Sherlock Holmes Heidelbergben

VARGA

BETTI

Sherlock Holmes Heidelbergben András Sándor Gyilkosság Alaszkában című regénye* és az

anti-detektívtörténet

N e h é z , á l l a n d ó a n v i t a t o t t kérdés, h o g y hol h ú z ó d i k a határ m a g a s és p o p u l á r i s i r o d a l o m k ö z ö t t . Ez k ü l ö n ö s e n igaz, ha a h a t á r t az egyes m ű f a j o k o n belül p r ó b á l j u k m e g v o n n i . Például m á r a klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t e k e t s e m lehet k ö n y nyen besorolni e g y i k vagy másik kategóriába: m í g a k r i m i m ű f a j á n a k m e g a l k o tója, P o e a m a g a s i r o d a l o m képviselője, o l y a n n y i r a , h o g y Az ellopott levél c í m ű t ö r t é n e t e kapcsán igen k o m o l y i r o d a l o m e l m é l e t i - f i l o z ó f i a i vita is k i b o n t a k o z o t t , addig Agatha C h r i s t i e - t vagy Sir A r t h u r C o n a n D o y l e - t , m é g ha é r d e m e i k e t elismerik is, e g y é r t e l m ű e n „csak" az igényes p o p u l á r i s irodalom alakjainak tartják. A klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t a sikereit többek k ö z ö t t a k ö n n y e d szórakoztatásn a k , az izgalmas c s e l e k m é n y s z ö v é s n e k , és a d e t e k t í v r e n d k í v ü l árnyalt és k i d o l g o z o t t k a r a k t e r é n e k k ö s z ö n h e t i — u t ó b b i n a k n é h a m é g a legapróbb hóbortjait is m e g i s m e r j ü k (lásd P o i r o t hajsütővassal g o n d o z o t t bajsza...). A m a h o g y a n a m á r említett Lacan—Derrida vita is j ó l m u t a t j a , a d e t e k t í v t ö r t é n e t izgalmas terepe lehet a k ü l ö n b ö z ő filozófiai és e l m é l e t i érdekeltségű i n t e r p r e t á c i ó k n a k is. A t é m á n a k a m a g y a r n y e l v ű s z a k i r o d a l o m b a n m á i g l e g k i d o l g o z o t t a b b általános összefoglalója Bényei T a m á s m o n o g r á f i á j a . Bényei e b b e n a k ö n y v é b e n a m ű f a j i sajátosságokra k o n c e n t r á l v a röviden felvázolja, h o g y a n j u t u n k el a m o d e r n i r o d a l o m klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t e i t ő l a p o s z t m o d e r n a n t i - d e t e k t í v t ö r ténetig:' m í g a klasszikus k r i m i k ö z é p p o n t j á b a n a rend, illetve a n n a k á t m e n e t i felborulása áll ( l e g t ö b b s z ö r t e r m é s z e t e s e n e g y gyilkosság m i a t t , melyet v é g ü l m i n d i g m e g o l d a zseniális detektív), addig a m ű f a j p o s z t m o d e r n ú j r a é r t e l m e z é sében a „ r e n d " létezése vagy m á r eleve kérdéses, v a g y az olvasás során kérdőjeleANDRÁS S á n d o r , Gyilkosság Alaszkában.

Sherlock Holmes a tlingitekföldjén,

K a l l i g r a m , Pozsony,

2 0 0 6 . (A z á r ó j e l b e n m e g a d o t t o l d a l s z á m o k a t o v á b b i a k b a n e r r e a kiadásra v o n a t k o z n a k . ) 1

BÉNYEI T a m á s , Rejtélyes rend. A krimi, a metafizika

és a posztmodern,

A k a d é m i a i , Budapest, 2 0 0 0 ,

11-25.

378

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2(108/3

-SHERLOCK HOLMES HEIDELBERGBEN

z ő d i k meg. Az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t kialakulásával, m e l y viszonylag rövid idő alatt a p o s z t m o d e r n r e g é n y e g y i k l e g j e l l e m z ő b b (siker)műfaja lett, a hangsúly olyan m ó d o n és é r t e l e m b e n h e l y e z ő d i k át a rejtélyre, h o g y az olvasás m a g a is nyomozássá, értelmezéssé válik. A rejtély megfejtése p e d i g t ö b b n y i r e n e m lehetséges, de ha igen, a k k o r is zavaróan sok lesz az elképzelhető (és e g y é b k é n t is bizonytalan) megoldások száma. 2 A jelenség magyarázatát Bényei a következőkb e n látja: „a d e t e k t í v n y o m o z ó m u n k á j a újabb m e t a f o r i k u s t ü k ö r k é p e t olvaszt magába, a történészét; az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t k o n t e x t u s á b a n ez természetesen azt j e l e n t i , h o g y a d e t e k t í v s i k e r t e l e n tevékenysége a m ú l t r e k o n s t r u á l á s á n a k módszereit és alapfeltevéseit kérdőjelezi meg". 3 Itt válik igazán izgalmassá a probléma, hogy m i é r t is kérdőjeleződik m e g mindez. A b ű n t é n y m i n t rejtély u g y a n i s n e m o l d ó d h a t m e g , mivel a p o s z t m o d e r n k o r b a n m á r saját l é t e z é s ü n k is kérdésessé, rejtéllyé vált, e n n e k oka p e d i g n e m utolsó sorban a t u d o m á n y és a technikai fejlődésben, a medializálódásban, a k o m m u n i k á c i ó modernizálódásában, és ezek következtében a tudás m i n ő s é g é n e k és m e n n y i s é g é n e k m e g v á l t o z á s á b a n keresendő. 4 Ez a p r o b l é m a k ü l ö n ö s e n élesen jelenik meg a k r i m i b e n , ahol a detektív a nyomozás k ö z b e n rá van utalva k ü l ö n b ö z ő j e l r e n d s z e r e k materiális megjelenési formáira: írásos feljegyzésekre, nyelvi, szóbeli megnyilatkozásokra, h a n g - és fényképfelvételekre stb. A z ,,anti"-előtag által a klasszikus és a p o s z t m o d e r n d e t e k t í v t ö r t é n e t közé állított ellentét valójában műfaji ellenpontozás helyett sokkal inkább az alapvető világtapasztalat és az arra reflektáló g o n d o l k o d á s s z e r k e z e t é n e k megváltozását j e l e n t i , ezek i n d u k á l j á k azokat a m ű f a j i h a g y o m á n y o n belüli m ó d o s u l á s o k a t , amelyek elvezetnek az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t kialakulásához. J o h n B a r t h így foglalta össze ezen folyamatokat: „ F r e u d , Einstein, két v i l á g h á b o r ú , orosz f o r r a d a l o m , szexuális felszabadulás, g é p k o c s i k , r e p ü l ő g é p e k , távbeszélő, r á d i ó , mozi, és városiasodás, ú j a b b a n pedig n u k l e á r i s fegyverzet, tévé, m i k r o l á n c o s t e c h n o lógia, f e m i n i z m u s és így tovább: m i n d e z végbement, s így nincs m ó d arra, hogy visszatérjünk Tolsztojhoz, Dickenshez és társaikhoz, legföljebb nosztalgikus kirándulásokról lehet szó. Ahogyan J e v g e n y i j Z a m j a t y i n orosz író m á r az 1920-as é v e k b e n megállapította az i r o d a l o m r ó l , a f o r r a d a l o m r ó l és az entrópiáról szóló

2

Erről lásd részletesen A rózsa neve kapcsán: JÁKFALVI Magdolna — KAPPANYOS András, A nagy detektív és a posztmodern (avagy néhány szirom Umberto Eco Rózsájából), Literatura 1990/4.

1

B É N Y E I , I. т.,

4

„Végsőkig leegyszerűsítve a »posztmodernt« a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanságként határozom meg. Ez a bizalmatlanság kétségkívül a t u d o m á n y o k fejlődésének e r e d m é n y e , de u g y a n a k k o r fejlődésük előfeltétele is." J e a n - F r a n ç o i s LYOTARD, A posztmodern állapot, ford. BUJALOS István - OROSZ László = A posztmodern állapot, Századvég, Budapest, 1993, 7 - 1 4 5 . , az idézet: 8.

TANULMÁNYOK

44.

379

VARGA BETTI

esszéjében: »Eukleidész világa igen egyszerű, Einsteiné n a g y o n bonyolult: m i n d azonáltal lehetetlen visszatérni az Eukleidészéhez.«" 5 Á m jogosan v e t h e t ő fel az, m i é r t é p p e n a k r i m i lesz oly alkalmas ezen p r o b l é m á k és f o l y a m a t o k ábrázolására? M i é r t is kedveli a p o s z t m o d e r n o l y a n n y i r a a k r i m i műfaját? Az a válasz t ű n i k m e g g y ő z ő n e k , amely szerint nyilvánvaló párh u z a m v o n h a t ó a d e t e k t í v t ö r t é n e t e k „igazságkeresése", a n y o m o z á s folyamata, t e h á t a n y o m o k , illetve a m e g o l d á s „ h e l y e " és jellege, v a l a m i n t az igazságnak, a t u d á s n a k a m o d e r n (majd a p o s z t m o d e r n ) korban j e l l e m z ő szerkezete, elgondolása között. A klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t e k n y o m o z á s á n a k a s t r u k t ú r á j á b a n általában adott a J ó (a detektív) és a Rossz (a gyilkos), a kettőt a(z e g y é r t e l m ű e n adottnak, p r o b l e m a t i z á l a t l a n l é t m ó d ú n a k t e k i n t e t t ) j e l e k n e k és n y o m o k n a k l o g i k a i láncolatba való rendezése kapcsolja össze, amelynek alapján a J ó eljut a Rosszig, ez a folyamat pedig az á t m e n e t i l e g felborított R e n d helyreállítását is j e l e n t i . M é g a k k o r is, ha látszólag s e m m i l y e n racionális magyarázat n e m képzelhető el, a detektív végül megtalálja az ésszerű, egyértelmű, tehát s e m m i k é p p e n n e m irracionális, természetfölötti, stb. kulcsot a rejtély megoldásához: m e g o l d á s n a k lennie kell, m e r t ilyen a világ rendje, és a megoldás, a h o g y a n a világ is: racionális. E h h e z hasonlóan az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t is saját korának, a p o s z t m o d e r n nek a világrendjét képezi le a n y o m o z á s folyamatában. Vagyis az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t n e m a klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t ellenében j ö n létre, u t ó b b i n a k csupán szükségszerű átalakításáról van szó, melynek oka a m á r említett változás a tapasztalat-és tudásszerkezet terén. 6 A logikába, fényekbe, koherenciába vetett hit megrendülésével az „ a n t i - d e t e k t í v " feladata klasszikus elődeihez képest k i b ő v ü l : jelelméleti síkra terelődik, azaz „megoldásra vár tehát, m i az, a m i jel, s mi az, a m i csupán dolog, m i az, ami természetes és m i az, a m i e m b e r i beavatkozásból származó mesterséges jel, szét kell t u d n i választani az igaz és a h a m i s jeleket, és megfelelő m ó d o n kell őket 5

J o h n BARTH, AZ újrafeltöltődés irodalma. A posztmodernizmus

szépprózája,

ford.

