SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM

A SZEGFŰ ÉS A KÁLA HIDROKULTÚRÁS TERMESZTÉSE

Doktori értekezés

Turiné Farkas Zsuzsa

Témavezető: Dr. Schmidt Gábor

egyetemi tanár

Készült a Szent István Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén

Budapest 2002

1 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma indoklása A növényházi szegfű Magyarországon a legkedveltebb növények egyike, a vágott virágok népszerűségi listáján az első helyen áll. Népszerűségét indokolja, hogy egész évben virágoztatható, nagy a fajták szín- és formaválasztéka. Jól szállítható, tárolható, tartós vágott virág, termesztéséhez mérsékeltházi körülményeket igényel. Magyarországi termőfelülete megközelítőleg 60-70 ha. Napjainkban növekszik a hidrokultúrás termesztési mód jelentősége. A városiasodás fokozódása miatt csökkennek a termőfelületek, a rohamos ipari kitermelés következtében megcsappantak a tőzegkészletek, a felszíni vizek elszennyeződnek, problémát okoz a földkeverékben történő termesztésnél a talajlakó gombák elleni védekezés. E gondokra nyújt megoldást a hidrokultúrás termesztés. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással szigorodnak a környezetvédelmi előírások, azonban a zárt, cirkulációs rendszerű hidrokultúrás termesztés a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. A talaj nélküli termesztés steril körülmények között történik, ültetési közegként hazánkban kőzetgyapotot vagy más mesterséges anyagot, például szivacspaplant alkalmaznak. Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy nincsenek talajmunkák, jól gépesíthető, tápanyag- és víztakarékos termesztési eljárás, azonban nagy odafigyelést, szakértelmet kíván, a rendszer kiépítése pedig többlet beruházást igényel. A kála közel 300 éve ismert növény, nálunk a menyasszonyi csokor gyakori virága volt, az 1970-es években azonban háttérbe szorult. Napjainkban újra reneszánszát éli, a modern virágkötészet elemeként. Termesztését az import nem veszélyezteti, hiszen nagyon súlyos, a szállítása igen költséges. Tartós vágott virág. Termesztéséhez a szegfűhöz hasonlóan mérsékeltházi körülményeket igényel, így azzal társítható. Rendkívül vízigényes, hiszen mocsári növény. A Zantedeschia aethiopica származásából és vízigényéből adódóan jól illeszthető a hidrokultúrás termesztéstechnológiába.

2 1. 2. Célkitűzés A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövénytermesztési- és Kertfenntartási Tanszékén 1988. óta foglalkozunk hidrokultúrás termesztéssel. A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztését, mint előkísérletet egy német gyártmányú, Primőr1 típusú növényházban végeztük. A munka folyamán régebbi, hagyományos és újabb fajtákat vizsgáltunk. Ültetési közegként kőzetgyapotot és poliuretán-éter habszivacsot alkalmaztunk (1.ábra).

1. ábra: Poliuretán-éter habszivacsba ültetett virágzó szegfű állomány (Kecskemét, 1993.) A kutatómunkát 1994-től a francia gyártmányú Filclair termesztő-berendezésben az előkísérletek tapasztalatai alapján folytattuk négy éven keresztül.

3 Az előkísérletek során a PU-szivacs alkalmazásával elért pozitív eredmények hatására a közeg összehasonlító kísérleteket csak két évig folytattuk. Célunk a Grodan márkájú kőzetgyapot és a PU-szivacs hatásának vizsgálata volt a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növekedésére, virághozamára, virágátmérőjére és szárhosszúságára. Négy éven keresztül folytattuk a fajtaösszehasonlítást, két éven keresztül hat, további két évig pedig négy fajtát vizsgáltunk. A fajták kiválasztásánál a fontosabb virágszínek alkalmazására törekedtünk. Célunk a fajták hatásának a vizsgálata volt a növények fejlődésére, a hozamra és a virágminőségi tulajdonságokra: a virágátmérőre és a virágszár hosszára. Célul tűztük ki a piros virágszínű és a két ’Castellaro’ fajta hatásainak az összehasonlítását is. Végül a hidrokultúrás termesztésünk alapján fajtajellemzést kívántunk alkotni. A kála esetében célunk volt három termesztési mód, ezen belül két ültetési közeg és két termesztőberendezés hatásának a vizsgálata a növekedésre, a virághozamra, a virág és a virágszár hosszára, valamint a vázatartósság tanulmányozása. A kísérletbe bevont növények egyik részénél ültetési közegként PU-szivacsot és földkeveréket alkalmaztunk, ezt az állományt a csak vegetációs fűtéssel ellátott Filclair növényházba helyeztük el. A földkeverékbe (konténerbe) ültetett növények másik részét a német gyártmányú Primőr-1 típusú termesztő-berendezésben állítottuk kísérletbe, ahol a talajfűtés is biztosított volt. Mindkét növényfaj esetében célunk volt a modern és korszerű hidrokultúrás termesztéshez adatokat szolgáltatni a virághozam és minőség tekintetében, egyben a legmodernebb, EU-konform termesztési rendszer széleskörű elterjesztéséhez hozzájárulni.

4 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2. 1. A talaj nélküli termesztés általános bemutatása A talaj nélküli dísznövénytermesztés, vagy hidrokultúra (hidropónia) kezdete még a múlt századra nyúlik vissza. Az élettani vizsgálatokban egyes tápanyagok hatását hidrokultúrában (vízben) való termesztés segítségével figyelték meg. A kertészeti termesztési gyakorlatban a vízkultúra az 1930as években jelent meg. Ma elsősorban az intenzív zöldségtermesztésben és az intenzív dísznövénytermesztésében van kiemelkedő szerepe. A dísznövények közül a levéldísznövények termesztésében jelentős, de a hosszú életű, vágott virágot szolgáltató növényeknél és az anyanövényeknél is fontos (NAGY, 1986). Hidrokultúrás termesztés minden olyan talajtól izolált termesztési mód, amelyben a növények tápanyagellátása túlnyomóan vagy kizárólag tápoldatozáson alapul, függetlenül a felhasznált gyökérrögzítő közeg mennyiségétől és minőségétől, valamint a tápoldat kijuttatásának módjától (IMRE, 1995 a). SCHÄFER et al. (1998 a) szerint a hidrokultúra kifejezés a görög víz szóból származik, tehát vízkultúrát jelent. Ez alatt azt értjük, hogy a növényeket talaj nélkül, tápoldat segítségével termesztjük. A talaj nélküli termesztésnek többféle változata alakult ki. A gyökerek és környezetük alapján: 1.„HIDROPONIKA”(vízkultúra): elhagyják a gyökérrögzítő közeget. A gyökér néhány milliméter vastagságú tápoldatba merül. Ezen eljárások közül a legismertebb a NFT (Nutrient Film Technology). A tápoldat áramoltatása gravitációs

úton

történik.

A

második

mód,

amely

a

legelterjedtebb,

az

„AGREGÁTPONIKA”(támasztóközeg kultúra). Átmenetet képez a hidropónika és agregátponika között az „Aquaponic”, melyet lejtős területen helyeznek el, a növényeket poliakrilamidból készült vékony anyaggal takarják le. Szintén átmenetet képez a „PPH” (Plant Plane Hydroponic). Lényege, hogy két fóliaréteg között található egy vékony fátyolfólia réteg. A felső fólia fehér, mely télen a fényt visszatükrözi, nyáron pedig megakadályozza, hogy a gyökerek túlzottan felmelegedjenek. A harmadik változat az „AEROPONIKA”(tápköd kultúra), mely esetben a gyökerek a levegőben lógnak, a tápoldatot finom páraköd formájában juttatják ki, hogy a gyökerek ne száradjanak ki (KOVÁCS, 2000).

5 A talaj nélküli termesztési módok csoportosítása történhet a gyökérrögzítő közeg minősége (2. ábra) és a tápoldat kijuttatási módja alapján is. Hidrokultúra Közeg nélkül

↓

NFT - kultúra Aeroponika egyéb

↓

Inert közeg Kőzetgyapot Blahton Perlit, Vermikulit PU - szivacs egyéb

2. ábra: A hidrokultúrás termesztés áttekintése (MOLITOR, 1991 után) Napjainkban a vízkultúrás termesztésnek két változatát különböztetik meg a tápoldat hasznosítása szerint. Az egyik, amelyben a nyílt, vagy pangó vizes rendszerben a tápoldat csak egyszer kerül felhasználásra. A növény adott magasságú folyadékból tudja felvenni a számára szükséges anyagokat, ezért fontos, hogy az adagolás mindig teljesen szinkronban legyen a növény igényével. Ha a víz sok, a felesleg elfolyik, ha kevesebb, akkor a növény éhezik, szomjazik. A tápanyagok költsége az elfolyás miatt 20-35 %-kal is megnövekedhet (KOVÁCS et al, 1990). A másik a zárt, vagy cirkulációs rendszer, amelyben a növények közös csatornában találhatók, az áramló tápoldatot összegyűjtik és újra a növényhez vezetik. Ennek a módszernek napjainkban egyre fokozódik a jelentősége, a talajvizek elnitrátosodása miatt (LÉVAI-FARKAS, 1998). Hosszú távon környezetvédelmi szempontból csak ennek a módszernek van jövője (SCHMIDT 1998, 1999 b, 2000). LEVENSON (1984) szerint a hidropónikás termesztést szerte a világon alkalmazzák. Különböző eljárásokat dolgoztak ki, ezekben a közös az, hogy a növény tápoldatból veszi fel a tápanyagokat. A gyökerek megtámasztására az említetteken kívül kavics, homok, ásványi gyapot és perlit szolgálhat. SCHMEIL (1991) a Plant Plane Hidroponic zárt rendszerű, környezetkímélő termesztési módszerről számol be, melynek automatizálásával a termesztett növények számára optimális víz- és tápanyag utánpótlás alakítható ki. Belgiumban 1973-ban kezdődött a talaj nélküli termesztési kísérlet, az első gyakorlati alkalmazásra azonban csak 1980-ban került sor. A talaj nélküli termesztési módszerekre való áttérést a földben lévő metil-bromid felhalmozódása váltottak ki. A fizikai fertőtlenítési módszerekkel, mint például a

6 gőzölés, jó hatékonyságot értek el, ugyanígy az UV-sugárzás fertőtlenítő hatása 100mJ/cm2 dózisban sikeresnek bizonyult a Fusarium, a Pythium és az Opidium kórokozók ellen (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995). A növényeket a szaporítástól hidrokultúrás rendszerben nevelhetjük, vagy előnevelt növényeket ültethetünk hidrokultúrába (SONNEVELD, 1991). A talaj nélküli termesztés sikerének feltételei LETARD (1982) szerint: a közeg megválasztása, a megfelelő felszerelés a tápoldat elkészítéséhez és a növényekhez juttatásához, a tápoldat megfelelő ellenőrzése és a termesztéstechnikának a növény igényeihez való alkalmazása. A termesztési eljárás számos előnye mellett hátrányait is figyelembe kell vennünk. A talaj nélküli termesztés előnyei: •

nem szükséges hozzá termőtalaj (TARJÁNYINÉ, 1980)

•

teljesen független a kedvezőtlen talajadottságoktól (a talajmunkák, a talajcsere és a fertőtlenítés költsége elmarad) (IMRE, 1995 a)

•

a támasztóközeg fertőtlenítése könnyebb, mint a talajé (TARJÁNYINÉ, 1980)

•

a sok kézi munkára épülő talajápolási munkák kiküszöbölésével csökkenthető a kezelőszemélyzet száma (TARJÁNYINÉ, 1980)

•

kártevőktől és kórokozóktól mentes a gyökérközeg (IMRE, 1995 a)

•

a támasztó közeg szervetlen anyag, ezért a talajlakó kártevők ellen nem kell védekezni (TARJÁNYINÉ, 1980)

•

a

kultúra

standard,

különös

tekintettel

a

gyökér

környezetére

(BENOIT

és

CEUSTERMANS, 1995) •

kizárjuk a talajfertőzést és a káros növényvédőszer maradványok felhalmozódását (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; FISCHER, 1991)

•

a gyökerek környezetében az energia-bevitelt csökkentjük (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; MORGAN és MOUSTAFA 1986; IMRE, 1995 a)

•

a vízfelhasználást csökkentjük (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; FISCHER, 1991; IMRE, 1995 a)

•

hatékonyabb a tápelemek felvétele (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; FISCHER, 1991; IMRE, 1995 a)

•

hatékonyabb a növények vegetatív és generatív fejlődésének a szabályozása (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; FISCHER, 1991)

7 •

korábbi és magasabb hozamot érhetünk el (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; MORGAN és MOUSTAFA 1986; FERENCZ 1998 a)

•

hosszabb a kultúraidő (az állomány tovább marad egészséges, illetve a kultúraváltás lényegesen gyorsabb, mint talajon) (IMRE, 1995 a)

•

a növények termőképessége jobban hasznosítható (IMRE, 1995 a)

•

nagyobb árbevétel érhető el (FERENCZ 1998 b)

•

jobb minőségű terméket kapunk (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995)

•

a munkaszervezés racionalizálása (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; FERENCZ 1996)

•

a kultúra automatizálása és gépesítése könnyebben megvalósítható (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; MORGAN és MOUSTAFA 1986; IMRE, 1995 a)

•

90%-kal nagyobb a helykihasználás (MORGAN és MOUSTAFA 1986)

•

jobb a szár-, levél- és virág minőség, több bimbó képződik (MORGAN és MOUSTAFA 1986)

•

környezetbarát (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; IMRE, 1995 a; LÉVAI – TURINÉ, 2000).

A talaj nélküli termesztés hátrányai: •

speciális berendezéseket igényel (TARJÁNYINÉ, 1980)

•

magas beruházási költség igényű (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995; FISCHER, 1991; KOVÁCS 2000), azonban FERENCZ (1998 a) szerint a magasabb hozam és a nagyobb árbevétel következtében a beruházási költség gyorsan megtérül

•

a szakemberekkel szemben magasabb képzettséget követel meg (TARJÁNYINÉ, 1980; FISCHER, 1991; KOVÁCS 2000)

•

a technológia megvalósítása rendkívül nagy fegyelmet kíván (KOVÁCS 2000)

•

jól kiépített szaktanácsadó és szervízhálózatot igényel (KOVÁCS 2000)

•

hektáronként 60 - 80 m3 kőzetgyapot halmozódik fel (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995)

•

hektáronként 2000 m3 tápoldatot készítenek, melyben 5 t műtrágya van feloldva, ez a talaj eutrofizálódását és a talajvíz elszennyeződését okozza (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995)

•

hektáronként a talaj borítására és a tápoldat vezetésére 5 t PE- műanyagot alkalmaznak (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995)

•

a tápoldat ismételt felhasználása (visszafolyása) előtt csírátlanításra van szükség (FISCHER, 1991).

8 Vágott virágok esetében, különös tekintettel a szegfűre, gerberára, rózsára és a krizantémra, jó minőség elérése mellett terjed a hidrokultúrás termesztés technológiájának kidolgozása. A termesztő országok között egyre élénkült a konkurencia a vágott virág értékesítésében. Ez arra kényszerítette Franciaországot, hogy az előállítási költségek csökkentésével és a jó minőség megtartásával őrizze meg versenyképességét a nemzetközi piacon. A C.N.I.H. új módszert dolgozott ki a vágott virág gazdaságos előállítására a szegfű, a boglárka és a szellőrózsa tápoldatos növényházi kultúráiban (BONTEMPS, 1988). Németországban a hidrokultúrás termesztésre való áttérés oka a talajok elsózódása, valamint a nitrát és a növényvédő szerek felhalmozódása és ezeknek a talaj- és ivóvízre való hatása. Ezen környezetkárosító tényezők kiküszöbölése érdekében vizsgálták, hogy a növényházi szegfű esetében hogyan alkalmazható a talaj nélküli, zárt rendszerű termesztés (LEINFELDER és RÖBER 1988). 2. 2. A hidrokultúrás termesztés sajátosságainak leírása 2. 2.1. Berendezések és termesztő közegek A tápoldatos talaj nélküli termesztés speciális eszközöket igényel, ilyenek a tálcák, vagy egyéb alkalmatosságok, amelyek a szubsztrátumot tartják, különböző tartályok, csővezetékek a tápoldat tárolására, keverésére és vezetésére, valamint szivattyúk és automatikus műszerek (SOMOS et al, 1980; KOVÁCS, 2000). A szubsztrátumok használata történhet különféle sűrűségű rétegek egymásra rakásával vékonyrétegkultúraként; csatornában, edényben (konténer, fóliazacskó) vagy szőnyegként (kőgyapot, poliuretán-szivacs) (SCHÄFER et al, 1998 a). ADLER és WILCOX (1986) a tápoldat cirkuláltatására kétféle módszert ajánl. Az egyik légnyomással és szelepekkel megoldott szívás elvén működik, míg a másik egy perisztaltikus pumpa beiktatásával kiküszöböli a légnyomás és a szelepek használatát. Szegfű recirkulációs NFT-rendszerben történő termesztésénél BOWE és REINELT (1991 a) kísérleteiben a GUP-hullámlemezből készült csatornaelemeket szabályozható magasságú alapokon helyezték el. A növény gyökérrendszerének erős fejlődéséhez 2 %-os csatornalejtést ajánlanak. Így a növényekre negatívan ható pangó nedvesség elvezetése megoldott. A csatorna optimális mérete:

9 11 m hosszú, 15 cm széles és 7 cm magas. A csatornába helyezték a kőzetgyapotot, melyet vékony polystirol takaróanyaggal fedtek le az algásodás elkerülése és a fényvisszaverés miatt. A takaróanyagon réseket vágtak a növények beültetéséhez. Az előzőkhöz hasonlóan JEANNEQUIN (1982) a növények szempontjából a max. 20 m hosszú, 1,5 % lejtésű csatornát tartja a legjobbnak. SCHAFFER (1978) szerint kőgyapotos termesztésnél a kőgyapotot kiterített polietilén lapokkal szigeteljék el a növényház talajától, s ez legalább 5 cm vastagságú legyen. A tápanyagellátás automatikus vezérlésű, csepegtető berendezéssel történjen. A hidrokultúrás termesztésben a szubsztrátumok széles köre alkalmazható gyökérrögzítésre: •

természetes szerves anyagok: tőzeg, kókuszrost, szalma, fakéreg, rizspelyva, faforgács stb.

•

természetes szervetlen anyagok: homok, kavics, bazalt zúzalék, zeolit, vulkáni tufa, habkő stb.

•

természetes anyagokból gyártottak: perlit, kőgyapot, üveggyapot, vermikulit, égetett agyag granulátum stb.

•

szintetikus anyagokból gyártottak: poliuretánéter-hab (agrofoam), oázis, biolaston, styroplast stb.(KOVÁCS, 2000).

KOKAS (1983) szerint a talaj nélküli termesztésnél felhasználható közegek: a kavics, a tiszta rostos tőzeg, a perlit, a kőgyapot, amiből 5 cm-es réteg használatos és a tápanyagfilm közeg (NFT), amelyben a gombás fertőzések gyorsabban terjednek, ez nehezíti a módszer alkalmazását. A föld nélküli kultúrában a közeg feladata csak a rögzítésre korlátozódik, viszont ahhoz, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni, több követelménynek is eleget kell tennie. A termesztés folyamán szerkezetét nem változtathatja, fizikai összetétele állandó kell, hogy maradjon, az öntözés következtében nem válhat levegőtlenné, nem iszapolódhat el. • Tegye lehetővé a gyökérzet átszellőzését, legyen kellően porózus, kapilláris vízemelő- és víztároló képessége legyen jó. • Sűrűsége kiegyenlített, tömege a felhasználás céljára megfelelő könnyen mozgatható legyen. • Nem tartalmazhat olyan anyagot, ami a tápelemeket megköti, kémiailag közömbös legyen, de bizonyos pufferképességgel rendelkezzen. • Regenerálása egyszerű, az elsózódás mértéke csekély, fertőtlenítése könnyen megoldható legyen. • Többször felhasználható, vagy környezetbarát módon megsemmisíthető legyen. • Kedvező árfekvésű és esztétikus legyen (KÜHLE, 1982; BAILLY, 1989; KOVÁCS 2000).

10 A virágzás időzítésekor figyelembe kell venni, hogy hidrokultúrás termesztés esetében a virágzási idő lerövidül a talajban termesztett növényekhez képest. A hozamok ennél fogva éves viszonylatban 20 %-kal megnövekednek, és különösen a nyári virágok minősége jobb, mint talajon történő termesztéskor (LÉVAI – TURINÉ, 2001). LEINFELDER és RÖBER (1991) szerint a közeg kiválasztásánál döntő szerepe van az ökonómiai elveknek és a környezetvédelmi intézkedéseknek. LEINFELDER és RÖBER (1988) vizsgálta a különböző közegek hatását a szegfűdugványok gyökeresedési erélyére (1. táblázat). 1. táblázat: Szegfűdugványok gyökeresedése különböző közegek esetében. (LEINFELDER és RÖBER, 1988 után) Alkalmazott közeg Gyökeresedési arány (%) tőzeg + perlit 1:1 + 4g CaCo4/l 100 kőgyapot kocka 60 polyphenol szivacs 95-100 égetett agyag-granulátum (0-4 mm) 90-95 A növények a szivacsban és a kőgyapotban járulékos gyökereket fejlesztettek. A végleges szubsztrátumba történő kiültetés után kezdetben késlekedett a gyökérképződés. A csekély növekedést valószínűleg az alacsony pH értéke okozta a szivacsnál. A kísérletek során figyelemmel kísérik a tápoldat pH értéket és a vezetőképességét (EC) megteremtve a szegfű számára optimális 5-6,5 pH-t és 2,5 - 3,5 mS/cm-es vezetőképességet. Sokak szerint a Grodan márkájú kőgyapot a legjobb hidrokultúrás szubsztrátum. Ezen a véleményen van WELLEMAN és VEWER (1983) is. Meghatározásuk szerint a Grodan egy szervetlen közeg, ami 60 % bazalt és 20 % mészkő olvasztásából jön létre, 20 % szén hozzáadásával. A közeg steril, szerves anyagoktól mentes, pH-ja 7-8 közötti, szabályozható. Egységes anyag, az egy négyzetméternyi felületre jutó térfogata a talajénak egytizede. A kiinduláskor teljesen tiszta, betegségektől mentes anyag, nem lép fel semmilyen kölcsönhatásba a tápoldat alkotóelemeivel (BIZA, 1999). TARJÁNYINÉ (1980) szerint a kőgyapot szőnyeg térfogata 96 %, a pórusok azonos méretűek, pHja szabályozható. 1 m3 szőnyeg tömege 80 kg, állandósítja a víz- és a tápanyagellátást és hat a Fusarium oxysporum f. dianthi gombafertőzés ellen (BOWE és REINELT, 1989).

11 Az európai piacot jelenleg szinte kizárólagosan a nemzetközi Rockwood Csoport Grodan kőgyapot termékei uralják. Tájékoztatásuk alapján termékeik és alkalmazásuk kiemelkedően magas terméseredményekhez

vezet.

A

hatalmas

mennyiségben

keletkező

használt

kőgyapot

újrahasznosítása minden igyekezet ellenére még mindíg nem megoldott (MOLITOR-FISCHER, 1989; IMRE, 1995 b). Egy egész terméksor áll a termesztők rendelkezésére: Grodan- Experty Függőleges szálakból készült, ami állandó minőséget eredményez, kedvező árfekvésű. Egy- és többéves használatra alkalmas. G.- Master Két vízszintesen álló szálrétegből áll, amely azonos nedvesség eloszlást eredményez, így fokozza a terméshozamot. Egy éves termesztésnél alkalmazható. G.-Talent Szálai függőlegesen állnak, kiemelkedő drén rétege van, ezáltal az EC- és a pH-érték egyszerűen és jól szabályozható. Állandó vízkapacitásnál jó gyökérnövekedést és levegőzöttséget biztosít. Egy- és többéves használatra alkalmas. G.-Classik Meghatározója a vízszintes szálirány, többéves kultúránál használható. Stabil, vastag szálakból áll, hosszú tartósság, nagyon jó drén tulajdonság jellemzi. G.-Vitagreen Nagyon jó minőségű, ásványi agyag-granulátummal kombinálják. Az inert tulajdonságaiból adódóan jól tompítja a pH- és EC- értéket, így kevésbé kell szabályozni. Growcube Egyesíti a kőzetgyapot ideális tulajdonságait a konténeres termesztés megfelelő formáival. Nagy jelentősége van a vágott virág kultúráknál: gerbera, anthurium, orchidea. Kimagasló tápanyag- és víztakarékosság jellemzi. Kocka alakú, laza közegű kőgyapotból, diabázból (vulkanikus kőzet) állítják elő. A kis kockák cserepező géppel is betölthetők (GRODAN, 1998). SONNEVELD (1991) ismerteti a Hollandiában alkalmazott kőzetgyapot típusoknak, a Grodannak és a Cultilénnek a minőségi tulajdonságait. Franciaországban a kőgyapot a leggazdaságosabb növényházi közeg, a magvetéstől, vagy dugványozástól a kultúra végéig benne maradhat a növény (VERDURE, 1988).

