Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója
2011. 1. füzet Jósvafő, 2011. március
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám
IX. évfolyam 1. szám 2011.
Alapító szerkesztő: Szablyár Péter Felelős kiadó: Hadobás Pál igazgató
HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum (Edelény, 3780 István király u. 49.) a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttműködve. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Szerkesztőség: 3758 Jósvafő, Dózsa Gy. utca 3. Nyomdai munkák: K-B Aktív Kft. Gyorsnyomda és másolószolgálat, Miskolc. Felelős vezető: Kása Béla A címlapon: Gyermekfoglalkozás a hajdúszoboszlói Gazdaház Múzeumban (Vaskó Istvánné felvétele)
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Tisztelt Olvasó, Kedves Barátaim! Búcsúzik a szerkesztő, munkáját áprilistól más veszi át. A Szövetség megalakulása óta egyik legnagyobb eredményének tartom ezt a kis füzetet, amelyet talán saját gyermekemnek is tekintek. Amikor még csak tervezgettük a Szövetség megalakítását, már akkor elhatároztam, hogy ennek egyik gerince az a periodika lesz, amelyben a legidőszerűbb eseményeket, problémákat, sikereket foglaljuk össze és adjuk közre. Jól esik kézbe venni ezt a 32 kis füzetet, melyeket ma már „emlékkönyvnek” is nevezhetnénk. A világháló jóvoltából néhány éve az interneten is megtalálhatók a füzetek, sőt: ott még a közölt fotók is színesek! Kezdetben „szamizdat”-ként sokszorosítottam, és egy speciális tűzőgéppel alakítottam kézbe vehető füzetté ezeket a kis nyomtatványokat. Azután a Nemzeti Kulturális Alap rendszeres támogatásával és az edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum igazgatójának – Hadobás Pálnak - önfeláldozó segítségével „igazi”, HU-ISSN számmal ellátott, profi nyomdában előállított, színes borítójú füzetecskévé vált. Remélem, hogy sorsa töretlenül folytatódik, szolgálva a hazai- és határainkon túli magyar nyelvterületek tájházainak ügyét. Veszélyként fenyegeti a postaköltségek rohamos növekedése, amely a 2003. évinek ma már több mint háromszorosa. Megállíthatatlan az információk elektronikus úton történő terjedésének és terjesztésének rohamos térnyerése, mégis jól esik kézbe venni és nyomtatott formában (is) olvasni a híreket, beszámolókat. Bízom benne, hogy az évről évre növekvő létszámú Magyarországi Tájházak Szövetségének egyik pillére marad a Hírlevél, melynek szerkesztéséhez utódomnak sok erőt, elszántságot és megbízható szerzőtársakat kívánok! Jósvafő, 2011. február 10. Szablyár Péter A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám MAGYARORSZÁGI TÁJHÁZAK SZÖVETSÉGE
MEGHÍVÓ A Magyarországi Tájházak Szövetsége Alapszabálya VI. fejezet 1. pontja értelmében tisztelettel meghívjuk a Szövetség 2011. évi KÖZGYŰLÉSÉRE amelyet a hagyományoknak megfelelően a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Konferencia termében 2011. április 9-én (szombat) 10.00 órakor, ill. határozatképtelenség esetén ugyanott
11.00 órakor tartunk A 10.00 és 11.00 óra közötti várakozási időben poszter-bemutatót rendezünk a konferenciaterem hátsó traktusában, látható lesz a „Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” c. vándorkiállítás teljes anyaga. Ugyanitt sajtótájékoztatót tartunk az érdeklődő újságíróknak. Ezen idő alatt levetítjük a „A paraszti polgárosodás tárgyi világa” c. videofilmet. Érdemes időben érkezni és részt venni ezen a programon! Napirend: 1. Elnöki köszöntő (Dr. Bereczki Ibolya) 2. Az Elnökség beszámolója a 2010. évben végzett munkáról, a költségvetési terv teljesüléséről (Szablyár Péter) (írásos előterjesztés a Tájházi Hírlevél 2011/1. füzetben) 3. A Felügyelő Bizottság 2010. évre vonatkozó jelentése (Dr. Páll István) 4. Közhasznúsági jelentés (írásos előterjesztés a Tájházi hírlevél 2011/1. füzetben) 5. A Szövetség 2010. évi munkaterve és költségterve (előterjesztés a TH 2011/1-ben,) 6. Szavazás a 2, 3., 4., és 5. napirendi pontok dokumentumairól 7. Az „Év tájház-vezetője” díj átadása 8. Ügyvezető elnök választása (Alapszabály IV.1.7., h pontja alapján) 9. Kávészünet 10.Tájékoztató a tájházak jövőjével kapcsolatos tervekről és a tárca elvárásairól (Dr. Vígh Annamária főovez., NEFM - Közgyűjteményi Főosztály) 11.Tájékoztató a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság és a Szövetség kapcsolatának bővítéséről (Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató) 12.Tájékoztató a IX. Országos Találkozó előkészületeiről, programjáról (Horváth Attiláné) 13.Egyebek 14.Elnöki zárszó (dr. Bereczki Ibolya) Dr. Bereczki Ibolya s.k. elnök A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Beszámoló a Magyarországi Tájházak Szövetsége 2010. évi tevékenységéről A Szövetség az eddigi működési rendjében, a regionális szervezés gyakorlatával tevékenykedett Alapszabálya szerint az Elnökség irányításával 2010-ben is. Az elnökségi üléseken áttekintettük az elkövetkező időszak feladatait, az elmúlt ülés óta történt eseményeket az alábbi helyszíneken: 2010. február 19. 2010. június 18. 2010. szeptember 3. 2010. december 10.