SZEGEDY-MASZÁK

M i h á l y , N a g y v i l á g 1 9 8 2 / 4 . , 5 6 9 - 5 7 8 . , az idézet: 576. A n n a k tükrében, h o g y a „posztmodern állapotban" a detektívtörténet egyértelműen bonyolult a b b n a k , ö s s z e t e t t e b b n e k t e k i n t h e t ő , m i n t a klasszikus k r i m i , m i n d e n k é p p e n t a n u l s á g o s n a k és h u m o r o s n a k t ű n n e k Ú j v á r i Károly 1981-es sorai egy olyan világról, ahol a R e n d n e k már a felbomlása is e l k é p z e l h e t e t l e n : „ M i a k r i m i j ö v ő j e ? Lesz-e i g é n y k r i m i r e egy olyan társadalomban, a m e l y b e n nincs t ö b b é b ű n ö z é s , e r ő s z a k ? Elhalásra v a n - e ítélve ez a m ű f a j ? V a l ó s z í n ű , h o g y a k u l t u r á l i s fejlődés m é g oly m a g a s f o k á n álló társadalom t a g j a i t ó l sem lesz i d e g e n a kellemesség szféráján belüli s z ó r a k o z á s , a színvonalas j á t é k . [...] A j ö v ő a n t a g o n i s z t i k u s e l l e n t m o n d á s o k t ó l m e n t e s , h a r m o n i k u s t á r s a d a l m a m ű v é s z i élvezetet lelhet a k o r á b b i t á r s a d a l m i f o r m á k h o z k ö t ő d ő m ű a l k o t á s o k b a n . K ö v e t k e z é s k é p p e n a közönség e g y r é s z é n e k szórakozást n y ú j t h a t a nívós k r i m i is." ÚJVÁRI, A detektívtörténet

esztétikájához,

idézi A krimi, szerk. KESZTHELYI T i b o r , G o n -

dolat, Budapest, 1985, 3 9 3 - 3 9 4 .

380

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES

HEIDELBERGBEN

i n t e r p r e t á l n i a h h o z , h o g y szükséges összefüggések feltáruljanak." 7 Vagyis a r e gény olvasása és a b ű n j e l e k , nyomok olvasása közti analógia válik a p o s z t m o d e r n k r i m i fő jellegzetességévé. Ha e l f o g a d j u k ezt a feltevést, a k k o r az e l e m z e n d ő A n d r á s S á n d o r - r e g é n y b e n sem lehet „a krimiszüzsé [...] csak ürügy", 8 a h o g y a n ezt D o b o s s Gyula kritikájában feltételezi. A z o n b a n az analógia, ami a p o s z t m o d e r n a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t e t j e l l e m z i , a szöveg cselekményén belüli történés, illetve a szöveg t ö r t é n ő olvasása k ö z ö t t , egyéb k ö v e t k e z m é n y e k k e l is jár. A jelelméleti, olvasáselméleti sík bevonódásával u g y a n i s a jelek „ m e g f e j t é s e " m i n d a n y o m o z á s , m i n d az olvasás során m á r a j e lek egy másfajta fogalmával, létmódjával találkozik. Az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t b e n , ahol az olvasás és a nyomozás egyaránt a jelértelmezés metaforája, magának a j e l nek a megváltozott m i n ő s é g e miatt az olvasás a szöveg linearitásának és k o h e r e n ciájának felbomlásával, a nyomozás p e d i g a n y o m o k , b ű n j e l e k é r t e l m e z h e t ő s é gének és az azok k ö z ö t t lévő kapcsolat kauzalitásának megtörésével szembesül. M i n d e z különösen erőteljesen jelenik m e g a filozófiai érdeklődéssel r e n d e l k e z ő A n d r á s Sándornál: „ A n d r á s Sándor - aki amellett hogy költő és író, nem kevésbé filozófus is — egyik t a n u l m á n y a szerint a j e l e n n e k nincsen ikonológiája, k é p rendszerré tett ö n t u d a t a . M a az e m b e r i lépték alatti, a t o m - és sejtszintű e l e m e k állnak a figyelem e l ő t e r é b e n , k ö v e t k e z é s k é p p e n k o r u n k , a »mikrolitikum« l é nyegét tekintve töredékszerű, ábrázolhatatlan. Egyelőre m e g kell elégedni a l e h e tőségek m i n é l teljesebb felmérésével. És, a m e n n y i b e n m ó d nyílik rá, a k e d v e z ő b b e k elősegítésével (például a b ű n leleplezésével).'"' E z e k b ő l következik, h o g y a klasszikus k r i m i t ő l idegen, sőt tudatosan k i k ü szöbölt n é z ő p o n t o k alkalmazása a p o s z t m o d e r n k r i m i b e n i m m á r teljes é r t é k ű ként, igenelve j e l e n h e t m e g . Ilyen például a reális és a fantasztikus közötti h a t á r elhalványulása, eltűnése, felszámolódása. Felhasználva T o d o r o v mindenre kiterjedő okság fogalmát, Benyovszky K r i s z tián megállapítja, h o g y m i u t á n a fantasztikus irodalomban a szereplők elfogadják a természetfeletti erők létezését, „ m i n d e n eseményt egy kauzális láncolat e l e m e ként é r t e l m e z n e k " , m i n d e n „jelentésekkel telik m e g " és „ m o n d a n i akar v a l a mit". E z e k e t az állításokat kivetíti a klasszikus d e t e k t í v r e g é n y műfajára: „itt is a m i n d e n r e kiterjedő okság uralkodik, vonatkoztatási t a r t o m á n y a azonban i n n e n marad a természetfölöttin. Ezzel magyarázható, hogy a d e t e k t í v t ö r t é n e t s t r u k túrája a m e t o n i m i k u s (kauzális és teleologikus) narratíva mintapéldája." A d e t e k BENYOVSZKY Krisztián, A jelek szerint. A detektívtörténet

és közép-európai

emléknyomai,

Kalligram,

Pozsony, 2003, 23. 8

DOBOSS G y u l a , Vallomás és szemiotika.

András Sándor: Gyilkosság A l a s z k á b a n , Szent K u j o n m e g -

kísértése, H o l m i 2 0 0 8 / 5 . , 6 7 9 - 6 8 2 . , idézet: 679. 9

STURM László, Krimi és mimikri,

tanulmányok

Kortárs 2 0 0 7 / 5 .

381

VARGA BETTI

tív az egyetlen, aki átlátja a kauzális láncolatot, vagyis képes m e g f e j t e n i a rejtélyt, az olvasó viszont csak figyel. A z adatok ugyan a birtokában v a n n a k , de n e m tud velük mit k e z d e n i a történet végéig, amikor m a j d m i n d e n megoldódik." 1 A p o s z t m o d e r n k r i m i e s e t é b e n e n n e k é p p e n az ellenkezője látható. András Sándor r e g é n y é b e n H o l m e s és a köréhez t a r t o z ó ismert irodalmi hősök saját létükkel vitathatatlanul a fikció és a f a n t a s z t i k u m szféráját képviselik, de legalább ilyen lényeges m o t í v u m a t e r m é s z e t f e l e t t i n e k a nyomozás folyamatába való b e vonása is: „ A n d r á s Sándor olyan elbeszélői stratégiával írja m e g a könyvét, amelyben a realitás és a mítosz e g y e n r a n g ú - ezzel szoros összefüggésben a szöveg n e m látszik t u d o m á s u l v e n n i a valós és a fiktív k ö z ö t t i különbségeket sem." 1 1 A f a n tasztikum m e g t ö r i azt a reális ábrázolást, ami a detektívtörténetek h a g y o m á n y á nak egyik alappillére, á m ez a realista ábrázolás a p o s z t m o d e r n b e n eleve é r v é nyét vesztette. I n k á b b az a j e l e n s é g figyelhető m e g , hogy a természetfeletti is a m i n d e n n a p o k részévé válik: a t e c h n i k a i fejlődés a p o s z t m o d e r n k o r b a n m e g h a ladta a természetet és magát az a l k o t ó e m b e r t , olyan é r t e l e m b e n , h o g y r á m u t a tott arra, h o g y „a" t e r m é s z e t és „az" e m b e r f o g a l m a , a s z u b j e k t u m m e n n y i r e temporális, m e n n y i r e n e m á l l a n d ó és m e g r a g a d h a t ó . így, az abszolút v o n a t k o z tatási p o n t o k elvesztésével a realitás fogalma is m e g r e n d ü l , e z é r t m á r n e m lesz szembeállítható a természetfelettivel, a f a n t a s z t i k u m m a l , a fikcióval. A n d r á s S á n d o r r e g é n y é b e n m é g a b ű n t é n y is t e r m é s z e t f e l e t t i k é n t j e l e n i k meg, de úgy, m i n t a m i h e z m á r a m o d e r n t e c h n i k a sem tud h o z z á f é r n i : „ E g y máshoz és egymásba m o n t í r o z o t t töredékekből állt a m e g t ö r t é n t ; f é n y k é p e z h e tetlen volt és szétszedhetetlen: kikezdhetetlen. Csak elfogadni lehetett, mint egy már b e k ö v e t k e z e t t átkot, k o z m i k u s e s e m é n y t . " (388.) Elérhetetlen lesz a rejtély megoldása is, mivel „ m e g s z ű n t e k a régi k u l c s o k " (386.), és átalakult a tudásszerkezet is, hiszen „ m a n i n c s e n e k rabszolgák és n i n c s e n m e g az a t u d á s sem, e g y kész, b e f e j e z e t t n e k hitt t u d á s , amely úgy szolgálhatná önöket, a h o g y a n e g y k o r a rabszolgák tették." (384.) M i n d e z e k r e az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t e k cselekményszövésükben és o l v a s ó k ö z p o n t ú s á g u k b a n is reflektálnak: az akciók itt n e m elsősorban a cselekményben t ö r t é n n e k , i n k á b b a hosszú, nyelvi j á t é k o k k a l t e l e t ű z delt (igen g y a k r a n kétségtelenül túlírt) eszmecserék azok, a m i k a nyomozás egyik lényeges, ha n e m a legfontosabb részét adják. E m i a t t az olvasóközpontúság miatt elsőként a d e t e k t í v t ö r t é n e t újraolvashatóságának kérdése is á t é r t é k e l ő d i k . „ M i u t á n [a klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t b e n ] van egy felfedezésre v á r ó igazság, egy o l y a n szigorú láncolattal t a l á l k o z u n k , 10

BENYOVSZKY, I. т.,

"

BALÁZS I m r e József, Hopik,

83-87.

kajovák,

tlingitek. Indián-reprezentációk

a kortárs magyar

irodalomban.

