szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek

1

Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi, Gyermekjóléti Intézmény Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Gyermekjóléti Központ/szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek •

Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Arany J. u. 37.

•

Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Kassai u. 19.

•

Diósgyőr-Vasgyári Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Jedlik Á. u. 3/a.

•

Avasi Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Szentgyörgy utca 42-44.

•

Perecesi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Bollóalja u. 115.

•

Kistérségi Munkacsoport (Miskolc, Arany J. u. 37.) Szolgáltatási helyek: Bükkszentkereszt Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24. Répáshuta Répáshuta, Kossuth u. 2. Harsány Harsány, Hunyadi u. 2. Kistokaj Kistokaj, Széchenyi u. 43. Szirmabesenyő Szirmabesenyő, Kossuth u. 19. Sajóecseg Sajóecseg, Széchenyi u. 27. Sajókeresztúr Sajókeresztúr, Rákóczi u. 107. Sajósenye Sajósenye, Petőfi u. 14. Sajóvámos Sajóvámos, Kossuth tér 1/a. Sajóbábony Sajóbábony, Arany J. u. 5. Nyékládháza Nyékládháza, Kossuth L. u. 86. Nagycsécs Nagycsécs, Anna u. 1. Muhi Muhi, Kossuth L. u. 86. Mályi Mályi, Botond u. 5. Sajóörös Sajóörös, Fő u. 16.

2

Általános bevezető Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) és az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város 2013. január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskola-egészségügyi ellátást egy integrált – saját fenntartásban működő – intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve 2013. január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ elnevezésre változik. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Társulás részére történő átadásához. 2013. július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 11/2013. (XI.27.) sz. Társulási Tanácsi határozatával – figyelemmel a 2012. évi CXCII. törvény rendelkezéseire – döntött az intézmény feladatellátásnak módosításairól, továbbá jóváhagyta Sajóörös Község önkormányzatának csatlakozását, illetőleg Sajópetri Község Önkormányzatának kilépését, ezzel együtt az ellátott feladatok területi módosítását. A Társulási Tanács jóváhagyta a GYÁO-CSÁO feladatellátásának területi módosítását (a feladatellátás 2014. 01.01-től kiterjed a Társulás településeire.) 2014. január 1-től az intézmény elnevezése: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben – szakmai és finanszírozási szempontok mentén – feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő – ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő – feladatok.

3

Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 2014. január 1-től 5 szakmai igazgatóság (4 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció – a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. A négy szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések – pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés – konyhák üzemeltetése, műszak-szállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.)

4

I.

A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény szervezeti felépítése

Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság • családsegítés • gyermekjóléti szolgálat/központ • gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona) 2. Gyermekek napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság 3. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága • időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése) • fogyatékos személyek ellátása (támogató szolgálat) • pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) 4. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság • területi védőnői szolgálat • iskola egészségügyi szolgálat Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok • • • • • • • •

továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása, minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése, szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése, szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása, intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása, pályázati munka koordinálása, szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése, intézményi arculat (PR)

A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság • • • •

gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések) műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység (karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.) élelmezés, konyhák technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.)

5

II.

Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok

1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1. Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek • Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. – székhely) • Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) • Diósgyőr-Vasgyári Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Jedlik Á. u. 3/a. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) • Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) • Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u. 115. – szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) • Városi Adósságkezelő Iroda (Miskolc, Aba u. 44.) • Kistérségi Munkacsoport 1.2. Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3. Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 2. Gyermekek Napközbeni Ellátása – Bölcsődei Igazgatóság • Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Selyemrét u. 36. • Mesemalom Bölcsőde – Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. • Dobó katica Bölcsőde – Miskolc, Hadirokkantak u. 26. • Heim Pál Bölcsőde – Miskolc, Kassai u. 19. • Katica Bölcsőde – Miskolc, Szilvás u. 39. • Napsugár Bölcsőde – Miskolc, Hajós u. 1. • Petneházy Bölcsőde – Miskolc, Petneházy u. 10-12. • Margaréta Bölcsőde – Miskolc, Bokréta u. 1. • Diósgyőri Bölcsőde – Miskolc, Kuruc u. 65/a. • Kilián Bölcsőde – Miskolc, Könyves K. u. 31.

6

3. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 3.1. Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek • Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Segítő kezek Szolgáltatási Központ – Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Szépkor Szolgáltatási Központ – Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Újgyőri Szolgáltatási Központ – Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Vársétány Szolgáltatási Központ – Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Hámori Szolgáltatási Központ – Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Hejőcsabai Szolgáltatási Központ – Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Arany Alkony Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése • Bulgárföldi Szolgáltatási Központ – Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése • Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ – Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése • Avasi Szolgáltatási Központ – 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u. 6-8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása • Kistérségi Munkacsoport (hs. és jhg.) 3.2. Fogyatékos személyek szociális ellátásai • Támogató Szolgálat – Miskolc, Arany János u. 37. 3.3. Pszichiátriai betegek ellátása • pszichiátriai betegek közösségi ellátása és nappali intézménye – Miskolc, Arany János u. 37. 4. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága • területi védőnői szolgálat – védőnői körzetek szerint • iskola egészségügyi szolgálat – oktatási, nevelési intézmények szerint

7

5. Székhelyen ellátott egyéb feladatok • Stratégiai Igazgatóság feladatai • Gazdasági Igazgatóság – gazdasági adminisztráció • Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok • Módszertani feladatok III.

A struktúra átalakítást meghatározó szempontok – várható pozitív hatása

Szakmai szempontok •

• •

•

• •

funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítással a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont) az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése

Gazdasági szempontok • szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása • az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó – szakmai jogszabályok előírásait betartó szakmai létszám biztosítása • párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése • az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése • finanszírozhatóság – fenntarthatóság biztosítása Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) • elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak • leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás

8

Belső szolgáltatásfejlesztéssel • a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő – de jelenleg el nem látott – szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi • szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánypótló szolgáltatások bevezetésével • többletfinanszírozást nem igénylő „Jó gyakorlatok” rendszerszintű működtetése, adaptálása • minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben „éri meg az áldozatot”, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integrációt egy átgondolt, csak nem egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: • jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben • összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás dolgozói oldalról: • • • •

továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent továbbfoglalkoztatás minden – aktív – dolgozó számára garantált foglalkoztatás biztonsága nő várható – összehangolt – fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak

fenntartói oldalról: • a rendszer átláthatóbbá válik • érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet • tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető

9

A szociális és gyermekjóléti feladatellátás társadalmi háttere

I.

Társadalmi háttér – a szolgáltatások kiemelt célcsoportjai

1. Társadalmi háttér A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, számos új és differenciált szükségletet, szociális problémát hozott a felszínre. Ezek közül legsúlyosabb a szegénység kiterjedése, valamint az egyenlőtlenségek gyorsütemű növekedése volt. A szegénység növekedésének legfontosabb háttértényezői között kell említeni, hogy – a gazdasági szerkezet átalakítás következtében – csökkent a foglalkoztatottak aránya, tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról, megjelent és konzerválódott a tartós munkanélküliség, a jövedelem és a szociális transzferek reálértéke folyamatosan csökkent. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya, mely együtt járt a háztartások bevételi és kiadási struktúrájának változásával. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett – és jelent a mai napig – a lakhatás megoldása, illetve a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Az adósságspirál, az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani a lakhatáshoz kapcsolódó (közüzemi díjak, lakáshitel, stb.) költségekkel. A társadalmi, külső környezeti hatásokkal szemben védettséget jelenthetne a család, amely azonban szintén válságban van. A mai „család” általános jellemzője az értékválság mellet az, hogy nem tudja megfelelően betölteni hagyományos funkcióit, mint például a gazdasági, szocializációs, illetve védelmi funkciók. Az országban jelentős területi/regionális különbségek figyelhetők meg, melyek a rászorulók nagyságrendjében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyében is megnyilvánulnak. A szembetűnő regionális különbségek mellet, az egyenlőtlenségek egy másik dimenzió – a települési hierarchia mentén – még erőteljesebben nyilvánulnak meg. A leszakadó – zömmel kistelepülések, aprófalvak alkotta – térségekben a társadalmi hátrányok halmozódása jellemző. A kistelepülések azok, ahol már az alapvető közszolgáltatások biztosítása is gondot okoz. A szociális ellátórendszer az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé kiépült, azonban a hazai településszerkezet sajátosságaiból és az ezt leképező, széttagolt és diszfunkcionális működésből adódóan nem juthatnak érdemi segítséghez mindazok, akik erre rászorulnak. Mind a szociális támogatásokhoz, mind a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen.

10

2. Kiemelt célcsoportok 2.1.

Munkanélküliek Munkaerő-piaci helyzet jellemzői • Alacsony foglalkoztatási szint A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel. 2008-ban a 15-64 éves népesség 56,7%-a volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta az előző évihez képest 0,6%-kal csökkent. A magyarországi foglalkoztatottsági szint 9,1% ponttal marad el az Európai Unió átlagától, mely elmaradás számottevőnek mondható. Az alacsony foglalkoztatási szintet egyrészt a fiatal (15-24 évesek), valamint az idősebb (nyugdíjkorhatár közelében lévő) korosztály alacsony foglalkoztatási szintje magyarázza. Magyarországon a fiatalok (15-24 éves korúak) ötöde dolgozik, míg az EU-ban ez az arány 39%. Az idős korosztály foglalkoztatási szintje pedig 14%-kal marad el az EU átlagától. Másrészt Magyarországon az iskolai végzettség szerinti különbségek igen jelentősek. Hazánkban az alacsony iskolai végzettségű – legfeljebb 8 általános iskola – munkaképes korúak foglalkoztatási szintje nem éri el a 30%-ot, míg ez az arány az EU-ban közel 50%. Kedvezőtlen és konzerválódni látszó jelenség, hogy a munkanélküliek jelentős része tartósan nem tud visszalépni a munkaerőpiacra. • Regionális különbségek A régiók között és a régiókon belül is jelentős különbségek figyelhetők meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség tekintetében. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2008. évben országos átlagban 10,0% volt. A ráta értéke a legalacsonyabb Közép-Magyarországon volt 3,6%-os értékkel, míg a legmagasabb értéket Észak-Magyarország mutatta 17,8%-kal. Az ÉszakMagyarországi régió mellett a negatív póluson helyezkedik el az Észak-Alföldi (17,5%) és a Dél-Dunántúli régió (14,3%). (A gazdasági recesszió – az eddigi folyamatok alapján – azonban a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókat érintette negatívabban. A területi különbségek várható csökkenése a kedvezőbb helyzetű régiók relatív pozíciójának romlása miatt következett be.) A helyi munkaerő-piacnak számító kistérségek szintjén a területi különbségek még szembetűnőbbek. Ezen a szinten a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek esetenként többszörösére nőttek. Kistérségi szinten a magas munkanélküliség szinte törvényszerűen jár együtt a problémák halmozódásával: magas az alacsony iskolai végzettségűek, munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, inaktívak aránya és az átlagosnál magasabb a rendszeres szociális segélyben, ill. rendelkezési állási támogatásban részesülők aránya.

