TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN

„Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás” 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0026 “A szak- és feln ttképzés struktúrájának átalakítása” cím konstrukció keretében az “Esélyt a jöv nek!” elnevezés pályázata __________________________________________________________________________________________________

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN

2010. december 15.


TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 1

BEVEZET

4

2

EL ZMÉNYEK – INTEGRÁCIÓ A BAKONYI SZAKKÉPZÉSBEN

5

3

IFJÚSÁGI HELYZETKÉP 3.1

4

5

Az ifjúság helyzete a régióban, a megyében és a TISZK tagintézmények településein 11

HELYZETFELTÁRÁS 4.1 4.2 4.3

11

20

A család mint társadalmi egység szerepváltása Az iskola mint közösségi hely szerepe Iskolai közösségek helyzetképe

20 23 25

INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA

26

5.1 5.2 5.3

Formális közösségek és szabadid s tevékenységek a TISZK-ben Informális közösségek az intézményen belül Iskolán kívüli formális és informális közösségek

26 28 30

6

A TISZK KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓJA

39

7

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ER FORRÁSOK

41

7.1 7.2 8

A KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS ÉS MOBILITÁS JELLEMZ I A TISZK KÖRNYEZETÉBEN 8.1 8.2 8.3

9

Tárgyi, közösségi és szabadid s infrastruktúra a tagintézményekben Humán er források Közösségi társadalmi folyamatok A szabadid s tevékenységek specifikációja A szabadid s tevékenységek társadalmi háttér szerinti összegzése

HIÁNYSZOLGÁLTATÁSOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉS 9.1

Környezeti és intézményi alapú vizsgálatok

10 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSI ALTERNATÍVÁK A BAKONYI TISZK RENDSZERÉBEN 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5 10.6

Alapelvek Közösségi célok Feladatok és prioritások Bels közösségtípusok céljai, feladatai Eszközök Fizikai környezet

11 KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK A KÖZÖSSÉGI TEREKHEZ KAPCSOLÓDÓAN

41 42 44 44 45 49 58 58 61 64 65 66 69 70 73 74

2


11.1 11.2 11.3 11.4 11.5 11.6

Bevonás és nyomonkövetés Deviancia-prevenció Tehetségfeltárás, ösztönzés Pályaorientáció és közösségi szerepvállalás Nemzetközi csere és egyéb programok Csoportos bevonás (család) ösztönzés

74 76 97 106 112 115

12 ÖSSZEGZÉS

117

13 MELLÉKLETEK

120

13.1

IRODALOMJEGYZÉK

120

3


1

BEVEZET

Az Országgy lés a közoktatásról és a szakképzésr l szóló törvényeket 2007 nyarán módosította, és ezzel kijelölte az iskolarendszer szakképzés megszervezésének új kereteit. Az iskolafenntartó önkormányzatok számára jelent s átalakítási kötelezettségek keletkeztek a térségi integrált szakképz központok létrehozására, amennyiben a fejlesztési forrásokhoz hozzá akartak jutni. 2007 szén megjelentek a szervezet-átalakításokat segít , európai uniós forrásokra épül , az egységesítésben a szakképzés ésszer sítését, munkaer -piaci igényeket figyelembe vev , felülr l irányított jellegét az egyes intézményi érdekek elé helyez pályázatok is. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy lése 2007. december 13-án 212/2007. (XII.13.) MÖK határozatával, azaz szándékának kinyilvánításával, mely szerint Várpalota Város Önkormányzatával közös pályázatot nyújt be a TÁMOP 2.2.3/07/2 kódszámú „A TISZK rendszer továbbfejlesztése” cím pályázatra, hat intézmény szakképzés-fejlesztési irányainak és arányainak meghatározását egyúttal az RFKB hatáskörébe utalta. A beadott pályázat az els fordulóban sikerrel szerepelt, így a létrejött Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás, mely 2008. június 10-én a második fordulóra is benyújtotta pályázatát. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. szeptember 1-jén hozta meg támogató döntését, így 2009. február 18-án sor kerülhetett a támogatási szerz dés aláírására, melynek eredményeként 331.880.610 Ft támogatással lehet ség nyílt a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás szervezetfejlesztésére, a partnerintézmények kínálatának összehangolására, tananyag- és tartalomfejlesztésre, valamint az oktatói kompetenciák és közösségi funkciók fejlesztésére. A megvalósítás érdekében 2009. február 23-án megalakult a projektmenedzsment. A TÁMOP 2.2.3 kódszámú pályázat els fordulójában való eredményes részvétellel lehet ség nyílt pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett „TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések” cím , TIOP 3.1.1/08/1 kódszámú pályázatra, a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás infrastrukturális fejlesztésére. A beadott TIOP 3.1.1 pályázat azonban forráshiány miatt tartaléklistára került. A bakonyi szakképzésben mára nyilvánvalóvá vált, hogy a sok – néha fölöslegesnek t – er feszítés gyümölcse egy olyan együttm ködés, amely szakmailag hitelesebbé, összefogásukban er sebbé teszi az egyes intézményeket és a szervezetet irányító társulást is.

4


2

EL ZMÉNYEK – INTEGRÁCIÓ A BAKONYI SZAKKÉPZÉSBEN

A Veszprém Megyei Önkormányzat és Várpalota Város Önkormányzata fentiek eredményeként 2008. augusztus 1-jét l társulást hozott létre térségi integrált szakképz központ fenntartására. A társulás megnevezése: Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás. Intézmény neve címe

címe

OM szám

Faller Jen Szakképz Iskola és 8100 Várpalota Kollégium Szent István u. 1.

037194

Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

8200 Veszprém Tüzér u 42.

037206

III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközép-iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény

8420 Zirc Köztársaság u. 9.

037171

Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

8184 Balatonf zf Gagarin u. 27.

037218

Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium

8420 Zirc Alkotmány u. 16.

037222

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái

8100 Várpalota Thuri tér 3.

037021

Fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Várpalota Város Önkormányzata 8100 Várpalota Gárdonyi u. 39.

1. táblázat: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás intézményei

A társulásban az intézmények önállósága a szakképzés irányainak és arányainak meghatározása kivételével megmaradt, de a közös cél: a szakképzés racionalizálása, a felzárkóztató oktatás fejlesztése és a lemorzsolódás csökkentése, valamint korunk környezeti és energetikai problémáira reagálni képes új szakmai megközelítések kidolgozása szorosabbá tette az együttm ködést. Témánk szempontjából ki kell emelni azt a közös törekvést, amely a TISZK keretein belül a közösségi nevelés, a közösségfejlesztés azonos elvek alapján, azonos célok elérése érdekében történ továbbgondolását jelenti. Ehhez szükséges a TISZK-et alkotó intézmények alapvet jellemz inek bemutatása. A zirci Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium többcélú közoktatási intézmény, amelynek f profilja a szakiskolai képzés, ehhez társul az oktatott szakmákhoz köt szakközépiskolai képzés. Az intézmény a Közép-dunántúli Bioenergetikai Klaszter alapító

5


tagja és kiemelt középfokú képzési helye. A Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 1951-ben Iparitanuló Intézet néven kezdte el a vájárképzést a dudari szénbánya részére, az 1962-63-as tanévt l vasipari, épít ipari és villamosipari szakmacsoport indult, majd következett a mez gazdasági gépszerel képzés. Az 1967-68-as tanévt l elkezd dött az emelt szint szakmunkásképzés, és lehet vé vált az érettségit is adó szakközépiskolai osztály elindítása. Az 1991-92-es tanítási évt l kísérleti jelleggel pályaorientációs képzés, az 1993-94 évt l kísérleti négyéves szakmunkásképzés indult. Mára a kísérleti képzések megsz ntek. „A fiatalok szakképzésének korszer sítése” pályázat keretében az iskola elnyerte a falusi vendéglátó szakma világbanki modell keretében történ saját fejlesztés képzés kidolgozását és az ehhez szükséges továbbképzéseket. A képzés 2001 szeptemberében kezd dött, évi 20-25 f beiskolázásával. A Reguly Antal Szakképz Iskolában napjainkban Magyarországon els ként folyik megújuló energiaforrás energetikus képzés. Az iskola a min ségbiztosítás terén jelent s eredményeket ért el, 2005-ben magkapta a Középdunántúli Regionális Min ségi Díjat és a Közoktatás Min ségéért Díjat. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: gépészet; közlekedés, mez gazdaság, kereskedelemmarketing - üzleti adminisztráció, építészet, könny ipar, faipar, vendéglátásidegenforgalom Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 688 f . Az el zetes tanulmányokból kiderül, hogy az itt tanuló diákok többsége súlyos szociális problémával érkezik az iskolába. Az iskola pedagógusai kiemelt feladatuknak tartják a tanulók felkészítését az önállóságra, a munkavállalásra, céljuk, hogy egészséges életmódra szoktassák diákjaikat, fontosnak tartják a tanulók erkölcsi nevelését, a hagyományápolást, környezeti nevelést, a családi életre való felkészítést és a mentálhigiénés nevelést. A Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Várpalota egyik legnagyobb oktatási intézménye, több évtizedes múlttal és jelent s hagyományokkal bír. Az általános iskolai képzés mellett 1996 óta folytat szakiskolai képzést, biztosítja a magas színvonalú felkészítést 8, illetve 6 osztályos gimnáziumokba való felvételhez, valamint a 8. és 10. osztály elvégzése utáni továbbtanuláshoz. Az intézmény er sségei közé tartozik, hogy a hátrányos helyzet tanulóknak felzárkóztató képzést nyújt. Jelenlegi képzési formák: felzárkóztató oktatás, 9-10. évfolyam, a szakképzési évfolyamokon mez gazdaság, egészségügy, ügyvitel, szociális szolgáltatások szakmacsoportok oktatása. Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 108 f . A Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium Várpalota város legrégibb középiskolája, ahol a szakképzés több mint száz évre tekint vissza. Az iskola vájárok és mélyfúrók képzésével indult, és meghatározó szerepet játszott az iparvidék szakmunkásainak képzésében, az utánpótlás biztosításában. l963-tól szakközépiskola is m ködött nappali és levelez tagozaton. 1971-ben a péti szakmunkásképz intézetet és a várpalotai intézetet összevonták, így a beiskolázási körzet kiszélesedett Veszprém és Fejér megyére. A képzés magas színvonalát bizonyítja, hogy a szakközépiskola különféle tagozatairól sokan kerültek fels fokú intézményekbe, a szakmunkások közül pedig sokan elvégezték a szakközépiskola

6


levelez tagozatát. Az iskola a szakközépiskolai képzést 1986-ban villamosipari szakon kezdte meg, mely 1989-ben ruhaipari szakmacsoporttal, 1999-ben kereskedelmi-marketing szakmacsoporttal b vült. 1992-ben elektronikai technikus képzés, 1998-ban ruhaipari technikus modellez , 2002-ben ruhaipari technikus marketing szakirányú képzés indításával igazodott az iskola szakmai kínálata a kor igényeihez. 2003-ban kereskedelmi technikus képzés indult. 2004 szeptemberét l indult a nyelvi el készít képzés, 2005 szeptemberét l honvédelmi és informatika szakmacsoportos képzés is folyik. Az intézményhez villamosipari, vasipari és ruhaipari tanm hely tartozik. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: elektrotechnika-elektronika, könny ipar, informatika,gépészet, kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció, építészet. Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 736 f . Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium – Balatonf zf el dje az 1936ban alapított Fémipari Szakirányú Iparostanonc-iskola volt. A tanulók száma 1964 és 1966 között volt a legmagasabb, ekkor 1000-nél több diák tanult itt. Az új iskolaépület - a mai f épület - építését 1966-ban kezdték meg, részben a Nitrokémia Ipartelepek segítségével, hiszen az innen kikerült tanulók többségét k alkalmazták. 1975l kezd dött meg a Szakmunkások Szakközépiskolája levelez tagozati oktatása, ahol a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkez k szakközépiskolai érettségit szerezhettek. 1983/84es tanévt l megindult a nappali tagozatos szakközépiskolai képzés. 1988-ban kezd dött az általános vegyész, szakközépiskolai, 1992-ben pedig a mechatronikai technikus képzés. 1994-ben megkezd dött a Szakmunkások Szakközépiskolája két éves, nappali tagozatos oktatása is. 1996-ban indult PHARE-támogatású oktatás a gépészeti és elektronikai szakmacsoportban. Az új évezred küszöbén a szakközépiskolai osztályokban technikusi szinten folytatódik, és új területekkel b vült a képzés. 2000 szeptemberét l indult gimnáziumi és már szakiskolai osztályban is a diszlexiás tanulók képzése, 2001-t l fels fokú akkreditált informatikusképzést folytatnak. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: informatika, elektrotechnika-elektronika, kereskedelemmarketing-üzleti adminisztráció, gépészet. Az intézmény tanulólétszáma (a gimnáziumi tanulók nélkül) a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 503 f . A Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 1992 szeptemberét l ködik. Eredetileg két tannyelv tet fed szakmunkásképz ként kezdte m ködését. Veszprém megyében itt kezd dött el kísérleti jelleggel 1993-ban a szakmunkások szakközépiskolájának nappali tagozatos képzése. A tet fed szakmában képzéseik országosan is egyedülállók. A Szakma Kiváló tanulója országos versenyen tet fed szakmában eddig hétszer els helyezést értek el a tanulók, és mindig k képviselhették Magyarországot a nemzetközi versenyen Volt diákjaik a 2001-es bécsi világbajnokságon harmadik, a 2003-ban és 2007-ben megrendezett Fiatal Tet fed k Világbajnokságán, Magyarországon és 2009-ben Szentpéterváron második helyezést értek el. Az iskola az Ausztriában meghonosodott

7


képzési rendszerrel és onnan ered oktatóanyaggal dolgozik, kétnyelv bizonyítványát Ausztriában is elfogadják. A tanulók heti 3-5 órában német nyelvet tanulnak. A 10. osztály elvégzése után a szakképz évfolyamon, a képzés két tanévének mindegyikén fél évig az iskolában, fél évig küls gyakorlaton folyik a képzés. A féléves váltás minden oktatott szakmára: a tet fed , a magasépít ács-állványozó, a bádogos és épületszigetel szakmákra érvényes. A végzett tanulók eddig könnyen el tudtak helyezkedni a munkaer piacon, mert a kereslet a szakmák iránt nagy volt. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: informatika, építészet. Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 119 f . A zirci III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézményben az érettségit adó gimnáziumi és m vészeti szakközépiskolai oktatás mellett alapfokú m vészetoktatás is folyik zenem vészeti ágban. A szakközépiskolában párhuzamos oktatás keretében az általános és a szakmai m veltséget megalapozó, azt kiterjeszt , meger sít és a további m veltség megszerzését el segít nevel -oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felel s döntéseken alapuló, els sorban a szakmai területeken folyamatosan fejl , megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaer piac elvárásainak teljesítésére, fels fokú tanulmányok megkezdésére. A m vészeti szakközépiskolai képzést párhuzamos oktatási formában szervezik. A képzési id öt év. A tanulók a közismereti érettségi vizsgát a 12. évfolyam végén, a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után tehetik le. Oktatott szakmacsoport:

vészet, közm vel dés, kommunikáció.

Az intézmény tanulólétszáma (a gimnáziumi és alapfokú m vészetoktatási képzésben részt vev k nélkül) a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 160 f . Ezekb l az önálló szakmai kvalitásokkal bíró intézményekb l kellett kialakítani azt a szakképzés- szervezési társulást, amely képes összefogni és a közös érdek irányába terelni a hagyományokkal bíró, független szakképz intézményeket. A legnagyobb ösztönz er nek a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehet sége bizonyult, erre kellett ráépíteni azt az egységes gondolkodást és látásmódot, amely hosszú távon képes szilárd alapokat nyújtani a Bakonyi SzASzET fennmaradásához. Kérd íves módszer segítségével kérdeztük meg az intézmények vezet it arról, hogy a szakképzés integrációjának milyen el nyei és hátrányai vannak a tapasztalataik alapján. A véleményeket az alábbiakban a megkérdezettek funkciója szerint összegezzük: Intézmény vezet i

igazgatók

El ny Profilok kialakítása Szoros együttm ködés Érdekszövetség Több szakképzési pénz Párhuzamos képzések

Hátrány Profiltisztítás során tanulóvesztés Az RFKB döntése nem mindig el nyös Területi elhelyezkedés,

8


megszüntetése Jó kapcsolatok kialakítása Speciális tevékenységek támogatásának lehet sége Benchmarking Pályázati lehet ségek növekedése Kommunikáció kiszélesedése Közös tervezés Diákok cseréje Közös vetélked k

Igazgató - helyettes

Kollégium vezet

Gyakorlati oktatás-vezet

Elérhet fejlesztési források Közös programok Széles képzési kínálat Párhuzamosságok megszüntetése Koncentrálható er források Pályázatok kihasználása Kapcsolatok fejl dése Szakmai együttm ködés Továbbképzések Közös pályázatok Közös kommunikáció Közös tervezés Diákok cseréje Közös vetélked k Szakképzési hozzájárulás Fejlesztési lehet ség Pályakövetesi rendszer Pályázatok Együttm ködés Közös pályázatok Fejleszt pedagógus alkalmazása Feln ttképzésre pozitív hatás Egységes pályázati szempontok Egységes szempontok szerinti tervezés Közös pályázatok, együttm ködés Nagyobb szakmai kínálat Kölcsönös segítség a pályázatoknál Közös munkaközösségek

földrajzi távolság Sok adminisztráció Szakmaválaszték sz külése

Területi elhelyezkedés, földrajzi távolság Konkurenciaharc nem küszöbölhet ki teljes mértékben Intézmény önállóságának csökkenése Tanulók utaztatása Sok adminisztráció

Félbemaradó programok Akadozó információ Területi elhelyezkedés, földrajzi távolság

Tanulóvesztés a szakmai átcsoportosítások miatt Földrajzi távolság Iskolák közötti érdekkülönbség Túlzott adminisztráció RFKB döntés nem kedvez

9


ifjúságsegít

pedagógusok, akik nem jelölték funkciójukat

Közös pályázati lehet ség Fejleszt pedagógus és pszichológus alkalmazása Iskolák közötti átjárhatóság Központosítja a szakképzést Összefogás Munkamegosztás Nagyobb lehet ségek Könnyebb párbeszéd az iskolák között Egymás könnyebb megismerése Több szakképzési pénz Párhuzamos képzések megsz nése Pályázati lehet ségek kiszélesedése Kollégák megismerése Nem vetélytársak

Túlzott adminisztráció Túlzott központosítás Az önállóság csökkenése Pályázatok félbemaradása Intézmények földrajzi távolsága

Földrajzi távolság Iskolák közötti érdekkülönbség Túlzott adminisztráció RFKB döntés nem kedvez

Témánk szempontjából rendkívül fontos, hogy a megkérdezettek a közös munkát és közös szakmai lehet ségeket el nyként hangsúlyozzák, hiszen ez lehet séget nyújt arra, hogy az intézményi sajátosságok meg rzésével közös elvek alapján folytassák közösségeik fejlesztését. Hátrányként a túlzott adminisztrációt és az RFKB nem kedvez döntéseit említik, valamint a földrajzi távolságot. A földrajzi távolság egyben a közelség igényeként is felfogható, a szorosabb együttm ködés akadályaként. A jó kapcsolatok, a kommunikáció kiszélesedése, egymás, a kollégák jobb megismerése, közös munkaközösségek létrehozása, a közös tervezés, a közös pályázatok lehet sége bizonyítéka annak, hogy a szakképzés megújításának szándéka nem volt hiábavaló, és bár az egyes intézmények számára tanulóvesztéssel, az iskolák közötti érdekkülönbségek felszínre hozatalával járt, hosszú távon további együttes eredmények eléréséhez, a szakképzésbe bevonható források megszerzéséhez és átgondolt, célirányos fejlesztések megvalósulásához járulhat hozzá. A közösségépítés elindult, a tanári-szakmai közösségek kialakulása a tanulói közösségek azonos értékrenden alapuló meger södéséhez vezethet.

10


3

IFJÚSÁGI HELYZETKÉP

3.1 Az ifjúság helyzete a régióban, a megyében és a TISZK tagintézmények településein A közép-dunántúli régió fiataljai részben ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint Magyarország más régióiban él társaik, és gondjaik valószín leg er sen különböznek az Európai Unió más államainak fiataljaiétól. A cél mégis az, hogy az ifjúság ugyanolyan esélyekkel találja meg helyét saját hazájában és az Unióban, mint bármely más állam fiataljai. Az elmúlt egy évtizedben készültek különböz felmérések a közép-dunántúli régió fiataljainak értékrendjér l és életmódjáról, s ezek a felmérések azt igazolják, hogy a fiatalok elvárják a döntéshozatalba való beleszólás lehet ségét, a rend megteremtését és fenntartását, és aggódnak a jöv jüket illet en. Értékrendjük az el ítéletek ellenére alkalmas a feln tt élet kihívásainak való megfelelésre. Dicséretes az például, hogy sokan fontosnak tartják a házasságot, és a ma divatossá vált szingli lét sem túl népszer a régió fiataljainak körében. A szabadid eltöltése, az életmód és a kultúra meghatározó a térség fiataljainak életében. A számítógépet napi rendszerességgel a fiatalok többsége használja. A fiatalok által leggyakrabban látogatott szabadid s helyszínek a bevásárlóközpontok, a diszkók, éttermek, söröz k, pizzériák. A plázákban lév multiplex mozit kb. egyötödük látogatja gyakran. A lányok gyakrabban járnak könyvtárba, színházba, teázókba, kávézókba és gyakrabban plázáznak, a fiúk rendszeresebben látogatják a játéktermeket és a meccseket. Klasszikus érdekl dés tanulók közt magasabb arányban vannak a lányok és a diplomás családok gyerekei. Az otthonül k, akik sokat tévéznek, inkább a képzetlenebb családokban élnek. A plázázó fiatalok közepesen képzett családokból kerülnek ki, a sport iránt érdekl k egészségesebb életet él , családközpontú tanulók, a bulizós diákok általában a képzetlenebb családok gyengébb tanulói. k azok, akik több pszichoaktív szert használnak. Fenti jellemz k el revetítik, hogy a szokások differenciálódása megköveteli a fiatalokkal való foglalkozás differenciálódását is. Ezt a célt is szolgálva elkészült a 2009. évi Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés a Mobilitás megbízásából. Ezen értékes tanulmány adatainak, megállapításainak összegzésére engedélyt kértünk Ruff Tamástól, az Echo Survay Szociológiai Kutatóintézet kutatójától. Ebb l a tanulmányból is kiderül, hogy a 15-29 évesek száma mind a régióban, mind Veszprém megyében csökkent az elmúlt években, 2003-ban a megyében 83000 fiatal élt ebb l a korosztályból, 2008-ban 75000. Bár elindult egyfajta iparosodás és a multinacionális cégek is megtelepedtek a régióban és a megyében, a fiatalok többsége nem tud a képzettségének megfelel en elhelyezkedni. Vagy a szakképzetlen munkaer t keresik, vagy nem tudnak megfelel munkát biztosítani a magasan kvalifikált, sokdiplomás fiatal

11


szakembereknek. A régióban a munkanélküliségi ráta 6% volt, de a régió helyzete romlott az elmúlt években. Veszprém megyében a népesség viszonylag nagy aránya él kistelepüléseken, a lakosság 20,8 %-a fiatal. A régió egészét tekintve a népesség viszonylag fiatalnak mondható, 60 % negyven év alatti. Veszprém megye lakosainak száma folyamatosan csökken. A kutatás alapján képet kaphatunk a közösség, a részvétel és közélet fiatalságra jellemz adatairól. Kiderül, hogy a fiatalokat nagy számban nem érdekli a politika, de a tanulók bizalma nagyobb a politikai intézményekkel és szervezetekkel kapcsolatban, mint a munkanélküli fiataloké. A fiatalok településük legnagyobb problémájának a munkanélküliséget tartják, de problémaként nevesítették a céltalanságot, az alkohol terjedését, a szórakozási és ismerkedési lehet ségek hiányát, a bizonytalan, kilátástalan jöv t és a lakhatási problémákat. A fiatalok szervezeti aktivitása mind a régióban, mind a megyében, mind a településeken alacsony, legaktívabban sportklubok, sportszervezetek életében vesznek részt (10%). Diákszervezetben, szabadid s szervezetnél, kulturális és környezetvédelmi szervezeteknél 25 %-os a részvételi arányuk, nem formális közösséghez a régió 2%-a köt dik, ezen a területen a Veszprém megyei 15-19 évesek mutatkoznak aktívabbnak. Önkéntes tevékenységet a fiatalok 14 %-a végzett már életében, Veszprém megyében 90 % egyáltalán nem, 2 % rendszeresen. A fiatalok szerint elérhet intézmények közé tartoznak a m vel dési házak, könyvtárak, sportpályák, hagyomány rz egyesületek, kulturális egyesületek, egyházi csoportok. Legkisebb arányban az ifjúsági önkormányzatokat, ifjúsági parlamentet, a települési diákönkormányzatokat és diákparlamentet említették. A fiatalok fele szokott részt venni saját településén tevékenyked szervezetek nyilvános programjain. Nagyon kevesen keresik fel az ifjúsági irodákat, s a fiatalok 63 %-a nem hallott a településén dolgozó ifjúsági referensekr l. A kutatási adatokból kit nik, hogy a fiatalok 69 százalékának az iskolája más településen van a régióban, mint ahol a fiatal lakik, a tanulók 41 %-ának max. 20 km-re van a lakóhelye az iskolától, 15% 21-30 km-re, 16%-nak 51-100 km között, 9 százaléknak 100 km fölött. Szabadidejükben a fiatalok többsége passzívan kapcsolódik ki, kétharmaduk tévézik vagy számítógépezik. 17-18 százalék aktívan sportol. A fiatalok 89 %-a aktívan használ számítógépet. A 15-19 évesek közül 10 százalékkal többen használják az online alapú eszközöket, mint a 25-29 évesek. A fiatalok 86 százaléka tagja valamilyen internetes közösségi portálnak, és 86 százalékának van olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében. A fiatalok 14 %-a viszont nem rendelkezik ilyennel. A kutatás vizsgálati szempontjai közé tartozott az ifjúsági érdekérvényesítés intézményi kereteinek feltérképezése. Ebb l kiderül, hogy diákönkormányzat 70 helyen létezik a régióban. Ifjúság által szerkesztett újság, közösségi rádió vagy más médium 17 településen van a régióban, a legtöbb Veszprém megyében. Kábítószerügyi egyeztet fórum 12 van a régióban. Veszprém megyében 7 települési gyermek és ifjúsági önkormányzat van, 5 helyi

12


ifjúsági tanács, 40 települési diákönkormányzat, 32 ifjúsági civil szervezet, 54 ifjúságnak szolgáltatást nyújtó szervezet, 49 nem-formális ifjúsági közösség, 5 ifjúsági érdekképviseleti fórum, 3 hallgatói önkormányzat, 11 ifjúsági média, 10 kábítószerügyi egyeztet fórum. Van a megyében 8 ifjúsági ház, 55 ifjúsági klub, 5 Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, 7 Ifjúsági Információs Pont, 35 Teleház, 116 m vel dési ház/ÁMK, 17 Integrált Közösségi Szolgáltató Tér címbirtokos, 101 szabadtéri közösségi tér és 6 ifjúsági fesztivál (összesen 17 a régióban). 2000 február 1-jén a Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda elindította szolgáltatásait veszprémi székhellyel. A forráselosztáson túl regionális szintre került az információnyújtás, a tanácsadás és a fejlesztés egy része is. Létrejött a Regionális Ifjúsági Tanács, amely együttm ködési megállapodást kötött a Regionális Fejlesztési Tanáccsal. Vegyük sorra azokat a kistérségeket, amelyekben a TISZK intézményei végzik nevel -oktató munkájukat. A balatonalmádi kistérségben 11 település található, kistérségi központként a 9 ezer f s Balatonalmádi funkcionál. Ifjúságkutatás Balatonalmádiban volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel csak Szentkirályszabadja rendelkezik. A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens Balatonalmádiban és Szentkirályszabadján dolgozik. Ifjúsági bizottság Balatonalmádiban és Litéren m ködött, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel nem található a térségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat, helyi ifjúsági tanács nincs, hallgatói önkormányzat nincs, viszont diákönkormányzat Alsóörsön, Balatonalmádiban, Litéren és Szentkirályszabadján m ködött. Ifjúsági érdekképviseleti fórum Balatonf zf n, Litéren, Szentkirályszabadján van, KEF Balatonalmádiban, Balatonf zf n, Litéren szervez dött. Ifjúsági média egy településen ködik: Litéren. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház nincs, ifjúsági klub Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf kajáron, Balatonf zf n, Szentkirályszabadján van. Ifjúsági Információs Pont Szentkirályszabadján van, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nem ködik a kistérségben. IKSZT Alsóörsön, Fels örsön, Szentkirályszabadján található, míg szabadtéri közösségi tér Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf zf n, Fels örsön, Litéren és Szentkirályszabadján. Teleház Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf zf n, Fels örsön, vel dési Ház Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf zf n és Litéren m ködik. Az önkormányzatok közül 5 fordított pénzt ifjúsági célokra (Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonf kajár, Balatonf zf , Szentkirályszabadja).