Szentendre Szihalom Kiskőrös Szentendre
Az elnökségi ülések határozatairól a Tájházi Hírlevélben tájékoztattuk a tagságot. Az ülésekhez kapcsolódóan tájházakat kerestünk fel (Szentistván, Kiskőrös). 2010. május 15-16. között igen zord időjárási viszonyok között zajlott a Múzeumok Majálisa a Múzeumkertben. Délelőtt a Nagytótfalui Tájház mutatkozott be népes csapattal – a Simor család vezetésével. A Dél-Dunántúli régiót – a hamarosan megnyíló lakócsai Tájház bemutatásával - Kapitány Orsolya elnökségi tagunk és az Orfűi Malom-múzeum gabona- és őrlemény – simogatója képviselte. Délután Budai Kinga csuhé-programja és Tábori Katalin fazekas foglalkozása (korongozás) vonzotta az egyre ritkuló közönséget. Kiadványaikkal képviseltette magát a Magyarlukafai Néprajzi Műhely, az Orfűi Malom Múzeum, Szentlászló község, és az Aggteleki Nemzeti Park. A mezőkövesdiek – Majnár Márti jóvoltából – énekeltek a mi sátrunknál is. Köszönjük! Két óra után elkezdett esni az eső, így hamarosan katasztrófa sújtotta területté vélt a múzeumkert. Felkereste sátrunkat Dr. Füzes Endre tiszteletbeli elnökünk, Dr. Bereczki Ibolya elnökünk, Dr. Szentpéteri Erzsébet, Kunkovács László etno-fotográfus, Ráday Mihály városvédő, és még sok régi ismerős. Fél hatig kitartottunk, addigra a közönség is elfogyott. A május 16-i szabadtéri programokat az eső és viharos szél miatt a szervezők lemondták. Köszönet a szombati nap önfeláldozó résztvevőinek. A határainkon túli magyar nyelvterületi tájházakkal tovább erősítettük kapcsolatainkat. A „Vajdasági magyar tájházak múltja, jelene és jövője XI.” konferenciára 2010. július 10-én került sor a vajdasági Tóthfaluban több mint 50 résztvevővel. Előadást tartott Dr. Bereczki Ibolya, Búzás Miklós, Silling Léda, Raj Rozália és Szablyár Péter. Az előadásokat követő vita során megfogal-mazódott egy A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám vajdasági tájházi szakmai érdekképviseleti civil szervezet létrehozásának igénye. Délután tájház látogatásokra került sor a helyi néprajzi gyűjteményben, majd a völgyesi- és a felsőhegyi házakba látogattunk. A völgyesi gyűjtemény megtekintése utáni vendéglátás meghitt pillanatai közepette Raj Rozália bejelentette a Vajdasági Magyar Tájházak Szövetségének megalakulását, amelynek szervezését Silling Léda vállalta. A Magyarországi Tájházak Szövetsége segítségét és szakmai támogatását Dr. Berecki Ibolya elnökünk ismét megerősítette. A szlovákiai magyar nyelvterület tájházai Nagyfödémesen találkoztak 2010. szeptember 8-án a „Hagyományok és értékek VIII.” című tradicionális szemináriumon, amelyet 25 fő részvételével a Nagyfödémesi Művelődési Központban rendeztek meg Dr. Danter Izabella kitűnő szervezésében. A X. Magyarországi Szlovák Tájház-vezetők Országos Konferenciáját 2010. április 10-én tartották Tatabánya-Bánhidán. A bánhidai Puskin Művelődési ház nagytermében megtartott konferencia első részében köszöntők hangzottak el (Fuzik János, Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Schmidt Csaba, Tatabánya alpolgármestere, Dr Németh Imre, Tatabánya-Bánhida Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Németh Erika Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály főigazgatója és Andó György (LEGATUM Kft)) részéről. Ezt követően Varga Noémi (OKM Közgyűjteményi Főosztály), Dr. Kemecsi Lajos tud. igazgató (SZNM), Szablyár Péter és Andó György tartott előadást. Ezt követően a résztvevők a közeli Bánhidai Szlovák Házat, és a Szent Mihály templomot keresték fel.. A Német Tájházak 4. Országos Találkozóját 2010. szeptember 11-én tartották Ófaluban, a művelődési házban, több mint száz lelkes résztvevővel. A zord időjárási (ömlő eső) körülményeket a meleg vendégszeretet és kitűnő szervezés feledtette (a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”-nak és Jaszmann Gabinak köszönhetően). Folytattuk a regionális találkozók szervezését. A VIII. Dél-dunántúli Regionális Találkozót és a felújított lakócsai horvát nemzetiségi tájház megnyitó ünnepségét 2010. június 4-én tartották a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a lakócsai iskola nagytermében. A tájház kiállításának megnyitó beszédét Dr. Bereczki Ibolya elnökünk tartotta, példaértékűnek minősítve a lakócsai tájház megmentésének és újramegnyitásának jelentőségét. A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Június 5-én került sor Tényőn az Észak-Dunántúli Regionális Tájház Találkozóra a 2010-évi Tényői Mulatságok keretében, a helyi önkormányzat és a civil szervezetek összefogásában. A Dél-alföldi Regionális Tájház Találkozó 2010. július 30-án, Szarvason került megrendezésre a Szárazmalom udvarán. A megjelenteket Babák Mihály Szarvas város polgármestere köszöntötte, majd a Felemelő század programról Dr. Bereczki ibolya tartott tájékoztatót. A szarvasi Szlovák tájház siralmas helyzetét Mótyán Tibor taglalta, majd Dr. Dénes Zoltán egyetemi docens ismertette az egyetemi képzés és a tájház-mozgalom együttműködésének lehetőségeit és iránymutató példáit. A találkozót kellemes kirándulás zárta a szarvasi tanyavilágba. A Közép-Magyarországi Regionális Találkozójáról Gyömrőn került sor 2010. október 16-án a Petőfi Sándor Művelődési Házban, 28 résztvevővel. Dr. Bereczki Ibolya a „Felemelő század” programjáról tartott előadását Csendes Krisztina, Vass Erika, Kovács Edina beszámolói, előadásai követték. A program a megújult Gyömrői tájház látogatásával és egy kitűnő ebéddel zárult. Az első Közép-Dunántúli Regionális Tájház-találkozót 2010. október 28-án tartották Paloznakon Czeglédy Ákos polgármester úr körültekintő szervezésében. A program csopaki kirándulással kezdődött (Plul Malom), majd a paloznaki tájház látogatásával folytatódott. A kitűnő ebéd után Szablyár Péter a Szövetség munkájáról, Dr. Csizmadia László a tájházak és a falusi turizmus összefüggéseiről tartott előadást. Czeglédi Ákos a paloznaki tájház működtetésének fenntarthatóságát taglalta. A Szövetség VIII. Országos Találkozóját 2010. szeptember 24-26. között rendezte Kiskőrösön, közel 70 fő részvételével a Petőfi Szülőháza és Emlékmúzeum munkatársainak kitűnő szervezésében. A szakmai napot a „Felemelő század” helyi időszaki kiállításának megnyitója előzte meg. A tartalmas előadásokat tartalmazó szakmai nap, az autóbuszos tanulmányi kirándulás és a kiegészítő rendezvények (borkóstolók, a Kiskőrösi Borünnep és Nemzetiségi napok, tájházi találkozó és vacsora) jól szolgálták a találkozó célkitűzéseit. Köszönet a szervezést irányító és lebonyolító Kispálné dr. Lucza Ilona igazgató asszonynak! A Szövetség elnökségi és FB tagjai rendszeresen részt vettek a tájházak rendezvényein, pályázati forrásokból megvalósult fejlesztések átadásain, kiállítás-megnyitóin. A Szövetség fennállása óta egyik legnagyobb rendezvénysorozatát bonyolította az NKA által támogatott „Felemelő század – A paraszti polgárosodás tárgyi A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám világa” időszaki és vándorkiállításaival. A 11 időszaki kiállítás és a 9 vándorkiállítási helyszín a hazai tájház mozgalom olyan egységes megjelenését tette lehetővé, amelyre eddig még nem került sor. A lebonyolítást a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről Dr. Bereczki Ibolya elnökünk fogta össze, a Szövetségi közreműködők munkáját Kapitány Orsolya és Dr. Szonda István irányította. A rendezvénysorozat 2011-re is átnyúlik, várhatóan az év végéig. A Tájházi Hírlevél négy alkalommal jelent meg az NKA támogatásával. Füzetei tájékoztattak a Szövetség programjairól (szakmai napok, regionális találkozók, országos találkozó, szakmai tanfolyamok), rendszeresen bemutat egy-egy tájházat, kiemelve annak sajátosságait. A Tájházi Hírlevél 2010. évi füzeteinek tartalmát az alábbi táblázat szemlélteti: Tartalom