12 Belgium és Hollandia együttesen 7000 ha termő területével a világ legnagyobb hidrokultúrás felületet adó országai. A használt közeg 90 %-a kőzetgyapot. A kőzetgyapot környezetvédelmi hátránya a közeg rövid élettartamában van. Egy ha kőzetgyapot alapú hidrokultúra minimum 60 m3 hulladékot ad. 1990-ben Grodan reciklizálta a kőzetgyapotot, de ez az eljárás dupla költséggel bír a gőzzel történő fertőtlenítéssel szemben. A termesztési közeg fertőtlenítésére konténerben elhelyezett gőzölő berendezést alkalmaznak. A közeget 1 m x 1,2 m méretű raklapokra 1,5 m magasságban helyezik el a konténerbe. A túlmelegített gőz, melyet egy mobil gép két gőzfejlesztő generátora biztosít felülről érkezik a konténerbe, kb. 5 perc múlva éri el a közeg alsó rétegét. Ezt követően a fertőzés erősségétől függően a kezelés 5-10 percig tart, majd a raklapokat kicserélik a konténerben. Az így végzett gőzölés költsége kb. fele a termesztési közeg újra-feldolgozásának vagy megsemmisítésének (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995). WAFFENSCHMIDT (1988) úgy vélekedik, hogy a kertészetben a jó termés és ezzel együtt az optimális üzemi eredmény nagy méretékben függ a termesztő közegtől. A vízszívó Grodan sok kultúra ideális kiindulópontja. A kedvező víz- és levegőviszonyok biztosítják a gyökerek minimális károsodását. GÖTZ (1985) a kőgyapotos termesztés néhány fontos általános tulajdonságáról fejti ki nézeteit. A tápoldatos termesztés nagy előnyének tartja, hogy a tápanyagok a növények számára közvetlenül felvehető állapotban vannak. A pH érték jelentős mértékben függ az ásványi N formáktól. Ezért a tápoldat összetételét és pH-ját rendszeresen ellenőrizni kell. Megítélése szerint a tápoldat a technológia legfontosabb része. A kőgyapotot kitűnő talajt helyettesítő szubsztrátumnak tartja. A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztése kőzetgyapoton vagy egyéb mesterséges közegen, pl. szivacspaplanban történik. Ez a termesztési mód főleg üvegházban és a nehezen mozdítható fólia blokkok alatt terjed (SCHMIDT, 1999 a, 2002). Hollandiai mérések szerint a szegfű kőgyapotos termesztése esetében korábban szedhető az első virághullám és 5-15 százalékkal magasabb a hozam (BIZA, 1999). SCHÄFER et al. (1998 b) szerint a kőzetgyapot alkalmazása a dísznövénytermesztésben a vágott virágok és az anyanövény-állományok fenntartása esetében jelentős. A termesztés vagy csatornában elhelyezett kőzetgyapot tömbökön vagy ágyrendszerben kőzetgyapot táblán történik. A vágott virágok közül elsősorban a krizantém, a rózsa, a gerbera, a szegfű és a vágott zöld, az

13 anyanövények esetében pedig a mikulásvirág, a muskátli, a krizantém és a korallvirág termesztésénél alkalmazzák. Előnyös tulajdonságai a következők: • a talajban fertőző betegségek elkerülése • kézimunkaerő takarékos, ezáltal a munkabér csökken • a forgalmazó szaktanácsadói tevékenységet lát el • gőzölés után többször felhasználható. Hátrányos tulajdonságai közé sorolható: • a tápoldat sterilizálásának szükségessége • tartószerkezet kiépítése • a közeg magas ára • nagy szakmai odafigyelés • felső (csepegtető) öntözés kialakítása • a tápoldat állandó ellenőrzése. A szerzők hangsúlyozzák a kőzetgyapot előnyei között a talajban fertőző betegségek, például a Fusarium és a Phytophthora fajok kiküszöbölésének a jelentőségét, amely különösen a monokultúrás termesztés esetében fontos. A hátrányok között nyomatékosítják a közeg magas árát (35-40 DM / m2) valamint a pufferhatás hiányát és az újrafeldolgozás problémáját (SCHÄFER et al., 1998 c). A talaj nélküli termesztésnél közegként alkalmazzák az égetett, granulált agyagot (Blahtont: 4-8 vagy Lecatont: 5-9 szemcseeloszlásút) is. Svájcban eredetileg szigetelő építőanyagként állították elő, mészmentes agyagból. 1200 oC-on égetik ki forgó kemencékben, ennek következtében az agyaggolyók felfúvódnak, a víztartalmuk gőzként eltávozik és porózus szerkezetűvé válnak. Szemléltetésként

a

kaviccsal

összehasonlítható

paramétereit

a

2.

táblázat

szemlélteti

(KÜHLE,1980): 2. táblázat: Szubsztrátumok tulajdonságai (KÜHLE, 1980 után) Közeg

Sűrűség (kg/m3)

Porózus térfogat (%)

kavics égetett agyag granulátum

1580

37

640

54

14 Az égetett agyag granulátum főbb jellemzői: • kémiailag közömbös • szerkezetstabil • korhadás ellenálló • külső kérge viszonylag szilárd (KÜHLE, 1980). Előnyei közé tartozik még FLÜTHMANN (1990) szerint, hogy: • optimális a gyökerek számára az oxigénellátás • gyors növekedésű a gyökérállomány • földkultúrával összehasonlítva magasabb hozam érhető el a termesztés során • 5 évig felhasználható • gőzöléssel könnyen fertőtleníthető. Ugyanígy vélekedik BUSCHMANN (1993), de kiegészíti azzal, hogy • nincs tápelem tartalma, • magas a vízkapacitása, • tenyészidő lerövidül a használatával. A Lecaton márkájú agyag granulátum csökkenti a kártevőkkel szembeni érzékenységet (KOEHLER, 1990). A termesztésben különböző változatai terjedtek el. A megfelelő kiválasztásához nyújt segítséget FISCHER és MEINKEN (1991) által szerkesztett összefoglaló 3. táblázat. 3. táblázat: Az égetett agyag értékmérő tulajdonságai (FISCHER és MEINKEN, 1991 után) Blahton változatok

Vizsgálatok száma

pH

Só (g/100g)

CaO (mg/100g)

Na2O (mg/100g)

Mg (mg/100g)

Cl (mg/100g)

F (mg/100g)

Lecaton

50

7,6 (8,0)

67 (101)

4 (5)

3 (4)

5 (7)

0,8 (0,9)

Hydroton

18

7,5 (7,6)

36 (48)

8 (10)

2 (4)

4 (4)

0,8 (0,8)

Liflor

4

7,0 (7,4)

30 (51)

11 (14)

4 (15)

4 (4)

1,1 (1,5)

CN-Hydro

5

7,2 (7,4)

40 (54)

10 (14)

4 (6)

4 (7)

0,9 (1,1)

Leca Hydro

5

8,9 (10,0)

25 (27)

3 (6)

2 (3)

5 (5)

0,7 (1,0)

Argex

8

6,9 (7,6)

0,19 (0,24) 0,18 (0,20) 0,16 (0,25) 0,16 (0,20) 0,10 (0,11) 0,21 (0,25)

54 (66)

12 (15)

6 (9)

7 (11)

0,7 (1,0)

‹ 0.25

‹ 120

‹ 15

‹ 15

‹ 10

‹ 1.2

Alkalmazható tartomány

15 A blahton alkalmas vágott virágok például: krizantém, szegfű, rózsa és gerbera valamint anyanövény állomány hidrokultúrás termesztésének közegeként. Előnyös tulajdonságai közé sorolható: • az egyenletes tápanyagellátás • a magas pórustérfogat • a jó automatizálási lehetőség • az újra-feldolgozhatóság • a jó értékesíthetőség és • gőzzel történő fertőtlenítése költségkímélő. Hátrányos tulajdonságai a következők: • a drénvíz csírátlanítása • a befektetési költség • a vízminőségre igényes • ballasztanyagban szegény tápanyagot igényel • a magas ár (SCHÄFER et al., 1998 c). A ZEOLIT ellentétben a Blahton-nal vagy kőgyapottal kémiailag nem semleges, hanem nagyon jó ionkicserélő képességű. Természetes nyomelemeket is tartalmaz, mint vas, mangán, réz, cink és bór. A zeolit kristályszerkezetének üregeiben a kationok reverzibilis kötésben vannak, ezáltal lehet a tápanyaghiányt és többletet kompenzálni, illetve a pH-érték ingadozását pufferolni (IMRE, 1994). A tápoldatos termesztéstechnológia fejlesztése területén Belgium az egyik legjelentősebb eredményt a poliuretánéter (PU) alkalmazásával érte el, a kőgyapot közeg helyett. A PU közegben jobb a gyökerek levegőellátottsága, ami különösen magas hőmérsékleten jelentős (30 oC), ahol az oxigéntartalom gyorsan csökken (BALÁZS és FILIUS, 1989). Az újra feldolgozott PUR előnyös tulajdonsága a kőzetgyapottal szemben, hogy fertőtlenítés után 56 évig alkalmazható ültetési közegként, ezt követően újra feldolgozható vagy elégethető. Tehát a PUR környezetkímélő közeg. Vízfelvétele új állapotban 4,77 %, amely 8,30 %-ra emelkedik miután a gyökerek teljesen átszőtték. Több mint 80 % levegőt tartalmaz, a termesztési feltételeknek megfelel, de amennyiben a hőmérséklet 30 ºC fölé emelkedik, átmenetileg oxigén hiány lép fel (BENOIT és CEUSTERMANS, 1990 a). 1984. óta kísérleteznek új támasztóközeggel, poliuretánéter (PU) darabkákból préselt matracokkal. Különböző sűrűségű közeget tudnak létrehozni. A poliuretán termesztő közeg 10 évig használható,

16 a fertőtlenítése gőzzel történik, ami nem idéz elő szerkezeti változást (BENOIT és CEUSTERMANS, 1988). Az utóbbi évtizedben Belgiumban a kutatások környezetbarát, a gyakorlat számára hasznosítható közegek előállítására irányultak, mint pl. az inert poliuretán szivacs, melyet különböző formákban alkalmaznak: • PUR matrac (5 cm magas, 17 cm széles, 100 cm hosszú). Ezzel a közeggel hasonló, sok esetben jobb eredményt lehet elérni, mint a kőzetgyapottal. Sikeresen alkalmazták gerbera, szegfű és a rózsa termesztése esetében. Fizikai vizsgálatok igazolják, hogy a PUR AGROFOAM szárazabb a kőzetgyapotnál, azonban sokkal kedvezőbb a levegőzöttsége, tehát gyakoribb öntözést igényel, viszont a levegőellátottsága kedvezőbb a gyökérfejlődés számára. A közeg nedvességtartalmával változtatható az elektronikus vezetőképesség. A PUR kezelhetősége kedvezőbb, a rugalmas matracok törés nélkül újra becsomagolhatók. Ezzel ellentétben a kőzetgyapot esetében a mechanikai törés 25 %-ot is elérhet. • PUR-blokk (5 cm magas, 10 cm széles, 20 cm hosszú) Ezt a közeget NFT rendszerben alkalmazzák. • PUR-csík (0,8 cm magas, 2 cm széles, 50 cm hosszú) Szintén NFT rendszerben alkalmazzák. • Új hidrofil PUR Nagyon könnyű anyag, sűrűsége 23 kg/m3, amely hőkezelésnél hátrányként jelentkezett, mivel az alsó matracok a felsők súlya alatt összenyomódtak. Kezelés után nem nyerték vissza eredeti sűrűségüket (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995). A hidrokultúrás termesztés közegeként felhasználható a természetes szerves anyagok közül a tőzeg is. A síkláp tőzeg erősen elbomlott, föld nélküli kultúrák közegeként nem megfelelő. A felláp tőzeg felső szintjén képződött fiatalabb rétege alkalmas a hidrokultúrás termesztésre, ez az ún. fehér tőzeg (KÜHLE, 1980). A szigorú természetvédelmi előírások következtében mindinkább visszaszorul a tőzeg használata. Helyét egyéb megújuló szerves anyagok, mint pl. kókuszrost, fakéreg, rizspelyva és Gramineae szalmák veszik át. Sajnos ezek hátránya, hogy nem szerkezetállóak és a tápoldattal is reakcióba lépnek, viszont környezetbarát voltuk és áruk is kedvező (IMRE, 1995). Újdonság a talaj nélküli termesztésben a kókuszrost, amelyet egyenletes vízfelvétel jellemez, valamint nagy előnye, hogy a beültetett növények növekedését a kezdeti időszakban sem gátolja (GASSELING, 1993).

17 Belgiumban 1989. óta a talaj nélküli ökológiai termesztés módszereinek kidolgozásánál alkalmazzák a faforgácsot szubsztrátumként. Erdei fenyő forgácsdarabjait préselik össze, kivéve a kéreg- és a szíjács részt, mivel ezen részekben található cseranyagok, gyanták és terpén vegyületek fitotoxikus hatásúak lehetnek. Közegként alkalmazzák a nyárfa forgácsot is. Mindkét közeg vízmegtartó képessége a PUR és kőzetgyapot között van (BENOIT és CEUSTERMANS, 1990 b; 1995). Kolumbiában sekély ágyásokat hoznak létre talajon és ezt vastag fekete polietilén fóliával bélelik ki, így izolálják az alatta lévő talajtól. Az ágyásokat ezután megtöltik egy rendelkezésre álló közeggel, mint pl. rizskorpa, amelyet korábban sterilizáltak. Ez a technika valójában egy hidrokultúrás rendszer, mivel a rizskorpa nagyon kevés vagy semmi tápelemet nem tartalmaz. A növény táplálását ennek megfelelően szigorúan ellenőrizni kell. Nem lehet megengedni semmiféle tápanyag adagolási hibát, mivel ez a közeg nem rendelkezik természetes pufferolási képességgel a talajokkal ellentétben(PIZANO, 1999). BECKER és GRANTZAU (1999) vizsgálták a különböző közegek víz- és levegőháztartását, amelyről a 4.táblázat ad felvilágosítást. 4. táblázat: Különböző közegek pórustérfogata és levegőkapacitása (BECKER és GRANTZAU, 1999 alapján) Közegalkotók Fehér tőzeg Fekete tőzeg Fakéreg humusz Komposzt Farost Rizshéj Kókuszrost Ásványi anyagok Agyag granulátum Vermiculit Blahton Perlit Szintetikus anyag Styromull Hydromull

Pórustérfogat Tf.% 92-97 85-95 82-87 75-95 92-96 92-97 93-97 Pórustérfogat Tf.% 35-65 95 80-85 97 Pórustérfogat Tf.% 98 98

Levegőkapacitás Tf. % 16-60 6-35 30-40 15-35 53-75 82-87 40-55 Levegőkapacitás Tf. % 5-15 45-55 60-75 40-70 Levegőkapacitás Tf. % 97 30

A Blahton pórustérfogata relatíve kicsi, a pórusok levegővezetése magas. Ezért alkalmazzák hidrokultúrás termesztésen kívül hosszú kultúrák drén rétegeként.

18 IMRE (1995 b) véleménye szerint, a növényházi technika fejlődésével azonban mindinkább lehetővé válik a többnyire csak a kiegyenlítő szerepet betöltő gyökérrögzítő közegek teljes elhagyása. A legismertebb közeg nélküli termesztési eljárások közé tartozik az NFT (Nutrient Film Technology), a Plant-Plane-Hydroponic, az Aeroponic és a Hydroponica. Elterjedésükkel egyszer s mindenkorra megoldódna a gyökérrögzítő közegek gondja. BOWE és REINELT (1991 b) összehasonlították a NFT-kultúrát a kőgyapotos termesztéssel és a következő előnyöket fogalmazták meg: • a közeg (mint vezérlő- és befolyásoló rendszer) elhagyásával optimális a tápanyagellátás, • egyszerűbb a kezelése, • takarékosabb a tápanyag- és a vízellátás. Véleményük szerint a hidrokultúrás termesztési módszerek közül határozottan fejlettebb a PlantPlane-Hydroponic- és az Aeroponic- rendszer. NFT termesztésben a növényházi szegfű bokrosodása koraibb, a virágzás 14 nappal hamarabb kezdődik, mint hagyományos termesztésnél, így a növények belső termőképessége jobban kihasznált (BOW és REINELT, 1989; 1991a.) 2.2.2. Hő- és fényviszonyok A tápoldat hőmérséklete a növény igényei szerint változik, ugyanis a növény gyökerei csak a számukra optimális hőmérsékletű oldatból képesek felvenni a tápanyagokat. A tápoldat hőmérséklete és O2-tartalma között szoros összefüggés van (JEANNEQUIN, 1982). Az NFT-rendszer fontos előnye, hogy a gyökérzetnél lévő hőmérsékletet a növény igényei szerint könnyen tudjuk változtatni. A gyökérzóna melegítése növeli a növény növekedésének mértékét (COOPER, 1973). BOWE és REINELT (1989) kísérletükben a tápoldatot a tápoldat medencében merülő-forraló segítségével melegítették fel max. 290, 15 Ko-ra (17 oC ) (átlagosan 285,15 Ko = 12 oC). BOWE és REINELT (1991 b) további kísérleteikben a tápoldatot 15-20 oC hőmérsékletre melegítették fel. Szerintük a magasabb hőmérséklet a növekedést serkenti, de következménye a Fusarium fertőzés elterjedése.

19 A hőmérsékletet egyaránt vizsgálni kell a kőgyapot, a tápoldat és a levegő vonatkozásában. A kőgyapottal végzett kísérletek alkalmával az egyik módszernél 20 oC-on tartották a gyökérközeg hőmérsékletét, a másiknál nem fűtöttek. Jelentős hozamkülönbség adódott a fűtetlen és a fűtött közegben nevelt növények között a fűtött javára (UFFELEN, 1979). A növényházi szegfű esetében a gyökérzóna térségében a 15 – 20 ºC közötti hőmérséklet az optimális. 20 ºC felett nő a Fusarium oxysporum fellépésének a kockázata (WAGENKNECHT, 1991). HOEVEN (1988) szegfű hidrokultúrás termesztéshez pótmegvilágítás alkalmazását ajánlja izzólámpával szeptemberi, októberi, novemberi és januári ültetés esetében. Fény hatására korábbi volt a virágzás, kevesebb volt a levél szár arány, a virágszálak rövidebbek voltak.

2.2.3. Vízfelhasználás Igen fontos feladat a növények vízfogyasztásának mérése. A növekedési szakaszban a csökkentett vízellátás általában káros hatással van a hozamra. A legnagyobb hozamcsökkenés akkor következik be, ha folyamatos a szárazság a bimbó kifejlődéséig. A bimbó kifejlődése előtt és kezdetekor elszenvedett vízhiány csökkenti a virágok számát, főleg ha emellett magas a hőmérséklet és alacsony a páratartalom (DORRENBOS és KASSAM, 1979). SONNEVELD és VOOGT (1986) szerint a szegfű vízadagolásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a napi vízadagok a fejlődési stádiumtól és az évszakoktól függően növényenként 0,5-2 l között változnak. Januártól januárig tartó tenyészidő esetében a vízfelhasználás 440-525 mm között változott. Ha Ca-hiány okozott jelentős növekedéscsökkenést, a vízfelvétel is 10 %-kal kevesebb volt. BOWE és REINELT (1989) megfigyelései alapján a növényházi szegfűre az évszakonkénti szabályos vízfogyasztás jellemző. A növényenkénti havi vízfogyasztás 50-90 l között változik. Erősen csökkenő fogyasztás novembertől tapasztalható, ebben az időben kicsi a növények vízszükséglete. Hollandiai mérések szerint a kőzetgyapotos technológia során egy négyzetméter szegfű termőfelület egy év alatt 810 liter vizet párologtat el (BIZA, 1999).

20 KOVÁCS (2000) felhívja a figyelmet a vízkultúrás termesztésre alkalmas vizekkel szemben támasztandó fizikai és kémiai követelményekre: Fizikai tényezők: • az élettelen lebegő anyagok mennyisége 50 mg/l alatt legyen, 100 mg/l felett nagy a csepegtető testek eltömődésének a veszélye. • az ideális tápoldat hőmérséklet egyezzen meg a mindenkori léghőmérséklettel (maximum 25 ºC) Kémiai tényezők: • pH-érték, a legtöbb tápanyag 5-7 pH között tartható oldatban, a magas pH (7 feletti) növeli a kicsapódás mértékét, ami a növénynél relatív tápanyaghiányt idéz elő. • sótartalom, az a víz a legalkalmasabb, melynek 0,5 mS/cm a vezetőképessége • a növény számára hasznos vegyületek: a nitrátok, a szulfátok • károsak: a nátrium mennyisége nem lehet több 1,5 mmól/l-nél, • a klór max. 1,5 mmól/l lehet • a hidrogénkarbonát emeli a pH-t és zavarja a növények tápanyagfelvételét, a magas értéket savazással közömbösíteni kell. SZŐRINÉ (2000) szerint a tápoldat készítéséhez felhasznált víz kémhatása, valamint a benne található vegyületek befolyásolják a tápoldat összetételét, adagolását és kezelési lehetőségeit. A termesztést megelőző vízvizsgálat ezért különösen fontos. A víz minőségi paramétereit az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: A víz minőségi besorolása a hidrokultúrás termesztésben (SZŐRINÉ, 2000 után) Megnevezés

Jó

Még megfelelő

EC (mS/cm)

<0,5

<1,0

HCO3 (mg/l)

<400

<600

Ca,Mg (mg/l)

<100

<140

Cl (mg/l)

<40

<100

Na (mg/l)

<40

<140

SO4 (mg/l)

<100

<200

B (mg/l)

<0,1

<0,5

Fe (mg/l)

<0,1

<0,6

A hidrokultúrás termesztésben alkalmazott közegekre vonatkozó általános érvényű szabály, hogy a kiszáradás ellen minden közeget napfelkelte előtt egy órával be kell öntözni (BENOIT és CEUSTERMANS, 1995).

21 2.2.4. Tápanyagellátás A növények tápanyagellátása a hidrokultúrában különösen fontos szerepet tölt be, mivel a talajpótló közegben nincsenek említésre méltó tápanyagok, ezért minden életfontosságú tápsót trágyázással kell a növényekhez eljuttatni (HOEVEN, 1988). SCHULTZ és DREWS (1990) szerint a szabad szénsavat tartalmazó vizek esetében a csőrendszer korrodálódik, és a víz cinktartalma nagyon megemelkedhet. Ennek folyamatos kiszűréséről gondoskodni kell. A tápoldat összetételénél a víz Zn tartalmát is figyelembe kell venni. Szintén a vízben lévő sótartalomnak tulajdonít nagy jelentőséget WINDHOLZ (1991), véleménye szerint a zárt rendszerben történő termesztésnél hatással bír az öntözővízben lévő sók mennyisége és az adagolt trágya. Sóérzékeny növényeknél nagyobb jelentőségű az öntözővízzel bejuttatott sók mennyisége, mint a nagyobb trágyaadagokkal táplálandó növényeknél. Ezért fokozottan figyelembe kell venni az öntözővíz minőségét. Az öntözővíz valamennyi oldott sót mindig tartalmaz. Az elektromos vezetőképesség, EC sótartalmat jelez. Az öntözővíz minőségét jellemző határérték 0,5-1,5 EC. A 0,5 EC alatti vezetőképességű víz minden körülmények között alkalmas öntözésre és hidrokultúrás termesztésre is. Az öntözővíz 1 EC vezetőképessége a só összetételtől függően 600-800 mg/l só mennyiséget jelent. Átszámítva, az elfogadható só mennyiség általában 300-1200 mg/l. Az öntözővízben vannak tápanyagként hasznosítható elemek, mint Ca, Mg, S, N (ionok formájában). Más elemek pedig kifejezetten károsak, mint a Na, Cl, és hidrokarbonátok (HCO3¯). Közülük a klór (Cl¯) mérgező a növényre, a nátrium (Na+) és hidrokarbonát (HCO3¯) ionok a tápelemek felvételét gátolják. A hidrokultúrás termesztésben még szigorúbban kell kezelni az öntözővíz minőségét, hiszen a talaj pufferképességével nem számolhatunk. A hidrokarbonát mennyisége hidrokultúrában 1 mg/l feletti mennyiséget savazással kell közömbösíteni. A karbonátok közömbösítésére a rendszeres kalciumnitrát adagolás is megfelelő, ha a szintje nem túl magas (HORINKA, 1994). Ha az összes sótartalom 300 mg/l alatt van, a vizet minden további nélkül fel lehet használni a föld nélküli kultúrához. A hidrokultúrában nagy jelentősége van a kemény és lágy víz megjelölésnek. Vízkultúrás termesztés csak lágy vizek alkalmazásakor lehet sikeres. Ezért van gyakran szükség a víz analizálására. A 15 Nk feletti vizeket lágyítani kell (KÜHLE, 1980).

22 A kőgyapotos termesztés során minden szükséges tápanyagot folyadék formában biztosítanak, így precízen ellenőrízhetők. A vizet ajánlatos analizálni, különös tekintettel a K és Ca-szintre és a pHértékre (SCHAFFER, 1978). STRANCH (1991) szerint az időre megadott iránymutató értékeket nagymértékben befolyásolják a helyi adottságok. Így pl.: a vízminőség (összkeménység, karbonát keménység), a vízfelhasználás, tápanyag-koncentráció, pH-érték, a hőmérséklet és az oxigéntartalom. Ezért a tápoldatot rendszeresen ellenőrízni és elemezni kell, és ha szükséges, javítani is. A növény növekedése, a tápanyagfelvétel szempontjából fontos a víz pH értéke. Hidrokultúrában 56 közötti pH szükséges. Ilyen enyhén savanyú kémhatású közegben a növény az összes tápiont fel tudja venni. A lúgos tartományok kedvezőtlenek, mert foszfort kötnek le és a vas kiválása is már 6 pH felett megkezdődik. Vízlágyítással a pH csökken, ezért szükséges utána a kémhatás megmérése, melynek nem szabad 5 alá süllyednie (KÜHLE, 1982). FLAUBACHER (1988) szerint a vízkultúrás növényeknél a pH-érték és a tápanyagok mennyisége különbözőképpen alakul. A problémák okai a ballasztsók, a nehézfémek, a pH-értéket befolyásoló tényezők és a tápanyag-koncentráció alakulása. Az ioncserélők megkötik a kálciumot és a magnéziumot, és ezáltal hiánytüneteket okoznak. VOOGT (1988) több kísérletet is végzett szegfű tápoldatának vizsgálatával. A pH-érték 4,5 - 8,5 között mozgott. A pH változást különböző mennyiségű NH4-mal érték el. A fejlődés jobbnak bizonyult az alacsonyabb pH-értéknél. SZŐRINÉ (2000) a következő tápoldat receptet ajánlja a szegfű tápoldatozására (6. táblázat). 6. táblázat: A legfontosabb elemek optimális mennyisége a tápoldatban (mg/l) a szegfű kőgyapotos termesztésénél (SZŐRINÉ, 2000 után) Elemek N P K Ca Mg S Fe Mn B Cu Zn Mo pH EC

Mennyiség (mg/l) 210 40 245 150 25 40 2 0,6 0,35 0,1 0,2 0,05 5,5-6,2 1,6-2,0

23 A talaj nélküli termesztésben, ha cirkulációs módszerrel végezzük a tápoldatozást, ugyanazt a tápoldatot hosszú ideig használhatjuk. Ebben az esetben a tápanyagtartalmat rendszeresen vizsgálni kell, ugyanis 6 nap alatt a tápelemek 60-70 %-a felhasználódik (LEMAIRE, 1982). A hordozható pH és EC (vezetőképesség) mérőkkel végzett mérések jól kiegészítik a laboratóriumi vizsgálatokat. Különösen a vízkultúrás növényeknél fontos mindennapi használatuk. Fontos a tápoldat vizsgálata, a só felhalmozódás és a pH ingadozás mérése hosszabb periódusok alatt és a környezeti tényezőknek megfelelő növénytáplálás ellenőrzése (TURKEWITSCH, 1988). JEANNER (1980) szerint a tápoldat pH-ját 5,5-6,5 között kell tartani, és ezt méréssel ellenőrízni kell. A kívánt pH érték megfelelő mennyiségű sav (salétromsav, sósav) adagolásával tartható fenn. BOWE és REINELT (1989) kísérleteiben a pH és EC-érték mérésére az automatikus ellenőrző és vezérlőberendezés, a KM-100 szolgál. A tápoldatot négyhetenként újra készítik. A tápanyagutánpótlást hetente két alkalommal végzik. BOWE és REINELT (1991 a) szerint szegfű hidrokultúránál a növények fejlődésének és az évszakok váltakozásának megfelelően optimális az 1,5 - 1,9 közötti EC-érték, valamint az 5,8 pHérték, melyet KOH hozzáadásával lehet beállítani. A tápoldat elkészítéséhez ajánlott a Combivit tápanyag-koncentrátum. A tápanyag-utánpótlás heti gyors tesztvizsgálat alapján végezhető. SONNEVELD (1986) 'White Sim' és 'Tanga' szegfű fajták növekedését vizsgálta 2, 4 és 6 mS/cm EC -szintnél. Télen magas, 6,0 mS/cm szintet, nyáron pedig 2 mS/cm-t tartottak. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a tartósan magas EC-szint (4-6 mS/cm) csökkenti a hozamot, a nyári időszakban nagyobb mértékben, télen kevésbé. Részletesen foglalkozott a kőgyapotban nevelt szegfű tápoldatának összetételével és hatásával. Kísérletei szerint a szegfűnek magas a Ca igénye. A tápoldat K:Mg aránya nem befolyásolta nagymértékben a hozamot. A K:Ca:Mg = 55:35:10 arányú tápoldat látszott a legmegfelelőbbnek. Ez az arány a gyökér környezetében 55:30:15 arányra változott. Szövetanalízis szerint a K: 900 mmol/kg, Ca: 350 mmol/kg, Mg: 100-150 mmol/kg az optimális. A felhasznált anion mennyiség meghaladja a kation mennyiséget, ezt a különbséget a pH szabályozáshoz használt savmennyiség okozza. A kationok felhalmozódnak a tápoldatban, a Mg nagyobb mennyiségbe, mint a K. A K esetében a relatív felhalmozódás nőtt ezeknek az elemeknek adagolásával, míg Ca és Mg relatív felhalmozódása legnagyobb volt kis adagolásban. A Ca mennyiség befolyásolta a gyökérrothadás fokát, magas Ca-szintnél a fertőzöttség kialakulásának lehetősége csökkent.

