www.szemleletfejlesztes.hu
1/146.
bodnarszilard
Tartalomjegyzék Gratulálok! Szerzıi jogok Bevezetı 1. Szemléletfejlesztés Személyiségfejlesztés helyett szemléletfejlesztés A szemlélet elemei A sikeres emberek szemlélete Összefoglalás 2. A három szikra gondolkodás Döntések és hatások A szokások keletkezése Mi a cél? Tények és vélemények Lehetıségek és akadályok A rendszer mőködése Összefoglalás 3. Döntésbıl eredmény Az eredményig vezetı út Felkészülés Megvalósítás Megtartás Összefoglalás 4. A megszokásig vezetı út Mire jó a gondolkodás? A tudás négy szintje Hogyan léphetünk feljebb a tudás szintjein? A konfrontáció szerepe a fejlıdésben Miért nehéz konfrontálódni? Az önigazolás Fejlıdés = az akadályok leküzdése Összefoglalás 5. Szokásaid megváltoztatása I. Pozitív paradigmáid kialakítása II. A gondolkodási szokások gyakorlása III. Személyes életcéljaid meghatározása IV. Felelısségvállalás a saját fejlıdésedért V. Céljaid megvalósításának megtervezése VI. Támogató környezet kialakítása VII. Céljaidat támogató szokások megtervezése VIII. Napjaid megtervezése az új szokásaid szerint IX. Szokások beültetése a mindennapjaidba Összefoglalás www.szemleletfejlesztes.hu
4 5 6 8 9 12 14 17 18 19 21 24 31 42 49 54 58 59 60 65 70 71 72 73 79 82 84 86 94 95 96 97 98 102 108 109 111 112 113 114 115 116 2/146.
bodnarszilard
Munkafüzet: Paradigmák Pozitív paradigmák alkotása Példák pozitív paradigmákra Munkafüzet: Célok I. Hol vagy most? II. Kezdd el az álmodozást! III. Írd össze az álmaidat! IV. Állíts fel prioritást! V. Állapítsd meg álmaid típusait! VI. Válaszd ki a csúcs álmaidat! VII. Vizsgáld meg tüzetesebben az álmaidat! VIII. Találd meg a okokat! IX. Alakíts ki célokat az álmaidból! Munkafüzet: Tények Tények és vélemények Függı tények Hitelesség Érzelmi ráhatás Megtévesztı érvelés Gyakorlatok Munkafüzet: Lehetıségek Lehetıségek és kreativitás 1. Adj megoldást 2. A tökéletes 3. Hatékonyság 4. Mire jó? 5. Nem bosszant többé Zárszó
www.szemleletfejlesztes.hu
117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 136 138 139 140 141 142 143 144 145 146
3/146.
bodnarszilard
Gratulálok! Gratulálok, hogy programba!
befektettél
saját
fejlıdésedbe,
a
Szemléletfejlesztés
A programban szereplı módszerek sikerességének oka, hogy ugyanezeket a módszereket alkalmazzák a „született” kiemelkedıen sikeres emberek is – akár tudatosan, akár öntudatlanul is. Ezek a módszerek nem elméleteken és tanulmányokon, hanem a valóban sikeres emberek tapasztalatain és szokásain alapulnak, és mindezt a tudást most Te is elsajátíthatod. Ezek a módszerek mindig mőködnek. Ha csak egy kis részüket fogod felhasználni, akkor is lesznek kis eredményeid. Ha viszont az egészet megvalósítod, akkor gyakorlatilag néhány hét alatt példa nélküli változást érhetsz el az életedben!
Braskó Csaba
www.szemleletfejlesztes.hu
4/146.
bodnarszilard
Szerzıi jogok Ha ez a program nagyon tetszik Neked és úgy döntesz, hogy lemásolod egy kedves ismerısödnek, kérlek, ne tedd. Mindenkinek ártanál vele. Ez a tudás csak akkor érték, ha mögötte van az a munka, amit a megvásárlásához szükséges pénz megszerezésébe fektettél. Ha ugyanis már munkát fektettél a megszerzésébe, azzal elkötelezed magad a megvalósítása mellett. Ha ezt nem teszed, akkor az így megszerzett tudás sokkal kevéssé lesz értékes, így pedig pont azoktól az eredményektıl fosztod meg magad, amelyeket a könyvben leírtak segítségével elérhetnél. Ha segíteni akarsz másokon, akkor hagyd, hogy ık is megtegyék azt az utat, amin Te is eljutottál idáig. Ajánld nekik a honlapomat, ahol feliratkozhatnak az ingyenes tanfolyamra. A honlap címe: www.szemleletfejlesztes.hu Ez a program a szerzıi jog védelme alatt áll, kizárólag a szerzı, azaz Braskó Csaba elızetes, írásos engedélyével másolható vagy értékesíthetı részben vagy egészben. Ha ezt a könyvet nem közvetlenül a www.szemleletfejlesztes.hu honlapról vásároltad, akkor ez egy lopott példány. Köszönöm, hogy ebben az esetben a becsületed szerint jársz el. Verhetetlen érzés, igaz? Megrendelés: www.szemleletfejlesztes.hu
www.szemleletfejlesztes.hu
5/146.
bodnarszilard
Bevezetı Mi a siker? Évszázadokkal ezelıtt, mikor lényegében ugyanilyen, hozzánk hasonló emberek éltek ezen a Földön a siker, mint fogalom nem is létezett. Egy olyan papot sikeresnek lehetett tekinteni, aki jó tanácsokkal látta el a hozzá fordulókat. Egy pásztor vagy földmőves sikeres lehetett azzal, ha a családja sohasem szenvedett szükséget élelemben. Ez a helyzet azóta gyökeresen megváltozott. A siker szó jelenlegi értelmezésében a fogyasztói társadalom terméke. Kezdetben a siker szó talán a tehetség egyik szinonimája lehetett, ma már azonban egészen más jelentéssel bír. És ezt a jelentést sajnos sokunknak a média határozza meg, a televízióból tájékozódunk arról, hogy mi a siker és ki a sikeres. A média által közvetített csillogás persze lényegében elérhetetlen az emberek túlnyomó része számára, és ez pontosan és szándékosan így is lett kitalálva: a fogyasztói társadalomnak csak az lehet „jó” tagja, aki élete végéig vágyakozik valami után. Természetesen ezt a valamit nem érheti el, de legalább egy életen át fog pénzt áldozni azért, hogy a közelébe kerülhessen. Újra meg kell határoznunk a sikert magunk számára. Mert a sikernek nem csak ez a média által közvetített fajtája létezik. Hétköznapi szempontból sikeres embernek rendszerint azt az embert nevezzük, akinek nincsenek anyagi gondjai, van valamiféle elismert karrierje, van családja, gyerekei, és mindezt úgy érte el, hogy betartotta a társadalom szabályait. Lényegében tehát a siker az, ha életünk lényeges területei egyensúlyban vannak. Ez nagyon más, mint a médiavezérelt sikermodell. A világ minden táján léteznek ilyen sikeres emberek. Amit és ahogyan elérnek az nem a véletlen mőve, hanem annak eredménye, hogy bizonyos tulajdonságaikat, alapelveiket következetesen alkalmazzák. Ez a könyv arról szól, hogy azok az emberek, akik képesek voltak ezt az egyensúlyt megvalósítani hogyan érték ezt el, melyek azok a tulajdonságok, amik ehhez szükségesek voltak, és nem utolsósorban arról, hogy Te, kedves olvasó mit tudsz tenni azért, hogy mindezt elérd. Ez a könyv nem a kudarc okairól szól. Nem arról, hogy valami miért nem sikerül valakinek. Ez a könyv a siker okairól szól. Arról, hogy hogyan lehet mőködtetni ezeket az alapelveket, hogyan tudod egyensúlyba hozni az életed lényeges területeit.
www.szemleletfejlesztes.hu
6/146.
bodnarszilard
A könyv felépítése a következı: Az elsı két fejezetbıl megtudod, hogyan gondolkodnak a kiemelkedıen sikeres emberek. Megtudod mi az a két összetevı, amibıl felépül a szemléletük, és azt is, hogy ez miért fontos számodra. Megtudod továbbá, hogy mi az a három gondolkodási szokás, melynek eredményeképpen létrejön a kiemelkedıen sikeres emberek szemlélete. A harmadik fejezetbıl azt fogod megtudni, hogyan tudod megvalósítani a döntéseidet, mi az a három lépés, melyet meg kell tenned annak érdekében, hogy a meghozott jó döntéseid eredményekkel is járjanak. A negyedik és ötödik fejezet abban nyújt Neked segítséget, hogy az elsı három fejezetben leírt alapelveket, gondolkodási szokásokat oly módon tudd beépíteni az életedbe, hogy azok tartós életminıség javulást és az álmaid megvalósítását szolgálják. A könyv mellett található munkafüzetek pedig gyakorlatokat tartalmaznak számodra arra vonatkozóan, hogy a lehetı leghatékonyabb módon tudd szokássá alakítani az elveket. A könyvben számos példát olvashatsz majd, melyek legtöbbje teljesen hétköznapi helyzetet mutat be. Tapasztalatom szerint abból csak nagyon keveset lehet eltanulni, ha a kiemelkedıen sikeres emberek életébıl veszünk példákat, hiszen ezek a legtöbb ember életével szinte semmilyen kapcsolódási ponton nem érintkeznek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sikeres emberek gondolkodását úgy lehet a legjobban megérteni, ha hétköznapi helyzeteket elemzünk abból a szempontból, hogy a kiemelkedıen sikeres emberek gondolkodásával ezek hogyan is festenének.
www.szemleletfejlesztes.hu
7/146.
bodnarszilard
1. Szemléletfejlesztés Az önfejlesztés legnagyobb akadálya abban rejlik, hogy az önfejlesztı ipar elhiteti Veled, hogy meg kell változnod. Igaz, pozitív irányban, de mégis meg kell, hogy változzál. Mert nem vagy jó úgy, ahogy most vagy. Változtatnod kell magadon. Változtatni kell a személyiségeden. Fejleszteni kell. Az egész iparág neve is az, hogy személyiségfejlesztés. A fejlıdési folyamatot ráadásul legtöbbször a testedzéshez hasonlítják. Ilyenkor persze elıtted az jelenik meg, hogy verejtékes munkával kell izmokat fejlesztened, és ez a kép is összekapcsolódik a fejedben az önfejlesztéssel. Tehát nem csak arról van szó, hogy meg kell változnod, mert nem vagy jó ahogy vagy, hanem még azt is beléd sulykolják, hogy ez a változás még nehéz is lesz. Sokat segítenek ezzel, igaz? Így tudat alatt természetesen hatalmas ellenállást fogsz kifejteni bármilyen fejlıdéssel szemben. Egy további kérdés, hogy mi is az a személyiség? A pszichológia és az önfejlesztı irodalom elég gyakran használja a személyiség, én, felettes én, egó, identitás kifejezéseket, de persze mind a mai napig nincs egyértelmően megfogalmazva, mit is jelentenek ezek a szavak. Ezért arról sem tudunk semmi biztosat, mivel is jár mondjuk a személyiség fejlesztése. Persze ennek ellenére minden bizonnyal él benned egy kép arról, hogy mire jó a személyiségfejlesztés, és ez valószínőleg egy pozitív kép. De – mint azt említettem – azt viszont valahogy senki nem szeretné, ha a személyisége megváltozna, hiszen ez azzal járna, hogy „elvesztené önmagát”. A személyiségem az én vagyok, és én nem akarom, hogy csak úgy idejöjjön valaki és megmondja milyennek kellene lennem, hogy elvegye belılem azt ami én vagyok, hogy végül olyan valaki lehessek, aki nem vagyok – és mindezt csupán azért mert valaki azt mondta, hogy az nekem jobb lesz. A legtöbb emberben akkor is visszafogott a lelkesedés, ha a saját maga által kívánatosnak tartott személyiségvonásokat szeretne kialakítani, hiszen ez is ismeretlen terület: olyan leszek, aki nem voltam eddig. Tehát annak ellenére, hogy a személyiségfejlesztés valamiféle „pozitív kicsengéső” dolog, azért társul hozzá egyfajta félelem, ami miatt tudat alatt ellenállást fogsz kifejteni vele szemben.
www.szemleletfejlesztes.hu
8/146.
bodnarszilard
Személyiségfejlesztés helyett szemléletfejlesztés A fentiekkel szemben az, hogy másképpen tekints a világra könnyő dolog. A sikeresebb, minıségileg jobb élethez és a jobb döntésekhez nem szükséges változtatni a személyiségeden – bármit is jelentsen a személyiség –, elegendı, ha másképp szemléled a világot. Képzeld el a következıt: miután végeztél a munkáddal (vagy véget ért az oktatás az iskolában), el kell menned a boltba, majd a postára feladni egy levelet. 1. Egy órát állsz sorban egy kenyérrel és egy doboz vajjal valamelyik szupermarketben. Csak egy pénztár van nyitva, elıtted mindenki kártyával fizet, mind a pénztárgépbıl, mind a bankkártya-leolvasóból kifogy a papír. A vásárlók veszekednek a pénztárossal és egymással, a pénztárosnak sztornóznia kell, kulcsot kér a munkatársától, de az csak tíz perc múlva kerül elı... Ráadásul a légkondicionálás sem mőködik, izzadsz, csurog rólad a víz, és mivel nincs nálad még egy zsebkendı sem, amivel megtörölhetnéd a homlokodat, ezért belefolyik a szemedbe és elkezdi csípni. Majd átmész a postára, ahol természetesen még egy órát kell sorban állnod. Persze légkondi itt sincs, és ugyanolyan türelmetlen, kötekedı emberek állnak elıtted a sorban, mint a szupermarketben... Mikor végre hazaérsz, kiderül, hogy a párod nem intézett el valamit, ami pedig fontos lett volna. 2. Süt a nap, a boltban kellemes hővös fogad, és egyáltalán nincs tömeg. Mindössze egy percet töltesz sorban állással, eközben egy nagyon kedves idıs hölgy – aki elıtted áll a sorban – megjegyzi, hogy hasonlítasz az unokájára, aki pont olyan fess, mint Te. A pénztáros is mosolyog, amitıl rögtön jobb kedved lesz. A postán a postáskisasszony még egy viccet is elmesél, miközben a gép a számlát nyomtatja. Mikor végre hazaérsz, kiderül, hogy a párod nem intézett el valamit, ami pedig fontos lett volna. Képzeld bele magad mindkét helyzetbe. Hogyan reagálsz? Hogyan reagálsz akkor, ha az elsı eset történt meg Veled? Hogyan reagálsz akkor, ha a második eset történt meg Veled? Valószínő, hogy az elsı esetben már eleve ingerült állapotban vagy, és talán energiád sincs arra, hogy jól reagálj. Így csak elmérgesedik a helyzet, és mindketten veszekedni fogtok. A második esetben az a valószínő, hogy jókedvő és türelmes vagy, van energiád ahhoz, hogy jól kezeld a helyzetet. Adsz egy puszit a párodnak, és azt mondod neki, hogy majd legközelebb biztosan jobban oda fog figyelni erre. İ hálás lesz Neked ezért, és így egyáltalán nem mérgesedik el a helyzet. A személyiségfejlesztı ipar ezt persze gondosan eltitkolja elıled. İk nem akarják azt, hogy tudd: mindössze ennyi választ el Téged egy kellemesebb élettıl.
www.szemleletfejlesztes.hu
9/146.
bodnarszilard
A legnagyobb titok – ha van titok egyáltalán – az, hogy nem a személyiségedtıl függ, hogy hogyan reagálsz egy helyzetben. A fenti példa alapján biztosan Te is számtalan esetet fel tudnál idézni, amikor másképp viselkedtél egy helyzetben, egyszerően azért, mert más volt a belsı állapotod. Ugyanaz az ember vagy, ugyanazzal a személyiséggel, ugyanazokkal az emlékekkel és tapasztalatokkal, ugyanazzal az aggyal és elmével, és mégis képes vagy arra, hogy másképpen dönts vagy reagálj, ha a belsı állapotod más. Az életed ehhez hasonló döntések sorozata. Végletekig leegyszerősítve tehát: ha jó a belsı állapotod, akkor sokkal jobb döntéseket hozol, mint akkor, ha rossz. A különbség az, hogy ha jó kedved van, akkor másképp látod, másképpen szemléled a világ eseményeit. Az, hogy hogyan nézel a világra, sokkal fontosabb, mint a világ maga. Ha szemüveges vagy, vagy volt már alkalmad távcsıbe tekinteni, akkor tisztában lehetsz azzal, hogy egy aprócska üveg mennyire megváltoztatja a világról alkotott képedet. A világ ugyanaz marad szemüveggel és távcsıvel is, de az, ami eljut belıle hozzád az alapvetıen megváltozik. Ha rövidlátó vagy és nincs rajtad a szemüveg, akkor egészen más döntéseket hozol. Hasonlóképpen más döntéseket hozol kirándulás közben attól függıen, van-e Nálad távcsı vagy sem. Az, hogy más információkkal rendelkezel alapvetıen befolyásolja azt, ahogyan döntesz. Pedig a személyiséged, az identitásod ugyanaz mind a két esetben. Haladjunk egy lépéssel tovább. Nem csupán a pozitív belsı állapot van hatással a döntéseidre, hanem az is, amikor éppen pozitívan szemléled világot, még akkor is, ha nem feltétlenül érzed belül ezt a pozitivitást. A pozitív szemlélet azt vonja maga után, hogy pozitív módon változik meg a döntéseid minısége. A jobb döntések következtében pedig a belsı állapotod is pozitív irányba változik. Ha ezt a szemléletedet sikerül fenntartanod hosszú távon, akkor ezáltal az egész életed minısége megváltozik. Eddigi életed során nyilván rengetegszer elıfordult Veled, hogy pozitívan szemlélted a világot, tehát semmi olyasmit nem kell megtanulnod, amit eddig ne tudtál volna, amit eddig ne alkalmaztál volna. Sajnos az emberek túlnyomó része rendszerint hagyja, hogy a belsı állapotukat a külsı körülmények határozzák meg. Ez oda vezet, hogy ezek az emberek kevesebb alkalommal hoznak jó döntéseket, és emiatt nem élnek olyan minıségő életet, mint amilyet élhetnének. Megjegyzem, a média különösen sokat tesz azért, hogy a külsı körülményeket szörnyőnek lássuk, így gyakori, hogy az emberek belsı állapota is ilyenné válik. Azonban ezen külsı körülmények megléte sem minden. Azt is figyelembe kell venned, hogy egész egyszerően nem lenne lehetıséged arra, hogy élj, ha racionálisan kellene gondolkodnod életed minden pillanatában.
www.szemleletfejlesztes.hu
10/146.
bodnarszilard
A világ, a civilizáció és a társadalom, amelyben élünk felfoghatatlanul összetetté vált. És ráadásul egyre jobban bonyolódik minden eltelt pillanattal. Ezeket a viszonyokat racionálisan kibogozni gyakorlatilag túl sok idıt venne igénybe Tıled – nem maradna idıd a gondolkodáson kívül semmire. Nem lenne idıd élni. Ezért kell megtanítanod magad arra, hogy a megfelelı alapelvek, a megfelelı, korrekt és modern szemlélet határozza meg a belsı állapotodat mindenféle gondolkodás nélkül. Ennek a szemléletnek a birtokában nem szükséges racionálisan végiggondolnod életed minden helyzetét, hiszen ösztönösen a jó döntést fogod követni. A szemléletfejlesztés pontosan errıl szól: hogyan tudod másképpen szemlélni a világot, hogyan tudod a belsı állapotodat, a hangulataidat függetleníteni attól, hogy mi történik körülötted? Ez a módszer megmutatja, hogy hogyan tudod megtalálni a benned már eleve „gyárilag” meglévı modern, korrekt és pozitív szemléletet tetszıleges helyzetben, és hogyan tudod az ebbıl következı pozitívabb, örömtelibb belsı állapotodat jobb döntések és egy sikeresebb élet szolgálatába állítani. Ebben semmilyen bonyolult dolog nincsen. Ez nem amerikai stílusú pozitív életszemlélet, mely arra akar rávenni, hogy arcodra fagyott mosollyal járkálj fel s alá a világban. A szemléletfejlesztés egy megdöbbentıen egyszerő módszer, amelynek elsajátítása körülbelül annyira összetett feladat csupán, mint megtanulni egy idegen nyelvet, megtanulni táncolni, vagy megtanulni autót vezetni. Szükséges hozzá természetesen az elméleti alapozás és szükséges hozzá gyakorlás is, de semmi más. Ez nem egy szuper-extra emberfeletti képesség vagy készség, ami csupán keveseknek adatott meg. Nem a génekbıl jön, hogy csak a szerencsések osztályrésze legyen. Nem ígérem, hogy az öledbe fog hullani bármi is. Valószínő ugyan, hogy lesz egy-két „homlokra csapós” felismerésed, de ahhoz, hogy ezekbıl a felismerésekbıl profitálj, dolgoznod is kell majd. Viszont semmi olyasmit nem kell megtenned, amit ne tettél volna meg eddig is az életedben. A sikerhez csupa hétköznapi tevékenységen át vezet az út.
www.szemleletfejlesztes.hu
11/146.
bodnarszilard
A szemlélet elemei Amikor döntened kell arról, hogy belevágsz-e egy üzleti ügybe, vagy akár arról, hogy most veszekedsz-e a pároddal, vagy inkább elnézı leszel vele, akkor alapvetıen a belsı állapotod határozza meg, hogy mit cselekszel. Van azonban egy olyan összetevıje ezeknek a döntéseknek, ami szinte „láthatatlan”. Ez pedig az, hogy mi közül tudsz választani egyáltalán? Ha a veszekedés pillanatában épp nem fut át az elméden, hogy akár egy puszit is adhatsz a párodnak, akkor – hiába vagy bármilyen jó kedélyállapotban – nem fogod ezt a megoldást választani. Ha nem jut eszedbe, hogy bizonyos dolgokat ki is köthetnél a szerzıdésben, akkor nem fogod ezt választani. A szemlélet tehát alapvetıen két elembıl áll. Az elsı elem a belsı állapot. Ezt már tárgyaltam fentebb. A kiegyensúlyozott belsı állapot energiát biztosít számodra ahhoz, hogy olyan döntéseket is meghozz, amelyekhez lelkierıre, bátorságra, kurázsira van szükséged. A kiegyensúlyozott, optimista belsı állapot teszi lehetıvé számodra, hogy meglásd a lehetıségeket az életed különbözı eseményeiben. A második elem a látókör. Az ismereteid, a tudásod, a tapasztalataid azt mutatják meg számodra egy adott szituációban, hogy milyen lehetıségeid vannak. Ezeket összefoglaló néven látókörnek hívom. Ha csak két megoldást ismersz, csak A és B közül tudsz választani, akkor kevesebb esélyed van jól dönteni, mint akkor, ha A és Z között bármelyik betőt választhatod az abc-bıl. Amennyiben széles a látóköröd, akkor több lehetıséggel rendelkezel, és nem vagy rákényszerülve arra, hogy olyasmit válassz, ami kézenfekvınek tőnik. Különösen akkor hasznos ez, ha a kézenfekvınek tőnı megoldás nem vezet eredményre... A látókörödet tapasztalatokkal és kreativitással tudod szélesíteni, de a tapasztalat nem mindig szélesíti a látókörödet. Van, amikor éppen ellenkezıleg: szőkíti. Fontos ezért, hogy milyen módon dolgozod fel mindazokat az élményeket, amelyek érnek Téged az életedben. Errıl a késıbbiek során lesz szó bıvebben. Ez a két elem egyenrangú, és oly módon függenek össze egymással, mint az érem két oldala. Életünkben rendszeresen kialakulnak olyan helyzetek, amikor úgy érezhetjük, hogy nincs kiút. Ez már önmagában egy nagyon kellemetlen, deprimált belsı állapotba sodorhat minket. Ha e helyett azt látnánk, hogy rengeteg lehetıségünk van, akkor nyilván nem kerülnénk ilyen állapotba. Amikor optimistán, pozitívan, jókedvően tekintünk a világra, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy ott is lehetıségeket lássunk és lehetıségeket teremtsünk, ahol más zsákutcát lát. Ezt a két elemet együttesen hívom szemléletnek. www.szemleletfejlesztes.hu
12/146.
bodnarszilard
A kiemelkedıen sikeres emberek szemlélete mindenkiben megvan. Te magad is képes vagy arra, hogy életed bizonyos pillanataiban alkalmazd ezt a szemléletet, és ezt már számos alkalommal meg is tetted életed során. Ez ott van benned. Ez a képesség a Te alapvetı részed.
„Megláttam az angyalt a márványtömbben, és addig véstem, míg ki nem szabadítottam.” Buonarroti Michelangelo
Ugyanúgy, ahogy nem mondjuk a márványra, hogy megváltozott, csupán azért mert kifaragtak belıle egy szobrot, ugyanúgy Neked sem kell „megváltoznod” azért, hogy felszínre hozd magadban ezt a hatalmas erıt, annak képességét, hogy életed egy kiemelkedıen sikeres élet legyen. Vágjunk is bele.
www.szemleletfejlesztes.hu
13/146.
bodnarszilard
A sikeres emberek szemlélete Annak érdekében, hogy a kiemelkedıen sikeres emberek szemléletét és a mögötte húzódó alapelveket tökéletesen megértsd, tegyünk egy rövid utazást a tulajdonságaik és szokásaik körül. Kívülrıl (a látható tulajdonságok) befelé (az ezek mögött meghúzódó alapelvek) haladva nyilvánvaló lesz számodra, hogy a sikeres emberek milyen egyszerően és számodra is megvalósítható módon érik el mindazt, amire az átlagos emberek csupán vágynak. Néhány tulajdonság, ami a kiemelkedıen sikeres emberekre jellemzı: a sikeres emberek hisznek saját magukban, gyıztesként gondolkodnak, tele vannak önbizalommal. Határozottak, intuitívak, gyorsan döntenek. Megvan a lélekjelenlétük, nem esnek kétségbe váratlan helyzetekben sem. Irányítják az eseményeket. A sikeres emberek lazák, fesztelenek egyedül is és társaságban is, mosolygósak és képesek nevetni magukon. Fegyelmezettek, nem keresnek kibúvókat a feladatok alól. Egyszerően, tömören de érthetıen fogalmaznak szóban és írásban. A sikeres emberek lassan, érthetıen beszélnek, nem tesznek hirtelen mozdulatokat, nem gesztikulálnak hevesen, és nem sietnek sehova. Nem aggódnak, ehelyett reményteli módon, optimistán tekintenek a jövıbe. İk elfogadják magukat és másokat a hibáikkal együtt. Nem takargatják a gyengeségeiket, viszont tanulnak a hibáikból. A kiemelkedıen sikeres emberek nem tekintik meghatározónak a külsı körülményeket. Felkészülnek arra, hogy bármi is történjen, ık kitartóak legyenek és elérjék céljaikat, illetve ha elıre nem látható dolog következik be, akkor tisztában vannak azzal, hogy képesek lesznek kezelni a helyzetet. Jellemzı rájuk, hogy elıre tekintenek a jövıbe, lehetıségeket mérlegelnek és terveket készítenek azokra az esetekre, ha az események más irányt vennének. Emiatt a sikeres emberek mindig nyugodtak. Ez a lista korántsem teljes, de nem is ez volt a célom vele. Ha jobban megfigyeled, akkor láthatod, hogy semmi olyasmi nincsen benne, amit Te ne tettél volna meg jó párszor az életed során. Nyilván volt számos alkalom, amikor laza és fesztelen voltál, többször is voltál már határozott és intuitív. Bizonyára sokszor fogadtad már el magadat és másokat is, számtalanszor tanultál a hibáidból, voltál fegyelmezett és alkottál terveket, voltál nyugodt és bizakodó, és így tovább. A kiemelkedıen sikeres emberek nem rendelkeznek semmilyen olyan tulajdonsággal, amivel az átlagos emberek ne rendelkeznének, semmi olyasmi nincs bennük, ami benned ne lenne meg. A külsı szemlélı számára ezzel szemben rendszerint úgy tőnik, mintha a kiemelkedıen sikeres embereknek „jobb” tulajdonságaik lennének. Azonban a valódi helyzet az, hogy a sikeres emberek megfelelı szokásokat alakítottak ki, melyek olyan viselkedésformákat eredményeznek, amit a többi ember jó tulajdonságokként azonosít.
www.szemleletfejlesztes.hu
14/146.
bodnarszilard
Minden ember esetében és minden emberi tulajdonság mögött a szokások állnak – errıl késıbb részletesen is írok –, ezért az, hogy a sikeres emberek ezeket a tulajdonságaikat az átlagos embereknél lényegesen gyakrabban használják az a szokásaiknak köszönhetı. Mik a sikeres emberekre jellemzı szokások? A kiemelkedıen sikeres emberek néhány fontosabb szokása, összehasonlítva az átlagos emberek szokásaival: A sikeres emberek szokásai
Az átlagos emberek szokásai
Pozitív célokat tőznek ki, konkrétan mérhetı nyereséggel
Legtöbbször csak álmodoznak vagy a veszteség elkerülésére törekszenek
Tervet készítenek a céljaik megvalósítására és prioritást állítanak fel a feladataik között
Rögtönöznek, tervek nélkül vágnak bele az elképzeléseik megvalósításába
A tények alapján hozzák döntéseiket
Vélemények, hiedelmek, pletykák, a vágyaik, érzéseik és benyomásaik alapján hozzák a döntéseiket
A náluk sikeresebb emberek tapasztalatait, tanácsait tartják értékesnek, mentorokat keresnek
A hozzájuk hasonlóan átlagos emberek véleményét tartják mérvadónak
A lehetıségekre és a kölcsönös elınyökre koncentrálnak
Az akadályokra koncentrálnak
Az elért eredményekre helyezik a hangsúlyt
A próbálkozásba fektetett idıre helyezik a hangsúlyt
Fegyelmezetten elvégzik a feladataikat
Halogatnak vagy csak a kényelmes feladatokat végzik el
Nagy léptékben, rendszerekben gondolkodnak
Nem gondolkodnak rendszerekben, lényegtelen, jelentéktelen dolgokra fókuszálnak
Folyamatosan idıt és energiát szánnak önmaguk fejlesztésére
A meglévı tudásuk érvényességét bizonygatják
Ezek a szokások teszik lehetıvé azon pozitív tulajdonságok állandó jelenlétét, amelyek a kiemelkedıen sikeres emberekre jellemzıek.
www.szemleletfejlesztes.hu
15/146.
bodnarszilard
Például azért tudnak gyorsan és határozottan dönteni, mert szokásuk, hogy tervet készítsenek, prioritásokat állítsanak fel még azelıtt, hogy bármi is történne, vagy bármit is csinálnának. Így ha éppen egy hirtelen döntési helyzet adódik, akkor a sikeres emberek fejében már minden szükséges elıfeltétel rendelkezésre áll a jó döntéshez. Ezt a fajta gyors döntésre való képességet pedig a külsı szemlélı határozottságként, azaz egy jellemvonásként látja. A szokásokból így lesznek jellemvonások, tulajdonságok. Az átlagos emberek ezzel szemben rendszerint nem készítenek terveket és nem állítanak fel prioritásokat, ezért amikor döntési helyzet áll elı, akkor nem állnak készen a döntés meghozatalára, nincsenek meg a fejükben a döntéshez szükséges elıfeltételek. Ennek eredménye a kapkodás, rögtönzés, vagy a benyomásokon, érzéseken alapuló döntés. Jellemzıen ezek a legfıbb okai a rossz döntéseknek. Látható, hogy az átlagos emberek esetében is a szokások hozzák létre azokat a viselkedésmintákat, amit a külsı szemlélı jellemvonásokként és tulajdonságokként azonosít. A rossz döntések sorozata egy alacsony nívójú életet eredményez. Az átlagos döntések sorozata átlagos életet eredményez. És végül, talán nem meglepı módon: a kiemelkedıen jó döntések sorozata eredményezi a kiemelkedıen sikeres életet. A kiemelkedıen sikeres döntések mögött tehát valójában semmi misztikus dolog nem áll, csupán egy pár szokás. És ezen szokások konzekvens alkalmazása az, ami külsı nézıpontból pozitív tulajdonságok csokrának látszik. Ezek a szokások pedig visszavezethetıek arra, ahogy a kiemelkedıen sikeres emberek látják a világot, a szemléletükre. Ha Te úgy látod a világot (az a szemléleted), hogy az nem egy biztonságos hely, akkor könnyen lehet, hogy kialakultak már olyan szokásaid, mint például többször visszaellenırzöd, hogy bezártad-e az ajtót, amikor elmész otthonról, vagy akár az, hogy olyan helyen parkolj, ahova rálátsz az ablakból és félóránként rutinszerően ránézz az autódra. A szokásaidat a szemléleted alakítja, a szemléletedet pedig a gondolkodási szokásaid. Ugyanez történik a kiemelkedıen sikeres emberekkel is: a gondolkodási szokásaik alakítják a szemléletüket, az pedig olyan szokásokat alakít ki bennük, melyek hozzásegítik ıket a jó döntéseikhez. A kiemelkedıen sikeres emberek szemléletének két alappillérét három gondolkodási szokás hozza létre. A következı oldalakon ezzel a három megdöbbentıen egyszerő gondolkodási szokással foglak megismertetni.
www.szemleletfejlesztes.hu
16/146.
bodnarszilard
Összefoglalás 1. A „hagyományos” személyiségfejlesztés rengeteg olyan alapvetést tartalmaz, ami miatt a tudatalatti automatikus ellenállást fejt ki a fejlıdéssel szemben. 2. Az önfejlesztéshez semmilyen módon nem szükséges megváltoznod, ugyanis pont jó vagy úgy, ahogy vagy. 3. Az életed minısége, a döntéseid minısége nem a személyiségedtıl függ, hanem az aktuális belsı állapotodtól. 4. A szemléletfejlesztés program lényege, hogy bizonyos szokásaidat, melyek eddig is jelen voltak benned megerısítesz, míg más szokásaidat háttérbe helyezed. Ezzel elérheted, hogy a belsı állapotodat többé ne a külsı körülmények határozzák meg. 5. Ehhez kizárólag hétköznapi tevékenységeket kell elvégezned. A kiemelkedıen sikeres emberek szemléletének alapjai benned is jelen vannak, ehhez semmilyen új dolgot nem szükséges elsajátítanod. 6. A kiemelkedıen sikeres emberek szemléletének alapja a belsı állapot és a látókör. 7. A sikeres emberek a sikereiket a szokásaiknak köszönhetik, és ezeket a szokásokat a gondolkodási szokásaik, a szemléletük hozza létre automatikusan.
www.szemleletfejlesztes.hu
17/146.
bodnarszilard
2. A három szikra gondolkodás Állítólag az emberiség története egy nagy szikrával kezdıdött. A villám belecsapott egy fába, az kigyulladt, és elıdeink így belophatták a lángot barlangjaikba, hogy melegedjenek. A történet kisebb szikrákkal folytatódott, melyeket kövek egymáshoz ütögetésével állítottak elı, és ezzel teljesen birtokba vették a tüzet, mint eszközt. Az a tudósok véleménye, hogy az embert végül a tőzgyújtás képessége indította el a civilizáció felé vezetı úton. Az agykutatók jelenlegi ismeretei szerint amikor az idegsejtjeink egymással kommunikálnak, akkor mikroszkopikus szikrák ugrándoznak át egyikrıl a másikra. Ezek a kis szikrák továbbítják gondolatainkat agyunkban. A három szikra, ami a fejezet címében olvasható tulajdonképpen három gondolat. Három olyan gondolat, amely a kiemelkedıen sikeres emberek gondolkodására jellemzı. Ennek a három gondolatszikrának az alkalmazásával ugyanazokat az eredményeket érheted el, mint ık. Ezek a gondolatszikrák automatikusan kialakítják benned azokat a szokásokat, melyek a kiemelkedıen sikeres emberek sajátjai. Amikor sikereket érsz el, akkor elégedettséget érzel. Ez egy ugyanolyan érzés, mint a szeretet, a szerelem és a jó közérzet is. Alapos a gyanúm, hogy ezeket az érzéseket a legfontosabb értékeid között tartod számon – de természetesen nem csak Te, hanem mindenki más is. Gondolkodásod tehát azt a célt szolgálja, hogy elérd és megtartsd ezeket az értékeket. A gondolkodásod célja, hogy megfelelı döntések által biztosítsa számodra a kellemes közérzetet. Elméd ebbıl a szempontból pontosan olyan eszközöd, mint a lábad: el tudsz vele jutni valahova. Ahogy a lábaidat is fejlesztheted, hogy gyorsabban vagy messzebbre juttassanak el Téged, ugyanúgy az elmédet is fejlesztheted. Ugyanúgy, ahogy felpattanhatsz egy biciklire vagy beülhetsz egy autóba, megsokszorozva lábad erejét, az elméd képességeit is megsokszorozhatod bizonyos eszközökkel. A saját szemléleted utánzással fejlıdött ki. Nem Veled született, hanem ellested azt a többi embertıl: szüleidtıl, rokonaidtól, barátaidtól, példaképeidtıl. Eltanultad a szüleid arckifejezésébıl, hogyan kell érezned magad akkor, amikor eltörik a tányér, vagy amikor éppen dicséretet kapsz. Eltanultad tılük azt, hogy hogyan kell beosztanod a pénzt. Eltanultad a viselkedésükbıl azt is, hogy hogyan bánj a másik nem tagjaival, hogyan kommunikálj egy párkapcsolatban. A kiemelkedıen sikeres emberek más kiemelkedıen sikeres emberektıl tanulják azt, hogy hogyan érdemes gondolkodni a világról és hogyan érdemes döntéseket hozni életük során. Ez számodra is elérhetı. A szemléleted fejlesztésének tehát az egyik legjobb módja az, ha a legjobbaktól tanulsz. Ha magadévá teszed, elsajátítod a kiemelkedıen sikeres emberek szemléletét. Még mielıtt azonban erre rátérnék, arról írok, hogyan, milyen mechanizmus által változtatja majd meg az életedet ez a szemlélet. www.szemleletfejlesztes.hu
18/146.
bodnarszilard
Döntések és hatások A döntés választás. Választhatsz, mit teszel, vagy azt is megválaszthatod, hogy mire akarsz gondolni. Egy nap 86400 másodpercbıl áll, és minden másodpercben csinálsz valamit. Minden másodpercben választasz, még akkor is, ha éppen alszol. Minden pillanatban döntesz. Egy példa: ha éppen zenét hallgatsz, akkor ez azt jelenti, hogy a zenehallgatás minden pillanatában amellett döntesz, hogy folytatod a zenehallgatást. Vagy miközben ezt a könyvet olvasod, minden elolvasott szó után hozol egy döntést, miszerint tovább folytatod az olvasást. Ez persze nem tudatos. Napi döntéseid túlnyomó részét ezek a nem tudatos döntések teszik ki, ugyanakkor ezeknek a nem tudatos döntéseknek a hatása gyakran nagyobb, mint a tudatos döntések hatása – méghozzá pontosan azért, mert nem tudatosak. Aminek nem vagy tudatában azt nagyon nehéz észlelni, és emiatt szinte lehetetlen rajta változtatni. Ha pedig nem tudod észlelni és nem tudsz rajta változtatni, akkor hajlamos vagy azt feltételezni, hogy ez egy külsı hatás, ami az életedet éri. És mivel a külsı hatásokkal szemben nem tudsz mit tenni, azok hatalmat nyernek az életed fölött, mint az esı, a forgalmi dugó vagy a földrengés. Így válik a tudattalan belsı döntésed elháríthatatlan külsı körülménnyé. A döntésnek akár cselekvésre, akár magára a gondolkodásra vonatkozik (ami szintén cselekvés egy sajátos formában) mindig van eredménye. Ez az eredmény minden esetben valamilyen következmény, még akkor is, ha ez a következmény elsıre nem teljesen nyilvánvaló. Sajnos a nem tudatos döntéseknél sokkal valószínőbb, hogy a következmény sem nyilvánvaló, ezért a legtöbb ember nem is tulajdonít a nem tudatos döntéseknek nagyobb jelentıséget. A szokásaid, a meggyızıdéseid, beidegzıdéseid legtöbbször ilyen nem tudatos döntések, melyeknek nem tulajdonítasz különösebb jelentıséget. A nem tudatos döntések három nagy csoportba oszthatóak: amikor indulatból cselekszel, amikor az intuíciódra hallgatsz, és amikor a megszokásaid alapján cselekszel. Mindhárom eset egyfajta gondolkodási szokás, ezért közös tırıl fakad: ezek valaha tudatos döntések voltak, de idıvel szokásokká változtak. Példák: Belenézel a visszapillantó tükörbe, mielıtt elindulsz az autóval? Szétnézel, mielıtt átmész egy úttesten? Ezek olyan megszokások, melyek nem tudatos döntések, az életedre mégis óriási hatással vannak. A döntések befektetések, befektetések.
hasonló
értelemben,
mint
a
pénzügyi
A szokásaid, melyeket minden nap követsz ahhoz hasonlatosak, ahogy minden hónapban félreteszel egy bizonyos összeget. Az apró összegek rendszeres befizetésébıl pontosan ugyanúgy keletkezik a nagy befektetés, mint ahogy a mindennap ismételt szokásaid felépítik az életet, amit ma élsz. www.szemleletfejlesztes.hu
19/146.
