: .................. 50
7.3
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ......................... 50 7.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .............. 50 7.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ........................ 51
7.4
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ..................................................................................... 51
7.5
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje .......................................... 53
7.6
A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................................... 53
7.7
Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai ................................................................ 53
VIII.
AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA 54
IX.
A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................. 58
9.1
A tanulók tankötelezettségének teljesítése ............................................................................................ 58
9.2
A tanulói hiányzás igazolása................................................................................................................... 59
9.3
A tanulói késések kezelési rendje ........................................................................................................... 60
9.4
Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .............................................................................................. 60 9.4.1 Tanköteles tanuló esetében:....................................................................................................... 60
9.5
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ..................................................................................... 60
9.6
A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük: ............... 61 9.6.1 Jutalmazzuk azt a tanulót, aki képességeihez mérten ................................................................ 61 9.6.2 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ..................................................................... 62 9.6.3 A tanuló kártérítési felelőssége ................................................................................................. 65
X.
EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK.......................................................... 65 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5 10.6 10.7 10.8
XI.
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba ............................................................................................... 66 Szakkör, korrepetálás, felzárkóztatás, középiskolai előkészítő és könyvtári programok .............. 66 Fejlesztő foglalkozások (szakvéleménnyel rendelkező tanulókkal való fejlesztő foglalkozás) .... 67 Kirándulások, táborok ................................................................................................................... 68 Honismereti tábor, erdei iskola ..................................................................................................... 68 Versenyek ...................................................................................................................................... 68 A mindennapi testedzés formái ..................................................................................................... 69 Egyéb rendezvények ..................................................................................................................... 69
A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI........................................................................................ 69
XII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ...................................................................................... 69 12.1
A tankönyvellátás célja és feladata ........................................................................................................ 70
12.2
A tankönyvek kiválasztásánál alkalmazandó folyamat ....................................................................... 70 4
12.3
A tankönyvfelelősök feladatai ................................................................................................................ 71
12.4
A tankönyvellátási szerződés .................................................................................................................. 72
12.5
Normatív kedvezményre (ingyenes tankönyvre) jogosult tanulók tankönyveinek biztosítása ......... 72
12.6
A tankönyvrendelésnél a következő elvek érvényesülnek: .................................................................. 73
XIII. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK....................................................................................................... 73 XIV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................. 75
1. SZ. MELLÉKLET .......................................................................................................................... 76 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................................................. 76
2. SZ. MELLÉKLET .......................................................................................................................... 79 A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE ............................................................ 79
5
I.
Általános rendelkezések
1.1
Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenység - csoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza.
1.2
Jogszabályi háttér
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.3
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
A Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti felépítésére és Működésére vonatkozó szabályzatát a nevelőtestület 2013. március 26-án elfogadta, az intézmény vezetője jóváhagyta. Az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné válik. A Nkt. 83.§. (2.) bekezdés i) pontja szerint a fenntartó ellenőrzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. Megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az intézmény vezetője munkáltatói jogkörében intézkedést hozhat. A szülők, a tanulók, illetve a külső személyek figyelmét fel kell hívni a benne foglaltak betartására. Amennyiben ez nem vezet eredményre, tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét, vagy helyettesét. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt
6
a diákönkormányzat és az iskolai szülői munkaközösség.
II.
Az intézmény általános jellemzői
A nemzeti köznevelési törvény 74-76. §. szerint a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok jogszabályban meghatározottak alapján működtetői szerepet kapnak.
2.1
Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége
Intézmény neve: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény székhelye: Az intézmény tagiskolája:
Működési területe: Az intézmény működési területe sajátos nevelési igényű tanulók ellátása tekintetében: Az intézmény alapító szerve: Alapítás éve: Az intézmény fenntartója és irányítója:
Az intézmény közfeladata: Az intézmény típusa:
Herman Ottó Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 029107 3571. Alsózsolca, Kassai út 23. Benedek Elek Tagiskola Címe: 3571 Alsózsolca, Kossuth Lajos út 164-166. Alsózsolca Város közigazgatási területe
Alsózsolca város Alsózsolca Nagyközségi Tanács 1965 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: Budapest, Szalay u. 10-14. Miskolc Megyeszékhelyi Tankerület közoktatási feladat ellátása 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény alapfokú művészetoktatási intézményben 2 év elképző + 6 év alapfokú+ 4 év továbbképző évfolyam
Intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kassai út 23. Általános Iskola: 392 fő Művészeti Intézmény: 410 fő Tagiskolák: Benedek Elek Tagiskola Kossuth Lajos út 164-166. Az intézmény körzete :
495 fő Alsózsolca város területe
Az intézmény gazdálkodási besorolása :
Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó 7
szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény szakágazati besorolása:
852010 alapfokú oktatás
Alaptevékenysége általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező /választható/ tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben a tanulók részére napközi otthonos, iskolaotthonos, tanulószobai ellátás biztosítása sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a) az integráltan oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b) az integráltan oktatható a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanuló ellátása c) a szegregáltan oktatható enyhe és középsúlyos fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása tehetségkibontatkoztató foglalkozás, valamint hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása kizárólag magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nappali rendszerű nevelés-oktatás kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása szervezett intézményi étkeztetés bejáró tanulók ellátása 5. évfolyamtól idegen nyelv emelt szintű oktatása /angol/ szakmai szolgáltatás, kompetencia alapú oktatás elterjesztése, erdei iskola és honismereti tábor szervezése Alapfokú művészeti nevelés és oktatás Zeneművészeti ág, Klasszikus zene Fafúvós tanszak: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, Rézfúvós tanszak: trombita, harsona-tenorkürt-baritonkürt, Akkordikus tanszak: ütő Billentyűs tanszak: zongora Zeneismeret tanszak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom 8
Kamarazene tanszak: kamarazene, zenekar, kórus Táncművészeti ág Társastánc tanszak Képző- és iparművészeti ág Képzőművészeti tanszak (E/1 – A/3) Grafika és festészet tanszak (A/4 – T/10) Szín- és bábművészeti ág Színjáték tanszak
Szakfeladati rend 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /1-4 évfolyam/ 852012 sajátos nev. igényű általános isk. tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /1-4évf./ 852013 nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása /1-4. évf./ 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /5-8. évf/ 852022 sajátos nev. igényű ált. isk. tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /5-8. évf./ 852023 nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása /5-8. évf./ 852031 alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032 alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban 855911 általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 nemzetiségi kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 nemzetiségi kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkeztetés 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 855937 Máshová nem sorolható egyéb felnőttoktatás 856000 oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 852000 alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 680002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jog. hossz, időtart. Közf. 890443 Egyéb közfoglalkoztatás A feladatellátást szolgáló vagyon Az önkormányzat által a feladatellátásra használatba adott 515 hrsz.-on 6801 m2 területű/ Alsózsolca, Kassai út 23./ , az 522 hrsz.-on 1698 m2 területű /Alsózsolca, Deák út 2. / a 1007/1 hrsz.-on 9201 m2 területű / Alsózsolca, Kossuth Lajos út 164-166./, ingatlanon lévő 9
iskolaépületek. 2.2
2.3
A fenntartó azonosító számai Adószáma: Törzs-szám
15799658-2-41 799656
Működési eng. sz.
29 677-2 / 2005
Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata:
Hosszú bélyegző:
Az intézmény körbélyegzője (kisebb méretű):
Körbélyegző:
Az intézményi bélyegző használatára jogosultak: igazgató: minden tekintetben általános igazgatóhelyettesek: az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel tagiskola-vezető igazgatóhelyettesek: tanügyi dokumentumok hitelesítése esetén osztályfőnökök, pedagógusok: egyedi megbízás esetén gazdasági ügyintéző: felelősségi körébe tartozó esetekben iskolatitkárok: iskolalátogatási igazolások, és diákigazolványok kiállításakor A bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni, melyet az intézmény igazgatója engedélyez. Használaton kívül a bélyegzőket el kell zárni.
10
2.4
Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: az Alapító Okirat a Működési Engedély a Szervezeti és Működési Szabályzat a Pedagógiai Program a Házirend az éves munkaterv Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
2.4.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
2.4.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. 11
A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.
2.4.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.
12
III.