24 Az inaktív közegen (kőgyapot, perlit, stb.) termesztett szegfű teljes tápanyag-utánpótlását a tápoldattal kijuttatott tápanyag biztosítja. A KEMIRA program komplex, csak nitrát N-tartalmú műtrágyára alapozott technológiát alkalmaz. Hangsúlyos a Ca utánpótlása, hiszen az minden talajban adott valamilyen szinten, az inaktív közegen teljes mennyiségben pótolni kell. Fontos a mikroelemek pótlása, valamint az öntözővíz minősége. A KEMIRA cég a szegfű hidrokultúrás termesztésénél a következő tápoldatozási programot javasolja: 7. táblázat (HORINKA, 1994).

7. táblázat: Virágzó szegfű tápoldatozása inaktív közegen (KEMIRA program, HORINKA, 1994 után) Időszak I-IV. V-VII. VIII-IX. X-XII.

N/K aránya 1:1,3 1:1,5 1:1,8 1:2,0

Szükséges műtrágya kg/1000 l víz Ferticare IV Káliumnitrát Kalciumnitrát 0,8 0,10 0,65 0,9 0,05 0,46 1,0 0,05 0,35 1,0 0,10 0,35

2. 2. 5. A növényvédelem sajátosságai Kőgyapotos termesztésnél és egyéb talaj nélküli termesztésnél jelentős költség-megtakarítást jelent a talajfertőtlenítés elhagyása (LÉVAI-FARKAS, 1998). A vízkultúrás, kőgyapotos termesztési technológia bevezetését a vágott virág-termesztésben a talajfertőzések, a talajból fertőző fonálférgek kártételének megakadályozása tette indokolttá (LÉVAI, 1998). A gombabetegségek elleni védekezés ennél a termesztésnél igen nehéz, mert a fungicidek már kis mennyiségben is nagy kárt okozhatnak a hidrokultúrában, ezért 0,05 %-nál nagyobb töménységben nem javasolt a használatuk (WOHANKA, 1984). SCHAFFER (1978) szerint a kőgyapoton való termesztés esetén ugyan a termesztés utolsó szakaszában nagyobb problémát jelentettek a betegségek és a kártevő rovarok, mint a hagyományos termesztésnél, de gyökérbetegségek nem mutatkoztak. Ezért a kőgyapot többszöri termesztésre is felhasználható.

25 Fontos a víz fertőtlenítése, mivel ezzel az összes növény gyökere érintkezik, így fokozottabb a betegségek terjedése. Az oldatba 2 % formalint keverve és rendszeresen átcirkuláltatva a gyökéren élő káros mikroorganizmusok elpusztíthatók. A cirkuláltatott vizet zárt rendszerben 10 percen át tartó 90 oC-os hőkezeléssel lehet vírusmentesíteni. A fuzárium elpusztításához több idő kell, a gombás betegségek ellen fungicideket lehet az oldatba keverni, maximum 0,05 %-os töménységben (RUMIA és BOLLEN, 1988). GRAVES (1983) a kísérletében az NFT-rendszert és a benne lévő növényeket fertőtlenítette, egészen a növekedési periódus végéig, a tápoldathoz szintén 2 %-os formalin oldatot adott, ezt keresztül cirkuláltatva a rendszeren megölte a gyökér káros mikroorganizmusait. BOWE és REINELT (1989) Fusarium elleni védekezésként 1 héttel a tápoldat lecserélése előtt 0,01 %-os Fundasol-t adagolt a tápoldatba. Kórokozó mikroorganizmus emelkedését így nem tapasztalták. WAWRA (1988) szerint az újra felhasznált víz fertőtlenítésének ajánlott módszerei a szűrés, az UV besugárzás, kémiai kezelés, hevítés, ionizálás gamma-sugárzással és klórozás. BENOIT és CEUSTERMANS (1995) szerint is a közegen átáramoltatott oldatokat fertőtleníteni kell, ezáltal csökken a növényvédő szerek alkalmazása. Bevezették a tápoldat UV-fertőtlenítését, melynek hatására nem lépett föl Pythiumos gyökérrothadás és Olpidium fertőzés.

2. 3. A fajta szerepe a növényházi szegfű hidrokultúrás termesztése során BOWE és REINELT (1989) szerint NFT termesztés számára a 'White Sim' fajta bizonyult a legalkalmasabbnak, de különösen jók az 'Arthur Sim' és a 'Keefers Cheri Sim' fajták is. A magas növénykiesés ellenére a magasabb hozam kiegyenlíti a veszteséget. A veszteségarány a föld kultúrát és az NFT módszert összehasonlítva 1:1,6. A fajták szárminőségének függvényében tavasszal magas törékenység figyelhető meg NFT termesztésben. Legnagyobb veszteség a 'Sim' fajtánál lép fel. A 'Grace' fajta a magas törési % miatt alkalmatlan erre a termesztésre. Hidrokultúrás termesztésre kiemelkedően alkalmas a 'Pallas' fajta. A minőségrészesedés 80 %-a I. osztályú (BOWE és REINELT, 1991a.).

26 BOWE és REINELT (1991b.) kutatásaikat NFT rendszerben végezték. A kísérlet során az állományban nem volt növénypusztulás. A megfigyeléseket Selecta fajtákkal: 'Chinera', 'Candy orange', 'Francesco', 'Castellaro', 'Grace', 'Light Pink Candy' és 'Flavio' végezték. A leszedett virágok 80 %-a I. osztályú minőségű volt. Az NFT rendszerben termesztett állományt összehasonlították a hagyományosan talajba ültetettel és megállapították, hogy az NFT rendszer fajtái három héttel korábban bevirágoztak. Az előbb említett fajták közül a 'Grace' adta a legjobb virágminőséget, ennél nem tapasztaltak csészerepedést. YAMAGUCHI - KOSHIOKA (1996) talaj nélküli kultúrában vizsgálták a szegfű hozamát, a ’Tanga’ fajtával végezték a kísérletet. Októbertől - decemberig a fajta m2 -ként 82,5 szálat produkált a kontroll (talajban termesztett) 32 szál/m2 -rel szemben. Az összes virágot tekintve a talaj nélküli kultúra 15 % -kal adott jobb eredményt. BUNT - COCKSHULL (1995) szerint a 6 - 6,8 közötti, ZIMMER (1991) szerint a 7 körüli pH az optimális. YUEN - MCCAIN (1993) szerint az 5,5 alatti pH toxikus a szegfűre. VOOGT (1995) és GUBA et al. (1993) beszámolnak

mesterséges közegben a szegfűtermesztésben végzett pH

kísérletekről. Véleményük szerint ezen körülmények között az 5,5 pH -jú környezetben kapták a legtöbb és a leghosszabb szárú virágokat. DUIJFF (1995) kapcsolatot talált a pH és a fuzárium ellenállóság között, beszámol arról, hogy a ’Léna’ fajta 7,5 pH -nál volt a legellenállóbb és 6,5 alatt ez a tulajdonsága romlott. A ’Pallas’ számára viszont 5,5 pH volt a legkedvezőbb. VOOGT (1995) vizsgálta a pH hatását a kőzet-gyapoton termesztett szegfűre 'Red Debby' és 'Adelfie' fajták esetében. A pH-t NH4+ : NO3- arányváltozással befolyásolták. Az első két virág hullám hozama abban az esetben növekedett, amikor a pH csökkent. 'Red Debby' esetében ez történt az egész termesztés alatt. 'Adelfie' fajtánál úgynevezett, hervadt virágok jelentek meg a második virágzási hullámban, amelyek még tovább hervadtak a pH csökkenésével. A kutatók megállapították, hogy jó hozamot alacsonyabb pH szinten is el lehet érni, amennyiben emeljük a mikroelemek felvételét, kivéve a molibdént. HUETT (1994) kőzetgyapotos termesztés esetében három tápoldat készítmény hatását vizsgálta négy Sim szegfűfajta szálhozamára és minőségére. A vizsgált fajták: ’Raggio d’Sole’, ’White Sim’, ’Manon’ és ’Doria’ voltak. A következő tápoldatokat alkalmazták: •

1. Standard (Std), ahol a ) N : K arány 1.29 : 1,00 volt és a szegfű N- ellátása NO3- -al történt

27 •

2. 10 %-al több N-t tartalmazó ( Std + NH4+ ) tápoldat

•

3. Magas Ca tartalmú készítmény, ahol a kálium szint lecsökkent.

A szálhozamban március és október hónapokban volt kiugró csúcs. A februártól júliusig tartó időszakban az 1. kezelés 8,4 szál/tő, a 2. kezelés 9,9 szál/tő, a 3. kezelés pedig 9,7 szál/tő hozamot adott. Az augusztustól decemberig tartó időszakban a kezelések azonos hatást gyakoroltak a hozamra, (10,3 szál/tő).A február és december közötti időszakot tekintve a 2. kezelés magasabb hozamot eredményezet (20,8 szál/tő ) mint a többi kezelés. A leszedett virágok 75 %-a első osztályú volt. A virágszár átmérője, a szár erőssége és vázatartóssága függetlenül alakult a tápanyag készítménytől, azonban a márciusban leszedett virágok vékonyabb és gyengébb virágszárat (3,11 mm) fejlesztettek, mint októberben (5,24 mm).A kőzet gyapot pH-ja nem változott a tenyészidő folyamán, az 1. kezelésnél 7,17, a 2. kezelésnél 6,13, a 3. kezelésnél pedig 6,76 volt. Ausztráliában a hidrokultúrás szegfűtermesztés számára a legkedvezőbb a 2. Std + 10% NH4+ készítmény, melynek a N : K aránya 1,39 :1,00. LEINFELDER és RÖBER (1991) kísérletük beállításához szintén a Selecta cég négy nagyvirágú szegfűfajtáját alkalmazták. Ültetési közegként tőzeg alapú földkeveréket, Grodán-t, Polyphenolszivacsot (Oasis) és Lecadan-t (Blahton) használtak. A földkeverék 35 % agyagot, 50 % tőzeget és 15 % fakérget tartalmazott, kiegészítve 2,5-3,0 kg/m3 összetett műtrágyával. Az Oasis inert anyag, nem tartalmaz tápanyagot, a víz : levegő aránya kedvező, szerkezet stabil, melynek pórustérfogata sok évig fennmarad. A szerzők figyelemmel kísérték a növényállományt az egész tenyészidő során. Megállapították, hogy növényházi szegfű termesztésére az alkalmazott közegek egyaránt alkalmasak. Az említett közegek jól felhasználhatók a dugványok gyökereztetéséhez is. A gyökeresedés sikere a helyes vízellátásnak a függvénye. A növények gyökérképződése a Lecadan közeg esetében csak abban az esetben kielégítő, ha a cserépbe ültetett dugványokat vízbe állítjuk. Az állomány növekedéséről leírták, hogy legkedvezőbb eredményt adott a Grodan és az Oasis termesztő közeg. A talajba és Lecadan-ba ültetett növények zömökebb növekedésűek és erősebb szárúak voltak. A virágzás októberben kezdődött, az alkalmazott fajták közül a 'Desio' és a 'Sandrosa' koraibb, a 'White Candy' és a 'Figaro' később virágoztak. Vizsgálva a közegeket a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a Grodan és a Lecadan esetében hamarabb kezdődött a fajták virágzása. A kapott eredményeket matematikai módszerekkel értékelték és megállapították, hogy a fajták és a közegek hozamra gyakorolt hatásában szignifikáns különbség nem mutatkozott. A vizsgálatok kiterjedtek a vágott virág vázatartósságára is. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy az alkalmazott ültetési közegek ezt nem befolyásolták.

28 A növényházi szegfű osztályozásánál alkalmazott minőségi kategóriákat a 2. melléklet, a vágott virágokra vonatkozó EU-szabványt pedig a 3. melléklet tartalmazza. 2.4. A kála termesztése A kála termesztéséről az irodalomban igen kevés az utalás, ezért szükségesnek láttam az ismeretek bővítése érdekében e növény irodalmának összefoglaló feldolgozását. A kála nemzetségének nyolc faja él a trópusi és Dél-Afrika területén (ESCHER, 1983; REIMHERR, 1991), melyek az úgynevezett Calla-mocsarak jellegzetes növényei. Származási helye alapvetően meghatározza az életritmusát. Mikor az esős évszakban a mocsarak feltöltődnek vízzel a növény kizöldül, leveleket képez. A szárazság beköszöntével a mocsarak kiszáradnak, a kála ledobja leveleit, visszahúzódik, a virág differenciálódás ekkor megy végbe (NAGY, 1972). A Zantedeschia aethiopica a legrégebben ismert faj, kertészeti szempontból ez a legjelentősebb, virágai fehérek (RÖBER et. al, 1994). A kála a megvilágítás időtartama iránt közömbös, fakultatív hosszúnappalos növény, de rövidnappalos viszonyok között is virágzik (NAGY, 1986). Mérsékeltházi növény, virágzásakor az optimális hőmérséklet igénye 12 - 14 oC (ESCHER, 1983; NEISSMANN, 1993), ennél alacsonyabb hőmérsékleten is áttelel, de nem virágzik télen (BIZA, 1996). Jelentős a hőmérsékletnek a virágzásra gyakorolt hatása, 8 - 10 oC-ot tartva a virág nyílása késleltethető (RÖBER et. al, 1994). Rendkívül vízigényes, hiszen mocsári növény, fontos, hogy a kijuttatott víz mennyisége mindig összhangban legyen a fejlődési stádiummal (DOMOKOS, 1967). Kiegyenlített talajnedvesség tartalmat igényel, az öntözés alapelve: "keveset, de gyakran". Laza szerkezetű közeget igényel, pangó vízben könnyen megrothadnak a gumók (STEEN, 1998). Telepítés után az öntözővíz mennyiségét folyamatosan emeljük, kezdetben hetente öntözzünk, később akár árasztani is lehet az állományt. (GUGENHAN, 1991).

29 Magas bakhátra ültetve és talajfelszín alatti öntözéssel elkerülhető lett a Phytophthora richardiae okozta gyökérrothadás, erőteljesebb lett a növekedés, javult a virág mennyisége és minősége összehasanlítva a hagyományos árasztásos öntözéssel (NIMURA-ITOH, 1997). A vízigényen kívül a másik fontos tényező a levegő páratartalma, a felső öntözés emeli a légnedvességet (BIZA, 1996). A talaj iránt nem túl igényes, minden talaj megfelel a vágottvirág-termesztéshez, amennyiben jó a vízelvezető képessége (MIESSNER, 1968). Az enyhén savas kémhatást kedveli, az optimális pH-érték az 5,5-7,0 közötti tartományban van, nagyon tápanyagigényes (NAGY, 1972). STEEN (1998) szerint 5-7,5 pH-t igényel, de az Erwinia fertőzés elkerülése érdekében 6-7 pH érték az optimális. A kála nagyon érzékeny a vírusos,- baktériumos- és a gombabetegségekre, a fertőzések elkerülése végett szövettenyésztéssel előállított szaporító anyagot használjunk (STEEN, 1998). Az utóbbi időben terjed a hidrokultúrás termesztése, különböző ásványi vagy szintetikus közegekben (FARKAS, 1999; TURINÉ, 2002). Szaporításában új fejezetet nyitott a merisztémák felhasználása. A szövettenyésztéssel előállított gumók mentesek a fertőzésektől és így távol tartható az egyik legveszélyesebb baktériumos megbetegedés, az Erwinia (JAMES, 1997), amely 25 oC talajhőmérséklet felett fertőz (TAUBITZ, 1998). RUIZ-SIFRE et al. (1996) és TIAOJIANG (1998) a Zantedeschia aethiopica Erwinia spp. baktérium mentesítésére szolgáló szövettenyésztési technológiát tanulmányozták. TOOGOOD – MATTIN (1998) szerint legfőbb kártevője a levéltetű és a tripsz. Magyarországon legelterjedtebb az őszi üvegházi termesztés, a telepítés ideje augusztus vége, szeptember, négyzetméterenként 6-8 db-ot ültetünk ki a nagyobb tövekből, a kis növésű fajtákból 810 db-ot (NAGY, 1986).

30 TAUBITZ (1998) szerint növényházban egész évben termeszthető. CASTILLO-ALONSO (1998) a mexikói szabadban történő termesztésről számol be. Egy tő 2-4 virágot ad le. DIENER, (1997), NAGY (1986) szerint az erőteljes tövek hozama 12-16 szál, négyzetméterenként 60-80 virág. A virágok vázatartóssága négy hét (TAUBITZ, 1998), BIZA (1996) szerint pedig hat hétig virít a vázában. A kála osztályozásánál alkalmazott minőségi kategóriákat a 4. melléklet, a vágott virágokra vonatkozó EU-szabványt pedig a 3. melléklet tartalmazza.

31 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3. 1. A kísérleteknél alkalmazott növények 3. 1. 1. A növényházi szegfű (Dianthus caryophyllus var. Semperflorens) A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztésének kutatását tíz fajta vizsgálatával végeztük, melyek az alábbiak voltak: ’Candy’: világossárga virágszínű, lassú fejlődésű, igen magas hozamú, Fuzáriummal szemben erősen rezisztens, vázatartóssága és virágminősége jó. ’Danton’: piros virágú, közepesen gyors fejlődésű, magas hozamú, gyenge Fuzárium rezisztenciával rendelkező fajta, vázatartóssága jó, virágminősége igen jó. ’Gigi’: piros virágú, közepesen gyors fejlődésű, magas hozamú, gyenge Fuzárium rezisztenciával rendelkező, igen jó vázatartósságú és virágminőségű fajta. ’Iuri’: piros virágú, közepesen gyors fejlődésű, közepes hozammal és Fuzárium rezisztenciával rendelkező, igen jó vázatartósságú és virágminőségű fajta. ’Olivia’: közép rózsaszín virágú, gyors fejlődésű, magas hozamú, közepes rezisztenciával rendelkező, magas növénymagasságú, jó vázatartósságú, csészerepedésre nem hajlamos fajta. ’Ondina’: fehér színű, közepesen gyors fejlődésű, közepes hozamú, erősen rezisztens, magas növekedésű, közepes vázatartósságú, repedésre való hajlama szintén közepes. ’Pink Castellaro’: közép rózsaszín virágú, közepesen gyors fejlődésű, magas hozamú, közepes Fuzárium rezisztenciával rendelkező fajta, vázatartóssága és virágminősége igen jó. ’Rimini’: piros virágú, gyors fejlődésű, közepes hozamú, gyenge rezisztenciával rendelkező, közepes növénymagasságú, jó vázatartósságú fajta, amely csészerepedésre nem hajlamos. ’Rodolfo’: világos piros virágú, gyors fejlődésű, magas hozamú, közepesen rezisztens, magas növénymagasságú, jó vázatartóssággal rendelkező fajta, amely csészerepedésre nem hajlamos ’White Castellaro’: fehér virágszínű, közepesen gyors fejlődésű, magas hozamú, közepes Fuzárium rezisztenciával rendelkező, igen jó vázatartósságú és minőségű fajta.

32 3. 1 .2. Kála (Zantedeschia aethiopica) A Zantedeschia nemzetség termesztésben elterjedt fajai közül a kertészeti szempontból legjelentősebb faj, a Zantedeschia aethiopica (syn. Calla aethiopica) 'Perle von Stuttgart' fajtáját vontuk be a hidrokultúrás kutatásba. A Zantedeschia aethiopica fehér virágú, rizómás növény, hazánkban egyik legelterjedtebb fajtája a 'Perle von Stuttgart', mely vágott virágként és cserepes dísznövényként egyaránt alkalmazható. 3. 2. A vizsgálatok helye A hidrokultúrás dísznövénytermesztéssel a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara) Dísznövénytermesztési- és Kertfenntartási Tanszék két termesztő-berendezésében foglalkozunk még jelenleg is. Ezekben történt a kála, és a növényházi szegfű talaj nélküli termesztése. 3. 2. 1. A Filclair termesztő-berendezés Az egyik berendezés PHARE program támogatásával létesült francia Filclair gyártmányú, négy hajóból álló, melyek hossza 40 m, fesztávolsága 6,4 m. A talaj nélküli dísznövénytermesztés a ház első két hajójában történik. A Filclair ház beton padozatú, melyet a két végétől kiindulva közép felé 1,5 %-os lejtéssel alakítottunk ki. Vázszerkezete galvanizált acélcsőből készült, oldalfalát Lexan-típusú hullámműanyaglemez alkotja. Teteje boltíves, dupla fóliaborítású, a hőszigetelést a rétegek közötti légpárna biztosítja, a levegő utánpótlásról ventillátor gondoskodik. A födém 1/3-a nyitható, a szellőzők Dél-Kelet irányban az uralkodó széliránnyal ellentétesen vannak felszerelve. A szellőzés automatikus, 15 km/h szélsebesség esetén a födém önműködően zárul, vezérlését Mikro 14-es rendszer biztosítja. Számítógépes irányítással működik a termesztő- berendezés klímaszabályozása. A fűtésről hajónként egy-egy légbefúvásos kazán gondoskodik, melyeknek teljesítménye 2400 MJ, vezérlésüket termosztát irányítja. A talajfűtés kialakítása még egyelőre csak a tervekben szerepel. A hőszigetelést, árnyékolást energia-ernyő biztosítja, amely tükörként veri vissza a hőt a ház belsejébe, ez 20-25 % energia-megtakarítást eredményez. A páratartalom biztosítása automatizálva van. A tápoldat zárt cirkulációs rendszerben áramlik, a tápoldatozó rendszer a következő fő részekből áll: központi tápoldat tároló medence, az oldatot továbbító szivattyú és az ehhez csatlakozó vezetékrendszer a szabályozó csapokkal. A kibetonozott tápoldat tároló medencét a termesztő ház közepén helyeztük el, a talajba besüllyesztve. A medencéből a tápoldatot műanyag

33 szivattyú segítségével PVC nyomócsövön keresztül vezetjük a fóliával bélelt növényágyások végéhez, ahol műanyag csapokat helyeztünk el. Ezek segítségével, illetve a szivattyúnál lévő visszafolyó vezeték szelepének állításával lehet szabályozni az egyes ágyásokba folyó tápoldat mennyiségét.

A tápoldat áramoltatásához PEMÜ gyártmányú BcPO-40-1/3 típusú szivattyút

használunk, melynek névleges teljesítménye 150 l/perc. A tápoldattal érintkező PVC vezeték, illetve a PVC csapok kémiailag indifferensek, tehát a tápoldat összetételét nem változtatják meg, az irodalom is az ilyen típusú anyagokat javasolja. Ebben a berendezésben történt a szegfű hidrokultúrás termesztése, valamint a kálával folytatott kísérletek egy része. 3. 2. 2. A Primőr-1 termesztő-berendezés A kutatási munka másik részét NDK gyártmányú PRIMŐR-1 típusú üvegházban folytattuk, melynek szélessége 6,4 m hossza pedig 30 m. A talaj lejtése itt is 1,5 %-os. A tápoldat fóliával bélelt ágyásokban folyik, hasonlóan a FILCLAIR házhoz. A cirkulációs rendszer tartozékai ebben a berendezésben is a BcPO-40-1/3 szivattyú, a szelepek a csőrendszer és a talajba süllyesztett, kibetonozott 3 m3-es tápoldat tartály, mely az ágyások végében található. Ebben a termesztőberendezésben a vegetációs fűtésen kívül 1996. óta talajfűtést is biztosítunk a növények számára, itt történt a kálával folytatott kutatási munka másik része. 3. 3. Alkalmazott közegek 3. 3. 1. Szegfű A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztésének vizsgálatánál gyökérrögzítő közegként poliuretán-éter habszivacsot (PU-szivacs) és Grodan kőzetgyapotot használtunk. 3. 3. 1. 1. Poliuretán-éter habszivacs A PU-szivacs különböző sűrűségű összepréselt poliuretán-éter szivacsdarabokból áll, teljes lebomlásáig alkalmazható a termesztésben. Az első fázisban a PU-szivacsba ültettük a gyökeres szegfű dugványokat, illetve a kála rizómákat. A felhasználás második fázisában a korábban már beültetésre használt szivacsra helyeztük a földkeverékkel feltöltött konténereket (pl. kalla- és egyéb vágott virágok termesztése). Az alkalmazás harmadik fázisában pedig a hosszú időn keresztül használt, de fertőtlenített szivacstáblákat felaprítottuk és így alkalmaztuk cserepes, illetve

34 konténeres hidrokultúrás termesztés közegeként, a levegőigényes kultúrák pl.: Strelitzia és Cymbidium esetében (3-4. ábra).

3. ábra: Strelitzia reginae hidrokultúrás termesztése poliuretán-éter habszivacsban (Kecskemét, 1999.) A poliuretán-éter habszivacs a jelentős vízfelvétel hatására sem szenved deformációt, 1 m3 paplan tömege 50-100 kg között változik. Ennek az újszerű gyökérrögzítő közegnek az elterjedése a belga gyakorlatot követően a közeljövőben várható Magyarországon.

35

4. ábra: Cymbidium hibrid hidrokultúrás termesztése poliuretán-éter habszivacsban (Kecskemét, 1999.) 3. 3. 1. 2. Grodan A Grodan ásványi kőzetgyapot, állománya nem egyenletes, különböző vastagságú szálakból összepréselt termék. Nedvszívó- és víztartó képessége kiváló. Előnye a jó víz- és tápanyagellátás állandóságában rejlik. Egy m3 paplan tömege 80-100 kg. Tartóssága a szálak közötti kötőanyagmennyiségétől függ, így 1-2 vagy akár több évig is felhasználható megfelelő fertőtlenítés mellett. Alkalmazása elterjedt a hidrokultúrás termesztésben. Mindkét gyökérrögzítő közeg (paplan) azonos méretű: 100 cm hosszú, 15 cm széles és 7,5 cm magas. Ágyásonként 4 db párhuzamos hosszú sorban kerültek elhelyezésre.

36 3. 3. 2. Kála A kála (Zantedeschia aethiopica) termesztésénél kétféle közeget alkalmaztunk, PU-szivacsot és földkeveréket. 3. 3. 2. 1. Poliuretán-éter habszivacs A növények egy részét poliuretán-éter habszivacsba telepítettük, melynek sűrűsége 50-100 kg/m3. 3. 3. 2. 2. Földkeverék A rizómák másik részét konténerbe ültettük földkeverékbe (5. ábra), melyet lombföld és

5. ábra: Konténerbe ültetett kála a Filclair termesztő-berendezésben (Kecskemét, 1997.)

