számú telephely Devecser

VESZPRÉM MEGYEI IDŐSEK OTTHONAINAK EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYE PÁPAKOVÁCSI 8596. PÁPAKOVÁCSI ATTYAPUSZTA 4. Tel/Fax: 89 / 351-001 E-mail: [email protected] [email protected]

HÁZIREND 1. számú telephely Devecser

2014.

Tartalomjegyzék: I. Házirend célja, hatálya 3. oldal I.1.Alapelvünk 3. oldal II. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 4. oldal III. Adatkezelés 5. oldal IV. Új lakó felvétele 6. oldal IV.1. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre 8. oldal IV.2. Az intézménybe be nem vihető veszélyeztető tárgyak köre 8. oldal V. Érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai 9. oldal VI. A térítési díj fizetésének szabályai 11. oldal VII. Intézményünk napirendje 12. oldal VII.1. Tisztaság, tisztálkodás 12. oldal VII.2. Étkeztetés 12. oldal VII.3. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 13.oldal VII.4. Egészségügyi ellátás 13.oldal VII.5. Szabadidős programok, foglalkozási lehetőségek 14.oldal VIII. Egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok 15.oldal IX. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje, indokolatlan távolmaradás 15.oldal X. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai 16.oldal XI. Kártérítési felelősség érvényesítése 17.oldal XII. A jogosultak érdekvédelme 17. oldal XII.1. Ellátottjogi képviselő 18. oldal XII.2. Érdekképviseleti fórum 19. oldal XIII. Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai 20. oldal XIV. Záradék 22. oldal

2

Tisztelt Lakóink, Dolgozóink! Jelen házirend a többszörösen módosított 1993. évi III. tv., 1/2000. (I.7.) SZCSM. szakmai rendelet, a szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM. rendelet módosításának figyelembevételével készült. Kérem Önöket, hogy ezen „Házirendet”, mely a Veszprém Megyei Idősek Otthonainak Egyesített Szociális Intézménye I. számú devecseri telephely belső életének rendjét tartalmazza, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni, megismerni és egy olyan eszköznek tekinteni, amely az intézményi élet békés, nyugodt biztosítására hivatott. I. A házirend célja, hatálya Ez a házirend a devecseri Idősek Otthona lakóinak és dolgozóinak mindennapi életét foglalja szabályozott keretek közé. Az egymás mellett élés szabályait egyértelműsíti azzal a szándékkal, hogy békés, nyugodt légkörben éljük mindennapjainkat és intézményünk működése zavarmentes legyen. A Házirend mindannyiunk számára iránymutató, megköveteli a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézményi vagyon védelmét, a lakók és dolgozók egymás iránti megbecsülését. A Házirend hatálya kiterjed az Idősek Otthonának szolgáltatásait igénybe vevő valamennyi lakóra, az intézmény közalkalmazott dolgozóira, az intézménynél munkát végző külső szervek dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra és az intézményben tartózkodó valamennyi idegen személyre. Rögzíti a lakók fizikai, egészségügyi és pszichés ellátáshoz való jogát, az együttélés alapvető szabályait, az érdek-és az ellátotti jog védelmet, hogy lakóink emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek, lehetőségükhöz képest minél tovább megőrizzék önellátó képességüket. I.1. Alapelvünk Olyan intézményt szeretnénk működtetni, amely az idős ember személyes gondoskodásával foglalkozik, a problémákat a generációkkal, a családdal együtt oldja meg, amely segíti az idős ember autonómiáját a lehető leghosszabb ideig megtartani, biztonságérzetet és nyugalmat ad. Biztosítja az alapvető emberi jogokat:  élethez való jogot  emberi méltósághoz való jogot,  személyi sérthetetlenséghez és testi épséghez való jogot,  az embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát,  egészségügyi alapellátáshoz való jogot,  személyi szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogot,  jogegyenlőséget, bármilyen diszkrimináció tilalmát,  jogképességet, hisz minden ember jogok és kötelezettségek alanya,  szabad mozgás és tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát,  magánélet, magántitok sérthetetlenségének jogát,  lelkiismereti és vallásszabadságot,  jogorvoslathoz való jogot, 3

     

védelemhez és a jogi képviselethez való jogot, kérelmezési és panaszjogot, személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jogot, tulajdonhoz és örökléshez való jogot, egészségkárosodottak és fogyatékosok külön védelmét, szociális biztonsághoz és az emberhez méltó, életkörülményekhez való jogot.

II. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 1. Az általános napirend otthonunk valamennyi lakójára érvényes. 2. Otthonunk lakói az intézmény közös helyiségeit (társalgó, folyosó, ebédlő) az etikai és általános viselkedésnormák tiszteletben tartásával, korlátozás nélkül szabadon használhatják. A lakók lakótársuk szobájában csak az ott lakók beleegyezésével tartózkodhatnak. 3. Az esti lepihenés után a lakószobákban lévő TV, rádió használata csak a szobatársak beleegyezésével történhet, illetve a készülékhez csatlakoztatható egyéni fülhallgatóval korlátozás nélkül használható. A közös helyiségekben lévő TV-k, rádiók 20 óra után is üzemeltethetők, azonban figyelembe kell venni, hogy a többi lakótárs pihenését ne zavarják. 4. Dohányozni csak az erre kijelölt helyen lehet! A szabályt megszegők anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak. 5. Otthonunkban az alkohol árusítása tilos! Az intézményben a kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztás nem tiltott. A túlzott alkoholfogyasztás azonban nem megengedett, sőt kifejezetten tilos! 6. Az intézmény vezetője évi két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatja a lakókat az intézmény életéről, eseményeiről és a tervekről. A lakógyűlésen otthonunk lakói elmondhatják javaslataikat és véleményüket. 7. Lakóinknak joga van családi kapcsolataik fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Látogatási idő télen minden nap 9-18 óráig, a nyári időszakban 9-19-ig van, ez idő alatt bármikor szívesen látjuk a hozzátartozókat, meghívott vendégeket. Rendkívüli esetekben természetesen nem korlátozzuk a látogatás idejét, csak kérjük, hogy az itt tartózkodás ideje alatt vegyék figyelembe az intézmény működési rendjét, és legyenek tekintettel a lakótársak nyugalmára. Kérjük a lakókat, hogy látogatóikat jelentsék be az ápolónak, aki erről nyilvántartást vezet. Az Idősek Otthona lakói a látogatókat a társalgóban fogadhatják. Fekvőbetegeknél a szobákban is tartózkodhatnak látogatók, de a látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az otthonban élő személyek nyugalmára. A látogatás rendjét kettőnél többször szándékosan és súlyosan megzavaró személyt az otthonban történő látogatástól az intézmény vezetője eltilthatja. Biztosított a hozzátartozók részvétele az otthon rendezvényein.

4

III. Adatkezelés 1. A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a jogosult nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok); b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását; c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét; d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait; e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést; g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat; h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám); i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot. j) az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját; k) a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. 2. Ha az intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját, b) a kérelmező személyazonosító adatait, c) a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyét, d) a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait. 3. A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését a) az intézményvezető döntése alapozza meg, az intézményvezető, b) beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat végzi el. 4. A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, illetve ha az ellátásra vonatkozó igény megszűnik. 5. A Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miatt - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat. 6. A nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást 5

nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok. 7. Az, akire a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. 8. A szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza. 9. Az 1993. évi III. törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. 10. Az elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók. 11. A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából. IV. Új lakó felvétele 1. Az intézményi ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet vagy indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. „ Támogatott személy” esetén a gyámhatóság által rendelt támogató a támogatott személy kérelmére és beleegyezésével vagy a bíróság megkeresése alapján az intézményi jogviszony létesítésére vonatkozóan is eljárhat. 2. Az intézmény vezetője a leendő lakó előgondozását, - ennek keretében intézményi elhelyezésre való felkészítését megszervezi. 6

3. Az intézményi jogviszony a férőhely elfoglalással (beköltözéssel) kezdődik, és az ellátás megszűnéséig tart. Férőhelyet a férőhely-kijelölés kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet elfoglalni.  Felvételkor az új lakó tájékoztatást kap az intézményvezetőtől, vagy az intézményvezető ápolótól: a, az intézményi ellátás tartalmáról és feltételeiről b, a lakót érintő, intézményben vezetett nyilvántartásról (például hozzátartozók adatai, lakó vallása, temetkezés helye, temetés lebonyolításával megbízott személy, temetés módja) c, lakó és hozzátartozója közötti kapcsolattartás lehetőségeiről (látogatás, távozás, visszaérkezés rendjéről) d, panaszjog gyakorlásának módjáról e, az intézmény házirendjéről f, az egy ellátottra jutó önköltség havi összegéről g, a fizetendő térítési díjról, ennek teljesítési feltételeiről és a mulasztás következményeiről h, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről 5. Az intézményi felvételhez az alábbi dokumentumokra van szükség:  Elhelyezési kérelem, melyet az intézmény igazgatójához kell benyújtani  Születési anyakönyvi kivonat  Házassági anyakönyvi kivonat  Érvényes személyi igazolvány  Társadalombiztosítási Hatósági igazolvány (TAJ kártya)  Adókártya, ha van  Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátást megállapító határozat  Nyugdíjszelvény (más rendszeres juttatásról szóló igazolás)  Gondnokság alá helyezésről szóló bírói végzés, gyámhatósági határozat (ha van ilyen)  Gyámhivatal gondnokkijelölő határozata (ha van ilyen)  Szükség szerint a tartásra kötelezett személy jövedelemigazolása  3 hónapnál nem régebbi negatív tüdőszűrő és bakteriológiai eredmény  Korábbi kórházi zárójelentések, egyéb egészségügyi dokumentáció  Közgyógyellátási igazolvány, ha van 6. Szükséges adatok:  Tartásra kötelezett személy alapvető azonosító adatai  Közeli hozzátartozó neve, címe, telefonszáma  Ingó, ingatlan vagyonra vonatkozó nyilatkozat –térítési díj megállapításához – szükség szerint 7. A lakó illetve gondnoka nyilatkozik:  Az intézményi elhelyezés feltételeiről, körülményeiről kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről 7

