Talajvédelem II. Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok
Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről
58. § A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata.
59. § (2)A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg.
61. § A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztéstechnológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezet-védelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
1994. évi LV. FÖLDTÖRVÉNY
Megkülönbözteti a termőföld mennyiségi (földvédelem) és minőségi (talajvédelem) védelmét Állam feladatai: talajok minőség szerinti nyilvántartása (Arany korona (?)) A talaj minőségi változásainak nyomonkövetésére információs rendszert működtet (TIM 1992-) Talajvédelemmel kapcsolatos engedélyezési és hatósági feladatok ellátása, bírságolás (Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok) Fejlesztési tevékenység szervezése (környezetkímélő, új technológiák támogatása – pályázati rendszer)
Monitoring rendszerek
Nemzeti monitoring rendszerek (TIM) EU-s monitoring rendszerek (BioSol/ Forest Focus)
Európa erdőterületeinek talajainak felmérése 16 x 16 km grid. GEOREFERNCIA Terület általános leírása Művelési mód, növényzet állapota Talajok fizikai kémiai paraméterei Avartakaró állapota
1994. évi LV. FÖLDTÖRVÉNY – fölhasználó kötelezettségei
Földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő földhasználatot megvalósítani (erózió elleni védelem, defláció elleni védelem, savanyodás elleni védelem, szikesedés elleni védelem….) Talajszennyezés megakadályozása Beruházások, üzemeltetés ill. a termőföld más célú felhasználása esetén termőréteg megmentése (400 m2 <)
1995. évi LIII. Környezetvédelmi törvény
…..célja a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása Környezeti elem: föld, víz, levegő, élővilág, ember által létrehozott épített környezet Termőföld védelme kézben tartott (FVM) – termőföldnek nem minősülő földterületek talajvédelmi követelményei kihez tartoznak ?????
Föld védelme: EKHT, RKHT talajra vonatkozóan az alábbiakat kell tartalmazza A terület igénybevétel és a területhasználat megváltozásának adatait A talaj jellemzése multifunkcionális tulajdonságai alapján Tevékenységből származó talajszennyezés feltárása, megszüntetés, kármentesítés lehetőségei Prioritási intézkedési tervek Remediációs megoldások ismertetése
Ism.: A talaj alapvető funkciói /Várallyay, 1993/ feltételesen
megújuló (megújítható) erőforrás A többi természeti erőforrás integrátora, transzformátora A primer biomasszatermelés alapvető közege, az élővilág primer tápanyagforrása Hő, víz és növényi tápanyagok raktára A talajt érő különböző stressz-hatások puffer közege A természet hatalmas szűrő és detoxikáló rendszere A bioszféra jelentős részének élőhelye, génrezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme Világörökségek hordozója
Rendeletek
219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2009. (IV.14.)KVvM-EÜM-FVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg védelméhez szükséges határértékekről 49/2001. (IV.3) Kormány rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről 50/2001. (IV.3) Kormány rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól 40/2008.(II. 26.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól (50/2001. K.r. módosítása) 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 129/2007. évi törvény a termőföld védelméről
219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről A rendelet célja és hatálya 1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek: a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, d) a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre.
Értelmező rendelkezések
219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet
(A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában előforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemző, az (A) háttérkoncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terheléstől független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történő terhelés hatására alakult ki;
(B) szennyezettségi határérték: a szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőség állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét;
(D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modell számításokon, mennyiségi kockázat felmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével;
(E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett (ahol az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket) - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél.
További értelmező rendelkezések…
földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezkedő természetes eredetű képződmények (a talaj, a mederüledék, a kőzetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit); kockázat: szennyező anyag hatásának kitett ökoszisztéma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége; mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető;
VII. A KÁRMENTESÍTÉS
21. § (1) A már bekövetkezett pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínsíthető szennyezettség esetén a 19.§ (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) A kármentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja; b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felelősségre vonható. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával.
A kármentesítés szakaszai:
a) tényfeltárás, amely felderít és részletes vizsgálatból állhat; b) műszaki beavatkozás; c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követen folytatott monitoring. (5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. (6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről. A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. (2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (3) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. (4) E törvény hatálya nem terjed ki a) az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágú földrészletek belterületbe vonására, az erdő művelési ágának megváltoztatására, időleges igénybevételére és termelésből való kivonására, továbbá az ezekkel kapcsolatos térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére;b) a föld mint környezeti elem védelmére. 5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre - ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2007. évi CXXIX. törvény A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA
A művelési ág megváltoztatása Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás Az újrahasznosítás Földvédelmi eljárás …….