37 kertiföld 2:1 arányú keverékéből állítottunk össze, amit 1 kg/m3 Volldünger műtrágya-oldattal itattunk át. Az alkalmazott konténerek fekete PE fóliából készültek, alul perforáltak, 3 l űrtartalmúak. 3. 4. A kísérletek beállítása 3. 4. 1. Szegfű A növényházi szegfű hidrokultúrás termesztését négy tenyészidőszakon keresztül 1994-től 1998-ig vizsgáltuk. A kísérletet minden évben a Filclair termesztő-berendezésben, négy ismétlésben állítottuk be. A kultúrák tenyészideje mind a négy telepítés alkalmával egy év volt. 1994-ben és 1995-ben a gyökeres dugványokat a Rormaring Kertészetből vásároltuk. A telepítés május 20. után történt. Mindkét évben hat fajtát vizsgáltunk, melyek a következők voltak: piros virágszínű:

’Danton’ ’Gigi’ ’Iuri’

fehér:

’White Castellaro’

rózsaszín:

’Pink Castellaro’

sárga:

’Candy’

Ültetési közegként PU-szivacsot (6. ábra), a ’Pink Castellaro’ fajta esetében viszont a szivacs mellett Grodant is alkalmaztunk. Minden fajtából ismétlésenként 100 db dugványt ültettünk ki, 40 db/m2 sűrűségben. Ültetést követően került sor az első hálószint felhúzására, a háló megtartását a fémből készült támrendszer hat eleme biztosította ágyásonként. Az első háló a paplanok felső szintjétől 15 cm-re helyezkedett el, horganyzott drótból készült, melyre a stabilabb tartás biztosítása érdekében volt szükség. Ezt követően 4 sorba 15x15 cm-es lyukbőségű műanyaghálót húztunk föl. A növényeket egyszer törtük vissza, ültetést követően 3 héttel, a gyengébb növényeket 4-5, az erősebbeket 5-6 levélpár felett, ezt követően a gombás betegségek elkerülése érdekében Dithane M-45 és Saprol vegyszer-kombinációval permeteztünk. A tenyészidő folyamán a növényápolási munkákat a hagyományos termesztéshez hasonlóan végeztük. A tápanyag-ellátáshoz Ferticare-Komplex 14-11-25 + 2,1 % mikroelemes 100 %-ig vízoldható műtrágyát alkalmaztunk. A kutatási munka során folyamatosan vizsgáltuk a tápoldat vezetőképességét (EC) és kémhatását (pH). 5,0-6,5 közötti pH értéket és 2,5-3,5 mS EC-t igyekeztünk fenntartani, ennek megfelelően 5-10 naponta adagoltuk a törzsoldatot, a szükséges vízmennyiséget folyamatosan pótoltuk. A pH érték beállítását foszforsavval végeztük. A

38 hajtásnövekedés kezdetén a levéltetvek megjelenése okozott gondot, ellenük Bi-58 EC szer permetezésével védekeztünk.

6. ábra: PU- szivacsba ültetett gyökeres szegfű dugványok (Kecskemét, 1994.) 1996-ban és 1997-ben a gyökeres dugványokat az Óbuda Kertészetből vásároltuk. A telepítés az előző évekhez hasonlóan május 20. után történt. Mindkét évben négy fajtát vizsgáltuk, melyek a következők voltak: piros virágszínű:

’Rimini’ ’Rodolfo’

fehér:

’Ondina’

rózsaszín:

’Olivia’

Ültetési közegként ezekben az években csak PU-szivacsot alkalmaztunk. Minden fajtából ismétlésenként 100 db dugványt ültettünk ki, 40 db/m2 sűrűségben.

39 A kísérlet további menete az 1994. és az 1995. évi telepítéseknél leírtak szerint történt. 3.4.1.1. Közeg összehasonlító kísérletek A közeg összehasonlító kísérleteket két tenyészidő folyamán (1994-95. és 1995-96.) végeztük. A kutatómunka során a poliuretán-éter habszivacs és a Grodan ültetési közeg ’Pink Castellaro’ fajtára gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérlet beállítása a 3.4.1. fejezetben leírtak alapján történt. 3.4.1.1.1. A vizsgált paraméterek, adat-felvételezés A közeg összehasonlító kísérlet során két tenyészidőszakon keresztül szeptembertől május végéig hetenként mértük mindkét ültetési közeg esetében a ’Pink Castellaro’ fajta növénymagasságát. A mérési időszak kezdetekor mindkét közeg estében ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 db növényt kiválasztottunk, megjelöltük őket és minden alkalommal a megjelölt növények magasságát mértük. A virágzás kezdetétől minden egyes virágszedés alkalmával mértük a leszedett virágok mennyiségét. A leszedett virágokból mindkét közeg estében ismétlésenként véletlenszerűen 10-10 szálat kiválasztottunk és lemértük a virágminőségi tulajdonságokat: a virágátmérőt és a szárhosszúságot. 3.4.1.2. Fajta összehasonlító kísérletek Ezeket a kísérleteket négy tenyészidő folyamán (1994-95., 1995-96., 1996-97. és 1997-98.) végeztük. 1994-95-ben és 1995-96-ban hat-hat fajtát, 1996-97-ben és 1997-98-ban négy-négy fajtát hasonlítottunk össze. A fajta összehasonlító kísérleteknél ültetési közegként poliuretán-éter szivacsot alkalmaztunk. A kísérlet során vizsgáltuk az egyes fajták hatását a hajtásnövekedésre, a hozamra és a virágminőségi tulajdonságokra: a virágátmérőre és a szárhosszúságra. A kísérlet beállítása szintén a 3.4.1. pontban leírtak alapján történt. 3.4.1.2.1. A vizsgált paraméterek, adat-felvételezés Valamennyi kísérleti évben fajtánként és ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 db növényt kiválasztottunk, megjelöltük őket és minden alkalommal, szeptember elejétől május végéig hetente a megjelölt növények magasságát mértük. A virágzás kezdetétől (7. ábra) minden egyes virágszedés alkalmával mértük a leszedett virágok mennyiségét. A leszedett virágokból mindkét közeg estében

40 ismétlésenként véletlenszerűen 10-10 szálat kiválasztottunk és lemértük a virágminőségi tulajdonságokat: a virágátmérőt és a szárhosszúságot.

7. ábra: Virágzó szegfű állomány (Kecskemét, 1997.) 3.4.2. Kála A kála termesztését 1996-97. és l997-98. években vizsgáltuk. Mindegyik tenyészidőszak során 3 termesztési módot hasonlítottunk össze: - szivacsba ültetett , - konténerbe, földkeverékbe ültetett , - konténerbe, földkeverékbe ültetett, talajfűtéssel ellátott állományt. A kísérletet négy ismétlésben állítottuk be, ismétlésenként 40-40 db növényt ültettünk. A rizómák ültetési időpontja a kultúra pihentetési idejét követően 1996-ban és 1997-ben is július második dekádjában volt. Az alkalmazott növény a Zantedeschia aethiopica 'Perle von Stuttgart' fajtája (8. ábra). A tenyészidőben a növényállományt hetente kétszer felülről is öntöztük, a tápoldat cirkulálásán kívül. A bőséges víz, illetve tápanyagellátást kedveli a kála, mivel trópusi, mocsári növény, ugyanakkor a páratelt klíma kialakulását és a gyökérrögzítő közeg jobb átnedvesedését is így tudtuk biztosítani. A Filclair növényházban a kálát a növényházi szegfűvel termesztettük együtt,

41 ezért ebben a berendezésben, csak 14 oC-ot biztosítottunk. A Primőr-1 üvegházban a talajfűtés is funkcionált.

8. ábra: 'Perle von Stuttgart' fajta (Kecskemét, 1998.) A kutatási munka során folyamatosan vizsgáltuk a tápoldat vezetőképességét (EC) és kémhatását (pH). 5,0-6,5 közötti pH értéket és 2,5-3,5 mS EC-t igyekeztünk fenntartani, ennek megfelelően 510 naponta adagoltuk a törzsoldatot. A pH érték beállítását foszforsavval végeztük. A tápoldatmedencében a hiányzó vízmennyiséget folyamatosan pótoltuk. A tenyészidő folyamán az ápolási munkákat a hagyományos termesztésnek megfelelően végeztük. A növényvédelem során - elsősorban - a gombás betegségektől, a tetvektől és az atkától kellett védeni a kálát. A gombás betegség ellen Dithane M-45 és Zineb 80 növényvédő szereket használtunk. A fuzáriumos szárrothadás megelőzésére Chinoin Fundazol 50 WP-t alkalmaztunk,

42 valamint permeteztünk Saprol-lal is, mivel ez nem hagy foltosodást a levélen. A Filclair ház többi blokkjában paradicsomtermesztés folyt, ezért az üvegházi molytetvek ellen is védekezni kellett, Decis 2,5 EC, Pirimor és Actellic 50 EC szerekkel. A permetlé levélről történő lepergése ellen Nonit tapadást fokozó anyagot alkalmaztunk. 3.4.2.1. Közeg összehasonlító kísérletek A szivacsba és a konténerbe, földkeverékbe ültetett állományt a Filclair termesztő-berendezésben helyeztük el. A földkeverékbe, konténerbe ültetett növényekkel folytatott kísérlet tulajdonképpen a kemokultúra és hidrokultúra hibridje. A kála rizómákat konténerbe, földkeverékbe ültettük, a konténerek alját perforáltuk, és a konténereket a hidrokultúrás termesztés számára kialakított ágyásokban elhelyezett szivacstáblák tetejére helyeztük. A kísérlet beállítása a 3.4.2. pontban leírtak szerint történt. 3.4.2.1.1. A vizsgált paraméterek, adat-felvételezés A közeg összehasonlító kísérlet során két tenyészidőszakon keresztül október elejétől március elejéig, illetve október elejétől február végéig mértük mindkét ültetési közeg esetében a kála növénymagasságát. A mérési időszak kezdetekor mindkét közeg estében ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 db növényt kiválasztottunk, megjelöltük őket és minden alkalommal a megjelölt növények magasságát mértük. A szeptembertől áprilisig terjedő időszakban pedig minden egyes virágszedés alkalmával mértük a leszedett virágok mennyiségét. A leszedett virágokból mindkét közeg estében ismétlésenként véletlenszerűen 10-10 szálat kiválasztottunk és lemértük a virágminőségi tulajdonságokat: a virág hosszát és a szárhosszúságot. 3.4.2.2. Termesztő-berendezés kísérletek Ezt a kísérletet szintén két tenyészidőszakon keresztül folytattuk. A Filclair növényházba ültetett (9. ábra) állományokat hasonlítottuk össze a Primőr-1 növényházba ültetett állománnyal. A Primőr-1 típusú termesztő-berendezésben talajfűtést is biztosítottunk. A kísérlet beállítása szintén a 3.4.2. pontban leírtak szerint történt.

43

9. ábra: Kála állomány a Filclair növényházban (Kecskemét, 1997.) 3.4.2.2.1. A vizsgált paraméterek, adat-felvételezés Mindkét termesztő-berendezésben beállított növényállomány mérése a 3.4.2.1.1. pontban leírtak szerint történt. 3.4.2.3. Vázatartóssági kísérletek 1998. márciusában öt héten keresztül vizsgáltuk a kála vázatartósságát. A leszedett virágokból mindkét közeg és termesztő-berendezés estében ismétlésenként véletlenszerűen 20-20 szálat kiválasztottunk és 18 0C-os helyiségbe helyeztük el. A virágok egyik felét vízbe, a másik felét pedig Zwetin oldatba állítottuk és vizsgáltuk az elnyílásukat. A kontrollként felhasznált, hagyományosan,

44 kemokultúrában termesztett kála vázatartósságának vizsgálata a hidrokultúrással azonos módon történt. 3.5. Matematikai-, statisztikai értékelés, ábrakészítés A kapott adatokat IBM-kompatibilis PC segítségével, Microsoft Excel 2000 program felhasználásával dolgoztuk fel. A statisztikai elemzésnél arra kerestük a választ, hogy van-e jelentős eltérés a növényházi szegfű esetében az ültetési közegeknek és a fajtáknak, a kála esetében pedig szintén az ültetési közegeknek és a termesztő-berendezéseknek a növények növekedésére, hozamára, illetve a virágminőségi tulajdonságokra gyakorolt hatása között. A statisztikai kiértékelés során egytényezős varianciaanalízist végeztünk, az SzD5%-értéket Student-féle F-próbával számítottuk ki (SVÁB, 1973). Az SzD5%-értéket az ábrákon és a táblázatokban szerepeltettük.

45 4. EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE 4.1. Szegfű 4.1.1. A közeg összehasonlító kísérletek eredményességének vizsgálata 4.1.1.1. A közeg hatása a növénymagasságra A vizsgált közegek, a poliuretánéter-szivacs és a Grodan ’Pink Castellaro’ fajta havi átlagos növénymagasságára gyakorolt hatását a 10-27. ábrák és a 8-9. táblázat szemlélteti. Az 1994-ben ültetett állomány esetében (10-18. ábra) a vizsgált időszakban a szivacsba ültetett növények magassága csekély mértékben meghaladta a Grodanba ültetettek magasságát. A PUszivacs szignifikánsan pozitív hatással volt az állomány növekedésére októberben (11. ábra), novemberben (12. ábra), decemberben (13. ábra), januárban (14. ábra), márciusban (16. ábra) és áprilisban (17. ábra). A pozitív hatás 1-3 cm magasságkülönbséget eredményezett. Szeptember (10. ábra), február (15. ábra) és május (18. ábra) hónapokban is a szivacsba ültetett növények voltak magasabbak, de ezek az értékek nem voltak szignifikánsan jobbnak tekinthetők a Grodanba ültetett növények magasságától. A növénymagasság (8.táblázat) mindkét közeg esetében szeptembertől decemberig növekedett, január és február hónapban a növekedésben visszaesés volt tapasztalható, majd márciustól egészen a tenyészidőszak végéig ismét erőteljesen növekedtek a növények.

növénymagasság (cm)

100 80

80,5

79,75

60

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40 20 1,89 0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

10. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1994. szeptember)

46

növénymagasság (cm)

100,00

88,50

87,25

80,00 60,00

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40,00 20,00 0,73

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

11. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1994. október)

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

97,40

95,38

80,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60,00 40,00 20,00

1,74

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

12. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1994. november)

47

növénymagasság (cm)

120,00

104,00

102,25

100,00 80,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60,00 40,00 20,00

1,03

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

13. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1994. december)

növénymagasság (cm)

80,00

72,00

70,50

60,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

40,00 20,00 1,26 0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

14. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. január)

48

növénymagasság (cm)

80,00

70,60

69,50

60,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

40,00 20,00 1,12 0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

15. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. február)

100 növénymagasság (cm)

83,25 80

80,00

60

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40 20 2,13 0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

16. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. március)

49

növénymagasság (cm)

100,00

93,50

91,00

80,00 60,00

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40,00 20,00 2,13 0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

17. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. április)

növénymagasság (cm)

120 100

100,25

98,50

80 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60 40 20

2,66

0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

18. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. május)

50 8. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagassága (Kecskemét, 1994-95.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

80,50 79,75 1,89

88,50 87,25 0,73

XI. 97,40 95,38 1,74

XII.

I.

II.

104,00 102,25 1,03

72,00 70,50 1,26

70,60 69,50 1,12

III. 83,25 80,00 2,13

IV. 93,50 91,00 2,13

V. 100,25 98,50 2,66

Az 1995-ben telepített állomány havi átlagos magasságát a 19-27. ábrák mutatják be. Az ábrák alapján megállapítható, hogy a szivacsba és a Grodanba ültetett növények közel azonos fejlődésűek, a két állomány egyforma magasságú, illetve csak 1-2 cm-el haladták meg a szivacsba ültetett növények a Grodanba ültetettek magasságát. A havi átlagos növénymagasságok összehasonlítása után megállapítható, hogy csak decemberben (22. ábra) volt szignifikánsan magasabb a szivacsba ültetett állomány, a többi időszak (19.,20.,21., 23.,24.,25.,26.,27. ábrák) eredménye nem volt szignifikáns. A növények fejlődésére mindkét ültetési közeg esetében az előző tenyészidőszak tapasztalatai érvényesek.

növénymagasság (cm)

100 80

79,25

79,25

60

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40 20 1,62 0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

19. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. szeptember)

51

növénymagasság (cm)

100

86,25

84,50

80 60

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40 20 2,15 0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

20. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. október)

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

96,00

95,00

80,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60,00 40,00 20,00

1,13

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

21. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. november)

52

növénymagasság (cm)

120,00

104,67

103,25

100,00 80,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60,00 40,00 20,00

0,91

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

22. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1995. december)

növénymagasság (cm)

100

88,75

87,75

80 60

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40 20 2,27 0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

23. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1996. január)

53

növénymagasság (cm)

100

88,25

87,38

80 60

PU-szivacs Grodan SzD 5%

40 20 1,54 0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

24. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1996. február)

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

95,50

94,25

80,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60,00 40,00 20,00

1,72

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

25. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1996. március)

54

növénymagasság (cm)

120

101,25

100

100,75

80 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60 40 20

1,34

0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

26. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1996. április)

növénymagasság (cm)

120,00

101,00

100,00

100,00

80,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

60,00 40,00 20,00

2,70

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

27. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagasságára (Kecskemét, 1996. május)

55 A növénymagasság (9.táblázat) decemberig növekedett, majd január és februárban visszaesést tapasztaltunk, márciustól ismét intenzíven fejlődött mindkét közegbe ültetett állomány. 9. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta növénymagassága (Kecskemét, 1995-96.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

79,25 79,25 1,62

86,25 84,50 2,15

XI. 96,00 95,00 1,13

XII.

I.

II.

104,67 103,25 0,91

88,75 87,75 2,27

88,25 87,38 1,54

III. 95,50 94,25 1,72

IV.

V.

101,25 100,75 1,34

101,00 100,00 2,70

4.1.1.2. A közeg hatása a hozamra

Az ültetési közegek ’Pink Castellaro’ fajta éves hozamára gyakorolt hatását a 28-29. ábra mutatja be. Mindkét tenyészidőszakban a szivacsba ültetett állomány tövenkénti szálhozama volt nagyobb, 8,60 és 8,80 szál/tő éves viszonylatban. Az 1994. évi telepítésnél elért 8,60 szál/tő azonban nem haladta meg szignifikánsan a Grodanba ültetett állomány szálhozamát. Az 1995. évben telepített kultúra esetében a PU-szivacsba ültetett növényállomány szignifikánsan magasabb éves tövenkénti virághozamot produkált.

virághozam (szál/tő)

10,00

8,60 7,50

8,00 6,00

PU-szivacs Grodan SzD 5%

4,00 2,00

1,12

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

28. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta éves hozamára (Kecskemét, 1994-95.)

56

virághozam (szál/tő)

10,00

8,80 7,50

8,00 6,00

PU-szivacs Grodan SzD 5%

4,00 2,00

0,56

0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg 29. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta éves hozamára (Kecskemét, 1995-96.) A 10-11. táblázat a vizsgált két tenyészidőszak havi tövenkénti szálhozamát szemlélteti. Az 1994-ben telepített állomány esetében (10. táblázat) csak októberben kaptunk szignifikánsan magasabb hozamot a PU- szivacsba ültetett állománynál. A virágzás ütemét tanulmányozva mindkét ültetési közegnél két virágzási csúcsot figyelhetünk meg, az egyiket ősszel, novemberben, a másikat pedig tavasszal, március és április hónapban. 10. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta tövenkénti hozama (Kecskemét, 1994-95.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

0,20 0,20 0,06

0,40 0,30 0,04

1,00 0,90 0,22

0,60 0,60 0,00

0,50 0,50 0,29

0,80 0,70 0,26

1,80 1,50 0,41

2,00 1,80 0,65

1,30 1,00 0,58

11. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta tövenkénti hozama (Kecskemét, 1995-96.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

0,20 0,20 0,06

0,40 0,20 0,14

1,00 0,80 0,34

0,60 0,60 0,34

0,60 0,50 0,34

0,80 0,70 0,22

1,80 1,70 0,39

2,00 1,70 0,57

1,40 1,10 0,22

Az 1995. évi telepítés jellemzői (11. táblázat) az előző évhez hasonlóan alakultak, ebben az időszakban október és május hónap tövenkénti szálhozama volt szignifikánsan több a PU-szivacsba ültetett növények esetében. Mindkét közeg növényállományára a hullámzó virágzás volt a jellemző,

57 az előző évhez hasonlóan itt is megfigyelhetjük a novemberi és a március-április hónapra jellemző virágzási csúcsot. 4.1.1.3. A közeg hatása a virágátmérőre

A PU-szivacs és a Grodan éves virágátmérőre gyakorolt hatását a 30-31. ábrán tanulmányozhatjuk. Mindkét tenyészidőszakban a közegek hasonló éves átlagos virágátmérőt eredményeztek, szignifikánsan egyik közeg sem adott jobb eredményt. A közegek ’Pink Castellaro’ fajta virágátmérőjére gyakorolt hatását havi bontásban a 12-13. táblázat tartalmazza.

virágátmérő (cm)

8,00

7,23

7,22

6,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

4,00 2,00 0,17 0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg 30. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castallaro’ szegfűfajta virágátmérőjére (Kecskemét, 1994-95.) 12. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta virágátmérője (Kecskemét, 1994-95.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

6,70 6,50 0,47

6,90 6,80 0,43

7,30 7,50 0,57

7,30 7,30 0,41

7,20 7,20 0,54

7,30 7,20 0,32

7,60 7,70 0,41

7,80 7,60 0,13

7,00 7,20 0,45

1994-ben (12. táblázat) mindkét közeg esetében a virágzás kezdetén kisebb volt a virágok átmérője, novembertől azonban az átlagos átmérő elérte az I. osztályú áru szabványban előírt nagyságát, majd a tenyészidő végére a virágok mérete ismét lecsökkent. A havi eredményeket összehasonlítva, csak április hónapban adott a szivacsba ültetett állomány szignifikánsan nagyobb virágokat, az átmérőkülönbség minimális volt, mindössze 0,2 cm.

58

virágátmérő (cm)

8,00

7,30

7,27

6,00 PU-szivacs Grodan SzD 5%

4,00 2,00 0,21 0,00 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

31. ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castallaro’ szegfűfajta virágátmérőjére (Kecskemét, 1995-96.) Az 1995. évi telepítésnél (13. táblázat) a szivacsos állomány már októberben elérte az I. osztályú minőséget, a tenyészidő végére mindkét közeg esetében a virágok elaprósodtak. A vizsgált hónapokban a közegek közül egyik sem hatott szignifikánsan a virágok átmérőjére, minden hónapban közel azonos értéket tapasztaltunk.

13. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta virágátmérője (Kecskemét, 1995-96.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

6,80 6,70 0,55

7,00 6,80 0,96

7,30 7,30 0,91

7,20 7,20 0,54

7,20 7,20 0,54

7,30 7,30 0,29

8,00 7,90 0,59

7,80 7,80 0,94

7,10 7,20 0,39

4.1.1.4. A közeg hatása a virágszár hosszára

Az ültetési közegek hatását a ’Pink Castellaro’ fajta virágszárának hosszára a 32-33. ábra és a 1415. táblázat szemlélteti.

59

szárhosszúság (cm)

60

57

57

50 40 PU-szivacs Grodan SzD 5%

30 20 10

2,33

0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

32.ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta szárhosszúságára (Kecskemét, 1994-95.)

70 szárhosszúság (cm)

60

58

57

50 40

PU-szivacs Grodan SzD 5%

30 20 10

2,55

0 PU-szivacs

Grodan

SzD 5%

ültetési közeg

33.ábra: Ültetési közegek hatása a ’Pink Castellaro’ szegfűfajta szárhosszúságára (Kecskemét, 1995-96.) Az 1994-ben telepített növények esetében az éves átlagos szárhosszúságot (32. ábra) egyik ültetési közeg sem befolyásolta szignifikánsan, az éves átlag szárhosszúság mindkét esetben azonos, 57 cm volt. Az 1995. évi telepítésnél (33. ábra) a PU- szivacsba ültetett növények éves átlag szárhosszúsága 1 cm-el meghaladta a Grodanba ültetett növényekét, de szignifikáns eltérés itt sem volt tapasztalható. A virágszár hosszúságának havi értékeit a 14-15. táblázat tartalmazza.

60 14. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta szárhosszúsága (Kecskemét, 1994-95.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

55,00 55,00 3,43

57,00 56,00 7,23

63,00 62,00 5,66

68,00 67,00 10,78

50,00 50,00 7,90

49,00 50,00 2,25

53,00 51,00 4,68

58,00 57,00 5,35

62,00 61,00 4,68

Az1994-95. évi állománynál (14. táblázat) sem a PU-szivacs sem a Grodan nem gyakorolt a vizsgált hónapok egyikénél sem szignifikáns hatást a virágszár hosszára. Az átlagos szárhosszúság azonos értéket ért el szeptemberben és januárban. Februárban a Grodanba ültetett állomány szárhosszúsága 1 cm –el meghaladta a PU-szivacsba ültetett állományét, a többi hónapban a szivacsba ültetett állomány szárhosszúsága volt a nagyobb. 15. táblázat: ’Pink Castellaro’ szegfűfajta szárhosszúsága (Kecskemét, 1995-96.) Időpont Közeg PU-szivacs Grodan SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

56,00 55,00 7,68

57,00 57,00 6,75

63,00 63,00 3,43

68,00 67,00 10,78

51,00 52,00 3,43

50,00 51,00 2,25

53,00 52,00 7,57

59,00 58,00 4,68

62,00 61,00 4,31

Az 1995-96. évi állománynál (15. táblázat) az előző kísérleti évhez hasonlóan egy hónapban sem kaptunk szignifikáns eredményt, a PU- szivacsba és Grodanba ültetett növények átlagos szárhosszúsága közel azonos volt. Októberben és novemberben azonos értéket kaptunk, februárban a Grodanba ültetett növények hosszabb virágszárral rendelkeztek, a többi hónapban pedig a szivacsba ültetettek voltak hosszabb szárúak. Mindkét évben január és február hónapban a virágszár hosszának csökkenését tapasztaltuk.

4.1.2. A fajta összehasonlító kísérletek eredményességének vizsgálata 4.1.2.1. A fajták hatása a növénymagasságra

Az 1994-ben telepített fajták átlagos növénymagasságát havi bontásban a 34-42. ábrák szemléltetik. A vizsgált fajták közül szeptemberben (34. ábra) a ’Candy’ fajta növénymagassága szignifikánsan elmaradt a többitől, a legmagasabb a ’Pink Castellaro’, a ’Gigi’ és a ’White Castellaro’ fajták voltak. A piros virágszínű fajták közül a ’Gigi’ volt szignifikánsan a legmagasabb. A két ’Castellaro’ fajta magassága között nem volt szignifikáns eltérés.

növénymagasság (cm)

61 100,00 78,00

71,50

80,00

80,50

77,25

73,25

61,75

60,00 40,00 20,00

4,11

'P in k

5% Sz D

an dy '

ste Ca te

hi 'W

'C

Ca s te l.'

l.'

' ry 'Iu

'G

'D

an

to

n'

ig i'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

növénymagasság (cm)

34. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1994. szeptember) 100,00

81,25

85,50

82,75

88,50

86,00

80,00

69,25

60,00 40,00 20,00

2,88

'C an dy ' Sz D 5%

ste l.' Ca k

in 'P

te

Ca ste

l.'