A közoktatási intézmény vezetése
3.1
Az iskola szervezeti egysége
Általános Igazgató helyettes Művészetoktatás munkaközösségek művészeti természettudományos
Igazgató Igazgató helyettes Tagintézmény vezető Benedek Tagiskola munkaközösségek alsós, felsős osztályfőnöki humán testnevelés
munkaközösségek alsós felsős osztályfőnöki
DÖK segítő tanár
Igazgató helyettes Eltérő tanterv munkaközösségek gyógypedagógiai
DÖK segítő tanár Ifjúságvédelmi felelős Pedagógusok
3.2
Az intézményvezető jogköre és feladatai
Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendeletek határozzák meg. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezetőnek, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Knt. 69.§ - a határozza meg. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányításáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 13
a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezetekkel való együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
Az igazgató munkáját segíti: a székhelyintézményben két igazgatóhelyettes, két iskolatitkár, és egy gyermekvédelmi felelős egy tagintézmény-vezető és egy helyettes valamint egy iskolatitkár Az igazgatóhelyettesek megbízását – a tantestület véleményének kikérésével – az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás 2011.január 1-től határozott időre, öt évre érvényes. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére.
3.3
A vezetők közötti feladatmegosztás
Általános igazgatóhelyettes: Feladatköre: Az intézmény vezetője bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Az igazgató akadályoztatásakor annak megbízásából képviseli az iskolát, az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt, az igazgató távollétében az intézmény irányítása, irányítja és ellenőrzi a közösségek oktató, nevelő munkáját, segít a tantárgyfelosztás elkészítésében, elkészíti a statisztikát és órarendet, kapcsolatot tart a tagintézménnyel és más általános és középfokú oktatási intézményekkel, koordinálja és felügyeli a házi – és központi méréseket, felzárkóztatás, javítóvizsgák megszervezése, a működése körébe tartozó záróvizsgák előkészítése, lebonyolítása, irányítja és szervezi a művészetoktatás mindennapjait, intézeti szinten a sokszorosítás engedélyezése, az iskolai adminisztrátor munkájának irányítása, tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, beiratkozások, pótbeírások szervezése, lebonyolítása, javító és osztályozó vizsgák megszervezése (művészetoktatás), évi tantárgyfelosztás elkészítése, az iskolatitkár munkájának irányítása, ellenőrzése, 14
pályázatok figyelése és lebonyolítása. figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai dokumentumok (törzslapok, naplók, bizonyítványok) vezetését, kezelését.
Igazgatóhelyettes: Feladatköre: a túlórák elrendelése, elszámolása, a tanulók mulasztásának nyilvántartása és azzal kapcsolatos intézkedések, tanulók és szülők társadalmi munkájának szervezése, tanmenetek, nevelői munkatervek jóváhagyása, ellenőrzése a szakmai munkaközösségek vezetőivel megosztva tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, a statisztikák és órarend elkészítése, az iskolai adminisztrátor munkájának irányítása, tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, gyógypedagógiai áttelepítés előkészítése, lebonyolítása, a sokszorosítás engedélyezése, gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a túlórák, helyettesítések kimutatásáról, kapcsolattartás az óvodákkal, intézményekkel, egyházakkal, üzemekkel, irányítja és ellenőrzi a pedagógusok oktató, nevelő munkáját, koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket, felzárkóztató foglalkozások, javítóvizsgák megszervezése, a tanulók mulasztásának nyilvántartása és azzal kapcsolatos intézkedések, beiratkozások, beiratkozások szervezése, lebonyolítása, javító és osztályozó vizsgák megszervezése (általános iskola), a pedagógiai asszisztens és a technikai dolgozók munkájának szervezése, ellenőrzése. figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai dokumentumok (törzslapok, naplók, bizonyítványok) vezetését, kezelését.
Tagintézmény-vezető Feladatköre: Az intézmény vezetője bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. képviseli a tagintézményt, az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt, a tagintézmény irányítása, irányítja és ellenőrzi a közösségek oktató, nevelő munkáját, segít a tantárgyfelosztás elkészítésében, elkészíti a statisztikát és órarendet, kapcsolatot tart a székhelyintézménnyel és más általános iskolákkal és az óvodával, koordinálja és felügyeli a házi – és központi méréseket, felzárkóztatás, javítóvizsgák megszervezése, 15
a működése körébe tartozó záróvizsgák előkészítése, lebonyolítása, intézeti szinten a sokszorosítás engedélyezése, az iskolai adminisztrátor munkájának irányítása, tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, beiratkozások, pótbeírások szervezése, lebonyolítása, javító és osztályozó vizsgák megszervezése (művészetoktatás), az iskolatitkár munkájának irányítása, ellenőrzése, a pedagógiai asszisztens és a technikai dolgozók munkájának szervezése, ellenőrzése. figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai dokumentumok (törzslapok, naplók, bizonyítványok) vezetését, kezelését.
Igazgatóhelyettes: Feladatköre: a gyógypedagógiai felülvizsgálatok figyelemmel kísérése, előkészítése, lebonyolítása, a túlórák elrendelése, elszámolása (eltérő tagozaton), a tanulók mulasztásának nyilvántartása és azzal kapcsolatos intézkedések (eltérő tagozaton), tanmenetek, nevelői munkatervek jóváhagyása, ellenőrzése a szakmai munkaközösség vezetőjével megosztva (eltérő tagozaton), tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása (eltérő tagozaton), a statisztikák és órarend elkészítése (eltérő tagozaton), a sokszorosítás engedélyezése, gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a túlórák, helyettesítések kimutatásáról (eltérő tagozaton), kapcsolattartás a székhelyintézménnyel, a cigány nemzetiségi önkormányzat vezetőjével, a metodista egyházzal, irányítja és ellenőrzi a pedagógusok oktató, nevelő munkáját (eltérő tagozaton), koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket (eltérő tagozaton), felzárkóztató foglalkozások, javítóvizsgák megszervezése (eltérő tagozaton), a tanulók mulasztásának nyilvántartása és azzal kapcsolatos intézkedések, beiratkozások (eltérő tagozaton), beiratkozások szervezése, lebonyolítása, javító és osztályozó vizsgák megszervezése (eltérő tagozaton), a pedagógiai asszisztens és a technikai dolgozók munkájának szervezése, ellenőrzése. figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai dokumentumok (törzslapok, naplók, bizonyítványok) vezetését, kezelését.
Iskolatitkár: Feladatköre: Elvégzi az érkező, induló posták iktatását, figyelemmel kíséri a határidők betartását, legépeli az iskolai munkaterveket, jegyzőkönyveket, vezeti a tanuló nyilvántartást, időben elkülöníti a távozó-érkező tanulók átjelentőjét, 16
iskolai anyagát, kiállítja a bizonyítvány másodlatokat, iskolalátogatási bizonyítványokat, időben elkészíti és elküldi az iskolai rendezvények meghívóit, elkészíti az iskolai körözvényeket, elvégzi a jogszabályok nyilvántartását, évenként rendezi az iskolai dokumentációs anyagokat, törzslapokat, naplókat, az iratokkal együtt az irattárban elhelyezi, előkészíti selejtezésüket, egyéb feladatokat is ellát az igazgató vagy a helyettesek utasítása szerint, diákigazolványok, pedagógus igazolványok igénylése, kiadása. naprakészen vezeti a személyzeti munkával kapcsolatos nyilvántartásokat, elkészíti az átsorolásokat, szerződéseket, kinevezéseket,
Az igazgató munkáját közvetlenül segítő dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.
3.4
A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje:
Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Intézményvezető Általános igazgatóhelyettes
A helyettesítő megnevezése (munkakör) Általános igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes
3.5 Az iskola vezetősége: Az iskola vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek, iskolavezetők a szakmai munkaközösségek vezetői a diákönkormányzat vezetője a közalkalmazotti tanács elnöke a reprezentatív szakszervezet vezetője 3.6 A vezetők kapcsolattartási rendje: Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. 3.7 Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a 17
fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
IV. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösség: Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák.
4.1
A nevelők közösségei
4.1.1 A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, A nevelőtestületnek tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ és a házirend elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, a jogszabályokban meghatározott más ügyekben.
18
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete.