11

Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi csoportokat • A legalacsonyabb iskolai végzettségűek – nemzetközi összehasonlításban is – alacsony foglalkoztatási arányának kiemelkedő szerepe van a magyarországi alacsony foglalkoztatási rátában. (Hazánkban a munkaképes korú, legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint 30%-a foglalkoztatott, szemben az EU közel 50%-os arányával. • A romák rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetében egyszerre több, egymást erősítő tényező játszik szerepet. Alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkeznek, jelentős részük az ország munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű régióiban, munkalehetőséget alig kínáló kistelepüléseken él. Emellett a munkaerő-piaci reintegráció szempontjából különös jelentőséggel bír, a romákkal szemben megnyilvánulók előítéletét, az őket sújtó diszkrimináció (2003. évi országos reprezentatív cigányvizsgálat szerint a munkaképes korú cigány férfiak 29%-a, a nők 16%-a volt foglalkoztatott). • A megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékkal élő emberek munkavállalási lehetőségeik igen korlátozottak. Esetükben is a problémák halmozódása jellemző. Emellett önálló életvitelüket nehezíti, és munkavállalási esélyeiket csökkenti a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés alacsony mértéke. • A nők foglalkoztatásában érzékelhető lemaradás több okra vezethető vissza: egyrészt 1998-ig, jóval alacsonyabb életkorban mehettek nyugdíjba, másrészt jelentős részben ők veszik igénybe a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátásokat. A magas inaktivitásban vélhetően szerepet játszik, hogy a család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások hozzáférése erősen korlátozott. A kisgyermekes anyákat nem elhanyagolható mértékű diszkrimináció is sújtja a munkáltatók részéről. • A fiatal 15-24 éves korosztály körében a munkaerő-piaci aktivitás igen alacsony. 2008-ban a korcsoport alig 20%-a volt foglalkoztatott. A hosszabb ideig tartó tanulás miatt egyre inkább kitolódik a munkába állás ideje. Az oktatásban eltöltött hosszabb idő, az oktatásban résztvevők számának emelkedése, az általános képzettségi szint emelkedése mellett, hozzájárult a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez. Ma már azonban világos, hogy az oktatási expanzió nem a gazdasági szerkezetváltás igényeihez igazodóan ment végbe. Jelenleg az oktatási rendszerből kilépő fiatalok elhelyezkedése jelent egyre nagyobb problémát. További problémát jelent a középfokú oktatásból lemorzsolódók növekvő tendenciája, amely jelentős szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. A munkanélküliség szempontjából különösen veszélyeztetett társadalmi csoport az idősebb (nyugdíjkorhatárhoz közeli) elsősorban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók csoportja. Számukra a munkahely elvesztése az esetek jelentős részében a tartós munkanélküli „karrier” kezdetét jelenti. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a munkahely keresés szempontjából ez a legmotiváltabb csoport.

12

• Az olyan speciális problémákkal küzdő csoportok, mint a hajléktalanok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegségben szenvedők, büntetésvégrehajtási intézményből szabadulók, a munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. Esetükben alapvető feltételek (lakhatás megoldása, rehabilitációt segítő terápiás programok) hiányoznak ahhoz, hogy esélyük legyen a munka világába való bekapcsolódásra. • Egyre súlyosbodó problémát jelent, hogy felnőtt és munkaképes korúvá vált a második generációs munkanélküliek nemzedéke. Egyre szaporodik azon munkanélküli háztartások száma, ahol a felnőtté váló gyermek/fiatal munkanélküliként kezdi meg felnőtt életét. Összességében a munkának központi szerepe van az ember életében, a munkából szerzett jövedelem biztosítja a létfenntartáshoz, a társadalmi élethez szükséges javakat, ugyanakkor a munkanélkülivé válás nem csupán egzisztenciális kérdés. A munkahely elvesztése szinte törvényszerűen együtt jár az emberi kapcsolatok beszűkülésével, a közösségi tevékenységekből való tartózkodással, a társadalmi státus megrendülésével, a családi szerepek, kapcsolatok átrendeződésével. A munkanélkülivé válás súlyos veszteséget jelent, mely megbetegít(het) és különböző deviáns magatartási formák kialakulásának, elhatalmasodásának előzménye lehet (mentális betegségek, szenvedélybetegségek, stb.). Így a munkaerő-piaci helyzetből adódó problémák egy jelentős része a szociális ellátórendszerre terhelődik. A munkaerőpiacra be, illetve visszalépni nem tudók végső soron a szociális ellátások alanyaivá válnak. (Pénzbeli ellátások és személyes szociális szolgáltatások/elsősorban családsegítés.) 2.2.

Adósságterhekkel küzdők

A lakossági díjhátralékok kialakulásának okai A lakosság közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának gazdasági és társadalmi okai vannak, melyek a 80-as évek második felére nyúlnak vissza. Ekkor kezdődött el az a folyamat, melynek során a háztartások bevételi és kiadási struktúrája megváltozott. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Míg a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások a 80-as évek elején még nem érték el a családi költségvetések 10-15%-át, addig a 90-es évekre a háztartások bevételeinek, átlagosan csaknem 30%-át fordították erre a célra. A legalacsonyabb jövedelműek esetén ez az arány elérte a 60%-ot is. A lakossági közüzemi díjhátralék drasztikus növekedése több okra vezethető vissza. Az elmúlt negyedszázadban pozitív irányú változás ment végbe a lakhatás mennyiségi és minőségi mutatói terén. Ehhez társult a szolgáltatások (közművek) nagyarányú és gyors kiépítése, mely maga után vonta a fogyasztás növekedését. A 90-es évek elején az árak piacivá válása, az ártámogatások leépítése következtében a közüzemi díjak drasztikusan megemelkedtek. A társadalmi átalakulás a jövedelmek nagyarányú differenciálódásához, a reáljövedelmek csökkenéséhez vezetett. Tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról. 13

Továbbá Magyarországon alapvetően hatással van a szociális ellátórendszerre a lakásszektor tulajdonosi szerkezetének anomáliája, mely a 90-es évek terméke. A bérlakás – így a szociális bérlakás – szektor elégtelensége az egzisztenciális problémák, az eladósodás okai között jelentős súllyal van jelen. A háztartások jelentős része nem tudta fogyasztását azon a szinten tartani, melyet még a családi költségvetés „elbírt”. A lakossági közüzemi díjhátralék növekedéséhez vezettek még olyan tényezők is, mint a lakhatási költségek rugalmatlansága, a lakásmobilitás akadályai, a takarékoskodás lehetőségeinek korlátai. A problémát súlyosbította az az egyre általánosabbá váló magatartásváltozás, mely során az adósságtól való idegenkedést felváltotta a szükséglet kielégítés elsődlegessége. Az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani az emelkedő közüzemi költségekkel. Adósságterhekkel küzdők jellemzői Az adósságterhekkel küzdő háztartások meglehetősen heterogén képet mutatnak. Jelentős különbségek vannak a jövedelmi helyzet, az adósság típusa, szerkezete, nagyságrendje, a fizetési hajlandóság, motiváltság, az eladósodás – adósság spirál – stádiuma szempontjából. a) jövedelmi helyzet szempontjából az adósságterhekkel küzdők az alábbi jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók • tartósan mélyszegénységben élők (uzsora áldozatai) • rendszeres jövedelemmel rendelkezők (munkajövedelem, nyugdíjszerű ellátás, szociális transzferek), de bevételeik kimutathatóan nem fedezik az alapvető kiadásokat, • jövedelemmel rendelkezők, bevételeik fedezik az alapvető szükséges kiadásokat (spekulánsok, vagy eltérő fogyasztási szokások), • közelmúltig kiegyensúlyozott egzisztenciával rendelkeztek, pénzügyi – gazdasági válság áldozatai (lakáshitelesek, illetve munkájukat elvesztők) b) Adósság típusa szerint meg lehet különböztetni: • közüzemi díjhátralékosokat • lakáshiteleseket • egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó (pl.: tartós fogyasztási cikk) hiteleseket Az adósság szerkezete szerint az adós háztartások egy, illetve több szolgáltató felé tartoznak, ill. egy típusú, ill. több típusú tartozást halmoznak fel. Az adósság nagyságrendje pedig a néhány ezertől a több millióig terjedhet.