' ry 'Iu

i' 'G ig

'W hi

'D

an

to

n'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

35. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1994. október) Októberben (35. ábra) is a ’Candy’ volt szignifikánsan a legalacsonyabb. A legmagasabbak a ’Castellaro’ fajták voltak, közöttük nem volt szignifikáns eltérés, a pirosak közül pedig a ’Gigi’ volt a legmagasabb, ennél szignifikánsan alacsonyabb volt a ’Danton’. Novemberben (36. ábra) szintén a ’Candy’ maradt le a növekedésben, a legmagasabbak az előző hónaphoz hasonlóan a ’Castellaro’ fajták voltak, közülük szignifikánsan magasabb volt a ’Pink Castellaro’, a piros színű fajták közül a ’Gigi’ volt a legmagasabb, ennél a ’Danton’ szignifikánsan alacsonyabb volt.

62

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

91,40

94,20

92,40

94,40

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

97,40 80,20

80,00 60,00 40,00 20,00

2,67

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

36. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1994. november) Decemberben (37. ábra) szintén a ’Candy’ volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig a ’Pink Castellaro’, amely szignifikánsan magasabb volt a ’White Castellaro’-nál, a piros fajták növénymagassága között szignifikáns eltérés nem volt.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

99,00

100,50

100,50

101,00

104,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

90,00

80,00 60,00 40,00 20,00

2,12

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

37. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1994. december) Januárban (38. ábra) a piros fajták voltak a legmagasabbak, közülük is a ’Danton’, ennél szignifikánsan alacsonyabb volt a ’Iury’. A piros fajtáktól növekedésben elmaradtak a ’Castellaro’k és a ’Candy’. A két ’Castellaro’ fajta között nem volt szignifikáns eltérés.

növénymagasság (cm)

63 100,00

83,33

81,67

80,00

79,00

74,33

72,00

67,00

60,00 40,00 20,00

3,94

Sz D

5%

dy ' 'C an

l.'

'P

in k

Ca hi te

'W

Ca ste

ste l.'

' ry 'Iu

'G ig

'D

an

to n

'

i'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

38. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. január) A fajták növekedésének februári (39. ábra) tendenciája megegyező volt a januárival. Valamennyi

növénymagasság (cm)

fajtára jellemző, hogy januárban és februárban a növekedésük megtorpant.

100,00

82,00

80,00

74,60

72,60

70,80

70,60

64,60

60,00 40,00 20,00

4,36

5% Sz D

' dy 'C an

l.' ste Ca

nk

hi 'W

'P i

te C

as te l.'

' ry 'Iu

i' 'G ig

'D

an

to n

'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

39. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. február) Márciusban (40. ábra) a fajták intenzív növekedése volt megfigyelhető. Legmagasabbak a piros fajták voltak, közülük a ’Gigi’ és a ’Iury’ azonos nagyságú volt, ezeknél a ’Danton’ szignifikánsan magasabb volt. A pirosakat követték a ’Castellaro’-k, a legalacsonyabb a ’Candy’ volt.

növénymagasság (cm)

64 100,00

91,00

84,00

84,00

83,25

82,00

78,75

80,00 60,00 40,00 20,00

2,92

5%

'

Sz D

'C an

dy

l.' ste Ca

nk

hi 'W

'P i

te C

as te l.'

' ry 'Iu

'G ig

'D

an

to n

'

i'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

40. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. március) Áprilisban (41. ábra) az előző hónapihoz hasonló volt a sorrend, a piros virágúak közül a legalacsonyabb a ’Iury’ volt, ennél szignifikánsan magasabb volt a ’Danton’. A ’Candy’ növekedése ugrásszerűen megemelkedett, de a többi fajtához képest ebben a hónapban is szignifikánsan a legalacsonyabb volt.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

97,00

95,25

93,75

94,25

93,50

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

90,50

80,00 60,00 40,00 20,00

1,65

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

41. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. április) Májusban (42. ábra) a legmagasabb a ’Danton’, legalacsonyabb a ’Candy’ volt, a növekedésbeli különbség viszont mindössze 3 cm volt a két fajta között. Sem a piros, sem a ’Castellaro’ fajták között nem volt szignifikáns eltérés.

65

növénymagasság (cm)

120,00

101,25

100,00

100,25

100,50

100,25

99,75

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

98,25

80,00 60,00 40,00 20,00

1,74

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

42. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. május) Az 1995. évi telepítés fajtáinak magasságát a 43-51. ábrák szemléltetik. Szeptemberben (43. ábra) a piros fajták közül a legmagasabb volt a ’Gigi’, ennél szignifikánsan alacsonyabb volt a ’Iury’. A ’Castellaro’-k között nem volt szignifikáns különbség. Az összes

növénymagasság (cm)

fajtához képest szignifikánsan legalacsonyabb volt a ’Candy’.

100,00

82,25

83,00

80,00

78,50

80,50

79,25 64,00

60,00 40,00 20,00

4,38

5% Sz D

' dy 'C an

l.' ste Ca

nk

hi 'W

'P i

te C

as te l.'

' ry 'Iu

i' 'G ig

'D

an

to n

'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

43. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. szeptember) Októberben (44. ábra) a piros fajták voltak a legmagasabbak, a ’Danton’ és a ’Gigi’ azonos nagyságú volt, ezeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a ’Iury’. A ’Castellaro’-k között nem volt szignifikáns különbség. A ’Candy’ volt szignifikánsan a legalacsonyabb.

növénymagasság (cm)

66 100,00

90,25

90,25

86,25

86,75

86,25 73,25

80,00 60,00 40,00 20,00

1,59

5%

'

Sz D

'C an

dy

l.' ste Ca

'P i

nk

as te l.'

'W

hi

'D

te C

'Iu

ry

i' 'G ig

' to n an

'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

44. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. október) Novemberben (45. ábra) legmagasabb a ’Gigi’ volt, ennél szignifikánsan alacsonyabb volt a ’Iury’, a ’Castellaro’-k között nem volt szignifikáns különbség, a ’Candy’ szignifikánsan a legalacsonyabb

100,00

98,60

99,20

95,20

95,00

96,00

83,00

80,00 60,00 40,00 20,00

1,43

5%

y'

Sz

D

nd 'C a

ste l.' Ca

nk

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

'P i

hi te

Ca ste l.'

' ry 'Iu 'W

'D

'G ig i'

0,00

an to n'

növénymagasság (cm)

volt.

fajták

45. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. november) Decemberben (46. ábra) is a fajták közül a ’Gigi’ volt a legmagasabb, ennél a piros színűeken belül szignifikánsan alacsonyabb a ’Danton’ és a ’Iury’ volt, , a ’Castellaro’-k közül a ’Pink Castellaro’ szignifikánsan magasabb volt, a legalacsonyabb pedig a ’Candy’.

67

növénymagasság (cm)

120,00

103,33

106,00

102,67

104,67

103,00

100,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

90,33

80,00 60,00 40,00 20,00

1,16

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

46. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1995. december) Januárban (47. ábra) szintén a ’Gigi’ volt a legmagasabb, a másik két piros fajta mögötte állt szignifikánsan. A ’Gigi’-t a ’Castellaro’-k követték, melyek között nem volt szignifikáns eltérés, a

növénymagasság (cm)

sor végén állt a ’Candy’. 100,00

88,50

92,25

88,50

90,50

88,75 75,50

80,00 60,00 40,00 20,00

2,62

'

5% Sz D

dy 'C an

l.' ste Ca

nk

hi 'W

'P i

te C

as te l.'

' ry 'Iu

i' 'G ig

'D

an

to n

'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

47. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. január) Februárban (48. ábra) a ’Danton’ került az élre, melyet szorosan követett a ’Gigi’, utánuk következtek a ’Castellaro’-k. A pirosak közül szignifikánsan legalacsonyabb a ’Iury’ volt, a ’Castellaro’-k között ebben a hónapban nem volt szignifikáns eltérés. A vizsgált fajtákon belül szignifikánsan legalacsonyabb a ’Candy’ volt.

68

növénymagasság (cm)

Január és február hónapban a fajták növekedési üteme erősen visszaesett.

100,00

90,50

90,00

87,75

89,25

88,25 72,00

80,00 60,00 40,00 20,00

1,49

'W

'

5% Sz D

dy 'C an

l.' ste Ca

'P i

hi

nk

as te l.'

te C

'Iu

ry

i' 'G ig

' to n 'D

an

'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

fajták

Ca ste 'P l.' in k Ca ste l.' 'C an dy ' Sz D 5%

ry '

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

hi te

'Iu 'W

'G

ig i'

100,00 98,25 97,25 93,75 93,25 95,50 81,25 80,00 60,00 40,00 20,00 1,36 0,00 'D an to n'

növénymagasság (cm)

48. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. február)

fajták

49. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. március) Márciusban (49. ábra) is a ’Danton’ volt a legmagasabb, mögötte volt a ’Gigi’, azonban közöttük szignifikáns eltérés nem volt kimutatható, ezután következett a ’Pink Castellaro’, majd a ’Iury’. A ’Castellaro’-kon belül a ’Pink Castellaro’ volt szignifikánsan a magasabb. A pirosak közül a ’Iury’

69 volt szignifikánsan a legalacsonyabb. Az összes fajta közül a ’Candy’ volt a legalacsonyabb, ebben az esetben szignifikáns különbség kimutatható volt. Áprilisban (50. ábra) a fajtákra a márciusi növekedési tendencia volt a jellemző.

növénymagasság (cm)

120,00

104,25

103,25

100,75

100,00

100,25

101,25

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

89,25

80,00 60,00 40,00 20,00

1,22

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

50. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. április)

növénymagasság (cm)

120,00

101,00

102,67

100,67

100,00

99,67

101,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

93,33

80,00 60,00 40,00 20,00

1,49

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White 'Pink Castel.' Castel.'

'Candy' SzD 5%

fajták

51. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. május) Májusban (51. ábra) a ’Gigi’ volt a legmagasabb, ezt követte a ’Danton’ és a ’Pink Castellaro’. A pirosakon belül szignifikánsan a ’Iury’ volt a legalacsonyabb, a ’Castellaro’-k között nem volt

70 szignifikáns eltérés. A tenyészidő végére a ’Candy’ magassága sokat emelkedett, de még mindig szignifikánsan a legalacsonyabb volt. Az 1996-ban telepített állomány növénymagasságát a 52-60. ábrákon tanulmányozhatjuk.

növénymagasság (cm)

80,00

68,75

69,25 61,25

64,25

60,00

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

40,00 20,00 4,75 0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

növénymagasság (cm)

52. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. szeptember)

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

88,20

91,40 80,60

80,00 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5% 2,20

'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

53. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. október)

71 Szeptemberben (52. ábra) a fehér virágszínű ’Ondina’ fajta volt a legalacsonyabb, ennél szignifikánsan magasabbak voltak a piros fajták, a rózsaszín ’Olivia’ a pirosak és a fehér között helyezkedett el. A ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ között nem volt szignifikáns különbség. Októberben (53. ábra) szintén a piros ’Rodolfo’ volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig az ’Olivia’. A két piros fajta közül a ’Rimini’ szignifikánsan alacsonyabb volt.

növénymagasság (cm)

120,00

101,75

105,00

103,50

100,00

100,50 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

4,21

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

54. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. november)

növénymagasság (cm)

120,00

101,67

100,00

98,00

103,00

100,67

80,00 60,00 40,00 20,00

6,85

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

55. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1996. december)

72 Novemberben (54. ábra) a ’Rodolfo’ volt a legmagasabb, ezt követte az ’Ondina’, a legalacsonyabb az ’Olivia’ volt. A piros fajták közötti valamint az ’Olivia’ és a ’Rodolfo’ közötti magasságkülönbség szignifikáns volt. Decemberben (55. ábra) az ’Ondina’ volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a ’Rodolfo’, a

növénymagasság (cm)

vizsgált fajták magassága között nem volt szignifikáns különbség.

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

89,33

83,67

86,67

86,67 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5% 5,38

'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

növénymagasság (cm)

56. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. január)

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

86,50

85,00

80,50

80,25 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5% 3,64

'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

57. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. február)

73 Januárban (56. ábra) az ’Ondina’ és az ’Olivia’ fajta azonos magasságú volt, a piros fajták közül a ’Rimini’ szignifikánsan magasabb volt a ’Rodolfo’-nál. Februárban (57. ábra) a ’Rimini’ szignifikánsan magasabb volt az ’Olivia’-tól és az ’Ondina’-tól, a két piros fajta között nem volt szignifikáns különbség. Januárban és februárban a növények növekedése leállt.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

96,50

94,50

90,75

90,25 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

2,96

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

58. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. március)

növénymagasság (cm)

120,00

107,80

105,40

100,00

100,00

97,80 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

1,62

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

59. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. április)

74 Márciusban (58. ábra) a fajták növekedésének tendenciája a február havival megegyező volt. Áprilisban (59. ábra) a fajták magasságának sorrendje csökkenő sorrendben a következő: ’Rimini’, ’Rodolfo’, ’Ondina’, ’Olivia’, a fajták magasságkülönbsége szignifikáns volt. Májusban (60. ábra) a fajták növekedése között szintén szignifikáns különbséget tapasztaltunk.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

97,50

90,25

92,00

88,00 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

1,77

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

60. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. május) Az 1997-ben ültetett fajták növénymagasságát az 61-69. ábrák szemléltetik. Szeptemberben (61. ábra) a ’Rodolfo’ érte el a legnagyobb, az ’Ondina’ pedig a legkisebb magasságot, mind a négy fajta magassága szignifikánsan eltért egymástól. 92,25

növénymagasság (cm)

100,00 80,00

83,75

73,25

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

61,75 60,00 40,00 20,00

3,46

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

61.ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. szeptember)

75 Októberben (62. ábra) hasonló volt a növekedési ütem, mint szeptemberben.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

100,20

97,20

85,40

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

71,20

80,00 60,00 40,00 20,00

3,71

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

62. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. október) Novemberben (63. ábra) az ’Olivia’ volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig szintén az ’Ondina’. A ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ között nem volt szignifikáns különbség.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

94,50

104,50 93,00

82,25

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

4,19

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

63. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. november) Decemberben (64. ábra) a ’Rimini’ volt a legmagasabb, ezt követte az ’Olivia’, közöttük nem volt szignifikáns különbség. A ’Rodolfo’ növekedése visszaesett, a legalacsonyabb volt.

76

növénymagasság (cm)

120,00

102,50

100,00

84,50

90,50

101,00 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

4,90

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

64. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1997. december) Januárban (65. ábra) is a decemberi növekedési sorrend volt az érvényes, a ’Rodolfo’ és az

növénymagasság (cm)

’Ondina’ között nem volt szignifikáns eltérés.

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

87,33 72,67

73,67

80,67 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5% 4,94

'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

65. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1998. január) Februárban (66. ábra) szintén a ’Rimini’ és az ’Olivia’, volt a legmagasabb, a ’Rodolfo’ és az ’Ondina’ azonos méretet értek el. A ’Rimini’ magassága szignifikánsan is a legnagyobb volt. Ebben az évben is januárban és februárban tapasztaltuk a növekedés lecsökkenését.

77

növénymagasság (cm)

100,00

87,00 74,75

80,00

74,75

81,25 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

60,00 40,00 20,00

3,35

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

66. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1998. február)

Márciusban (67. ábra) az ’Olivia’ érte el a legnagyobb magasságot, ezt követte a ’Rimini’. A ’Rodolfo’-nál intenzív növekedést tapasztaltunk, a legalacsonyabb az ’Ondina’ volt. A fajták növekedése szignifikánsan eltért egymástól.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

97,50

94,50

88,00

97,75 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

2,42

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

67. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1998. március)

78 Áprilisban (68. ábra) a piros fajták voltak a legmagasabbak, a ’Rodolfo’ lemaradása megszűnt, az ’Ondina’ volt a legalacsonyabb. A ’Rimini’ és az ’Ondina’ magassága között elenyésző, mindössze 4,4 cm volt a különbség.

növénymagasság (cm)

120,00

107,80

107,20

103,40

104,80

100,00 80,00 60,00 40,00 20,00

1,61

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

Fajták

68. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1998. április)

Májusban (69. ábra) is a piros virágú fajták voltak a legmagasabbak, a legalacsonyabb pedig az ’Ondina’. Az ’Olivia’-nál szignifikánsan magasabb volt az ’Ondina’, a ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ között szignifikáns különbség nem volt.

növénymagasság (cm)

120,00 100,00

100,25

99,5

98,25

94,25 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

80,00 60,00 40,00 20,00

2,76

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

69. ábra: A szegfű fajták hatása a növénymagasságra (Kecskemét, 1998. május)

79 4.1.2.2. A fajták hatása a hozamra

Az 1994-ben telepített állomány tövenkénti hozamát havi lebontásban a 16. táblázat, az éves virágszám mennyiséget pedig a 70. ábra szemlélteti. 16. táblázat: Szegfű fajták tövenkénti hozama (Kecskemét, 1994-95.) Időpont

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

Fajta 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,10 0,03

0,40 0,30 0,30 0,30 0,40 0,30 0,03

1,00 1,10 0,90 1,00 1,00 1,10 0,34

0,60 0,50 0,50 0,50 0,60 0,70 0,21

0,50 0,50 0,50 0,50 0,50 0,50 0,19

0,70 0,70 0,60 0,80 0,80 0,80 0,17

1,70 1,70 1,50 1,60 1,80 1,80 0,32

1,90 1,90 1,60 1,90 2,00 2,10 0,24

1,10 1,40 0,90 1,10 1,30 1,60 0,21

A 16. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a fajták virághozama hullámzó volt, minden fajta esetében két virágzási csúcsot tapasztaltunk, az egyik novemberben, a másik március-áprilisban volt. A virágzás kezdetekor, szeptemberben a ’Candy’ hozama volt szignifikánsan a legalacsonyabb, októberben a ’Danton’ és a ’Pink Castellaro’ hozama emelkedett ki szignifikánsan. Novembertől januárig és márciusban nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést a fajták virágmennyisége között. Februárban, áprilisban és májusban a ’Iury’ hozama volt a legalacsonyabb, ennél a ’Candy’ szignifikánsan nagyobb tövenkénti hozamot produkált.

8,30

8,10

8,00

9,00

8,60

7,90

7,00

6,00 4,00 2,00

0,51

5% Sz D

y' nd 'C a

l.' Ca ste

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

'P i

as te C hi

'W

nk

te

l.'

' ry 'Iu

i' ig 'G

an

to n

'

0,00

'D

szálhozam (szál/tő)

10,00

fajták

70. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1994-95.)

80 A 70. ábra az éves hozamot szemlélteti, mely 7,0-9,0 szál/tő között változott, a legalacsonyabb értéket a ’Iury’, a legmagasabbat a ’Candy’ esetében kaptuk. A piros virágúaknál a ’Danton’ és a ’Gigi’ fajtánál nem volt szignifikáns eltérés, csak a ’Iury’-hoz képest. A ’Castellaro’ fajták közül a ’Pink Castellaro’ szignifikánsan több virágot adott. A 71. ábra az 1995-ben telepített állomány éves tövenkénti hozamát mutatja be.

szálhozam (szál/tő)

10,00

8,50

8,40

7,20

8,00

9,00

8,80

8,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Castel.' 'Pink Castel.' 'Candy' SzD 5%

6,00 4,00 2,00

0,80

5% Sz D

y' nd 'C a

Ca ste nk

te

hi 'W

'P i

te C

as

'Iu

'D

l.'

l.'

' ry

i' ig 'G

an

to n

'

0,00

fajták

71. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1995-96.) Az előző évhez képest a fajták hozama a ’Candy’ kivételével emelkedett, 7,2-9,0 szál/tő között változott. A leszedett virágmennyiségek nagyságrendjére az előző évi tapasztalatok a jellemzőek. 17. táblázat: Szegfű fajták tövenkénti hozama (Kecskemét, 1995-96.) Időpont

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

Fajta 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,10 0,03

0,50 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40 0,13

1,00 1,10 1,00 1,00 1,00 1,00 0,35

0,60 0,50 0,50 0,50 0,60 0,70 0,21

0,60 0,50 0,50 0,50 0,60 0,50 0,19

0,80 0,70 0,60 0,70 0,80 0,80 0,28

1,70 1,70 1,50 1,70 1,80 1,80 0,31

1,90 2,00 1,60 1,80 2,00 2,10 0,27

1,10 1,40 0,90 1,20 1,40 1,60 0,19

A 17. táblázat mutatja a havonta elért hozamokat, amely alapján megállapíthatjuk, hogy szeptemberben a ’Candy’ szignifikánsan alacsonyabb hozamot adott a többi fajtához képest. Októbertől márciusig szignifikáns különbséget nem lehetett kimutatni a fajták között. Áprilisban a

81 legalacsonyabb hozammal a ’Iury’ rendelkezett, ennél csak a ’White Castellaro’ esetében nem értünk el szignifikánsan magasabb hozamot. Májusban a ’Iury’-nál szignifikánsan nagyobb hozamot adtak a vizsgált fajták. Az 1996-ban ültetett fajták (72. ábra) tövenkénti hozama 7,7-9,0 szál között alakult. A legnagyobb virágmennyiséget a ’Rodolfo’ adta, ezt követte az ’Olivia’, a legkevesebbet pedig a ’Rimini’ produkálta. A piros virágú fajták közül a ’Rodolfo’ szignifikánsan magasabb hozamot eredményezett a. ’Rimini’-nél, A ’Rimini’ és az ’Ondina’ hozama szignifikánsan alacsonyabb volt a másik két fajtáénál.

szálhozam (szál/tő)

10,00 8,00

9,00

8,90 8,00

7,70

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

6,00 4,00 2,00

0,61

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták 72. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1996-97.) 18. táblázat: Szegfű fajták tövenkénti hozama (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Fajta 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

0,20 0,20 0,10 0,20 0,05

0,60 0,70 0,20 0,50 0,24

1,00 1,10 0,90 1,00 0,30

0,50 0,60 0,50 0,60 0,26

0,40 0,50 0,40 0,50 0,17

0,80 0,80 0,70 0,90 0,15

1,50 1,70 1,60 1,60 0,24

1,80 2,30 2,00 2,10 0,19

0,90 1,10 1,60 1,50 0,35

A 18. táblázat havi bontásban szemlélteti a leszedett virágok mennyiségét. Az 1996-97. évi tenyészidőben is két csúcsvirágzást tapasztalunk, novemberben és március-áprilisban. Szeptember és október hónapban a fajták az ’Ondina’-hoz viszonyítva szignifikánsan nagyobb hozamot értek el. Novembertől januárig és márciusban a fajták nem adtak szignifikáns hozambeli különbséget. Februárban az ’Ondina’-hoz viszonyítva az ’Olivia’ hozama szignifikánsan is magasabb volt.

82 Áprilisban és májusban a ’Rimini’ hozama volt a legalacsonyabb, áprilisban ehhez képest a többi szignifikánsan magasabb volt, májusban pedig csak az ’Ondina’ és az ’Olivia’ adott szignifikánsan több virágot. A 73. ábrán az 1997-98. évi állomány tövenkénti hozamát tanulmányozhatjuk. Összehasonlítva az előző évivel (72. ábra), megállapíthatjuk, hogy a fajták hozama a ’Rodolfo’-t kivéve növekedett. Ebben a tenyészidőben is a ’Rodolfo’ és az ’Olivia’ adta a legtöbb virágot, ezektől szignifikánsan elmaradt a ’Rimini’.

szálhozam (szál/tő)

10,00 8,00

9,00 7,80

9,00

8,20

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

6,00 4,00 2,00

0,82

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

73. ábra: A szegfű fajták hatása az éves hozamra (Kecskemét, 1997-98.) 19. táblázat: Szegfű fajták tövenkénti hozama (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Fajta 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

0,20 0,20 0,10 0,20 0,02

0,60 0,70 0,40 0,50 0,18

1,10 1,10 1,00 1,00 0,23

0,60 0,60 0,50 0,60 0,25

0,40 0,50 0,40 0,50 0,11

0,70 0,80 0,70 0,90 0,29

1,40 1,80 1,70 1,60 0,17

1,80 2,20 2,00 2,10 0,20

1,00 1,10 1,40 1,60 0,34

A 19. táblázat a havonta leszedett tövenkénti szálhozamot szemlélteti. A táblázatból az előző évhez hasonlóan kitűnik a virágzás periodicitása, a novemberi és március-áprilisi csúcsvirágzás. Szeptemberben az ’Ondina’ hozama volt a legmagasabb, ehhez képest a többi fajta szignifikánsan magasabb virágszámot produkált. Októberben az ’Ondina’ és az ’Olivia’ adta a legkisebb hozamot. Novemberben, decemberben, januárban és februárban nem volt szignifikáns különbség a fajták között. Márciusban és áprilisban a ’Rimini’ hozama volt a legalacsonyabb, ehhez viszonyítva a

83 többi fajta szignifikánsan magasabb hozammal rendelkezett. Májusban a ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ adta a legkevesebb virágot. 4.1.2.3. A fajták hatása a virágátmérőre

Az 1994-ben ültetett fajták az éves átlagos virágátmérőt tekintve (74. ábra) a ’Candy’ kivételével elérték, illetve meghaladták az I. osztályú virág minimális nagyságát, a 7,0 cm-t. Ettől az értéktől a ’Candy’ 0,09 cm-el maradt le. Összehasonlítva a piros virágszínű fajtákat, a ’Iury’ érte el a legnagyobb virágátmérőt, ennél szignifikánsan kisebb volt a ’Danton’. A ’Castellaro’-k közül a ’White Castellaro’ az átlagos 7,0 cm-el a minimum határon volt, ennél szignifikánsan nagyobb virágokat produkált a ’Pink Castellaro’.

virágátmérő (cm)

8,00

7,18

7,26

7,36

7,23

7,00

6,91

6,00 4,00 2,00 0,11 5% Sz D

' 'C an dy

st. ' Ca k

in 'P

'W

hi te

Ca st. '

ry ' 'Iu

'G ig i'

'D an to n

'

0,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

fajták

74. ábra: A szegfű fajták hatása a virágátmérőre (Kecskemét, 1994-95.) A virágátmérő havi értékeit a 20. táblázat szemlélteti. Valamennyi fajta esetében a virágzás kezdetén a virágok mérete kisebb volt, majd fokozatosan nőtt, a virágzási csúcsok idején érték el maximális méretüket. December és január hónapban a kevesebb fénymennyiség, valamint a növényház hőmérsékletének lecsökkenése következtében a virágok mérete csökkent. A második virágzási csúcs alkalmával a virágok átmérője kiemelkedő volt. A tenyészidő utolsó hónapjában viszont elaprósodtak a virágok. A fajták összehasonlításával szeptemberben és februárban nem kaptunk szignifikáns különbséget. Októberben a ’White Castellaro’ adta a legkisebb virágot, ehhez képest a ’Gigi’ volt szignifikánsan nagyobb. Novemberben szintén a ’White Castellaro’ volt a legkisebb, ennél szignifikánsan nagyobb

84 volt a ’Gigi’, a ’Danton’ és a ’Iury’. Decembertől egészen a tenyészidő végéig a ’Candy’ volt a legkisebb. A ’Candy’ virágátmérőjéhez képest szignifikánsan nagyobb volt decemberben a ’Pink Castellaro’, a ’Gigi’ és a ’Iury’ fajta. Januárban szintén a ’Iury’, márciusban a ’Gigi’ és a ’Iury’, áprilisban a ’Danton’ és a ’Iury’, májusban pedig a ’Pink Castellaro’, a ’White Castellaro’, a ’Iury’ és a ’Danton’ fajták virágátmérője volt szignifikánsan nagyobb a ’Candy’-hoz képest. 20. táblázat: Szegfű fajták virágátmérője (Kecskemét, 1994-95.) Időpont Fajta 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

virágátmérő (cm)

8,00

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

6,80 7,00 6,90 6,60 6,70 6,50 0,52

7,00 7,30 7,10 6,60 6,90 6,80 0,51

7,50 7,60 7,70 7,00 7,30 7,20 0,45

7,10 7,30 7,50 7,10 7,30 7,00 0,26

7,10 7,20 7,30 7,10 7,20 7,00 0,29

7,30 7,40 7,20 7,20 7,30 7,20 0,27

7,50 8,00 7,90 7,50 7,60 7,40 0,24

7,80 7,50 7,60 7,30 7,80 7,20 0,32

6,50 6,00 7,00 6,60 7,00 5,90 0,30

7,24

7,32

7,37

7,07

7,30

6,96

6,00 4,00 2,00 0,16

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White Cast.'