    

Az intézmény házirendjének elfogadásáról Az intézmény nyilvántartásaihoz szükséges adatokat szolgáltat (közeli hozzátartozó személyét, címét érintő változások haladéktalan bejelentésének vállalása is) Személyi használatban tartott holmikért való felelősségvállalásról A nővérkassza szolgáltatásainak igénybevételéről A halál utáni teendőkről (temetés módja, rendje, helye, hozzátartozók értesítése)

IV. 1. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre         

Az intézményben elhelyezési, raktározási nehézségek miatt csak korlátozott mennyiségben tudunk használati tárgyakat, ruhaneműket tárolni. A szükséges mennyiségben célszerű behozni: Személyes ruházatot és lábbelit Személyes használatra szánt kisebb eszközök (evőeszköz, pohár, tálca) Személyes használati tárgyak (óra, villanyborotva, rádió) Cserepes virágok Lakószobák díszítésére szánt tárgyak (fényképek, kisebb dísztárgyak) Szükség szerint egy kerekesszék, járókeret Intézményvezetővel egyeztetve televízió, hűtőgép, bútor, kerti szerszám, szokásosnál nagyobb mennyiségű, vagy nagyobb értékű arany-ezüst ékszer

A behozott, személyes használatban tartott holmik, értékek megőrzésére fokozott figyelmet fordítunk, a lakókat is erre ösztönözzük, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállalunk. A személyes használatban lévő holmikért a tulajdonosuk felel elsősorban. Az intézménybe kizárólag olyan műszaki és egyéb berendezés, eszköz, tárgy hozható be, illetve az ellátott vagy gondnoka által vásárolható, üzemeltethető, amelynek üzemeltetési, javítási, fenntartási költségét az ellátott vagy gondnoka vállalja. A berendezési tárgyakért az intézmény kártérítési felelősséget vállalni nem tud. A saját tulajdont képező elektromos eszközök közül a TV és hűtő használatáért üzemeltetési díjat kérhet az intézmény az ellátottól, illetve gondnokától havi 500.-Ft/db, de személyenként maximum 1.000 Ft/hó összegben. Rádió, hajszárító, villanyborotva használatáért nem kérünk üzemeltetési díjat. Az intézményben nem engedélyezett a saját tulajdonú hősugárzó, rezsó, vasaló és mikrohullámú sütő használata. A saját tulajdont képező elektromos eszközök, berendezések megfelelő műszaki állapotáról, azok érintésvédelméről az ellátottnak vagy gondnokának kell gondoskodnia, s azokat rendeltetésszerűen köteles használni. A nem megfelelő állapotú készülékeket az ellátott nem tarthatja magánál. A saját tulajdonú készülék meghibásodása esetén a javítás költsége az ellátottat terheli. IV.2. Az intézménybe be nem vihető veszélyeztető tárgyak köre Az intézmény területére nem hozhatók be olyan tárgyak, eszközök, amelyek veszélyt jelenthetnek a lakóra, a társaira és a dolgozókra vonatkozóan (pl. 8 cm pengehosszúságot meghaladó szúró- és vágóeszköz, lőfegyver, gázspray). 8

Amennyiben valaki tudomást szerez arról, hogy az intézmény bármely lakója veszélyeztető tárgyat tart magánál, azonnal köteles azt jelenteni az intézmény vezetőjének. V. Érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai 1. A beérkezett lakóink értéktárgyairól, személyes használati tárgyairól az osztályvezetői feladatok ellátásával megbízott ápoló két tanú aláírásával, átvételi elismervényt készít. 2. A tételes felsorolásról készített átvételi elismervény egy példánya átadásra kerül az ellátást igénybe vevő, támogatója vagy törvényes képviselője részére. 3. A pénz és értékkezelés részletes szabályai 3.1. Az intézményben a megőrzésre átadott értékek kezelése, nyilvántartása és elszámolása az alábbiakra terjed ki: -

ellátotti letétek

-

készpénz,

-

értéktárgyak (ékszerek, szőrme stb.),

-

egyéb értékesebb ingóságok.

