Szántóföldi útmutató

Szántóföldi útmutató

TISZTELT TERMELŐ! Mindannyian tudjuk, hogy a szántóföldi gazdálkodás legnagyobb kérdése a szélsőséges viszonyok között is kiszámítható hozam biztosítása. Bizonyára Önök is folyamatosan alakítják talajművelési, növényvédelemi és tápanyagutánpótlási módszereiket a stabil termésátlag elérése érdekében. A korszerű gépek és kemikáliák beszerzése mellett azonban kérjük, hogy gondoljon a legértékesebb eszközére, a földjére is! A megfelelően gondozott talaj biztosan meghozza a várt terméshozamot, emellett csökkenteni fogja a műtrágya- és növényvédőszer-igényt, de akár az üzemanyag-költségeket is. Az ilyen termőföld bárki számára könnyen felismerhető, mert nem áll rajta a víz, de nyáron is nedves, jól érzik benne magukat a giliszták, nem forgat fel a tárcsa több éves kóródarabokat, nem tömörödik betonkeménnyé a nyári kánikulában. A mi magyar vállalkozásunk azért kezdett el másfél évtizede talajoltóanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozni, mert a család agráriumban felnőtt generációi a termőföld erejének kihasználásában látták a mezőgazdaság jövőjét. Bár a Phylazonit baktériumtrágyát sokan inputanyagként vásárolják, használatával valójában egy szemléletmódot adunk át. A mögötte húzódó érvek egyetlen mondattal összefoglalhatók: az élettől duzzadó, szerves anyagban és nedvességben gazdag talajt semmi nem pótolja!

www.phylazonit.ro

ügyvezető igazgató növényvédelmi szakmérnök okleveles agrármérnök

GAZDASÁGOS TERMELÉS, MÉRHETŐ HASZON A mezőgazdasági termelés anyagköltségei között a tápanyagköltség elérheti a 30–40%-ot, és várhatóan a jövőben is ez lesz a legnagyobb költségtényező. Jelenleg a talajba művi úton bejuttatott tápanyagok egy része elillan a légkörbe, kimosódik a talajvízbe, vagy kötött formába kerül, és a növények számára elérhetetlenné válik. Eközben a kimosott tápanyagok szen�nyezik a felszín alatti és a felszíni vizeinket is. Természetesen a gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis a savanyodó talajon jelentősen megnő a tápanyagok oldékonysága, az alkalmazott műtrágyáknak pedig csak csekély része hasznosul. Ez az arány foszfor- és káliumműtrágyák esetében legfeljebb 20–30%, de a nitrogénműtrágyák hatékonysága sem haladja meg az 50–60%-ot. Jelentős veszteségekről van tehát szó. A baktériumos kezelések közvetve csökkentik a növényvédelmi költségeket is, mivel az egészségesebb növények könnyebben ellenállnak a káros hatásoknak. Kísérleti és üzemi környezetben is kimutatható, hogy árpában a vírusos, kukoricában, búzában és napraforgóban a gombás megbetegedéseket szorítja vissza radikálisan, így Phylazonit használata esetén jelentősen csökkenthetők az ezek elleni védekezés ráfordításai. A baktériumtrágyázásnak van még egy „mellékhatása”, mégpedig az, hogy a talajműveletekhez kisebb vonóerő is elegendő, ezáltal csökken az erőgépek üzemanyag-fogyasztása. Ez már az első kezelés utáni évben megmutatkozik, viszont a második évtől olyan mértékűvé válik, amivel érdemes számolni. A hektáronkénti 5–10 literes üzemanyag-megtakarítás akár önmagában gazdaságossá teszi a Phylazonit használatát. Mindez a talajszerkezet javulásának köszönhető. A költségcsökkentés mellett természetesen nem szabad megfeledkeznünk a Phylazonit termésnövelő hatásáról, hisz ez is hozzájárul az eredményesebb, gazdaságosabb termeléshez. A ma termesztett gabonafajták genetikai tartalékai ilyen téren hatalmasak, megfelelő tápanyag-utánpótlással és agrotechnikával pedig mindez kiaknázható.

PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK Ha Ön azt tapasztalja, hogy • • • • • •

a csapadék megáll a területen, repedezett, büdös a talaj, vagy hamar kiszárad, talajmunkák közben többet fogyaszt az erőgép, több éves tarló forog vissza a talajműveléskor, késik a növény csírázása, vontatottan fejlődik a kultúrnövény,

• egyenetlenül növekszik az állomány, • egyre több növényvédőszerre és műtrágyára van szüksége, • fonálférgekkel küzd, • aszály vagy belvíz sújtja,

akkor a levegőtlen talaj és a nem megfelelő talajélet lehetetleníti el fokozatosan a termelését!

