TARTALOM. II. rész. IV. rész

XII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

ÁRA: 598 Ft

2006. március 3.

TARTALOM II. rész 2006: VIII. tv. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

178

2006: XXIII. tv. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

183

2006: XXIV. tv. A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

185

10/2006. (I. 18.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

216

17/2006. (I. 26.) Korm. r. A területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

216

20/2006. (I. 31.) Korm. r. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjérõl szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

217

39/2006. (II. 20.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

219

4/2006. (I. 26.) PM–BM e. r. A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2006. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megilletõ forrásokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

220

6/2006. (II. 8.) BM r. A pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól. . . . . . . . . . .

221

IV. rész Tájékoztató a településrészi önkormányzatok mûködésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

231

A településrészi önkormányzat feladatai, jogkörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

235

A településrészi önkormányzatok jellemzõ feladat- és hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

236

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok 2005. évi céltámogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

238

178

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE

II. rész 2006. évi VIII. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról* 1. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. §-ának a)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában:] „a) Belsõ védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelõzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetõi okmány. b) Biztonsági elemzés: az üzemeltetõ által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üzemeltetõjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésére vonatkozó általános célkitûzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és mûszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintû védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetõleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendõ információt kell szolgáltatnia a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához. c) Biztonsági jelentés: az üzemeltetõ által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelõzõ politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetõleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelõzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellõ mértékû a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik mûködõképes belsõ védelmi tervvel. A jelentésnek elegendõ információt kell szolgáltatnia a külsõ védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.” (2) A Kat. 3. §-ának m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

3. szám

[E törvény alkalmazásában:] „m) Kockázat: egy adott területen adott idõtartamon belül, meghatározott körülmények között jelentkezõ egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínûsége.” (3) A Kat. 3. §-a a következõ ö) ponttal egészül ki: „ö) Mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítése: a veszélyes ipari üzemben jelen lévõ veszélyes anyagok tervezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyiséget legalább 25%-kal meghaladja.” (4) A Kat. 3. §-ának p)–s) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában:] „p) Rendkívüli esemény: a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerû mûködés során, illetõleg a technológiai folyamatokban bekövetkezõ olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetõségét. q) Védendõ adat: az üzemeltetõ által meghatározott üzleti titok, illetõleg az üzem külsõ támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat. r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztetõ vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erõkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését. s) Üzemeltetõ: bármely természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt mûködtet vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerzõdés alapján döntõ befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem mûködésére.” (5) A Kat. 3. §-ának u)–x) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában:] „u) Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelõ anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. ü) Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület. v) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékû veszélyes anyag kibocsátásával, tûzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes ipari üzem mûködése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe és amely az üzemen belül, illetõleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetõleg a környezetet.

3. szám


w) Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltetõ irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezõgazdasági vagy egyéb besorolására). x) Veszélyes létesítmény: olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévõ technológiai, illetõleg termelésszervezési okokból elkülönülõ területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok elõállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csõvezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötõt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötõgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény mûködéséhez szükséges.” (6) A Kat. 3. §-ának zs) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „zs) Dominóhatás: a veszélyes létesítményben bekövetkezõ olyan baleset, amely a közelben lévõ más, veszélyes ipari üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínûségét és lehetõségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.” 2. § (1) A Kat. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) E törvényt kell alkalmazni a katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelõzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges. (2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén mûködõ, veszélyes ipari üzemekre és veszélyes létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.” (2) A Kat. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolására, c) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyúállomásokat,

179

d) ásványi nyersanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag jelen van, e) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermelésébõl származó hulladékok, meddõk feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítõ- és ülepítõmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, f) a katonai célból üzemeltetett veszélyes ipari üzemekre, veszélyes létesítményekre.” 3. § A Kat. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § (1) Veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság), a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható. Az engedély iránti kérelemhez az üzemeltetõnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés egy-egy példányát. (2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendõ adatot tartalmaz, az üzemeltetõ egyidejûleg a nyilvánosságra hozható, védendõ adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére benyújtani.” 4. § A Kat. a következõ 30/A. §-sal egészül ki: „30/A. § (1) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történõ beérkezésétõl számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetõt. A szakhatósági eljárásban a szakhatóság a megkereséstõl számított harminc napon belül értesíti a hatóságot a hiánypótlás szükségességérõl. (2) Ha az üzemeltetõ nem vagy nem megfelelõ módon tesz eleget a veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti. (3) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés valóságtartalmát helyszíni szemle keretében is ellenõrizheti, ennek során a tényállás tisztázása érdekében személyes adatokat tartalmazó iratot, nyilvántartást vagy adatbázist lefoglalhat.” 5. § A Kat. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bõvítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti

180


határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti területfejlesztési és településrendezési tervekben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni. (2) Az üzemeltetõ a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezárását, b) a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését, valamint a veszélyes tevékenység újbóli megkezdését, c) a mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítését vagy ha a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény, tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy az alkalmazott veszélyes anyagok jellege, vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik. (3) A (2) bekezdés c) pont szerinti bejelentéshez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést. (4) A veszélyes tevékenység egészét, illetõleg a védekezés belsõ (létesítményi) rendszerét érintõ jelentõs változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetõleg biztonsági elemzést kell készíteni vagy a meglévõt ki kell egészíteni, amelyet a veszélyes tevékenység megkezdése elõtt a kérelemmel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhetõ meg.” 6. § (1) A Kat. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja.” (2) A Kat. 32. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A biztonsági elemzést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést a hatóság részére megküldi. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeirõl.” 7. § A Kat. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § (1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja. (2) A biztonsági jelentést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõszakon-

3. szám

ként, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeirõl.” 8. § A Kat. a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes ipari üzemek körét. A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes ipari üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelõzési célkitûzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belsõ védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A hatóság az intézkedéseirõl tájékoztatja a külsõ védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.” 9. § A Kat. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fõvárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fõvárosban a fõpolgármestert az új veszélyes ipari üzem építésével vagy a már mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról. (2) A biztonsági jelentés nyilvános és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés védendõ adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltetõ által készített, a biztonsági jelentésnek a védendõ adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.” 10. § A Kat. a következõ 34/A. §-sal egészül ki: „34/A. § (1) A védendõ adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltetõ vagy írásban meghatalmazott képviselõje, a hatóság és a szakhatóság eljárásban érintett képviselõi (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be. (2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésrõl, illetve biztonsági elemzésrõl a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külsõ védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.” 11. § A Kat. 35–38. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „35. § (1) A külsõ védelmi terveket a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság illetékes területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közremû-

3. szám


ködésével készíti el. A külsõ védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külsõ védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság saját költségvetése terhére biztosítja. (2) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésével és elhárításával, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásával kapcsolatos mûszaki, szervezési és vezetési információk gyûjtését, értékelését és készíti a nyilvános nemzeti jelentéseket. 36. § (1) A telepítés helye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetõvel és a hatósággal együttmûködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy a már mûködõ veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentõs változtatására, illetve módosítására vonatkozó engedély kiadása elõtt. (2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történõ fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson. 37. § (1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereinek, az illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a fõvárosban a fõpolgármesternek megküldi. (2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követõen a veszélyes tevékenységet végzõkrõl tájékoztatja az illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányságot a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes területi szervét, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget, valamint az Országos Mentõszolgálat területileg illetékes mentõ szervezetét. 38. § (1) A hatóság az üzemeltetõt megfelelõ határidõ megjelölésével a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelõzéséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezi, illetõleg a 30. §-ban meghatározott engedélyt visszavonja, ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik. A hatóság az elõírt intézkedés megtételéig elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését. (2) Ha az üzemeltetõ a biztonságos mûködéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, a veszélyes tevékenység folytatását a hatóság megtilthatja. (3) A hatóság elrendelheti az üzemeltetõ költségére és veszélyére:

181

a) a Rendõrség közremûködésével – külön jogszabály szerint – a veszélyes ipari üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévõ személyeknek a veszélyes ipari üzem területére történõ belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történõ hitelesítését, b) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény biztonsági õrzését, c) a veszélyes ipari üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök ca) elszállítását, cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, cc) veszélyeztetõ jellegük megszüntetését. (4) Amennyiben az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelõzõ, az elhárító, illetve a környezeti károkat helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.” 12. § A Kat. a következõ 38/A. §-sal egészül ki: „38/A. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenõrzést tart. A helyszíni ellenõrzésrõl készült jegyzõkönyvet a hatóság az üzemeltetõ számára az ellenõrzés idõpontjától számított harminc napon belül megküldi.” 13. § A Kat. 39–41. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „39. § Az üzemeltetõ köteles: a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelõ olyan belsõ védelmi tervek kidolgozásáról és a hatóságnak történõ megküldésérõl, amelyek tartalmazzák azoknak az eszközöknek és annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított, b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelõzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására, c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni, a hatóság azt a szakhatóság részére is eljuttatja, d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követõ lehetõ legrövidebb idõn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú követ-

182


kezményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelõzése érdekében tett intézkedéseirõl. 40. § Ha a veszélyes ipari üzemben vagy a védelmet ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelõ változtatás történik, az üzemeltetõnek a belsõ védelmi terveket pontosítani kell. Az üzemeltetõ a belsõ védelmi terveket legalább háromévenként felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenõrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzõkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett jegyzõkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak. 41. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes ipari üzemen belüli feladatait az üzemeltetõnek a belsõ védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait a külsõ védelmi tervben kell meghatározni.” 14. § A Kat. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „43. § Az üzemeltetõ köteles az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni: a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény körülményeirõl, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, rendkívüli eseményben szereplõ veszélyes anyagokról, c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról, d) a megtett intézkedésekrõl.” 15. § A Kat. 50. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 50. § Ez a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 16. § A Kat. 53. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák:] „d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésével kapcsolatban a tervezési, jelentési,

3. szám

adatközlési, együttmûködési feladatokat, valamint a korai riasztási technikai rendszer létrehozásának és mûködésének szabályait.”

Záró rendelkezések 17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az e törvény hatálybalépésének napján már üzemelõ vagy építés alatt álló veszélyes ipari üzem üzemeltetõje a külön jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság számára bejelentést tesz, illetve elkészíti a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést és a hatósághoz benyújtja. A hatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján határoz a veszélyes tevékenység végzésének feltételeirõl. (3) Az eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági eljárásokban a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtása elektronikus úton nem gyakorolható. (4) E törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejûleg a katasztrófavédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XCVI. törvény 17. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a, valamint az egyes törvények környezetvédelmi célú módosításáról szóló 2001. évi LV. törvény 23. §-ának (1) és (3) bekezdése hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 18. § Ez a törvény a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl, b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (2) bekezdés b) pont, 1. cikk (4) bekezdés, 1. cikk (7) és (8) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést szolgálja.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

3. szám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 2006. évi XXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról*

1. § A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 30. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató egyházi fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férõhelyszám, szolgálat, központ) és b) az igénybevétel 2007. évi várható idõtartamát. (7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató – (6) bekezdésben nem említett – nem állami fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, a) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férõhelyszám, szolgálat, központ), és ab) az igénybevétel 2007. évi várható idõtartamát, valamint b) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelõd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férõhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra 2006. december 31-én külön jogszabály szerint jogerõs mûködési engedéllyel rendelkezik, és c) új, belépõ szolgáltatások, illetve férõhelybõvítés esetén, ha az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámot, férõhelyszámot, szolgáltatót, központot a szociális ágazat irányításáért felelõs miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe – külön jogszabály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minõségi jellemzõi és mûködésének szakmai-gazdasági hatékonysága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve – befogadja.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.

183

2. § A Kvtv. 103. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) „d) legkésõbb 2006. június 30-áig a szociális ágazat irányításáért felelõs miniszter által mûködtetett irányított területi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait”. 3. § A Kvtv. 1. számú mellékletében a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium fejezet 10. „Családi támogatások” cím 7. „Pénzbeli és egyszeri támogatás” alcímének megnevezése „Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások”-ra változik. 4. § (1) A Kvtv. 3. számú melléklet 12. ca) alpontja helyébe a következõ szövegrész lép: (Amennyiben az intézményben az emelt színvonalú férõhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga) „ca) nem haladja meg a 400 000 forintot, akkor 730 000 forint,” (2) A Kvtv. 3. számú melléklet 19. a) pontjának utolsó bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [19. Kollégiumok közoktatási feladatai a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás] „A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevõk kollégiumi neveléséhez, oktatásához nem ez, hanem a d) pont szerinti hozzájárulás igényelhetõ.” (3) A Kvtv. 3. számú melléklet 22. a) pontjának elsõ szöveges bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [22. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ juttatások, szolgáltatások a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés] „A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerû oktatásban részt vevõ – a 15–17., és 19. jogcímen figyelembe vehetõ – gyermekek, nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ tanulók után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)–d) pontja alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít.” (4) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. a), c)–e), 11. g)–h) jogcím szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. b), 11. j–k), 12–14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplõ feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevõ települések együttesen kell teljesítsék.”

184


(5) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. A 11–14. b) pontokban szereplõ hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkeznek.” (6) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 8. pontjának második gondolatjeles bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [8. A 12. pontban szereplõ, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások (12. aa) és 12. ba) jogcímek) igénybevételének sajátos szabályai:] „– Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülõ gyermek bölcsõdei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulásoknak a 19. d) pont kivételével történõ igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 19. d) pont szerinti ellátás esetén az intézményben elhelyezett gyermekek után a 12. ba) pont szerinti normatív hozzájárulás vehetõ igénybe.” (7) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 10. j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „j) A 20. ba) pont második gondolatjelében meghatározott jogcímeken a foglalkozásokon részt vevõ tanulók 2006. évi költségvetési évre – tanévenként – becsült átlaglétszáma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani. Ha az elõírt heti hat óránál kevesebb foglalkoztatást szerveznek a költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában, a hozzájárulás nem jár. Abban az esetben, ha a heti hat órai idõkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhetõ egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.” (8) A Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítõ szabályok 10. n) pontja elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „n) a 22. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulás az étkeztetést igénybe vevõ, a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók 2006. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhetõ, illetve igényelhetõ.” 5. § A Kvtv. 8. számú melléklet II/1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése jogcím elsõ bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ szövegrész lép:

3. szám

„A támogatás a települési önkormányzatok által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, a Szoctv. 41. §-a (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjban, a Szoctv. 55/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adósságcsökkentési támogatásban, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a Szoctv. 38. §-ának (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatásban és a Szoctv. 38. §-ának (2) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásban részesülõ személyek számára, valamint a Szoctv. 41. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj után járó nyugdíjbiztosítási járulékra kifizetett összegek, a Szoctv. 55/A. §-ának (3) bekezdése szerinti elõrefizetõs gáz- vagy áramfogyasztást mérõ készülék felszerelési költségei, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a alapján kifizetett rendszeres gyermekvédelmi támogatás 90%-ának, valamint a Szoctv. 43/A. §-ának (1) bekezdése szerinti emelt összegû ápolási díjra való jogosultság megállapítását megalapozó szakvélemény díjának és a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 5.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg fedezetére szolgál.” A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása 6. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 7. §-a a következõ b) ponttal egészül ki: (Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei:) „b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;” 7. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Kvtv. 101. § (1) bek. d) pontja. (2) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató nem állami fenntartója a mûködési engedélyt 2006. január 1-jét követõen szerezte meg, a normatív állami hozzájárulásra a mûködési engedély jogerõre emelkedésétõl jogosult, ha megfelel a Kvtv. 3. számú mellékletében meghatározott feltételeknek, és a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 30. §-ának (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tett. Sólyom László s. k.,




3. szám


2006. évi XXIV. törvény a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról* Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) alapján a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások – jogszabályi változásból eredõ – eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a Cct. módosításáról a következõ törvényt alkotja. 1. § A helyi önkormányzatok címzett támogatással megvalósuló beruházásaihoz 2006. évtõl nyújtandó támogatás összegét ágazatonként, önkormányzatonként és beruházásonként az 1. melléklet tartalmazza. 2. § Az 1. mellékletben szereplõ mindazon beruházások, amelyek összköltsége az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ának hatálybalépése folytán csökken 250 millió forint alá, mentesülnek a Cct. 1. § (1) bekezdés a) pontjában elõírt összeghatár alól. 3. § Nem részesülnek címzett támogatásban a 2. mellékletben szereplõ helyi önkormányzatok. 4. § A Cct. 3. §-ának (8) bekezdése alapján – jogszabályi változásból eredõen, a támogatásban részesülõ beruházással ellátandó feladat jelentõs változása miatt – a folyamatban lévõ beruházásokkal kapcsolatos eredeti döntések, valamint a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLII. törvény 1. melléklet „Kultúra” fejezet 19. sorában szereplõ Nagykanizsa Volt Filmszínház épület mûemlék jellegû bõvítéses rekonstrukciója, zsinórpadlás belsõ szintosztásával címzett támogatásban részesült beruházással kapcsolatos eredeti döntés a 3. melléklet szerint módosul.

Záró rendelkezések 5. § A Cct. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el.

185

„3. § (1) Az elõzõ év december 15-éig – országgyûlési képviselõ-választás évében és az azt követõ évben február 28-ig – benyújtott, a feltételeknek megfelelõ igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidõ elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztõ.” 6. § A Cct. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tárgyév július 1-jétõl lemondással, a 14. § (7) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)–(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevõszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos – maradványt növelõ – elõirányzat szükség szerint felhasználható a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatására, valamint a céljellegû decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítõ jegyzékében fel nem osztott összegre.” 7. § A Cct. 11. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.” 8. § A Cct. 11. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A finanszírozási szerzõdés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követõen köthetõ meg.” 9. § A Cct. 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következõ évben, illetõleg – a 14. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével – a beruházás tervezett befejezését követõ év végéig használhatja fel.” 10. § (1) A Cct. 14. § (1) bekezdése b) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Ha az önkormányzat ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha] „b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést, c) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követõ év végéig nem használta fel.” (2) A Cct. 14. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

186


[(4) Ha az önkormányzat] „c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon belül – a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kezdi meg a kivitelezést,” (3) A Cct. 14. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidõre, akkor a fel nem használt elõirányzat elvonásra kerül.” (4) A Cct. 14. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Ha az önkormányzat a 14. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.” (5) A Cct. 14. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)–(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevõszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos – maradványt növelõ – elõirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére.” (6) A Cct. 14. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ában foglaltakra tekintettel a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló be-

3. szám

ruházásaiknál a 2006. január 1-jéig még fel nem használt központi támogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelõ részét a) a beruházás megvalósítása során felmerülõ elõre nem látható, mûszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül, b) a többletköltségekre történõ felhasználást a területfejlesztésért felelõs miniszter engedélyezi.” 11. § A Cct. 23. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „c) Saját forrás: a támogatást igénylõ önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott elõirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része.” 12. § A Cct. 23. § g) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehetõ figyelembe] „1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítõ jogi, gazdasági és mûszaki ellenõrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint 74.20.40 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,” 13. § A Cct. 6. számú mellékletének címe, I. és II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:


3. szám

187

,,Támogatható célok 2005–2007. évekre Sorszám

I.

Támogatható cél

Szennyvízelvezetés és -tisztítás

A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják:

1. A tervezett fejlesztés a mûszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minõsíthetõ-e. 2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is elõnyben kell részesíteni: 2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvõ települést vagy agglomerációt, 2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét, 2.3. a 10 000–15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetõ szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét, 2.4. a 2000–10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhetõ szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába esõ igények esetében a szennyezõ anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani, 2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programmal érintett települések, vagy azok társulásai függetlenül a terhelés mértékétõl, 2.6. a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. alpontok alapján felállított sorrendtõl el lehet térni a 2.5. alpont figyelembevételével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása során törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat maradéktalan felhasználására. 3. Az igénykielégítés során elõnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelõnyösebbek. Figyelembe lehet venni – az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét.