14

c) A fizetési hajlandóság és motiváltság, valamint az ehhez kapcsolódó jövedelmi helyzet szempontjából az alábbi kategóriák állíthatók fel: • motivált és terhelhető (bizonyos mértékig) hátralékosok • motivált, de nem terhelhető hátralékosok • nem motivált, de terhelhető hátralékosok (spekulánsok) • nem motivált, nem terhelhető hátralékosok. d) Az eladósodás stádium szempontjából a háztartások • potenciálisan veszélyeztetettek (fiatalok esetében mintakövetés, belső és külső kontroll hiánya, idősebbek esetén hirtelen jövedelem kiesés, megszokott élethelyzetben bekövetkező változás) • kezelhető mértékű adósságot felhalmozók (rendelkezésre álló eszközökkel/lehetőségekkel) • kezelhetetlen nagyságrendű tartozást felhalmozók • adósságukat rendezők – akik egy része háztartás gazdálkodását stabilizálta, egy része pedig visszaeső, illetve krónikus visszaeső. A jelenlegi adósságkezelési rendszer működése több problémát is felvet. Egyrészt szűk keresztmetszetben jött létre, szinte csak azok az önkormányzatok működtetik, ahol a közszolgáltatók részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban vannak, és így közvetlen gazdasági érdek is fűződik a működtetéséhez. (Szt. csak a 40.000 lakosság szám felett írja elő a települési önkormányzat számára a feladatot.) Másrészt a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem ad választ a tömegesen jelentkező szükségletekre. A jelenlegi szabályozás alapján nem lehet be vonni a szolgáltatásba és érdemi segítséget nyújtani azoknak a háztartásoknak, melyek masszívan elszegényedtek/uzsora áldozatává váltak. Továbbá a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem alkalmas a deviza alapú hitelek bedőlése miatt eladósodottak problémájának kezelésére. 2.3. Szociális és mentális problémákkal küzdők A szegénység kockázata – a végleges leszakadás veszélye/esélye •

•

A szegénységben szerepet játszó okok között első helyen az alacsony iskolai végzettség, korszerű szakképzettség hiánya és az ezzel összefüggő rossz munkaerő-piaci pozíció áll. A szegénység kialakulásában meghatározó szerepe van a gyermek számnak. Az alsó decilisbe tartozók 86%-a gyermekes családban él. Kiemelkedő a szegénység kockázata a 3 és több gyermekes, valamint a gyermekeket egyedül nevelők körében. A gyermekek szegénysége Magyarországon szembetűnő jelenség. A magyar társadalom jövője szempontjából súlyos problémát jelent, hogy gyermekeink jelentős része gyermekkorának legalább egy részében szegénységben nevelkedik. A családok szociokultúrális hátterének kiemelkedő szerepe van a gyermekek tanulmányi előmenetelében és hosszú távon a munkaerő-piaci pozíciójuk megalapozásában.

15

•

•

•

A mai oktatási rendszer a szociokultúrális hátrányokat felerősíti, csökkentve ezzel a társadalmi mobilitás esélyét. A nyugdíjas korosztály relatív helyzete javult (mely több itt nem részletezendő okra vezethető vissza). Ugyanakkor az időseknek vannak olyan jól körülhatárolható csoportjai, melyek szegénységi kockázata igen magas. Ilyenek a nem teljes életpálya utáni nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők, az alacsony státusszal így alacsony nyugdíjjal nyugdíjba vonulók. Az egyedülálló idős nyugdíjasok alkotják a társadalom egyik leghátrányosabb helyzetben lévő csoportját. Ma Magyarországon a legsúlyosabb helyzetben minden bizonnyal a roma lakosság van. Alacsony iskolai végzettségük, valamint az előítéletek miatt elsőként szorultak ki tömegesen a munkaerőpiacról. 2003-ban a 15-64 éves cigány népesség mindössze 21%-a volt foglalkoztatott. A munkáltatók részéről megnyilvánuló etnikai diszkrimináció a munkaerő felvételnél és elbocsátásnál is tetten érhető. Körükben a születéskor várható élettartam, mintegy 10 évvel rövidebb az átlagosnál, melynek hátterében az egészségtelen életkörülmények és életvitel áll. Minden szegénységi küszöb esetén a roma lakosság felül reprezentációja messze a legmagasabb a szegények között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ők alkotják a magyar társadalom, szegénység által leginkább veszélyeztetett részét. A fogyatékkal élő emberek helyzete, integráltságuk foka és minősége a társadalom egészének működését is jellemzi. Magyarországon a fogyatékos, sérült emberek és családjaik terhei fokozottak. Esetükben a hátrányok többszörös halmozódása jellemző, önálló életvitelüket, rossz munkaerő-piaci pozíciójuk mellett, az őket sújtó diszkrimináció, valamint az akadálymentesítés (fizikai környezet, kommunikációs csatornák) alacsony foka is nehezíti.

Mentális problémákkal küzdő célcsoport jellemzői •

•

• •

A szegénység állapotának megéléséből számtalan mentális probléma adódik, de az is előfordul, hogy az egyéb okból kialakult mentális problémák anyagi nehézségekhez, később elszegényesedéshez vezethetnek. Mint a felsoroltakból kiderül a szegénység nem csupán anyagi probléma, hanem depriváció, amely érinti az egyén összes szociokultúrális jellemzőjét. Mentális problémák következményei → izoláció → magány → depresszió → neurózis → fóbia → agresszió vagy önagresszió/öngyilkosság, szenvedélybetegség. Hiszen aki izolálódik, kiszorul először a munka világából, majd a közéleti és kulturális tevékenységekből, valamint a probléma generálódhat, és elvezethet a szenvedélybetegségek megjelenéséhez. Az elszigetelődés a magány előszobája, amely probléma hatványozottabban érinti az időseket, a tartós munkanélkülieket, a hajléktalan személyeket és a pszichiátriai beteg klienseket. Ebből fakad a depresszió, neurózis, fóbia, stb., ami könnyen elvezethet az agresszióhoz vagy az öngyilkossághoz is. A mentális problémákkal küzdő klienseknek csökkennek az esélyei a munkavállalás, a kapcsolatteremtés, az önérvényesítés területein. A mentális problémák együtt járnak az életviteli, életvezetési problémákkal is. 16

•

•

A mentális problémákkal küzdők probléma megoldási, gyógyulási esélyeit sújtják a területi egyenlőtlenségek. (Nem ugyanazt jelenti pl. ellátás tekintetében Gödöllőn alkoholbetegnek lenni, mint Putnokon.) A természetes védőháló (család, szomszédság, vallási közösség, stb.) megtartó ereje hiányzik, ezért a hangsúly eltolódik a ma foghíjasan működő ellátórendszer túlzott szerepére.

A mentális problémák egy ember életében okozhatják később a családi kapcsolati problémákat és/vagy a családi-kapcsolati problémák mentális gondokhoz vezethetnek. 2.4. Családi-kapcsolati problémákkal küzdő célcsoport jellemzői A társadalmi, külső problémákkal szemben védettséget jelenthetne a család, mely szintén válságban van (minden második házasság felbomlik). A társadalmi rendezetlenséget leképezik a családok is, illetve a benne élő családtagok is. A mai család általános jellemzője a már eddig is említett értékválság mellett az, hogy nem tudja megfelelően betölteni a hagyományos funkcióit, mint pl. gazdasági, szocializációs, védelmi funkciók. A családok életében bekövetkező változások az alábbiakban foglalhatók össze: • • • • •

• •

• • •

A családon belüli szerepek megváltoznak, a kétkeresős családmodellben a nők (két szerepnek nehéz megfelelni egyszerre) és férfiak (nehéz eltartani a családot) is túlterheltek. A családi-kapcsolati problémák hátterében nagyon gyakran a munkanélküliségből fakadó szerepzavar, szocializációs funkciózavar és mentális probléma áll. Családi kapcsolatromboló probléma a szenvedélybetegség. A gyermeknevelési problémák aránya növekszik, hiszen a szülői szerepek is meginogtak, válságba jutottak, mindez pedig kihat a család mentális állapotára. A kamaszkor jelentette természetes életciklusbeli krízis gyakran elhúzódó válságokat okoz a családokban, pl.: a társadalmi különbségek jelentette feszültség kamasz által történő becsatornázásával (pl. „Mi miért nem nyaralunk külföldön?”, Én playmate szeretnék lenni, vagy RSZS.”) A család a szocializációs funkcióját szívesen átadná az intézményeknek (iskola), az intézmények pedig a családtól várnak el megoldást a saját belső szervezeti problémáikra. Az említett válási arányok miatt új családtípusok alakulnak ki (pl. mozaikcsalád, egyszülős család), amelyek többletnehézségekkel küszködnek mind a funkciózavar, mind a szerepzavarok területén. A családi problémák generációkon keresztül áthúzódhatnak, mintaként szolgálhatnak a felnövekvő gyermekek számára és már a családsegítésben megjelent ez a klienskör. Az összes természetes életciklusbeli krízis nehezebben dolgozódik fel manapság, mert hiányoznak a megfelelő minták, a nagycsalád támogató rendszere, a hagyományok. A család a veszteségeivel nem tud mit kezdeni, a betegség, a halál problémakör intézményekbe tevődött át, a családok nehezen dolgozzák fel.

17

A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működésére – az eltelt több mint 20 év alatt – folyamatosan jellemző volt a kliensközpontúság, a társadalmi problémák, szociális feszültségek időben történő érzékelése, az új helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ez, valamint a szolgálatok rendszerszemlélete kiemelt jelentőségű, hiszen összefoghatja és koordinálhatja az egyes (jelenleg széttagoltan működő) intézmények és a család problémamegoldását. A szociális szolgálatok közötti szervező, koordináló ún. „diszpécser” funkcióját erősíteni szükséges.

III. A gyermekjóléti szolgáltatás kiemelt célcsoportja gyermekvédelmi veszélyeztetettség

Miskolc Megyei jogú város lakosainak száma 2010. december 31-i adatok szerint 167 899 fő. A 0-18 évesek száma 29 819 fő, a lakosság 17.7%-a városban. A Borsod Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek (24 982 fő) közel 16.5% Miskolc városában él (4 132 fő). A veszélyeztetettek aránya a teljes lakosságszámhoz mérten az országban 2 %, míg Miskolc városában 2.4%. A gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy az a gyermek veszélyeztetett, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A gyermekjóléti szolgáltatók gondozásában megjelenő 0-17 éves fiatalok száma egyértelműen mutatja a városban megjelenő gyermekvédelmi problémákat.