4.1.2 A szakmai munkaközösség A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Herman Ottó Ált. Isk.: Benedek Elek Ált. Isk.: - alsó tagozatos munkaközösség, - alsó tagozatos munkaközösség, - osztályfőnöki munkaközösség, - osztályfőnöki munkaközösség, - gyógypedagógiai munkaközösség: Közös munkaközösségek: - humán munkaközösség - reál (természettudományi) munkaközösség - testnevelés munkaközösség - művészeti munkaközösség A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, 19
szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják a javító-osztályozó vizsga feladatait, ezeket értékelik, javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, segítik a pályakezdő pedagógusokat, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységségéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított l évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Szakmailag jól felkészült kezdeményező, aktív és a munkaközösség bizalmát élvező pedagógusok, akiknek megbízására a munkaközösség tesz javaslatot. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével, az igazgató bízza meg. A megbízás 5 évre szól. A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható: ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti, ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást, a munkaközösség átszervezése miatt. Munkaközösség - vezető feladatköre: a szakmai munka összehangolása, a munkatervek elkészítése, a tanórák ellenőrzése az iskola vezetőjével, a szakmai foglalkozások és továbbképzések megszervezése, a tanmenetek ellenőrzése, szakoknak megfelelően az eszközigény felmérése, a szakmai innovációs munka összefogása. Javaslatot tehet a munkaközösségéhez tartozó kollégák: jutalmazására elmarasztalására A munkaközösség vezetője félévenként beszámolót készít, amelyet átad az intézmény vezetőjének. A beszámoló tartalmazza: a munkaközösség féléves szakmai munkájának összefoglalását, szakmai és versenyeredményeket, javaslatokat a következő félév munkájára, országos és egyéb mérések eredményeiből következő feladatokat. a szakmai munkaközösségek vezetői részt vesznek a kibővített iskolavezetőségi értekezleteken, javaslatot tehetnek az iskolai oktató-nevelő munkát érintő bármely kérdésben. 20
Munkaközösségek együttműködése Év elején a munkatervek összeállításakor közös értekezletet tartanak, az éves feladatokat megosztják egymás között: • ünnepségek • faliújságok • rendezvények
4.2.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök: Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységei: alaposan ismernie kell tanítványait az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, figyelembe véve az egyéni személyiségfejlődés tényezőit együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakítását koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja az órákat aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály Szülői Munkaközösségével, a tanárokkal, a tanulók tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, gyermekvédelmi felelős) figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét és gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, és ezen javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, szorgalmáról ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló precíz vezetése, statisztikai adatszolgáltatás) továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció saját hatáskörében - indokolt esetben - egy tanévben 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulói számára családot látogat első, ötödik, nyolcadik osztályban kötelezően, illetve szükség esetén bármikor. Új osztályfőnök megbízása első két hónapjában 21
családot látogat gondoskodik osztálya kötelező orvosi, fogorvosi vizsgálatairól tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai élet feladatairól, közreműködik a tanórán kívüli események szervezésében, lebonyolításában (pl. ünnepélyek, ballagás) tanulmányi kirándulást szervez (évente egy alkalommal kötelezően) javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére osztályfőnöki éves munkatervet készít ha szükséges írásos pedagógiai véleményt ad tanulóiról
Diákönkormányzat vezető: Feladatköre: A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében A DÖK munkaterv elkészítése Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében A Diákparlament megszervezésében segítségnyújtás Gyermek –és ifjúságvédelmi felelős: Feladatköre: Nyilvántartja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, eljár a velük kapcsolatos ügyekben A meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Szükség esetén természetbeni ellátás formájában történő segítségnyújtást kezdeményez Segíti az osztályfőnökök munkáját Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében Munkavédelmi felelős: Feladatköre: Feladata minden tanév kezdésekor A munkavédelmi előírások ismertetése Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal
22
4.2
A szülők közösségei
Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba, egy művészeti iskolai csoportba járó tanulók szülei alkotják Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből tisztségviselőket választanak: elnök elnökhelyettes Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK vezetőségét. A Szülői Munkaközösség saját programja alapján tevékenykedik. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak
4.2.1 A szülői közösség és vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata: segítse a szülői szervezet tevékenységét a szülői szervezet számára jogszabályban, dokumentumban meghatározott jogköreinek 23
illetve más belső intézményi gyakorlásához szükséges, az
intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok) a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök) A szülői szervezet vezetőjének feladata: a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő – a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek A kapcsolattartás formái: A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével munkaterv véleményezése értekezletek, ülések írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás tájékoztatása a jogkör gyakorlásához azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok) a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása
4.2.2
A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás
Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleteken a szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást A leendő elsősök szüleit értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről az új tanulók zavartalan iskolakezdésének érdekében Az iskola kéthavonta tart szülői értekezletet a szaktanárok: félévente tartanak fogadó órát december és április hónapban felhívjuk a szülő figyelmét írásban gyermeke gyenge tanulmányi teljesítményére Művészetoktatási Iskola: félévenként szülői értekezletet tart 24
a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatás szülői értekezlet fogadó órák (egyéni megbeszélés alapján) nyílt nap írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben a szülői értekezleteket és a fogadó órákat felváltva, kéthavonta tartják. a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv és a tanulók üzenő füzete tartalmazza.
4.3 A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőt választja meg: - osztálytitkár, aki képviseli osztályát az iskolai diákönkormányzat vezetőségében. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább l alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.
4.3.1 A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a következő módon tájékoztatja a tanulókat: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább l alkalommal folyamatosan a hirdetőtáblán keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékozatni kell. 25
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.3.2
A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi
vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje
A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a véleményezési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjaira Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: Az intézmény a működés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat
26
4.3.3 A szervezeti egységek és a vezetők művészetoktatás) közötti kapcsolattartás rendje
(iskola,
alapfokú
A vezetők és a középvezetők rendszeresen vezetői érzetői értekezletet tartanak, ahol a szervezeti egységek beszámolnak működésükről. Munkakörök átadásának szabályai Áthelyezés, nyugdíjazás vagy a munkakör egyéb okból történő megváltoztatása esetén az iskolában bármely vezetői vagy anyagi felelősséggel járó más munkakört át kell adni az új vezetőnek (felelősnek). A munkakör átadását - átvételét a megszűnés napjától számított 3 napon belül el kell kezdeni, és azt 30 napon belül be kell fejezni. Ha az igazgató, igazgatóhelyettesek, könyvtáros munkakörének átadásában valamilyen ok miatt akadályozva van, az igazgató által megbízott más személy hajtja végre. Ha az új vezetőt még nem nevezték ki, (nem bízták meg) a munkakört a helyettesnek, illetőleg az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott más személynek kell átadni. A munkakör átadásáról, illetőleg átvételéről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni; egy az átadó, egy az átvevő, egy az irattár példánya. A jegyzőkönyv tartalmazza: azokat a legfontosabb adatokat, amelyeknek ismerete az átadott munkakör ellátásához feltétlenül szükséges az átadott-átvett leltárak, nyilvántartások, anyagszámadások és egyéb dokumentációs anyagok felsorolását az esetleges leltári hiányokat tartalmazó mellékletek megnevezését az átadó, illetőleg az átvevő esetleges megjegyzéseit az átadás-átvétel befejezésének időpontját az átadó, az átvevő és a jelenlévő felettes személy vagy szerv képviselőjének aláírását a jegyzőkönyv minden példányán ha a munkakör átvételére haláleset miatt kerül sor, s az átadást az általános helyettesnek kell végeznie. Akkor a jegyzőkönyv egyik példánya a helyettes birtokában marad az igazgató személyében történt változás esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a folyamatban lévő ügyek felsorolását, továbbá az irattár, az iskolai bélyegzők, a munkaügyi iratok, az anyakönyvek és egyéb fontos iskolai iratok átadását-átvételét, illetőleg azokban tapasztalt hiányosságokat is ha a könyvtáros pedagógus személyében történik változás, a szakterület leltára szerint tételes ellenőrzést kell végezni és annak tapasztalatait kell jegyzőkönyvbe foglalni ha az átadás-átvétel során a felmentett által kezelt vagyontárgyakban hiány mutatkozik, az igazgatónak ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia 27
V.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
5.1
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének feladatai
Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű működését Segíti az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát Az igazgatóság számára megfelelő információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről Kellő mennyiségű adatot és tényt nyújt a külső és belső értékelések elvégzéséhez
5.2
Belső ellenőrzésre jogosultak igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, és a gazdasági vezető munkáját, ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a megbízásukból adódó területen végzik az ellenőrzést.
5.3
A belső ellenőrzés kiemelt ellenőrzési szempontjai A pedagógusok munkafegyelme A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása A nevelő és oktató munka színvonala tanítási órákon Ezen belül különösen: Előzetes felkészülés, tervezés A tanítási órák felépítése és szervezése A tanítási órán alkalmazott módszerek A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek eredményessége A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás Gazdasági ügyek
28
5.4
A belső ellenőrzés, módszerei, tapasztalatai
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. A szaktanár a dolgozatokat két héten belül kijavítja, a tapasztalatokat értékeli. A tanév folyamán az értékelés érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozó naplóba és a tanuló tájékoztató füzetébe is köteles bevezetni. Első osztályban és a második évfolyam félévéig szöveges értékelés történik. Az osztályozó értekezleteket a munkatervben meghatározott időben az igazgató vezeti. Ez dönt a tanulók magatartás és szorgalmi jegyeiről, valamint a magasabb osztályba lépésről. Az osztályban tanító tanárokon kívül az igazgató vagy helyettese is részt vesz rajta. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felel. Az ellenőrzés területeit és tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban és írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.