2010/1
2010/2
2010/3
2010/4
Összesen
február
május
október
december
Oldalszám
40
56
60
36
192
Tanulmányok száma
3
2
4
2
11
Beszámoló eseményekről
3
8
13
6
30
Pályázatokról
1
1
0
0
2
Programajánló
0
1
2
0
3
Fotó
23
69
76
40
208
A megjelenés időpontja
A Tájházi Hírlevél a hagyományos nyomtatott formán kívül a világhálón is olvasható a www.skanzen.hu, ill. a Tájházszövetség honlapján a www.museum.hu/tajhaz címeken és a budaörsi Bleyer Jakab helytörténeti gyűjtemény www.heimatmuseum.hu. honlapján. Az „Év tájháza” pályázatot ebben az évben is meghirdettük. a csökmői és a kiskunhalasi tájházak vetélkedéséből a csökmői került ki győztesen a kiküldött bíráló bizottság egyöntetű véleménye alapján. A kitüntető díjat jelző táblát és a 100e Ft pénzjutalmat az Országos Találkozón vehették át a győztesek.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Tartalmas együttműködést folytattunk a főhatóságokkal és szakmai szervezetekkel, igény esetén szakanyagokat, rendelettervezeteket véleményeztünk. Esetenként nem sikerült álláspontunkat érvényesíteni (2/2010. OKM rendelet), ennek következményei a rendelet életbelépése óta érezhetőek. A Szövetség gazdálkodása ebben az évben kiegyensúlyozottabb volt, a szanálási folyamat sikeresen folytatódott. Az NCA működési támogatásának ismételt redukciója nem javította helyzetünket. A taglétszámunk nőtt, jogi tagjaink száma ismét meghaladja a százat (107), egyéni taglétszámunk 124 fő. A tagdíjfizetési fegyelem erősödött. Folytattuk a tájházak és a működtető szervezetek (Önkormányzatok, alapítványok, egyesületek) látogatását és személyes kapcsolatok kiépítését. A tájházaktól és fenntartóiktól kapott könyv-, prospektus- és digitális hordozók rendszerezésével létrejött Könyv- és dokumentációtár 2010. december 31-én 665 könyvet, kiadványt, CD-t tartalmaz. E sajátságos gyűjteményt Jósvafőről a Szentendrén létre jött Információs Központba szállítottuk, és ott megyei bontásban rendszereztük. A Szövetség változatlanul bírta az Oktatási- majd később a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bizalmát és támogatását, amelyre a jövőben is számítunk. Köszönet az elnökségi és FB-i tagok önfeláldozó munkájáért, tagjainknak az egyesülethez való hűségért. Szablyár Péter ügyv. elnök
Az Országos Találkozó résztvevői a dunapataji tájházban A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Magyarországi Tájházak Szövetsége
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2010. évről 1. Számviteli beszámoló A mérleg és közhasznú szervezeti eredmény-kimutatás az 1. sz. mellékletben.
2. Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési támogatásban nem részesültünk. 3. Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás A vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás a 2. sz. mellékletben
4. Cél szerinti juttatások kimutatása A Nemzeti Civil Alapprogramtól működési támogatásként 500e Ft-t, az SZJA 1 %-ból 120.524,- Ft-t kapott a Szövetség, az utóbbit a Tájházi hírlevél postaköltségeinek fedezésére fordítottuk. (Táblázatos összefoglalás a 3. sz. mellékletben).
5. Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, települési önkormányzati társulásoktól és mindezek szerveitől kapott támogatások mértéke Ilyen támogatásban nem részesültünk.
6. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, ill. összege A szervezet vezető tisztségviselőnek nem nyújtott juttatást. A Szövetségnél munkaviszonyban senki nem állt.
7. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló A Szövetség egyéni és jogi tagjai - a hazai tájház hálózat létesítése, fenntartása, gyűjteményeinek gyarapítása és védelme útján szolgálták a nevelés, oktatás, a képességfejlesztés és ismeret-terjesztés céljait az ország területén és a határainkon túli magyar nyelvterületen; - A tájházak közösségi funkcióinak bővítésével ezen intézmények fokozatosan a honismereti és helytörténeti tevékenység, a közösségi élet központjaivá váltak, turisztikai jelentőségük is nőtt; A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám - A tájházak építményeik és környezetük védelmével és megőrzésével meghatározó példájává váltak a műemlékek, védett településrészek értékeinek megőrzésének és a vendégforgalom szolgálatába állításának; A Szövetség -
-
-
-
-
A Tájházi Hírlevél című – évente négy alkalommal megjelenő – kiadványával rendszeresen tájékoztatta tagjait, a világháló segítségével az érdeklődőket a szakterület újdonságairól, a szakmai kérdésektől a pályázati lehetőségekig informálta tagjait; képzési rendszerével, országos találkozójával lehetőséget teremtett tagjai szakmai továbbképzésére és személyes kapcsolataik fejlesztésére, regionális találkozókkal az egyes régiók képviselőinek biztosított szakmai fórumot; a szakmai és felügyeleti szervekkel-szervezetekkel (OKM, FVM, NKA, Nemzeti Civil Alapprogram, Megyei Múzeumi Szervezetek, ICOM, Pulszky Társaság) fokozatosan kiépített kapcsolatrendszerrel megerősítette az érdek-képviseleti munka alapját. Az NKA által támogatott „XIX. Felemelő évszázad” programja időszaki-, és vándorkiállításaival tovább erősítette a hazai tájház hálózat jelentőségének elismertetését, közgyűjteményi-, közművelési rangjának emelését.
Jósvafő, 2011. február 21. Dr. Bereczki Ibolya sk. elnök
Szablyár Péter sk. ügyv. elnök
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám 1. sz. melléklet A mérleg és közhasznú szervezeti eredmény-kimutatás Magyarországi Tájházak Szövetsége 3758 Jósvafő, Dózsa György u.3.; Adószám: 18441608-1-05 Kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának mérlege 2010.év adatok E Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) helyesbítései
a
b
c
d
Tárgyév e
1 2 3 3 5 6 7 8 9 10
A. I. II. III. IV.
Befektetett eszközök /2-5.sorok/ IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE
172
276
172
276
B. I. II. III. IV.
Forgóeszközök /7-10.sorok/ KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPIROK PÉNZESZKÖZÖK
513
913
497
631
16
282
11 12 13 14 15 16 17
C.
Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK /AKTÍVÁK/ ÖSSZESEN /1.+6.+11.sor/ Saját tőke /14-19.sorok/ INDULÓ TŐKE/JEGYZETT TŐKE TŐKEVÁLTOZÁS/EREDMÉNY LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből) Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből
685
1 189
-3 113
-720
598
598
-1 760
-3 711
-1 951
2 393
3 798
1 909
3 798
1 909
685
1 189
18 19 20 21 22 23 24 25
D. I. IV. V. VI. VII. VIII. E. F. II. III. G.
Céltartalékok Kötelezettségek /22-23.sorok/ HOSSZÚ LEJÁRATRA KAPOTT KÖLCSÖNÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK /PASSZÍVÁK/ ÖSSZESEN /13.20.+21.+24. sor/
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Magyarországi Tájházak Szövetsége 3758 Jósvafő, Dózsa György u.3. Adószám: 18441608-1-05 Bírósági nyilvántartási szám: Pk.63.434/2002
Kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának eredménykimutatása 2010.év adatok E Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) helyesbítései
Tárgyév
c
d
e
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
b A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (1.+2.+3.+4.+5.) 1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetéstől c) helyi önkormányzattól d) társadalombiztosítástól e) egyéb, ebből 1%.................................. 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel
12
B. Vállalkozási tevékenység bevétele
13
C. Összes bevétel (A.+B.) D. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.) 1. Anyagjellegű ráfordítások 2. Személyi jellegű ráfordítások 3. Értékcsökkenési leírás 4. Egyéb ráfordítások 5. Pénzügyi műveletek ráfordításai 6. Rendkívüli ráfordítások E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.+5.+6.) 1.Anyagjellegűú ráfordítások 2.Személyi jellegű ráfordítások
a
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
4 600
5 848
73
120
73
120
2 882
1 369
177
2 463
1 466
1 895
2
1
4 600
5 848
6 551
3 455
5 908
2 818
464
184
69
338
110
115
0
0
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám 24 25 26 27
3.Értékcsökkenési leírás 4.Egyéb ráfordítások 5.Pénzügyi műveletek ráfordításai 6.Rendkívüli ráfordítások T1715/D r.sz.nyomt. Magyarországi Tájházak Szövetsége 3758 Jósvafő, Dózsa György u.3. Adószám: 18441608-1-05 Bírósági nyilvántartási szám: Pl.63.434/2002 Kettős köynvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának eredménykimutatása 2010.év adatok E Ftban
28 29 30 31 32
F. Összes ráfordítás (D.+E.) G. Adózás előtti eredmény (B.-E.) H. Adófizetési kötelezettség I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G.-H.) J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A.-D.)
6 551
3 455
-1 951
2 393
Tájékoztató adatok 33 34 35 36 37 38 39 40 41
184 148 148
A. Személyi jellegű ráfordítások 1. Bérköltség ebből: megbízási díjak tiszteletdíjak 2.Személyi jellegű egyéb kifizetések 3.Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások C. Továbbutalási céllal kapott támogatás D. Továbbutalt támogatás
36
Kelt: Jósvafő, 2011.február 7. P.H.
a szervezet képviselője
1715/D.r.sz.nyomt.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám 2. sz. melléklet
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás KIMUTATÁS a vagyon felhasználásáról 2010.év
Megnevezés
Előző évi összeg
Tárgyévi összeg
eFt
eFt
Induló tőke Tőkeváltozás Lekötött tartalék Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény közh.tev.tárgyévi eredménye váll.tev. tárgyévi eredménye Egyéb
598 -1760 0 0 -1951 -1951 0 0
Változás %
598 -3711 0 0 2393 2393 0 0
eFt 0 111 0 0 123 123 0 0
0 1951 0 0 4344 4344 0 0
3.sz. melléklet KIMUTATÁS a kapott támogatásokról 2010.év Juttatás megnevezése Központi költségvetési szervtől Nemzeti Civil Alapprogram EGT/Norvég F.M.ÖKOTÁRS Csökmő Önkormányzat SZJA 1%-a (APEH) ÖSSZESEN
Támogatott cél
Működési támogatás
Támogatás összege (Ft) Előző évi Tárgyévi
%
578 581
704 997
22
Tájházi Akadémia 2009
2 338 922
613 913
-74
Év Tájháza díj Tájházi Hírlevél postaköltsége
0 73 062 2 990 565
50 000 120 524 1 489 434
100 65 -50
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám A Magyarországi Tájházak Szövetségének 2011. évi munkaterve Esemény
Helyszín
Közgyűlés I. Elnökségi ülés II. Elnökségi ülés III. Elnökségi ülés IV. Elnökségi ülés
Szentendre Szentendre Paloznak Noszvaj Fertőszéplak
6. 7.
V. Elnökségi ülés IX. Országos Találkozó
Gyömrő Fertőszéplak
8.
Szlovák Tájház vezetők Országos Találkozója Szlovák tájházak regionális találkozója Kovács Edina esküvője Múzeumok Majálisa
Sámsonháza
április 16.
Andó György
Tótkomlós
október ?
Andó György
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
É-Dunántúli Reg. Fórum D-Dunántúli Reg. Fórum Közép-Dunántúli Reg. Fórum Közép-Magyarországi Reg. Fórum K-Mao-i Regionális Fórum É-Mao-i Regionális Fórum D-Alföldi Regionális Fórum Önkéntes képzés (NCA) Szlovákiai tájház találkozó „Hagyomány és érték” „ 12. Vajdasági magyar tájházak múltja, jelene, jövője” Vándorkiállítás („Felemelő…) Vándorkiállítás („Felemelő…) Vándorkiállítás („Felemelő…) Vándorkiállítás („Felemelő…)
Gyömrő NEMZETI MÚZEUM Szombathely Nagymányok Bakonybél (?), Szentgál (?) Gyömrő
Időpont
Felelős
április 9. február 18. május 6. július 1. szeptember 22.
Szablyár Péter Szablyár Péter Czeglédi Ákos Majnár Márti Horváth Attila+né november 18. Kovács Edina szeptember 22, Horváth Attiláné 23, 24, 25.
május 14. május 21 – 22. ? június 4 október
Kovács Edina Kovács Edina (Szablyár Péter) Horváth Attila Kapitány Orsi Czeglédi Ákos
november
Kovács Edina
Jósvafő Csökmő Régiókban Szenc
október július július 29. június-július szeptember 7.
Bősze Katalin Szablyár Péter Szonda István Majnár Márti Danter Izabella
Tiszakálmánfalva
Szeptember 17.
Fertőszéplak Gyomaendrőd Jósvafő Sóstói Múzeumfalu
január-február február-március március-április május-július
Nagy István Raj Rozália Horváth Attiláné Dr. Szonda István Szablyár Péter Nagyné Bősze Kati
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám MAGYARORSZÁGI TÁJHÁZAK SZÖVETSÉGE költségterve 2011. évre 2010. évi 2010. évi terv (e Ft) tény (e Ft)
2011. évi terv
Megj.