bodnarszilard
A jó befektetések magas hozammal járnak. A rossz befektetéseken sokat bukhatsz. A múltbeli befektetéseid hozamai határozzák meg azt, hogy most ebben a pillanatban milyen minıségő az életed. Sıt! Múltbeli befektetéseid nem csak, hogy meghatározzák, de korlátok közé is szorítják jelenlegi életedet. Egész egyszerően nem tudsz mást aratni, mint amit vetettél. Ennek legegyszerőbb példája, ha a múltban nem tettél semmi olyasmit, hogy sok pénzed legyen, akkor korlátozottak a lehetıségeid, hogy minden évben Barbadoson tölts két hónapot nyaralással. Természetesen vannak egyéb körülmények, melyek befolyásolják az életedet. Például az, hogy milyen családba születtél, milyen környezetben cseperedtél fel, ért-e súlyos baleset más hibájából, és így tovább. Ezek a dolgok kívül esnek azon a körön, melyet a döntéseiddel befolyásolni tudsz – ugyanakkor vannak módszerek, melyekkel e körülményeket is kezelni lehet – ezekrıl késıbb írok. Egészséges vagy? Akkor ez azt jelenti, hogy a múltban olyan döntéseket hoztál – tudatosan vagy nem tudatosan –, hogy óvod az egészségedet, sportolsz, egészségesen étkezel, tiszta környezetet teremtesz magad körül. Tudatosak ezek a döntések, ha diétába kezdesz, de nem tudatosak akkor, ha például szeretsz takarítani, és meg sem fordul a fejedben, hogy ne tarts rendet. Bárhogyan is jutsz el a döntésekhez, ezek hozama az, hogy most éppen egészségesen éled az életed. Betegeskedı vagy? Ez azt jelenti, hogy a múltban olyan döntéseket hoztál – tudatosan vagy nem tudatosan –, hogy inkább más tevékenységeket részesítesz elınyben. Dohányoztál? Nem sportoltál? Mőkajákat ettél? Ezen sorozatos döntéseid hozama az, hogy most rossz az egészségi állapotod. Jó párkapcsolatban élsz? Vagy rosszban? Elégedett vagy a munkáddal? Vagy nem? Hasonló a helyzet. A múltbeli döntéseid hozama az, amiben most élsz. Fontos következménye a fentieknek, hogy ugyan jelenleg múltbeli döntéseid – „befektetéseid” – hozamaiból élsz, csakhogy ezek túlnyomó része nem volt tudatos. Életed minısége tehát szinte kizárólag a nem tudatos döntéseiden múlik. Ez talán furán hangzik, de igaz. Az anyagi körülményeidet csupán elenyészı mértékben határozza meg, hogy két munkahely közül melyiket választod, sokkal nagyobb hatással vannak erre a gazdálkodási szokásaid, melyek nem tudatosak. A házasságod boldogsága csupán kis mértékben múlik azon, kinek mondod ki az igent, nagyobbrészt azon múlik, milyen nem tudatos szokásaid vannak az érzéseid kommunikálására vagy a konfliktusok kezelésére. No de honnan jönnek ezek a nem tudatos szokások?
www.szemleletfejlesztes.hu
20/146.
bodnarszilard
A szokások keletkezése Amikor megszülettél, akkor minden, az érzékszerveidet érı inger egyforma intenzitással bombázta az elmédet. Annak érdekében, hogy az agyadat ne terhelje le ez a rengeteg információ, különbözı automatizmusokat fejlesztettél ki. Ezek megszőrik a téged érı információözönt, és csak a számodra lényeges dolgokat engedik tovább a tudatodba. Ez a módszer olyannyira hasznosnak bizonyult, hogy az agyad minden területen igyekszik automatizmusokat beiktatni, ahol csak lehet. Ez a helyzet a döntésekkel is. A nem tudatos döntések egyfajta döntési automatizmusok, minták, melyek tehermentesítik az elmédet. Ha tanultál már autót vezetni, akkor tisztában vagy vele, hogy az egy összetett folyamat, melynek során rengeteg dologra kell odafigyelned, és rengeteg döntést kell meghoznod. Gyakorlás segítségével ezeket a döntési folyamatokat szokássá alakíthatod. Ekkor azok felgyorsulnak, automatikussá válnak, miáltal kevésbé terhelik meg az elmédet, és így például akár arra is képes lehetsz, hogy beszélgess autóvezetés közben. Az emberiségnek egész egyszerően nem lenne lehetısége arra, hogy éljen, ha minden embernek minden tevékenységet és cselekedet racionálisan végig kellene gondolnia, mert az túl sok idıt venne igénybe. Ezért kialakultak a gondolkodási szokások, automatizmusok, melyek leegyszerősítik az agyi mőveleteket és kész sablonokat, sémákat adnak azért, hogy tehermentesítsék az agyat. Ez pontosan ugyanúgy mőködik az autóvezetésnél is: képtelenség lenne közlekedni, ha mindenki a tanulóvezetı szintjén lenne. Szerencsére az agyunk minden mőveletet képes „automatizálni”, szokássá alakítani, ezért az autóvezetés miután szokássá vált, azután már nem terheli meg többé az agyat. Ezek az automatizmusok mind szokások valamilyen módon. Minden nem tudatos döntésed valaha tudatos döntés volt, majd idıvel automatizmussá, szokássá változott. A nem tudatos döntéseid legnagyobb része valószínőleg a családi mintákból, gyermekkori tapasztalataidból, vallási illetve társadalmi meggyızıdéseidbıl, barátok, ismerısök, kollégák véleményeibıl, vagy az iskolában Téged ért hatásokból származik. A családoddal való kapcsolatodban, az iskolában, a barátokkal való kapcsolataidban rengeteg döntési helyzet merült fel. Ahogy fejlıdtél egyre több és több döntést kellett hoznod, és ezekbıl egyre több automatizmus, minta, szokás keletkezett. Az automatizmusok mindenképpen hasznosak, hiszen megvédik elmédet a túlterheléstıl, ugyanakkor két veszélyforrást is rejtenek magukban. Az elsı: ha az alapjukat képezı döntés nem kezelte kellıképpen az adott helyzetet, akkor a megszokás sem fogja. A második: a múltban még értelmes és helyénvaló szokásaidnak nem biztos, hogy ma is hasznát veszed, pláne nem tíz, húsz vagy még több év távlatából.
www.szemleletfejlesztes.hu
21/146.
bodnarszilard
A benned kialakult minták, szokások határozzák meg az életed minıségét. Ezek múltbeli tudatos döntéseken alapulnak, ezért meg kell ismerned, hogyan születnek a tudatos döntések. A tudatos döntéseket rövidebb-hosszabb gondolkodási folyamat elızi meg, mely négy szakaszból áll. A négy szakasz egyformán fontos szerepet tölt be a döntésben és minden egyes döntést megelızıen végigfut az elméden akkor is, ha ez olyan gyorsan történik, hogy ebbıl semmit sem észlelsz. Ezek a szakaszok a következık: • • • •
Cél kitőzése Információgyőjtés Lehetıségek vizsgálata A megfelelı alternatíva kiválasztása
Meglepı lehet, de a fenti folyamat végeredménye minden egyes alkalommal a tökéletes döntés. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az elme egy hihetetlenül összetett és hatékony „szerkezet”. Senki nem hülye, nincsenek buta emberek sem. Azt a jelenséget, hogy az életben mégis elıfordulnak hibás döntések a gondolkodást befolyásoló tényezık okozzák. Ezek lehetnek érzelmek, valóságtorzító szokások, elhárító mechanizmusok, és így tovább. Ezek a befolyásoló tényezık az alábbi területeken jelentkezhetnek: • • •
Nem megfelelıen megfogalmazott cél A szükséges információk nem állnak rendelkezésre, hiányosak, esetleg torzak a múltbeli tapasztalatok vagy az aktuális érzelmi állapot miatt Kevesebb lehetıség figyelembevétele, mint amennyi a jó döntéshez szükséges lenne
A folyamat tehát megfelelı döntést ad, ugyanakkor a kívánt célt ezzel a döntéssel mégsem tudod elérni, ha a folyamat nem a megfelelı kiinduló adatokkal dolgozott. Az ebben rejlı – fentebb már említett – veszély az, hogy az egyszer meghozott döntés egy mintát hoz létre, amit hajlamos vagy késıbb ugyanúgy megismételni, akkor is, ha a körülmények csupán részben hasonlatosak az eredeti döntési helyzethez. Ez az eljárás szintén az elméd tehermentesítését szolgálja. Tehát a késıbbiek során ezek a döntések szokásokká alakulhatnak, és így megszőnik felettük a tudatosság kontrollja. Ezzel pedig egy olyan hosszú távú „befektetést” indítasz el, melynek hozamait nem biztos, hogy „élvezni” akarod. Ez a magyarázata annak, hogy vannak emberek, akiknek nyomás alatt nı a teljesítményük, jobban teljesítenek, mint egyébként, és vannak olyanok, akiknek pedig nyomás alatt csökken a teljesítménye, vagy akár teljesen le is blokkolnak. Ez a jelenség azért következik be, mert nyomás alatt nincs sok idı gondolkodni, így az elme hajlamos a rögzült minták, szokások szerint dönteni. Elıtérbe kerülnek az intuitív döntések.
www.szemleletfejlesztes.hu
22/146.
bodnarszilard
Ha ezek a szokások, ezek a döntési minták jók, akkor a teljesítmény nıni fog, hiszen rengeteg agymunkát spórol meg vele az ember. Amennyiben ezek a szokások rosszak, akkor ez rossz döntésekbe fogja belesodorni az illetıt és a teljesítménye ezért leromlik. Ha sikereket akarsz elérni, ha elégedett akarsz lenni, ha jó döntéseket akarsz hozni, akkor törekedned kell arra, hogy tudatos döntéseidbıl kiiktasd a zavaró befolyásoló tényezıket, valamint átalakítsd azokat a nem tudatos döntéseidet, melyek nem szolgálják az elégedettségedet. Az alábbiakban pontosan errıl fogsz olvasni: hogy hogyan tudod a döntési folyamat egyes fázisait a lehetı legjobban végezni.
www.szemleletfejlesztes.hu
23/146.
bodnarszilard
Mi a cél? A jó döntéshez elıször is tudnod kell, mi a jó. A jó az, amit el akarsz érni. A cél szerepe a döntésben az, hogy kijelölje, mi az, amit el akarsz érni, és ezzel egy viszonyítási pontot adjon a döntés eredményességének megállapításához. Az a döntés nem lehet eredményes, amelynek nem ismert a célja. Ha nem tudod, mi a cél, akkor lehetetlen eldönteni, hogy melyik úton juthatsz el oda, vagy hogy eljutottál-e oda egyáltalán. A cél minden mást megelız. Csábító lehet ugyan, hogy az információszerzést tedd az elsı helyre a döntési folyamatban. Hiszen ha nem tudod, hogy mik a lehetıségeid, akkor hogyan is lehetnél képes a célt kijelölni? Csakhogy ez nem így van, és ezt egy példán keresztül mutatom meg. Képzeld el, hogy eltévedtél. Az interneten rendeltél valamit, amit a város egy általad ismeretlen pontján kell átvenni. Elmész oda, átveszed, de visszafele a 2016-os busz helyett véletlenül a 201A-ra szállsz fel. Belemerülsz a vásárolt holmi kicsomagolásába, és mire észbe kapsz, addigra a busz beért a végállomásra és körbenézve úgy találod, hogy fogalmad sincs, merre vagy. Mi a célod? Információt győjteni? Dehogy! A célod, hogy hazajussál. Ehhez szükséged van információra, ez tény, de ez az információ semmit sem befolyásol azon a célon, hogy haza akarsz jutni. Az információszerzés fontos, a hazajutáshoz szükséges tevékenységek között ez az elsı, melyet el kell végezned. De az elsı teendıd nem egyezik meg a céloddal. A cél természetesen al-célokra bontható. Ezt hívják tervezésnek. A tervezéshez is szükség van információkra, így az, hogy információt szerezz lehet egy al-cél. Vannak hosszú távú és vannak rövid távú célok. Vannak célok, melyek nem kívánnak azonnali döntést, és vannak olyanok, melyek sürgetıek. Egy döntés céljának kijelölésénél fontos, hogy minél precízebb legyél, ugyanis ez segít Neked abban, hogy megállapítsd, a döntés mennyire volt „célravezetı”. Példa: lakást szeretnél vásárolni. Ha csak ennyi a célkitőzésed mindenféle további kritérium nélkül, akkor ennek a feltételnek már az elsı apróhirdetés, amit elolvasol meg fog felelni – valószínő viszont, hogy az így vásárolt lakással nem leszel elégedett. Ha a célod az, hogy egy legalább kétszobás, déli fekvéső, gázfőtéses, elsı vagy második emeleti téglaépítéső lakást vásárolj, ami a munkahelyedhez közel, a város egy jól megközelíthetı pontján van, a közelben parkolási lehetıséggel, akkor elég valószínő, hogy nagyon hamar el tudod majd dönteni egy lakásról, hogy egyáltalán érdemes-e megnézni – azaz érdemes-e egyáltalán információt szerezni róla.
www.szemleletfejlesztes.hu
24/146.
bodnarszilard
Pár évvel ezelıtt meghívtak egy házibuliba, mely végül egy igen különös élménnyel ajándékozott meg. Nem a bömbölı zene volt különös, vagy a jókedvően hangoskodó fiatalok, hanem az egyik bulizó. Nem vettem észre rögtön. Megérkezésemet követıen azzal voltam elfoglalva, hogy köszöntem az ismerıseimnek. Miközben jártam-keltem, minduntalan megpillantottam egy 6-7 fıs társaságot, akik egy fura figura körül álldogáltak és a sztorijait hallgatták. Párszor el is mentem mellettük, mire feltőnt, hogy ki az, akit körülvesznek. Meglepıdtem. A résztvevık átlagéletkora 20-24 között lehetett, a sztorizós figura pedig ránézésre is 70 fölött járt már. Teljesen megdöbbentem, mit keres itt egy ilyen meglett korú úr, ezért én is csatlakoztam hallgatóinak táborához. Az idıs úr éppen a háborús élményeit osztotta meg velünk, kifinomult humorral főszerezve. Késıbb áttért a gyerekkorára, azt követıen a házasságairól mesélt. A hallgatóság tagjai idınként cserélıdtek, de mindenki lenyőgözve hallgatta. Az úrnak kellemes stílusa volt, választékosan beszélt, rendszeresen megnevettetett minket, és én nem értettem, mit keres itt. Egy alkalmas pillanatban fel is tettem neki a kérdést, mire elmondta, hogy ı az a bizonyos szomszéd bácsi, aki igyekszik megkeseríteni a fiatalok életét ☺ Itt lakik a szomszédban, és mivel vékonyak a falak, ezért amikor itt házibuli van, ı bizony egyáltalán nem tud aludni. Egy ideig kísérletezett füldugóval, de nem használt. Aztán átjött és megkérte a házigazdát: legyenek csendesebbek, de fütyültek rá. Néhányszor a rendırséget is kihívta, de az sem segített. Ha itt buli volt, ı nem tudott aludni. Végül feltette magának a kérdést, hogy mi is az ı valódi problémája? Kis töprengés után arra jött rá, hogy a valódi problémája nem a hangoskodás, vagy az, hogy nem tud aludni. Továbblépett ezen és rájött: az ı valódi problémája az, hogy nem érzi jól magát. Ekkor pedig feltette a kérdést, hogy mit tudna tenni azért, hogy jól érezze magát? És átjött. Nem azért, hogy rászóljon a bulizókra, hanem hogy megnézze, itt jól tudja-e érezni magát. Azóta ahányszor buli van, ı átjön, beszélget a fiatalokkal és jól érzi magát. Az öregúr felfedezte, hogy a célt kellett helyesen kijelölnie. Hiszen neki nem az alvás volt a célja, mert – mint mondta – ı már idıs és nem kell annyit aludnia, illetve másnap sincsen semmi olyan halaszthatatlan teendıje, ami miatt idıben fel kellene kelnie. Az ı valódi célja az volt, hogy jól szerette volna érezni magát. És erre elég volt csupán egy jó megoldást találnia.
www.szemleletfejlesztes.hu
25/146.
bodnarszilard
A céljaid közvetlen hatással vannak az életed minıségére. Minden döntésednek van célja, akár tudsz róla, akár nem. Ha nem tudsz róla vagy nincsen megfogalmazott célod, akkor nagyon valószínő, hogy a döntésed valaki más céljait fogja szolgálni (rendszerint a fınöködét… ☺), nem pedig a sajátjaidat. Ez az egyik oka annak, hogy nagyon sok ember boldogtalan, aki nincsen tisztában a céljaival. Hogyan is lehetne boldog valaki, akinek a döntései nem a saját, hanem valaki más elégedettségét szolgálják? Ez igaz mind a rövid-, mind a hosszú távú célokra. Ha nincs egy tiszta képed arról, hogyan látod magadat egy év múlva, öt év múlva, tíz év múlva, akkor nagyon valószínő, hogy boldogtalan vagy. Ez fordítva is igaz: ha boldogtalan vagy, akkor nagyon valószínő, hogy nincsen tiszta és világos jövıképed. Látható, hogy a lelkiállapotod szorosan összefügg a hosszú távú céljaiddal. Ha tudod, hogy miért kelsz fel reggel, miért dolgozol napközben; ha tisztában vagy azzal, hogy amit napközben csinálsz, az egészen pontosan hogyan visz közelebb a hosszú távú céljaidhoz, akkor elmondhatod, hogy van értelme az életednek. A célnak motiválnia kell Téged. A cél azért is elız meg minden mást, mert biztosnak kell lenned benne, hogy a célok a sajátjaid, belsı vágyaidat tükrözik, nem pedig a külsı körülmények kényszerítik Rád. A célodnak ambiciózusnak, motiválónak kell lennie. Például ne az legyen a célod, hogy rend legyen, hanem az, hogy öröm legyen ránézni a szobára – ez már egy motiváló cél (természetesen nem mindenkinek, hiszen különbözıek vagyunk ☺). Legyél tisztában azzal, hogy a célod milyen magasabb rendő célt szolgál. Ha jobb autót akarsz, az lehet egy jó cél. Azonban ha azért szeretnél jobb autót, hogy a szomszédok irigykedjenek Rád, akkor láthatod, hogy a magasabb rendő cél nem hordoz semmilyen értéket. A célok adnak értelmet az életednek. Csak akkor lehetsz boldog, ha vannak céljaid, és teszel is értük. Mivel a döntések cselekvésre irányulnak, ezért a célok önmagukban természetesen senkit nem tesznek boldoggá. Céljaid csak akkor boldogítanak, ha dolgozol is a megvalósításukon. A hosszú távú céljaid lebonthatóak közép- és rövid távú célokra, és azok is alcélokra. Ha látod magadat mához számítva tíz év múlva egy általad kívánatos helyzetben, akkor pontosan tudod, hogy ahhoz, hogy ezt elérd, mi mindenre van szükséged, milyen döntéseket kell meghoznod. Milyen munkát szeretnél végezni? Milyen autót szeretnél? Milyen párt akarsz magadnak? Hol szeretnél élni? Vagy az elızı példához kapcsolódóan: milyen lakást szeretnél? Ha látod magad tíz év múlva, akkor könnyedén meghatározhatod azt is, hogy mi a célja a lakásnak. Egész évben ott akarsz lakni vagy csak télen? Befektetésnek szánod vagy státusszimbólumnak? Mőhelyként is akarod
www.szemleletfejlesztes.hu
26/146.
bodnarszilard
használni? Vagy irodának? Vagy stúdiónak? Szeretnéd, hogy a szüleid is ott lakjanak, vagy épp ellenkezıleg, már a gyermekeidre gondolsz közben? Szeretnél nagy házibulikat rendezni? Ha meghatároztad a lakás célját, akkor azzal tulajdonképpen megtetted a legnagyobb lépést a szükséges kritériumok meghatározásához is. A célok kijelöléséhez önismeret szükséges. A jó döntéshez azonban nem csak az szükséges, hogy meghatározd a célt. Az általad meghatározott célnak egybe kell vágnia a Te valódi igényeiddel és prioritásaiddal. Ha szeretnél vidéken lakni, ugyanakkor nem akarsz mindennap kétszer egy órát autózni a belvárosban levı munkahelyedig és vissza, akkor mérlegelned kell a prioritásokat. Mi a fontosabb? Melyik áll elırébb a prioritásokban? Lehet, hogy ez triviálisnak tőnik, de sajnos nem az. Ha vettél valaha életedben bármi olyasmit, amirıl aztán kiderült, hogy a világon semmi szükséged nem volt rá, akkor azt hiszem megérted ennek a fontosságát. Valami, ami fontosnak tőnt a vásárlás pillanatában, késıbb már nem volt az. Rosszul mérted fel saját igényeidet, vagyis az adott pillanatban nem rendelkeztél kellı önismerettel. Jó célokat kizárólag alapos önismeret birtokában lehet kitőzni. Ebédet fızöl magadnak vasárnap, ezért kilátogatsz a közeli piacra. Mit vásárolsz? Csupa olyasmit, amit megeszel. Ha allergiás vagy a gombára, akkor biztosan nem veszel gombát. A rövid távú célok esetén az önismeret viszonylag magától értetıdı együttható a célok kitőzésénél. Nem érzed jól magad egy szórakozóhelyen? Távozol. Nem ízlik az üdítı? Otthagyod. Ám amint hosszabb távú döntést kell hoznod, az önismereted egyre ködösebbé válik és így egyre nehezebben ad támpontot számodra. Ha volt már hosszabb, évekig tartó kapcsolatod, akkor tisztában lehetsz vele, hogy bizony léteznek olyan jelentéktelennek tőnı apróságok, amik hosszú hónapok alatt az ırület határára kergethetnek. A szerelem sok mindent feledtet ugyan Veled – az elején. De késıbb? Talán az is elképzelhetı, hogy ezek miatt az apróságok miatt ért véget a nagy szerelem, s szerettél ki belıle? Ilyenkor két út van. Vagy fejleszted magad, hogy ezeket az apróságokat tolerálni tudd, vagy olyan párt választasz, akiben nincsenek meg ezek az apróságok. Bármelyiket is választod, ahhoz ismét alapos önismeretre van szükséged. Milyen párt szeretnél? Legyen csöndes? Vagy inkább legyen humoros, aki folyton vicceket mesél és kacag? Biztos, hogy ilyet akarsz? Nem leszel rá féltékeny, amikor a társaságban mindenki ıt nézi csillogó szemmel? Ha most az lenne a feladatod, hogy írd össze az elvárt és elkerülendı tulajdonságokat, akkor bizony nehéz dolgod lenne, igaz? Ráadásul sorrendet is fel kell állítanod a tulajdonságok között. Ha találkozol két megfelelı jelölttel, akik közül az egyik csöndes, a másik humoros, akkor mit gondolsz, melyiket választanád?
www.szemleletfejlesztes.hu
27/146.
bodnarszilard
Melyik tulajdonság fontosabb számodra? Voltaképpen ezek nem egymást kizáró tulajdonságok, tehát dönthetsz úgy is, hogy vársz valakire, aki különleges módon egyesíti magában a csendességet és a jó humort, de ha így döntesz – tehát nem kötsz kompromisszumot –, ahhoz is önismeret szükséges (például, hogy elég kitartó vagy-e ıt megkeresni). Ha olyan pénzügyi konstrukciót keresel, ami magas hozammal jár és biztonságos is, akkor az viszont nagy valószínőséggel nem fog menni. Itt már mindenképpen prioritást kell felállítanod, hogy számodra mi a fontosabb: a hozam, vagy a biztonság. Ha ezzel nem vagy tisztában, akkor nagy az esély, hogy rossz döntést hozol: az elsı esetben talán azért fogsz évekig aggódni, vajon nem épp aznap veszted-e el a megtakarított pénzedet, a második esetben pedig talán azért, mert nem keresel annyit, amennyit megkereshettél volna. A csapda az lehet a hosszú távú célok kitőzésében, hogy nem tudod, mik lesznek számodra fontosak mondjuk úgy tíz év múlva. Ez talán azért lehetséges, mert úgy véled, idıvel meg fogsz változni, és azt nem tudhatod, hogy milyen irányban. Tehát ha meghatározol egy hosszú távú célt saját magad számára, akkor pontosabban felmérheted azt is, hogy mik lesznek az elvárásaid tetszıleges távon. Ezáltal jobban fel tudod majd mérni a jövıbeli igényeidet is. Ha tisztázod magadban, hogy mit is szeretnél elérni, akkor az támpontot nyújt ahhoz is, hogy milyen lépéseken keresztül érheted azt el. A jó célok figyelembe veszik az összefüggéseket. Ha valakinek az a célja, hogy elkerülje az öregedéssel járó fájdalmakat, betegségeket, és fiatalon meg szeretne élni minden élményt, amit ezen a világon csak meg lehet élni, akkor a gyors élet, az állandó bulizás, a drogok és élvezeti cikkek állandó használata, a partikra járkálás egy jó döntés számára. Viszont ez a cél nem veszi figyelembe az összefüggéseket. Nincs tekintettel például a család érzéseire, hogy ez az életcél milyen reakciókat vált ki a szüleibıl, vagy milyen érzés lesz számukra, amikor ott kell majd állniuk gyermekük temetésén? Ez a cél nem ad választ arra, hogy mit tud ı adni a társadalomnak, csak azt jelöli ki, mi az, amit ı el tud venni abból, amit a társadalom nyújt. A jó cél figyelembe veszi a többi embert, a környezetet is. Létezik egy angol kifejezés erre: win-win, azaz nyertes-nyertes. A jó cél megfogalmazásában fontos szempont, hogy minden résztvevı számára a lehetı legnagyobb nyereséget adja. Láthatod, hogy életed fı céljából származik minden más célod: a pénzügyi céljaid, a karrier céljaid, a párkapcsolatod célja, stb. Ezek mind összefüggések, melyeket figyelembe kell venned az életcélod megfogalmazásánál. Ha bármelyik célod olyan, ami nem ad értéket másoknak, akkor nagyon valószínő, hogy azt csak roppant nehézségek árán tudod elérni – már csak azért is, mert az önzı célokhoz nehéz segítıket találnod.
www.szemleletfejlesztes.hu
28/146.
bodnarszilard
A jó célok pozitívak. Ha tisztaságot szeretnél az egészen más cél, mintha el akarod kerülni a koszt. Ha sikeres akarsz lenni az egészen más cél, mintha el akarod kerülni a kudarcot. Ha a cél megfogalmazásában arra koncentrálsz, mi az amit el akarsz kerülni, akkor az nem fog téged elıre vinni, és ráadásul az ilyen cél rendszerint arra sem ad támpontot, hogy mikor éred el. A negatív, valamit elkerülni szándékozó célokat jellemzıen a félelem motiválja. Olyan helyen akarsz parkolni, ahol nem törik fel az autódat, vagy inkább olyan helyen, ahol könnyen megtalálod és biztonságban van? A célok pozitív megfogalmazása az egyik legnagyobb segítség abban, hogy a döntéseidet befolyásoló, múltban kialakult szokásaid (automatizmusaid) negatív hatását megszüntesd. A jó célok teremtenek. Amint azt érintettem már, a gondolkodás egy olyan eszköz, amely biztosítja számodra a kellemes közérzetet. A cél – általánosan megfogalmazva – szintén egy eszköz, mégpedig annak eszköze, hogy a környezeted, a körülötted lévı világ több legyen, mint eddig volt. Konkrét példa: amikor reggel befőzöd a cipıdet, akkor annak célja, hogy biztonságot teremts. A Te világod a cipı helyes befőzésével biztonságosabbá válik: nem fog kifőzıdni, tartani fogja a lábadat, nem fogsz a főzıben elbotlani. Ez ugyan persze csak egy apróság, de az igazán ambiciózus célok is csak akkor lehetnek jó célok, ha teremtenek, ha adnak valamit a világnak vagy a többi embernek. Henry Ford a személyes szabadságot teremtette meg azzal, hogy lehetıvé tette, hogy átlagos körülmények között élı emberek is autót vásárolhassanak. Thomas Edison az olcsó fényt teremtette meg az izzólámpa feltalálásával. A jó célkitőzés elengedhetetlen az eredményes döntéshez. Ezért a jó célok kitőzését mindenképpen érdemes gyakorolni, sıt, az is egy cél lehet, hogy jó célokat tőzz ki. Ehhez készülj fel a fentiek szerint. A cél meghatározásának szokása a kiemelkedıen sikeres emberek gondolkodásában az elsı lépés.
Szombat révén az ország nagy része éppen lottó-lázban égett, én pedig aznap este egy kisebb társasággal vacsoráztam. A vacsora alatti beszélgetés közben természetesen szóba került az akkor éppen kétmilliárdos nagyságrendő lottónyeremény. Miközben a körülöttünk lévık harsány nevetgélés közepette osztották meg egymással a képtelenebbnél képtelenebb ötleteiket azzal kapcsolatban, ık mire költenék a lottónyereményüket, én megkérdeztem a mellettem ülı fiatal srácot, ı mit kezdene a nyereménnyel? A válasza így hangzott: -Semmi különöset. Vennék egy nagyobb házat és egy jó autót, de egyébként pontosan ugyanúgy bejárnék dolgozni, mint eddig.
www.szemleletfejlesztes.hu
29/146.
bodnarszilard
Erre rögtön felfigyeltem. Ezt a fajta választ lehet akár a szerénység jelének tekinteni, vagy akár a visszafogottságnak, de valójában nem errıl van szó. Ez a válasz a célok hiányának a jele. További kérdéseimre adott válaszaiból kiderült, hogy egyébként nincsen különösebben megelégedve a munkahelyével, sıt. De mindennek ellenére úgy gondolta, hogy bármennyi pénze lenne is, az nem segítené hozzá, hogy jobb munkahelyet találjon. Ennek hallatán Gabriel García Márquez Szerelem kolera idején címő könyvében olvasott egyik sor jutott eszembe, ami így hangzott: „Nem vagyok gazdag. Én egy szegény ember vagyok, akinek sok pénze van, és a kettı nem ugyanaz.” Valóban nem az. A gazdagság fejben dıl el. A szegényeket és a gazdagokat, a sikereseket és a kevésbé sikereseket csupán a gondolkodásuk különbözteti meg egymástól, és ez semmilyen vagyontól vagy más egyéb körülménytıl nem függ. Lehet valakinek sok pénze, milliárdos lottónyereménye, de a gondolkodása ettıl még nem változik meg. Lehet, hogy egy gazdag ember elveszíti a teljes vagyonát, és fejben mégis gazdag marad. A sikeresek azért sikeresek és elégedettek, azért képesek jó döntéseket hozni, mert alkalmazzák a jó döntések alapelveit. Akár tudatos ez, akár nem, ık szokásukká tették ezen alapelvek alkalmazását. Az átlagos emberek azért nem érnek el kiemelkedı sikereket, mert a kialakult gondolkodási szokásaik nem segítik ıket hozzá a jó döntésekhez.
www.szemleletfejlesztes.hu
30/146.
bodnarszilard
Tények és vélemények A célok kitőzését az információszerzés követi. Ezek az információk lehet, hogy már a birtokodban vannak, de az is lehet, hogy meg kell ıket szerezned. Ezek az információk lehetnek emlékek, érzések, tapasztalatok, benyomások is, de leggyakrabban egyértelmően meghatározható tényekrıl van szó. Minél jobb minıségő információk állnak rendelkezésedre a döntéshez, annál jobb döntést tudsz hozni, ezért kritikus, hogy ezek az információk hitelesek legyenek.
Egyik ügyfelemmel esett meg az alábbi történet. Egy reggel, mikor felébredt, eszébe jutott valami a munkájával kapcsolatban, amire elızı nap elfelejtette felhívni a fınökének a figyelmét. Ez azért volt kritikus, mert aznap reggel a fınöke éppen egy ügyfél-prezentációt tartott, és ehhez bizony nélkülözhetetlen lett volna az elfelejtett információ. Ezért azonnal kiugrott az ágyból és felhívta a fınökét. Csakhogy az nem vette fel a telefont. Elhatározta, hogy újra megpróbálja késıbb. És ha már ilyen korán felkelt, hát beindította a reggeli rutint: reggelikészítés, kávéfızés… ekkor megcsörrent a telefon: a fınöke hívta vissza. Felvette, és egy gyors köszönés után belekezdett a probléma ecsetelésébe. Ebben a pillanatban azonban megjelent a konyhában a barátnıje meglehetısen morcos arckifejezéssel, és a következı kérdést tette fel: -Hogy mer a fınököd idetelefonálni kora reggel? A kérdés hangnemétıl megfagyott a vér ügyfelem ereiben. „Miért csinálta ezt?” – kérdezte tılem késıbb. Ügyfelem barátnıjének van egy pontos képe arról, hogy hol húzódnak az ı magánszférájuk határai. Ezen határokat az önvédelmi reflexek védik, teljesen automatikusan. Ennek megfelelıen amikor a barátnı úgy érezte, hogy ezeket a határokat valaki megsértette, akkor az egy automatikus (és természetes) önvédelmi reakciót indított el benne. A kulcsszó az, hogy úgy érezte. Önvédelem esetén a cél egyértelmő. Ami a fenti esetben kimaradt, az a következı lépés: a tények feltárása, azaz annak megállapítása, hogy valóban betolakodott-e a fınök a magánszférájukba. Amennyiben a tájékozódás a tények iránt megtörtént volna – és ezzel kiderült volna, hogy a feltételezett incidens meg sem történt –, úgy ügyfelem barátnıje rájöhetett volna, hogy „téves riasztás” történt. A tények ismeretének hiánya szinte minden esetben rossz döntésekhez vezet. Ha két fél különbözıképpen értelmezi a körülöttük lévı valóság tényeit, akkor az sajnos gyakran félreértésekhez, vagy akár családi vitához is vezet, ami szintén nem jó döntés.
www.szemleletfejlesztes.hu
31/146.
bodnarszilard
Fontos tudnod – és a fenti példából is ezt láthatod –, hogy ez az a szakasza a döntési folyamatnak, mely a legsérülékenyebb. A döntéseidet befolyásoló tényezık ebben az információszerzési szakaszban kapják a legnagyobb szerepet. A jó célok legtöbb esetben ebben a szakaszban siklanak vakvágányra, és ez egész egyszerően azért fordulhat elı, mert nem jó minıségő információk alapján történik a döntési folyamat. A jó döntéshez a valóság ismerete szükséges, ehhez pedig a tények ismeretére van szükség. A jó döntéshez a valóság ismerete szükséges. Réges-régen hallottam ezt a Jean viccet: -Jean, mi volt ez a csörömpölés? -Egy autó befordult a mellékutcába, uram. -És miért csörömpölt? -Mert nem volt mellékutca, uram. Sajnos nap, mint nap megtörténik sok emberrel, hogy olyasmit választ, ami egyáltalán nem, vagy nem az általa ismert/feltételezett módon létezik a valóságban. Az elmédben kialakult automatizmusok feldolgozzák és megszőrik a világból érkezı impulzusokat, és a továbbiakban ez a feldolgozott és megszőrt információ jelenti számodra a valóságot. Semmilyen garancia nincs azonban arra, hogy ezek a megszőrt információk továbbra is a tényleges valóságot reprezentálják, és külsı visszajelzések nélkül ezt nem is fogod megtudni. Sajnos gyakori eset, hogy azokat a visszajelzéseket, melyekkel ellenırizhetnéd, hogy mi is a valóság ezek a szőrık ugyanúgy eltorzítják, mint az eredeti impulzust, és ez egy „22-es csapdája” helyzetet teremthet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy viselsz egy szemüveget, ami olyan speciálisan torzítja el a valóságot, hogy mellékutcát látsz ott, ahol valójában csak fal van, vagy akár jó üzleti lehetıséget látsz ott, ahol az nincs, jó párkapcsolatot látsz ott, ahol az nincs. Viszont ha – a csak általad látni vélt – mellékutcán befordulsz, akkor összetöröd az autót, esetleg magadat. Ha megnézed a térképen a kérdéses utcát, elıfordulhat, hogy a szemüveged a térképen is mellékutcát láttad veled. Sajnos vagy sem, de a fejedben lévı térkép nem a valóság, bármilyen kényelmes is ezt hinned, vagy bármennyire is valóságosnak tőnik számodra a fejedben lévı térkép. Ha a fejedben hordott mentális térképeden a torzítások nagy mértéket öltenek, akkor azok nemhogy a sikereidet képesek megakadályozni, de akár azt is, hogy egyáltalán képes legyél a boldogságra – hiszen folyton olyan mellékutcákba akarsz majd befordulni, melyek nem is léteznek. Ezek az óriási mértékő torzítások rendszerint olyan nem hétköznapi körülmények hatására alakulnak ki, melyek nagy érzelmi megrázkódtatással járnak. Ilyen lehet például a szülık válása gyerekkorban, súlyos szerelmi csalódás, egy romboló
www.szemleletfejlesztes.hu
32/146.
bodnarszilard
hatású („energiavámpír”) személlyel fenntartott hosszabb (pár)kapcsolat, közeli hozzátartozó vagy barát halála. Amennyiben ezek a szőrık átlagos szinten mőködnek, akkor egy kis odafigyeléssel ki lehet iktatni a zavaró, torzító hatásukat a döntési folyamatból. Ennek érdekében meg kell ismerned azt, hogy melyek ezek a leggyakoribb torzítók, és hogy hogyan torzítják el a valóságot, a tényeket. Általánosítás Amikor általánosítasz, akkor kevés számú – olykor csupán egyetlen – esetbıl vonsz le messzemenı, általános érvényő következtetést. Példák: • „Én már próbáltam párszor és nem ment… biztos most sem menne…” • „Minden férfi szemét!” Hiedelmek Bizony a hiedelmeid is – mint az általánosítás egy formája – gondolkodási szokások. Kényelmesebb egy hiedelmet elıragadni az elmédbıl, mint végiggondolni az aktuális helyzetet és értelmezni azt. Ezért a kényelemért persze óriási árat fizetsz, ha a hiedelmeid pontatlanok. Hihetsz például abban, hogy a világon minden fekete vagy fehér. Ennek a hiedelemnek számtalan következménye van, és egyik sem felel meg a valóságnak. Ilyen következmény az, hogy a világban csak vesztesek és nyertesek léteznek, vagy épp az, hogy vagy jól csináljuk vagy sehogy. Ezek a korlátozó hiedelmek. Természetesen hihetsz akár abban is, hogy minden ember más és más, ami már jobban közelít a valósághoz. Ezek a megerısítı hiedelmek. Nagyítás Az általánosítás egy speciális esete, amikor bármely apró dolgot képes vagy kiemelni a környezetébıl és felnagyítani, sıt, akár a világvége elıjelének is tekinteni. Példák: • „Azért fogjuk lekésni a filmet, mert még mindig a fürdıszobában vacakolsz! Akár ki is dobhatjuk a jegyeket!” • „Nem hívtál fel egy órája, engem meg már a szívroham kerülgetett, hogy mi történhetett!” Gondolatolvasás Ez akkor következik be, amikor öntudatlanul vagy megszokásból okokat gyártasz mások viselkedésének magyarázatára, persze anélkül, hogy ténylegesen bármit is tudnál az illetı viselkedésének valódi okairól. Példák: • „Rámosolyogtam erre a régi osztálytársamra a metrón, de nem reagált rá… Biztos utál.” • „Az az eladó elfordította a fejét… direkt úgy tesz, mintha észre sem vett volna.”
www.szemleletfejlesztes.hu
33/146.
bodnarszilard
Önvédelem Az önvédelem túlmőködésének hatására ártatlan mondatokat, kérdéseket úgy értelmezel, mintha az támadás lenne, vagy legalábbis annak elıjele. Ezért aztán – teljesen logikusan – védekezésbe, magyarázkodásba kezdesz, ami rosszabb esetben akár igen heves is lehet. Példák: • Autóban: -Mennyi az idı? -Megyek olyan gyorsan, ahogy csak lehet, nem látod?! • Otthon: -Merre találom a telefon töltıjét? -Én nem tettem el! Ezek a gondolkodási szokásaid, automatizmusaid persze nem csak a másokkal való kommunikációdat befolyásolják. Ezek a szokások mély nyomot hagyhatnak a viselkedésedben, a döntéseidben, és ezáltal az életed minıségében. Ha egy kockázatot hajlamos vagy felnagyítani, akkor logikus hogy el akarod kerülni, hiszen a jó döntés ekkor számodra a hatalmas kockázat elkerülése. Természetesen ezzel lehet, hogy éppen egy olyan lehetıségtıl fosztod meg magad, amely pozitív hatással lehetne az életed minıségére, mert a kockázat valójában csupán csekély, és ha Te a kockázatnak nem az eltúlzott, hanem a valóságos mértékét látnád, akkor egészen másképp döntenél. Elhárító mechanizmusok Az elhárító mechanizmusok arra hivatottak, hogy megvédjék az elméd épségét. Ezek akkor lépnek mőködésbe, amikor a tudatodba két ellentétes tapasztalat kerül, és ezt a két ellentétes tapasztalatot fel kell oldanod. Ekkor egy többlépcsıs folyamat zajlik le, melyet szörnyő szaknyelven úgy neveznek, hogy a kognitív disszonancia redukciója (szerintem ezt a kifejezést ne is jegyezd meg ☺). Ez a folyamat – noha hozzátartozik az elméd természetes mőködéséhez – kifejezetten torzítja a valóságot és gyakran oka a rossz döntéseknek. Elsı lépésben a feloldás során az elméd megpróbálja megváltoztatni a tényeket („Ilyesmirıl nem is beszéltünk a telefonban!”). Ha ez nem sikerül vagy nem lehetséges, akkor a következı lépésben a véleményeden igyekszik változtatni („Én mindig is amellett voltam, hogy el kellene mennünk orvoshoz!”). Amennyiben ez sem lehetséges, akkor a következı lépésben az érzéseidet próbálja megváltoztatni („Nem vagyok, és nem is voltam beléd szerelmes soha!”). Ha ez is akadályba ütközik, akkor következnek az elhárító mechanizmusok. Ez a folyamat az oka a számtalan „Nem azt mondtad!”, „Nem azt mondtam!”, „Nem úgy volt!” típusú megállapításnak. Ezek nem csak a konfliktusgeneráló szerepük miatt okozhatnak súlyos problémákat, hanem azért is, mert megakadályozzák számodra a valóság tényleges ismeretét, így a jó döntés lehetıségét is.
www.szemleletfejlesztes.hu
34/146.
bodnarszilard
Néhány elhárító mechanizmus a leggyakoribbak közül: •
•
•
Tagadás A tagadás a zavaró tapasztalat megtagadása, eljelentéktelenítése. Akkor alkalmazod, amikor túl kellemetlen vagy fájdalmas lenne szembenézni a valósággal, ezért egyszerően letagadod a tapasztalat létezését. Jellemzı, hogy ha valaki ezt a tapasztalatodat késıbb szóba hozza, azt igazságtalan vádként kezeled, és valószínőleg dühös leszel tıle. Projekció Amikor a saját rossznak ítélt tulajdonságaiddal nem akarsz szembenézni, akkor igyekszel ezeket elfojtani. Csakhogy ez a fajta elfojtás nem lehet sikeres, és nem is vezet eredményre, ezért ezek úgy törnek felszínre, hogy másokban véled meglátni ıket. Racionalizáció A racionalizálás azt jelenti, hogy igyekszel úgy feltüntetni a döntésedet, mintha az logikus, racionális lenne. Ez egyfajta önáltatás. Különösen gyakori olyan helyzetekben, amikor saját magaddal szemben valamiféle negatív következtetést kellene levonnod, és hogy ne kelljen ezzel a ténnyel szembenézned, ezért eltorzítod a valóságot: utólag keresel egy jó és logikus indokot a döntésedre, mellyel az igazi okot elrejtheted.