5.5
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év októberében osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, 29
rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, táborokat, stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,
30
akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója, ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: az illető pedagógus fizetési besorolása, címpótlékban való részesülése, illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.), állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.
VI.
Az intézmény működésének rendje
6.1 A tanév rendjének meghatározása A tanév rendjét a mindenkori, az adott tanév rendjéről kiadott MKM rendelet szabályozza. Az éves munkaterv ennek alapján készül el. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.
6.2 A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti,) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a bemutató órák és foglalkozások rendjét a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait a tanulók és a szülők számára jól látható helyen ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.
6.3 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül 31
legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 17.00 óra között, pénteken 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
6.4
A pedagógusok munkarendje
A pedagógus jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény 62. § - a rögzíti. A pedagógus köteles a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt (ill. tanítás nélküli munkanapok programjának a kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. Köteles a munkaidő nyilvántartást vezetni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről tudjon gondoskodni. A több napon át hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgató helyetteseknek eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti továbbhaladást. A betegség utáni munkába állás időpontját legkésőbb az előző nap délelőttjén közölni kell. A munkából való távolmaradása után lehetőleg a munkába állás napján, de mindenképpen öt munkanapon belül a hiányzást igazolni kell. A tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanórára a pedagógus az igazgatótól, tagiskola-vezető igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében –lehetőség szerint – szakszerű kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógus legalább 1 nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt kapta a megbízást úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előrehaladni.
6.4.1
A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak
a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása osztályfőnöki feladatok ellátása iskolai sportköri foglalkozások énekkar, szakkörök vezetése differenciált képességfejlesztő foglalkozások felzárkóztatás, előkészítők stb.) magántanuló felkészítésének segítése könyvtárosi feladatok
(korrepetálás,
tehetséggondozás,
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező 32
tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.
6.4.2
A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők
a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó és javító vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
33
6.4 3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 6.4.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.4.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak.
Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 6.4.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
6.4.4
A pedagógus munkájához biztosítandó informatikai eszközök
Az iskola könyvtárán keresztül, használatra igényelheti a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket. Írásos kérelem útján (az intézmény vezetőjéhez) igényelhet – az intézmény mindenkori lehetőségeihez mérten – a mindennapi pedagógiai munkájához szükséges informatikai eszközöket (netbook, laptop stb.). A használatra átadott eszközökért – amelyeket a titkárságon vehet át – teljes anyagi felelősséget vállal, az elvesztett vagy elveszett informatikai eszköz (a könyvelés szerinti) értékét köteles megtéríteni. A használatába bocsátott informatikai eszközöket csak saját felelősségére viheti haza, az ebből eredő károkért teljes felelősséggel tartozik. Az intézmény egyéb eszközeit csak az igazgató írásos engedélyével viheti ki az épületből, ezekért az eszközökért is teljes felelősséggel tartozik. 6.5
Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.
34
6.6
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.
6.7
Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje
Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
6.8
Munkaköri leírásminták
Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 6.8.1
Tanító - Tanár munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése:tanító - tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató 35
Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése.
A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó javító és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, 36
egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.
Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok
6.8.2
Testnevelő munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: testnevelő Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása.
37
A főbb tevékenységek összefoglalása szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 15perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 38
Speciális feladatai külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást
Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok
39
6.8.3
Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája
A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, minden tanév első napján ismerteti osztályával az iskolai házirendet, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig egyeztet az ifjúságvédelmi felelőssel: a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsora, - az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 40
Ellenőrzési kötelezettségei november, január és április hónapban ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, egyeztet az ellenőrzővel az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket, félévente értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Pótléka és kötelező órakedvezménye a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék, a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.
6.8.4
Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája
Munkaköre: iskolatitkár ügyintéző Közvetlen felettese: igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 7.15 – 15.55 pénteken: 7.15 – 14.15 óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A iskolatitkár munkaköri feladatainak összefoglalása Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a 41
könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. Munkaügyi feladatai részeként: új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, Havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére Folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, Az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére Gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, lebonyolításában. Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket.
Járandóság A munkaszerződésében meghatározott munkabér, A vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök
6.9
A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás
Az iskola épületei szorgalmi időben hátfőtől péntekig reggel 6.00 órától 19.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00óra és 18.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc az óraközi szünetek hossza 10-20 perc. Tanítási órák: Általános iskola: 8.00- 13.35-ig Alapfokú művészetoktatás: délelőtti tanítási órák végétől - 18.00-ig
42
A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart.
6.10 Az intézményi felügyelet rendszabályai Intézményben tartózkodás rendje, a folyamatos felügyelet biztosítása Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők tartanak Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van Csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel Iskolánkban a tanítás 8.00-kor kezdődik. A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45-re kell megérkezniük a sorakozóhoz. A Herman O. Ált. Isk. tanulói 7.00 órától 7.45-ig reggelizhetnek a napközi épületében található ebédlőben. Az étkezés pedagógiai asszisztens felügyeletével történik. A tanítási órák 45 percesek. Az igazgató indokolt esetben rövidített órákat rendelhet el. A tanítási óra kezdetét csengő jelzi, amelyre az órát tartó nevelővel minden tanulónak be kell vonulnia a tanterembe. Óraközi szünetek rendje: Az óraközi szünetek időtartama: 10-15-20-10 percesek, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Szünetekben a tanterem rendjéért a hetesek a felelősek, feladataikat a házirend tartalmazza. Ügyeleti rend: A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére, rendkívüli esetben köteles értesíteni az intézmény vezetőjét. Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra.
43
6.11
A tanulók intézményben tartózkodásának szabályai
A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
6.12 Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának szabályai Az iskola épültébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeit intézők tartózkodhatnak. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és annak elvitelére jogosult személy az erre szükséges időpontig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint ügyeletet tartanak. Az intézményben tartózkodhat: a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, az intézmény valamely rendezvényére a meghívottak, az intézményben működő szervezetek tagjai. Minden más esetben külön engedélyt kell kérni az intézmény vezetőjétől. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben tartózkodó személyek minden esetben kötelesek betartani az intézmény Házirendjét. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az iskolai élet működését. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, az intézmény vezetőjének vagy helyettesének felszólítására sem, úgy az intézmény vezetőjének vagy helyettesének kötelessége a rendőrőrs segítségét kérni. Az iskola épületébe érkező szülők, ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portaszolgálat értesíti a vendéglátót. Tanév elején az intézményvezető az éves munkatervben megállapítja a szülői értekezletek, fogadóórák és egyéb olyan alkalmak (ballagás, igazgatói fogadóóra stb.) időpontját, melyen a szülők, hozzátartozók az épületben tartózkodhatnak. Idegen érkezése esetén a portás regisztrálja a vendég adatait (név, kihez, mikor érkezett, mikor távozott), majd értesíti a dolgozót, akihez érkezett. Csak annak pozitív visszajelzése 44
esetén engedheti, illetve szükség esetén kísérheti fel az épületbe.
6.13
Hivatalos ügyek intézésének a rendje
Az iskola titkársága minden tanítási napon reggel 8-12 óra között tart ügyfélfogadást Egyéb időpontokban a titkárság a tanulók egyéb adminisztratív ügyeit intézik, ezért nincs ügyfélfogadás. Rendkívüli esetekben előzetes egyeztetés alapján ettől eltérhetünk. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet minden héten, szerdán 8-12-ig tart.
6.14
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az intézmény helyiségeinek és berendezéseinek használata Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz-és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az intézményi SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a megbízott pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatják: a gyógytestnevelő tanár az iskolaorvos, illetve védőnő hittancsoportok a plébános, illetve a hitoktató vezetésével az intézményvezető által meghatározott rend szerint. Párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet az intézményben, a gyermek, tanuló felügyeleti időben párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. (Kt. 39.§(4).)
45
6.14.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével
6.14.2 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, (pl.: számítástechnika-, természettudományos-, szaktantermek, a könyvtárban, az ebédlőben) – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: ─ a szaktanterem típusa, neve, ─ a terem felelősének neve és beosztása, ─ a helyiségben tartózkodás rendje, ─ a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, ─ a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek használatához.
6.14.3 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) mási helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.
6.14.4 Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek előadók, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért felelős az oda beosztott szaktanár, és az azokban elhelyezett eszközök meghibásodását jeleznie kell az iskolatitkárnak. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni. A hibás eszközöket a Városüzemeltetés dolgozói megjavítják és az újbóli használatbavételről az iskolatitkár tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztálytanító, 46
osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kárrendezés és annak adminisztrációja az iskolatitkár és az osztálytanító, osztályfőnök feladata.