Jász Attila: X A N T U S i a n a ; András Sándor: Gyilkosság Alaszkában; Oravecz Imre: A hopik k ö n y v e . Jelenkor 2008/3., 280-288.

382

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

- S H E R L O C K HOLMES

HEIDELBERGBEN

a m e l y n e k egyetlen l á n c s z e m e sem h e l y e z h e t ő át; ezért, és n e m az írás g y ö n g e sége m i a t t n e m olvassuk újra a detektívregényeket."' 2 A klasszikus krimiket ú j r a olvasni csak azután lehet, m i u t á n felejtünk v a l a m e n n y i t b e l ő l ü k , vagy ha m á r n e m a rejtélyre, csak a d e t e k t í v személyére, jellemére, tulajdonságaira v a g y u n k kíváncsiak. 1 3 Ilyenkor „az újraolvasásban a szöveg egy tőle eltérő d e t e k t í v t ö r téneti h a g y o m á n y b ó l részesül, amely e s e t é b e n kezdettől f o g v a ismert a t e t t e s , a gyilkosság elkövetésének m ó d j a , s az olvasó azt követheti n y o m o n , hogy m i n d ezt m i l y e n ú t o n - m ó d o n s i k e r ü l magának a n y o m o z ó n a k is lelepleznie."' 4 Ezzel szemben az anti-detektívtörténet újraolvasható, sőt újraolvasandó, pontosan azért, m e r t n i n c s megoldás, n e m i s m e r j ü k sokszor m é g a gyilkost, az okokat, i n d í t é kokat és a gyilkosság m ó d j á t sem. Ezért m i n d e n újraolvasás ú j a b b , az előzőektől lényegileg eltérő értelmezést implikálhat, h i s z e n észre n e m v e t t nyomokra és ú j (lehetséges, n e m végső) m e g o l d á s o k r a b u k k a n h a t u n k : az olvasót „ m i n d e n v á lasz, amit kap, új kérdésre ingerli, vagyis n i n c s e n végső válasz." (309.) N e m m e l lékesen p e d i g az olvasás m a g a is egyfajta n y e l v i játék lesz, é r t e l m e k keresése és találása a szövegben.' 5 A detektívtörténet m ű f a j i hagyományának „felborulása" esetében tehát t ö b b ről van szó, m i n t a m ű f a j i eszközök, fogások és határok átrendeződése, t ö b b r ő l „ k i m e r í t e t t i r o d a l o m n á l " , t ö b b r ő l , mint „ b i z o n y o s f o r m á k k i m e r ü l t s é g e v a g y bizonyos lehetőségek v é g i g v i t t kiaknázása".' 6 M á r a klasszikus k r i m i is l e h e t ő séget n y ú j t o t t az olvasó s z á m á r a a szöveggel v a l ó közvetlen és intenzív k o m m u nikációra, hiszen a b e f o g a d ó szerepe az ilyen t ö r t é n e t e k olvasásakor r e n d k í v ü l aktív: a detektívvel p á r h u z a m o s a n ő is n y o m o z , sokkal f i g y e l m e s e b b e n olvassa a leírásokat, m i n t h a v a l a m i l y e n más típusú r e g é n y t olvasna, b ű n t é n y r e u t a l ó n y o m o k a t keres, jeleket azonosít, és elméleteket gyárt - azaz felveszi a t ö r t é n e t ritmusát. A z olvasó u t á n o z z a a nyomozás h ő s é t , a detektívet. Az anti-detektívtörténet esetében pedig a n y o m o z ó lesz az, aki az olvasót u t á n o z z a , amikor j e leket „olvas", értelmez. E z é r t az addig lineáris és zárt d e t e k t í v t ö r t é n e t felnyílik, újraolvashatóvá válik. Ez p e d i g megfelel a b a r t h e s - i narratológia ideális és k í v á n a tos szövegtípusának: „Az újraolvasás nem fogyasztás, h a n e m j á t é k (a k ü l ö n b ö z ő ség visszatérésének játéka). H a tehát - és ez szándékolt ö n e l l e n t m o n d á s — a z o n 12

T z v e t a n TODOROV, Bevezetés

a fantasztikus

irodalomba,

f o r d . GELLÉIU G á b o r , N a p v i l á g , B u d a -

pest, 2 0 0 2 , 79. 13

,,[A N a g y D e t e k t í v ] az, aki ú g y »lépdel át« egyik m ű világából a m á s i k b a , h o g y közben s z i n t e alig v á l t o z i k v a l a m i t . [...] [ A l a k j a hozzájárul] az i s m e r e t s é g b ő l és a b e a v a t o t t s á g b ó l s z á r m a z ó b e n s ő s é g e s s é g i n t i m t a p a s z t a l a t a i n a k k i a l a k u l á s á h o z , a m i az ú j r a o l v a s á s f o n t o s m o t i v á c i ó j á t k é p e z h e t i . " (BENYOVSZKY, I. т.,

14

B E N Y O V S Z K Y , I. т.,

41-42.)

83.

' 5 R o l a n d BARTHES, S / Z , f o r d . M A H L E R Z o l t á n , O s i r i s , B u d a p e s t , 1 9 9 7 , 2 2 - 2 3 , 2 8 - 2 9 . 16

J o h n BARTH, A kimerített irodalom, H e l i k o n 1 9 8 7 / 1 - 3 .

tanulmányok

383

VARGA BETTI

n y o m b a n újraolvassuk a s z ö v e g e t , ezt azért tesszük, hogy e l j u s s u n k - m i n t v a lami kábítószer (az újrakezdés, a különbözőség) hatása alatt — n e m az »igaz«, h a n e m a plurális szöveghez: a h h o z , ami egyszerre ugyanaz és m é g i s új." 17 András Sándor regénye a tlingitek földjén, Alaszka délkeleti részén, napjainkb a n j á t s z ó d i k . A tlingit i n d i á n n e m z e t e g y i k elöljáróját m e g g y i l k o l j á k , hullájából p e d i g t o t e m e t „ f a r a g n a k " : „ F r a n k , F r a n k W i l l o w , a p o l g á r m e s t e r , bár a l i g lehetett felismerni, a p a d l ó n ült, meztelenül, nyilvánvalóan h o l t a n . Az íróasztal előtt, t ö r ö k ü l é s b e n , feje a m e l l é r e b u k o t t , k é t levágott a l k a r j a mellette f e k ü d t a padlón, m i n d e g y i k felfelé f o r d í t o t t t e n y e r é b e n egy-egy kivájt szeme, két f ü l e pedig a térdén." (8-9.) A tlingitek tanácsa Sherlock Holmest kéri fel, hogy derítse fel a gyilkosságot. Holmes k e z d e t b e n n e m a k a r j a elvállalni a feladatot, de barátja, N é m ó n e m várt telefonhívása u t á n , m e l y b e n az váratlanul m e g e m l í t i a t l i n g i t e ket, ú g y érzi, mégis é r d e k l i az ügy. H o l m e s a gyilkosság elsődleges i n d í t é k a i t üzleti-politikai e l l e n t é t e k b e n véli felfedezni, a fa- és olajkitermelésben, illetve a szállítmányozásban, és m i n d e z e k n e k a tlingitek életformájára való kihatásában. A n y o m o z á s h o z segítségül h í v j a barátait, s z i n t é n ismert i r o d a l m i alakokat, n é v szerint a m á r említett N é m ó t , illetve F r a n k e n s t e i n t , D r a k u l á t és Dolittle-t. A tlingitek két (sőt m é g több) világ h a t á r á n próbálják m e g ő r i z n i h a g y o m á nyaikat és identitásukat: é l e t ü k e t egyszerre határozzák meg az ősi indián k u l t ú r a szokásai és a m o d e r n világ t ö r v é n y e i . (Azért is élnek több v i l á g határán, m e r t az indián és az orosz, m a j d az indián és az a m e r i k a i kultúra is alakította, illetve alakítja sorsukat.) Ezért állnak értetlenül a polgármester t e t e m - t o t e m e felett, h i szen a gyilkos által h a g y o t t n y o m o k a t i n n e n is, o n n a n is lehet értelmezni: a p o l gármester megölése lehet e g y ősi, elfeledett rituálé, egy a m o d e r n korra j e l l e m z ő gazdasági-politikai m e r é n y l e t , de n e m z á r h a t ó ki az sem, h o g y Frank W i l l o w egy m i n d e n indítéktól m e n t e s , pszichopata ő r ü l t vérengzésének (véletlen) á l d o zata lett. A tlingitek a z o n b a n n e m f o r d u l h a t n a k sem az a m e r i k a i rendőrséghez, sem saját közösségükhöz a rejtély kiderítése érdekében. Egy kívülállót kell h í v n i uk, aki n e m elfogult egyik irányba sem, és képes mérlegelni a n y o m o k a t m i n d e n politikától, gazdasági é r d e k t ő l és hovatartozástól függetlenül: í g y esik a választás az angol Sherlock H o l m e s r a . H o l m e s a z o n b a n szembesül azzal a nehézséggel, h o g y a jelek a k ü l ö n b ö z ő tudásszerkezetű k u l t ú r á k és h a g y o m á n y o k felől e g y aránt é r t e l m e z h e t ő e k , és í g y különféle, v a l ó s z í n ű n e k t ű n ő alternatív m e g o l d á sok is f e l m e r ü l h e t n e k . H o l m e s és segítői, D r a k u l a , Frankenstein, N é m ó és Dolittle, m i n d olyan k a rakterek, akiket a múlt i r o d a l m á n a k legendás történeteiből (illetve azok k ü l ö n böző képregény-, tévé- és filmfeldolgozásaiból) már jól i s m e r h e t ü n k , s akik m o s t

17

B A R T H E S , I. т.,

384

29.

