SZENÁTUS MŰKÖDÉSI REND
1
1.§ Szenátus jogállása, elnöke, tagjai (1) A Főiskola döntéshozó és a döntéseket ellenőrző vezető testülete a Szenátus. (2) A Szenátus elnöke a rektor. (3) A Szenátus tagja – a Hallgatói Önkormányzat képviselői kivételével – az lehet, aki a főiskolával közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. (4) A Szenátus tagjai – a rektor és kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. (5) A Szenátus összetételénél figyelembe kell venni, hogy a. létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, b. az oktatók és kutatók által választott tagoknak - az elnökkel együtt - a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, c. a tanszékek, és a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, d. a hallgatói önkormányzat az Nftv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a Szenátus létszáma legalább huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, e. az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több mint a Szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő. (6) A Szenátus 21 tagú, a mandátumok megoszlása a következőképpen alakul: a. hivatalból tagja a rektor - akit oktatóként is figyelembe kell venni – b. és a kancellár, c. oktatói munkakörben dolgozóknak 11 mandátuma, amelynek megoszlása a tanszékek között a létszám arányában történik, d. egyéb (tanár, működtető) munkakörben dolgozóknak 1 mandátuma, e. a Hallgatói Önkormányzatnak 5 mandátuma, f. a képviselettel bíró szakszervezeteknek 1-1 mandátuma van. (7)
A Szenátusban a közvetlen választással betöltésre kerülő helyek (1.§ (6) bekezdés c. és d. pontjai) esetében választói körönként szervezett és dolgozó arányos képviseletet kell biztosítani. A mandátumok elosztásánál a soros választást megelőző hónap utolsó napján állományban lévők számát és szervezeti besorolását kell alapul venni a Főiskola humánerőforrás menedzsmentjének hivatalos adatszolgáltatása szerint. A választás során a képviselők számával azonos számú póttagot is lehet választani.
(8)
A Szenátus tagjainak mandátuma – a hallgatói tagok kivételével – 4 évre szól. A Hallgatói Önkormányzat képviselője esetében a mandátum időtartama legalább egy, legfeljebb három év lehet.
(9)
A tagság újraválasztás esetén megújítható.
(10) A Szenátusi tagság külön térítéssel, kedvezménnyel nem jár. A foglalkoztatottak tevékenységének értékelésénél ezen megbízatást, mint az intézmény érdekében kifejtett tevékenységet figyelembe kell venni. (11) A Szenátus működőképességének biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a szenátusi tag visszahívása vagy más okból történő kiválása esetén a fentiekben rögzített arányok alapul vételével a Szenátus 30 napon belül a soron következő póttag behívásával egészüljön ki. A pót szenátustag megbízatása a többi tagéval együtt jár le. Amennyiben póttag nem került megválasztásra, az üres mandátumot az adott választói körben választással kell betölteni. Az így megválasztott szenátusi tag megbízatása is a többi tagéval együtt jár le. (12) A Szenátus tagjának mandátuma megszűnik, amennyiben: a. mandátuma lejár, b. elhalálozik, c. közalkalmazotti, illetve munkaviszonya megszűnik,
2
d. e. f. g.
mandátumáról lemond, delegáló, illetve megválasztó közalkalmazotti kör visszahívja, besorolása alapján más választói körbe kerül, a tagsággal járó kötelezettségeit tartósan nem teljesíti, vagy nem képes ellátni.
(13) A szenátusi tag visszahívását a delegáló illetve a megválasztó közalkalmazotti kör kezdeményezi. A megválasztó kör legalább ¼-ének egybehangzó, a visszahívást támogató nyilatkozata eredményezi a szenátusi tagság megszűnését. (14) Nem lehet a Szenátus tagja az az oktató, más foglalkoztatott, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll és az a hallgató, aki nem iratkozott be. (15) Nem lehet Nem lehet a Szenátus tagja az a hallgató, aki passzív státuszra regisztrált. 2.§ A Szenátus tagjainak megválasztása (1)
A Szenátus megválasztását az igazgatási, jogi és szervezési osztályvezető szervezi meg és ellenőrzi annak törvényességét.
(2)
A Szenátus tagjainak választása választási időszakban történik.
(3)
A választások lebonyolítására a Szenátus Választási Bizottságot hoz létre. A Választási Bizottság vezetője az igazgatási, jogi és szervezési osztályvezető. Tagjaira a Közalkalmazotti Tanács tesz javaslatot. A Választási Bizottság tagjaira tett javaslatokat a Szenátus nyílt szavazással fogadja el.