Igénybevétel feltételei

1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhetõ. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhetõ a törzshálózat és szennyvízbekötõ-vezeték építéséhez, közbeesõ, üdülõ céljára hasznosított ingatlan bekötõ vezetékével együtt. 2. Nem igényelhetõ támogatás a meglévõ létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévõ szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelõ átalakításához.

3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévõ szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.


188 Sorszám

Támogatható cél

I.1.

Szennyvízközmû beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmû beruházásnak minõsül. Az önkormányzat a szennyvízközmû beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévõ szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben – a meglévõ tisztítótelep jobb kihasználása céljából – a csatornahálózat bõvítését tervezi az önkormányzat.

I.2.

Szennyvíztisztító-telep építése

3. szám Igénybevétel feltételei

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végzõ szervezet javaslatával alátámasztja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá esõ szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követõen az ipari elõtisztító által kibocsátott szennyvíz minõsége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplõ, a közcsatornát károsító anyagokra elõírt határértékeket. A támogatási arány: 75%.

I.3.

Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó népességû települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó népességû település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végzõ szervezet javaslatával alátámasztja.

3. szám Sorszám

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Támogatható cél

I.4.

Szennyvízcsatorna-hálózat építése

II.

Egészségügy – Mûködõ Kórházak és szakrendelõk gép-mûszer beszerzései

A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják:

1. Az ellátásban részesülõk társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. 2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. 3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendõit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. 4. Elõnyben kell részesíteni azon mûszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a mûködéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez.

189 Igénybevétel feltételei

További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedõ közmûves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendõ tisztítótelep a késõbbiek során kiépítendõ közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehetõ. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 75%. Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkezõ területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésõbb az üzembe helyezést követõ 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózatra. A támogatási arány 75%. Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-mûszer beszerzéséhez a következõ szakterületek számára: – képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések; – aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgõsségi eszközök; – onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek.

A támogatási arány: legfeljebb 75%.”

190


14. § A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Közösségi Támogatási Keret megállapodásnak a Bizottsággal történt aláírása után, az operatív programok ismeretében és a pályázati felhívások megjelenését követõen a) rendeletben jelölje ki a finanszírozási szerzõdéssel még nem rendelkezõ e törvény 1. mellékletében szereplõ önkormányzati beruházások közül azokat, amelyek illeszkednek az operatív programok intézkedéseihez; b) rendelje el az a) pont szerinti beruházások esetében az operatív program elõírásainak megfelelõ dokumentumok irányító hatósághoz való benyújtását; c) kezdeményezze az Országgyûlésnél ezen törvényben meghatározott címzett támogatások visszavonását az a) pont szerint kijelölt azon önkormányzatoktól, amelyek beruházásának uniós forrásból történõ megvalósítására született támogatási döntés kihirdetésre került, vagy az adott operatív programból elnyerhetõ forrás megszerzéséhez elõírt feltételeket nekik felróható okból nem teljesítik;

3. szám

d) az e törvényben meghatározott címzett támogatás visszavonásának kezdeményezésével egyidejûleg tegyen javaslatot ezen beruházások címzett támogatási keret terhére történõ kiegészítõ támogatására. A kiegészítõ támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az európai uniós támogatásból és az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része. 15. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Cct. 8. § (3) bekezdése, a 10. § (3) bekezdés c) pontja, a 10. § (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdés e) pontja, a 14. § (9) bekezdése, a 21/A. §-a, a 21/B. §-a, a 21/C. §-a, valamint a 21/D. §-a.

Sólyom László s. k.,




3. szám

1. melléklet a 2006. évi XXIV. törvényhez A helyi önkormányzatok 2006. évben címzett támogatással induló beruházásai Ezer Ft Ebbõl Sorszám

Önkormányzat

Megye

Az igény megnevezése

Beruházás összköltsége

Saját forrás

Az igényelt támogatás ütemezése Igényelt támogatás

2006

2007

2008

Egészségügy Békéscsaba

2.

Orosháza

3.

Békés M. Ö.

4.

Miskolc

5.

Ózd

6.

Mosonmagyaróvár

7.

Jász-NagykunSzolnok M. Ö.

8.

Karcag

9.

Jászberény

10.

Mátészalka

Békés megye

960 000

144 000

816 000

68 000

391 000

357 000

764 160

115 200

648 960

54 000

311 000

283 960

948 480

94 848

853 632

90 000

399 000

364 632

748 800

112 320

636 480

53 000

305 000

278 480

805 901

80 590

725 311

70 000

342 000

313 311

957 576

171 876

785 700

65 000

376 000

344 700

960 000

96 000

864 000

90 000

405 000

369 000

1 472 544

220 882

1 251 662

59 000

622 000

570 662

960 000

211 200

748 800

70 000

305 000

373 800

960 000

144 000

816 000

85 000

382 000

349 000

191

Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet belgyógyászati tömb rekonstrukciója Békés megye Városi Kórház-Rendelõintézet szakrendelõjének rekonstrukciója Békés megye Pándy Kálmán Békés Megyei Kórház Szeghalmi fekvõ- és járóbeteg-ellátó Egységének rekonstrukciója Semmelweis-rendelõintézet Borsod-AbaújZemplén megye Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nõgyógyászati O. rekonstrukciója Borsod-AbaújAlmássy Balogh Pál Kórház Zemplén megye szakrendelõjének rekonstrukciója Gyõr-MosonMosonmagyaróvári Karolina Sopron megye Kórház-Rendelõintézet meglévõ fõépületének részleges rekonstrukciója Jász-NagykunJász-Nagykun-Szolnok Megyei Szolnok megye Hetényi Géza Kórház belgyógyászati épületének bõvítéses rekonstrukciója Jász-NagykunKátai Gábor Kórház rekonstrukció Szolnok megye II. üteme Jász-NagykunErzsébet Kórház Belgyógyászati Szolnok megye Osztály bõvítéses rekonstrukciós, Szülészet-nõgyógyászati Osztály áthelyezése Szabolcs-Szatmár- Mátészalka Területi Kórház Bereg megye sebészeti-diagnosztikai épület bõvítése


1.

Önkormányzat

11.

Szabolcs-SzatmárBereg M. Ö.

12.

Tolna M. Ö.

13.

Keszthely

Megye


Szabolcs-Szatmár- Pszichiátriai Szakkórház Nagykálló Bereg megye rekonstrukciója és szakambulancia építése, 1000 adagos konyha felújítása Tolna megye Balassa János Kórház „B” épületének részleges rekonstrukciója Zala megye Keszthely, Városi Kórház rekonstrukció III. ütem Egészségügy összesen


Saját forrás

192

Ebbõl Sorszám


2006

2007

2008

702 000

58 000

336 000

308 000

668 957

100 344

568 613

10 000

291 000

267 613

960 000

144 000

816 000

56 000

397 000

363 000

11 946 418

1 713 260

10 233 158

828 000

4 862 000

4 543 158

863 880

129 582

734 298

61 000

351 000

322 298

463 834

69 575

394 259

33 000

188 000

173 259

268 800

26 880

241 920

30 000

111 000

100 920

364 800

54 720

310 080

30 000

146 000

134 080

1 221 120 418 560

145 920 62 784

1 075 200 355 776

60 000 29 000

530 000 170 000

485 200 156 776

1 238 400

185 760

1 052 640

87 000

504 000

461 640

1 920 000

288 000

1 632 000

136 000

782 000

714 000

430 752

64 613

366 139

30 000

175 000

161 139

241 920

36 288

205 632

17 000

98 000

90 632

Kultúra 14.

Kalocsa

15.

Kiskunfélegyháza

16.

BAZ M. Ö.

17.

Szeged

18. 19. 20. 21.

22.

23.

Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun megye Borsod-AbaújZemplén megye Csongrád megye

Kalocsa Mûvelõdési Központ és Klubház rekonstrukciója Kiskunfélegyháza Petõfi Sándor Városi Könyvtár bõvítése, rekonstrukciója Levéltár raktárbõvítése

A Szegedi Ifjúsági Ház – többfunkciós mûvelõdési intézmény – rekonstrukciója Fejér M. Ö. Fejér megye Fejér megyei Levéltár kiváltása Budapest XIX. kerület Fõváros KMO Mûvelõdési Ház rekonstrukciója Gyöngyös Heves megye Mátra Múzeum-Orczy Kastély és kertje rekonstrukció Tatabánya KomáromJászai Mari Színház, Népház, Esztergom megye Városi Könyvtár rekonstrukció, bõvítés és környezetrendezés Szombathely Vas megye A Szombathelyi Bartók Terem bõvítése, rekonstrukciója és akadálymentesítése Ajka Veszprém megye Városi Könyvtár és Szabadidõ Központ bõvítése (238 m2) és rekonstrukció

3. szám

78 000


780 000

Önkormányzat

Megye

24.

Bakonybél

Veszprém megye

25.

Budapest VI. kerület

Fõváros


Közösségi ház építése (839,56 m2 és 51 db parkoló) Közösségi és Kulturális Színtér létrehozása Kultúra összesen


Saját forrás


2006

2007

2008

261 096

39 164

221 932

18 000

106 000

97 932

796 800

204 720

592 080

49 000

283 000

260 080

8 489 962

1 308 006

7 181 956

580 000

3 444 000

3 157 956

811 227

121 684

689 543

50 279

333 998

305 266

423 360

42 336

381 024

31 752

182 574

166 698

364 800

36 480

328 320

9 000

166 000

153 320

468 578

70 287

398 291

32 966

185 436

179 889

768 000

115 200

652 800

54 000

313 000

285 800

576 000

86 400

489 600

40 000

235 000

214 600

480 000

72 000

408 000

34 000

195 000

179 000

488 064

146 419

341 645

28 000

163 000

150 645

3. szám

Ebbõl Sorszám

Oktatás Pécs

Baranya megye

27.

Bács-Kiskun M. Ö.

Bács-Kiskun megye

28.

Bács-Kiskun M. Ö.

Bács-Kiskun megye

29.

Kerekegyháza

Bács-Kiskun megye

30.

Miskolc

31.

Szeged

Borsod-AbaújZemplén megye Csongrád megye

32.

Dunaújváros

Fejér megye

33.

Budapest XVI. kerület Fõváros

Pécs, Csokonai V. Mihály Általános Iskola rekonstrukciója, bõvítése, teljes akadálymentesítéssel, lifttel, aulával, konyhával, étteremmel Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bajai Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona bõvítéses rekonstrukciója Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Közoktatási, Szakszolgálati és Gyermekvédelmi Intézménye bõvítéses rekonstrukciója Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény átalakítása, bõvítéses rekonstrukciója Avasi Gimnázium épületbõvítése és rekonstrukciója Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola bõvítéses rekonstrukciója József Attila Általános Iskola 96 férõhelyes középiskolai kollégiummá történõ átalakítása Budapest XVI. kerületi tanuszoda építése


26.

193

Önkormányzat

Megye

Budapest Fõváros

Fõváros

35.

Sopron

36.

Vámospércs

37.

Nádudvar

38.

Hajdúböszörmény

39.

Füzesabony

Gyõr-MosonSopron megye Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Heves megye

40.

Tiszabõ

41. 42. 43. 44. 45.

46. 47.

Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat épületeinek rekonstrukciója, korszerûsítése és bõvítése Széchenyi István Gimnázium átalakítása, tetõtér beépítés Általános iskola bõvítése


Saját forrás


2006

2007

2008

2 880 000

1 920 000

960 000

80 000

460 000

420 000

614 082

92 112

521 970

43 000

250 000

228 970

368 957

55 344

313 613

26 000

150 000

137 613

Általános iskola bõvítése

480 000

72 000

408 000

34 000

195 000

179 000

Általános iskola bõvítése

835 456

345 856

489 600

40 000

235 000

214 600

Remenyik Zsigmond Gimnázium által üzemeltetett térségi tan- és városi uszoda építése 100 férõhelyes óvoda építése

698 880

104 832

594 048

25 000

296 000

273 048

248 950

12 543

236 407

19 000

113 000

104 407

773 280

77 328

695 952

60 000

332 475

303 477

420 000

63 000

357 000

29 000

171 000

157 000

1 686 000

870 000

816 000

68 000

391 000

357 000

351 388

52 708

298 680

24 000

143 000

131 680

493 843

49 440

444 403

37 000

212 000

195 403

553 172

82 976

470 196

39 000

225 000

206 196

422 568

144 000

278 568

23 000

133 000

122 568

Jász-NagykunSzolnok megye Komárom-Esztergom Komárom-Eszter- Bottyán János Mûszaki M. Ö. gom megye Szakközépiskola rekonstrukciója Taksony Pest megye Taksony, Német Nemzetiségi Napköziotthonos Óvoda létesítése Fót Pest megye Fót, Fáy András Általános Iskola építése Péteri Pest megye Pittner Dénes Általános Iskola bõvítése Pest M. Ö. Pest megye Szentendrei Petzelt József Szakképzõ Középiskola felújítása és bõvítése Gyál Pest megye Gyál, Ady Endre Általános Iskola bõvítése és korszerûsítése Csömör Pest megye Csömör, új óvoda építése


34.


194

Ebbõl Sorszám

3. szám

48.

49. 50.

52.

53. 54.

55.

Nagyatád

Megye

Somogy megye


Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója és bõvítése, valamint a József A. Kollégium rekonstrukciója, 7 új tanterem, közösségi tér, kiszolgáló egység építés (1448 m2) Balkány Szabolcs-Szatmár- Balkány, Szabolcs Vezér Általános Bereg megye Iskola átalakítása, bõvítése Szabolcs-SzatmárSzabolcs-Szatmár- Deák Ferenc Gimnázium Bereg M. Ö. Bereg megye (Fehérgyarmat) rekonstrukciója és bõvítése Veszprém Veszprém megye Lovassy Gimnázium rekonstrukciója (5127,33 m2), megszûnõ tantermek pótlása (638,1 m2), tornaterem építése (1185,5 m2) Pápa Veszprém megye 16 db általános tanterem, 7 db szaktanterem és egy aula rekonstrukciója Balatonfüred Veszprém megye Eötvös Lóránd Általános Iskola épületének bõvítése Nagykanizsa Zala megye A fõépület K-i irányú bõvítése, rekonstrukciója, új tornaterem építése Budapest XX. kerület Fõváros Iskolai tanuszoda építése Oktatás összesen


Saját forrás


2006

2007

2008

1 174 567

176 185

998 382

83 000

478 000

437 382

1 171 655

117 166

1 054 489

72 000

513 213

469 276

480 000

48 000

432 000

36 000

207 000

189 000

859 343

129 743

729 600

17 000

371 000

341 600

960 000

144 000

816 000

68 000

391 000

357 000

249 600

37 440

212 160

17 000

102 000

93 160

836 304

125 445

710 859

59 000

340 000

311 859

571 920 21 509 994

204 000 5 614 924

367 920 15 895 070

31 000 1 209 997

177 000 7 659 696

159 920 7 025 377


51.

Önkormányzat

3. szám

Ebbõl Sorszám

195

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


2006

2007

196

Ebbõl Sorszám

2008

Szociális Siklós

Baranya megye

57.

Szentes

Csongrád megye

58.

Hajdú-Bihar M. Ö.

59.

Heves M. Ö.

Hajdú-Bihar megye Heves megye

60.

Nógrád M. Ö.

Nógrád megye

61.

Zala M. Ö.

Zala megye

Siklós-Gyüdi Idõsek Otthona fejlesztése, bõvített program Szentes Város Önkormányzat új 100 férõhelyes Idõsek Integrált Szolgáltató Centrumának építése Komádi Fogyatékosok otthona építése Új 150 férõhelyes Idõsek Otthona építése Parádon 150 férõhelyes bentlakásos intézmény kialakítása, melybõl 140 férõhely tartós bentlakást nyújtó intézményi ellátás, 10 férõhely pedig átmeneti ellátást biztosít+konyha Idõsek Otthona fejlesztés, rekonstrukció Zalabaksa, Szepetnek és Sármellék Községekben Szociális összesen

68 390

387 542

31 003

178 269

178 270

1 077 811

161 672

916 139

85 000

434 000

397 139

970 419

97 041

873 378

69 000

402 000

402 378

1 461 120

145 920

1 315 200

117 000

626 000

572 200

1 680 000

240 000

1 440 000

90 000

870 000

480 000

1 255 055

125 506

1 129 549

94 000

541 000

494 549

6 900 337

838 529

6 061 808

486 003

3 051 269

2 524 536

1 026 251

102 625

923 626

83 219

419 788

420 619

1 350 720

135 072

1 215 648

116 300

575 000

524 348

603 079 592 497

90 462 88 875

512 617 503 622

60 000 60 000

236 000 232 000

216 617 211 622

679 444

203 833

475 611

50 000

222 000

203 611

456 474

68 471

388 003

34 000

180 000

174 003

Vízgazdálkodás Belterületi vízrendezés: 62.

Tokaj

63.

Mád

64. 65.

Adony Dunavarsány

66.

Vásárosnamény

67.

Szekszárd

Borsod-AbaújZemplén megye Borsod-AbaújZemplén megye Fejér megye Pest megye

Tokaj Déli városrész belterületi vízrendezése Mád belterületi vízrendezése

Adony belterületi vízrendezés Dunavarsány belterületi csapadékvíz elvezetés Szabolcs-Szatmár- Vásárosnamény-GergelyiugornyaBereg megye Vitka belterületi vízrendezése Tolna megye Séd-patak 9+915–13+655 km szelvények közötti rendezése

3. szám

455 932


56.

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


2006

2007

2008

3. szám

Ebbõl Sorszám

Ivóvízellátás: 68.

Pécs

Baranya megye

Pécs 12 területegységének ivóvízhálózat fejlesztése Négy települést érintõ távvezeték építése, ivóvízellátás javítása Pásztó + Szurdokpüspöki + Jobbágyi + Szarvasgede

738 210

162 210

576 000

48 000

276 000

252 000

69.

Jobbágyi

Nógrád megye

689 491

103 424

586 067

60 000

275 000

251 067

Kaposvár Város ivóvízminõség-javító programja, Törésponti klórozásos ammóniamentesítés

735 291

147 059

588 232

60 000

276 000

252 232

Bács-Kiskun megye Gravitációs és nyomásalatti szennyvíz-elvezetõ hálózat átemelõkkel, nyomócsövekkel 550 m3/d szennyvíztelep-bõvítés 1100 m3/d-ra Jász-NagykunSzennyvízközmû-beruházás Szolnok megye (gravitációs rendszer) Somogy megye Kaposvár és térségének szennyvízelvezetése Vas megye Szennyvízelvezetés és tisztítás Vas megye Rum és társult községek szennyvízelvezetése és tisztítása Vízgazdálkodás összesen Mindösszesen

1 018 556

509 278

509 278

50 000

240 000

219 278

1 482 478

741 239

741 239

70 000

351 000

320 239

1 989 662

596 897

1 392 765

116 000

667 000

609 765

1 616 869 2 445 738

646 748 1 030 794

970 121 1 414 944

80 000 117 000

465 000 678 000

425 121 619 944

15 424 760 64 271 471

4 626 987 14 101 706

10 797 773 50 169 765

1 004 519 4 108 519

5 092 788 24 109 753

4 700 466 21 951 493

Ivóvízminõség javítás: Kaposvár

Somogy megye

Szennyvízberuházások: 71.

Kecel

72.

Kisújszállás

73.

Mernye

74. 75.

Káld Rum


70.

197

198

2. melléklet a 2006. évi XXIV. törvényhez A helyi önkormányzatok 2006. évre benyújtott és elutasított címzett támogatási igénye Ezer Ft Sorszám

Önkormányzat

Megye



Saját forrás

Ebbõl Igényelt támogatás

Megjegyzés*

Egészségügy Baranya megye

2.

Komló

Baranya megye

3.

Mohács

Baranya megye

4.

Dunavecse

5.

Békés M.Ö.

Bács-Kiskun megye Békés megye

6.

Borsod-AbaújZemplén M. Ö.

Borsod-AbaújZemplén megye

7.

Mezõkövesd


8.

Sárospatak

9.