6.14.5 Bérbeadás Az iskola helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek bérbeadása a működtető joga és felelőssége. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A bérbeadás során belépő személyek felügyeletéről a bérlő gondoskodik, értük ő felel. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek állagmegóvásáért a bérbeadás esetén a bérlő anyagi felelősséggel tartozik. A bérleti díjat a Városüzemeltetés vezetője állapítja meg a bérleti díjak megállapításáról szóló képviselőtestületi határozat alapján. Befizetése számla ellenében a Polgármesteri Hivatal pénztárába, illetve alapítványi támogatás formájában történhet. Az intézmény költségvetésének elkészítésénél figyelembe kell venni a várható és ténylegesen befolyt bérleti díjakat, azokat az intézmény működésével kapcsolatos kiadások fedezetére kell fordítani.
VII.
Intézményi védő-, óvó előírások
Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Iskolai foglalkozás, tanítás látogatása csak előzetes igazgatói engedéllyel lehetséges. A pedagógusoknak, technikai, adminisztratív dolgozóknak a törvény által előírt, munkakörében szükséges orvosi vizsgálatot el kell végeztetni. Évente egyszer biztonsági szemlét kell tartani. A tapasztalatokat, a szükséges javításokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Az intézmény minden dolgozója a tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül, melyet az intézmény munkavédelmi vezetője tart. Erről jegyzőkönyv készül. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a Munkavédelmi Szabályzat, a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv rendelkezéseit. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat Munkavédelmi Szabályzat szabályozza. 47
A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét a tanulók kötelességeit a baleset a balesetek megelőzésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások, túrák előtt Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt Rendkívüli események után Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, ill. tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák 48
(testnevelés, fizika kémia, technika,
számítástechnika) baleset-megelőzési feladatait a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója, a munkavédelmi vezető és a Városüzemeltetés dolgozója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv előírásai szerint kell elvégezni.
7.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a szülőt értesítenie kell, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
49
7.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon, illetve internes portálon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői közösség részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
7.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 7.3.1
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok
kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatait: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
50
7.3.2
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési
rendje A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.
7.4
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: a természeti katasztrófa, a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelőssel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Tűz esetén a tüzet észlelő személynek: 1) értesítenie kell a tűzoltókat (105) 2) tűzjelzést kell adni (szaggatott rövid csengetéssel, kolompszóval) 3) a bejövő gázvezetéket le kell zárni 4) a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell 5) az épület gyors, szakszerű kiürítéséről gondoskodni kell 6) az épület kiürítését át kell vizsgálni Bombariadó esetén a bombariadót vevő személynek: 1) értesítenie kell a rendőrséget 2) riadójelzést kell adni (szaggatott rövid csengetéssel, kolompszóval) 51
3) a bejövő gázvezetéket el kell zárni 4) a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell 5) az épület gyors és szakszerű kiürítéséről az előírt menekülési útvonal betartásával gondoskodni kell 6) az épület kiürítését át kell vizsgálni 7) az elmaradt tanítási órákat 1 hónapon belül pótolni kell A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős a tűzés bombariadó tervben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével (a felelős dolgozó kijelölésével) gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli események kezdete óta lezajlott történtekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz-, gáz-, elektromos-, stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról az épület kiürítéséről
52
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezett vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat be kell pótolni.
7.5 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje A tanulók, gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a rendelőintézet vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területen: orvosi szűrések: belgyógyászati vizsgálat az 1., 3., 5., 7. évfolyamok tanulóinak oltás a 6., 8. évfolyam tanulóinak fogorvosi ellenőrzés minden évfolyamon védőnői szűrések: testsúlymérés, magasságmérés, látásélesség, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomásmérés évente 1 alkalommal, általános személyi higiéné, tetvességi vizsgálat szükség szerint színlátás, hallásvizsgálat az 1., 3., 5., 7. évfolyamok tanulóinak golyva szűrés az 5., 7. évfolyam tanulóinak A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít.
7.6
A dohányzással kapcsolatos előírások
Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló9 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse
7.7 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenység az Alapító okiratban foglaltak alapján történhet, az 53
iskola értékrendjének megfelelően. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti-, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámtevékenység csak az intézmény vezetőjének engedélyével történhet.
VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak rendszeres kapcsolatot az alábbi szervekkel.
Terület
Partner (elérhetőség
Módja
Iskolai kapcsolattartó
Intézményfenntartó, felügyeleti szerv
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055. Budapest Szalay út 10-14.
A fenntartónak telefon, fax, levél, e-mail formájában szóbeli vagy írásos tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, tanügy-igazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, a beszámolót. A kapcsolattartás formái és módja: szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel;
igazgató
Az intézmény működtetője
Alsózsolca Város Önkormányzata 3571 Alsózsolca, Kossuth L. 138. polgármester, alpolgármester,
igazgató
54
Továbbtanulás, pedagógus továbbképzés, versenyek
Továbbtanulás
Beiskolázás - szakmai, - kulturális, sport jellegű rendezvények
Beiskolázás, tanulási, beilleszkedési, viselkedési problémák, szakmai továbbképzések, tanácsadás, gyógytestnevelés, pszichológusi szolgálat Általános iskolai oktatás,
jegyző, Borsod-AbaújZemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet 3527 Miskolc, Selyemrét út 1. Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Miskolc Miskolci középiskolák
Fekete István Óvoda 3571 Alsózsolca Fekete I. út 7. 46/406-605 520/237 óvodavezető 2. Sz. Óvoda 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 168. 46/406-038 óvodavezető Borsod-AbaújZemplén Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati és Közművelődési Intézet, 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Miskolc Tankönyvkiadók
Továbbképzéseken való részvétel, szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele, tanulmányi versenyeken való részvétel, az intézet kiadványainak folyamatos megrendelése
igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők,
Nyílt napok látogatása, továbbtanulási szülői értekezlet szervezése, felvételi előkészítőkről a tanulók tájékoztatása, visszajelzés a volt diákok tanulmányi eredményéről.
igazgató igazgatóhelyettesek nyolcadikos osztályfőnökök
Nagyobb rendezvényeiken való részvétel, az óvodások meghívása az iskolai diáknapokra, rajzpályázat hirdetése, nyílt tanítási napokra meghívás
igazgató igazgatóhelyettesek alsós munkaközösségvezető
Gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérése; az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítása; a gyerekek fejlesztése, konzultáció, gyógytestnevelés megszervezése, tartása.
igazgató igazgatóhelyettesek, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, testnevelők
Szakmai bemutató 55
továbbképzések, Tankönyvfelelős órák szervezése,
pedagógus továbbképzés, munkaközösségek
megtekintése.
Közművelődés
és
Gyermekifjúságvédelem
Egészségügy
Határon iskolák
túli
Iskolát támogató Alapítványok Munkaerőgazdálkodás
Érdekvédelem Szülői Szervezet
Közösségi ház és Könyvtár 3571 Alsózsolca, Görgey út 1. Városi sportcsarnok
Kulturális és sport rendezvények szervezése, tartása. Ezeken való részvétel.
igazgatóhelyettes
Gyermekjóléti Szakszolgálat 3571 Alsózsolca. Kossuth L. út 104.
Értesítés, jelzőlap, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése előadásokon, rendezvényeken való részvétel
Igazgató, gyermekvédelmi felelős
munkaegészségügyi orvos, Gyermekorvosi Rendelő és Védőnői Szolgálat Alsózsolca, Jókai út 8. testvériskolai kapcsolatok Pelsőc és Szentmáté iskoláival Alsózsolcai Herman Alapítvány, Benedek Alapítvány B-A-Z megyei Munkaügyi Központ Miskolc, Zombori út 2. Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Pedagógus Szakszervezet A szülői
igazgatóhelyettes
igazgató
kuratórium titkára, igazgató igazgató, iskolatitkár
Közreműködik az iskola pedagógiai programjának kialakításában, megismeri és véleményezi az iskola dokumentumait. Figyelemmel kíséri a roma tanulók iskolai tevékenységét.
igazgató
igazgató Közreműködik az iskola programjának kialakításában, 56
igazgató
Egyházak helyi gyülekezetei
munkaközösségek választmánya Római Katolikus, Görög Katolikus, Református és Metodista Egyház
megismeri és véleményezi az iskola dokumentumait.
igazgató
57
IX.