'Pink Cast.'

'Candy' SzD 5%

fajták

75. ábra: A szegfű fajták hatása a virágátmérőre (Kecskemét, 1995-96.) Az 1995. évi telepítés fajtáinak évi átlagos virágátmérője (75. ábra) az előző évhez hasonlóan alakult. A virágok átmérője 6,96 és 7,37 cm között változott. A piros virágú fajták virágátmérője között nem volt szignifikáns eltérés, a ’Castellaro’-k közül a ’Pink Castellaro’ szignifikánsan nagyobb virágot nevelt. A 21. táblázat a fajták havi virágátmérőjét mutatja be. Szeptemberben, októberben, januárban és februárban a fajták mérete között nem volt szignifikáns eltérés. Novemberben a ’White Castellaro’

85 volt a legkisebb, ennél szignifikánsan nagyobb volt a ’Danton’ és a ’Iury’. Decembertől a ’Candy’ mérete volt a legkisebb. A ’Candy’-hoz viszonyítva szignifikánsan nagyobb volt decemberben a ’Gigi’ és a ’Iury’. Márciusban a ’Candy’ és a ’Danton’ átmérőjénél szignifikánsan nagyobb volt a ’Pink Castellaro’, a ’Gigi’ és a ’Iury’. Áprilisban a ’Candy’ és a ’White Castellaro’ voltak a legkisebbek, a többi fajta ezeknél szignifikánsan nagyobb méretű volt. Májusban szintén a ’Candy’ virága volt a legapróbb, a ’Gigi’ kivételével a többi fajta szignifikánsan nagyobb volt. Az egyes fajták tenyészidőn belüli virágátmérő változása az előző évnek megfelelően alakult. 21. táblázat: Szegfű fajták virágátmérője (Kecskemét, 1995-96.) Időpont

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

Fajta 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

6,90 6,90 7,00 6,70 6,80 6,60 0,43

7,00 7,30 7,10 6,70 7,00 6,80 0,65

7,60 7,50 7,60 7,00 7,30 7,20 0,57

7,20 7,30 7,50 7,10 7,20 7,00 0,26

7,10 7,20 7,30 7,10 7,20 7,10 0,28

7,20 7,30 7,30 7,20 7,30 7,10 0,22

7,50 8,00 8,00 7,70 8,00 7,50 0,28

7,90 7,90 7,60 7,20 7,80 7,00 0,33

6,80 6,50 6,90 6,90 7,10 6,30 0,33

Az 1996. és 1997. évben telepített fajták éves átlag virágátmérőjét a 76-77. ábra szemlélteti. A fajták az ’Ondina’ kivételével elérték a szabványban meghatározott I. osztályú áru virágátmérőjét. Az 1996-os telepítésnél (76. ábra) a piros virágú fajták közül a ’Rodolfo’ szignifikánsan nagyobb virágot produkált.

virágátmérő (cm)

8,00

7,23

7,41

6,87

7,03

6,00

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

4,00 2,00 0,13 0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták 76. ábra: A szegfű fajták hatása a virágátmérőre (Kecskemét, 1996-97.) A 22. táblázat havi bontásban szemlélteti a vizsgált fajták virágátmérőjét. A tenyészidő kezdetén és végén a virágok apróbbak voltak. A fajták virágátmérője között nem tapasztaltunk nagy

86 különbséget, szeptembertől februárig az egyes fajták virágátmérője között nem volt szignifikáns különbség. Minden hónapban az ’Ondina’ fejlesztette a legkisebb virágot, márciusban és áprilisban ennél szignifikánsan nagyobb volt a ’Rimini’ és a ’Rodolfo’, májusban pedig a ’Rodolfo’. 22. táblázat: Szegfű fajták virágátmérője (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Fajta 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

6,90 7,00 6,50 6,80 0,60

7,00 7,10 6,80 6,90 0,48

7,20 7,50 7,00 7,00 0,55

7,20 7,20 6,90 7,10 0,46

7,10 7,20 6,90 7,10 0,42

7,10 7,30 7,00 7,10 0,31

8,00 8,30 7,20 7,30 0,33

7,60 7,80 7,10 7,20 0,26

7,00 7,30 6,40 6,80 0,74

Az 1997. évi telepítés esetében (77. ábra) az előző évhez viszonyítva nőtt a virágok évi átlagos átmérője. Ebben az évben is a ’Rodolfo’ szignifikánsan nagyobb virágokat nevelt, mint a ’Rimini’.

virágátmérő (cm)

8,00

7,30

7,51

6,89

7,10

6,00

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

4,00 2,00 0,10 0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

77. ábra: A szegfű fajták hatása a virágátmérőre (Kecskemét, 1997-98.) Az 1997-ben vizsgált fajták havi virágátmérőjét a 23. táblázat mutatja be. Az ’Ondina’ fajta adta minden hónapban a legkisebb virágot. Szeptemberben, novemberben és januárban a fajták közötti különbség szignifikánsan nem volt értékelhető. Az ’Ondina’ virágátmérőjéhez képest októberben, márciusban és áprilisban a ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ szignifikánsan nagyobb virágot produkált, februárban pedig csak a ’Rodolfo’. Decemberben és májusban az ’Ondina’-hoz képest a többi fajta szignifikánsan jobb volt.

87 Az 1996. és 1997. évi telepítésre is jellemző, hogy a téli időszakban csökkent a virágok mérete, ami nemcsak az évszaknak köszönhető, hanem a kényszerű energia-takarékosságnak. 23. táblázat: Szegfű fajták virágátmérője (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Fajta 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

6,90 7,00 6,50 6,80 0,55

7,10 7,30 6,70 6,90 0,31

7,20 7,50 7,00 7,00 0,55

7,20 7,30 6,80 7,20 0,21

7,20 7,30 6,90 7,10 0,64

7,20 7,30 7,00 7,10 0,23

8,00 8,50 7,30 7,50 0,28

7,70 7,90 7,20 7,30 0,31

7,20 7,50 6,60 7,00 0,30

4.1.2.4. A fajták hatása a virágszár hosszára

Az 1994-ben ültetett fajták (78. ábra) közül a ’Candy’ éves átlag virágszár hosszúsága nem érte el az I. osztályú minőséget. A piros virágú fajták közül a ’Iury’ rendelkezett a legrövidebb szárhosszúsággal, ennél szignifikánsan hosszabb volt a ’Danton’ szára, amely a fajták közül a leghosszabb volt. A ’Castellaro’ fajtákon belül szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk.

70,00 szárhosszúság (cm)

60,00

59,00

58,00

57,00

56,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

57,00 51,00

50,00 40,00 30,00 20,00 10,00

1,60

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White Cast.'

'Pink Cast.'

'Candy' SzD 5%

fajták

78. ábra: A szegfű fajták hatása a virágszár hosszára (Kecskemét, 1994-95.) 24. táblázat: Szegfű fajták szárhosszúsága (Kecskemét, 1994-95.)

88 Időpont Fajta 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

48,00 52,00 50,00 51,00 55,00 40,00 4,25

56,00 60,00 58,00 55,00 57,00 47,00 3,63

60,00 61,00 62,00 60,00 63,00 52,00 3,65

67,00 65,00 68,00 66,00 68,00 59,00 4,64

55,00 56,00 50,00 48,00 50,00 45,00 4,16

54,00 49,00 45,00 45,00 49,00 42,00 3,92

60,00 58,00 54,00 52,00 53,00 53,00 5,16

65,00 60,00 62,00 60,00 58,00 60,00 3,68

69,00 63,00 64,00 63,00 62,00 64,00 3,13

A 24. táblázat havi bontásban tartalmazza a kísérletbe vont fajták szárhosszúságát. A virágzás kezdetén és januárban, valamint februárban a szárhosszúságok rövidebbek voltak, mint a későbbi időszakban. Szeptembertől februárig a legrövidebb szárral a ’Candy’ rendelkezett, ehhez képest egészen decemberig a többi fajta szignifikánsan hosszabb volt. Januárban a ’White Castellaro’ kivételével, februárban pedig a ’White Castellaro’ és a ’Iury’ kivételével voltak hosszabb szárúak a fajták a ’Candy’-hez képest. Márciusban a ’White Castellaro’ szára volt a legrövidebb, ennél szignifikánsan hosszabb volt a ’Danton’ és a ’Gigi’ szára. Áprilisban és májusban a ’Pink Castellaro’ rendelkezett a legrövidebb virágszárral, ennél áprilisban a ’Iury’ és a ’Danton’, májusban pedig csak a ’Danton’ szára volt szignifikánsan hosszabb. Az 1995-96. évi tenyészidőben (79. ábra) a fajták az előző évihez nagyon hasonló eredményeket produkáltak. A ’Danton’, ’Gigi’, ’Iury’ és ’White Castellaro’ éves átlag szárhosszúsága megegyezett az előző évivel, a ’Pink Castellaro’ és a ’Candy’ fajtáé pedig 1-1 cm-t nőtt.

70,00 szárhosszúság (cm)

60,00

59,00

58,00

57,00

56,00

58,00

'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

52,00

50,00 40,00 30,00 20,00 10,00

1,62

0,00 'Danton'

'Gigi'

'Iury'

'White Cast.'

'Pink Cast.'

'Candy' SzD 5%

fajták

79. ábra: A szegfű fajták hatása a virágszár hosszára (Kecskemét, 1995-96.)

89 A 25. táblázat a havi szárhosszúságokat szemlélteti. Szeptembertől februárig a ’Candy’ fajtának volt a legrövidebb szára. Ehhez képest szeptemberben a többi fajta szignifikánsan hosszabb volt, a piros virágszínűek között nem volt szignifikáns eltérés, a ’Castellaro’-k közül a ’Pink Castellaro’ szignifikánsan hosszabb volt. Októberben a szeptemberivel azonos volt a tendencia, a ’Castellaro’ fajták közt nem volt szignifikáns eltérés. Novemberben is a ’Candy’-hez viszonyítva a többi fajta szignifikánsan hosszabb szárral rendelkezett, a pirosak közül a ’Iury’ volt szignifikánsan hosszabb szárú,

a

’Castellaro’-k

nem

mutattak

szignifikáns

eltérést.

Decemberben

a

’Candy’

szárhosszúságánál a többi fajta szárhossza szignifikánsan nagyobb volt. Januárban is ez volt a jellemző, kivéve a ’White Castellaro’ fajtát. A piros virágúak közül a ’Iury’ szignifikánsan rövidebb, a ’Castellaro’-k közül a ’Pink Castellaro’ szignifikánsan hosszabb volt. Februárban szintén a ’Candy’ volt szignifikánsan a legrövidebb virágszárral rendelkező, a pirosak közül pedig a ’Iury’, a ’Castellaro’-k között nem volt szignifikáns különbség. Márciusban a ’Candy’ mellett a ’White Castellaro’ is szignifikánsan a legrövidebb virágszárú volt, melyeknél a ’Danton’ és a ’Gigi’ volt szignifikánsan hosszabb, tehát a pirosak közül a ’Iury’ volt szignifikánsan rövidebb, a ’Castellaro’-k között nem volt szignifikáns különbség. Áprilisban a ’Pink Castellaro’ volt a legrövidebb virágszárú, ennél szignifikánsan hosszabb volt a ’Candy’ és a ’Danton’, amely a pirosak között is szignifikánsan hosszabb volt. Májusban a ’Pink Castellaro’, a ’White Castellaro’ és a ’Gigi’ volt a legrövidebb, ezeknél a ’Danton’ szignifikánsan hosszabb szárú volt, amely hasonlóan az előző hónaphoz, a pirosakon belül szignifikánsan a leghosszabb virágszárral rendelkezett. 25. táblázat: Szegfű fajták szárhosszúsága (Kecskemét, 1995-96.) Időpont Fajta 'Danton' 'Gigi' 'Iury' 'White Cast.' 'Pink Cast.' 'Candy' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

50,00 51,00 50,00 51,00 56,00 41,00 4,22

56,00 59,00 57,00 53,00 57,00 48,00 4,56

60,00 60,00 63,00 62,00 63,00 51,00 3,00

66,00 66,00 65,00 66,00 68,00 58,00 3,53

55,00 57,00 51,00 47,00 51,00 46,00 3,11

55,00 50,00 46,00 47,00 50,00 42,00 3,57

60,00 58,00 53,00 52,00 53,00 52,00 4,54

65,00 60,00 61,00 60,00 59,00 62,00 2,83

67,00 62,00 63,00 62,00 62,00 64,00 3,43

Az 1996. és 1997. évben kísérletbe vont fajták (80-81. ábra) egész tenyészidőszakra vonatkoztatva átlagosan I. osztályú szárhosszúságot produkáltak. A piros virágszínű fajták azonos hosszúságot értek el, 61 cm volt a ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ szárhosszúsága egyaránt, ez az érték mindkét évre érvényes volt. 1997-ben az ’Ondina’ és az ’Olivia’ szárhossza 1-1 cm-t emelkedett. A 26. táblázat az 1996. évi telepítés havi szárhosszúságát szemlélteti, melyről megállapíthatjuk, hogy 1-2 hónap kivételével az ’Ondina’ virágszára volt a legrövidebb, ennél szignifikánsan

90 hosszabb szárúak voltak a piros virágúak. A két piros fajta között egyébként nem volt szignifikáns eltérés.

szárhosszúság (cm)

70,00

61,00

61,00

60,00

57,00

57,00

50,00

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

40,00 30,00 20,00 10,00

1,49

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

80. ábra: A szegfű fajták hatása a virágszár hosszára (Kecskemét, 1996-97.)

szárhosszúság (cm)

70,00

61,00

61,00

60,00

58,00

58,00

50,00

'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

40,00 30,00 20,00 10,00

1,81

0,00 'Rimini'

'Rodolfo'

'Ondina'

'Olivia'

SzD 5%

fajták

81. ábra: A szegfű fajták hatása a virágszár hosszára (Kecskemét, 1997-98.) A 27. táblázat adataiból az előző év tapasztalatai szűrhetők le. A ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ többnyire szignifikánsan hosszabb szárral rendelkezett a fehér, illetve a rózsaszín virágú fajtához képest.

91 26. táblázat: Szegfű fajták szárhosszúsága (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Fajta 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

48,00 49,00 41,00 45,00 3,79

58,00 62,00 50,00 52,00 4,70

66,00 70,00 63,00 64,00 4,50

68,00 67,00 64,00 66,00 3,26

60,00 56,00 60,00 56,00 3,75

56,00 55,00 55,00 51,00 4,70

64,00 62,00 59,00 60,00 4,52

68,00 69,00 63,00 67,00 4,50

57,00 58,00 59,00 54,00 4,47

27. táblázat: Szegfű fajták szárhosszúsága (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Fajta 'Rimini' 'Rodolfo' 'Ondina' 'Olivia' SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

50,00 50,00 43,00 46,00 3,31

58,00 62,00 51,00 53,00 4,72

68,00 70,00 63,00 65,00 4,44

69,00 67,00 64,00 66,00 4,04

61,00 59,00 61,00 57,00 3,22

56,00 56,00 56,00 52,00 4,78

65,00 62,00 60,00 61,00 4,11

69,00 69,00 63,00 67,00 4,78

57,00 58,00 60,00 56,00 5,45

4.2. Kála

4.2.1. A közeg összehasonlító kísérletek eredményességének vizsgálata 4.2.1.1. A közeg hatása a növénymagasságra

Az 1996-ban beállított kísérlet eredményeit a 82. ábra és a 28. táblázat szemlélteti.

növénymagasság (cm)

100 80 konténeres szivacsos talajf. kont. SzD 5 %

60 40 20 0 X.1.

XI.11.

XI.24.

XI.30.

II.12.

II.19.

III.5.

mérési időpont

82. ábra: Termesztési módok hatása a kála növénymagasságára (Kecskemét, 1996-97.)

92 28. táblázat: A kála magassága (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Termesztési mód Konténeres Szivacsos Talajfűtéses konténeres SzD 5 %

X. 1.

XI. 11.

XI. 24.

XI. 30.

II. 12.

II. 19.

III. 5.

28 27 24 1,92

30 29 26 2,00

40 35 29 3,70

42 36 32 2,24

54 55 78 4,62

55 55 79 4,12

58 58 87 2,24

A konténerbe, földkeverékbe ültetett állományt összehasonlítva a PU-szivacsba ültetetett állománnyal, megállapíthatjuk, hogy a mérési időszak kezdetén a két növényállomány hasonlóan fejlődött, minimális különbség volt a növénymagasságuk között. November közepe után a konténeres állomány magassága szignifikánsan meghaladta a szivacsos állományét. Februártól a szivacsos állomány magassága utolérte a konténeres méretét.

Az 1997. évben beállított kísérlet növényeinek magasságváltozását a 29. táblázat és a 83. ábra mutatja be. 29. táblázat: A kála magassága különböző termesztési módok esetében (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Term. mód Konténeres Szivacsos Talajf.kont. SzD 5 %

X. 1

X. 6

X. 15

X. 20

XI. 3

XI. 17

I. 5

II. 13

II. 25

29,00 25,00 19,00 3,70

30,00 27,00 23,00 4,76

31,00 29,00 32,00 3,70

32,00 30,00 35,00 3,06

34,00 31,00 45,00 5,07

39,00 35,00 53,00 4,12

54,00 49,00 73,00 2,77

61,00 53,00 82,00 3,92

63,00 59,00 87,00 2,77

Október elején a konténerbe, földkeverékbe ültetett növények szignifikánsan magasabbak voltak a szivacsba ültetett növényektől. A következő mérési időponttól egészen november közepéig szintén az előző növekedési tendencia volt a jellemző, de a két állomány magassága között nem volt szignifikáns különbség. A mérési időszak végén pedig a konténeres növények magassága ismét szignifikánsan kiemelkedőbb volt.

93

növénymagasság (cm)

100,00 80,00 konténeres szivacsos talajf. kont. SzD 5 %

60,00 40,00 20,00 0,00 X.1

X.6

X.15 X.20 XI.3 XI.17

I.5

II.13 II.25

mérési időpont

83. ábra: Termesztési módok hatása a kála növénymagasságára (Kecskemét, 1997-98.)

4.2.1.2. A közeg hatása a hozamra

A 30. táblázat az 1996-97. évi tövenkénti átlagos virághozamot mutatja be havi bontásban. Október és november hónap kivételével a konténerbe, földkeverékbe ültetett állomány hozama szignifikánsan magasabb volt a szivacsos állományhoz képest. Októberben és novemberben nem volt szignifikáns különbség a két termesztési változat között, de a szivacsba ültetett állomány több virágot hozott. 30. táblázat: A kála tövenkénti virághozama (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Termesztési mód Konténeres Szivacsos Talajfűtéses konténeres SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

0,28 0,20 0,18 0,06

0,30 0,37 0,25 0,08

0,32 0,35 0,30 0,06

1,25 0,33 0,30 0,07

1,40 0,40 0,35 0,13

1,85 0,80 1,32 0,17

2,20 1,38 2,20 0,31

4,10 1,38 3,50 0,30

A 84. ábra az éves tövenkénti virág szálhozamot szemlélteti, a konténerbe ültetett állomány hozama a szivacsba ültetett kétszeresét meghaladta.

94

virághozam (db/tő)

14,00 12,00

11,70

10,00

8,40

konténeres szivacsos talajf. kont. SzD 5%

8,00 5,21

6,00 4,00 2,00

0,59

0,00 konténeres

szivacsos

talajf. kont.

SzD 5%

termesztési mód

84. ábra: Termesztési módok hatása a kála éves virághozamára (Kecskemét, 1996-97.)

A 85. ábra az 1997-98. évi állományok éves összesített hozamát ábrázolja, melyre ugyanaz jellemző, mint az előző évi 84. ábrára, a földkeverék szignifikánsan több virágot eredményezett.

virághozam (db/tő)

14,00 12,00

12,00

10,00

8,80

konténeres szivacsos talajf. kont SzD 5%

8,00 5,30

6,00 4,00 2,00

0,34

0,00 konténeres

szivacsos

talajf. kont

SzD 5%

termesztési mód

85. ábra: Termesztési módok hatása a kála éves virághozamára (Kecskemét, 1997-98.) A 31. táblázat a havonta leszedett tövenkénti virághozamait szemlélteti. A virágzás kezdetén szignifikáns különbséget nem eredményezett egyik közeg sem, a virághozam vagy egyenlő mennyiségű volt, vagy a konténerbe, földkeverékbe ültetett növényeké volt kissé több. Decembertől

95 a földkeverékbe ültetett növények hozama szignifikánsan meghaladta a szivacsos állomány hozamát. 31.táblázat: A kála tövenkénti virághozama (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Termesztési mód Konténeres Szivacsos Talajfűtéses konténeres SzD 5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

0,29 0,20 0,20 0,10

0,30 0,30 0,25 0,05

0,32 0,31 0,30 0,04

1,28 0,35 0,32 0,12

1,51 0,50 0,35 0,17

1,90 0,85 1,35 0,08

2,30 1,40 2,43 0,17

4,10 1,39 3,60 0,29

4.2.1.3. A közeg hatása a virág hosszára

A 86. ábra és a 32. táblázat az 1996-97. évi állományok virágainak átlagos hosszúságát szemlélteti.

virághosszúság (cm)

14,00 12,00 10,00

Konténeres Szivacsos Tf.kont. SzD5%

8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

mérési időpont

86. ábra: Termesztési módok hatása a kála virághosszúságára (Kecskemét, 1996-97.)

A vizsgált időszakban az ültetési közegek virághosszra gyakorolt hatása között nem volt szignifikáns eltérés, de valamennyi hónapban a szivacsba ültetett állomány átlagos virághossza nagyobb volt a konténerbe, földkeverékbe ültetett állományétól.

96 32. táblázat: A kála virághosszúsága (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Term. mód Konténeres Szivacsos Talajf.kont. SzD5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

10,00 10,25 10,25 0,76

10,75 11,50 11,25 2,02

10,75 11,50 11,25 1,85

11,50 12,00 10,75 3,66

12,00 12,50 10,75 3,48

11,50 13,00 11,25 2,53

12,00 13,00 12,00 1,63

10,75 12,00 11,25 1,76

A vizsgált időszakban az ültetési közegek virághosszra gyakorolt hatása között nem volt szignifikáns eltérés. Valamennyi hónapban a szivacsba ültetett állomány átlagos virághossza nagyobb volt a konténerbe, földkeverékbe ültetett állományétól. Az 1997-98. évi állományok virághosszúságát a 87. ábra és a 33. táblázat mutatja be.

virághosszúság (cm)

14,00 12,00 10,00

Konténeres Szivacsos Tf.kont. SzD5%

8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

mérési időpont

87. ábra: Termesztési módok hatása a kála virághosszúságára (Kecskemét, 1997-98.) 33. táblázat: A kála virághosszúsága (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Term. mód Konténeres Szivacsos Talajf.kont. SzD5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

10,75 11,50 11,00 1,66

11,75 12,25 12,25 1,63

12,00 12,50 11,75 1,19

11,50 12,75 11,25 1,55

11,25 13,00 11,25 1,38

11,75 11,25 11,25 1,73

11,25 12,25 11,75 2,38

13,00 12,50 11,75 3,23

A mérési időszakot tekintve csak januárban volt a közegek virághosszúságra gyakorolt hatása közt szignifikáns különbség. Ebben a hónapban a szivacsba ültetett állomány virághosszúsága szignifikánsan nagyobb volt a konténeres állomány virághosszúságánál. A többi hónapban szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk. A szeptembertől januárig terjedő időszakban, valamint

97 márciusban a szivacsba ültetett állomány virágai nagyobbak voltak. Februárban és áprilisban 0,50,5 cm-el a konténerbe, földkeverékbe ültetett növények virágai voltak nagyobbak.

4.2.1.4. A közeg hatása a virágszár hosszára

Az 1996-97. évi növényállományok ültetési közegeinek virágszár hosszúságára gyakorolt hatását a 88.ábra és a 34. táblázat szemlélteti.

szárhosszúság (cm)

100,00 80,00 Konténeres Szivacsos Tf.kont. SzD5%

60,00 40,00 20,00 0,00 IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

mérési időpont

88. ábra: Termesztési módok hatása a kála szárhosszúságára (Kecskemét, 1996-97.) 34. táblázat: A kála szárhosszúsága (Kecskemét, 1996-97.) Időpont Term. mód Konténeres Szivacsos Talajf.kont. SzD5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

33,25 32,00 29,50 3,38

34,50 33,25 31,25 2,87

45,50 41,50 34,50 2,94

54,25 60,75 80,00 6,04

57,00 62,25 80,00 7,00

60,75 63,75 80,00 4,93

63,75 65,75 84,25 4,66

70,50 75,50 84,25 6,88

Szeptember, október, január, február, március és április hónapokban a szivacs és a földkeverék (konténer) virágszárra gyakorolt hatása között nem volt szignifikáns különbség. Novemberben a konténerbe, földkeverékbe ültetett növényállomány virágszárai szignifikánsan hosszabbak voltak a szivacsba ültetett állomány virágszárától. Decemberben viszont a szivacsos állomány virágszára volt szignifikánsan hosszabb.

98 Az 1997-98. évi állományok virágszár hosszúságának alakulását a 89. ábra és a 35. táblázat mutatja be.

szárhosszúság (cm)

100,00 80,00 Konténeres Szivacsos Tf.kont. SzD5%

60,00 40,00 20,00 0,00 IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

mérési időpont

89. ábra: Termesztési módok hatása a kála szárhosszúságára (Kecskemét, 1997-98.) 35. táblázat: A kála szárhosszúsága (Kecskemét, 1997-98.) Időpont Term. mód Konténeres Szivacsos Talajf.kont. SzD5%

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

33,50 32,00 26,50 5,03

35,00 35,75 35,75 5,91

43,25 40,25 57,00 3,82

54,75 53,50 76,00 5,04

58,75 57,50 85,75 3,64

67,00 63,00 88,25 4,07

68,75 66,00 88,25 4,74

70,75 69,25 90,25 3,56

Ebben a tenyészidőben az ültetési közegek nem befolyásolták szignifikánsan a virágszár hosszúságát, a két növényállomány szárhosszúsága között minimális eltérés volt.

4.2.2. A termesztő-berendezés kísérletek eredményességének vizsgálata 4.2.2.1. A termesztő-berendezés hatása a növénymagasságra

Az 1996-ban beállított kísérletek növénymagasságát a 82. ábra és a 28. táblázat szemlélteti. A konténerbe, földkeverékbe és a szivacsba ültetett állományt a francia Filclair termesztőberendezésbe helyeztük el. A talajfűtéses konténeres, földkeverékbe ültetett állományt pedig a német Primőr-1 típusú növényházba. Ennek megfelelően hasonlítottuk össze a két termesztőberendezés növénymagasságra gyakorolt hatását.