Szeged

Borsod-AbaújZemplén megye Csongrád megye

10.

Mór

Fejér megye

11.

Fõváros

13.

Budapest III. Kerület Gyõr-MosonSopron M. Ö. Hatvan

Gyõr-MosonSopron megye Heves megye

14.

Heves M. Ö.

Heves megye

12.

Baranya M.-i Kórház rekonstrukciója befejezõ, maximális program Komló, Kórház-Rendelõintézet fejlesztése Mohács, Kórház felújítás III. (befejezõ) ütem + Rendelõintézet részleges felújítása Dunavecse Járóbeteg Szakrendelõ rekonstrukció Pándy Kálmán Kórház Patológiai Osztály rekonstrukció B.A.Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház telephely-rekonstrukció III. ütem Rendelõintézet és Belgyógyászati Osztály járóbeteg-szakellátás és kórházfejlesztési komplex rekonstrukció Egészségügyi Centrum korszerûsítése-bõvítése II. számú rendelõintézet korszerûsítése, Szeged Kórház-rekonstrukció és Szociális Intézményi beruházás Laktanya utcai tüdõgondozó és szûrõállomás rekonstrukciója Petz Aladár Megyei Oktató Kórház rekonstrukció III. ütem Albert Schweitzer Kórház-Rendelõintézet rekonstrukciója Markhot Ferenc Kórház-Rendelõintézet rekonstrukciója

3 103 515

310 352

2 793 163

2

319 745

47 962

271 783

2

1 096 695

164 504

932 191

2

918 577

137 786

780 791

2

786 000

78 600

707 400

2

7 940 000

794 000

7 146 000

2

1 074 280

161 142

913 138

2

975 750

146 361

829 389

2

760 000

114 000

646 000

2

1 475 072

221 261

1 253 811

2

428 620

64 293

364 327

2

4 500 000

450 000

4 050 000

2

4 340 619

651 093

3 689 526

2

1 850 000

185 000

1 665 000

2

3. szám

Baranya M. Ö.


1.

Önkormányzat

Megye

Esztergom

Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom megye

16.

KomáromEsztergom M. Ö.

17.

Tata

18.

Cegléd

KomáromEsztergom megye Pest megye

19.

Nagykáta

Pest megye

20.

Pest M. Ö.

Pest megye

21.

Vác

Pest megye

22.

Marcali

Somogy megye

23.

Siófok

Somogy megye

24.

Somogy M. Ö.

Somogy megye

25.

Dombóvár

Tolna megye

26.

Tolna M. Ö.

Tolna megye

27.

Körmend

Vas megye

28.

Ajka

Veszprém megye

29.

Veszprém M. Ö.

Veszprém megye

Vaszary Kolos Kórház struktúra átalakítása Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház rekonstrukciója Városi Rehabilitációs Szakkórház rekonstrukciója Ceglédi Toldy Ferenc Kórház rekonstrukciója Nagykáta, Szakorvosi Rendelõintézet bõvítéses rekonstrukciója Pest Megyei Szent Rókus Kórház rekonstrukciója Vác, Jávorszky Ödön Kórház rekonstrukció IV. ütem Marcali Kórház-Rendelõintézet rekonstrukció Siófok Városi Kórház rekonstrukció, új épületépítés, meglévõ épület, infrastruktúra rekonstrukció Kaposi Mór Kórház IMS szerkezet megerõsítés födémbe rejtett utófeszítéssel. Mûtéti Tömb, kiszolgáló helységek rekonstrukciója, helikopter-leszállópálya építés Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. Kórház rekonstrukciója II. ütem Balassa János Kórház Rendelõintézetének részbeni átalakítása és szûrõállomással történõ bõvítése Dr. Batthyány Strattmann László Kórház Kórház-rekonstrukció Fõépület homlokzati nyílászárók cseréje mûanyagra, parapet sáv felújítása Farkasgyepû 70 ágyas Pulmonológia II. osztály + ambuláns és röntgen diagnosztikai részlegek rekonstrukciója új szárny építése (tetõtérrel)


Saját forrás


Megjegyzés*

1 508 645

226 297

1 282 348

2

4 697 625

469 763

4 227 862

2

524 040

80 000

444 040

2

1 099 400

165 000

934 400

2

956 594

143 489

813 105

2

1 145 860

171 870

973 990

2

1 640 760

246 114

1 394 646

2

2 975 770

446 366

2 529 404

2

1 741 250

261 187

1 480 063

2

2 200 000

220 000

1 980 000

2

2 055 352

308 303

1 747 049

2

543 391

81 510

461 881

2

1 804 943

270 742

1 534 201

2

490 100

73 515

416 585

2

1 200 375

120 038

1 080 337

2


15.


3. szám

Sorszám

199

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


200

Sorszám

Megjegyzés*

Kultúra Békés megye

Jankay Tibor Múzeum és Mûvészetek Háza rekonstrukció Erkel Ferenc Mûvelõdési Központ rekonstrukciója József Attila Könyvtár rekonstrukciója és bõvítése Többfunkciós Mûvelõdési Központ építése, Sándorfalva Faluházépítés Pesti Színház belsõ átalakítása és rekonstrukciója Gyõri Nemzeti Színház rekonstrukció

31.

Gyula

Békés megye

32.

Makó

Csongrád megye

33.

Sándorfalva

Csongrád megye

34. 35.

Szár Budapest Fõváros

Fejér megye Fõváros

36.

Gyõr

37.

Tét

38.

Debrecen

39. 40. 41.

Debrecen Hajdúsámson Eger

42.

Szolnok

43.

Esztergom

44.

Komárom

45.

KomáromEsztergom M. Ö.

46.

Tata

47. 48.

Abony Budaörs

Gyõr-MosonSopron megye Gyõr-MosonTéti Kistérségi Mûvelõdési Központ Sopron megye építése Hajdú-Bihar megye Általános iskola átalakítása közösségi házzá Hajdú-Bihar megye Csokonai Színház korszerûsítése. Hajdú-Bihar megye Mûvelõdési központ építése Heves megye Bródy Sándor Megyei-Városi Könyvtár rekonstrukciója és bõvítése Jász-NagykunSzigligeti Színház, Szobaszínház és a Szolnok megye mûhelyház rekonstrukciója és mûszaki fejlesztése Komárom-Eszter- Balassa Bálint Múzeum bõvítése, gom megye rekonstrukció Komárom-Eszter- Komárom, kulturális központ építése gom megye Komárom-Eszter- József Attila Megyei Könyvtár gom megye rekonstrukció, bõvítés, környezetrendezés Komárom-Eszter- Magyari Zoltán Városi és Megyei gom megye Mûvelõdési Központ és Móricz Zsigmond Városi Könyvtár rekonstrukciója Pest megye Abony, Ungár Kúria felújítása Pest megye Budaörsi Játékszín és Mûvelõdési Központ rekonstrukciója

797 500

119 625

677 875

2

770 000

115 500

654 500

2

1 078 000

161 700

916 300

2

447 868

67 181

380 687

2

575 648 2 200 000

87 000 572 600

488 648 1 627 400

2 2

3 058 429

458 765

2 599 664

2

540 000

81 000

459 000

2

555 100

83 300

471 800

2

5 900 000 1 710 500 1 225 000

885 000 171 050 183 750

5 015 000 1 539 450 1 041 250

2 2 2

1 557 120

233 568

1 323 552

2

652 720

97 908

554 812

2

1 168 771

233 754

935 017

2

1 507 125

150 000

1 357 125

2

854 431

130 000

724 431

2

282 000 2 333 333

28 200 350 000

253 800 1 983 333

2 2

3. szám

Békéscsaba


30.

Önkormányzat

Megye

Pest M. Ö.

Pest megye

50. 51.

Pest M. Ö. Kaposvár

Pest megye Somogy megye

52.

Siófok

Somogy megye

53.

Somogy M. Ö.

Somogy megye

54.


Szabolcs-SzatmárBereg megye

55.

Gégény

56.

Dombóvár

Szabolcs-SzatmárBereg megye Tolna megye

57.

Vas M. Ö.

Vas megye

58.

Zalaegerszeg

Zala megye

59.

Zalakaros

Zala megye

60.

Zalaszentgrót

Zala megye

Szentendre, Pest Megyei Könyvtár felújítása és bõvítése Vác, Tragor Ignác Múzeum bõvítése Kaposvár, Csiky Gergely Színház külsõ homlokzata és belsõ technológiai rekonstrukciója, raktárépület felújítás és kisebb bõvítés 5868 m2, 1100 m2, 750 m2 Balatoni Regionális Könyvtár Építés 3813 m2, hasznos alapterületen 320 ezer kötet Somogy Megyei Levéltár meglévõ épület részleges felújítása, kultúrpark kialakítása kisebb kapacitású épületépítés Bujtosi Szabadidõ Csarnok felújítás, korszerûsítés a 10 246 m2 alapterületû létesítményben Gégény Faluház és Tornaterem beruházás megvalósítása Városi Mûvelõdési Ház rekonstrukciója A Savaria Múzeum épületének rekonstrukciója és tetõtér beépítése Széchenyi tér 4–6. számú épület bábszínházi rekonstrukciója és bõvítése Új építéssel, a jelenlegi kultúrház helyén, mélygarázzsal, 208 fõs nagyteremmel Városi Mûvelõdési Központ, Könyvtár és Alapfokú Mûvészeti Iskola korszerûsítése és rekonstrukciója


Saját forrás


Megjegyzés*

1 122 693

112 000

1 010 693

2

609 125 3 294 374

61 000 494 156

548 125 2 800 218

2 2

1 552 800

232 920

1 319 880

2

4 051 000

405 100

3 645 900

2

650 000

65 000

585 000

2

390 000

39 000

351 000

2

269 420

40 413

229 007

2

631 650

63 165

568 485

2

504 500

75 675

428 825

2

549 000

82 353

466 647

2

855 935

42 800

813 135

2


49.


3. szám

Sorszám

201

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


202

Sorszám

Megjegyzés*

Oktatás Baranya megye

Komló, Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola átalakítása és bõvítése, tornateremmel

634 185

63 419

570 766

2

62.

Komló

Baranya megye

Komló, Gagarin Általános Iskola felújítása és bõvítése, összességében kisebb alapterülettel, II. emelet nélkül.

562 165

84 325

477 840

2

63.

Pécs

Baranya megye

Pécs, Kodály Zoltán Gimnázium és tornacsarnok felújítása, bõvítése, kollégium kialakítása

1 072 500

160 875

911 625

2

64.

Szigetvár

Baranya megye

Szigetvár, Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója és bõvítése, új kollégium építése

936 119

140 418

795 701

2

65.

Helvécia

Bács-Kiskun megye Helvécia 16 tantermes Általános Iskola

948 523

142 279

806 244

2

66.

Kalocsa

Bács-Kiskun megye Kalocsa Asztrik téri oktatási intézmény rekonstrukciója

1 863 000

279 450

1 583 550

2

67.

Kiskõrös

Bács-Kiskun megye Kiskõrösi Petõfi S. Általános Iskola tornateremmel és napközis konyhával történõ bõvítése, valamint összekötõ nyaktagjának és tetõtérbeépítésének megépítéséhez

663 068

99 460

563 608

2

68.

Vaskút

Bács-Kiskun megye Új óvoda építése

344 564

34 456

310 108

2

69.

Csorvás

Békés megye

Tornacsarnok bõvítése és rekonstrukciója, általános iskola bõvítése és rekonstrukciója, óvoda bõvítése és rekonstrukciója

581 000

87 150

493 850

2

70.

Dévaványa

Békés megye

Eötvös József Gimnázium és Szakképzõ Iskola új tornaterem építése

340 000

51 000

289 000

2

71.

Gyomaendrõd

Békés megye

Iskola komplett rekonstrukciója

665 000

66 500

598 500

2

72.

Sarkad

Békés megye

„Óvodai Centrum”

260 000

39 000

221 000

2

73.

Vésztõ

Békés megye

Iskolai és közösségi többcélú kulturális és „sportlétesítmény” elnevezésû tornacsarnok és uszoda

622 000

62 200

559 800

2

74.

Edelény


Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzõ Iskola bõvítése és rekonstrukciója

1 182 272

118 227

1 064 045

2

3. szám

Baranya M. Ö.


61.

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


3. szám

Sorszám

Megjegyzés*

Kisgyõr


Általános Iskola bõvítése

285 651

28 600

257 051

2

76.

Ózd


Ózd-Sajóvárkonyi ÁMK Általános iskola építése

872 455

106 391

766 064

2

77.

Sátoraljaújhely


V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola rekonstrukciója

572 000

85 800

486 200

2

78.

Szerencs


Szerencsi Szakképzõ Iskola rekonstrukciója és bõvítése

1 840 480

276 072

1 564 408

2

79.

Csongrád

Csongrád megye

Bársony István Mezõgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium bõvítése, korszerûsítése, átalakítása

1 872 359

280 854

1 591 505

2

80.

Csongrád M. Ö.

Csongrád megye

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Hódmezõvásárhely, középsúlyos fogyatékosokat ellátó új épület építése

1 226 400

183 960

1 042 440

2

81.

Földeák

Csongrád megye

Földeák, Návay Lajos Általános Iskola rekonstrukciója, bõvítése

1 707 783

85 389

1 622 394

2

82.

Makó

Csongrád megye

Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet rekonstrukciója, bõvítése

2 104 000

315 600

1 788 400

2

83.

Makó

Csongrád megye

Galamb József Szakképzõ Iskola épület együttesének bõvítése, rekonstrukciója

3 030 000

151 500

2 878 500

2

84.

Röszke

Csongrád megye

Egészségtelen, balesetveszélyes oktatási épületek kiváltása meglévõ oktatási épület bõvítésével

639 499

95 925

543 574

2

85.

Etyek

Fejér megye

ÁMK átalakítása és bõvítése

950 000

142 500

807 500

2

86.

Fejér M. Ö.

Fejér megye

Petõfi Sándor Gimnázium felújítása és bõvítése

256 000

26 000

230 000

2

87.

Mór

Fejér megye

Petõfi Sándor Ált. Iskola alsó tagozatos épületének kiváltása

344 786

51 718

293 068

2

88.

Velence

Fejér megye

Zöldliget Ált. Iskola bõvítése és rekonstrukciója

871 075

130 662

740 413

2


75.

203

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


204

Sorszám

Megjegyzés*

Gyõr-MosonSopron megye

Enese és térsége Általános Iskola Tornacsarnok építése

444 388

66 658

377 730

2

90.

Kóny


Óvoda bõvítéses rekonstrukciója

358 000

53 700

304 300

2

91.

Mosonmagyaróvár


Hunyadi Mátyás Szakképzõ és Szakközépiskola rekonstrukciója

750 000

112 500

637 500

2

92.

Berettyóújfalu

Hajdú-Bihar megye Gimnázium oktatási központtá történõ fejlesztése.

1 397 000

209 550

1 187 450

2

93.

Debrecen

Hajdú-Bihar megye Gönczy Pál Általános Iskola bõvítése

753 000

113 000

640 000

2

94.

Nyíradony

Hajdú-Bihar megye Diákotthon átalakítása gimnáziummá és kollégiummá

280 196

42 030

238 166

2

95.

Tiszacsege

Hajdú-Bihar megye Általános iskola bõvítése.

328 600

32 860

295 740

2

96.

Füzesabony

Heves megye

Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Diákotthon bõvítése és rekonstrukciója

895 000

89 500

805 500

2

97.

Gyöngyös

Heves megye

Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola tornaterme

380 000

57 000

323 000

2

98.

Heves M. Ö.

Heves megye

Arany János Általános Iskola és Szakiskola bõvítése kollégiummal

340 000

34 000

306 000

2

99.

Ludas

Heves megye

Általános Kulturális Központ és négy évfolyamos elemi iskola felépítése

411 950

61 793

350 157

2

100.

Besenyeszög

Jász-NagykunSzolnok megye

J-N-Szolnok Megyei Chiovini Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény rekonstrukciója, tanterem bõvítése, aula, tornaterem építése

760 402

114 060

646 342

2

101.

Fegyvernek


Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola rekonstrukciója

712 675

106 904

605 771

2

102.

Tiszafüred


Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium rekonstrukciója

600 525

60 052

540 473

2

103.

Etes

Nógrád megye

3000 m2 hasznos alapterületû iskola és tornaterem és óvoda

950 000

72 500

877 500

2

104.

Karancskeszi

Nógrád megye

2870 m2 hasznos alapterületû iskola és tornaterem

820 000

71 000

749 000

2

3. szám

Enese


89.

Önkormányzat

Megye


Romhány

Nógrád megye

16 tornatermes általános iskola, 300 adagos konyhával és 150 férõhelyes étteremmel

106.

Alsónémedi

Pest megye

Alsónémedi, Széchenyi István Általános Iskola bõvítése

107.

Budakeszi

Pest megye

Budakeszi, 20+8 tantermes Nemzetiségi Általános Iskola

108.

Érd

Pest megye

109.

Gomba

110.

Saját forrás


Megjegyzés*

349 749

1 049 245

2

589 386

120 000

469 386

2

2 188 405

328 261

1 860 144

2

Érd, Oktatási-Közmûvelõdési Komplexum I. ütem: 8 évfolyamos általános iskola

748 750

112 313

636 437

2

Pest megye

Gomba, Fáy András Általános Iskola építése

681 797

102 270

579 527

2

Gödöllõ

Pest megye

Gödöllõ, új óvoda építése és a Damjanich János Általános Iskola bõvítése

1 499 471

224 921

1 274 550

2

111.

Nagykõrös

Pest megye

Nagykõrös, Kossuth Lajos Általános Iskola bõvítése és felújítása

589 192

88 379

500 813

2

112.

Nagykõrös

Pest megye

Nagykõrös, Ádám László Középiskola és Szakiskola bõvítése, tornaterem építése

386 750

58 013

328 737

2

113.

Ócsa

Pest megye

Ócsa, Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola számítástechnika épülete

344 000

52 000

292 000

2

114.

Pilis

Pest megye

Pilis, Dózsa György út 33. szám alatti Általános Iskola építése

1 434 351

143 436

1 290 915

2

115.

Pomáz

Pest megye

Pomáz, Német Nemzetiségi Általános Iskola rekonstrukció és bõvítés

386 375

58 000

328 375

2

116.

Tahitótfalu

Pest megye

Tahitótfalu, Pollack Mihály Általános Iskola, Könyvtár és Zenei Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény fejlesztése

338 000

51 000

287 000

2

117.

Vasad

Pest megye

Vasad, 4 tantermes Általános Iskola rekonstrukciós bõvítése 4 tanteremmel, 12×24 m tornateremmel.

443 365

66 505

376 860

2

118.

Veresegyház

Pest megye

Veresegyház, óvodaépítés

491 978

98 396

393 582

2

119.

Fonyód

Somogy megye

Fonyód, térségi feladatokat ellátó Kulturális Központ és Kollégium építés, 9200 m2

1 810 600

271 590

1 539 010

2

205

1 398 994


105.


3. szám

Sorszám

Önkormányzat

Megye


120.

Kaposvár

Somogy megye

Kaposvár, Eötvös Loránd Mûszaki Középiskola és Kollégium felújítás 18 620 m2

121.

Siófok

Somogy megye

122.

Ibrány

123.


Saját forrás


206

Sorszám

Megjegyzés*

1 051 280

2

Siófok város Szépvölgyi úti kollégiumának rekonstrukciója és bõvítése, 2302 m2, létszám 159 fõ

680 133

102 020

578 113

2


Az Ibrányi Árpád Fejedelem Általános és Mûvészeti Iskola épületének rekonstrukciója, bõvítése

366 143

86 615

279 528

2

Kótaj


„István király” Általános Iskola bõvítése 6 tanteremmel, tornaterem bõvítése, intézmény akadálymentesítése, rekonstrukciója

495 575

74 336

421 239

2

124.

Mérk


Mérk településen új óvoda, konyha, étterem építése

376 867

19 000

357 867

2

125.

Nyíregyháza


Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola rekonstrukciója

988 161

148 224

839 937

2

126.

