Tanítási gyakorlatom Portfólió

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet

Tanítási gyakorlatom Portfólió

Készítette: Torda Zsolt Történelemtanár MA levelező

Miskolc 2016. 1

Tartalomjegyzék Foglalja össze röviden a tanulásról vallott felfogását! 5.5 .............................................................. 3 A gyakorlat megkezdése előtt táblázatban fogalmazza meg előzetes elvárásait. A gyakorlat befejezésekor pedig minden elvárás mellett rögzítse azok teljesülését/nem teljesülését. Ezt követően öszszefüggő szövegben indokolja meg, milyen szempontok alapján ítélte meg elvárásai megvalósulását. 1.1 ........................................................................................................................................ 4 Milyen szituációkban szerzett információkat a tanulókról? Konkrétan milyen ismereteket szerzett róluk? A mentortanárral folytatott beszélgetések alkalmával alátámasztották-e spontán és tudatos megfigyeléseit? 1.4....................................................................................................................... 6 Mutassa be, hogy az érdeklődés felkeltésének és fenntartásának mely módszereivel és eszközeivel találkozott az órákon! Megítélése szerint ezek közül melyek voltak hatékonyak és melyek kevésbé eredményesek? Válaszát indokolja is meg! 2.8 .............................................................................. 7 Írjon követendőnek tartott példákat az idővel való helyes gazdálkodásra a látott órák alapján (tartalmi és időbeli arányosság; az órák egymásra épülése, kapcsolata) 2.9 ......................................... 7 Egészítse ki a táblázatot a tanítási gyakorlathoz kötődő saját kompetenciájával! Kompetenciái értékelésekor rajzoljon minden rubrikába megfelelő jelet tanítási gyakorlata kezdetére és zárására vonatkozóan! 3.1 a, ......................................................................................................................... 9 Egészítse ki a táblázatot a tanítási gyakorlathoz kötődő saját kompetenciájával! Kompetenciái értékelésekor rajzoljon minden rubrikába megfelelő jelet tanítási gyakorlata kezdetére és zárására vonatkozóan! 3.1 b, ....................................................................................................................................9 Foglalja össze a házi feladattal kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket a tanítási gyakorlata során szerzett! 3.5 ................................................................................................................................10 Mutassa be röviden a gyakorlata helyszínéül szolgáló intézményt az alábbi szempontok alapján! 4.1 ...................................................................................................................................................10 Foglalja össze egy tantestületi vagy munkaközösségi értekezlet, szülői értekezlet, fogadó óra, vagy mentor tanárral/kollégával folytatott beszélgetés legfőbb pedagógiai tanulságait! 4.3 .................11 Állítson össze a szakjához kapcsolódva, szabadon választott témakörben egy 4-5 feladatból álló témazáró dolgozatot . 5.4 ...............................................................................................................12 Megoldókulcs ....................................................................................................................................... 14 Dolgozat elemzés................................................................................................................................... 15 Szabadon választható anyagok 6. ................................................................................................16 Reflexió .................................................................................................................................................. 19 Összegzés............................................................................................................................................... 20

2

Foglalja össze röviden a tanulásról vallott felfogását! 5.5 A tanítás és a tanulás „értelméről” és valódi céljáról megannyi percet, órát gondolkodtam már, mielőtt tanítani kezdtem volna. Két okból is, az egyik az volt, ha majd megkérdezik a diákok, hogy ezt vagy azt miért kell megtanulni, miért kell egyáltalán tanulni valami olyan monológót, olyan frappáns választ tudjak adni, ami megvilágítja bennük miről is szól a tanulás és motiválja őket. A másik oka pedig az volt, hogy saját magamnak tudjam megválaszolni ugyanezeket a tanulói kérdéseket, hiszen mint tanár folyamatosan tanulnom kell, ahhoz, hogy azon a magas színvonalon tudjam hivatásomat gyakorolni, amit elvárok magamtól. És bár oldalakat lehetne írni filozófiai okfejtéseimről mégis röviden úgy tudnám megfogalmazni a tanulásról való felfogásomat: tanulni annyit tesz, megismerni a körülöttünk lévő világot és megértsük annak működését. Hogy ezalatt mit is értek? Nos én úgy gondolom a tanulásnak ma nem abból kell állnia, hogy bemagoljuk mit tartalmazott például I. Lajos 1351-es törvényei, hiszen ma már bárki bármilyen tanári előadás nélkül 1 perc alatt megtalálja az interneten mit is tartalmazott az adott törvény. A tanulásnak ma arról kell szólnia – véleményem szerint – hogy I. Lajos miért adta ki ezeket a törvényeket, 100 évvel ezelőtt, amikor még kevesebb információ állt rendelkezésre a célja a taulásnak a lexikális tudás megszerzése volt, manapság már inkább a gondolkodásmódok, logikai összefüggések bemutatása, valamint a helyes információs bázis felkutatásának módját kell megtanulni. Persze egyértelmű, hogy a lexikális tudásra is szükség van, anélkül nyilván nem lehet szó tanulásról, de a hangsúlynak el kell tolódnia, a hangsúlynak a tanulásnál a kompetenciák fejlesztésén kell, hogy legyen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, ha megnézzük az országos és nemzetközi szintű szintfelmérőket, ahol a magyarországi általános és középiskolások nem túl jó eredményt mutatnak a logikai feladatok terén, a szövegértés terén, valamint az idegennyelv ismerete terén. A tanulásnak azért is kell a kompetenciafejlesztéséről szólnia, hogy a tanulók kikerülve az iskolából meg tudják állni a helyüket. Egy jó példa, hogy ha az elolvasott szöveg megértése problémát okoz, akkor hogyan fog egy banki, vagy egy szolgáltatói szerződés szakszövegét értelmezni, megérteni. Vagy ha a történelemnél maradunk, akkor hogyan várhatjuk el az állampolgároktól, hogy a parlamenti választásokon megfelelő és tudatos döntést hozzanak, ha nem ismerjük a politikatörténeti folyamatokat, összefüggésket. A tanulásnak tehát, napjainkban az életre való felkészülésről kell szólnia, a gondolkodásra való ösztönzésről. Egy mondás jut csak az eszembe ami ezt a legjobban megfogalmazza: „Cogito ergo sum.”