13


A várpalotai kistérségben 7 település található, kistérségi központként a 21 és félezer f s Várpalota funkcionál. Ifjúságkutatás az elmúlt három évben vagy annál korábban nem volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel egyik település sem rendelkezik. A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens csak Berhidán dolgozik. Ifjúsági bizottság nem m ködik, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel nem található a kistérségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat, helyi ifjúsági tanács nincs, hallgatói önkormányzat, diákönkormányzat Berhidán m ködik. Ifjúsági érdekképviseleti fórum is csak Berhidán van, KEF nem szervez dött. Ifjúsági média egy településen sem m ködik. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház, ifjúsági klub, Ifjúsági Információs Pont, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Teleház nem m ködik a kistérségben. IKSZT, szabadtéri közösségi tér nem található. M vel dési Ház Berhidán m ködik. Az önkormányzatok közül csak a berhidai fordított pénzt ifjúsági célokra. A veszprémi kistérségben 20 település található, kistérségi központként az 58 és félezer f s Veszprém funkcionál. Ifjúságkutatás Veszprémben volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel ugyancsak Veszprém rendelkezik. A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens, ifjúsági bizottság Veszprémben, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel Hárskúton és Tótvázsonyban található. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat Nagyvázsonyban, Mencshelyen és Veszprémben, helyi ifjúsági tanács Veszprémben, hallgatói önkormányzat szintén Veszprémben, viszont diákönkormányzat Nagyvázsonyban, Mencshelyen, Veszprémben és Tótvázsonyban m ködik. Ifjúsági érdekképviseleti fórum, KEF Veszprémben szervez dött. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház Márkón és Tótvázsonyban, ifjúsági klub 7 településen van. Ifjúsági Információs Pont Tótvázsonyban, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Veszprémben és Tótvázsonyban m ködik a kistérségben. IKSZT Tótvázsonyban van, szabadtéri közösségi tér Márkón, Nagyvázsonyban, Mencshelyen, Papkesziben, Szentgálon, Veszprémben, Vöröstón, Tótvázsonyban és Vilonyán található. Teleház Hárskúton és Tótvázsonyban, M vel dési Ház 13 településen m ködik. Az önkormányzatok közül 11 fordított pénzt ifjúsági célokra, viszont önkormányzati ifjúsági alappal csak Veszprém rendelkezett. A zirci kistérségben 16 település található, kistérségi központként a 7 ezer f s Zirc funkcionál. Ifjúságkutatás korábban Zircen volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel Zirc és Bakonynána rendelkezik.

14


A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens Zircen dolgozik. Ifjúsági bizottság, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel szintén Zircen található a kistérségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat nincs, helyi ifjúsági tanács Zircen van, hallgatói önkormányzat nincs, viszont diákönkormányzat Zircen, Bakonynánán és Csetényben ködik. Ifjúsági érdekképviseleti fórum, KEF megint csak Zircen szervez dött. Ifjúsági média egy településen m ködik: Csetényben. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház nincs, ifjúsági klub Szápáron, Zircen, Bakonynánán és Olaszfaluban van. Ifjúsági Információs Pont Zircen, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nem m ködik a kistérségben. IKSZT Zircen van, szabadtéri közösségi tér Lókúton, Olaszfaluban, Zircen, Szápáron, Bakonynánán és Dudaron található. Teleház Szápáron, Bakonynánán, Csetényben, Olaszfaluban, Porván, M vel dési Ház Zircen, Bakonynánán, Csetényben és Dudaron m ködik. Ahhoz, hogy a TISZK tagintézményeinek településein a fiatalság helyzetér l képet kapjunk, megkérdeztük az intézmények vezet i körét, illetve az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusokat. A kérd ív egyik kérdése e cél elérése érdekében az volt, hogy „Milyen mértékben igaz Ön szerint 14-26 év közötti korosztály helyzetére az Önök intézményének településén?” A megkérdezettek – ahogyan az el bb említettük - az intézmény vezet i és a diákokkal szoros kapcsolatban álló ifjúságsegít tanárok, illetve más pedagógusok voltak. A vélemények összesítését a válaszadók betöltött funkciója, illetve iskolák szerint is elvégeztük. Természetesen nem adtuk meg azt az objektív szempontsort, amely alapján az egyes kategóriákat mérni lehet, így a szubjektivitás nem kizárható. Valószín síthetjük, hogy az iskolai környezetben dolgozók saját tanítványaik helyzetének ismeretében ítélik meg a település ifjúságának helyzetét. Kontrollként az osztályf nökökt l a HH és HHH kategóriába sorolt tanulók arányát jogszabály szerinti besorolás alapján kérdeztük meg. Érdemes megfigyelni az átlagon felüli életkörülményekkel bírók becsült százalékos arányát, amely 1 és 6 % között mozog, a rossz életkörülmény ek aránya viszont 20 és 42 % közé tehet . Intézmény vezet i igazgatók


Kollégium vezet

%-ban Életkörülmények biztosítottak: 61% életkörülményeik jók: 35% életkörülményeik átlagon felüliek:6 % életkörülményeik rosszak: 30% Életkörülmények biztosítottak: 58 % életkörülményeik jók:34 % életkörülményeik átlagon felüliek:1 % életkörülményeik rosszak: 25 % Életkörülmények biztosítottak: 36 % életkörülményeik jók: 28 % életkörülményeik átlagon felüliek:4 %

15


életkörülményeik rosszak: 31% Életkörülmények biztosítottak: 51% életkörülményeik jók: 25 % életkörülményeik átlagon felüliek: 2 % életkörülményeik rosszak: 34 % Életkörülmények biztosítottak: 56 % életkörülményeik jók: 37 % életkörülményeik átlagon felüliek: 1,1 % életkörülményeik rosszak: 23 % Életkörülmények biztosítottak: 50 % életkörülményeik jók:14 % életkörülményeik átlagon felüliek: 4 % életkörülményeik rosszak: 42 %

Gyakorlati oktatásvezet

ifjúságsegít

pedagógusok

Intézmények szerinti lebontásban már nagyobb különbség mutatkozik. Ez egyrészt a környezeti tényez k átláthatóságából, másrészt a felvett tanulók körülményeinek különböz ségéb l adódik. A nagyobb városi iskola vezet i egész településük ifjúságának helyzetét nem tudják annyira átlátni, mint a kisebb településeken dolgozó kollégáik. Ennek ellenére az értéktartomány az egyes intézmények esetében hasonlóan alakult. Öveges

jók 31% 36%

átlagon felüliek rosszak

27%

6%

nem megfelel en biztosított

Az Öveges munkatársainak becslése alapján a fiatalok 36%-ának jók az életkörülményei, 27%-nak rosszak. Átlagon felülinek 6%-nyi fiatalt min sítenek, meglep a nem megfelel életkörülményekkel bírók becsült százaléka, amely 27%. A fennmaradó 31% egy korrigált szám részünkr l, amelyben azt feltételezzük, hogy 31%-uknak nem megfelel en biztosítottak az életkörülményeik. A jó és átlagon felüli becsült arány 42%-kal alatta marad a nem megfelel életkörülmény ek összességének.

16


Várkerti

16% 1%

jók átlagon felüliek

48% rosszak

35%


A Várkerti esetében a munkatársak a fiatalok 48%-áról gondolják úgy, hogy életkörülményeik nem megfelel en biztosítottak, 35% a rossz körülmények között él k aránya, 16% a jó életkörülményekkel bíróké, és mindössze 1% az átlagon felüli körülmények között él ké. III. Béla

17 jók

22%

átlagon felüliek 50% rosszak

15%

13%


A III. Béla esetében a nem megfelel életkörülményekkel rendelkez k aránya 22%, 15% a rossz körülmények között él fiataloké, 50% a jó életkörülményekkel bíróké, és viszonylag magas, 13% az átlagon felüli körülmények között él ké. Ebben az esetben a vezet k megítélése szerint a település fiataljainak 53%-a jó körülmények közt él és 37% azok aránya, akiknek negatív el jel életkörülményeik vannak.


Reguly

jók

18% 41%

átlagon felüliek rosszak

35%


6%

A Reguly munkatársai 41%-nyi fiatalról mondják azt, hogy életkörülményeik jók, 6%-uké átlagon felüli, a rossz, illetve a nem megfelel életkörülmény fiatalok százalékos aránya 35, illetve 18%. A fiatalok 47%-a e becslés alapján jó körülmények között él. Faller

13%

jók 5% átlagon f elüliek

40%

rosszak

42%

nem megf elel en biztosított

A Faller esetében 18% az összesített jók és átlagon felüliek aránya, melyb l 13% a jóké, 5% az átlagon felüli életkörülményekkel bíró fiatalok becsült aránya. Itt a legnagyobb a rossz és nem megfelel életkörülményekkel bírók részaránya, amely 42% és 40%, azaz együttesen 82%. Ez becsült értéknek is igen magas, megfontolásra érdemes a nyilatkozók részér l, hogy mi okozza a településen és ezáltal valószín leg intézményükben is a szegénység tüneteit.

18


Medgyaszay

jók 24% átlagon felüliek 56%

5% 15%

rosszak nem megfelel en biztosított

A Medgyaszay esetében, ahogy ez a korábbi felmérésekb l is kiderül, az intézményben a tanulók számához képest jelent s a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tanulók száma. Ennek okai többrét ek. Az ifjúságvédelmi felel s felmérése szerint magas a rossz anyagi körülmények között él k száma. Sok tanuló csonka családmodellben él. Megtalálható az iskolában az állami gondozott tanuló. Különösen igaz ez a szakiskolai oktatásra. Itt a gimnáziumi oktatáshoz képest kiugróan magas a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tanulók aránya. A megkérdezettek becslése szerint a jó és átlagon felüli életkörülmények között él k aránya összesen 29%, 15% a rossz életkörülmények között él k száma és becslésünk alapján 56% a nem megfelel életkörülmények között létez ké.

19


4

HELYZETFELTÁRÁS

4.1 A család mint társadalmi egység szerepváltása A családdal kapcsolatban olyan ideálok élnek az emberben, amelyeknek összetev it saját tapasztalataiból és gyermekkora emlékeib l meríti. A családi légkör zavarai hibás irányú személyiségfejl dést indíthatnak el, a gyermek fejl dését akadályozzák vagy megzavarják, s ezek f leg az egyenl tlen házastársi és szül i viszonyokban gyökereznek. A lelki problémák okai nem els sorban az egyénben, hanem az egyén és környezet viszonyában keresend k. Biztonságos családi légkörben a személyiség védettséget szerez a stresszhelyzetekkel szemben. Ma a család negatív irányú változásainak és az ehhez való alkalmazkodóképesség kialakulatlanságának lehetünk tanúi. A család az egyén és a társadalom közötti közvetít kiscsoport, amely els dlegessége révén a legkorábban hat a gyermekre, alapvet érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe és közvetít funkciót vállal a családi és társadalmi értékek átadásában. A tudatos nevelés és a spontán megnyilvánuló hatások jelentik a gyermek számára a szocializáció-tanulás folyamatát. A leggyakoribb okok, amelyek interperszonális kapcsolatokban zavart okozhatnak, a gyermekkori környezet hibáiból eredeztethet k. A csonka család képtelen a gyermek számára megfelel férfi, illetve n i mintát nyújtani. A családi környezet diszharmóniája, feszültsége gyakran vezet arra, hogy a gyermek érzelmi helyettesít jévé válik valamelyik szül nek. A szül személyiségének rejtett zavara, ha azt várja el gyerekét l, amit hiába várt önmagától. Ezek a tényez k befolyásolják a kés bbi társas kapcsolatok alakulását, a társas beilleszkedés folyamatát és a konfliktusmegoldó képességet. Jelent s szereppel bír a család szociális helyzete a gyermek személyiségének alakulásában, szükségletei, igényei kielégítésének módjában és mértékében.. Külön megemlítend nek tartjuk, hogy a digitális eszközök használatának tekintetében a tanítás-tanulás iránya a családok esetében gyakran megfordul, hiszen a fiatalabb korosztályok egyszer bben bánnak azokkal az informatikai eszközökkel, amelyeket szüleik nem vagy csak felületesen tudnak kezelni. A szül k bevonása a digitális kommunikációba gyermekeik révén és ennek a kommunikációs képességnek az iskola és a szül közötti kapcsolatban történ felhasználása lehet vé teszi a mindennapi információátadást, a szül vel való levelezés egyszer sítését és a visszajelzés gyorsaságát. Kérd ívünkben az intézmény vezet it, az ifjúsági ügyekkel foglalkozókat arra kértük, hogy becsüljék meg egy ötfokozatú skálán, hogyan tölti be a család a szocializációs szerepét, és

20


milyen szerep hárul az iskolára. A többvariációs válaszadás eredményét el bb a válaszadók funkciója, majd az egyes intézményekben adott válaszok alapján összegeztük. Végül egy grafikon segítségével érzékeltettük, hogy összességében milyen átlagértékeket kaptunk az egyes válaszoknál. Ami közös a válaszokban, az a pedagógusok részér l a család szocializációs szerepének meggyengülését jelz vélemény. Mindannyian egyetértenek abban, hogy az iskolára hárul nagyobb mértékben a nevelés, és az átlagértékekb l az is kiderül: sok esetben az iskola nevel i munkáját nehezíti a család. Az egyes iskolák megkérdezettjeinek véleménye alapján a következ értékeket kaptuk: Ön szerint a család szerepe 4

3,8 3,8 3,5 3,5

3,5

3,7 3,4

3

3

3

2,7

3

2,3

2,2

2,7

2,7 2,3

3,2

3 2,8

2,8

2,7 2,5

2,5

3,3

3,2

3,1

2,3

2,2

2,5

2,4

2,6

2,1

2

Öveges Várkerti III. Béla Reguly

1,5

Faller Medgyaszay

1 0,5 0 betölti szocializációs szerepét

az iskolával közösen nevel

az iskolára hárul a nevelés

az iskola nevel i munkáját segíti a család

az iskola nevel i munkáját nehezíti a család

Erre a problémára az intézmények a családokkal való sokrét kapcsolat révén próbálják megtalálni a megfelel megoldást, egyel re nem nagy sikerrel. Az intézmények pedagógiai programjában szerepel a családdal való kapcsolattartás szükségessége, és többnyire megjelennek ennek a kapcsolattartásnak a módozatai is. Ahogy majd az agresszió, deviancia kezelésénél látni fogjuk, vannak intézmények, ahol nem is tervezik a szül k fokozottabb bevonását a problémák megoldásába, a megel konzultációba, tájékoztatásba. A szül kkel való kapcsolat leggyakoribb módszereit az intézményi dokumentumok a következ képpen jelenítik meg. A kapcsolat színtere

A kapcsolat jellemz i

Üzen füzet, bizonyítvány

Kétirányú kapcsolat a szül és az iskola között, a diák tanulmányi el menetelér l, mulasztásairól, azok igazolásáról, a tanulót érint programokról.

Napló oldalának hiteles másolata

Évente két alkalommal a munkatervben meghatározott id pontokban a középfokú oktatásban részt vev tanulók eredményér l a szül ket tájékoztatja az iskola.

Elektronikus kapcsolat

A tanulók szüleinek tájékoztatása elektronikus úton a tanulók el menetelér l és az iskola rendezvényeir l.

Szül i értekezlet

A tanévben legalább két alkalommal az osztály tanulóinak szülei és az iskola közötti kapcsolattartás színtere az

21


osztályf nökön, illetve egyéb pedagógusokon keresztül Nyílt nap

A tanév folyamán egyszer az iskola által biztosított lehet ség arra, hogy a szül k közvetlenül meggy djenek az intézményben folyó oktató-nevel munkáról.

Ifjúságvédelmi felel s fogadóórája

Az ifjúságvédelmi felel s (egyes helyeken) heti rendszerességgel tart fogadóórát, ahol a szül k is megjelenhetnek, illetve az igazgató kezdeményezheti a szül k részvételét a fogadóórán.

Pályaválasztási fogadóórák

A tanév során információs óra a beiskolázásra váró tanulók szüleinek.

Iskolai ünnepélyek

Az iskola egyoldalú bemutatkozása az érdekl ünnepélyes keretek között.

szül knek,

Amikor azonban a deviáns viselkedés és az iskolai agresszió témájában azt vizsgáltuk, hogy milyen eszközökkel valósítják meg a prevenciót az egyes iskolákban, akkor láthattuk, hogy a családokkal való kapcsolattartás, információcsere legtöbbször a kommunikáció legegyszer bb és legszükségesebb formáira korlátozódik. Szükséges tehát az a szemléletváltás, amely közvetlenül is bevonja a szül ket a gyermek életének intézményes irányításába, és a problémás tanulók esetében napi kapcsolatot képes tartani a családdal. A kérd íves felmérésben arra a kérdésre, hogy a család hogyan tölti be szocializációs szerepét, a megkérdezettek funkciója szerint egy ötös skálán a következ átlagértékeket kaptuk: Intézmény vezet i

igazgatók


Kollégium vezet

Gyakorlati oktatás-vezet

%-ban betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 4 az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 3 az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 2 az iskolára hárul a nevelés 4 az iskola nevel i munkáját segíti a család 2 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 2 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 4

22


az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 2 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 ifjúságsegít az iskolára hárul a nevelés 4 az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 pedagógusok az iskolára hárul a nevelés 3 az iskola nevel i munkáját segíti a család 2 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 Eddigi elemzéseinkb l arra a következtetésre juthatunk, hogy a középiskolás korosztály számára a közösségi események legf bb színtere az iskola, a közösségi nevelés és a közösségben nevelés legideálisabb kerete az a nevelési-oktatási intézmény, amelyben a tanuló idejének legnagyobb részét tölti, és ahol a legtöbb lehet ség van a napi tevékenység megszervezésére, irányítására, e tevékenység eredményeinek felmérésére és a többi tevékenységgel való összehangolására. A család szocializációs szerepének vizsgálatakor láttuk, hogy az iskolának sok esetben pótolnia kell a család szerepét, meg kell felelnie a családok, szül k igényeinek, s nevel -oktató tevékenységében olyan irányokat, elveket kell követnie, amelyek alapján egyetlen tanuló sem kallódhat el.

4.2 Az iskola mint közösségi hely szerepe A kérd íves módszer segítségével megkérdeztük a felmérésben résztvev ket, hogy mennyire tartják alkalmasnak az iskolát közösségi szerepének betöltésére. A válaszadás három lehet sége közül kellett a válaszadóknak választaniuk, és ezen belül lehet ségük nyílt a használt speciális közösségformáló eszközök használatának jelölésére, illetve felsorolására is. Ötös skálán jelölhették a fontossági sorrendet, ebb l állt össze az alábbi rangsor. Azt, hogy az iskola alkalmas a közösségformáló szerepre, a válaszadók meger sítették, ugyanakkor jelezték azt is, hogy nincs meg minden feltétel a közösségformáló szerep betöltéséhez, és csak a Medgyaszay esetében számottev az az érték, amely speciális közösségformáló eszközök igénybevételére utal, azonban ott nem nevezték meg ezen eszközöket. A válaszadók egyike sem gondolta úgy, hogy a közösségformálás eszközei egyáltalán nem állnak az intézmény rendelkezésére. A személyi és tárgyi feltételek felméréséb l a kés bbiekben majd kiderül, hogy mind az intézményekben, mind az iskolák környezetében hiányoznak részben azok a feltételek, amelyek a közösségfejlesztési tevékenység zavartalanságához szükségesek lennének. Ez leg a financiális források sz kre szabottságában mutatkozik meg.

23


A cél minden kisebb-nagyobb akadály ellenére mégis az iskola közösségformáló szerepének er sítése a megfelel tárgyi és személyi feltételek biztosításával, speciális eszközrendszer összehangolt kidolgozása és közös igénybevétele a TISZK tagintézmények által.

Ön szerint az iskola, mint közösségi hely 4,5 4,0

4,0

4,0

4,3

4,2 3,7

3,7

3,3

3,5 3,0

3,5

3,3 3,2 3,3

2,7

2,8

2,6

2,5

2,2

2,0 2,0

2,0 1,5

1,0

1,0 0,5 0,0 alkalmas Öveges

hiányos Várkerti

III. Béla

Reguly

speciális Faller

Medgyaszay

Az iskola közösségi helyként való funkcionálásához azon túl, hogy a megfelel személyitárgyi feltételeket biztosítják, fontos az egyes közösségek szerepének meghatározása, a funkciók elhatárolása, és olyan kölcsönhatás kialakítása, amely a közösségi tevékenységek folyamatában nemcsak a közösség, hanem az egyes személyiség fejl déséhez és pozitív kiteljesedéséhez is hozzájárul. Kezd lépésként az iskolai közösségek helyzetének állapotáról próbálunk meg képet alkotni. Általánosságban tettük fel a kérdést az intézmények vezet i köréhez tartozóknak, a diákokhoz legközelebb álló ifjúságsegít munkát végz knek arról, hogy közösségeik állapotát milyen stádiumban lév nek látják.

24


4.3 Iskolai közösségek helyzetképe

Iskolai közösségeink kohéziója 4

3,73,8

3,8

3,7

3,5

3,5

3,2 3

3 2,8

3

2,5

2,5

3

Öveges

2,7

2,3

Várkerti

2,4 2,1

III. Béla

1,8

2

1,71,7

Reguly

1,5 1

1

1

1

Faller Medgyaszay

0,5 0

0

0

0 kialakult

kialakulóban van

szétes ben van

szétesett

Az iskolai közösségek kohéziójára vonatkozó kérdésnél nem választottuk külön a formális és informális közösségeket, tekintettel arra, hogy a kérd ívben feltett kérdésre, miszerint az intézményekben vannak-e informális közösségek, a legtöbb válasz a választható alternatívák közül arra a lehet ségre érkezett, hogy „van, de kevésbé éreztetik hatásukat”. Meglep a válaszok megoszlása a kohézióra vonatkozóan, hiszen látszik, hogy a közösségek állapota alapján annak ellenére, hogy jelent s értéket képviselnek a kialakult közösségek, jelzés érték nek kell tekinteni a szétes és a szétes ben lév közösségek meglétére vonatkozó válaszokat és azok arányát. A kohézió er sítésének eszköze a tanulók bevonása a közösségi terek tevékenységébe. Feltettük a kérdést az intézményekben megkérdezetteknek, hogy szerintük hogyan lehet bevonni a közösségi terek tevékenységébe a tanulókat, err l a kés bbiekben részletesebben szólunk.

25


5

INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA

5.1 Formális közösségek és szabadid s tevékenységek a TISZK-ben A tanulók formális iskolai közösségei Tekintsük formális közösségeknek azokat az iskolai közösségeket, amelyek szerepelnek az iskolák pedagógiai programjaiban, a tanulók tartós közösségi részvételére alapoznak, és valamilyen szempont alapján közös érdek és közös cselekvés céljából felülr l szervezetten jönnek létre. 1. Osztályközösség Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezet – az osztályf nök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály érdekeinek képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségvisel ket választják meg: - osztálytitkár; - két f képvisel (küldött) az iskolai diákönkormányzatba. 2. Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdekl désének kielégítésére diákkörök ködnek. A diákkör lehet: szakkör, önképz kör, érdekl dési kör, énekkar, vészeti csoport stb. A diákkör létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megel tanév végéig bármely tanuló, szül , nevel , illetve a diákönkormányzat, a szül i munkaközösség vezet sége. A javasolt diákkörök létrehozásáról minden tanév elején – a lehet ségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevel testület dönt. A diákköröket a nevel , szül vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szül k írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrejött diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör m ködésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A feln tt segít személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képvisel t választanak az iskolai diákönkormányzatba.

26


3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadid s tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat ködik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályban megválasztott küldöttekb l, valamint a diákkörök képvisel ib l választott – a diákönkormányzat ködését szabályozó szervezeti és m ködési szabályzatban meghatározott összetétel –vezet ség irányítja. A diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzat által felkért, nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízásából – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat, feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola m ködését. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgy lést kell tartani. A tanévi rendes iskolai diákközgy lés összehívását a diákönkormányzat elnöke kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. 4. Azonos szakmacsoportok és szakmák szerint szervez dött diákok közössége A fenti közösségekbe sorolt tanulók a TISZK szempontjából jelent s közösségeket alkotnak/alkothatnak azonos érdekl désük, készségeik és képességeik alapján. Ezeknek a közösségeknek a kialakításában figyelembe kell venni a közös motiváltságot és képességeik alapján az egészséges versenyszellem kialakítására kell törekedni. A közösségi jellemz k alkalmassá teszik a TISZK-et arra, hogy összefogja ket, és id közönként teret engedjen megnyilvánulásaiknak. 5. Kollégiumi csoportok, amelyek a kollégium csoportalkotó elvei alapján szervez dnek. A TISZK keretében az egyes osztályközösségek, diákönkormányzatok, szakmacsoportok megkereshetik a másik iskolában az úgynevezett társosztályt, amellyel hosszú távú kapcsolatot alakíthatnak ki. Az intézmények szabadid s tevékenységével kapcsolatban ugyancsak feltettük a kérdést az intézményvezet i körnek, illetve az osztályf nököknek is. Az intézményi megkérdezettek vezet i körében adott válaszok: Öveges:

kultúra és sport

Várkerti:

sport

III. Béla:

kultúra és sport önkéntes-tavaszi nagytakarítás

Reguly:

kultúra és sport önkéntes- újságíró szakkör

27


Faller:

kultúra és sport

Medgyaszay: kultúra és sport önkéntes/megnevezés nélkül/ A rövid válaszok egyöntet sége felhatalmaz arra a következtetésre, hogy a sport és kulturális tevékenység gyakorisága ezt a két területet a tanulók közösségbe vonásának legelérhet bb eszközévé teszi. Arra kell tehát törekedni, hogy a költségvetési korlátok ellenére is meg rizzék azokat a szakköröket, sporttevékenységeket, amelyek vonzzák a diákokat, és lehet ség szerint TISZK-en belüli hasonlóságaik alapján egymással összevetve, versenyeztetve, együttm ködve kell min ségi színvonaluk emelését elérni. Erre a szervezeten belüli versenyek, vetélked k, bemutatók megszervezése rendkívül alkalmas. Amennyiben az egyes intézmények keretében nem áll rendelkezésre megfelel szakember (például drámatanár a színjátszáshoz), szorgalmazni kell, hogy lehet ség szerint a másik intézményben is hasznosíthassa tapasztalatát, tudását.

5.2 Informális közösségek az intézményen belül Az Önök intézményén belül informális közösség Öveges felismerhet en sok van

1

van, de kevésbé éreztetik hatásukat

3

jó hatással vannak a formális közösségekre

2

nincs jó hatásuk a formális közösségekre

1

nem válaszolt

1

Várkerti felismerhet en sok van van, de kevésbé éreztetik hatásukat

2

jó hatással vannak a formális közösségekre nincs jó hatásuk a formális közösségekre

1

nem válaszolt III. Béla felismerhet en sok van

1


3

jó hatással vannak a formális közösségekre nincs jó hatásuk a formális közösségekre

1

28


nem válaszolt Reguly felismerhet en sok van van, de kevésbé éreztetik hatásukat

4

jó hatással vannak a formális közösségekre

1

nincs jó hatásuk a formális közösségekre

2

nem válaszolt

1

Faller felismerhet en sok van van, de kevésbé éreztetik hatásukat

4

jó hatással vannak a formális közösségekre nincs jó hatásuk a formális közösségekre nem válaszolt Medgyaszay felismerhet en sok van

1


4

jó hatással vannak a formális közösségekre nincs jó hatásuk a formális közösségekre nem válaszolt

Az informális közösségek intézményen belüli szerepér l szintén megkérdeztük az intézmények vezet it és az ifjúságsegít tanárokat. A válaszok összesítése alapján az el táblázatból kiderül a vélemények megoszlása, illetve az informális közösségek hatásának megítélésében való véleménykülönbség. Az Övegesben egy válasz érkezett, amely azt állítja, hogy felismerhet en sok informális közösség van az intézményben. Az informális közösségek kevésbé éreztetik hatásukat három válaszadó szerint. Ketten állítják, hogy jó hatással vannak a formális közösségekre és egy válaszadó szerint nincs jó hatásuk. A kérd ív egy kitölt je erre a kérdésre nem válaszolt. A válaszokból arra következtethetünk, hogy alapvet en kevésbé éreztetik hatásukat az iskolai munkában az informális közösségek, és a hatásuk inkább pozitív a formális közösségekre. Valószín leg a baráti társaságok, az azonos érdekl dési kör ek, az azonos szabadid s elfoglaltságot folytatók csoportjai jelentik azokat a közösségeket, amelyeket a pedagógusok nem ismernek mélységükben, és nem érzik a formális közösségekre gyakorolt hatásuk negatív avagy pozitív voltát az oktató-nevel munkában.