Az intézmény lakói a tulajdonukban levő érték- és pénzeszközeikkel szabadon rendelkezhetnek. Gondnokolt vagy támogatott lakó esetén a felhasználás a gondnokkal/támogatóval történt egyeztetés szerint történik. Az intézménybe érkező lakó –férőhelyének elfoglalása után – értéktárgyairól leltárt kell felvenni. Az átadás-átvétel két tanú jelenlétében, kétpéldányos elismervény ellenében történik. 3.2.) Letétek kezelése a,) Készpénz, személyes letétek kezelése Az intézményvezető írásbeli megbízása alapján a személyes letétek kezelését a gazdasági ügyintéző II. végzi. Ezen feladatát teljes anyagi felelősséggel látja el, írásbeli felelősségvállalási nyilatkozata alapján. Ha az ellátott készpénzének kezelését saját, vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes letét formájában kéri kezelni, annak összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegét. Az öregségi nyugdíjminimum összegén felüli összeget elsősorban a lakó nevére kiállított letéti formában kell elhelyezni. A megőrzésre leadott pénzről ellátottanként egyénileg, hitelesített füzetet vezetünk. A lakók pénzmozgását bevételi és kiadási pénztárbizonylattal igazolni kell. Mind a befizetést, mind a kifizetést a lakóknak alá kell írnia. Írásképtelen lakók esetében az általuk átadott összeg és átvett pénzösszegek elismerését két ápoló, gondozó aláírásával igazolja. A személyes letétben elhelyezett összeget a lakók szükségleteinek kielégítésére kell fordítani. A pénz elszámolásához csatolni kell a vásárolt termékekről kiállított számlát. Az osztályvezetői feladatokkal megbízott ápolónak ellenőriznie kell, hogy a vásárolt termékek a lakó megkapta-e. 9

A „nővérkasszában” kezelt letéteket belső ellenőrzés keretén belül a gazdasági ügyintéző I, a részlegvezető valamint az intézményvezető ápoló a nyugdíjfizetés utáni napon ellenőrzi. b.) Ellátotti letét kezelése A lakó nyilatkozata, kérése alapján pénzét elsősorban a Devecseri Postahivatalban kell elhelyezni. A letétek kezelését, őrzését a gazdasági ügyintéző I. végzi. A gazdasági ügyintéző I. az ellátotti letétről sorszámozott névmutatót fektet fel. A gazdasági ügyintéző II. által kiállított bevételi és kiadási pénztárbizonylatok alapján ki-, vagy befizetést eszközöl. Nyugdíjfizetés után, az ellátotti letétben elhelyezendő összegeket jegyzőkönyv alapján veszi át. Az ellátotti letétben elhelyezett és a későbbiekben kivételre kerülő összegekről, kamatjóváírásokról a nyilvántartás mellé szabályszerű okmányokkal igazolt elszámolást csatolunk. Az ellátott elhalálozásakor a letétben lévő értékeiről jegyzéket kell készíteni, kezelésére a hagyatéki eljárásról szóló rendeletek szabályait kell alkalmazni. Azoknál az elhunytaknál, akiknek nincs hozzátartozója, illetve az elhunyt, halála előtt úgy rendelkezett, a temetési költséget a temetkezési vállalkozó megelőlegezi, hagyatéki eljárás keretében hitelezői igényét az elhunyt után maradt ellátotti letét terhére bejelenti. c,) Egyéb ingóságok kezelése A megőrzésre átadott –átvett egyéb ingóságokat (pl. ékszer, rádió, magnó stb.) kétpéldányos átvételi elismervénnyel, két tanú aláírásával kell átvenni. Az átvételi elismervény eredeti példánya az ellátott részére átadásra kerül. A másolati példány az osztályvezetői feladatokkal megbízott ápolónál marad. Az átvett ingóságokat az intézmény zárható helyiségében, raktárában őrizzük. A tulajdonos rendelkezésére az ingóságokat át kell adni, az átvételt két tanú aláírásával szintén bizonylatozni kell. 3.3.) Ellátottak nyugdíjelszámolása, térítési díjak befizetése Az intézmény lakói részére érkező minden postai küldeményt az intézményvezető által megbízott alkalmazottak vesznek át. Valamennyi küldemény átvétele a Devecseri Postahivatalban történik. A pénzküldeményeket – közvetett kézbesítőkönyv alapján- a gazdasági ügyintéző II. továbbítja a lakóknak, vagy személyes letétben helyezi el. Az ajánlott küldeményeket – közvetett kézbesítőkönyv alapján a megbízott alkalmazottak veszik át, a lakóknak a mentálhigiénés munkatársak juttatják el, és a tértivevény aláíratása is az ő feladatuk. A havonta esedékes nyugdíjakat az intézményben a gazdasági ügyintéző II. veszi fel. A nyugdíjfelvétel napján levonásra kerül a térítési díj, a gyógyszerköltség és az elektromos eszközök használatáért fizetendő üzemeltetési díj, melyek befizetéséről készpénzfizetési számlát kapnak lakóink. A nyugdíjmaradványt a gazdasági ügyintéző II. veszi át, ami vagy továbbításra kerül az ellátott számára, vagy személyi nyilvántartású letétbe kerül. 4. A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem támasztható. 10