1.sz. ábra – Gyermekjóléti szolgáltatásban gondozottak száma Miskolc város 0-17 éves lakosságának arányában (2010)

4132

0-17 éves lakosságszám (fő) gondozásban lévő 0-17 évesek száma (fő) 28819

18

Miskolcon a gyermekvédelmi problémák közül kiemelkednek az anyagi nehézségek, gyermeknevelési gondok, magatartás és teljesítményzavar az oktatási intézményben, illetve a gyermekek lelki és testi elhanyagolása. A gondozásban megjelenő fiatalok között több mint 10% érintett valamely szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésében. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy mind a fiatalkorú (12,9%-os növekedés), mind a gyermekkorú elkövetők (16,7%-os növekedés) ellen indult eljárások száma nőtt a városban.

2.sz. ábra – A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) szenvedélybetegség

21

fogyatékosság, retardáció

17

családon belüli bántalmazás

137

szülői elhenyagolás

798

szülők vagy a család életvitele

422

családi konfliktus

323

magatartászavar, teljesítményzavar

796

gyermekintézménybe való…

548

gyermeknevelési

405

anyagi

665 0

100 200 300 400 500 600 700 800 900

A városban gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett fiatalok esetében alacsony a bántalmazások száma, különösen a gyermeket ért lelki és fizikai bántalmazások száma elenyésző. A családon belüli erőszak tekintetében jellemzőbb a szülő (anya) bántalmazása, mely közvetett súlyos veszélyeztetése a gyermeknek egyaránt. A gondozásban megjelenő összes bántalmazás (lelki, testi, családon belüli) száma nem éri el az összes gondozott gyermekek 7%-át. 3.sz. ábra - A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) bűncselekmény elkövetésekor fiatalkorú

97

bűncselekmény elkövetésekor gyermekkorú

82

szabálysértés elkövetésekor fiatalkorú

272

szabálysértés elkövetésekor gyermekkorú

105

lelkileg elhanyagolt gyermekek száma

849

fizikailag elhanyagolt gyermekek száma

305

szexuálisan bántalmazott gyermekek száma

0

lelekileg bántalmazott gyermekek száma

77

fizikailag bántalmazott gyermekek száma

57 0

200

400

600

800

1000

19

Miskolc városában magas a hátrányos helyzetben élő családok száma, akiknek a szükségletkielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. A városban vannak olyan külterületi városrészek, ahol gondot jelent a mélyszegénységben élő családnak a mindennapi alapvető élelem beszerzése, a lakóhely fűtése, nincs vezetékes víz, sok esetben az áramot is illegális módon használják, gondot jelent a ruházkodás és a közlekedés egyaránt. Ezeknél a családoknál a gyermeknevelési problémák egyértelműen megjelennek, magas az iskolai hiányzások száma, a gyermekek erősen alulszocializáltak, a szülők több esetben szenvedélybetegségek. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem könnyű és legtöbb esetben összefüggés van a két tényező között. A gyermekvédelem szempontjából érintett esetek száma a városban erőteljes párhuzamot mutat a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség tekintetében. Egyre erőteljesebb probléma a gyermekek, fiatalok tartós iskolai hiányzása, kimaradása az oktatási rendszerből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc egyaránt vezető helyen jelenik meg az 50 óra igazolatlan mulasztás következtében felfüggesztett iskoláztatási támogatások tekintetében. Miskolc városában ez a jellegű szankció a hátrányos helyzetű családokban jelenik meg elsősorban, ahol a családtámogatás összege a szankció bevezetésével is a család felhasználásában marad, melyet egy közvetítő eseti gondnok természetbeni juttatás formájában biztosít az érintetteknek. Sajnos a városban nem szűnt meg a magas iskolai hiányzások száma az intézkedés bevezetését követően. Kistérségi ellátotti terület jellemzői Az Észak-Magyarországi Régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű, és egyik legsűrűbben lakott megyéje, melynek területe 7247 km2. A természeti erőforrásokban gazdag Északi-középhegység területén elhelyezkedő megye éghajlati viszonyai, földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb része. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyaránt megtalálhatóak az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. A második világháború után elkezdődött erőszakos iparosítás hatására a területre nagy nehézipari üzemek települtek, és ezek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte, azonban ebből az előnyből mára hátrány lett, ma a régió az ország egyik válsággal küszködő területe. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenöt statisztikai kistérséget tudunk megkülönböztetni egymástól. A miskolci kistérség negyven települést tömörít magába, melyből öt várost különíthetünk el. A kistérség lakónépességének a száma 273.205 fő, területe pedig 1.006 km2, mely számadatokkal a legnagyobb népsűrűségű, valamint legnagyobb kiterjedésű statisztikai kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A 2006. januárjában rögzített adatok alapján nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 83.436 fő, míg a regisztrált munkanélküliek népességből számított aránya – az országos átlagot meghaladóan – 8.7%-ot mutat. Kiemelkedően magas a kistérségben a tartós munkanélküliek száma, a 180 napon túl munka nélkül élők aránya 56.3%-os értéket jelöl a munkanélküliek körében. A miskolci kistérségben a pályakezdők aránya a munkanélküliek körében 8.7%-os – mely a megyei átlaghoz közeli értéket mutat.

20

A kistérségben minden életkori kategóriában 5-6%-kal alacsonyabb a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. Jellemző még továbbá, hogy a munkanélküliek közt legnagyobb arányban a 8 osztályt végzettek, valamint a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek találhatóak. A miskolci statisztikai kistérségben a népesség korösszetétele többé-kevésbé megfelel az országos átlagnak, azonban mind a 0-14 éves lakosság, mind pedig a 60 év felettiek aránya kissé meghaladja az országos átlagot. A nemek aránya csupán kis mértékben tér el az országos átlagértékektől, a lakosság 52.5 %-a nő és 47.5 %-a férfi. A migrációt tekintve országos, valamint megyei viszonylatban is kiemelkedő a kistérségben az elvándorlási arány, mely részben magyarázható azzal az általános megyei tendenciával, miszerint a legtöbb elvándorlás a nagyvárosokat is magában rejtő kistérségek irányából tapasztalható, valamint a 80-as évek végétől jellemző gazdasági válság jelei az elvándorlásból eredő népességfogyásban mutatkoztak meg. Az Intézmény – a miskolci statisztikai kistérség részeként – Miskolcon és tizennégy környező kistelepülésen lát el családsegítést, és tizenöt településen gyermekjóléti szolgáltatást. A kistérségi feladatellátás gesztorintézménye Miskolcon található, továbbá Bükkszentkereszten, Harsányban, Kistokajban, Mályiban, Muhiban, Nagycsécsen, Nyékládházán, Répáshután, Sajóbábonyban, Sajóecsegen, Sajókeresztúrban, Sajósenyén, Sajóvámoson és Szirmabesenyőben családsegítési és gyermekjóléti feladatokat lát el, míg 2014. január 1-től Sajóörösön a gyermekjóléti feladatellátást biztosítja. Az ellátottak száma összesen a gesztorral 198.680 fő fő, míg a 0-18 év közötti korcsoport számaránya 35.251 fő. A 236.68 km2 területű Miskolc város lakónépességének a száma 167.754 fő, az élveszületések aránya 1.375 fő, míg a halálozások számértéke 2.265 fő. A városra jellemző természetes fogyási számadat 826 fő, a belföldi vándorlási különbözet pedig –532 fő. Miskolcon nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban 55.537-en részesülnek, mely a város lakosságának mintegy 32%-a, valamint rendszeres szociális segélyt 4.518 fő kap. Az 1.223 fő lakónépességű Bükkszentkereszten az élveszületések száma 2 fő, a halálozási arány 25 fő, az adatokból egy erőteljes természetes fogyás /-23 fő/ figyelhető meg. A településen a belföldi vándorlási különbözet értéke –10 fő. Bükkszentkereszten a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 396 fő – a népesség közel 33%-a -, míg rendszeres szociális segélyt 12 fő kap. 0-18 éves korú gyermekek és fiatalok száma: 179 fő A 2.087 főt számláló Harsány településre jellemző élveszületések száma 26 fő, míg a halálozási arány szintén 26 főben állapítható meg, így a településen nullértéket mutat a természetes szaporodási arány. A belföldi vándorlási különbözet –5 fő. Harsányban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 597 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 60 fő részesül. 18 év alattiak száma: 448 Az 2.270 fős Kistokajban az élveszületések száma 12 fő, a halálozási arány 25 fő, a településre jellemző természetes fogyási érték 13 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 14 fő. A községben nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 445-en részesülnek, míg a rendszeres szociális segélyezettek száma 20 fő. A gyermekek száma 0-18 éves korig: 454 fő Mályiban a lakónépesség száma 4344 fő, a 0-18 évesek száma 714 fő. 21