29


A Várkertiben két válasz érkezett azt állítva, hogy vannak informális közösségek, de kevésbé éreztetik hatásukat, egy válasz pedig azt állítja, hogy nincs jó hatásuk a formális közösségekre. A válaszadók valószín leg kevés ilyen közösséget ismertek föl, és általában a negatív jelek alapján azonosíthatták az informális közösségeket, ezért állíthatják, hogy nincs jó hatásuk a formális közösségekre. A III. Bélában szintén domináns a „kevésbé éreztetik hatásukat” –válasz, de csak egy válaszadó gondolja úgy, hogy az informális közösségeknek nincs jó hatásuk a formálisakra. A Regulyban négy válaszadó felismerte az informális közösségek létezését, de a hatásukat nem tartja dönt nek, err l a hatásról azonban azt gondolja két válaszadó, hogy nincs jó hatásuk a formális közösségekre. A Faller négy válaszadója érzékelte, hogy az informális közösségek léteznek, de kevésbé éreztetik hatásukat. Ezért valószín leg nem is próbálták meghatározni, hogy jó, avagy negatív hatásuk van. A Medgyaszayban négy válaszadó gondolta úgy, ahogyan a Faller válaszadói is, hogy ezeknek a közösségeknek nincs számottev hatásuk a formális közösségekre. Megjegyezzük, hogy az informális közösségek önszervez közösségek, amelyek önkéntes alapon közös elvek, közös érdekl dés, közös cél, egy közös érdek, azonos érzelmi viszonyulás alapján keletkeznek a tanulók közt. Amennyiben a közösség tagjainak száma egy formális közösségen belül az informális közösség dominanciájához vezet, várható, hogy érezhet en segíti vagy akadályozza a formális közösségépítést. Ajánlatos ezért nagyobb hangsúlyt fektetni az informális közösségek pozitív szerepének közvetett er sítésére.

5.3 Iskolán kívüli formális és informális közösségek Az osztályf nökök segítségét kértük annak felméréséhez, hogy az egyes osztályok tanulói milyen elfoglaltságot választanak szabadidejükben. Az összesített válaszokból képet kapunk arról, hogy a TISZK intézményeiben tanulók a kiválasztott tevékenységet milyen gyakorisággal és milyen létszámban végzik. Ebb l az osztályközösségek, az intézmények és az intézmények összességét illet en is meghatározhatók azok az irányok, amelyek a közösségi nevelés szempontjából befolyásolhatják az osztályf nöki munkát. Szembet , hogy a tanulók nagy többsége ma már a számítógép napi használója. Érdemes kideríteni, hogy aki csak hetente használ számítógépet, annak milyen oka van, hiszen a számítógép ma a kapcsolattartás, az információszerzés napi eszköze. Fontos tudni, hogy ha a tanár számítógéphez kötött feladatot ad, van-e lehet sége minden tanulónak ezt megoldani. Ritka a moziba járás, a koncert- és színházlátogatás szintén. Örvendetes, hogy a tanulókra nem jellemz a játékterembe járás, de mindenképpen szükséges annak a néhány tanulónak a figyelemmel kísérése, aki megjelölte ezt a szórakozási formát. Összességében a ritka kategóriába sorolták a sporteseményeken szurkolást, ami egyrészt kevesebb veszélyhelyzetet jelent a nagyobb sporteseményekhez köt rendbontásokat illet en, másrészt viszont a sporthoz köt közösségi élménnyel lesznek szegényebbek a fiatalok. A

30


csapatjáték és a csapathoz köt szimpátia közösségkovácsoló erejével érdemes megismertetni a diákokat. Sportolók meghívásával a csapatjátékról szóló beszámolókkal közelebb vihetjük tanulóinkat egy újabb közösségi élményhez. Szabadid s tevékenységek felmérése az osztályf nökök válaszai alapján Az osztályf nököknek kiadott kérd ívek alapján választ kaptunk néhányuktól arra, hogy az osztályuk diákjai milyen szabadid s tevékenységeket folytatnak az általunk megjelöltek közül. Figyelembe véve, hogy csak egyes osztályf nökök küldték vissza a kérd ívet, és megkérdezve néhányat az érintettek közül, úgy döntöttünk, hogy reprezentatív mintának tekintjük a felmérés eredményét, és nem nevesítjük az osztályok évfolyamát és a szakmát, szakmacsoportot sem. Ezek a háttérdokumentumokban rendelkezésünkre állnak, igazolják a válaszok hitelességét. III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és AMI A osztály

Számítógépezés

N

H

29

2

Moziba járás

R 27

Koncertlátogatás, színházlátogatás

1

Összesen:

B osztály S

N

H

21

5

4

30

R

57 f S

N

H

R

S

50

7

0

0

2

22

5

0

2

49

9

1

24

1

0

2

54

1

Játékterembe járás

3

28

7

8

11

0

7

11 39

Sporteseményeken szurkolás

2

29

3

13 10

0

3

15 39

28

2

9

15

0

3

11 43

10 42

Discozás

1

2

Plázába, bevásárlóközpontba járás

5

26

3

5

16

1

3

15

8

16

8

1

1

24 23 9

1

25

1

56 1

0

8

11

6

1

10 17 18 9

Barátokkal lógás, csatangolás

8

Barátokkal való beszélgetés, dumálás 31 Sportolás Kártyázás

2

6

12 11

6

12 13

4

14

8

0

10 26 21

32

4

13

9

0

4

45 9

7

5

13 0

9

29 18

Házibulizás Kocsmázás

0

1

2

24

5

Egyéb, éspedig…

A III. Béla Gimnázium szakközépiskolai osztályainak osztályf nökei közül ketten töltötték ki a kérd ívet. Olyan értékeket kaptunk, amelyek az informális iskolán kívüli közösségek létezésének intenzív hatását két esetben er síti meg: a napi elfoglaltságok közül a számítógépezés és a barátokkal való beszélgetés a legjellemz bb. Ezen kívül számottev értéket kapott a barátokkal való lógás, csatangolás és a sportolás. Az egyik osztályban van

31


egy hét f s kör, amely heti játékterembe járást jelzett, erre érdemes odafigyelni, és az osztályf nöki munkában megtenni a megfelel figyelemfelhívó lépéseket a játékszenvedély kialakulásának megakadályozására. Másik figyelemre méltó jelenség, hogy a tanulók közül kilencen jelezték, hogy soha nem sportolnak. A mindennapi testedzés szükségességének tudatosítása szintén alapvet jelent ség az esetükben. Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium A osztály N Számítógépezés

20

H

R

S

4

Moziba járás

N

H

R

6

1

Sporteseményeken szurkolás Discozás

S

5

Koncertlátogatás, színházlátogatás 6

33 f

6 18


Összesen:

B osztály N

H

R

S

26

4

0

0

0

0

23

6

1

9

9

5

13

4

0

10

5

13

20

4

3

0

3

20

4

2

0

15

6

0

3

7

12

11

0

19

8

2

0

19

3

2

8

10

8

9

0

8

11

10

3

15

4


7

8

9

4


19

3

2

5

Barátokkal való beszélgetés, dumálás

19

3

2

Sportolás

10

8

6

Kártyázás

8

9

10

3

Házibulizás

10

5

9

10

5

9

Kocsmázás

19

4

7

19

4

7

8 3 2

Egyéb, éspedig…

A Medgyaszay két osztályf nöki kérd ívet küldött vissza a felmérés érdekében. Az összesítésben itt is vezet a számítógépezés napi szinten, a tanulók kb. egyharmada jár játékterembe, és itt is er s a baráti körök hatása abból következtetve, hogy a barátokkal való lógás, csatangolás és a velük való beszélgetés, dumálás magas értéket kapott. Egyik osztályban 24 f l 10 f jelzett napi sportolást, és ugyanebben a közösségben magas a kocsmázók, diszkózók és házibulizók aránya. Arra következtethetünk, hogy a tanulók informális kötöttségei er sek, könnyen kialakítható egy szolidaritáson alapuló formális közösség, irányított értékrenddel és egészséges versenyszellemmel.

32


Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium A osztály Számítógépezés Moziba járás Koncertlátogatás, színházlátogatás Játékterembe járás Sporteseményeken szurkolás Discozás Plázába, bevásárlóközpontba járás Barátokkal lógás, csatangolás Barátokkal való beszélgetés, dumálás Sportolás Kártyázás Házibulizás Kocsmázás Egyéb, éspedig

N 20

H 2

R

B osztály S

N 15

16 3

3

10 12 19 29

3

5 15 22 20 13 28 30 32 12

16 24 17

4 2 17

5 10 3

4

H 10 5

4 20 15 10 5 5 9 12 15

R 5 20 8 10 20 13 15 15 17 10 4 15 5

C osztály S 3 8 25 23 8 3 3 1 15 20 6 9

N 18

2 15 19 2 2 2

H

2 4 4 15 4 14 4 2 6

R 18 17 10 3 2

3 9 7 9 12

D osztály S

N

H 31

1 1 5 12

10 26

R

S

31 15 12 15 4 20

15 17 6 1 11

15 15 16 9

1 2 5 2

31 31 4 10 2 7

2 15

15 12 10 8

N 53 0 0 0 0 2 15 55 46 5 2 2 19

Összesen: 115 f H R 43 5 5 87 2 40 7 37 18 53 61 41 31 55 29 28 48 20 24 62 23 56 28 72 26 38

S

A Regulyból négy osztály osztályf nöke küldte vissza a kitöltött kérd ívet. 115 f l 53 jelezte a napi számítógépezést, 43 hetente, 4 tanuló soha nem számítógépezik.40 tanuló jár ritkán koncertre, színházba, ami a többi iskolával összehasonlítva jó arány. Viszonylag magas a hetente diszkózók száma, jellemz a plázázás és a kocsmázás is. Ezen osztályok esetében is vezet a barátokkal való együttlét, illetve beszélgetés, dumálás mint elfoglaltság. A napi sportolás alacsony számú, a heti sem megnyugtató. 33

4 9 56 69 43 1 14 3 1 24 34 13 35


Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskola B osztály C osztály

A osztály

Számítógépezés Moziba járás Koncertlátogatás, színházlátogatás Játékterembe járás Sporteseményeken szurkolás Discozás Plázába, bevásárlóközpontba járás Barátokkal lógás, csatangolás Barátokkal való beszélgetés, dumálás Sportolás Kártyázás Házibulizás Kocsmázás Egyéb, éspedig…

N 14

H

R

S

N 23

14

H 3 4

14

R 22

R 2 10

4

26

5

9

N 10

H 2

3 1 3

5 13 11

2

12

9

4

1

26

10

4

9

4

1

26

13

1

2

12 3 4 5

4

11 10 8

10 2 2

1

6

S

26

21

D osztály S

N 6

H 2 2

Összesen: 66 N H 53 7 0 6

R 3 4

S 1 8

R 5 50

S 1 12

6

8

0

0

51

17

10 11 5

0 0 0

5 3 15

11 43 46

52 22 7

2 9

4 1 3

10 11 2

2

26 26

3

2 3 6

5

2

9

3

5

3

4

0

30

29

7

5

2

4

3

50

10

5

3

6

2

2

54

7

3

0

3

3 4 6 6 2

6 0 0 1 2

51 5 9 7 4

3 41 53 43 2

8 22 4 14 2

26 26 26 26

11 3

12 1 11 2

3 2 4

8 10 3 3 2

A Várkertib l 66 tanulóból 53 naponta számítógépezik, 50 tanuló ritkán jár koncertre, színházba. Örvendetes tény, hogy 52 tanuló soha nem jár játékterembe. Ritka a sporteseményeken szurkolás, 15 tanuló diszkózik hetente. Itt is er sek a baráti köt dések, 51, illetve 54 tanuló naponta dumál a barátaival, illetve csatangol velük. Ritka a kártyázás, házibulizás, kocsmázás a tanulók 34körében. Egy tanuló jelezte, hogy naponta kocsmázik. Kevés a naponta sportolók száma.


Faller Jen SZKI Összesen: 81 A osztály N Számítógépezés Moziba járás Koncertlátogatás, színházlátogatás Játékterembe járás Sporteseményeken szurkolás Discozás Plázába, bevásárlóközpontba járás Barátokkal lógás, csatangolás Barátokkal való beszélgetés, dumálás Sportolás Kártyázás Házibulizás Kocsmázás

H

R

B osztály S

20 5

N

H R

18 3 1

25 20 21 4 20 5 20 15 10 2 20 5 8 5 5 15 5 3 19 20 5 7 9 4 10 15 6 10

10 5 10 17 2 15

1 7 9 9 1 17 4 1 4

S

C osztály N

H R

S

N

H

R

S

18 3 1 20 1 1 20 1 1 22 22 2 20 20 8 5 9 9 3 19 7 9 4 2 2 22

56 0 0 0 0 0 0 12 49

11 0 0 0 0 23 11 27 14

2 20 65 41 7 17 44 28 4

0 1 2 27 62 29 14 2 2

5 1 7 9 13 9 4 1 17 13 1 3

2 24 28 15 0 15 28 26 0 8 51 10 4 12 22 31

5 13 4 18

A Faller 81 tanulójából 56 a napi számítógépez k száma, 62-en soha nem szurkolnak sporteseményeken, 23 tanuló jár hetente diszkóba, 49 a barátokkal való napi kapcsolattartást preferálja. Napi sportolók száma 2, heti kocsmázóké 12. Ritkán ugyan, de a szabadid s tevékenységek közt el fordul a kártyázás és házibulizás, s figyelmet érdemel az a jelenség, hogy a felmérésben résztvev k közül 15 tanuló egyáltalán nem sportol. 65 tanuló jelezte a koncert- és színházlátogatást – ritkán. 41 ritkán jár játékterembe, 27 egyáltalán nem él ezzel a lehet séggel. Itt is szembet , hogy nem jellemz a szurkolás sporteseményeken.

35


Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium A osztály

Számítóg épezés

N

H

R

19

8

7

1

2 5

Moziba járás Koncertl átogatás , színházlá togatás

B osztály S N

H R

C osztály S

18 8

3 4

Játékter embe járás

7

22

5

Sportese mények en szurkolá s

0

3

2 9

2

Discozás

0

6

2 6

2

Plázába, bevásárl óközpon tba járás

15

1 9

Barátokk 14 al lógás, csatango

14

6

5

12

N

H

R

20

5

2

D osztály S

N

H

29

3

R

E osztály S

F osztály S

N

H

R

G osztály S

N

N

H

R

20

8

3

2

29

19 11

10

6

28

20 10

12

4

11

8

7

3

2

4

9

1

4

5

7

7

1

8

5

1

2

11

30

4

20

7

31

1

5

13

5

22

32

1

31

2

25

11

20

20

11

2

8

20

1

25

6

7

8

15

1

6

10 13

7

18

4

14

11

7

1

4

13

3

3

15 12

3

14

25

15

10

2

3

7

22

12

19

10

15

2

2

9

11

8

23

10

15

2

28

4

4 16

11

1

15

R

S

16

14

1

H

H osztály

8

5

5

2

2

13

1

N

H

R

23

5

36

4

8

I osztály S

N

H

R

J osztály S

26

10

1

N

H

R

28

összesen: 268 f S

N

H

R

S

229

6 1

12

0

25

1

21

0

3

222

38

1

24

1

7

0

1

181

51

3

14

3

6

9

3 2

74

86

9

17

15

6

1 8

123

10 0

2

2

22

20

1

5 5

110

75

5

20

28

4

8 5

126

36

1

28

111

1 2 4

46

6

14 11


lás Barátokk 14 al való beszélge tés, dumálás

11

9

Sportolá s

14

1 2

13

1 6

8

Kártyázá s Házibuliz ás Kocsmáz ás

18

1 8 5

1 0

3 4 3

23

8

8

25

2

3

5

32

15

4

28

10

21

7

5

16

13

5

7

25

4

6

8

17

3

3

16

7

13

5

5

1

4 20

6

4

10

21

2

11

13

4

31

1

8

16

5

2

7

15

6

7

3

25

1

27

3

3

28

5

26

6

3

4

4

4

6

4

7

7

1

1

9

3

3

7

3

10

37

28

15

10

9

7

6

3

3

10

10

3

20

3

4

8

10

4

8

15 28 20

242

5 1

9

0

50

1 1 6

71

15

12

7 1

88

35

8

4 8

168

14

12

9 2

76

35


Az Öveges kérd íveit 10 osztályf nök töltötte ki. 268 tanulóból 229 vallotta, hogy naponta számítógépezik, 222 ritkán jár moziba, 181 ritkán jár színházba, koncertre. 51 tanuló soha nem jár az el bbi helyekre. 75 tanuló soha nem diszkózik. A barátokkal való lógás, beszélgetés itt is jellemz , de figyelemre ad okot az a 9-es szám is, amely a beszélgetést ritka kategóriába sorolta. Magányos, visszahúzódó tanulókra oda kell figyelni. Az intézmény válaszadóiból 50 tanuló naponta sportol, ez kevesebb, mint a tanulók egyötöde. A heti kártyázók (71) és a kocsmázás 92-es száma is odafigyelésre sarkallhatja a velük foglalkozókat. A válaszok összevetéséb l kiderül, hogy a hagyományos szabadid s tevékenységek, amelyek intenzív közösségbe járást, együttm ködést jelentettek a diákok számára, veszítettek népszer ségükb l. Egyfajta individualizálódás jellemzi ezt a korosztályt, amely szabadidejében nem végez nagyobb csoportokban közösségi tevékenységet. Az internetes közösségi portálok eluralkodása idején ki kell használni e virtuális terek közösségformáló erejét. Ehhez szükséges, hogy az osztályf nökök is napi rendszerességgel, hozzáért gyakorlattal tudják használni a közösségi portálok adta lehet ségeket. Ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a tanulók jogi tájékoztatása a közösségi felületek használatával kapcsolatos ismeretekr l, az adatvédelem és a személyiségi jogok tárgykörér l. Ideális megoldás lenne a TISZK internetes interaktív portáljának létrehozása, amely a pályaválasztás, pályakövetés, személyes problémamegoldás terén is hasznosítható lenne. 38


6

A TISZK KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓJA

E téma értelmezésénél mindenekel tt arra kell vigyázni, hogy ne er ltessük a TISZK közösségi funkciójának jelent ségét. Tudomásul kell venni, hogy a közösségi funkció meger södése csak akkor várható, ha az egyes intézmények bels közösségei fejl désüknek arra a szintjére jutottak, amikor továbbfejl désükhöz már elengedhetetlenül szükséges egy szupremációval bíró, érdekeiket az összefogás és összehangoltság lehet ségének révén jobban, hatásosabban képviselni tudó szervezet erejének mozgósítása. A kérd ív egyik kitölt je megtalálta azt a szót és a hozzárendelhet jelenséget, miszerint a másik iskola pedagógusaival azért jó az együttm ködés, mert k nem riválisok. A közösségi funkciók meghatározásánál els dleges szempontnak kell tekinteni a szubszidiaritás elvét: a problémákat ott kell megoldani els dlegesen, ahol felmerültek, a feladatokat ott kell ellátni, ahol az érdekeltekhez legközelebb elláthatók. Intézményi feladatokat nem szükséges átruházni a szervezetre, csak akkor, ha TISZK szintjén gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb megoldást tudunk elérni. A TISZK nem önmagába zárt szervezet, hanem egész m ködését abba a környezetbe ágyazottan fejti ki, amely létrehozta. Közösségi funkcióját ilyen értelemben a TISZK-et alkotó intézményekre gyakorolt hatásában és a küls környezettel való kölcsönhatásában vizsgálhatjuk. A TISZK-ek országosan ugyan eltér , de bels mechanizmusukat illet en hasonló alakulásából arra következtethetünk, hogy e szervezet fejl dése a bels közösség számára az elutasító kételkedést l a beletör désen át a produktív, érdek alapú, majd önkéntes együttm ködésig terjed. Fontos az, hogy az intézmények egyszerre legyenek képesek felismerni a közös érdek artikulációjának szükségességét, ellenkez esetben alulmaradhatnak a TISZK-ek versenyében. Annál is inkább, mert a fenntartó több társulásban való részvételével egymás közti versengésre is készteti a szakképzésre egybeszervez dött intézményeit. A TISZK els számú közösségi funkciójának tehát a konszenzuson alapuló érdekérvényesítést kell tartanunk. Az egyenrangúság, a partnerség elve, a hátrányos megkülönböztetés tilalma nemcsak a közösséget alkotó természetes személyekre, hanem a TISZK-et alkotó intézmények helyzetére is mérvadó alapelv kell hogy legyen. A közösség közös pályázatok benyújtásával képes a szervezet és az infrastruktúra célirányos fejlesztésére. Fontos, hogy a tagintézmények ne fáradjanak bele a pályázatok sokaságának nehézségeibe, mert csak így tarthatják képzéseiket a megfelel színvonalon. Közösségi funkció a beiskolázás intenzitásának egységes alapon történ megszervezése, mert a demográfiai mutatók egyre inkább nehezítik az önálló intézményi próbálkozásokat. Közös nemzetközi programokban való részvétellel elérhet , hogy egyszerre ösztönözzék tanulóikat a szakma határokon is átível presztízsének felismerésére.

39


A gazdasági szerepl kkel való kapcsolattartás könnyebbé válik, ha nem egy atomizált szakképz egység, hanem egy egész szervezet jelzi a képzéssel kapcsolatos elvárásait a piacon és a piac jelzi igényeit a képz knek. A mikrokörnyezet igényeinek érvényesítése az RFKB döntéseinek meghatározására csak egységes közösségi fellépéssel lehetséges. Egységes közösségépít „etikai kódexszel” a TISZK er feszítések árán ugyan, de középtávon elérheti, hogy tanulóinak neveltségi szintjét, a szakképzés presztízsét saját környezetében és abszolút értékben is növelni tudja.

40


7

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ER FORRÁSOK

7.1 Tárgyi, közösségi és szabadid s infrastruktúra a tagintézményekben Öveges Épület állapota: felújításra szorul, részben felújított Meglév helyiségek: aula tornaterem, tornacsarnok sportpálya számítógépes terem könyvtár Reguly Épület állapota: részben új, felújított Meglév helyiségek: tornaterem, tornacsarnok sportpálya

Várkerti Épület állapota: részben felújított Meglév helyiségek: tornaterem, tornacsarnok sportpálya számítógépes terem könyvtár Faller Épület állapota: részben felújított Meglév helyiségek: aula tornaterem, tornacsarnok sportpálya számítógépes terem könyvtár

III. Béla Épület állapota: felújításra szorul Meglév helyiségek: tornaterem, tornacsarnok sportpálya számítógépes terem könyvtár Medgyaszay Épület állapota: jó Meglév helyiségek: tornaterem,konditerem,sportpálya, teniszpálya, számítógépes terem, könyvtár

2. táblázat: Er források: Az épület állapota, illetve a meglév helyiségek

A Bakony TISZK közösségi színterei alkalmasak a közösségépítés, közösségek tevékenységének keretéül szolgálni. Minden olyan iskolai, intézményi helyiséggel és felszereltséggel rendelkeznek, amelyek az egyes intézmények igényeit kielégítik. Az aula hiánya a jelzett esetben a kialakult szokásoknak megfelel en pótolható. Amennyiben nagyobb tömeget mozgató eseményre kerül sor, az egyes települések közösségi színterei, sportlétesítményei is igénybe vehet k. Tekintettel a megyei önkormányzati részvételre, igény esetén a Megyeháza dísztermét is igényelhetik a résztvev k számára a nagy helyigény programokat szervez k. Az eszközfejlesztési jegyzék teljesítési kötelezettségének az intézmények megfelelnek, tárgyi feltételeik a különböz pályázatok révén kielégít ek. A közös rendezvények finanszírozására, küls el adók meghívására azonban intézményi szinten nincsenek meg a pénzügyi kondíciók, ezeket szponzorok, alapítványok, pályázatok révén érdemes és kell megszerezni.

41


7.2 Humán er források Kérdésünk az volt, hogy az alábbi humán er forrásokkal az Önök intézménye rendelkezik-e? Hány f látja el a feladatot, illetve jelöljék a heti munkaid t, akár közalkalmazotti, akár megbízásos jogviszonyban. Humán er forrás

Öveges

Várkerti

Óra/hét

III. Béla

Óra/hét

Reguly

Óra/hét

Faller

Óra/hét

Medgyaszay

Óra/hét

Óra/hét

osztályf nök

26

1

5

1

10

1

24

1

27

1

14

1

ifjúságvédelmis

1

2

1

10

1

5

1

20

2

5,5

1

11

diákönkormányzatot segít pedagógus

1

2

1

2

1

1

1

1

2

1

2

rendezvényszervez

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

pszichológus

1

24

-

-

0,3

5

-

-

-

-

-

-

iskolaorvos

1

n.a

-

-

1

1

1

2

1

n.a

1

2

szociális munkás

-

-

1

10

-

-

-

-

-

-

-

mentor

4

4

-

-

4

-

-

-

-

-

-

3

A humán er forrást illet en a felmérésb l kiderül, hogy az egyes intézmények között az egyes feladatot ellátók létszámában és leterheltségében is különbségek mutatkoznak. A pályázat alapján beállított mentorok, pszichológusok és fejleszt pedagógusok feladatellátása emelte az érintett intézmények szakmai színvonalát és teljességét, ezek hiánya, illetve a pályázat után a feladatellátás megsz nése jelent s visszaesést fog okozni az oktatás-nevelés színvonalában is. Munkakörük az alábbi feladatokra terjed ki: Szakmai megvalósítóink közül a mentorok, fejleszt pedagógusok és pszichológusok feladatainak leírása a megbízási szerz dések alapján A. A mentorok feladatai 1. A mentorálandó tanulók (diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások, HH, valamint SNI diákok) felmérése, mentorálási terv készítése. 2. A lemorzsolódás megakadályozása a szakképzés rendszeréb l, sikeres el menetel el segítése. 3. Kiemelt figyelmet fordít a mentoráltak speciális képzésére. 4. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a mentorált tanulókkal, szüleikkel, gondvisel jükkel, tanáraikkal, az intézmény fejleszt pedagógusával, pszichológusával. 5. El segíti a mentoráltak szociális integrációját. 6. Az el írásoknak megfelel en dokumentálja az elvégzett feladatokat. B. A fejleszt pedagógusok feladatai

42


1. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, hátrányos helyzet , valamint sajátos nevelési igény tanulók felmérése, fejlesztési terv készítése. 2. A lemorzsolódás megakadályozása a szakképzés rendszeréb l, sikeres el menetel el segítése. 3. Kiemelt figyelmet fordít a mentorált diákok speciális képzésére. 4. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a mentorált tanulókkal, szüleikkel, gondvisel jükkel, tanáraikkal, az intézmény mentori feladatokat ellátó tanáraival, pszichológusával. 5. Segíti a mentor pedagógusok munkáját. 6. El segíti a mentoráltak szociális integrációját. 7. Az el írásoknak megfelel en dokumentálja az elvégzett feladatokat. 8. Egyéni képességeknek megfelel en elkészíti a fejleszt foglalkozások programját (az iskolai pedagógiai programban megfogalmazottak figyelembevételével az évfolyamok követelményeinek megfelel en). C. A pszichológusok feladatai 1. A pedagógusok segítése tanítványai pszichikus fejl désének megismerésében, az iskolában folyó pedagógiai munka hatékonyabbá tétele. Mentorok, fejleszt pedagógusok munkájának segítése. 2. Problematikus esetek tanulmányozása (segítségnyújtás, tanácsadás, konzultáció, beszélgetés stb. formájában). A sajátos nevelési igény és a hátrányos helyzet diákok el menetelének segítése. Együttm ködés az osztályf nökökkel, ifjúságvédelmi felel ssel. 3. Fogadóórák tartása (szül k, gyerekek, pedagógusok számára). 4. Hospitálás. 5. Csoportos vizsgálatok, kérd ívek, interjúk készítése. 6. Kutatás 7. Egyéni diagnosztika. 8. Megfelel intézménybe irányítás. 9. Segítségnyújtás a házirend, értékelési rendszer alakításában. 10. Részvétel a közösségek, egyének megismerésében. 11. Az iskolai légkör tanulmányozása, javítása. 12. Teljesítmény- és magatartási problémák megoldásában nyújtott segítség. 13. Fejl dési, nevelési nehézséget mutató gyerekekkel (csoportokkal) való foglalkozás. 14. Konzultáció tanácsadás (pedagógus, esetleg szül részére). 15. Nehezen kezelhet gyerekek iskolai, osztályközösségbe való beilleszkedésének segítése.