(4)
A választás jelölési szakaszból, illetve választási szakaszból áll.
(5)
A jelölés az adott kategóriához tartozó személyek listáján történik. Minden kategóriában a jelölési szavazatok nagyságának sorrendjében a választással betöltendő szenátustagi helyek kétszeresének megfelelő számú jelölt kerülhet fel a szavazólapra. Amennyiben a jelölés során szavazatot szerzett személyek száma ennél kevesebb, a szavazattal rendelkező valamennyi személyt fel kell venni.
(6)
A jelölést akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha a jelölésre jogosultak legalább egyharmada véleményt nyilvánított és a jelöltek száma választói közösségenként a választható szenátusi tagok számát eléri.
(7)
A jelölés eredménytelen, ha a szavazattal rendelkező jelöltek száma az adott kategória mandátumainak számánál kevesebb.
(8)
A választás az előzőekben leírt rend szerint a szavazólapra felvett jelöltek köréből történik választói körönként. A választás során bárkinek jogában áll a szavazólapra új jelöltet felírni. Az a szavazólap érvényes, amelyen a mandátumok számának megfelelő vagy annál kevesebb számú személy van.
(9)
A választás akkor eredményes, ha szavazókörönként a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A Szenátus tagja lesz minden olyan jelölt, aki a leadott szavazatok száma alapján kialakított sorrend szerint a rendelkezésre álló mandátumok keretszámánál kisebb vagy azzal megegyező helyezést ért el és az érvényes szavazatoknak több mint egynegyedét elnyerte.
(10) A Szenátus póttagja lesz kategóriánként, a szavazatok száma alapján kialakított sorrend szerint legfeljebb 2 fő erejéig minden olyan jelölt, aki nem szerzett mandátumot, de a szavazatoknak több mint egynegyedét elnyerte. Ez a szabály a megismételt választásnál értelemszerűen alkalmazandó. (11) Ha a szavazás érvényes, de részben vagy teljesen eredménytelen volt (a megválasztható szenátustagok számánál kevesebb jelölt vagy egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint egynegyedét), a be nem töltött mandátumok tekintetében második fordulót kell tartani. A második forduló alkalmával a nyitva álló mandátumoknak megfelelően a jelöltek a szavazatok száma alapján kialakított sorrend szerint kapnak mandátumot. Ha egy vagy több helyre több jelölt kapott azonos számú szavazatot, az ő részvételükkel újabb szavazási fordulót kell tartani.
3
(12) A szavazóurnákat a Választási Bizottság által meghatározott helyeken azonos időben kell elhelyezni, a Választási Bizottság egy tagjának felügyelete mellett. Mind a jelölésről, mind a választásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A szavazóurnákat mind a jelölés, mind a választás során a Választási Bizottság előtt, azonos helyen és időpontban lehet felbontani. A szavazások eredményét a Választási Bizottság elnöke teszi közzé.
3.§ A Szenátus hatásköre (1)
A Szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. A Szenátus a. határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását; b. állapítja meg saját működésének rendjét; c. fogadja el – középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait – az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási fejlesztési innovációs stratégiát; d. javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét; e. fogadja el az intézmény ea) képzési programját, eb) szervezeti és működési szabályzatát, ec) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, ed) a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését, ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; f. határozza meg az intézményben fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét, fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét; g. a fenntartó egyetértésével dönt ga) fejlesztés indításáról, gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; h. a szenátus dönt továbbá ha) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, hb) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról, hc) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, hd) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.
(2) Nem ruházhatók át az 4.§ (1) bekezdés a-g és ha) valamint hd) pontjában meghatározott jogkörök. (3) A Szenátus az (1) bekezdés c., ed) és ee , valamint a gb) és gc) alpontjaiban meghatározott gazdasági következményekkel járó döntéseinek érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges. (4) A Szenátus a konzisztórium döntéseivel szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. 4. § A Szenátus összehívása (1)
A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. Szenátusi ülést szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal kell tartani.
(2)
A Szenátusi ülést a rektor hívja össze a napirend megjelölésével, 5 munkanappal a tárgynapot megelőzően.
(3)
A rektor a (2) ponttól kivételes és rendkívüli sürgősséget igénylő döntések esetében a Szenátus egyetértésével eltérhet.