1560
ügyvezető
379 0
ügyvezető
0
148 36 36 0
0
0
71
150
96
120
0 0 0 350 2.800
1359 0 0 269 1285
1500 0 300 250 1600
200 3.500
262 3455
0 5780
1.900
1895
2000
300
2584
1000
1.300
1369
2780
3.500
5848
5780
Kiadások Személyi juttatások Járulékok ebből:Tb járulék ebből : munkaadói járulék Dologi és egyéb kiadások anyag és készl. beszerzések szolgáltatások közüzemi díjak szállítás, utazás telefon, posta egyéb folyó kiadás egyéb kiadások tárgyi. eszk. besz. Kiadások összesen
0 0
Bevételek Tagdíjbevételek Alaptev. műk. bevételei Pályázat útján elnyert támogatások Bevételek összesen:
„Felemelő évszázad” NKA (TVI), NCA (műk.) NCA (Önk.)
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Kiállítás megnyitó Budaörsön A „Felemelő század”… tematikus év tájházi rendezvénysorozat keretében a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben berendezett „Ipari és kereskedelmi vállalkozások Budaörsön a 19. század második felében” című időszaki kiállítás megnyitójára 2011. március 4-én került sor. A kiállítást Csendes Krisztina muzeológus rendezte, jelentős helyi támogatással és áldozatkész adományozók segítségével. A kiállítás egyik (nagyobb) termében egy szatócsbolt és néhány helyi ipar (pezsgőgyártás, piktortégla gyártás, keserűvíz palackozás), a másik (kisebbik) termében egy asztalosműhely szerszámait és gyalupadját mutatták be. A megjelenteket Ritter Imre, a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte, köszönetet mondva a kiállítás létrehozásában résztvevőknek. Szablyár Péter megnyitójában hagyományápolás, identitástudat ellentmondásainak görbe tükrébe.
a tájházak, a helyi közösségek, a összefüggéseit helyezte a mai kor
Az időszaki kiállítást Csendes Krisztina mutatta be a szép számú érdeklődőnek. A program után kellemes vacsorán vettünk részt a Szikla Falatozó és Pince hangulatos nagytermében. A Szövetséget Dr. Bereczki Ibolya elnök, Dr. Füzes Endre tiszteletbeli elnök, Kapitány Orsolya elnökségi tag (Dunán-túli projekt-koordinátor) és Jaszmann Gabi (német nemzetiségi tájházak országos koordinátora) képviselte. A megnyitón megjelent Wittinghoff Tamás (Budaörs polgármestere), Keller László országgyűlési képviselő, Dr. Kovács József (a Helytörténeti Gyűjtemény alapítója), és Heinek Ottó (az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke).
Ritter Imre és Wittinghoff Tamás
Csendes Krisztina
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám
A szatócs bolt
Az asztalos műhely
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Tájházak új generációja Amikor egy Tordasról érkezett levélben egy létesítendő tájház építési terveinek dokumentumait, rajzait találtam, vegyes érzelmeket keltett bennem. Tájház új épületben? Azután eltelt néhány hónap, és megérkezett a meghívó a tájház felavatására. A Budapest közelében fekvő településről más többször olvastam, hallottam, igen jól működő civil életről, buzgó lokálpatriótákról, lelkes, tenni akaró emberekről. Ezek szerint tehát nekik is sikerült! Amikor azután megérkezett a beszámoló a tájházról, egyértelművé vált számomra, hogy a hazai tájház mozgalomban egy új fejezet nyílik. Ezt azok települések fogják jegyezni, ahol egyetlen olyan épület sem maradt, ahol a féltve őrzött, összegyűjtött relikviákat kiállíthatják. Ezért újat emelnek, hogy keretet adjanak annak a közösségi életnek, amelynek hajszálgyökerei valahol ezekhez, ahol híd épülhessen a múlt és a jelen közé! Biztosan lesznek fanyalgók, nevezéktani vitát kezdeményezők, de az élet ettől ezekben az újsütetű intézményekben tovább fog bonyolódni, reményeink szerint a közösségek megelégedésére, önmagukra találásuk helyszíneként! Úgy legyen!
A Tordasi tájház A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám
A „Hangya tájház” engedélyezési terve
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám A tordasi tájház születése - Toman Ilona A Tordas Értékmegőrző-fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület 2008 májusában rakta le az alapkövét a tájháznak, amely nagyrészt önkéntes, társadalmi munkában épült fel, a falubeliek hétvégi összefogásával. A féltve őrzött berendezési tárgyakat pedig úgy adogatták össze a falubeliek. A szép kis háromosztatú házat ugyan szlováknak nevezik az egykor betelepedett, mára elmagyarosodott tótok emlékére, de nem különbözik a parasztházként ismert bármely más régi falusi háztól. Hacsak abban nem, hogy komoly alappal, mai technológiával, a Tordason megőrzött HANGYA szellemben épült. A Tordas Értékmegőrző-fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület 2010. szeptember 25-én (szombat) 15 órakor − a Tordasi Csárda tőszomszédságában − tisztelettel és nagy szeretettel adta át Tordasnak és az itt lakóknak a közös erővel felépített HANGYA Tájházat. Tordas első okmánya 1235-ben keletkezett. A XIV. századi falu lakóhelye a nyugati domb enyhe lejtőin (a mai temető felett) helyezkedett el. A török hódoltság alatt falunkkal a pusztítás végzett. A valamikori házak nyomait a dombhát lejtőin egy-egy bemélyedés jelzi. A falu újraépítésének első dokumentuma az 1713-ban írt úrbéri szerződés, mely teljes vallásszabadságot biztosított a letelepedőknek, 70 évvel megelőzve II. József türelmi rendeletét. Az új honfoglalók főleg felvidéki tótok: Nyitra, Turóc és Pozsony megyéből jöttek. Wünscher Frigyes: TORDAS, a BALOGH ELEMÉR SZÖVETKEZETI MINTAFALU című könyvében közölt, 1797-ből származó térkép kétségtelen bizonyíték – írja –, Görcs András és Pintér István házai a legrégebbi épületek. Pintér István 1820 körül épült házának az említett HANGYA-könyv szerinti leírása minta volt a tájház építésénél. A házak alakja kivétel nélkül nyeregtetős, 30-40 cm eresztávolságra ugrik előre. A régebbi házaknál tornác nincsen. Az első szoba az utca felől számolva ún. tisztaszoba, itt öltözködtek ünnepélyes alkalmakkor és a család jobb ruháit is itt tartották. Ezután következett a jellegzetes konyha pitvarral (előszobaféle), innen nyílt a ház lakás céljára szolgáló részének egyetlen bejárata. A bejárattal szemben a konyha. A pitvar és a konyha közötti szabad nyílást mestergerendával hidalták át. Erre erősítették a „fazekas deszkát”, melyre cserépedényeket, vásári tányérokat helyeztek. A konyha utca felőli válaszfalához építették a tűzhelyet. A konyha után következő szoba hálóhelyiségül szolgált. A házak falait