Muhi lakóinak száma 537 fő, a 0-18 éves korosztályba 90 fő tartozik. Nagycsécsen 846 fő él, ebből a 0-18 éves korosztály 194 főt ölel fel. Nyékládháza lakosságszáma 5.133 fő, a 0-18 évesek száma 872 fő. Répáshuta lakónépessége 486 fő, az élveszületések száma 1 fő, míg a halálozási számérték 9 fő, így a községre jellemző természetes fogyási arány 8 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke –4 fő. A településen a lakónépesség 42%-a /211 fő/ részesül nyugdíjban, valamint nyugdíjszerű ellátásban, továbbá 9 fő kap rendszeres szociális segélyt. Gyermekek és fiatalok száma 0-18 éves korig: 65 fő Sajóbábony lakónépessége 2.876 fő, az élveszületések száma 29 fő, a halálozás számértéke pedig 35 fő. A településen a természetes fogyás értéke 6 fő. A belföldi vándorlás számadata –22 fő. Sajóbábonyban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 945 fő, míg a településen 115-en kapnak rendszeres szociális segélyt. 0-18 éves: 572 fő Az 1.092 fő lakónépességű Sajóecsegen az élveszületések száma 2 fő, a halálozási arány 13 fő, a településen is nagy arányú természetes fogyás /-11 fő/ tapasztalható. A belföldi vándorlási különbözet értéke 2 fő. Sajóecsegen a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számaránya 347 fő, míg 16 fő részesül rendszeres szociális segélyben. 0-18 éves korig: 177 fő él a településen. Sajókeresztúr lakónépessége 1.505 fő, az élveszületések száma 14 fő, a halálozás számadata 20 fő, tehát a természetes fogyás aránya a településen 6 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 4 fő. Sajókeresztúrban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 480 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 12 fő részesül. 0-18 éves korig: 240 fő él a településen. Sajóörösön 1304 fő él, ebből 273 fő 0-18 év közötti korcsoportba tartozik. A 440 lelket számláló Sajósenye településen az élveszületések száma 2 fő, míg a halálozási számadat 3 fő, így a természetes fogyási érték 1 fő, a belföldi vándorlási különbözet értéke pedig 6 fő. A községben 122-en részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, 6-an pedig rendszeres szociális segélyt kapnak. 0-18 éves korosztály: 67 fő Sajóvámos község lakónépességének a száma 2.264 fő, a településre jellemző élveszületési arány 13 fő, míg a halálozások száma 29 fő, a természetes fogyási érték 16 főben állapítható meg. A belföldi vándorlási különbözet értéke –8. Sajóvámoson a lakónépesség 29%-a – 650 fő – részesül nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, a rendszeres szociális segélyezettek száma 60 fő. 0-18 év alatti lakónépesség: 385 fő A 4.586 fő lakónépességű Szirmabesenyőben az élveszületések értéke 31 fő, a halálozások száma 51 fő, tehát a településre jellemző természetes fogyás értéke 20 fő. A belföldi vándorlási különbözet –28-as értéket jelöl. Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 1.446-an részesülnek, a rendszeres szociális segélyezettek száma pedig 77 fő. 18 év alatti lakosságszám: 702 fő

22

IV. Gyermekjóléti Központ/szolgálat Szakmai Program 1. Gyermekjóléti szolgálat/Központ célja, feladata 1.1. Célja: Olyan a gyermekek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, melynek fókuszában a gyermek áll. A szociális munka módszereinek és eszközeinek alkalmazásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének megőrzését, elősegíti a gyermek családban történő nevelkedését, veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti központ olyan meghatározott feltételekkel rendelkező gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatásokon túl speciális (Gyvt. 40.§. (3) bek.) szolgáltatásokat is nyújt. (Intézményünk gyermekjóléti központként működik.) 1.2. Feladata: a)

A gyermek testi, lelki egészségségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében •

a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

•

a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

•

a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás megszervezése

•

szabadidős programok szervezése

•

hivatalos ügyek intézésének segítése.

b) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében •

A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, az együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

•

A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése

23

c) A kialakult veszélyeztetettség megelőzése érdekében • családgondozással a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, • családi konfliktusok megoldásának elősegítése, •

egészségügyi és kezdeményezése,

•

javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására

szociális

ellátás,

valamint

hatósági

beavatkozás

d) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében •

családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

•

utógondozási szociális visszailleszkedéséhez.

munka

a

gyermek

családjába

történő

e) A szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatok körében végzett egyéb tevékenység •

folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

•

meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,

•

elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,

•

segíti a nevelési, oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

•

felkérésre környezettanulmányt készít,

•

vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,

•

részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

•

utcai és lakótelepi szociális munka végzése

•

kapcsolattartási ügyelet biztosítása,

•

kórházi szociális munka biztosítása,

•

készenléti szolgálat,

•

tanfolyamok, helyszíni programok szervezése

•

helyiségek, eszközök bérbeadása, illetve

•

családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás intézményfenntartói társulási szerződés szerint.

működtetése

az

24

2. Megvalósítani kívánt program bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatási elemek, tevékenységek leírása 2.1.1. Megvalósítani kívánt program bemutatása A gyermekjóléti központ tevékenységi körében: összegyűjti illetékességi területén a gyermekekkel kapcsolatos információkat, tájékoztatást nyújt a családokat érintő támogatási lehetőségekről, segíti a családokat, illetve gyermekeket érdekeik érvényesítésében, a család tagjaival együttműködve folyamatos családgondozói támogatást ad, hogy a gyermek otthoni környezetében kiegyensúlyozottan nevelkedhessen. Szükség esetén hatósági beavatkozást kezdeményez, amennyiben más lehetőség nincs a gyermek védelme érdekében. A védelembe vett gyermek esetében – kirendelt családgondozó útján – alapvetően a szociális munka eszközeivel segíti a gyermeket és a családot a veszélyeztetettség körülményeinek elhárításában. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezését a családdal való kapcsolattartással, a változásra való motiválással, családgondozással segíti. Szociális munka eszközeivel, szociális szolgáltatások biztosításával igyekszik elkerülhetővé tenni a hatósági beavatkozásokat. Megteremti annak lehetőségét, hogy a szükséges hatósági intézkedéseket körültekintő előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg az illetékesek. A veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer munkájának összehangolása révén koordinatív szerepet tölt be a gyermekvédelem, a gyermekkel kapcsolatba kerülő intézményhálózat között. Megszervezi és biztosítja a Gyvt. 30.§. (3) bek. foglalt speciális szolgáltatásokat. 2.2.

Szolgáltatási elemek, tevékenységek • veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő- és jelzőrendszer működtetése • információnyújtás, tájékoztatás, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyekben • családgondozás (alapellátásban, védelembe vett gyermek esetén, családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében, illetve utógondozás keretében) • környezettanulmány készítése felkérésre • örökbe fogadni kívánó családok körülményeinek vizsgálata felkérésre • jogi tanácsadás • gyermekpszichológiai tanácsadás • csoportokkal végzett szociális munka • bölcsődei, óvodai, iskolai szociális munka – külön együttműködési megállapodás keretében • közösségi és szabadidős programok szervezése • nyári táborok szervezése • korrepetálás • adományok gyűjtése, szétosztása • nyári gyermekétkeztetés (külön jogszabály alapján) megszervezése, lebonyolítása

25

•

2.3.

gyermekjóléti központ speciális feladatainak biztosítása kapcsolattartási ügyelet kórházi szociális munka utcai, lakótelepi szociális munka készenléti szolgálat fejlesztő pedagógiai szolgáltatás (egyéni és csoportos formában)

A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezésének módja a) Területi Szolgáltatási Központok • a négy Területi Szolgáltatási Központ és egy közösségi programok szervezésére rendelkezésre álló területi iroda (Perecesi Szolgáltatási Központ) – családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást – biztosít illetékességi területén • a Területi Szolgáltatási Központok ellátási körzetei a város földrajzi és szociális sajátosságainak figyelembe vételével kerültek kialakításra • az egyes Területi Szolgáltatási Központokon belül – a szakmai létszám figyelembe vételével – családgondozói körzetek kerültek kialakításra • a családgondozói körzeteken belül a családsegítő és gyermekjóléti családgondozók együttműködve, de a szakmai kompetencia határokat megtartva látják el az alapellátás körébe tartozó feladatokat • a családgondozói körzetek kialakítása az átláthatóbb munkaszervezést, a területi munka hatékonyabbá tételét, a jelzőrendszerrel való naprakész kapcsolattartást szolgálta b) Kistérségi Munkacsoport • családsegítés vonatkozásában a társult települések lakosságszámát, gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában a 0-18 éves korosztály létszámát, a lakosság szociális, demográfiai összetételét, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásokat (1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet, 15/1998. (IV.30.) N.M. rendeletet figyelembe véve kerületek kialakításra a családgondozói körzetek Családgondozói körzet Bükkszentkereszt – Répáshuta Harsány Mályi Muhi Kistokaj Nagycsécs Nagycsécs-Sajóörös Nyékládháza Sajósenye Sajóvámos Sajóbábony Sajóecseg – Sajókeresztúr Szirmabesenyő

(családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (Nagycsécsen családsegítés és gyermekjóléti szolg.) Sajóörösön gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.) (családsegítés és gyermekjóléti szolg.)

26

• a családgondozói körzetekben 1-1 fő családsegítő és gyermekjóléti családgondozó látja el a szakmai feladatokat, • a társult településeken a meghatározott szolgáltatási helyen érhetők el az alapszolgáltatások, a gesztor intézményben biztosítjuk a speciális szolgáltatásokat, • a kistérségi feladatellátást önálló szervezeti egységként működő Kistérségi Munkacsoport látja el. A Munkacsoport családgondozói hétfőtől csütörtökig folyamatosan a családgondozói körzetben végzik munkájukat. Pénteki napon az intézmény székhelyén – csoportmegbeszélésen, szakmai személyiségfejlesztésen, esetmegbeszélő csoporton vesznek részt. •

Helyben – szolgáltatási helyen – biztosított szolgáltatások

gyermekjóléti szolgáltatás családsegítés veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetése → információnyújtás, tájékoztatás → életvezetési, mentálhigiénés, munkavállalási tanácsadás → családgondozás (alapellátás, védelembevétel, családjából → kiemelt gyermek érdekében, utógondozás) rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programja

környezettanulmány készítése felkérésre örökbe fogadni kívánók körülményeinek vizsgálata oktatási-, nevelési munkájának segítése

intézmények

csoportokkal végzett szociális munka → közösségi, szervezése

szabadidős

programok → korrepetálás

adományok

gyűjtése,

szétosztása

→

27

•

Gesztor intézményben elérhető szolgáltatások családsegítés

gyermekjóléti szolgáltatás jogi tanácsadás

felnőtt pszichológiai tanácsadás

gyermek pszichológiai tanácsadás

családterápia

fejlesztőpedagógus kapcsolattartási ügyelet

2.4.