99 A mérési időszak első részében a Filclair termesztő-berendezés szignifikánsan jobb hatással volt a növények magasságára mindkét ültetési közeg esetében, a második időszakban viszont a Primőr-1 növényházban lévő növényállomány magassága volt szignifikánsan nagyobb. A 83. ábra és a 29. táblázat az 1997-ben beállított kísérletek növénymagasságait mutatja be. A mérési időszak kezdetén a Filclair termesztő-berendezésben lévő állományok szignifikánsan magasabbak voltak. A következő mérés alkalmával a Filclair-ház szintén szignifikánsan hatott, de csak a konténerbe ültetett állományra. Október közepén a Primőr-1 növényház kála állományának volt szignifikánsan nagyobb a magassága, de csak a Filclair növényházba ültetett konténeres növényeknél, október végén pedig a szivacsba ültetett állománynál. A későbbi időszak során a Primőr-1 növényházba ültetett növények magassága szignifikánsan magasabb volt a Filclair-házba ültetett mindkét állomány magasságánál.

4.2.2.2. A termesztő-berendezés hatása a hozamra

Az 1996-ban telepített állományok tövenkénti hozamát havi bontásban a 30. táblázat tartalmazza. A virágzás kezdetén a Primőr-1 növényházba ültetett konténeres (talajfűtéses konténeres) állomány hozama alacsonyabb volt, mint a Filclair növényházba ültetett állományoké. Szignifikánsan csak az egyiktől volt alacsonyabb, novemberben pedig szignifikáns különbséget egyáltalán nem lehetett megállapítani. Februártól a szivacsba ültetett növények szignifikánsan alacsonyabb virágszámot adtak a másik két kezeléshez viszonyítva. Az éves összes tövenkénti hozamot a 84. ábra szemlélteti, melyből kitűnik, hogy a legkevesebb virágot a szivacsba ültetett állomány produkálta. Az 1997-ben beállított kísérletek (31. táblázat) havi hozamáról megállapítható, hogy a virágzás kezdetén (szeptemberben, novemberben) nem volt szignifikáns különbség a termesztésmódok között, illetve a Primőr-1 növényházban lévő talajfűtéses konténeres állomány szignifikánsan alacsonyabb hozamot produkált októberben a Filclair növényház mindkét közegébe ültetett növények hozamához képest. Decembertől a Filclair ház konténeres állománya szignifikánsan magasabb hozamot produkált a másik két állománynál, kivéve a március hónapot, amikor a konténeres állomány hozama megegyezett a talajfűtéses konténeres állományéval. A 85. ábra az éves összes hozamot szemlélteti, a tendencia az előző évivel azonos volt, a legalacsonyabb a szivacsba ültetett növények, a legmagasabb pedig a konténeres növények hozama volt.

100 4.2.2.3. A termesztő-berendezés hatása a virág hosszára

A 32. táblázat és a 86. ábra az 1996-97. évi állományok virágainak átlagos hosszúságát szemlélteti. Összehasonlítva a két termesztő-berendezés virágnagyságra gyakorolt hatását, megállapíthatjuk, hogy nincs szignifikáns különbség a virágméretek között. A vizsgált időszak kezdetén a Primőr-1 növényházban elhelyezett talajfűtéssel ellátott állomány virágainak nagysága a Filclair termesztőberendezésben elhelyezett másik két állomány virágainak nagysága között helyezkedett el, a későbbi időszakban azonban a talajfűtéses konténeres növényállomány virágainak mérete elmaradt a Filclair termesztő-berendezés állományainak virágnagysága mögött. Az 1997-98. évi állományok virághosszúságát a 33. táblázat és a 87. ábra mutatja be. A két termesztő-berendezés virághosszúságra gyakorolt hatása között csak januárban volt szignifikáns különbség, a Filclair növényház szivacsba ültetett állományának virágmérete szignifikánsan nagyobb volt a Primőr-1 növényház állományának virágnagyságától. A virághosszúságok változásának tendenciája az 1996-97. évivel megegyező volt. 4.2.2.4. A termesztő-berendezés hatása a virágszár hosszára

Az 1996-97. évi kála állományok átlagos szárhosszúságát a 34. táblázat és a 88. ábra mutatja be. A két termesztő-berendezés szárhosszúságra gyakorolt hatásáról megállapíthatjuk, hogy a mérési időszak elején, szeptember és október hónapokban nem volt szignifikáns különbség a Primőr-1 üvegház állományának és a Filclair növényház állományainak virágszár hosszúsága között. Novemberben a Filclair növényház szignifikánsan kedvezően befolyásolta a virágszár fejlődését. Decembertől kezdve azonban a talajfűtéssel is ellátott Primőr-1 üvegház szignifikánsan hosszabb szárú virágokat eredményezett. Az 1997-98. évi kála állományok átlagos szárhosszúságát a 35. táblázat és a 89. ábra szemlélteti. Szeptemberben a Filclair növényház állományainak szárhosszúsága szignifikánsan rövidebb volt a Primőr-1 üvegház állományának szárától. Októberben nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget a mérési eredmények között. Novembertől a mérési időszak végéig a talajfűtéssel ellátott Primőr-1 üvegház állományának szárhosszúsága volt szignifikánsan nagyobb.

4.2.3. Vázatartóssági kísérletek eredményei Közeg hatása a vázatartósságra A tartósítószer nélküli vizsgálatok esetében III. 30-án a szivacsba ültetett kála vázatartóssága szignifikánsan jobb volt a konténeres, földkeverékbe ültetetthez képest (36. táblázat). A többi

101 időpontban az ültetési közegek vázatartósságra gyakorolt hatása között nem volt szignifikáns különbség, azonban a szivacsba ültetett állomány tartósabb volt. A Zwetin oldatos kezelések esetében III. 16-án és III. 30-án a szivacsba ültetett kála szignifikánsan tartósabb volt, a többi időpontban nem volt szignifikáns különbség a közegek vázatartósságra gyakorolt hatása között. A tartósítószert tartalmazó kezeléseknél is a szivacsba ültetett állomány volt a tartósabb. 36. táblázat: A kála vázatartóssága (Kecskemét, 1998.) Időpont Termesztési mód Konténeres Szivacsos Talajfűtéses kont. Kontroll Kezelés Konténeres + Zwetin Szivacsos + Zwetin Talajfűtéses kont. + Zwetin Kontroll + Zwetin SzD 5%

III.2.

III.9.

III.16.

III.23.

III.30.

10,75 11,75 10,25 6,75

11,00 11,75 10,25 6,25

11,00 12,00 10,50 7,50

10,75 12,00 10,50 7,50

10,50 12,00 10,50 6,25

13,25 13,50 11,00 9,75 1,06

12,75 13,50 11,00 9,25 1,07

13,25 14,50 11,75 10,50 1,10

13,25 13,50 11,50 10,25 1,26

13,50 14,50 13,25 9,25 0,86

Termesztő-berendezés hatása a vázatartósságra A tartósítószer nélküli vizsgálatok esetében a Filclair növényházban létesített szivacsos állomány szignifikánsan tartósabb volt a Primőr-1 berendezés állományához képest. A Zwetin oldatos kezelések esetében a Filclair ház állományai voltak szignifikánsan tartósabbak.

102 5. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 5. 1. Szegfű

5. 1. 1. A közeg összehasonlító kísérletek eredményeinek értékelése 5. 1. 1. 1. A közeg hatása a növénymagasságra

Összehasonlítva a poliuretán-éter szivacs és a Grodan ’Pink Castellaro’ fajta növénymagasságára gyakorolt hatását, megállapíthatjuk, hogy a vizsgált két tenyészidőszakban a szivacsba ültetett állomány volt magasabb. Az 1994-ben telepített állomány esetében a vizsgált kilenc hónap eredményei közül három hónap kivételével a szivacsba ültetett állomány magassága szignifikánsan is magasabb volt. Az 1995. évben telepített állomány pedig csak egy hónapban, decemberben volt szignifikánsan magasabb. A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a szegfű hidrokultúrás termesztésénél a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt jó hatással vannak a növény fejlődésére, mindkettő alkalmas ültetési közegként. Mindkét tenyészidőszakban januárban és februárban a növekedés visszaesését tapasztaltuk, ez azzal magyarázható, hogy december végén és január elején energiatakarékossági okok miatt a növényházban nem tudtuk biztosítani a szegfű igényének megfelelő optimális hőmérsékletet, az említett időszakban csak temperáló fűtés volt, ennek hatására a növények fejlődése visszaesett. 5. 1. 1. 2. A közeg hatása a hozamra

A közegek hozamra gyakorolt hatásáról elmondhatjuk, hogy a hidrokultúrás termesztéssel a poliuretán-éter szivacs és a Grodan esetében is elértük a hagyományos kemokultúrás termesztésre jellemző éves 7-9 szál közötti tövenkénti virághozamot. Összehasonlítva a két közeg hozamra gyakorolt hatását, megállapíthatjuk, hogy a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt alkalmazható hidrokultúrás termesztés közegeként, hiszen hasonló eredményeket indukáltak. Az 1994-ben ültetett állomány esetében nem volt szignifikáns különbség a közegek éves tövenkénti virághozamra gyakorolt hatása között. Az 1995. évben telepített állomány poliuretán-éter szivacsba ültetett növényei szignifikánsan több virágot produkáltak, de csak kis mértékben haladták meg a szignifikancia szintet. A kemokultúrás termesztéshez hasonlóan a hidrokultúrás termesztésnél is mindkét ültetési közeg esetében a virágmennyiség alakulására a hullámzás volt a jellemző, két virágzási csúcsot lehetett

103 elkülöníteni, november és március-április hónapban. A tavaszi csúcsvirágzás a hidrokultúrás termesztésnél elhúzódott két hónap időtartamra, szemben a hagyományos talajban történő termesztéssel, melyre a márciusi virágzási csúcs a jellemző. 5. 1. 1. 3. A közeg hatása a virágátmérőre

A közegek virágátmérőre gyakorolt hatásáról megállapítható, hogy a vizsgált két tenyészidőszak folyamán a poliuretán-éter szivacsba és a Grodanba ültetett állomány virágainak évi átlagos átmérője elérte a szabványban előírt I. osztályú virág paraméterét, a 7 cm-es virágátmérőt. A poliuretán-éter szivacsba ültetett növényállomány átlagos virágátmérője az egyik évben 7,23 cm, a másik évben pedig 7,30 cm volt, míg a Grodanba ültetett növényeké 7,22 cm és 7,27 cm volt. Szignifikánsan jobb eredményt egyik közeg esetében sem tapasztaltunk. Az elért eredményeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy mindkét közeg egyaránt alkalmas a szegfű hidrokultúrás termesztésének közegeként. Mindkét kísérleti évben a januárban tapasztalható virágátmérő csökkenés a növényház hőmérsékletének lecsökkenésével magyarázható. 5. 1. 1. 4. A közeg hatása a virágszár hosszára

A poliuretán-éter szivacs és a Grodan virágszár hosszára gyakorolt hatásáról elmondható, hogy a vizsgált két évben szignifikánsan sem az éves, sem a havi szárhosszúságot nem befolyásolták az ültetési közegek. A poliuretán-éter szivacs esetében az egyik évben 57 cm, a másik évben pedig 58 cm, a Grodan esetében pedig mindkét évben 57 cm-es átlagos virágszár hosszúságot értünk el éves viszonylatban. Az éves átlagokat tekintve mindkét közeggel elértük a szabványban előírt I. osztályú áru követelményét, az 55-60 cm közötti szárhosszúságot. A januári és februári virágszár csökkenések a növényház kényszerű hőmérséklet csökkenésével magyarázhatók. Mindezek figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy a leszedett virágok szárhosszúsága szempontjából a hidrokultúrás termesztés közegeként a poliuretán-éter szivacs és a Grodan egyaránt alkalmazható.

104 5. 1. 2. A fajta összehasonlító kísérletek eredményeinek értékelése 5. 1. 2. 1. A fajták hatása a növénymagasságra

Az 1994-ben telepített fajták igen heterogén növekedést mutattak a tenyészidő folyamán. A hat fajta közül a ’Candy’ volt a termesztés során a legalacsonyabb, ezt a fajtát az irodalom is lassú növekedésűnek tekinti. A tenyészidő végére, májusban azonban szinte utolérte a többi fajta magasságát, csak 3 cm-el maradt el a legmagasabb növekedésű fajtától, a ’Danton’-tól. A tenyészidő első felében, decemberig a ’Castellaro’ fajták voltak a legmagasabbak, januártól pedig egészen

a

termesztés

végéig

a

piros

virágszínű

fajták

rendelkeztek

a

legnagyobb

növénymagassággal. A piros fajták közül a tenyészidő első felében a ’Gigi’, januártól viszont a ’Danton’ volt a magasabb. A két ’Castellaro’ fajta között nem volt szignifikáns különbség. A piros virágú ’Danton’, ’Gigi’ és ’Iury’ fajtát, valamint a ’Castellaro’ fajtákat (’White Castellaro’ és ’Pink Castellaro’) az irodalom közepes hajtásnövekedésűeknek tartja. A januári és februári növekedésbeli csökkenés a növényház hőmérséklet csökkenésével magyarátható. Az 1995. évben telepített fajták közül az előző évhez hasonlóan a ’Candy’ volt szignifikánsan a legalacsonyabb, a lassú növekedés a tenyészidő végére kevésbé jellemezte a fajtát. Ebben a kísérleti évben a piros fajták egyike a ’Gigi’ vagy a ’Danton’ volt a legmagasabb, melyet a ’Castellaro’-k követtek. A két ’Castellaro’ fajta között általában szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk. A piros fajták közül a ’Iury’ szignifikánsan alacsonyabb volt. Az előzőekhez hasonlóan, ebben az évben is igazolódott a piros és a ’Castellaro’ fajták közepes hajtásnövekedése. A december végi - január eleji energiatakarékosság következménye volt a növények növekedésének januári és februári visszaesése. Az 1996-ban telepített fajták közül a ’Rimini’ és a ’Rodolfo’ voltak a legmagasabbak, az ’Ondina’ és az ’Olivia’ egymáshoz hasonló magasságot ért el, annak ellenére, hogy az irodalom szerint az ’Olivia’ gyors, az ’Ondina’ pedig közepes növekedésű. A piros virágszínű ’Rimini’ és ’Rodolfo’ fajta között nem volt mindig szignifikáns eltérés. Az 1997-ben telepített állomány esetében a ’Rimini’, a ’Rodolfo’ és az ’Olivia’ gyors növekedésű fajták voltak, ezek alkották különböző kombinációban a növekedési sorrendet, a legalacsonyabb pedig az ’Ondina’ volt, habár a tenyészidő végére behozta lemaradását. Ebben az évben sem lehetett mindig szignifikáns eltérést tapasztalni a fajták között.

105 Hasonlóan az előző évekhez, az 1996. és 1997. évi állománynál egyaránt a növényház hőmérsékletének kényszerű csökkentése okozta a növények januári és februári növekedésbeli visszaesését. 5. 1. 2. 2. A fajták hatása a hozamra

Az 1994-95. és 1995-96. évi telepítést figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a kísérletbe vont fajták elérték a hagyományos termesztést jellemző 7-9 db tövenkénti virághozamot. A második évben minimálisan növekedett a leszedett virágok mennyisége, kivéve a ’Candy’ fajtát, mivel ez a fajta adta a legnagyobb virágmennyiséget. A fajták között a szignifikáns különbség kicsi, ebből is adódik, hogy alkalmasak hidrokultúrás termesztésre. Ennél a termesztésnél is megfigyelhetjük a két virágzási csúcsot, a hidrokultúrában a második csúcsvirágzás kitolódik március-április hónapra, szemben a hagyományos termesztésre jellemző márciussal. Összehasonlítva a piros virágszínű fajtákat, megállapíthatjuk, hogy a ’Iury’ szignifikánsan alacsonyabb hozamot adott. A többi fajtához viszonyítva is a ’Iury’ hozama volt a legalacsonyabb. Hidrokultúrás termesztésben is igazolódott a fajta közepes hozama, éppen ezért mérlegelni kell a fajta hidrokultúrás termesztésbe történő bevonását. A ’Castellaro’ fajták közül a ’Pink Castellaro’ hozama szignifikánsan magasabb volt, de a ’White Castellaro’ esetében elért virághozamnak köszönhetően ezt a fajtát is érdemes hidrokultúrában termeszteni. Az 1996-97. és 1997-98. évben kísérletbe vont fajtákkal is jó eredményt értünk el, tövenkénti szálhozamuk 7,7 és 9,0 között változott. A ’Rodolfo’ és az ’Olivia’ a kemokultúrás termesztéshez hasonlóan hidrokultúrában is igen magas hozamot biztosított, az ’Ondina’ és a ’Rimini’ magas teljesítőképességet igazoltak. A téli energiatakarékos fűtés a fajták hozamát csökkentette. 5. 1. 2. 3. A fajták hatása a virágátmérőre

A készáru eladhatósága szempontjából az egyik fontos tulajdonság a virágátmérő nagysága. A vizsgált fajták többsége elérte, illetve meghaladta a szabványban meghatározott I. osztályú áru paraméterét, a minimális 7,0 cm-t, kivételt képezett a ’Candy’ 6,91 és 6,96 cm-es értékkel és az ’Ondina’ 6,87 és 6,89 cm éves átlagos virágátmérővel.

106 A piros virágú fajták közül a ’Iury’ és a ’Rodolfo’ esetében értük el a legnagyobb virágméretet, a virágátmérő szempontjából ezeket a fajtákat érdemes hidrokultúrás termesztésbe vonni. A kisebb virágú ’Danton’ és ’Rimini’ is éves viszonylatban átlagosan I. osztályú virágot adott. A ’Castellaro’ fajták esetében a ’Pink Castellaro’ produkálta a nagyobb virágokat, a méretbeli különbség szignifikáns volt, a ’White Castellaro’ fajta éppen elérte az I. osztályú méret alsó határát, illetve második évben meghaladta azt. A gyengébb minőséget adó fajták, a ’Candy’, az ’Ondina’ és a ’White Castellaro’ is termeszthetők hidrokultúrában, elsősorban a színválaszték bővítése érdekében. Áttekintve a fajták virágátmérőjének havi lefutását, megállapíthatjuk, hogy december és január hónapban a virágátmérők csökkentek, ez a csökkenés a kevesebb fénymennyiséggel és a növényház hőmérsékletének kényszerű lecsökkentésével magyarázható. 5. 1. 2. 4. A fajták hatása a virágszár hosszára

A növényházi szegfű értékesítésének másik fontos paramétere a virágszár hossza. Az 1994. és 1995.évi telepítések fajtáinak átlagos szárhosszúságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a ’Candy’ nem érte el a szabványban meghatározott I. osztályú virág minőségét, az 55 cm-es szárhosszúságot. A piros virágszínű fajták között minimális különbség adódott, szintén ez jellemző a ’Castellaro’ fajtákra. Az 1996. és 1997. évi telepítés eredményeit tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a fajták jó minőséget produkáltak. A piros virágú fajták szárhosszúsága között ezekben az években sem volt különbség. A négy vizsgálati évben a fajták havonkénti szárhosszúságának lefutására jellemző, hogy januárban és februárban az eredmények csökkentek, ami a növényház alacsony hőmérsékletével magyarátható. 5. 2. Kála

5. 2. 1. A közeg összehasonlító kísérletek eredményeinek értékelése 5. 2. 1. 1. A közeg hatása a növénymagasságra

Az 1996. évi telepítés esetében a mérési időszak elején , októberben és novemberben a konténerbe, földkeverékbe ültetett növények voltak a magasabbak. Februártól a szivacsba ültetett növényállomány behozta a növekedésbeli lemaradását.

107 Az 1997. évi telepítés egész mérési időszakát szintén a konténeres növények magasabb növekedése jellemezte. Ez azzal magyarázható, hogy az ültetési közegek közül a földkeverék hamarabb felmelegszik, ez pozitívan hatott a növények fejlődésére. 5. 2. 1. 2. A közeg hatása a hozamra

Az ültetési közegként használt könnyebben felmelegedő földkeverék mindkét kísérleti év során szignifikánsan magasabb hozamot eredményezett, mint a szivacs. A szivacsba ültetett állomány esetében célszerű lenne a talajfűtést megvalósítani, vagy a tápoldat melegítéséről gondoskodni. 5. 2. 1. 3. A közeg hatása a virág hosszára

A vizsgált közegek (szivacs, földkeverék) közül egyik sem hatott szignifikánsan a virágok hosszára, azonban a szivacsos állományban valamelyest nagyobb virágok nyíltak. 5. 2. 1. 4. A közeg hatása a virágszár hosszára

Az 1996-97. évi kála állományok esetében, mindkét ültetési közeg (szivacs, földkeverék) a vizsgált időszak elején (szeptember, október), az átlagos szárhosszúság alapján III. osztályú, novemberben II. osztályú, decembertől pedig I. osztályú, illetve extra minőségű virágot produkált. A szivacsba ültetett állomány decembertől, a földkeverékbe (konténerbe) ültetett pedig februártól adott extra minőségű virágot. Az 1997-98. évi tenyészidőszakban a virágzás kezdetén (szeptember) mind a szivacsba, mind a földkeverékbe ültetett állomány III. osztályú, októberben és novemberben II. osztályú, decembertől I. osztályú, februártól pedig extra virágminőséget adott. Az ültetési közegeknek a virágszár hosszára gyakorolt hatása hasonlóan alakult. 5. 2. 2. A termesztő-berendezés kísérletek eredményeinek értékelése 5. 2. 2. 1. A termesztő-berendezés hatása a növénymagasságra

Az 1996. évi telepítésnél a november hónapot követő időszakban a Primőr-1 növényházba ültetett konténeres állomány növénymagassága ugrásszerűen megemelkedett, amely a talajfűtés beindításával, a talpmelegnek a növények fejlődésére gyakorolt hatásával magyarázható.

108 Az 1997. évi állomány esetében is a fűtési időszak beindulásával, október közepétől a tenyészidőszak végéig a Primőr-1 növényház talajfűtéssel ellátott kála állománya érte el messze a legnagyobb magasságot. 5. 2. 2. 2. A termesztő-berendezés hatása a hozamra

A két kísérleti évre vonatkozóan a legkisebb tövenkénti hozamot a Filclair növényházban beállított szivacsba ültetett állomány esetében kaptuk, ezt követte a Primőr-1 növényházba telepített talajfűtéssel ellátott konténeres állomány, a legtöbb virágot pedig a Filclair házba telepített konténeres állomány adta. A szivacsos állomány hozambeli lemaradása a talajfűtés hiányával magyarázható, hiszen a szivacs nehezebben melegszik fel, mint a földkeverék. A konténeres állomány esetében viszont már nincs szükség a talajfűtésre, ezt bizonyítja a Filclair ház konténeres állományának kimagasló tövenkénti szálhozama.

5. 2. 2. 3. A termesztő-berendezés hatása a virág hosszára

A vizsgált időszakokban (1996-97.; 1997-98.) sem a Primőr-1, sem a Filclair növényház nem hatott szignifikánsan a virágok hosszúságára. 5. 2. 2. 4. A termesztő-berendezés hatása a virágszár hosszára

Az 1996-97. évi kísérletek során a termesztő-berendezés hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mérési időszak elején a Primőr-1 növényházba ültetett állomány rövidebb szárú virágot produkált, szeptember, október és november hónapokban csak III. osztályút. Novemberben a Filclair házban már javult a virágok minősége, a leszedett virágok a szárhosszúság alapján II. osztályúak voltak, decembertől pedig I. osztályúak és extra minőségűek. A Primőr-1 növényházban decembertől a virágszárak hossza ugrásszerűen megemelkedett, ami a talajfűtés beindulásával magyarázható, a leszedett

virág

extra

minőségű

volt,

egészen

a

mérési

időszak

végéig.

Mindezek

figyelembevételével, a jobb virágminőség érdekében célszerű a termesztő-berendezést talajfűtéssel is ellátni. Az 1997-98. évi növényállományok esetében szeptemberben mindkét termesztő-berendezés III. osztályú árut produkált, azonban a Primőr-1 növényházban lévő állomány volt a rövidebb szárú. Októberben mindkét termesztő-berendezésben lévő állomány II. osztályú volt. Novembertől

109 januárig a Primőr-1 házban lévő állomány jobb virágminőséget adott, mint a Filclair ház, februártól mindkét növényház extra minőségű virágot produkált. Az előző tenyészidőszakhoz hasonlóan elmondható, hogy a talajfűtés pozitív hatással volt a virágszár hosszára, a virágminőségre. 5. 2. 3. A vázatartóssági kísérletek eredményeinek értékelése Mind a tartósítószer nélküli, mind a Zwetin oldatos kezelések esetében az öt mérési időpont alkalmával a hidrokultúrás állományok virága szignifikánsan tartósabb volt a kontroll, kemokultúrás állományhoz képest. A hidrokultúrában termesztett virágok 3-6 nappal voltak tartósabbak a jobb tápanyag ellátottságnak köszönhetően.