Váltson Phylazonit baktériumtrágyára, mert • többlettermést biztosít, • javítja a talaj szerkezetét, víz-, levegő- és hőgazdálkodását, • csökkenti a vonóerő szükségletet, így a gázolajfogyasztást, • lebontja a szármaradványokat (szervesanyagot állít elő), • növeli a humusztartalmat,

• felvehetővé teszi a növények számára a talajban lévő kötött foszfort, káliumot és mikroelemeket, • csökkenti a talajban a gombák, kórokozók, kártevők megtelepedési lehetőségét, • a levegő N-jének megkötésével N forrást biztosít,

• elősegíti a gyorsabb, erőteljesebb csírázást, • nagyobb tömegű, mélyebbre hatoló gyökérzetet eredményez, • karbantartja a talaj pH-t, • csökkenti a toxikus anyagok felvételét, • nincs semmilyen káros hatása, • abszolút BIO.

www.phylazonit.ro [email protected]

MIÉRT JELENT MEGOLDÁST A TERMELÉSI PROBLÉMÁKRA A BAKTÉRIUMKEZELÉS? A talajélet fokozatos pusztulásával összefüggő problémák megfékezéséhez a talaj összetett rendszerének kölcsönhatásait kell átlátnunk. A talajt a benne élő szervezetek tömegének aktív tevékenysége teszi morzsalékossá, levegőssé. A kemikáliák, és az olykor helytelen talajművelés miatt hanyatló talajélet következtében viszont ez a levegősség fokozatosan megszűnik. A folyamat egyre inkább elzárja az oxigéntől a maradék talajlakó organizmusokat és a növényeket. A mikroszervezetek pusztulásával nemcsak a talajlazítás, hanem a növénytáplálás alapvető szereplői is eltűnnek a létfontosságú láncból. A mikroorganizmusok jelentős mennyiségű szerves savat termelnek. A növények gyökércsúcsa és a csúcsrügyek között e szerves savak segítségével áramlik a tápanyag, és ürül ki a salakanyag. Ha a talajban nem található megfelelő mennyiségű szerves sav, akkor a növénynek saját magának kell azt előállítania és a gyökérzónába juttatnia, feláldozva ezzel a termés gyarapítására is fordítható szerves anyagainak akár 35%-át is. A műtrágyák egyre csökkenő hasznosulása is e ténynek köszönhető. A mikroorganizmusok korlátozott jelenléte nemcsak a nitrogén, foszfor és kálium, de valamennyi mikroelem felvételét gátolja. A növények megbetegedéseit pedig minden esetben valamely mikroelem hiánya okozza. A kultúrnövények beltartalmának romlása ezentúl komoly hatással van az emberre és a takarmányozott állatokra is. Csak egészséges talajon tudunk egészséges növényt termelni! A baktériumtrágya tehát nem csupán korszerű nitrogén-, foszfor- és káliumforrás. De ha ennyi szerepe lenne, akkor is kiválóan teljesítene. Csak a természetes úton előállított tápanyag tud a talajkolloidokhoz kötődve folyamatosan rendelkezésre állni a gyökérzónában. Mivel a növények egyszerre csak annyi tápanyagot tudnak felvenni, amennyit a szállítóedényeikben tárolni tudnak, a kimosódástól védett aktív tápanyagforrás a 21. század sikeres mezőgazdaságának záloga!

TECHNOLÓGIA KUKORICÁHOZ VETÉS: Áru-, siló-, csemegekukorica vetésekor: • Vetés előtt valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben a technológiába való beilleszthetőségnek megfelelően, 10-20 liter/hektár mennyiség ajánlott. Hibridkukorica vetésekor: • Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben 20-30 liter/hektár baktériumtrágya + 2-4 q műtrágya (komplex és nitrogén együtt). A kukorica 30-40% terméstöbblettel hálálja meg a nagyobb dózisú baktériumtrágyázást. SORKÖZMŰVELÉS: A kukorica állomány sorközművelő technológiai elemei között a gyomirtás alkalmával célszerű kijuttatni a Phylazonit készítményt. A kukorica sorközművelésekor 10 liter/hektár dózisú Phylazonit baktériumtrágyát célszerű alkalmazni. Ezt a keléshez viszonyított 4. hét elteltével érdemes kijuttatni. SZÁRMARADVÁNY (TARLÓ) KEZELÉS: A szármaradványok kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem indokolt nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a szármaradványok kezelése közel azonos időben történik a vetéssel, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ez a szármaradvány bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez szükséges. Minél kisebb méretűre történik meg a szármaradvány szecskázása, bontása annál aktívabb. • Amennyiben őszi vetés következik, 20 liter/hektár Phylazonit használata indokolt. • Amennyiben tavaszi vetés követi a szármaradvány kezelését, akkor 15 liter/hektár Phylazonit kijuttatása is megfelelő eredményt szolgáltat.

www.phylazonit.ro [email protected]