Nyírmeggyes


Arany János Mûvelõdési Központ Általános Iskoláját és Alapfokú Mûvészeti Iskola bõvítése tornaterem és konyha-étterem épületszárnnyal

265 128

53 026

212 102

2

127.



Nyírbátor, Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola, Kollégium rekonstrukciója és bõvítése

783 789

78 379

705 410

2

128.

Tiszadob


Tiszadob, Széchenyi István Általános Iskola felújítása, bõvítése

598 000

29 900

568 100

2

129.

Újfehértó


Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképzõ Iskola, valamint kollégiumának rekonstrukciója, bõvítése

1 196 915

179 539

1 017 376

2

130.

Dombóvár

Tolna megye

Belvárosi Általános Iskola épület hõszigetelése, homlokzat rekonstrukciója

253 000

37 950

215 050

2

131.

Dombóvár

Tolna megye

Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium épületének rekonstrukciója és bõvítése

644 154

96 623

547 531

2

3. szám

185 520


1 236 800

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


3. szám

Sorszám

Megjegyzés*

Madocsa

Tolna megye

Korszerû oktatási feltételek megteremtése Madocsán

251 033

37 655

213 378

2

133.

Tamási

Tolna megye

Esszterházy József Tagiskola felújítása

371 000

55 650

315 350

2

134.

Tamási

Tolna megye

Vályi Péter Szakképzõ Iskola Leánykollégiumának rekonstrukciója és bõvítése

379 935

56 990

322 945

2

135.

Tolna M. Ö.

Tolna megye

Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvû Gimnázium Kollégiumának rekonstrukciója

352 143

52 843

299 300

2

136.

Kõszeg

Vas megye

Kõszegi Központi Óvoda új óvodaépítés

489 073

73 361

415 712

2

137.

Káptalanfa

Veszprém megye

Életveszélyes iskolaépület és balesetveszélyes tornaterem újjal történõ kiváltása

429 197

46 567

382 630

2

138.

Magyarpolány

Veszprém megye

A 4 tantermes iskolaépület bõvítése és tornaterem építése

456 000

68 400

387 600

2

139.

Veszprém M. Ö.

Veszprém megye

Új 200 férõhelyes kollégium (2995 m2) és 600 adagos konyha (500m2) építése

1 033 311

110 000

923 311

2

140.

Zirc

Veszprém megye

Zirci Oktatási Központ kialakítása rekonstrukcióval és bõvítéssel 9410,9 m2-en

1 304 049

195 607

1 108 442

2

141.

Becsehely

Zala megye

A jelenlegi iskolaépület részbeni bontása után rekonstrukciós bõvítéssel

543 380

54 338

489 042

2

142.

Zalaegerszeg

Zala megye

Rekonstrukció és bõvítés

539 326

80 899

458 427

2

143.

Zalaegerszeg

Zala megye


774 512

146 150

628 362

2

144.

Zalaegerszeg

Zala megye


725 485

108 823

616 662

2


132.

207

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


208

Sorszám

Megjegyzés*

Szociális Baranya megye

146.

Gyula

Békés megye

147.

Bõcs

148.

Miskolc

149.

Sátoraljaújhely

150.

Csongrád

Borsod-AbaújZemplén megye Borsod-AbaújZemplén megye Borsod-AbaújZemplén megye Csongrád megye

151.

Mórahalom

Csongrád megye

152.

Fejér M. Ö.

Fejér megye

153.

Gyõr-MosonSopron M. Ö.


154.

Debrecen

Hajdú-Bihar megye

155. 156. 157. 158.

Debrecen Nyírábrány Nyíracsád Hatvan

Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Heves megye

159.

Lõrinci

Heves megye

160. 161.

Poroszló Jász-NagykunSzolnok M. Ö.

Heves megye Jász-NagykunSzolnok megye

Pécsbányatelep, volt kórház átalakítása és bõvítése idõsek otthonává „Napsugár Idõsek Otthona” és a „Nyugdíjasok Háza” épületeinek rekonstrukciója Idõsek Otthona kialakítása Õszi Napsugár Otthon rekonstrukciója Egyesített Szociális Intézmény Idõskorúak Otthona rekonstrukciója 50 férõhelyes átmeneti elhelyezést nyújtó ápolási otthon építése, meglévõ épület korszerûsítése, Csongrád „Naplemente” Idõsek Otthona létesítése 110 férõhelyes Ápoló-Gondozó Otthon és 10 férõhelyes Lakóotthon kialakítása A nagylózsi Idõskorúak Otthonában létesítendõ új 100 férõhelyes szociális épület létrehozása Kiskorú Fogyatékosok Otthona bõvítése Terápiás Ház építése Szociális Szolgáltató Ház bõvítése Idõsek Otthona építése 150 férõhelyes Idõsek Otthona kialakítása Bástya utcában 50 férõhelyes Idõsek Otthona létesítése Szociális Otthon építése Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményének bõvítéses rekonstrukciója

653 372

65 337

588 035

2

448 000

67 200

380 800

2

402 336

60 351

341 985

2

1 190 000

178 500

1 011 500

2

872 769

130 915

741 854

2

436 994

65 549

371 445

2

950 000

142 500

807 500

2

1 198 300

120 000

1 078 300

2

789 122

78 912

710 210

2

520 000

78 000

442 000

2

304 000 339 525 0 1 500 000

45 600 50 929 0 225 000

258 400 288 596 0 1 275 000

2 2 2 2

184 823

18 500

166 323

2

574 225 1 051 611

86 134 106 000

488 091 945 611

2 2

3. szám

Baranya M. Ö.


145.

Önkormányzat

Megye

Szolnok

163.

Újszász

164.

Pest M. Ö.

Jász-NagykunSzolnok megye Jász-NagykunSzolnok megye Pest megye

165.

Szentmártonkáta

Pest megye

166.

Ófehértó

167.

Tiszavasvári

168.

Vas M. Ö.

Szabolcs-SzatmárBereg megye Szabolcs-SzatmárBereg megye Vas megye

169.

Vaszar

Veszprém megye

170.

Veszprém M. Ö.

Veszprém megye

171.

Gellénháza

Zala megye

172.

Zalaegerszeg

Zala megye

Kaán Károly úti Idõsek Otthona épületeinek bõvítése Idõskorúak Szociális Otthona rekonstrukciója Pánd, Speciális Otthon 100 férõhelyes bõvítése Szentmártonkáta, Idõsek Otthona építése Gondozási Központ bõvítése Idõsek és fogyatékos személyek otthona rekonstrukciója Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc, épületrekonstrukció és bõvítés 90 fh. benntlakásos intézmény, 30 fh. nappali ellátást nyújtó részleg + jelzõrendszeres házigondozás 102 fh. gondozó épület,12 fh. lakóotthon, 20 fh. szenvedélybetegek rehab. épület, 16 fh. kúria rekonstrukciója Meglévõ irodaépület Idõsek Otthonává történõ átalakítása 52 fõre melegítõ konyhával 50 férõhelyes Idõsek Otthona létesítése Zalaegerszeg, 4815/7 hrsz.-ú ingatlan területén


Saját forrás


Megjegyzés*

1 124 844

168 727

956 117

2

816 000

122 400

693 600

2

1 488 650

148 865

1 339 785

2

314 231

55 277

258 954

2

307 750

15 388

292 362

2

807 175

81 000

726 175

2

377 000

37 700

339 300

2

1 249 159

65 000

1 184 159

2

1 012 238

101 224

911 014

2

371 281

55 692

315 589

2

640 517

96 078

544 439

2


162.


3. szám

Sorszám

209

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


210

Sorszám

Megjegyzés*

Vízgazdálkodás Izsák

Bács-Kiskun megye Izsák Város belterületi csapadékvíz-elvezetés II. ütem

228 951

1 297 391

2

174.

Kiskunfélegyháza

Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyháza-Halesz térség ivóvízellátása I. ütem építése

282 248

42 337

239 911

2

175.

Mélykút

Bács-Kiskun megye Mélykút nagyközség szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási program

3 163 852

1 864 223

1 299 629

2

176.

Sükösd

Bács-Kiskun megye Sükösd nagyközség és Érsekcsanád község közös szennyvízközmû-beruházása

2 542 400

1 016 960

1 525 440

2

177. 178.

Szabadszállás

Bács-Kiskun megye Szabadszállás szennyvízelvezetése

1 608 154

804 077

804 077

2

Szalkszentmárton

Bács-Kiskun megye Szalkszentmárton felszíni vízelvezetés

562 669

56 267

506 402

2

179.

Uszód

Bács-Kiskun megye Uszód-Géderlak-Dunaszentbenedek szennyvízcsatornázása és szennvvízelvezetése

1 783 827

535 149

1 248 678

2

180.

Békés M. Ö.

Békés megye

Békés megye 10 településének belterületi vízrendezése

550 000

55 000

495 000

2

181.

Békéscsaba

Békés megye

Békéscsaba III-IV. kerület északi részének csapadékvíz elvezetése

1 330 888

199 633

1 131 255

2

182.

Medgyesbodzás

Békés megye

Szennyvíztisztító telep és községek közös szennyvízelvezetése

3 638 850

1 455 540

2 183 310

2

183.

Bodrogolaszi


Bodrogolaszi belterületi vízrendezés

420 000

84 000

336 000

2

184.

Gesztely


Belterületi csapadékvíz-elvezetés

408 525

102 131

306 394

2

185.

Komlóska


Komlóska-Erdõhorváti biztonságos ivóvízellátás és ivóvízminõség javítás

261 950

52 390

209 560

2

186.

Mezõkövesd


Szennyvízcsatorna-hálózat építése

1 423 330

853 998

569 332

2

187.

Tibolddaróc


Társult települések szennyvízelvezetése és tisztítása

1 977 135

790 854

1 186 281

2

188.

Taktaharkány


Taktaharkány és Taktaszada szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése

1 796 054

718 422

1 077 632

2

3. szám

1 526 342


173.

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


3. szám

Sorszám

Megjegyzés*

Tiszakarád


Tiszakarád és társult települések szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása

3 360 608

1 344 245

2 016 363

2

190.

Bakonycsernye

Fejér megye

Bakonycsernye és társult községek belterületi vízrendezés

1 221 040

183 156

1 037 884

2

191.

Bicske

Fejér megye

Bicske és társult települések belterületi vízrendezés

5 403 292

270 165

5 133 127

2

192.

Enying

Fejér megye

Enying Város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása

4 086 426

2 043 213

2 043 213

2

193.

Lovasberény

Fejér megye

Lovasberény, Csákvár belterületi vízrendezés

470 816

94 163

376 653

2

194.

Bõsárkány


Bõsárkány nagyközség és térsége szennyvízközmû-beruházás

3 530 811

1 412 324

2 118 487

2

195.

Hajdúböszörmény

Hajdú-Bihar megye Szennyvízcsatorna-hálózat építése

2 594 094

1 556 456

1 037 638

2

196.

Hajdúhadház

Hajdú-Bihar megye Belterületi vízrendezés

1 057 026

105 703

951 323

2

197.

Téglás

Hajdú-Bihar megye Belterületi vízrendezés

641 663

64 166

577 497

2

198.

Bodony

Heves megye

Bodony község belterületi csapadékvíz elvezetése

647 734

64 773

582 961

2

199.

Erdõtelek

Heves megye

Erdõtelek szennyvízelvezetése és tisztítása

1 590 739

795 370

795 369

2

200.

Gyöngyöspata

Heves megye

Gyöngyöspata községi csapadékvíz elvezetése

786 688

157 338

629 350

2

201.

Hatvan

Heves megye

Hatvan és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása

2 716 056

1 075 003

1 641 053

2

202.

Karácsond

Heves megye

Karácsond község szennyvízelvezetése és tisztítása

1 139 023

569 511

569 512

2

203.

Kompolt

Heves megye

Tarnamenti Kistérségi Társulás szennyvíztisztítás és csatornázás

4 197 162

1 678 865

2 518 297

2

Ostoros

Heves megye

Ostoros község belterületi vízrendezés

349 469

104 841

244 628

2

205.

Szihalom

Heves megye

Szihalom és társult települések szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása

3 144 123

1 257 649

1 886 474

2

206.

Tarnaörs

Heves megye

Tarnasági térségi szennyvízelvezetés és tisztítás

7 420 378

2 968 151

4 452 227

2

207.

Nagykörû


„Nagykörûi Medence” belterületének vízrendezése

955 208

382 083

573 125

2

211

204.


189.

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


212

Sorszám

Megjegyzés*


Csapadékvíz-elvezetés

256 772

51 353

205 419

2

209.

Tiszagyenda


Belterületi csapadékvíz elvezetés

474 358

47 436

426 922

2

210.

Tiszaroff


Szennyvízközmû-beruházás

2 888 388

1 155 355

1 733 033

2

211.

Tata

Komárom-Esztergom megye

Tata belterületi felszíni vízrendezés csapadékvíz elvezetése

2 495 448

374 317

2 121 131

2

212.

Drégelypalánk

Nógrád megye

Drégelypalánk, Hont közös szennyvízelvezetés és dejtári telepen történõ tisztítás

1 388 453

555 381

833 072

2

213.

Nógrádmegyer

Nógrád megye

A község magasabb pontjain új övárok kiépítése, a meglévõ nyílt árok felülvizsgálata és indokolt esetben újraépítése, továbbá a faluközpontban zárt csapadékcsatorna kiépítése

980 000

98 000

882 000

2

214.

Nõtincs

Nógrád megye

Fõgyûjtõk, gyûjtõk nyílt szelvényû burkolt árkok, egyéb csatornák gyeprácskõvel burkoltak, füvesítettek. A külterületi patakmeder csökkentett tartalmú rendezését tartalmazza.

1 359 781

135 979

1 223 802

2

215.

Abony

Pest megye

Abony, belterületi csapadékvíz-elvezetés I. ütem

604 956

181 487

423 469

2

216.

Dánszentmiklós

Pest megye

Dánszentmiklós-Nyáregyháza szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

1 447 936

723 968

723 968

2

217.

Õrbottyán

Pest megye

Õrbottyán és térsége szennyvízcsatornázása és szennyvízelvezetõ rendszere

5 504 219

1 717 253

3 786 966

2

218.

Valkó

Pest megye

Valkó, Zsámbok, Vácszentlászló szennyvízközmû-beruházása

2 967 516

1 187 007

1 780 509

2

219.

Látrány

Somogy megye

Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod és Gamás települések szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása, 35678 m grav. csatorna, 26832 m nyomóvez, 31 db átemelõ, 500 m3/d szennyvíztisztító telep

2 282 200

713 148

1 569 052

2

3. szám

Rákócziújfalu


208.

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


3. szám

Sorszám

Megjegyzés*

Nagyatád

Somogy megye

Nagyatád térség szennyvízcsatornázása, 62770 m NÁ 200 grav. csatorna, 47400 m NÁ 150 bekötõ vezeték, NÁ 80 12050 m nyomóvezeték

4 790 325

1 449 619

3 340 706

2

221.

Nagybajom

Somogy megye

Nagybajom város szennyvízelvezetése és tisztítása, 12673 m NA 150 bekötés, 20575 m NA 200 grav. csat., 11803 m nyomóvezeték, 13 db átemelõ, 3 db szagtalanító, 620 m3 szennyvíztisztító

1 589 581

794 790

794 791

2

222.

Siófok

Somogy megye

Siófok Déli városrész belterületi vízrendezése, 7945 m gravitációs csatorna, 1 db átemelõ

412 973

247 784

165 189

2

223.

Szólád

Somogy megye

Szólád, Teleki, Nagycsepely, Kötcse, és Karád települések szennyvízelvezetése és tisztítása, 45310 m NÁ 200, 22704 m nyom. vez., 18 db átemelõ

2 164 903

865 964

1 298 939

2

224.

Csenger


Csenge város szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése

1 077 772

538 886

538 886

2

225.

Csengerújfalu


Csengerújfalu és Ura belterületi vízrendezése

395 000

79 000

316 000

2

226.

Fehérgyarmat


Fehérgyarmat, Kisar és Nagyar belterületi vízrendezése

1 040 000

208 000

832 000

2

227.

Gávavencsellõ


Gávavencsellõ, Balsa és Tiszabercel belterületi vízrendezése

1 353 000

270 600

1 082 400

2

228.

Geszteréd


Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás (vákuumos rendszerû csatornahálózat)

1 012 376

506 189

506 187

2

229.

Kállósemjén


Kállósemjén község belterületi vízrendezése

616 266

92 440

523 826

2

230.

Kölcse


Kölcse és térsége (Kölcse, Sonkád, Fülesd, Mánd, Kömörõ és Túristvándi) belterületi vízrendezése

809 000

161 800

647 200

2

231.

Nagykálló


Nagykálló település belterületi vízrendezése

1 138 756

341 627

797 129

2

232.

Nagyvarsány


Nagyvarsány és térsége (Aranyosapáti, Gyüre, Kisvarsány és Nagyvarsány) belterületi vízrendezése

825 544

206 386

619 158

2


220.

213

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


214

Sorszám

Megjegyzés*

Nyíregyháza


Nyíregyháza, Városi I. sz. csatorna vízgyûjtõ terület fõcsatornáinak rekonstrukciója

282 200

42 330

239 870

2

234.

Ököritófülpös


Ököritófülpös és térsége (Ököritófülpös, Porcsalma, Fülpösdaróc és Géberjén) belterületi vízrendezése

960 000

192 000

768 000

2

235.

Tunyogmatolcs


Tunyogmatolcs és térsége szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása II. ütem

1 467 979

587 192

880 787

2

236.

Nagydorog

Tolna megye

Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése

1 386 181

693 090

693 091

2

237.

Zomba

Tolna megye

Zomba és térsége (Kéty-Felsõnána) szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása

1 400 445

560 177

840 268

2

238.

Csehimindszent

Vas megye

Bérbaltavár és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása

1 489 216

595 687

893 529

2

239.

Badacsonytomaj

Veszprém megye

A fõnyomóvezetékkel párhuzamosan új fogyasztói vezetékek épülnek

1 217 886

182 683

1 035 203

2

240.

Lovászpatona

Veszprém megye

A társult települések szennyvízközmû-építése

3 672 732

1 469 092

2 203 640

2

241.

Somlóvásárhely

Veszprém megye

Somló alatti települések szennyvízcsatorna hálózat + tisztítótelep építése

1 625 600

618 540

1 007 060

2

242.

Sümeg

Veszprém megye

Sümeg és térsége II. ütem csatornahálózat csatlakozva a Sümegi tisztítótelepre

1 636 140

495 383

1 140 757

2

243.

Gelse

Zala megye

Szennyvízelvezetés és -tisztítás

1 494 645

597 858

896 787

2

244.

Gyenesdiás

Zala megye

Gyenesdiás nagyközség belterületi vízrendezése

1 986 600

297 990

1 688 610

2

245.

Keszthely

Zala megye

Keszthely városrészek belterületi vízrendezése

980 617

147 093

833 524

2


233.

3. szám

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


3. szám

Sorszám

Megjegyzés*

Egyéb 246.

Szarvas

Békés megye

247.

Ráckeve

Pest megye

Hivatásos önkormányzati 4 plusz 1 szerállásos tûzoltóság elhelyezése a volt MHSZ bázis helyén Ráckevei Önkormányzat mûemléki épület helyreállítása

440 000

66 000

374 000

1

654 500

98 175

556 325

1

Elutasítás indoka: 1 nem felel meg a jogszabályi feltételeknek 2 költségvetési fedezet hiánya

A helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévõ beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLII. törvény 1. mellékletének 19. sora az alábbiak szerint módosul Ezer Ft Ebbõl Sorszám

Önkormányzat

Megye



Saját forrás


2004

2005


3. melléklet a 2006. évi XXIV. törvényhez

2006

Kultúra 19.