A kognitív disszonanciát az ellentétes, feloldhatatlan tapasztalataid okozzák. Hogyan keletkeznek ezek az ellentmondások? Például úgy, ha van egy olyan világnézeted, ami ellentétessé válik a tapasztalataiddal. Példa: hőséges típusként tekintesz magadra, de valahogy mégis megbotlasz és megcsalod a partneredet. Ezt letagadhatod magadban. Vagy elfojthatod, és egyszer csak azon kapod magad, hogy elkezdesz rá féltékenykedni, kivetítve rá a saját hőtlenségedet. Vagy megmagyarázhatod magadnak, hogy tulajdonképp meg is érdemelte, mert nem szeret téged. Más példa: úgy gondolod, hogy Te egy remek fınök vagy. Ellenben szokásod, hogy folyton hibát keresel mindenkinek a munkájában. Beosztottaidat ez annyira idegesíti, hogy sorra mondanak fel. Nem vagy képes elérni az eredményeket, amiket várnak Tıled. Ezt például racionalizálással remekül tudod kezelni: levonhatod a következtetést, hogy a munkavállalók mind link alakok, akik nem értenek semmihez. Meg is magyarázhatod a saját felettesednek, hogy amíg ilyen emberekkel vagy kénytelen dolgozni, addig ne is várjon Tıled semmilyen eredményt, bármilyen remek fınök is vagy Te. Bármelyik elhárító mechanizmusod is lép mőködésbe, mindegyik rontja a tisztánlátásodat. Így fordulhat elı például, hogy elkezdesz féltékenykedni, ami egy korrekt döntés lehet a rendelkezésre álló „információk” tükrében, de csupán azért, mert azok az információk torzak (a párodra vetíted a saját hőtlenségedet).
www.szemleletfejlesztes.hu
35/146.
bodnarszilard
Kudarcelkerülés Kísérletekkel bizonyították, hogy az emberek hajlamosak túlértékelni a fájdalmat az örömhöz képest egy körülbelül két és félszeres szorzóval. Ez azt jelenti, hogy 10000 forint elvesztése okoz körülbelül akkora fájdalmat, mint amekkora örömet jelent 25000 forint megnyerése. Ennek hatása az, hogy a fájdalom elkerülése sokkal hangsúlyosabbá válik a döntési folyamatban. Lehet, hogy szívesebben mész el egy pocsék buliba, mintsem hogy otthon maradj, mert az otthonmaradás és egyedüllét unalma két és félszeres szorzóval kerül bele a mérleg egyik serpenyıjébe, mint a másik serpenyıbe az, hogy a buliban éppen csak nem fogod magad rosszul érezni. A tények felismerése A fenti automatizmusok torzító hatása elkerülhetı, ha döntéseidben elkülönítve kezeled a tényeket és a tények értelmezését. Láthatod, hogy a fentiekben felsorolt valamennyi torzító hatás a körülötted lévı valóság valamely értelmezésébıl fakad, ezért a recept egyszerő: hagyd abba a tények értelmezését. Válaszd külön a tényeket a véleményektıl! Ha valakitıl hallasz valamit, aminek a forrása ismeretlen, akkor tekintsd véleménynek, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezıje. Példák: • Kollégád késett a munka leadásával. Mi a tény? Kollégád késett a munka leadásával. Mi a vélemény? Például az, ha ezt úgy értelmezed, hogy ki akart tolni veled, vagy úgy, hogy hülye a fınök mert ennyi munkát ad nektek, vagy úgy, hogy az ügyfél szándékosan bele akarja sodorni a céget egy kártérítési perbe. • Összetörtél egy vázát a boltban. Mi a tény? Összetörtél egy vázát a boltban. Mi a vélemény? Például az, ha ezt úgy értelmezed, hogy béna vagy, vagy úgy, hogy rossz helyen volt a váza, vagy esetleg úgy, hogy hülyék voltak az eladók mert oda tették. Visszatérve a kognitív disszonanciánál említett két példához: ha megcsaltad a párodat, akkor a tény az, hogy hőtlen vagy, a vélemény pedig az, hogy hőséges típus vagy. Ha leszúrod a beosztottaidat, akkor a tény az, hogy nem alkalmazol hatékony kommunikációt a beosztottakkal szemben, a vélemény pedig az, hogy remek fınök vagy. Amint szembenézel azzal, hogy a tények és a vélemények nincsenek összhangban, lehetıséged nyílik arra, hogy jó döntést hozzál. Persze a véleményed mindettıl függetlenül is lehet helyes. Elképzelhetı, hogy az eladók a boltban nem voltak elırelátók, és balesetveszélyes helyre tették a vázát. Csakhogy ennek ellenırzéséhez újabb tények ismeretére van szükség. Például a fınököd mogorván szól hozzád reggel. Ha a „gondolatolvasó” automatizmusod beindul, akkor akár már a közeli kirúgásodat is vizionálhatod. A gyakorlatban viszont tényekre van szükséged ahhoz, hogy megállapítsd mi történt vele – feltéve hogy érdekel. Lehet, hogy beteg lett a kisfia. Lehet, hogy tilosban parkolt és kapott egy mikuláscsomagot.
www.szemleletfejlesztes.hu
36/146.
bodnarszilard
A fentiekbıl láthattad, de külön is kiemelem, hogy a rossz érzéseidért legnagyobbrészt a véleményeid felelısek. Nyilván pocsék érzés, ha a fınököd vagy a régi osztálytársad utál, rossz érzés lehet az is, ha minden férfi szemét (vagy ha ugyanennek a megállapításnak a szalonképtelen nıi változatában hiszel), vagy ha a munkavállalók mind link alakok, de ezek nem tények: ezek a Te véleményeid. A rossz érzéseidet, boldogtalanságodat Te okozod saját magadnak azzal, ha olyan vélemények alapján hozol döntéseket, melyek ısrégi automatizmusaid sajátos értelmezései a valóságról. Ha gyakran neheztelsz a világra (esetleg kiemelten néhány személyre), ha a dolgok összeesküdtek ellened, akkor – nem biztos, de elég nagy az esély rá, hogy – a valóságról alkotott torz véleményeidbıl alkottál magadnak egy saját, „külön bejáratú” világot. Ha a valóság tényleg ilyen lenne, akkor nem létezhetnének benne boldog emberek, sikeres emberek – ideje tehát visszatérned saját „külön bejáratú” világodból a tények birodalmába! Természetesen nincsen szó arról, hogy minden vélemény rossz lenne. Nem minden vélemény torzít. Vannak semleges vélemények is, és ezek roppant hasznosak. Semleges véleményeket kell megfogalmaznod akkor, ha például tanácsot adsz vagy értékelsz. Ugyanezeket a semleges véleményeket kell megfogalmaznod saját magadnak a döntéseidben is, ha nem áll rendelkezésedre a szükséges mennyiségő tény. Fontos megjegyezned, hogy a kudarc sem tény, hanem egy vélemény, másképp fogalmazva a tény értelmezése. Ha volt egy célod és azt nem érted el, akkor a tény az, hogy a célodat azzal a konkrét módszerrel, amivel megközelítetted nem érted el. Ez egy visszajelzés a valóságból. Ezt lehet elemezni. Az elemzés fényében lehet újabb, reálisabb célt kitőzni, vagy módosítani a cél elérésének módszerén, határidején. Képzelj el egy tizenkilencedik századi gızmozdonyon szolgálatot teljesítı főtıt. A főtı célja, hogy a kazán megfelelı nyomású gızt állítson elı. Ha nem elég nagy a nyomás, akkor szenet kell lapátolnia, ha túl nagy, akkor egy szelepen ki kell engednie a felesleges gızt. Ha a mutató kitér a megadott céltartományból az nem kudarc számára, hanem visszajelzés. Az ı eszközei arra, hogy a céltartományban tartsa a mutatót a lapátolás és a gızkieresztés. Képzeld el azt, milyen lenne, ha ez a mozdonyfőtı minden alkalommal, amikor a mutató kicsúszik valamelyik irányba, akkor azt személyes kudarcként élné meg! Úgy vélem, egy Budapest-Hatvan távolságon idegösszeroppanást kapna szegény… A másik fontos tanulságát a példának akkor tudod levonni, ha végiggondolod, mi történik akkor, amikor a főtı érzékelése „túlmőködik”.
www.szemleletfejlesztes.hu
37/146.
bodnarszilard
Például mi történik akkor, ha úgy látja, a mutató már „túlságosan” megközelítette a piros tartományt, ezért a kelleténél sokkal több gızt enged ki? Ezzel a szükségesnél jobban lecsökkenti a nyomást, és ezt követıen több szenet kell a kazánba pakolnia. Így a szén hamarabb elfogy – és a főtı is jobba elfárad. Természetesen a másik oldal túlmőködése is ugyanehhez vezet, vagyis amikor a kelleténél több szenet pakol a kazánba abban az esetben, ha éppen úgy látja, hogy „túlságosan” leesett a nyomás. A mellékhatása annak a jelenségnek, hogy a főtı érzékelése túlmőködik az, hogy a nyomás nem lesz egyenletes a kazánban, hanem összevissza fog ingadozni a két véglet között. Ez a berendezéseket is jobban igénybe veszi, nem csak a főtı idegrendszerét. Ez a jelenség az oka annak, amikor valaki egyre inkább instabillá válik érzelmileg, vagy akár anyagilag is. Amikor valaki az életének eseményeit túlreagálja, mert a valóság helyett annak értelmezése alapján dönt és cselekszik, akkor ugyanez játszódik le benne, és elindul az instabilitás felé. Lehet, hogy ez az út évekig tart, de az eredménye mindenképpen egy nagyon alacsony minıségő élet. Ez az instabilitás ráadásul nagyon kimerítı, és sokkal több energiát emészt fel, mint amennyi egyébként egy érzelmileg, anyagilag stabil élethez szükséges lenne. Ugyanúgy, ahogy a mozdony esetében is több szénre van szükség, az embernek is több energiára van szüksége ahhoz, ha ilyen instabil körülmények között próbál élni. Ez legtöbbször a fáradtságban, letargiában, kiégettségben érhetı tetten. Mindez az instabilitás megelızhetı azzal, ha a tényekre koncentrálsz a véleményeid, a tények értelmezése helyett. Ezzel nem csak stabilabbá teheted az életedet, hanem sokkal több energiád is lesz a mindennapokra. Az érzelmek szerepe Ahogy fentebb írtam az érzelmeid nagy része a tények értelmezésébıl származik. A főtı akkor kap idegbajt, ha elkezdi a saját szája íze szerint értelmezni a mőszer visszajelzéseit például olyan módon, hogy ı béna vagy ügyetlen. Amikor ezek az értelmezések érzelmeket hoznak létre benned, akkor fontos észrevenned, hogy ezek nem kívülrıl jönnek, hanem bizony belülrıl. Amikor érzelmek kerülnek a képbe, akkor azok elterelik a figyelmedet a tényekrıl. Az agyunk felépítése gyakorlatilag megegyezik a másfél millió évvel ezelıtt élt ıseink agyának felépítésével, akiknek – jelenlegi tudomásunk szerint – nem voltak gondolkodási sémái, ehelyett az érzelmei, benyomásai határozták meg a viselkedését (az állatokhoz hasonlóan). Erre a szerkezetre épültek rá a kifinomult gondolkodási mintázatok az elmúlt körülbelül negyvenezer év alatt. Ez a fejlıdés evolúciós skálán mérve nagyon csekély, ezért az érzelmek az agyban nagyobb szerepet töltenek be, jobban áthatják, mint az érvek.
www.szemleletfejlesztes.hu
38/146.
bodnarszilard
Az érzelmeid természetesen nem teszik lehetetlenné, hogy a tényekre koncentrálj. Az érzelmek körülbelül olyanok az agynak, mint a cukorka és a fızelék a gyerekeknek: inkább a cukorkát választják a fızelék helyett, hiába egészséges a fızelék. Az agy is így mőködik, mert így van „összerakva”: ha épp átélsz valamilyen érzelmet, akkor az agyad szívesebben adja át magát annak (akármilyen negatív is az), mintsem hogy a tényekkel illetve a valódi világgal foglalkozzon. Mint azt említettem korábban, a kellemes érzések átélése az egyik legfontosabb – tudatos vagy öntudatlan – cél az életben. Ezért semmi esetre sem hasznos, ha érzéseket nyomsz el magadban. Ráadásul a pozitív érzelmek erejét az adja, hogy vannak negatív érzelmek is. Ha sohasem élsz át negatív érzelmeket, akkor a pozitív érzelmeket nem fogod tudni értékelni. Érzelmeidet kezeld a helyükön. Legyél vele tisztában, hogy fontos, sıt, kiemelkedıen fontos szerepük van az életedben – de koncentrálj a tényekre. Csak azért, mert épp remegsz a féltékenységtıl, vagy fülig szerelmes vagy, netán felrobbansz a dühtıl, vagy repesel a boldogságtól, nos, mindezektıl függetlenül képes vagy tisztán látni a helyzetet. Legyél vele tisztában, hogy nem kényelmes az érzelmektıl függetlenül vizsgálni a világot. Az érzelmek elterelik a figyelmedet. Ez normális. Így mőködik az agyad. Fontos, hogy nem kell lemondanod az érzéseidrıl, nem kell elnyomnod ıket, mert képes vagy arra, hogy érzelmeiddel együtt is olyannak lásd a valóságot, amilyen az valójában. Ráadásul érzéseid túlnyomó részét a valóságról alkotott véleményeid hozzák létre. Tehát ha abbahagyod a valóság értelmezését akkor érzéseket sem kell többé elnyomnod magadban. Az élmények korlátozottsága Gyakori csapda, ha a saját élményeidet általános érvényő igazságként kezeled. Ha vettél egyszer egy Nokia telefont ami egy hét múlva elromlott, és ennek következtében több mint egy hónapig járkáltál a szervizbe, ahol persze nehézkes volt az ügyintézés, akkor ez aktiválhatta elméd kudarcelkerülı mechanizmusait. Ekkor a saját élményed sokszorosan felnagyítva fog szerepet játszani a döntésedben akkor, amikor legközelebb telefont vásárolsz. Akkor is, ha a statisztikák azt mutatják, hogy minden százezer eladott Nokia telefonból csupán hatvannal van probléma. A „minden férfi szemét” típusú nézetekkel is hasonló a helyzet. Vagy ha „a parkolóban soha nincs hely”. Ki tudod alakítani azokat a helyes nézeteket a telefonkészülékekkel, az ellenkezı nemmel és a parkolók foglaltságával kapcsolatban, melyek közelebb állnak a valósághoz, és ehhez semmi másra nincs szükséged, csupán a tényekre kell koncentrálnod. A helyzet rendszerint az, hogy a Te élményeid csupán Rád korlátozódnak, ezért a tény az, hogy a Te élményed csupán egy a sok közül. És emiatt pontosan ilyen súllyal is kell figyelembe venned.
www.szemleletfejlesztes.hu
39/146.
bodnarszilard
Ennek a csapdának a másik oldala, hogy jó döntéseidet hajlamos vagy a szerencsének tulajdonítani, ami megnehezíti egy pozitív minta tudatos kialakítását. Az intuíció Az intuíció az a jelenség, amikor elméd a tényeket oly sebesen dolgozza fel, hogy magát a feldolgozási folyamatot nem is észleled. Az elméd a másodperc törtrésze alatt képes helyes következtetést levonni szinte felfoghatatlan mennyiségő információból – és ezt a javadra fordítani. Ha gyakorlod, hogy gondolkodásodat a tényekre alapozd, akkor azzal elkezded megtisztítani az elmédet az ott évek alatt felhalmozódott hiedelmektıl, paradigmáktól, véleményektıl. Ezzel a nagytakarítással megkönnyíted elméd számára, hogy ezen az intuitív módon mőködjön. Így egyre gyakrabban fogod tapasztalni az intuitív gondolkodás jelenségét, egyre többet fogod élvezni az elınyeit – és egyre több jó döntést fogsz hozni. Ha véleményeidet, elveidet, világnézetedet a valóság tényeire alapozod, akkor gyakorlatilag nem kerülhetnek olyan ellentétes tapasztalatok a tudatodba, melyeket fel kellene oldanod. Így hosszú távon kiküszöbölheted a kognitív disszonancia valóságtorzító hatásait, és ez is hozzásegít majd ahhoz, hogy jobb döntéseket hozz. És mindez nem csak azáltal növeli meg életed minıségét, hogy jobb befektetéseket indíthatsz el, hanem megszabadulhatsz a benned keletkezı negatív érzésektıl is, melyeket eddig a tények értelmezése miatt éltél át. A tényekre való koncentrálás szokása a kiemelkedıen sikeres emberek gondolkodásában a második lépés.
Néhány éve egy rendezvényen bemutattak egy srácnak. Az a fajta volt, akire azt mondják: nagy koponya, valószínőleg sokra fogja vinni, de még nem „fedezték fel”. Beszélgettünk egy pár órát, és kiderült, hogy az érdeklıdési területe nagyon izgalmas téma, és csoda, hogy egyáltalán még az országban van, nem pedig külföldön dolgozik. Ami azt illeti, ezt a kérdést szinte rögtön neki is szegeztem, hogy miért is nem külföldön van? Erre ı azt válaszolta, hogy szerinte nagyon nehéz külföldön munkát találni. Aztán késıbb, ahogy egyre jobban belelendültünk a téma vesézgetésébe, egy egészen kiváló ötletet hoztunk össze arra vonatkozóan, hogy milyen más területen lehetne még alkalmazni a tudását. A srác egy pillanatig töprengett a dolgon, majd azt mondta: -Háát… ez egy nagyon nehéz megközelítése a témának. Mivel ı volt a szakértıje a dolognak, ezért nem is erıltettem tovább ezt az irányt. Húsz perc telhetett el körülbelül, és ismét felötlött bennünk valami, s szinte egyszerre mondtuk ki a dolgot. A srác elmosolyodott, majd azt mondta: -Ez is izgalmas lenne, és nagyon nagyot lendítene elıre, ha ilyesmit alkalmaznának ott, de ez nagyon nehéz. -Miért nehéz? – kérdeztem.
www.szemleletfejlesztes.hu
40/146.
bodnarszilard
-Rengeteg elıkészítés kell hozzá, sok kutatás a kapcsolódó területeken… szóval nagyon nehéz lenne ebbe belekezdeni. Ismét ráhagytam, és beszélgettünk tovább. A jelenet még kétszer megismétlıdött, amikor végül úgy döntöttem, ideje rákérdezni: -Ne haragudj, de Neked minden ilyen nagyon nehéz? -Hogyhogy? Mire gondolsz? – kérdezte ı. A srác nem is tudta, hogy van egy olyan szokása, miszerint bizonyos alternatívákat anélkül minısít „nagyon nehéznek”, hogy végiggondolta volna azokat mélységében. Természetesen az, hogy valami „nagyon nehéz” az nem tény volt, hanem az ı véleménye, ami ki-tudja-honnan jött neki. Érdekelte a gondolatmenetem, ezért körülbelül fél órában összefoglaltam neki azt a módszert, melyrıl éppen ebben a könyvben olvasol. Igencsak elgondolkodtatta a dolog, majd némi töprengés után azt mondta: -Ezek szerint az, amikor valamire tüzetesebb vizsgálat nélkül csak úgy kapásból mondom, hogy „nagyon nehéz” az olyan, mintha túrázni mennék az erdıbe, és a hátizsákba elızıleg beleraknék 50 kiló téglát, igaz? -Igen, nagyon jól megfogtad a lényeget. Tulajdonképpen oktalanul nehezíted meg a túrázást pontosan ugyanúgy, mint ahogy a gondolkodásodat is megnehezíted azzal, ha bizonyos irányokat a tények helyett a véleményed alapján minısítesz nehéznek. – válaszoltam.
www.szemleletfejlesztes.hu
41/146.
bodnarszilard
Lehetıségek és akadályok A döntési folyamat következı szakasza a lehetıségek mérlegelése. Este mozi vagy színház? Ha a színházban már elfogytak a jegyek, akkor nincs más hátra, csak a mozi, igaz? Dehogy! Lehet otthon maradni, könyvet olvasni vagy DVD-t nézni, zenét hallgatni, sétálni menni, házibuliba menni, házibulit szervezni, lehet kockás papíron amıbázni, barkochbázni, kiállításra vagy múzeumba vagy hangversenyre vagy koncertre menni, vendéglıben vacsorázni, csillagvizsgálóba látogatni az égboltban gyönyörködni… A lehetıségek száma tulajdonképpen korlátlan. A célok pontos megfogalmazásával be lehet, és be is kell szőkítened a lehetıségeket, de azok száma akkor is sokkal több lesz, mint amennyire szükséged van – márpedig csupán egyre van szükséged. Egy olyanra, ami jó. A jó döntések utolsó akadályozó tényezıje, ha korlátozod a rendelkezésre álló lehetıségek számát. A lehetıség általában még nem egy tényleges döntési alternatíva, hanem egy út, ami egy alternatívához vezet. Tehát ha tudatos döntésed alapján, vagy megszokásból (nem tudatosan), vagy a torzító tényezık által kizársz lehetıségeket a mérlegelésbıl, akkor nı a valószínősége annak, hogy azzal éppen a jó megoldást zárod ki. Tudatos vagy nem tudatos – a korlátozás akkor is a rossz döntés esélyét növeli.
Egy idısebb hölgy zöldségeket válogatott egy szupermarketben. Mellette parkolt az idısebbekre oly jellemzı kerekes szatyor és egy aprópénzzel kölcsönözhetı bevásárlókocsi. A két bevásárló alkalmatosság a zöldségeket válogató hölggyel megspékelve sajnos egy elháríthatatlan közlekedési akadályt képezett a szupermarket ettıl kisebb terhelésre méretezett „ösvényein”. A helyzet hamarosan válságossá vált, ugyanis egy másik idısebb hölgy is a zöldségvásárlást forgatta fejében, és bevásárlókocsiját maga elıtt tolva nagy lendülettel elindult a zöldséges pult felé. Természetesen nem jutott el a zöldségekhez az ott található akadályok miatt. Ekkor kezdetét vette egy emelt hangú szóváltás – ebben hamarosan valahogyan az unokák is szóba kerültek –, melyet az úttorlaszt emelı öreg hölgy azzal próbált lezárni, hogy: -De hát a kocsit nem lehet máshova tenni! Ez egy olyan vélemény, ami teljesen nyilvánvalóan ellentmond a valóságnak. Ha ez igaz lenne, akkor a szupermarketekben egyszerre csak tucatnyi ember tudna vásárolni, így a hölgy megállapítása nyilvánvalóan nem egyezik a hétköznapi tapasztalatokkal. Ráadásul ez a gondolat kiválóan alkalmas arra, hogy teljesen leállítsa a lehetıségekrıl való további gondolkodást.
www.szemleletfejlesztes.hu
42/146.
bodnarszilard
Nem kétséges viszont, hogy az öreg hölgy komolyan úgy gondolta, hogy a kocsiját és a szatyrát sehova máshova nem lehet elhelyezni. Az ı világát vélemények alkotják tények helyett, így lehetséges az, hogy az ı fejében nem jelent meg az a számtalan praktikus lehetıség, ahogyan a kocsiját és szatyrát még elhelyezhette volna. És ha ezek a lehetıségek nem jelentek meg, úgy természetesen nem is választhatta ıket. A világban minden kétszer születik. Elıször fejben, majd a maga fizikai valóságában is. A ház úgy született, hogy valakinek a fejében megjelentek a formák, a látvány, és azokat papírra vetette. Elkészült a terv, ami alapján fel lehetett építeni a házat. Így született az ásványvizes palack. Így született a fájdalomcsillapító. Így született a rockzene is. Döntéseid is így születnek. Ha egy alternatíva nem jelenik meg a fejedben, akkor azt nem is tudod választani. Ha nem látsz arra lehetıséget, hogy ne veszekedj a pároddal, ha nem látsz lehetıséget arra, hogy kiemelkedıen sikeres legyél, akkor ezek a dolgok nem fognak megszületni a valóságban.
A lehetıségeidet többféleképpen is korlátozhatod: • • • •
Akadályokra koncentrálás Moralizálás Belsı cenzúra „Az elsı jó lesz”
Az akadályokra koncentrálás a legelsı és legnagyobb korlátozó tényezı. Vannak emberek, akik a lehetıségekre koncentrálnak, és vannak, akik inkább az akadályokra. Példa: -Kimozduljunk valahová este? -Ááá, tudod te azt, hogy milyen drága, ha elmegyünk valahova? Az akadályokra koncentrálás szokása a lehetıségek vizsgálatát alapjaiban szabotálja, és így sok örömtıl fosztja meg az embereket. Az akadály felvetése valójában leállítja a problémán való gondolkodást és kiiktatja a kreativitást. Ha a végiggondolandó kérdés valamely nagyobb probléma része, akkor az akadályokra való koncentrálás kényszerpályára tereli a probléma megoldását, hiszen csak olyan irányokba tudsz elindulni a megoldás keresésével, ahol nem bukkansz azon nyomban egy akadályra. Rendszerint ezek az akadályok vélemények, nem pedig tények. Automatizmusaid cselesen így terelgetnek vissza észrevétlenül abba a kerékvágásba, amit leginkább szeretnél elhagyni. Ha észreveszed, hogy ezt teszed magaddal, és abbahagyod ezt a szokásodat, akkor egy új világ nyílik meg elıtted.
www.szemleletfejlesztes.hu
43/146.
bodnarszilard
Az akadályok közül is a legsúlyosabbak az úgynevezett „külsı körülmények”. Habár kétségbevonhatatlan tény, hogy léteznek külsı körülmények, azok az emberek, akik elıszeretettel koncentrálnak az akadályokra sokkal több, nagyobb és elháríthatatlanabb külsı körülménnyel szembesülnek, mint azok, akik a lehetıségekre koncentrálnak. A külsı körülményekkel az a probléma, hogy teljesen a befolyásod határán kívül állnak. Nem tudsz módosítani a gravitáción, az adók mértékén, azon, hogy a vizes úttest jobban csúszik, és azon sem, hogy a buszvezetı az orrod elıtt zárja be az ajtót. Ha pedig ezek olyan független külsı körülmények, melyek megváltoztathatatlanok, akkor bizony ki vagy szolgáltatva nekik. A lehetıségek keresése abban segít, hogy felismerd: Találhatsz fogást a külsı körülményeken, visszaveheted a kezedbe az életed irányítását és nem kell többé kiszolgáltatottnak lenned, hiszen a lehetıségeid száma korlátlan. Ha tartósan kintlévıségeid vannak, akkor az külsı körülmény? Ha úgy döntesz, hogy eladod a kintlévıségeidet egy erre szakosodott cégnek, akkor azzal már kezedbe vetted az események irányítását. Elképzelhetı ugyan, hogy így sem kapod vissza a pénzed, mert nem lesz olyan cég, aki megvenné, de a helyzet megszőnik külsı körülmény lenni, hiszen aktívan dolgozol a megoldáson. A moralizálás a második legnagyobb korlátozó tényezı. Amikor moralizálsz, akkor jellemzıen a múltra koncentrálsz ahelyett, hogy a jövıre vetítenéd a figyelmedet. Példa: -Apu, bevertem a lábam a küszöbbe! -Ugye megmondtam, hogy ne rohangálj? Feltételezem, hogy a gyermeknevelés (egyik) célja a testileg és mentálisan egészséges, önbizalommal és öntudattal rendelkezı fiatalok felnevelése. Feltételezem, hogy ennek a célnak az eléréséhez az egyik eszköz az ideális és követendı szülıkép kialakítása. Ha feltételezéseim helyesek, akkor ebben a szituációban korlátlan számú lehetıség van: • Lehet gondoskodni a gyerekrıl, ellátni a sérülését • Meg lehet mutatni neki, hogyan tudja elkerülni a küszöböt • Lehet rá cipıt adni • Ki lehet vinni a gyereket a lakásból, hogy olyan helyen szaladgáljon, ahol nem nagy baj, ha elesik • El lehet vinni focizni, ahol rohangálhat eleget • El lehet gondolkodni a küszöb szükségességén, ha legközelebb elesik ne legyen komoly a sérülése • Stb. Sok mindent ki lehet találni annak érdekében, hogy az elesett gyerek jobban érezze magát, illetve jobban érezze a szülıi szeretetet és gondoskodást. Ha a moralizálást választod, akkor megfosztod magadat attól, hogy élj ezekkel a lehetıségekkel.
www.szemleletfejlesztes.hu
44/146.
bodnarszilard
A moralizálás leggyakrabban az önvédelem egyik formájaként jelenik meg. Az események hatására elkezded bizonygatni, hogy Te a múltban már számtalanszor felhívtad a figyelmet bizonyos dolgokra, és ezzel igyekszel a felelısséget elhárítani magadtól. Ezzel természetesen nem fogsz a helyzet megoldásának irányába elindulni, tehát nem következik be semmilyen fejlıdés. Ráadásul a moralizálást a másik fél a legritkább esetben tudja a saját fejlıdésében felhasználni, hiszen ez a reakció ıt is védekezésre készteti. A belsı cenzúra az, amikor egy lehetıséget lényegében mérlegelés nélkül elvetsz – emiatt erre nem is lehet példát írni. Elképzelhetı, hogy az elvetett lehetıség nem valódi lehetıség, ugyanakkor utat nyithatna azoknak a gondolataidnak, amelyek egy valódi és kitőnı lehetıséghez vezetnek. A belsı cenzúra hasonlóképpen mőködik, mint azok a torzító automatizmusok, szokások, melyek megszőrik a valóságot számodra. A torzítókat a valóság tényeken keresztüli szemlélésével tudod kiiktatni, a belsı cenzúrát pedig azzal, hogy az ötleteidet, lehetıségeidet mérlegelned kell vagy esetleg ki is kell próbálnod, mielıtt elveted. „Az elsı jó lesz” az elméd tehermentesítésérıl szól. Ha már találtál egy megfelelı megoldást, akkor már nem szükséges további lehetıségek után kutatnod, vagy újabb ötleteken törnöd a fejedet. Ez hasonló problémát okoz, mint a belsı cenzúra, csakhogy itt megvan az az illúziód, hogy megtaláltad a jó megoldást. Ezt az illúziót az is táplálhatja, hogy az elme rendelkezik azzal a csodálatos képességgel, hogy hamar rátalál a megfelelı megoldásokra, még ha nem is a legjobbra. A lehetıségek kizárása, a valóságtorzító szokások és a nem, vagy helytelenül kitőzött célok együtt egy jellegzetes hozzáállásbeli, gondolkodási mintát adnak (ezek egyébként általában közös gyökerekbıl fejlıdnek ki). Ezt én összefoglaló néven úgy hívom: a „hiánygondolkodás”. A hiánygondolkodás az, amikor a célok jellemzıen negatívak, valaminek az elkerülését szolgálják, a valóságnak jobbára csupán az árnyoldala jut el a tudatba, a lehetıségek pedig többékevésbé korlátozottak. Gondolatban se korlátozd a lehetıségeidet! A hiánygondolkodás ellentéte természetesen a bıséggondolkodás, amikor a céljaid és a világból szerzett élményeid pozitívak, a lehetıségeid pedig korlátlanok. Sajnos az is egy gondolkodási csapda, hogy az életben begyőjtött tapasztalataid általában nem támasztják alá a bıséggondolkodást. Mégpedig nyilván azért nem, mert a valóságtorzító szőrıiden nem jutnak át a pozitív tapasztalatok. Ezeket a szőrıket – a szemléletedet – át kell állítanod, és ezzel el is hagyod a régi megszokásaidat. Ezzel egy pozitív „befektetést” indítasz el, minek hatására a tapasztalataid ezután már alá fogják támasztani a bıséggondolkodást. Ahhoz, hogy a bıséggondolkodást megvalósítsd, el kell kezdened a lehetıségekre koncentrálnod.
www.szemleletfejlesztes.hu
45/146.
bodnarszilard
Koncentrálj arra, hogy bármilyen helyzetben is vagy, lásd meg benne a lehetıségeket. Eltört a lábad és otthon fekszel? Akkor egy lehetıséget kaptál arra, hogy elolvasd a régóta polcon heverı olvasatlan könyveid, hogy megtanulj egy új nyelvet, vagy végre végig tudd nézni a kedvenc sorozatod összes epizódját. Kirúgtak a munkahelyedrıl? Akkor egy lehetıséget kaptál arra, hogy végre fıállású vállalkozó legyél, hogy végre bepereld a céget, vagy hogy végre pályát változtathass. Megbuktál egy vizsgán? Akkor egy lehetıséget kaptál arra, hogy megismerkedj egy vonzó korrepetitorral. Nem kell azonnal megragadnod ezeket a lehetıségeket, de tudj róla, hogy léteznek. Bármilyen helyzetbe is kerülsz, az rejteget számodra valamilyen lehetıséget – vagy akár többet is! – arra, hogy az életedet jobbra fordítsd. Persze arra is, hogy rosszabbra. Melyikre koncentrálsz? Ez nagyon fontos, mert arra a kérdésre fogod megtalálni a választ, amit felteszel. Ha azt a kérdést teszed fel magadnak, hogy mi a rossz ebben a szituációban, akkor erre a kérdésre fogod megtalálni a választ. Ha viszont azt a kérdést teszed fel, hogy hogyan tudnád ezt a helyzetet a javadra fordítani, akkor pedig erre a kérdésre fogod megtalálni a választ. Melyiknek van több értelme a számodra? „Nem hisztiznék én, ha tudnám, hogy mit is csináljak helyette!” Az emberek legtöbbször azért döntenek rosszul valami mellett, mert fogalmuk sincs, hogy mit is csináljanak helyette. A fejükben lévı mentális térkép nem teljes, vagy éppen torz. Nem, vagy tévesen mutatja meg a valóságot, ezért nem látják a valódi lehetıségeiket. Nincsenek kialakult jó minták, szokások ezekre a helyzetekre. Ezzel szemben persze rossz minták azok vannak ☺, több is, mint amennyi kell. Ilyen helyzetekben is arra van szükség, hogy a fejedben meglegyen az a szemlélet, hogy van lehetıség olyan dolgot tenni, ami eredménnyel jár, ami tényleg mőködik majd. Ilyen szemlélet hiányában inkább csinálod azt, ami rossz, mert van róla tapasztalatod, mintsem hogy kipróbálj valami mást, amirıl viszont semmilyen tapasztalatod sincsen. Amint azt a bevezetıben írtam, a sikeres emberek szemlélete alapvetıen két elembıl áll: a belsı állapotból és a látókörbıl. Ez utóbbi jobbára a valamilyen formában rendelkezésre álló ismereteket, tapasztalatokat jelenti. Amikor a lehetıségekre koncentrálsz és olyan alternatívákat keresel, melyekrıl jelenleg nincsen ismereted – de feltételezed, hogy léteznek –, akkor valójában ezt a sikerszemléletet alkalmazod. Habár nincsenek konkrét ismereteid, tapasztalataid, a lehetıségekre való koncentrálással mégis megteremtheted ezeket a hiányzó ismereteket. A lehetıségekre való koncentrálás alternatívákat teremt, de nem csak azt: a sikerszemléletet is megteremti alapvetıen.
www.szemleletfejlesztes.hu
46/146.
bodnarszilard
Ha például vita közben eszedbe jut, hogy nem arról kellene szólnia az eszmecserének, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogy hogyan lehetne megoldást találni, akkor azzal egy pozitív viselkedési mintát teremtesz. Még akkor is, ha ezt elızıleg sohasem tetted életedben – így errıl fogalmad sem lehetett. Ha kellı számú alkalommal megteszed ezt, akkor azzal egy pozitív szokást, egy befektetést indítasz el. A lehetıségekre való koncentrálás szokása a kiemelkedıen sikeres emberek gondolkodásában a harmadik lépés.