Létrejövő kapacitások

a.) A gyermekjóléti szolgálat/központ szakmai és személyi feltételeit a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 1-2.sz. melléklete határozza meg. 1.sz. melléklet - Alapellátások 1/d Gyermekjóléti Központ (40.000 lakos) intézményvezető/szakmai egységvezető családgondozó (ált. szolgáltatásban) családgondozó asszisztens

1 fő 5 fő 2 fő

családgondozó speciális szolgáltatásban - utcai, lakótelepi szociális munka - kapcsolattartási ügyelet - kórházi szociális munka

2 fő 2 fő/ heti 10 óra 1 fő

tanácsadó - gyógypedagógus v. fejlesztő pedagógus - pszichológiai - jogász

heti 20 óra heti 15 óra heti 10 óra

módszertani szaktanácsadó

1 fő

b.) Az ellátott terület lakosságszáma alapján kötelező és tényleges szakmai létszám Ellátotti terület lakosságszáma Miskolc 167.754 fő Kistérségben ellátott települések 30.926 fő Ellátott települések lakosságszáma összesen: 198.680 fő A társuláshoz 2013. szeptember 1-től csatlakozó települések lakosságszáma Nyékládháza 5.146 fő Mályi 4.358 fő Muhi 542 fő Nagycsécs 836 fő Sajóörös 1337 fő Csatlakozó települések lakosságszáma összesen: 12.219 fő Ellátott települések lakosságszáma összesen: 198.680 fő 28

Lakosságszám alapján kötelező és tényleges szakmai létszám Szakmai létszám Munkakör

a Gyermekjóléti Központ tényleges szakmai létszáma (fő)

15/1998. (IV.30.) NM. r. szerinti létszám min.

6

4

33,5

23,5

9

9

4

2

2

2 fő/heti 10 óra

2

1

2 15 óra/hét (megbízással) 10 óra/hét (megbízással)

heti 20 óra

szakmai egységvezető (ellátási körzet (4) alapján) családgondozó ált. szolg. családgondozó asszisztens családgondozó spec. szolg. -

utca/lakótelepi szoc. munkás kapcsolattartási ügyelet

-

kórházi szoc. munkás

-

gyógyped./fejl. ped.

-

pszichológus

-

jogász

tanácsadó

Csatlakozó települések szakmai létszáma családgondozó (ált.szolg.) • •

heti 15 óra heti 10 óra

2,5 fő

A pszichológiai és jogi tanácsadást külső szakemberek – megbízással – biztosítják, a szükséges időtartamban. A tanácsadás minden telephelyen hozzáférhetőek. A gyermekjóléti szolgáltatást végző szakemberek rendelkeznek a munkakörre előírt végzettséggel (vezető családgondozó esetén szakvizsgával is).

3. Más intézményekkel való kapcsolattartás A szakmai tevékenysége során kapcsolatot tart: - az intézmény más szervezeti egységeivel, - a jelzőrendszer tagjaival (Gyvt. 17.§. (1) bekezdés) - oktatási, nevelési intézményekkel - egészségügyi szolgáltatókkal - önkormányzati, civil, egyházi fenntartású szociális intézményekkel/szolgáltatókkal - gyermekjóléti alapellátás és szakellátás intézményeivel - igénybe vevő problémájában érintett hatóságokkal - minden olyan szervezettel, amellyel a szakmai munka végzése során kapcsolatba kerül.

29

Az együttműködés kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, információcserére, közös szakmai tevékenység végzésére, szakmai rendezvények szervezésére, a veszélyeztetettséget észlelőés jelzőrendszeri munka szervezésére, koordinálására. 4. Az ellátandó célcsoport jellemzői A szolgáltatással érintett kiemelt célcsoportok helyzete, jellemzői, valamint a szolgáltatási központ által ellátott terület jellemzői a „Bevezetés” részben részletesen kifejtésre kerültek. 5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 5.1.

A biztosított szolgáltatás formái, szakmai tartalma a) Felderítő munka, információgyűjtés Felderítő munkát végez, tematikus információkat gyűjt a nagyszámban előforduló – elsősorban gyermekeket, fiatalokat érintő – problémákról és azok okairól a megelőzés, mielőbbi segítségnyújtás érdekében. A feltárt szükségleteket elemzi, saját kompetencia határaim belül ezeket kezeli, illetve javaslatot tesz ezek kielégítésének módjára, új a gyermekek érdekeit szolgáló – szolgáltatások bevezetésére a fenntartó, illetve más szervezetek felé. b) Veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetésére A Gyvt. 39.§. (3) bek. szerint veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtet. Ennek értelmében a megelőző munkába bevonja a 17.§. (1) bekezdésben meghatározott szerveket (egészségügyi szolgáltatók, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatók, közoktatási intézmények, rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogói felügyelői szolgálat, áldozatsegítést ellátó, menekülteket befogadó szervezetek, társadalmi szervezetek, egyházak). •

A jelzőrendszeri munka keretében koordinálja a jelzőrendszer tagjainak – jelzőrendszeri – tevékenységét, felhívja figyelmüket jelzési kötelezettségük írásban történő megtételére.

•

Fogadja a beérkező jelzéseket, megteszi a szükséges lépéseket (15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 14.§. (4), (5) bek, valamint az intézmény belső protokollja/eljárásrendje szerint).

•

A jelzőrendszeri munka összehangolása érdekében esetmegbeszélést tart. Melynek formái: - esetkonferencia – a család és a családdal foglalkozó szakemberek bevonásával egy adott család ügyében történő megbeszélés - jelzőrendszeri találkozó – jelzőrendszer tagjaival meghatározott témakörben folytatott megbeszélés, évente min. 6 alkalommal - évente megszervezi a 15/1997. (IV.30.) N.M. rendelet 15.§. (7)-(8) bek. szerint átfogó gyermekvédelmi tanácskozást.

30

c) Családgondozás A családgondozás meghatározott időkeretek között történő folyamatos segítő kapcsolat, mely a jelentkező probléma feltárása és kezelése, a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítása, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében történik. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója családgondozást végez: •

alapellátás keretében, mely során ellátja, különösen a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 16. § - 20. §-ban foglaltakat. Családgondozói munkáját gondozási terv alapján végzi

•

védelembe vett gyermek esetén – kirendelt családgondozóként – ellátja a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 20-22. §-ban foglaltakat. Családgondozói munkáját gondozási-nevelési terv alapján végzi. családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése érdekében, illetve utógondozás keretében ellátja a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 22-24. §-ban foglaltakat.

•

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója családgondozás valamennyi formájában ellátja a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 14.§ - 15.§. foglalt feladatokat is. d) Környezettanulmány A gyermekjóléti szolgálat családgondozója felkérésre a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint környezettanulmányt készít. e) Tanácsadások A szakmai jogszabályban foglaltaknak megfelelően ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást nyújt. Alapellátásban nyújtott preventív szolgáltatások a) óvodai, iskolai szociális munka keretében kihelyezett ügyfélfogadást tart az intézményekkel kötött együttműködési megállapodás szerint. b) csoportokkal végzett szociális munka (támogató, készségfejlesztő, személyiségfejlesztő, szabadidős csoportok) c) közösségi programok (Játszóházat, Családi napok, nyári táborok) Gyermekjóléti Központ – speciális szolgáltatások a) Kapcsolattartási ügyelet Kapcsolattartási ügyelet keretében ellátja a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 7/B. §. szerinti feladatokat. Így: •

a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő/illetve személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyet biztosít,

•

konfliktuskezelő, segítő szolgáltatást nyújt,

•

az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció) biztosít.

kezdeményezésére 31

A kapcsolattartási ügyelet igénybevételét bírósági végzés, gyámügyi határozat, illetőleg a felek önkéntes az intézménnyel kötött keret megállapodása alapozza meg. b) Kórházi szociális munka A 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 7/C. §.-a alapján, illetve az illetékességi területen működő egészségügyi intézménnyel kötött megállapodás szerint kórházi szociális munkát végez. Ennek keretében ellátja, különösen: •

15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet szerint – szociális válsághelyzetben lévő – várandós anyákkal kapcsolatos feladatokat,

•

gyermek elhanyagolás, gyermekbántalmazás észlelése esetén, megteszi a Gyvt. 17.§. (2) bekezdés szerint szükséges intézkedéseket.

Továbbá: •

közreműködik abban, hogy a betegek és hozzátartozóik optimálisan tudják használni az egészségügyi szolgáltatásokat (információt nyújt, tanácsot ad, közvetít, segítséget ad az ügyintézésben)

•

segíti a beteget és hozzátartozóit a betegség, illetve a kórházi kezelés okozta trauma, szorongás feldolgozásában, családi kapcsolati problémák rendezésében (segítő beszélgetés, támogató csoport, szabadidős programok, stb.)

c) Utcai és lakótelepi szociális munka Utcai és lakótelepi szociális munka keretében speciális segítséget nyújt a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek számára. Ennek keretében ellátja a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 7/A. §.-ban foglaltakat. Így különösen: •

felderítő munkát végez, felkutatja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő kallódó, csellengő, lakhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermekeken

•

elősegíti a gyermek lakhelyére történő visszakerülését

•

szükség esetén kezdeményezi a gyermek átmeneti gondozását, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban való részesítését

•

szociális munka minden lehetséges eszközével segíti a szabadidejét az utcán töltő, csellengő gyermekeket

•

szabadidejük hasznos eltöltése érdekében programokat szervez

32

d) Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat Gyermekvédelmi Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítségnyújtás érdekében 0-24 éves (telefonos) elérhetőséget biztosít. A készenléti szolgálat ellátja a 15/1997. (IV. 30.) N.M. rendelet 7/D§-ban foglaltakat. e) Fejlesztőpedagógus Fejlesztőpedagógus foglalkoztatása révén a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára készség és képességfejlesztő foglalkozásokat biztosít, egyéni és csoportos formában. Egyéb feladatok 5.2.

adományok gyűjtése, továbbítása a rászorulók számára nyári gyermekétkeztetés lebonyolítása