5. 3. Ökonómiai értékelés

A kemokultúrás és a talaj nélküli termesztés összehasonlításához részletes termesztéstechnológiát kellett készíteni. Üzemi adatok alapján modelleztük a ráfordításokat, a költségeket és az árbevétel alakulását az 1997-98. évi tenyészidőszakra. Az értékesítési átlagárakat a FLORA HUNGÁRIA KFT 1997/98 év adatai alapján vettük figyelembe, a szálhozamot havi bontásban mértük. A rendelkezésre álló adatok alapján meghatároztuk és összehasonlítottuk a költségeket, az árbevételt és a jövedelmet, valamint beruházás megtérülési vizsgálatokkal (statikus mutatókkal) elemeztük a kétféle termesztést. Termesztési költségek:

A kemokultúrás termesztés költségeit a 37. táblázat tartalmazza. 37. táblázat: A szegfűtermesztés költségszerkezete - kemokultúrában Megnevezés

Anyag Munkabér+közteher Gépi munka költsége Amortizáció Általános költségek Összesen

500 m2-re vetítve (bruttó felület) 1543270,5 380551,2 44129,6 272727 323364,8 2564043,1

1m2 költsége

3087 761 88 545 647 5128

A költségek közül a legfontosabb különbséget az alábbiakban foglalom össze: A kemokultúrás termesztés ágyásainak kialakítása m2-ként a vizsgált üzemben 250 Ft/m2 volt, melyből 150 Ft/m2 az anyag, 100 Ft/m2 az élőmunka költsége. Hidrokultúrás termesztéssel foglalkozó vállalkozások adatai alapján 1 m2 közeg ára 886 Ft, elhelyezése 45 Ft/m2. A közeg 3

110 évig használható, ezért 295 Ft/m2/ év anyagköltséggel és 15 Ft/ m2/év munkabérrel számolhatunk. A vízfelhasználás költsége a kemokultúrás termesztésnél a kijuttatott öntözővíz mennyisége és a fúrott kútból származó víz ára alapján került meghatározásra. Egy év alatt 500 m2 felületre 210 m3-t öntöztek ki, amely 35 Ft/m3 áron vehető figyelembe. A talaj nélküli termesztésnél a szegfű (havonként összesített) vízfogyasztását mértük, 500 m2-en közel 80 m3 víz folyamatos pótlására volt szükség a kísérlet ideje alatt. A termesztéshez azonban „városi” vizet használtunk, amely csatornadíj nélkül is (1998-ban) 85 Ft/m3 volt. Igaz, a vízfogyasztás a talaj nélküli termesztésben kevesebb, összességében közel azonos vízköltséggel lehet kalkulálni. A kemokultúrás termesztés során a vizsgált üzemben 1997/98-as termesztési ciklusban 49.400 Ft értékű műtrágyát (Wuxal) használtak fel. A talaj nélküli termesztésnél Ferticare Komplex műtrágyát alkalmaztunk, melyből a termesztési évben 21.600 Ft értékben használtunk fel. Munkabér és gépi munka tekintetében jelentős különbségeket elsősorban az állomány felszámolásával lehet számolni. 12.000 Ft munkabér és közel 15.000 Ft gépi munka értéket mértek a vizsgált üzemben, míg a hidrokultúrás termesztőközeg felszámolása elenyésző élőmunkafelhasználással bír. Fenntartási költség különbséget célszerű számítani a tápoldatozó akadálymentes működése, és az állványok folyamatos teherbírásának biztosítása érdekében (bekerülési érték 5 %-a, 7500 Ft/év). A legösszetettebb számítást az értékcsökkenési leírás jelent. Üzemi felületen történő termesztés kettős könyvvitel alkalmazását feltételezi. Ezek az üzemek a berendezéseket általában 10 év alatt amortizálják le. Hagyományos termesztéssel a vizsgált időszakban a kérdezett üzem 340 Ft/m2 értékű amortizációval számolt. A talaj nélküli termesztésnél az állvány és a tápoldatozó berendezés értékét is figyelembe véve évi 640 Ft/m2 amortizáció számolható (egyforma termesztő-berendezést és azonos értékcsökkenési leírási kulcsot feltételezve). A fenti értékek alapján a 38. táblázat az egyes költségek közötti különbségeket foglalja össze. 38. táblázat: Költségek közötti különbségek Művelet Ágyás készítés Öntözés Műtrágyázás Állomány felszámolása

Költségnem termesztő közeg ára munkabér gépi munka vízdíj műtrágya ára Fenntartási költség munkabér gépi munka Amortizáció

ÖSSZESEN: * a kemokultúrás termesztés költségéhez képest

Költség különbség* - 72.500 Ft - 42.500 Ft - 9000 Ft -550 Ft - 27800 Ft + 7500 Ft - 12000 Ft -15000 Ft +150.000 Ft - 21.850 Ft

Költség - 145 Ft /m2 - 85 Ft /m2 - 18 Ft/m2 - 1 Ft/m2 - 56 Ft/m2 +15 Ft/m2 -24 Ft/m2 -30 Ft/m2 +300 Ft/m2 - 44 Ft /m2

111 A táblázat adatai alapján elmondható, hogy a szegfű talaj nélküli termesztéssel – a magas értékcsökkenés ellenére – alacsonyabb költséggel előállítható. Hozamok alakulása:

A termesztés során a havonkénti hozamokat a 39. táblázat foglalja össze. 39. táblázat: A szegfű szálhozama Hónapok IX. Hozamok alakulása 16500

X.

24300

XI.

XII.

25314

21200

I.

19800

II.

20750

III.

IV.

V.

18550

19600

9225

Összesen 175239

A talaj nélküli termesztéssel hasonló hozamok érhetők el, azonban az I. osztályú virág minősége közel 20 %-al jobb, ez az értékesítési átlagárban jelentkezik. Az árbevételek alakulását a 40. és a 41. táblázatok tartalmazzák. 40. táblázat: Árbevétel alakulása (1997/1998) –kemokultúrás termesztés Hónap IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. Össz. Havi átlagár (Ft/szál) 13 11,5 18,5 18,2 17,6 19,8 23,1 23,2 22,5 18,25 Árbevétel 214500 279450 468309 385840 348480 410850 428505 454720 207562,5 3198216,5

41. táblázat: Árbevétel alakulása (1997/1998) –hidrokultúrás termesztés Hónap IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. Össz. Havi átlagár (Ft/szál) 13,1 11,6 18,6 18,3 17,8 20 23,2 23,3 22,5 18,37 Árbevétel 216150 281880 470840 387960 352440 415000 430360 456680 207967,5 3219277,9

Az elért jövedelmet a 42. táblázat tartalmazza. 42. táblázat: Jövedelem alakulása Megnevezés Árbevétel: Költség: Jövedelem Jövedelem/m2

Kemokultúrás termesztés 3198216Ft 2 564 043 Ft 634 174 Ft 1 268Ft

Bekerülés megtérülési vizsgálatok:

Megtérülési idő számítások: A kemokultúrás növényház bekerülési értéke: 13.000 Ft/ m2 (1998).

Hidrokultúrás termesztés 3219277 Ft 2542193 Ft 677 085 Ft 1 354 Ft

112 A hidrokultúrás növényház bekerülési értéke már tartalmazza a tartó állvány és a tápoldatozó költségét is. Egy négyzetméter bekerülési értéke így 15.550 Ft. A vizsgált felület bekerülési értéke kemokultúrás termesztés esetén: 6.500.000, így a beruházás megtérülése várhatóan 10 év. A hidrokultúrás termesztésnél a bekerülési érték 7.775.000 Ft, a megtérülési idő tehát 11,5 év. A beruházás jövedelmezősége: A kemokultúrás termesztésnél a megtérülés jövedelmezősége: 9,8 %, míg a hidrokultúrás termesztésnél 8,7 %. 5. 4. Új tudományos eredmények összefoglalása Vágott virágok hidrokultúrás termesztése •

A zárt rendszerű hidrokultúrás termesztés környezetbarát, a tápanyagellátáshoz felhasznált műtrágya nem szennyezi a talajvizet, valamint kiküszöbölhető a talajfertőtlenítések során felhalmozódó vegyi anyagok környezetbe jutása.

•

Jól gépesíthető és szabályozható, így a növény számára az optimális termesztési feltételek könnyen biztosíthatók, ennek megfelelően magasabb hozam várható.

•

Tápanyag- és víztakarékos termesztési módszer.

•

Mindezek figyelembe vételével jobban időzíthető, programozható, mint a hagyományos kemokultúra.

•

A nagyobb beruházási igény ellenére, az előnyös tulajdonságai következtében hosszú távon megtérülő befektetés.

Szegfű Közegkísérletek •

A napjainkban terjedőben lévő hazai hidrokultúrás termesztésnél általánosan alkalmazott Grodan és a belga gyakorlatból átvett (ott már bizonyítottan alkalmas) poliuretán-éter habszivacs közeg a szegfű hidrokultúrás termesztésére alkalmas.

•

A PU-szivacs egyenletes, jó fejlődést biztosított a növényházi szegfű számára, míg a Grodan egyenletes, de kissé alacsonyabb növekedést eredményezett.

113 •

A közegek pozitív hatással voltak a tövenkénti szálhozamra, a szivacsba ültetett állomány azonban több virágot adott. Mindkét hidrokultúrás közeg esetében elértük a hagyományos, talajban történő termesztésre jellemző 7-9 szál éves tövenkénti hozamot.

•

A virágzás lefutását tekintve a hidrokultúrás termesztés mindkét közege esetében a második csúcsvirágzás időtartama március-április hónapra esett.

•

A kísérleteinkben alkalmazott közegek jó virágminőségi tulajdonságokat eredményeztek, a PUszivacs és a Grodan egyaránt éves átlagban I. osztályú minőséget, minimálisan 7 cm-es virágátmérőt és 55-60 cm közötti virágszár hosszúságot produkált.

•

Az elő- és utókísérletek eredményeit is figyelembe véve megállapítjuk, hogy a PU-szivacs laza szerkezetű, így gyorsan végbemegy a növények begyökeresedése. Fertőtlenítés után több évig felhasználható, egészen a teljes lebomlásig. Felhasználásának első időszakában a szivacs táblába ültetjük a növényeket, a későbbiekben a használt szivacsra helyeztük a konténeres növényeket (pl.:kála), végül a szivacsot felaprítás után alkalmazzuk a konténeres növények ültetési közegeként.

Fajtakísérletek

A négy évig tartó kutatási munka alapján a fajtákra vonatkozó megállapításaink az alábbiakban összegezhetők: •

’Danton’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárral rendelkező

•

’Gigi’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárú

•

’Iury’: magas növekedésű, közepes hozamú, nagy virágátmérővel és hosszú szárral rendelkező

•

’White Castellaro’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágátmérőjű, hosszú szárú

•

’Pink Castellaro’: magas növekedésű, kiváló hozamú, nagy virágú, hosszú szárú

•

’Candy’: közepes növekedésű, kiváló hozamú, közepesen nagy virágú, közepesen hosszú virágszárral rendelkező

•

’Rimini’: magas növekedésű, jó hozamú, nagy virágú, igen hosszú szárú

•

’Rodolfo’: magas növekedésű, kiváló hozamú, igen nagy virágú, igen hosszú virágszárral rendelkező

•

’Ondina’: közepes növekedésű, jó hozamú, közepesen nagy virágú, hosszú szárú

•

’Olivia’: magas növekedésű, kiváló hozamú, nagy virágú, hosszú virágszárú

A vizsgált fajták valamennyi alkalmas hidrokultúrában történő termesztésre.

114 Kála Közegkísérletek •

A konténeres földkeverék a PU-szivacsnál nagyobb növénymagasságot eredményezett, amely azzal magyarázható, hogy a földkeverék könnyebben felmelegszik, mint a szivacs.

•

A

szivacsba

ültetett

növények

magasságának

lemaradása

talajfűtés

alkalmazásával

megszüntethető volt. •

A PU-szivacs alacsonyabb hozamot biztosított, a virághozam emelése érdekében szintén javasoljuk a talajfűtés beszerelését a kála hidrokultúrás termesztésénél.

•

A PU-szivacsba ültetett állomány nagyobb (hosszabb) virágokat fejlesztett.

•

A vizsgált közegeknek a virágszár hosszára gyakorolt hatása hasonlóan alakult.

Termesztő-berendezés kísérletek •

A két évig tartó vizsgálat alapján megállapítható, hogy a konténeres földkeverékben történő termesztést is talajfűtéssel ellátott berendezésben célszerű végezni, ugyanis a talpmeleg előnyös a vegetatív növekedés szempontjából.

•

Földkeverékben (konténerben) végzett termesztés esetében a hozam növeléséhez nem, a jobb virágminőséghez (hosszabb virágszár) viszont szükséges a talajfűtés.

•

A termesztő-berendezések hasonlóan hatottak a virág hosszúságára, nem volt közöttük szignifikáns különbség.

Vázatartóssági kísérletek •

A hidrokultúrában termesztett kála vázatartóssága 3-6 nappal hosszabb, ami a hidrokultúrás termesztésre jellemző jobb tápanyagellátással magyarátható.

Poliuretánéter - szivacs •

A vizsgált két növényfaj és az előkísérletek eredményeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a poliuretánéter – szivacs nemcsak vágott virágok hidrokultúrás termesztésére alkalmas, hanem cserepes virágos dísznövények (mikulásvirág) és anyanövény állomány (korallvirág, hibiszkusz, krizantém) hidrokultúrában történő fenntartásának közegeként is.

•

Alkalmazásával elkerülhető a tőzeg alapú közegek beszerzése, keverése és fertőtlenítése, amely napjainkban egyre nagyobb problémát jelent.

•

Nagy szerepe van a fuzárium elleni védekezésben is, ugyanis a fuzárium a szivacsban nem, csak szerves környezetben terjed.

•

A poliuretánéter – szivacs hazai termék és ugyanolyan jó eredménnyel alkalmazható, mint egyéb közegek.

115 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

A kísérleteink alapján összeállított következtetéseink és javaslataink a növényházi szegfű és a kála hidrokultúrás termesztéséhez a következők: •

A szegfű és a kála egyaránt mérsékeltházi növény, tehát egy termesztő-berendezésben termeszthetők.

•

Mindkét kultúra számára optimális az 5,0-6,5 pH kémhatású és 2,5-3,5 mS vezetőképességű tápoldat, melyet komplex, jó vízoldható műtrágya adagolásával tudunk biztosítani a tápoldat rendszeres ellenőrzése mellett.

•

A szegfű termesztésénél környezetvédelmi szempontból a PU-szivacsot tartjuk alkalmasabb ültetési közegnek, ugyanis teljes lebomlásáig felhasználható.

•

A PU-szivacs és a Grodan is kedvezően hatott a növény fejlődésére, virághozamára és a virágminőségi tulajdonságokra, éppen ezért a Grodant is alkalmasnak tartjuk a szegfű hidrokultúrás közegének.

•

A négy éves kísérlet eredményei alapján az általunk vizsgált szegfű fajták hidrokultúrás termesztését javasoljuk. Különösen ígéretesnek tartjuk a ’Rodolfo’, az ’Olivia’ és a ’Pink Castellaro’ fajtákat. Vizsgálatunkban a ’Iury’ és a ’Candy’ fajta gyengébb minősítést kapott, e fajtákat választékbővítés szempontjából javasoljuk.

•

A kála hidrokultúrás termesztéséhez ültetési közegként a PU-szivacsot javasoljuk, de a növények kielégítő fejlődése és a magas virághozam és a hosszú szárú, extra minőségű virág szempontjából egyaránt szükséges a termesztő-berendezésben talajfűtést biztosítani, ugyanis a szivacs nehezebben melegszik fel, mint a földkeverék.

•

A hidrokultúrában termesztett kála tartósabb, a hidrokultúrás termesztésre jellemző jobb tápanyagellátásnak köszönhetően.

116 7. ÖSSZEFOGLALÁS

Napjainkban növekszik a hidrokultúrás termesztési mód jelentősége. A városiasodás fokozódása miatt csökkennek a termőfelületek, a rohamos ipari kitermelés következtében megcsappantak a tőzegkészletek, a felszíni vizek elszennyeződnek, problémát okoz a földkeverékben történő termesztésnél a talajlakó gombák elleni védekezés. E gondokra nyújt megoldást a hidrokultúrás termesztés. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással szigorodnak a környezetvédelmi előírások, azonban a zárt, cirkulációs rendszerű hidrokultúrás termesztés a legszigorúbb előírásoknak is megfelel. Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy nincsenek talajmunkák, jól gépesíthető, tápanyagés víztakarékos termesztési eljárás, azonban nagy odafigyelést, szakértelmet kíván, a rendszer kiépítése pedig többlet beruházást igényel. Mindezek figyelembe vételével jobban időzíthető, programozható, mint a hagyományos kemokultúra. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövénytermesztési- és Kertfenntartási Tanszékén 1988. óta foglalkozunk vágott virágok hidrokultúrás termesztésével. A kísérlet sorozatot a növényházi szegfű talaj nélküli termesztésével indítottuk, majd újabb fajokat vontunk be a termesztésbe. Az előkísérletek eredményeit és tapasztalatait felhasználva 1994-től négy éven keresztül folytattuk a növényházi szegfű hidrokultúrás termesztését. A kutatási munka közeg- és fajta összehesonlító kísérletekre osztható. A közeg összehasonlító kísérletet az előkísérletek során a PU-szivacs alkalmazásával kapott igen jó eredmények következtében csak két évig folytattuk. A munka során két ültetési közeget, a poliuretán-éter habszivacsot és a Grodant hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk a közegek hatását a rózsaszín virágú ’Pink Castellaro’ fajta növekedésére, virághozamára és a virágminőségi tulajdonságokra: a virágátmérőre és a virágszár hosszára. A fajta összehasonlító kísérletet négy évig folytattuk, két éven keresztül a ’Danton’, ’Gigi’, ’Iury’, ’White Castellaro’, ’Pink Castellaro’, és ’Candy’ fajtákat, újabb két éven keresztül pedig a ’Rimini’, ’Rodolfo’, ’Ondina’, ’Olivia’ fajtákat vizsgáltuk. A fajta összehasonlító kísérleteknél ültetési közegként a PU-szivacsot alkalmaztuk. A kísérlet során vizsgáltuk a fajták hatását a növekedésre, a hozamra és a virágminőségi tulajdonságokra. A szegfűvel végzett kísérleteket francia gyártmányú Ficlair termesztő-berendezésben állítottuk be, a termesztést zárt, cirkulációs rendszerben végeztük. A gyökeres dugványok ültetése minden évben 40 db/m2 sűrűségben május végén történt, a tenyészidő hossza egy év

117 volt. A kísérletet négy ismétlésbe állítottuk be. A tápanyagellátást komplex műtrágya felhasználásával végeztük, a tápoldat pH-ját 5,0-6,5 között állítottuk be és biztosítottuk a 2,53,5 mS vezetőképességet, ezen paramétereket folyamatosan ellenőriztük. Szeptembertől a tenyészidő végéig hetente mértük a növények magasságát, a virágszedések alkalmával pedig a hozamot és a virágátmérőt, valamint a virágszár hosszát. A mérési adatokat számítógép segítségével rögzítettük, a kiértékelést variancia analízissel végeztük. Az eredmények kiértékelését követően a következőket állapítottuk meg: •

A Grodan és a PU-szivacs egyaránt alkalmas a szegfű hidrokultúrás közegeként, mindkét közeg jó hatással volt a növények fejlődésére, elértük a talajban történő termesztésre jellemző éves 7-9 szál tövenkénti virághozamot és éves átlagban az I. osztályú virágminőséget, a 7 cm-es virágátmérőt és a 55-60 cm-es szárhosszúságot.

•

Környezetvédelmi szempontból azonban a PU-szivacsot alkalmasabbnak tartjuk, hiszen a teljes lebomlásáig felhasználható, nem jelent gondot a megsemmisítése vagy az újrahasznosítása. Több módon alkalmazható, felhasználásának első időszakában a szivacs táblába ültetjük a növényeket (szegfű, kála, stb.), ebben a formában fertőtlenítést követően több évig használható. A későbbiekben a használt szivacsra helyeztük a konténeres növényeket (pl.:kála), végül a szivacsot felaprítás után alkalmazzuk a konténeres növények (papagájvirág, Cymbidium) ültetési közegeként.

•

Az általunk vizsgált szegfűfajták hidrokultúrába vonását javasoljuk, különösen ígéretesnek tartjuk a ’Rodolfo’, ’Olivia’, és a ’Pink Castellaro’ fajtákat. Vizsgálatunkban a ’Iury’ és a ’Candy’ fajta gyengébb minősítést kapott.

A kála hidrokultúrás termesztését két évig, 1996-98. között folytattuk, közegek és termesztőberendezések hatásainak vizsgálatával. Két ültetési közeg, a PU-szivacs és a konténeres termesztésnél alkalmazott földkeverék hatását vizsgáltuk a kála fejlődésére, hozamára, a virág és a virágszár hosszára és a vázatartósságra. A kísérletet a francia Filclair termesztőberendezésben állítottuk be. A földkeverékbe, konténerbe ültetett növényeket a hidrokultúrás ágyás szivacstábláira helyeztük, így ez a termesztési változat a hidro- és a kemokultúra hibridjének tekinthető. A kísérlet másik része a termesztő-berendezések hatásának a vizsgálata a kála növekedésére, virághozamára, a virág és a virágszár hosszára és a vázatartósságra. A konténerbe, földkeverékbe ültetett növényeket két berendezésbe helyeztük el, a francia Filclair és a német Primőr-1 növényházba, az utóbbi talajfűtéssel is rendelkezik. A kísérletekhez a Zantedeschia aethiopica ’Perle von Stuttgart’ fajtáját alkalmaztuk. A rizómákat mindkét évben július második dekádjában ültettük. A kísérletet négy ismétlésbe

118 állítottuk be. A Filclair növényházban a kálát a szegfűvel termesztettük együtt, a korábban leírtak szerint. A Primőr-1 termesztő-berendezésben azonos feltételeket biztosítottunk, mint a másik növényházban, de itt még talajfűtés is van. Októbertől márciusig mértük a növények magasságát, szeptembertől áprilisig pedig a leszedett virág mennyiségét és a virág, valamint a virágszár hosszát. 1998. márciusában vizsgáltuk a vázatartósságot. Az eredmények kiértékelése után a kála hidrokultúrás termesztésével kapcsolatban az alábbiakban összegezzük a megállapításainkat: •

A szivacsba ültetett növények magasságának lemaradása talajfűtés alkalmazásával megszüntethető.

•

A PU-szivacs alacsonyabb hozamot biztosított, a virághozam emelése érdekében szintén javasoljuk a talajfűtés beszerelését a kála hidrokultúrás termesztésénél.

•

A PU-szivacsba ültetett állomány nagyobb (hosszabb) virágokat fejlesztett.

•

A kála konténeres földkeverékben történő termesztését is talajfűtéssel ellátott berendezésben célszerű végezni, ugyanis a talpmeleg előnyös a vegetatív növekedés szempontjából.

•

Földkeverékben (konténerben) végzett termesztés esetében a kála hozamának növeléséhez nem, a jobb virágminőséghez (hosszabb virágszár) viszont szükséges a talajfűtés.

•

A termesztő-berendezések hasonlóan hatottak a virág hosszúságára, nem volt közöttük szignifikáns különbség.

•

A hidrokultúrában termesztett virágok 3-6 nappal voltak tartósabbak a jobb tápanyag ellátottságnak köszönhetően.

A vizsgált két növényfaj és az előkísérletek eredményeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a poiuretán-éter szivacs nemcsak vágott virágok hidrokultúrás termesztésére alkalmas, hanem cserepes virágos dísznövények (mikulásvirág) és anyanövény állomány (korallvirág, hibiszkusz, krizantém) hidrokultúrában történő fenntartásának közegeként is.

SUMMARY

The importance of hydro-cultural growing is significantly increasing. As a consequence of urbanized way of life the territory of cropland has significantly decreased, due to the rapid industrialization peat stocks have diminished, the surface waters have got contaminated, the

119 protection against ground fungi have caused more and more troubles in case of growing in soil mixture. Hydro-cultural growing offers a good solution for these problems. The regulations on environmental protection will become more and more strict following our joining the European Union but the closed, circulation system of hydro-cultural growing is adequate to the strictest regulations as well. Its advantageous characteristics are that there is no soil work, growing can be mechanized easily, it is a growing method that saves nutritional materials and water but at the same time it needs a lot of care, expertise, and the construction of the system needs extra investment. Taking all these characteristics into consideration timing is easier, it can be programmed better than the traditional chemo-culture. We have been dealing with the hydro-cultural growing of cut flowers at the Department of Ornamental Plants and Maintenance of Gardens of the College Faculty of Horticulture at Kecskemét College since 1988. We started our experiments by growing carnation in growing establishment without soil then we introduced other species as well. Making use of the results and experience of the preliminary experiments in 1994, we made experiments of hydro-cultural growing of carnation in growing establishment for four years. The research work can be divided into comparative experiments of the media and the species. We made the experiments on the media for two years only since we got good results with PUsponge during the preliminary experiments. During the work we compared two media of plantation, the polyurethane-ether foam-sponge and Grodan. We tested the effect of the media on the growth, the yield of flowers and the characteristics of flower quality, the diameter of the flowers and the length of the stem of the species ‘Pink Castellaro’ with pink flowers. We made experiments of the species for four years; we examined the species ‘Danton’, ‘Gigi’, ‘Iury’, ‘White Castellaro’, ‘Pink Castellaro’ and ‘Candy’ during the first two years and then we made the same experiment with the species ‘Rimini’, ‘Rodolfo’, ‘Ondina’, ‘Olivia’ during the other two years. We applied PU-sponge as the medium of plantation for the comparative experiments. We tested the effects of the species for the growth, the yield and the characteristics of the flower quality during the experiments. The experiments of carnation were carried out by the French Filclair growing establishment, growing was arranged in a closed, circular system. The planting of shoots with roots was arranged by 40 pieces/m2 at the end of May, the length of the growing season was one year. The experiment was carried out by repeating the procedure four times. The supply of nutritional material was made by using complex chemical fertilizer, the pH of the nourishing solution was 5,0-6,5, the conductivity was 2,5-3,5 mS and these parameters were

120 continuously controlled. The height of the plants was measured from September to the end of the growing period each week, the yield, the diameter of the flowers and the length of the stem were measured at the time of picking the flowers. The data of the survey were stored in a computer and the evaluation was made by variety analysis. Following the evaluation of the results we concluded the followings: •

Both Grodan and PU-sponge are adequate media for the hydro-cultural growing of carnation, both had good effect on the development of the flowers, we managed to reach the annual yield of 7-9 flowers per stem, characteristic of growing in soil and on a yearly average the quality was 1st class, the diameter was 7 cm and the length of the stem was 55-60 cm.

•

From the point of view of environmental protection we found that PU-sponge wasmore adequate since it can be used until the full decomposition, its extermination or recycling is no problem. It can be used in several different ways, in the first period of its use the plants (carnation, Zantedeschia, etc.) are planted in sponge patches and it can be used for several years following disinfecting. Later the used sponge is used for plants grown in containers (e.g. Zantedeschia) and finally, following chopping it can be used as plantation medium for plants grown in containers (Strelitzia, Cymbidium).

•

We recommend using hydro-cultural growing of the species of carnation that we have tested; The species ‘Rodolfo’, ‘Olivia’ and ‘Pink Castellaro’ are considered especially promising. The species ‘Iury’ and ‘Candy’ got worse qualification according to our experiment.

Between 1996-98 we carried out experiments of hydro-cultural growing of Zantedeschia for two years by testing the effects of the media and the growing establishment. We tested two plantation media, the PU-sponge and the soil mixture at container growing and their effects to the development and yield, the length of the flower and the stem and the vase life. of Zantedeschia. The experiment was carried out in the French Filclair growing establishment. We placed the plants planted in soil mixture in containers on the hydro-cultural sponge patches so this version could be considered the hybrid of hydro-cultural and chemo-cultural growing. The second part of the experiment included the effect of the growing establishment on the growth and the flower yield, the length of the flower and the stem and the vase life of Zantedeschia. We placed the plants planted in soil mixture in containers into two types of growing establishment, the French Filclair and the German Primőr-1 greenhouse; the later one has also got soil heating.

121 During the experiment we used Zantedeschia aetiopica ‘Perle von Stuttgart’. We planted the rootstocks in the second decade of July in both years. We repeated the tests four times. In case of Filclair growing establishment we grew Zantedeschia together with carnation according to the details above. In Primőr-1 growing establishment we assured the same conditions as those in the other establishment but it had soil heating as well. We measured the height of the plant from October to March and the quantity of flowers the length of the flowers and the length of the stem from September to April. The vase life of Zantedeschia was tested in March, 1998. Following the evaluation of the results on the hydro-cultural growing of Zantedeschia we concluded the followings: •

The underfulfilment of the height of the plants planted in sponge can be eliminated by using soil heating.

•

PU-sponge gave less yield; in order to increase the flower yield we recommend the installation of soil heating in case of the hydro-cultural growing of Zantedeschia.

•

The stock planted in PU-sponge developed larger (longer) flowers

•

There was no significant difference concerning the effect of the media on the length of the stem.

•

Grow Zantedeschia in soil mixture in container in an establishment equipped with soil heating since the warmth has got a favourable effect on the vegetative growth.

•

In case of growing in soil mixture in container soil heating is not necessary for increasing the yield of Zantedeschia but it is necessary to get better quality (longer stem).

•

The different growing establishments had a similar effect on the length of the flowers, there was no significant difference.

•

The flowers grown in hydro-culture were 3-6 days more durable due to the better supply of nourishing material.

Taking the results of the two plants and those of the preliminary experiments into consideration we can conclude that polyurethane-ether sponge is adequate not only for the hydro-cultural growing of cut flowers but for potted ornamental plants (poinsettia) and for parent plant stock (Kalanchoe, Hibiscus, Chrysanthemum) in hydro-culture.