3

A gyakorlat megkezdése előtt táblázatban fogalmazza meg előzetes elvárásait. A gyakorlat befejezésekor pedig minden elvárás mellett rögzítse azok teljesülését/nem teljesülését. Ezt követően összefüggő szövegben indokolja meg, milyen szempontok alapján ítélte meg elvárásai megvalósulását. 1.1 Előzetes elvárások teljesülése / nem teljesülése Előzetes elvárások

teljesült / nem teljesült

Jellemfejlődés

teljesült

Szakmai tapasztalatcsere

teljesült

Új módszerek alkalmazása

teljesült

Intézmény működésének megismerése

teljesült

Tanórán kívüli tevékenységek szervezésének elsajátítása

teljesült

Eredményesség

részben teljesült

A nevelési-oktatási gyakorlathoz kapcsolódó feladatok közül az előzetes elvárásaimat a fenti táblázatban foglaltam össze. Nem véletlenül ezeket írtam össze, hiszen a tanulmányaim alatt, amikor még középiskolás voltam és eljátszottam a gondolattal egy-egy kiváló történelem óra után, hogy egyszer talán én is tanár leszek, már akkor megfogalmazódtak bennem olyan előzetes elvárások saját magammal szemben, hogy ha majd elkezdtek tanítani melyek lesznek első fogások amiket szeretnék megtanulni, alkalmazni, mint tanár. A gyakorlatomat bár úgy kezdtem meg, hogy már korábban több évet tanítottam, mégis új iskolában, új környezetben olyan érzésem volt, mintha teljesen előröl kezdeném a hivatásom megtanulását, gyakorlását, ezért a fenti táblázatban írtam le, milyen előzetes elvárásaim voltak. Jellemfejlődés: Tanítási gyakorlat megkezdése előtt az első számú elvárás a jellemfejlődés, véleményem szerint a jó pedagógus egyik fő tulajdonsága, hogy magabiztos és határozott jellemű.

4

Nem csupán az órai munkában, hanem a tanórán kívül is, ezt a fajta magabiztosságot és határozottságot tanulni nem lehet, csak a gyakorlások során sajátítható el, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulókkal és kollégákkal egyaránt megfelelően tudjunk kommunikálni, tudjunk a váratlan szituációkra megfelelően reagálni. Egyik félelmem az volt, hogy olyan szituációba kerülök, amivel még nem találkoztam és erre majd nem tudok megfelelően reagálni, és pont ezért tartottam jónak a gyakorlatot, hogy megtanuljam ezeket a helyzeteket megfelelően kezelni. A teljesülésére kiváló probléma volt, hogy a problémás magatartású felső tagozatos gyermekkel úgy tudtam kommunikálni, hogy elsőként nem mutatott együttműködést, azonban közös érdeklődési kört mutattam meg neki (ez a sport volt) , aminek a rövid megbeszélése és a helyes magatartási formák tisztázása után jól tudtunk együtt dolgozni.