43


8

A KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS KÖRNYEZETÉBEN

ÉS

MOBILITÁS

JELLEMZ I

A

TISZK

8.1 Közösségi társadalmi folyamatok A Magyarországra jellemz népességcsökkenési tendencia a társulás településire is jellemz . Várpalota lakossága például évente 100 f vel csökken. A 0-18 éves korosztály száma a lakónépesség kb. 17%-a. Zirc lakossága szintén csökken tendenciát mutat, 2000-2010 között kb. 400 f vel csökkent. A 0-18 éves korosztály száma közel 19%. Balatonf zf lakossága kb. 4400 f , ez is csökken tendenciát mutat. A 0-18 évesek száma 670 körül van, a lakónépesség kb. 15%-a. Veszprém lakosságszáma 63 ezer körüli. A 6-19 éves korosztály, a közoktatásban tanulók létszáma folyamatosan csökken, és ez még 6-8 évig eltart az el rejelzések szerint. A gazdasági nehézségek a kis létszámú iskolák fenntartási nehézségeit okozzák, és megsz nésükhöz vezet(het)nek. 2006

2007

2008

2009

51760

50759

251792

250824

58068

58804

0-14 éves 54443

52885 15-64 éves

254219

253618 65-X éves

56347

57203

3. táblázat: Lakónépesség Veszprém megyében korcsoportonként 2006-2009 között

A térségben jellemz a népességvándorlás Budapestre, Veszprémbe, de egyik településr l a másikra is vándorolnak a lakosok. A munkahely és az infrastruktúra függvényében teszik ezt, el fordult, hogy egy Zircen letelepedett cég vonzotta oda a környez településekr l a lakosokat. Balatonf zf elvándorlás szempontjából stagnál és a bevándorlás sem jellemz rá. A gazdaság anomáliáinak hatására a munkanélküliség a TISZK környezetében az utóbbi négy évben jelent sen n tt. 2006

2007

2008

2009 (9,8%)

9800

7100

10800

15200

4. táblázat: A munkanélküliség Veszprém megyében

A munkanélküliek közül sokan (2009-ben 38,1%) szociális segélyb l élnek. A szül k lakóhelye, életformája meghatározza gyerekeik életformáját is. Mobilitásra készteti a tanulókat, ha kistelepülésen laknak, s hogy a földrajzi mobilitás milyen mérték , ahhoz az is hozzájárul, hogy az általuk választott pályához megfelel szakképz intézményre hol találnak. Ha a TISZK a racionalizálás, a párhuzamos szakmák megszüntetése során nincs

44


tekintettel a földrajzi távolságra, illetve a mikrokörnyezet munkaer -piaci igényeire, el fordulhat, hogy nagyobb hátrányt okoz a tanulónak, mint amennyi el nnyel a költségek racionalizálása szempontjának érvényesítése jár. A bejáró tanulók aránya /földrajzi mobilitás/: Öveges

64,4%

Faller

53,7%

Várkerti

71,3%

III. Béla

58,9%

Medgyaszay

47,1%

Reguly

80,4%

Összesen a TISZK területén 50,5% A tanulók a megye településeir l járnak be, utazásukat tömegközlekedéssel oldják meg. Ez hozzájárul közösségi tevékenységeik sz k voltához, délutáni elfoglaltságaik korlátozottságához. A társulás intézményeiben az elmúlt tanévben 3530 f tanult, 1782 tanuló bejáróként. Ez a Regulyban 80,4%. A bejáró tanulók közül 113-an, 6,3% hátrányos helyzet , 32 f , 1,8% halmozottan hátrányos helyzet tanulóként volt nyilvántartva. A lemorzsolódási adatok szerint a lemorzsolódás 5%, az els s évfolyamismétl k száma 3,9% az összes középiskolai tanulók létszámához viszonyítva. A közösségi nevelés, közösségépítés fontosságát a lemorzsolódás megakadályozásának szempontjából is hangsúlyozzuk. A mobilitás kapcsán meg kell említenünk a nemzetközi mobilitás lehet ségeit, amely egyrészt a képzés idején a tanulók rendelkezésére álló nemzetközi cserelehet ségekb l, másrészt a szakképzések ekvivalenciájából, külföldön való elismeréséb l adódik. A TISZK intézményeiben ismertté és elismertté kell tenni az ECVET rendszert, amely akár elektronikus formában is közzétehet . A Közép-dunántúli régió stratégiai fejlesztési céljainak megismertetésével arra sarkallhatjuk a szakképzésben résztvev ket, hogy itthon maradjanak, és saját szül földjükön boldoguljanak.

8.2 A szabadid s tevékenységek specifikációja Az osztályf nököknek a következ kérdést tettük föl: Az Ön osztályában iskolai keretek közt milyen szabadid s tevékenységet folytatnak a diákok:

45


Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Összesen:

20 F

29 f

24 f

9f

sport

7

23 f

6

2

38

kulturális

0

0

2

1

3f

politikai

0

0

0

0

0

önkéntes

0

0

0

0

0

egyéb

0

0

0

0

0

0

0

3f

41 f

Összesen:

7f

23 f

8f

82 F

A Medgyaszay négy osztállyal vett részt a felmérésben. 82 f l 41 iskolai keretek közt szabadid s tevékenységet végz diákot jelölnek meg, ennek alapján arra következtethetünk, hogy a tanulók felét képesek bevonni az iskolai szabadid s tevékenységbe. Kiemelked a 29 s osztály 23 sportoló tanulója, ami egyben lehet séget nyújt arra is, hogy a közös érdekl dés okán er s közösségi szellem alakuljon ki. Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 1f

29 f

11 f

(32 f )

33 f

(19 f )

( 31 F )

Összesen: 186 f :

sport

0

5

4

6

0

2

0

17

kulturális

1

2

4

0

1

0

0

8

politikai

0

0

0

0

0

0

0

0

önkéntes

0

0

0

0

0

0

0

0

egyéb

0

0

0

0

0

2

0

2

Összesen:

1

7f

8f

6f

1f

4

0

27 f

A Reguly 186 tanulója közül 17 sportol iskolai keretekben, 8 tanuló kulturális tevékenységet végez, 12 tanuló jelezte, hogy egyéb tevékenységet folytat. Legaktívabb a mez gazdasági gépszerel és gépjavító osztály.

46


III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és AMI Összesen:

31 f

26 f

sport

n.a

6

6

kulturális

n.a

3

3

politikai

n.a

0

0

önkéntes

n.a

0

0

egyéb

n.a

0

0

9f

9f

57 F

n.a Összesen:

n.a

A III. Bélában az egyik osztály ennél a kérdésnél nem közölt adatot, a másik 26 f elfoglaltságát jelezte 6:3 arányban a sport javára. Ez az 56 f s minta egyhatoda.

l9f

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskola Felzárkoztató (10 f )

Összesen: : 68 f

0

0

9f

0

0

0

0

n.a

0

0

0

0

1

n.a

0

0

0

1

0

n.a

0

0

0

0

4f

0f

0f

10 f

(14 f )

(26 f )

(14 f )

(4f )

sport

5

n.a

4

kulturális

0

n.a

politikai

0

önkéntes egyéb

n.a Összesen:

6f

n.a

A Várkertiben 68 tanulóból 9 f sportol, 1 tanuló önkéntes munkát végez, azaz 10 tanuló jelezte a kérdésben megjelölt elfoglaltságot.

47


Faller Jen SZKI Összesen:

25 f

31 f

sport

10

X n.a

10

kulturális

5

X n.a

5

politikai

0

0

0

önkéntes

0

0

0

egyéb

0

0

0

15 f

n.a

15 f

Összesen:

56 f

A Faller SZKI-ben 10 tanuló sportol, 5 tanuló kulturális tevékenységben vesz részt. Összesen 15 tanuló jelezte, hogy ilyen tevékenységet folytat 56 f s létszámból. Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 26

43

16

sport

X n.a

3

2

Kult.

0

2

Pol.

0

Önk:

32

26

28 f

.16

30

32 f

27

18

34

28

Össz 256

10

3

3

n.a

7

1

3

5

3

n.a

40

1

0

1

1

n.a

4

0

2

0

0

n.a

11

0

0

0

0

0

n.a

0

0

0

0

0

n.a

0

0

0

0

0

1

1

n.a

0

0

0

0

0

n.a

2

egyéb

0

0

0

0

0

0

n.a

0

0

0

0

0

n.a

0

Össz

n.a

5

3

10

4

4f

n.a

1f

5f

5f

n.a

53 f

11

3

Az Öveges felmérésben résztvev tanulói közül (256) 53 tanuló végez kulturális és sport tevékenységet a közölt adatok alapján. Egyik osztály nem adott információt, így az összesítés nem teljesen tükrözi a valóságot. Sportoló diák 40 van, 11 tanuló kulturális tevékenységet folytat, 2 önkéntes is szerepel az adattáblázatban. Egyik 32 f s osztályban tízen, egy 30 f s osztályközösségben 11-en végeznek ilyen tevékenységet, azaz a tanulók egyharmada. Az összesített adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kulturális és sport tevékenységekbe a tanulók viszonylag nagy arányban vonhatók be. Er síteni kell ezeket a tevékenységeket, a tanulók jutalmazásánál els dleges szempontként kell kezelni a tanulmányi eredmény után a közösségi tevékenységet.

48


8.3 A szabadid s tevékenységek társadalmi háttér szerinti összegzése A szabadid s tevékenységre vonatkozó osztályf nöki kérdésnél a pedagógusokat arról kérdeztük, hogy az osztályukban tanulók közül milyen arányban vannak a jogszabály szerinti besorolásnak megfelel en a hátrányos, halmozottan hátrányos, SNI-s, magatartási problémával küzd tanulók, és ezt viszonyítottuk ahhoz, hogy a teljes osztálylétszámhoz képest milyen arányú a problémás tanulók száma. A következ összesítések születtek:Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Halmozottan hátrányos helyzet tanulók aránya - Öveges

Hátrányos helyzet tanul ók aránya - Öveges

8%

3%

halmozottan hátrányos helyzet

hátrányos helyzet

97%

92%

49

Magatartási problémás tanulók aránya - Öveges

SNI tanulók aránya - Öveges

30% 34%

magatartási problémás

SNI

66%

70%


Problémás tanulók aránya - Öveges

19%

problémás (HH, HHH, SNI, magatart )

81%

A problémás tanulók aránya az Övegesben az összes, kérd ívben feltüntetett létszámhoz viszonyítva a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján 19%. Ezen belül a hátrányos helyzet tanulók aránya 8%, a halmozottan hátrányos helyzet eké 3%. SNI tanulók aránya 34%, magatartási problémásoké 30%. A problémás tanulók esetében külön foglalkozások keretében kell megkísérelni el ször az informális közösségekben való aklimatizálódásukat, majd a fokozatosság elvét követve a kis létszámú szabadid s tevékenységi csoportokban való részvételüket és elfogadtatásukat, apró sikerélmények során meg kell tapasztaltatni velük, hogy hasznos tagjai közösségüknek, majd ezek után a nagyobb formális közösségekben is elfoglaltathatjuk azt a helyet velük, amelynek betöltése nem a kiközösítés útjára vezeti ket. Differenciált odafigyelés, személyre szabott problémakezelés, az iskola szakembereinek összefogása, ha kell, küls szakemberek bevonása szükségeltetik ezen aprólékos, kitartó munkát követel közösségbe illeszt eredményes feladathoz. Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskola Hátrányos helyzet tanulók aránya - Várkeerti

Halmozottan hátrányos helyzet tanunlók aránya - Várkerti

36%

42% hátrányos helyzet 58%

64%


50


Magatartási problémás tanulók aránya - Várkerti

SNI tanulók aránya - Várkerti

27%

40%


SNI

60%

73%

Problémás tanulók aránya - Várkerti

41% problémás tanulók 59%

A Várkertiben a pedagógusok jelzése alapján a következ képpen alakulnak az arányok: a problémás tanulók aránya 41% a felmérésben jelölt összes tanulók számából. A problémás tanulók összességén belül 42% a hátrányos helyzet ek aránya, 36% a halmozottan hátrányos helyzet eké, SNI-s tanulók aránya 27%, a magatartási problémákkal küszköd ké 40%. A százalékos arányok azt mutatják, hogy a tanulók közt vannak számosan olyanok, akiknek problémáik nem csak egy kategóriában teszik ket szerepl vé, hanem problémahalmaz megoldásának feladata elé állítják a pedagógusokat. Köztudott, de mégis jeleznünk kell, hogy egy átlagos képzettség , gyógypedagógiai ismeretekkel nem rendelkez pedagógus számára ezeknek a problémáknak a kezelése hatalmas plusz teher, és legtöbb esetben speciális szakember közrem ködése nélkül megoldhatatlan is.

51


III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és AMI Halmozottan hátrányos helyzet tanulók aránya - III. Béla

Hátrányos helyzet tanulók aránya - III. Béla

13% 21%


hátrányos helyzet

79%

87%

Magatartási problémás tanulók aránya - III. Béla

SNI tanulók aránya - III. Béla

6%

10%

52 magatartási problémás

SNI

90% 94%

Problémás tanulók aránya - III. Béla

12%

problémás

88%


A III. Béla esetében a jelzett adatok alapján a következ összesített adatokhoz jutottunk: a problémás tanulók száma 12%, a magatartási problémás tanulók aránya ezen belül 10%, az SNI-seké 6%, a hátrányos helyzet eké 21%, a halmozottan hátrányos helyzet eké 13%. Ha összehasonlítjuk a többi intézménnyel, láthatjuk, hogy a képzés profiljából adódóan az intézmény nem küzd olyan nagyságrend problémákkal, mint a TISZK többi tagintézménye. Ez nem jelenti azt, hogy az elkövetkez id szakban nem kell fokozottan odafigyelni a felmerül nehézségekre: a megoldások tapasztalatait mindenképpen érdemes átadni a társintézményeknek. Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium Halmozottan hátrányos helyzet tanulók aránya - Reguly Hátrányos helyzet tanulók aránya - Reguly

18% 33%


hátrányos helyzet

67%

82%

53

SNI tanulók aránya - Reguly

Magatartási problémás tanulók aránya - Reguly

12%

18% magatartási problémás

SNI

82% 88%


Problémás tanulók aránya - Regul y

20%

problémás (HH, HHH, SNI, magatart )

80%

A Regulyban a tanulók 20%-át tekinthetjük problémásnak az osztályf nöki jelzések alapján, ezen belül a hátrányos helyzet ek százalékos aránya 33%, a halmozottan hátrányos helyzet eké 18%, az SNI tanulóké 12%, a magatartási problémákkal küzd ké 18%. Medgyaszay Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Hátrányos helyzet tanulók aránya Medgyaszay

Halm ozottan hátrányos helyzet tanulók aránya - Medgyaszay

54 16%

7%


hátrányos helyzet

84%

93%


SNI tanulók aránya - Medgyaszay

Magatartási problém ás tanulók aránya - Medgyaszay 9%

SNI

50%

50%


91%

Problém ás tanulók aránya Medgyaszay

21%

problémás tanulók

55 79%

A Medgyaszayban az osztályf nöki visszajelzések alapján a rendelkezésünkre álló adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a problémás tanulók aránya a felmérésben résztvev k közt 21%. A problémások közül hátrányos helyzet nek tekintenek az osztályf nökök 16%-ot, halmozottan hátrányos helyzet ként tartanak számon 7%-ot, SNI tanulóként 9%-ot és magatartási nehézségekkel küzd –az osztályf nökök megítélése alapján – 50 %. Ez utóbbi adat túlzottnak t nik, bár a kismintás felmérés torzíthatja ilyen mértékben az arányokat. Az el , szabadid s tevékenységekr l szóló összesítésb l kiderül, hogy a tanulók 50%-a részt vesz valamilyen kulturális vagy sport tevékenységben.


Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium Halm ozottan hátrányos helyzet tanulók aránya - Falle r

Hátrányos helyzet tanulók aránya Faller

0%

15%


hátrányos helyzet

85%

100%

SNI tanulók aránya - Faller

Magatartási problém ás tanulók aránya - Faller

2% 0%


SNI

56 98%

100%

Problém ás tanulók aránya - Faller

4%

problémás

96%

A Faller a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján jó pozícióban van a problémás tanulók arányát illet en. Csupán 4% a felmérésben résztvev k körében a problémás tanulók száma, ezen belül a HHH- tanulók aránya 0%. HH 15%, SNI-s 2%. Magatartási problémával a tanulók 0%-a, azaz senki nem küzd.


Torzítja az arányokat, hogy nem mindenki töltötte ki teljes egészében a szabadid s tevékenységekre vonatkozó táblázatot, így csak reprezentatív mintának tekinthetjük az eredményeket. Ha feltételezzük, hogy az osztályf nökök valóban a jogszabályi meghatározást figyelembe véve állapították meg a problémás tanulók arányát, elmondható, hogy az egyes osztályközösségek tanulóinak aktivitása jóval kisebb arányaiban, mint a problémások részaránya. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a problémás tanulók bevonását a tanórán kívüli és szabadid s tevékenységekbe, közösségi szerepvállalásaik fokozatos er sítésével a közösségi élményt kell velük oly mértékben megtapasztaltatni, hogy közösségi elfogadottságuk a beilleszkedésüket segíteni tudja.

57


9

HIÁNYSZOLGÁLTATÁSOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉS

9.1 Környezeti és intézményi alapú vizsgálatok Az ideális közösségépítés feltételrendszere még az egyes intézményeken belül sem adott, de ha a TISZK egészét nézzük, számos olyan szolgáltatás hiányzik a rendszerb l, amely nélkül megvalósíthatatlan az egységes szempontok alapján, egységes követelményrendszerben azonos min ség közösségépít tevékenység. Kérd ívünk kifejtend , azaz nyílt vég kérdése erre kérdezett rá, és a válaszokat ennek alapján foglaltuk a következ táblázatba. Hiányszolgáltatás iskola környezetében és iskolán kívül Öveges Iskolán belül Pszichológus Környezettudatosság Közlekedésre nevelés Els segélynyújtó foglalkozások Iskolamédia Közös jelképek Iskola rádió és újság Hagyomány rzés Klubélet Megfelel diákhelyiség Pénz a programok finanszírozására Könyvtárfejlesztés ( könyv, CD, DVD) Programok bevitele az iskolába Közösségi kirándulások szervezése

Várkerti Iskolán kívül

Pszichológus Jobb közlekedés, gyakoribb járatok Aktív kapcsolat a lakókörnyezettel Ingyenes sportszakosztályok Több színház és hangverseny látogatási lehet ség Id sek segítésének lehet sége Civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel Elérhet közösségi tér Közös programok a település fiataljaival Kulturált szórakozóhely Korosztálynak megfelel kultúrprogram Sportklub, nem megfizethetetlen sportolási lehet ség Fittness terem Önszervez közösségek támogatása Színház, hangverseny látogatás

Iskolán belül Pszichológus Szabadid szervezés Klubhelyiség

III. Béla

Iskolán kívül Sportpálya Tornaterem Klubhelyiség

Iskolán belül Iskolai szint tanulmányi versenyek Speciális tematikus iskolai rendezvények Táborok Délután foglalkozás Tehetséggondozás Szabadid -szervez

58

Iskolán kívül Sportkörök Tánctanfolyam Nyelvtanfolyam Társasjáték/szerepjáték-kör Aula Helyszín szabadid s tevékenységeknek Eszközök Kisváros kulturális kínálata Sz k anyagi keret


Reguly Iskolán belül Mentor Pszichológus Fejleszt pedagógus Rendezvényszervez Színház, Filmklub Osztálykirándulás Stressz- szoba Korrepetálás Szakkörök Kulturális rendezvények Különböz el adók meghívása

Faller Iskolán kívül Ifjúsági klubok Sportolási lehet ség Sport, kulturális és zenei rendezvények Kulturált szórakozóhely Színház, Filmklub Osztálykirándulás Polgár rség igénybevétele

Medgyaszay

Iskolán belül

Iskolán kívül

Iskolán belül

Iskolák szellemének visszaállítása Pszichológus Mentor Rendezvényszervez

Közösségi rendezvények és ehhez szükséges er források Ifjúsági ház a városközpontban Ifjúsági klub, kulturált szórakozóhely Iskolabusz programlátogatásokhoz, kirándulásokhoz Iskolarádió Klub m sorokkal szabadid szervez vel Sport-tánc

Ifjúsági klub Szórakozóhely( alkoholmentes) Iskola orvos heti rendszerességgel Mentorok tevékenységének folytatása Szabadid és színház szervez alkalmazása Tehetségpont létrehozása Több délutáni szakkör ( pl. hagyomány rz ) Orvosi, véd i szolgáltatások gyakoribbá tétele Pszichológus

Szociális munkás

Iskolán kívül Tehetségpont létrehozása Színház és szabadid szervez alkalmazása Sportcentrum vel dési központ Gyorsétterem Mobilszolgáltatók Hírlapbolt

A hiányszolgáltatások felmérésénél különválasztottuk a bels , intézményen belül hiányzó szolgáltatásokat és a környezet, a település hiányzó szolgáltatásait. A települések méretéb l is adódik, hogy a nagyváros több szolgáltatással bír, ez azonban a választást teszi nehezebbé, illetve a tanulót követhetetlenebbé. A kulturált szórakozási lehet ség igénye és ennek helyszínének hiánya, a szolgáltatás helyszínének távolságát 59a sportolási lehet ség elérhet áron történ leküzd iskolabusz szükségessége, az osztálykirándulások lehet sége, a szakkörök szükségessége, megteremtése mint jelzett igény el revetíti, hogy az anyagi lehet ségek csökkenése a tanulók szabadidejének értelmes kitöltését is korlátozni fogja. A legmeglep bb válasz a stressz-szoba kialakításának javaslata volt.


A hiányszolgáltatásokban megjelennek a környezettudatosságra, a közlekedésre nevelés, valamint az els segélynyújtó foglalkozások, az iskolamédia szükségessége. A hiányzó szakembereket is jelzik az egyes intézmények, köztük a pszichológust, a mentort, a rendezvényszervez t és a szociális munkást. Hiánynak érzik az iskolán kívüli közösségi terek, illetve civil szervezetek elérhet ségét, de a kulturált szórakozóhely is a hiányszolgáltatások közé tartozik. Megjegyzend , hogy a hagyomány rzés hiánya valamely intézményben és annak igénye fontos eleme ennek a felmérésnek. A III. Béla jelzi a tehetséggondozás szükségességét, a Reguly a korrepetálás és a szakkörök hiányát. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi pénzügyi kondíciók közepette az intézmények alapvet tanulói-szül i igényeket sem képesek teljes mértékben kielégíteni. TISZK-en belül fontosnak tartjuk közös média m ködtetését, amely els sorban egy közös hírlevél lehet internetes elérhet séggel. Ennek szerkesztését a diákokra kell és lehet bízni.

60


10 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSI ALTERNATÍVÁK A BAKONYI TISZK RENDSZERÉBEN Öveges Közösségépítés lehet ségei

Közösségfejlesztés fizikai tényez inek fejlesztése Rendelkezésre álló forrás(pénz) Eljutás megszervezése a rendezvényekre Jelképek Fórumok Internetes kapcsolattartás

Kulturális és sport rendezvények Kirándulások Országjárás Múzeumlátogatások( budapesti tárlatok) Színház, hangverseny Érdekl désen alapuló közösségek pl. Facebook segítségével Tanulmányi versenyek Szakmai programok Tanári szakmai és szabadid s programok Reguly Közösségépítés lehet ségei Közös akarat Iskolákat összefogó munkaközösségek, tanulói rendezvények, sportesemények programjai Vezet k közösségi programjai Országosan elismert szakemberek el adásai Olyan iskola meglátogatása a TISZK-en belül, ahol a tanulók közösségi munkája példaérték

Közösségfejlesztés fizikai tényez inek fejlesztése Közös rendezvények Személyes kapcsolatok a pedagógusok között Közös kiadványok, jelképek Közös honlap Tapasztalatcsere Internetes kapcsolattartás a szakoktatók között

Várkerti Közösségépítés lehet ségei Sportvetélked k Tanulmányi és kulturális versenyek Közös nyári táborok Közös kirándulások

Közösségfejlesztés fizikai tényez inek fejlesztése Már megvannak

Faller Közösségépítés lehet ségei Közös kirándulások Továbbképzések Összejövetelek Szakmai vetélked Sport Anyagi eszközök Közös kiadványok, ismertet k Az eltér és azonos programok megvizsgálása és ebb l tapasztalatok, ötletek merítése

Közösségfejlesztés fizikai tényez inek fejlesztése Kiadványok Közös rendezvények kirándulások Morális fejl dés Jelképek Az együvé tartozást jelképez rendezvények

III. Béla Közösségépítés lehet ségei Közös rendezvények Közös tanulmányi versenyek Sportvetélked k Kulturális találkozók Iskolalátogatások a TISZK-en belül

Közösségfejlesztés fizikai tényez inek fejlesztése Szakmai napok Nem fontos Közös iskolanap TISZK Nap sportvetélked vel, kölcsönös bemutatkozással Szakmai együttm ködés elmélyítése

Medgyaszay Közösségfejlesztés fizikai Közösségépítés lehet ségei tényez inek fejlesztése Közös továbbképzések Közös programok tanároknak Közös munkaközösségek alapítása, és diákoknak egyaránt ködtetése Közös pályázatok Közös jelképek Kulturális és sport közös Közös rendezvények rendezvények Sport és kulturális rendezvények 61


Max Weber szociológus közösséget és társulást különböztet meg:” közösségnek nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést….a résztvev k szubjektíve átérzett – érzelmi-indulati vagy tradicionális – összetartozásán alapuló beállítottság jellemzi. Társulásnak nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést racionálisan motivált érdekkiegyenlít désen vagy ugyanígy motivált érdekkapcsolódáson alapuló beállítottság jellemzi.” Weber szerint a kapcsolatok többsége „részben közösség, részben társulás jelleg .” Ugyancsak fejti ki, hogy „sem a szituáció, sem a viselkedés közös volta, sem a közös nyelv, sem a tulajdonságuk önmagukban nem teremtenek közösséget, csak akkor, ha ennek az érzésnek az alapján viselkedésükben valamiképpen egymáshoz igazodnak.” A Bakony TISZK ebben a kontextusban társulásnak min síthet . Hogy közösséggé váljon, ahhoz szükség van az egymáshoz igazodásra. Nemcsak a részletekben kell az egyes intézményeknek egymáshoz igazodniuk, hanem az intézményi lét és annak közösségei minden aspektusukat tekintve hasonlóvá válnak, amikor eljutnak fejl désük kiteljesedéséhez. Ahogy Martindale mondja: „A közösség az intézmények átfogó rendszere, mely egy teljes életmód alapját alkotja.” Ugyancsak jegyzi meg, hogy „az intézménynek intézményhez való alkalmazkodása addig tart, míg egy olyan rendszer alakul ki, mely elég teljes ahhoz, hogy minden szokásos közösségi és egyéni kívánalmat kielégítsen.” Közösség mindig a helyi társadalomba ágyazottan létezik, és mindig hordoz valamilyen demokratikus tartalmat. Azt is mondhatnánk, hogy a demokratizmus gyakorlóhelye. Akkor ködik igazán, ha megnyilvánulási lehet séget ad és az összefogás mozgatja. A helyi társadalmakban az egyes közösségek a hatalom potenciális birtokosai is. Képesek olyan hiányt pótolni, amelyek hiányoznak a társadalomból. Képesek teljesebbé, értelmesebbé tenni környezetük életét is. Ebben a szellemben közelítünk ahhoz a közösséghez, amelyet az elemi közösségeib l összeállt TISZK-nek nevezünk, és amely még nagyon messze áll attól, hogy összehangolt, környezetében egységes közösségként megjelen szervezetként tudjon ködni. A kérd ívben az intézmények vezet it és ifjúságsegít it kérdeztük arról, hogy miben látják a közösségépítés lehet ségeit, és mit kellene a közösségfejlesztés fizikai tényez i közül fejlesztenie az egyes intézményeknek, illetve a TISZK-nek. A kérdésre adott válaszokban nem váltak külön a közösségépítés és közösségfejlesztés fogalmai, de a szellemi és fizikai megoldások is keverten jelentek meg. Vannak olyan megoldások azonban, amelyek figyelemre érdemesek. Ebb l kiemeljük a közös akarat és a morális fejl dés fogalmait. A felmérés ezen kérdésekre adott válaszaiban a leggyakoribb szó a „közös” és ennek a fogalomnak a tárgyiasult változata a „közös jelkép”. Az látszik, hogy az együttm ködési szándék er s a megkérdezettekben, és els sorban a feln ttek, a pedagógusok közötti kapocs er sítését, a testületek egymás közötti interakciójában közösséggé válását szorgalmaznák.