5. Az intézmény csak az intézmény vezetője által jóváhagyott értéktárgyak megőrzéséért és biztonságos elhelyezéséért vállal felelősséget. VI . A térítési díj fizetésének szabályai 1. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybevevő jogosult, a tartására, gondozására köteles és képes személy köteles megfizetni. 2. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő szakosított ellátást biztosító szociális intézményekben fizetendő napi és havi intézményi térítési díjat a fenntartó évente kétszer vizsgálhatja felül. 3. Intézményünkben a jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére költőpénzt biztosítunk. Költőpénzt biztosítunk annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítottunk meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapítottuk meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. 4. Az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítanunk, hogy részére legalább a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 20%-a költőpénzként visszamaradjon. 5. Az intézmény vezetője állapítja meg a személyi térítési díjat: a) amennyiben az ellátott rendelkezik rendszeres havi jövedelemmel, amelynek terhére jövedelemhányad megállapítható, de nem rendelkezik a Sztv.-ben meghatározott jelentős pénz-, és ingatlanvagyonnal; b) ha az ellátott havi jövedelmének meghatározott jövedelemhányada nem éri el az intézményi térítési díj összegét, de az ellátott rendelkezik jelentős pénzvagyonnal. 6 Ha a személyi térítési díjat az intézményvezető állapította meg, illetve vizsgálta felül, és ennek összegét az ellátott, a törvényes képviselője, vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltségének Vezetőjéhez fordulhat. 7. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a Szociális törvény 119.§.(2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. 8. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről az intézmény vezetője legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj megfizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. 9. A személyi térítési díjat utólag, minden hónap 10-ig kell befizetni. A két hónapot meghaladó távollét idejére a, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, b, az a) pont alá nem tartozó esetben a személyi térítési díj 60 %-át kell fizetni. 10. Távolléti napok éves szinten összesíthetők. 11

11. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető tizenöt napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót, aki intézkedik a díjhátralék behajtásáról, vagy a behajthatatlan hátralék törléséről, illetve elengedéséről. 12. Az előforduló térítési díj-hátralék behajtása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, illetve az adózás rendjéről szóló törvény alapján történik. Az ellátott hozzátartozója által fizetendő térítési díj csökkentésére, illetve elengedésére egyedi mérlegelés alapján akkor kerülhet sor, ha a fizetési kötelezettség a hozzátartozó megélhetését veszélyezteti. VII. Intézményünk napirendje A felkelés ideje reggel 6 órától kezdve, az általános teendők elvégzésében az ápolók, gondozók szükség szerint segítenek (mosakodás, ágyazás, stb.). Kérjük, hogy a korábban kelők ügyeljenek lakótársaik nyugalmára! VII.1. Tisztaság, tisztálkodás Az otthon lakóinak és alkalmazottainak törekedniük kell a tisztaság és rend megőrzésére, a higiénés előírások betartására. A fennjáró lakók időkorlátozás nélkül vehetik igénybe a fürdőhelyiségeket igény és szükség szerint. A segítségre szoruló lakók, fekvőbetegek személyi higiénéjére az ápolók, gondozók folyamatosan felügyelnek. Intézményünkben külső szakember látja el a fodrászati teendőket és a férfi ellátottak borotválását. Hetente két alkalommal, az e célra kialakított fodrászati helyiségünkben dolgozik. A pedikűrös szükség szerint nyújt szolgáltatást intézményünkben. Mindkét szolgáltatás költsége lakóinkat terheli. VII.2. Étkezés Lakóink a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű étkezésben részesülnek. A lakók élelmezését az Idősek Otthonában megállapított napi élelmezési nyersanyagnorma alapján biztosítjuk. Az étkezés elsősorban az intézmény világos, esztétikus ebédlőjében történik, a lakó fizikai képességének megfelelően önállóan, vagy segítséggel. Ha a lakót egészségi állapota nem teszi képessé önálló étkezésre, ápoló-gondozó segítségével az ágyban, vagy a szintenként elhelyezett ebédlőasztalnál történik. Az Intézményi hűtőszekrényben lehetőség van saját élelem tárolására – névvel ellátott dobozban. A lakószobákban romlandó étel nem tárolható. Az Intézmény első szintjén lévő teakonyhában, egyéni kívánságok önerőből kielégíthetők.