rendszerint úgy kívül, mint belül fehérre meszelték. A ház végén, elöl nyitott csűr, pajta található. A tordasi tót gazdasági épületek helyét, szerkezetét, méretét első sorban a gazdálkodás típusa határozta meg. A A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám lakóépületek átlagos méreténél nagyobbak voltak, főként szélesebbek s lényegesen magasabbak. Egyszerű berendezése az alapvető életfunkciók kiegészítését szolgálta. A földművelés legfontosabb terménye a gabona, amelyet egyszerre, nagy mennyiségben kellett elraktározni. A legnagyobb mezőgazdasági jellegű építményünk a szálas gabona, illetve a széna tárolására alkalmas csűr vagy más néven pajta. Alaprajzilag két fontos részre tagolódik. A pajta fiókjaiban raktározták a szálas gabonát vagy takarmányt. A csűr „piacán”, szabad helyet hagytak közlekedésre, munkára. Ott csépelték ki a gabonát. Leggyakoribb esetben téglalap alaprajzzal építették. A csűrökön eredetileg nem voltak kapuszárnyak. A 2010-ben épült tordasi tájház pajtájában az idősebb emberek által még megőrzött gazdálkodási eszközök és gépek kaptak helyet. Legértékesebb a XIX. századi mángorlógép. Cifka János, a Tordas Értékmegőrző- fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke a tájház 2008. májusi alapkőletételénél hangsúlyozta: „Ez a Tájház arra hivatott, hogy az emlékeket összegyűjtsük, kiállítsuk, bemutassuk, hiszen az elmúlt évszázadok szokásaira, az itt élők életmódjára egyre kevesebben emlékeznek.” A nagy összefogással történő építéssel a tordasi lokálpatrióták megteremtették részint a közösségteremtő hagyomány őrzését, részint egy valóságos helyi múzeum létrehozását, azaz tájház születését. Bizonyítja, hogy a XX. század elején elnyert HANGYA szövetkezeti mintafalu főbb középületei és közművei, itt társadalmi összefogással épültek. A HANGYA szellem élő erejének tanúsága, hogy a 2010. év a magyar HANGYA SZÖVETKEZÉS, „a vidék magyarsága gazdasági gyarapodását szolgáló tevékenysége” Magyar Örökség Díjban részesült. Örömmel üdvözöljük a közös erővel felépített tordasi HANGYA Tájházban.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám
Tájház belső
Ahogy a nagykönyvben meg van írva: az avatás pillanatai
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Nem mondtunk csütörtököt! - Vaskó Istvánné Hajdúszoboszló kevés megmaradt műemlékének egyike a Vasvári Pál utca 40 alatt álló, a városban Czeglédy házként ismert épület. A pusztuló épületet két évtizede vásároltuk meg, többször renováltattuk. Utoljára a Tájházak a közösségért pályázaton nyert támogatás felhasználásával teljesen felújítottuk, és berendeztük. Megkaptuk a működési engedélyt, azóta Gazdaház Múzeum elnevezéssel egész éven át működik. Állandó kiállítása, melynek címe: Köpöly nadály, frászkarika a népélet tárgyainak bemutatása mellett a népi gyógyítás, a gyógynövények megismertetésével foglalkozik. A látogatók – különösen a gyerekek - a legegyszerűbb eszközökre, az azokkal végzett munkára is rácsodálkoztak, hisz a mai mindennapi életünktől olyan távol esnek ezek a dolgok. Gyakran megfordultak nálunk iskoláscsoportok, és a velük érkező pedagógusok támogatólag nyilatkoztak, szívesen részt vennének a gyerekekkel a foglalkozásokon is. A Gazdaház meglehetősen távol esik a városközponttól és az iskoláktól, ezért csak a szervezett csoportok látogatásában bízhattunk. Kidolgoztunk egy, a honés népismeret tantárgyhoz is kapcsolható programsorozatot, amelyet eredetileg a délelőtti tanítás óráira terveztünk, aztán - egyeztetve a pedagógusokkal délutánra módosítottuk az időpontot, és a havi egy bemutatót heti gyakoriságra változtattuk. Így alakult ki az az öt alkalomból álló bemutató, aminek címe, utalva az időpontra, Csütörtököt mondunk! Amikor már a szabadban is eltölthető az idő, a ház előtt, a kút mellett „dolgozunk” –hisz ezek szabadtéri munkák voltak- a grádicsos kamra lépcsőjén és padokon ülhetnek a gyerekek. A résztvevők számára így közvetlenül megtapasztalhatóvá tesszük a hagyományos háztartási munkákat. A gyerekek maguk is végzik a munkát, minden tárgy kézbe vehető, használható. Nem csak a munkafolyamatot, hanem a munka eredményét is bemutatjuk, ha az ehető, kóstolni is lehet. Az témához kapcsolódó kérdésekkel feladatlapot készítettünk, aminek segítségével az elhangzottakat visszakérdezzük. A gyerekek nagy élvezettel válaszoltak, hisz nem osztályzatért, elismerésért felelhettek. A hajdúszoboszlói gyermekek számára mind a látogatás, mind a programokon való részvétel ingyenes. Ez annak köszönhető, hogy a saját munkánkat ajándékként adjuk a gyerekeknek, a szükséges eszközöket és anyagokat pedig a város által kiírt pályázaton nyert támogatásból sikerült fedeznünk. Magánszemélyként sajnos a pályázaton nem indulhattunk volna, de sikerült megnyernünk a Hajdúszoboszlói Városszépítő Egyesület egyetértő támogatását, A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám és az összeállított programunkkal, mint jogi személy pályázott, így módunk volt az egész programsorozatot szinte teljesen az elképzeltek szerint lebonyolítani. Az Egyesület támogatásának hozadéka volt még az is, hogy a programról írt beszámolónkat és a képeket közzétették a honlapjukon minden alkalommal. Ugyanott a kapcsolódó feladatlap és egy héttel később azok megoldása is megjelenhetett. A programok tervezésénél figyelembe vettem, hogy az iskoláktól 15-20 percnyi tempós gyaloglással lehet hozzánk érni, tehát ha egy órásra tervezzük a gyerekek kirándulását, a programunkra mintegy 20 percük jut. Első hallásra kevésnek tűnt, de azt is szerettük volna, hogy a délutáni 3 órányi idő alatt minél több csoportot fogadhassunk, mert egyszerre nem tudunk 20-25 személynél többet fogadni, foglalkoztatni, nekik élményt nyújtani, azon kívül az előkészület is szinte ugyanakkora, akár egy, akár több csoportra számíthatunk. Egyeztettük tehát az iskolákkal, melyik 20 perces időtartamot kívánják választani, s ehhez az előjegyzéshez mindannyian igyekeztünk tartani magunkat. Meg kellett oldanunk, hogy az első ideérkező csoport ugyanazt a programot élvezhesse végig, mint az utolsó, tehát alaposan fel kellett készülni, és fegyelmezetten tartani a feszített tempót. Aki vezetett már programot úgy, hogy korábban sosem állt osztálynyi gyerek előtt, el tudja képzelni milyen lámpalázzal készültem. Szeptember 23.