Szakmai tapasztalatcsere: Még egy fontos előzetes elvárásom az volt, hogy a gyakorló iskolában olyan tapasztalatcserékben részesülök a pedagógus kollégákkal, ami segítségemre lesz a későbbi pályám során. Például a nehezen kezelhető gyermekek tanításai során milyen problémák merülnek fel és hogyan kezelik azt. Ez az elvárásom szintén teljesült, hiszen ezekben a tapasztalatcserékben maximálisan partner volt az intézményvezető, valamint a mentor tanárom is, aki számos olyan nevelési módszert mondott el, ami megkönnyítheti a tanítás mellett a nevelést is. Erre konkrét példa, hogy a pedagógus kollégák elmondták, milyen módszerekkel motiválhatók a tanulásban lemaradt gyermekek ( szorgalmi feladatok kiadása a megfelelő differenciálás mellett), vagy hogyan kezelik a magatartás problémával küzdő tanulókat (több figyelmet fordítanak, külön feladattípusokat állítanak össze-játékos feladatok). Új módszerek alkalmazása: Egyik izgalmas elvárásom az volt, hogy hogyan tudom a gyakorlatban alkalmazni az elméletben megtanult tanítási módszereket, ha tanítási óra megtartására kerülne a sor. Ez szintén telesült, hiszen az egyik ilyen elméleti módszert alkalmaztam ráadásul eredményesen, ez pedig az óra eleji figyelemfelkeltés volt, ahol az új lecke kulcs fogalmát írtam fel a táblára → TÉRKÉP, és szópókhálót készítettünk a tanulókkal. Minden szót fel kellett írni és össze kellett kötni a „TÉRKÉP” – szóval , ami eszükbe jutott róla. Ez eredményesen sikerült, a diákok aktívak voltak, és a tábla szinte teljesen betelt az ötletekkel. Intézmény működésének megismerése: Úgy gondolom, hogy akkor válhatok igazi pedagógussá, ha nem csupán a tananyagot ismerem, vagy a tanítási módszereket, hanem látom és ismerem, hogyan működik az iskola, mint intézmény. Milyen problémái vannak, milyen lehetőségei van-

5

nak az intézménynek, hiszen a pedagógus eredményes „működése” és az intézmény eredményes működése kölcsönhatásban vannak egymással. Fontos elvárásom volt, hogy lássam, hogyan és miből áll a tantestület háttérmunkája, például mi zajlik egy tantestületi értekezleten. Ez teljesült, hiszen az intézmény működésének körülményeit az intézményvezető ismertette, a problémákat (tanulók rossz szociális hátterét), valamint a lehetőségeket is (pályázatok, iskolai programok szervezése) Tanórán kívüli tevékenységek szervezésének elsajátítása: Az általam egyik legizgalmasabb előzetes elvárás, hogy ha lehetséges betekintést nyerjek egy-egy tanórán kívüli tevékenység szervezésének menetében. Részben azért, mert mint tanár semmilyen előzetes ismeretem, vagy tapasztalatom nem volt, viszont kellett több rendezvényt szerveznem például a nemzeti összetartozás napját, mint iskolai ünnepséget, vagy a „Föld napja” elnevezésű iskolai rendezvényt. Bár sikeresen megszerveztem ezeket a rendezvényeket több alkalommal is, kíváncsi voltam, hogyan csinálják ezt a többi intézményben. Hogyan zajlik a szervezési munka, a próbák, vagy, hogy honnan és mi alapján állítja össze a pedagógus például egy iskolai ünnepség menetét. Ez szintén teljesült és volt szerencsém az október 23-ai ünnepség szervezésében betekintést nyerni. Eredményesség: Valamint egy még egy elvárásom volt, méghozzá az, hogy a többi elvárásom hogyan és milyen módon fog teljesülni, vagy, hogy egyáltalán teljesül-e. De a gyakorlat végeztével elmondhatom, hogy a fentiekben felsorolt elvárások teljesültek és rengeteg hasznos információval lettem gazdagabb.

Milyen szituációkban szerzett információkat a tanulókról? Konkrétan milyen ismereteket szerzett róluk? A mentortanárral folytatott beszélgetések alkalmával alátámasztották-e spontán és tudatos megfigyeléseit? 1.4 A hospitálások előtt a mentor tanárral átbeszéltük az adott osztályban tanuló diákok képességeit, szociális hátterüket, milyen kompetenciájuk erős és melyik ami fejlesztésre szorul. Részben alátámasztotta a mentor tanár állításait, a képességeket illetően, azonban a magatartási problémákkal küzdő gyermekek viselkedése egyáltalán nem volt olyan zavaró, vagy bántó, 6

mint azt az előzetes megbeszélésen elhangzott. Véleményem szerint ez annak köszönhető, hogy én, mint kívül álló személy váltotta ki belőlük, hogy jobban koncentráltak az órán.

Mutassa be, hogy az érdeklődés felkeltésének és fenntartásának mely módszereivel és eszközeivel találkozott az órákon! Megítélése szerint ezek közül melyek voltak hatékonyak és melyek kevésbé eredményesek? Válaszát indokolja is meg! 2.8 Az érdeklődés fenntartása, illetve a tananyag témájára való ráhangolódás az egyik legnagyobb kihívás véleményem szerint. Azonban vannak és találkoztam is olyan módszerkekkel, amelyek segítségre vannak a pedagógusnak. Az egyik tanórán az érdeklődést egy körkérdéssel indította a mentor tanár, amivel mindenkit bevont a téma előzetes megbeszélésébe. Az a tapasztalat, hogy a diákok maximum 20 percig képesek koncentrálni, ezt tapasztalatam is a gyakorlat során, azonban a mentor tanár az órán a digitális segédeszköz alkalmazását az órának azon részére időzíttette, amikor már kevésbé képesek figyelni a diákok. Ekkor projektor segítségével diasor került bemutatásra, amivel fenntartotta a diákok érdeklődését, a képek és ábrák olyan izgalmasnak bizonyulnak, hogy még a korábban kevésbé érdeklődő diákok is felfigyeltek, máskor szintén a digitális segédeszköz tartotta fenn az érdeklődést, méghozzá az interaktív táblán kivetített feladatsor, amit a diákok önként jelentkezve oldottak meg az „okos tábla” segítségével. Azt tapasztaltam, hogy ez az egyik legsikeresebb módja a figyelem fenntartásának, valamint ha óra elején használjuk, akkor a figyelem felkeltésnek. Az ok egyszerű, a 21. századi digitális világunkban a diákok az okostelefon interaktivitásához szoktak, a látvány és maga a digitális eszköz órai használata sokkal hatékonyabban mozgatja meg a diákokat, függetlenül a diákok tanulmányi eredményétől.