62


Ezen lehet ségek körébe beletartoznak a közös szakmai programok csakúgy, mint a szabadid s programok. A közös rendezvények (közös iskolanap, közös továbbképzések, közös munkaközösségek alapítása, közös pályázatok, közös kirándulások, közös kiadványok, ismertet k, közös honlap, a vezet k közösségi programjai) mind-mind azt jelzik, hogy tényleg a közös akarat irányíthatja a TISZK m ködését, és el bb-utóbb nem pusztán kényszer ségb l élnek egymás mellett ezek az intézmények. Kíváncsiak egymásra, erre utal a tapasztalatcsere igénye és a következ javaslat is: „olyan iskola meglátogatása a TISZK-en belül, ahol a tanulók közösségi munkája példaérték .” A közösségfejlesztési folyamat az érintettek megszólításával és bevonásával, aktivizálásával kezd dik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez és közösségi megoldásához, ismereteik és képességeik fejlesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttm ködve. Az els fázis tehát a cselekv tényez k, azaz a helyi közösségek összegy jtése. A második lépés a helyzet feltárása, azaz a diagnózis. A diagnózis egyes elemei kölcsönhatásban állnak egymással, és ebb l a kölcsönhatásból is vonhatunk le következtetéseket a közösségre vonatkozóan. Fontos a humáner forrás feltérképezése. Fel kell térképezni azokat a lehet ségeket, elképzeléseket, amelyek a közösség egyes tagjaiban rejlenek. A harmadik lépés a közösség véleményének, cselekvési lehet ségeinek, késztetéseinek feltárása. Itt a közösség tagjainak véleménykülönbségeire is figyelni kell. Fontos, hogy együttm ködés, párbeszéd alakuljon ki egymással és a közösségen kívül állókkal. Meg kell teremteni a nyilvánosság fórumait. A negyedik lépés a tervezés. Olyan fázisokat kell meghatározni, amelyek egymás után következnek (például el bb van a képzés, utána a képzésekre épül szervezet megalapítása). Az ötödik fázis a közösség kialakulása és tevékenységének beindítása. Ehhez különféle segít projektek szükségesek. A közösség nem lesz képes mindennek megfelelni a saját maga által el teremtett forrásokból, és partnerekre is szüksége van. A hatodik lépés tehát a bels és küls partnerek megkeresése és cselekvésre késztetése. Ez egy közösség m ködésbe helyezésének folyamata, amely a munka koordinálásával csúcsosodik ki. A koncepció kidolgozása, a stratégia és cselekvési vagy fejlesztési terv kidolgozása a közösség megalakulása és m ködésbe lépése után a legcélszer bb. Néha el fordul, hogy már meglév , sérült közösséget kell helyreállítanunk. Ha a közösségépítés fent vázolt modelljét a TISZK-re vetítjük, elmondhatjuk, hogy a kezd lépések már megtörténtek, a Bakonyi SzaSzet m ködése lendületet vett, és fennmaradásának alapköveit lerakta a pályázat jóvoltából.

63


10.1 Alapelvek Közösségi nevelés és közösségfejlesztés (intézményi dokumentumokban való megjelenése alapján is) az alábbi alapelveket tartjuk meghatározónak a TISZK közösségeinek kialakításában és a közösségépítésben: egyenrangúság; szubszidiaritás elve együttm ködés elve kölcsönös el nyök elve hátrányos megkülönböztetés tilalma; esélyegyenl ség; az életkori és egyéni sajátosságokból kiinduló fejlesztés; fokozatosság elve a folyamatos önfejlesztés; bizalom; következetesség; empátia. Ezen alapelvek jegyében lehetségessé válik azoknak a kulcskompetenciáknak az elmélyítése, amelyekre minden személyiségnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejl déséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez. A módszerek közt említsük meg azt a kett t, amely csírájában hordozza a közösségépítés lehet ségét: Projekt módszer

Tanárok és diákok közös tervez és kivitelez tevékenységére épül módszer. A megismer folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg, amelyek középpontjában egy, többnyire gyakorlati természet , a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll.

Kooperatív módszer

A kooperatív tanulási forma a tanulók kis létszámú csoportokban végzett tevékenységén alapul. A csoport tagjainak érdeke, hogy valamit megtanuljanak. A tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, ezért az együttm köd képességeik fejl dnek, baráti viszonyok alakulhatnak ki köztük. Motiváltak a közös célok elérésére, s közben fejl dnek a kommunikációs képességeik, technikáik.

Az ember élete során különböz közösségekhez, egymással bonyolult kölcsönhatásban lév közösségrendszerekhez tartozik. Fejl dése és el rehaladása függ attól, hogy ezekhez a közösségekhez hogyan viszonyul, hogyan tudja saját helyzetét ezekben a közösségekben meghatározni.

64


Az iskola ebben a fejlesztésben jelent s szerepet játszik. A közösségfejlesztés folyamatában alakul ki az egyén és a társadalom közötti kapcsolat. A tanulók nevelése-oktatása egyúttal egy közösség építését is szolgálja. Ehhez azt kell elérni, hogy: a nevelés-oktatás folyamatában a diákok jussanak olyan ismeretek birtokába, végezzenek olyan közösségi tevékenységet, amelyek segítik eligazodni ket az emberi közösségek rendszerében a pedagógiai folyamat során jussanak el addig, hogy felismerjék saját és mások értékeit, fogadják el azokat és a másságot, tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen kapcsolatok között találják meg - saját képességüknek egyéniségüknek megfelel - szerepüket, helyüket a kisebb-nagyobb közösségekben és a társadalmi munkamegosztásban. minden tanuló ismerje meg és értékelje nemzeti kultúránk emlékeit, hazánk társadalmi, természeti környezetét, ismerje meg sz kebb hazájának történelmi, kulturális emlékeit vállaljanak szerepet közvetlen környezetük értékeinek meg rzésében segítsék a kulturált, a természet törvényeit tiszteletben tartó környezet létrehozását ismerjék meg azt a kommunikációs kultúrát, amely magába foglalja a kapcsolatteremtést, a véleményformálást, a vélemény kulturált megfogalmazását, az érvek elfogadásának képességét.

10.2 Közösségi célok kooperatív tevékenységek megismertetése a pedagógusokkal, diákokkal a TISZK közösségének együttm ködése révén a mai korosztály életformájának, problémáinak megismerése, a változásokhoz való alkalmazkodás önnevelés, önfejlesztés módszereinek közös kidolgozása az iskola keretein kívüli nevelés (pl. osztálykirándulások) alapformáinak és alapelveinek egységesítése empátia és együttm ködési készség fejlesztése az elemi közösségekben és a TISZK közösségében valós kritika elfogadása, elfogadtatása, döntési képesség-készség fejlesztése esztétikai befogadóképesség kialakítása, fejlesztése kreatív, és produktív képesség kibontakoztatása kommunikáció, tanulás, gondolkodás együttesének tudatosítása és szinkronban történ fejlesztése küls és bels motiváció kialakítása a tanulmányi eredmények javítása érdekében

65


Ennek érdekében fejleszteni kell: a hazafiság, a hazaszeretet kibontakoztatását, a másság tiszteletben tartását, másfajta értékrendekkel, világnézettel való toleranciát, az önállóság és az együvé tartozás érzését, a szül k és id sebbek megbecsülését, a helyes önismeret kialakítását, a felel sségtudat, kötelességtudat és a konfliktusok megoldásának képességét, osztályf nöki órák tartalmi javítását, elmarasztalások, jutalmazások egységesítését A nevel -oktató munkában közösségformáló tényez a tanár-diák kapcsolat. A diákok viselkedése tanórán, vagy a közösségek rendezvényeinek alkalmával olyan jelenséget alkot, amelyet a tervszer stratégia kialakításával eredményesen kell és lehet formálni. Fontos, hogy a tagintézmények tanulói megismerjék a másik tagintézmény közösségi erejének mibenlétét, akár kötött, akár kötetlen közös foglalkozások, találkozások keretében. Elképzelhet nek tartjuk például a kiválasztott társosztállyal való közös osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást, közös üzemlátogatást vagy egyéb programot.

10.3 Feladatok és prioritások A beilleszkedési és magatartási zavarok felismerése A viselkedési jegyek megváltozása alapján az iskolák közös feladata a felismerés. Vannak olyan magatartásbeli jegyek, amelyekb l beilleszkedési és magatartásbeli zavarokra lehet következtetni. Ezek: a dohányzás, alkohol, drog fogyasztásának felismerhet jelei; természetellenes, infantilis viselkedés; nem megszokott szociális kapcsolatok; deviáns, kit nni vágyó magatartásformák; elmagányosodás, bezárkózás; depressziós jelleg magatartási jegyek Ahhoz, hogy egy közösség normális m ködésre alkalmassá váljék, minden olyan zavaró tényez t fel kell tárni és ki kell küszöbölni, amely lehetetlenné teszi az egészséges mechanizmusok m ködését. TISZK szinten szakember biztosításával oldható meg ez a nem ritkán el forduló probléma. Javasoljuk a szervezet szintjén pszichológus foglakoztatását.

66


A beilleszkedési és magatartásbeli nehézségek kezelési lehet ségei A családból, a lakóhelyi mikrokörnyezetb l hozott szociokulturális hátrányok mérséklését segíti az, ha els dlegesen az osztályf nök, de közvetve a fiatalt tanító többi pedagógus is lehet leg minél jobban megismeri a gyermek életkörülményeit, családját, az onnan kapott motivációs bázist, értékrendet. Mindezek ismerete segít a tanulók iskolai mentalitásának, viselkedésének, szokásrendjének megértésében, az adódó problémák kezelésében. Az osztályf nökök, szaktanárok els sorban szül i értekezleteken és fogadóórákon tartják a kapcsolatot a tanuló szüleivel, de szükség esetén családlátogatást kezdeményeznek. A kapcsolattartás szokásos formáin túl az osztályf nök, illetve a szaktanár egyéni beszélgetésre kérheti a szül t. A családi környezet megismerése, az onnan hozott hátrányok kompenzálására való törekvés mellett alapvet en fontos az iskolai élet oly módon történ szervezése, hogy a gyermek sikerélményhez jusson, hogy legyenek pozitív köt dései az iskolai mikrokörnyezetekhez, találjon olyan szervezett tevékenységeket, amelyeket szívesen végez, olyan közösségeket, ahol jól érzi magát. Ebben dönt szerephez jutnak a választható órakeret terhére szervezett foglalkozások a szabadid s tevékenységek. Súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek esetén az osztályf nök felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felel ssel, illetve az iskola vezet ivel, akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervekhez fordulnak a gyermek hátrányának csökkentése érdekében. Mi az, amit mindenekel tt szem el tt kell tartani? minden esetben a diákok érdekeinek védelme; kiépíteni a családdal, a szül kkel való kapcsolattartás rendszerét; kiépíteni a városi és megyei ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel a kapcsolatot (családsegít és gondozó szolgálat, városi gyámhivatal, nevelési tanácsadó stb.); a diákönkormányzat bevonása a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák megoldásába, szociális ellátások számbavétele, a tanulók lakhelye szerinti önkormányzatokkal és családsegít szolgálatokkal kapcsolattartás; mentálhigiénés programok szervezése a városok családsegít szakembereinek segítségével, s az programjaiknak (kortársképzés) propagálása, a tanulók számára hasznos elfoglaltságok ismertetése; veszélyeztetettség kialakulásának megel zése, intézkedések a hátrányos helyzet tanulók esetén; a veszélyeztetett és hátrányos helyzet tanulók tanulási el menetelének figyelemmel kísérése és a tanulás módszertani hibák kiigazítása; iskolai drog és b nmegel zési programok szervezése; a családlátogatás – különösen a tanköteles gyerekek igazolatlan mulasztásainak jelzése miatt, a rendszeres óralátogatások elérése érdekében;

67


felmerül probléma esetén azonnali segítségnyújtás; a tanári közösségek szemléletformálása A TISZK lehet séget ad a jó gyakorlatok bemutatására és cseréjére, az egyes pedagógusok által elvégzett, témába ill továbbképzések tapasztalatainak, gyakorlatba ültetésének bemutatására. Így lehet vé válhat hosszabb távon a továbbképzések differenciálása, az egyes nevelési területek intézmények közötti megosztása a továbbképzéseket illet en. Közös osztályf nöki munkaközösség létrehozása az osztályf nöki munkaközösségek vezet ib l, az ifjúságvédelmi felel sök, a diákönkormányzatokat segít tanárok részvételével, ezek találkozóira szakemberek, el adók meghívása, esetmegbeszélések, problémák közös megoldása mind-mind olyan lehet ség, amely egységesebbé teszi a TISZK szakmai együttm ködését és megítélését. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának sikere alapvet en attól függ, hogy meg tudjuk-e találni a kudarc okát. Az alapvet feladat tehát a tanulási kudarc okainak tisztázása, a tanulók motivációinak vizsgálata. A diagnózis felállításához a nevelési tanácsadó segítségét lehet igénybe venni. TISZK szint pszichológus foglalkoztatásának megtartásával eredményesebb a tanulók ilyen problémáinak felismerése és kezelése is. A diák képességeit figyelembe nem vev , túlzott szül i vagy tanári elvárás miatt kialakult kudarc helyzetek megoldásába be kell vonni a szül t, illetve a szaktanárt. Gyermek és ifjúságvédelem Az iskolák pedagógiai programjában, továbbá az éves munkatervekben az ifjúságvédelemmel kapcsolatos programok kidolgozása, az iskolai ifjúságvédelmi munka szervezése, az osztályf nökök ilyen irányú munkájának segítése érdekében ifjúságvédelmi felel st alkalmaznak. Az ifjúságvédelmi felel s feladata ezzel együtt a veszélyeztetett és a hátrányos helyzet , a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küszköd , az osztályf nök jelzése alapján a kiugróan sokat hiányzó, továbbá az egyéb problémákkal küzd tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele, és a nyilvántartásba vett veszélyeztetett tanulók helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, támogatásukra, védelmükre, helyzetük javítására javaslatok kidolgozása, az ingyenes tankönyvjuttatás és önkormányzati szociális juttatások intézése. Az iskolai munkamegosztásban az osztályf nök az osztály vezet je, aki összefogja, koncentrálja a különböz nevelési tényez ket, er ket. Figyeli a közösségben lejátszódó folyamatok okait és jellemz it. Ennek alapján igyekszik kialakítani az osztályközösséget. Az egyes osztályok eltér életkori sajátosságainak megfelel en alakítja ki az éves nevelési tervet, amely megvalósulásának színterei: osztályf nöki órák; tanulmányi kirándulások; egyéb osztályközösségi foglalkozások.

68


A heti egy osztályf nöki óra – figyelembe véve az egyéb erre az id pontra koncentrálódó tevékenységeket, kevés lehet séget biztosít az osztályf nöki tevékenység kiteljesítésére. A délutáni programok megszervezése a bejárók nagy száma miatt általában nehézkes. A középiskolás tanulók pályaképe a 11.- 12. évfolyam körül kezd kialakulni. Ebben a folyamatban szerepe van a szül i háttérnek, a tanuló teljesítményének, a siker- és kudarcélményeinek. Az iskola, a szaktanárok és az osztályf nök feladata, hogy ezt a képet a tanuló tényleges képességeinek megfelel en próbálja orientálni. Amennyiben az ifjúságvédelmi feladattal megbízott kollégák TISZK szint együttm ködése megvalósul, könnyebbé válik az egyes, nagyon nehéznek mutatkozó esetek felismerése és megoldása is.

10.4 Bels közösségtípusok céljai, feladatai Bels közösségtípusoknak tekintjük azokat a közösségeket, amelyek egy-egy intézményen belül fejtik ki tevékenységüket, és azonos célra szervez dtek, azonos érdek vagy/és érzelmi viszonyulás alapján. Az osztályközösségek célja a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók felkészítése a társadalmi munkamegosztás alapján rájuk háruló feladatok elvégzésére, az önálló életvitelre való felkészítés. Ennek érdekében az osztályközösség feladata az együttm ködésen alapuló, de a személyiség sajátosságait tiszteletben tartó, kibontakozását segít attit d kialakítása, a kölcsönös segítségnyújtás, empátia megalapozása. A diákönkormányzat célja a társadalmi-politikai útveszt kben eligazodni tudó, a demokrácia intézményes és spontán formáit megismer fiatal számára lehet séget biztosítani a közösségi szerepvállalásra, a szabad és kulturált vélemény-nyilvánításra. Feladata a tanulók bevonása az önkormányzatiság kereteibe, igényeik tolmácsolása a megfelel címzettekhez, az információáramlás zavartalan biztosítása az intézmény adekvát szintjei között. A tanulói-szakmai közösségek célja a szakma elsajátításának keretei közt a szakmai ismeretek csoportos megszerzése, a szakmai etikai szabályok elsajátítása és megtartása. Feladata a szakma által megkövetelt kooperatív munkamódszerek kialakítása és begyakoroltatása, a szakma presztízsének elfogadtatása. A diákkörök a tanulók egyéni érdekl désének kielégítésére létrejött közösségek, amelyek a differenciáláson alapulnak, és feladatuk a speciális készségek és képességek kibontakoztatásán túl a közös élményen alapuló összetartozás élményének elmélyítése. Az informális közösségek egy közösség bels kohézióját er sítik vagy gyengítik, feladatuk a személyiségb l adódó preferenciák alapján a szabad összetartozás élményének, az önkéntes választáson alapuló közösség élményének megtapasztaltatása.

69


10.5 Eszközök Hagyományos, a közösségfejlesztésre lehet séget adó iskolai és TISZK szint rendezvények A közösségfejlesztés speciális színterei és lehet ségei azok a hagyományos iskolai rendezvények, amelyek folytonosságot képviselnek az intézmények m ködésében. Ezeknek a rendezvényeknek a pontos id pontját intézményenként a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Ehhez járulhatnak azok a rendezvények, amelyek az egész szervezetre kiterjed en biztosíthatják a közösség élményét. Érdemes megrendezni a TISZK- napját, ahol egyid ben zajlanak a sportversenyek, a szakma sztárja vetélked k, a képz vészeti kiállítás, de elképzelhet nek tartjuk az egyéb m vészeti versenyeket vagy a keszthelyi Helikon mintájára a sokkategóriás vetélked t, Ez lehet humoros feladatok sorozata is. A tanulók utaztatása a földrajzi távolság miatt gondot jelenthet (az igényfelmérésekb l kiderül, hogy egy közös gépjárm üzemeltetése megoldaná a gondokat).

70


Rendezvény

Célcsoport

Id pont

Ünnepélyes tanévnyitó

tanulók, szül k, tanárok

augusztus vége – szeptember eleje

végz s osztályok, osztályf nökök

szeptember közepe

Diákközgy lés

DÖK, tanulók, tanárok

október eleje

Els savató

DÖK, tanulók, tanárok

október közepe

szi osztálykirándulás

1956-os forradalom és szabadságharc tanulók, tanárok, a település polgárai emléke

október 23. vagy el tti tanítási nap

Támogatói bál

szül k, támogatók, tanárok

november vége – december eleje

Nyílt nap


november közepe

Szalagavató

végz s diákok, diákok szüleik, tanárok

december közepét l

Karácsonyi koncert


téli szünet el tt

Iskolabál

diákok, szül k, tanárok

január vége

osztályközösség tanulói, osztályf nökök

február 25. e hetében osztályf nöki órán

1848-as forradalom emléke

tanulók, tanárok, település polgárai

március 15. el tti tanítási nap

Holokauszt emléknapja

osztályközösség tanulói, osztályf nökök

71 április 16.-a hetében osztályf nöki órán

diákok, tanárok, meghívott vendégek

változó

Kommunizmus emléknapja

Iskola-napok

áldozatainak

magyar

áldozatainak


Rendezvény

Célcsoport

Id pont

Diáknap

diákok, tanárok

iskolanapok keretében vagy máskor

tanulók, tanárok, küls szakemberek

TISZK-napok keretében

TISZK- sportnap

diákok, tanárok, szül k

ballagás el tti napokban

Ballagás


május eleje

TISZK- es tanulók kiállítása

tanulók, tanárok, szül k

május vége – június eleje

Tanulmányi kirándulás

diákok, osztályf nökök

utolsó tanítási hét

Diák-hét

diákok, tanárok

utolsó tanítási hét

Szakma szintjén

sztárja

vetélked

TISZK

Tolerancia-nap és szakmák napja az diákok, tanárok, meghívott vendégek egyes intézményekben

Diák-hét keretében

Kisinas tábor 8. osztályosoknak

tanulók, tanárok, szakoktatók

tanév végén

Ünnepélyes tanévzáró


június közepe

A közösségfejlesztés TISZK szint színtereit is meghatározza az egyes intézményekben folyó projekt-tevékenység; a diákönkormányzat nyújtotta lehet ségek; részvétel a városi diákszervezetekben; kulturális tevékenységek, próbák; osztályközösségi foglalkozások;

72


osztálykirándulás; önképz körök; szakkörök m ködése. A jó gyakorlat bemutatását és cseréjét minden esetben érdemes közkinccsé tenni, az együttm ködés rendszeres formáit költséghatékonyan kialakítani. Társosztályok rendszerének m ködtetése, TISZK szint média, közös honlap, interaktív lehet ségek biztosítása, internetes portál m ködtetése mind-mind hozzájárulhat a közösségi funkció er södéséhez.

10.6 Fizikai környezet A fizikai környezet alapvet elemeinek megléte ellenére a TISZK-en belül (f leg az intézmények közötti földrajzi távolság miatt) nehézséget okoz a mindennapi tevékenység összehangolása, a székhelyintézmény és szerepének körülhatárolatlansága. A fizikai környezet küls tényez i is számos lehet séget kínálnak a közösségépítésre. Az intézmények települései patinás, egyedi jellegzetességekkel bíró magyar városok, amelyeket történelmi múltjuk arra predesztinál, hogy az ott tanuló diákok számára a helyi közösség és a magyarság összetartozásának jelent ségét bizonyítsák. Ezeket az adottságokat a tárgyi infrastrukturális feltételekkel összekapcsolva olyan úgynevezett „iskolai tanösvényeket” lehetne kialakítani, amelyek a tanulók illetve tanárok együttm ködésén alapulva a virtuális térben mutatják be a TISZK intézményeinek településeit. Az elemi közösségek (illetve osztályközösségek, diákkörök) gy jt munkája nyomán feltérképezhet lenne a környezet épített és természeti kultúrája, minden fizikai jelensége. Kisebb tanulmányok készülhetnének projekttevékenység keretében, amelyek a tanulók szakmájának, érdekl dési körének megfelel en mutatnák be a településhez köt , feldolgozásra érdemes témákat.(Pl. tet fed k vizsgálhatnák településük épületeinek tet fedési jellegzetességeit, a grafikusok a város épületeit rajzolhatnák meg stb.). A fizikai környezet állapota ( ahogyan a TÁMOP pályázat is megköveteli) lehet séget teremt a tudatos környezeti nevelésre. A környezeti nevelés alapelveit, céljait és feladatait a TISZK Környezeti és Nevelési Programja határozza meg. Ennek a szemléletnek azonban át kell hatnia a közösségi tevékenység minden formáját, a tanórától a kötetlen szabadid s foglalkozásokig. Különösen fontos ez olyan szakmák esetében, amelyek majdani gyakorlása közvetlenül is befolyásolja a környezet állapotát, vagy kapcsolatba hozható a környezetvédelmével. Szükséges az egyes intézmények pedagógiai programjában a környezeti nevelés kritériumainak azonos szemlélet meghatározása a TISZK közösségében kit zött közös célok elérése érdekében.

73


11 KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK A KÖZÖSSÉGI TEREKHEZ KAPCSOLÓDÓAN A témához a dedukció módszerével közelítünk: Tekintsük közösségi térnek a TISZK intézményeinek összességét. Ebben a térben zajlik az oktatás-nevelés, a szakképzés, a kollégiumi nevelés, a különböz tanórán kívüli és szabadid s foglalkozások. Ez a tér/terek a környezet által meghatározottak, a városok életének különböz aspektusaival kölcsönhatásban léteznek. Rendezvényeik között a földrajzi távolság miatt ritkán van átfedés, külön meghatározott programjaikat a helyváltoztatás nehézségeit leküzdve tudják egymás számára elérhet vé tenni. Az egyes intézményekben adottak és betöltik funkciójukat azok a terek, amelyek a mindennapi pedagógiai munkában a közösségek építését szolgálják. Az osztálytermek az oktató-nevel munka színtereiként nyújtják a legstabilabb és leghosszabban tartó közösségi élményt a tanulók számára. A szakképzés szinterei (tanm hely, gyakorlati képz hely) a maguk sajátos infrastrukturális feltételeivel az osztálytermit l eltér közösségi funkcióval bírnak. Az egyéb infrastrukturális adottságok- bár különböz ek a TISZK iskoláinak összehasonlításában-, mégis hasonló közösségépítési szerepet töltenek be. A testneveléssel, sporttal kapcsolatos színterek a tanórán és tanórán kívül is lehet séget biztosítanak a versenyszellem megnyilvánulásával a közösségen belüli kapcsolatok er sítésére és differenciálására. A szaktantermek (pl. m terem) sajátos mili je az individuum kibontakozási folyamatában is képes a szakmai jelleg szolidaritás kialakítására. Itt kell megjegyezni a virtuális terek közösségformáló lehet ségeit (Facebook, iwiw, stb) és lehet ség szerint a TISZK intézményeinek körében is szorgalmazni kell egy saját virtuális közösségépít honlap létrehozását, amely a közösségi térbe bevont tanulók nyomonkövetésében is szerepet vállalhat.

11.1 Bevonás és nyomonkövetés A kérd íves felmérés során feltettük a kérdést az intézmények vezet i körének a közösségbe való bevonás leghatásosabb módszereivel kapcsoltban.

74


A válaszokból kiderül, hogy a közösségi terek tevékenységébe a tanulókat leginkább a kortársak hatására lehet bevonni. AZ Öveges pl. az 5-ös skálán maximumon hozta azt a választ, amely a többi iskola esetében is meggy en bizonyítja a kortárs csoport jótékony hatását. A téma megítélésben a kapott pontszámokból kikövetkeztethet , hogy a tanári ráhatás szintén meghatározza a tanulók közösségi terekhez köt tevékenységét. Az Öveges és a Faller kissé szkeptikusabb ennek a módszernek a megítélésében, hiszen k 2,7 ill. 2-es pontszámot adtak válaszként. A szül i segítséggel történ bevonás a grafikon értelmezése szerint alig haladja meg a 3-as értéket, itt a Várkerti és a Faller válaszadói jelezték, hogy kisebb hatásuk van a szül knek a tanulók közösségi tevékenységére, mint a kortársaknak vagy a tanároknak. A válaszadóknak lehet ségük nyílt jelezni, hogy milyen speciális eszközöket használnak a közösségi terek tevékenységébe történ bevonás során. Egy intézmény, a Reguly jelezte, hogy speciális eszközök használatát tartja indokoltnak a közösségi tevékenységekbe való bevonásban, de nem jelezte, hogy melyek ezek az eszközök. A bevonás egyik eszközeként valamely kommunikációs eszköz is felhasználható. Az iskolarádió, az iskolaújság, a közösség el tti személyes élményr l történ beszámoló, a közösségi tér tevékenységér l való közvetlen meggy dés, mind-mind szerepet játszhat abban, hogy a tanuló részt vegyen a tevékenységben. A követés a közösség egészére vonatkozó monitoring, a fejl dés különböz stádiumainak figyelemmel kísérése révén valósulhat meg. Lehetséges az egyéni közösségi tevékenység követése is, amely tudatos (a tanuló portfóliója) és spontán visszajelzésekb l is összeállhat. A virtuális térben történ követés a TISZK saját közösségi portálján szintén megvalósítható. Tudatos szervezettséget kíván olyan felel sök kijelölése, akik osztályonként, illetve iskolánként feladatul kapják a tanulók közösségi tevékenységének folyamatos figyelemmel

75


kísérését, a szükséges orientáció és korrekció elvégzésének érdekében. (Lásd: pályaválasztási felel sök vagy tehetséggondozásért felel s tanár, de kortárssegít k is megbízhatók ilyen feladattal)

11.2 Deviancia-prevenció A deviancia eltérést, átlagtól való eltérést jelent. Meg kell különböztetnünk a fogalmat a hátrányos helyzett l és a veszélyeztetettségt l. Ez utóbbi két fogalom különbsége is gyakran egybemosódik a mindennapi szóhasználatban. A viselkedési problémák felmérése során el revetítjük, hogy egy f városi felmérés rend rséggel együttm ködve kialakított kérdéssorát használtuk fel az agresszió témakörének körüljárásához. Amit vizsgáltunk, az a viselkedési problémák gyakorisága, alakulása az elmúlt id szakban. Hármas skálát használtunk a gyakoriság és súlyosság változásának érzékeltetésére. Megállapíthatjuk, hogy a f városi felméréshez képest enyhébb a TISZK intézményeiben az agresszió, és egyáltalán nem felel meg a média sugallta fiatalság-képnek. A jelölések a cselekmények gyakoriságát illet en a következ jelentéssel bírnak: 1= csökkent 2= stagnált 3= n tt 76 Cselekmények súlyossága megítélésénél: 0= nem fordult el 1= csökkent 2= stagnált 3= n tt


Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 20 F

29 f

24 f

9f

Viselkedési probléma

gyakoriság

súlyosság

gyakoriság

súlyosság

gyakoriság

súlyosság

gyakoriság

súlyosság

Rendszeres hiányzás

3

3

2

2

1

1

0

0

Az iskolák váltogatása

1

1

0

0

0

0

0

0

Csalás (pl.: igazolás hamisítása)

1

1

0

0

0

0

0

0

Hazudozás

1

1

1

1

1

1

0

0

Lopás

0

0

0

0

0

0

0

0

Rongálás

0

0

1

1

1

1

0

0

Terhesség

3

2

0

0

0

0

0

0

Drogfogyasztás

2

1

2

2

1

1

0

0

Alkoholfogyasztás

2

2

2

2

2

2

0

0

Dohányzás

2

2

2

2

2

2

2

2

Számítógépes játék-, játékgépfügg ség

2

2

2

2

2

2

0

Testi sértéshez használható tárgyak (kés, boxer) bevitele az iskolába

0

0

2

2

0

0

0

0

Durva, kegyetlen játékok (pl.: beavatás)

0

0

1

1

0

0

0

0

Terrorizálás (tartós megfélemlítés)

0

0

1

1

0

0

0

0

77


Kier szakolás (mobiltelefon, CD, MP3, iPOD vagy ruha, étel, stb. átadására való kényszerítés

0

0

0

0

0

0

0

0

Csicskáztatás, megalázás

0

0

1

1

1

1

0

0

Kiközösítés

2

2

1

1

1

1

0

0

Az iskola dolgozóinak bántalmazása

0

0

0

0

0

0

0

0

Fizikai bántalmazás a diákok között

0

0

0

0

0

0

0

0

Verbális agresszió, ordibálás

1

1

2

2

1

1

0

0

Rendbontás az órán

1

1

1

1

1

1

1

1

Egyéb, éspedig

A viselkedési problémák alakulása a Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégiumban kedvez képet mutat. A súlyos problémák közül csak a hiányzás n tt az egyik osztályban, és ott fordult el a terhesség gyakoriságának emelkedése is. Jellemz , de stagnál az alkoholfogyasztás, dohányzás és a játékfügg ség, amelyr l érdemes lenne szakemberrel megállapíttatni, hogy az- e valójában. A drogfogyasztás el fordulásának stagnálása is aggasztó jelenség, oda kell figyelni rá. Az egymás elleni fizikai agresszió drasztikusabb formáinak esetei viszont csökkentek, és csökken tendenciát mutat a verbális agresszió is.