Agrár-környezetvédelmi Program: 2253/1999. (X. 7.)
Kormányhatározat az Országgyűlés által elhatározott Nemzeti Agárkörnyezetvédelmi Program végrehajtására támogatja hazánkban a környezetkímélő, többfunkciós mezőgazdaság fejlesztési programjainak megvalósítását. A program elemei direkt és indirekt módon szolgálják a komplex talajvédelmet:
agrár-környezetgazdálkodási alapprogram (talajvédelem – erózióvédelem, talajszerkezet védelme, talajkímélő művelési módok); integrált növénytermesztés; ökológiai állattartás; környezetileg érzékeny területek (talajvédelemi célprogramok, vízvédelmi célprogramok); kiegészítő támogatások (talajsavanyodás elleni védelem).
49/2001. (IV.3) Kormány rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről Szervestrágya tárolása és felhasználása Sajnálatos
módon az utóbbi években már csak alig 4 millió t szervestrágya keletkezik. Trágyatárolás helyzete: – sertéstelepek 36%-a, – szarvasmarha telepek trágyatárolóinak csak 10%-a felel meg a követelményeknek.
A
trágyatárolás követelményeknek való megfelelése kb. 13 milliárd Ft-ot igényelne /2001. évi számítások/.
Nitrát-bemosódás
Érzékeny területek: Dráva-mellék Marcal-medence Szatmári-síkság Hanság Sárköz Mohácsi-síkság…
40/2008.(II. 26.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól (50/2001. K.r. módosítása)
A talajok nehézfém-szennyeződésének mezőgazdasági forrásai (Alloway 1990 és Kabata-Pendias 1992)
Elemek
Szennyvíziszap*
Foszfor műtrágya
Nitrogénműtrágya
Istállótrágya
Meszezőanyag
Szemét komposzt
mg/kg
Peszticid
%
Ag
<960
-
-
-
-
-
-
As
3-30
2-1200
2,2-120
3-25
0,1-25
2-52
22-60
Cd
<1-3410
0,1-170
0,05-8,5
0,1-0,8
0,04-0,1
0,01-100
-
Co
1-260
1-12
5,4-12
0,3-24
0,4-3
-
-
Cr
8-40600
66-245
3,2-19
1,1-55
10-15
1,8-410
-
Cu
50-8000
1-300
-
2-172
2-125
13-3580
12-50
Hg
0,1-55
0,01-1,2
0,3-2,9
0,01-0,36
0,05
0,09-21
-
Mn
60-3900
40-2000
-
30-969
40-1200
-
-
Mo
1-40
0,1-60
1-7
0,05-3
0,1-15
-
-
Ni
6-5300
7-38
7-34
2,1-30
10-20
0,9-279
-
Pb
29-3600
7-225
2-27
1,1-27
20-1250
1,3-2240
60
Sb
3-44
<100
-
-
-
-
-
Se
1-10
0,5-25
-
2,4
0,08-0,1
-
-
V
20-400
2-1600
-
-
20
-
-
Zn
91-49000
50-1450
1-42
15-566
10-450
82-5894
1,3-25
Az adatok száraz tömegre vonatkoznak.
Nem pontszerű szennyezőforrások Szennyvíziszap probléma szabad vagy könnyen eltávolítható iszapvíz (70%) iszapvíz
Hasznosítható anyagok
kapilláris víz (20%)
45% mezőgazdasági területen
40% 35%
pehelyrészecskék nedvességtartalma (2%)
30%
sejtben kémiailag kötött víz (8%)
20%
tenger
25%
égetés rendezett lerakás
15%
finom és durva homok
Aprított őrölt ásványi
egyéb szemcsés anyagok
szerves anyagok
széntartalmú maradék anyagok
10%
egyéb
5% 0% 1
N (sza.3-4%-a) Tápanyagok (sza.5-7 %-a)
P (sza.1-2%-a) K (sza.<1%-a)
nyomelemek
mérgező anyagok Hasznosítást gátló anyagok
fémes elemek, szerves vegyi nehézfémek (Cd, Pb, Hg, Cu, Ni, Zn, Cr) egyéb toxikus anyagok (As, Mo, Se…) baktériumok
patogének
vírusok paraziták
A szennyvíziszapok általános összetétele (Juhász, 1990)
Az Európai Unió szennyvíziszap elhelyezési gyakorlata 1994-ben (Hall and Dalimer, 1994)(Forrás: Tamás, 1998)
Év Mennyiség (millió t)
1990
1995
2000
2005
2010
0,3
0,4
0,7
1,1
1,5
A keletkező iszap mennyisége Magyarországon az OHT szerint
Szabványok