Írjon követendőnek tartott példákat az idővel való helyes gazdálkodásra a látott órák alapján (tartalmi és időbeli arányosság; az órák egymásra épülése, kapcsolata) 2.9 A tanítás első számú korlátja az idő. Egy előre meghatározott időintervallumban vajon képesek vagyunk-e minden, általunk (és a Nemzeti Alaptanterv által) fontosnak tartott tananyagot megfelelően átadni, közvetíteni a diákoknak? Erre a válasz véleményem szerint: nem. Mindig 7

ugyanannyi idő (45 perc) áll rendelkezésünkre, azonban mindig más a hosszúságú, nehézségű a tananyag, akkor felmerülhet a kérdés: hogyan gazdálkodjunk az időkerettel, úgy hogy eredményesek legyünk? Olyan időbeosztást kell használni, amivel bármi is a tananyag mégis jut idő minden feladatra. (új ismeretek feldolgozása, ismétlés, felelet, gyakorló feladat). A mentor tanárom által tanított órákon az alábbi időbeosztást használta: 0-2 perc: Adminisztrációs munka (napló beírása, hiányzások beírása, osztályterem ellenőrzése) 3-5 perc: Ismétlés (előző órai anyag szóbeli, vagy írásbeli ismétlése) 6-8 perc: Új tananyagra való figyelemfelkeltés (Elgondolkodtató kérdések, játékos feladatok, IKT-eszközök használata) 9-30 perc: Új tananyag átadása (frontális oktatás, csoportmunka, ábrák, térékép használata, tankönyv, munkafüzet segítségével) 31-40 perc: Gyakorlás (munkafüzet, feladatlap, interaktív tábla) 41-44 perc Összefoglalás (ismétlő kérdések, tanulói kérdések megbeszélése) 45 perc Óra végi feldatok (házi feladatok, szorgalmi feladatok kiadása, tanulói munka kiértékelése!) Úgy láttam, hogy ez az időbeosztás ideális, megfelelően rugalmas, hiszen az egyes szakaszok időrendje variálható, de az arányok úgy gondolom érzékelhetők. Ha ismétlő , vagy gyakorló óráról van szó, akkor egyes részek természetesen kihagyhatók, vagy ha számón kérő óráról van szó, abban az esetben is megváltozhat az időbeosztás aránya.

8

Egészítse ki a táblázatot a tanítási gyakorlathoz kötődő saját kompetenciájával! Kompetenciái értékelésekor rajzoljon minden rubrikába megfelelő jelet tanítási gyakorlata kezdetére és zárására vonatkozóan! 3.1 a, Kompetenciáim

Tanítási gyakorlatom

Tanítási gyakorla-

kezdetén

tom végén





Pedagógiai munkához kapcsolódó önrefle- 

O

Szakmai feladat, szaktárgyi-tantervi tudás xiók Tanulás támogatása





Tanulói személyiségek fejlesztése

O



Integrációs tevékenység



O

Tanulók személyiségfejlődésének folyama- O



tos értékelése kommunikáció és szakmai együttműködés

O



3.1 b, Két olyan kompetencia terület van, ami elsősorban fejlesztésre szorul. Az egyik a folyamatos önreflexió, ami a pedagógiai munkához köthető, például a megtartott órák alapos elemzését kell elvégezzek, ami időigényesnek tűnik, de mint kezdő pedagógus muszáj elvégezni, annak érdekében, hogy lássam az óra mely részén kell javulni. Ezt részben külső megfigyelő (mentor, hospitáló szakos tanár) bevonásával kívánom majd elérni, részben pedig magukat a tanulókat kérdezném meg anonim módon kérdőívek segítségével, ahol a tanítási órák légköréről, tananyag és tanári munka színvonaláról kérdezném meg. A másik fejlesztendő terület az integrációs tevékenység, amit nehéz fejleszteni, itt inkább a halmozottan hátrányos diákok tanulási támogatásával kapcsolatos tennivalók jobb megismerését céloztam meg magamnak, amit részben az ide vágó szakirodalom megismerését jelenti, részben pedig a kisebbségi kultúra részletesebb megismerését (személyes találkozások, beszélgetések, motivációs pontok felkutatása).