4
(4)
A Szenátus üléséről az ülés időpontja, a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell, aki az ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(5)
A Szenátust — rendkívüli ülésre — a rektor 15 napon belül köteles összehívni, ha a. a Szenátus tagjainak 1/3-a írásban ezt kéri, b. ha a fenntartó erre a rektort felhívja. 5.§ Meghívók, napirendek
(1)
A Szenátus éves munkaterv szerint dolgozik. A napirendjavaslatok előterjesztése a rektor kötelezettsége; javaslattal egyébként minden tag élhet. A javaslatok elfogadása tárgyában a Szenátus nyílt szavazással dönt.
(2)
A Szenátusi ülés előkészítéséért, a meghívónak az érdekeltekhez való eljuttatásának technikai lebonyolításáért a főigazgató a felelős.
(3)
A meghívónak tartalmaznia kell: a. a Szenátusi ülés időpontját, helyszínét, b. a napirendi javaslatot, c. az előterjesztéseket és az előterjesztők nevét.
(4)
Az írásbeli előterjesztéseket a meghívók elküldése előtt legalább 5 munkanappal kell az igazgatási, jogi és szervezési osztályvezetőhöz eljuttatni, aki azt köteles a napirendi javaslatok közé felvenni.
(5)
Az írásbeli előterjesztésnek megfogalmazott határozati javaslatot is tartalmaznia kell.
(6)
Az igazgatási, jogi és szervezési osztályvezető felelőssége arról gondoskodni, hogy a személyi kérdések tárgyalása kapcsán szétosztott olyan anyagok, amelyek a döntés meghozatalához szükséges, de bizalmas adatokat is tartalmaznak, a napirend tárgyalását követően ismét begyűjtésre kerüljenek. 6.§ A Szenátusi ülés menete
(1) A Szenátusi tag köteles a Szenátus ülésein részt venni, igazolt távolmaradását előzetesen jelezni. (2) A Szenátus akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak legalább 60%-a jelen van. (3) A Szenátus döntéseit – ha a törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő – jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza. (4) A (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az Nftv-ben rögzített jogszabályi keretek között - a személyi kérdéseket kivéve - a rektor kezdeményezésére a szenátus ülésen kívül elektronikus úton is szavazhat és hozhat döntést. (5) A Szenátusi ülésen a rektor elnököl. A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a szenátus vezetőjeként jár el. (6) A Szenátus elnökét, tagjait indítványozási, észrevételezési, véleménynyilvánítási, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. A szavazati jog kivételével ezek a jogosultságok illetik meg a meghívotti státuszban tanácskozási joggal rendelkező személyeket. (7) A Szenátusi ülés kezdetén – a határozatképesség megállapítását követően – a levezető elnök nyílt szavazással megválasztatja – a szavazásra is jogosult Szenátusi tagok közül – a jegyzőkönyv hitelesítőit és adott esetben a szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét. (8) A vita menete:
5
a. Szót a levezető elnök ad és von meg. A szenátusi tagokon és a tanácskozási joggal meghívottakon kívül másnak a szót megadni nem lehet. Kötelessége a szót megvonni a témától eltérő hozzászólások esetén. b. Az előterjesztő az előzetesen kiküldött írásbeli anyag ismertetésére legfeljebb 5 percet kaphat. c. Az általános vitában a javaslatokkal kapcsolatos általános észrevételeket lehet megtenni. d. A részletes vitához kapcsolódó, az előterjesztés tartalmát érintő, lényegi módosító javaslatokat a Szenátus tagjai és az előterjesztést véleményező testületek legkésőbb a szenátusi ülést megelőző napon megküldik a Szenátus tagjainak. Ettől a szabálytól csak – a Szenátus döntése lapján – indokolt és sürgős esetben lehet eltérni. e. Az egyes módosító indítványoknál minden hozzászóló legfeljebb 2 percet kaphat érvei kifejtésére, maximum két alkalommal. (9)
A Szenátus tagjai az ülésen a Főiskola bármely vezetőjéhez jogosultak kérdést intézni. Az érintett vezető a kérdésre legkésőbb a következő ülésen köteles válaszolni.