Egyszer beszélgettem egy cégvezetıvel, aki a beszélgetést megelızıen néhány nappal érkezett haza egy kéthetes külföldi útról. Elmesélte, milyen kellemesen telt a vakációja, milyen jól érezte magát és milyen élményekkel gazdagodott. Miután elmesélte, mennyire jó érzés volt számára ez a pár nap kikapcsolódás, belekezdett abba, hogy ezzel szemben milyen kellemetlen élmény érte akkor, amikor hazajött. Ami elsıként említett, az egyszerre vicces is volt és szomorú is: A munkatársainak adott egyik legegyszerőbb feladat egy szórólap 500 példányban való fénymásolása volt. Csakhogy az 500 másolat két hét alatt sem készült el. Az indok? Elromlott a másoló. A kollégák természetesen azonnal hívták a márkaszervizt, különös tekintettel arra, hogy a gép több mint egymillióba került. A szerelı ki is jött, valamit bütykölt a gépen, de az megint elromlott. Ismét hívták a szervizt. Másnap megint jött a szerelı, megint javított, de a gép tudomást sem véve erıfeszítéseirıl ismét elromlott. A fránya gép. Mivel a milliós másológép megmakacsolta magát, és ellenállva minden javító szándéknak sztrájkba kezdett, a kollégák így nem tudtak mit csinálni: mivel a szerelı kétnaponta jön, és a gép mégsem mőködik, ezért fel kell adniuk a szórólapkészítést – legalábbis amíg a másoló meg nem gondolja magát. A cégvezetı mikor hazaérkezett a nyaralásból és végighallgatta a történetet csak annyit kérdezett: -Miért nem mentetek át a szomszéd irodába és csináltátok meg ott? Tudjátok ugye, hogy az innen 30 méterre található irodánkban lévı – egyébként ezzel egyidejőleg vásárolt – másológép is a miénk, nyugodtan használhatjuk, igaz? A kollégák a vállukat vonogatták. Erre bizony nem gondoltak. Meg sem fordult a fejükben.
www.szemleletfejlesztes.hu
47/146.
bodnarszilard
Hogyan történhetett meg ez? A cél világos: 500 példányt kell elıállítani egy szórólapból. A tények szintén világosak: fénymásolni kell, a fénymásoló viszont meghibásodott, és úgy fest, hogy a javítása elhúzódik egy darabig. Most jönne a lehetıségek vizsgálata: Mik a lehetıségek? Mit tudunk tenni ebben a helyzetben? Vajon a cégvezetı okosabb vagy kreatívabb, mint a munkatársai? Nem. A lényeges különbség az, hogy ı alkalmazza gondolkodásában a lehetıségek feltárásának eszközét, a munkatársak pedig nem. A vezetı a megoldásra koncentrál, a munkatársak viszont az akadályokra. Természetesen ık ezt nem szándékosan teszik, sıt még csak nem is tudatosan. Ettıl függetlenül sajnos az akadályokra koncentrálás leállítja a gondolkodás folyamatát, ezért nem jutottak el még a legegyszerőbb megoldásig sem. A cégvezetı, aki a lehetıségekre koncentrált ellenben azonnal megtalálta a megoldást. Ez a különbség az egyik legjelentısebb olyan tényezı, ami megkülönbözteti a kiemelkedıen sikeres és az átlagosan sikeres embereket. A világ legsikeresebb emberei mind alkalmazzák a lehetıségekre való koncentrálás eszközét. Aki az akadályokra koncentrál az egyszerően nem alkalmas vállalkozónak, bármennyire is rendelkezik kockázatvállalási hajlandósággal, bármennyire is sikeres a saját szakmáján belül – ez az egyik fı oka annak, hogy az újonnan induló cégek túlnyomó része rövid idın belül csıdbe megy.
www.szemleletfejlesztes.hu
48/146.
bodnarszilard
A rendszer mőködése A bevezetı fejezetben olvasható példa remekül illusztrálja, hogy kizárólagosan a belsı állapotunk felelıs a döntéseinkért. Ha a belsı állapotunk rossz, mondjuk azért mert sorokat kellett kiállnunk a postán és a boltban, akkor az ezt követı döntéseink rosszabbak lesznek, mintha a postán és a boltban csupa remek élmény ért volna minket. Sokan hagyjuk azt, hogy a belsı állapotunkat a külsı körülmények határozzák meg. Hagyjuk, hogy események és emberek komoly hatással legyenek a lelkiállapotunkra. Ez pedig egész egyszerően olyan, mintha távirányítót adnánk emberek kezébe azzal a felkiáltással, hogy szabadon állítgassák vele a közérzetünket! İk persze élnek is ezzel, és olyan lelkiállapotba visznek minket, amilyenbe csak akarnak – van amikor jóindulattal, van amikor rosszindulattal, és van, amikor tudtukon kívül. Rá kell ébredned, hogy ez is csak egy gondolkodási szokás. Olyan szokás, amit sokan eltanultunk gyerekkorunkban, amikor láttuk, hogy a mamát vagy a papát például felbosszantja valami olyan dolog, ami tıle független. Belsı állapotod felett Te rendelkezel Azonban a belsı állapotod felett teljes egészében Te rendelkezel. Akkor is Te rendelkezel, amikor hagyod, hogy más befolyásolja, mert szabad akaratodból döntöttél amellett, hogy szokásaid révén átengedd ezt a lehetıséget valaki másnak. A három szikra gondolkodással visszanyerheted a teljes kontrollt a belsı állapotod felett. A három szikra gondolkodás erre a hagyományos személyiségfejlesztı irányzatokkal szemben egy lényegesen hatékonyabb, eredményesebb és valóban mőködı módszert nyújt, amit egy példán keresztül mutatok be. A példa arról szól, amikor valaki bemegy a fınökéhez fizetésemelést kérni. Azok, akiknek ez egy szokatlan szituáció (ide tartozik az emberek túlnyomó része) tartani fognak a fınök válaszától, a helyzet bizonytalan kimenetelétıl. Bizonytalan helyzetben egy tudattalan cél az önvédelem, ezért az illetı elkezd félni, és a félelem hatására beindulnak az ısi reflexek, adrenalin termelıdik, aminek következtében elkezd finoman remegni az illetı keze, lába, hangja. Ettıl csak még bizonytalanabb lesz, elıfordulhat, hogy mentális kapacitásainak valamekkora hányadát ilyenkor az ısi menekülési ösztönök foglalják le. Ebben az állapotban nem fog tudni eredményesen tárgyalni, ezért a fizetésemelés kérése egy kudarcélmény lesz számára.
www.szemleletfejlesztes.hu
49/146.
bodnarszilard
A hagyományos személyiségfejlesztés megközelítése az, hogy fokozatosan szoktassuk magunkat hozzá a kellemetlen helyzetekhez. Erre sok lehetséges megoldás kínálkozik, az egyik az, hogy gyakorolni kell ezt a szituációt. Természetesen nem lehet száz alkalommal fizetésemelést kérni, amíg jól be nem gyakorolja az ember, de meg lehet kérni valakit, hogy játssza el a fınök szerepét, és vele lehet gyakorolni a párbeszédet, az egyes mondatokat. Ez valóban segít valamelyest, mert bár a valódi szituáció továbbra is félelemmel tölti majd el az illetıt, szert tesz valamennyi rutinra, és a gyakorlás hatására a mondatok egy részét el fogja tudni mondani – attól függıen mennyit gyakorolt. Egy ettıl magasabb szint, a nem a konkrét szituációt gyakoroljuk, hanem a kényelmetlen helyzetek kezelését. A személyiségfejlesztés módszerei azon alapulnak, hogy a szükséges meghatározó faktorok összemérhetı szinten legyenek a környezet által támasztott követelményszintekkel. Tehát a fizetésemelés kérés során az önbizalom szintje legyen összemérhetı, vagy legyen magasabb, mint amennyire félelmetes a környezet, a tárgyalástechnikai felkészültség legyen összemérhetı a fınök tárgyalástechnikai képességeivel, és így tovább. Önbizalom szint növekedést például személyiségfejlesztéssel úgy lehet elérni, ha egyre kellemetlenebb helyzetekkel, egyre nagyobb kihívásokkal szembesíti magát az illetı, és az ezekbıl szerzett pozitív tapasztalatok egyre halmozódnak, míg el nem éri a kívánt szintet. Látható, hogy ennek a technikának a rejtett üzenete az, hogy az illetı személy kisebb, kevesebb, mint a kívánt szint. Az emberek ezzel a módszerrel valójában nem a félelemtıl szabadulnak meg, csupán apránként hozzászoktatják a testüket-szervezetüket ahhoz, hogy magasabb stressz szint hatására kezdjen csak el félelemreakciókat mutatni. Ez a modell a létrán felfelé kapaszkodáshoz hasonlít, ahol mindig az eddig elért eredményeinkbe kell kapaszkodnunk ahhoz, hogy továbbjuthassunk. A tapasztalatok feldolgozása A személyiségfejlesztésben az is fontos, hogy a visszajelzéseket hogyan dolgozzuk fel. Olvastam egyszer egy interjút egy emberrel, aki annyi gyógyszert vett be öngyilkossági célzattal, amennyitıl azonnal meg kellett volna halnia. Túlélte, az orvosok azt mondták, csoda történt vele. Az illetı ugyanezt az élményt úgy értelmezte, hogy még arra is képtelen volt, hogy megölje magát.
www.szemleletfejlesztes.hu
50/146.
bodnarszilard
Amikor valaki a magasabb stressztőrı képesség elsajátítása érdekében gyakorol bizonyos kellemetlen szituációkat, akkor hajlamos lehet a gyakorlással elért sikert úgy értelmezni, hogy „túléltem”. Ez elég távol áll a tények „sikeresen helyt álltam a szituációban” értelmezésétıl. A szituációk gyakorlása nem szabadít meg minket a régi gondolkodási szokásainktól, ezért a személyiségfejlesztési folyamat a kezdetekben meglehetısen lassú – és gyakran késıbb is az marad. A személyiségfejlesztésnek ezt a „létra” módszerét két dolog teszi esetlegessé és bizonytalanná. Az elsı, hogy a folyamat egy része külsı visszajelzésen alapszik, azon, hogy egy bizonyos helyzetben sikerült-e helytállnunk. A másik pedig az, hogy lehetıségünk van arra, hogy ezt a visszajelzést szubjektív módon dolgozzuk fel. Márpedig valaki – akibe még azt is beleszuggerálták, hogy nem jó úgy ahogy van – könnyen szkeptikusan értelmezheti a tapasztalatait. Fontos felismerés, hogy nem a múltbeli sikerek tapasztalata hozza létre a magabiztosságot, hiszen ez a hozzáállás csak egyfajta "kapaszkodás" lenne, nem pedig valódi önbizalom. A magabiztosságot a gondolkodás szokások, különösen a lehetıségekre koncentrálás hozza létre. Nagyon sokan úgy próbálnak önbizalmat építeni, mint mások izmokat: apró sikerekkel kezdik, és ebbıl igyekeznek erıt meríteni, majd azok alapján lassanként elıre haladni. İk úgy tekintik az önbizalmat, mintha egy létrát kellene megmászniuk, amelynek fokain részenként tudják azt megszerezni, a létre tetején pedig várja ıket a valódi, nagy önbizalom. A magabiztosság azonban nem a múltban elért eredmények, sikerek emlékeibıl, tapasztalataiból áll össze. A magabiztosság egy észjárás, hiszen amikor magabiztosak vagyunk akkor az adott helyzetben a gondolataink – tudatosan vagy öntudatlanul – nem abba az irányba kezdenek el haladni, miként tudjuk megvédeni magunkat, hanem abba az irányba, hogy miként tudjuk megvalósítani a célunkat. A magabiztosság nem tapasztalati dolog, hanem egy attitőd, egyfajta hozzáállás, azaz egy gondolkodási szokás. A szemléletfejlesztés alapja Nem mindegy, hogy ezt az észjárást milyen úton sajátítjuk el. Ha a személyiségfejlesztés elveit követjük, akkor meglehetısen hosszadalmas, csekély eséllyel kecsegtetı úton indulunk el. A hagyományos személyiségfejlesztés valójában stressz-toleranciát hoz létre a fejlıdı emberben egy hosszú és kényelmetlen gyakorlási folyamat során. Megtanuljuk, hogy ne érezzük magunkat kényelmetlenül bizonyos helyzetekben, és ezáltal a gondolkodási kapacitásainkhoz ezekben a helyzetekben is hozzá tudunk majd férni.
www.szemleletfejlesztes.hu
51/146.
bodnarszilard
Ugyanakkor valódi útmutatót nem ad arra, hogy ezekben a helyzetekben mit kezdjünk a hozzáférhetı gondolkodási kapacitásainkkal. A szemléletfejlesztésben ezzel szemben nincsenek külsı körülmények, így kényelmetlen körülmények sem. Egyetlen helyzet sem félelmetes, csupán a gondolkodási szokásaink miatt túl hangsúlyos az önvédelem, mint cél. Egyetlen helyzet sem kilátástalan, csupán a gondolkodási szokásaink miatt nem látjuk meg a megfelelı lehetıségeket benne. Egyetlen helyzet sem bosszantó, csupán a gondolkodási szokásaink miatt a tények helyett azok értelmezésére koncentrálunk. Új gondolkodási szokásokat pedig bárhol, bármilyen körülmények között elsajátíthatunk. A gondolkodási szokások kialakításában az a csodálatos, hogy amint stabilan kialakultak, akkor bármilyen szituációban rendelkezésre állnak. A szemléletfejlesztésben tárgyalt gondolkodási szokások alkalmazásával a fenti példahelyzet a következıképpen alakulna:
gyakorlott
Az illetı tisztában van a céljával. Tisztában van vele, hogy 15% fizetésemelést fog kérni, de célja a 10%. Bár a helyzet számára is kényelmetlen, a tudatos és kristálytiszta célja felülírja a tudattalan önvédelmi célt, így nem alakul ki félelem. Tények vannak a birtokában, melyek megerısítik az érveit a fınök érveivel szemben, valamint van egy kialakult és erıs gondolkodási szokása, melynek segítségével a fınök bármilyen válaszában meglátja a lehetıségeket, és ez a gondolkodási szokás még arra is képessé teszi ıt, hogy a céljainak leginkább megfelelı módon válaszoljon. Akár sikerül rávennie a fınökét a fizetésemelésre, akár nem, mindenképpen tényszerően ítéli meg a megbeszélését. A szemléletfejlesztés alapja az, hogy a megfelelı gondolkodási szokások elsajátítása automatikusan létrehozza a kiemelkedıen sikeres emberekre jellemzı tulajdonságokat illetve viselkedést. A fenti példában a célorientáltság a határozottságot és a bátorságot, a tényekre illetve a lehetıségekre való koncentrálás pedig a tárgyalástechnikai képességeket hozta létre. A gondolkodási szokások nem tesznek minket professzionális tárgyalóvá, de ahhoz, hogy professzionális tárgyalók legyünk szükségünk van a megfelelı gondolkodási szokásokra. A gondolkodási szokások a stabil alapjait teremtik meg minden késıbbi technika alkalmazásának. Ha valaki túsztárgyaló szeretne lenni, és a megfelelı gondolkodási szokások mellé elsajátítja a szakma csínjátbínját, akkor sokkal magasabb szinten tudja majd őzni ezt a mesterséget, mint az, akinek a gondolkodási szokásai nem nyugszanak ilyen stabil alapokon.
www.szemleletfejlesztes.hu
52/146.
bodnarszilard
A gondolkodást bárhol és bármikor gyakorolhatjuk. Minden perc amit lehetıségekre való koncentrálással, tények vizsgálatával, célok megfogalmazásával töltünk fejleszti és erısíti ezeket a gondolkodási szokásainkat. A gondolkodási szokások kialakításához nem kell tükör elıtt gyakorolnunk vagy szituációs játékokat játszanunk. Természetesen szükség van éles helyzetekre, hiszen ezek adják a tényeket, a döntések üzemanyagát. Természetesen szükség van éles helyzetekre, hiszen ezek alapján tudjuk eldönteni, mi az amire vágyunk és el akarjuk érni, meg akarjuk élni. Természetesen szükség van éles helyzetekre, hiszen ezek alapján tudunk igazán lehetıségeken ötletelni. Ugyanakkor a teljes szemléletfejlesztési folyamat „belül” zajlik, ezért az, hogy milyen eredményeket érsz el vele senki mástól nem függ, csak Tıled. Olvass tovább! Hamarosan egy komplett és mőködı tervet kapsz arra vonatkozóan, hogy ezt a rendszert hogyan tudod elsajátítani, beépíteni az életedbe és eredményesen mőködtetni.
www.szemleletfejlesztes.hu
53/146.
bodnarszilard
Összefoglalás A három legfontosabb gondolkodási szokás, mely minden döntésünket meg kell, hogy elızze: 1. A cél kitőzése A célnak kell motiválnia Téged, a célnak kell meghatároznia, mi az az eredmény, amit a döntéstıl elvársz, amit meg akarsz valósítani. A célnak erıt, lelkesedést és kitartást is biztosítania kell számodra a cselekvéshez. Az a jó cél, amiért hajlandó vagy legyızni a félelmeidet is, amennyiben ilyen jellegő döntésrıl van szó. A nagyobb, átfogó célokat oly módon kell kitőznöd, hogy ne csak Te legyél képes lelkesedni érte, hanem azok is, akiknek a támogatását meg akarod, vagy meg kell szerezned a cél eléréséhez. Önzı célokhoz nehezen fogsz támogatókat találni. Meg kell különböztetned a rövid-, közép- és hosszú távú célokat. Ha például nem jössz ki a fınököddel, mert egy idegesítı alak, akkor vajon mi a jó döntés? Ha a célod az, hogy levezesd a feszültséget, a tény pedig az, hogy éppen felidegesít Téged, akkor jó döntés lehet belerúgni egyet a fınöködbe, vagy összetörni valamit. Ha a célod egy jó munkahely, a tény pedig az, hogy nem jössz ki a fınököddel, akkor lehetıség lehet számodra egy kommunikációs tréning, hogy az ott elsajátított ismereteket felhasználva jobban tudd kezelni ıt, de lehet új beosztás vagy új állás keresése is. Esetleg együtt a kommunikációs tréning és az álláskeresés. Láthatod, hogy rövid távú környezetbıl középtávú környezetbe helyezve teljesen más döntés vezet a célodhoz. A jó célok pozitívan vannak megfogalmazva, valami felé mutatnak, a negatív célok valaminek az elkerülését szolgálják. Tehát ha a fınököddel való konfliktust akarod elkerülni, az egy negatívan megfogalmazott cél. Ellenben ha a kellemes munkahelyi kapcsolatok megteremtése a célod, akkor az egy pozitívan megfogalmazott cél. 2. A tények felismerése A tények tulajdonképpen a döntések üzemanyaga. Neked kell gondoskodnod arról, hogy ez az üzemanyag a megfelelı minıségő legyen és elegendı álljon belıle rendelkezésre. Minden eseményrıl ami a világban zajlik, minden dologról ami Veled megtörténik Te döntöd el, hogy milyen hatással legyen Rád. Ez legtöbbször nem tudatos. A Te feladatod az, hogy ezt tudatosítsd magadban: Te döntöd el, hogy ami Veled történik az pozitív vagy negatív, lehetıség vagy akadály. Ily módon tudod a belsı állapotodat, a hangulataidat függetleníteni attól, hogy mi történik körülötted.
www.szemleletfejlesztes.hu
54/146.
bodnarszilard
Ne értelmezd a tényeket. Ha nem tudod elkerülni, hogy érzelmi töltést adj a világ eseményeinek, akkor gondoskodj róla, hogy az inkább legyen pozitív. Tehát ha a fınököddel konfliktusod van és Te legszívesebben ezt úgy reagálod le, hogy belerúgsz az illetıbe vagy összetörsz valamit, akkor az nem jellemhiba a részedrıl, hanem egyszerően van egy ilyen szokásod. Ez a tény. Az, hogy felkapod a vizet, elveszted az önuralmad – vagy akárhogy is hívod – a múltbeli döntéseidnek az eredménye (az akkori befektetéseid hozama). Törekedj arra, hogy eljuss ezekig a felismerésekig, és ne adj érzelmi töltést a tényeknek, mert azok megakadályozhatják, hogy eljuss addig a pontig, ahol már megoldást tudsz találni. Az érzelmeid fontosak. Te, mint minden más ember a Földön érzelmi lény vagy. A törzsfejlıdés során sok millió éven keresztül fejlıdtek azok az idegpályák az agyadban, melyek lehetıvé teszik, hogy mély érzéseket, érzelmeket élhess át. Lehet, hogy elsıre furcsának tőnik, de még a negatív érzelmeid, a rossz érzéseid sem akadályoznak meg Téged abban, hogy elégedett és sikeres legyél. Annak ellenére, hogy minden pillanatban érzések kavalkádját éled meg képes vagy arra, hogy a világot is olyannak lásd, amilyen. És mindkettıt élvezheted: az érzéseidet is és a világ természetét is.
1997 augusztus 5.-én a KAL 801-es járata felszállt Szöulból este 11 órakor, és Guamba tartott. A repülés teljesen rutinfeladatnak számított, annak ellenére, hogy az idıjárás nem volt éppen kedvezı. Ezt ellensúlyozta azonban, hogy mind a pilóta, mind a másodpilóta és a navigátor tapasztalt vén rókák voltak a szakmájukban. A rövid, körülbelül két órás repülıút lényegében eseménytelenül telt el. Amikor végül a guami repülıtér közelébe értek a másodpilóta kinézett az ablakon, és csak annyit mondott: „megérkeztünk”. Az esı miatt sem a kapitány, sem a navigátor nem látta a repteret, és nem látták a leszállópálya fényeit sem. Ezen nem lepıdtek meg, mert úgy tudták, a leszállópálya fényei mőszaki hiba miatt épp nem égnek. A saját tapasztalataik tehát ugyan nem támasztották alá a másodpilóta szavait, mégsem kérdezett vissza senki. A mőszerek ezekben a pillanatokban azt jelezték, hogy a gép a földfelszíntıl mindössze 150 méterre van. Néhány másodperccel késıbb pedig azt, hogy már csak 60 méterre. A pilótafülkében tartózkodók mindvégig abban a hitben voltak, amit a másodpilóta mondott, hogy a repülıtér felé haladnak. Ezért aztán figyelmen kívül hagyták a mőszerek jelzéseit. A valódi helyzet azonban az volt, hogy a másodpilóta tévedett, és a gép egy közeli hegyoldal felé tartott. A mőszerek jelezték, hogy a földfelszín mindössze 15 méterre van, de a pilóták ekkor sem tettek semmit. A repülıgép végül becsapódott a földbe. A balesetnek 230 áldozata volt. Mindez azért, mert a pilótafülkében tartózkodók nem a tényeknek hittek.
www.szemleletfejlesztes.hu
55/146.
bodnarszilard
Minden pesszimista azt állítja magáról, hogy ı realista – ebbıl a ténybıl is látszik, hogy mennyire nem jól ítélik meg a saját helyzetüket, mennyire nem a valóság alapján döntenek. Ha a pesszimista emberek a saját eredményeik alapján ítélnék meg a saját teljesítményüket, akkor rögtön szembesülniük kellene azzal, hogy nem mondhatják többé, hogy ık realisták: hiszen minden statisztikában alacsonyabbak az eredményeik, mint egy realista beállítottságú személynek. Ezt Neked is kell fogadnod. Te sem a valóságot látod, hanem azt megszőröd, és ezt a megszőrt valóságot érzékeled valóságnak. Így mőködik az elme, ezzel nem lehet, de nem is kell mit kezdeni. Az, amit Te valóságnak hiszel az valójában leginkább a belsı állapotaidnak, hiedelmeidnek, vélekedéseidnek, paradigmáidnak a kivetülése. Ez a folyamat oly módon zajlik le, hogy a belsı mentális tartalmaid kiszőrik a világból azokat a dolgokat, amelyek nem harmonizálnak velük, így a külvilágból lényegében csak annyit észlelsz, amennyit a belsı világod megenged. Törekedned kell azonban arra, hogy a lehetı legtöbbet fogadj be a valóságból! Ezzel magad is kiteljesedsz. Az elsı lépése annak, hogy sikerrel vegyél egy akadályt az, hogy észre vedd: létezik. Ha becsukott szemmel próbálsz átmenni az úttesten, akkor valószínőleg igen rosszul fogsz járni. Az életünket általánosításokkal tesszük élhetıvé. Olyan statisztikák vannak ránk hatással, amelyek nem igazán odaillık. Például ha találkozunk két debreceni emberrel, akik kellemes társaságnak bizonyulnak és szórakoztatóak, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a debreceniek mind jófejek. El kell fogadnod, hogy a saját hiedelmeid, paradigmáid is a valóságod része. Minden jó és rossz tulajdonságod, helyes és helytelen szokásaid is a valóság. A tények felismeréséhez elıször ezeket is fel kell ismerned. Így ki tudod küszöbölni a torzító hatásukat a világlátásodból. 3. A lehetıségekre koncentrálás Amikor a lehetıségekre koncentrálsz, akkor tudsz új dolgokat teremteni az életedbe. Ha csak azokra a dolgokra koncentrálsz, amik már eddig is megvoltak, akkor csak olyan döntéseket tudsz meghozni, amelyek olyan dolgok megvalósítására irányulnak, amik eddig is megvoltak. Tehát ha nem látsz lehetıséget arra, hogy ne veszekedj a fınököddel, akkor nem tudsz ilyen döntést hozni. Akkor csak olyan döntést vagy képes hozni, ami ismételten csak veszekedéshez vezet. Azonban ha látsz arra lehetıséget, hogy békés úton kommunikáljatok, akkor képes leszel meghozni ezt a döntést is. Ha a lehetıségekre koncentrálsz, akkor automatikusan belekerülsz egy pozitív mentális állapotba. Ez meglepı módon akkor is igaz, ha egyébként éppen mondjuk egy katasztrófahelyzet van.
www.szemleletfejlesztes.hu
56/146.
bodnarszilard
A lehetıségekre koncentrálás során valójában pontosan az történik Veled, mintha feljebb emelkednél, mintha egy hılégballonban vagy helikopterben utaznál. És ahogy feljebb emelkedsz egészen új perspektívák nyílnak elıtted.
„Az ırültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” Albert Einstein
Einstein eme mondása azt jelenti, hogy ha más eredményt akarsz elérni akkor fel kell kutatnod a lehetıségét annak, hogy mi mást is tehetnél, mint amit eddig. És ha más lehetıségek birtokában végül másképp döntesz, másképpen cselekedsz, akkor végül más lesz az eredmény is!
www.szemleletfejlesztes.hu
57/146.
bodnarszilard
3. Döntésbıl eredmény A legsikeresebb emberek nem csak jó döntéseket hoznak az életükben, hanem azokhoz makacsul tartják is magukat: ha egyszer elhatároztak valamit, akkor azt véghez is viszik. Ez leírva persze sokkal egyszerőbben hangzik, mint amilyen valójában ☺ Nem minden döntésnek van ilyen vonzata. Ha a boltban állsz és két póló között kell döntened, akkor annak tudatosítása, hogy mire szeretnéd használni sokat segíthet a választásban. Viszont ha már akárcsak egyszer is próbáltál fogyókúrázni, pénzt félretenni vagy leszokni a dohányzásról, akkor tapasztalhattad, hogy rengeteg akadálya van egy ilyen horderejő elhatározás megvalósításának. Ebben a fejezetben ezekrıl az akadályokról, és azokról a módszerekrıl lesz szó, melyeket a kiemelkedıen sikeres emberek alkalmaznak ezen akadályok elhárítására. Természetesen ezeket a módszereket ık általában nem tudatosan alkalmazzák, de ez semmilyen hátránnyal nem jár Rád nézve: ha ugyanazokat a lépéseket végzed el, mint ık, akkor ugyanolyan jó eredményeket is fogsz elérni, mint a sikeres emberek. Ez a fejezet sem lesz pszichológiai tanulmány. A célom, hogy érthetıen, világosan és könnyen követhetıen adjam át Neked mindazt a tudást, melyet egyszerően használhatsz a céljaid elérésére.
www.szemleletfejlesztes.hu
58/146.
bodnarszilard
Az eredményig vezetı út Ahogy a jó döntések meghozásának, úgy azok megvalósításának is jól meghatározott fázisai, lépései vannak. Ezen lépések sorrendje ugyanúgy fontos, mint ahogy azt az elızı fejezetben olvashattad. Sajnos megszámlálhatatlan elhatározás, ötlet, vágy maradt gondolat, és csupán azért, mert az eredményig vezetı út lépései nem voltak megfelelı sorrendben – vagy egyáltalán – végrehajtva. Lehet, hogy Te magad is tapasztaltad már ezt a jelenséget. Biztosan hallottál már olyasvalakirıl, aki vett egy kondigépet otthonra, majd nem használta, sıt, talán össze sem szerelte. Vagy valakirıl, aki szakítani akart a párjával, aztán akár még évekig is benne maradt egy olyan kapcsolatban, ami egyáltalán nem volt megfelelı számára. Az ilyen történetek azt illusztrálják, mi a hatása egy fontos fázis kihagyásának. Az eredményig vezetı út lépései A döntést követıen három lépésben juthatsz el a kívánt végeredményig. Ezek a lépések nem kell, hogy tudatosak legyenek, sıt, a legtöbb esetben nem is azok. A kiemelkedıen sikeres emberek számára ezek a lépések részét képezik az ı mindennapi gondolkodási szokásaiknak. Tudnod kell azonban, hogy minél jobban tudatosítod magadban a folyamat lépéseit és az egyes lépések célját, annál nagyobb valószínőséggel és annál könnyebben tudod megvalósítani a döntéseidet. Kis gyakorlást követıen látni fogod, ahogy benned is kialakulnak ezek a gondolkodási szokások, és egyre könnyebben éred el a céljaidat. Az eredményhez vezetı út lépései a következık: • • •
Felkészülés Megvalósítás Megtartás
Ezekrıl a lépésekrıl fogsz olvasni az alábbiakban.
www.szemleletfejlesztes.hu
59/146.
bodnarszilard
Felkészülés Az elsı lépés a felkészülés. A felkészülés célja, hogy tisztába kerülj a várható akadályokkal, nehézségekkel, és megtervezd, hogyan fogod ezeket kezelni. Vegyünk egy példát: leszokni a dohányzásról. A döntést meghozni könnyő. De amikor bele kellene vágnod, akkor azt mondod magadnak: „jövı hétfıtıl kezdem”. Aztán elérkezik a hétfı, és akkor azt mondod magadnak: „megvárom a nyarat, most túl stresszes az életem”. De még ha bele is vágsz a dologba, amikor az elsı napodat töltöd cigaretta nélkül, akkor hirtelen szembesülsz sok olyan dologgal, amire bizony nem számítottál. Elsı lépésben el kell fogadnod, hogy lesznek várható nehézségek, akadályok. Ezeket az akadályokat két csoportba lehet osztani: külsı akadályok és belsı akadályok. Nézzük elıször a belsı akadályokat. Ezeket a belsı akadályokat mentális akadályoknak hívom. Ezek legtöbbször olyan dolgok, amelyekkel nem akarsz szembenézni, konfrontálódni: félelmek, kényelmetlen érzések. Sajnos ezek az érzések jelentik a legnagyobb akadályt a megvalósítás során, ugyanis ezen kényelmetlen érzések elkerülése vezet a halogatáshoz, vagy akár olyan tevékenységek elkerüléséhez, melyek fontosak lennének a döntésed megvalósítása szempontjából. Ezek a félelmek mindegyikünkben ott vannak eltemetve a tudatunk mélyén, és ennek az eltemetésnek három fı oka van: •
•
•
A félelmeinkkel történı szembenézés szorongással és idegességgel jár. Ezek olyan érzések, melyet mindenáron igyekszünk elkerülni, még akár azon az áron is, hogy becsapjuk magunkat. Legbelül a lelkünk mélyén mindannyian úgy érezzük, hogy ha elegendı ideig sikerül elkerülnünk egy kellemetlen vagy fájó helyzetet, akkor az majd magától eltőnik, megszőnik. A társadalom és a család általában úgy nevelt minket, hogy a félelmeket egyfajta gyengeségnek tekintjük, és senki sem akar gyengének látszani, legkevésbé a saját szemében.
Ilyen félelem annyi lehet, ahány ember él a Földön, de leggyakoribb típusai a sikertelenségtıl és a középszerőségtıl való félelem. Ezek a félelmek egyenesen vezetnek a halogatáshoz vagy a tökéletességre való állandó törekvéshez – ami a halogatás egyik egészen sajátos formája.
www.szemleletfejlesztes.hu
60/146.
bodnarszilard
Egyes esetekben már magától a félelem érzésétıl is annyira félünk, hogy megakadályozhatja, bármit is tegyünk. Ráadásul ennek nem is vagyunk tudatában, hiszen nem félelmet érzünk ilyenkor, hanem valami homályos, megfoghatatlan zavart, diszkomfortérzetet. Vágyat érzünk arra, hogy inkább valami mással foglalkozzunk. Ami ilyenkor történik velünk az csupán annyi, hogy a tudatalattink minden kreativitását latba vetve megpróbál minket megkímélni a várható kellemetlenségtıl. A külsı akadályok olyan objektív akadályok, melyek nem a félelmekbıl fakadnak. Például ha fogyni akarsz és konditerembe akarsz járni, akkor objektív akadály lehet, ha nincs a közelben konditerem, vagy nincs megfelelı tréningruhád. Bizonyos céljaidnál a legnagyobb külsı akadály jellemzıen a családod, rokonaid, közeli hozzátartozóid, baráti köröd hozzáállása lesz. Az ı reakcióikra mindenképpen fel kell készülnöd, különben a terved kudarcra lesz ítélve. A felkészülés során három dolgot kell megtenned: a belsı akadályok számbavétele, a külsı akadályok számbavétele és a tervezés. Belsı akadályok kezelése Ennek célja, hogy tisztába kerülj azokkal a tényezıkkel, amelyekkel magadat korlátozod. Annak érdekében, hogy késıbb kezelni tudd a döntéseiddel kapcsolatos aggályaidat, írd össze a félelmeidet. Vegyél egy darab A4-es lapot, oszd ketté függılegesen, és a bal oldalára írd össze ıket. Jegyezd fel azokat a dolgokat, amelyektıl tartasz, mint például: • Mi lesz, ha nem, vagy nem úgy sikerül? • Mi lesz, ha utálni fognak miatta? • Mi lesz, ha irigyelni fognak miatta? Miután mindent leírtál akkor ezután azt írd le a jobb oldalra, hogy mi lesz, mi lehet a legrosszabb eset. Ha olyasmit írtál le félelemként, hogy „ki fognak nevetni”, akkor írd le, hogy mi lesz akkor, ha ki fognak nevetni. Addig kövesd ezt a „mi lesz akkor, ha” gondolatmenetet, ameddig csak tudod. Tégy úgy, mintha sakkoznál, és próbáld meg kitalálni, hogy a lépéseidre milyen ellenlépéseket kaphatsz válaszul. Miután ezzel végeztél, a kezedben lesz egy lista, azokról a dolgokról, érzésekrıl melyek visszatarthatnak Téged. Látni fogod, hogy a listán szereplı dolgok nagy része bagatell, és egyáltalán nincsen arányban azzal az elınnyel, amit akkor nyerhetsz, ha véghezviszed a döntésedet (például: ki fognak nevetni, stb.). A listán szereplı dolgok egy része komolyabb lehet (például: attól félsz, hogy kirúgnak a munkahelyedrıl, attól tartasz, hogy elveszíted a szüleid támogatását, stb.). Ezeknek az a fontos tulajdonságuk, hogy rendszerint van egy olyan összetevıjük, ami nem tıled függ. Bár ezek nem objektív akadályok, számodra mégis valamilyen szinten külsı akadályokká válnak.
www.szemleletfejlesztes.hu
61/146.
bodnarszilard
Külsı akadályok kezelése A külsı akadályok kezelésének célja, hogy megtaláld a lehetıségeket az összes felmerülı nehézség leküzdésére. Ehhez szintén vegyél elı egy lapot, húzz középen függılegesen egy vonalat, és a papír bal oldalára írd fel az összes rajtad kívülálló akadályt és nehézséget, ami csak az eszedbe jut. Ilyeneket, mint: • A barátaim azt fogják mondani: „Hülye vagy, úgysem fog sikerülni” • Ha fınök leszek, két kollégám fúrni fog • Ehhez kétszázezer forintra lenne szükségem A jobb oldalra írd fel az összes lehetséges megoldást, ami csak eszedbe jut ezekre az akadályokra. Használd a három szikra gondolkodást a lehetıségek megtalálására. A fenti példáknál maradva: •
•
•
Rájössz, hogy a barátaid ezt azért mondják, hogy megóvjanak a csalódástól (a maguk módján…). Ezért elıre bejelented nekik, hogy boldogulsz egyedül is. Ha mégis megjegyzéseket tesznek, azt figyelmen kívül hagyod. A két kollégáddal jó elıre megállapodsz, mit nyerhetnek azzal, ha fınök leszel. Vagy csak azzal a feltétellel vállalod el a fınöki megbízást, ha ıket áthelyezik. Tervet készítesz arra, hogyan tudsz húszezret megtakarítani minden hónapban, vagy hétvégi munkát vállalsz, vagy banki kölcsönt veszel fel, vagy végighívod az összes ismerısödet és mindenkitıl kérsz egy kisebb összeget.
Tervezés A tervezés célja, hogy az eredmények eléréséhez szükséges lépések sorozatát megalkosd, figyelembe véve az összes várható akadályt és kiküszöbölve azt. Például ha tudod magadról, hogy lusta vagy, vagy szereted halogatni a dolgokat, akkor készíts olyan tervet, ami napi bontásban „kézen fogva” vezet végig Téged egészen az eredményig. Ha attól tartasz, hogy a környezeted, a barátaid nem értenek majd meg, akkor írd bele, hogy mielıtt bármihez is kezdenél tisztázni kell velük a helyzetet. Dolgozd ki az érveidet, hogy mit fogsz válaszolni az ellenvetéseikre. A tervedbe írj bele mindent, ami segít elkerülni azokat a dolgokat, melyek veszélyeztethetik a célod elérését. Válaszd ki a fenti listákból a lehetı legjobb megoldásokat. A tervezést visszafelé végezd. Írd le a végsı célodat, majd írd le azt, hogy annak, hogy ezt elérd milyen alapfeltételei vannak. Tekintsd ezeket az alapfeltételeket újabb céloknak, és írd le, hogy ezek elérésének milyen feltételei vannak.
www.szemleletfejlesztes.hu
62/146.
bodnarszilard
Példa: Szakítani akarok a párommal, mert nem mőködik a kapcsolatunk. El kell költöznöm tıle. Ehhez mi szükséges? • Egy albérlet • Az összes holmim átszállítása az albérletbe Az albérlethez mi szükséges? • Meg kell találni a megfelelıt • Szükségem van pénzre a foglalóhoz, a kaucióhoz és az átköltözéshez A cuccaim átszállításához mi szükséges? • Össze kell csomagolni minden holmimat • Kell találni valakit, aki segít átköltözni A megfelelı albérlet megtalálásához mi szükséges? • Meg kell nézni legalább ötöt-hatot, hogy a legjobbat tudjam választani • Idıt kell szánnom a keresésre és a lakások megtekintésére Ahhoz, hogy pénzt szerezzek mi szükséges? • A szüleimtıl kell kérnem. Beszélnem kell velük. Ki fognak akadni! • El kell érnem, hogy ne akadjanak ki, hogy ık ajánlják fel, hogy segítenek A cuccaim összecsomagolásához mi szükséges? • Kartondobozokat kell szereznem • Ki kell vennem egy nap szabadságot elıtte Ahhoz, hogy találjak valakit, aki segít átköltözni mi szükséges? • Végig kell hívni a barátaimat, ki ismer megbízható fuvarozót • Le kell fixálni vele az idıpontot ... és így tovább.