9

Foglalja össze a házi feladattal kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket a tanítási gyakorlata során szerzett! 3.5 A házi feladatok célja véleményem szerint, hogy a tanulók önállóan is feldolgozhassák a tanórai anyagot, valamint megnézzük, hogy a tanulók mely kompetenciái erősek, melyek szorulnak fejlesztésre. Ezzel a mentor tanárom is egyetértett, hasonló célból adta ki azokat. A mentor tanárom igyekezett a házi feladatok kiadása során a feladatokat a képességeknek megfelelően differenciálni, valamint lehetőségeket adni a diákoknak a tanulmányi eredmények javítására. A tapasztalatom az volt, hogy a házi feladatokat a tanulók döntő többsége elkészítette, azonban az is világos volt, hogy nem alaposan, sőt elgondolkodtató kérdések megválaszolásánál kiderült, hogy gyakran másolják a feldatok megoldásait. Ennek az oka az is lehet, hogy nem sikerült megfelelően a differenciálás, nem volt megfelelő az adott tanuló számára a feladat, túl nehéz volt, ezért bele sem kezdett, a másik oka meg az egyszerű feledékenység. De összességében a házi feladatok elkészülnek, némelyik tanulónál motivációval is bír, hiszen a jól elkészült házi feladat után piros pontot kapnak, ez a jobb képességű tanulókra érvényes.

Mutassa be röviden a gyakorlata helyszínéül szolgáló intézményt az alábbi szempontok alapján! 4.1 A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolájának bemutatása Az iskola 1986. szeptember 1-jén kezdte meg működését 5. sz. Általános Iskola néven. A tanulók zöme a közeli lakótelepről érkezett, amely egy időben épült és népesedett be az iskolával, az intézmény 1990 szeptember elsején vette fel Móra Ferenc nevét. Sajószentpéter város iskoláiban évről-évre csökkent a gyermekek száma. Ezért a 2007/2008-as tanévtől az intézmények összevonására került sor. Az iskola új neve Móra Ferenc Tagiskola lett, majd 2014-től a Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája nevet viseli. Az iskola a Miskolchoz közeli Sajószentpéter városában található, a megközelíthetősége kiváló, hiszen a 26-os főút mellett található. Az iskola óriási aulával, hatalmas tornateremmel rendelkezik, ami kiválóan alkalmas az iskolai rendezvények, programok megtartására, valamint fontos, hogy saját étkezővel is rendelkezik, ami biztosítja a mindennapos étkeztetést a diákoknak. Az emeleten helyezkednek el a tantermek (14 tanteremben tanulnak a gyerekek, amelyek közül a 6 szaktan-

10

teremként működik), a tanári szoba, valamint iskola udvara is tágasnak mondható, ahol kosárpálya is található, a szüneteket itt a gyermekek megfelelő módon élvezhetik. A szülők egy részének alacsony az iskolázottsága, ez oka lehet annak, hogy nem érzik fontosnak a gyerek érdekét szolgáló rendszeres konzultációt az iskolával. A szülők között nagyon kevés diplomás, jelentős a mélyszegénységben élő családokból származó tanulók száma. A tanulók létszáma 216 fő, a lányok és a fiúk aránya kiegyenlített. Magas a tanulók a halmozottan hátrányos helyzetű (84 fő) tanulók aránya, ennek oka a településen magas munkanélküliség valamint a szegregálódott környezetből érkező tanulók magas száma. Az iskolában a kiemelt figyelmet igénylőtanulók száma is magas az SNI-s tanulók 19–en vannak és közülük is 12-en beszéd- vagy enyhe értelmi fogyatékosak. A 29 tanulók BTM-es 93%-uk tanulási nehézséggel küzd. Tantestület jelenleg 17 fős, s a tantestületben a nemek aránya a pedagógus pályára jellemző eltérést mutatja 14 nő és 3 férfi megoszlásában. A nevelőtestület felét középkorú pedagógus alkotja, a kapcsolat és kollégák közötti kommunikáció kiváló, a tanári szoba „hangulata” is ennek megfelelően jó. Az iskola a város önkormányzatával, a többi általános iskolával is jó kapcsolatot ápol, ennek keretében több pályázatban és programban közösen vesznek részt.

Foglalja össze egy tantestületi vagy munkaközösségi értekezlet, szülői értekezlet, fogadó óra, vagy mentor tanárral/kollégával folytatott beszélgetés legfőbb pedagógiai tanulságait! 4.3 Számos beszélgetést lefolytattunk a mentortanárommal, amelyek mind a pedagógus szemszögéből látott problémákról, lehetőségekről szóltak, részben pedig a tanulók szemszögéből elemeztük a pedagógiai tevékenységek eredményességét. Probléma a következő volt: a tanulószobán nem tanulnak eredményesen a gyerekek (nem értik, nem tudják a leckét), okok között az is szerepelt, hogy fegyelmezetlenek voltak a tanulók, megoldást jelenthetett volna az ültetés, erről folyt a beszélgetés nagy része: Hogyan tudjuk úgy a tanulócsoportot kialakítani, hogy a tanulás eredményesebben, jobban menjen? Először is abban egyetértettünk, hogy tanulópárokat kell kialakítani, abban is, hogy egy jó tanulót, egy gyengébb képességű mellé, mivel én nem ismertem olyan jól a gyermekeket, mint a mentor tanár csupán javaslatot tettem, ami nálam eredményes volt az előző iskolámban: korosztályra is le kell bontani a tanulópárokat, egy idő-