(10)
Az ülésen történő szavazás menete és szabályai: a. Döntést kívánó kérdéseket a Szenátus kizárólag írásos előterjesztés alapján tárgyal. b. A szavazás általában nyílt és kézfelemeléssel történik, a levezető elnök által feltett kategóriákban: támogatja, tartózkodik, nem támogatja. c. Titkos szavazás kell elrendelni személyi kérdésekben, vagy ha azt a Szenátus több mint ötven százaléka kéri. d. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell felállítani, amelynek tagjait a levezető elnök kéri fel és a Szenátus fogadja el. Az igazgatási, jogi és szervezési osztályvezető feladata, hogy titkos szavazás esetén biztosítottak legyenek a megfelelő körülmények (szavazó urna). Titkos szavazáshoz előre elkészített és hitelesített (felülbélyegzett) szavazólapokat kell használni. Személyi kérdésekben lebonyolítandó szavazás esetén személyenként külön szavazólapot kell használni. Ha valamely ügyben több jelölt közül kell választani, a jelöltek közös szavazólapra kerülhetnek. e. Ügyrendi javaslatot a levezető elnök vita nélkül bocsát szavazásra. f. A Szenátus döntéseit - ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő - jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza. g. Távollévő Szenátustag írásban véleményt nyilváníthat, de nem szavazhat. h. Szavazni először a módosító indítványokról kell, majd az eredeti előterjesztésekről. Ha a beterjesztett több javaslat-variáció esetén valamelyik indítvány többséget kap, a szavazást nem kell folytatni. Javaslat-variációk esetén az egyes változatokat a beterjesztések sorrendjében, külön-külön kell szavazásra bocsátani. A szavazást addig kell folytatni, amíg az egyik indítvány többséget nem kap. i. Megkezdett szavazást megszakítani nem lehet. j. Titkos szavazás esetén a felhasznált szavazólapokat a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazás befejeztével és az eredmény kihirdetését követően a főigazgatónak adja át, aki ezeket a hitelesített jegyzőkönyv elkészültéig köteles őrizni. Utána a szavazólapokat meg kell semmisíteni.
(11) Elektronikus úton történő szavazás feltételei: A szenátus elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést, ha a. a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható; b. legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt el kell juttatni a tagok, a fenntartó képviselője számára azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani; c. az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a három munkanapot a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő eljuttatásától kell számítani; d. a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője - legkésőbb a szavazás kezdő időpontját megelőzően nem javasolja a szenátus ülésének összehívását, valamint
6
e. a szenátus tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet a rektor hitelesített jegyzőkönyvbe foglalt és nyilvánosságra hozott. 7.§ A jegyzőkönyv (1)
A Szenátusi ülésről hangfelvétel és egyidejűleg a jegyzőkönyvvezető által készített jegyzetek készülnek. Ennek alapján kell a lényegi tartalmára nézve hitelesített jegyzőkönyvet elkészíteni. A hangfelvételt az irattár öt évig megőrzi.
(2)
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – különösen: a. a Szenátusi ülés időpontját, helyszínét, b. a Szenátusi ülésen részt vevő, szavazati joggal rendelkező tanácstagok, valamint a tanácskozási joggal részt vevő és meghívott vendégek listáját, c. a részletes napirendet a beterjesztőkkel, d. minden elhangzott javaslatot, e. az elhangzott hozzászólásokat, f. minden elfogadott határozatot, g. a szavazatok számát a következő bontásban: támogatás, tartózkodás, ellenszavazat h. a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők aláírását.
(3)
A határozatokat az elfogadás arányát feltüntetve kell vezetni. Külön ügyelni kell rá, hogy ha a határozat részben vagy egészében a beterjesztésre hivatkozik, annak szövege a határozattal együtt kerüljön dokumentálásra.
(4)
Az ülésen elhangzottak dokumentálásáért az igazgatási, jogi és szervezési osztályvezető a felelős. 8.§ Nyilvánosság biztosítása
(1)
A Szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. A Szenátus jelenlévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést kell tartani.
(2)
A szenátusi előterjesztések, jegyzőkönyvek és határozatok nyilvánosságát biztosítani kell. 9.§ Záradék
(1) A Szenátus Működési Rendje a Főiskola SZMSZ-ének mellékletét képezi; elfogadásáról a Szenátus dönt. (2) A Szenátus működésére vonatkozóan a Működési Rendben nem szabályozott részletek tekintetében a Főiskola SZMSZ-ében és a felsőoktatásról szóló törvényben foglaltak az irányadók. (3) Jelen Működési Rendet a Szenátus 2015. szeptember 3-i ülésén felülvizsgálta, megtárgyalta és 54/c/2015. (IX. 3.) számú határozatával elfogadta és az elfogadása napján lép hatályba. (4) A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a Szolnoki Főiskola Szenátusa által 54/2014. (X. 16.) számú határozattal elfogadott Szenátus Működési Rendje hatályát veszti.
Szolnok, 2015. szeptember 3.
Dr. Túróczi Imre rektor
7