Nagykanizsa

Zala megye

Volt Filmszínház épület mûemlékjellegû bõvítéses rekonstrukciója, zsinórpadlás belsõ szintosztásával

691 049

133 103

557 946

98 896

162 224

296 826

215

216

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A Kormány 10/2006. (I. 18.) Korm. rendelete

a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 68. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a következõ 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) A Kormány által a helyi önkormányzatok 2006. I. félévi belvízvédekezésére – a vis maior tartalék elõirányzatának növelésével – jóváhagyott 785,6 millió forint összegû támogatás felhasználása során e rendelet 13–14. §-ait és 18. § (2)–(4) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A vis maior tartalék (1) bekezdés szerinti összegébõl a megyei területfejlesztési tanács – az önkormányzatok belvízvédekezési támogatási igényei alapján – akkor is igényelhet támogatást, ha a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves elõirányzatot még nem használta fel. Az igények teljesítésérõl a pénzügyminiszterrel történõ egyeztetést követõen a belügyminiszter dönt. (3) A vis maior tartalék (1) bekezdés szerinti összegébõl jóváhagyott támogatásról az önkormányzatoknak a megyei területfejlesztési tanács részére 2006. június 30-ai fordulónappal, legkésõbb 2006. július 10-ig el kell számolniuk. E határidõ elmulasztása esetén a támogatást a központi költségvetésnek vissza kell fizetni.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

3. szám

A Kormány 17/2006. (I. 26.) Korm. rendelete a területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési célfeladatok elõirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következõket rendeli el:

1. § A területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás a támogatási szerzõdésben rögzített éves ütemezésben vehetõ igénybe. A támogatás mértéke évente eltérõ lehet, de egyik évben sem haladhatja meg az 1. melléklet szerinti támogatási intenzitás felsõ határát.”

2. § (1) Az R. 12. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A központi és a megyei pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértékét az 1. melléklet tartalmazza. A támogatási tartalom és/vagy támogatási intenzitás meghatározásánál figyelembe kell venni a (3)–(4) és a (7)–(8) bekezdésekben meghatározott többlettámogatások mértékét. (2) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történõ támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhetõ költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat +4% mértéket. A kamattámogatások teljes összegével számított támogatási intenzitás azonban nem haladhatja meg az 1. mellékletben meghatározott felsõ határát. (3) A vállalkozási övezetben, illetve ipari parkban megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az 1. mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felsõ határát. (4) A cigányság életkörülményeit javító munkahelyteremtõ és termelõ infrastrukturális fejlesztések 15% ponttal magasabb támogatást kaphatnak az 1. mellékletben meghatározott támogatási intenzitás felsõ határánál, ha azt a településen mûködõ cigány kisebbségi önkormányzat és/vagy szervezet támogatja.”

3. szám


(2) Az R. 12. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A célelõirányzat központi és decentralizált megyei kereteibõl egyaránt támogatott kistérségi fejlesztési programok megvalósítását szolgáló és munkahelyteremtõ beruházások, fejlesztések esetében az együttes támogatás mértéke legfeljebb 15% ponttal haladhatja meg az 1. mellékletben meghatározott mértéket.”

217

Melléklet a 17/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez „2. melléklet a 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelethez Támogatható célok és támogatásuk intenzitásának felsõ határai vállalkozásoknak nyújtott képzési támogatások esetében KKV-k

3. § Az R. a következõ 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § A vállalkozásoknak nyújtott képzési támogatások esetében a támogatható célokat és támogatásuk intenzitásának felsõ határait a 2. melléklet tartalmazza. Az itt szabályozott maximális támogatási intenzitásokat 10% ponttal növelni lehet a 68/2001/EK rendeletben szabályozott hátrányos helyzetû munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.”

Nagyvállalatok

A támogatás intenzitásának felsõ max. határa a 68/2001/EK rendelet szerint 80% elismerhetõ költségek §-ában általános képzés esetén

60%

A támogatás intenzitásának felsõ max. határa a 68/2001/EK rendelet szerint 45% elismerhetõ költségek §-ában speciális képzés esetén

35%”

4. § Az R. a következõ 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § E rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vállalkozásoknak képzési támogatás az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági csoportmentességi rendelet (HL L sorozat 10. szám; 2001. 01. 13.) szabályaival összhangban nyújtható.”

5. § Az R. e rendelet mellékletében foglalt 2. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi melléklet számozása „1. melléklet”-re változik.

A Kormány 20/2006. (I. 31.) Korm. rendelete a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjérõl szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjérõl szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítja:

1. § 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.


(1) Az R. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szakmai bizottság tagjai az ágazati minisztérium képviselõi, az ágazati miniszter által felkért szakértõk és az Országos Területfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: OTH) képviselõje. (3) A szakmai bizottság elnökét és tagjait az ágazati miniszter kéri fel.”

218


(2) Az R. 3. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A szakmai bizottság döntését jegyzõkönyvbe kell foglalni. A jegyzõkönyv – az elõzetes támogatásra vonatkozó kormánydöntést követõen – nyilvános. (7) A kórházberuházások esetén a megvalósíthatósági tanulmány értékelését – az egészségügyi intézmény helyszíni megismerését követõen – az Egészségügyi Minisztérium és az OTH szakértõi végzik a beruházás helye szerint illetékes regionális fejlesztési tanácsnak a regionális egészségügyi tanáccsal egyeztetett javaslatai figyelembevételével.”

3. szám

rosi Közgyûlés) 1-1 képviselõje, az ÁNTSZ megyei intézeteinek 1-1 képviselõje, a Magyar Mérnöki Kamara megyei szervezeteinek 1-1 képviselõje és a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalok 1-1 képviselõje. (7) A szakmai bizottság elnöke a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság képviselõje. (8) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke, a (6) bekezdés szerint meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel.” 4. §

2. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Céltámogatás igénylése esetén a megvalósíthatósági tanulmányt egészségügyi gép-mûszer beszerzés esetén a beruházás helye szerint illetékes Regionális Egészségügyi Tanácshoz, a vízgazdálkodási ágazatban a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz kell benyújtani öt példányban.” (2) Az R. 4. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A szakmai bizottság a benyújtott megvalósíthatósági tanulmányokról a benyújtás határidejétõl számított 30 napon belül határoz.”

3. § Az R. a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az egészségügyi ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Regionális Egészségügyi Tanács szakmai bizottsága látja el. (2) A szakmai bizottság állandó tagjai: a regionális fejlesztési tanács 1 képviselõje, a megyei területfejlesztési tanácsok (a fõvárosban: a Fõvárosi Közgyûlés) 1-1 képviselõje, a regionális egészségügyi tanács 1 képviselõje, az ÁNTSZ megyei intézeteinek 1-1 képviselõje, a megyei egészségbiztosítási szervek 1-1 képviselõje, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezeteinek 1-1 képviselõje. (3) A szakmai bizottság elnöke a Regionális Egészségügyi Tanács képviselõje. (4) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a Regionális Egészségügyi Tanács elnöke, a 4. § (6) bekezdés szerint meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel. (5) A vízgazdálkodási ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottsága látja el. (6) A szakmai bizottság állandó tagjai: az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, valamint környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség, a megyei területfejlesztési tanácsok (a fõvárosban: a Fõvá-

Az R. 2. számú melléklete a melléklet szerint módosul.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) Az R. 4/A. §-ának (1) bekezdésében szabályozott szakmai bizottság a 2006. március 1-jei határidõben, illetve azt követõen benyújtott megvalósíthatósági tanulmányok értékelését végzi. A 2006. március 1-je elõtt benyújtott megvalósíthatósági tanulmányok értékelését a korábbi rendelkezések szerint kell elvégezni. (3) Az R. 4. §-ának (15)–(20) bekezdése, valamint 5. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése hatályát veszti.


Melléklet a 20/2006. (I. 31.) Korm. rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklet A) rész 2. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. A megvalósíthatósági tanulmány mûszaki munkarésze tartalmazza:] „a) a meglévõ – a beruházás céljával összefüggõ – állapot bemutatását, a beruházás indokait, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggõ szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben, és a közmûves szennyvízelvezetõ és -tisztító mûvel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben elõírt környezetvédelmi és gazdaságossági vizsgálatokkal együtt;

3. szám


b) az ivóvíz és a keletkezõ (közcsatornába vezetett) szennyvíz mennyiségét és minõségét, az ellátandó lakosok számát, a szennyvíz-beruházással érintett lakosegyenértéket (LE), figyelemmel a tervezett ipari fejlesztésekre, egy fõre jutó vízfogyasztás elõrejelzésére, bemutatva az igényeket alakító tényezõket pl. a szolgáltatási díjváltozások becsülhetõ hatását;” 2. Az R. 2. számú melléklet D) rész h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [D) A céltámogatási körbe tartózó (szennyvízelvezetés és -tisztítás) beruházásoknál a megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza:] „h) ha a keletkezõ szennyvíz mennyisége nem éri el a napi 5000 m3-t, vizsgálni kell a természetes szennyvíztisztítási eljárások fõ tisztítási elemként vagy utótisztítóként való alkalmazhatóságát (pl. gyökérzónás, faültetvényes stb.),”

A Kormány 39/2006. (II. 20.) Korm. rendelete a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 68. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18/A. § (1) A Kormány által a helyi önkormányzatok 2006. elsõ félévi belvízvédekezéssel kapcsolatos többletköltségeire – a vis maior tartalék elõirányzatának növelésével – jóváhagyott 785,6 millió forint összegû támogatásból 196,4 millió forint használható fel az önkormányzatoknál felmerülõ védekezési kiadásokra. Ezen elõirányzat

219

felhasználása során e rendelet 13–14. §-ait és 18. § (2)–(5) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A Kormány által a helyi önkormányzatok 2006. elsõ félévi belvízvédekezéssel kapcsolatos többletköltségeire jóváhagyott 785,6 millió forint összegû támogatásból 589,2 millió forint használható fel a 2006 januárjában súlyos belvízhelyzetben lévõ Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyék érintett önkormányzatainál a belvízveszély mérséklésével összefüggõ kiadásokra. (3) A (2) bekezdés szerinti elõirányzat megyék közötti felosztásáról a belügyminiszter – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a megyei védelmi bizottságok javaslata alapján – dönt. (4) Az önkormányzatok a (2) bekezdés szerinti támogatási igényüket – a megyei védelmi bizottságok útján – a megyei területfejlesztési tanácsokhoz nyújthatják be. Az önkormányzatok támogatási igénye alapján a vis maior tartalék (2) bekezdés szerinti összegébõl – a területfejlesztési tanács elnökének javaslatára – a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyeztetett döntése szerint elõleg folyósítható. (5) A megyei területfejlesztési tanács: a) a vis maior tartalék (1) és (2) bekezdések szerinti összegébõl akkor is igényelhet támogatást, ha a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves elõirányzatot még nem használta fel, b) az önkormányzatoknál a belvízveszély mérséklésével összefüggõ kiadásokra a (4) bekezdés szerint felosztott megyei keretösszeg erejéig nyújthat be vis maior tartalékra vonatkozó kérelmet. (6) Az igények teljesítésérõl a pénzügyminiszterrel történõ egyeztetést követõen a belügyminiszter dönt. (7) A vis maior tartalék (1)–(7) bekezdés szerinti összegébõl jóváhagyott támogatásról az önkormányzatoknak a megyei területfejlesztési tanács részére 2006. június 30-ai fordulónappal, legkésõbb július 10-ig el kell számolniuk. E határidõ elmulasztása esetén a támogatást az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésnek.”

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) A Rendelet 6. § (3) bekezdésének elsõ mondata e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszíti.


220

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A pénzügyminiszter és a belügyminiszter 4/2006. (I. 26.) PM–BM együttes rendelete

a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2006. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megilletõ forrásokról* A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: KT) 14. §-ának (3) bekezdésében és 52. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a KT 4. számú mellékletében foglaltakra – a következõket rendeljük el:

1. § (1) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a KT 3. számú melléklete és a 4. számú mellékletének B) I. pontja alapján megállapított normatív állami hozzájárulásokat és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadót az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (4) bekezdése alapján külön rendeletben kihirdetésre kerülõ, a KT 3. számú mellékletének 11. a) pontjában foglalt szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladataihoz és a 12. c) pontjában foglalt emelt színvonalú bentlakásos ellátáshoz kapcsoló hozzájárulások kivételével – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásából számított mutatószámok és a KT szerinti fajlagos összegek figyelembevételével – helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A helyi önkormányzatokat a KT 8. számú melléklete és a 4. számú mellékletének B) I. pontja alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatásokat és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadót – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásából számított mutatószámok és a támogatási összegek figyelembevételével – helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (3) Helyi önkormányzatonként részletezve a) az (1) bekezdésben felsorolt normatív állami hozzájárulások és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó együttes összegét, b) a (2) bekezdésben felsorolt normatív, kötött felhasználású támogatások és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó együttes összegét, c) a KT 5. számú mellékletének 22. pontja szerinti központosított elõirányzat összegét,

3. szám

d) a KT 18. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a települési önkormányzatok közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-át és a KT 4. számú mellékletének B) II. pontja alapján a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedésének összegét, e) a KT 4. számú mellékletének B) III. pontja szerint a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérséklõ kiegészítés vagy beszámítás összegét, f) e bekezdés a)–e) pontjaiban foglalt források együttes összegét, g) a KT 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározott államháztartási tartalékot, h) a KT 52. §-ának (5) bekezdésében foglalt intézkedésig a KT 52. §-ának (4) bekezdése szerinti átmeneti pénzellátás alapját e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A többcélú kistérségi társulásokat (a továbbiakban: társulások) a KT 8. számú mellékletének V. pontja alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatásokat – a társulások adatszolgáltatásából számított mutatószámok és a KT szerinti fajlagos összegek figyelembevételével – társulásonként és jogcímenként részletezve e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (5) A társulások számára a KT 3. számú melléklete és a 4. számú mellékletének B) I. pontja alapján megállapított normatív állami hozzájárulásokat és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadót az Áht. 64. §-ának (4) bekezdése alapján külön rendeletben kihirdetésre kerülõ, a KT 3. számú mellékletének 12. c) pontjában foglalt emelt színvonalú bentlakásos ellátáshoz kapcsoló hozzájárulások kivételével – a társulások adatszolgáltatásából számított mutatószámok és a KT szerinti fajlagos összegek figyelembevételével –, valamint a társulásokat a KT 8. számú melléklete alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatásokat – a társulások adatszolgáltatásából számított mutatószámok és a támogatási összegek figyelembevételével – társulásonként részletezve e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (6) Az Áht. 64. §-ának (4) bekezdésében foglalt külön rendelet kihirdetéséig a KT 3. számú mellékletének 12. c) pontja szerinti emelt színvonalú bentlakásos ellátás alap-hozzájárulásnak a 70%-a elõlegként illeti meg a helyi önkormányzatokat és a társulásokat az e rendelet 1. számú, illetve az 5. számú mellékletében részletezettek alapján.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

* A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2006. évi 7. számának III. kötete tartalmazza, melyet az érintett elõfizetõk (helyi önkormányzatok, minisztériumok stb.) kérés nélkül megkapnak, más elõfizetõknek – kérés esetén – megküldjük (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

Dr. Veres János s. k.,

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

pénzügyminiszter

belügyminiszter

3. szám


A belügyminiszter 6/2006. (II. 8.) BM rendelete a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú mellékletének 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A támogatás igénylése 1. § (1) Támogatást az önkormányzatok kizárólag belterületi közterület, önkormányzati, állami vagy (mûemlékeknél) egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén igényelhetnek, komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján. (2) Támogatási igényt a 2005-ben támogatást kapott önkormányzatok közül csak az nyújthat be, amely a 2005. évi támogatásról és a vállalt önrészrõl a 9/2005. (III. 11.) BM rendeletben meghatározottak szerint elszámolt. (3) A pályázat szempontjából a) pincének minõsül a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képezõ pincék, b) természetes partfalnak minõsül az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb. Nem tekinthetõ partfalnak az 50%-ban megtámasztó szerkezettel ellátott partfal (támfal), valamint a mûködõ és a felhagyott bányafal, c) földcsuszamlásnak minõsül a természetes egyensúlyát vesztett lejtõ vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elõ. (4) Támogatás igényelhetõ a már bekövetkezett károk elhárításához, a káresemények megelõzéséhez, valamint indokolt esetben a veszélyhelyzetet feltáró kutatásra (a továbbiakban: veszélyelhárítás). Amennyiben a védett érték kisebb mint a beruházási költség, a támogatás áttelepítésre is felhasználható. (5) Azon önkormányzat, amelynek a 2005. évben beadott, a 2. § (6) bekezdésnek megfelelõ tartalmú pályázata forráshiány vagy formai okok miatt nem kapott támogatást, még fennálló – változatlan – igénye esetén szûkített

221

tartalmú pályázatot nyújthat be, mely tartalmazza – az esetleges formai hiányosság pótlásán kívül – a 2. § (6) bekezdés b), f), j), k), l) pontjaiban felsoroltakat.

2. § (1) A pályázati rendszer mûködtetésére – a BM önkormányzati helyettes államtitkárának javaslata alapján – a belügyminiszter Szakértõi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) nevez ki. A kinevezések visszavonásig érvényesek. (2) A támogatásban csak a veszélyelhárítási munkálatokhoz a Bizottság által elfogadott költségeinek megfelelõ részét saját forrásként biztosító önkormányzatok pályázatai részesülhetnek. A szükséges minimális önrész az önkormányzat elõzõ évi mûködési kiadásainak arányában: a) 50 millió Ft-ig 10%; b) 50–250 millió Ft-ig 20%; c) 250–1000 millió Ft-ig 30%; d) 1000 millió Ft fölött 40%. (3) A települési önrész maximálisan 30%-ának erejéig természetbeni hozzájárulás is elfogadható, amik a következõk lehetnek: a védelmi feladatokhoz kapcsolódó, szakértelmet nem igénylõ munkavégzés, anyag, szállítás. (4) A pályázatot három – egy eredeti és két másolati – példányban a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságához, illetve a Fõváros és Pest megye esetében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósághoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani. A pályázatok beadása folyamatos, az éves betervezett, megelõzõ jellegû beavatkozást célzó pályázatok elbírálásához a postai úton való beérkezés határideje 2006. április 1. és szeptember 1. Az Igazgatóság a pályázatot az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdésben foglaltak alapján megvizsgálja – hiányosság esetén –, az önkormányzatot 15 napon belül, 8 napos határidõvel hiánypótlásra szólítja fel. (5) Új támogatási igény egy összefüggõ helyszínre, egy igénybejelentésen adható be, melyen akár mindhárom veszélyforrás is elõfordulhat. Ha csak pinceveszély-elhárításra pályázik az önkormányzat, akkor a település egészét kell egy helyszínnek tekinteni. (6) A pályázat elõírt tartalma: a) tartalomjegyzék, b) adatlap és mellékletei (az önkormányzat felhatalmazással rendelkezõ képviselõjének aláírásával), c) a pályázat rövid szöveges indokolása, d) több év alatt, több helyszínen megvalósítható veszélyelhárítás esetén – az éves munkaterv mellett – az önkormányzat középtávú, komplex munkaterve (3. számú melléklet),

222


e) a tervezett beavatkozás helyszínének ingatlan-nyilvántartási térképmásolata az érintett terület pontos bejelölésével, f) a beavatkozási terület tulajdoni lapjának három hónapnál nem régebbi másolata; fellelhetõ tulajdonos hiányában a jegyzõ nyilatkozata ennek tényérõl, g) átnézeti helyszínrajz, az érintett terület és a települési belterülethez való viszonyának pontos bejelölésével, M=1:10 000 méretarányban, h) a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSZ) illetékes területi hivatalának szakhatósági állásfoglalása a felszínmozgás veszélyességérõl és a beavatkozás indokoltságáról (kivéve pincék veszélyelhárítása), i) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes szervezeti egységének szakhatósági állásfoglalása a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. §-ában felsorolt esetekben, j) az önkormányzat 2005. évi költségvetési rendelete, vagy a költségvetési rendelet kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az önkormányzati bevételeket és a kiadások fõösszegét, a mûködési kiadások összegét, k) az önkormányzat saját (pénzbeni, illetve természetbeni) forrásrészét igazoló képviselõ-testületi határozatának jegyzõkönyvi kivonata, amely tartalmazza a beruházás tárgyát, pontos összegét (teljes beruházás értéke, saját rész Ft-ban és %-ban), nyilatkozat a saját erõ biztosításáról, esetlegesen több évre ütemezve, l) a tervezett beavatkozásról az építési hatóság jogerõre emelkedett és végrehajtható építési engedélye, amennyiben a beavatkozás (pályázott beruházás) építési engedélyhez kötött építkezési munkával jár. Építési engedélyhez esetleg nem kötött beavatkozás esetén az építésügyi hatóság nyilatkozatát arról, hogy a tervezett beavatkozás a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak – így különösen a településrendezési terveknek, helyi építési szabályrendeleteknek, ezek hiányában az illeszkedési szabályoknak – megfelel. (7) Az Igazgatóságok az ellenõrzött pályázatokat a hiánypótlás beérkezésétõl számított 8 munkanapon belül 2 példányban (egy eredeti és egy másolati példányban) továbbítják a Bizottsághoz, a BM Településfejlesztési és -üzemeltetési Fõosztály címére (1903 Budapest, Pf. 314). (8) Bekövetkezett káreseményrõl a 4. számú melléklet kitöltésével, a Bizottságnak azonnali tájékoztatást kell küldeni. (9) Évközi sürgõs beavatkozást igénylõ esetekben az Igazgatósághoz küldendõ támogatási kérelemként elegendõ a káresemény leírása, a kitöltött 1. számú melléklet (pincék esetében 2. számú melléklet is), helyszínrajz, tulajdoni lap, veszélyelhárítási terv és munkáinak költségei. A kérelmeket az Igazgatóság az esetleges hiánypótlást követõ 8 napon belül továbbítja a Bizottsághoz.