78


III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és AMI 31 f

26 f


gyakoriság

súlyosság

gyakoriság

súlyosság


2

2

2

3


0

0

0

0


0

0

0

0

Hazudozás

2

2

1

2

Lopás

0

0

0

0

Rongálás

0

0

0

0

Terhesség

0

0

0

0

Drogfogyasztás

0

0

0

0

Alkoholfogyasztás

3

3

2

2

Dohányzás

2

2

3

3


0

0

2

2


0

0

0

0


0

0

0

0


0

0

0

0


0

0

0

0


0

0

0

0

Kiközösítés

2

2

1

1


0

0

0

0


0

0

0

0


0

0

2

2


0

0

2

2

Egyéb, éspedig……….

0

0

A III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és AMI viselkedési nehézségekkel küzd tanulóinak összessége enyhe problématérképet mutat. A rendszeres hiányzás stagnál, az alkoholfogyasztás és játékfügg ség viszont növekv tendenciát mutat. El fordul a kiközösítés, a verbális agresszió és a rendbontás az órán.

79


Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskola (14 f )

(26 f )

(14 f )


GY

S

GY

S

GY


3

2

2

2

1


3

2

0

0


1

1

0

Hazudozás

0

0

Lopás

0

Rongálás

(4f )

S

(10 f )

GY

S

GY

S

1

2

2

3

3

1

1

2

2

0

0

0

0

0

0

0

2

2

0

0

2

1

1

2

1

2

0

0

0

0

0

3

3

0

0

0

0

0

0

1

1

2

2

3

3

Terhesség

0

0

0

0

2

?

0

0

0

0

Drogfogyasztás

0

0

0

0

0

0

1

1

3

1

Alkoholfogyasztás

0

0

2

2

1

1

2

2

2

2

Dohányzás

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


2

2

0

0

0

0

1

1

1

1


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

1

1

0

0

0

0


0

0

0

0

1

1

2

2

0

0

80



0

0

2

2

1

1

0

0

0

0

Kiközösítés

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


1

1

0

0

0

0

3

3

3

1


1

1

0

0

2

1

2

2

3

3


1

1

0

0

1

1

3

2

2

1


A Várkertiben egyes esetekben n tt és súlyosbodott a rendszeres hiányzás, el fordul az iskolák váltogatása, a csalás, hazudozás és lopás is. Változó a rongálás gyakorisága és súlyossága, egy válaszadó jelezte a drogfogyasztást, minden válaszadó a dohányzás stagnálásáról számolt be. Az agresszió durvább formái – kivéve a diákok egymás közti fizikai bántalmazását – nem fordulnak el gyakrabban. A verbális agresszió jellemz a tanulókra.

81


Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 31 f

29 f

11 f

32 f

.33 f

19 f

31 F


GY.

S.

GY.

S.

GY.

S.

GY.

S.

GY.

S.

GY.

S.

GY.

S.


3

3

3

3

2

2

1

1

1

n.a

3

3

3

3


2

2

2

2

0

0

2

2

0

n.a

3

3

2

2


1

1

1

1

0

0

0

0

2

n.a

1

1

2

2

Hazudozás

3

3

3

3

1

2

1

0

2

n.a

1

2

2

2

Lopás

3

3

3

3

0

0

0

0

0

n.a

0

0

2

2

Rongálás

2

2

2

2

1

1

1

1

2

n.a

0

0

2

2

Terhesség

2

2

2

2

1

0

0

0

0

n.a

0

0

2

2

Drogfogyasztás

3

3

3

3

0

0

0

0

0

n.a

0

0

2

2

Alkoholfogyasztás

3

3

3

3

2

2

2

2

1

n.a

0

0

2

2

Dohányzás

2

2

2

2

2

2

2

3

3

n.a

2

2

2

2


2

2

2

2

0

0

1

0

3

n.a

0

0

2

2


2

2

2

2

0

0

0

0

0

n.a

0

0

2

2


2

2

2

2

0

0

0

0

0

n.a

0

0

2

2


3

3

3

3

0

0

0

0

2

n.a

0

0

2

2


2

2

2

2

0

0

0

0

1

n.a

0

0

2

2

82



3

3

3

3

1

1

0

0

1

n.a

0

0

2

2

Kiközösítés

3

3

3

3

1

1

0

0

1

n.a

0

0

2

2


0

0

0

0

0

0

0

0

0

n.a

0

0

2

2


3

3

3

3

1

1

1

1

1

n.a

0

0

2

2


3

3

3

3

2

2

1

1

2

n.a

0

0

1

1


3

3

3

3

0

0

1

1

1

n.a

0

0

2

2

n.a

0

0

2

2


A Regulyban a rendszeres hiányzás, az iskolák váltogatása, a hazudozás, lopás, rongálás el fordul. A drogfogyasztás, alkoholfogyasztás gyakoribbá és súlyosabbá vált. Stagnál a dohányzás. A lelki agresszió megnyilvánulásai, a csicskáztatás és kiközösítés is gyakrabban fordul el , és van, ahol súlyosbodott a tanulók egymás közötti fizikai bántalmazása. A verbális agresszió és az órai rendbontás is gyakoribbá, súlyosabbá vált

83


Faller Jen SZKI 25 f

31 f


gyakoriság

súlyosság

súlyosság


3

3

3

3


2

2

3

3


0

0

2

2

Hazudozás

3

3

3

3

Lopás

0

0

2

2

Rongálás

0

0

2

2

Terhesség

3

3

3

3

Drogfogyasztás

0

0

2

2

Alkoholfogyasztás

2

2

2

2

Dohányzás

3

3

3

3


0

0

3

3


0

0

2

2


0

0

2

2


0

0

2

2


0

0

2

2


0

0

2

2

Kiközösítés

3

3

2

2


0

0

2

2


2

2

2

2


2

2

3

3


3

3

3

3


A Faller osztályf nökei a rendszeres hiányzás gyakoriságának és súlyosságának negatív irányú változását jelezték, az iskolák váltogatását is feltüntették. A csalás stagnál, viszont egyértelm en súlyosbodott a hazudozás, és gyakoribbá is vált. Lopás, rongálás stagnál, ugyancsak stagnál az alkoholfogyasztás, drogfogyasztás. Ami odafigyelést követel, az a terhesség mutatóinak negatív irányú változása. Súlyos a dohányzás és a játékfügg ség besorolása is. Az agresszió egyes mutatói stagnálnak, viszont negatív változást mutat a kiközösítés, a verbális agresszió és az órai rendbontás.

84


Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium (34 f )

(18 f )

(27 f )

. (32 f ) S

Számítógépezés

19 8

Moziba járás

1

Koncertlátogatás, színházlátogatás

7

18

20 5

2

N

H

29

3

R

. (31 f ) S

R

20

8

3

N

2

29

19 11

10 6

28

20 10

12 4

11

30

31 1

34

5

13

5

22

32 1

31

2

25 1

11 20

20 11

2

8

20

1

25 6

7

8

15

1

6

10 13

7

18 5

29 2 5

4

14

15 12

3

14 25

Discozás

0

6

26 2

11

7

15 10 2

3

7

22

12 19

13

10 15 2

2

9

11

8

15 19

1

4

14 14 6

12 3

3

14 11 9

18

10 15 2 25 2

28

4

1

23

4 16 11

32

28

3

H R

S N

16

20 7

3

Házibulizás

S

4

0

Kártyázás

R

14

Sporteseményeken szurkolás

Sportolás

H

25 8

22 5

Barátokkal való beszélgetés, dumálás

N

( 28 f )

H

7


S

(16 f )

N



(30 f )

15

8

27

3

5

23

H 5

8

7

3

2

4

9

1

4

5

7

7

1

8

5 1

4

2 13

1 2 11

8

16

28

2

R

(26 f ) S N

H

R

(28 f ) S

N

26

10

H

R

28

összesen: 268 f S N

H

229 61

R 12

S 0

25

1

21

0

3

222 38

1

24

1

7

0

1

181 51

3

14

3

6

9

32

74

9

17

15

6

18

123 100

2

2

22

20

1

55

110 75

5

20

28

4

85

126 36

14 11

1

28

1

26

28

86

111 124

46

6

242 51

9

0

50

116

71

15

12

71

88

35

8

48

168 14

85 8

14 12

18

13 16 5

10

34

3 8 13

5

5

15 4

10 21 7

1

5

16 4

7

25

4 20

6

10 21 31

1

7 13

5

5

3 6

3 4

2 11 13

4

4

6 4

1

5

7 7

1 1

8 16

5

4 15

10

6

3

9

9

7

8

3 10 10 3 20

3

15 28


Kocsmázás

3

23

8

4

6

8

17 7

3 25

3

2

7 15

6

3 3

7 3

10

4

4

8 10

20

12

92

Egyéb, éspedig…

Az Öveges tanulói közül 268 tanulóból 229 jelezte, hogy naponta használja a számítógépet, 222 tanuló ritkán jár moziba, ugyancsak ritkán jár koncertre, színházba 181 tanuló. 9 tanuló naponta, 32 tanuló hetente látogatja a játéktermeket. Ebben az intézményben, ha ritkán is, de jellemz a sporteseményeken való szurkolás, magas a heti plázázók, diszkózók aránya, és er sek a baráti körök a barátokkal való lógás és beszélgetés, dumálás gyakoriságából ítélve. A heti sportolók száma 116, a felmérésben résztvettek számának csaknem a fele. Az elfoglaltságok közé tartozik a kártyázás, házibulizás, a kocsmázás is. Itt a naponta e tevékenységet folytatók igényelnek fokozott figyelmet.

86

76

35


Iskolai agresszió – deviancia témakörben az alábbi kérdést is feltettük: Az Önök intézményében milyen deviancia megel zési eszközöket alkalmaznak? Mit tesznek, terveznek Önök ezen tevékenységek megel zésére, visszaszorítására, az iskola biztonságosabbá tételére? A válaszadók számát jeleztük az egyes sorokban. A válaszokban érzékelhet különbségek abból adódnak, hogy a kollégiumvezet ket is megkérdeztük, és k válaszaikat a kollégiumokra vonatkoztatták, másrészt láttuk, hogy a hiteles válaszadás el tt nem egyeztettek a kérd ívet kitölt k, illetve a terveik eltér ek lehetnek a jöv re vonatkozóan. Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium Intézkedések

Van

Nincs, de tervezik

6

1

1.

Tanáraikat ilyen irányú továbbképzésre küldik

2.

Szakemberek segítségével nevel testületi értekezleten készülnek fel

3.

Drogprevenciós programot m ködtetnek

6

1

4.

nmegel zési programot m ködtetnek

5

2

Nincs, nem is tervezik

6

5.

Iskolapszichológust alkalmaznak

6.

Szociálpedagógust alkalmaznak

1

6

7.

Rendszeres konzultációt szerveznek a gyermekvédelmi szolgálattal

1

6

8.

Rendszeres konzultációt, felkészítést szerveznek a szül knek

1

6

9.

Rendszeres konzultációt, felkészítést szerveznek a tanulóknak

6

1

1

1

6

1

10. Bevonják a DÖK vezet jét és tagjait a prevencióba

6

5

11. Bevonják az osztályok hangadóit a prevencióba 12. Drámajátékot szerveznek a problémás esetek feldolgozására 13. Tanítják a konfliktusmegoldás er szakmentes módozatait

7 1

14. Tanítják a jóvátétel módjait 15. Tanítják az áldozattá válás elkerülésének módjait

1

5

1

5

1

5

1


16. Délutáni szabadid s programokat szerveznek

1

17. Sport és egyéb mozgásos programokat szerveznek

7

18. Fegyelmi úton eltávolítják az iskolából a többszörösen visszaes diákot

7

19. Eltanácsolják az iskolából a tankötelezettségi koron túli visszaes diákot

7

20. Más iskolával elcserélik a tanköteles problémás diákokat (barterezés)

7

21. Magántanulói státusba helyezik a problémás diákokat

7

22. Iskolai beléptet rendszert építenek ki

5

23. Napközben bezárják az iskolát 24. A szünetekben a tanárok bezárják az osztálytermeket

2 1

6

6

1

7

25. Elektronikus ellen rz t m ködtetnek 26. Telefonon tájékoztatják a szül ket

6

2

5

27. Családlátogatásra mennek a legproblémásabb tanulókhoz

7

28. Biztonsági rt alkalmaznak az épületben

7

29. Jár röznek tanítás el tt és után az iskola környékén (pl.: a drogterjeszt k miatt) 30. Tanári ügyeletet m ködtetnek délután

1

1

5

1

6

31. Egyéb, éspedig… A Reguly válaszaiból kiderül, hogy a létez módszerek közül a leginkább alkalmazottak a következ k: továbbképzések, drogprevenciós program, b nmegel zési program, a DÖK képvisel jének bevonása a prevencióba, iskolai beléptet rendszer alkalmazása. A válaszok egyöntet ek a következ ket illet en: fegyelmi úton eltávolítják az iskolából a többszörösen visszaes diákot, eltanácsolják az iskolából a tankötelezettségi koron túli visszaes diákot, magántanulói státusba helyezik a problémás diákokat és a szünetekben bezárják az osztálytermeket. Amit egyáltalán nem terveznek: konzultáció, felkészítés a szül knek, drámajáték, családlátogatás és biztonsági r alkalmazása az épületben.

88


Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskola Intézkedések

Van

1.


2

2.


2

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


Nincs, nem is tervezik 1

1 3

2

1

2

1 3

1

2 3 2


1

11. Bevonják az osztályok hangadóit a prevencióba

1

12. Drámajátékot szerveznek a problémás esetek feldolgozására 13. Tanítják a konfliktusmegoldás er szakmentes módozatait

Nincs, de tervezik

2 2 2

2

14. Tanítják a jóvátétel módjait

1 3

15. Tanítják az áldozattá válás elkerülésének módjait

1

2


1

2


3


3


3

1

1

89



3

21. Magántanulói státusba helyezik a problémás diákokat

3


3

23. Napközben bezárják az iskolát

3

24. A szünetekben a tanárok bezárják az osztálytermeket

3

25. Elektronikus ellen rz t m ködtetnek

3

26. Telefonon tájékoztatják a szül ket

3


3


3

29. Jár röznek tanítás el tt és után az iskola környékén (pl.: a drogterjeszt k miatt)

3

30. Tanári ügyeletet m ködtetnek délután

3 90

31. Egyéb, éspedig A Várkerti válaszadói egyértelm en jelölték a fegyelmi úton eltávolítást, az eltanácsolást és a cserét. A szül k telefonon történ tájékoztatása és a családlátogatás szintén szerepel a módszereik közt. Nem preferálják viszont a magántanulói státuszt, az iskolai beléptet rendszert és az elektronikus ellen rz t. Nem m ködtetnek drogprevenciós programot, de tervezik. Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Intézkedések

Van

1.


5

2.


5

3.


5

4.


5

5.


5

Nincs, de tervezik



6.


2

7.


5

8.


9.


5


4


1

12. Drámajátékot szerveznek a problémás esetek feldolgozására

5

13. Tanítják a konfliktusmegoldás er szakmentes módozatait

3

1

1


1

2

2


1

2

2


5


5


2


5

20. Más iskolával elcserélik a tanköteles problémás diákokat (barterezés) 21. Magántanulói státusba helyezik a problémás diákokat

1

2

5

4

3 2

91 3

1

1


4 3


2 5


1

4


3

3


5



4

1


5


5


1

4

31. Egyéb, éspedig… A Medgyaszay esetében szintén változatos kép alakult ki a jelenlegi helyzetr l és a tervekr l is. A továbbképzés, a szakemberek segítsége, a drogprevenciós program, b nmegel zési program, iskolapszichológus, rendszeres konzultáció a gyermekvédelmi szolgálattal, rendszeres konzultáció, felkészítés a tanulóknak, rendszeres konzultáció a szül knek arra vall, hogy tudatos deviancia megel program zajlik az intézményben. A szabadid s programok szervezése, sport, a szül k tájékoztatása és a családlátogatás is szerepel a módszerek közt. Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Intézkedések

Van

Nincs, de tervezik

1.


4

3

2.


3

5

3.


1

5

4.


3

4

5.


5

1

6.


1

1

7.


5

2

8.


1

2

9.


1

5


6

1


2

3


3

3

1

92



6

1


6

1


4

3


5

1


7


7


7


6

1

6

1


1

6


1


6


7


5 1

3

2


4

1

2


2

1

4


6


6


1

3

31. Egyéb, éspedig… Az iskolapszichológus alkalmazása, a gyermekvédelmi szolgálattal szervezett konzultáció, a DÖK vezet jének és tagjainak bevonása a prevencióba, drámajáték szervezése a problémás esetek feldolgozására, a konfliktusok megoldása er szakmentes módozatainak tanítása,

93


délutáni szabadid s, egyéb sport és mozgásos programok szervezése, a visszaes diákok fegyelmi úton történ eltávolítása, eltanácsolás, az iskola napközbeni bezárása és az osztálytermek bezárása szerepel a kérd íves válaszokban legtöbbször. A biztonsági r és a jár rözés elvetése mellett a magántanulói státus nem tervezése is fontos információt hordoz az intézmény prevenciós és szankcionáló módszereir l. III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és AMI Intézkedések

Van

Nincs, de tervezik


1.


2

1

1

2.


1

2

1

3.


2

2

4.


1

3

5.


2

6.


7.


8.


9.


2


3

2 2

2

11. Bevonják az osztályok hangadóit a prevencióba 12. Drámajátékot szerveznek a problémás esetek feldolgozására

1


3

14. Tanítják a jóvátétel módjait 15. Tanítják az áldozattá válás elkerülésének módjait

1


4


4

2 94

1 1

2

1

1 1

2

2

1

2 1

1

3

1

2



2

1

1


2

1

1

1

2

1

1

1

3


1

22. Iskolai beléptet rendszert építenek ki 23. Napközben bezárják az iskolát 24. A szünetekben a tanárok bezárják az osztálytermeket

4 4

25. Elektronikus ellen rz t m ködtetnek 26. Telefonon tájékoztatják a szül ket

1 3

4


1

4


4


3


5

31. Egyéb, éspedig… Az intézmény négy válaszadója egységesen jelölte a délutáni szabadid s programokat, valamint a sport és egyéb mozgásos programok szervezését, és egyértelm en válaszoltak arra is, hogy szünetekben a tanárok bezárják a tantermeket, és telefonon tájékoztatják a szül ket illetve a tanári ügyelet m ködtetésére is vannak utalások. Nem tervezik az iskola napközbeni bezárását és biztonsági r alkalmazását, iskolai beléptet rendszer alkalmazását sem. Faller Jen SZKI Intézkedések 1.


Van 4

Nincs, de tervezik


95


2.


4

3.


1

3

4.


1

3

1

3

5.


6.


7.


4

8.


4

9.


3


4


1

2


1

3


1

3

1


1

1

3


1

3


4


4


4


4

21. Magántanulói státusba helyezik a problémás diákokat 23. Napközben bezárják az iskolát

1

96

4



1

4 1

3 4



3

1


3

1


4


3

1

28. Biztonsági rt alkalmaznak az épületben 29. Jár röznek tanítás el tt és után az iskola környékén (pl.: a drogterjeszt k miatt) 30. Tanári ügyeletet m ködtetnek délután

4 2

2 4

31. Egyéb, éspedig… A Faller Jen SZKI határozott elképzelésekkel rendelkezik a deviencia-prevenciót illet en. A tanárok továbbképzése és a nevel testületi értekezleteken szakember segítségével történ felkészülés arra vall, hogy a tanárok komolyan veszik a megel zés, felismerés, megoldás folyamatát. A gyermekvédelmi szolgálattal való együttm ködés, a szül kkel való trendszeres konzultáció és a DÖK bevonása az együttm ködési készség er sségét jelzi. A sportprogramok szervezése jellemz az intézményre, ahogy a tanulói elfoglaltságokból ez szintén kiderül. Alkalmazzák a tanuló eltávolításának szigorú módjait is: fegyelmi úton eltávolítás, eltanácsolás, csere. Amit egyáltalán nem terveznek: magántanulói státusz, az iskola napközben bezárása, biztonsági r alkalmazása. Összegzés: Az intézményi felmérésekb l kiderül, hogy a deviancia-prevenció eszközeit illet en az egyes testületek vezet i általában egyetértenek. Ezek változatossága jellemzi az egyes intézményeket, mégis következtethetünk a kérd ív eredményeib l arra, hogy szokásaikat már kialakították a témában. Ez különösen igaz a deviáns tanulók intézményb l való eltávolításának módozataira, a szankciók szigorúságára. A TISZK lehet vé teszi az egyes eljárások oly módon történ összehangolását, hogy minden problémás tanulónak megtalálják a helyét TISZK-en belül.

11.3 Tehetségfeltárás, ösztönzés Tanulmányunkkal párhuzamosan készül a tehetségfejlesztés Bakony TISZK-re kidolgozott protokollja, amely lépésr l lépésre meghatározza a tehetség identifikációjától a tehetséggondozáson át a közös nyilvántartási rendszerig azokat a módszereket és szempontokat, amelyek az intézmények egységes tehetségfejleszt programjáig vezetnek. A protokoll kidolgozásához vezet kérd íves felmérésben feltettük a kérdést a válaszadó pedagógusoknak, hogy mely területen tehetségesek a tanulóik. A válasz azt igazolja az

97


alábbi grafikonon jelölve is, hogy a tehetségfeltárást és ösztönzést érdemes komolyan venni a szervezet szintjén is.

Mely területen tehetségesek a tanulók az Ön intézményében? 23

25 19

20 15

17 13

13

14

15

10

7

5 0

logikai – matematikai nyelvészeti térbeli-vizuális interperszonális

természeti testi-kinesztetikus zenei intraperszonális

A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Közoktatási Esélyegyenl ségi Helyzetelemzése annak kapcsán foglalkozik a tehetséggondozással, hogy az intézmények kevésbé veszik igénybe az erre igényelhet normatívát: „Az oktatási intézmények az integrációs, illetve képesség kibontakoztató normatívát csak nagyon kevés számú tanulóra veszik igénybe. Mindenképpen indokolt továbbra is a szül ket ösztönözni a nyilatkozattételre, és annak függvényében tervezni az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) m ködtetését. Az IPR keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejl désének el segítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.” A Bakonyi TISZK intézményeiben lezajlott pedagógus-továbbképzések között sajnos nem voltak a tehetséggondozással kapcsolatos képzések, ami a társulás honlapján közzétett pedagógus továbbképzések hatásvizsgálatából derül ki. A Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában m ködik, alapító okiratában meghatározottak szerint informatika illetve építészet szakmacsoportban folytat szakképzést. A szakmai tehetséggondozásban kiemelked sikereket értek el. A 2009-2010. tanévben a szakképzésben 6 osztályban 119 tanuló vett részt.

98


Az intézmény a pedagógiai programjában a cél és feladatrendszerének meghatározásakor a speciális kompetenciák fejlesztése cím alatt foglalkozik a tehetséggondozással: „a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése csoportos és egyéni, illetve differenciált foglalkozások megszervezésével az egyéni adottságokkal és szorgalommal rendelkez tanulókat városi, megyei vagy országos tanulmányi vagy szakmai versenyre készítik fel tanáraik vagy szakoktatóik a nyelvek és az informatika oktatása, célunk magas szint tudás átadása, és felkészítés legalább egy középfokú nyelvvizsgára, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével biztosítjuk az eltér haladási ütem diákjaink számára az ismeretek megszerzését, alkalmazását, a tanulók fejl dését.” A pedagógia program szerint a tehetséggondozás fontos színtere az intézményben a szakkörök, sportkörök, ill. az ún. el készít foglalkozások m ködtetése. „…a tehetséges tanulók gondozását teszi lehet vé a fakultációs keretek közötti emelt szint érettségire való felkészítés. A tehetséges tanulók fejl dése érdekében a fakultációs csoportba azok a tanulók kerülhetnek, akiknek érdemjegye a tantárgyból legalább közepes.” „Tehetséggondozásra iskolánkban minden évben a kötelez órákon felül finanszírozott szabadon felhasználható órákat használjuk. A foglalkozások tanulói igények alapján szervezhet k akkor, ha foglalkozásra jelentkez k száma eléri a 10 f t. Országos és nemzetközi versenyre való felkészítés esetén a felkészítés létszámkorlátozás nélkül szervezhet . A foglalkozásokról a foglalkozást vezet tanár szakköri naplót köteles vezetni.” Általánosság szintjén a kollégiumi programban vállalják a tehetségsegítést: „Feladatunk, hogy pedagógiai módszerek segítségével megismerjük a diákok képességeit, kiválasszuk a tehetséges tanulókat és segítsük kibontakozni tehetségüket. Segítsük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.” Az intézményi min ségirányítási program a pedagógiai programban rögzítetteket ismétli meg, tehát a tehetséggondozás színtereit, órakereteit. Új tartalmi elem a pedagógiai programhoz képest a pedagógusok munkáját értékel lapon a kompetenciák között a tehetséggondozás, a tartalmi elemek között a tehetséges tanulókkal való foglalkozás. Az intézmény esélyegyenl ségi intézkedési terve a hátrányos helyzet tanulók számára el írja az ingyenesen igénybe vehet iskolán kívüli programok között a tehetséggondozást. A pedagógiai program vizsgálata során megállapítja a terv, hogy a tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozást kell szervezni. Az intézkedési terv egy akciótervet is tartalmaz, amelynek egyik eleme:

99


A célcsoport átlag alatti tanulmányi teljesítmény e.

A célcsoport egyénre szabott felzárkózta tása.

Egyéni felzárkóztatás; Mentorálás; Kommunikációs fejlesztés; Tehetséggondoz ás.

A megvalósítás folyamatos.

Célcsoportot érint korrepetálások száma;

Felel sök: Célcsoportot szaktanárok érint egyéb felzárkóztató tevékenységek száma; A felzárkóztatásban részt vev k száma.

Célcsoport tanulmányi eredményéne k javulása; Célcsoporton belüli, valamely szakirányon tehetségesnek mutatkozó tanulók száma.

Továbbtanul ási esélyek növekedése; Tanulmányi versenyeken résztvev k (célcsoporto n belüliek) száma; Tehetségkut ató versenyeken résztvev k (célcsoporto n belüliek) száma.

A tehetséggondozásra vonatkozó dokumentum-elemeket érvényesítik a munkaterveikben is. Az. Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium pedagógiai programja az iskolai élet, a pedagógiai folyamat részeként határozza meg a tehetséggondozást. „Nagy szerepe van a tehetséges tanulók esetében a m helyrendszer oktatásnak, ahol a tanulók határozzák meg a feladatokat és tervezik meg a munka menetét. A tehetséggondozásban fontos szerepet játszik a különböz szakkörök m ködése is.” A kollégium feladatai között is szerepel a tehetséggondozás, pontosabban a tehetségek kiválasztása és gondozása. A kollégiumnak kötelezettsége együttm ködni az iskolával a tehetséggondozás terén, a tehetséggondozó foglalkozás a kollégiumi csoportvezet nevel , valamint a nem csoportvezet nevel feladatai között szerepel a többi tevékenység mellett, összesen heti 15 órakeretben, de nincs meghatározva mennyit kell tehetséggondozásra fordítani. Az intézményi min ségirányítási programban a fenntartói elvárások között is szerepel a tehetségek segítése, továbbá a kollégiumok meghatározó tevékenysége a tehetséggondozás. Az IMIP min ségpolitikájában a pedagógiai alapelvek között szerepel a személyiségközpontúság, amelynek része a tehetség kibontakozásának el segítése. Az irányított önértékelési modellben a folyamatos fejlesztés egyik mutatója a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban részt vev csoportok száma. Az esélyegyenl ségi intézkedési terv a tehetséggondozás legfontosabb színterének nevezi a szakköröket. „A szakkörök megteremtik a lehet ségét a m helyrendszer oktatásnak, ahol tanári felügyelettel és irányítással, a tanulók határozzák meg a feladatokat és tervezik meg a munka menetét.” Az intézkedési terv szakmai céljai között szerepel: „a tehetséggondozás érdekében a tanulmányi versenyeken eredményesen szerepl tanulók elismerési módjának kidolgozása.”