12

VII.3. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 1. Lakóink saját alsó és felső ruházatukat használják, de szükség esetén, ha a lakó anyagi helyzete nem teszi lehetővé a saját ruha, textília használatát – költőpénze a mindenkori nyugdíjminimum 20 % - át nem haladja meg és nincs tartásra képes hozzátartozója, intézményünk biztosítja az évszaknak megfelelő mennyiségű és minőségű ruházatot. Otthonunk által biztosított alsó, felső ruházat és textília az otthon tulajdonát képezi. 2. A ruhaneműk és a textíliák mosatására egyéni bejelölés után (függetlenül attól, hogy saját tulajdonú, vagy intézményi) ingyenesen biztosítja korszerű mosodánkban. A központi mosodába a ruha, illetve a textília az ápoló-gondozó személyzet által, vagy személyesen a lakó által kerülhet. Mosodába a személyes ruházat és textília bejelölve kerül, névre szóló táskákban. A ruhák szükség esetén mosózsákban kerülnek kimosásra, és névre szóló táskában a legrövidebb időn belül kerülnek vissza tulajdonosukhoz. Ezen felül lakóink igény szerint önállóan is moshatnak A lakó, vagy hozzátartozója által kért külső szolgáltatónál elvégzett patyolatmosás, vegytisztítás számlával igazolt költsége a lakót, illetve hozzátartozóját terheli. A ruhák és a textíliák javítását a mosónő végzi térítésmentesen, külön varrodával nem rendelkezünk. 3. Tisztálkodáshoz, komfortérzet biztosításához WC papírt, folyékony szappant, sampont biztosítunk. Fürdőszobát mindenki igénye szerint korlátlanul használhatja. Elvárás a személyi tisztaság iránti igény. Az ágyban fekvőket és a segítségre szorulókat, az ápoló, gondozó naponta, illetve szükség szerint segíti, ill. gondoskodik higiénés szükségletük kielégítéséről. VII.4. Egészségügyi ellátás Bentlakásos intézményünk az ellátást igénybevevők alap-orvosi ellátását heti 6 órában biztosítja, szükség szerint napközben bármikor hívható, 16 óra után és hétvégén a központi orvosi ügyeletet vehetjük igénybe. Az intézmény orvosa látja el lakóink egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, szűrővizsgálatokat, a gyógyszerrendelést, szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. Intézményünk 24 órás alapgondozási felügyeletet biztosít. A házirend mellékletét képező alapgyógyszer lista gyógyszerei lakóink számára ingyenesen biztosítottak. Az alapgyógyszerek körébe tartozó gyógyszereken túlmenően az egyéni gyógyszerszükséglet költségét az ellátást igénybe vevő viseli. Az intézmény az alapgyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, ill., a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. 13

Intézményünk viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének: a.) teljes költségét, ha - az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) húsz százalékát, vagy - az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja; b.) részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum húsz százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. Az intézmény által térített alapgyógyszerek listája az orvosi szoba folyosóján kifüggesztésre került. Az intézmény feladata a vényre felírt test-távoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszközöknek az ellátott költségén történő biztosítása is. Ha a testközeli segédeszköz költségének viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, a gyógyszerköltség szabályozása szerint kell eljárni. Az intézmény vezetője a személyi térítési díj megállapításával egyidejűleg értesíti az ellátást igénybevevőt az intézmény által viselt gyógyszerek köréről. A költségek viselésének megállapítása tekintetében tett intézményvezetői intézkedés ellen az ellátást igénybevevő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Törekszünk a hospice szellemiségű palliatív ápolás- gondozás megvalósítására. Alapvető fontosságú számunkra a pszichés és a szociális problémák figyelembevétele mellett a fájdalom és az egyéb tünetek enyhítése. Célunk a végsőkig a legjobb életminőség megőrzése, biztosítása. VII.5. Szabadidős programok, foglalkozási lehetőségek 1. Minden lakónk számára a célszerű, hasznos és szórakoztató időtöltésre sokféle foglalkozás áll rendelkezésre, amelyek célja, hogy minél tovább fenntartsák, megőrizzék testi-lelki frissességüket. 2. A jó idő beköszöntével igyekszünk fekvőbetegeinket is az udvaron levegőztetni, szorgalmazzuk a közös sétákat, hiszen gyönyörű természeti környezetünk alkalmat ad arra. 3. Szellemi és szórakoztató tevékenységek keretében gyakran hívunk vendégeket különböző ismeretterjesztő előadások megtartására, közösen ünnepeljük az egyházi, társadalmi és családi ünnepeket, vetélkedőket szervezünk, társasjátékok állnak rendelkezésre.

14

4. Kulturális tevékenységformában való részvételi lehetőség is adott, amikor közös színház és hangverseny-látogatást szervezünk. Tavasztól őszig gyakran kirándulunk a környéken, de minden évben eljutunk egy-egy távolabbi helyre, egész napos kirándulásra, gyógyfürdőre. 5. Az egészségi állapot függvényében az ehhez kedvet érző lakók a kert és parkgondozásba, a konyhai előkészítő munkálatokba is bekapcsolódhatnak. Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásért az érintett munkajutalomban részesíthető. A munkajutalom a foglalkoztatás jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét az intézmény vezetője állapítja meg a foglalkozást vezető szakember véleményének meghallgatásával. 6. A különféle szabadidős programokért az önköltség összegét meg nem haladó térítési díj is kérhető. VIII. Egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az intézmény biztosítja minden lakója számára a szabad vallásgyakorlás feltételeit. Fent járó lakóink számára korlátozás nélkül biztosított az intézménytől 50 m-re levő katolikus templom látogatása. Az intézmény „oltárszobájában” minden hónap első hétfőjén katolikus szertartás szerint mise van. A református és evangélikus szertartás szerinti vallásgyakorlás, amennyiben van református és evangélikus felekezetű lakónk havi rendszerességgel biztosított. Nagyobb ünnepeken, ökomenikus szertartáson vehetnek részt intézményen belül lakóink. IX. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje, indokolatlan távolmaradás 1. Otthonunkban a lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, joguk van az intézményben belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. 2. A lakó bármikor szabadon elhagyhatja az intézményt. Az eltávozása csak abban az esetben tagadható meg, ha kezelőorvosa az eltávozást nem javasolja. 3. Az eltávozást (napi eltávozást is) az intézményvezető ápolónak, távollétében a műszakvezető ápoló, gondozónak előzetesen be kell jelenteni. 4.Ha a lakó az ellátást távolmaradása miatt nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást 2 munkanappal előbb be kell jelenteni. A távollétek éves szinten összeadódnak. 5. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, ha a lakó 24 órán belül nem érkezik vissza az Idősek Otthonába, vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi 24 órán belül. 6. Két alkalommal történt vagy 48 órát meghaladó indokolatlan, be nem jelentett távolmaradás esetén az intézményvezető kezdeményezheti a lakó intézményi jogviszonyának megszüntetését. 7. Nem minősül indokolatlan távolmaradásnak, ha a lakó neki fel nem róható okból marad igazolatlanul távol.

