Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése
Fogyatékosságtani ismeretek
Tantárgy képzési céljai
A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok személyiségfejlődésének sajátosságait, a fogyatékosságok kritériumait, főbb csoportjait és azok jellemzőit. A képzés végére a résztvevő tudja értelmezni a fogyatékos emberek életvezetési jellegzetességeit és speciális munka- és pályaválasztási nehézségeit. Legyen képes a fogyatékos emberek munkára neveléséhez szükséges speciális feladatok meghatározására, végrehajtására a különböző fogyatékossági területeken.
A képzés célok részletesebb kifejtése:
A tantárgy elsajátítását követően a résztvevő legyen képes -
felismerni a fogyatékosok személyiségfejlődésének jellemzőit,
-
ismertetni az értelmi és a beszédfogyatékosság kritériumait, fajtáit, életvezetési jellegzetességeit
-
ismertetni az érzékszervi és a mozgásfogyatékosságok kritériumait, fajtáit, életvezetési jellegzetességeit
-
megérteni a más fogyatékosság körébe tartozók életvezetési jellegzetességeit
-
bemutatni az autisták főbb csoportjait és életvezetési jellegzetességeit
-
meghatározni a fogyatékos emberek munkára nevelésének speciális feladatait és végrehajtani azokat a különböző fogyatékossági területeken.
1
1-2. lecke A lecke címe:
A fogyatékosság meghatározása és fogyatékos emberek személyiségfejlődésének jellegzetességei
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke elsajátítása során ismerkedjen meg a személyiség és a fogyatékosság fogalmával, az ép és a fogyatékos ember személyiségfejlődésének jellemzőivel. Az elméleti ismeretek bővítése mellett erősödjön a résztvevőben az elfogadás, a tolerancia és az empátia érzése is a fogyatékos emberekkel kapcsolatban. Ezek alapján: - meg tudja különböztetni egymástól a normalitást és az abnormalitást; - példákon keresztül megértse mit jelent a személyiség károsodásában a reverzibilitás és az irreverzibilitás fogalma; - tudja csoportosítani a személyiségsérülést előidéző okokat; - meg tudja jeleníteni a sérült személyiség kialakulásának modelljét; - végül fel tudja sorolni a fogyatékosság fő csoportjait.
Megjegyzés:
A személyiség jellemzői : • A személyiség fejlődése egy dinamikus folyamat, amely a társadalmi környezettel kölcsönhatásban alakul ki. A sérült személyiségre is jellemzők mindazok az általános törvényszerűségek, amelyek az ép személyiségre, de a fejlődésük menete eltér az átlagostól, és a sérült személyiség összképe is más, mint az ép személyiségé. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések: - A személyiség meghatározása. - A személyiség dinamizmusa Normalitás és az abnormalitás; • A fogyatékosságot az átlagostól eltérőnek szoktuk minősíteni. Az abnormális mindig egy viszonyított érték, attól függ, hogy mit tekintünk normálisnak. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések: - Normalitás - abnormalitás fogalma - A normalitás koronkénti és földrajzi megítélése. - A normalitás biológiai, matematikai és életvezetési meghatározása Reverzibilitás - irreverzibilitás és az időfaktor jelentősége • Az irreverzibilitás jelentése „visszafordíthatatlanság", a reverzibilitás pedig „visszafordíthatóság". A sérülések, károsító tényezők kapcsán találkozunk ezzel a két nagyon fontos fogalommal. Egy sérülés reverzibilis, ha következményei nem végérvényesek. Irreverzibilis, ha a sérülésnek végleges nyoma marad. • Minél korábbi életkorban történik a károsodás, annál súlyosabb a következménye. A veleszületett vagy az első életévekben kialakuló károsodások súlyosabb következményekkel járnak a személyiség fejlődésében, mint a későbbiek. Az időfaktor szerepét mutatja az a tény, hogy a későbbi gyermekkorban fellépő károsodás esetén fontos figyelembe venni: - a gyermek által már elért fejlettségi szintet; - a személyiségfejlődés útjába került károsító tényezők típusa; - a személyiségfejlődés optimális feltételeinek megléte.