100


A Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium pedagógiai programja az alapfeladatok között sorolja fel a tehetséges tanulók felkészítését a különböz versenyekre. „A felzárkóztatás mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a tehetségek felkutatására, felkarolására.” „A tehetséges tanulókkal megkülönböztetett módon kell foglalkoznunk. Erre fel kell használnunk a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, a szül kkel való szorosabb kapcsolatot, a különböz versenyeket, pályázatokat és a f iskolák, egyetemek ajánlásait. A képességek kibontakoztatásának segítése érdekében iskolánk tantestülete vállalkozott a HEFOP 3.1.3 program keretében a kompetencia alapú oktatás bevezetésére.” „A tehetségek kibontakoztatásában fontos pedagógiai eszköz az értékelés. Az elvégzett jó munka nem maradhat jutalmazatlanul. Itt nem feltétlenül az osztályozásra kell gondolnunk, hanem a további munkára ösztönz bátorításra. Lényeges eszköze a tehetségek segítésének, ha megfelel tanulási módszerek elsajátítására, a lényeges-lényegtelen dolgok elválasztására neveljük ket. Szükséges a tanulókban kialakítani az id vel való gazdálkodás helyes módszerét is.” „A tehetségek gondozásában jelent s szerepe van a tanórán kívüli foglalkoztatásnak. Nálunk biztosított erre a könyvtár használata, az iskolai sportfoglalkozások és szakkörök rendszere, amely nem els sorban tantárgyi, hanem az érdekl déseknek megfelel . Nagyon sok nevel i munkát igényel a tanulóink kreativitásának a kibontakoztatása. Erre pedig nagyon alkalmasak a különböz szaktárgyi versenyekre, kulturális és m vészeti találkozókra, versenyekre való felkészítés. Úgy látjuk, hogy ezen a területen követni kell a szakmai foglalkozásokon alkalmazott módszereket, az egyéni foglalkoztatást. Szorosan kell együttm ködnünk a tehetségek felkarolása érdekében a szül kkel. A szül kkel kialakított jó kapcsolat révén kívánjuk elérni, hogy a családban nagyobb tisztelet illesse a tanulást, a tudás iránti vágyat és egyáltalán az olvasást. Meg kell értetnünk a szül kkel (többnyire meg is értik), hogy gyermekük fokozottabb tanórai és tanórán kívüli terhelése az lehet ségeinek a kibontakoztatását szolgálja. El kell érnünk, hogy a család otthoni légköre biztosítsa ehhez a megfelel alapot, hátteret.” A tanórán kívüli foglalkozások közül a m vészeti foglalkozások szolgálják leginkább a tehetséggondozást. A tehetséggondozó tevékenység színterei: szakköri óra, sportfoglalkozás és minden egyéb diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás pl. kollégiumi versenyekre való felkészítés, rendezvény-el készület, kézm ves kör, fotó szakkör, kollégiumi stúdióban való munka, szervez munka, iskolai és kollégiumi DÖK-ben való aktív részvétel. A kollégiumnak itt is kiemelt feladata a tehetséges tanulók kiválasztása és gondozása. A kollégium a tehetséggondozásról: „A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelked eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést igényelnek. Mivel sok diákunk a m vészeti gimnázium tanulója, számukra intézményi keretek biztosítják a bemutatkozás és további fejl dés lehet ségét, de kollégiumunk mindig nyitott m veik megmutatására.”

101


A min ségirányítási program szintén különösen a kollégium feladatává teszi a tehetséggondozást, ami a fenntartói elvárások között is szerepel, de része a pedagógiai min ségcéloknak is. Az iskola elve, hogy: „az emelt szint és emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdekl tanulóink számára magasabb szint , elmélyültebb tudást kínálunk.” A min ségi bérpótlék meghatározásánál a tanulmányi versenyeredményeket is figyelembe veszik, és itt az indokolást fontos kiemelnünk: „Az iskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés tükrözi az iskolai tehetséggondozás színvonalát.” Az esélyegyenl ségi intézkedési terv nem tartalmaz a tehetségfelismeréssel, -gondozással kapcsolatos bejegyzést. A III. Béla pedagógiai programjában az intézmény feladatai közé tartozik, hogy „tehetséges tanulóinkat igényes követelmények elé állítsuk, segítve ezzel a fels fokú továbbtanulásra alkalmasságukat” Konkrét célként fogalmazzák meg, hogy a tehetséges tanulók eljussanak a különböz szint versenyekre. A gimnáziumi képzésben meg is jelölik a tehetséggondozás id keretét: az egyéni foglalkozások id keretének felhasználásával. Konkrétan felsorolják a tehetséggondozás lehet ségeit: emelt óraszámú képzés; szabadon választott órák; egyéni foglalkozás; differenciált órai foglalkozások; egyéni konzultáció; szakkörök; szakkönyvek, folyóiratok ajánlása, megbeszélése; tanulmányi, m vészeti és sportversenyre való felkészítés; külföldi tanulmányutak biztosítása; pályázati lehet ségek felkutatása; tudományos diákköri munkák segítése. Az intézményi min ségirányítási programban a fenntartói elvárások között itt is szerepel a tehetséggondozás, valamint az intézmény küldetésnyilatkozatában is említésre kerül. A szakmai munkaközösségek vezet i a beszámolóikban kötelesek a tehetséggondozás terén végzett munkáról beszámolni. A tanári értékelésbe bevont területek egyike a tehetséggondozás eredményessége. Az intézmény közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzése, illetve –terve nem tartalmaz a tehetséggondozással kapcsolatos intézkedéseket. A Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium pedagógiai programja a tanítási órán kívüli tevékenységek között sorolja fel a tehetséggondozó és felzárkóztató korrepetálásokat. Külön alcím foglalkozik a tehetséggondozással, amelynek szervezeti formái: Tehetséggondozó foglalkozások szervezése különböz tantárgyakból. Az évfolyam legjobbjainak megválasztása minden év májusában, a szakmai munkaközösségek szervezésében. Házi vetélked vagy verseny történelem

102


magyar nyelv és irodalom matematika fizika kémia biológia földünk és környezetünk tantárgyakból (díjazás: tárgyjutalom, oklevél) Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány által adományozott ösztöndíj. Irodalmi szakkör, szavalóversenyek szerevezése, a megyei kiírású versenyeken való részvétel. Felkészítés, benevezés a Szakma Kiváló Tanulója versenyre A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, sportversenyek célja a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása. Ebben az intézményben is a kollégium kiemelt feladata a tehetséges tanulók felkutatása, képességeik fejlesztése. A kollégium vállalása a tehetséggondozással kapcsolatban: „A tehetséges tanulókat segíteni kell képességeik kibontakoztatásában, tudásuk vítésében. Lehet séget biztosítunk a diákok alkotó képességeinek megnyilvánulására, sikerélmények átélésére, önbizalmuk er sítésére. Erre kiváló lehet séget nyújtanak a különböz kollégiumi versenyek, vetélked k.” A tehetséggondozó foglalkozások a heti 14 órás id keretbe vannak beágyazva. Az intézményi min ségirányítási program az oktatási –nevelési elvek között hozza: a tehetség felkarolása a lehet ségek kiszélesítésére. Ezen túlmen en a dokumentumban nincs utalás a tehetséggondozásra. A közoktatási esélyegyenl ségi intézkedési terv nem foglalkozik a tehetséggondozás témakörével. Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái esetében a pedagógiai program már az intézmény bemutatásakor utal a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban alkalmazott ún. nívócsoportos foglalkozásokra magyarból és matematikából 5. osztálytól kezdve. A tehetséggondozó tevékenységr l: „Tanítási órákon a jó képesség tanulókkal alsó tagozaton differenciáltan, egyénre szabott pedagógiai eljárásokkal és módszerekkel foglalkozunk. A fels tagozaton magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból nívócsoportos oktatást szervezünk, ahol a

103


hasonló képesség , tempójú tanulókkal hatékonyabb, gyorsabb fejlesztésre van lehet ség. Így lehet ség nyílik kiegészít anyag elvégzésére, kutató-gy jt munkára. A tehetséges tanulók számára tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokat indítunk: tantárgyi szakkörök, énekkar, rajz szakkör, barkács, környezetvédelem, számítástechnika, sport, helytörténet, bábozás. Rendszeresen részt vesznek tanulóink szaktárgyi és egyéb versenyeken, melyre lehet ség szerint egyénileg, vagy kiscsoportokban készítjük fel ket. Évek óta szerepelnek a mesemondó, szavalóversenyeken, mesevetélked n, szépkiejtési versenyen, Ney Dávid kórusversenyen, népdaléneklési versenyen, néptánc találkozón stb. Iskolánk ünnepi m sorain szereplési lehet séget kapnak (évnyitó, évzáró, karácsony, farsang, március 15. október 23.). A Kultúra Napján rendezett m soron nemcsak társaik és nevel ik, hanem a szül k közössége el tt is bemutathatják tudásukat. A rajzból tehetséges tanulók munkáit rendszeresen kiállítjuk iskolánkban, emellett évente több rajzpályázatra elküldjük munkáikat. A sportban tehetséges tanulók számára külön foglalkozást szervezünk, és lehet ség szerint benevezünk minden városi, városkörnyéki sportversenyre. A tehetséges, kimagasló eredményeket elér tanulókat dicséretben, jutalomkirándulásban, tárgyjutalomban részesítjük, lehet leg az osztály közössége, esetenként az egész iskola közössége el tt.” A szociális hátrányok enyhítésének egyik eszköze is a tehetséggondozásba való bevonás. A fogadóórán is foglalkozni kell a szül kkel való kapcsolattartás során. A tehetséggondozás az intézményben térítésmentes. Az egyéni felkészítésre fordítható id keretet használhatják fel a tehetséggondozó tevékenység folytatására. A tanulói közösségek értékelésének szempontjai között találjuk a tanulmányi eredményeket, kiemelve a tehetséges tanulók eredményeit. Az intézményi min ségirányítási program egy nagyon fontos alapelvet fogalmaz meg, ami az új közoktatási törvény tervezetében is megjelenik: a tehetségekkel és a hátrányos helyzet ekkel való egyenrangú tör dés, bár a szóhasználat kevésbé szerencsés, hiszen a hátrányos helyzet tanuló is lehet tehetséges, tehát megfelel bb lenne a sajátos nevelési igény tanuló kifejezés. Az intézményi dokumentumok alapján megállapíthatjuk, hogy valamilyen szinten illetve formában eleget tettek az intézmények azon kötelezettségüknek, hogy a tehetséggondozást beépítsék az intézmény pedagógiai programjába. Az id keretet, valamint a tehetséggondozás színtereit is megjelölték a pedagógiai programok, általában a szakköri foglalkozásokat, egyéni foglalkozásokat, versenyekre felkészülést jelölték meg, valamint a Kt. szerint az egyéni fejlesztésre, vagy a nem kötelez foglalkozásokra felhasználható id keretet használták fel tehetséggondozásra. TISZK adatbázis létrehozása

104


Az azonosított tehetségígéreteket érdemes TISZK szinten nyilvántartani, ami az alapja annak, hogy az azonos területen, hasonlóan tehetséges tanulók megközelít leg azonos, nekik megfelel ellátást kapjanak. Az adatbázis létrehozásához biztosítani kell az informatikai hátteret, ugyanis ma már elképzelhetetlen, hogy egymástól földrajzilag távol es , esetenként eltér körülmények között m köd intézmények közösen alkalmazhassanak adatbázist korrekt informatikai háttér nélkül. Internetes felületen az adatok forgalmazása intézményenként kiosztott belép kóddal lenne lehetséges. A nyilvántartandó adatok szenzitívek, vagyis egyrészt szükséges lehet az érintettek hozzájárulása az adatok felvételéhez, kezeléséhez (pl. intelligenciaquotiens), másrészt az ilyen jelleg adatokat harmadik személyek számára nem lehet hozzáférhet vé tenni. Célszer a TISZK költségvetésében szerepeltetni az adatbázis létrehozására, m ködtetésére szánt összeget, illetve ha megfelel szakmai, infrastrukturális háttérrel rendelkezik, akkor az adatbázis kezelését is a szervezetre kell bízni. A tárolandó adatok körének meghatározása a felálló tehetségsegít szakmai csoport feladata lesz, fel kell mérni, hogy mely adatok felvétele, tárolása feltétlenül szükséges, feleslegesen nem kell terhelni sem a tanulókat, sem a szervert. Ha már tudjuk, hogy mely adatokat akarjuk eltárolni, akkor keressük meg az informatikai szakembert, aki az adatbázist létrehozza, m ködési elveit elmagyarázza, kiosztja a hozzáférési lehet ségeket. Javasolt tehetségterületenként megosztani az adatbázist, a könnyebb használat érdekében. A tárolandó adatok körét is érdemes csoportosítani: személyi adatok (név, lakcím, elérhet ségek…stb.); tehetségazonosítási adatok (tanulmányi-, verseny-, teszteredmények, vélemények); tehetségút adatai (tehetséggondozó program adatai, amelyben részt vesz a tanuló, a program segítségével elért eredmények, produktumok); visszacsatolás adatai (életpályakövetés: igazolta-e a tanuló a tehetségígéretet). A meghatározott adatok szolgáltatása az adatbázis számára az intézmények, illetve az intézményben kijelölt tehetséggondozó szakember feladata lenne, de felel s minden esetben az intézmény vezet je. Megfontolandó, hogy a TISZK rendszerében bevezessenek egy adatszolgáltatási szabályzatot a felel sségek meghatározásával, valamint a mulasztás szankcionálásával. Nemcsak a tehetséggondozás területén fontos a pontos, aktuális adatszolgáltatás, hanem a többi, pl. pénzügyi területen is. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a korrekt adatszolgáltatás csak ott m ködik, ahol következménye van az adatszolgáltatás elmaradásának, ilyen statisztikai adatszolgáltatás, ami a normatíva igénylésének alapja, tehát elemi érdeke az intézménynek a pontos, korrekt adatlap kitöltése. Ezzel ellentétben a közoktatás információs rendszerében már súlyos hiányosságok mutatkoznak, ott ugyanis csak lehet ség van a szankcióra, de a hatóság nem szokott élni bírságolási jogával.

105


Az adatbázis korrekt m ködtetése kés bb lehet séget biztosít pl. országos adatbázishoz csatlakozásra.

11.4 Pályaorientáció és közösségi szerepvállalás A pályaorientáció célja, hogy: a pályaválasztó megismerje a választható szakmacsoportot, szakmát, felmérje saját képességeit, készségeit, adottságait az illet céljából,

szakma gyakorlása

ismerje a szakma megszerzéséhez vezet utat, annak követelményeit, megismerje a munkaer -piaci viszonyokat, megismerje az elmélet és gyakorlat elsajátításával foglalkozó intézményeket. A pályaorientáció szerepl i: a tanuló a szül az osztályf nök a szakmát oktató személyek, intézmények a munkaadók/gyakorlati képz hely biztosítói Feltétel: pályaismeret önismeret érettség Szükséges az adottságok, indítékok, objektív, küls tényez k összehangolása. A projekt részeként a Társulás intézményeiben közös pályakövetési, min ségbiztosítási rendszer és szakképzés-fejlesztési terv kidolgozására került sor, melyeknek eredményeként várhatóan szinten tartható a TISZK tanulólétszáma, növekszik a szakképzésbe bevont hátrányos helyzet tanulók száma, a képzést sikeresen elvégz k, valamint a szakmájukban elhelyezked k aránya, illetve csökken a képzésb l lemorzsolódók aránya. A létrejött Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás legf bb célja a partnerintézmények szakmai képzési struktúrájának összehangolása, figyelembe véve a térség és a települések munkaer igényét, a célcsoport igényeit és szükségleteit, valamint a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott képzési irányokat és beiskolázási arányokat. A TISZK 6 intézménye nem rendelkezik komplex rendszerrel a pályaválasztást illet en, de természetesen mind a 6 iskola felméri az általa indított képzésekre vonatkozó igényeket a beiskolázási id szak el tt.

106


Az intézmények vezet ivel, illetve szakmai igazgatóhelyettesével készült rövid interjúk segítségével megismerhetjük ismereteiket és módszereiket a szakképzésük iránti igényekkel kapcsolatosan. Az interjúkból kiderül, hogy az el rejelzés, igényfelmérés tulajdonképpen megegyezik az iskolák marketingmunkájával, az intézmény propagálásával, a tanulók megnyerésével. A Társulás hat intézménye vezet jének beszámolója és véleménye az iskolát érint pályaválasztási szándék felmérésével kapcsolatosan azt tükrözi, hogy önállóan igyekeznek megoldani a beiskolázás kérdését. Mindannyian ismerik saját mikro- és makrokörnyezetüket, személyes kapcsolataik alapján jutnak el a környez települések iskoláiba. III. Béla Gimnázium. M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény intézményvezet i összefoglalója szerint nem készít felmérést a szakképzéssel kapcsolatos igényekr l. A szakmáikat: alkalmazott grafikus és díszít fest – a tradíciók alapján indítják. Kapnak egy képet az iskola iránti érdekl désr l a KÖRPI éves felmérése alapján, ezt a pedagógiai intézet minden sszel elkészíti, az általános iskolák nyolcadik osztályaiban töltik ki a tanulók a tesztet, hogy melyik megyei intézményt szeretnék els , második stb. helyen megjelölni a továbbtanuláskor. Fontosak természetesen a saját intézményi nyílt napjaik, ezekr l értesítenek minden környékbeli általános iskolát, azok igazgatóját, illetve azokat az intézményeket, ahonnan gyakran iskolázunk be tanulókat. Nagyon sokan jönnek ezekre a rendezvényekre, 2009 szén kb. kétszázan látogatták meg a m vészeti szakközépiskolát a nyílt napokon, de természetesen csak érdekl k a megjelent tanulók és szüleik, tanáraik, arra mindebb l még csak következtetni sem lehet, hogy közülük hányan lesznek az diákjaik. Az óralátogatások után tájékoztató értekezleteket tartanak az érdekl tanulóknak és kísér iknek. A III. Béla tagja a Magas Bakonyi Iskolaszövetségnek, napi kapcsolatban áll az általános iskolákkal és azok igazgatóival. A Faller tanárai, diákjai minden év szén elmennek f ként a várpalotai általános iskolákba, ahol az osztályf nöki órákon tartanak el adást vagy mesélnek az iskoláról, a szakmákról, a Faller diákjainak életér l. Pályaválasztási nyílt napjaik is segítik a tanulók orientálódását, fontosak ezek a napok, mérhet en, 10-15 százalékkal több a jelentkez ezeknek a tájékoztató rendezvényeknek köszönhet en. Itt nemcsak tanítási órákat látogathatnak és tájékoztató el adásokat hallgathatnak meg az érdekl k, hanem a tanm helyeket, a tanboltot és a kollégiumot is megtekinthetik, illetve szakmakínálatuk alapján honvédelmi alaki és fegyverbemutatót az iskolaudvaron, fellépnek a Duende színjátszókörük tanulói, a játékos kedv ek pedig akár csocsóversenyen is részt vehetnek.

107


Miután a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottság (RFKB) döntést hoz, hozott az indítható szakmákról, ezeknek a szakmáknak, képzéseknek a meghirdetése nagyon fontos. Folyamatosan küldik az általános iskoláknak a szakiskolai program által készített filmeket, amelyek különböz – a Faller szakképz ben oktatott – szakmákat mutatnak be (a szakma.hu oldalon találhatóak meg ezek a kisfilmek). Vonzóvá kell tenni a tanulás folyamatát, az adott szakma megtanulását, illetve be kell mutatni az elhelyezkedés lehet ségeit – karrierívet kell tudni felvázolni a gyerekeknek a Faller igazgatójának véleménye szerint. A Medgyaszay közvetlen kommunikációval méri fel a munkaadói oldalon és direkt módon a tanulók részér l érkez igényeket és lehet ségeket. A nyílt napoknak és a Medgyaszay által történ iskolalátogatásoknak, bemutatóknak, a Construma kiállításon való részvételüknek mérhet eredménye van: 2007-ben 82, 2009-ben 105 nappalis tanulója lett az iskolának, a kett közti különbség egyik oka ez a marketingtevékenység. (2007-ben még nem voltak ilyen rendezvényei, akciói a szakképz iskolának.) Rendszeresen részt vesznek általános iskolák által kezdeményezett bemutatkozó napokon. A tótvázsonyi iskola például évente rendez egy hétvégi fórumot a tornacsarnokában, ahol a környékbeli iskolák, szakmák, magánvállalkozók, cégek mutatkozhatnak be egy-egy kiállítási asztalon (iskolapadokon), itt a gyerekek akár ki is próbálhatnak néhány egyszer bb tevékenységet, szakmai fogást. Megoldást – igényfelmérésre (és ezzel együtt a jelentkez k számának növelésére) esetlegesen kérd íves felmérés jelenthet, de a direkt módon történ felmérés (nyílt napokkal, általános iskolák felkeresésével stb.) az igazán célra vezet módszer. Az Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégiumban saját nyílt napjaik nagyon fontosak, ugyancsak azok a Regionális Munkaügyi Központ pályaválasztási rendezvényei, kiállítással egybekötött fórumai: Tatbányán, Veszprémben, Pápán, Dunaújvárosban, Székesfehérváron mutatkozott be ennek segítségével az Öveges szakképz iskola. Az intézmény vonzáskörzetében az általános iskolákat személyesen keresik fel, pályaválasztási szül i értekezleteket tartanak, ez tulajdonképpen marketingtevékenység. Mind a három felsorolt rendezvénytípus jó alkalom az igények felmérésére és az iskola reklámozására is. A munkaügyi központ rendezvényein is meg lehet szólítani a szül ket, gyerekeket. Számos diák szül jét l kapnak olyan visszajelzést, hogy ilyen pályaválasztási rendezvényen hallottak el ször az iskoláról. Az intézményi nyílt napokon mérhet le sok minden az odalátogatók számára az adott szakképz iskoláról, annak légkörér l, hangulatáról. Talán a legkevésbé hatékonyak a pályaválasztási szül i értekezletek, pedig ebben, ennek megszervezésében, az erre való felkészülésben van a legtöbb munka. Az általános iskolák bevett gyakorlata lett, hogy ezekre a tájékoztató rendezvényeikre odahívnak 10-15 középiskolát, akik 5-5 percben bemutatkozhatnak, de ez az id a komoly bemutatkozásra

108


kevés, az összinformáció pedig túl sok. Az Öveges szakképz minden évben megjelentet hirdetést a Karrier újságban az érettségizettek számára a továbbtanulás lehet ségeir l. A Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégiumba a tanm helyes szakmákra az elhelyezkedési tapasztalatok alapján történik a jelentkezés, a diákok felvétele, ez nem is okoz problémát, nem úgy a küls gyakorlóhelyek megszerzése, nehéz olyan partnereket találni, akik vállalják a tanulószerz dések megkötését. Például a szállítmányozási ügyintéz szakhoz nagyon nehéz gyakorlati képz helyet biztosító partnert találni. Persze ellenpélda is akad. A Robix gyára elköltözött Zircre, mert a veszprémi terület bérlete nagyon drága volt, a zirci külterület jóval olcsóbb, így valószín leg a költségmegtakarítás segítségével 80-ról 200-ra emelhette dolgozói számát, a gépi forgácsoló és lakatos szakmájú tanulóikat gyakorlatra alkalmazzák, utána munkát is biztosítanak számukra – a gyakorlat tapasztalatai alapján már név szerint keresik a tanulókat. Ahogyan a gyakorlati képz helyek megszerzésében, a marketingtevékenységükben is a személyes kapcsolattartás a legcélravezet bb. Az általános iskolákat az igazgató a m szaki igazgatóhelyettessel járja be a pályaválasztási id szakban – els sorban az osztályf nökök megnyerésére koncentrálva, k tudnak hatni a gyerekekre. Motiváló, bemutatkozó anyagot visznek. Az iskolákat az el évek tapasztalatai alapján keresik fel, f ként azokba az intézményekbe látogatnak el, ahonnan sok diák ékezett. Ez a propagáló tevékenység kemény munka, de sokkal jobbak a beiskolázási arányok, mint az el évben. Sokat jelent a Zirci Tv segítsége, minden fórumra elmennek, a TISZK- et és benne a Reguly iskolát bemutató filmet sokszor vetítették. Itt is a személyes kapcsolatok a leghasznosabbak. Az intézményi nyílt napok a szokásosak, ide inkább a távolabbról érkez gyerekek jönnek el, szül k nemigen kísérik ket. A Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskoláiban igényfelmérési rendszer nincs. Meghirdetik a szakmákat, ha van elég jelentkez , elindul a képzés, ha nincsen, nem indul. Túljelentkezés nincs az iskolába, senkit nem kellett még elutasítaniuk. Ebbe az intézménybe nem a nyílt napok alapján, hanem ’szájhagyomány útján’ érkeznek a tanulók. Júliusban általában még nincs meg a szükséges vagy a végleges létszám, augusztusban, szeptember elején érkeznek a diákok, a pótvizsgák után, illetve olyanok, akik már nem tankötelesek, de nem tanulnak tovább és nem sikerült elhelyezkedniük. Tanulóik fele érkezik így, a másik fele: a számítógép-szerel és a szakgondozó szakmákra céltudatosan választja az iskolát. A kertész szakmára kevesen jelentkeznek, ez a 8. osztály elvégzéséhez kötött szak, azok a 16-17 éves fiatalok jönnek, akik nem akarnak még 2 évet tanulni, k az el rehozott szakképzést preferáló diákok. A Várkerti Általános Iskola 9., 10. osztályosainak 10 százaléka szívesen ott marad a szakiskolában (a többieket a szakközépiskolák felveszik), a maradék választja a szakiskolát, illetve a máshova felvettek közül a kibukások után is érkeznek tanulók. Régebben a Pedagógiai Intézet végezte ezt a felmérést, de annak megsz nte után nem a KÖRPI, hanem a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keresi fel sszel az általános iskolákat és méri fel, ki milyen pályát, szakmát, iskolát választ. Az ehhez kapcsolódó Hogyan tovább? cím kiadványt aztán a KÖRPI állítja össze.

109


A Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat minden tanév szén elvégzi a megyében

tanuló nyolcadik osztályos diákok továbbtanulási szándékának felmérését. rlapot küldenek ki az iskolák részére azzal a kéréssel, hogy minden tanuló jelölje meg azt a középiskolát, ahol els helyen szeretne továbbtanulni. Utómérésre nincs lehet sége a szakszolgálatnak, azokkal az adatokkal tud dolgozni, amelyeket az általános iskolák elküldenek. Sem anyagi, sem humán er forrás nem áll a szakszolgálat rendelkezésére ahhoz, hogy releváns felmérést tudjon készíteni. Amióta az egységes Pedagógiai Intézet különvált, nem tisztázottak a feladatok sem, mi az, ami a szakszolgálatok, mi az, ami a KÖRPI feladata. A Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat felmérése, sajnos, nem releváns, tulajdonképpen a végz s általános iskolás diákok elképzeléseinek, szándékainak felmérése csupán, nincs utólagos összehasonlítása azzal, hogy ténylegesen hol tanulnak tovább a gyerekek. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás esetében ugyanez a probléma. A TÁMOP-pályázat lezárulta után nem lesz anyagi és humáner forrás sem arra, hogy a TISZK egyéb feladatait valaki magáénak tudja. Az igények felmérésének TISZK-szinten is, ahogyan az iskolákban, szorosan össze kell függenie az iskolák és a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás népszer sítésével, propagálásával – a pályaválasztási id szakban. Eszközei, módszerei lehetnek: A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pályaválasztási kiállítással egybekötött fórumain való részvétel – ahogy a TÁMOP- projekt megvalósulása alatt, 2010 decembere után is a TISZK égisze alatt, annak intézményeivel. (Itt megjegyzend Turi Sándor igazgató észrevétele az ott végzend aktív marketingmunkáról, a tanulók, szül k becsalogatásáról.) Az egyes intézmények nyílt tanítási napjai ezután is csak iskolai szinten rendezhet ek meg, több igazgató véleménye megegyezett arról, hogy az adott iskola hangulatáról, módszereir l, légkörér l így kaphatnak képet a továbbtanulás el tt álló gyerekek. Fontosak ezeken, természetesen, a látogatható órákon kívül a tájékoztató fórumok, egyéb (szórakoztató, a diákéletet bemutató kulturális és sport-) rendezvények is. A szakképz iskoláknak (vezet inek, illetve szakmai vezet ségének, szaktanárainak és diákjainak is) évr l-évre, személyesen fel kell keresniük vonzáskörzetük általános iskoláit, érdemes a Reguly iskola módszerét használni, amely sorrendet állít fel az általános iskolák között, a megel években onnan érkez gyerekek arányában. A megkeresett iskolákban az osztályf nöki órákat látogatva, szóróanyagot, segédanyagokat osztva, a TISZK- et és a szakmákat bemutató filmeket vetítve lehet népszer síteni az iskolát. Megfontolandó tapasztalatok a 6 iskola vezet jének interjúiból: az általános iskolák igazgatójával való személyes kontaktus, jó viszony, az osztályf nökök megnyerése és a szakiskolai diákok ’szerepeltetése’ a meglátogatott osztályf nöki órákon.