A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok
9.1
A tanulók tankötelezettségének teljesítése
A tankötelezettség kezdete A gyermekek felvétele a mindenkor hatályos törvények alapján történik. A knt. 45.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. A tankötelesség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség kezdetéről dönt: az óvoda vezetője ha a gyerek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolai vizsgálat alapján a szakértői bizottság. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ - kártyáját az iskolaérettségi vizsgálat eredményét; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A tankötelezettség iskolába járással és magántanulóként teljesíthető. Magántanuló lehet: szülői kérésre szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján szakorvosi javaslat alapján. Szülői kérésre csak abban az esetben, ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása, befejezése szempontjából nem hátrányos. Ha az igazgató megítélése szerint hátrányos, akkor minden esetben értesíteni kell az illetékes kormányhivatalt. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A tankötelezettség befejezése A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének a betöltéséig tart. Knt. 45. § (3). A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató dönt. 58
9.2
A tanulói hiányzás igazolása
A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni Ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra tanítási óráról szaktanár engedélyez távolmaradást tanítási napról osztályfőnök évi 1 alkalommal engedélyez távolmaradást Ennél több napról az igazgató adhat engedélyt. Mulasztások Ha a tanulók egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tárgyból a tanítási órák 2o%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni a tájékoztatófüzeten keresztül. Más formában nem fogadható el. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fertőzöttség stb.). A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, a napközi otthon vezetőjének lehetőleg még a hiányzás első napján. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére. Élősdivel való fertőzöttség megszüntetése után csak védőnői igazolás felmutatása esetén jöhet a tanuló az iskolába. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizonyítvánnyal igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napján bemutatni, amelyet a tájékoztató füzetébe is be kell jegyezni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A szülő tanévenként 3 nap távolmaradást igazolhat betegség vagy családi okok miatt. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.)
59
9.3
A tanulói késések kezelési rendje
A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
9.4
Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése
A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 9.4.1 Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
9.5
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás
A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés 60
esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
9.6 A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük:
9.6.1 Jutalmazzuk azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, azt az iskola jutalomban részesíti.
Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásáért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d)
Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 61
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (tanító, szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. f)
Egyéni :
9.6.2
erkölcsi: anyagi:
dicséret (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, testületi stb.) jutalomkönyv, CD, vagy DVD, ajándékutalvány
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a tantestület dönt. 62
9.6.2.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
9.6.2.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. § - ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető 63
eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
64
a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
9.6.3
A tanuló kártérítési felelőssége
A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.
X.
Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások
Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek: iskolaotthon (tervezett szabadidő, tanulási idő) napközi otthon tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások: – szakkörök – énekkar – diáksportkör – felzárkóztató foglalkozások – tehetségfejlesztő foglalkozások – továbbtanulásra előkészítő foglalkozások A nem kötelező foglalkozások tanévre vonatkozó felosztását az iskolában a tantárgyfelosztás tartalmazza. Az alábbi foglalkozásokra egy tanévre vonatkozó tematikát kell készíteni: – sportköri óra, – szakkör, – énekkar, – középiskolai előkészítő, A tematika tartalmazza a foglalkozások: – célját, – feladatait, – a foglalkozást vezető(k) nevét, szakképzettségét a tanévre vonatkozóan, és táblázatos formában, – a foglalkozási egység (óra) sorszámát, – a foglalkozási egység témájának megnevezését,
65
–
–
a foglalkozási egységben alkalmazni tervezett eszközök megnevezését (ide kerülnek az alkalmazni kívánt tankönyvi, munkafüzetbeli feladatok megnevezései is), a foglalkozási egységre vonatkozó megjegyzést.
A foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a foglalkozásokon részt vevő gyerekek nevét és adatait, a mulasztási feljegyzéseket és a tematika szerinti tevékenységek sorrendezett megnevezését. 10.1
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba
Működésükre vonatkozó általános szabályok: A napi munkát, ellátást segítő tevékenység iskolánkban az iskolaotthon, a napközi és tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-harmadik évfolyamon iskolaotthon, negyedik évfolyamon napközi, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. a napközi: az alsós gyermekek napi ellátását, önálló tanulási munkáját és szabadidejét hivatott szervezni. Az iskolaotthonba, a napközibe történő felvétel a szülő kérésére történik a házirend előírásai alapján. Szükség esetén az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, illetve az iskolavezetés javaslatára. A felvételt az igazgató hagyja jóvá. A tanulók jelentkezése egy tanévre szól A pedagógus csak a szülő előzetes írásbeli nyilatkozata alapján engedheti haza a gyermeket.
10.2
Szakkör, korrepetálás, felzárkóztatás, középiskolai előkészítő és
könyvtári programok Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
66
10.3
Fejlesztő foglalkozások (szakvéleménnyel rendelkező tanulókkal való
fejlesztő foglalkozás) A fejlesztés tervszerű, következetes megvalósításához a vezérfonalat az egyéni fejlesztési terv adja, míg a megvalósulást az egyéni napló prezentálja. Az integrációs program keretében végzett egyéni fejlesztő munka a tanév elején helyzetfelméréssel (bemeneti mérésekkel) kezdődik. Ez az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítását megelőző komplex vizsgálat, melyet az osztályfőnök, szaktanárok, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus végez tanulónként. A felmérések a sajátos nevelési igényű tanulók esetében többek között kiterjednek a következőkre: – alapkészségek, – általános műveltség, – tanulási képességek, – tanulás iránti attitűd, – tanulási stílus, – szocializáció, – társas kapcsolatok, – viselkedéskultúra, – emocionális tényezők, – stb. A mérési eredmények értékelésekor az egyes területeken nemcsak a fejlesztést igénylő elemeket emeljük ki, hanem a tanuló személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre a fejlesztő munkát építhetjük. Fontos, a szülőket is megnyerni partnerként a fejlesztéshez. A közös beszélgetetések hozzájárulnak a tanuló megismeréséhez. A tapasztalatszerzést, a mérések elemzését követően kerülhet sor az iskolai pedagógiai folyamat speciális tervezési dokumentumának, az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítésére, mely arra hivatott, hogy az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segítse az egyénre szabott fejlesztést. A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek a következők: – a tanuló adatai, – bemeneti mérési és megfigyelési tapasztalatok, – fejlesztési célok, – fejlesztési területek, – területenként a fejlesztési feladatok meghatározása. Ezt követi a fejlesztési terv ismertetése a tanulókkal, azok szüleivel, akik nyilatkoznak is annak elfogadásáról. A tervet célszerű rövid időszakra, 2-3 hónapra tervezni. Természetesen a terveket menet közben módosítani lehet, hisz egy-egy bekövetkező változás ezt gyakran indokolttá teszi. Az elkészített tervhez kapcsolják a terv teljesüléséről vezetett egyéni fejlődési naplót, mely a 67
megvalósulás folyamatát, tapasztalatait, eredményeit rögzíti. Az egyéni fejlődési naplót szervesen kiegészítheti a tanév során a gyerek által elkészített produktumok gyűjteménye, portfólió is. Használatával sokoldalúan és hosszabb időn keresztül nyomon követhető a tanulók fejlődésének folyamata, a benne található dokumentumok segítségével a nevelő pontosabban, átfogóbban tudja értékelni a tanuló teljesítményét. A pedagógusok, szülők, tanulók számára is megtekinthető, az adott intézmény pedagógiai arculatának megfelelően alakítható és folyamatosan fejleszthető, felhasználható a tanulók szöveges értékeléséhez.
10.4
Kirándulások, táborok
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnökök az osztályfőnöki munkatervben rögzítik. A tanulmányi kirándulás előzetes, illetve végleges tervét a munkatervben meghatározott időpontig az osztályfőnök az intézmény vezetőjének leadja. A tervnek tartalmaznia kell a kirándulás helyszínét, időtartamát, időpontját, az indulás és érkezés időpontját, helyszínét, a felmerülő költségeket, a résztvevők nevét, a kísérő pedagógusok nevét, elérhetőségét és minden olyan adatot, amelyre szükség lehet. Az iskola nevelői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, melyről a kirándulás megkezdése előtt minimum 1 héttel a tanulmányi kirándulásnál részletezett tervet adnak le az igazgatónak. 10.5
Honismereti tábor, erdei iskola
A táborok a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segítik az iskola falain kívül. A honismereti tábor az 5. évfolyam, az erdei iskola a 6. évfolyam második félévében kerül megszervezésre. Mindkettő helyszíne Alsózsolca Sajó partján található Kompház. A táborok plusz költséget nem igényelnek. 10.6
Versenyek
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, ill. a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen kötelező.
68
A mindennapi testedzés formái
10.7
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem a téli időszakban: a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét meghatározott napjain a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. Az iskola 10.8
részt vesz a tanórán kívüli testnevelési és sportfoglalkozások szervezésében, ellenőriz, beszámoltat (félévenként) az alaptevékenységet megvalósító foglalkozásra a létesítményeket, eszközöket ingyenesen biztosítja az alaptevékenységhez kapcsolódó versenyekre az utazás költségeit állja Egyéb rendezvények
Az intézményben bármilyen rendezvényt csak az igazgató előzetes engedélyével lehet szervezni. A rendezvény ideje alatt a felügyeletről, az épület állagmegóvásáról a rendezvény szervezője gondoskodik, azért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik.