A mák megtisztítása, a lekvár főzés
A kertben termeltünk mákot, egy kosárnyi mákgubót meghagytunk a bemutatóra, ez rendben volt. A lekvár viszont nem készül el azonnal, tehát a bemutatót megelőzően egy üst lekvárt annak rendje módja szerint fél mázsa szilvából másfél nap alatt megfőztem. Üvegekbe töltöttem, szárazdunsztba raktam. Nem nagyon volt a piacon gyümölcs a rossz időjárás miatt, tehát megeskettem az árust, hogy csütörtök reggelre a másik fél mázsa szilvát hozza. Hozta. A délelőtt azzal telt, hogy a szilvát magvaltuk, és főzni kezdtük, szépen lassan, kavargatva az üstben. Az asztalra kiraktam a mákkal telt tálat, néhány felnyitott mákgubót, tálkányi mákszemet. Egy edényben pár kilónyi megmosott szilvát, üvegekben a korábban megfőzött lekvárt, aszalt szilvát, néhány felkarikázott kiflit, egy jól lezárt üvegben erjedt szilvacefrét.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám
Ilyen a cefre
Fő a lekvár
14.00 órakor nagyon pontosan megérkezett az első csoport, óvodások, akik megcsodálták a mákgubót, még hangszernek is használták, megkóstolták a kiflivel a kész lekvárt, a fővésben lévőt, beleszagoltak a cefrés üvegbe, és nagy élvezettel kavargatták az üstben fortyogó, készülő lekvárt. 14.20-kor megjöttek az iskolások, harmadik osztályosok harmincan. A forgatókönyv csak annyiban módosult, hogy nekik már sokkal több információt mondhattam el, beszéltünk a mák eredetéről, a felhasználásáról, Kabay János hajdúnánási születésű vegyészről, aki kidolgozta a száraz mákhajból a gyógyszeralapanyag kivonásának módszerét. Szóba került a szilva termőhelye, felhasználása, a hagyományos módon főzött lekvár jellemzői – és persze a fő attrakció, a kóstolás, a kavargatás, a tűz igazgatása. Ezen a délutánon 93 gyerek fordult meg nálunk két óra hossza alatt. Szeptember 30. Szappanfőzés A szükséges zsiradék kikerült a ház körül, a habzó szódát 20 kg-os kiszerelésben sikerült vásárolni, ez a mennyiség több évre elegendő. Előző hét végén természetesen szappanfőzés, hogy kész háziszappant is mutathassunk. A szappanfőző lábos eredeti, mióta az eszemet tudom, édesanyám mindig ebben főzte a szappant. Előkészítettük a mosóteknőt, benne a deszka, sulykoló, a teknő végén a szappan, kosárban a szapulni való ruha, rajta az ízikcsutka hamu, a lúgozáshoz, az asztalon mángorló és nyújtófa. A szappan hozzávalói, a kész szappan, és az elkészített hamulúg üvegben, a szappan öntőforma az asztalon. Amikor a gyerekek megérkeztek a tűzhelyen főtt a szappan az egyik edényben, egy fazékban pedig hamulúgot készítettem. A szappanfőzés veszélyes mesterség, ezért ez volt az az alkalom, amikor nem dolgozhattak velem, csak nézhették tisztes távolból magát a főzést, a lúg tollpróbáját. A mosást, sulykolást, mángorlást viszont kipróbálhatták mind a nyolcvanhárman. Október 7. A szövés Az a 64 gyerek, aki a Gönczy és a Thököly iskolákból érkezett mindjárt a Gazdaház bejáratánál bebizonyította, hogy tud szőni: a fiúk sövényt készítettek A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám vastag ágak közé hajtogatott vékony vesszőkből, a lányok pedig a földbe állított, 7000 évvel ezelőtt is hasonló formában használt kősúlyos „szövőszéken” szőttek, ágakat bújtattak a függőleges láncfonalak közé.
Készül a sövénykerítés
A kősúlyos szövőszék
Hideg volt, így nem maradtunk az udvaron, a Gazdaház kemencével befűtött nagyobbik szobájában ültek a gyerekek a padokra, de a kemencepadkán is jutott néhányuknak hely. Beszéltünk a nem szőtt textilekről, a nemezről, a filcről, az egy szállal képzett textilekről; példaként megnézték a kötött és a horgolt anyagot. Felsoroltuk az alapanyagokat, a gyapjút, a lent, a gyapotot, a kendert, a kender feldolgozásának munkaműveleteit. El is szavalták Petőfi: Arany Lacinak című versét „Vagy tán azt az embert, ki amott a kendert áztatóba hordja?” Megnézték a gerebent, legombolyítottak egy-egy motring fonalat a gombolyítóval, megnézték-tapogatták a régi szőtteseket, a különböző újfajta textileket, a gyapjút, a vásznat, a bársonyt, a hernyóselymet, a műselymet, a műszálas anyagot, a fémszálas anyagot. Megvizsgáltuk, hogyan, miből lehet megállapítani az ismeretlen összetételű textilek fajtáját. Megnézték az egyszerű szövőeszközök, a szádfa, a keret, a tábla használatát. Végezetül játszottunk kicsit a fonalakkal is, bár igen kevés idő maradt a fonalbaba elkészítésére. Október 14. A kukorica Igazi nagyüzem volt a Gazdaházban. Több mint kétszáz (!) gyermek fordult meg nálunk mintegy három óra alatt. Már előre látszott az eddigi tapasztalatok alapján, hogy képtelenség hét csoportban kétszáz gyereknek úgy megoldani a bemutatót, a munkát, hogy élményt nyújtsunk. Segítségül hívtam Jenei Károlyné Marika néni csuhéfonót. Kevés kukoricánk termett, így a programhoz szükséges lefosztatlan csöves kukoricát Magyar Elek, szoboszlói gazda adta. A gyerekek
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám kipróbálhatták a kukoricafosztást, majd a morzsolást kézzel és egy réges-régi morzsolóval. Úgy vetettünk másodvetés (100 napos) kukoricát, hogy ekkorra még legyen zöld, virágzó, csövet hozó növény, ezt is megcsodálták (Hú, ez ekkora?!) a címerét, a selymét, a gyökérrendszerét, a különböző fajta kukoricákat, a csemege, a takarmány, és a pattogatni való tengeriket. Szót ejtettünk a kukorica származásáról, hozzánk vezető útjáról, a termesztéséről, a betakarításáról, annak eszközeiről, és a kukoricafosztók hangulatáról. Meg is kóstolhatták a pattogatott kukoricát, és a pirított kukoricát. A morzsolót kipróbálták: a lemorzsolt csutkájukat átvitték a másik asztalhoz, ahol Marika néni megmutatta szépséges kész munkáit, beszélt a csuhéfonásról, a gyerekekkel közösen csigabigát készített a lemorzsolt csutkából, és a csuhéból. Ezeket az alkotók magukkal is vitték. Nagyon ki volt számolva az idő, így a kérdésekre, azok megválaszolására már nem volt mód.