110


Hasznos volna, ha a TÁMOP- pályázat lezárulta után is módjában állna a TISZK- nek a projekt keretében készül szóróanyagok utángyártása, ezekkel el kellene látnia az iskoláit a pályaválasztási, népszer sít id szakban. Részt kell venni az általános iskolák által szervezett rendezvényeken, akár közös, tájékoztató szül i értekezletekr l van szó, akár kis szakmai börzékr l – esetleg érdemes lenne javasolni ezek megtartását a kevésbé hatékony szül i értekezletek helyett. A nyomtatott sajtóban megjelen hirdetések, a helyi média, televízió megkeresése is a népszer sítés útja, itt is össze lehetne fogni a jöv ben a TISZK és azon belül az adott intézmény hirdetését. Drámatanár segítségével érdemes létrehozni a TISZK tanulóinak közrem ködésével egy olyan darabot, amely a tanulók által írt közös kerettörténetbe ágyazottan népszer sítené az egyes szakmákat, és ezt el lehetne adni az általános iskolákban. Ennek a rendszernek a keretében lehetne a TISZK-en belül felmérni szr l- szre a megye, illetve a más megyékb l, régiókból érkez partner általános iskolások szándékait, majd a felvételik után összevetni azzal, hogy ténylegesen hányan jelentkeztek és jutottak be a Bakonyi TISZK intézményeibe. A TISZK a közös diáknap keretén belül teremt alkalmat a különböz szakmák megismertetésére úgy, hogy azok képvisel it meghívja egy-egy bemutatkozásra. A szaktanár és az osztályf nök a „fakultáció” választás segítésével járulhat hozzá a helyes döntéshez. Azokat, akik nehezen hoznak döntést, az ifjúságvédelmi felel s és az esélyegyenl ségi megbízott segítségével szakemberhez irányítják. Ezekhez a megoldásokhoz járul a TISZK- szint pályaorientációs rendszer, amely az összes intézmény számára megszervezi azokat a fórumokat, ismertet ket, tájékoztató kiadványokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a helyes pálya megválasztásához. A TISZK-nek fel kell használnia a Regionális Munkaügyi Központ kimutatásait is, és jelenleg mindenképpen fontos és figyelembe kell venni a Közép-dunántúli Regionális Képzési és Fejlesztési Tanács a szakképzési irányokat és arányokat meghatározó döntését. Javasoljuk egy olyan pályaorientációs fórum létrehozását, amely a következ szervezetek részvételével segíti a feladatot: Veszprémi Egyetem KÖRPI Bakony TISZK Veszprém Megyei Ipartestületek Területi Szövetsége Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Veszprém Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal

111


Vállalkozó Központ Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ezen szervezetek együttm ködési területeit az alábbi feladatokkal érdemes kidolgozni: iskolák vezet inek, szakmai felel seinek a pályaorientációs munkához szakmai ajánlás készítése, pedagógusok felkészítése a pályaorientációval kapcsolatos tevékenységekre, pályaorientációs felel sök szakmai m helyének m ködtetése, az egyes iskolákban a különböz osztályf nöki órák koordinálása, szakiskolákban adható szül kkel,

ösztöndíj

szervezetek / intézmények által tartott lehet ségének

megismertetése

tanulókkal,

üzem / munkahely-látogatások lehet ségének megszervezése, koordinálása, elektronikus felület bejelentkezéshez)

biztosítása

a

kommunikációhoz

(üzemlátogatásra

való

11.5 Nemzetközi csere és egyéb programok Ugyancsak a TÁMOP 2.2.3 pályázathoz kapcsolódóan a Társulás csatlakozott az „Egész életen át tartó tanulás” (Leonardo da Vinci alprogram) partnerségi projekthez, a szakoktatásban és - képzésben megvalósuló innovatív gyakorlatok fejlesztésének el segítése terén. Az öt ország (Franciaország, Németország, Anglia, Dánia, Magyarország) részvételével benyújtott ECVET trust elnevezés pályázat intézményeivel hozzá kíván járulni a kiválasztott szakmák tanterveinek, tananyagtartalmainak összehasonlításával egy egységes, a szakképzésben bevezetni tervezett Európai Kreditátviteli Rendszer kidolgozásához és ezzel segíteni a fiatalok európai mobilitását. A pályázat befogadásra került, 2009 nyarán a nemzeti irodák mindegyik partner pályázatát támogatták. A projekt megvalósítására két év áll rendelkezésre, amit a Tempus Közalapítvány 18 ezer euróval támogat. A pályázatban célként fogalmazódott meg, hogy a kiválasztott (gépi forgácsoló; központités és cs hálózat-szerel ), manuális készségeket igényl szakmák esetében kidolgozzák a tanulói mobilitás modulokra, egységekre alapozott nemzetközi kvalifikációs megfelelésének tartalmát és rendjét, min ségbiztosításának kereteit. A kreditrendszer lehet ségei (a diákok által megszerzett pontok átvihet k egyik országból a másikba) a szakképzésben egy olyan új területet nyitnak meg, amely európai szinten is kidolgozás alatt áll, ezért igényli az innovatív kezdeményezéseket. A program segíti felkészíteni a diákokat arra, hogy rövidesen az egységes Európa munkavállalói lesznek. Ha a projekt sikerrel jár, megvalósul az átjárhatóság az országok szakképzései között. Az els projekttalálkozóra 2009. november 16-18. között került sor Magyarországon a zirci Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégiumban a társuláshoz tartozó várpalotai Faller Jen

112


Szakképz Iskola és Kollégium, valamint a balatonf zf i Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium tevékeny közrem ködésével. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás rövid távú teend it és terveit alapvet en a TÁMOP pályázat keretében megvalósuló szervezetfejlesztés és annak eredményei határozzák meg, hosszabb távon a jelenleg kidolgozás alatt álló, a régió életét is meghatározó kormányzati, illetve regionális Szakképzés-fejlesztési stratégia. 1990. május 19-én Pohlheim, német város és Zirc, magyar város közt létrejött testvérvárosi kapcsolat elmélyítésére egy egymás kölcsönös megismerésének, valamint a magyarországi, illetve zirci diákok és tanárok közötti kulturális tapasztalatcsere el segítésére – az európai népek egyetértésének szellemében – megállapodtak a pohlheimi Adolf-Reichwein-Iskola és a zirci III. Béla Gimnázium és M vészeti Szakközépiskola iskolakapcsolat létrehozásában. A kapcsolat célja a különböz szakterületeken alkotott diákmunkák rendszeres cseréje, valamint a tanítási módszereket és tartalmakat illet rendszeres konzultáció által a két iskola tanárai és diákjai közötti kapcsolat er sítése. A kapcsolat keretében kétévente, felváltva, húszf s diák delegációk látogatják meg a testvér intézményeket a fenti célok érvényesülése érdekében. A látogatás során a fogadó intézmény a tanulókat és kísér iket egyenként fogadó családoknál helyezi el, és a csoportosan szervezett programok keretében gondoskodik arról, hogy a vendégek megismerhessék az intézményt, annak sz kebb és tágabb környezetét, valamint Magyarország, illetve Németország a településekr l könnyen elérhet nevezetességeit. A Medgyaszay részér l a külföldi iskolák közül szorosabb kapcsolat alakult ki a németországi Waldkircheni Szakmunkásképz Intézettel, valamint a Szlovákiában található Magyar Tannyelv Szakmunkásképz Intézettel. A németországi partner iskolához egy-két évente utaznak ki a szakoktatók, illetve az iskola fogad szakoktatókat. 2010-ben egy franciaországi, a compagnons du devoir iskolával vették fel a kapcsolatot. Szakmai tapasztalataikat az ács, tet fed , bádogos szakmákban cserélik ki. Partneri kapcsolatban állnak a DIMOS francia biztonságtechnikai céggel,mellyel együttm ködési megállapodást is kötöttek. Ezzel a szaktanárok szakmai fejl dését kívánják el segíteni, hogy a képzés min sége emelkedjék. A Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 1994 óta tart kapcsolatot a Kalajoki Iskolaszövetséggel. Minden év augusztusában utaznak a kiválasztott tanulók Finnországba, és május végén, június elején érkeznek haza. A Kalajoki Iskolaszövetségt l sszel és tavasszal jönnek tanulók a Regulyba 2,5-3 hónapra. Az iskolák együttm ködésének célja a Magyarország és Finnország közötti kapcsolatok meger sítése, a két ország kultúrájának, élet-és munkakörülményeinek, iskolarendszerének, valamint az intézmények vezetésének és fejlesztésének alapos megismerése, együttm ködése. Legutóbb 2005 Finnországban.

márciusában

A tanulók kiválasztása:

újították

meg

a

partnerkapcsolati

szerz désüket

113


A finn-magyar összeköt tanárnál jelentkeznek a tanulók minden év március végéig - április elejéig, akik szeretnének 1 évre Finnországba utazni, ismerkedni a finn szokásokkal, kultúrával, az oktatással, szeretnék a finn nyelvet megtanulni, és barátokat szerezni. 1. Ezután a magyar összeköt felveszi a kapcsolatot a finn- magyar összeköt tanárral, akivel megbeszélik, hogy hány tanulót tudnának a következ évre fogadni. 2. Ezt követ en az igazgató, a magyar –finn összeköt és az ifjúságvédelmi felel s közösen kiválasztják azt, vagy azokat a tanulókat, akik méltóképpen tudják képviselni az iskolát és természetesen Veszprém megyét és Magyarországot is. A kiválasztás feltételei: tanulmányi eredmény sport tevékenység magatartás talpraesettség, önállóság megbízhatóság A kiválasztás után az igazgató és a magyar-finn összeköt tanár elbeszélget a tanulóval, majd ezt követ en behívja a szül ket egy közös megbeszélésre. A szül k vállalják: a kiutazás és a hazautazás költségeit állják, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi diákigazolványról és az európai egészségbiztosítási kártyáról gondoskodnak, illetve azt, hogy a Finnországban töltött év után gyermekük még legalább 1 évig az iskola tanulója lesz. /Szerz désben aláírásával is biztosítja a szül err l az iskolát, nemcsak szóban./ A tanuló vállalja: megfelel en képviseli iskoláját, tudása és képességei maximumát adja, a finn nyelvet a lehet legjobban megtanulja, tartja a kapcsolatot a magyar- finn és a finn- magyar összeköt vel, hetente legalább egy beszámoló levelet ír az eltöltött hétr l. /Az elején hetente több beszámoló is érkezik általában /. Ha valamilyen probléma adódik, rögtön értesíti a magyar- finn, illetve a finn- magyar összeköt t. /A tanuló is, írásban is meger síti vállalását/ A tanulók felkészítése: A magyar –finn összeköt tanár tájékoztatja a tanulót a szokásokról, az iskolával, szabadid vel, kapcsolatos dolgokról, a finn- magyar összeköt l. A korábbi években Finnországban cserediákként volt tanulók pedig a legfontosabb finn kifejezésekre, köszönésre, segítségkérésre megtanítják a kiutazó diákot és mesélnek a várható lehet ségekr l. Az iskola szervez munkája:

114


A magyar-finn összeköt tanár folyamatos kapcsolatban áll a finn- magyar összeköt tanárral, azokkal a magyar tanulókkal, akik Finnországban vannak, heti levelezésben, illetve szükségszer kapcsolatban áll. Megszervezi a finn tanulók érkezését, köszöntésüket, itt töltött idejük alatt segíti ket, problémáikat igyekszik megoldani és tájékoztatja finn kollégáját a velük kapcsolatos eseményekr l, búcsúztatásukkor jelen van. A finn delegációk fogadásával kapcsolatos feladatokat szervezi, és lebonyolításukban részt vesz. Szervezi a következ év cserediákjait. Részt vesz a kiválasztásukban, a szül kkel való tárgyalásban. Kapcsolatot tart fenn a várpalotai Faller Jen és a veszprémi Jedrassik –Venesz Szakképz iskolák magyar-finn összeköt tanáraival, közösen szervezik a tanulók kiutazását, illetve hazaérkezésüket. Továbbá szervezi ezen kívül a magyar- finn kapcsolatokkal kapcsolatos egyéb levelezéseket, tájékoztatásokat, közös programok kidolgozását. Az ifjúságvédelmi felel s az ide érkez finn tanulókért Budapestre utazik a repül térre, kíséri, felügyeli ket, - f leg a kezdeti id szakban-, majd visszautazásukkor is viszi ket Budapestre, a repül térre. Részt vesz a tanulók kiválasztásában, akik Finnországba utazhatnak cserediákként. Tanm hely oktatási vezet je megszervezi a Magyarországra érkez finn tanulók gyakorlati helyeit, gyakorlati tevékenységüket. Az igazgató: összefogja az egész tevékenységet, részt vesz a tanulóink kiválasztásában, velük és a szül kkel kapcsolatos tárgyalásban, megköti velük a szerz dést. Feladata a finn kapcsolatok szerz déseinek aláírása, továbbá a finn gyerekek fogadása, búcsúztatása, a finn delegációk fogadása, programjuk megszervezése, benne részvétel. A kapcsolatok fejlesztése. A jó gyakorlat(ok) bemutatása is bizonyítja, hogy a nemzetközi porondon van keresnivalójuk a Bakonyi TISZK iskoláinak, esetleg úgy is, hogy TISZK-en kívüli szervezetekkel összefogva valósítanak meg egy-egy projektet, nemzetközi együttm ködést. A TISZK közösségében ki kell alakítani az egységes pályázatfigyel rendszert, amely a megjelen , nemzetközi kapcsolatokkal összefügg pályázatokról is értesíti a tagintézményeket.

11.6 Csoportos bevonás (család) ösztönzés Az iskola és esetünkben a TISZK küldetése is az, hogy minden gyermekre nézve felismerje a jogaikat, a személyes fejl désüket segítse, és felkészítse ket arra, hogy feln ttként képesek legyenek vállalni a számukra képességeik alapján legmegfelel bb feladatot. Azoknál a tanulóknál, akik a szül k vagy a pedagógusok megítélése szerint speciális csoportba tartoznak, a sajátos nevelési igény/fogyatékosság jellegének és mértékének meghatározása hivatalos eljárás szerint zajlik, egyéni alapon, az egyes tantárgyakban elért eredmények, a szenzoros-motoros készségek, a képességek, az egészségi állapot, a szociális és emocionális fejlettség alapján. A fogyatékosság meghatározása pedagógusok, pszichológusok, orvosok és szociális munkások, azaz egy szakemberekb l álló team közrem ködésével kell hogy történjen. Mindenütt egyre gyakoribb a szül k bevonása, de az ideális az lenne, ha a teamek tagjaként vennének részt a folyamatban. A fogyatékosság

115


megállapításával párhuzamosan egyéni oktatási programokra van szükség. El kell dönteni, hogy a tanulók a hagyományos tanterv osztályokban maradjanak, vagy egy speciális tanterv szerint tanuljanak tovább. A sajátos nevelési igény/fogyatékosság értékelésében részt vev szakemberek kulcsszerepe vitathatatlan annak eldöntésében, hogy kinek kell speciális tanterv osztályban, iskolában tanulnia, és egyik f feladat részükr l az arról való gondoskodás, hogy csak az igazán rászoruló tanulók kerüljenek szegregált iskolába. Az oktatás helyszínét l eltekintve a hagyományos és speciális tanterv oktatás közötti f különbség a költségnövekmény jelent s hányadát okozó, egy tanárra jutó tanulók és egy tanulóra jutó tanárok száma. A speciális tanterv iskolában több tanár illetve feln tt foglalkozik a speciális oktatást igényl tanulókkal. Kedvez bbnek kell lennie az egy tanárra jutó tanulók számának, mint a hagyományos tanterv osztályokban ott, ahol a bevonást gyakorolják. A speciális oktatást igényl tanulók oktatását gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával lehet segíteni. Az inkluzív rendszert m ködtet iskolának különös figyelmet kell fordítania a fogyatékosokkal foglalkozók képzésére, mert a képzettség a bevonás sikerének meghatározója. Másfajta együttm ködést és újfajta irányítást igényel az újfajta képzés. Újszer ek a speciális oktatás intézményi és TISZK szint koordinálásával kapcsolatos feladatok, be kell vezetni és rutint kell szerezni a team-tanítás területén, a pedagógusok kölcsönös támogatása elengedhetetlenül szükséges, meg kell tanulni a differenciált tanterv pedagógiáját, egyénre szabott oktatási programokat kell kidolgozni és folyamatosan ellen rizni kell az el menetelt. A szül k különböz szinteken kapcsolódhatnak be az intézmény munkájába, akár az iskolairányítás tevékenységébe is belefolyhatnak. Különösen nagy szerepük lehet a speciális oktatást igényl gyerekek nevelésében. A speciális nevelést-oktatást igényl tanulók nevelése-oktatása a TISZK egészének problémája, nemcsak az egyes pedagógusoké. A sikeres bevonás megtervezésénél nemcsak a hagyományos tantárgyak oktatására kell figyelmet fordítani, hanem a fejl dés szociális és emocionális oldalaira is. Az iskola, a TISZK vezet inek és pedagógusainak aktívan részt kell vállalniuk az innovációban, mert k felel sek az egész szervezet m ködéséért és nem utolsó sorban a szellemiségéért, valamint azért is, hogy a szül ket, a pedagógusokat motiválják arra, hogy az egész szervezet sikeréért dolgozzanak. Az egész iskolában, csoportos bevonás esetén a teljes TISZK-ben meg kell valósulnia a különböz gyakorlatok koherenciájának. Asszertív fegyelmezési program bevezetésével arra kötelezzük a pedagógusokat, hogy tartsák be a fegyelmezésre vonatkozó szabályokat, s a fegyelmezés, a szankciók kötelez alkalmazásába a szül ket is be lehet vonni. A bevonás tényez i:

116


az igazgatók, a vezet tanárok és az irányító testület teljes elkötelezettsége az inkluzív oktatás iránt. TISZK szintjén ki lehet jelölni a speciális oktatásért felel s koordinátort és ki kell alakítani a tanulássegít munkaközösséget. Az iskolák egészén belül meg kell valósulnia. Az iskolába bekerül gyermekek képességeit szisztematikusan fel kell mérni. A pedagógusoknak el kell végezniük a megfelel továbbképzéseket. A speciális oktatást igényl gyermek tanításáért az egész tanári kar felel s. A speciális oktatást igényl gyermekek szétosztása a csoportok között széles kör párbeszédet igényel az egyes tanulókkal való bánásmódról. A fogyatékosok bevonása a többségi oktatásba napjaink egyik legéget bb pedagógiai kérdése. A közoktatás rendszerének fejl dése során a normál és a speciális tanterv oktatási rendszerek egymástól függetlenül fejl dtek és nem adtak választ a tanulók összetett pedagógiai problémáira. Erre jelent újfajta szemléleti és szervezeti megközelítést az inkluzív oktatás, mely azon szemléleti változásokon alapul, hogy az iskolának alkalmazkodnia kell a beiskolázott gyerekek körében megtapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A TISZK közösségi szerepe ezen problémák közös megoldásában is kiteljesedhet.

12 ÖSSZEGZÉS A társulásban az intézmények önállósága a szakképzés irányainak és arányainak meghatározása kivételével megmaradt, de a közös cél: a szakképzés racionalizálása, a felzárkóztató oktatás fejlesztése és a lemorzsolódás csökkentése, valamint korunk. környezeti és energetikai problémáira reagálni képes új szakmai megközelítések kidolgozása szorosabbá tette az együttm ködést. Valóra kell váltani azt a közös törekvést, amely a TISZK keretein belül a közösségi nevelés, a közösségfejlesztés azonos elvek alapján, azonos célok elérése érdekében történ továbbgondolását jelenti. A cél az, hogy az ifjúság ugyanolyan esélyekkel találja meg helyét saját hazájában és az Unióban, mint bármely más állam fiataljai. A munkaer -piacon keresett szakma birtokában, közösségi együttm ködésre alkalmas személyiséggel tudjanak a TISZKben kapott értékekkel bánni és érvényesülni az itt végzettek. A középiskolás korosztály számára a közösségi események legf bb színtere az iskola, a közösségi nevelés és a közösségben nevelés legideálisabb kerete az a nevelésioktatási oktatási intézmény, amelyben a tanuló idejének legnagyobb részét tölti, és ahol a legtöbb lehet ség van a napi tevékenység megszervezésére, irányítására, e tevékenység eredményeinek felmérésére és a többi tevékenységgel való összehangolására. Biztosítani kell tehát azokat a tárgyi-személyi feltételeket, amelyek lehet vé teszik a közösségépítést.

117


A család szocializációs szerepének változása miatt az iskolának sok esetben pótolnia kell a család szerepét, meg kell felelnie a családok, szül k igényeinek, s nevel -oktató tevékenységében olyan irányokat, elveket kell követnie, amelyek alapján egyetlen tanuló sem kallódhat el. A pályaválasztás, tehetséggondozás, a formális közösségek kiteljesítése, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek pozitív irányú koordinálása ugyancsak közösségi feladat. Az informális közösségek önszervez közösségek, amelyek önkéntes alapon közös elvek, közös érdekl dés, közös cél, egy közös érdek, azonos érzelmi viszonyulás alapján keletkeznek a tanulók közt. Amennyiben a közösség tagjainak száma egy formális közösségen belül az informális közösség dominanciájához vezet, várható, hogy érezhet en segíti vagy akadályozza a formális közösségépítést. Ajánlatos ezért nagyobb hangsúlyt fektetni az informális közösségek pozitív szerepének er sítésére. A szakmacsoportok szerint közösségekbe sorolt tanulók a TISZK szempontjából jelent s közösségeket alkotnak/alkothatnak azonos érdekl désük, készségeik és képességeik alapján. Ezeknek a közösségeknek a kialakításában figyelembe kell venni a közös motiváltságot és képességeik alapján az egészséges versenyszellem kialakítására kell törekedni. A közösségi jellemz k alkalmassá teszik a TISZK-et arra, hogy összefogja ket, és teret engedjen szakmai megnyilvánulásaiknak. A TISZK keretében az egyes osztályközösségek, diákönkormányzatok, szakmacsoportok megkereshetik az úgynevezett társosztályt, amellyel hosszú távú kapcsolatot alakíthatnak ki. A humán er forrást illet en az egyes intézmények között az egyes feladatot ellátok létszámában és leterheltségében is különbségek mutatkoznak. A pályázat alapján beállított mentorok, pszichológusok és fejleszt pedagógusok feladatellátása emelte az érintett intézmények szakmai színvonalát és teljességét, ezek hiánya, illetve a pályázat után a feladatellátás megsz nése jelent s visszaesést fog okozni az oktatásnevelés színvonalában is. Lehet ség szerint gondoskodni kell továbbfoglalkoztatásukról, a kialakult gyakorlat folytatásáról. A sport és kulturális tevékenység gyakorisága ezt a két területet a tanulók közösségbe vonásának legelérhet bb eszközévé teszi. Arra kell tehát törekedni, hogy a költségvetési korlátok ellenére is meg rizzük azokat a szakköröket, sporttevékenységeket, amelyek vonzzák a diákokat, és lehet ség szerint TISZK-en belüli hasonlóságaik alapján egymással összevetve, versenyeztetve, együttm ködve kell min ségi színvonaluk emelését elérni. Erre a szervezeten belüli versenyek, vetélked k, bemutatók megszervezése rendkívül alkalmas. Amennyiben az egyes intézmények keretében nem áll rendelkezésre megfelel szakember (például drámatanár a színjátszáshoz) szorgalmazni kell, hogy lehet ség szerint a másik intézményben is hasznosíthassa tapasztalatát, tudását.

118


Az azonosított tehetségígéreteket érdemes TISZK szinten nyilvántartani, ami az alapja annak, hogy az azonos területen, hasonlóan tehetséges tanulók megközelít leg azonos, nekik megfelel ellátást kapjanak. Ki kell alakítani a deviancia-prevenció összehangolt módszereinek hálózatát, hogy minden tanuló megtalálja helyét a TISZK valamelyik intézményében. A nemzetközi munkaer -piacon van keresnivalójuk a Bakonyi TISZK iskoláinak, úgy is, hogy TISZK-en kívüli szervezetekkel összefogva valósítanak meg egy-egy projektet, nemzetközi együttm ködést. A TISZK közösségében ki kell alakítani az egységes pályázatfigyel rendszert, amely a megjelen , nemzetközi kapcsolatokkal összefügg pályázatokról is értesíti a tagintézményeket. Csak néhány azokból a következtetésekb l, amelyekhez a felmérés alapján eljutottunk, és amelyek a TISZK közösségként való funkcionálását el segíthetik. A magyar társadalom jelenlegi állapota, az ország és ezen belül a sz kebb közösség, a fenntartók gazdasági kondíciói el revetítik egy olyan id szak bekövetkezését, amikor a szakmai tisztesség és az önkéntesség el térbe kerülésével lehet megtartani az oktatás, a képzés színvonalát. Erre az önkéntességre, az áldozatvállalás szükségességére és örömére kell és érdemes – els sorban saját példamutatással – nevelni a Bakonyi TISZK életbe kilép fiataljait is.

119


13 MELLÉKLETEK 13.1 IRODALOMJEGYZÉK Atkinson Rita L.- Atkinson Richard C.: Pszihológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 Bagdy Em ke: A csoport specifikus hatótényez i: a csoportdinamikai történések. IN: Konfliktuspedagógiai szöveggy jtemény ( szerk. Dr. Szekszárdi Júlia), VE Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1994. Bagdy Em ke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Barlai Róbert: (é. n.) Egyéni hatékonyság. In: Rudas, János (szerk.): Önismereti csoportok. Animula, Budapest, 1992. Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest,1992. Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana. Gondolat, Budapest,1978. Bús, Imre (szerk.): Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. PTE Illyés Gyula F iskolai Kar, Szekszárd, 2003. Feny D. György: A közösségi nevelésr l – a 21. század elején. In: Nevelési kézikönyv nemcsak osztályf nököknek (szerk. dr. Szekszárdi Júlia), OKI Kiadó – Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. Forgas Joseph: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Budapest,1989. Hatvani Andrea, Taskó Tünde: Személyiségfejl dés és pályafejl dés. In: V. Dávid Mária (szerk.):Pedagógiai tanácsadási módszerek a pályaválasztás segítésében. B.A.Z. Megyei Munkaügyi Központ, EKF Eger, 2003. Herr E.L., Cramer S. H.: Pályairányítás és pályatanácsadás az egész élet során In: Ritoók Pálné (szerk.) Pályalélektan. Pályafejl dés elméletek. Kézirat bels használatra. ELTE BTK Pályaszocializációs és Munkapszichológiai szakcsoport, Budapest, 1994. I. Szecs di Ildikó: Öndefiníciós eljárások alkalmazása a pályaorientációban. In: V. Dávid, Mária (szerk.): Pedagógiai tanácsadási módszerek a pályaválasztás segítésében. B.A.Z. Megyei Munkaügyi Központ, EKF Eger, 2003. Henderson Paul: Társadalomhoz tartozás és állampolgáriság Európában. Mit tehet mindezért a közösségfejlesztés? Kiadja a Közösségfejleszt k Egyesülete, Parola füzetek. Szerk. Vercseg Ilona, ford. Varga Tamás. Budapest. 1997. Kagan Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest, 2001. Limbos E.: Kulturális és szabadid s csoportok animálása. Szerk. Varga A. Tamás. Bp. Népm velési Intézet, 1985.

120


Loránd Ferenc: Egyéni és közösségi érdek. (szerk. Schüttler Tamás) 2. sz. In: Új Pedagógiai Szemle, 2000. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999. Vál. Varga A. Tamás: A közösségi munka. Elmélet és gyakorlat külföldön. szerk. B. Vörös Gizella, Közösségfejleszt k Egyesülete, Bp. 1993. Kultúra és Közösség. Közösségfejlesztési tematikus száma, 1991/4. szám. Perlman R. - Gurin A.: Közösségszervezés és társadalmi tervezés. Vál. Varga A. Tamás. Közösségfejleszt k Egyesülete, Bp. 1993. Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok –elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, Budapest 2001. Super D.: Önmegvalósítás munkában és szabadid ben. In: Ritoók Pálné, G. Tóth Mária: Pályalélektan. Szöveggy jtemény. ELTE BTK egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó Budapest 1989. Szekszárdi Júlia: A konfliktus fogalmának pedagógiai megközelítése. In: Konfliktuspedagógiai szöveggy jtemény (szerk. dr. Szekszárdi Júlia), VE Egyetemi Kiadó, Veszprém 1994. Varga A. Tamás-Vercseg Ilona: A közösségfejlesztés hazai sajátosságai. Kultúra és Közösség 1990. 1. sz. Vercseg Ilona: Önkéntesek a világban és nálunk. Kultúra és Közösség, 1991/4. sz. Zrinszky László: Neveléselmélet, M szaki Könyvkiadó, Budapest. 2002 www.osztalyfonok.hu www.sulinet.hu Mayer József: Frontvonalban cím munkája alapul szolgált a kérd íves felmérés táblázatainak összeállításához www.kubon-sagner.de

121

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN

Recommend Documents