XI.
A felnőttoktatás formái
Felnőttoktatási forma az intézményben nincs, szabályozására ezért nincs szükség.
XII.
A tankönyvellátás rendje
Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. 69
Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 12.1
A tankönyvellátás célja és feladata
Az intézményi tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg a munkaközösségek véleményének kikérésével. Pedagógiai Programunk meghatározza az iskola helyi tantervében az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit. Ennek alapján a munkaközösségek joga az alkalmazandó tankönyvek, taneszközök kiválasztása, a hivatalos tankönyvjegyzékről. A taneszközöket az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus „ Tankönyvi Adatbáziskezelő Rendszer” www.tankonyv info.hu internet címen is meg kell rendelni. Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Ennek érdekében az intézmény megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval. A megállapodást minden év február utolsó napjáig meg kell kötni, illetve szükség szerint módosítani lehet. A tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyvforgalmazás jogával. Az éves költségvetési törvény tartalmazza a központi tanulói tankönyvtámogatás összegét. Az iskola igazgatója a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására tankönyvfelelőst bíz meg. 12.2
A tankönyvek kiválasztásánál alkalmazandó folyamat
A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban: iskolaigazgató) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. 70
Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A tankönyvválasztás során azonban a közoktatási törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: szakmai, valamint anyagi, költségvetési szempontok, Szakmai szempontok figyelembevétele: A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza) mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.
A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. 12.3
A tankönyvfelelősök feladatai
Az Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz és Igénybejelentő lap nyomtatványok feldolgozása A munkaközösségek részvételével a választható tankönyvek listájának összeállítása és ismertetése a szülőkkel. Az iskola tankönyvek megrendelése a pedagógusok igényeinek megfelelően, terjesztői tankönyv-visszaigazolások ellenőrzése, eltérés esetén korrigálása. A kölcsönzéssel biztosított tankönyvek kiadása és visszavételezése. A tankönyvek átvétele a terjesztőtől, minőségi, mennyiségi kifogások rendezése. 71
12.4
A tartós taneszközök nyilvántartásba vétele, átadása az iskolai könyvtár részére. A tankönyvek kiosztása a tanulók között. A készpénzben fizetető tanulók részére árjegyzéket készít. A hiányzó tankönyvek pótlása. A visszáru rendezése a terjesztőnek. Kapcsolattartás a kiadókkal, terjesztőkkel. Részvétel a tankönyvbemutatókon, helyi tankönyvbemutatók szervezése. A tankönyvellátási szerződés
A tankönyvfelelősök elkészítik a Könyvtárellátóval a szerződést és gondoskodik az abban meghatározottak teljesítéséről. 12.5 Normatív kedvezményre (ingyenes tankönyvre) jogosult tanulók tankönyveinek biztosítása Normatív kedvezményre jogosultak köre: a., tartósan beteg, b., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c., pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar), d., három- vagy több gyermekes családban él, e., nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f., rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b-c) testi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott tanuló esetén a szakértői vagy a rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d-e) a családi pótlék folyósításáról szóló bérjegyzék vagy pénzintézeti számlakivonat vagy postai igazolószelvény f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény estén az erről szóló önkormányzati határozat. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló irat fénymásolatát az új tanév tankönyvcsomagjának átvételekor kell a tankönyvfelelősnek átadni. Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában: használt tankönyvek biztosítása könyvtári kölcsönzés útján, Jelenleg a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Ezt az 72
összeget az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozó, rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani, amely az iskolai könyvtár állományába kerül. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában kap kézhez minden tanuló, amit november 15-ig, illetve új beiratkozó esetén 1 héten belül kell visszajuttatni az osztályfőnökökhöz, iskolatitkárhoz. A leendő első osztályosok tankönyveit - az áprilisi beiratkozás után – június 30-ig rendeljük meg. 12.6 A tankönyvrendelésnél a következő elvek érvényesülnek: Az iskola minden év november 15-ig köteles: felmérni a következő tanítási évben a használt tankönyvek számát tájékoztatni a szülőket a normatív kedvezményre való jogosultságról A normatív kedvezmény iránti kérelmet az OM rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A felmérés eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet. A nevelőtestület december 15-ig meghatározza a tankönyvellátás módját, Erről írásban értesíti a szülőket. Az iskola minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést és a tankönyvellátás rendjét. A tankönyvek osztályokra kötelező listáját ismertetni kell a szülőkkel. A szülő aláírásával kötelezettséget vállal, hogy augusztus végén a kívánt tankönyvek csomagját átveszi és annak ellenértékét kifizeti.
XIII. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
és
a
hagyományok
A hagyományok célja: az iskolai közösség építése, egymás iránti tisztelet, megbecsülés növelése, a hazaszeretet elmélyítése. Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Tantárgyi hagyományok: angol helyesírás természettudomány versmondó sportvetélkedő Ezek a versenyek az egész tanévben rendszeresen és folyamatosan zajlanak. 73
Értékelési hagyományok A magatartás és szorgalom értékelése, osztályozása az osztályközösségek és az osztályban tanító nevelők véleményének javaslatainak figyelembe vételével történik. Hagyományos rendezvényeink Herman túra: Szeleta - barlang és Herman Ottó sírja Nemzeti ünnepeink: október 23., március 15. Őszi Pedagógiai napok Nyílt napok Hallowen Karácsony váró hét, Karácsonyi ünnepély, Karácsonyi vacsora Növendékhangversenyek Könyvtári vetélkedők Februári farsang Óvodai koncertek Iskolába hívogató Költészet napja Alapítványi bál szülők – pedagógusok részvételével A Föld napja Anyák napja Herman – napok (sport, kulturális rendezvények) Tanári koncert Színházlátogatás Gyermeknap, Diák-önkormányzati nap Ballagás Tanévnyitó – tanévzáró ünnepély Tantestületi kirándulás Minden évben megemlékezünk Október 6. November 13. A magyar nyelv napja Mikulás Február 1. A köztársaság napja Február 25. A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Valentin nap Nőnap Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja Megemlékezés az intézmények névadóiról Június 4. A nemzeti összetartozás napja Vetélkedők, amelyeket folyamatosan minden évben megrendezünk Népdaléneklési verseny tagintézmények között Rajzkiállítás az állatok világnapja alkalmából Mézeskalácssütés 74
Szavalóverseny, Benedek Elek mesemondó verseny Foci bajnokság a tagintézmények között Egészségügyi vetélkedő tagiskolák között Komplex tantárgyi vetélkedő „Töprengő” címmel Iskolatörténeti emlékek gyűjtése
Az iskola ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. Ünnepi ruha: lányoknak/nőknek: fekete vagy sötétkék szoknya, fehér blúz, iskola nyakkendő, fekete cipő fiúknak/ férfiaknak-: fekete vagy sötétkék nadrág, fehér ing, iskola nyakkendő, fekete cipő Testnevelés órán előírt felszerelése a tanulóknak: lányoknak: kék tornaruha, fehér zokni, fehér tornacipő fiúknak: fehér atléta, kék tornanadrág, fehér zokni, fehér tornacipő A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkatervben határozzuk meg.
XIV. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Alsózsolca, 2013. március 28. ………………………… igazgató
75
1. sz. melléklet
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
A Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a. az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, b. a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, könyvtáros tanár, gyermek- és ifjúság védelmi felelős. 76
6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, b) a tanulók adatait továbbíthatja: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középfokú oktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú oktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a)A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt 77
nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár). b) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintéző a felelős. 9. Az iskola az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás, a tanuló személyes adatai esetén a beiratkozástól a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig, különleges adatok esetén a beiratkozástól a tanulói jogviszony megszűnését követő 20 évig vezeti, őrzi, 10. Minden tanuló a beiratkozáskor a házirenddel együtt megkapja az intézmény adatkezelési szabályzatát. 11. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.
78
2. sz. melléklet
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
A Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
I.
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. § megfelelően a Gazdasági Működtetési Központ (továbbiakban: GMK) működése során esetlegesen előforduló szabálytalanságok megelőzésére, a szabálytalanságok kezelésére, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzésére a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. A szabálytalanságok kezelésének célja Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a GMK sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek (FEUVE). A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a GMK érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: – a szabálytalanságok fogalma, alapesetei, – a szabálytalanságok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos felelősség, – a szabálytalanságok megelőzése, – a szabálytalanságok észlelése, feltárása – a szabálytalansági vizsgálat lefolytatása, intézkedések meghozatala, – a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyomon követése, – a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása, – jelentési kötelezettség.
79
II.