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES

HEIDELBERGBEN

egy m i n d n y á j u k számára idegen korba, a j e l e n b e v a n n a k helyezve. H o l m e s , aki C o n a n Doyle történeteiben m i n d i g felderíti a bűntettek okait és elkövetőit, A n d rás Sándor r e g é n y é b e n végül kudarcot vall: noha h á r o m kulcsot is ad a rejtélyes gyilkosság é r t e l m e z é s é h e z , amely m e g o l d á s i lehetőségek k ö z ü l ugyan az e g y i k talán valószínűbbnek t ű n i k , m i n t a másik kettő, de ezt a v é g e r e d m é n y t m é g s e m é r e z h e t j ü k a doyle-i f i g u r á h o z méltónak. Doyle Holmesa a klasszikus detektív prototípusa: valódi hős, aki n e m ápol j ó viszonyt a hivatalos szervekkel, lenézi ő k e t és módszereiket. Magányos, társaságkerülő, sőt szexuálisan érintetlen. Ezzel s z e m b e n András S á n d o r anti-detektívtört é n e t é b e n H o l m e s „társasági lény", hiszen ő m a g a hívja el barátait, h o g y k ö z ö sen oldják m e g a rejtélyt, ráadásul f o l y a m a t o s kapcsolatban van a r e n d ő r s é g g e l , és m é g v o n z a l o m is k i a l a k u l közte és R i o n a , a m e g g y i l k o l t p o l g á r m e s t e r volt barátnője között. N e m c s a k a közízlés megváltozása indokolja az átírt H o l m e s o t — ha csak erről l e n n e szó, e g y s z e r ű b b lett volna egy teljesen új detektívet felléptetni. H o l m e s karakterének újraírása azért fontos, m e r t így lehet érzékeltetni a korok (és „világrendek") közti különbséget, ezért van szükség arra, h o g y m e g n é z z ü k , h o g y a n is b o l d o g u l n a a 19. és 2 0 . század f o r d u l ó j á n m ű k ö d ő , zseniális logikájáról híres detektív napjainkban. Talán András Sándor regényének az e g y i k gyengéje éppen az, h o g y ezt a lehetőséget n e m aknázza ki eléggé. D e h o g y a n is k e r ü l n e k ezek az ismert i r o d a l m i hősök (ráadásul így, e g y ü t t ) ebbe a történetbe? T ö b b megoldás is elképzelhető, amennyiben össze akarjuk k ö t n i C o n a n Doyle H o l m e s á n a k , B r a m Stoker D r a k u l á j á n a k , M a r y Shelley F r a n k e n s teinjének, Jules Verne N é m ó j á n a k és H u g h L o f t i n g Dolittle-jének alakját és fiktív világát A n d r á s Sándor r e g é n y é n e k fiktív világával. A n d r á s Sándor r e g é n y é b e n ezen i r o d a l m i alakok és „eredeti megjelenési helyük és i d e j ü k " összefüggéséről n e m esik k ü l ö n ö s e b b e n szó, ez nincsen egyáltalán problematizálva; a n n y i t t u d u n k csak, h o g y a n a g y filozófiai múlttal r e n d e l k e z ő városban, H e i d e l b e r g b e n ismerkedtek m e g egy, az extatikus állapotokról szóló k o n f e r e n c i á n . K a r a k t e r ü k é r t e l m i s é g i vonása — hiszen m i n d a n n y i a n v a l a m i l y e n t u d o m á n y n a k s z e n t e l i k életüket, vagy a t u d o m á n y t felhasználják m u n k á j u k során az eredeti t ö r t é n e t e k ben — n e m változott, i n k á b b csak kiegészült k o r u n k t u d o m á n y á n a k megfelelően hivatalos, a k a d é m i k u s vonásokkal. Az általuk boncolgatott teoretikus p r o b l é m á kon túl ez is összekapcsolja őket a kontinentális gondolati-filozófiai h a g y o m á n y nyal, amelynek ők András Sándor regényében avatott ismerőiként jelennek m e g . D e arról, h o g y h o g y a n k e r ü l n e k ők a mi j e l e n k o r i világunkba, nincsen a r e g é n y b e n magyarázat, i n k á b b olyan, mintha m i n d e z egyszerűen m a g á t ó l é r t e t ő d ő és természetes volna. 1 8 1H

Érdekes u g y a n a k k o r , h o g y a h ő s ö k mégis folyamatosan törekednek arra, h o g y beilleszkedjenek a jelen világába. (Drakula például le akar szokni a v é r r ő l , m e r t szerelmes e g y emberlányba, Gabiba.)

tanulmányok

385

VARGA BETTI

A fikció világán belül is m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k reális és f i k t í v szereplőket. E g y i r o d a l m i alak m i n d i g és b á r m i k o r m e g ö l h e t ő , illetve f e l t á m a s z t h a t ó - ú j r a írható (akár e g y a z o n m o n d a t b a n is), és ezzel a lehetőséggel szívesen is él az irodalom. 1 4 A m ha ez utóbbiak m e g t ö r t é n n e k , arra a f i k t í v világon b e l ü l szinte m i n d i g találni v a l a m i l y e n r a c i o n á l i s n a k t ű n ő m a g y a r á z a t o t . Jelen esetben itt van m i n d j á r t a f ő h ő s , Holmes, akit m a g a Doyle öl m e g Az utolsó eset c í m ű t ö r t é n e t é b e n , de k é s ő b b mégis újra szerepelteti a d e t e k t í v e t a Sherlock Holmes

visszatér

c í m ű ciklusban, a visszatérésre p e d i g m a g y a r á z a t o t is ad A lakatlan ház című elbeszélésben (ti. csak úgy tűnt, m i n t h a Holmes is beleveszett volna a vízesésbe). 20 Azon túl, h o g y sem H o l m e s , sem társai j e l e n k o r i felbukkanására n e m k a p u n k m a g y a r á z a t o t a r e g é n y b e n , ezek a k a r a k t e r e k más közös v o n á s o k k a l is rendelkeznek. A halott, majd az í r ó által feltámasztott Holmesról m á r szóltunk. Frankensteint utoljára a j é g m e z ő k ö n látja M a r y Shelley r e g é n y é n e k narrátora, de, hogy m i t ö r t é n i k vele a k é s ő b b i e k b e n , csak t a l á l g a t h a t u n k . D o l i t t l e m e s e hős, kitalált figura, és nem is g o n d o l j u k el úgy, m i n t mondjuk valamilyen regény e g y i k szereplőjét, mert eleve e g y olyan fiktív v i l á g b a n szerepel, amely — mivel g y e r e k m e s é k r ő l van szó - a reális, fizikai ( „ f e l n ő t t " ) világhoz a t ö b b i m ű f a j h o z képest talán a legkevésbé k ö t ő d i k . Drakula a k a r a k t e r születése ó t a (élő)halott. N é m ó is m e g h a l Verne r e g é n y é b e n : rejtélyes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t elsüllyedt h a jója temeti el a tenger alá. ( R á a d á s u l nevének jelentése „senki".) A z o n b a n ha el is t e k i n t ü n k attól, hogy ezek az irodalmi alakok saját t ö r t é n e t ü k b e n , saját fiktív v i l á g u k b a n általában m e g h a l n a k , András S á n d o r regénye a j e l e n b e n j á t s z ó d i k , amikorra n e k i k m á r egészen bizonyosan rég h a l o t t a k n a k kell l e n n i ü k . Tehát ha a fiktív világok össze is f ü g g e n e k , ha András r e g é n y e u g y a n a b b a n a világban is játszódik, m i n t Shelley, Verne és mások művei, az idő múlása m i a t t (amely ezekben a világokban „normális"), H o l m e s é k n a k e k k o r r a már m i n d e n k é p p e n halottaknak kell l e n n i ü k . Fontos, h o g y a hősök e g y t ő l egyig a múlt (a jelenben már részben populárisként újraértelmezett) k u l t ú r á j á n a k legismertebb alakjai közé t a r t o z n a k : ha csak az irodalmi h a g y o m á n y s z e m p o n t j á b ó l n é z z ü k az idő fogalmát, a k k o r is h a l o t t nak, n e m élőnek kell t e k i n t e n ü n k őket. A j e l e n k o r b a n való szerepeltetésük, feltámasztásuk, a m e n n y i b e n v a g y n e m a k a r u n k , v a g y nem t u d u n k a fikción belül erre „racionális" magyarázatot kapni, k é z e n f e k v ő módon j e l e n h e t m e g úgy, m i n t 14

Ha csak a k r i m i n belül g o n d o l k o z u n k is, rögtön e s z ü n k b e j u t h a t , h o g y P o i r o t is eltűnik egyszer, m a j d — igaz, az olvasók és a r a j o n g ó k követelésére — C h r i s t i e újra elkezd í r n i m á r m e g u n t n y o m o z ó j á r ó l . A z u t o l s ó P o i r o t - t ö r t é n e t b e n a z o n b a n t é n y l e g e s e n m e g is h a l a belga d e t e k t í v , d e később e g y m á s i k k r i m i í r ó i s m é t feléleszti őt. A Sherlock H o l m e s - t ö r t é n e t e k c i k l u s b é l i szerkezetéhez lásd a legutóbbi, teljes m a g y a r kiadást: Sir A r t h u r C o n a n DOYLE Összes Sherlock Holmes története,

386

I—II-, Szukits, [Szeged], 2001.

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES

HEIDELBERGBEN

egy hagyomány, egy szöveg feltámasztása. K ü l ö n ö s e n indokolt a feltámasztás szó használata a k k o r , ha azt is figyelembe vesszük, h o g y a populáris k u l t ú r á b a „lesüllyedt" alakok újra életre kelnek egy szépirodalmi igényű r e g é n y b e n . Elsőre talán indokolatlannak t ű n h e t a megállapítás, hiszen a szövegben n e m sokszor szerepelnek szellemek, kísértetek (persze e l ő f o r d u l n a k , erről m a j d k é sőbb), de a főszereplők valójában mind szellemek, vagy inkább kisértetek,