2
•
A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések: - Reverzibilitás- irreverzibilitás fogalma - Az időfaktor jelentősége - A „pozitív” időfaktor és a „negatív” időfaktor
Személyiségsérülést előidéző okok • A személyiség sérülése mögött többféle ok állhat, amelyek ugyanolyan következményekkel járnak, de ugyanaz a kórok is okozhat különféle következményeket, többféle klinikai képet idézhet elő. A személyiségsérülés tehát lehet multikauzális (többokú) és multifaktoriális (többtényezős). • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Endogén okok fogalma és típusai - Exogén okok fogalma és típusai - Multikauzalitás lényege a fogyatékosságtanban - Multifaktoralitás lényege a fogyatékosságtanban A sérült és az ép személyiség megkülönböztető jegyei • Normális esetben az egyén szomato-pszichés fejlődése meghatározott, törvényszerű menetrend szerint történik. Ilyenkor a gyermek életkora egyben fejlettségi szintet is jelent: a gyermek biológiai életkora körülbelül a pszichikus fejlettségét is kifejezi, beleértve a mentális és viselkedési funkciók összességét. A sérült személyiségfejlődés jellemzője, hogy a fejlődési tempó eltér az átlagostól, a személyiség szerkezete megbomlik, megváltozik. Ez az eltérés lehet gyorsulás (akceleráció) és lelassulás (retardáció). • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Retardáció, fixáció, akceleráció fogalma, lényege - A diszharmonikus személyiség Fogyatékosság, fogyatékos fogalma • Fogyatékosság, fogyatékos – a gyógypedagógia tevékenységi körébe tartozók gyűjtőfogalmaként használjuk. Azok az egyének tartoznak ebbe a körbe, akikre közösen jellemző, hogy bio-pszicho-szociális károsító tényezők következtében: a) fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük eltér a normálistól b) személyiségfejlesztésük a normál pedagógia eszközrendszerével optimálisan nem oldható meg, rehabilitációra van szükségük c) a fejlesztés lehetőségei legalább individuálisan, egyéni fejlesztéssel még adottak. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Típusalkotás, osztályozás, - Főbb fogyatékossági csoportok
3
3. lecke A lecke címe:
Az értelmi fogyatékosság kritériumai, fajtái, életvezetési jellegzetességei
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke elsajátítása során ismerje meg az értelmi fogyatékosság súlyosság szerinti csoportosítását, kritériumait és az értelmi fogyatékos emberek életvezetési, gondolkodási, kommunikációs jellegzetességeit, problémáit. Ezek alapján - Értelmezni tudja az értelmi fogyatékosság meghatározását és kritériumait - Legyen képes az értelmi fogyatékosság osztályzására - Meg tudja különböztetni egymástól az értelmi fogyatékosságot, a dementiát és a pszeudodebilitást. - Fel tudja sorolni az értelmi fogyatékosok gondolkodásának jellemzőit - Felismerje a gondolkodás és a beszéd összefüggéseit és az értelmi fogyatékosok kommunikációjának jellegzetességeit
Megjegyzés:
Az értelmi fogyatékosság • Amikor az értelmi fogyatékosságról, mint főcsoportról beszélünk, legelőször is azt kell figyelembe vennünk, hogy ennek a főcsoportnak a legalapvetőbb jellemzője az értelmi funkciók elsődleges sérülése. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Az értelmi fogyatékosság definíciója - IQ értékek szerinti értelmességi skála - A pszichometriai kritérium - A szociális érettség, mint kritérium - Az életkor, mint kritérium - Az értelmi fogyatékosság fő jellemzői Az értelmi fogyatékosság osztályozása • Az értelmességet (intelligenciát) intelligencia vizsgáló tesztekkel mérjük és IQ-ban fejezzük ki. Az intelligencia összetett képesség, melynek állatnál, embernél, gyermek és felnőtt korban, különböző megnyilvánulásai vannak a környezettel való aktív kapcsolat létesítés érdekében. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Az értelmi fogyatékosság képezhetőség szerinti osztályozása - Az önálló életvezetés akadályozottsága szerinti osztályozás - Az értelmi fogyatékosság súlyosság szerinti alcsoportokra bonthatók: enyhe, közepesen súlyos, súlyos és nagyon súlyos értelmi fogyatékosságra. Értelmi fogyatékosság megkülönböztetése a dementiától és a pszeudodebilitástól • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Dementia fogalma és jellemzői - Pszeudodebilitás fogalma és lényege - A társuló fogyatékosság fogalma és lényege Az értelmi fogyatékosok gondolkodása • Gondolkodásuknak jellemzői a kritikátlanság és a szubjektivizmus. A kritikátlanság vonatkozhat bizonyos élethelyzetek félreértésére, amikor az egyén nem ismeri fel a valóságos tényeknek megfelelően a körülményeket és vonatkozhat önmaga és