A nyújtott szolgáltatások rendszeressége a) Területi Szolgáltatási Központok A nyújtott szolgáltatások hétfőtől – péntekig az SzMSz-ben maghatározott időpontokban vehetők igénybe. A kapcsolattartási ügyeletet az intézmény szombati napokon is – a szabályozáshoz igazodva – biztosítja. A Készenléti szolgálat elérhetősége – telefonon – folyamatos (0-24 óra) b) Kistérségi Munkacsoport • a családgondozók ügyfélfogadási rendjét – munkaidő beosztását az alábbi szempontok határozzák meg: -

jogszabályi előírások település lakosságszáma település lakosságának szociális, demográfiai összetétele településen belül kialakult együttműködési formák egyéb települési sajátosságok (pl.: Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje)

•

fentiek alapján, az egyes településeken/családgondozói körzetekben az ügyfélfogadás rendje eltérően alakul, az alábbiak szerint: 1) Bükkszentkereszt – Répáshuta családgondozói körzet

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés Bükkszentkereszt Répáshuta 8.00-16.00

Gyermekjóléti szolgáltatás Bükkszentkereszt Répáshuta 8.00 – 16.00

7.30-14.30 12.00-16.00

7.30 – 14.30 12.00 – 16.00

33

2) Harsány családgondozói körzet Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Hétfő 8.00 – 16.00 8.00 – 16.00 Kedd Szerda 8.00 – 14.00 8.00 – 14.00 Csütörtök 8.00-10.00 8.00-10.00 Péntek

3) Kistokaj családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 8.00 – 13.00

Gyermekjóléti Szolgáltatás 11.00 – 16.00

11.00 – 16.00

8.00 – 13.00

4) Mályi családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 12.00 – 16.00 8.00 – 10.00 12.00 – 16.00 14.00 – 16.00

Gyermekjóléti Szolgáltatás 12.00 – 16.00 8.00 – 12.00

5) Muhi családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 12.00 – 16.00 8.00 – 12.00 8.00 – 12.00 8.00 – 12.00

Gyermekjóléti Szolgáltatás 12.00 – 16.00 8.00 – 12.00 8.00 – 12.00 8.00 – 12.00

6) Nagycsécs – Sajóörös családgondozói körzet

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés Nagycsécs 8.00 – 16.00

Gyermekjóléti szolgáltatás Nagycsécs Sajóörös 8.00 – 16.00 8.00 – 12.00

8.00 – 12.00

8.00 – 12.00

7) Nyékládháza családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 13.00 – 16.00

Gyermekjóléti Szolgáltatás 13.00 – 16.00

13.00 – 17.00 8.00 – 13.00

13.00 – 16.00 8.00 – 10.00

34

8) Sajóbábony családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés

Gyermekjóléti Szolgáltatás 8.00 – 12.00

8.00 – 12.00 8.00 – 12.00

12.00 – 17.00

9) Sajóecseg – Sajókeresztúr családgondozói körzet Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Sajóecseg Sajókeresztúr Sajóecseg Sajókeresztúr Hétfő 11.00 – 17.00 11.00 – 17.00 Kedd 8.00 – 13.00 8.00 – 13.00 Szerda 11.00 – 16.00 11.00 – 16.00 Csütörtök 8.00 – 12.00 8.00 – 12.00 Péntek

10) Sajósenye Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés

Gyermekjóléti szolgáltatás

9.00 – 11.00, 14.00 – 16.00

9.00 – 11.00, 14.00 – 16.00

11) Sajóvámos családgondozói körzet Családsegítés Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Gyermekjóléti szolgáltatás

8.00 - 12.00 8.00 – 12.00

12) Szirmabesenyő családgondozói körzet Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Családsegítés 8.00 – 12.00 10.00 – 14.00

Gyermekjóléti szolgáltatás 11.30 – 15.30 8.00 – 15.30 8.00 – 10.00

6. Az ellátás igénybevételének módja, biztosítása, megszüntetése Gyermekjóléti szolgálat/központ igénybevétele történhet: • •

önkéntesen az ellátást igénybevevő, vagy törvényes képviselője kérésére észlelő- és jelzőrendszer jelzése alapján 35

• •

hatósági kötelezés alapján (jegyző/gyámhatóság határozata, bírósági végzés alapján) felderítő, terepmunka során (utcai, lakótelepi szociális munka).

Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja: • • •

•

A gyermekjóléti szolgáltatás a családgondozó és a gyermek, valamint törvényes képviselőjének/szülőjének munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli megállapodás/terv formájában kerül rögzítésre. (Alapellátásban történő családgondozás esetén gondozási terv, védelembe vétel esetén gondozási-nevelési terv). Az írásbeli megállapodás tartalmazza a helyzetértékelést, a veszélyeztető körülmények megjelölését, a veszélyeztető körülmények megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő és a gyermek (személyre szabott) feladatait, a család részére szükséges ellátásokat, intézkedéseket, a határidők megállapításával. A családgondozó szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli a gondozás eredményességét, megállapításait a helyzetértékelésben rögzíti. Szükség esetén megteszi az indokolt intézkedéseket.

Az ellátás megszűnik, illetve szünetel, amikor • • • • •

a családgondozás alapellátásban (a probléma megoldásával) lezárul, az együttműködési kötelezettség megszűnik a gyermek nagykorúvá válik az ellátást más személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formában lehet, illetve kell biztosítani a szolgálat jogutód nélkül megszűnik.

Esetátadás • • •

•

Területi Szolgáltatási Központon belül esetátadásra kizárólag a Területi Szolgáltatási Központ vezetőjének engedélyével kerülhet sor. Területi Szolgáltatási Központok közötti esetátadásra – a Területi Szolgáltatási Központ vezetők javaslatára, illetve tudomásul vétele mellett – a szakmai vezető engedélyével kerülhet sor. Gyermekjóléti Szolgálat részéről családsegítő szolgálat felé esetátadásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kiskorú gyermek helyzete, problémája, szükségletei már nem teszik szükségessé a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását és az esetátadás következtében jogai nem sérülnek. Esetátadásra kizárólag a szakmai vezetők (Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat) egyetértésével és engedélyével kerülhet sor. Esetátadásra kerül sor akkor is, ha az intézmény területi illetékessége megszűnik, ilyenkor az esetátadás a lakhely/tartózkodási hely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat felé történik.

•

Az esetátadás tényét és időpontját minden esetben írásban kell dokumentálni

•

Az esetátadás részleges szabályait – Az esetátadás eljárásrendje c. – intézményi belső szabályzat tartalmazza

36

Ellátást igénybevevők nyilvántartása és dokumentációs rendszere •

•

• • • •

a 226/2006. (XI.20.) Korm.r. (Nyr.) szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az intézményben 1 fő e-képviselő koordinálja a feladatokat, az adatszolgáltatás gördülékeny biztosítása érdekében telephelyenként/szakmai szervezeti egységenként 2 fő adatszolgáltató munkatárs került kijelölésre (szervezeti egységvezetője + 1 fő szakmai munkatárs), az igénybevevői nyilvántartás vezetése, az adatszolgáltatás a Nyr. 13/B-13/H.§ában foglaltak szerint történik, az intézmény – szolgáltatásonként, ellátási formánként – a vonatkozó jogszabályok által előírt kötelező dokumentációt vezeti, egyéb – az intézmény által kidolgozott belső – dokumentáció használatát – az egyes szolgáltatások belső protokollja, eljárásrendje határozza meg, a nyilvántartások vezetéséért, az adatszolgáltatás biztosításáért, valamint a szakmai dokumentáció naprakész vezetéséért a szakmai-szervezeti egységvezetője felel.

7. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás a) A szolgáltatás közzétételének helyi módja - internetes elérhetőség, intézményi honlap - helyi médiákban való megjelenés - szórólap, tájékoztató programfüzet - társintézményekkel – jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartás - szakmai rendezvények, konferenciák b) Konkrét tájékoztatási kötelezettség - a szolgáltatást igénybe vevőt, illetve érdeklődőt a családgondozó tájékoztatja a probléma kezeléséhez igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatásokról, az igénybe vétel módjáról, feltételeiről, - a családgondozó teljes körű tájékoztatást nyújt az intézmény által biztosított szolgáltatásokról, ellátási formákról, - a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi, Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ igazgatója – az Szt. 94/E.§. (3) bekezdésben foglaltaknak eleget téve az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatokról tájékoztatót készít. A tájékoztató valamennyi telephelyen jól látható módon ki kell függeszteni, - valamennyi telephelyen ki kell függeszteni az intézmény házirendjét, ellátott jogi képviselő nevét, elérhetőségét, a szolgáltatás nyitvatartási rendjét, elérhetőségének módját, formáit (cím, telefon, e-mail) - a panaszkezelés rendjét intézményi eljárásrend tartalmazza

37

8. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogai a) Ellátottak jogai •

Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított szolgáltatások teljes körű igénybevételére, valamint speciális helyzete, állapota alapján – az intézmény által biztosítható egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

•

A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani.

•

A szolgáltatás az általa biztosított ellátást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz - testi épséghez - testi-lelki egészséghez való jogra.

•

A szolgáltatás igénybevételét mindenki számára elérhetővé kell tenni. Az intézmény adottságait figyelembe véve törekedni kell az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására.

•

A szociális szakember az igénybe vevő érdekeit képviseli, de ezzel nem sértheti mások jogos érdekeit.

•

Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A titoktartás védelme minden szóbeli, írásbeli, hang és képanyag rögzített és azokból kikövetkeztethető információra, esettanulmányokra, esetismertetésre is vonatkozik.

•

A szociális szakember, illetve az őt foglalkoztató intézmény köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információról más ellátást igénybevevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást.

•

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szabályait figyelembe véve személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – végrehajtási rendelet, helyi önkormányzati rendelet elrendeli. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését.

•

Panasz esetén jogorvoslat kérhető szóban és írásban az intézmény igazgatójától, a fenntartótól, az ellátott jogi, valamint a gyermekjogi képviselőtől. Az intézményvezetőhöz benyújtott panaszt az érintettek bevonásával ki kell vizsgálni, és arról a panaszt tevőt 15 napon belül írásban értesíteni kell. Ha az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panaszt tevő nem ért egyet az intézkedéssel, a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért.