A visszafelé tervezés abban nyújtja a legnagyobb segítséget Neked, hogy elkerüld a szükségtelen tevékenységeket. Ezen felül rámutat azokra a pontokra, ahol a legtöbb energiára, kreativitásra, vagy ügyességre van szükséged a továbblépéshez. A visszafelé való gondolkodás egy teljesen más perspektívát nyújt Neked, ugyanis elkerülheted azt is, hogy ott állsz egy lépés megtétele elıtt, és akkor jut eszedbe, hogy bizony ehhez szükséged lenne valamire. Ilyen érzés az, amikor hullafáradtan hazaérsz, nyitnád az ajtót, és rájössz, hogy a munkahelyeden hagytad a lakáskulcsodat. Miután végeztél a listával, tedd sorrendbe a teendıket. A legjobb az, ha napi szintre lebontod a teendıidet: „Hétfın délelıtt felhívni Krisztát, Ádámot és
www.szemleletfejlesztes.hu
63/146.
bodnarszilard
Gyurit, ismernek-e fuvarozót. Kedden felhívni a fuvarozókat és megkérdezni, mennyiért vállalják, és mennyi idıre elıre vannak lekötve.” Minden feladathoz adj magadnak határidıt! Ez triviálisnak tőnik, de nagyon nem az. A legpompásabb terv is képes elcsúszni azon, ha nem valósítják meg. Annak érdekében, hogy ezt elkerüld a legnagyobb segítség számodra a határidıd. Kizárólag a legfegyelmezettebb emberek képesek írott határidık nélkül dolgozni, de ık is csak azért, mert a határidıket fejben tartják. Akár ilyen vagy, akár nem, mindenképpen tőzz ki határidıket a feladataidhoz! Amikor végeztél, várj egy kicsit. Egy óra elég általában. Ez idı alatt is eszedbe fog jutni még egy pár dolog, azokat írd le. Miután vártál egy órát, nézd át ismét az egész tervet. Ha találsz benne valamit, amit ki kell egészítened, akkor tedd meg. Az elsı terved valószínőleg még nem a legprofibb terv lesz a világon, de ez természetes. Gyakorlat teszi a mestert. Amint belekezdesz a rendszeres tervezésbe, hamar meg fogod szerezni a szükséges gyakorlatot és tapasztalatot. Ráadásul gyakorlatot szerzel abban is, hogyan tudsz fejben komplex feladatokat átgondolni és elemeire bontani, ami felbecsülhetetlen értékő képesség. Ha készen állsz a felkészüléssel, akkor rátérhetsz a következı fázisra.
www.szemleletfejlesztes.hu
64/146.
bodnarszilard
Megvalósítás A megvalósítás célja a kívánt eredmény elérése. Ha a terved jó, minden részletre kiterjedı és pontos, akkor a megvalósítása során mindössze egyetlen akadályozó tényezıvel fogsz szembetalálkozni: saját magaddal. Mivel dolgoznod kell a célod megvalósításán, energiát kell bele fektetned, ezért elméd tudatalatti része ezt semmiképpen nem találja kényelmesnek. Ennek megértéséhez egy pár szóban vázolom Neked a tudatalattid mőködését. A tudatalattid nem képes feldolgozni a jövıre vonatkozó terveidet elképzeléseidet. Kizárólag a jelenre fókuszál. A tudatalatti tulajdonképpen az „irhád mentéséért” felelıs agyterületekkel áll közvetlen összefüggésben, és ezért igyekszik Téged rávenni arra, hogy elkerüld a kényelmetlen érzéseket. Igyekszik számodra minél nagyobb komfortérzetet biztosítani – a jelenben. Ezt persze azon az áron teszi, hogy megfoszt Téged a fejlıdés lehetıségétıl, de meg kell értened, hogy a tudatalattid számára nincs olyasmi, hogy fejlıdés, hiszen az egy idıbeli dolog: számára csak a jelen létezik. A tudatalattid a következıképpen észleli, ha a terveden dolgozol: • Elveszíted a szabadságodat, mert rabja leszel valamiféle rutinnak • Túl nagy nyomás alá helyezed magadat, túl sok felelısséget vállalsz magadra • A terveidhez való ragaszkodással eltőnik a spontaneitás és az öröm az életedbıl Ezeket és a hasonló okokat a tudatalattid egy önromboló, negatív belsı párbeszéd útján kommunikálja feléd. És mivel az adott pillanatban tényleg egyszerőbb a terveidért való dolgozás és a munka helyett valami kevésbé fárasztó, szórakoztatóbb dolgot csinálnod, ezért nagy az esély rá, hogy hallgatsz a belsı párbeszédre. Amikor a tervedben az szerepel, hogy fel kell hívnod valakit, akkor lehet, hogy megszólal benned a belsı hang: „úgysem fogja felvenni”, „úgysem tud segíteni”. Ilyenkor a tudatalattid üzen, és próbál megszabadítani az adott pillanatban számodra kellemetlen vagy kényelmetlen feladat végrehajtásától – és ezzel együtt persze az általad elérni kívánt eredménytıl is. Hiszen az eredmény távoli, a kényelmetlenség pedig most van. Ennek a belsı párbeszédnek nem csak a kétely elültetése lehet a célja. A tudatalattid leggyakrabban az alábbi eszközöket veti be ellened: • Cinizmus • Kishitőség • Halogatás Lássuk ıket szépen sorban.
www.szemleletfejlesztes.hu
65/146.
bodnarszilard
Cinizmus Amikor a tudatalattid cinikus üzeneteket küld feléd, akkor megkísérli megkérdıjelezni az adott tevékenység vagy dolog értékét. És mivel az életben semmi sem tökéletes, ezért roppant könnyő logikus fogódzkodót találnia gyakorlatilag mindenben, ami csak létezik ezen a Földön. Mivel a tudatalattid üzenetei kizárólag a hibákra koncentrálnak, ezért egy idı után ezek felnagyítódnak, és elhomályosítanak minden mást. „Ez a kondigép ér vajon bármit is?”, „Ez most komoly, hogy egy pár ezer forintos letölthetı e-book-ból majd valami hasznosat is tanulok?” És ugye miért foglalkoznál értéktelen, haszontalan dologgal? Miért fordítanál ilyesmire a drága idıdbıl? Kishitőség A kishitőség a belsı párbeszédnek az a formája, amikor a tudatalattid ugyan nem kérdıjelezi meg az adott tevékenység vagy dolog értékét, de kételyt ébreszt benned azzal kapcsolatban, hogy Neked sikerülhet-e. „Biztosan nagyon hasznos lenne az egészségem szempontjából, ha nem gyújtanék rá többet, de ezt úgysem tudom megtenni”, vagy „Hasznos dolog ez a három szikra gondolkodás, de nálam biztosan nem válik be”, vagy „Túl öreg vagyok már ehhez”. Még akkor is, ha számtalan objektív bizonyíték áll a rendelkezésedre arról, hogy mégis beválik, vagy a Te korodban sincs semmi akadálya az adott dolognak, a tudatalattid végtelen kreativitásával megtalálja a megfelelı üzenetet. A leggyakoribb ilyen például: „De én más vagyok”. A tudatalattid ezekkel az üzenetekkel képes elszívni az adott tevékenységre szánt összes energiádat, illetve hatékonyan csökkenti az önbizalmadat. Halogatás Ide tartozik az összes „inkább egy kicsit késıbb” típusú üzenet, nem ritkán egy kreatív indokkal megtámogatva arra vonatkozóan, hogy miért is ne legyen aktuális az adott teendı éppen most: „Majd holnap elkezdem a diétát, most még van egy utolsó esélyem, hogy süteményt egyek”. Szintén a halogatás kategóriájába tartoznak azok a fajta üzenetek, hogy „Nem mehetek el edzeni, amíg nincs egy divatos tréningruhám”, melyet aztán természetesen az követ, hogy: „Most biztosan nem tudok tréningruhát venni, talán majd a jövı hónapban”. A halogatást gyakran nem belsı párbeszéd formájában észleljük, hanem egyszerően csak azt vesszük észre, hogy megtörténik. Elıfordulhat, hogy úgy gondoljuk, most épp fontosabb elmosogatni, felporszívózni, boltba menni, mint a céljainkon dolgozni. Ennek oka a nem tisztázott következményektıl való tudatalatti félelem. Ezek a félelmek megbéníthatnak minket a cselekvésben, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy nem haladunk a céljaink irányába.
www.szemleletfejlesztes.hu
66/146.
bodnarszilard
Ha nem gondoljuk végig, hogy bizonyos tetteinknek milyen következménye lesz, és azokat a következményeket hogyan fogjuk kezelni a felbukkanásuk pillanatában, akkor ez a végiggondolatlan, tisztázatlan következménysorozat egy potenciális veszélyforrás lesz a tudatalattink számára. Olyan lesz számunkra, mint egy sötét barlang, amelybe nemhogy bemenni, de megközelíteni sem nagyon akarunk. Ezért hát a tudatalattink minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy olyasmibe vágjunk bele, aminek nem ismeretesek a lehetséges következményei számunkra. Ezt a jelenséget is megszünteti a tervezés, illetve a kész terv. A terv megmutatja, hogy kizárólag hétköznapi és megszokott tevékenységek állnak elıttünk. A tervezés során végiggondoljuk, hogy egyes lépéseknek milyen következményei lehetnek és azokat hogyan fogjuk majd kezelni, és ezt követıen azoknak majd milyen következményei lehetnek, és így tovább. A terv egy mankót is ad a napi „szétesés” elkerülésére, leveszi a pillanatnyi döntés felelısségét és mentális terhét a vállunkról, valamint ha mégis félünk továbbra is, akkor láthatjuk, hogy ennek a félelemnek nincs semmilyen racionális alapja sem. A belsı párbeszédre nagyon nagy hatással van, ha logikus érveid vannak a céljaid támogatására. Azonban ha ez nem áll rendelkezésedre, akkor a tudatalattid önvédelmi mechanizmusa meg fog „védeni” Téged a céljaid elérésétıl. Mint láthatod a tudatalattid hihetetlen kreativitással ontja magából százával a jobbnál jobb ötleteket és indokokat arra vonatkozóan, hogy az adott pillanatban megszabadítson Téged a feladat – általa vélt – terhei alól. Ennek azonban van egy nagyon kellemetlen mellékhatása: mégpedig az, hogy amennyiben nem sikerül megvalósítanod a céljaidat, akkor azzal csökken az önbizalmad, a tudatalattidnak viszont ezáltal egy újabb fegyver lesz a kezében, melyet felhasználhat az önszabotázsra: egyszer már belevágtál és kudarcot vallottál – minek is próbálnál bármit is tervezni akkor az életedben? Ez egy önmagába visszatérı ciklust eredményez, amit bukási spirálnak hívok. Természetesen létezik ennek ellentéte is, a fejlıdési spirál. A belsı párbeszéden túl van egy biológiai-fizikai összetevıje is ennek a spirálnak. Minden alkalommal, amikor valamit csinálsz az azzal kapcsolatban megtapasztalt érzéseid bizonyos kémiai reakciókat váltanak ki a szervezetedben. Hormonok és egyéb vegyületek termelıdnek a testedben és erıteljes hatást gyakorolnak a mentális folyamataidra. A pozitív érzésekhez (sikerélmény, boldogság, stb.) kapcsolódó vegyületek nagyon jó hatást gyakorolnak Rád, ellenben a negatív érzésekhez (csalódottság, szomorúság, stb.) kapcsolódóak hatása meglehetısen rossz.
www.szemleletfejlesztes.hu
67/146.
bodnarszilard
Ha egy bizonyos hormon vagy vegyület sokat van jelen a testedben, akkor a szervezeted elkezd receptorokat elıállítani ezen anyagok feldolgozására. Minél több ilyen receptort állít elı a szervezeted, annál inkább fogsz „éhezni” erre a vegyületre, annál jobban fogsz vágyakozni az azt kiváltó érzésre. Emiatt a tudatalattid magától fog olyan szituációkba keverni Téged, amelynek következtében még több alkalommal élheted át azokat az érzéseket, melyek hatására az a bizonyos hormon vagy vegyület termelıdik benned. Ezért is érdemes tehát gondosan megválasztanod, hogy mit csinálsz rendszeresen, mert abban elkerülhetetlenül fogsz fejlıdni. A tudatalattid önromboló, negatív belsı párbeszéde ellen a következıt kell tenned: Amikor észleled a negatív belsı párbeszédet, akkor át kell váltanod a három szikra gondolkodásra. Tudatosítsd magadban a célodat, és azt, hogy a tények nem igazolják a tudatalattid állításait, valamint azt is, hogy korlátlan számú lehetıséged van megvalósítani a céljaidat. Számíthatsz rá, hogy eleinte nem fogod rögtön felismerni, amikor belekerülsz a negatív belsı párbeszédbe. Ez normális. Minél többet gyakorlod, annál jobban fog menni. Minden egyes megvalósított céllal a hátad mögött egyre egyszerőbb dolgod lesz, hiszen egyre könnyebb lesz tényeket találnod a tudatalattid érvei ellen. Ugyanakkor a folyamat során a tudatalattid is megtanulja, hogy a negatív belsı párbeszéddel nem ér el Nálad eredményt. Ezzel elindíthatod a fejlıdési spirált. Minél több pozitív tapasztalatra teszel szert, annál könnyebben szerzel újabb pozitív tapasztalatokat. Közben kialakítod a megfelelı gondolkodási szokásokat, és ettıl a ponttól kezdve az elméd automatikusan hajtja majd végre az eredmények eléréséhez szükséges megfelelı lépéseket – ahelyett hogy az önszabotálás lépéseit hajtaná végre automatikusan. A megvalósítás során a második legnagyobb akadály a mások hozzáállása. Ehhez tudnod kell, hogy gyerekkorunk során mindannyian elsajátítottunk bizonyos fajta érdekérvényesítı kommunikációs eszközöket. Ennek szembetőnı példája lehet a nyafogás, a sértıdés, az érzelmi zsarolás, de persze vannak kevésbé negatív, sıt, pozitív szokások is. Általában az emberek között hamar kialakul az, hogy ki milyen eszközt használ a másikkal szemben, melyek az egymás számára „kompatibilis” kommunikációs eszközeik. Ha belefogsz egy önfejlesztı programba (például abba a programba, amit most olvasol ☺), akkor hamar eljuthatsz arra a szintre, hogy felfigyelsz ezekre az apró játszmákra. A fejlıdésed szempontjából elengedhetetlen, hogy elkerüld ezeket a játszmákat, ezért változtatsz a kommunikációs szokásaidon. Csakhogy ezzel úgymond felrúgod a körülötted élıkkel kötött hallgatólagos megállapodásokat, miszerint Te benne vagy az ı játékukban.
www.szemleletfejlesztes.hu
68/146.
bodnarszilard
Ilyenkor jellemzı lehet rájuk, hogy megsértıdnek, nem értenek meg, kiközösítenek, illetve megpróbálnak Téged visszahúzni. Sajnos gyakori, hogy a közösséghez tartozás iránti vágy sokkal erısebb, mint a változás iránti vágy, ezért ez a „visszahúzás” egy potenciális veszélyforrás a fejlıdésed szempontjából, illetve egy lehetséges érv a tudatalattid számára, amivel szabotálhatja a törekvéseidet. Ezért különösen fontos, hogy a felkészülés fázisában tervet készíts arra vonatkozóan, hogy hogyan fogod kezelni a környezeted reakcióját. Készülj fel arra, hogy a környezeted nem fog automatikusan támogatni Téged bizonyos céljaid megvalósításában. Természetesen nem szükséges emiatt a családoddal és a barátaiddal szakítani a céljaid kedvéért, de ismerd fel, hogy az ı érdekük az, hogy felcseréld a céljaidat az ı szeretetükre, elfogadásukra. Sokan vannak, akik számára a környezet elfogadása többet jelent, mint a saját céljai, ezért aztán nem is valósítja meg ıket. El kell fogadnod a környezetedet olyannak, amilyen. Be kell látnod, hogy senkinek nem csökkenti az emberi értékeit az, ha más mint Te, ha másképpen gondolkodik, ha más dolgokat tart fontosnak. Senki sem lesz attól kevesebb, ha nem akar fejlıdni, illetve nem azt az utat követve akar fejlıdni, mint amit Te is követsz. Az már egy nagyon nagy eredmény, ha el tudod érni, hogy a környezeted ne akadályozzon a céljaid elérésében. Fel kell készülnöd arra, hogy esetleg nem fogsz tudni velük az általad érdeklı témákról beszélgetni, mert ez ıket majd egyszerően nem érdekli. Fel kell készülnöd arra, hogy a környezeted számtalan alkalommal fog belevonni a negatív belsı párbeszédhez hasonló negatív külsı párbeszédekbe, ahol kishitőségbıl a nehézségeket és az akadályokat fogják hangsúlyozni. Az ı gondolkodásukban ez a természetes irányvonal, hiszen ık az akadályokra koncentrálnak a lehetıségek helyett. Fogadd el ıket ilyennek, és Neked természetesen nem kell „megtéríteni” ıket. Fel kell ismerned, hogy az ı véleményük nem hiteles, ha még nem valósítottak meg olyan ívő célokat, mint amilyeneket Te kitőztél, és ezért nem is kell adnod a véleményükre. Ha szükségük lesz arra, hogy fejlıdjön a szemléletük akkor minden bizonnyal meg fogják tenni az ehhez szükséges lépéseket. Erre senkit nem lehet külsı hatással rávenni.
www.szemleletfejlesztes.hu
69/146.
bodnarszilard
Megtartás A megtartás fázis célja, hogy megtartsa számodra az elızı fázisban elért eredményeidet. Amikor leszoktál a dohányzásról vagy kitakarítottad a lakást akkor azon a ponton még nem feltétlenül érted el a célodat. Azt is el kell érned, hogy ne szokj vissza a dohányzásra, illetve, hogy meg is maradjon a rend a lakásban. Ami azt illeti, a célok nagy részénél szükség van erre a fázisra, ugyanis az eredményeidet hamar elveszítheted, ha nem fordítasz a megtartásukra kellı figyelmet. Fontos tudnod, hogy a tudatalattid ugyanazokkal az eszközökkel fog ellened dolgozni, mint a megvalósítás fázisában: „Az az egy szál semmit sem számít, hiszen már két hónapja nem gyújtottam rá…”. De ne dılj be a negatív belsı párbeszédnek. A legegyszerőbb megoldás – amennyiben az adott cél megkívánja, illetve szükségét érzed –, hogy az eredmények megtartására is készíts egy tervet. A terved irányulhat például arra, hogy mindennap takarítasz 15 percet, ami nem olyan rengeteg idı. Irányulhat arra is, hogy kialakítasz egy olyan attitődöt, hogy mindig rendet tartasz, és ezáltal csupán hétvégenként kell takarítanod 20 percet, ha voltak hét közben vendégeid. Vagy irányulhat akár arra is, hogy hogyan szervezd át a havi költségvetésedet, hogy ki tudj gazdálkodni egy bejárónıt a jövıben. A tervet a már ismertetett módon alkothatod meg. Ügyelj viszont arra, hogy az eredményeid megtartása más jellegő örömöt okoz Neked, mint az eredmény elérése, megvalósítása. Amikor elérsz valamit az olyan, mint amikor egy embert próbáló sziklafalat megmászva feljutsz egy fennsíkra. Az egy olyan eredmény, amelyre büszke lehetsz, demonstrálhatod vele magad és mások számára a képességeidet, kitartásodat, és bizonyítékot is jelent számodra, hogy képes vagy rá. A megtartás pedig olyan, mint a fennsíkon gyalogolni – ez teljesen más jellegő élmény, nem olyasmi, amire ugyanolyan módon lehetsz büszke, mint a sziklafal megmászására. A tudatalattid ezt felhasználva olyan üzenetekkel bombázhat, mint „Nem nagy dolog, egy kis rendetlenség belefér”, „Majd máskor rendet rakok, a múltkor is sikerült”. Készülj fel a tudatalattid érveire, és ezek alapján készítsd el a tervedet az eredményeid megtartására.
www.szemleletfejlesztes.hu
70/146.
bodnarszilard
Összefoglalás Döntéseid megvalósításához az alábbi lépéseken keresztül vezet az út: Felkészülés • Írd össze a belsı aggályaidat, és azt, hogy mi lehet a legrosszabb, ami történik Veled, ha ezek bekövetkeznek. • Írd össze a külsı aggályaidat, és azt, hogy milyen eszközökkel tudsz ezeken felülkerekedni. • Tervezd meg a célod eléréséhez szükséges lépéseket részletesen. Használd a visszafelé való tervezés módszerét. Tervedbe foglald bele az összes várható akadály leküzdésére vonatkozóan kitalált megoldásokat és eszközöket. Megvalósítás • Kövesd a tervedet fegyelmezetten. • Figyeld meg, mikor kezd a tudatalattid önromboló, negatív belsı párbeszédbe Veled. • Használd a három szikra gondolkodási szokásokat a tudatalattid üzeneteinek semlegesítésére és a fejlıdési spirál beindítására. Megtartás Döntsd el, milyen módon kívánod megtartani az elért eredményeidet. • Alkoss tervet erre vonatkozóan • A tervedben vedd figyelembe, hogy az eredmény megtartása más jellegő örömöt jelent, mint a megvalósítása, így a tudatalattid ugyanazokkal az eszközökkel ugyan, de másfajta érvekkel fog próbálkozni. •
www.szemleletfejlesztes.hu
71/146.
bodnarszilard
4. A megszokásig vezetı út A kiemelkedıen sikeres emberek az elızı három fejezetben tárgyalt alapelvek alkalmazásával, a szemléletükkel érik el sikereiket. Ennek a szemléletnek az alapelemei mind gondolkodási szokások. Ezek a szokások, a rendszeres cselekedetek – ahogyan azt az elızıekben leírtam – pontosan olyanok, mint egy befektetés. A szokásainkat meg tudjuk változtatni tetszés szerint, szabad akaratunktól függıen. Mint minden változásnak azonban ennek is van egy útja és egy módja. Ez a fejezet az útról szól, a következı fejezet pedig a módról. Ebben a fejezetben arról olvashatsz, hogy mi vár Rád akkor, amikor belefogsz egy új szokás kialakításába, mire számíthatsz – és ez nem csak a fent tárgyalt gondolkodási alapelvek szokássá alakításáról szól, hanem bármilyen más szokásról. Ebben a fejezetben választ kapsz majd arra, milyen dolgokkal fogsz szembesülni, és hogyan kell ezekre felkészülnöd. Ezek birtokában a szokások kialakításának folyamata lényegesen könnyebb lesz majd számodra. Minden döntés, minden cselekedet a gondolattal kezdıdik, ezért én is innen indítom a történetet.
www.szemleletfejlesztes.hu
72/146.
bodnarszilard
Mire jó a gondolkodás? A legelterjedtebb tudományos eredmények szerint az a fajta analitikus gondolkodás, amivel felépítettük civilizációnkat az elmúlt körülbelül negyvenezer évben alakult ki. A törzsfejlıdés azonban évmilliókig tartott ezt megelızıen is, és elıdeinknek már a gondolkodás kialakulása elıtt is volt egy jól bevált módszerük arra, hogy tájékozódjanak a világban: az érzések és benyomások. Errıl érintılegesen már írtam korábban, de most egy kicsit részletesebben is kifejtem. Az érzések a törzsfejlıdés során sok millió évvel hamarabb fejlıdtek ki, és agyunkban értelemszerően sokkal mélyebb rétegekben helyezkednek el az érzéseinkért felelıs területek. Érezzük azt, hogy mikor vagyunk éhesek, mikor vagyunk jóllakottak, mikor vagyunk fáradtak, hol van meleg, hol van hideg, és ezek alapján az érzések alapján képesek vagyunk analitikus gondolkodás nélkül is döntéseket hozni. Egyesek ezeket az alapvetı érzéseket ösztönöknek hívják, én azt hiszem az elnevezés nem is igazán lényeges. Az érzések célja, hogy orientáljanak minket egy olyan környezet felé, ami megfelelıbb a túlélésünk szempontjából. Ami lényeges, hogy ezek az érzések, érzetek, ösztönök mindenféle gondolkodási folyamat nélkül is képesek arra, hogy irányítsanak minket, szabályozzák a viselkedésünket. Agyunkban erre különösen fejlett területek és központok vannak. Nem véletlen, hogy rengeteg mindent megérzünk. A másik viselkedésének legapróbb változását is megérezzük, ugyanakkor idınként akár több órányi gondolkodással is képtelen vagyunk egyszerő feladatokat megoldani. A gondolkodás megjelenése Mi, emberek egy több millió éves evolúció egyik állomása vagyunk. A legelsı lábnyomokat, melyeket két lábra felegyenesedett elıdeink hagytak 3.6 millió évesre taksálják. A Homo Erectus körülbelül másfél millió évvel ezelıtt jelenhetett meg, utódja, a mai Homo Sapiens pedig úgy körülbelül százhetvenezer évvel ezelıtt alakulhatott ki, és váltotta fel elıdjét. A beszéd megjelenését talán egy mutáció okozhatta, jelenlegi feltételezéseink szerint valamikor negyven-ötvenezer évvel ezelıtt. A tőz használatára utaló jelek is körülbelül negyvenezer évesek. A beszédkészség a gondolkodás fejlıdését is magával vonta. A gondolkodás megjelenése tehát a törzsfejlıdés idıskáláján egy nagyon apró lépés csupán. Az emberi faj lényegében évmilliókig élt törzsekben. Majd hirtelen, gyakorlatilag a semmibıl megjelent a beszéd, azt követıen az írásbeliség körülbelül 5000 évvel ezelıtt, s vele a civilizáció. És a fejlıdés csak gyorsult. Az agyunk nem követte ezt a gyors változást. Agyunk tetemes része még mindig az érzések, érzelmek, benyomások feldolgozására való, és csupán néhány meglehetısen kezdetleges és – evolúciós szempontból – fejletlen területet használunk gondolkodásra. Ez meglepı lehet, hiszen mindennap gondolkodunk, mindennap használjuk az agyunkat és megállíthatatlan gondolatfolyamok hömpölyögnek benne a nap minden másodpercében. www.szemleletfejlesztes.hu
73/146.
bodnarszilard
Ettıl függetlenül a gondolkodás nem erısségünk. A benyomások feldolgozásában az agy egyszerően összehasonlíthatatlanul hatékonyabb, mint a gondolkodásban. A gondolkodási képességeink elképesztı mértékben fejletlenek, és ez abból is látszik, hogy életünk problémáinak túlnyomó részét egyszerően képtelenek vagyunk gondolkodás útján megoldani. Ha meglátjuk az ellenkezı nem egy tetszetıs képviselıjét, akkor azonnal, gondolkodás nélkül megemelkedik a vérnyomásunk, szaporább lesz a szívverésünk és megindul bizonyos hormonok termelése. Az agyunk sokmillió éves rutinnal azonnal feldolgozza ezt az ingert, és a szempillantásnál rövidebb idı alatt intézkedik a testünkben ilyenkor lezajló bonyolult folyamatok szabályozásáról. Ugyanakkor ez az agy, amely ilyen csodálatos teljesítményre képes néha akár percekig is tőnıdik egy-egy elhangzott mondat értelmén, akár fél óráig is képesek vagyunk számlák felett ülve számolgatni, hogy hol nem stimmel valami. Hogyan lehetséges ez? A gondolkodási képességeink ennyire fejletlenek a benyomások feldolgozásának képességéhez képest. Benyomásokból, érzésekbıl a másodperc töredék része alatt milliószor többet vagyunk képesek feldolgozni, mint a gondolatainkból. Egy másik példa erre, hogy képesek vagyunk elkapni a felénk dobott labdát. Ugyanakkor, ha ki kellene számolnunk az általános iskolában fizikaórán tanult eljárással, mikor és hova kellene nyúlnunk a labdáért, akkor valószínőleg sokat kellene kockás papír és számológép felett görnyednünk. A gondolkodásunk ennyivel lassabb és fejletlenebb, mint az agyunk többi területe. Az agyunk nincs felkészítve nemhogy a civilizációra, a vallásra, a házasság intézményére, a napi nyolc óra munkára, a spiritualitásra, a sakkozásra, az autóvezetésre, de még a beszédre és az írásraolvasásra is csupán alig: ezek mind ismeretlen dolgok voltak a törzsfejlıdés évmilliói alatt. A gondolkodás „csupán” azért alakult ki az utóbbi negyvenezer évben, mert a segítségével elıdeink hatékonyabban tudták biztosítani maguk számára a kellemes közérzetet. A gondolkodás kialakulása és a beszélt nyelv kialakulása egy párhuzamos, egymást erısítı folyamat volt jelenlegi ismereteink szerint. Gondolkodásukkal, beszédkészségükkel elıdeink képesek lettek feleslegek felhalmozására, így a gondolkodás segítségével nem csak ideiglenesen, hanem hosszú órákra, napokra is gondoskodni tudtak a jóllakottságukról. Fontos látni, hogy a gondolkodás többnyire a kényelmet szolgálja és nem a túlélést. A túlélés szempontjából a gondolkodás általában nem elég gyors és nem elég hatékony. A gondolkodás csak akkor támogatja a túlélést, ha tervezésre használjuk, ez a tendencia viszont mindössze pár ezer éve jelent meg. Vélhetıen ez is közrejátszik abban, hogy a gondolkodási képességeink nem fejlıdtek túlságosan a beszéd megjelenése óta eltelt körülbelül negyvenezer évben.
www.szemleletfejlesztes.hu
74/146.
bodnarszilard
Ezzel szemben a XXI. században az, ahogyan élnünk kell szinte kizárólag – de legalábbis túlnyomórészt – a gondolkodásunkon alapul. A világ túl összetett lett ahhoz, hogy érzések és benyomások alapján tudjunk benne tájékozódni. És a világ sokkal gyorsabban vált gondolkodás alapúvá, mintsemhogy a törzsfejlıdés ezt követni tudta volna. Az agyunk fejlettsége egész egyszerően még nem jutott el arra a szintre, hogy a gondolkodásunk legyen a domináns az érzéseinkkel szemben a civilizáció által ránk kényszerített döntési helyzetekben. Ez az oka annak, hogy ebben a modern világban sokan elveszve érezzük magunkat. Az agyunk fejlıdése nem követte elég gyorsan ezt a változást, és érzésbıl, benyomások alapján, több millió éves idegpályák segítségével próbálunk megoldani olyan helyzeteket, melyek túlságosan újak és összetettek ahhoz, hogy az érzéseinkkel jól meg tudjuk oldani ıket. Az agyunk egyszerően nem elég fejlett ehhez a világhoz. A gondolkodásunk esetleges. Azok a módszerek, melyeket az elmúlt évmilliókban használtunk és amelyek a génjeinkbe vannak kódolva használhatatlanokká váltak, és ez a felgyorsult fejlıdés következtében lényegében az utóbbi néhány évtizedben, évszázadban következett be. Az evolúció most ebben a pillanatban is mőködik. Az a néhány ember, akinek sikerül valamilyen módon (talán véletlenül, esetleg szülıi vagy egyéb minta elsajátításával) kialakítani magában azokat a gondolkodási sémákat, melyek segítségével jól tud boldogulni ebben a társadalomban, az sikeres lesz, elégedett és boldog. Aki sikeres és boldog tovább tudja örökíteni a gondolkodási szokásait. Szerencsére ma már ehhez a továbbörökítéshez nem szükséges rokoni kapcsolatban állni a kiemelkedıen sikeres emberekkel ☺ Ezt az egyensúlytalanságot az érzéseink és a gondolkodásunk teljesítménye között természetesen nagyon könnyő felismerni. Ha elégedetlen vagy az életeddel, akkor már fel is ismerted. Ám sajnos ez a felismerés gyakran vezet ahhoz, hogy átesünk a ló túloldalára, és elkezdjük túlagyalni, túlgondolkodni a dolgainkat akkor, amikor az érzéseinkkel nem megyünk semmire. Pedig a gondolkodásunkat nem ilyen módon kell használni. Akkor mit tudunk kezdeni a gondolkodásunkkal?
„A tudatos elme az érvelı akarat. A tudat alatti elme, az ösztönös vágy pedig egy múltbeli érvelı akarat eredménye.” Charles F. Haanel
Haanel a XX. század elejének egyik legnagyobb hatású sikergondolkodója volt, könyvébıl, a Mesterkulcs rendszerbıl még Napoleon Hill is merített – és persze rajta kívül is rengeteg embernek segített átformálni az életét.
www.szemleletfejlesztes.hu
75/146.
bodnarszilard
A fenti két mondatban megfogalmazott frappáns felismerése összefoglalja mire is kell használnunk tehát a gondolkodásunkat. Ez a mondás azt jelzi számunkra, hogy a gondolataink, tudatos döntéseink egy idı után automatizmusokká válnak, amelyek fölött már csak nehezen tudunk hatalmat gyakorolni ezután. Tehát jelen pillanatbeli érvelı akaratunkat (azaz a gondolkodásunkat) arra kell használnunk, hogy a tudatalattinkban mintákat hozzunk létre, mégpedig olyan mintákat, melyek támogatnak minket. És a tudat alatti elménk, az ösztönös vágyaink – amelyeket mi ültettünk el magunkban tudatosan – így segíteni fognak minket a céljaink elérésében. Fontos tudnod, hogy a gondolataiddal minden pillanatban mintákat hozol létre, aminek a jövıben majd hasznát veheted. És ha már ezt teszed amúgy is, miért ne hoznál olyan mintákat létre, melyek támogatnak Téged? A szemlélet kialakulása Tudatos döntéseink tehát – pongyolán megfogalmazva – egy idı után „leszivárognak” a tudatalattinkba, és ott automatizmussá válnak. Ezek az automatizmusok feldolgozzák a világból felénk áradó információtömeget, és csak azt továbbítják, amit az automatizmus kialakulásának idején hasznosnak gondoltunk. Különös lenne, ha látnál valakit, aki a hét éves korában viselt szemüveggel próbál boldogulni harminc éves korában? Akkor nem kevésbé kell, hogy különösnek találd azt, hogy bizonyos dolgokat ma is pontosan ugyanúgy látsz, mint hét éves korodban! És ez pontosan annyira haszontalan is, mint amennyire különös. Valójában kizárólag annyit látsz a világból, amennyit képes vagy feldolgozni belıle. Ezt hívjuk szemléletnek: a látókör és a belsı állapot által meghatározott feldolgozási kapacitást. Ha az automatizmusaid kiszőrnek bizonyos dolgokat, akkor az ennyivel megcsonkított képet fogod csak látni a világból, anélkül, hogy bármilyen veszteségnek is tudatában lennél. És ez a csonka kép lesz számodra a valóság. Tehát a szemléleted határozza meg, hogy a világból, a másik emberbıl mennyit tudsz befogadni. Láthatod, hogy ez a mentális automatizmusaidtól, szokásaidtól függ, vagyis általában annyit tudsz befogadni, mint amennyire Te magad fejlett vagy, és amennyire Te magad nyitott vagy. Ha fejleszted a szemléletedet, akkor mind a világot, mind a többi embert is jobban meg fogod tudni ismerni, jobban be fogod tudni fogadni. Minél több mindent tudsz befogadni a világból úgy, ahogy az valójában van, annál több objektív ismerettel fogsz rendelkezni. Ezek az objektív ismeretek azok a tények, melyek lehetıvé teszik, hogy jobb minıségő döntést hozz. A jobb döntések következtében pedig sikeresebb leszel, nı az életszínvonalad, meg tudod valósítani az álmaidat. Így határozza meg a szemléleted az életedet.
www.szemleletfejlesztes.hu
76/146.
bodnarszilard
A jelenlegi gondolkodásod konform a jelenlegi életeddel. A jelenlegi gondolkodásod valószínőleg megegyezik a múltbeli gondolkodásoddal, tekintve, hogy a gondolkodásunk az egyik legstabilabb vonásunk. Errıl a stabilitásról pontosan az elıbbiekben leírt mechanizmus gondoskodik: a múltbeli gondolkodásunk meghatározza a tudatalattink jelenlegi tartalmát, tudatalattink jelenlegi tartalma pedig – a szemléletünkön keresztül – kizárja azokat a dolgokat, amelyek megváltoztathatnák a gondolkodásunkat. Egy példa erre: ha valaki egyszer csalódott az emberi kapcsolataiban, és ezen tapasztalata alapján gyanakvóvá vált, akkor elkezd tudatosan arra figyelni, hogy ki mikor próbál vele kitolni, ıt hátrányba sodorni. Tudatosan tervezgeti azon lépéseit, hogyan védje majd meg magát az esetleges támadásoktól, csalódásoktól. A figyelmét arra koncentrálja, hogy elkerülje a fájdalmat, így az elméjének a kreatív területei azon kezdenek dolgozni, hogyan tudják támadásként értelmezni a világból érkezı jelzéseket. Persze az eredeti cél – az önvédelem – jó, és szükségünk is van önvédelemre, de paranoiára nem nagyon van szüksége senkinek. Ha pedig ez az állapot tartósan fennáll, akkor az illetınek ezek a tudatos döntései „leszivárognak” a tudatalattijába, és egy idı után ez határozza majd meg a szemléletének az alapját. Tehát még ha valaki kedvesen is közelít felé, az illetı egész egyszerően észre sem veszi ezt. Szellemi energiái arra fordítódnak, hogy támadást keressen a kedvességben. Ez pedig konzerválja a gondolkodását, hiszen tényleg nem látja meg a kedvességet, csak azt, ha valaki rossz szándékkal közelít. A személyiségfejlesztı ipar az elménknek erre a tulajdonságára hivatkozva minısíti nehéznek az önfejlesztést. De ettıl a jelenségtıl függetlenül új gondolkodási szokások beiktatása se nem lehetetlen, se nem nehéz. Amint a gondolkodásunkat a lehetıségekre irányítjuk, azt követıen rövidesen megváltozik a szemléletünk is. Amint megváltozik a szemléletünk, ennek hatására megváltozik az életünk minısége is, hiszen olyan dolgokat fogunk észlelni a világból, amik számunkra eddig egyszerően nem is voltak ott. Leírom a folyamatot ismét, mert fontos: A gondolkodásból döntések keletkeznek. Sorozatosan, konzekvensen meghozott döntéseinkbıl lesznek a szokásaink. A sorozatos döntések megjelennek a tudatalattinkban is, és ezáltal a szokásaink formálják a felfogásunkat, a szemléletünket. Meghatározzák, hogy mi az, amit egyáltalán képesek vagyunk felfogni a világból. Ebbıl származik az életünk minısége. Ez egy önmagába visszatérı folyamat, ugyanis a szemléletünk visszahat a gondolkodásunkra, hiszen az képezi a döntéseink alapját, hogy mit vagyunk képesek felfogni a világból.
www.szemleletfejlesztes.hu
77/146.
bodnarszilard
Nem minden döntésünk tudatos. Sıt, a döntéseink túlnyomó része egyáltalán nem tudatos, hanem a már meglévı automatizmusaink hozzák meg, pontosan úgy, mint egy robotpilóta. Amikor ilyen döntéseket hozunk, akkor valójában a meglévı szemléletünket erısítjük meg minden alkalommal.
„A siker elıre megjósolható.” Bob Proctor
Bob Proctor amerikai üzleti guru és szerzı mondása röviden és tömören fejezi ki, hogy a sikerben semmilyen szerepe nincs a véletlennek. Azok számára, akik a megfelelı gondolkodási szokásokkal bírnak a siker egyáltalán nem a véletlen mőve, hanem elıre megtervezhetı, megjósolható. A gondolkodás valódi célja tehát, hogy kialakítsuk vele a sikerhez szükséges szokásainkat, „átprogramozzuk” a tudatalattinkat.
www.szemleletfejlesztes.hu
78/146.
bodnarszilard
A tudás négy szintje A gondolkodás egy tanult folyamat. Legnagyobbrészt a szüleinktıl tanultuk meg, tanultuk el, hogy hogyan kell gondolkodnunk, és ezek a tanult gondolkodási folyamataink határozzák meg a döntéseinket, vagyis a befektetéseinket. Pontosan azon a módon, ahogyan a szüleidtıl megtanultál gondolkodni képes vagy arra is, hogy bármilyen más forrásból is új gondolkodási sémákat, szokásokat alakíts ki. A gondolkodásnak ez az egyik legelınyösebb vonása, hogy képesek vagyunk gondolkodni a saját gondolkodásunkon. Ez az, ami hozzásegíthet Téged ahhoz, hogy formáld azt, új gondolkodási szokásokat tanulj meg. A gondolkodásnak ez a fajta formálása egy olyan folyamat, mely során tudás birtokába jutunk. A kulcsszó itt a tudás, melyet el kell különítenünk az ismerettıl. Tudás az alkalmazható tudás, mely az ismeretektıl magasabb szinten található. A tudásnak egészen pontosan négy szintje van: 1. Nem tudatos nem tudás 2. Tudatos nem tudás 3. Tudatos tudás 4. Nem tudatos tudás Az elsı szinten nem rendelkezünk semmilyen ismerettel az adott témáról, és nem is tudjuk, hogy ismeretekkel kellene rendelkeznünk. A második szinten már rendelkezünk ismeretekkel, akár nagyon széleskörő ismeretekkel is, de ezeket az ismereteket nem tudjuk a gyakorlatban alkalmazni. A harmadik szinten az ismereteinket tudatosan tudjuk alkalmazni, ami azt jelenti, hogy még lassan, kezdetben talán körülményesen, de képesek vagyunk az ismereteinket a gyakorlatba átültetni. A negyedik szinten az ismeretnek szinte már nem is vagyunk tudatában, az alkalmazása automatikus, rutinszerő, reflexszerő. A negyedik szint a szokások szintje. Látható, hogy az a személy aki az elsı két szinten van legyen bármilyen okos is, bármilyen sok ismerettel is rendelkezik valamilyen témával kapcsolatban, valójában mégsem tud. Akkor sem tud, ha amúgy órákig képes beszélni a dologról. Az elsı két szint a nem tudás szintje. A valódi, alkalmazható tudás a harmadik és a negyedik szinten található. Sajnos a nyelvben a legritkább esetben használjuk a tudást a megfelelı módon, ezért sokan azt hisszük, hogy tudunk. Azt hisszük, hogy tudjuk, hogy valamit hogyan kell csinálni, de ha nem aszerint cselekszünk, akkor az, aminek a birtokában vagyunk valójában nem tudás, csupán ismeret. Így csap be minket a nyelv, és így csapjuk be magunkat általa. www.szemleletfejlesztes.hu
79/146.
bodnarszilard
Már lassan fél évtizede annak, hogy kezembe akadt egy könyv, mely a gitározásról szólt. Elhatároztam, hogy ezzel is tágítom a szellemi horizontomat, és nagy lendülettel belevetettem magam a könyv olvasásába. Amit elméletben meg lehetett tudni a gitározásról, az minden le volt írva a könyvben. Le volt írva, hogy hogyan kell a kezeimet tartani. Hogyan kell a húrokat lefogni. Hogyan kell az akkordokat elıcsalni a gitárból. Aztán ahogy elfogytak a lapok a könyvbıl, s végül a polcra került a többi kiolvasott kötet mellé, úgy nem is foglalkoztatott tovább a téma. Csakhogy néhány héttel késıbb, mikor egy szórakozóhelyen a túlzsúfoltság okán a barátaimnak és nekem egy zenekarral kellett egy asztalon osztoznunk, és – micsoda véletlen – mellém került a zenekar gitárosa. Amint szóba került a gitár, bennem azonnal felderengett a hetekkel ezelıtt olvasott könyv, és elkezdtem lelkesen ontani magamból a gitározással kapcsolatos ismereteimet. A gitáros srác is megörült, és feltette a számára ilyenkor természetes kérdést: -Te gitáros vagy? Kicsit persze meglepıdtem a dolgon, de ıszintén válaszoltam: -Nem, dehogy. -Akkor csak úgy szeretsz gitározni? – kérdezte. -Voltaképpen… nem igazán. -Csak azért kérdeztem, mert látom, hogy tudsz gitározni. – mondta kissé csalódottan. Ezen el kellett gondolkodnom. Akkor most tudok gitározni? Vagy nem? Végül is mondhatni szinte mindent tudok a gitározásról. Ugyanakkor gitár ténylegesen még nem volt a kezemben… Így morfondíroztam magamban néhány pillanatig, majd úgy döntöttem inkább megkérdezem alkalmi beszélgetıtársamat arról, hogy mi a véleménye. Elmeséltem neki, honnan származik a tudásom, mire ı azt válaszolta nevetve: -Hát, könyvbıl megtanulni gitározni az körülbelül olyan lehet, mint építészetre táncolni! Azt nem tudom, feltalálta-e már valaki, hogyan lehet építészetre táncolni, viszont én mindenesetre azóta a beszélgetés óta biztos vagyok abban, hogy amit tudok a gitározásról az bizony nem a gitározás. És ezen bizonyosság mellett megtanultam még valamit. Elképzelhetı, hogy azt mondod valamire: „igen, igen, ezt tudom”. De vajon valóban tudod-e? Amikor eljutsz a tudás megszerzésének harmadik szintjére, akkor már alkalmazhatod azt a szót, hogy „tudom”. De sajnos az elsı két szinten a „tudom” szó csalóka. Nyelvtanilag helyes lehet ugyan, de az elsı két szinten a tényeknek nem felel meg, ugyanis a tényeket leíró helyes kifejezés az lenne, hogy „eljutottam az ismeretek egy bizonyos szintjére”. Esetleg az, hogy „bizonyos ismereteim vannak róla”. A „tudom” szó helytelen használata sokakat becsap.
www.szemleletfejlesztes.hu
80/146.
bodnarszilard
Kérdezz meg valakit, aki már többször nekivágott az autóvezetıi vizsgának, és mégsem szerezte meg, bár az elméleti felkészültsége kiváló. Autót vezetni mégsem tud. Vagy kérdezz meg egy embert véletlenszerően, tudja-e, hogy hogyan kell beosztani a havi fizetését. Majd kérdezd meg tıle, hogy milyen megtakarításai és pénzügyi befektetései vannak. Valószínő, hogy ellentmondásra fogsz bukkanni a válaszai között: a tények nem igazolják azt, hogy valóban tudná-e, hogyan kell beosztani a pénzét.
Végsı soron lehet szép szavakat mondani, de ha nem tudsz autót vezetni csak beszélni tudsz róla, akkor nem tudsz autót vezetni. Ha mégis megpróbálod, akkor a forgalomban található többi autós gondoskodik róla, hogy felülvizsgáld a nézeteidet. A kiemelkedıen sikeres emberek, mint láthattad három egyszerő gondolkodási szokást alkalmaznak a döntéseikhez. Ezek ismerete azonban nem elegendı a sikerhez. Az ismeret nem elegendı. A gyakorlatban a sikert csak a tudás megszerzésével vagy képes teljesen magadévá tenni. Amikor eljutsz a harmadik vagy negyedik szintre, és képes leszel alkalmazni az ismereteidet, akkor fogod tudni maradéktalanul megvalósítani a sikereidet. Az emberek 99%-a azért nem lesz sikeres a legjobb sikerkönyvek elolvasása után sem, mert a könyvek elolvasásával csupán a 2. szintre jut el! A könyvekben elolvasható ismeretek, a beszélgetésekbıl felszedett ismeretek, a tréningeken elsajátított ismeretek ugyan megadják a tudás illúzióját, de ez nem jelenti azt, hogy ezt a tudást alkalmazni is tudod. Az alkalmazható tudás az ismeretnek egy magasabb szintje, amit csak gyakorlással tudsz elsajátítani. Ráadásul minél több ismerettel rendelkezel annál nagyobb a tudás illúziója. Az ismeretek halmozása végül a valódi tudás gátja lesz. Megismétlem, mert ez egyike a könyv legfontosabb üzeneteinek:
Az egyetlen tudás az alkalmazható tudás. Az ismeretek csupán a tudás illúzióját adják.
www.szemleletfejlesztes.hu
81/146.
bodnarszilard
Hogyan léphetünk feljebb a tudás szintjein? Ez a legfontosabb kérdés. Hogy hogyan tudsz feljebb lépegetni a szinteken? Hogyan tudsz az elsırıl a másodikra, a másodikról a harmadikra, végül onnan a negyedik szintre eljutni? A szinteken való lépegetéskor visszajelzés és a gyakorlás.
két
dologra
kell
odafigyelni.