fantomok,

a fogalmak derridai értelmében. E n n e k a megállapításnak a helytállóságát i n d o kolja az is, h o g y András Sándor regényében a szellemek és a velük való é r i n t k e zés, a transzcendencia egyfajta világ-megismerési feltételként jelenik meg: „A világ m i n d i g m i t i k u s á n valós, a m i t i k u s á n valós világ pedig csakis ú g y lehetséges, c s a k ú g y a d ó d h a t , ha m i n d e n h o l honos k ö z e p e a transz." (360.) A r e g é n y b e n a hősök egyszer extatikus állapotba is k e r ü l n e k , transzba esnek, á t k e r ü l n e k egy másik világba. Sőt mivel megismerkedésük is egy, az extatikus állapotokról szóló konferencián t ö r t é n t , akár olyan magyarázat is elképzelhető, amely szerint őket ezen a k o n f e r e n c i á n egy ilyen „másik világból" „idézték meg", vagyis így k e r ü l tek András Sándor regényébe. M i n t m á r e m l í t e t t e m , a h ő s ö k az i r o d a l m i h a g y o m á n y ismert alakjai, szellemei, kísértetei, fantomjai, e n n e k pedig fontos lét-és ismeretelméleti k ö v e t k e z m é n y e i v a n n a k . A l a k j u k a t és l é t m ó d j u k a t a d e r r i d a i kísértet, f a n t o m l é t m ó d j a tudja talán a legjobban megközelíteni. „ H a arra készülök, h o g y hosszasan beszélj e k a f a n t o m o k r ó l , az örökségről és a n e m z e d é k e k r ő l , a f a n t o m o k n e m z e d é k e i ről, vagyis m á s o k r ó l , akik nincsenek jelen, s j e l e n l e g n e m élők sem s z á m u n k r a , sem b e n n ü n k , s e m k í v ü l ü n k , azt az igazságosság n e v é b e n teszem." 2 1 A h ő s ö k egyfelől azért szellemek és f a n t o m o k , m e r t az i r o d a l m i h a g y o m á n y és örökség részei, és azért is, m e r t alakjuk eleve valamilyen megfoghatatlan m i n ő s é g b e n j e lenik m e g A n d r á s Sándor regényében. Vagyis a r e g é n y fiktív világában ők sem klasszikus „kísértő kísértetekként", sem a fiktív világ szerinti reális alakként (szokványos szereplőként), sem a fiktív világban fiktív alakként nem értelmezhetőek. Azaz a fiktív—reális, élő—halott o p pozícióba n e m illeszthetők be. Tehát az ő k a r a k t e r ü k olyan ideális p o s z t m o d e r n olvasót feltételez, „aki végre képes lehet a j e l e n l é t és a jelen n e m lét, a ténylegesség és a n e m ténylegesség, az élet és a n e m élet oppozícióján túl e l g o n d o l n i a kísértet lehetőségét, a kísértetet m i n t lehetőséget". 2 2 H o l m e s és társai visszat é r ő kísértetek, hiszen a m ú l t h o z tartozásuk m e g k é r d ő j e l e z h e t e t l e n az i r o d a l m i h a g y o m á n y b a n elfoglalt helyük miatt, és elméletileg több szempontból is halottn a k kell l e n n i ü k (lásd fentebb), tehát csak „visszatérőként" g o n d o l h a t ó a k el egy 21

J a c q u e s DERRIDA, Marx kísértetei, f o r d . BOROS J á n o s - CSORDÁS G á b o r - ORIÍÁN J o l á n , J e l e n k o r , Pécs, 1993, 8.

22

Uo.,

22.

tanulmányok

387

VARGA BETTI

j e l e n idejű k o n t e x t u s b a n . D e r r i d a szerint „a kísértet a szellem paradox m e g t e s tesülése, testté válása, f e n o m e n á l i s és testi alakja. I n k á b b valami n e h e z e n m e g n e v e z h e t ő »dologgá« válik: sem lélek, sem test, egyik is, másik is. M e r t a hús és a f e n o m e n a l i t á s ad k í s é r t e t s z e r ű m e g j e l e n é s t a s z e l l e m n e k , á m n y o m b a n el is t ű n i k a m e g j e l e n é s b e n , a visszajáró lélek (revenant) eljövetelében avagy a kísértet visszatérésében. Az eltűntet maga a megjelenés, m i n t az eltűnt újra-megjelenése t a r t a l m a z z a . " 2 3 A l a k j u k akár a s z i m u l á k r u m fogalmával is leírható. 2 4 Az é r t e l mezés nehézkessége természetes és szükségszerű itt, m a g á h o z a jelenség l é n y e géhez tartozik, hiszen „ m i n é l k ü l ö n ö s e b b alakban j e l e n i k m e g a szellem, a n n á l i n k á b b ki v a g y u n k téve a n n a k , h o g y valami máshoz hasonlítva félreértjük vagy összezavarjuk". 2 5 Ú g y t ű n i k , h o g y H o l m e s é k alakját, m i n t k í s é r t e t e k e t , m i is l e l e p l e z t ü k . Ezen a p o n t o n é r d e m e s idézni C z i r j á k József t a n u l m á n y á t , aki a k ö v e t k e z ő e k e t írja (természetesen D e r r i d a k í s é r t e t f o g a l m a kapcsán): „A kísértet leleplezése a kísértő (ön)leleplezésévé is lesz, de a kísértet ettől m é g n e m szűnt m e g létezni. Azaz n e m t u d j u k , h o g y hol van, m i k o r j ö n el, ahogy a féltett, a vágyott állapotról sem t u d j u k ezt." Tehát hiába lepleztük le, hiába t u d j u k , h o g y H o l m e s é k k í sértetek, az értelmezésben alakjuk továbbra is zavart fog okozni, hiszen „a kísértetet n e m lehet sem elpusztítani, sem kirekeszteni, mivel m á r n e m él; de é p p e n ezért gyakran elevenebb, m i n t az élő. A kísérteteinket n e m elűzni kell - ú g y s e m lehet —, h a n e m m e g kell t a n u l n u n k velük e g y ü t t élni." 2 '' Az értelmezés zavara tehát n e m feloldható, ezért n e m is t e h e t ü n k mást, m i n t h o g y m e g f o g h a t a t l a n s á g u k b a n f o g a d j u k el őket. H o l m e s é k felbukkanása szükségszerűnek is t e k i n t h e t ő András Sándor r e g é nyében, m e r t ők, vagyis a szellemek közvetítik az olvasó-értelmező számára egy olyan m e g é r t é s lehetőségét, amely túl van a „ l o g i k a i " m e g é r t é s e n , amely e l f o gadja se ide, se o d a n e m t a r t o z ó a l a k j u k a t . H o l m e s é k g o n d o l k o d á s a összetett, absztrakt, m á s h o g y h a t n a k rájuk a v i l á g j e l e n s é g e i — gyakorlatilag külső s z e m lélőként v a n n a k j e l e n , és így l e h e t ő s é g ü k van m e g l á t n i azt is, ami e g y é b k é n t a 23

Uo., 16.

24

„Ismétlés és első a l k a l o m , talán ez az e s e m é n y kérdése m i n t a f a n t o m r a v o n a t k o z ó kérdés: m i e g y f a n t o m ? M i egy k í s é r t e t ténylegessége a v a g y j e l e n l é t e , azaz v a l a m i é , a m i éppoly kevéssé t é n y legesnek, éppoly v i r t u á l i s n a k , éppoly i n k o n z i s z t e n s n e k t ű n i k , m i n t egy s z i m u l á k r u m ? A d o l o g m a g a és s z i m u l a k r u m a k ö z ö t t , v a n - e o t t é r v é n y e s szembeállítás? Ismétlés és első a l k a l o m , á m u g y a n a k k o r ismétlés és utolsó a l k a l o m , m e r t m i n d e n első a l k a l m a t a n n a k egyedisége v a l ó j á b a n u t o l s ó a l k a l o m m á is tesz." Uo., 20.

25

J a c q u e s DERRIDA, A szellemről,

f o r d . ANGYALOSI G e r g e l y - BABARCZY Eszter, Osiris, B u d a p e s t ,

1995, 59. (A szerző itt H e i d e g g e r t idézi) 26

CZIRJÁK József, Kísértés a kísértetek megragadásának kísérletére = Derrida Marx-szelleme,

szerk. KARIKÓ

S á n d o r , G o n d o l a t — S z e g e d i Lukács Kör, Budapest—Szeged, 1997, 52—63., idézet: 57.

388

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

- S H E R L O C K HOLMES HEIDELBERGBEN

fiktív világban reálisan n e m látható. Ezért van az, h o g y H o l m e s é k a t a tlingitek sokszor n e m é r t i k , k ö v e t h e t e t l e n n e k érzik a vitáikat, és n e m látnak ö s s z e f ü g gést aközött, amit ők, a tlingitek m o n d t a k és aközött, amit e r r e válaszul k a p n a k a d e t e k t í v t ő l és barátaitól. (Sokszor maga az olvasó sem t u d j a követni ezeket a t ö m é n y gondolati összecsapásokat...) A f e n t e b b leírtakkal is m a g y a r á z h a t ó e g y é b k é n t a r e g é n y narrátorainak f o lyamatos váltakozása, hiszen fejezetről fejezetre más szereplő lép elő narrátorrá, így a k ü l ö n b ö z ő tlingit-, illetve kísértetalakok perspektívája folyamatosan ü t k ö z tetve van a szövegben. Vagyis András Sándor regényében narratológiai szinten m e g f i g y e l h e t ő egy olyan folyamat, amely először a n a r r á t o r o k és perspektívák megsokszorozásával az egységes elbeszélést b o n t j a fel, m a j d p e d i g a n a r r á t o r o k k ü l ö n b ö z ő l é t m ó d j a miatt az é r t e l m e z ő számára a szövegvilágot is arra a sorsra juttatja, m i n t a kísértetszereplőket: fikció és realitás helyett a k e t t ő közötti l e b e gés fogja m e g h a t á r o z n i az elbeszélést és a t ö r t é n e t e t is. H o l i n e s é k a t ö r t é n e t b e n Atlantiszt keresik, vagyis e g y o l y a n helyet, m e l y hozzájuk h a s o n l ó a n se n e m tisztán fiktív, se n e m tisztán reális. Érdekes, h o g y Atlantiszhoz a tlingitek f ö l d j é n kerülnek közelebb, Alaszka e g y kies t e r ü l e t é n , ahol az idővel és a felejtéssel k ü z d e n e k az őslakos indiánok, próbálva m e g ő r i z n i m é g m e g l é v ő h a g y o m á n y a i k a t . Ezért is lényeges, h o g y az i n d i á n o k földjén ism e r t , a p o p u l á r i s kultúra r e p r e z e n t á n s hősei j e l e n n e k m e g H o l m e s é k alakjában. Az idegenekkel szemben sokszor bizalmatlanul, k é n y e l m e t l e n ü l érzi magát e g y közösség, András Sándor Holmesával azonban más a helyzet. A tlingitek nagyon gyorsan b e f o g a d j á k , szívesen beszélgetnek vele (annak e l l e n é r e , h o g y sokszor n e m értik). H o l m e s m e g t u d olyan dolgokat a tlingitektől és a városiaktól is, a m i ket a vele való találkozás előtt senkinek nem m o n d t a k el, v a g y n e m is m o n d a n á nak el m é g legközelebbi c s a l á d t a g j a i k n a k s e m . (Ilyen például R i o n a t ö r t é n e t e a szülei megöléséről vagy D o n a l d Petrov vallomása. [16.])27 A detektív H o l m e s idegenként, előzetes tudás és előítéletek nélkül f o r d u l a r e g é n y többi szereplője felé, az őrült n ő t ő l a H o l m e s számára egyáltalán n e m k ö z ö m b ö s R i o n á i g , azok p e d i g m e g n y í l n a k neki. Az i d e g e n n e k , a m i l y e n H o l m e s is a tlingitek f ö l d j é n , ezt a fajta kívülállóságából f a k a d ó , a dolgokra való élesebb rálátását Simmel így fogalmazza m e g : „az objektivitást nevezhetjük szabadságnak is: az objektív e m ber n e m f ü g g semmiféle meghatározottságtól, amely előre befolyásolhatná b e f o gadását, értelmezéseinek irányultságát, vagy az adottságok mérlegelését." 2 8 27

Vö. „a c s o p o r t tagjai n e m ritkán a l e g m e g l e p ő b b nyíltság és v a l l o m á s o k , sőt g y ó n á s jellegű k i n y i l a t k o z t a t á s o k f o r m á j á b a n n y i l v á n u l n a k m e g vele s z e m b e n , a m e l y e k e t v i s z o n t a k ö z e l á l l ó k kal s z e m b e n g o n d o s a n e l t i t k o l n a k " . G e o r g SÍMMEL, Exkurzus Simmeltől

28

az idegenről — A z Idegen. Variációk

Derridáig, szerk. B i c z ó G á b o r , C s o k o n a i , D e b r e c e n , 2 0 0 4 , 56—60., idézet: 57.