TECHNOLÓGIA NAPRAFORGÓHOZ VETÉS: Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben 15 liter/hektár baktériumtrágya + maximum 1-1,5 q műtrágya felhasználása javasolt. Ebben az esetben nem nyúlik meg a növény, egyenletesebb a beérés, amelynek köszönhetően általában nem kell érésgyorsítót alkalmazni. A legtöbb esetben 10-20% terméstöbbletet biztosított, és a mag olajtartalma is magasabb lesz. SORKÖZMŰVELÉS: A napraforgó állomány sorközművelő technológiájában a tavaszi gyomirtás alkalmával a legmegfelelőbb kijuttatni a Phylazonit készítményt. A sorközműveléskor 10 liter/hektár dózisú Phylazonit baktériumtrágyát kell kijuttatni, amelyre a keléshez viszonyított 4-5. héten kerülhet sor. SZÁRMARADVÁNY (TARLÓ) KEZELÉS: A szármaradványok kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem indokolt nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a szármaradványok kezelése közel azonos időben történik a vetéssel, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ez a szármaradvány bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez szükséges. Minél kisebb méretűre történik meg a szármaradvány szecskázása, bontása annál aktívabb. • Amennyiben őszi vetés következik, 20 liter/hektár Phylazonit használata indokolt. • Amennyiben tavaszi vetés követi a szármaradvány kezelését, akkor 15 liter/hektár Phylazonit kijuttatása is szolgáltat megfelelő eredményt.

TECHNOLÓGIA KALÁSZOSOKHOZ (BÚZA, ÁRPA, TRITIKÁLÉ, ROZS) ÉS REPCÉHEZ MAGÁGY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS VETÉS: 10-15 liter/hektár Phylazonit alkalmazása indokolt a technológiai lehetőségeknek megfelelő kijuttatással és bedolgozással. TARLÓKEZELÉS: A tarlónak kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem indokolt nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a tarlókezelés egy időben történik a vetéssel, és nagy mennyiségű a tarló, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt lehet 20-30 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is a tarló bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez. • Amennyiben őszi vetés követi a kalászos vagy repce kultúrát, akkor 15 liter/hektár Phylazonit alkalmazása indokolt. • Amennyiben a következő év tavaszán vetünk utána, akkor 10 liter/hektár Phylazonit kijuttatása szükséges.

A PHYLAZONIT KIJUTTATÁSÁNAK TECHNOLÓGIÁJA Az optimális kijuttatáshoz szántóföldi permetező helyett Phylazonit kijuttatószerkezet felszerelését javasoljuk, amellyel • nem éri átmenetileg sem UV sugárzás a baktériumokat, • bármely napszakban és időjárásban kijuttatható a készítmény, • bármely művelettel egy menetben történhet a kijuttatás (nincs hektáronkénti többletköltség), • nincs plusz taposási kár, • nem csökkenti a haladási sebességet, • alacsonyabb munkaerőigény, könnyebb kiszolgálás.

TERMELŐI TAPASZTALATOK Kockás László

„KOR-AN 98” Kft., Mezőszemere (2011. július 28.) Bal oldali kép: Phylazonittal kezelt április 28-ai vetésű DKC3511-ben, Jobb oldali kép: Vonallal elválasztva a kezelt és kezeletlen terület. Bal oldalon a Phylazonittal kezelt május 3-ai vetésű DKC4685. Jobb oldalán a szomszéd kezeletlen kukoricája látható.

Kisari Lajos

Alap (2012. július 20.) NK Brio 150 kg/ha Pétisó 27% sorába, plusz 15 l/ha Phylazonit a kezelt területeken. A Phylazonittal kezelt napraforgó mélyebbre hatoló és kiterjedtebb gyökérzetével, jobb vízháztartásával tovább bírja a csapadékszegény és átlagosnál melegebb nyáron is, jóval később, vagy egyáltalán nem jelentkeznek rajta a vízhiány jelei, a felsülő alsó levelek. Balra a kezelt, jobbra a kezeletlen terület. www.phylazonit.ro [email protected]

Albert István

Cece (2012. június 26., augusztus 3.)

A Dekalb 440-esről egy júniusban, még a nagy melegek előtt készült képen (lent) jól látszik a fejlettségbeli különbség a Phylazonittal kezelt terület (jobbra), és egy kezeletlen gépalj (balra) között. A fenti képen ugyanez a határvonal látszik augusztus 3-án, a kezeletlen állomány továbbra is fejletlenebb, és a szárazság jelei is láthatóan mutatkoznak rajta. A kezeletlen területen ilyen talajon, ilyen körülmények között elért termésképzés is messze elmarad a kívánatostól (kis kép, balra a kezeletlen, jobbra a kezelt területről). Dekalb 440 12-14 aranykoronás földön, 2,3 q/ha 27% Mash és 15 l/ha Phylazonit MC a kezelt területen.

Bakom Zoltán

Bodorfa (2012. május 23.) Dekalb DKC4795, vetés előtt, tárcsára szerelt szórókerettel, a talajművelettel egy menetben juttatta ki a Phylazonitot, április 25-én vetett, majd május 3-án 27%-os pétisót szórt 3 q/ha mennyiségben. Balra a kezelt, jobbra a kezeletlen terület.