Ezek:
a
A visszajelzés lehet külsı vagy belsı. A szerepe az, hogy a helyes utat kövesd. Ha például táncolni tanulsz, és nem figyelsz a helyes tartásra, a helyes mozdulatokra, akkor könnyen lehet, hogy a helytelenül végzett gyakorlatok hatására megfájdulnak az izmaid. A gyakorlatok helyes végzéséhez visszajelzésekre van szükséged. Ha valaki szól, hogy mikor csinálod helyesen, vagy ha érzed, hogy mikor nem fájnak az izmaid, akkor képes leszel a helyes, korrekt mozdulatsorok begyakorlására. Akár külsı, akár belsı a visszajelzés, mindenképpen azzal kell szembesülnöd, hogy a visszajelzés során megszerzett ismeret Rád vonatkozik, és ez az ismeret nem valamiféle divatos elméleti fejtegetés, hanem kıkeményen Te vagy annak középpontjában. Ez egy kellemetlen felismerés lehet, és ennek a felismerésnek a kellemetlenségét be kell vállalnod. Ezt a jelenséget konfrontációnak hívják. Ez valójában a belsı tudattartalom és az ennek ellentmondó külsı valóság ütközése. A gyakorláshoz nincsen szükség semmi másra, csak arra az idıre, amit a gyakorlásra fordítasz, és természetesen magára a cselekvésre. Ehhez elkötelezettség szükséges, hiszen ezt az idıt jellemzıen valami mástól kell majd elvenned. El kell kötelezned magad arra, hogy Te szánsz erre idıt. El kell kötelezned magad, hogy magas prioritást adsz ennek a dolognak. A gyakorláshoz kitartásra is szükséged van. A kitartást a motiváló célok biztosítják számodra, mert magadat kell motiválnod arra, hogy elegendıen sokat gyakorolj. A gyakorlás mindezen túl azt is jelenti, hogy egy idı után ki kell lépned a könyvek és írott ismeretek világából, hiszen a harmadik és negyedik szintre, a valóban alkalmazható tudásra kizárólag gyakorlás útján tehetsz szert. Csak abban érsz el fejlıdést, amit csinálsz! Ha például hisztizel, akkor a hisztizésben. Ha súlyokat emelgetsz, akkor a súlyemelésben. Ha kifogást keresel, akkor kifogáskeresésben. Ha ıszinte kapcsolatokat építesz, akkor az ıszinte kapcsolataid számában és minıségében. Vajon miért lehet az, hogy rengetegen végeznek különbözı üzleti fıiskolákon és egyetemeken, és mégis csupán oly kevesen lesznek kiemelkedıen sikeresek?
www.szemleletfejlesztes.hu
82/146.
bodnarszilard
Ennek oka pontosan az, hogy azt hiszik, hogy tudnak, és emiatt elfelejtenek gyakorolni. Konfrontálniuk kellene azzal a ténnyel, hogy az ismereteik nincsenek a tudás szintjén. A kiemelkedı siker szemléletének elsajátításához is gyakorlás szükséges. Ha ezt nem akarod, akkor nem leszel sikeres. Ha akarod, de nem teszed, akkor sem. Ha akarod és teszed is, de nem megfelelı módon, akkor sem. Ezért lesznek csupán kevesen sikeresek, mert nem teszik meg, amit meg kell érte tenniük. A kiemelkedıen sikeres emberek állandóan azon dolgoznak, hogy fejlıdjenek. Ha sikeres akarsz lenni, akkor szintén a folyamatos fejlıdést kell gyakorolnod.
Csak abban érsz el fejlıdést, amit csinálsz. Alkalmazható tudásra kizárólag gyakorlással lehet szert tenni.
www.szemleletfejlesztes.hu
83/146.
bodnarszilard
A konfrontáció szerepe a fejlıdésben Ha valamilyen tudást el akarsz sajátítani – legyen az akár a biciklizés vagy a kiemelkedıen sikeres emberek szemlélete – akkor azon a területen fejlesztened kell magadat. Fejleszthetı illetve fejlesztendı területünk nagyon sok van. Egyesek ezeket a területeket hibának hívják, mások korlátnak. Ezek a megnevezések már önmagában nagyon sokunkat meggátolnak abban, hogy fejlıdjünk. Hiszen senki sem akarja, hogy neki hibái vagy korlátai legyenek. És senki sem akarja a hibák foltozgatásával tölteni az idejét. A hibák és korlátok emlegetése már önmagában elırevetíti a kudarcot, ezért javaslom, ezeket a szavakat töröld a szókincsedbıl. Amikor ezekkel az úgynevezett „hibákkal”, „korlátokkal”, azaz fejlesztendı/fejleszthetı területekkel szembesülsz magadban, akkor abból kétfélével találkozhatsz. Olyanokkal, amelyeknek tudatában vagy és olyanokkal, amelyeknek nem. Amelyiknek tudatában vagy, azon tudsz dolgozni. Arra mondhatod azt, hogy januártól tervezed, hogy foglalkozol vele. Vagy éppen azt, hogy nem tervezed ennek az oldaladnak a fejlesztését. Azonban amelyik területnek nem vagy tudatában, azzal nem tudsz mit kezdeni, mert hát ugye hogyan fejlessz valamin, amirıl nem is tudod min is kellene fejleszteni? Ezért az összes ezzel járó kellemetlenség és kényelmetlenség elkerülése érdekében amikor valamilyen módon szembesülünk ezzel a „hibánkkal”, akkor egész egyszerően azt mondjuk rá, hogy „én ilyen vagyok”. És kész, pont, ennyi! Tessék ilyennek elfogadni, tessék engem így szeretni! Ezzel azonban a megváltoztathatatlanságot kommunikáljuk magunkról. Egy példa: Ha azt mondom, hogy „én hisztis vagyok, fogadj el ilyennek”, akkor az azt fejezi ki, hogy én állandóan és megváltoztathatatlanul hisztis vagyok. Ha azonban azt mondanám ehelyett, hogy „szokásom, hogy bizonyos helyzetekben hisztivel reagálok, ezt kérlek vedd figyelembe”, akkor ott rögtön nyilvánvalóvá válna, hogy ez itt bizony egy fejleszthetı/fejlesztendı terület, és ezzel már lehetne dolgozni. Ez az a mód, ahogyan a külsı visszajelzéseket lepattintjuk magunkról. Ha például az autóvezetés tanulása közben is megtennénk ugyanezt, és azt válaszolnánk az oktatónak, hogy „azért indexelek balra jobbra kanyarodás közben, mert ilyen vagyok”, akkor ott azonnal nyilvánvalóvá válna, hogy ebben az esetben bizony nem fogunk tudni megtanulni vezetni. Ha én az az ember vagyok örökre és megváltoztathatatlanul, aki balra indexel jobbra kanyarodás közben, akkor valószínőleg valami velemszületett ok miatt képtelen vagyok elsajátítani a megfelelı indexelési szokást, így nincs helyem a forgalomban, nem kaphatok jogosítványt.
www.szemleletfejlesztes.hu
84/146.
bodnarszilard
Amikor azt mondod, „ilyen vagyok, tessék engem így elfogadni”, akkor azzal konzerválod magadat a „hibáiddal” vagy „korlátaiddal” együtt. Ez valójában azt jelenti, hogy nem jut el hozzád a külsı visszajelzés. Visszautasítod azt. És mivel nem jut el hozzád, ezért nem tudsz vele dolgozni, így pedig megáll a fejlıdésed ezen a területen. Hasonló a helyzet a belsı visszajelzések visszautasításával is. Ezek olyan vakfoltok lehetnek a viselkedésünkben, amelyeket egész egyszerően nem veszünk észre magunkon, így sohasem nyílik alkalmunk azon a területen fejlıdni. A külsı vagy belsı visszajelzések elfogadásához, azaz a tanulási folyamat, a fejlıdés helyes irányba fordításához konfrontációra van szükség.
www.szemleletfejlesztes.hu
85/146.
bodnarszilard
Miért nehéz konfrontálódni? Konfrontálódni nem nehéz, de megpróbálják elhitetni Veled. A konfrontáció – mint azt látni fogod – minden fejlıdés szükséges velejárója. És mivel már fejlettebb vagy, mint amikor megszülettél, ezért nyilván megszámlálhatatlanul sokszor konfrontálódtál, és rengeteg gyakorlatod van benne. Mitıl lenne tehát nehéz? Mindannyiunk számára vannak területek az életünkben, ahol szívesen vesszük a visszajelzéseket. Ugyanakkor nagyjából mindannyiunknak vannak olyan területei, melyek régi sérüléseinkbıl adódóan érzékenyebbek, és az itt rejlı fájdalommal nem szívesen nézünk szembe. Ezeket a régi sebeket nem kívánjuk feltépni, nem kívánjuk megbolygatni a múltat. Ennek persze komoly következményei vannak a jövıre nézve. A konfrontáció – mint említettem – a belsı tudattartalom és az ennek ellentmondó külsı valóság ütközése. A külsı valóság állandóan formálja a tudatunk tartalmát. Életünk minden másodpercében győjtjük az információt a világból, és beépítjük ıket egyfajta mentális térképbe, ami segít nekünk eligazodni a világban. Ezt a mentális térképet hívhatjuk hiedelmeknek, paradigmáknak, a világról megszerzett tudásunknak is, de a térkép szó – amit már korábban is használtam ebben a könyvben – szerintem sokkal kifejezıbb. Banális példa ilyen információra, hogy nem lehet átmenni a piros lámpán. Ezt már egészen kis korunkban beépítettük a mentális térképünkbe, és azóta ott hasznos szerepet tölt be, mert megvéd minket a közlekedési balesetektıl. Amint azonban olyasmire bukkanunk, ami ellentmond a fejünkben lévı térképnek, ott korrigálnunk kell a térképet. Ha a térkép nem írja le pontosan a valóságot, akkor balesetek érhetnek minket, emberi kapcsolatainkban sérülhetünk, tönkremehet az egészségünk. Fontos tehát, hogy a fejünkben lévı mentális térkép korrekt és pontos legyen. Vannak esetek, amikor a térképet könnyő korrigálni, van, amikor ez nehezebb, és van, amikor pedig áldozatokkal jár. Ha azonban a térkép korrigálása nagy áldozattal járna, akkor kognitív disszonancia lép fel, és az elméd igyekszik megırizni a térképet úgy, ahogy van: hibásan. Amennyiben már semmilyen módon nem kerülhetı el az, hogy a fejedben lévı térképen módosíts, akkor a régi térképdaraboktól meg kell szabadulnod. Meg kell válnod mindattól, amit igaznak hittél, és be kell építened az új igazságot. Ez felnıttkorban az ilyen nagy áldozattal járó esetekben legtöbbünknél már csak elkerülhetetlen esetben következik be. Akkor, amikor a kognitív disszonanciát csökkentı folyamatok már csıdöt mondtak (például súlyos betegséggel való szembenézés). Ilyenkor a térképtıl vagy egy részétıl megszabadulunk, és a tiszta terepen egy új térképet rajzolunk, egy olyat, ami jobban közelít a valósághoz, ami alapján jobban tudunk tájékozódni.
www.szemleletfejlesztes.hu
86/146.
bodnarszilard
Ez nem mindig egyszerő feladat. Ha a szüleidtıl megtanultad gyerekkorodban, hogy a gazdag emberek mind csalók, rablók és szemetek, és ezt beépítetted a térképedbe, akkor az egy komoly mentális akadály a térképeden. Olyan komoly, ami megakadályozhatja a sikereidet. Ennek kidobását leginkább a szüleidhez főzıdı kapcsolat nehezíti meg, valamint például az, ha éveken keresztül mindenféle társaságban fennhangon hirdetted ezt az eszmét. Életünkben sok olyan esemény bekövetkezhet, aminek hatására újra kellene írnunk a fejünkben lévı térképet Ha ezt minden alkalommal megtennénk, akkor minden alkalommal csak egy keveset kellene újrarajzolni a térképen. Amikor viszont már sok felhalmozódott dolog van – és legtöbbünknél ez a helyzet –, akkor a térképen rengeteg dolgot kellene újrarajzolni. Minden ilyen újrarajzolás azzal jár, hogy a térképen rengeteg kapcsolódás „omlik össze” rövid idı alatt, aminek következménye, hogy átmenetileg hirtelen útmutatás nélkül találhatod magad az életben. Minél több mindent kell kidobnod és újraépítened a térképbıl, annál kellemetlenebb ez a folyamat, annál több bizonytalansággal jár a térképnélküliség állapota. Ezért aztán az elméd önvédelmi mechanizmusai inkább megvédenek ettıl. Ha ezt hagyod, akkor megáll a fejlıdésed, és így természetesen továbbra is egy olyan térkép fogja leírni számodra a világot, a valóságot, ami már régen nem aktuális. Ez persze ahhoz vezet, hogy a világban egyre gyakrabban fogsz találkozni azokkal a jelenségekkel, amelyekkel nem tudsz mit kezdeni. Ezekkel kapcsolatban a térképed hibás információkat közöl, így nem tud számodra hiteles, pontos, használható eligazítást nyújtani. Van még egy összetevıje annak, amiért félünk a térképünk újrarajzolásától. Minden alkalommal amikor újrarajzoljuk a térképet, el kell engednünk a régit és be kell vállalnunk az új bizonytalanságát. Ez egy kellemetlenség, amit annak érdekében vállalunk be, hogy az új térkép majd jobb lesz. Ha azonban már bebizonyosodott a múltban, hogy a térképcserét követıen az új térkép sem volt jó, akkor sajnos a múltbeli tapasztalataink alapján indokoltnak tőnik az, hogy ne vállaljuk be ezt a kellemetlenséget. Hiszen valószínő, hogy az elıttünk álló térképcsere sem lesz jó semmire. Ha attól félünk, hogy egy olyan valóságmodell alakul ki a fejükben, ami nem támogatja, hogy sikeresen boldoguljunk az életben, akkor természetesen automatikusan (és jogosan) tiltakozni fogunk ez ellen. Ráadásul ha ettıl félünk, akkor az elménk kreatív energiáit ennek a félelemnek az igazolására fogjuk felhasználni. Okokat fogunk találni, melyek igazolják a félelmünket, így a félelem a szemléletünkké válik. Akinek elég jó a térképe a fejében, az persze bátran veti magát alá ennek a folyamatnak, hiszen az ı emlékeiben ez az állandó fejlıdés szükséges velejárója, pont úgy, mint ahogyan az étkezésnek a kézmosás. De miért is érdekes, hogy tökéletesítsük a térképet a fejünkben? Hiszen a gyakorlatban ezek a hibás térképek nem okoznak nagy galibát.
www.szemleletfejlesztes.hu
87/146.
bodnarszilard
Valóban, ezek a hibák a térképeken rendszerint nem okoznak több kárt annál, minthogy egy átlagos életet fogsz élni, ami nem túl sikeres, de nem is túl rossz. Lesz egy családod, munkád, lakásod, autód, lesznek örömeid és bánataid. Idınként eljutsz nyaralni, idınként – vagy akár rendszeresen – eljársz szórakozni. Viszont az álmaidat valószínőleg nem fogod tudni megvalósítani, sıt, elképzelhetı, hogy el is felejtesz álmodni. Egy ilyen átlagos élet nem elég rossz ahhoz, hogy a kétségbeesés motiváljon Téged, de nem is annyira jó, hogy a sikereid motiváljanak Téged. A térképeken a hibás területek legtöbbször a kiemelkedı sikerhez szükséges területeken jelentkeznek. Ez nem akadályozza meg alapvetıen az életet, csak az életed minısége nem lesz olyan, mint amilyet megérdemelnél. A konfrontáció nem nehéz tehát. Csupán az átlagos életrıl kell lemondanod érte cserébe.
www.szemleletfejlesztes.hu
88/146.
bodnarszilard
A konfrontáció folyamata A konfrontáció tehát az az esemény az életünkben, amikor valamilyen konfliktus vagy tanulási folyamat következményeképpen szembe kell néznünk azzal, hogy a fejünkben lévı mentális térkép nem pontos és kiigazításra szorul. A konfrontáció két szakaszból áll: az elsı a térkép régi, pontatlan elemeinek kidobása, a második pedig az új térképelemek beillesztése. Ez a konfrontáció az apró-cseprı esetekben éppúgy lezajlik, mint a nagy horderejő dolgoknál. Tehát egészen a helytelen táncmozdulat korrigálásától addig, hogy a vállalkozásunk többmilliós veszteségéért mi vagyunk a felelısek. Életünk minden létezı helyzetében konfrontálódnunk kell a visszajelzésekkel. A konfrontáció elsı szakaszában veszteség ér minket. Valami, amit eddig helyesnek hittünk helytelennek bizonyult, és ezzel elveszítjük a térkép helyességének illúzióját, ami rendszerint egyben a magunkról kialakult idealizált képünk elveszítését is jelenti. A veszteségeinket pedig öt lépésen keresztül tudjuk feldolgozni. Ez az öt lépés a tagadás, a harag, az alkudozás, a depresszió és végül az elfogadás. Az egész azzal kezdıdik, hogy nem akarjuk elfogadni a valódi helyzetet, a visszajelzést. Nem akarjuk befogadni a felismerést. Ehelyett letagadjuk, és azt mondjuk, hogy „kizárt, hogy én ennyire ügyetlen legyek, hogy ne tudjak egy táncmozdulatot helyesen csinálni!”, vagy éppen azt, hogy „kizárt, hogy ez a veszteség miattam történt, én biztosan nem vagyok felelıs ebben”. Ebben a fázisban nem hisszük el, hogy a mi térképünk lenne a hibás. Ezután jön a harag. Haragszunk a világra, magunkra, mindenkire, mert már nem tudjuk tovább tagadni magunk elıtt, hogy ezt bizony mi csináltuk, a mi térképünk az, ami hibás, és nem a világban van a hiba. Ezt követıen történik az alkudozás magunkkal, vagy másokkal. Ilyenkor még megpróbáljuk megmenteni magunkat a veszteségtıl, a felelısségtıl, vagy legalábbis kisebbíteni ezeket. Próbáljuk bizonygatni, hogy „na jó, pont azt a mozdulatot nem csináltam jól, de amúgy ügyes vagyok”. Ebben a fázisban megpróbáljuk elérni azt, hogy a térképbıl, a világról alkotott képünkbıl csak minél csekélyebb részt kelljen kidobni. Az alkudozást a depresszió követi, a letargia, a szomorúság. Mert rájövünk, hogy bizony ki kell dobni a térkép egy részét, és nem segít az alkudozás sem. Ilyenkor gyakori a „mindenki hagyjon békén”. Ez a szakasz a veszteség valódi feldolgozásának ideje. Természetesen ez nem jelent feltétlenül a szó hétköznapi értelmében vett depressziót, hiszen érnek minket kisebb veszteségek is, melyek nem járnak depresszióval, csak mondjuk lehangoltsággal. Az apró-cseprı dolgok általában ilyenek, legtöbbször észre sem vesszük, hogy egy picit lehangoltabbak leszünk.
www.szemleletfejlesztes.hu
89/146.
bodnarszilard
Maga a depresszió kifejezés egyébként nyomáscsökkenést jelent, és egy olyan lelki folyamatot kell érteni alatta, amely egyrészt a ránk nehezedı nyomást csökkenti, másrészt ilyenkor mi is „alacsonyabb fordulatszámon” pörgünk. És csak ezt követıen érkezünk meg végre az elfogadásba. Amikor végül szembe tudunk nézni azzal, hogy ki kell dobni a régi térképet. Ez a folyamat néha hosszú, néha nyőgös, néha annyira sok fájdalmat tartogat, hogy legtöbbünk inkább megragad az elején, a tagadásnál. Hiszen ki az, aki haraggal akarja mérgezni magát és másokat, alkudozással akar veszıdni, depresszióval kínlódni? Amikor megragadunk az elsı fázisban, azt onnan vehetjük észre, hogy folyamatosan tagadunk, hárítjuk a felelısséget, eldobjuk magunktól minél messzebbre. Inkább keressük a felelısséget másokban, a körülményekben, barátainkban, a párunkban, az ügyfelekben, a politikusokban, és hát természetesen mindenhol máshol, csak magunkban nem. A konfrontáció elsı szakasza, a veszteség feldolgozása egy hosszú és fájdalommal járó folyamat lehet, ha régi hiedelmeket, gyerekkori mintákat kell kidobni. Ezért nem szeretjük igazán. Minél több mindent kell kidobni, annál kevésbé szeretjük. Amikor azonban csak apróságokat kell kidobni, akkor a folyamatot el tudjuk intézni akár egy vállrándítással is. A konfrontáció második szakasza a térkép-építés, az új ismeretek beillesztése. Ennek jellemzı kísérıje a félelem és a bizonytalanság. Nyilván ez csak nagyobb horderejő térkép-építésnél játszik szerepet, a kisebb visszajelzésekhez kötıdı apró-cseprı kiegészítéseknél természetesen nem. A nagyobb térkép-újrarajzolásokkal kapcsolatban az akadályozó tényezı rendszerint az, hogy bizonytalanok vagyunk abban, mi lesz ezután? Vajon jó lesz-e az a térkép, ami így kialakul a fejünkben? Vajon honnan lehetünk biztosak abban, hogy ezúttal helyesen alkotjuk meg a térképünket? Ezek a félelmek belsı bizonytalanságainkból fakadnak. Ilyen bizonytalanságok mindannyiunkban vannak, és ezeket mindenáron el akarjuk rejteni magunk elıl. Szembenézni a legmélyebb félelmeinkkel és bizonytalanságainkkal olyan fokú kényelmetlenséggel jár együtt, melyet mindenképpen el akarunk kerülni, akár azon az áron is, hogy becsapjuk saját magunkat. Mindemellett még az is belénk van nevelve, hogy a félelemre gyengeségként tekintsünk, illetve az alkalmatlanság jeleként értékeljük. Gyakran ezért mondjuk azt, hogy „attól tartok” ahelyett, hogy azt mondanánk: „attól félek”. Ráadásul gyakori gyerekkorból származó belsı hiedelmünk, miszerint ha a kellemetlen vagy nehéz szituációt elég ideig elkerüljük, akkor az megszőnik. Kiskorunkban azt hiszem sokunkkal elıfordult, hogy a fejünkre húztuk a párnát... ☺
www.szemleletfejlesztes.hu
90/146.
bodnarszilard
A konfrontáció életünk nagyobb horderejő változásainak mindenképpen természetes velejárója. Ha nagyléptékő változást kívánunk az életünkben elıidézni, akkor ennek során valószínőleg sok olyan nézettel, eszmével, gondolattal és alapvetı feltevéssel kell konfrontálódnunk, melyeket eddig soha nem kérdıjeleztünk meg. A nagyobb mértékő konfrontációkhoz pedig egyfajta bátorságra, lelkierıre lesz szükségünk, hogy annak két szakaszán túl tudjunk lépni. Ehhez az erıt két forrásból tudjuk meríteni: a céljainkból és a tényekbıl. A céljainknak motiválniuk kell minket. Ha nincs célja annak, hogy felmenjünk az emeletre a lépcsın, akkor nem fogunk felmenni, mert ennyire lusták vagyunk. Ha az emeleten vár a születésnapi ajándékunk, akkor úgy fogunk felfelé szaladni a lépcsın, mint ahogy egyébként a levegıt vesszük. Ez is egy jó példa arra, hogy az, hogy mire vagyunk képesek szintén nem függ a személyiségünktıl – bármennyire is próbálják velünk elhitetni ennek ellenkezıjét. A céljainknak tehát megfelelıen motiválónak kell lennie számunkra ahhoz, hogy erıt tudjunk belıle meríteni. A tényeknek különleges önbizalom építı szerepe van. Minden alkalommal, amikor a fejünkben lévı térkép részletei megfelelnek a valóságnak, az megerısít bennünket, megerısíti az önbizalmunkat. Amennyiben a tényeket úgy kezeljük, mint a barátainkat, és beengedjük ıket az életünkbe, ha tiszteljük a tényeket és hajlandóak vagyunk hozzájuk idomulni, akkor azzal állandó sikerélményeket teremtünk magunknak. Ezek a sikerélmények és az önbizalom a legnagyobb erıforrásaink.
Hat éves koromban lakott egy nagyon kedves lány nem messze tılünk a szomszédunkban. Délutánonként, esténként sokat játszottunk együtt. Mint ahogy az lenni szokott ilyen korban persze rengeteget rosszalkodtunk, amit a szüleink nem viseltek kimondottan könnyen ☺ Egy alkalommal, amikor különösen rossz fát tettünk a tőzre, kitaláltak egy megoldást. Eltiltottak minket egymástól ☺ Ez persze nem volt túl frappáns abból a szempontból, hogy természetesen nem szüntette meg a rosszalkodást, csupán innentıl kezdve nem közös erıvel csináltuk azt. Néhány hét elteltével azonban egyszer csak kopogtak az ajtón: a szomszéd kislány volt az, mellette az anyukája állt. Az ajtó másik oldalán pedig én álltam az én anyukámmal. A szomszéd kislány a lélegzetvételnyi döbbent csend okozta szünetet kihasználva pedig csupán ennyit mondott: „Veled akarok játszani.”
www.szemleletfejlesztes.hu
91/146.
bodnarszilard
Én, mint kisgyerek akkor játszi könnyedséggel és természetesen tudtam értelmezni, hogy ez a mondat mit jelent: azt, hogy szerény személyem elég szórakoztató és elég kellemes társaságnak számít az ı értékítélete szerint ahhoz, hogy ı az idejét velem töltse. Amint felnövünk, sajnos az ilyen dolgok érzékelése megváltozik, és – ismét csak sajnos – legtöbbször nem éppen a jó irányba. Eltőnik a játszi könnyedség és a természetesség, helyébe agyalás és tartózkodás lép. De miért is? A felnıttek persze már nem azt mondják egymásnak, hogy „Veled akarok játszani”, hanem „Szeretnék Veled találkozni”. Csakhogy aki ezt hallja, az nagyon ritkán fogadja el, hogy e mögött nincs hátsó szándék. Vajon pénzt akar kölcsönkérni? Vagy ki akar kezdeni velem? Vagy valami más kellemetlen szívességet akar kérni? A dolog másik oldala az, hogy ha még sincs hátsó szándék, akkor – bármi is legyen az a valami, amit kapunk – az úgy tőnik számunkra, hogy ingyen van. Ha pedig valamit ingyen kapunk, akkor annak az értékét pontosan ennyire is becsüljük. Hiszen lehet, hogy átverés a dolog, lehet, hogy csak egy beetetés – az agyunk azonnal elkezd hátsó szándékokat gyártani. Amiért nem dolgoztunk meg, az értéktelen. Tehát még a „logika” is azt diktálja, hogy kell lennie hátsó szándéknak – valami miatt ódzkodunk attól, hogy értéktelen dolgokat kapjunk. Természetesen ezek a gondolatok nem mindig jutnak el tudatos szintre. Az esetek nagy részében meg sem fogalmazódik bennünk, hogy miért is nem akaródzik valamiben benne lenni. Ilyenkor a negatív elıfeltételezések csupán benyomások formájában vannak jelen, anélkül hogy konkrét formát öltenének. Ezek a benyomások az évek alatt minket ért különbözı negatív hatások, tapasztalatok miatt alakulnak ki bennünk. Ahogy ezek az élmények beépülnek a szemléletünkbe, úgy befolyásolják az önbecsülésünket is – legtöbbször káros, negatív irányban. Hiszen milyen szinten állhat az önbecsülése valakinek, aki automatikusan azt feltételezi, hogy a másiknak hátsó szándéka van? Milyen véleménye lehet saját magáról valakinek, aki folyton arra gyanakszik, hogy azok a dolgok, melyekért nem dolgozott meg értéktelenek? És ez egy önmagát erısítı folyamat is egyben. Ha én úgy tekintek a világra, hogy az emberek, akik közelednek felém azt hátsó szándékkal teszik (még akkor is, ha ez bennem nem fogalmazódik meg tudatosan), akkor az erre utaló legapróbb – és persze téves – jelet is ennek igazolására tudom felhasználni, ami aztán csak ismét megerısít abban, hogy ilyeténképpen kell tekintenem a világra.
www.szemleletfejlesztes.hu
92/146.
bodnarszilard
A végsı következtetés tehát az, hogy mekkora értéket tulajdonítunk valaminek, az semmi mástól nem függ, csak az önbizalmunktól. Az önbizalom a világban található összes dolog, ember, esemény és élmény mérıszalagja. Az önbizalomról sokféle megközelítésben és összefüggésben lehet beszélni, de ezek mind elkerülhetetlenül oda vezetnek, hogy aki nagy önbizalommal rendelkezik, az értékesnek fogja találni a többi embert, a mások élményeit és gondolatait. Akinek alacsony az önbizalma, az ellenkezıleg: a hibát fogja keresni mindenben és mindenkiben (és meg is fogja találni persze), remekül rá fog világítani bármilyen gondolatmenet gyengeségére, és be fogja bizonyítani minden olyan módszer eredménytelenségét, amivel saját magán segíthetne. Ezt úgy is képes megtenni, hogy ezeket a módszereket még csak ki sem próbálja, de természetesen a kipróbálás sem akadály, hiszen a szemlélete megakadályozza, hogy az elért eredményeket reálisan lássa. A tényekre való koncentrálás az egyik legjobb módszer önbizalmunk növelésére. A tények meglátása hamar rászoktatja arra az embert, hogy ne a benyomásai, régi beidegzıdései, hiedelmei alapján hozzon döntéseket. Amint pedig a körülöttünk lévı világról bebizonyosodik, hogy az ugyan nem azok szerint a szabályok szerint mőködik, ahogy azt eddig feltételeztük, de mégis megismerhetı, megérthetı és alkalmazható szabályok szerint, akkor az egy felszabadító érzés, mely önbizalomszintünk azonnali emelkedésével jár.
www.szemleletfejlesztes.hu
93/146.
bodnarszilard
Az önigazolás Az elménk egy speciális, könnyen felismerhetı módon tiltakozik a konfrontációval és a tények felismerésével szemben. Ez pedig az önigazolás, más néven kifogáskeresés. Mi, emberek egy halom „hibát” elkövetünk életünkben. De hát honnan is tudhatnánk elsıre, hogy mi az, ami helyes? Hiszen ha az lenne a baj, amirıl beszélünk, akkor azt már rég megoldottuk volna! De mivel amirıl általában beszélünk az csupán csak a felszín, egy következmény, nem pedig az ok, ezért a probléma fokozódik. Egyre több lesz a „hiba”. Ezért aztán mindannyian benne vagyunk egy önigazoló körforgásban, ami miatt nehezen konfrontálódunk. Ugyanis egyre nehezebb azt feltételezni, hogy mi tehetünk bármirıl is. Hiszen minél nagyobb a baj, annál nagyobb lenne a mi felelısségünk, és ez azt jelentené, hogy mi annál inkább hülyék vagyunk, hogy ezeket elkövettük. Ez persze nem hülyeség, csak hát tapasztalat híján ugyan honnan tudnánk, hogyan kell jól csinálni a dolgokat? A hibázás nem bőn, ha valami nem sikerül az sem kudarc, csupán egy tény, hogy azon a módon nem tudtuk megvalósítani a célunkat. Amikor az önigazolással találkozunk, akkor ez azt jelenti, hogy ott egy olyan terület van, ahol a térképünk nem fedi a valóságot. Ez egy fejleszthetı terület magunkban. Amikor kifogásokat keresünk, akkor abból pontosan felismerhetjük, hogy itt konfrontálódnunk kell. A kifogáskeresés felismerése az egyik legnagyobb hatású eszköz a saját fejlıdésünk érdekében. A fejlıdés kulcsa az, hogy be kell látnunk, hogy az önigazolásra, a kifogások keresésére és az ellenkezésre ugyanúgy energiát kell fordítaniuk, mint bármi másra. És ha már energiát fordítunk rá, akkor miért nem inkább valami olyan dologra fordítjuk, ami elıbbre visz? Sokan mondogatják, hogy kifogásokat találni könnyő. Pedig az egy nagyon kemény munka és kreatív folyamat! Ráadásul rettenetesen sokat is kell érte fizetni: pénzben, az életünk minıségében, a kapcsolataink, párkapcsolataink minıségében, a gyermekeink életének a minıségében. A kifogáskeresés, a konfrontáció elkerülése tehát egy félelmetesen költséges hobbi. Hobbi, mert ugyanúgy mi választjuk, mint bármi mást. Senki sem kényszeríti ránk azzal, hogy túszul ejti a családtagjainkat, hogy kifogást kell találnunk, de gyorsan! És ha választható, akkor ezt a rengeteg energiát mindegyikünk fordíthatja másra, valami építı dologra. Lehet például konfrontálódni, a való világ tényeit beilleszteni a mentális térképünkbe, amellyel aztán sikeresebben tudunk boldogulni a jövıben.
www.szemleletfejlesztes.hu
94/146.
bodnarszilard
Fejlıdés = az akadályok leküzdése Minden fejlıdés akadályokkal jár. A fejlıdéshez szükség van akadályokra. Ha nincsenek akadályok amelyeket leküzdhetsz, akkor nem lesz fejlıdés. Az elızıekben láthattad, hogy rengeteg akadálya van annak, ha fejlıdni akarsz, ezért értelemszerően idınként valami nem úgy fog sikerülni, idınként „kudarcot” fogsz vallani fejlıdés, próbálkozás közben. Ez velejárója a fejlıdésnek. Ez normális. Azonban az nem normális, ha ezt a normális jelenséget a „kudarc” szóval illeted. Bármi is történik, az egy tény, egy visszajelzés a világból, hogy az a mód, ahogyan a célod felé közelítettél mennyire volt eredményes. Ha nem értél el eredményt vagy csak csekély eredményt értél el, akkor az, amit megszereztél egy tapasztalat, nem pedig kudarc. De ez nem kell, hogy frusztrációval járjon. A frusztráció szó akadályoztatást jelent, tehát ha mindent megtettél a célod elérésének érdekében, de nem sikerült, akkor soha nem fogsz frusztráltságot érezni. Egyébként ha lustaságból nem tettél meg mindent, akkor sem fogod átélni a frusztráltság érzését ☺ Frusztrációt az él át, aki külsı akadályok miatt nem tudott mindent megtenni a célja eléréséért. Tudnod kell, hogy csak ekkor élsz át frusztrációt. Ha tehát a külsı körülmények akadályoznak, akkor azonnal kezdj el a lehetıségekre koncentrálni, és amint találsz olyan lehetıséget, amivel meg tudod kerülni az elıtted álló akadályozó körülményeket, a frusztráció azonnal meg fog szőnni.
www.szemleletfejlesztes.hu
95/146.
bodnarszilard
Összefoglalás 1. A gondolkodás célja, hogy megteremtse számodra a kellemes közérzetet, végsı soron a jólétedet. 2. Az agyunk érzelmi központjai hihetetlenül fejlettek, míg a gondolkodásunk evolúciós nézıpontból tekintve meglehetısen kezdetleges. 3. Mivel a világ fejlıdése felgyorsult, az agyunk a törzsfejlıdés során még egyszerően nem jutott el arra a szintre, hogy a gondolkodásunk hatékonyan tudja támogatni azt, hogy eligazodjunk a jelenlegi világunkban. 4. Ennek érdekében legalább a tudatos tudás szintjén el kell sajátítanod azt a szemléletet, azokat a gondolkodási szokásokat, melyek sikerre vezetnek, melyek lehetıvé teszik számodra a kellemes közérzetet. 5. Ehhez gyakorlás szükséges. Az, hogy ismereteid vannak nem elégséges a szokások kialakításához. 6. Ez, mint minden fejlıdés akadályok leküzdésével párosul. Minden fejlıdés természetes velejárója az akadály. Ne lepıdj meg ezen és ne is kerüld el ıket. Ne ijedj meg és ne menekülj el. 7. A média valamint a személyiségfejlesztı iparág igyekszik beléd sulykolni, hogy ezek az akadályok nehezek és súlyosak. Az emberek 99%-a számára ez a sulykolás teszi lehetetlenné, hogy sikeresek legyenek és elérjék a céljaikat. 8. Amikor szokásokat alakítasz ki, akkor konfrontálódnod is kell, ha a kialakítandó szokás olyan jellegő változással jár. Amikor konfrontálódnod kell azt onnan veszed majd észre, hogy kifogásokat keresel, önigazolásba kerülsz, vagy azt mondod: „én ilyen vagyok”. 9. Az elméd természetes viselkedése, hogy igyekszik megkímélni a konfrontációtól. Tudnod kell, hogy bár a konfrontálódásnak vannak kényelmetlen pillanatai, ha megteszed, akkor sokkal többet használ majd Neked, mint amennyire az adott pillanatban tartasz tıle. 10.Csak abban érsz el fejlıdést, amit rendszeresen csinálsz. Ha magát a fejlıdést gyakorlod, akkor megállíthatatlanul fogsz fejlıdni.
www.szemleletfejlesztes.hu
96/146.
bodnarszilard
5. Szokásaid megváltoztatása A sikeres emberek szemlélete két elembıl áll. Az elsı elem a belsı állapot, a második elem pedig a látókör. Ebben a fejezetben kapsz egy útitervet arra vonatkozóan, hogy hogyan tudod kialakítani a megfelelı belsı állapotot és látókört, amirıl eddig olvastál. Ezekkel a módszerekkel el tudod mélyíteni a megszerzett ismereteket, és így olyan belsı állapotba kerülhetsz, amelyben a lehetı legboldogabb vagy. Ezáltal a lehetı leghatékonyabb módon fogod tudni alkalmazni ezeket az elveket. Az elsı három fejezetben tárgyalt alapelvek alkalmazása lehetıvé teszi számodra, hogy soha nem látott sikereket érj el az életedben. Ezt a sikert azonban csak úgy tudod tartóssá tenni, ha ezen alapelvek alkalmazását a szokásoddá teszed. Ahogyan azt már írtam, az életünk túlságosan gyors ahhoz, hogy minden alkalommal mindent végiggondoljunk. Ezért alakítjuk ki az automatizmusokat, gondolkodási- és egyéb szokásokat, hogy a visszatérı helyzetekben ne kelljen ezzel terhelnünk az elménket. Az elızı, negyedik fejezet pontosan arról szólt, hogy a szokásaid kialakításához vezetı úton milyen helyzetekkel fogsz szembekerülni. Ezek a szokásaink, a rendszeres cselekedeteink pontosan olyanok, mint egy befektetés. Csak azt arathatjuk amit elvetettünk. Ez a fejezet azt írja le, hogy mit kell vetned ahhoz, hogy a megfelelı szokásokat arasd le végül.
www.szemleletfejlesztes.hu
97/146.
bodnarszilard
I. Pozitív paradigmáid kialakítása A paradigmáid egyfajta hiedelmek, és így a mentális térképed részei. Ezek lehetnek megerısítı vagy korlátozó hiedelmek. Ilyen paradigma lehet például az, hogy „minden vállalkozó adócsaló”, vagy az, hogy „a pénz az utcán hever”. Valószínő, hogy a Te fejed – éppúgy, mint bárki másé – is tele van korlátozó hiedelmekkel, paradigmákkal. Ezektıl a sikereid mindenképpen meg fognak szabadítani, de addig is, amíg ez meg nem történik szükséged van olyan paradigmákra, melyekkel könnyen azonosulhatsz, és támogatnak Téged a fejlıdésed kezdeti szakaszaiban. Ezek a paradigmák fogják biztosítani számodra a szükséges energiát, magabiztosságot az elsı lépésekben. Ezek a paradigmák tehát olyanok, mint a gyorsítórakéta, ami lendületbe hoz Téged ahhoz, hogy fel tudj emelkedni a levegıbe. A korlátozó paradigmáiddal tehát egyelıre ne foglalkozz, koncentrálj az erıt adó paradigmákra. Én három paradigmát találtam kiemelkedıen hasznosnak. Ezek: •
Szabad vagyok Hallottad már azt a kifejezést, hogy a „szokásaim rabja vagyok”? Ez például egy korlátozó paradigma. Nem vagy semminek a rabja, szabad ember vagy. Te nem a szokásaid vagy, ezért azokat úgy tudod csereberélgetni, akár a ruháidat. Volt már olyan, hogy megváltoztattad egy szokásodat? Rászoktál a dohányzásra vagy éppen leszoktál? Régebben gyakran nézegetted a telefonodat akár kellett, akár nem, majd aztán egy idı után ezt abbahagytad? Rágtad a körmödet, de abbahagytad? Bármilyen idıs is vagy az elmúlt egy évben legalább 3-4 szokásodon biztos változtattál. Ez lehet, hogy tudatos volt, lehet, hogy nem, de ez a fajta változás az élet velejárója. Te szabad ember vagy és úgy választhatod meg mire gondolsz, miben hiszel és milyen szokásaid vannak, mint azt, hogy milyen ruhát fogsz viselni napközben. És a helyzeted pontosan ugyanolyan a szokásaid esetében is, mint a ruháiddal kapcsolatban. Szinte 100%, hogy holnap viselni fogsz valamilyen ruhát. És ha valamilyen ruhát mindenképpen viselni fogsz, akkor nyilván érdemes beleszólnod abba, hogy mit akarsz viselni. Ugyanez a helyzet a szokásokkal is. Az életed elırehaladásával törvényszerően elhagysz régi szokásokat és újakat veszel fel. És ha már ez egyébként is bekövetkezik, akkor talán érdemes beleszólnod, hogy mitıl akarsz megválni és mire akarsz szert tenni, igaz?
www.szemleletfejlesztes.hu
98/146.
bodnarszilard
•
Varázsló vagyok Minden alkalommal amikor valamire idıt és energiát fordítasz azt megteremted. Ha a veszekedésre fordítasz idıt és energiát, akkor rossz kapcsolatot teremtesz. Ha a balesetmentes autóvezetésre fordítasz idıt és energiát, akkor autóvezetıi képességeket teremtesz. Ha a nyilvános beszédre fordítasz idıt, akkor elıadói képességeket teremtesz. Ha testedzésre fordítasz idıt és energiát akkor izmokat, egészséges testet teremtesz. Kellı idı- és energiaráfordítással bármit meg tudsz teremteni, azokat a dolgokat is, amelyekrıl elképzelésed sem volt, hogy képes vagy rá. És ez számtalan alkalommal sikerült is már az életedben.
•
Minden támogat engem Bármit is teszel, annak van valamilyen következménye. Ez a következmény lehet akár pozitív kicsengéső, akár negatív, mindenképpen a Te épülésedet szolgálja. Ha pozitív, akkor azért. A pozitív azt jelenti, hogy sikerült elérned az adott döntéseddel, cselekedeteddel a célodat, vagy legalábbis közelebb kerültél hozzá. Ha negatív, akkor az azért szolgálja az épülésedet, mert kaptál egy visszajelzést arról, hogy az a mód, ahogyan megpróbáltad elérni a célodat nem megfelelı. Ez az objektív visszajelzés pedig felbecsülhetetlen kincs a számodra, lehetıséget biztosít Neked arra, hogy hatékonyabbá tedd a cél elérésére vonatkozó törekvéseidet. Bármilyen élmény is ér Téged tehát, az arra szolgál, hogy Téged támogasson. Vagy így, vagy úgy. Néha kreativitást kíván Tıled, hogy megértsd, milyen módon támogat Téged az állásod elvesztése vagy az elszenvedett autóbaleset, de ez nem változtat azon, hogy minden élményed a Te épülésedet szolgálja.
Egyik hétvégén egy családi összejövetelen voltam, ahol a família ritkán látott tagjaival is lehetıségem volt találkozni. Így alkalmam volt megismerkedni egyik unokatestvérem kislányával. Akivel aztán – ez egy váratlan fordulat volt – belekeveredtünk abba a témába, hogy mi is a különbség a felnıttek és a gyerekek látásmódja között. A diskurálás egy pontján a gyermeki látásmóddal kapcsolatban elmeséltem neki, hogy az egyik unokahúgom pár évvel ezelıtt feltett egy ártatlanul bájos kérdést: -Ha van nagybácsi, akkor van kisbácsi is? Ezen jót nevettünk akkor is és most is ☺ Pedig a kérdés teljesen logikus, és az igazi ereje azt hiszem pontosan az, hogy egyetlen felnıttnek sem jutna eszébe feltenni. A felnıttek valahogy nem gondolkodnak így, a gyerekeknek azonban még megvan ez a fajta hozzáállásuk, amit én úgy neveztem el, hogy gyermeki tisztánlátás. Ennek a tisztánlátásnak számos felbecsülhetetlen elınye van. A legnagyobb mővészek, tudósok, sportolók mind rendelkeznek vele, és könnyő belátni, hogy ez a tisztánlátás jelentıs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
www.szemleletfejlesztes.hu
99/146.
bodnarszilard
Nem kérdés tehát az, hogy törekednünk kell ennek a tisztánlátásnak a visszaszerzésére. A kérdés inkább az, hogy vajon miként lehetséges az, hogy a gyerekeknek ilyen éles a logikája, a felnıtteknek pedig nem? Illetve teszek egy lépést a helyes kérdés irányába: A felnıttek miért korlátozzák be a saját gondolkodásukat és lehetıségeiket? És még ez sem a megfelelı kérdés, hiszen ahány ember, annyiféle az ok. A megfelelı kérdés: Mit tudsz tenni azért, hogy lerombold ezeket a korlátokat? Ez tulajdonképpen az a téma, amirıl az egész szemléletfejlesztés szól. Ez az a dolog, amirıl mindegy, hogy hogyan írok: hívhatom akár hipnózisnak vagy önszuggesztiónak, nevezhetem belsı párbeszédnek vagy racionalizálásnak, a lényegen nem változtat: A gondolataid végsı soron megteremtik a valóságodat, akár csak magadban hangzanak el, akár kimondod ıket. A korlátaid nem falakból, nem szögesdrótból, még csak nem is kolbászból vannak, hanem gondolatokból. A gondolataid, a kimondott szavaid valójában varázsigék, amikkel teremtesz. Ha valamirıl azt gondolod, lehetséges, akkor az megteremtıdik. Ha valamire azt mondod lehetetlen, akkor az megszőnik létezni, kizuhan a világodból. Teremthetsz tudatosan, vagy teremthetsz öntudatlanul. Ha az orrod elıtt megy el a busz, vagy ha egy halom aprót kapsz vissza a boltban, vagy ha késıbb kezdıdik a film a TV-ben, akkor vajon elmormolsz reflexbıl egy káromkodást? Ha igen, máris teremtettél. Kimondtad a „rossz közérzetet akarok” varázsigét. Sorban állsz a postán, hogy csekkeket fizess be, és közben gondolatban aggódsz a pénz miatt? Máris teremtettél. Kimondtad a „szegény akarok lenni” varázsigét. Mindennap érnek Téged örömök és bosszúságok. Amikor a mindennapi apró bosszúságaidat szavakká formálod, de az örömeidet nem, azzal elpusztítod azt a lehetséges örömöt is az életedben, ami pedig a Tied lehetne – és mindezt úgy, hogy talán nem is vagy tudatában. De ugyanezzel az erıvel varázsolhatsz örömöt is az életedbe. Bármit megteremthetsz, amire a gondolataidat irányítod.
Arra tippelek, hogy életedben már eddig is többször próbálkoztál néhány célod vagy álmod megvalósításával (ha nem így lenne, akkor valószínő, hogy nem vetted volna meg ezt a könyvet!). Ha ezek nem sikerültek, akkor ezek leginkább azért történhettek meg, mert a megvalósítás fázisában nem a tények alapján hoztál döntéseket, hanem a paradigmáid alapján.
www.szemleletfejlesztes.hu
100/146.
bodnarszilard
Példa: meg akarsz beszélni egy üzleti találkozót, és elkezdesz hívogatni egy üzletembert, akit nehezen tudsz elérni. Mikor felveszi a mobilját, elmondja, hogy most nem ér rá, és megkér, hogy hívd vissza egy másik idıpontban. Hívod a megadott idıpontban, de nem veszi fel. Üzenetet is hagysz, de nem hív vissza. A negyedik-ötödik kísérlet után feladod, és azt mondod, ha ez neki nem fontos, akkor nem fogod hívogatni, mert biztosan nem érdekli a dolog. Ez nem tény, hanem vélemény. Méghozzá olyan vélemény, amit a helyzet miatt benned kialakult negatív érzések (csalódottság, értetlenség, stb.) által belıled felszínre tört paradigmáid diktálnak. Ezek a korlátozó paradigmák hamar kiveszik belıled a lelkesedést. Ilyenkor elég ha arra gondolsz, hogy varázsló vagy, és kitartással meg tudod valósítani a találkozót. Feladatod az I. szakaszban: Alkosd meg Te magad a saját pozitív paradigmáidat! Használd az erre vonatkozó munkafüzetet, hogy ötleteket meríts, ha szükséged van rá. Mindenképpen fordíts erre idıt és energiát, hogy ezt megtedd. A paradigmákat pozitív módon és egyszerően, tımondatban fogalmazd meg. A paradigma egy állítás legyen, mely jelen idejő és egyes szám elsı személyő (azaz Te vagy az alanya), hasonlóan a fenti három példához. Ne lépj tovább, amíg legalább tíz pozitív paradigmát nem alkottál magadnak. Ezeket innentıl kezdve rendszeresen, naponta többször is ismételd el magadban! A legjobb az, ha közvetlenül ébredés után felolvasod ıket magadnak, de a legerısebb hatása ennek akkor van, ha bele is írod a naptáradba, hogy minden reggel ezzel foglalkozz.
www.szemleletfejlesztes.hu
101/146.
bodnarszilard
II. A gondolkodási szokások gyakorlása Ebben a szakaszban kezdd el gyakorolni a gondolkodási szokásokat. A szemléletfejlesztés módszer egyszerősége abban rejlik, hogy ezeket a gondolkodási szokásokat „kicsiben” is elkezdheted gyakorolni, és így „edzésbe” hozod az elmédet anélkül, hogy komolyan konfrontálódnod kellene. Tehát el tudod kezdeni a gondolkodási szokásokat gyakorolni, és miután már alaposan begyakoroltad ıket, utána kezdesz majd neki az életedben a komoly dolgoknak. Ez körülbelül olyan, mint rutinpályán megtanulni vezetni. Megtanulod, hol vannak a pedálok, hogyan kell váltani, mekkora kiterjedése van az autónak és így tovább. És ezt követıen pedig jöhet az éles forgalom. El lehet kezdeni a módszert alkalmazni konfrontáció nélkül, és amikor már elég gyakorlatra tettél szert benne, akkor lehet konfrontálni. Ezek a konfrontációs pontok rendszerint elıször ott jelentkeznek, hogy észreveszed: nem a lehetıségekre, hanem az akadályokra koncentrálsz. Ez a tapasztalatok szerint kis figyelemmel áthidalható. A következı lépésben általában a célok területén fognak jelentkezni, ott, hogy olyasmit akarsz, ami nem reális. Legvégül pedig ott, hogy tények helyett inkább a véleményeket tartod szem elıtt, illetve a saját paradigmáidat. Ez a terület igényli leginkább a konfrontációt mindannyiunk életében. A gyakorláshoz elıször használd a munkafüzeteket, majd életed minden eseményét. Tegyél fel magadnak állandóan ilyen kérdéseket: • • •
Mi a célja a fogmosásnak? Mi a véleményem errıl a filmrıl és mik a tények? Milyen tortát tudok elkészíteni azokból, amik a hőtıben vannak?
Késıbb másokat is vonj be ebbe, és kérdezgesd ıket is arról, hogy mi az, amit el akarnak érni egy bizonyos tevékenységgel, milyen lehetıségeket látnak, és így tovább. Ebben a szakaszban a szemlélet még nem áll rendelkezésedre teljes harci díszben, a gondolkodási szokások még nem alakultak ki. Ebben a szakaszban a tudatos nem tudás szintjén vagy éppen. Ezért tervszerően kell fejlesztened a gondolkodási szokásaidat, és semmiképpen se csüggedj el, ha nem jut eszedbe minden alkalommal, hogy mire is kell koncentrálnod. Ez természetes. Pontosan ezért javaslom, hogy elıször életed apróbb területein kezdd el alkalmazni a 3 szikra gondolkodást, és úgy haladj a komolyabb területek irányába. Használd a tények és a lehetıségek munkafüzeteket arra, hogy a lehetı legtöbbet gyakorold ezt a két szokást. A céljaidat ahol csak lehet írd le. Ez mind része a gyakorlásnak, annak, hogy a lehetı legjobban elmélyítsd ezeket a szokásokat. www.szemleletfejlesztes.hu
102/146.
bodnarszilard
Évek óta terjed egy történet arról, hogy a Yale egyetemen 1953-ban felmérést végeztek a végzıs diákok között a céljaikat illetıen. A diákok mindössze 3 százaléka rendelkezett leírt célokkal. 20 évvel késıbb, 1973-ban újra megkeresték a hajdani diákokat, és azt tapasztalták, hogy az a 3%, akinek leírt céljai voltak nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a maradék 97% összesen! Azt nem tudom, hogy ez a történet igaz-e, de több kutatás alátámasztja, hogy a kiemelkedıen sikeres emberek mind rendelkeznek írásban rögzített célokkal. Látnod kell azonban, hogy nem a leírt célok hozzák létre a sikert, hanem az a szemlélet, ami miatt valaki arra az elhatározásra jut, hogy le kell írnia a céljait. Ha vesszük az emberek egy tetszıleges csoportját és leíratjuk velük a céljaikat, akkor természetesen közülük csak azok lesznek sikeresek, akik maguktól is leírták volna. Ezért fontos, hogy a szemlélet minden alapelemét egyforma intenzitással gyakorold, hogy kialakuljon benned is az a vágy, hogy le akard írni a céljaidat. Ennek pedig legjobb módja, ha egész egyszerően szokásoddá teszed a céljaid írásban való rögzítését. Ha szükségét látod, akkor olvasd el a második fejezetet újra. Annyiszor olvasd el, ahány alkalommal csak szükségesnek találod. Természetesen ha egy komoly érzelmi töltettel rendelkezı szituációba kerülsz (például veszekedés), és nem tudod azonnal elırántani az elmédbıl az új szokásokat akkor sincsen semmi baj. Az már a negyedik szint, a nem tudatos tudás szintje. Ebben a II. szakaszban elegendı a tudatos tudásig eljutnod. Ne kerüld el feltétlenül a komoly konfrontációval járó felismeréseket, de ha nem tudsz velük jelenleg megbirkózni, akkor csak tedd félre ıket. Egyelıre csak gyakorolj! A következı, III. szakaszban fogod ugyanis majd kialakítani azon céljaid, melyek elég erıt fognak biztosítani Neked a komolyabb konfrontációkhoz. A tudatos tudásig való eljutáshoz összeállítottam egy könnyen követhetı tervet, melyet a következı két oldalon olvashatsz. Nem kötelezı érvényő természetesen, akár változtathatsz is rajta. Ha ahhoz van kedved, akkor akár saját tervet is készíthetsz. A lényeges, hogy mindenképpen tegyél a gyakorlásért napi rendszerességgel. Ha valamit rendszeresen csinálsz egy hónapon keresztül akkor az a szokásoddá válik. A gondolkodási szokások kialakítása azonban ettıl egy kicsit több idıt vesz igénybe. Ez a rész leginkább a nyelvtanuláshoz hasonlít. Mint ahogyan az idegen nyelv elsajátításánál, úgy itt is az a legjobb, ha a lehetı legtöbb alkalommal gyakorolod „éles” körülmények között, de a munkafüzetbeli alapvetı gyakorlatok rendszeres elvégzésérıl se feledkezz meg.
www.szemleletfejlesztes.hu
103/146.
bodnarszilard
Az általam javasolt terv a gondolkodási szokások kialakítására témakörönként egy kérdésbıl, valamint két egyszerő elembıl áll. Az elsı, intenzív szakasz pontosan négy hétig tart, a következı szakasz pedig általában két-három hónapig. Az elsı eredmények rendszerint már két-három hét után jelentkeznek. Fontos, hogy az elért eredményeid megítélésénél is a tényekre támaszkodj! Ha nem intenzíven végzed a gyakorlatokat, akkor természetesen az eredmények is csak lassabban fognak jelentkezni. Nem az a cél, hogy minél gyorsabban, minél hamarabb elsajátítsd ezeket a szokásokat, hanem az, hogy minél biztosabb alapokat teremts az ezt követı fejlıdéshez.
www.szemleletfejlesztes.hu
104/146.
bodnarszilard
A módszer felépítése a következı: •
A témakörönkénti kérdések az azonnali eredmények elérését szolgálják. Ezeket tedd fel annyiszor, ahányszor csak alkalmad van rá. Az elsı napokban persze valószínő, hogy el fogsz róla felejtkezni párszor. Ez nem baj, ez normális – sıt, ezt valószínőleg meg is fogod racionalizálni magadnak ☺. Minél többször teszed fel magadnak a kérdéseket annyival gyakorlottabb leszel és egyre kevesebb alkalommal fogsz róla elfeledkezni. Néhány hét után pedig már nem is lesz szükséged arra, hogy ezeket kérdezgesd magadtól, mert kialakulnak az új szokásaid.
•
A következı elem önmagad megismerését szolgálja. Naponta szánj rá tíz percet (ez háromszor tíz perc a három témakör miatt) az elsı három hétben, és írj le mindent, amit megtudsz magadról. Késıbb hetente szánj rá tíz percet, és néhány hét után már jelentıs önismerettel fogsz rendelkezni. Mindenképpen írj, és tedd is el, amit írsz. Nem feltétlenül kell papírra írnod, ha Neked egy számítógépes feljegyzés kényelmesebb, akkor csináld azt.
•
A harmadik elem a hosszú távú hatás biztosítására szolgál. Erre hetente húsz percet (ez is háromszor értendı a három témakör miatt) szánj az elsı három hétben, késıbb elegendı heti tíz perc. Természetesen erre is vonatkozik, hogy írj le mindent.
Az erre szánt idıt semmiképpen se spórold el. Ennek a három gondolkodási szokásnak a kialakítása az alapja a következı lépéseknek. Itt még nem arról van szó, hogy életed radikálisan új irányt kell, hogy vegyen, hanem arról, hogy a biztos alapjait megvesd a további fejlıdésnek. A fejlıdésedre szánt idıt írd be a naptáradba. Ha nincs naptárad, akkor mindenképpen az legyen az elsı dolgod, hogy vegyél egyet. A három gondolkodási szokásban való fejlıdésedhez a következı oldalon található lépéseket kövesd.
www.szemleletfejlesztes.hu
105/146.
bodnarszilard
Célkitőzés • Állandóan tedd fel a kérdést: „Mi a cél?” Tedd fel ezt a kérdést mielıtt vásárolsz, mielıtt elindulsz otthonról dolgozni, mikor beszélgetést kezdeményezel, mikor a cipıdet főzöd, mikor eltöprengesz valamin. Tedd szokásoddá, hogy minden tevékenységedhez és gondolatodhoz célokat tőzöl ki. Tedd szokásoddá, hogy céljaidat pozitívan, nyertes-nyertes és teremtı módon fogalmazod meg. • Térképezd fel a valódi igényeidet! Szánj idıt önmagad megismerésére. Tudatosítsd magadban az értékeket, melyeket követsz. Tárd fel a számodra fontos érzéseket, elveket, dolgokat. Állíts fel sorrendet az igényeid között. • Tőzz ki középtávú célokat! Szánj idıt arra, hogy középtávú célokat tőzöl ki. Alkoss terveket a megvalósításukra, és rendszeresen ellenırizd, hogy milyen fázisban tart a terved. Nem javaslom egyelıre, hogy belemenj az életedet komolyan érintı kérdésekbe. Ez majd a következı szakaszban lesz a feladatod. Információszerzés Állandóan tedd fel a kérdést: „Mik a tények?” Tedd fel ezt a kérdést, amikor információt győjtesz, amikor véleményt kell alkotnod valamirıl, amikor valaki nagyon határozottan állít Neked valamit (ez lesz majd a legviccesebb ☺). Tedd szokásoddá, hogy elkülöníted a tényeket a véleményektıl. Tedd szokásoddá, hogy nyomozol az érzéseid eredete után – vajon tény vagy vélemény az adott érzésed alapja? • Vizsgáld meg a múltbeli tapasztalataidat! Állapítsd meg, mikor döntöttél tények, és mikor érzések, benyomások, pletykák, vélemények hatására. Értékeld a döntéseid eredményét. • Alakíts ki olyan elveket, melyek összhangban vannak a valósággal! Vizsgáld felül elveidet és nézeteidet, és elemezd azt is, hogy tényeken vagy véleményeken alapulnak-e. Ha valamivel kapcsolatban nem tudsz tényeken alapuló elveket kialakítani, akkor nyugodtan valld be magadnak és másoknak is, hogy ezzel kapcsolatban nincsenek kialakult nézeteid. Ha fontosnak tartod a dolgot, akkor szánj idıt az információszerzésre. Ha konfrontálódnod kell, akkor kíséreld meg. Veszíteni nem veszíthetsz ☺ •
Lehetıségek feltárása Állandóan tedd fel a kérdést: „Mik a lehetıségek?” Tedd fel ezt a kérdést, amikor választanod kell, amikor kreativitásra van szükség. Tedd szokásoddá, hogy mindig arra gondolsz: korlátlanok a lehetıségeid. Soha ne fogadd el mások korlátozó megjegyzéseit. • Vizsgáld meg mikor és miben korlátozod a saját lehetıségeidet! Állapítsd meg, hol vannak a korlátaid, és ismerd fel, hogy tényeken vagy véleményeken alapulnak-e. Tőzz ki célokat a korlátaid lebontására. • Gyakorold a kreativitást! Gyakorolj képzeletbeli és valós helyzetekben. Találj ki minél több lehetséges megoldást minden problémára, amivel csak találkozol. Ne vesd el ıket akkor sem, ha elsıre talán butaságnak, viccesnek vagy blıdnek hangzanak – lehet, hogy ezekrıl újabb, ezúttal jobb ötletek jutnak eszedbe. •
www.szemleletfejlesztes.hu
106/146.
bodnarszilard
Feladatod a II. szakaszban: El kell jutnod a tudatos tudás szintjére a gondolkodási szokások alkalmazásában. Ennek feltétele az, hogy az életed helyzeteiben minél gyakrabban tudd elérni azt, hogy ne a régi szokások, beidegzıdések, reflexek szerint cselekedjél, hanem ehelyett gondolkozz, mielıtt bármit is cselekednél!
www.szemleletfejlesztes.hu
107/146.
bodnarszilard
III. Személyes életcéljaid meghatározása A szemléletfejlesztés programnak nem csupán az a célja, hogy gazdagabb legyél három gondolkodási szokással, hanem az, hogy ezeket a gondolkodási szokásokat az életed minıségének javítására tudd készség szinten felhasználni, azaz teljes mértékben elsajátítsd a kiemelkedıen sikeres emberek szemléletét. Ennek a szemléletnek két eleme van, a belsı állapot és a látókör, melyet három gondolkodási szokás hoz létre. Ezek közül a célok, különösen a személyes életcéljaid meghatározása a belsı állapotodra lesznek a legnagyobb hatással. A II. szakaszban intenzíven gyakoroltad a célkitőzést (a többi gondolkodási szokással együtt), és kellıképpen tisztába is kerültél magaddal. Most alakítsd ki az életcéljaidat a munkafüzet segítségével. Miután megvan az öt legfontosabb álmod és a hozzá tartozó 25 célod, ezeket tartsd mindig szem elıtt! A legfontosabb céljaidat annyiszor ismételd el magadban naponta, amennyiszer csak tudod. Az sem baj, ha szinte egy „agymosást” hajtasz végre magadon. Az elméd mindig dolgozik, és folyamatosan keresi a választ a neki feltett kérdésekre. Ha rendszeresen „bombázod” az elméd a céljaiddal, akkor ennek hatására elkezd ezek megvalósítására koncentrálni. Lehetıségekre fogsz bukkanni, amelyeket addig észre sem vettél, ötleteid lesznek, amelyek közelebb visznek majd a céljaidhoz. Feladatod a III. szakaszban: Legyenek leírt álmaid és céljaid az életed mind az öt területén, és ezeket innentıl kezdve napi szinten ismételd át, lehetıleg többször is. A legjobb, ha reggelente a pozitív paradigmákat követıen felolvasod magadnak. Még jobb, ha ezt a tevékenységet bele is írod a naptáradba.
www.szemleletfejlesztes.hu
108/146.
bodnarszilard
IV. Felelısségvállalás a saját fejlıdésedért Ki a felelıs a Te személyes életcéljaid megvalósításáért, ha nem Te? A kiemelkedıen sikeres embereknek van egy olyan szokása, hogy számukra nincsenek külsı körülmények. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ık felkészülnek arra, hogy bármi is történjen, elérjék céljaikat. Illetve ha elıre nem látható dolog következik be, akkor is tisztában vannak azzal, hogy képesek lesznek megfelelıen kezelni a helyzetet. Ebben a fázisban egyszer és mindenkorra ki kell zárnod a külsı körülményeket az életed hátralévı részébıl. Ez az általános vélekedéssel ellentétben nem jelent terheket Rád nézve, sıt! Ha nincsenek külsı körülmények, akkor ennek az a következménye, hogy nyugodt leszel. Nem kell többé aggódnod semmilyen váratlan esemény miatt. A félelem minden esetben azokból a bizonytalanságokból fakad, amelyekre nem tudsz felkészülni. Amint elhatározod, hogy mindenért Te vagy a felelıs, ezek a bizonytalanságok azonnal megszőnnek. Ha pedig már nem vagy bizonytalan értelemszerően nem fogsz félni sem. Ha pedig nem félsz, akkor az a következı elınyös hatásokkal jár majd az életedben: • • • •
Önállóbb leszel Elırelátóbb leszel, rendszeresen tervezel Önkontrollt tudsz gyakorolni Megnı a kockázatvállalási és kockázatkezelési képességed
A felelısséget elsısorban az általad használt szófordulatokon keresztül tudod elvállalni. Néhány példamondat, a valódi értelmük, és az, hogy mit lehet mondani ezek helyett a felelısségelhárító mondatok helyett:
Felelısségelhárító nyelvezet „Kiábrándító a viselkedésed!”
„Bárcsak rendes szomszédaim lennének!” „Miért nem szóltál, hogy esni fog az esı?” „Soha sem csinálod azt, amit mondok!”
www.szemleletfejlesztes.hu
Lefordítva „Nem vagyok felelıs! Olyasmi irányítja az életemet és az érzelmeimet, ami fölött nincs befolyásom!” „Valaki más viselkedése megakadályozza, hogy elégedett legyek!” „Valaki más kockáztatja az egészségemet azzal, hogy megfázom az esıben!” „Valaki más megakadályozza, hogy én érvényesíteni tudjam a szándékaimat!”
Felelısségvállaló nyelvezet „Egyelıre még semmit nem tettem a fejlıdésed érdekében.” „Jelenleg nem kommunikálom az igényeimet a szomszédaim felé annak érdekében, hogy jobban együtt tudjunk élni.” „Legközelebb jobban ügyelek az idıjárásra, és annak megfelelıen öltözködöm.” „Rá kell jönnöm, hogy mit tehetnék annak érdekében, hogy együttmőködıbb legyél.”
109/146.
bodnarszilard
Feladatod a IV. szakaszban: Köss egy szerzıdést magaddal, amelyben kizárólagos felelısséget vállalsz a céljaid megvalósításáért. Ezt írd alá saját kezőleg, és ha szükségét érzed, keríts tanúkat, akik szintén megerısítik ezt. Ezt a szerzıdést tedd ki jól látható helyre, például a céljaid mellé. Vessél rá naponta többször is pillantást, légy rá büszke! Kezdd el elsajátítani azokat a szófordulatokat, amelyek nem mentenek fel a felelısség alól. Gyakorold ıket rendszeresen. Kérd meg a hozzád közelállókat, hogy szóljanak Rád, ha nem megfelelıen fejezed ki magad. Figyelj oda másokra is, és vedd észre, mikor hárítják el a felelısséget maguktól az emberek. Tanulj ezekbıl az esetekbıl és helyzetekbıl minél többet!
www.szemleletfejlesztes.hu
110/146.
bodnarszilard
V. Céljaid megvalósításának megtervezése Tervezd meg a céljaid megvalósítását! A célok határidıs álmok, de csak a tervek segítségével lesz a céljaidból megvalósult álom! Vedd elı mind a 25 célodat és gondold végig, hogyan is akarod ıket megvalósítani. A tervezés során Vedd figyelembe az alábbiakat is: • • • • • •
Mire van szükséged az adott cél megvalósításához? Milyen képességeket, készségeket kell elsajátítanod? Milyen akadályokkal fogsz szembesülni a célod megvalósítása közben? Hogyan tudod leküzdeni, elhárítani, megelızni ezeket az akadályokat? Kik tudnak támogatni az adott célod megvalósításában? Honnan, kitıl kaphatsz segítséget?
Használd a harmadik fejezetben leírtakat a tervezéshez, vedd figyelembe a felkészüléshez, a megvalósításhoz és megtartáshoz szükséges tényezıket. Mindent írj fel. Legyen írott terved. Készíts tennivaló listát mindazon dolgokról, amikre szükséged lesz, akár napi szintre lebontva (például felhívni a Ferit, hogy adja kölcsön a lakókocsiját, stb.). A tennivalók legyenek egyszerőek, hétköznapiak. Ha szükséges olvasd át újra a harmadik fejezetet, annyiszor, ahányszor csak szükségét érzed, de lényeges, hogy a tervedben minden olyan dologra térjél ki, amire csak tudsz. A konkrét feladatokhoz adj meg magadnak reális határidıket. Gyakori tapasztalat, hogy határidı nélkül a legfegyelmezettebb embereken kívül senki nem csinál semmit. Ne hagyd, hogy az álmaid ezen csússzanak el, mindenképpen tőzz ki határidıket! Amint készen áll az írott terved és a tennivaló listád láthatod, hogy álmaidtól mindössze teljesen hétköznapi dolgok választanak el, és nagy részük olyan, amit napról napra egyébként is csinálsz. Ez a felismerés, valamint az okok és a céljaid rengeteg kitartást adnak majd Neked a céljaid megvalósításához. Feladatod az V. szakaszban: Legyen írott terved a céljaid megvalósítására, határidıkkel.
www.szemleletfejlesztes.hu
111/146.
bodnarszilard
VI. Támogató környezet kialakítása A terveidben ugyan szerepel az a kitétel, hogy kitıl kaphatsz segítséget illetve kik tudnak támogatni az adott célod megvalósításában, de a támogató környezet ettıl minıségileg többet jelent. A támogató környezet olyan környezetet jelent, akik nem a céljaid elérését, hanem Téged támogatnak. Ezen belül két fontos terület van: az elsı, hogy kikkel találkozol, a második, hogy milyen forrásokból építkezel. Az elsı területhez tartoznak a tanárok, mentorok, példaképek, edzık, coachok, vagy bárki, aki csak eszedbe jut. Minden olyan személy, akitıl vagy szakmailag, vagy emberileg tudsz tanulni, érzelmileg támogat, ötletel Veled, felnézel rá valamilyen okból, esetleg egyéb olyan tudás birtokában van, ami számodra fontos. A második területhez pedig az, hogy mi az, amit elolvasol, milyen tananyagokat sajátítasz el, milyen információforrásokból gyarapítod a tudásodat. Erre a támogató környezetre mindenképpen szükséged lesz a céljaid eléréséhez. A családod, barátaid nagy része vélhetıen értetlenül fogja nézni a fejlıdésedet. Ez természetes, és szerencsés vagy, ha nem ez a helyzeted. A tervednek mindenképpen tartalmaznia kell ezért azt, hogy hogyan kezeled a környezetedet, hogyan éred el azt, hogy ha nem is támogatnak, azért legalább akadályozni ne akadályozzanak. Valódi segítséget viszont csak a valódi támogatás jelent, ezért a tervedet egészítsd ki azzal, hogy milyen támogató környezetet akarsz kialakítani, és milyen egyéb tudást akarsz elsajátítani. Feladatod a VI. szakaszban: Írott terv arra, hogy hogyan fogod kialakítani a támogató környezetedet, ideértve azt, hogy kikkel találkozol és azt is, hogy milyen forrásokból gyarapítod a tudásodat.
www.szemleletfejlesztes.hu
112/146.
bodnarszilard
VII. Céljaidat támogató szokások megtervezése Tervezd meg a céljaid alapján, hogy milyen szokásokra lesz szükséged azok eléréséhez. Több türelemre lesz szükséged a párkapcsolatodban? Vagy a beszélgetıpartnereidre szeretnél jobban odafigyelni, hogy az értékesítıi vénád fejlıdhessen? Fordítsd le szokásokra a céljaidat! Vizsgáld meg a saját jelenlegi szokásaidat is. Ha szükséges kérj segítséget a hozzád közelállóktól, akik külsı nézıpontból tudnak rávilágítani a szokásaidra. Nézd végig az összes jelenlegi, valamint a céljaid alapján kialakítandó szokásodat, és tedd fel magadnak a következı kérdéseket: • • • • •
Mely szokásaid visznek közelebb a céljaidhoz? Mely szokásaid tesznek gazdagabbá, boldogabbá? Mely szokásaid nem visznek közelebb a céljaidhoz? Mely szokásaid akadályoznak a céljaid elérésében? Mit tudnál tenni ez utóbbiak helyett?
Például ha szereted reggelente megvárni, míg az óra kicsipogja magát és csak azután kelsz fel, akkor korán kelés egy olyan szokás lehet, amit érdemes beiktatni az életedbe. Az összes kialakítandó kialakításukhoz tervet.
szokásról
készíts
egy
listát,
végül
készíts
a
Feladatod a VII. szakaszban: Tervet készíteni az új szokásaid kialakításához.
www.szemleletfejlesztes.hu
113/146.
bodnarszilard
VIII. Napjaid megtervezése az új szokásaid szerint Egy reális idıtartamra elıre készíts pontos teendılistát. Tervezd meg, hogy mely napokon mely új szokásaid fejlesztésére fordítasz idıt. Készíts ezekbıl napi, heti tervet. Nyilván tisztában vagy vele, hogy ha nem teszel a céljaid megvalósításáért, akkor ilyenkor eltékozlod a befektetéseidet. Durván szólva olyan, mintha szembeköpnéd saját magadat, vagy a gyermeke(i)det, hiszen ha Te fejlıdsz az neki(k) is hasznos. A tervednek azt kell szolgálnia, hogy céljaid ne csak elképzelések maradjanak, hanem elıbb-utóbb életed szerves részét képezzék. Terv nélkül sem a céljaid megvalósítása nem lesz könnyő, sem az új szokásaid kialakítása. Ennek oka, hogy a tudatalattid, amelynek egyik fı feladata az irhád mentése úgy próbálja megvalósítani ezt a küldetését, hogy igyekszik konzerválni a már meglévı életkörülményeidet – hiszen ha nincs változás, akkor veszély sincsen. Emiatt, ha egy olyan nagyléptékő változást észlel, amilyen például a legfontosabb életcéljaidért való rendszeres cselekvés, akkor mindenféle úton-módon megkísérli ezt a változást a minimumra szorítani. A tudatalattidnak hatékony eszközei vannak erre – ezekrıl a harmadik fejezetben már írtam –, és ezeket legkönnyebben úgy tudod semlegesíteni, ha tervet alkotsz, és annak segítségével kezded el megvalósítani a céljaidat. Ha a lépcsın felfelé haladsz, akkor néha bizony igen jól tud jönni az, hogy legyen ott egy korlát, amiben megkapaszkodhatsz. Ez a terv lesz a Te korlátod, amiben megkapaszkodhatsz, miközben egyre jobban haladsz felfelé a fejlıdés lépcsıjén. A tervedben ezért vedd figyelembe a fokozatosság elvét. Az életedbe több lépcsıben, fokozatosan építsd be a céljaid eléréséhez szükséges tevékenységeket. Mivel senki sem lát a jövıbe és bekövetkezhetnek elıre nem látható dolgok is, ezért legyél rugalmas: a tervezd meg azt is, hogy rendszeresen (mondjuk hetente) felülvizsgálod az elért eredményeidet, és ennek függvényében alakítasz a terveden. A céljaidon ne változtass, de a terveidet tökéletesítheted! Ha találsz egy jobb módszert, vagy van valami, amit beterveztél ugyan de irreális, akkor nyugodtan módosítsd a tervedet ezek függvényében. Feladatod a VIII. szakaszban: Készíts tervet napi, heti szintre lebontva arról, hogy mikor mely szokásodat fogod fejleszteni.
www.szemleletfejlesztes.hu
114/146.
bodnarszilard
IX. Szokások beültetése a mindennapjaidba Csináld! Valósítsd meg a tervedet! Ez az utolsó lépés, ami elválaszt Téged a céljaidtól, az álmaidtól. A terved semmi olyasmit nem tartalmaz, ami ne lenne hétköznapi tevékenység, tehát a megvalósítása nem ütközhet elvi akadályba. A legnagyobb csapda, ha elkezdesz gondolkodni azon, hogy mit miért is csinálsz. A tervbıl kiragadva egyes részleteknek nem sok értelme lehet, miközben épp megéled. Azt javaslom, hogy miközben csinálod, akkor már ne gondolkodj rajta van-e értelme! Ezen csak akkor gondolkodj, amikor éppen az elért eredményeidet vizsgálod – erre ugye rendszeres idıközönként kell szánnod idıt. A tudatalattid nem csak akadályozni, de támogatni is tud a céljaid elérésében. Az akadályozást fıleg az okozza, hogy a céljaid távoliak, jövıbeliek, a tudatalattid pedig csak jelen idıben ért. Ezért legyenek rövid távú, azonnali, napi céljaid is! Miközben megvalósítod a tervedet és végigéled a megtervezett tevékenységeket, aközben alakíts ki napi célokat, és tudatosítsd azokat magadban! Miközben végrehajtod a tervedet vélhetıen rengeteg alkalommal fog elterelıdni a figyelmed az éppen végzett tevékenységrıl. Ez nem baj, ez normális. Ezt egy idı után észre fogod venni, hogy most éppen nem azzal foglalkozol, amivel szeretnél. Amikor észreveszed, akkor könnyő szívvel, rossz érzések és bőntudat nélkül folytasd azt, amit abbahagytál. Ez a jelenség késıbb csökkenni fog, majd megszőnik, ahogy egyre gyakorlottabb leszel benne. Feladatod a IX. szakaszban: Fegyelmezetten hajtsd végre a tervedet!
www.szemleletfejlesztes.hu
115/146.
bodnarszilard
Összefoglalás Az álmaid megvalósításához szükséges szokások kialakításáig vezetı út: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Alakítsd ki a saját pozitív paradigmáidat Gyakorold a három szikra gondolkodást a tudatos tudás elérésig Tőzd ki a személyes életcéljaidat Köss szerzıdést magaddal a céljaid megvalósítására Tervezd meg a céljaidhoz vezetı utat Tervezd meg a Téged támogató környezetet Tervezd meg, hogy mely szokások szükségesek a céljaid megvalósításához Tervezd meg a napjaidat, heteidet az új szokások szerint Csináld!
www.szemleletfejlesztes.hu
116/146.
bodnarszilard
Munkafüzet: Paradigmák Bevezetı Pozitív paradigmák kialakítása az egyik legerısebb segítség, amit az új szokások kialakítása során csak adhatsz magadnak. Ráadásul a pozitív paradigmák ingyen vannak, így hát miért ne használnád ıket? ☺ Ez a munkafüzet megmutatja azokat a lépéseket, melyek segítségével kialakíthatod a saját pozitív paradigmáidat, illetve példákat is tartalmaz, melyekbıl ötleteket meríthetsz.
www.szemleletfejlesztes.hu
117/146.
bodnarszilard
Pozitív paradigmák alkotása A pozitív paradigmák megalkotása egy hihetetlenül könnyő feladat. Mindössze három egyszerő szabályt kell betartanod, viszont nagyon fontos, hogy ezekhez a szabályokhoz pontosan tartsd magad. Ellenkezı esetben a paradigma nemhogy pozitív, de akár negatív hatással is lehet rád – most pedig nem ez a cél ☺ A három szabály a következı: 1. A pozitív paradigma egy egyes szám elsı személyben íródott rövid, erıs mondat, mely mentes minden sallangtól. A pozitív paradigmákat a belsı párbeszéded részévé kell tenned, és a belsı párbeszéd mindig egyes szám elsı személyben zajlik. 2. A pozitív paradigma jelen idejő. Nem tartalmaz sem múlt idıre, sem jövı idıre vonatkozó utalást, igéket. A pozitív paradigma valójában a tudatalattidnak szánt belsı üzenet, a tudatalattid pedig nem tudja értelmezni csak a jelen idıt. 3. A pozitív paradigma mindig pozitív hangnemő. Nem tartalmaz sem tagadást, sem fordított gondolkodást, sem elkerülendı dolgokat. A tudatalattid ugyanis nem kezdi el nyelvtanilag értelmezni a belsı párbeszédedet, csupán a belsı párbeszédedben elhangzott szavak érzelmi töltésére reagál. Tehát a „gazdak leszek”, „én és a családom sohasem fogunk szükséget szenvedni semmiben az életünk során”, „nem vagyok szegény” nem felelnek meg a fenti szabályoknak. A megfelelı mondat a „gazdag vagyok”.
www.szemleletfejlesztes.hu
118/146.
bodnarszilard
Példák pozitív paradigmákra Az alábbiakban negyven pozitív paradigmát olvashatsz az élet különbözı területeirıl, melyekbıl ötletet meríthetsz a saját paradigmáid megalkotásához. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A munkámat mindig pozitívan értékelik Békében élek önmagammal Biztonságban érzem magam minden helyzetben Egészséges vagyok Egyszerően az adakozás élményéért adok Elérem és megvalósítom céljaimat Élvezem minden napomat Figyelmesen meghallgatom az embereket mielıtt válaszolok Fontos vagyok Gyıztesnek érzem magam Harmóniában élek a világmindenséggel Hiszek a korlátlan lehetıségekben Jó emberekkel találkozom Képes vagyok meggyógyítani magam Képes vagyok megırizni az egészségemet Képes vagyok szeretni és megbocsátani mindenkinek Könnyen és gyorsan barátkozom meg emberekkel Könnyen fejezem ki az érzéseimet és a gondolataimat Könnyen megértem magam és az embereket Lenyőgözı életet élek Magabiztosan cselekszem Megadom testemnek amit megérdemel Megérdemlem a sikert, boldogságot és egészséget Minden amit teszek segít elérnem a céljaimat Minden amivel foglalkozom pénzt hoz számomra Minden befektetésem gyümölcsözı Minden kérdésre bennem van a válasz Mindenem megvan a sikerhez Mindent megbecsülnek, amit adok az embereknek Minél többet adok, annál többet kapok vissza İszintén érdeklıdöm az emberek iránt Sikeres vagyok az üzleti életben Szabadon kifejezem önmagamat minden helyzetben Szeretem a testem és gondoskodom róla Szeretem és elfogadom önmagam Szeretem magam azért, aki vagyok Szeretı emberek vesznek körül Tele vagyok energiával Tudom mit tegyek a kritikus helyzetekben Végtelen lehetıségeim vannak a sikerre és meggazdagodásra
www.szemleletfejlesztes.hu
119/146.
bodnarszilard
Munkafüzet: Célok Bevezetı A legsikeresebb emberek attól sikeresek, hogy megfelelıen választják ki a céljaikat. A legsikeresebb emberek olyan életet élnek, amilyenrıl mások csak álmodnak, és ez nem véletlen: ennek oka egész egyszerően az, hogy ık az álmaikból alkotnak célokat, az átlagos emberek pedig – ha tőznek ki célokat egyáltalán – olyan célokat tőznek ki, amelyeket ık a saját szintjükön reálisnak látnak. Ezek nyilván nem olyan magas szintő célok, hogy az elérésük látványos eredménnyel járjon. Ez a munkafüzet azokon a lépéseken vezet végig, melyek segítségével Te is célokká alakíthatod az álmaidat.
www.szemleletfejlesztes.hu
120/146.
bodnarszilard
I. Hol vagy most? A mondás úgy tartja, hogy aki nem tudja melyik kikötıben van, az nem tudhatja, milyen szélre van szüksége ahhoz, hogy elérje úti célját. Az elsı és legfontosabb feladat ezért a célok kitőzéséhez, hogy felmérd magadat. Hol tartasz most, milyen értékeket követsz, milyen tulajdonságaid vannak? Ez elsı feladatod ezért az, hogy életed öt területérıl összeírj magadról területenként 15 erısséget és gyengeséget. Az erısségeid azok a vonások, tulajdonságok és képességek, amelyekben úgy érzed, hogy jó, esetleg kiemelkedı vagy. Ez lehet teljesen tetszıleges dolog a fızéstıl a simogatáson át a bal kezes rajzolásig bármi. A gyengeségeid pedig azok vonásaid, tulajdonságaid illetve képességeid, amelyekben úgy érzed, hogy gyenge vagy, vagy nem elég jó, és úgy gondolod, hogy fejlıdnöd kellene bennük. Ne köss kompromisszumot! Minden területre írj össze 15-15 erısséget és gyengeséget! A területek: • Család, otthon, párkapcsolat • Személyes, egyéni, magánélet, tanulás, spirituális • Barátok, kapcsolatok, szociális kör, kultúra • Életmód, életvitel, egészség • Vállalkozás, pénzügy, karrier
www.szemleletfejlesztes.hu
121/146.
bodnarszilard
II. Kezdd el az álmodozást! Itt pár „álomébresztı” gondolatot olvashatsz. Tőnıdj rajtuk, ízlelgesd ıket, hagyd, hogy szárnyaljon a fantáziád! Ha valamilyen érdekes gondolatod támad nyugodtan írd le azt. • • • • • • • •
Mi lenne az, ami a legnagyobb fejlıdést okozná az életedben? Ha teljes életet élhetnél mi lenne a legnagyobb különbség a jelenlegi állapothoz képest? Mi az amibıl többet szeretnél az életedben? És mi az amibıl kevesebbet? Mi az amit leginkább szeretsz csinálni? Mik azok a dolgok az életedben, amelyek a legszélesebb mosolyt csalják az arcodra? Mi az három dolog amivel el tudnád érni a legnagyobb lelki békét? Milyen dolgokat, javakat kívánsz birtokolni?