Uo., 58.

tanulmányok

389

VARGA BETTI

H o l m e s idegensége alatt n e m csupán azt é r t h e t j ü k , h o g y távoli vidékről é r kezett, h a n e m azt is, h o g y k í s é r t e t volta m i a t t létmódja is m á s , m i n t a t l i n g i t karaktereknek. „Objektivitása" és „szabadsága" miatt magára a regény fikciójára is k í v ü l r ő l t u d t e k i n t e n i , e l l e n t é t b e n a t l i n g i t e k k e l , akiket ez a fikció h a t á r o z m e g . Az ilyen m ó d o n é r t e l m e z e t t i d e g e n s é g u g y a n a k k o r azt is j e l e n t i , h o g y H o l m e s m á r alaszkai m e g é r k e z é s e k o r eleve n e m idegen, hiszen m i n t i r o d a l m i alakról, szinte m i n d e n k i h a l l o t t m á r róla, u g y a n a k k o r más C o n a n D o y l e t ö r t é n e t e i b ő l i s m e r n i a d e t e k t í v e t és más személyesen m e g i s m e r n i őt: a t l i n g i t e k számára a z o n b a n ez v a l a m i é r t n e m okoz p r o b l é m á t . H o l m e s , D r a k u l a , N é m ó , F r a n k e n s t e i n és Dolittle b i z o n y o s nosztalgiát ébresztenek az olvasóban. Ezzel a tlingitek is így vannak, a k i k ismerik H o l m e s zsenialitását, azaz hallottak m á r történeteiről, és ezért k é r i k fel éppen őt a nyomozásra. M í g a tlingitek számára H o l m e s l é t m ó d j a egyáltalán n e m problematizált, egyszerűen elfogadják őt, a d dig az alaszkai n a g y v á r o s o k b a n , ahol H o l m e s megfordul és b e m u t a t k o z i k , m i n d e n k i h i t e t l e n k e d v e szorít vele kezet, v a g y viccelődik a „ s z ü l ő k furcsa n é v v á lasztásán", hiszen számukra evidens, h o g y (a regény fiktív világában is) Sherlock H o l m e s fiktív irodalmi alak. Ez a jelenség m a g y a r á z h a t ó azzal, h o g y a tlingitek u g y a n ú g y két világ határán élnek, m i n t H o l m e s é k , azaz őket sem lehet o p p o z í ciókkal (pl. civilizált—őslakos, indián—amerikai, archaikus—modern) leírni, illetve h o g y H o l m e s és társai u g y a n ú g y m i t i k u s alakjai lettek a k u l t ú r á n a k , m i n t a h o g y a n a tlingitek i d e n t i t á s á t is egy, a realitáson túli m i t i k u s világ ö r ö k s é g e adja. M i n d Holmesék, m i n d a tlingitek így bizonyos s z e m p o n t b ó l szemben állnak a m o d e r n világ realitásával. K o r á b b a n m á r t ö r t é n t utalás a transz, a szellemekkel v a l ó érintkezés j e l e n tősségére. A nyomozás e g y i k f o r d u l ó p o n t j a az, a m i k o r H o l m e s é k m e g f e j t i k a Frank W i l l o w anyjától hallott mondatot: „ A z e m b e r háta m ö g ö t t szemtelen a l m a fa. Belőle borostyán." (142.) Eleinte azt hiszik, egy m e g ő r ü l t asszony é r t e l m e t len szavai ezek, és m i n t i l y e n e k , a n y o m o z á s s z e m p o n t j á b ó l talán é r d e k t e l e n e k is. H o l m e s azonban k é s ő b b rájön, hogy a borostyán jelentése valójában „bor ostyán", és ez alapján F r a n k e n s t e i n el is készít egy hallucinogén receptet. A m e g fejtést így egy a nyelv m a t e r i a l i t á s á r a k o n c e n t r á l ó é r t e l m e z é s közvetíti, a m e l y n e m csak az üzenetet, de a m é d i u m szerkezetét is figyelembe veszi, tehát H o l m e s itt e g y é r t e l m ű e n egy j ó l m e g h a t á r o z h a t ó irodalomelméleti-filozófiai szemléletm ó d d a l dolgozik. A k l a s s z i k u s d e t e k t í v t ö r t é n e t h e z v i s z o n y í t v a ez egy teljesen valószínűtlen, önkényes, sőt nevetséges m ó d s z e r , főleg úgy, h o g y egy ő r ü l t n e k látszó, valójában p e d i g e x t a t i k u s á l l a p o t b a n lévő nő ad k u l c s o t a m e g f e j t é s h e z , amely így alapvetően a transzcendenciából, egy másik világból származik. M i n d ez abszolút ellentéte az e r e d e t i H o l m e s világos logikai következtetésekre é p ü l ő nyomozásainak.

390

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES HEIDELBERGBEN

Az őrült n ő a R i o n a és a H o l m e s m ö g ö t t i almafára néz, a n n a k g y ü m ö l c s é ből kell készülnie a b o r n a k , a m i ostyával fogyasztva transzba ejti a szereplőket. H o l m e s és Frankenstein próbálja ki először a szert, végül a tlingit W i l l i e M a r v i n — az extázisban m i n d a n n y i u k n a k a hozzájuk közelálló m í t o s z o k b ó l j e l e n i k m e g egy lény: H o l m e s é k n a k a M e d ú z a , M a r v i n n a k a Gyilkos Bálna. H o l m e s é k közel e n g e d i k m a g u k h o z a M e d ú z á t , hallgatnak rá és a befolyása alá k e r ü l n e k , W i l l i e M a r v i n n á l a z o n b a n ez n e m k ö v e t k e z i k be, ő a transz alatt csak figyeli a lényt, n e m lép közvetlen interakcióba vele. N é m ó ezért csalódottan e r e d m é n y t e l e n n e k is minősíti a kísérletet. (361-362.) Az, h o g y M a r v i n hallucinációjában a transzcendenssel való találkozás másként történt, többféleképpen is m a g y a r á z h a t ó . M í g H o l m e s é k r ó l n e m lehet eld ö n t e n i , h o g y a fikción belül valósak-e vagy fiktívek, és ez az eldönthetetlenség teszi őket kísértetté, addig a t l i n g i t e k bizonyosan reálisan léteznek a m ű fiktív világában. Talán ezért n e m é r i n t k e z h e t n e k a megismerés határán túli, érzékfeletti lényekkel. H o l m e s é k v i s z o n t m a g u k is transzcendensek k í s é r t e t m i v o l t u k miatt, ezért k o m m u n i k á l h a t n a k a Medúzával, és ezért lesznek aktívak a transzba esés alatt — az e m b e r e k ugyanis k ő v é válnak a g o r g ó pillantásától, ő k a z o n b a n n e m . Tehát a r e g é n y c s e l e k m é n y é b e n is m á s h o g y a n v a n n a k kezelve H o l m e s é k figurái, más szabályok v o n a t k o z n a k rájuk. D e megoldás lehet az is, h o g y a transz egyfajta elfeledett állapot újraéléseként jelenik meg, olyan ősi állapotként, amely valamikor a tlingitekre is jellemző volt, de amitől a modernizálódással és technicizálódással, medializálódással i m m á r o n eltávolodtak. Tehát egy idealizált, technikától mentes ősállapot ez a m i t i k u s - t r a n s z c e n d e n s világ, azaz e g y metafizikai, i m m a t e r i á l i s „ i g a z a b b valóság", a m e l y W i l l i e M a r v i n számára m á r csak a t é v é k é p e r n y ő u t á n z a t a k é n t j e l e n i k m e g , ezért m a r a d „ c s a k " nézője, passzív résztvevője az extázisnak — a televízió m é d i u m a által m e g h a t á r o z o t t n é z ő i szerep szerint viselkedik. ( „ M a g a viszont, ne is h a r a g u d j o n , ú g y figyelte, a m i t látott, m i n t k a l a n d f i l m e t a t é v é b e n . " [361.]) Ezért lesz annyira új és meglepő M a r v i n n a k a hallucináció, ezért n e m tud abban olyan „természetesen" viselkedni, m i n t ahogyan azt Holmesék elvárnák tőle, m i v e l „a h a l l u c i n á c i ó csak a k k o r l e h e t teljes, ha a hallucináló e m b e r számára egybeesik mítosz és valóság". (366.) Mivel az immateriális, metafizikai ősállapotb a n H o l m e s é k m o z o g n a k csak természetesen, ezért egy ilyen világ v a g y állapot elképzelése — akár csak H o l m e s é k alakja — csupán fikció. M í g a z o n b a n a transzcendens világ H o l m e s é k számára közvetítések nélkül jelenhet meg, a d d i g a n y o mozása során a detektív is szembesül a medializáció következményeivel. Az egyén és a világ rejtélyét kutatja, nyomozza a m o d e r n szellemtudomány és t e r m é s z e t t u d o m á n y egyaránt, ezért e n n e k a folyamatnak legközvetlenebb u t á n zása m e g n y i l v á n u l h a t a d e t e k t í v t ö r t é n e t b e n is. A p o s z t m o d e r n a n t i - d e t e k t í v -