•

Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége, hogy munkájával a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülését szolgálja. A gyermeki jogokat a Gyermek jogairól szóló NEW Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Tv. , a szellemében a Gyv.tv. tartalmazza.

•

A gyermeki jogok védelmi minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. 38

•

A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek Gyvt.-ben meghatározott jogainak védelmét, segíti a gyermekek jogainak megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. Az intézmény munkatársai – a gyermekjogi képviselővel – együttműködnek, munkáját segítik.

•

Az ellátottak jogait a továbbiakban az Szt. 94/E §-a határozza meg.

•

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai: az Szt. 94. F, G, H, I, J/§-a tartalmazza.

b) Személyes gondoskodást végző személyek jogai Az intézményben dolgozók számára biztosítani kell, hogy: -

a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat munkájukat elismerjék munkájukat megfelelő munkakörülmények között végezhessék.

Az intézményben a szakmai munkakörben foglalkoztatottak közfeladatot ellátó személynek minősülnek (Sztv. 94/L.§. (2) bekezdés). 9. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása – módja, formái 9.1. Az intézményben működő szakmai/koordinációs fórumok a) Intézményi stáb értekezlet -

az intézmény egészét érintő szakmai/szervezeti kérdések megvitatása évente legalább 1 alkalommal összehívott értekezlet az intézményi stáb értekezlet átfogó információcserére, véleménycserére lehetőséget adó fórum az intézményi stáb értekezlet résztvevője az intézmény valamennyi munkatársa az intézmény stáb értekezletét az igazgató hívja össze az intézményi stáb értekezletről jegyzőkönyv készül

b) Szakmai (családsegítő, gyermekjóléti és idősellátás, fogyatékkal élők ellátása) stábülés -

-

az intézményben családsegítő és gyermekjóléti, valamint idősellátás, fogyatékkal élők ellátása szakmai stáb működik az adott szakfeladatot érintő szakmai/szervezeti kérdések megvitatására, szakmai információcsere szervezeti kereteinek biztosítása érdekében – éves munkaterv alapján – összehívott szakmai fórumok a szakmai stábokat az illetékes szakmai vezető hívja össze és vezeti a szakmai stábülésekről emlékeztető készül

39

c) Vezetői értekezlet -

-

-

az intézmény, illetve a szakmai, szervezeti egységek szakmai munkájának aktuális, illetve hosszú távú megbeszélésére, a koordinációs, irányítási feladatok ellátására, az információáramlás biztosítása érdekében – kétheti rendszerességgel összehívott fórum a vezetői értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti a vezetői értekezleten részt vesz az igazgató, szakmai vezetők, szakmai-, szervezeti egységek vezetői, gazdasági igazgató helyettes, (témától függően) a Közalkalmazotti Tanács elnöke vagy képviselője a vezetői értekezletről emlékeztető készül

d) Munkacsoportok – szakmai, szervezeti egységek – csoportmegbeszélései: -

a szakmai, szervezeti egység vezetője hívja össze és vezeti heti rendszerességgel a csoportmegbeszélés feladata: • •

-

a csoportot érintő aktuális problémák megbeszélése a csoport tagjainak tájékoztatása a vezetői értekezleten született döntésekről, javaslatokról, határidős feladatokról, • problémás esetek áttekintése • lezárásra kerülő esetek áttekintése, gondozási folyamat értékelése • folyamatosan működő, illetve szervezés alatt lévő szolgáltatások, csoportok kapcsán felmerülő problémák megbeszélése, • a vezetői értekezlet felé továbbítandó kérdések, felvetések, javaslatok összegyűjtése. A csoportmegbeszélésről jegyzőkönyv készül

e) Szupervízió -

-

az intézmény havi egy alkalommal – 4 csoportban 4x1,5 óra időtartamban – szupervíziót biztosít a munkatársak számára szakmai személyiségfejlesztés, karbantartás érdekében a szupervíziót az intézmény által megbízott külső szakember vezeti a szupervízión minden szakalkalmazott számára a részvétel kötelező.

f) Egyéb munkacsoportok -

egy-egy meghatározott szakmai feladat ellátására, szakmai protokollok kidolgozására meghatározott ideig működő teamek társadalmi problémák, illetve a kollégákat érdeklő kérdések megvitatására létrejövő – önkéntes részvétellel működő csoportok (pl. „Észbontogató”)

9.2. Működési nyilvántartás A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról, az Sztv. 132.§. (2) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 8/2000. (VIII.4.) Sz.Cs.M. rendelet határoz.

40

•

az Sztv. 92/D-92/H.§-ában foglaltak szerint a személyes gondoskodást végző személyek adatait működési nyilvántartásba kell venni

•

a működési nyilvántartást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet vezeti (továbbiakban: Nyilvántartó)

•

működési nyilvántartásba az – a személyes gondoskodást végző személy – vehető, aki az 1/2000. (I.7.) Sz.Cs.M. rendeletben, valamint a 15/1998. (IV. 30.) N.M. rendeletben meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet főállású munkaviszony keretében végzi és képesítési előírásoknak megfelelő szakképzettséggel rendelkezik

•

bejelentési kötelezettsége az intézményben munkaviszonyban főállásban foglalkoztatott szakalkalmazottak esetében az intézmény vezetőjének van

•

önbejelentésre kötelezett az intézmény vezetője

•

a Nyilvántartó a működési nyilvántartásba vételről igazolást állít ki, melyen szerepel a nyilvántartási szám. A nyilvántartásba vételről szóló igazolást megküldi a munkáltatónak

•

a működési nyilvántartásba vételről szóló igazolás eredeti példányát a munkavállalónak át kell adni, 1 másolati példánya az intézményi egységes továbbképzési nyilvántartásba kerül

•

a munkavállaló – a nyilvántartásba vételről szóló – igazolást a továbbképzési időszak végéig, illetve az új igazolás kiállításáig köteles megőrizni

•

az intézmény a továbbképzési kötelezettségről, a továbbképzéseken való részvételről, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről egységes nyilvántartást vezet. A munkavállaló köteles az általa elvégzett továbbképzések igazolását az intézmény nyilvántartásába leadni.

9.3. Továbbképzési kötelezettség A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szakvizsgáról az Sztv. 132.§. (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a 9/2000. (VIII.4.) Sz.Cs.M. rendelet rendelkezik. •

az intézményben főállású munkaviszonyban foglalkoztatott – a működési nyilvántartásba felvett – személyes gondoskodást végző szakalkalmazottak továbbképzésre kötelezettek

•

a továbbképzési időszak tartama öt év

•

a továbbképzési időszak kezdete: - a képesítési előírásoknak megfelelő szakképzettséggel rendelkezők esetén a munkába állás (főállású munkaviszony létesítése) napja, - a munkába álláskor (főállású munkaviszony létesítésekor) a képesítési előírásoknak megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezők esetén a szakképesítés megszerzésének napja.

•

a továbbképzési kötelezetteknek – egy továbbképzési időszakon belül – felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie

•

a továbbképzési pontérték a 9/2000. (VIII. 4.) Sz.Cs.M. rendelet szerinti minősített továbbképzési programban történő részvétellel szerezhető meg

41

•

továbbképzési kötelezettségét teljesíti az is, aki az adott továbbképzési időszakon belül (munkaköréhez kapcsolódó területen) - OKJ-s szakképesítést szerez - felsőfokú alapképzésben oklevelet szerez - felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevelet szerez - tudományos fokozatot szerez - szociális szakvizsgát tesz. Az intézmény éves továbbképzési tervet készít, amely tartalmazza a 9/2000. (VIII.4.) Sz.Cs.M. rendelet 15.§.(2) bekezdésében foglaltakat.

•

a továbbképzési tervben szereplő a továbbképzésen résztvevő munkavállalókat a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő kedvezmény, illetve távolléti díj illeti meg. Továbbá a munkáltató a továbbképzés költségeit – amennyiben a munkáltató rendelte el a továbbképzésen való részvételt – köteles viselni.

•

az Sztv. 92/D (4) bekezdés értelmében megszüntethető – az Mt. (1992. évi XXII. Tv.) 89.§. (3) bekezdése, illetve a Kjt. (1992. évi XXXIII. Tv. 30.§-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással annak a személyes gondoskodást végző személynek a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzési kötelezettségét a 9/2000. (VIII.4.) Sz.Cs.M. rendelet 2.§. (1) bekezdésben foglalt képzési időszak alatt nem teljesíti.

9.4. Szakvizsga •

szociális szakvizsgát az tehet, aki:

a) felsőfokú szociális alapvégzettséggel és alapvégzettségnek megfelelő területen – a felsőfokú végzettség megszerzését követően – legalább öt év egybefüggő szakmai gyakorlattal rendelkezik b) egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezik, letette a szociális alapvizsgát (az alap- és a szakvizsga között még két év nem telt el) c) 2002. január 1-jét megelőző tíz évben egybefüggően képesítéshez kötött tevékenységet végez • a 9/2000. (VII. 4.) Sz.Cs.M. rendelet 5.§-ában foglalt feltételeknek megfelelő az intézményben főállású munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak szakvizsgára jelentkezhetnek • a szakvizsgára való jelentkezés tényét a munkáltatónak köteles előzetesen bejelenteni • a szakvizsgára jelentkezőket az éves képzési tervben szerepeltetni kell • az 1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet 6.§ (6) bekezdése értelmében – az intézményben – szakvizsgára kötelezettek a magasabb vezető (igazgató), vezető (szakmai egységek vezetői) beosztású szakalkalmazottak • a szakvizsgára kötelezettek – amennyiben a vezető megbízás időpontjában szakvizsgával nem rendelkezik – a vezető megbízást követő 2 éven belül kötelesek a szakvizsgát letenni • a jogszabály által szakvizsgára kötelezett munkakörben foglalkoztatottak esetében a szakvizsga költségei és a munkaidő kedvezmény a munkáltatót terhelik

42

43