Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat
Tájékoztató a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 2013. december 1. - 2014. február 28. közötti időszakban a Tisza szegedi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 2014. február 28-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések.
1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 2013. december 1-től 2014. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére, a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 118,1 mm, a szegedi vízgyűjtőre pedig csak 84,3 mm csapadék hullott. Ez a két érték mindkét vízgyűjtőn elmarad az elmúlt 28 év átlagértékétől, ami Tokajnál 126,3 mm, annak 93,5 %-a, Szegednél 165,7 mm, annak csak 50,9 %a. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy átlagot kevéssel meghaladó érték mindkét vízgyűjtőn januárban volt, a február átlagosnak mondható, de a december nagyon száraz, a Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos érték 27%-a, a Szeged feletti vízgyűjtőn csak a 19,5 %-a esett.
csapadék [mm]
csapadék [mm]
80
2013-2014
70
Sokéves átlag
260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
60 50 40 30 20 10 0 Dec.
Jan.
Febr.
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
1. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza tokaji vízgyűjtőjén
2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza tokaji vízgyűjtőjén
1
csapadék [mm]
csapadék [mm]
80
260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2013-2014
70
Sokéves átlag
60 50 40 30 20 10 0 Dec.
Jan.
Febr.
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
3. ábra. Havi csapadék értékek a Tisza szegedi vízgyűjtőjén
4. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza szegedi vízgyűjtőjén
Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első harmadát szárazság jellemezte, decemberben jóval a sokéves átlag alatti csapadék hullott, amit az átlagosnál kissé nedvesebb január, majd egy közepesen csapadékos február követett. (Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.)
2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő Felső – Tisza Szamos Bodrog Körösök Maros
2013. december [oC] -1,3 (-1,0) -0,4 (-0,5) 0,2 (-0,4) 0,8 ( 0,2) -1,5 (-0,8)
2014. január [oC] 1,3 (-2,7) 2,0 (-1,8) 1,9 (-1,8) 2,5 (-1,2) 1,3 (-2,1)
2014. február [oC] 2,9 (-2,0) 4,1 (-0,7) 3,7 (-0,8) 4,2 ( 0,0) 3,3 (-0,5)
1. táblázat. A Tisza vízrendszerének téli hőmérsékleti viszonyai
Az 1. táblázatból látható, hogy decemberben csak a Felső-Tisza és a Maros részvízgyűjtőjén volt átlagos, vagy az átlagosnál kissé hidegebb az időjárás. A jellemző havi középhőmérsékletek januárban és februárban is fagypont felett és az átlagosnál 3- 4 oC-kal magasabban alakultak.
2
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén az átlag körüli decembert egy hőmérsékleti szempontból átlagosnál jóval melegebb január és február követte, fagypont feletti átlaghőmérsékletekkel.
3. A vízgyűjtőn 2013. február 28-án hó alakjában tárolt vízkészlet A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értéket a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembe vételével számított mintegy 1250 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.
5. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Tisza szegedi vízgyűjtőjén
Látható, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, csak december közepén volt átlagosnál nagyobb mennyiségű. December utolsó dekádjában megindult a hó olvadása, és januárban a hóvízkészlet a sokéves minimumra fogyott. Január végén és február elején kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de csak kis mértékben haladta meg a sokéves minimum értéket. A vizsgált időszak átlag alatti csapadéka és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett a vízgyűjtőn. A hókészlet mennyisége az időszak végén, február 28-án a sokéves átlagnak mindössze 12 %-a, gyakorlatilag a sokéves minimummal egyezik meg. A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2014. február 28-i értékét 500 m-es magassági bontásban ábrázoltuk. A hóban tárolt vízkészlet február 28-i értéke a 0,38 km3, az 1995-2013-as időszak ugyanezen a napon mért maximális értékének csak a 4,6 %-a, az átlagértéknek, ami 2,938 km3 pedig a 12.9 %a. A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi értékét a 6. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, a 7. ábrán pedig az elmúlt 10 év ugyanezen napján mért adataival ábrázoltuk.
3
Tisza - Szeged Tengerszint feletti magasság [m.B.f.]
Vízgyűjtő terület [km2]
0 – 200 200 – 500 500 – 1000 1000 – 1500 1500 – 2000 2000 – 3000 Összesen:
Átlagos hóvastagság [cm]
58422 43041 27429 8228 1181 79 138420
0,0 0,0 0,0 13,2 53,0 91,0
Átlagos sűrűség [g/cm3] 0,000 0,000 0,193 0,207 0,210 0,269
Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km3] 0,0 0,0 0,1 27,4 111,1 245,2
0,000 0,000 0,004 0,225 0,131 0,019 0,380
2. táblázat. A Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 2014. február 28-án. km3
km3 6
6
5
5
4
4 3
3
2
2
1
1
0 sokévi átlag
2014
6. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke a sokéves átlaggal együtt. 2014.február 28-án
0 2004
2006
2008
2010
2012
2014
7. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet értékei február 28-án
4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 2014. március elsején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március és április átlagosnál melegebbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik, míg májusban az átlagosnál magasabb hőmérsékletek mellett, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői átlagosnál szárazabb időjárást jeleztek előre. A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 15-20 mm csapadékot jelez, mely jellemzően az időszak elején, valamint a hónap vége felé fog leesni. A középhőmérsékletek jóval fagypont felett alakulnak, további havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő
4
területein várható. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk.
Tisza – Szeged
2014. március
2014. április
2014. május
Havi közepes vízállás [cm] Havi maximális vízállás [cm]
128±110 280±116
146±159 301±166
157±142 324±177
3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Tisza - Szeged
A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 2014. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-10. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. H [cm]
H [cm]
H [cm]
800
800
800
700
700
700
600
600
600
500
500
500
400
400
400
300
300
300
200
200
200
100
100
100
0
0 2009 2010 2011 2012 2013 2014
8. ábra. Max. márciusi vízállások Tisza - Szeged
0 2009 2010 2011 2012 2013 2014
9. ábra. Max. áprilisi vízállások Tisza - Szeged
2009 2010 2011 2012 2013 2014
10. ábra. Max. májusi vízállások Tisza - Szeged
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az utóbbi évek legszárazabb és az átlagosnál jóval melegebb téli időszakában felhalmozódott hókészlet az időszak végére elmarad a sokéves átlag értékétől, gyakorlatilag a sokéves minimummal megegyező. Mivel március első felében nem jeleznek előre területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadékot, valamint a hőmérsékleti viszonyok továbbra is fagypont felett várhatóak, jelentős mértékű hó felhalmozódására már nem kell számítanunk. Az enyhe, változékony idő következtében ebben az időszakban a hókészlet további csökkenése, és kisebb vízszintemelkedések kialakulása várható. Amennyiben az ezt követő időszakban további, erős felmelegedés következik be, amit jelentős csapadék tevékenység kísér, akkor március második felében, illetve áprilisban jelentősebb vízszintemelkedések is kialakulhatnak. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál lényegesen kisebb, de az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Kisebb, az
5
árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel még március vége felé, illetve április hónap folyamán számíthatunk.
Spitzerné Farkas Márta vízjelző referens Budapest, 2014. március 3.
6