4
az emberek viszonyának megítélésére is. A szubjektivizmus azt jelenti, hogy a jelenségek megítélésénél saját magukból és nem a valóságos helyzetből indulnak ki. • A problémahelyzet áttekintésére csak akkor képesek, ha a feladat egyszerű , ha csak egy lényeges összefüggéssel rendelkezik, és olyan megoldást igényel, amelyben a konkrét cselekvésekkel maga is tevékenyen részt vehet. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A szubjektivizmus problémájának lényege és megjelenése a gondolkodásban és az életvezetésben - A kritikátlanság lényege és megjelenése a gondolkodásban és az életvezetésben - Az elvont gondolkodás hiányosságai, az általánosítás nehézségei - A feladatmegoldó gondolkodás jellemzői Az értelmi fogyatékosok beszédének jellemzői • Az enyhe fokban sérült ember beszéde első hallásra teljesen ép benyomást kelt, nem szükségszerű a nyelvi formák sérülése. Beszéde lehet ép a kommunikációs funkcióban, de mint a gondolkodás eszköze kisebb- nagyobb mértékben sérült. • A közepes fokban sérült ember ismeretei már a tárgyi világot illetően is igen hiányosak, az erre épülő gondolkodási tevékenység igen kezdetleges. A primitív, konkrét szavakat használó és konkrét helyzetekre alkalmazott beszédet megértik és saját magukat - általában jelen időben és konkrétumokban- jól ki tudják fejezni. A gondolkodás eszközeként azonban beszédük már alig funkcionál. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A gondolkodás és a beszéd kapcsolata - A beszéd jellemzői a különböző súlyosságú értelmi fogyatékosok csoportjaiban - A kommunikáció jellemzői
5
4-5. lecke A lecke címe:
Az érzékszervi fogyatékosságok csoportjai, jellemzői, életvezetési sajátosságai
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke elsajátítása során ismerkedjen meg a látás és a hallásfogyatékosság kritériumaival, jellemzőivel az életvezetés és a gondolkodás sajátosságaival, a jellegzetes kommunikációs nehézségekkel. Ezek alapján - Meg tudja határozni a látási fogyatékosságot, főbb csoportjait és fel tudja sorolni a minősítési szempontokat - Legyen tisztában a látási fogyatékosok érzékelésének jellegzetességeivel - Fel tudja sorolni a látási fogyatékosok gondolkodásának, beszédének sajátosságait - Meg tudja határozni a hallási fogyatékosságot és meg tudja különböztetni főbb csoportjait, valamint a hallászavarok típusait - Fel tudja sorolni a hallásfogyatékosok gondolkodásának, beszédének sajátosságait, személyiségük jellemzőit A látási fogyatékosság meghatározása • A látási analizátor valamely részének - különböző kórokok hatására létrejött- betegségekből illetve sérülésekből - közvetlen vagy közvetett úton- eredő organikus vagy funkcionális elváltozása, amely a vizuális tapasztalatszerzést teljesen vagy részlegesen megakadályozza • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - a gyengénlátás kritériumai - a vakság kritériumai - minősítési szempontok A látási fogyatékosok érzékelése • A tapintásos érzékelés komplex formáját haptikus érzékelésnek nevezzük. A tárgyak felszínének haptikus érzékelése során különböző ingerek – a tárgyak felszínének érdessége, hőmérséklete, a tárgyak formája – feldolgozása történik. - a haptikus érzékelés - térérzékelés - haptikus térfeldolgozás A látási fogyatékosok gondolkodásának, beszédének sajátosságai • A vak sajátosan különbözik gondolkodásmódjában a látótól, de ez nem szükségszerűen negatív eltérés. Gondolkodásuk fejlődésében, annak sajátosságaiban nagy jelentőségű, hogy a látáscsökkenés milyen mértékű – van-e az ismeretszerzésben hasznosítható látásmaradvány – illetve fontos tényező az is, hogy mikor vakult meg az illető – vannak-e vizuális emlékei-. • Beszédük formailag igen fejlett, szeretik az irodalmat, sokszor írnak gazdag lírai költeményeket. Felnőttkorban könnyen tanulnak nyelvet. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - a vakság állapotának jelentősége a gondolkodásban - a vakok fogalmainak tartalma - a látásfogyatékosok feladatmegoldásának jellemzői - a beszéd sajátosságai - a verbalizmus jelensége A hallási fogyatékosság meghatározása • A hallási fogyatékosság a hallási analizátor különböző kórokok következtében fellépő sérülése, amely a beszéd normális
Megjegyzés:
6
fejlődését megakadályozza vagy hátrányosan befolyásolja. A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - a hallásvesztés fogalma - a hallási fogyatékosok csoportosítása a beszédállapot, hallásfok, értelmi szint , képezhetőség szerint - a hallászavarok típusai A hallási fogyatékosok érzékelése • A mindennapi élethelyzetekben feltűnő eltérést nem mutatnak, a látható változókra ugyanúgy reagálnak, mint a halló emberek. A siket felnőtt a látás útján ellenőrizhető folyamatokban a hallókéval azonos szinten állja meg a helyét. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassa, pontosan kell érzékelnie: a) A finom és gyors mozdulatokat b) Az arcjátékot c) A szájmozgást • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A siketek érzékelése - A hallási fogyatékosok intelligenciája A siketek személyiségének, magatartásának sajátosságai • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A siketek személyiségének jellemző vonásai - A siketek magatartása, életvezetése, önmaga és környezete viszonya •
7
6. lecke A lecke címe:
A beszéd- és a mozgásfogyatékosság kritériumai, főbb csoportjai, életvezetési jellegzetességei
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke elsajátítása során ismerkedjen meg a beszéd- és a mozgásfogyatékosság kritériumaival, jellemzőivel az életvezetés és a kommunikációs jellegzetes nehézségeivel. Ezek alapján: - Értelmezni tudja a beszédfogyatékosság meghatározását, csoportosítását - Ismerje fel a beszédfogyatékosok személyiségének jellemzőiből adódó életvezetési nehézségeket - Értelmezze a mozgásfogyatékosság meghatározását, okait - Csoportosítsa a mozgásfogyatékosságot különböző szempontok szerint - Ismerje fel a mozgásfogyatékosok személyiségének jellegzetességeit, életvezetési problémáit A beszédfogyatékosság meghatározása • A beszédfogyatékosok olyan ép fizikai hallással bíró gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél a beszédfejlődés (verbális és grafikus) menete nem indul meg, kórosan késik, vagy valamely területen hibásan működik. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A beszédfogyatékosok csoportosítása - Az aphasia, dysphasia jellemzői - A beszédritmus zavarok jellemzői A beszédfogyatékosok személyiségjellemzői • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A kommunikáció nehezítettsége - A beszédfélelem fogalma - Helyes viselkedés a dadogókkal való kommunikáció során Mozgásfogyatékosság fogalma • A mozgás valamilyen jellegzetes sérülése a gyógypedagógia tevékenységi területére tartozó fogyatékosságok tünetei között szinte mindig megtalálhatók. E főcsoport megítélésekor is abból kell kiindulni, hogy a fő tünet a mozgásfunkció sérülése. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Károsodás fogalma - Rokkantság fogalma - Fogyatékosság fogalma A mozgásfogyatékosság okai és csoportosítása • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A mozgásfogyatékosság orvosi szempontú csoportosítása - A mozgásfogyatékosság pedagógiai szempontú csoportosítsa - Kiterjedés szerinti csoportosítás A mozgásfogyatékosok személyiségének jellegzetességei • A mozgássérült emberek megismerési és gondolkodási funkciói épek. Személyiségfejlődésük különleges problémái és nehézségei két tényezőből fakadnak: a) fizikai felépítésük, megjelenésük, testsémájuk más, mint a többi embernek.