A morzsolást figyelő gyerekek
Marika néni a gyerekekkel
Október 21. Káposzta savanyítás
Eredetileg csupán a káposzta savanyításáról lett volna szó, de mert ez volt az év talán utolsó napsütéses csütörtöki napja, ezért több tartósítási módszert nézhetett meg az a 46 gyerek, aki felkereste a Gazdaházat. Az asztalra kikészítettem a füstölt szalonnát, a sóban eltett zöldséget, a szárított gyógynövényeket, aszalt gyümölcsöket, tartósítószereket, a hordós káposzta fűszereit, a fejes káposztákat, a káposztagyalut. Szó esett a hagyományos tartósításról, a sózásról, a füstölésről, a szárításról, az aszalásról, a savanyításról, és a most általánosan használt, vegyszerek alkalmazásával elért módokról, az ecettel, cukorral tartósításról, kandírozásról és a savanyúság készítésről. A régi, kaszapengés káposztagyalun legyalult, megsózott, fűszerezett káposztát a gyerekek felváltva csömöszölték a A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám hordócskába, közben az épp ráérők élvezettel ropogtatták a káposztatorzsákat, és megkóstolhatták az aszalt almát, a mazsolát, a kandírozott narancshéjat.
A hordós káposzta fűszerei Nagyon jó visszajelzéseket kaptam, a gyerekek, és a pedagógusok folytatni akarják, jönni akarnak hozzánk. Iskolányi gyerek fordult meg nálunk, azt hiszem ez nem lebecsülendő "haszon". Nem áltatom magam, a siker egyik tényezője az is, hogy a város pályázata és a Hajdúszoboszlói Városszépítő Egyesület közreműködésével ingyenes lehetett az egész a gyerekek számára. Partner volt városunk írott újságja a Hajdúszoboszló, és az elektronikus lap a Szoboszlói Színes. Utóbbi minden alkalomról beszámolt, közzétéve a kérdéssort is. Jó tapasztalat volt a múlt év, kicsit módosítva a programokat, idén is folytatni akarjuk, de kétszer: tavasszal és ősszel 5-6 alkalmat terveztünk. Nem teljesen egyforma sorozatot, hisz vannak olyan munkák amelyek az év bármely szakában végezhetőek, ám a csirke keltetés a tavaszhoz, a befőzés a nyárhoz, a lekvár főzés az őszhöz kötődik. Igyekszünk azonban betartani a munkák hagyományos rendjét: a szappanfőzés bármely időszakban történhet, de a rendes ideje a disznóvágás és a Húsvét között, amikor kész a szőtt vászon is – tehát ez a tavaszi sorozatba kerül. A sorozat két-két elemét, akárcsak a múlt évi utolsó alkalommal, össze is vonhatjuk, ahogyan az időjárás kívánja, hisz mondták a régiek: Az idő a gazda! Tervezett programjaink: Keltetés: bemutatjuk magát a keltetőgépet, a kotlót, a fészket, a keltetés egyéb kellékeit, és úgy időzítjük a keltetést, hogy a csirkék éppen aznap keljenek ki. A keltetőt villanyégők melegítik, tehát világítás is van, a gyerekek a kikelés folyamatát, a kikelt csirkéket is láthatják. A
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám keltetéshez a hagyományos magyar fajta (erdélyi kopasznyakú) tojását használjuk fel Szövés: A szövés folyamata, a felvetés, a különböző szövési módszerek bemutatása. A gyerekek szőhetnek rongyszőnyeget a szövőszéken, de szövőkereten, táblán maguk is készítenek felvetést, játék fonallal, fonalbaba készítés (az elkészített munkájukat magukkal vihetik.) Szappanfőzés: A hamulúg készítése, a szappan összetevői, a szappan főzése, a kész szappan, a kezelése. A mosás története, mosóanyagok, mosás teknőben, a szapulás, a sulykoló a mángorló használata. Sár agyag: A sár használata, a vályog taposása, formázása, agyagtégla készítése, 2-3 fős csoportokban kb. 20 cm magas, vesszővázas kemence formázása, készítése, annak tapasztása. Befőzés: A hozzávalók megtisztítása, a fűszerezés, az üvegbe rakás, felöntő lé készítése. A hőkezelés, tartósítás. Gyógynövények bemutatása, elkészítése szárításra, felhasználási módjai bemutatása. Aszalás, paradicsomfőzés Gyümölcsök előkészítése az aszaláshoz, aszalás napon, kereten, kemencében. A paradicsom megtisztítása, főzése üstben, fával fűtött üstházban, a főtt paradicsom passzírozása, üvegbe töltése, tartósítás dunsztolással. Mák betakarítása, lekvár főzés A gubók felnyitása, a mák kiszedése és megtisztítása. A gyümölcsök előkészítése aszaláshoz, lekvár főzéshez, lekvár főzés üstben, fával fűtött üstházban. A mák, az aszalt gyümölcs felhasználásának bemutatása. A gyógynövények előkészítése szárításhoz. Kukoricafosztás A kukorica csuhéjának a fosztása, csöves kukorica morzsolása kézi morzsolókkal, darálás. A kukoricacsutkából és csuhéból, rongyból csutkababák készítése. A kukoricaszárból kiskocsi, tehénke készítése. A gyerekek az elkészített játékokat elvihetik. A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám Káposztasavanyítás A káposzta előkészítése a feldolgozáshoz, a káposzta gyalulása, ízesítése, a savanyítás folyamata, az elkészült savanyú káposzta felhasználásának bemutatása. Az első program március-áprilisban a keltetés lesz, aztán a többit úgy vesszük sorra, hogy az utolsó tavaszi-nyári alkalom lehetőleg a vakációt megelőző napra essen, a szeptemberben kezdődő tanév első csütörtökén pedig kezdjük a nyári-őszi munkák sorát.
Lekvárkóstolás
Közeledik a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlása
SZJA 1 %-a
A rendelkező nyilatkozat kitöltésénél adja meg Szövetségünk adószámát:
18441608-1-05 „Házunk tája – tájunk háza” A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja
Tájházi Hírlevél – 2011. 1. szám
Tartalom MEGHÍVÓ Közgyűlésre Beszámoló a Magyarországi Tájházak Szövetsége 2010. évi tevékenységéről Közhasznúsági Jelentése a 2010. évről A Magyarországi Tájházak Szövetségének 2011. évi munkaterve Magyarországi Tájházak Szövetsége költségterve a 2011. évre Kiállítás megnyitó Budaörsön Tájházak új generációja A tordasi tájház születése Nem mondtunk csütörtököt! A személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlása
A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja