SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI ÉLELMISZERIPARI F ISKOLAI KAR Élelmiszeripari Gazdaságtan és Marketing Tanszék
1 1..
A OG G K KE EL LE ET TK KE EZ ZÉ ÉS SE E,, F FO OG GA AL LM MA A A JJO
A történelem viszonylag nem túl távoli szakaszában a társadalmi szerz dés bonyolulttá válása miatt felmerült az igény arra, hogy a közösség fennmaradása érdekében szükséges egy központi, hatalmi centrum létrejötte, amely a különböz érdekeket koordinálva lehet séget biztosít arra, hogy az adott emberi közösség fennmaradjon. Az állam saját és a társadalom megfelel m ködése és fennmaradása érdekében a már meglev szabályok közül kiválasztotta mindazokat, melyeket e célok elérése érdekében alapvet fontosságúnak tartott, és azok megsért ivel szemben az állam, hatalmi eszközeinek felhasználásával helyezte kilátásba. A JOG
2 2..
JJO OG GF FO OR RR RÁ ÁS SO OK K,, J JO OG GF FO OR RR RÁ ÁS SII H HIIE ER RA AR RC CH HIIA A
A jogszabályi hierarchia szigorú alá fölé rendeltséget állapít meg, ezen szabályok között. A Magyar Köztársaságban a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. szerint: •
az országgy lés által létrehozott ALKOTMÁNY
•
az országgy lés által megalkotott TÖRVÉNY
•
a kormány által meghozott RENDELET (kormány rendelet)
•
a kormány tagjai által kiadott MINISZTERI RENDELETEK
•
az ÖNKORMÁNYZATOK RENDELETEI
Alacsonyabb szint sabb szint vel.
jogszabály nem lehet ellentétben a maga-
-
a társadalmi magatartásirányítási rendszer része;
-
szabályait ismétl
-
általánosan van megfogalmazva;
-
a jogalkotás révén keletkezik;
•
-
a jogalkalmazás révén hajtódik végre, kényszerít dik és szankcionálódik;
a nemzetközi egyezmények (az államok közötti kapcsolatok során jönnek létre)
•
a Legfels bb Bíróság irányelve és elvi döntése
-
csak a legfontosabb társadalmi magatartásokat szabályozza;
•
a szokásjog
-
bels ellentmondás-mentességre törekszik.
en kell követni; SPECIÁLIS JOGFORRÁSOK:
3 3..
JJO OG GII N NO OR RM MA A F FO OG GA AL LM MA A,, S SZ ZE ER RK KE EZ ZE ET TE E
A JOGI NORMA állami kényszerrel biztosított általános magatartásszabály, melynek meghatározásával a jogalkotó meghatározott társadalmi viszonyokat kíván létrehozni. A jogi norma szerkezete három elemb l áll:
4 4..
JJO OG GR RE EN ND DS SZ ZE ER R T TA AG GO OZ ZÓ ÓD DÁ ÁS SA A,, J JO OG GÁ ÁG GA AK K
A JOGRENDSZER, fogalma szerint egy adott állam jogszabályainak rendezett összessége. A JOGRENDSZER BELS TAGOZÓDÁSA tekintetében tradicionálisan két felosztási szempontnak van meghatározó szerepe:
•
hipotézis
•
a közjog és a magánjog, illetve
•
diszpozíció
•
•
szankció
az anyagi jog és az alaki (eljárási) jog megkülönböztetésének.
A HIPOTÉZIS azt a tényállást, azokat a feltételeket írja el , amelyek megléte esetén kell, vagy tilos a jogalkotó által meghatározott magatartást tanúsítani. A DISZPOZÍCIÓ tartalmazza azt a magatartási szabályt, melyet a jogalanynak tanúsítania kell abban az esetben, ha a hipotézisben írott feltétel fennáll. A SZANKCIÓ (jogkövetkezmény) értékeli a jogalany magatartását, és ahhoz képest, hogy az jogszer vagy jogszer tlen volt, bizonyos következményeket f z.
A KÖZJOG jogcsoportjába tartozik hagyományosan: •
az államjog (alkotmányjog),
•
az államigazgatási jog (közigazgatási jog),
•
a pénzügyi jog,
•
a büntet jog,
•
az eljárásjog (büntet és eljárási jog),
•
az egyházjog,
•
a nemzetközi közjog.
A MAGÁNJOG részét képezi: •
a vagyonjog,
•
a családjog,
•
az öröklési jog,
•
a kereskedelmi jog,
•
a szerz i jog,
•
a szabadalmi jog.
Az ANYAGI JOG és az ALAKI JOG egyszer en fogalmazva tartalom és forma viszonyban áll. Az alanyai jog (jogágak legtöbbje) jogokat és kötelezettségeket állapít meg a jogalanyok számára. Az alaki jog
(polgárjogi eljárásjog, a büntet eljárásjog, az államigazgatási eljárásjog), vagyis az eljárási jog viszont – az anyagi jog által meghatározott – jogok és kötelezettségek kikényszerítésének módját, formai lehet ségeit szabályozza. A hatályos magyar jogrendszer jelenleg tizenhárom jogágat foglal magában: •
alkotmányjog (államjog)
•
közigazgatási jog
•
büntet jog
•
büntet eljárás
•
polgári jog
•
polgári eljárás
•
családjog
•
munkajog
•
szövetkezeti jog
•
földjog
•
pénzügyi jog
•
nemzetközi jog
•
nemzetközi magánjog
5 5..
JJO OG GV VIIS SZ ZO ON NY Y,, J JO OG GII T TÉ ÉN NY YE EK K
A JOGVISZONY jogilag szabályozott társadalmi viszony, amely viszonyban a jog és az emberi magatartást szabályozza. A jogviszonyok között megkülönböztetünk általános és konkrét jogviszonyokat. Az általános jogviszonyok a jogszabályokban találhatók. A konkrét jogviszonyok viszont a társadalmi valóságban jelennek meg. A jogviszonynak hagyományosan három elemét szokás megkülönböztetni: a jogviszony alanyát, tárgyát és tartalmát. JOGI TÉNYEK mindazok az események és magatartások, melyek jogviszonyt hoznak létre, módosítanak vagy sz ntetnek meg.
6 6..
JJO OG GV VIIS SZ ZO ON NY Y A AL LA AN NY YA AII,, J JO OG GK KÉ ÉP PE ES SS SÉ ÉG G
A JOGVISZONY ALANYAI azok, akik a jogviszonyban jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek, azaz a hatályos jogrendszer szerint jogosultságok illethetnek meg, illetve kötelességek terhelhetnek. A JOGKÉPESSÉG azt takarja, hogy a Magyar Köztársaságban minden embernek lehetnek jogai és kötelezettségei életkorra, fajra, nemre, nemzetiségre, felekezetre tekintet nélkül. A jogképesség az embert az élveszületéssel, de fogamzásának kezd id pontjától számítva megilleti (FOGAMZÁS: az élveszületés napjától visszafelé számított 300. nap).
7 7..
C KV V CSSEELLEEK
K KÉ ÉP PE ES SS SÉ ÉG G
CSELEKV KÉPES mindenki, akinek cselekv képességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki, azaz a 18. életévét betöltött nagykorú személy, aki nem áll a cselekv képességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt. KORLÁTOZOTT CSELEKV KÉPES az a kiskorú, aki a 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem, illetve az a nagykorú személy, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés okokra visszavezethet en csökkent, és ez ok gondnokság alá helyezték. CSELEKV KÉPTELEN az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be, illetve az a nagykorú személy is, akinek belátási képessége elmebeli okokra visszavezethet en kizárt, és a bíróság gondnokság alá helyezte.
8 8..
S MÉ ÉL LY YH HE EZ Z F F SZZEEM
Z Z D D
J JO OG GO OK K
A személyek jogi védelmének talán legsajátosabb vonása, hogy a jog voltaképpen nem magát a „személyiséget” védi – némileg pontatlan tehát a személyiségvédelem kifejezés – mert az ember személyisége a jog számára értelmezhetetlen, a jogi kategóriákkal leírhatatlan létez k egyike. A személyiségnek a jog számára megközelíthetetlen tartalmát (talán nem is áll egyedül ezzel a jog: a persona szó a latin nyelvben eredetileg maszkot, álarcot jelentett) ezért olyan kifejezésekkel, társadalmi értékekkel jelzi, helyettesíti a jogi fogalomhasználat, mint az emberi méltóság, az autonómia, az önmegvalósítás. Nevesített személyiségi jogok: •
DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA
Minden hátrányos megkülönböztetést tilt – az általános személyiségi jog szerkezetét követve – „A személyhez f jogok sérelmét jelenti különösen…” a magánszemélyek neme, fajuk, nemzetiségük, felekezetük vonatkozásában, a lelkiismereti szabadság, személyes szabadság korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és emberi méltóság megsértésének eseteiben. •
NÉVVISELÉS
A törvény szerint mindenkinek joga van a névviseléshez. A tudományos és m vészeti tevékenységet felvett névvel is folytatni lehet, ez azonban mások jogait nem sértheti. •
JÓHÍRNÉV ÉS BECSÜLET VÉDELME
9 9..
A GY YA AR R A KO OT TM MÁ ÁN NY Y F F AM MAAG ALLK
B BB B R RE EN ND DE EL LK KE EZ ZÉ ÉS SE EII
I. fejezet. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ Magyarország: köztársaság. 2.§ (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. (3) Egyetlen szervezetnek, szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom er szakos megszerzésére vagy gyakorlására. 3.§ A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletében tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. 4.§ A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és vállalkozók érdekeit. 5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét. 6.§ (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút. (2) Együttm ködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. 7.§ (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza. 8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet jogait. 9.§ Magyarország gazdasága olya piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenl védelemben részesül. 10.§ A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
„A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sért , valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”
11.§ Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek önállóan gazdálkodhatnak.
•
12.§ Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezetek, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
KÉP ÉS HANG
A képmással, hangfelvétellel való visszaélés is személyiségi jog sérelmét jelenti. •
SZEMÉLYES TITKAINK
A Ptk. Védi a levéltitkot, a magántitkot, az üzemi- és üzleti titkot, a magánlakás sérthetetlenségét és a jogi személy helyiségeit is.
13.§ A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. 14.§ Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. 15.§ A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságát, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
1 RS SZ ZÁ ÁG GG GY Y 10 0.. A AZZ O OR
17.§ A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
Az Országgy lési képvisel ket általános, egyenl , közvetlen és titkos választásokon választják meg a szavazati jogokkal rendelkez állampolgárok.
18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. II. fejezet. AZ ORSZÁGGY LÉS III. fejezet. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK IV. fejezet. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG V. fejezet. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGY LÉSI BIZTOSA ÉS A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGY LÉSI BIZTOSA VI. fejezet. AZ ÁLLAMI SZÁMVEV SZÉK ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK VII. fejezet. A KORMÁNY VIII. fejezet. A FEGYVERES ER K ÉS A REND RSÉG IX. fejezet. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK X. fejezet. A BÍRÓI SZERVEZET
750 választópolgár ajánlásával kerülhet valaki az egyéni választókerületben a szavazólapra. A jelölteknek az els fordulóban abszolút, a másodikban relatív többséget kell a parlamentbe jutáshoz szerezniük. Az Alkotmány az Országgy lést, mint a Magyar Köztársaság legfels bb államhatalmi és népképviseleti szervét határozza meg. E magas jogállás a népszuverinitás elvéb l fakad. Az Országgy lés jogkörébe tartozik mindenekel tt az alkotmányozás és a törvényalkotás. Az Országgy lés fontosabb jogkörei: •
elfogadja a kormányprogramot,
•
elfogadja a költségvetést és annak végrehajtását, megállapítja az államháztartás mérlegét,
•
megválasztja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az ombudsmanokat, az Állami Számvev szék elnökét, alelnökét, a Legfels bb Bíróság elnökét, a legf bb ügyészt,
•
feloszlatja az alkotmányellenesen m köd helyi önkormányzatot,
•
megköti a legfontosabb nemzetközi szerz déseket,
•
szükségállapotot hirdet ki természeti katasztrófa vagy bels zavargás esetén,
•
háborús fenyegetés esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot
•
dönt a hadiállapot és békekötés kérdésben,
•
dönt a fegyveres er k bevetésér l,
•
közkegyelmet gyakorol.
XI. fejezet. AZ ÜGYÉSZSÉG XII. fejezet. ALAPVET JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK XIII. fejezet. A VÁLASZTÁSOK ALAPELVEI XIV. fejezet. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG F VÁROSA ÉS NEMZETI JELKÉPEI
XV. fejezet. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
L LÉ ÉS S S SZ ZE ER RV VE EZ ZE ET TE E,, F FE EL LA AD DA AT TA A
1 11 1.. A A K KÉÉPPVVIISSEELL
K K J JO OG GÁ ÁL LL LÁ ÁS SA A,, A A F FR RA AK KC CIIÓ ÓK K S SZ ZE ER RE E--
1 ÖZ ZT TÁ ÁR RS SA AS SÁ ÁG GII E EL LN NÖ ÖK K J JO OG GÁ ÁL LL LÁ ÁS SA A,, F FU UN NK KC CIIÓ ÓII 12 2.. A AK KÖ
P PE E
Az egyes pártok tagjai frakciókat alakítanak. Házszabályok vonatkoznak rájuk, m ködés rendjét és a házszabályok határozzák meg. Képvisel k jogállása: -
mandátum
-
meghatározott feltételek között a parlament munkáját segítik
-
képvisel knek esküt kell tenni
A köztársasági elnök miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolt jogkörei: •
nemzetközi szerz dést köt,
•
nagyköveteket fogad és nevez ki,
•
törvényben meghatározott állami f hivatalnokokat nevez ki,
•
kitüntetéseket adományoz,
•
gyakorolja az egyéni kegyelem jogát,
•
állampolgársági ügyekben dönt.
A köztársasági elnök ellenjegyzés nélkül gyakorolt jogkörei: •
a magyar állam képviselete,
•
az országgy lési és a helyi önkormányzati választások kit zése,
•
felszólítási jog az Országgy lésben és bizottságaiban,
•
javaslattétel az Országgy lés intézkedésére,
•
népszavazás kezdeményezése.
1 KO OT TM MÁ ÁN NY YB BÍÍR RÓ ÓS SÁ ÁG G 13 3.. A AZZ A ALLK Az alkotmányvédelmet vagy a rendesbíróságok, végs fokon pedig a legmagasabb jogkör bírói fórum (USA), vagy pedig a bírói szervezett l elkülönült alkotmánybíróság végzi (Európában többségi megoldás). Az alkotmánybíróságnak elméletileg nem, de a gyakorlatban feltétele az írott alkotmány. Az Alkotmánybíróság hatalmának legf bb korlátja, hogy nem alkot, csak megsemmisít jogszabályt. Az ún. ABSZTRAKT NORMAKONTROLL azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság bárkinek az indítványára (populáris akció) köteles a jogi szabályokat felülvizsgálni anélkül, hogy a jogszabály alkotmányellenessége adott jogalkalmazási vitát döntene el.
1 14 4.. A AZZ
IIG GA AZ ZS SÁ ÁG GÜ ÜG GY YII A D A T A I ADATAI
F FE EL LÉ ÉP PÍÍT TÉ ÉS SE E,,
F FE EL L--
BÍRÓSÁG: •
legfels
•
megyei
•
helyi
•
bírók függetlenek
•
törvénynek vannak alárendelve
•
társas bíróság
•
meghatározott jogszabályok
A KONKRÉT NORMAKONTROLL esetén az alkotmányellenesség gyanúja a jogalkalmazás során az ügyben eljáró bíró részér l merül fel. Az EL ZETES NORMAKONTROLL azt jelenti, hogy a már megalkotott, de még ki nem hirdetett törvények alkotmányellenességét vizsgálja meg az Alkotmánybíróság.
S SZ ZE ER RV VE EK K
-
védelemmel kapcsolatos
-
nyilvánosság
-
zárt tárgyalás
-
biztosítja a jogorvoslati lehet ségeket
ÜGYÉSZSÉG: •
ncselekmények üldözése
•
nyomozás
•
nyomozás felügyelete
•
indítványozás
•
törvényesség felügyelete
•
büntetés végrehajtásának felügyelete
1 RZ Z 15 5.. A A SSZZEER
D DÉ ÉS S,, A A S SZ ZE ER RZ Z D DÉ ÉS S M ME EG GK KÖ ÖT TÉ ÉS SE E
A SZERZ DÉS az egyik leggyakrabban el forduló kötelem keletkeztet tényez . A szerz dés a felek akaratának egybehangzó és kölcsönös kijelentésével jön létre. Az akaratnyilvánítás ki kell hogy terjedjen a szerz dés minden lényeges körülményére. A szerz désben általában lényeges elemként meg kell jelölni a felek személyét, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tárgyát, a teljesítés módját és idejét.
1 16 6.. A A
S SZ ZE ER RZ Z D DÉ ÉS S É ÉR RV VÉ ÉN NY YT TE EL LE EN NS SÉ ÉG GE E M E G T Á M A D H A T Ó S Á G ) MEGTÁMADHATÓSÁG )
((SSEEM MM MIIS SS SÉ ÉG G,,
Az érvénytelenségnek két esete van: •
semmisség
•
megtámadhatóság
SEMMIS az a szerz dés, amely •
jogszabályba ütközik
•
a jogszabály megkerülésével kötötték,
•
ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, színlelt.
JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZIK a szerz dés abban az esetben, ha a felek valamely jogi norma kötelez el írásait szegik meg (pl. ingatlan adásvétel szóban való megegyezéssel). JOGSZABÁLY MEGKERÜLÉSÉVEL kötött szerz désr l akkor beszélünk, ha a jogalkotói cél a normából egyértelm en megállapítható, és ezt a célt a jogosult és a kötelezett nem kívánja elérni, mert az számukra negatív kihatással járna (pl. megbízási szerz désnek álcázott munkaszerz dés). NYILVÁNVALÓAN A JÓERKÖLCSBE ütközik a szerz dés, ha a polgári társadalom alapvet etikai normáit sérti akként, hogy a szerz déssel elért eredmény a társadalom tagjainak jelent s részét irritálja (pl. piramisjáték). SZÍNLELT SZERZ DÉSES mindazok a megállapodások, amikor a szerz dést köt k az adott szerz déssel a tényleges akaratukat leplezni kívánják (pl. szül k adás-vételiszerz déssel adják a csecsem korú gyermek tulajdonába az ingatlant). A szerz dést a következ esetekben lehet MEGTÁMADNI: •
tévedés,
•
megtévesztés,
•
jogellenes fenyegetés,
•
a felek szolgáltatásainak felt
•
és végül tisztességtelen szerz dési feltétel.
aránytalansága,
TÉVEDÉS megállapítására akkor kerül sor, ha a szerz dés megkötésekor valamely lényeges körülményr l a fél nem annak tényleges tartalma szerint bírt tudomással. MEGTÉVESZTÉSR L akkor beszélünk, ha a tévedés alapját képez tény valótlan tartalmát, másik szerz dést köt fél aktív magatartásával elleplezi. FENYEGETÉS esetén a másik fél valamely súlyos hátrány kilátásba helyezésével bírja rá az érintett személyt szándéktól eltér jognyilatkozat megtételére. SZOLGÁLTATÁS ÉS ELLENSZOLGÁLTATÁS FELT ARÁNYTALANSÁGA akkor állapítható meg, ha a jogügylet kapcsán egyik felet sem, vezérli az ajándékozási szándék és a két szolgáltatás értéke lényegesen eltér egymástól. TISZTESSÉGTELEN SZERZ DÉSI FELTÉTEL az ún. általános feltételek (blanketta szerz dések) szabályozásánál található, mely akkor állapítható meg, ha a gazdálkodó szervezet és fogyasztók közötti szerdés kikötése egyoldalú és indokolatlan hátrányt tartalmaz az egyik fél kárára.
1 RZ Z 17 7.. A A SSZZEER
D DÉ ÉS S M ME EG GE ER R S SÍÍT TÉ ÉS SE E,, B BIIZ ZT TO OS SÍÍT TÉ ÉK KA AII
A szerz dés megkötésekor a felek a kötelezettségvállalás jeléül FOGLALÓt kötnek. A KÖTBÉR nem más, mint kárátalány. Fajtáit tekintve megkülönböztetünk: késedelmi-, meghiúsulási- és min ségi kötbért. A JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE a szerz dést biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek során írásban a felek abban állapodhatnak meg, hogy a szerz désszegésért felel s fél veszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely t a szerz dés alapján egyébként megilletné. ZÁLOGSZERZ DÉS alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Megkülönböztetünk kézizálogjogot, valamint jelzálogot. Ha valamely kötelezettség biztosítására ÓVADÉKot nyújtanak, a jogosult a szerz dés nem teljesítése, vagy nem szerz désszer teljesítése esetén követelését az óvadék összegéb l közvetlen is kielégítheti. Óvadékul: pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír szolgálhat. Írásban kikötött KEZESSÉGI SZERZ DÉSsel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, akkor maga fog a kötelezett helyett teljesíteni a jogosultnak.
1 18 8.. A A
S SZ ZE ER RZ Z D DÉ ÉS S M ME EG GS SZ ZE EG GÉ ÉS SE E,, S SZ ZA AV VA AT TO OS SS SÁ ÁG GII J JO O-G O K GOK
A SZERZ DÉSSZEGÉS esetei: •
a kötelezett késedelme,
•
a jogosult késedelme,
•
a teljesítés lehetetlenné válása,
•
a teljesítés megtagadása,
•
a hibás teljesítése.
A KÖTELEZETT KÉSEDELEMBE ESIK, ha a megállapított határid eredménytelenül telt el, vagy a jogosult felszólítására nem teljesített.
1 MII A AL LK KO OT TÁ ÁS S Á ÁL LT TA AL LÁ ÁN NO OS S J JE EL LL LE EM MZ Z 19 9.. A A SSZZEELLLLEEM
II
A polgári társadalom kialakulása, a technika, az ipar és a kereskedelem fejl dése azt követelte a különböz jogrendszerekt l, hogy teremtsék meg az egyének által kitalált, kigondolt új és hasznos megoldások, m vészeti és tudományos alkotások, publikációk védelmét a lopással, az utánzással és a jogosulatlan hasznosítással szemben. A személyhez f jogok közül els sorban a következ k függnek össze a szellemi alkotás védelmével: •
Névviselés joga, amely a jogi személy nevére (cégnév) és közszerepl nél a felvett névre is kiterjed. A tudományos, irodalmi, m vészeti tevékenységnél a hasonló névt l megkülönböztet változás követelhet .
•
A jó hírnév védelme (jogi személyt, halottat is megillet).
A TELJESÍTÉS LEHETETLENNÉ VÁLÁSA kétirányú. Felmerülhet olyan ok, amelyért egyik fél sem felel s (pl. földrengés). Vagy ha valamelyik fél érdekkörében merült fel a lehetetlenné válás oka, akkor a másik fél t le kártérítést követelhet.
•
A képmás, hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érdekelt hozzájárulása szükséges, enélkül csak közérdekb l, vagy méltányolható magánérdekb l szabad.
A TELJESÍTÉS értelemszer en csak a kötelezett oldaláról kerülhet sor. Ebben az esetben a jogosult választhat, hogy a késedelem, vagy a lehetetlenülés jogkövetkezményeit alkalmazza-e, azaz érdekében áll-e a kötelezett teljesítésre történ rászorítása, vagy megelégszik a kártérítéssel.
•
A levéltitok, a magán-, üzemi-, vagy üzleti titok védelme, amelyeknek jogosulatlan nyilvánosságra hozása, az azokkal való visszaélés tilos.
•
A számítógéppel vagy más módon történt adatfeldolgozás nem sérthet személyi jogot, vagyis adatot – az érintett személyen kívül – csak az arra illetékesek kaphatnak.
A JOGOSULT KÉSEDELME akkor áll be, ha a szerz désszer teljesítést nem fogadja el, nem intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a megfelel teljesítéshez szükségesek, illetve ha a nyugtát nem állítja ki, vagy az értékpapírt nem adja vissza.
A HIBÁS TELJESÍTÉSR L akkor beszélünk, ha a szolgáltatott dolog teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerz désben meghatározott tulajdonságoknak. A SZAVATOSSÁG kimondja, hogy a kötelezett a szerz désben vagy a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel en teljesít. •
kijavítás
•
kicserélés
•
vételárcsökkenés
2 DA AL LO OM M 20 0.. A A SSZZAABBAAD
2 HA AS SZ ZN NÁ ÁL LA AT TII M MIIN NT TA A 21 1.. A AH
A találmány valamely új termék, eljárás, módszer szellemi megalkotás, a SZABADALOM az ezt véd jog, amit az egyes országok szabadalmi hatóságai adnak meg, a szigorúan meghatározott eljárások eredményeként.
HASZNÁLATI MINTAOLTALOMba részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó új megoldás, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.
A felfedezés más jelleg . Nem szabadalmazható, mert nem termék vagy termék el állítási módszer, hanem tudományos elv, törvényszer ség, összefüggés felismerése, illetve meglév , de még nem ismert terület tárgy, jelenség, stb. feltárása. A hazai törvény értelmében szabadalmaztatható minden találmány, amelyik •
új, vagyis világviszonylatban nincs újdonságrontó adat (abszolút újdonság); kombinációs találmánynál pedig, ha az ismert részmegoldások együttes alkalmazása eddig nem ismert, meglep többlethatást eredményez;
•
haladó jelleg : vagyis, ha eddig ki nem elégített szükségletet elégít ki, illetve az eddigieknél el nyösebben elégít ki;
•
szaki jelleg : tehát, ha termékben, termelési eljárásban hoz változást (ide tartoznak az analitikai, mérési eljárások is);
•
gyakorlatban alkalmazható: azonos eredménnyel ismételheés
•
nincs kizárva a szabadalmazhatóság köréb l, mint pl., a jogszabályba, az erkölcsi szabályba ütköz találmány (pl. kábítószer) vagy a már korábban szabadalmazott megoldás.
Aki el bb jelenti be az OTH-hoz, azt kell szerz nek vagy jogutódjának tekinteni, amíg az ítélet más nem mond ki. Az oltalom megadása, megsz nésének megállapítása, megsemmisítése, értelmezése ügyében els fokon OTH, másodfokon a bíróság jár el.
2 KN NO OW W--H HO OW W 22 2.. A AK A Ptk. 86.§-a védi: •
a társadalmilag széles körben felhasználható és még közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat;
•
a vagyoni érték gazdasági, m szaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat.
A törvény nem határoz meg további feltételeket sem az újdonság mértékére, sem az alkotás szellemi színvonalára, így bármelyik oltalmi formának megfelel alkotás min sül know-how-nak, ha valami ok miatt nem jelentik be védelemre, hanem titokban tartják inkább.
2 RII M MIIN NT TA A 23 3.. A AZZ IIPPAAR Az IPARI TERMÉKEK új (világviszonylatban új) küls formáját, síkvagy térbeli kialakítását védi az utánzás ellen. A m szaki megoldást, ködési elvet, anyagösszetételt, gyártási eljárást nem védi. A minta szerz jét vagy jogutódját, illetve munkaköri kötelesség keretében létrehozva a munkaadót az oltalomra elfogadott ipari mintára kizárólagos használati jog illeti meg. Amíg a bíróság joger sen mást nem állapít meg, azt kell szerz nek tekinteni, aki el bb nyújtotta be a mintáét ipari oltalomra az OTH-hoz (Országos Találmányi Hivatal).
2 RU UJ JE EL LZ Z 24 4.. V VÁÁLLLLAALLAATTII-- ÉÉSS ÁÁR N É V , C É G O L T A L O M N É V , C É GOL TA L OM
K K..
A A
K KE ER RE ES SK KE ED DE EL LM MII
2 DJ JE EG GY Y 25 5.. A A VVÉÉD A gazdasági tevékenység folytatására feljogosítottak termékeik vagy szolgáltatásaik megkülönböztetésére szolgáló jelzésre VÉDJEGY oltalmat kérhetnek. A jelzés lehet szó, ábra, síkbeli-, térbeli alak, hang, fény, színösszetétel és ezek kombinációi. Ez az oltalom csak asz árujelzés használatát védi és nem az áruban vagy a jelzésben esetleg megvalósuló szellemi alkotást, vagyis szintén a „rokon” jogkörébe tartozik. A védjegy az elfogadó országban kizárólagos jogot nyújt az árujelzés használatára. Magyarországon az OTH-tól lehet kérni a védjegy megadását, szabályos bejelentéssel, az alkalmazási kör megjelölésével és minták csatolásával.
2 UT TA AT TÁ ÁS SII S SZ ZE ER RZ Z 26 6.. K KU
D DÉ ÉS S,, L LIIC CE EN NC CIIA A--S SZ ZE ER RZ Z D DÉ ÉS S
Kutatási szerz dés:
2 RS SE EN NY YJ JO OG G 27 7.. V VEER Szabályozni kell a piaci magatartást.
-
ipari jogkörbe tartozik
-
alap kutatás
-
fejleszt kutatás
•
tiltja a tisztességtelen magatartást
-
alkalmazott kutatás
•
-
új megoldás találása
tilos a hírnévrontás, jóhírnév megsértése, valótlan adatok állítása
•
üzleti titkok megsértése
•
ipari titkok megsértése, kémkedések
•
vev kör elcsábítása
•
más jellegzetes csomagolását felhasználni
•
fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
•
összehasonlító reklámok
•
el nyös vásárlás látszatának keltése
•
agresszív eladási módszer alkalmazása
A HASZNOSÍTÁSI JOG (LICENCIA) leggyakoribb módja, hogy a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására díjfizetés ellenében, a tulajdon eladása nélkül. A szabadalmast kellék és jogszavatosság terheli. A LICENCIA lehet: •
id ben, térben, igénypontok közül egyesekre korlátozott, vagy korlátlan;
•
kizárólagos (csak kifejezett kikötés esetében), ilyenkor a licenciát adó sem hasznosíthatja;
•
egyedüli (amikor a vev n kívül csak maga a szabadalmas hasznosíthatja);
•
egyszer (többen is kaphatnak engedélyt)
•
allicencia adásra is jogosító vagy sem.
TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA:
2 ÖR RÖ ÖK KL LÉ ÉS S J JO OG GA A,, J JE EL LE EN NT T 28 8.. A AZZ Ö
S SÉ ÉG GE E
Különbséget teszünk VÉGRENDELTEN (végintézkedésen) ALAPULÓ, illetve TÖRVÉNYES (jogszabályban rögzített) ÖRÖKLÉS között. Az öröklés joga alapvet en jogutódlást jelent. Az örökhagyó jogai, kötelezettségei is átszállnak az örökösre. Az örökl lehet ember és jogi személy is. Lehet több örökös is, ezek az örököstársak. Az id pont az öröklésre az örökhagyó halála. Orvos állapítja meg: holttá nyilvánítás (elt nés). Az élettárs nem örökös a tv. szerint, de végrendelkezni lehet a javára.
2 ÖR RV VÉ ÉN NY YE ES S Ö ÖR RÖ ÖK KL LÉ ÉS S R RE EN ND DJ JE E 29 9.. A A TTÖ A TÖRVÉNY ALAPJÁN VALÓ ÖRÖKLÉS jelenti a vagyonnak olyan átszállását, amely az örökhagyó akarata hiányában, a törvényben meghatározott sorrendben és feltételek mellett történik. A törvényes öröklés alapja az örökhagyó és az örökös közötti vérségi kapcsolat foka. Különbséget teszünk felmen és lemen ág között. A törvényes örökös: 1. els sorban a leszármazó (ennek hiányában) 2. házastárs (ha ez sem maradt) 3. felmen k 4. oldalág A törvényes örökösök egyenl arányban örökölnek.
3 GIIN NT TÉ ÉZ ZK KE ED DÉ ÉS SE EN N A AL LA AP PU UL LÓ Ó Ö ÖR RÖ ÖK KL LÉ ÉS S 30 0.. A A VVÉÉG Jogunk el nyben részesíti a végrendeleti öröklést. A végrendelet halál esetére szóló jognyilatkozat, amelynek szigorú kellékei vannak. Történhet: -
írásban
-
kivételesen szóban (elháríthatatlan veszélyhelyzetben)
Az ÍRÁSBELI VÉGRENDELET lehet: •
magánvégrendelet, melyet a végrendelkez saját keleg ír (nem kell tanú);
•
más által írt és a végrendelkez által két tanú el tt hitelesített;
•
közvégrendelet, amelyet közjegyz vagy bíróság el tt lehet tenni.
Írásbeli végrendelet kellékei: -
csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet a végrendelkez ért, és amelyen írni, illetve olvasni tud;
-
az írásbeli végrendeletet a végrendelkez által értett nyelven, közönséges bet vel kell írni;
-
az okiratból kit njék végrendeleti min sége, keltének helye és ideje;
-
ha a végrendelet több különálló lapból áll, minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással a végrendelkez , és ha a szükséges mindkét tanú aláírásával.
SZÓBELI VÉGRENDELETet az tehet, aki életét fenyeget rendkívüli helyzetben van; és írásbeli végrendeltet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