11

sebb jó képességű, egy fiatalabb lemaradt tanulóval legyen párosítva. Következtetés: nem csupán a tanulásban tudja majd őt segíteni, de ha kell segít fegyelmezni is. Eredmény: jobb-tanulóbarát légkör, eredményesebb tanulás (korrepetálások, leellenőrzött és kész házi feladatok, felmondott memoriterek)

Állítson össze a szakjához kapcsolódva, szabadon választott témakörben egy 4-5 feladatból álló témazáró dolgozatot . 5.4 A dolgozat témája: Az ókori görög történelem (5.osztály) A dolgozat feladatai: 1. Egyenes vonallal kapcsold a szavakat ahhoz a poliszhoz, amelyikre jellemző volt! 10/

SPÁRTA

Taigetosz demokrácia dórok Akropolisz két király kereskedelem Periklész helóta cserépszavazás Leonindász

ATHÉN

2. Sorolj fel legalább három tárgyat, amit az athéni iskolákban tanultak a görögök! 3/ p _________________ __________________ __________________

3. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! A CSATA IDEJE Kr.e. 490

6/

A CSATA HELYE Thermopülai szoros Szalamisz

12

p

KI GYŐZÖTT?

4. A kép alapján válaszolj a kérdésekre!

4/ p Hogy hívják a görög katonai alakzatot? ____________________ Milyen fegyvereket használtak a görögök? ______________________________________

5. A görög építészet jellegzetessége az oszlopok használata. Milyen oszlop típusukra ismersz rá? 3/ p 1._____________________ 2._____________________ 3._____________________

1.

2.

3.

6. Húzd alá azokat, akik nem vehettek részt az athéni népgyűlésen! huszonkét éves athéni férfi, kőfaragó hetvenéves athéni rabszolga Athénba látogató idegen asszony huszonkét éves dúsgazdag athéni nő tizenkilenc éves athéni férfi negyvenéves hajóács

13

2/ p

Megoldókulcs: 1. Egyenes vonallal kapcsold a szavakat ahhoz a poliszhoz, amelyikre jellemző volt! 10/

<-

SPÁRTA

<

<-

<<-

Taigetosz demokrácia dórok Akropolisz két király kereskedelem Periklész helóta cserépszavazás Leonindász

->

ATHÉN ->

-> ->

->

2. Sorolj fel legalább három tárgyat, amit az athéni iskolákban tanultak a görögök! 3/ p testnevelés/sport matematika grammatika

3. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! A CSATA IDEJE Kr.e. 490 Kr. e. 480 Kr. e. 480

6/

A CSATA HELYE Marathón Thermopülai szoros Szalamisz

4. A kép alapján válaszolj a kérdésekre!

p

KI GYŐZÖTT? görögök perzsák görögök

6/ p Hogy hívják a görög katonai alakzatot? phalanx Milyen fegyvereket használtak a görögök? pajzs, lándzsa, sisak, kard, bőrpáncél (hajító dárda)

14

5. A görög építészet jellegzetessége az oszlopok használata. Milyen oszlop típusukra ismersz rá? 3/ p 1.jón 2.dór 3.korinthoszi

1.

2.

3.

6. Húzd alá azokat, akik nem vehettek részt az athéni népgyűlésen!

2/ p

huszonkét éves athéni férfi, kőfaragó hetvenéves athéni rabszolga Athénba látogató idegen asszony huszonkét éves dúsgazdag athéni nő tizenkilenc éves athéni férfi negyvenéves hajóács

Dolgozat elemzése A dolgozatban a következő feladattípusokat állítottam össze: -

összekötő/párosító feladat, amit azért választottam, mert a tananyag a két jelentős görög poliszról, és a kettő közötti különbségekről szólt, ezért fontosnak tartom, hogy jól el tudják különíteni a két államra jellemzőket, ezzel a feladattal, ez vizuálisan is megjeleníthető.

-

felsorolás, a memória javítása is fontos kompetencia terület, ennek leellenőrzését szolgálja egy könnyebb felsorolási feladat, ami azért jelenthet könnyítést, hiszen a tanulók több tantárgyat a mai nap is tanulnak épp úgy, mint az ókori görögöknél

-

behelyettesítő táblázat, ami szintén a memória, valamint a topográfiai ismeretek felidézését szolgálják, a lényeg, hogy adat meg van adva, és a hozzá kapcsolódó információt kell behelyettesíteni, ez könnyebb, kikövetkeztethetőb.

15

-

képfelismerések, két vizuális feladat, ahol a kép alapján kell leírni, mit látunk a katonákon, illetve a görög oszloptípusokat ez a gyengébb képességű tanulóknak is könnyen megoldható feladat

-

kiválasztós feladat, ami szintén egy könnyű feladattípusnak tűnhet, azonban, a tippelés itt nem elég, hiszen két kivételt kell keresni.

A dolgozat értkelése az alábbiak szerint történt: A feladatok nem egyforma nehézségűek. Ezt a pontozásnak tükrözni kell. Lehetséges, hogy nem megfelelően van igazítva a pontozás a feladat nehézégéhez. Ebben az esetben nem kapok megfelelő képet a tanulók tudásáról. A nehezebb feladatok több pontot érnek, a feladatsorra összesen 30 pontot lehet elérni. Az alábbi táblázat tartalmazza a százalékértékekhez hozzárendelt osztályzatot, amelyet az iskolai pedagógia programunk határoz meg. Összes pontszám 30 Százalék Pontszám Osztályzat: 0-34% 0 pont-10 pont 1 35%-49% 11 pont-14 pont 2 50%-74% 15 pont-22 pont 3 75%-89% 23 pont-26 pont 4 90%-100% 27 pont-30 pont 5 A dolgozat feladatait úgy állítottam össze, hogy az osztályban miden képességű gyermek el tudjon érni olyan eredményt, ami megfelelő lehet számára, motiválhat. Ezt a dolgozatot megírattam és az volt a tapasztalat, hogy nagyon élvezték a diákok a feladatokat, jó eredménnyel vette mindenki az akadályt, egy tipikus hiba volt az utolsó feladatnál, hogy nem sikerült megfelelően értelmezni a feladatot. A „Húzd alá azokat, akik nem vehettek részt az athéni népgyűlésen” – itt nem vették figyelembe, hogy azokat kellet volna aláhúzni, akik nem vettek részt, erre tipikus hiba lett, hogy azt húzták alá, akik részt vehettek a népgyűlésen.

16

Szabadon választható anyagok 6.

Szociometria Azért választottam a 7. osztályt, mert szeretnék csoportos feladatot végezni, ehhez szükséges felmérni az osztály egymás közötti helyzetét és jobban megismerjem az osztályt. Az osztály létszáma 19 fő, tanulók, ahol 7 lány és 12 fiú van. A kérdőívet mindenki kitöltötte, hiányzó nem volt. Az ábra alapján a következő következtetéseket vontam le: A fiúk és lányok közötti kapcsolat: A fiúk és a lányok között semmilyen szorosabb kapcsolat, szerelem nem látható és komolyabb barátság jele sem. Ez az órákon, a szünetekben és a délutáni foglalkozásokon is tapasztalható, csoportos munkánál szeretnek a nemek alapján elkülönülni. Az osztályteremben is ezek alapján ülnek, fiú fiúval, lány lánnyal. Lányok: Az ábrán látható, hogy sokkal szorosabb kapcsolat van a lányok között, azonban így is van egy lány X2, aki teljesen kiszorult a lányok társaságából, ennek okai a gyengébb képesség, kommunikációs zavarai, beszédfogyatékossága. Ezen sajnos nagyon nehéz változtatni, ez az eredmény nem meglepő, az osztályfőnök és jómagam is próbálunk rajta változtatni. Lányok között központi helyet egyértelműen X1 tölti be, ez a jó kommunikációs képességének, intelligenciájának is köszönhető. Érdekes azonban, hogy a kevesebb jelölést kapó X7 erősebbek a kapcsolatai, ugyanis többször jelölték egymást a X6-al és X4-el, tehát neki kevesebb, de szorosabb barátságai, kapcsolatai vannak.

17

Fiúk: Elszomorító ábrát mutat, hogy hét éve együtt lévő osztálynál három fiú is periférián található. A periférián lévő tanulók, egyébként bejárók egy másik településről, tehát iskolán kívül nincsenek együtt a többiekkel, ezért sem alakulhatott ki szorosabb kapcsolat. A három fiúból a Y6 csendes tanuló, nem igazán keresi a társaságot, bár szünetben úgy látszik, hogy sokat kommunikál a többiekkel, azonban ez nagyon kevés a barátság kialakulásához. Y7 aki rendkívül aktív órákon, talán túl aktív is, ami zavarhatja a többieket, lehet ezért álltak „bosszút” rajta a válaszokkal. Y5 szintén bejáró, aki nem régen 1,5 éve csatlakozott az osztályhoz ráadásul bejáró is, ami lassítja beilleszkedését. Érdekesség még a két fiú pár, akik egymást választották, érdekesség, hogy azonos tanulmányi eredményekkel rendelkeznek, azonban ez a kapcsolat nem látszik annyira a szünetekben. Nem volt meglepetés, hogy fiúknál központi szerepet annyira nem egyértelműen, de a legtöbb jelölést kapott tanuló Y12. Ő kitűnő tanuló évek óta, a többiek számíthatnak rá a tanulásban, házi feladat másolásában is. Érdekes ez a háromszög a fiúknál, Y4, Y12 és Y8-nál. A három fiú órán is és szünetben is együtt „él” azonos intelligenciával rendelkeznek, tehát elmondható véleményem szerint, hogy náluk fontos, hogy azonos képességű emberekkel vegye körül magát az ember, ahol megértik egymást. Azonban az osztály elfogadó képességet is mutat, mivel a jobb képességű tanuló háromszöghöz csatlakozik két tanuló egy-egy szálon: Y9 és Y10, akik az osztály leggyengébb tanulói közé tartoznak, tehát itt még az is tényező lehet, hogyan tudják irányítani, befolyásolni az „okosabb tanulók” a gyengébbeket. Jelölések: Y=lány, X=fiú Kérdéssor: Három nevet adhatsz meg egy kérdésnél! Ki mellé ülnél a legszívesebben buszon egy osztálykiránduláson? _____________________________________________________ Kivel osztod meg titkaidat? _____________________________________________________ Kitől kérsz segítséget szívesen a tanulásban? _____________________________________________________

18

Reflexió: A célom a szociometriai vizsgálattal az volt, hogy jobban megismerjem az osztály érzelmi, szociális világát, kapcsolataikat és ezáltal átfogóbb képet kapjak róluk, hogy a továbbiakban hatékonyabban állítsam össze a feladattípusokat aszerint is, hogy figyelembe veszem a kapcsolatrendszerüket. Ezáltal megkönnyítem az osztály közösségé formálódásának folyamatát, ha a tanórákon is közelebb hozom őket egymáshoz például egy csoportmunka keretében, ahol rá vannak „kényszerítve” a közös együttműködésre, így megismerik egymást és még jobb közösség formálódik, valamint szociális érzékenységük és a társadalmi kapcsolatépítésük javul, aminek hasznát veszik a következő intézményükben is. Ahhoz, hogy célomat elérjem nem csupán arra a felületes osztályismeretre van szükségem, amit a mindennapos óra keretében vagy a szünetekben látok, hanem egy komplex osztályképet kell kapjak, ezért készítettem el. A tanulók név nélkül töltötték ki, kérdésük csak annyi volt, hogy hány nevet lehet választani, hiányzó nem volt a kitöltés során. Maga szociometria megmutatta mennyire más az osztály kapcsolati képe a valóságban, mint, amit a pedagógus lát és a négy tanuló, akik kívülállónak mondhatnánk az ábra alapján soknak számít, ezért a páros és csoportos feladatoknál próbáltam jobban bevonni őket a közös feladatokba. Úgy fogom összeállítani a csoportos feladatnál a csoportokat, hogy azok a tanulók, akiknek nincsenek kapcsolatai sikerrel kommunikáljanak egy-egy feladat sikeres megoldásánál és ezáltal a pozitív élmények jobban összekovácsolják őket. A szociometria alapján az órai ülésrenden is változtatnék és fogok is, jobban megkeverném a tanulókat, persze nem minden esetben. A kérdéssoron nem változtatnék, úgy gondolom jól rákérdez a kapcsolatokra és világos és egyértelmű következtetéseket lehet levonni belőle.

19

Összegzés A portfólió megírásával az volt a célom, hogy a hozzá kapcsolódó feladatok által bemutassam, milyen a pedagógusi élet, milyen kihívásokkal és milyen megoldási javaslatokkal találjuk magunkat szembe, miközben a hivatásunkat gyakoroljuk. Úgy gondolom, és ezt a gyakorlatom alkalmával többször is bebizonyosodott, ez nem csupán egy munka, ez egy valódi hivatás. Egy ember életében az iskolában töltött évei 8-12 év közé tesszük általában, és szinte mindenki életére hatással van így, vagy úgy. Rajtunk, pedagógusokon van az a felelősség, hogy az időmennyiséget arra használjuk föl, hogy a tanulóknak megmutassuk mire is képesek valójában, fel tudjunk mutatni olyan utakat, ami majd elvezeti őket a sikerekkel teli nagybetűs életbe. Pályámat mindössze három évvel ezelőtt kezdtem, mégis ugyanolyan naivitással és világmegváltó tervekkel, gondolatokkal tekintek az iskolára és az oktatásra, mint az első letanított napok után. És ez a tudat, az, ami megkönnyíti a hivatással járó kellemetlenségek leküzdését, a tanítási gyakorlatom alkalmával csak bővült az az eszköztár, ami segít abban, hogy ne csak eredményes, hanem jó pedagógus váljék majd egyszer belőlem. Olyan élményekkel és információkkal gazdagodtam, amit hasznosíthatok majd, például a napközis csoportokban alkalmazott tanulási módszerek (tanulópárok). Az itt eltöltött idő alkalmával arra is rá kellett jönnöm, amit már korábban, mint diák átéltem, hogy tanárnak fontos feladata, hogy ne csupán a tananyagot közvetítse, hanem az is feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy diákok jól érezzék magukat az iskolában, kellemes környezetet kialakítva a tanórán és a tanórán kívül is. Jómagam kisiskolás koromtól kezdve szerettem iskolába járni, csupa pozitív élményeim voltak, nem azért mert kiváló tanuló voltam (egyáltalán nem voltam kitűnő), sokkal inkább a tanáraim által kialakított jó környezet (megfelelően voltak szigorúak, kedvesek, humorosak), valamint az osztálytársak miatt alakulhatott ez ki. Ezért is lehetséges, hogy számos tanárpéldát láttam a diákéveim során, és hogy mit is tanultam tőlük? Pont azokat, amiket a gyakorlatom során kellett alkalmaznom: -szakmaiság -őszinteség -következetesség -alázatosság

20

21