Megjegyzés:
8
•
b) Mozgásukban sérültek, ezzel cselekvési, akarati funkcióikban hátráltatottak, és ez a tény egész életvezetésüket befolyásolja. A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A mozgásfogyatékos személyiségének alakulását befolyásoló szempontok - Kora gyermekkori vagy veleszületett mozgásfogyatékosság hatása a személyiségre - Serdülőkorban vagy utána bekövetkező mozgásfogyatékosság hatása a személyiségre
9
7. lecke A lecke címe:
A leggyakoribb pszichiátriai betegségek és a velük járó életvezetési nehézségek
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke során ismerje meg a leggyakoribb pszichiátriai betegségeket, azok jellemző tüneteit, a társadalmi beilleszkedés nehezítettségét és az ezzel járó életvezetési akadályokat, ismerje meg a diszociális tüneteket és a hátterükben meghúzódó pszichés okokat, legyen tisztába a pszichoszomatika jelentőségével és tudja felsorolni a pszihogén funkciózavarokat. Ennek alapján: - Megismerje a mentális egészség jellemzőit és a személyiségzavarok formáit, - Elkülönítse a szorongás és a félelem érzését egymástól, és ismerje a szorongásos zavarokat, - Megismerje a hangulatzavarokat és a skizofréniát, valamint a legfontosabb tüneteiket, formáikat, - Tisztába legyen az időskorra jellemző gyakoribb pszichés zavarokkal. A mentális egészség jellemzői: • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Hatékony valóságészlelés - A viselkedés akaratlagos szabályozása - Önértékelés és elfogadás - Érzelemteli kapcsolatok kialakításának képessége - Alkotóképesség A személyiségzavarok csoportosítása • A személyiségzavar a belső élmények és a külső viselkedés olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintája, mely jelentősen eltér az egyént körülvevő kultúra elvárásaitól, sérülésekhez és kellemetlenségekhez vezet. • A személyiségzavarok a stresszel való megküzdés és a problémamegoldás éretlen és inadekvát (nem megfelelő) mintázataiban jelentkeznek. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - A „különc” személyiségzavarok □ Paranoid személyiségzavar □ Skizoid szemlyiségzavar □ Skizotip személyiségzavar - A „teátrális „ személyiségzavarok □ Antiszociális személyisélgzavar □ Borderline személyiségzavar □ Hisztériás személyiségzavar □ Nárcisztikus személyiségzavar - A „ szorongásos” személyiségzavarok □ Elkerülő személyiségzavar □ Depedens személyiségzavar □ Kényszeres személyiségzavar Hangulatzavarok • A hangulatzavarok a súlyos depressziótól a mániás (erősen feldobott) állapotig terjedő érzelmi állapotokat, illetve a
Megjegyzés:
10
depressziós és mániás periódusok egymás utáni váltakozását jelentik. A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Depresszió - Mánia Skizofrénia • A skizofrénia a személyiség súlyos zavarával, a valóságérzék elvesztésével, a mindennapi életvitel folytatására képtelenné válással jellemezhető betegség. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Jellemző tünetei - Szakaszai •
11
8. lecke A lecke címe:
Az autizmus, csoportosítása, jellemzői és az autisták sajátos életvezetési nehézségei
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke során ismerje meg az autizmus lényegét, jellemző tüneteit, a társadalmi beilleszkedés nehezítettségét és az ezzel járó életvezetési akadályokat. Ezek alapján: - Értelmezze az autizmus fogalmát és kialakulásáról szóló elméleteket. - Ismertesse az autizmus megjelenési formáit. - Tudja felsorolni az autizmus jellemző tüneteit. - Mutassa be az autisták kommunikációjának jellemzőit. - Foglalja össze a terápiás lehetőségeket.