Magadnak is tegyél fel ilyen és ehhez hasonló kérdéseket. Használd az elızı pontban írt listádat az erısségeidrıl és gyengeségeidrıl bátran arra, hogy elképzeld miben szeretnél sikereket az életed különbözı területein. Képzeld bele magad a jövıbe és egy olyan életbe, amelyet mindig is szerettél volna, mintha egy filmet néznél. Mivel foglalkozol? Mi tölti ki a napjaidat? Kikkel tartod a kapcsolatot?
www.szemleletfejlesztes.hu
122/146.
bodnarszilard
III. Írd össze az álmaidat! Ha még nem tetted akkor most vegyél elı jó pár A4-es lapot, és kezdd el összeírni az álmodozásod eredményét. Kritika és megfontolás nélkül írj le mindent. Megmászni a Mount Everestet? Búvárkodni Barbadoson? Mindent írj le! Ez biztosan eltart majd egy darabig. Legalább 40-50 álmot írj le. Ha jó fantáziával vagy megáldva akkor persze 150-et is leírhatsz, senki sem fog bántani érte ☺ Ha végeztél és már semmi nem jut eszedbe, akkor olvasd el a listát még egyszer úgy, hogy töltsön el örömmel mindaz amit leírtál. Ha valami eszedbe jut még csak írd hozzá a listához. Ezután válogasd szét az álmaidat öt terület szerint. Ezt csinálhatod különbözı színő kiemelı filccel is vagy akár átmásolhatod ıket 5 másik A4-es lapra (ez a leghatékonyabb egyébként). A területek: • Család, otthon, párkapcsolat • Személyes, egyéni, magánélet, tanulás, spirituális • Barátok, kapcsolatok, szociális kör, kultúra • Életmód, életvitel, egészség • Vállalkozás, pénzügy, karrier Ha valamelyik területre nem jutott álom – vagy nem elég – akkor álmodozz még! Csak akkor fogsz kiegyensúlyozott életet élni, ha életed minden területén vannak motiváló álmaid.
www.szemleletfejlesztes.hu
123/146.
bodnarszilard
IV. Állíts fel prioritást! Menj végig egyenként az álmaidon és állíts fel prioritást közöttük. Minden álmod mellé tegyél egy számot 1-tıl 3-ig az alábbiak szerint: • 1 – Végsı soron meg tudsz lenni nélküle, átlagosan fontos álom • 2 – Javítana a közérzeteden ha megvalósulna, közepesen fontos álom • 3 – Nem tudod elképzelni az életedet e nélkül, kiemelten fontos álom Miután végeztél menj végig a listán még egyszer és mérlegeld, mindegyik megfelelı prioritást kapott-e?
www.szemleletfejlesztes.hu
124/146.
bodnarszilard
V. Állapítsd meg álmaid típusait! Menj végig egyenként az álmaidon és állapítsd meg, mely típusba tartoznak. Minden álmod mellé tegyél egy számot 0-tól 3-ig az alábbiak szerint: • 0 – Nem tıled függ (pld. lottónyeremény) • 1 – Akár most is meg tudnád valósítani (például nyaralás, utazás) • 2 – Valamennyi szervezéssel végül is meg tudnád valósítani • 3 – Egy kicsit beleborzongasz, mert sohasem csináltál még ilyet Miután végeztél menj végig a listán még egyszer és mérlegeld, mindegyik a megfelelı típusba került-e?
www.szemleletfejlesztes.hu
125/146.
bodnarszilard
VI. Válaszd ki a csúcs álmaidat! Menj végig egyenként az álmaidon és válaszd ki azokat, melyek 3/3-as besorolást kaptak! Ha egy kategórián belül több ilyen is van, akkor válaszd ki belılük azt, amelyikhez a leginkább vonzódsz, amelyik a legtöbbet jelentené számodra. Minden kategóriából jelölj ki egy ilyen 3/3-as álmot. Ezek a 3/3-as álmok fognak hozzásegíteni Téged ahhoz, hogy azt az életet éld, amirıl a legtöbbet fantáziálsz. Vegyél elı 5 db üres A4-es papírt, és a kiválasztott 5 csúcs álmodat írd a papír tetejére. Ha akarod írhatod vastag filctollal is, színessel, jól láthatóan, nagy betőkkel. Miközben ezeket az álmokat írod éld át az álmaid okozta örömet!
www.szemleletfejlesztes.hu
126/146.
bodnarszilard
VII. Vizsgáld meg tüzetesebben az álmaidat! Nézd végig egyenként az 5 kiválasztott csúcs, 3/3-as álmodat, és képzeld el magadat ezekben az álmokban. Vizualizáld ıket! Éld át! Válaszolj ezekre a kérdésekre: • Milyen emberré válsz ha ezeket eléred? • Milyen környezetben leszel? • Milyen hatással lesz ez a többi emberre? • Milyen hatással lesz ez a többi álmodra? • Milyen magasabb rendő célt, álmot szolgál ez az álom? Ha valahol valamilyen diszharmóniát érzel, ha közben rájössz, hogy valójában csupán azért akarsz új autót, hogy a szomszédok irigykedjenek, akkor gondold át még egyszer az adott kategóriában található álmodat. Nyugodtan módosítsd az álmot, vagy menj vissza az elızı pontra és válassz egy másik álmot az adott területrıl!
www.szemleletfejlesztes.hu
127/146.
bodnarszilard
VIII. Találd meg a okokat! A kezedben tartod az öt csúcs álmodat egy-egy A4-es lapon. Mindegyik álmodat olvasd fel hangosan magadnak, majd írj alá 25 okot, amiért meg akarod valósítani ezt az álmodat! Ne érd be kevesebbel! Ne add fel! Fogalmazd meg kerek, egész mondatokban, hogy miért akarod megvalósítani ezt az álmodat. Ne kertelj, légy ıszinte magaddal! Elıfordulhat, hogy a hetedik, tizedik környékén kifulladsz és nem találsz már több okot. Semmiképpen ne add fel, inkább pihenj. Kis idı múlva jönnek majd a jobbnál-jobb kreatív okok, ne aggódj! A legjobb indokokat a 20. után fogod majd megtalálni ☺ Ezek az okok lesznek majd a motivációd forrása az álommegvalósítás során. Ha végeztél az összes feladatoddal ezt az öt lapot ki is ragaszthatod egy jól látható helyre, ahol mindennap – vagy akár naponta többször is – motiválnak majd Téged az álmaid megvalósítására.
www.szemleletfejlesztes.hu
128/146.
bodnarszilard
IX. Alakíts ki célokat az álmaidból! Vegyél elı 5 db üres A4-es lapot, és mindegyik tetejére írd fel a csúcs álmodat egy-egy területrıl. Ezután minden álmodhoz fogalmazz meg öt célt. A célok kitőzésénél az alábbiakat vedd figyelembe: • A cél legyen egyértelmően megfogalmazott, pozitív Egy egyértelmően megfogalmazott célt sokkal könnyebb elérni. Egy általános megfogalmazás lehet például az, hogy „formába hozni magam”, míg ugyanez egyértelmően megfogalmazva: „Bejelentkezni egy konditerembe és hetente három alkalommal egy órát edzeni”. • A cél legyen mérhetı Ez azt jelenti, hogy egyértelmően, objektíven meg tudd állapítani, hogy mikor érted el. Mit érzel, mennyi van a számládon, hol vagy, mit tapasztalsz, stb. • A cél legyen megvalósítható Képes legyél az adott célhoz tervet készíteni. Miközben megvalósítod majd a célodat fejleszteni fogod képességeidet, tágítani fogod a lehetıségeid határait ahhoz, hogy elérd. Megvalósítás közben egyszer csak fel fognak tőnni olyan lehetıségek is, melyeket addig észre sem vettél. Ezeket vedd figyelembe. Valójában szinte minden cél megvalósítható, akár az is, hogy ember sétáljon a Holdon, de most fontos, hogy a cél számodra is megvalósítható legyen. • A cél legyen valós Ha eléred a célodat az vigyen közelebb az álmodhoz. Az a cél valós, amirıl Te el tudod hinni, hogy képes vagy elérni. Ugyanakkor legyen elég nagy ívő ahhoz, hogy motiváljon Téged. • A célhoz tartozzon határidı Mindenképpen rendelj határidıt a célodhoz, mert anélkül az is csak egy álom marad! Az idıpont legyen reális, de ne túl laza. Ha azt írod, „jövıre”, akkor sohasem fogod megvalósítani azt a célt. Ha azt írod, hogy „négy év múlva a születésnapomra”, nos, akkor sem. A dátum legyen közeli, de reális. Tekintsd át még egyszer az öt álmodat és a 25 célodat! Finomíts a céljaidon amíg teljesen meg nem felelnek a fenti követelményeknek. Amikor már végeztél az összes feladatoddal ezt az öt lapot is kiteheted az okok mellé egy jól látható helyre. Így mindennap – vagy akár naponta többször is – a szemed elıtt lesznek a céljaid, tudod, hogy éppen miért dolgozol. Ez jelentısen motiválhat majd Téged az álmaid megvalósítására.
www.szemleletfejlesztes.hu
129/146.
bodnarszilard
Munkafüzet: Tények Bevezetı A tények és vélemények megkülönböztetése az egyik legkritikusabb tényezı az életünkben. Lényegében mindegyikünk a saját valóságában él, de törekednünk kell arra, hogy ez a saját valóság minél inkább azonos legyen a körülöttünk lévı valósággal. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a tényekre koncentrálunk. Ez a munkafüzet a tények felismerésének gyakorlására tartalmaz ismereteket és feladatokat.
www.szemleletfejlesztes.hu
130/146.
bodnarszilard
Tények és vélemények A tények a jó döntések alapja. A bíróságok munkájában például, ahol a döntéseknek sokkal nagyobb súlya van, mint mondjuk annak, hogy Te a méretednek megfelelı pólót vásárolsz-e vagy sem, ezek a döntések kizárólag megalapozott bizonyítékokon alapulhatnak. Emiatt a nyomozók munkáját szigorúan szabályozzák. Ezt jól láthatjuk a detektívfilmekben is, ahol a legárulkodóbb jelet és nyomot is képesek elvetni, ha az nem kellıen alátámasztott tényekkel, bizonyítékokkal. A tények és vélemények megkülönböztetése a mindennapi életünkben ugyanilyen fontos, még akkor is, ha nem ezen múlik, hogy elítélnek-e valakit ártatlanul, vagy sem. Ezért szükséges elıbb meghatározni, hogy mi is a tény, és mi a vélemény. A tény az, amirıl biztosan tudjuk, hogy biztosan megtörtént. A tény az, amirıl biztosan tudjuk, hogy létezik. A tény az, amirıl biztosan tudjuk, hogy igaz. A vélemény az, amirıl úgy gondoljuk vagy azt hisszük, hogy megtörtént. A vélemény az, amirıl úgy gondoljuk vagy azt hisszük, hogy létezik. A vélemény az, amirıl úgy gondoljuk vagy azt hisszük, hogy igaz. Elképzelhetı, hogy a vélemény tényeken alapszik, de ettıl függetlenül az továbbra is csupán egy hiedelem. A vélemények minden esetben megkérdıjelezhetıek, a tények pedig nem. Ez azért különösen fontos, mert a döntéseink minıségét nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire megkérdıjelezhetı alapokon nyugszanak. Bár érzékszerveink tökéletlenek és persze megvannak a maguk korlátai is, amit közvetítenek azt rendszerint elfogadjuk tényként. Ahol a tények mégis eltorzulnak, az a tudatunk, ugyanis itt kezdjük el értelmezni a valóságot, itt dolgozzzuk fel, amit az érzékszerveink közvetítenek. Ezt a torzítást pedig a kommunikációnkban érhetjük tetten, és a kommunikációnkban van lehetıség arra is, hogy a torzítást korrigáljuk. Kommunikációból kétféle van: a belsı párbeszéd, amit saját magunkkal folytatunk, illetve a külsı párbeszédek, amit pedig másokkal. Mindannyian gyakran kommunikáljuk a véleményeinket úgy, mintha az tény lenne. Magunk felé, és mások felé is. Ezért a tények felismerésének és a véleményektıl való elkülönítésének képessége elsısorban olyan képesség, ami a vélemények párbeszédben való felismerését és kiszőrését teszi lehetıvé. A továbbiakban torzításokat.
arról
www.szemleletfejlesztes.hu
olvashatsz,
hogyan
tudod
tettenérni
ezeket
a
131/146.
bodnarszilard
Függı tények Nem minden tény, ami annak hangzik. A tényeken belül meg kell különböztetnünk az úgynevezett függı tényeket. Ha egy munkatársad azt mondja Neked, hogy „Azt hiszem, a raktárban még 15 doboz van”, akkor nyilvánvalóan egy véleményt oszt meg Veled. Amennyiben azt mondja, hogy „A raktárban még 15 doboz van”, akkor – bár ez tényként hangzik, különösen az elızı mondattal szembeállítva – egy olyan állítást mond, amelynek valóságtartalma továbbra is megkérdıjelezhetı. Az elsı esetben a munkatárs a véleményét úgy közölte, mint egy véleményt. A második esetben a mondat tényközlésnek hangzik, azonban ténnyé csak akkor válik, ha ellenıriztük az állítás helyességét. Amíg ez nem történik meg, addig ezt függı tényként kell kezelnünk, hiszen ez se nem tény, se nem vélemény. Annak ellenére, hogy bizonyos állítások tényként hangzanak, nem mindig azok. Nem kell igaznak elfogadnunk ıket addig, amíg a helyességükrıl meg nem gyızıdtünk, és addig nem tényként, hanem függı tényként kell kezelnünk, különösen abban az esetben, ha a forrás nem hiteles. Abban, hogy ezeket a függı tényeket a továbbiakban milyen módon kezeljük a hitelességük a döntı. Vannak tények, melyeket egész egyszerően nem tudunk ellenırizni, mert nem férünk hozzá azokhoz az információkhoz, melyekhez mások igen, illetve életünk lehetetlenné válna, ha minden állítást személyesen kellene ellenıriznünk.
www.szemleletfejlesztes.hu
132/146.
bodnarszilard
Hitelesség Nyaralni szeretnél menni, de nem vagy tisztában azzal, milyen helyre mennél szívesen. Végül egy katalógust lapozgatva találsz egy hirdetést, ami felkelti az érdeklıdésedet, de a biztonság kedvéért megkérdezel pár embert. Az egyik fınököd havonta megy nyaralni különbözı tájakra, és azt mondja, hogy amit kinéztél az egyik legjobb hely a világon. A testvéred aki szintén járt már ott azt mondja, hogy Neked nem nagyon fog tetszeni a hely. Egy utazási portálon azt írják a helyrıl, hogy szép, de átlagos, a hirdetés szerint, amit a katalógusban megláttál a hely „maga a földi paradicsom”. A kérdés tehát az, hogy a fentiek alapján hogyan döntesz? Elmész vagy sem? A döntéseddel kapcsolatban számos információ birtokába jutottál arról, amit mások gondolnak. Azaz véleményeket tudtál meg. Alapvetıen két dolog befolyásolja az információk értékét. Az elsı ilyen a hihetıség, a második pedig a forrás hitelessége. Ha a saját testvéred állítja, hogy az ég színe sárgára változott, az információ attól nem lesz hihetıbb, még akkor sem, ha a forrás hiteles számodra. Amennyiben a kapott információk hihetıek, a továbbiakban ezeket a hitelességük szerint kell kezelned, azaz aszerint, hogy kinek a véleménye a leginkább mérvadó és megbízható az adott helyzetre vonatkozóan. Erre számos tényezı van hatással. A közös múltad az adott személlyel, a személy szakértelme az adott témában, vagy akár az, hogy mennyire elfogult az illetı egy bizonyos álláspont mellett. A fenti példában négy vélemény közül kell sorrendet felállítanod hitelesség szempontjából. A testvéred, a fınököd, a hirdetés, és az ismertetı által megfogalmazott vélemény közül melyik lehet a leghitelesebb, és melyik a legkevésbé? A legkevésbé hiteles forrás kiválasztása a legkönnyebb. Természetesen a hirdetés a legkevésbé hiteles, hiszen a hirdetés elfogult. Nyilván nem fognak semmilyen negatívat állítani a hirdetésben az általuk eladni kívánt dologról. A hitelességi szintek további megállapítására újabb tényezıket kell figyelembe venned. A nyaralásnál ilyen tényezı lehet például az, hogy ki mennyire tapasztalt a különbözı nyaralási helyszínek megítélésében, vagy például, hogy mennyire ismeri az ízlésedet. Ezen szempontok alapján sorba állítva a fennmaradó három véleményt megkaphatod a hitelességét az egyes információforrásoknak, ezáltal el tudod helyezni a fejedben azt, hogy milyen mértékben adsz hitelt a véleményeiknek.
www.szemleletfejlesztes.hu
133/146.
bodnarszilard
Érzelmi ráhatás Gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy az emberek a kommunikációjukban tények helyett érzelemkeltéssel próbálnak a saját maguk oldalára fordítani bennünket. Ezen érzelmi ráhatások felismerése néha trükkös feladat. Az agyunk számára kényelmesebb az érzelmi hatásokra való reagálás mint a logikára és az érvekre való, akkor is, ha az elıbbiek nyilvánvalóan manipulatívak. Az érzelmi ráhatásnak két jelentısebb válfaja van: a nyomásgyakorlás és a hízelgés. Minél gyakrabban ismered fel ezeket, annál jobban képes leszel kiszőrni ıket a döntéseidbıl, illetve a saját érvelésedbıl is. Nyomásgyakorlás A nyomásgyakorlást gyakran használják reklámokban, de elképzelhetı, hogy egyes személyek egyenesen élıszóban próbálnak megfélemlíteni. A legegyszerőbb példa a nyomásgyakorlásra az olyan típusú reklámok, mint például „Használja ezt a mosóport, ha nem akarja, hogy a gyermeke allergiás legyen”. Elsı pillantásra még talán korrektnek is tőnik a mondat, attól eltekintve, hogy az egyetlen ok, amivel alátámasztják az érvelésüket egy érzelmi ráhatás. Hiszen ki akarja, hogy allergiás legyen a gyermeke? És ezzel az ijesztı alternatívával rögtön el is terelték a figyelmünket a tényekrıl: • A többi mosópor allergiát okoz? Ha igen mik támasztják ezt alá és mekkora mértékben okoz allergiát? Milyen kutatások bizonyítják ezt? • Mi támasztja alá, hogy ez a mosópor nem okoz allergiát? Milyen kutatások bizonyítják ezt? Igaz, meg lehet magyarázni, hogy egy hirdetésben vagy reklámban nincs hely és nincs idı arra, hogy minden szükséges információt átadjon a hirdetı, de miért kellene az ördög ügyvédjének lenni? Ha a hirdetı nem akarna manipulálni akkor megtalálná a módját, hogy ne manipuláljon. A nyomásgyakorlás egy másik módja a társadalmi elfogadottságra való apellálás. A gyerekek különösen gyakran tesznek meg dolgokat – amelyekrıl egyébként tudják, hogy nem helyes – csupán mert a barátaik nyomást gyakorolnak rájuk. Az ilyen mondatok, mint „Ugyan hova sietsz? Egyébként is indulunk nemsokára, igazán megvárhatnál minket!”, vagy „Mi mindannyian pizzázni megyünk. Ugye Te is jössz?” tipikus példái a társadalmi nyomásgyakorlásnak. Egyikünk sem szereti, ha kiközösítik ilyen vagy olyan módon, de fontos látni, hogy a közösséghez tartozás érzése érzelmi érv, nem pedig egy logikus érv, ami erıs pillére lehet egy jó döntésnek.
www.szemleletfejlesztes.hu
134/146.
bodnarszilard
Hízelgés A hízelgés pontosan ugyanúgy mőködik, mint a nyomásgyakorlás. Hízelgés lehet, ha a hiúságunkra apellálnak: „Mi tudjuk, hogy Ön jó szülı, és mint ilyen sohasem engedné meg, hogy gyermeke beteg legyen! Használja ezt a mosóport, és gyermeke nem lesz allergiás.” Ismét csak rá kell mutatnunk arra, hogy az érvelés nem tartalmaz logikus indokot, csupán az érzelmekre próbál hatni, hízeleg. Ez elég nyomós indok ahhoz, hogy egy olyan terméket válassz, amelynek sem az árával, sem a tisztítóhatásával, sem az egyéb hatásaival nem vagy tisztában? A hízelgés másik fajtája a sajnálatkeltés, hiszen ha megsajnálunk valakit és számára elınyösebb döntést hozunk, akkor azzal jó színben tőnünk fel saját magunk szemében, illetve akár a többiek elıtt is. A „Nem adhat hármast tanár úr, nem lesz meg az átlagom és hogy mondom ezt el a szüleimnek?”, vagy „Muszáj fizetésemelést adnia, három gyerekem van” típusú érvelések az együttérzésünkre apellálva hízelegnek, de ezek sem tartalmaznak logikus okokat. Nincsen szó arról, hogy el kell utasítanunk az érvelıt csupán azért, mert nem támasztja alá logikával a gondolatmenetét, de érdemes rávenni ıt arra, hogy adjon logikus indokokat is, soroljon tényeket annak érdekében, hogy jobb döntést hozhass. Az együttérzésünk számos esetben azt diktálja, hogy olyan döntéseket hozzunk, melyekkel kedvezünk a másiknak, például amikor egy gyermekes anyának segítünk felvinni a babakocsit a lépcsın. Ezzel minden rendben is van, hiszen ez logikus érv még anélkül is, hogy szavak hangzanának el. A fontos szempont a fentiekben, hogy meg tudjuk különböztetni a tisztán érzelmi alapú érveket és a logikára, tényekre ható érveléstıl, különösen akkor, ha az, akit hallgatunk keveri a kettıt annak érdekében, hogy nagyobb hatással legyen ránk.
www.szemleletfejlesztes.hu
135/146.
bodnarszilard
Megtévesztı érvelés Az érzelmi megközelítésen túl is vannak olyan módjai a kommunikációnak, ahol a tények elvesznek. Ilyen például az a fajta érvelés, melynek nagy része logikusnak hat, azonban tüzetesebben megvizsgálva mégsem az. Ezt megtévesztı érvelésnek hívjuk összefoglaló néven, és amennyiben az ilyen megtévesztı érveket nem szőrjük ki, akkor elfogadhatunk olyan nézeteket, melyek nem állják meg a helyüket. Mivel az érvelés a logikánkra hat, ezért hajlamosak vagyunk az érvelı következtetését tényként elfogadni, és így befogadni a tudatunkba kritika nélkül. Ha nincs gyakorlatunk a megtévesztı érvelés kiszőrésében, akkor rengeteg vélemény kerülhet a fejünkbe, amit mi persze tényként kezelünk, és a mentális térképünk ezáltal rengeteg olyan elemet fog tartalmazni, ami nem a valóság, hanem csupán valaki más hiedelme a valóságról. Megtévesztı érvekbıl annyiféle létezik, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Az emberi kreativitás határtalan, ha arról van szó, hogy alá kell támasztanunk az érvelésünket akkor, ha az egyébként nem állná meg a helyét. Ezeknek mind van neve is, melyeket leírok az érdekesség kedvéért, de ezeket a neveket nem kell megjegyezned. Az alapelv mindegyik megtévesztı érvelési mód mögött a figyelemelterelés, a megtévesztés, illetve az, hogy nem odaillı tényekre hivatkoznak. Néhány a leggyakoribb megtévesztı érvelések a közül: személyeskedés, szalmabábu, vörös hering, csúszka, nirvána, fekete-fehér. Személyeskedés Ez egy olyan megtévesztı érvelés, amely egy adott állítást kijelentı személy valamely tulajdonságát, cselekedeteit, nézeteit, stílusát, értékeit kritizálva vonja el a figyelmet az állításról, megkérdıjelezve annak hitelességét. • • •
Kizárt, hogy igaza legyen valakinek, aki így öltözködik. Nem hazugozhatsz le csak úgy, hiszen Te is hazudtál már életedben. Kati csak azért mondja, hogy jó az ízlésed, mert vele varratod a ruháidat.
Szalmabábu A szalmabábu a megtévesztı érveléseknek az a fajtája, amikor az érv egy eltorzított, eltúlzott változatát cáfolva utasítja el az eredeti érvet. A szalmabábu egy sikeres retorikai eszköz, melyet politikusok különösen gyakran használnak, mivel az emberek könnyen meggyızhetıek általa, de a tények figyelembevétele nélkül, mivel nem a másik fél igazi érveit cáfolja meg. •
• •
-Szerintem kockázatos, hogy húst eszünk, mert a húsgyártás jobban megterheli a környezetet, mint a növénytermesztés. -Szerintem hülyeség lenne, ha a világon mindenki vegetáriánus lenne! -Azt hiszem jobban kellene szabályozni az otthoni állattartást. -Nem lehet minden emberre rásütni, hogy kínozza az állatokat! -Meg kellene fontolnunk egy házi víztisztító berendezés beszerzését. -Ugyan, a csapvízbe még senki sem halt bele.
www.szemleletfejlesztes.hu
136/146.
bodnarszilard
Vörös hering A vörös hering a megtévesztı érvelés azon esete, amikor az érvelésbe egy teljesen oda nem illı dolgot „dobnak be”, ezzel terelve el a figyelmet az érvelés gyenge, kínos vagy egyéb módon megmagyarázhatatlan pontjairól. • • •
Igen, tudom, hogy másik útvonalon mentem, mint a többiek, de ık csak azért választották azt, hogy imponáljanak a lányoknak. A költségvetési hiány valóban magasabb lett, de még így is alacsonyabb, mint amivel az ellenzék szakértıi számoltak. Igaz, hogy két szendvicset kértél, de útközben találkoztam egy kutyával.
Csúszka A csúszkában az a megtévesztı, hogy valaki oly módon igyekszik cáfolni egy állítást, hogy annak eltúlzott változatával próbál megrémiszteni, arra célozva, hogy egyre súlyosabb következményekkel kellene majd szembenézni, ha az állítás igaz lenne. Létezik a csúszkának pozitív változata is természetesen, ami nem cáfolattal, hanem igazolással próbálkozik a csúszka segítségével. • • •
Nem vehetsz új táskát, mert aztán kitalálod, hogy szükséged lesz egy új cipıre is hozzá, aztán új kosztümökre, új kalapra! Ha kevés pénze lenne az embereknek, akkor üresen konganának az áruházak és már be is zárták volna az összest. Ha betiltanánk az alkohol árusítását, akkor kevesebb baleset lenne, kevesebb betegség, az emberek jobban szeretnének dolgozni, és azonnal megnıne a GDP is.
Nirvána Nirvána az az érvelési hiba, amikor valós érveket azok idealizált változatával összevetve cáfolja meg. • • •
Elutasítjuk az adócsökkentési javaslatot, mert nem látjuk, hogy minden állampolgár kevesebb adót fizetne a tervezet szerint. Ne menjünk oda nyaralni, mert valószínő, hogy nem mindennap fog sütni a nap! Nem akarok most párkapcsolatot, mert minden kapcsolatban vannak veszekedések.
Fekete-fehér A fekete-fehér egy olyan megtévesztı érvelés, amely oly módon állítja be az helyzetet, mintha csak korlátozott számú alternatíva létezne, amikor pedig valójában sokkal több, de elhallgatott és számításba nem vett választási lehetıség is lenne egyébként. • • •
Menj orvosnak vagy ügyvédnek, mert semmi másból nem fogsz tudni megélni! Ezt a helyzetet kizárólag megszorító intézkedésekkel lehet kezelni, különben elkerülhetetlen az államcsıd. „Vagy velünk vagy, vagy ellenünk.”
www.szemleletfejlesztes.hu
137/146.
bodnarszilard
Gyakorlatok A tényekre való koncentrálást mindenhol és minden alkalommal gyakorolhatod. Az elején a gyakorlás sok figyelmet igényel majd, ezért azt javaslom, ne rögtön a mélyvízzel kezdd. Kezdetben a legjobb, ha elıveszel egy újságot, és elolvasol benne egy viszonylag hosszabb cikket, majd színes filctollakat veszel elı, és kihúzod zölddel a tényeket, pirossal a véleményeket. Akár színekkel meg is különböztetheted a különbözı típusú véleményeket: jelölheted más színnel a függı tényeket, más színnel azt, ha a cikk írója elfogult valamilyen irányban, egy újabb színnel az érzelmi ráhatásokat és egy negyedik színnel a megtévesztı érvelést. Miután ezzel végeztél nézd át még egyszer, és írj egy pár mondatos összefoglalót a cikkbıl. Koncentrálj a tényekre, és fogalmazd meg tényszerően azt is, hogy milyen módon próbált befolyásolni Téged a cikk írója, illetve a cikkben megszólaltatott emberek (ha voltak ilyenek), valamint mennyire hitelesek a cikkben szereplı információk. Ha ez megy, akkor rátérhetsz a tények élıbeszédben való felismerésére. Ha a TV-ben beszélgetıs mősort látsz vagy szappanoperát akkor koncentrálj arra, hogy mikor mondanak tényeket a szereplık és mikor hangzanak el vélemények.
www.szemleletfejlesztes.hu
138/146.
bodnarszilard
Munkafüzet: Lehetıségek Bevezetı Lehetıségek ott is vannak, ahol a legtöbb ember nem látja. Sıt, ott vannak csak, hiszen azok az igazán kiaknázatlan lehetıségek, amiket nem látnak mások! Ezen lehetıségek meglátására kis gyakorlással bárki képes – így Te is! Ez a munkafüzet gyakorlatokat tartalmaz arra, hogy „rágyúrj” elmédnek azokra a lépességeire, melyek a kreativitásodat növelik.
www.szemleletfejlesztes.hu
139/146.
bodnarszilard
Lehetıségek és kreativitás A lehetıségekre való koncentrálás képessége és a kreativitás nem állnak különösebben szoros kapcsolatban egymással. Kétségtelen, hogy a kreatív emberek bizonyos feladatokban több megoldást tudnak találni, de a lehetıségekre való koncentrálás elsısorban az optimizmussal, a derős világlátással köthetı össze. Márpedig a kreatív emberek túlnyomó része a kreativitását kifogások keresésére fordítja. Természetesen amennyiben elkezded a lehetıségekre való koncentrálás szokását elsajátítani a kreativitásod is nıni fog, azt veszed majd észre, hogy olyan megoldásokat találsz bizonyos problémákra, melyek addig eszedbe sem jutottak. Ez a munkafüzet öt gyakorlatot tartalmaz a lehetıségekre való koncentrálásra, melyeket tetszés szerint alkalmazhatsz. Vannak köztük olyanok, melyeket akár utazás közben is gyakorolhatsz, és vannak, amelyeket akár társaságban, mint játék is bedobhatsz.
www.szemleletfejlesztes.hu
140/146.
bodnarszilard
1. Adj megoldást Vegyél elı egy újságot, és olvass el benne egy cikket, ami valamilyen aktuális kérdést feszeget. Ezután vegyél elı egy A4-es papírt, és írj össze tíz megoldást az adott problémára. Ne ijedj meg, elég hamar el fogsz akadni, és törni kell majd a fejedet újabb és újabb megoldásokon. Ne add fel semmiképpen! Embertıl függ, de körülbelül a felénél már jellemzıen elég erıltetett ötletek születnek, viszont aztán jön egy igazán kreatív szakasz, és emiatt ragyogó ötleteid lesznek végére! Lehet, hogy meg sem fogsz állni tíznél ☺
www.szemleletfejlesztes.hu
141/146.
bodnarszilard
2. A tökéletes Bármilyen dologgal is kerülsz kapcsolatba napközben, biztosan találkozol azzal a jelenséggel, hogy lehetne jobb. Milyen lehet a tökéletes autó, ágynemő, bicikli, számítógép, fényképezıgép, olló, óra, kenyérsütı, hőtıgép, napszemüveg, stb.? Válassz egyet tetszés szerint azok közül a dolgok közül, melyekkel napközben találkoztál, vegyél elı egy papírt, és írd össze tíz pontban, hogy milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie ahhoz, hogy tökéletes legyen számodra. Ereszd el a fantáziádat! Ha olyan napszemüveget szeretnél, amibe térkép és kis ventilátor is be van építve, akkor nyugodtan írd le! És legyen meg mind a tíz! ☺
www.szemleletfejlesztes.hu
142/146.
bodnarszilard
3. Hatékonyság Napközben valószínőleg több szolgáltatást is igénybe veszel. Hasonlóan az elızı gyakorlathoz, a feladat itt is az, hogy ezeket fejleszd: hogyan lehetne az adott szolgáltatás magasabb színvonalú, hatékonyabb? Hogyan lehetne hatékonyabb, magasabb színvonalú az iskola, a sarki kisbolt, a parkoló, a munkahely, a strand, a focimeccs, a sportszerbolt, a cipıbolt, a hılégballonos-klub, stb.? Válassz egyet tetszés szerint azok közül, melyekkel napközben kapcsolatba kerültél, és az elızı gyakorlathoz hasonlóan vegyél elı egy papírt, majd írd össze tíz pontban, hogy milyen módon lehetne azt fejleszteni, hatékonyabbá tenni. Ne add fel! Ki tudsz találni tizet! (Sıt, többet is! ☺)
www.szemleletfejlesztes.hu
143/146.
bodnarszilard
4. Mire jó? Nap mint nap használati tárgyak garmadáját veszed kézbe, nyomkodod, csavarod, felveszed, leteszed, egyszóval használod egy darabig. A legtöbb tárgyat azonban nem csak a rendeltetésének megfelelıen lehet használni. Mire lehet még jó a csavarhúzó, kanál, ásványvizes palack, térkép, zseblámpa, pizzás doboz – vagy akár maga a pizza? Válassz egyet tetszés szerint azok közül a dolgok közül, amelyeket éppen használtál, vegyél elı egy papírt, és írj össze tíz dolgot, hogy mi másra lehetne még használni az adott holmit! Ne fogd vissza magad! A töltıtollat ugyanúgy lehet kémkedésre is használni ha mikrofont teszünk bele, mint bővészmutatványra. A villával a hátunkat ugyanolyan jól meg tudjuk vakarni, mint amennyire jól ki tudjuk vele támasztani az ajtót. Nem baj az sem, ha hosszabb lesz a lista, mint tíz! ☺
www.szemleletfejlesztes.hu
144/146.
bodnarszilard
5. Nem bosszant többé Mi volt az a dolog, ami legjobban felbosszantott ma (vagy ha még reggel van, akkor tegnap)? Sorban állás? Nem tudtak visszaadni tízezresbıl? Nem volt elég parkolóhely? Megbüntettek a villamoson? Elhagytad a sapkádat? Sokat kellett veszıdni egy feladattal a munkahelyeden? Ha megvan, akkor vegyél elı egy A4-es papírt, és írj össze tíz olyan dolgot, ami jó volt, vagy jó lehetett volna ebben a bosszantó dologban! Például ha sorban állás közben volt idıd felhívni Klárika nénit, mert eszedbe jutott, hogy a héten van a születésnapja, akkor írd le. Aztán írd hozzá, hogy mi mindenre lett volna még jó a sorban állás: bevásárló listát írni, vagy szóba elegyedni az elıtted állóval, kipiszkálni egy kavicsot a cipıd talpából, vagy megszámolni, hogy akkor most mennyi aprópénz is van nálad összesen, stb. Legyen meg mind a tíz, de írhatsz többet is, ha nagyon belelendültél ☺
www.szemleletfejlesztes.hu
145/146.
bodnarszilard
Zárszó Ha betévedsz egy könyvesboltba, vagy megnyitsz egy internetes könyváruházat tucatszámra találhatsz sikerkönyveket, melyek mind tutibiztos módszert ecsetelnek, és garantált eredményekkel kecsegtetnek. Manapság könnyő megígérni, hogy bárkinek bármi sikerülhet. Megígérni könnyő, de attól ez még nincs így. Ha teszel valamit saját magadért, akkor pozitív befektetést indítasz el, rálépsz a fejlıdési spirálra. Ha nem teszel semmit, akkor negatív befektetést indítasz el (vagy folytatsz), és abban az esetben a bukási spirált választod. Ez rajtad áll. Senki mástól nem függ. Csak Tıled. Senki nem fog pisztolyt a fejedhez, hogy Neked ezt vagy azt kell választanod. Senki sem fog Téged a sikerre kényszeríteni, de a kudarcra sem. Az életedben az összes álmodat megvalósíthatod, az összes célodat elérheted – ha teszel érte. Most a könyv végére értél ugyan, de a legfontosabb dolog a sikereid és álmaid megvalósítása érdekében az, hogy most mit teszel? Ha tényleg vágysz egy minıségileg más életre, akkor kezdd el a mindennapi életedbe beépíteni az új gondolkodási szokásokat! Sajátítsd el a kiemelkedıen sikeres emberek szemléletét! Mint láthatod a módszer nagyon egyszerő. Szándékosan az, ugyanis a világon a legegyszerőbb dolgok a leghatékonyabbak. Ráadásul az egyik legnagyobb elınye, hogy ezeket a szokásokat bármikor gyakorolhatod, nincs szükséged ehhez semmilyen segédeszközre. És amint elkezded csinálni, rá fogsz döbbenni, hogy milyen könnyen jönnek a sikerek. Akkor pedig azt fogod kérdezni magadtól, hogy „miért is nem csináltam ezt eddig?” ☺
Üdvözlettel:
Braskó Csaba
www.szemleletfejlesztes.hu
146/146.
bodnarszilard