3. szám

A pályázat döntési rendszere 3. § (1) A támogatásról a belügyminiszter határoz a Bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. (2) A belügyminiszter a pályázottnál kisebb támogatás megítélésérõl is dönthet. Az önkormányzat ennek ismeretében, arányosan módosíthatja önrészvállalását, melyrõl az önkormányzat tájékoztatja az Igazgatóságot és a Bizottságot. (3) Az éves programok támogatásáról a Bizottság helyszíni szemléket követõen, az 5. számú mellékletben meghatározott veszélyességi kategóriák és a védendõ értékek alapján – a Bizottság által besorolva – április 1-jét, illetve szeptember 1-jét követõ 60 napon belül a 2. § (9) bekezdésben foglalt sürgõsségi esetekben pedig 15 napon belül tesz a döntésre javaslatot a belügyminiszter részére. (4) A pályázatok elbírálásánál elõször azon önkormányzatok igényeit kell elbírálni, ahol a lakosság 2006. január 1-jén a 3000 fõt nem haladta meg. Az ennél nagyobb települések igényeit a fennmaradó összeg terhére lehet kielégíteni. (5) A természetes partfalak és földcsuszamlások okozta életveszély elhárítása esetében, a létesítmények fontosságát is figyelembe véve, elõnyben kell részesíteni az önkormányzati, állami, egyházi tulajdonú (utóbbi esetben mûemléki) belterületi közterületen lévõ ingatlanok védelmét. Magántulajdonú ingatlanok életveszély-elhárítása csak az önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú belterületi ingatlanokkal kapcsolatos pályázati igények kielégítése után fennmaradó összegbõl támogatható. (6) A pályázatok elbírálásánál – azonos szintû veszélyeztetettség esetén – elõnyben részesülnek azon települések pályázatai, amelyek szerepelnek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében. (7) A megítélt támogatás mértékérõl, az esetleges elutasításról indokolással, a Bizottság a Belügyminisztérium honlapján (www.b-m.hu), valamint az Önkormányzatok Közlönyében és a Belügyi Közlönyben tájékoztatja a pályázókat. (8) Nem nyújtható támogatás, ha a káreseményt maga az önkormányzat okozta, vagy magántulajdonon fennálló közvetlen életveszély esetén azt az önkormányzat, illetve harmadik személy idézte elõ.

3. szám


(9) Az önkormányzat köteles biztosítani a Bizottság számára a pályázott, veszélyelhárítást igénylõ helyszínek szemléjét. (10) A támogatási keret részben az évközi, sürgõs beavatkozást igénylõ károk felszámolására kerül felhasználásra. E támogatási rendszerben beavatkozást igénylõ helyzetnek csak az 5. számú melléklet 1. veszélyességi kategóriájába tartozó esetek minõsülnek.

223

1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-a szerinti kamattal megnövelve a központi költségvetés javára visszafizetni.

A támogatás elszámolásának szabályai 6. §

(11) A belügyminiszter sürgõs beavatkozást és különös méltánylást igénylõ, kellõen alátámasztott esetekben a szükséges önrész mértékét – egyedi elbírálás alapján – mérsékelheti.

(1) A támogatásban részesült önkormányzat a támogatás és az önrész rendeltetésszerû felhasználásáról szóló elszámolását a munkák befejezését követõ 30 napon belül az Igazgatósághoz 2 példányban köteles megküldeni.

(12) Támogatás a veszélyelhárítás követelményeinek megfelelõ, leginkább költségtakarékos megoldáshoz nyújtható. Amennyiben az önkormányzat más megoldást választ, támogatás csak úgy adható, ha a leginkább költségtakarékos és a választott módozat közti különbséget teljes egészében az önkormányzat (magántulajdonos) finanszírozza.

(2) Az 5. § (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása, valamint az 5. § (3) bekezdésben rögzített esetek e pályázati rendszerbõl egy évre való kizárást vonnak maguk után.

A támogatás folyósítása 4. § (1) A támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli juttatás. (2) A támogatást – tekintettel annak veszélyelhárítási, illetve kármentesítési jellegére – az önkormányzatok utólagos elszámolásra kapják meg. (3) A támogatás folyósítását a Bizottság elnöke a miniszteri döntést követõen azonnal kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál.

A támogatás felhasználásának szabályai 5. § (1) Veszélyelhárítási támogatásban részesülõ önkormányzat köteles megfelelõ képesítéssel és a munkavégzés ellenõrzéséhez megállapított jogosultsággal rendelkezõ – mûszaki ellenõri nyilvántartásban szereplõ – mûszaki ellenõrt alkalmazni. Pinceveszély-elhárítási munkákat csak bányakapitánysági igazolással rendelkezõ kivitelezõ végezhet. (2) A pályázathoz csatolt építési és egyéb hatósági engedélyben foglalt mûszaki megoldástól eltérni csak a Bizottság elõzetes hozzájárulása és a megfelelõ engedély(ek) módosítása esetén szabad. (3) Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben jogtalanul vette igénybe, vagy nem a pályázatban megjelölt célra használta fel, akkor a jogtalanul igénybe vett támogatást köteles az államháztartásról szóló

(3) Az Igazgatóság az alakilag és számszakilag felülvizsgált és hiánypótolt elszámolások egy példányát 15 napon belül küldi meg a Bizottságnak. (4) Az elszámolásokhoz csatolni kell a) a ténylegesen elvégzett feladatokat és pénzügyi teljesítéseket tartalmazó adatlapot és mellékleteit, polgármesteri (jegyzõi) aláírással; b) a felelõs mûszaki ellenõr által záradékolt, tételes vállalkozói számlák másolatait; c) a számlák kiegyenlítését bizonyító pénzintézeti számlakivonatok másolatait; d) a tulajdonosi hozzájárulások befizetését igazoló bizonylatok másolatait (ha voltak); e) a közbeszerzési eljárás megtörténtének igazolását, illetve, hogy mely okból volt az elhagyható; f) a természetben teljesített munkák esetén fa) a munkabér elszámolásainak másolatait, fb) a felhasznált szállítások mennyiségérõl (km, m3), értékérõl jegyzõi aláírással hitelesített igazolást, fc) a felhasznált anyagok mennyiségérõl, értékérõl jegyzõi aláírással hitelesített igazolást, fd) összefoglaló fõösszesítõt jegyzõi és mûszaki ellenõri aláírással hitelesítve; g) pincerendszerek veszélyelhárítása esetén a bányakapitányság igazolásának másolati példányát arról, hogy a kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõje szerepel a föld alatti munkavégzésre jogosult felelõs mûszaki vezetõi névjegyzékben. (5) A tervezõi és kivitelezõi számlák másolatait jegyzékbe kell foglalni. Ugyanez vonatkozik a pénzintézeti teljesítések másolataira is, a kölcsönös hivatkozásokkal együtt. (6) Ha a tervezõi és kivitelezõi munkák ellenõrzését külsõ szakértõ látja el, úgy azok számláit a jegyzõnek kell ellenõriznie és igazolnia. (7) A vállalkozói (tervezõi, kivitelezõi) számláknak tételesen kell az egy-egy feladat mennyiségeit, egységárait és értéküket tartalmazni. A vállalkozói számlákból ki kell

224


tûnnie, hogy – ha többféle feladat volt – egy-egy pincére, partfalra, földcsuszamlásra vagy kapcsolódó munkákra milyen ráfordítás történt. (8) A pince megerõsítési munkáknál az elszámolásokból egyértelmûen kiolvashatónak kell lennie, hogy mely köztulajdont érintõ hatástalanítási feladat érdekében vált szükségessé.

3. szám

szamlásnál milyen helyrajzi számú ingatlannál használták fel.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

(9) Ha volt magántulajdonosi hozzájárulás, azt is fel kell tüntetni, hogy azt melyik pincénél, partfalnál, földcsu-

Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

1. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Adatlap a pince-, partfal- és földcsuszamlásveszély-elhárítási támogatáshoz, valamint az elszámoláshoz Általános adatok Település neve

Irányítószám

Címe

Tel.

Fax

Polgármester neve

Tel.

Mobil

Polgármesteri Hivatal e-mail címe A település elõzõ évi mûködési kiadásai (E Ft)

Lakosainak száma

Adatközlés tárgya

Az adatközlés tárgyéve

Tervezõ cég(ek) neve Kivitelezõ cég(ek) neve Mûszaki ellenõr neve A vállalkozásba adás módja A település rendelkezik-e komplex programmal A pályázat tárgya

Pince

Partfal

Földcsuszamlás

A táblázatok mennyiségi adatainak kitöltésénél szükséges a javasolt mértékegység használata, egy tizedes pontossággal. Pénzügyi adatok Tárgyévi összes költség [terv, elszámolás (E Ft)] Települési önrész

pénzbeni (E Ft) természetbeni (E Ft)

Magántulajdonosi hozzájárulás (E Ft) Egyéb állami forrás (E Ft) Igényelt támogatás (E Ft) Tervezés (E Ft) (szakvélemény, komplex program, tömbtanulmány éves munkaterv, kiviteli terv stb.) Kutatás (E Ft) (geofizika, üregkutató fúrás, geotechnikai vizsgálat) Mûszaki ellenõrzés (E Ft) Kivitelezés (E Ft)

3. szám


225

A pincék mûszaki jellemzõi A mentesítésbe bevont pincék száma Hossza (fm) Térfogata (m3)

A természetes partfal mûszaki adatai Címe vagy egyértelmû helymeghatározása Hossza (fm) Minimális magassága (fm) Maximális magassága (fm) Jellemzõ dõlésszöge (fok)

A földcsuszamlás jellemzõi A földcsuszamlást jellemzõ hely meghatározása A földcsuszamlás elsõ jeleinek észlelési ideje Tengely irányú hossza (fm)

szélessége (fm)

Becsülhetõ területe (m2)

A veszélyeztetett terület jellemzése A veszélyeztetett létesítmények megnevezése, léte (igen/nem), vagy darabszáma és távolsága (db, fm)

Felül db

Alul fm

db

fm

Közintézmények Lakóépületek Egyéb létesítmények Vízvezeték Csatorna Gáz Légvezeték oszlop Út Mûködõ vasútvonal Egyedi szikkasztók aránya (%)

Korábban történt felszínmozgások A 2000. január 1. után történt felszínmozgásokról lásd a 3. számú mellékletet. Partfal esetében a tervezési szakaszon korábban történt-e beavatkozás? Igen–nem. 1997. január 1. után állami támogatásból megvalósult megtámasztó szerkezet(ek) esetében lásd a 2. számú mellékletet. Megvalósítás Pincemunkák (a részletes adatokat a 2. számú mellékletben kell feltüntetni) A mentesítésbe bevont pincék száma Megerõsítés

hossza (fm) térfogata (m3) költsége (E Ft)

Megszüntetés

hossza (fm) térfogata (m3) költsége (E Ft)


226

3. szám

Támfalépítési, illetve rézsûkialakítási munkák Címe vagy egyértelmû helymeghatározása A támfal szerepe

Pince

Partfal

Módszer Hossza (fm) Jellemzõ magassága (fm) Látható felülete (m2) Költsége (E Ft) Egységár (E Ft) Elõkészítés (pl. bozótirtás) (m 2) A rézsûkialakítás módja (gépi, kézi stb.) Mozgatott kõzetmennyiség (m 3) Mozgatott kõzet fajtája A kialakított rézsû jellemzõ magassága (fm) Felülete (m2) Jellemzõ dõlésszöge (fok) Növényzettelepítés, fajtája Költsége (E Ft)

Speciális víztelenítési eljárások Víztelenítõ eljárás típusa (pl. ásott, „fûrészelt” mélyszivárgó, ejtõkutas rendszer stb.) Hossza (fm) Akna (db) Jellemzõ mélysége (mélyszivárgó, akna) (fm) Költsége (E Ft)

Közmûvek és egyéb járulékos munkák Út [járda és közút (összesen)]

hossza (fm) felülete (m2) költsége (E Ft)

Víznyomócsõ

hossza (fm) költsége (E Ft)

Csatornázás


Felszíni vízelvezetés


Kisajátított terület

nagysága (m2) költsége (E Ft)

Lebontott épületek

száma (db) költsége (E Ft)

Egyéb munkák

megnevezés költsége (E Ft)

Dátum:

Adatközlõ:

Földcsuszamlás

3. szám


227

2. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Tételes adatok Pinceveszély-elhárítási támogatáshoz Pince megszüntetési, illetve megerõsítési munkák Sorszám

Vonatkozó melléklet(ek) sorszáma

A beavatkozás helye

Vesz. kat.1

Módszer2

Hossza (m)

Talp szélessége (m)

Magasság (m)

Térfogata (m3)

Költsége (E Ft)

1

Az 5. számú melléklet szerinti veszélyességi kategória. Ugyanabban a pincében végzendõ, tömedékelés (t) és megerõsítési (m) munka esetén külön sorba kell írni a két módszerrel tervezett munka adatait. A komplex program készítésekor a hossz-, térfogat- és költségadatok becsültek, míg az éves munkatervben az adatok számítottak.

2

Pincékhez közvetlenül kapcsolódó támfal, vagy más megtámasztó szerkezet felújítási, korszerûsítési, építési munkák Sorszám

Melléklet sorszáma

A beavatkozás helye

Ideje* (év)

Módszere

A táblázatok több adat esetében szükség szerint bõvíthetõk. * Illetve, ha tervezett munkáról van szó: terv.

Hossza (m)

Átl. magassága (m)

Felülete (m2)

Költsége (E Ft)


228

3. szám

3. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez A települési komplex munkaterv tartalma 1. Az egész településre kiterjedõen be kell mutatni a pincekárosodások, partfalomlások és földcsuszamlások hatásaként meglévõ és várható veszélyforrásokat. 2. Az ismert pincék, partfalak, földcsuszamlások felsorolása, az 5. számú melléklet szerinti veszélyességi kategóriákba sorolása. 3. A veszélyforrások ábrázolása átnézeti helyszínrajzon a szükséges méretarányban. 4. Az ismert veszélyforrások elhárításához szükséges költség becslése 2005. évi árszinten. 5. A helyszínrajzon alkalmazható jelkulcs, mely az alkalmazott térkép méretarányával összhangban van:

5.1. felszínig hatoló pince beszakadás: 5.2. felszíni horpa: 5.3. pince fĘte felszakadás: 5.4. pince oldalfal omlás:

6. A lejtõs tömegmozgások esetében alkalmazható jelkulcs:

6.1. KĘzetomlás:

6.2. Lösz (föld) omlás:

6.3. Földcsuszamlás:

6.4. RézsĦhámlás, kagylósodás:

6.5. Épített fal omlása:


3. szám

229

4. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Tájékoztató adatlap Közterületen felszínig hatoló pince felszakadás, partfal omlás vagy földcsuszamlás bejelentéséhez Település neve: Sorsz.

A károsodás helye

Ideje: év, hó, nap

1. 2. 3.

A táblázatban a károsodás helye rovatba annak az épületnek (épületeknek tól–ig) a címét szükséges megadni, amelyikhez a felszínmozgás a legközelebb van, esetleg távolság adattal kiegészítve. A károsodás 20 méteres körzetében, térszínileg azonos magasságban vagy magasabb helyzetben a káreseményt megelõzõen történt víziközmû-törés(ek) dátuma: Sorsz.

Víziközmû típusa

A víziközmû-törés észlelésének dátuma (év, hó, nap)

Az egyes károsodások jellemzése. Csak igenlõ válasz esetén kell a megfelelõ négyzetbe jelet (X), illetve partfal omlás esetén a partfal magasságát beírni. Az elsõ táblázatban szereplõ károsodás sorszáma

1.

Pince felszakadás Partfal omlás esetén a partfal magassága és az omlás hossza (m) Földcsuszamlás A mozgás bekövetkezte:

– váratlan – felszíni munkavégzés miatti

A közmûárok van közvetlenül a károsodás felett A partfalban pince is van A terület felett a felszíni vízelvezetés rendezett A beszakadás, az omlás, a mozgás érint:

– országos fõutat – a település élete szempontjából fontos utat – belterületi mellékutat – belterületi zsákutcát – pincenegyedet és környezetét

A mozgás miatt burkolt úton, gépkocsival nem megközelíthetõ

– a település – közintézmények – lakóházak

Dátum:

Adatközlõ:

2.

3.

230


3. szám

5. számú melléklet a 6/2006. (II. 8.) BM rendelethez Veszélyeztetettségi kategóriák* 1. kategória: A földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemû csuszamlás) a település mûködését különösen veszélyezteti, hatására közintézmények mûködtetése, illetve lakóépületek használata életveszélyes; belterületi szakaszt érintõ, országos közforgalmú vasutak, közutak, közmûvek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a vízi- és energiaellátás szünetel. Kerülõútként nincs figyelembe vehetõ szilárd burkolatú, megfelelõ teherbírású út. 2. kategória: Az 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. A földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett úton, sem más irányból nem teszi lehetõvé. Az érintett szakaszon mûködõ közmûvek megsérültek, de kiváltásuk megoldható. 3. kategória: Az 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. 2. földtani kategóriájú mozgások gyûjtõutakat és lakóövezeti utakat, közmûveket veszélyeztetnek. 1. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezetõ utakat, pince-, illetve pihenõövezetekben lévõ gazdasági építményeket, utakat, közmûveket veszélyeztetnek. 4. kategória: 4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú mozgások kiszolgáló és lakó-övezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezetõ utakat, pince-, illetve pihenõövezetekben lévõ gazdasági építményeket, utakat, közmûveket veszélyeztetnek. 5. kategória: A helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendõ objektumok helyzetébõl, távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövid távon számolni.

* Földtani veszélyességi kategóriák alatt a rendelet 2. § (6) bek. h) pontjában meghatározott szakhatósági eljárás során adott kategóriákat kell érteni.