Megjegyzés: Az autizmus fogalma, eredete • Az autizmussal élők problémájának lényege a szociális-kognitív és kommunikációs készségek zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja, és általában fogyatékos állapothoz vezet. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Az autizmus eredetéről szóló elméletek - Az autizmus előfordulási gyakorisága Az autizmus megjelenési formái • Az autizmus megjelenési formái, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek illetve fogyatékosságok az érintett személyisége függvényében igen változatosak lehetnek. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Izolált típus és jellemzői - Passzív típus és jellemzői - Bizarr típus - Diagnózis felállításának módja Az autizmus jellemző tünetei • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Életkori kritérium - Bizarrériák - Fejlődésmenet Az autisták kommunikációjának és viselkedésének jellemzői • A kommunikációjukra jellemző a beszéd, gesztus, mimika hiánya, a kommunikáció, vagy a nyelv szó szerinti értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - Verbális kommunikáció jellemzői - Metakommunikáció jellemzői - Viselkedés jellemzői - Manírok
12
- Szociális interakciók jellemzői Viselkedésterápiák • A ma ismert módszerek az autizmust nem képesek gyógyítani, ami természetesen nem jelenti azt, ne lehetne a fejleszteni az autizmussal élőket. Az autisták terápiájában a legfontosabb az intenzív, speciális módszereket tartalmazó fejlesztés, tanítás, nevelés, mely gyógypedagógiai és viselkedésterápiás módszerekre épül. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - P.E.C.S - Son-rise
13
9. lecke A lecke címe:
A munkára nevelés speciális kérdései, feladatai a különböző fogyatékossági területeken
A lecke céljai:
A résztvevő a lecke során ismerje meg a fogyatékosságból adódó speciális nehézségeket, amelyek leküzdése nélkül a foglalkoztatás nem valósítható meg és sajátítsa el a különböző fogyatékossági területeken a munkára nevelés feladatait. Ezek során: - Ismerje meg a hallássérültek helyzetéből adódó nehézségeket a munkában - Ismerje meg a látássérültek helyzetéből adódó nehézségeket a munkába - Mutassa be az értelmi fogyatékosok foglalkoztatásának lehetőségeit - Írja le milyen lehetőségeik vannak a mozgásfogyatékosoknak a munkában - Mutassa be a beszédfogyatékosok és a „más” fogyatékosok munkavállalási lehetőségeit Hallássérültek • A hallássérültek számára a pályaválasztás nehezített. Nagyon sok olyan szakma, munkahely van, ahol hallássérült ember nem dolgozhat. A felnőtt hallássérültek általában a szem, a látás és a megfigyelés alapján igen nagy kézügyességgel, pontosan tudnak dolgozni. Ha saját képességüknek megfelelő pályát választanak, akkor teljes értékű munkát tudnak végezni. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - hallássérültek pályaválasztása - a hallássérültek képzése és annak nehézségei - hallássérültek a közlekedésben Látássérültek • Az általános iskolai tanulmányok után a vakok nagy része betanított munkási vagy szakmunkás képesítést szerez. A gyengénlátók munkalehetőségei bővebbek a vakokénál, a nemzetközi források 200-700 részmunka lehetőséget sorolnak fel számukra. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - látássérültek pályaválasztása - a látássérültek képzése és annak nehézségei - a közlekedési nehézségek Értelmi fogyatékosok • Az enyhe fokban értelmileg sérült fiatalok az általános iskola után a speciális tantervű szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. Itt betanított munkás végzettséget szerezhetnek. Betanított munkásként egy-egy részfolyamatot jól el tudnak látni. A középsúlyos értelmi fogyatékos védőmunkahelyeken dolgozhatnak. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - értelmi fogyatékosok pályaválasztása - beilleszkedés lehetősége és kritériuma - képzés és nehézségei - értelmi fogyatékosok a közlekedésben - pályaválasztás jellemzői - képzési lehetőségek - közlekedési nehézségek
Megjegyzés:
14
Beszédfogyatékosok • A beszédfogyatékosok továbbtanulása, pályaválasztása, munkába állása esetén a döntő tényező a beszédhibás egyén tehetsége, képessége, egyéni adottságai, pályaalkalmassága. A végső elhatározást azonban a beszédhiba súlyosságától, az egyénre gyakorolt pszichés hatásától, a választott szakterület beszéd-igényétől is függővé kell tenni. • A tananyagban kifejtett fontosabb összefüggések - beszédfogyatékosok pályaválasztási nehézségei és elhelyezkedési problémái Pszichiátriai betegek • A pszichiátriai gondozottak jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű, betegségük mellett anyagi gondokkal is küzdenek, sokuknak nincs versenyképes végzettsége, egy idő után vagy már a betegség tüneteinek kezdetétől sokan elszigetelődnek családjuktól is, s végleg magukra maradnak. A tünetmentes vagy gyógyult betegeknek sem könnyű a helyzetük a nyílt munkaerő-piacon. Szakszerű segítség, támogató szolgálat nélkül elhelyezkedési esélyeik minimálisak. - pszichiátriai betegek munkavállalásának jellemzői
15