15

X. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: a, az intézmény jogutód nélküli megszűnésével b, a jogosult halálával 2. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve a törvényes képviselője kezdeményezheti, melynek alapján az intézményvezető megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. 3. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a, másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b, házirendet súlyosan megsérti, c, intézményi elhelyezése nem indokolt 4. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve a törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást mindaddig változatlan feltételekkel biztosítjuk, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hozott. 5. Ha az elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, az elhelyezés megszűnik, amiről a jogosult, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozó is értesítést kap. 6. Ha a jogosult az intézményvezető által keletkeztetett intézkedéssel nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 7. Ha az elhelyezés határozatlan időre szól, akkor az áthelyezést az intézményvezető, a jogosult, vagy a törvényes képviselő az alábbi esetekben kezdeményezheti: A, egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre B, az intézményben állapotára való tekintettet tovább nem rehabilitálható C, a házirendet többször súlyosan megsérti, és emiatt az érdekképviseleti fórum áthelyezését javasolja Házirend súlyos megsértésének minősül: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a lakó-, szobatárs, illetve dolgozó bántalmazása, zaklatása, olyan mértékű italozás, amely az intézményi együttélés körülményeit zavarja engedély nélkül való eltávozás, illetve távolmaradás az éves szinten a házirendben meghatározott napot meghaladó indokolatlan távollét személyi térítési díjhátralékának összege a három havi térítési díj összegét meghaladja, és a felszólítások ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének

16

XI. Kártérítési felelősség érvényesítése 1. Az intézmény által az ellátott használatra kiadott intézményi felszerelés az intézmény tulajdonát képez, melyet elidegeníteni, megrongálni, megsemmisíteni nem szabad. 2. A szándékosan okozott kárért az ellátott kártérítési felelősséggel tartozik a Ptk. szabályai szerint. A szándékosan okozott kárt az intézmény részére az ellátottnak vagy törvényes képviselőjének meg kell téríteni. Amennyiben az ellátott vagy törvényes képviselője az okozott kárt elismeri, akkor a kártérítés fizetéséről az intézmény igazgatója dönt, és a befizetésről a gazdasági ügyekért felelős ügyintéző gondoskodik. Amennyiben nem ismeri el, akkor az intézmény polgári peres eljárást kezdeményez. 3. Az intézménnyel szembeni kártérítési igényt az ellátott vagy törvényes képviselője abban az esetben érvényesítheti, ha az ellátotti letétbe elhelyezett értékeiről az intézmény nem tud elszámolni. 4. Az intézménnyel szemben az ellátott saját ruhaneműi és személyes használatába lévő saját tárgyai elhasználódása esetén kárigényt nem érvényesítheti. Az intézmény ezekért a dolgokért felelősséget vállalni nem tud. Nem tudunk továbbá felelősséget vállalni az ellátottaknál lévő készpénzért és egyéb értéktárgyakért sem. XII. A jogosultak érdekvédelme 1. „Az intézményi elhelyezést igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.” 2. „Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékozatót készít az intézmény gazdálkodásáról, és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóbeli tájékoztatást ad az ellátást igénybevevő részére. A tájékoztató tartalmazza a, az intézmény működési költségének összegét, b, az intézményi térítési díj havi összegét, c, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. 3.„Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel A, az élethez, emberi méltósághoz, B, a testi épséghez, C, a testi-lelki egészséghez való jogra.” 4. „A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen a, az akadálymentes környezet biztosítására b, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására c, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére 17

d, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, e, társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.” XII.1. Ellátottjogi képviselő: 1. Az ellátottjogi képviselő szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény rendelkezéseire. 2. Az ellátottjogi képviselő feladatai: a, megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b, segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, d, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során –írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e, az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és figyelembevételéről a szakmai munka során, f, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, h, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, i, korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.” Az intézmény ellátottjogi képviselője: Tuba-Kovácsné Holczmann Mónika Elérhetőségek: Telefonszám: 06/20-489-95-92 Levelezési cím: 1365 Budapest Pf.:646 Fogadóóra az intézményben: Minden hónap második kedd 10-12-ig 3. „Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.” 18