A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, ALAPESETEI
1. A szabálytalanságok fogalma Szabálytalanság a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközének, illetve a közgyűlés rendeletei, a GMK belső szabályzatai, az intézményvezető utasításainak szándékos, vagy gondatlan megszegésével elkövetett tevékenység vagy mulasztás, amely az államháztartás működési rendjét, a költségvetési, illetve vagyongazdálkodást, az állami feladatellátást sérti, vagy veszélyezteti. 2. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanság gyakoriságát tekintve lehet: – egyszeri, – rendszeres. A szabálytalanság oka lehet: – szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés), – nem szándékos szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság), – szabályozatlanságból, vagy hiányos szabályozásból eredő szabálytalanságok.
III.
A SZABÁLYTALANSÁGOK KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG
MEGELŐZÉSÉVEL
ÉS
KEZELÉSÉVEL
A szabálytalanságok megelőzése és kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézményvezető felelőssége, akinek e felelőssége és feladata a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A dolgozók konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák.
IV.
A SZABÁLYTALANSÁGOK MEGELŐZÉSE
A szabálytalanságok megelőzése elsősorban a szabályozottságon alapul. A szabályozottság biztosításával, a szabálytalanságok megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatosan az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy: – a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény, – a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel a szervezeti egységek vezetői, – szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, és a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A belső szabályozások nyilvántartása az intézmény minden érintett részére biztosított. 80
V.
A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE, FELTÁRÁSA
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 1. Az intézmény valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot valamely szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egysége vezetőjét. b) Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak az intézmény vezetőjét kell értesítenie. c) Abban az esetben, ha az a) vagy a b) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről köteles értesíteni az intézmény vezetőjét, mellékelve a kapcsolódó dokumentumokat, és csatolva az ügyre vonatkozó véleményét, javaslatot téve annak kivizsgálására, vagy a vizsgálat mellőzésére. A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy: mi a szabálytalanság pontos tartalma, milyen normától való eltérésről van szó, elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot, a szabálytalanság mely területet érinti, van-e enyhítő körülmény (pl.: a határidő-túllépést váratlan, vagy elhárítatlan külső akadály okozta), a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés keretében merült-e fel, korrigálható-e a szabálytalanság, pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések, amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket, amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelték a szabálytalanságot, vizsgálni kell, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. 2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető észlelése alapján a feladat-, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) rendelkezéseinek megfelelően jár el. A belső ellenőrzés által történt feltáráskor külön kell vizsgálni az alábbiakat: miért nem tárta fel a FEUVE-rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket, amennyiben a FEUVE-rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a 81
megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást, volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.
4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv (fenntartó, APEH stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. 5. Egyéb külső személy (szerződéses partner, intézmény, ügyfél, állampolgár) észleli a szabálytalanságot Amennyiben egyéb külső személy jelzi a szabálytalanságot, a szervezeti egység vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé. Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.
VI.
A SZABÁLYTALANSÁGI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA, INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALA
1. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása bizottság létrehozása nélkül A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása és az intézkedések meghozatala függ attól, hogy a szabálytalanságot a FEUVE - rendszeren belül, vagy azon kívül tárták-e fel. a) A FEUVE - rendszeren belüli feltárás esetén az intézkedések meghozatala az alábbiak szerint történhet: – Önellenőrzéssel, azonnal javítható szabálytalanság. A munkatárs által önellenőrzéssel észlelt szabálytalanság, illetőleg a FEUVE - rendszeren belül kiszűrt, külön vezetői intézkedést nem igénylő, azonnali javítással megszüntethető szabálytalanság esetén a javítást haladéktalanul el kell végezni. Ezeket az eseteket a szabálytalanságok nyilvántartásában nem kell szerepeltetni, ugyanakkor hasznos lehet, ha a szervezeti egység munkaértekezletein a hasonló munkakörben dolgozók egymással megosztják az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. – Vezetői intézkedést igénylő – kiemelt és nem kiemelt – szabálytalanság. A szabálytalanság észlelését követően 2 munkanapon belül intézkedni kell: a szabálytalanság megszüntetése, a szabálytalanság által okozott károk minimalizálása, illetve megelőzése, s szabálytalanság folytatásának megakadályozása érdekében. A szabálytalanság minősítése a szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ezen szabálytalanságok nyilvántartása a 82
szabálytalanság minősítésének függvénye. nyilvántartásában fel kell tüntetni.
E
szabálytalanságokat
a
szabálytalanságok
– Kiemelt jelentőségű szabálytalanság. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság (pénzügyi és/vagy személyi következményekkel járó, szándékosan okozott szabálytalanság) kellően megalapozottnak látszó gyanújának felmerülése esetén 3-5 munkanapon belül intézkedni kell. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a minősítésre vonatkozó végső döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az intézményvezető mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények: kártérítési eljárás, fegyelmi eljárás, szabálysértési eljárás, pénzbeli juttatások felfüggesztése. Fenti jogkörök közül a pénzbeli juttatások felfüggesztését az intézményvezető az érintett szervezeti egység vezetőjére írásban átruházhatja. A kiemelt jelentőségű szabálytalanságokat minden esetben nyilván kell tartani. Egyéb esetekben a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjének a szabálytalanság kivizsgálását követően tájékoztató jellegű munkaértekezletet kell tartani az érintett kör számára. A munkaértekezleten fel kell hívni a résztvevők figyelmét a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében megteendő intézkedésekre, a fokozott odafigyelésre. A szabálytalanságról született döntés esetén a soron következő vezetői értekezleten ismertetni kell a döntés tartalmát, következményeit, a szabálytalanság súlyának a döntéshozó által történő megítélését, az esetleges szankciókat, a megtett intézkedéseket. Elemezni kell a hasonló esetek előfordulásának gyakoriságát, a rendezés érdekében hozott intézkedések hatékonyságát, az esetlegesen sikertelen korrigálás feltételezhető okait. Valamennyi szabálytalanság esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a FEUVE az adott szabálytalanságot miért nem szűrte ki. b) A FEUVE - rendszeren kívüli feltárás esetén az intézkedések meghozatala az alábbiak szerint történik: Belső ellenőrzés, vagy szakmai ellenőrzés által megállapított szabálytalanság esetén az ellenőrzött szervezeti egység által készített – a megállapításokra vonatkozó, jóváhagyott – intézkedési tervet az ellenőrzött szervezeti egységnek kell végrehajtania. Az intézkedési terv végrehajtását a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés utóvizsgálat keretében ellenőrzi. A külső ellenőrzési szerv által megállapított szabálytalanság esetén a vizsgálati jelentésben foglalt szabálytalanságokra vonatkozó, az ellenőrzéssel érintett szakterület által kidolgozott intézkedési tervet végre kell hajtani. Az intézkedési terv végrehajtását a külső ellenőrzési szerv utóvizsgálat keretében, valamint a belső ellenőrzés, illetve szakmai ellenőrzés is ellenőrizheti.
83
A jogkövetkezményekről való döntés a nem kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a szervezeti egység vezetőjének, a többi esetben az intézményvezetőnek a kötelezettsége. Büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az intézményvezető a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja (témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást, értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát. VII.
A végrehajtást az intézkedést elrendelő szervezeti egység vezető is köteles nyomon követni. Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében.
A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA A szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartás elsődlegesen az érintett szervezeti egység vezetőjének a feladata: gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről, intézkedik a kapcsolódó írásos dokumentumok elkülönített nyilvántartásáról és iktatásáról, gondoskodik a megtett intézkedések, és az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartásáról, büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén – az intézményvezető útján – kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek értesítését a megfelelő eljárás megindítása érdekében. VIII.
A pályázati úton felhasználásra kerülő uniós források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe kell venni a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat is. 84
A belső és külső ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedési terv végrehajtását az ellenőrzött szervezeti egység vezetője – a Ber. 29/A. § (1) bekezdés alapján – tartja nyilván IX.
JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A szervezeti egység vezetője az intézményvezető részére legalább évente, szükség esetén soron kívüli jelentést állít össze az általa vezetett szervezeti egységen belüli szabálytalanság alakulásáról. A belső ellenőrzés megállapításai alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia (Ber. 29. §), az intézkedési tervet végre kell hajtania, és arról a belső ellenőrzést tájékoztatnia kell. A külső ellenőrzés által feltárt szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia, az intézkedési tervet végre kell hajtania, és arról az ellenőrző szervet és a jegyzőt tájékoztatnia kell. A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szervezeti egység vezetője évente beszámolót készít [Ber. 29/A. § (3) bek.], melyet a tárgyévet követő január 31-ig megküld az Ellenőrzési Irodának. Jogszabályi háttér Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. Egyes eljárások A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 85
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.). Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt. és a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók
86