3. szám


IV. rész Tájékoztató a településrészi önkormányzatok mûködésérõl A 15 esztendõvel ezelõtt létrejött demokratikus, az európai normáknak megfelelõ, minden elemében korszerû helyi önkormányzati rendszer már eddig is történelmi hivatást töltött be. A jogállam szilárd tartópillérének bizonyult, mûködése hatalmas alkotó energiákat szabadított fel, hozzájárult az ország anyagi és szellemi gyarapodásához. Mûködésének elemzése arra is rávilágít, hogy – miként társadalmi, gazdasági életünk oly sok területén – még nagy tartalékok, kiaknázatlan lehetõségek szunnyadnak ebben a rendszerben. Ezek feltárása, kibontakoztatása napjaink egyik jeles feladata. Az egyik ilyen tartalék a helyi önkormányzás társadalmi bázisának szélesítésében rejlik. Ezzel nemcsak a demokratikus deficit csökkentéséhez, az állampolgári közérzet javításához, a közéleti aktivitás erõsítéséhez járulhatunk hozzá, hanem lehetõséget nyitunk fontos részérdekek megjelenítéséhez is. A képviselõ-testület, a települési képviselõ – a település egészéért visel felelõsséget. Ez az „egész” azonban sok részérdekbõl tevõdik össze. Ilyen például a lakótelepi közösségek speciális érdekköre. A speciális részérdekek érvényesítésében tölthetnek be meghatározó szerepet a településrészi önkormányzatok. A településrészi önkormányzatok szerepének, tevékenységének megismerése érdekében szakmai elemzést megalapozó kérdõívet állítottunk össze, melyet a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok közremûködésével eljuttattunk valamennyi településrészi önkormányzat vezetõjéhez. A visszaérkezett kérdõívek alapján lehetõségünk nyílt áttekinteni az országban mûködõ településrészi önkormányzatok mûködését. Az alábbiakban a jogi szabályozás elemzésén túl az általánosítható tapasztalatok közzétételével kívánjuk segíteni a részönkormányzatok tevékenységét, illetve ösztönözni újak alakítását. (A részönkormányzatok adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza.)

1. A jogintézmény szabályozásának alapja Az egyes települések szerkezete számos eltérõ sajátosságot mutat. Sok esetben a földrajzi viszonyok miatt egyes részek a községeken, városokon belül viszonylagosan elkülönültek, nemcsak fizikailag, hanem gyakran építészeti, kulturális szempontból, illetve az ott lakók is külön közösséget alkotnak. A településegyesítések, a városok fejlõdése (pl. lakótelepek építése), üdülõterületek kialakítása is hozzájárultak ahhoz, hogy a jogilag egységes településen belül – sokszor markánsan elkülönülõ, eltérõ érdekeket hordozó – területrészek jöttek létre. Ez mindenképpen felveti annak szükségességét, hogy a helyi önkormányzásban

231

is megjelenjen ezen sajátos érdekek képviselete. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.). megteremtette ennek lehetõségét a településrészi önkormányzat (részönkormányzat) jogintézményével. A jogalkotót kettõs célkitûzés vezérelte a részönkormányzatra vonatkozó szabályok megfogalmazásánál. Egyrészt – figyelemmel arra, hogy a tanácsrendszer idõszakában számos település önállósága településegyesítés miatt megszûnt – lehetõséget kívánt biztosítani az önálló községgé nyilvánításra történõ felkészüléshez. Erre kiválóan alkalmas a helyi önkormányzás másodlagos formáját jelentõ településrészi önkormányzat. Másrészrõl – felismerve azt, hogy egyes településeken kialakultak olyan elkülönült településrészek, amelyek eltérõ sajátossággal rendelkeznek – a jogalkotó a részönkormányzat jogintézményével megteremtette a sajátos érdekek érvényesítésének külön fórumát.

2. A településrészi önkormányzat létrehozása, megszûnése Az Ötv. településrészi önkormányzatra vonatkozó szabályozása ilyen szûkszavú, így a települési önkormányzatnak nagy szabadsága van a helyi sajátosságok meghatározásában, mely rendeletben történhet, jellemzõ módon a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban. Jellemzõen az alábbi területeken gyakorolnak különbözõ hatásköröket a részönkormányzatok: – rendszeres kapcsolatot tartanak a településeken mûködõ önkormányzati, állami és civil szervezetekkel, – elõzetesen véleményezik a településrészt érintõ fejlesztési, rendezési terveket, megvalósításukat figyelemmel kísérik, – a rendelkezésre bocsátott forrásból megvalósítani tervezett munkákat számba veszik, rangsorolják, döntenek a forrás felhasználásáról, – véleményezik a településrészt érintõ költségvetési elõirányzatokat, – véleményezik a településrész lakóit érintõ szociális, kulturális, oktatási, sport ügyeket, – elõzetesen véleményt nyilvánítanak a településrészek közterületeinek elnevezésérõl, köztéri szobor, mûalkotás elhelyezésérõl, – a településrészen mûködõ önkormányzati intézmény létesítését, átszervezését, megszüntetését, elnevezését véleményezik, – elõzetes véleményüket kell kérni a településrészen mûködõ intézmények vezetõinek kinevezése, megbízása esetén, – a településrészt érintõ rendelet-tervezeteket véleményezik, a szabályozásra javaslatot dolgoznak ki, – javaslatot tehetnek a mûködési területükön lévõ vagyon felhasználására,

232


– állásfoglalásával terjeszthetõ testületi döntésre minden olyan kérdés, amely a településrészt, annak testületét, lakosságát, bevételeit, kiadásait, az ott mûködõ intézmények tevékenységét érinti, – véleményezi a településrészt érintõ helyi tömegközlekedéssel, közbiztonsággal, energiaszolgáltatóval, közmûvelõdési tevékenységgel kapcsolatos ügyeket. Az összefoglaló 2. sz. melléklete példaként tartalmazza Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének Balatonakarattya településrészi önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseit. Fõszabályként a képviselõ-testület diszkrecionális jogkörében dönthet, hogy létrehoz-e településrészi önkormányzatot. Nyilvánvaló, hogy lakossági kezdeményezés esetén a testületnek tárgyalnia kell a kezdeményezésrõl és a döntésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a területrészen élõknek igényük van sajátos érdekeik képviseletére. Lakossági kezdeményezés esetén kötelezõ a részönkormányzat létrehozása: – az egyesítéssel létrejött településrészen; – külterületi lakott helyen; – olyan üdülõterületen, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét. A létrehozásról szóló döntés is rendeleti formát igényel. A részönkormányzást is testület gyakorolja. Az Ötv. 28. § (1) bekezdése szerint a településrészi önkormányzat települési képviselõkbõl és más választópolgárokból hozható létre. Testületének vezetõje azonban csak települési képviselõ lehet. A törvény nem rendelkezik a testület létszámáról, ezért ezt szintén a képviselõ-testület határozza meg. A szabályozásból levezethetõ, hogy az érdemi mûködéshez legalább 3 tagra (az elnökkel együtt) van szükség, de figyelemmel kell lenni a településrész nagyságára, illetve arra is, hogy túl nagy létszámú testület mûködése nehézkes. Figyelemmel arra, hogy a részönkormányzatra vonatkozó szabályozás az Ötv. bizottsági fejezetében található, továbbá azon alapelvre, hogy önkormányzati döntést az általa választott bizottság (vagy ilyen jogállású testületi szerv) vagy személy (polgármester) – illetõleg a helyi népszavazás hozhat, a részönkormányzat testületét a képviselõ-testület hozza létre, tagjait megválasztja. Mint utaltunk rá, a részönkormányzat testületébe választhatók települési képviselõk és más választópolgárok is, egyetlen törvényi kötöttség van: elnök csak települési képviselõ lehet. Ebbõl következõen – a bizottságokra vonatkozó szabályoktól eltérõen – a többi tag lehet képviselõ-testületen kívüli, ún. más választópolgár is (nem szükséges a települési képviselõknek többséget biztosítani a részönkormányzat testületében). A részönkormányzat testületébe beválasztható települési képviselõnél (így az elnöknél sem) nem feltétel, hogy az adott területrészen lakjon, hiszen figyelemmel a választási rendszerre, ez sok

3. szám

esetben nem lenne biztosítható. Természetesen célszerû, hogy az adott településrészen lakó települési képviselõ részt vegyen a részönkormányzat munkájában, mert ismeri a helyi viszonyokat, a sajátos érdekeket. A részönkormányzat testületének választásától (amely a képviselõ-testület hatásköre) elválasztható a tagok „kiválasztása”, lényegében jelölése. Erre vonatkozóan az Ötv. nem tartalmaz rendelkezéseket, ezért ezt helyi rendeletben (mint utaltunk rá, célszerû az SZMSZ-ben) szükséges meghatározni. Több megoldás jöhet szóba a helyi sajátosságok figyelembevételével: – az adott területrészen a választási szabályok értelemszerû alkalmazásával a tagokat „kiválaszthatják” a választópolgárok; – történhet ez a kiválasztás az adott területrészen tartott fórumon (falugyûlésen); – „delegálhatnak” tagot a területen mûködõ civil szervezetek; – jelölhetnek tagokat más szervezetek, a választópolgárok meghatározott hányada, a képviselõ-testület bizottságai is. Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a tagok kiválasztása után a részönkormányzat testületének létrehozása, a tagok és az elnök kiválasztása a képviselõ-testület hatásköre. Természetesen a képviselõ-testület ennek során köteles a rendeletében foglaltak betartására. A képviselõ-testület nem csak a részönkormányzat létrehozásáról, de annak megszüntetésérõl is dönthet, ha a mûködés feltételei nem biztosíthatók, illetve a létrehozást megalapozó okok megszûntek, nincs igény erre a tevékenységre. A megszüntetésrõl szóló döntést is csak rendeleti formában lehet meghozni. Azokban az esetekben, melyekben kötelezõ a részönkormányzat létrehozása, a képviselõ-testület megszüntetési lehetõsége is korlátozott, csak lakossági kezdeményezés esetén hozhat ilyen döntést. Erre tekintettel is célszerû a helyi szabályozásban kitérni arra, hogy mi minõsül helyi kezdeményezésnek. A törvényi célkitûzést sok helyen hamar felismerték, a jelenleg mûködõ 152 településrészi önkormányzat megalakulása folyamatos volt, kiemelkedõ évnek 1991-et tekinthetjük, amikor a törvényben foglalt lehetõségnek megfelelõen nagy számban alakítottak részönkormányzatokat. A legnagyobb létrehozott részönkormányzat lakosságszáma 23 205 fõ (Budapest IV. kerületben), a legkisebbé 22 fõ (Vérteskozma településen). A részönkormányzatok 47%-a korábban egyesített településrészen jött létre, 29% elkülönült településrészen. Alacsonyabb arányban jöttek létre külterületi lakott helyen (14%) és üdülõterületen (6%). Az országban összesen 4 lakótelepen mûködõ részönkormányzat található. Az Ötv. nem határozza meg a részönkormányzat testületének létszámát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az átlagos testületi létszám 4-6 fõ (a legkisebb 2 fõvel, a legnagyobb 25 fõvel mûködik).

3. szám


3. A településrészi önkormányzatra átruházható feladat- és hatáskörök Az Ötv. 9. § (3) bekezdése alapján a képviselõ-testület egyes feladat- és hatásköreit átruházhatja a részönkormányzat testületére. Fõszabályként a képviselõ-testület döntheti el, hogy átruház-e hatáskört és melyeket. Az Ötv. 55. § alapján azonban nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintõ hatáskör átruházását azon részönkormányzatoktól, melyek létrehozása kötelezõ. Természetesen ezen kötelezettség nem terjed ki az Ötv. 10. §-ában szabályozott át nem ruházható hatáskörökre. A hatáskör-átruházás rendeletben (SZMSZ) történhet. A képviselõ-testület adhat véleményezési, javaslattételi, egyetértési, döntési jogot a településrészi önkormányzat testületének. Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a részönkormányzat érdemi mûködéséhez valós hatáskörökre van szükség. Természetesen a település egészének mûködését, életét meghatározó döntési jogot nem célszerû átruházni, de a településrészt érintõ ügyekben a helyi közösség számára is lehetõvé kell tenni a döntésben való részvételt. A felsorolt lehetõségek (pl. véleményezés, javaslattétel, döntés) különbözõ erõsségûek, segítségükkel differenciált szabályozás alakítható ki. Fontos, hogy a képviselõ-testület partnernek tekintse a részönkormányzatot, amely segít az eltérõ érdekek egyeztetésében és lehetõséget teremt a helyi demokrácia kiszélesítésére, hiszen a településrész (lakóközösség) választópolgárainak biztosítja a helyi önkormányzásban való aktív részvételt (külön jelenítjük meg, hogy a gyakorlatban milyen hatásköröket ruháztak át a képviselõ-testületek a részönkormányzatra). Az Ötv. szabályozása a részönkormányzat esetén is garantálja a képviselõ-testület elsõdlegességét, hiszen a hatáskör-átruházás esetén a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat (nem konkrét, egyedi ügyekben, hanem általános érvényû követelmények meghatározásával), a hatáskört visszavonhatja. Fontos, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A részönkormányzatok 45%-a csak véleményezési (javaslattételi) joggal rendelkezik, 45%-ban azonban döntési hatáskört is kaptak, s csupán 10%-ban fordul elõ, hogy egyáltalán nincs hatásköre a településrészi önkormányzatnak. Ez utóbbi esetekben a mûködés formálisnak tekinthetõ. Megállapítható, hogy érdemi tevékenységet ott végezhet a részönkormányzat, ahol a sajátos érdekek érvényesítéséhez megfelelõ hatáskörökkel rendelkezik. Ez nem azonosítható teljes egészében a döntési hatáskörökkel, hiszen a vélemény-nyilvánításnak is lehet meghatározó jelentõsége, de kétségtelenül teljesebb a mûködés döntési jogosítványok birtokában. A különbözõ hatáskörök részletezett listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ezzel a felsorolással szerezhetnek egymástól ötleteket azok, akik a részönkormányzat tevékenységét bõvíteni szeretnék.

233

A hatáskörök tényleges gyakorlásához nem elegendõ azonban azok SZMSZ-ben való rögzítése, hanem szükséges az is, hogy megfelelõ forrás álljon rendelkezésre. Anyagi eszközök hiányában ugyanis a feladatok ellátása veszélybe kerülhet. A települési részönkormányzat számára átadható anyagi eszközök A képviselõ-testület az Ötv. 28. § (2) bekezdése alapján anyagi eszközöket is átadhat a részönkormányzatnak a településrészen megoldandó feladatok ellátására. Ennek összegét a költségvetési rendeletben lehet meghatározni. Ahol a területrész (pl. lakótelep) nagysága, a részönkormányzatra átruházott hatáskörök indokolják, és az anyagi lehetõségek megengedik, célszerû meghatározott forrásokat biztosítani a településrészi önkormányzat számára. E mellett indokolt lehet, hogy a költségvetés elõkészítésének folyamatába bevonják a településrészi önkormányzatot és a megoldandó feladatok közötti prioritások meghatározásában támaszkodjanak a véleményére. A részönkormányzat anyagi eszközeinek bõvülése elõsegítheti a közösségi életszínvonal emelkedését, mely következtében a település népességmegtartó képessége javulhat. 150 településrészi önkormányzat – az összes 98,6%-a – rendelkezik különbözõ nagyságrendû forrásokkal. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a részönkormányzat testülete mellett a lakosság is igen kedvezõen fogadja, ha a településrész problémáinak megoldásában (pl. útfelújítás, fásítás) szerepet kap és dönthet anyagi eszközök felhasználásáról. A részönkormányzatok rendelkezésére álló anyagi forrásokat az alábbi felsorolás mutatja: – 200 000 Ft-ig terjedõ összeggel gazdálkodik 29, – 200 000–500 000 Ft-tal 25, – 500 000–999 999 Ft-tal 37, – 1 millió–5 milló Ft-tal 35, – 5 millió feletti összeggel 21 részönkormányzat. A források nagyságrendje igen eltérõ (130 ezer–30 millió forint között mozog), de ez természetes, hiszen a településrészek lakosságszáma is igen eltérõ. Örvendetes, hogy nagy számban rendelkeznek 1 millió Ft feletti forrásokkal, és csak 5 részönkormányzat jelezte, hogy mûködési forrásokat egyáltalán nem biztosítottak számára. Olyan településeken (pl. Zalaegerszeg, Gyõr, Pécs, Komló), ahol több részönkormányzat mûködik, kétféle megoldással találkoztunk. Egyes városokban minden településrészi önkormányzatot azonos mértékû támogatás illet meg, míg más helyen differenciáltak, figyelembe véve a településrész nagyságát, illetve lakosságszámát. A részönkormányzatok felénél a költségvetés elkülönítve (nevesítetten) jelenik meg a települési önkormányzat költségvetésében. Helyes az a gyakorlat, hogy a költségvetés tervezésénél a részönkormányzat javaslatait a települési önkormányzat figyelembe veszi (72%-nál).

234


4. A településrészi önkormányzat mûködése A településrészi önkormányzat testületként mûködik, de erre vonatkozóan az Ötv. részletes szabályokat nem tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy a részönkormányzatra vonatkozó rendelkezések az Ötv. bizottsági fejezetében találhatók, mûködésére alkalmazhatók a bizottságokra irányadó szabályok megfelelõ eltérésekkel. Ezeket a kérdéseket célszerû az SZMSZ-ben meghatározni és részletezni. A részönkormányzat ügyviteli feladatait – a bizottságokhoz hasonlóan a polgármesteri hivatal látja el. Az Ötv. 29. §-a lehetõvé teszi, hogy a képviselõ-testület a részönkormányzat munkájának segítésére hivatali kirendeltséget hozzon létre. A kirendeltség egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendõket is elláthat. Kirendeltség létrehozása nagyobb településrészeken indokolt, ahol a részönkormányzat testülete gyakran ülésezik, átruházás alapján érdemi hatásköröket gyakorol, ezért fokozott apparátusi közremûködést igényel. A nagyobb lakosságszámú területrészeken (lakótelepeken) lakossági igény jelentkezhet a helyi ügyintézés feltételeinek megteremtésére, az ügyfélszolgálati teendõket is ellátó kirendeltség jelentõs mértékben megkönnyítheti a mindennapi ügyek megoldását, minõségi közigazgatási szolgáltatás megújítását biztosíthatja helyben, a lakóhelyhez közel. Üdülõterületeken a helyszíni ügyfélszolgálat lehet idõszakos, az üdülési idényre kiterjedõ. A településrészi önkormányzatok többsége rendszeresen ülésezik. Harmaduk 4-6 ülést tart évente, 38 részönkormányzat csupán 1-3 alkalommal, 26 részönkormányzat 7-9-szer, de sok (29) részönkormányzat 10-nél többször ülésezik egy évben. Mûködésük, döntéseik (ahol átruházott hatáskörben járnak el) törvényesek, csak néhány esetben tettek törvényességi észrevételt a közigazgatási hivatalok. A részönkormányzat testületének ülésein rendszeresen áttekintik a településrész problémáit, egyes helyeken átfogó elemzéseket is készítenek. Az ülések idõpontját gyakran hozzáigazítják a képviselõ-testület ülésének idõpontjához, különösen azokon a helyeken, ahol véleményezési, javaslattételi joggal rendelkezik a részönkormányzat. A lakosság elõtt a részönkormányzatok általában egyszer számolnak be egy évben, de elõfordul, hogy „igény szerint”, azaz nagyobb horderejû kérdések megvitatása, vagy egy megvalósult program utáni beszámoló alkalmából kerül sor a lakosság bevonására. A részönkormányzat tevékenységének képviselõ-testület által történõ értékelése országosan igen eltérõ képet mutat. A települések egy részében a képviselõ-testület általában évente egyszer önálló napirendként tárgyal a településrészi önkormányzat munkájáról, van, ahol ciklusonként beszámolási kötelezettséget írnak elõ a településrészi önkormányzat elnökének, máshol a települési önkormányzatra vonatkozó beszámoló részeként foglalkoznak a témával, de nem kevés azon helyek száma, ahol egyáltalán nem kerítenek sort az értékelésre. Ezen esetekben – állás-

3. szám

pontunk szerint – a képviselõ-testület nem tekinti igazán partnernek a részönkormányzatot. Gyakorinak tekinthetõ az a megoldás is, hogy a településrészi önkormányzat által átruházott hatáskörben hozott döntésekrõl a képviselõ-testület soron következõ ülésén beszámolnak. Vegyes az országos kép a településrészi önkormányzat civil szervezetekkel és más önszervezõdõ közösségekkel fennálló kapcsolatait illetõen. Az esetek többségében, összesen 81 helyen csupán 1-3 civil szervezettel tartanak kapcsolatot. 40 részönkormányzat már 4-10 szervezettel alakított ki együttmûködést, de, ahol igen intenzív, kiterjedt a kapcsolatrendszer, ott 10 feletti a kapcsolatok száma. Ez mutatja a részönkormányzat társadalmi támogatottságát, a speciális részérdekek becsatornázását. Fellelhetõ azonban a másik véglet is: 25 részönkormányzatnál egyáltalán nincs ilyen együttmûködés. Ez utóbbi esetben óvatosnak kell lenni a minõsítéssel, mert elképzelhetõ, hogy a településrészen, vagy az adott településen nem mûködik (vagy nagyon kevés) a civil szervezet, illetve tevékenysége nem kapcsolható a részönkormányzathoz. Ami a szolgáltatások és közösségi programok gyakoriságát illeti, nagyon változatos idõközönként tartanak fogadóórát a részönkormányzati vezetõk és képviselõk. Lakossági fórumot általában évente egyszer, eltérõ helyszínen rendeznek. Egyelõre meglehetõsen kevés helyen mûködik polgármesteri hivatali kirendeltség a településrészeken (28 ilyen részönkormányzattól jelezték), ezek többsége naponta fogadja a helyi lakosokat.