XII.2. Érdekképviseleti fórum működése: 1. Tevékenységének célja: Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme. A jogosult és hozzátartozója panasszal élhet az Érdekképviseleti Fórumnál: a, az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén vagy b, az ellátás körülményeit érintő kifogások orvosolása érdekében 2.A Fórum létrehozása: Választással jön létre, tagjai: a, az intézményi ellátottak közül két fő b, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő c, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő d, kijelölés alapján, a fenntartó képviseletében egy fő Az a, b, c esetben választásra a jogosultak többségének (legalább 50%+1 fő) jelenlétében kerülhet sor, a fenntartó képviseletében delegált személyt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltség igazgatója jelöli ki. 3. A fórum mandátuma 4 évre szól. 4. „Az érdek-képviseleti fórum a, előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, b, megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat-, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, c, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, d, intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.” 5. A fórum működése: A megalakítást követően az érdekképviseleti fórum tagjai maguk közül elnököt és alelnököt választanak. Az érdekképviseleti fórum üléseit az elnök akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. Az érdekképviseleti fórum szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 6 Az érdekképviseleti fórum tagjainak megbízása megszűnik: a, elhalálozással b, lemondással c, visszahívással d, a megbízás idejének lejártával Az érdekképviseleti fórum bármely tagjának kiválása esetén helyette 60 napon belül új tagot kell választani. 19

XIII. Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai Alapfogalmak: 1. Veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. 2. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját, vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. 3. Pszichikai korlátozás: - pszichés megnyugtatás - felszólítás a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra - felszólítás az ilyen magatartások abbahagyására - veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás - figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés bevezetésére 4. Fizikai korlátozás: - A beteg szabad mozgásának megtagadása - mozgási szabadság korlátozása: fizikai, mechanikai eszközökkel, berendezésekkel - az osztály, a részleg és az intézet területén történő mozgás korlátozása - elkülönítés - testi kényszer - rögzítés - lekötés 5. Kémiai, biológiai korlátozás: A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. 6. Egyéb korlátozó intézkedések: Az eddigiek komplex alkalmazása. Eljárásrend korlátozó intézkedés alkalmazása esetén: A/ A korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai: 1. A gondozó észleli a beteg veszélyeztető, ill. közvetlen veszélyeztető magatartását 2. Megpróbálja a beteget megnyugtatni. 3. Felszólítja a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. az ilyen magatartások abbahagyására. 4. Felhívják a beteg figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra, felszólítják őt az együttműködésre. 5. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, annak elérhetőségének hiányában a vezető ápolónak. Ekkor az orvost két órán belül értesíteni kell. 20

6. Az orvos elrendeli a korlátozó intézkedést és erről az intézet vezetőjének beszámol. 7. A háziorvos dokumentálja a korlátozást. 8. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti. 9. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötözés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni. A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása esetén – ide nem értve a fizikai korlátozásokat és az ehhez tartozó felülvizsgálatokat – dokumentációt és jelentést 168 óránként el kell végezni. 10. Az intézmény vezetője a korlátozó intézkedés elrendelését 48 órán belül jelenti az ellátottjogi képviselőnek. B/ Az egyes korlátozó intézkedések maximális időtartama: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

szabad mozgás megtagadása: 24 óra mozgásszabadság korlátozása: 24 óra az osztály, részleg és az intézmény területén történő mozgás korlátozása: 24 óra elkülönítés: 4 óra testi kényszer: 4 óra rögzítés: 4 óra lekötés: 4 óra

C/ A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: 1. Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőségét. 2. Mindig legalább egy gondozónak jelen kell lennie (vizuális és verbális kontaktus tekintetében is) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Ezért gondoskodni kell a megfelelő létszámú személyzet biztosításáról, különösen éjjel. D/ A korlátozás feloldásának szabályai: 1. Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart. 2.. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének. E/ A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek: 1. Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában 21

tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, ill. törvényes képviselőjét: a) a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról, b) az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, c) az ellátottjogi képviselő, ill. az érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről, d) a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól. 2. Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell e) a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, f) a korlátozó intézkedés feloldásáról. 3. Kötelezettségek: a) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés,eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. b) Az intézményvezető, illetve a vezető ápoló 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. c) Amennyiben a korlátozó intézkedés elrendelése hétvégén, ill. ünnepnapon történik, a műszakban lévő gondozó faxon, e-mail-en vagy mobiltelefonon értesíti az ellátottjogi képviselőt. F/ Panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. Záradék: Jelen Házirend a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltségének jóváhagyása után 2014. június „ „ –én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2011. június 21-én, a Veszprém Megyei Önkormányzat Humán Erőforrás Bizottsága 132/2011. (VI.21.) HEF Biz. határozatával jóváhagyott Házirend hatályát veszíti. Devecser, 2014. május 15. Forsthoffer Erzsébet Igazgató

22