TANULMÁNYOK

391

VARGA BETTI

történetben a nyomozás leírása már n e m pusztán szórakoztató céllal jelenik meg, h a n e m az értelmezés, a m e g é r t é s leképezéseként is. Arisztotelésznél az utánzás és eredői többféle f u n k c i ó b a n jelennek meg, 2 4 H o l m e s é k nyomozása s z e m p o n t jából ezek m é g f o n t o s a k lesznek. K ü l ö n érdekes lehet az is, h o g y Arisztotelésznél a halott, a hulla é p p e n a művészi látásmód kapcsán j ö n elő: „ m i n d e g y i k ü n k ö r ö m é t leli az u t á n z á s b a n . Ezt b i z o n y í t j a a művészi a l k o t á s o k példája: v a n n a k dolgok, amelyeket ö n m a g u k b a n n e m szívesen n é z ü n k , d e a lehető legpontosabb k é p ü k szemlélése g y ö n y ö r t vált ki b e l ő l ü n k , m i n t például a legcsúnyább állatok vagy a holtak ábrázolásai. E n n e k az az o k a , h o g y a felismerés nemcsak a bölcsek számára g y ö n y ö r ű s é g , h a n e m a többiek számára is - csak é p p e n kisebb m é r t é k ben. Azért örvendenek a képek nézői, m e r t szemlélet k ö z b e n m e g t ö r t é n i k a felismerés, és megállapítják, h o g y mi m i c s o d a , h o g y ez a v a l a m i éppen ez és n e m más. H a viszont t ö r t é n e t e s e n előbb m é g n e m látták az ábrázolt tárgyat, a k k o r n e m az utánzás adja az élvezetet, h a n e m a művészi feldolgozás, a szín vagy valami más ilyen ok." 3 0 Vagyis esztétikai élvezetet n e m csak az ábrázolt dolog, h a n e m az ábrázoló m é d i u m is n y ú j t h a t . Ez a különbségtétel t e t t e n érhető abban, a h o g y a n H o l m e s n a k és a l a i k u s t l i n g i t e k n e k egyaránt f o n t o s a t e t e m - t o t e m m e g értése, ü z e n e t é n e k d e k ó d o l á s a , csak é p p e n m á s h o g y a n . A tlingitek i s m e r t é k a m e g g y i l k o l t Frank W i l l o w - t , ezért ő k felismerik a h u l l á b a n az egykor élőt, így i n k á b b b o r z a d n a k a látványtól. H o l m e s a z o n b a n csak a gyilkosság t e r m é k é t látja, az élő F r a n k W i l l o w - t n e m ismerte. Megfejtésre v á r ó feladatként értelmezi a hullát, és lenyűgözi a szokatlan tetemfaragás, vagyis a „művészi feldolgozás, a szín". Viszont H o l m e s csak egy másik m é d i u m o n k e r e s z t ü l , vagyis f é n y k é p e n láthatja a hullát, u g y a n a k k o r maga a hulla is m é d i u m a m á r valaminek. A tlingitek, ha p o n t o s a n nem is t u d j á k , hogy m i n e k , de érzik, hogy a t e t e m t o t e m v a l a m i n e k az u t á n z a t a , valamit közvetíteni akar. H o l m e s , aki csak később utazik a helyszínre, m á r csak a hulláról készült f é n y k é p e t látja, számára a f o t o gráfia lesz az a k ö z v e t í t ő , a m i látszólag tökéletesen visszaadja, utánozza a fara-

29

A r i s z t o t e l é s z ezt a g y ö n y ö r t az utánzás o k o z t a ö r ö m kettős g y ö k e r é r e vezeti vissza, d e „az élv e z e t f a k a d h a t az u t á n z á s t ö k é l e t e s t e c h n i k á j á n a k csodálatából, d e az e r e d e t i n e k az u t á n z á s b a n v a l ó felismeréséből is. í g y e b b e n a r e c e p c i ó e s z t é t i k a i m a g y a r á z a t b a n egy teljeséggel é r z é k i és e g y t i s z t á n szellemi a s p e k t u s egyesül. A z e s z t é t i k a i tapasztalat e k ö z b e n n e m a f e l i s m e r ő látásb a n (aisztheszisz)

és a látó ú j r a f e l i s m e r é s é b e n (anamneszisz)

k e l e t k e z i k ; az ábrázolt ö n m a g á b a n

hat a n é z ő r e , aki így k é p e s a cselekvő s z e m é l y e k k e l a z o n o s u l n i , saját, így felkeltett s z e n v e d é lyeit szabadjára e n g e d n i , s í g y ö r ö m t e l i m ó d o n m e g k ö n n y e b b ü l n i , m i n t egy kezelés, g y ó g y í t á s (katharszisz)

után". H a n s R o b e r t JAUSS, AZ esztétikai

alaptapasztalatai,

irodalmi hermeneutika, 30

élvezet és a poieszisz,

f o r d . KULCSÁR-SZABÓ Z o l t á n = UŐ., Recepcióelmélet

aiszthezisz, - esztétikai

katharszisz tapasztalat

-

O s i r i s , B u d a p e s t , 1999, 159.

ARISZTOTELÉSZ, Poétika.

Kategóriák.

Hermeneutika,

f o r d . SARKADY J á n o s , K o s s u t h , B u d a p e s t ,

1997, 11.

392

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES HEIDELBERGBEN

g o t t holttestet. 3 1 A t e t e m , a hús v a l a m i l y e n m e g f e j t h e t e t l e n n e k t ű n ő t o t e m n e k a m é d i u m a , ez a t e t e m - t o t e m p e d i g szintén feltételezhető m é d i u m a v a l a m i l y e n ősi jelentésnek; a fénykép pedig a húsnak és a t e t e m - t o t e m n e k egyaránt m é d i u m a , azaz a közvetítés többször is h a t v á n y o z ó d i k , a m e g f e j t é s végtelenül b o n y o lulttá válik. A poszt modern című esszéjében írja András Sándor: „A p o s z t m o d e r n k e r ü l i a s o m m á s m e g o l d á s o k a t , i n k á b b a b o g o k bogozgatását kedveli." 3 2 A m í g Arisztotelész nézői „naiv", legalábbis a m a i technikai fejlődés m é d i u m a i t ó l f ü g getlen érzékekkel rendelkező befogadók voltak, addig a tlingitek és H o l m e s m á r részesei ennek a fejlődésnek, mediális meghatározottságnak. M í g az arisztotelészi n é z ő az utánzásban a jelölőn k í v ü l a jelöltet is látja, érzi, legalábbis a „bölcsek", a d d i g a t l i n g i t e k és H o l m e s é k is csak a jelölőt, a m é d i u m o t látják, s z á m u k r a a jelölt m a g a a rejtély. Ú g y t ű n i k , m i n t h a a medializálódással a jelölt m a g a el is veszne, csupán a m ú l t h o z t a r t o z ó rejtély m a r a d n a - a t e t e m - t o t e m rejtélyét így n e m is sikerül m e g f e j t e n i ü k a h ő s ö k n e k . S z á m u k r a e g y f a j t a szorongást, a valam i - v a n - d e - n e m - t u d o m - m i érzését jelenti a t e t e m - t o t e m : a jelentés, a jelölt felismerésének hiánya ezért m i n t e g y esztétizálja a látványt. M á r n e m is tudják, csak érzik, h o g y kell l e n n i e egy jelöltnek, de az m á r n e m h o z z á f é r h e t ő . A m e d i a l i zálódás u g y a n a k k o r a m o d e r n i z á c i ó és a tradíció ellentéte kapcsán is é r t e l m e z ő d i k , ahol a m o d e r n i z á c i ó - m e d i a l i z á c i ó n e m csak a jelölt eltűnését, de a h a g y o m á n y , az identitás eltűnését is j e l e n t i . A z a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t n y o m a i , jelei n y o m - és j e l l é t ü k b e n is m e g k é r d ő j e l e z ő d n e k : András S á n d o r regényében n e m csak a k r i m i n e k a műfaji h a g y o m á n y a i , de a tlingit szereplők ősi h a g y o m á n y a i is erre a sorsra j u t n a k . Ezt szemléltetik többek között az alábbi idézetek is: — Igen a tenyerén — bólintott Jim Baron. — Hát a levágott alkarok, a testtől elválasztott két alkar? Nem tudom, mit jelent - fordult Greg Millhez. - Nem emlékeztet semmire. Valamit sejtett, de nem tudom, mit. - Mit jelent, mit jelent - türelmetlenkedett az öreg Petrov, - úgy beszéltek, mintha nem az lenne a legfontosabb, hogy ki tette, kik tették és miért? - A kettő talán összefügg, Jim - mondta Greg. (12. Kiemelések tőlem.) És: — [...] Arról a kutyaszorítóról viszont még mi sem beszéltünk, hogy nem t u d j u k eldönteni, vajon valamilyen régi tudás eltűnt nyomát érezziik-e, valami olyan tudás zaklat-e sejtelmekkel, amit elvesztettünk, vagy csak egy ismeretlen alakzat nyugtalanít bennünket belső bizonytalanságunk miatt. 31

„ M i n t h a a m e z í t e l e n és m e g c s o n k í t o t t test v a l a m i b i z a r r h a p p e n i n g n e k lett v o l n a a f é n y k é p sorozata." [ H o l m e s ] (50.)

32

ANDRÁS S á n d o r , A poszt modern = UŐ., Ikervilág, Kijárat, B u d a p e s t , 1996, 130.