5. Sikeres területek, programok A részönkormányzatok által szervezett és sikeresnek ítélt területek, programok több csoportba oszthatók, amelyek között vannak átfedések. Az elsõ csoportba tartoznak az infrastrukturális fejlesztések, mint pl. ivóvíz-beruházás, járda- támfal-, út-, autóbuszváró-, templom-, ravatalozó-felújítás, közvilágítási program, utcanévtáblák elhelyezése, internetes hálózat kialakításának támogatása, információáramlás javítása (helyi újság, kábeltévé) stb. A második csoportba tartoznak a településképet javító programok, mint pl. köztisztasági akciók, játszótér-korszerûsítés, virágosítás, egyes településrészek rendbetétele, tavaszi-õszi takarítás stb. A harmadik csoportba tartoznak az életminõséget javító programok, mint pl. környezetvédelmi akciók szervezése, forgalomcsillapítási megoldások, közbiztonság javítás, falugondnoki szolgálat fenntartása, polgárõrség mûködtetése stb. Negyedik csoport a kulturális rendezvények szervezése, mint pl. falunap, gyermeknap, sportnap stb. Röviden összefoglalva a mûködési tapasztalatokat, megállapíthatjuk, hogy a településrészi önkormányzatok jogintézménye nagyszerû lehetõséget teremt a részérdekek kifejezésére, kiválóan szolgálja a helyi önkormányzás tár-

3. szám


sadalmi bázisának megerõsítését. Az érintett településrészi önkormányzatok is pozitívan értékelik mûködésüket. Az általuk megfogalmazott javaslatok többsége értelemszerûen arra irányult, hogy intenzívebb anyagi támogatást szeretnének. Fontosnak tartotta 81 részönkormányzat a célirányos pályázatok kiírását is. Nagy arányban emelték ki (42%) a tapasztalatcserék jelentõségét, és sok részönkormányzat javasolta a jogi feltételrendszer módosítását, illetve 47%-uk igényt tartana módszertani anyagokra, szakmai segítségre. Sokan elengedhetetlennek vélik az infrastrukturális fejlesztéseket (pl. mozgóposta, faluház), továbbá a lakosság igényeinek hatékonyabb kielégítése érdekében a hatáskörök bõvítését is többen javasolták – ennek kapcsán pedig csak a települési önkormányzat partnerségére, konstruktív együttmûködésére építhetnek. Szükséges kiemelni, hogy a jogi szabályozás változtatására rövid távon nem lehet számítani, hiszen a kétharmados Ötv. módosításának politikai feltételei nem adottak. Módszertani anyagokkal azonban segíthetõ ez a tevékenység, ez az összeállításunk is ennek jegyében készült. Biztosak vagyunk abban, hogy a meglévõ településrészi önkormányzatok tevékenysége is javítható, mûködésük érdemivé tehetõ, ha: – véleményezési, javaslattételi, döntési jogkört biztosítanak számukra; – feladataikhoz anyagi eszközöket is kapnak; – tevékenységük egyéb feltételeit is megteremti a települési önkormányzat; – kapcsolatuk a képviselõ-testülettel rendszeres, munkájukról idõszakonként beszámolnak; – együttmûködésük élõ a településrész lakóival, illetve a civil szervezetekkel.

A településrészi önkormányzat feladatai, jogkörei „A részönkormányzati testület általános feladatai: A TÖT feladatkörében elõkészíti a képviselõ-testület döntéseit, szervezi és ellenõrzi a döntések végrehajtását elsõsorban a balatonakarattyai településrészt érintõen. A képviselõ-testület határozza meg azokat az elõterjesztéseket, amelyeket a TÖT nyújt be, továbbá amely elõterjesztések a TÖT állásfoglalásával nyújthatók be a képviselõ-testületnek. A TÖT feladatkörében ellenõrzi a képviselõ-testület hivatalának a képviselõ-testület döntéseinek elõkészítésére, illetõleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a TÖT a hivatal tevékenységében a képviselõ-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét

235

vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik. A TÖT segíti a képviselõ-testület döntéseinek szakmai, jogi megalapozottságát, közremûködik a képviselõ-testület és a lakossági szervezetek közötti kapcsolat kialakításában. A Településrész Önkormányzati Testület speciális feladatai: DÖNTÉSI JOGOSULTSÁGA VAN: – a képviselõ-testület által az SZMSZ 5. sz. melléklete szerint bizottsági hatáskörbe átruházott ügyekben. (Dönt az Önkormányzat éves költségvetésében a részönkormányzat számára megállapított fejlesztési célú keretösszeg felhasználásában; dönt az Önkormányzat éves költségvetésében a részönkormányzat számára megállapított park- és útfenntartási keretösszeg felhasználásában; dönt a részönkormányzat illetékességi területén építési ügyekben a tulajdonosi hozzájárulás megadásában, illetve megtagadásában.) EGYETÉRTÉSI JOGA VAN: a) A településrészi kulturális és sportesemények rendezvénytervének összeállításában és elfogadásában. b) A településrészi önkormányzati ingatlanok értékesítésében, tulajdonváltozást eredményezõ vállalkozásba adásában. c) A településrészen lévõ strandok üzemelési formájának meghatározásában, az üzemeltetõ kiválasztásában. d) A településrészen fekvõ önkormányzati ingatlanok hasznosításakor, bérbeadásakor egyévesnél hosszabb idejû szerzõdés esetén. e) A Falugondnokság éves munkatervének elfogadásában. VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA VAN: a) A községrendezési tervek településrészre vonatkozó elõírásainak meghatározásakor. b) A településrészen mûködõ intézmény alapításánál, megszületésénél. c) Az önkormányzati költségvetés településrészt érintõ elõirányzatainak elfogadásakor. d) A már elfogadott önkormányzati költségvetés településrészt érintõ elõirányzatainak módosításakor. e) A településrészen fekvõ önkormányzati ingatlanok hasznosításakor, bérbeadásakor egyéves vagy annál rövidebb idejû szerzõdés esetén. f) A településrészt érintõ fejlesztések, koncepciók, programok, közép- és hosszú távú tervek kidolgozásakor. g) A településrészt érintõ önkormányzati rendelet kidolgozásakor, valamint az illetékességi területét érintõ önkormányzati döntés meghozatalakor. h) A részönkormányzat területét érintõ közügyekben és közszolgáltatásokban.

236


i) A településrészi közterületek elnevezésében, emlékmû-állításban. j) A településrészi egyesületek, klubok, civil szervezetek önkormányzati támogatásában. k) Minden olyan, az a)–j) pontban fel nem sorolt ügyben, amely a településrész fejlesztését, mûködését, tulajdonát érinti, s melynek eldöntése a képviselõ-testület hatáskörébe tartozik. ELÕKÉSZÍTI: a) a képviselõ-testület településrészt érintõ döntéseit; b) a közmeghallgatást a településrészen. TÁJÉKOZTATÁST KÉRHET: a) a polgármestertõl a költségvetés településrészt érintõ végrehajtásáról; b) a településrészen mûködõ önkormányzati intézmény vezetõjétõl a közszolgáltatás ellátásáról; c) a falugondnokság vezetõjétõl a településrészen végzett községgazdálkodási feladatok végzésérõl."

A településrészi önkormányzatok jellemzõ feladat- és hatáskörei I. Kezdeményezési jog – bármely ügy megtárgyalásának kezdeményezése a képviselõ-testületnél ill. bizottságainál – önkormányzati rendeletalkotás – helyi népszavazás – településfejlesztéssel, településrendezéssel kapcsolatos ügyek – településrészi önkormányzati közmeghallgatás – kapcsolattartás és folyamatos együttmûködés más önkormányzati, társadalmi szervezetekkel, közszolgáltatást végzõ vállalatokkal, intézményekkel, civilszervezetekkel II. Véleményezési jog – önkormányzati rendelettervezetek – önkormányzat költségvetése – helyi adó rendelet – önkormányzati elismerés adományozása – részönkormányzat területén mûködõ intézmények vezetõinek kinevezése – településrendezéssel, településfejlesztéssel kapcsolatos döntések – helyi közbiztonsággal kapcsolatos döntések – helyi közutak és közterületek fenntartásával kapcsolatos döntések – közmûépítéssel kapcsolatos döntések – közvilágítással kapcsolatos döntések

3. szám

– intézmények tevékenységérõl szóló értékelések – településrészen mûködõ önkormányzati intézmények mûködési rendjének meghatározása – részönkormányzat területén háziorvos személyének kiválasztása – egészségügyi alapellátás igénybevételével kapcsolatos kérdések – szociális ellátás körébe tartozó egyedi hatósági ügyek – közterületek és intézmények elnevezése – helyi önkormányzat által alapított kitüntetések odaítélése – településrészt érintõ fejlesztésekkel, beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos elõterjesztések – helyi energiaszolgáltatással kapcsolatos döntések – tûzvédelemmel kapcsolatos ügyek – vízrendezéssel és csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos döntések – környezet- és tájvédelmi hatósági ügyek – közlekedés, tömegközlekedés megszervezéséhez kapcsolódó döntések – részönkormányzat területén lévõ önkormányzati ingatlan hasznosítása – temetõfenntartással kapcsolatos döntések – településrészi köztisztaság biztosítása – óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés, egészségügyi, szociális ellátások biztosítása – közmûvelõdés biztosítása – közösségi tér biztosítása – nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése – helyi sport ügyek – emlékmû felállításával kapcsolatos döntések – más önkormányzatokkal való társulás, érdekképviseleti szervhez, hazai önkormányzati szervezethez való csatlakozás – hivatali kirendeltség ügyfélfogadási rendjének megállapítása, módosítása – közterületi használati díjak megállapítása – parkolási díjak megállapítása – közigazgatási határkiigazítással kapcsolatos döntések – tulajdonosi korlátozások – kártalanítás fizetése III. Javaslattételi jog – önkormányzati rendeletalkotás – településrészen felmerülõ önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok megvalósítása – éves költségvetés (koncepció, rendelettervezet) elkészítése – önkormányzat éves munkatervének elkészítése – helyi önkormányzat által alapított kitüntetések odaítélése – településrészen mûködõ intézmény vezetõjének kinevezése

3. szám


– településrészt érintõ fejlesztések, beruházások, felújítások (pályázatok, elõterjesztések) – önkormányzatokkal való társulás, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, hazai önkormányzati szervezethez csatlakozás – önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon felhasználása, hasznosítása – szabályozási terv elfogadása, módosítása – szociális, egészségügyi, kulturális, sport tárgyú bizottsági hatáskörbe tartozó döntés meghozatala – egészségügyi-, oktatási-, kulturális és szociális alapellátás fejlesztési koncepciója – vízfogyasztás és korlátozás rendje – kommunális feladatok ellátásával kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési munkák, rendezési tervek felülvizsgálata – lakóhelyi közmûvelõdési tevékenység támogatása – oktatási intézmények fenntartása – mûvészeti alkotások elbírálása és elhelyezése – közterület-felhasználás és -ellenõrzés – telek kialakítása, építési tilalom elrendelése – közhasznú munkások foglalkoztatása – hitelfelvételrõl való döntés – közösségi tér biztosítása – közmûvelõdési, tudományos és mûvészeti tevékenység támogatása – óvoda, alapfokú nevelést és oktatást érintõ ügyek – helyi jelentõségû természeti értékek védetté nyilvánítása IV. Egyetértési jog – településrész területén mûködõ intézmények átszervezése – részönkormányzat költségvetésének felhasználása – önkormányzat által bonyolított közbeszerzések ajánlati felhívásának megfogalmazása – településrészt érintõ településfejlesztés és településrendezés – állattartási övezetek kialakítása – közmeghallgatás témájának meghatározása – településrészt érintõ pályázatokon való részvétel – településrészen lévõ ingatlanvagyon felhasználásával, hasznosításával kapcsolatos döntések – településrész területét érintõ helyi jelentõségû természeti terület védetté nyilvánítása

237

V. Döntési jog – településrészi önkormányzat ügyrendjének megállapítása – részönkormányzat részére meghatározott költségvetési elõirányzat felhasználása – szociális ügyekben átruházott hatáskör – településrészen levõ önkormányzati ingatlanok hasznosítása – részönkormányzat munkatervének, rendezvénytervének jóváhagyása – környezetvédelmi, közterületi, parkfenntartási hatáskörök – kulturális-, és sportrendezvények szervezése – részönkormányzat területén mûködõ civil szervezetek részére kiírt pályázati forrás felosztása – lakossági fórum tartása – mûvészi alkotások elhelyezése, lebontása a településrészen – helyi lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díjainak megállapítása – lakásépítési és lakásvásárlási helyi támogatás odaítélése VI. Egyéb feladat- és hatáskörök – részönkormányzat területén közcélú munka szervezése – szemétgyûjtõ helyek kijelölése – településüzemeltetési feladatok megoldásának segítése – ellenõrzési jogkör – településrészen mûködõ önkormányzati intézmények vezetõinek a települési közszolgáltatások ellátásáról való beszámoltatása – társadalmi munka szervezése és irányítása – település környezet-egészségügyi helyzetének figyelemmel kísérése és ennek esetleges romlása esetén saját hatáskörben való intézkedés, vagy a hatáskörrel rendelkezõ és illetékes hatóságnál a szükséges intézkedés meghozatalának kezdeményezése – közmûvelõdési tevékenység és a szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló hely lakosság mûvelõdése érdekében történõ biztosítása – turizmus helyi fejlesztésének összehangolása – múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenység támogatása – településrészi kultúrház üzemeltetése

238


3. szám

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a helyi önkormányzatok 2005. évi céltámogatásáról A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló, többször módosított LXXXIX. törvény alapján közzéteszi a dél-alföldi régióban a helyi önkormányzatok által benyújtott céltámogatási igényekbõl: – a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelõ céltámogatási igények jegyzékét az 1. számú mellékletben, a visszavont céltámogatási igények jegyzékét a 2. számú mellékletben, illetve az érvényét vesztett önkormányzati igényeket a 3. számú mellékletben. 1. számú melléklet A feltételeknek nem megfelelõ céltámogatási igények Adatok E Ft-ban Önkormányzat

Zákányszék Szegvár Kunágota Körösújfalu

Beruházás összköltség

874 980 998 000 950 000 79 110

Összes céltámogatás

517 375 499 000 491 000 39 555

Céltámogatás évenkénti bontásban 2005

2006

258 687 249 500 147 300 19 778

258 688 249 500 245 500 19 777

2007

0 0 98 200 0

2. számú melléklet A visszavont céltámogatási igények Adatok E Ft-ban Önkormányzat

Balástya


772 035


386 017


2006

115 805

193 009

2007

77 203

3. számú melléklet Az érvényét vesztett önkormányzati igények Adatok E Ft-ban Önkormányzat

Mezõkovácsháza Csanádapáca Méhkerék Bucsa Medgyesegyháza Csabacsûd Füzesgyarmat Köröstarcsa Dévaványa Sarkadkeresztúr


998 660 992 770 998 000 998 000 527 320 832 200 637 800 460 738 430 269 826 300


499 330 496 384 499 000 499 000 263 660 416 100 318 900 230 369 215 134 413 150


2006

249 665 148 915 249 500 149 700 79 098 208 050 95 670 69 111 64 540 123 945

249 665 248 192 249 500 249 500 131 830 208 050 159 450 115 184 107 567 206 575

2007

0 99 277 0 99 800 52 732 0 63 780 46 074 43 027 82 630

3. szám


ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Ismét megrendelhetõ, 2006. évre elõfizethetõ az immár fél évszázados hagyományokra visszatekintõ Pénzügyi Szemle, amely megújuló, bõvülõ tartalommal, állandó rovatrenddel, korszerû tipográfiával, igényes borítóval – s ami szintén újdonság – egy kötetben a magyarral, teljes terjedelemben angol nyelven is a tisztelt Olvasók rendelkezésére áll. Több állami, pénzügyi szervezet összefogásával, neves szakemberekbõl álló szerkesztõbizottság iránymutatásával, új laptulajdonos gondozásában, szerkesztésében, s változatlanul a Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában negyedévente jelenik meg a Pénzügyi Szemle, amely közpénzügyi szakfolyóiratként aktuális és hiteles képet ad a pénzügyi rendszer, ezen belül hangsúlyosan a közszféra (public sector), valamint – a fõbb pénzügyi összefüggések tükrében – a magyar nemzetgazdaság lényeges vonásairól, a felzárkózási, jövõépítési törekvésekrõl, s a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat a gyakorlati problémák oldaláról közelítve a tudományos eredmények iránt is nyitott. Ily módon a megújuló Pénzügyi Szemlét haszonnal forgathatják a különbözõ területeken dolgozó gazdasági és pénzügyi szakemberek, közgazdászok, jogászok, vezetõk, menedzserek mellett a politikai élet szereplõi, az egyetemi és fõiskolai oktatók, hallgatók és a tudományos kutatók is. A Pénzügyi Szemle megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., postacímén: 1394 Budapest 62, Pf. 357. Éves elõfizetési díj 2006. évre 20 000 Ft áfával, vagy 80 euró. Egy szám ára: 5000 Ft áfával, vagy 20 euró. -----------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük 2006. évre a Pénzügyi Szemle címû közpénzügyi szakfolyóiratot. A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................... címe (helység, irányítószám, utca, házszám): ..................................................................... bankszámlaszáma: ............................................................................................................. ügyintézõje és telefonszáma: .............................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………

………………………………… cégszerû aláírás

239

240


3. szám

INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselõk, munkavédelmi szakemberek, figyelem! Az ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrõl a munkavállalók és munkáltatók, az érdek-képviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklõdõ számára. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következõ szervezetek látják el: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) Témakör: Munkahelyi biztonság Zöldszám: 06 80 204 292 Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–16.00, pénteken 8.00–12.00 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Témakör: Munkahelyi egészség Zöldszám: 06 80 204 264 Hívható: hétfõtõl csütörtökig 7.45–16.00, pénteken 7.45–11.45 Magyar Bányászati Hivatal (MBH) Témakör: Bányászati munkavédelem Zöldszám: 06 80 204 258 Hívható: hétfõtõl csütörtökig 8.00–15.00, pénteken 8.00–12.00

9 771219 263234

06003

Munkavédelmi szakmai kérdésekben tájékozódhat, pl. üzembe helyezés, kockázatértékelés, egyéni védõeszközök, egészségi alkalmassági vizsgálat, munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás. Csak egy telefon, és az információs szolgálatok jól képzett szakemberei gyors, szakszerû, a gyakorlatban hasznosítható tanáccsal szolgálnak! Az igénybevevõk névtelenségüket megõrizve érdeklõdhetnek. A tájékoztató szolgálat sem személyileg, sem informatikailag nem kapcsolódik a munkavédelem állami hatósági felügyeleti ellenõrzéséhez.

Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Telefonszám: 441-3232 (szerda–csütörtök 9–13 óráig). Telefax: 269-2090. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. (tel./fax: 267-2780) közlönyboltjában, vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 5040 Ft áfával. Egy példány ára: 598 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1219–2635 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.0599 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

TARTALOM. II. rész. IV. rész

Recommend Documents