tanulmányok

393

VARGA BETTI

— [...] Mintha faragták volna a tetemet, de miért és miért úgy - mondta a szikár, ősz Greg Mill. - Mintha totem lenne. Ha biztosak lennénk a hagyományainkban, biztosan tudnánk, hogy ezt és ezt jelenti, vagy azt tudnánk, hogy semmit, hogy egyszerű őrült követte el. (69. Kiemelések tőlem.) N e m elhanyagolható továbbá az esztétikai szemlélet bevonása az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t ( m ű ) é r t e l m e z é s é b e . B é n y e i Tamás D e Q u i n c e y - r e h i v a t k o z v a beszél a gyilkosság esztétikai oldaláról, a m i t az a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t is szívesen h a n g súlyoz. 3 3 Egy ilyenfajta é r t e l m e z é s b e n a b ű n ö z ő m i n t művész j e l e n i k meg, e z zel p á r h u z a m o s a n p e d i g a n y o m o z ó szerepköre átfedésbe kerül a befogadóéval, a kritikuséval, vagyis teljesen átrendeződik a klasszikus krimiktől megszokott felállás: „a b ű n ö z ő a káosz ü g y n ö k é b ő l a mélyebb valóság képviselőjévé vagy alkotó művésszé válik, a detektív p e d i g n y i l v á n v a l ó a n feszeng az előírt s z e r e p k ö r b e n . Futni hagyja a tettest, saját m a g a után n y o m o z , vagy k u d a r c o t vall [stb.]" 34 Andrásnál a gyilkosság esztétizálása következik b e a hulla t e t e m - t o t e m k é n t való szerepeltetésével, és emiatt v a l ó b a n érzékelhető bizonyos zavar H o l m e s és a t ö b biek részéről. H o l m e s valóban k u d a r c o t vall a doyle-i „protodetektívhez" képest. A gyilkosság művészi alkotásként való értelmezéséből, a rejtély esztétizálásából fontos következmények a d ó d n a k a gyilkosság—gyilkos összefüggésében j e l e sül az, h o g y a mű—alkotó viszonyát fogják újraképezni, annak m i n d e n esztétikai következményével együtt. „Az esztétikai tapasztalat n e m a m ű jelentésének felismerésével, és értelmezésével k e z d ő d i k , még kevésbé a szerzői szándék rekonstruálásával. A m ű a l k o t á s elsődleges észlelése azt jelenti, h o g y készek v a g y u n k esztétikai hatásának befogadására, h o g y élvezve é r t j ü k és értve élvezzük" — írja Jauß. 3 5 Az elméleti s z a k i r o d a l o m b a n j á r t a s n a k látszó H o l m e s é k b a n tehát felmerül az is, h o g y a hullát m ű a l k o t á s k é n t kell m e g k ö z e l í t e n i ü k , noha így a gyilkos személye v é g k é p p h o m á l y b a n kell h o g y m a r a d j o n . M é g s e m beszélhetünk a t e t e m - t o t e m műalkotásként való értelmezésének csődjéről, mivel az értelmezésre való törekvés mindvégig jelen van, és n e m ez az oka annak, h o g y n e m találják így a megoldást. H a m ű a l k o t á s k é n t é r t e l m e z i k a t e t e m - t o t e m e t , akkor a m á r f e n t e b b e m l í tett megfejtési lehetőségek k ö z ü l a politikai-üzleti indok t ö r ö l h e t ő , hiszen egy olyan jellegű gyilkosságnál n e m cél az „alkotás", csak maga az ölés. Ellenben a tradicionális totemfaragás feltételez valamilyen művészt, m é g ha ő r ü l t e t is. Á m - és ezért n e m t e k i n t h e t ő „ s i k e r t e l e n n e k " az esztétizáló értelmezés — ahogy egy műalkotás esetében a szerzői szándék n e m elsődleges és a m ű b ő l n e m is k i k ö v e t keztethető, ú g y a t e t e m - t o t e m e t „ f a r a g ó " szándéka is rejtve m a r a d , azaz: a gyil33

B É N Y E I , I. т.,

34

Uo.,

35

141-147.

146-147.

JAUSS, Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika, ford. BERNÁTH Csilla = U ö . , Recepcióelmélet..., 142.

394

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES HEIDELBERGBEN

kost n e m lehet m e g t a l á l n i . Ez lesz a k ö v e t k e z m é n y e a n n a k , ha p á r h u z a m o t v o n u n k esztétika és nyomozás, esztétika és b ű n t é n y k ö z ö t t . Erről szólnak H o l m e s szavai is, m i k ö z b e n a fényképet nézi, amely ezt a t e t e m - t o t e m e t ábrázolja: Újra elővettem a fényképeket, hosszasan néztem őket. — Kérdés - néztem aztán Collinsra — kinek és miért állt érdekében Frank Willow meggyilkolása. Erről még nem mondtak semmit. Amikor a véletlen halál lehetősége ki van zárva, m i n d i g marad a szándék, a motiváció. A szándék láthatatlan, a tetem látható, a kettő mégis együtt van. Vagyis, ami ott fekszik az ember előtt, a tetem jelentős vetületében láthatatlan. A gyilkos szándéka ráadásul sosem maga a megölés, hanem a meggyilkolás, a valamiért-megölés. És ahhoz, a valamiért-ölésliez tartozik, ahogyan a gyilkos ténylegesen végrehajtja szándékát vagyis a hogyan-ölés. És ekkor j ö n a bonyodalom — néztem rá, érti-e, miről beszélek. - A hogyan, a hogyan-megölés ugyanis gyakran a gyilkos személyiségéből következik, nem a motivációjából; gyakran az fontos, ki tette, n e m az, hogy miért. (51. A második kiemelés tőlem.) Ha a gyilkos személyiségéből sok m i n d e n r e lehetne is következtetni, H o l m e s é k a t e t e m - t o t e m b ő l m i n t műalkotásból, az olvasó pedig a szövegből mint m ű a l k o tásból n e m tudja m e g f e j t e n i a gyilkos kilétét. A h o g y a n a gyilkos személyiségének lélektani ismeretére is szükség l e n n e ahhoz, h o g y b e tudják őt a z o n o s í t a n i (pl. pszichopata, é r d e k b ő l gyilkolt stb.). Ú g y t ű n i k , a szerző szándékoltan n e m ad t á m p o n t o t sem a d e t e k t í v j é n e k , sem az olvasójának. A gyilkos személyét é p p e n ezért inkább h a g y j u k is, fontosabb a nyomozás m e n e t e , amely során H o l m e s m é g más nehézségekkel is szembesül: a m é d i u m o k megbízhatatlanságával. E r r e a l e g j o b b példa a következő: H o l m e s n a k először m e g kellene fejtenie azt a f é n y képet, amely m á r n e m is fedi a valóságot. Az egyik képet nézve azonban hirtelen felfigyeltem valamire. — Ezen a fényképen — mutattam Collinsnak — golyóstoll vagy töltőceruza látszik az íróasztalon, az állólámpa mellett, míg most látja, nincs ott. — Pedig azt hittem nem nyúltunk semmihez — mondta bosszúsan a polgármester. - Valaki mégis szorgoskodott. A fénykép nem hazudik. Vajon ki lehetett, a rendőrség? Megkerültem az íróasztalt. A golyóstollat, mert az volt, egy bögrében találtam meg, három sárga meg egy piros ceruza társaságában. Nem tudhattam persze, hogy az hevert-e az asztalon a fénykép tanúsága szerint; akkor se tudtam volna biztosan, ha most is ott találom, nem a bögrében." (50. Kiemelés tőlem.)

TANULMÁNYOK

395

VARGA BETTI

„A fénykép n e m h a z u d i k . " M a x i m u m szándékos félrevezetés eszköze, de akkor sem h a z u d i k , m e r t a m i n d e n k o r i rögzített p i l l a n a t o t ábrázolja, vagyis v a l a m i lyen valóság megfelel neki. Collins n e m emlékszik az írószerre az asztalon, boszszantja is, h o g y n e m t ű n t fel n e k i az apró, bár látszólag fontos részlet. A n d r á s Sándor a Fikció és érzékelése c í m ű t a n u l m á n y á b a n 3 6 részletesen f o g l a l k o z i k ezzel a jelenséggel, az emlékképek és a fényképek viszonyával. Az e m l é k k é p e k aktivizálása nehezebb folyamat, m i n t előkapni egy fényképet, előbbiek n e m is léteznek b á r m i k o r hozzáférhetőként az e l m é b e n , csak valamilyen élmény hatására aktiválódnak. Jelen esetben Holmes kérdésére és a fénykép illetve a tetthely összehasonlításából kellene felidéződnie a k é p n e k . Mivel a fénykép, ha h a z u d i k is, m i n d i g egy, az a d o t t p i l l a n a t b a n valós á l l a p o t o t őriz m e g , ezért n e h e z e b b e n v o n h a t ó kétségbe m i n t az emlékkép. Lőrincz C s o n g o r a kittieri lejegyzőrendszer kapcsán emeli ki a következőt: „Lévén, h o g y a reális alapvetően n e m képzelhető el, m i n d e n m é d i u m n a k szükségszerűen m e g k é p z ő d i k a másika, amely sosem reprezentálható és amely az aktuális m é d i u m szubverziójaként, illetve m e g e l ő z ö t t s é g e k é n t n y i l v á n u l meg." 3 7 Vagyis például egy futót ábrázoló képet nézve o d a é r t j ü k magát a mozgást is, holott csak egy k i m e r e v í t e t t m o z d u l a t o t ábrázol a kép. A t e t e m - t o t e m e t ábrázoló képen ott a toll, a valóságban nincs, vagyis van egy intervallum, a m i k o r valami t ö r t é n t , f é n y k é p és valóság k ö z ö t t „egy rejtély fókuszálódik, f e l v e t ő d i k , aztán f e l f ü g g e s z t ő d i k , végül p e d i g lelepleződik". 3 8 A f é n y k é p e n látszik a toll, a szobában a z o n b a n m á r nincs ott az asztalon, viszont megtalálják a golyóstollat az asztalon álló e g y i k b ö g r é b e n . Vagyis fókuszálódik a rejtély, mely itt m a g a a toll és a n n a k mozgása a fénykép készítésének pillanatától egészen a b ö g r é i g . A tollon a „1st N a t i o n a l Bank, San Francisco" felirat olvasható, tehát itt v e t ő d i k fel, h o g y h o g y a n k e r ü l t Frank W i l l o w - h o z San Franciscóból. A toll rejtélye a k k o r f ü g g e s z t ő d i k fel, a m i k o r H o l m e s m e g t u d j a , h o g y Frank W i l l o w töltőtollal írt, n e m golyóstollal, és hogy bátyja, R o b e r t , aki hosszú ideje nem jelentkezett a k ö r nyéken és San Franciscóban él, m e g akarta l á t o g a t n i öccsét. Ezzel az i n f o r m á c i ó v a l j e l e n t ő s é g é t veszti a toll rejtélye, 3 4 és m e g o l d ó d i k , a m i k o r k i d e r ü l , hogy valóban F r a n k W i l l o w bátyja h a g y h a t t a azt ott. ANDRÁS Sándor, Fikció és érzékelése = U ó . , Lutheránus Zen. Halál és meghalás, K a l l i g r a m , Pozsony, 2004, 175-197. 17

LŐRINCZ C s o n g o r , Medialitás és diskurzus. schreibesysteme 1800/1900

= Történelem,

Az

1900-as

lejegyzőrendszer.

Friedrich A. Kittler:

Auf-

kultúra, medialitás, szerk. KULCSÁR SZABÓ E r n ő - SZIRÁK

Péter, Balassi, B u d a p e s t , 2 0 0 3 , 1 5 6 - 1 7 3 . , idézet: 160. 38

34

BARTHES, I. т., 3 2 - 3 3 .

„ M a r v i n — m o n d t a végül | H o l m e s ] —, azt hiszem, ezek u t á n Yakutatba m e g y ü n k , n e m San Franciscóba, a g o l y ó s t o l l t u l a j d o n k é p p e n é r d e k t e l e n n é vált. R o b e r t W i l l o w - t kell k e r e s n i , és hol m á s h o l , ha n e m Y a k u t a t b a n . " (161.)

396

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES

HEIDELBERGBEN

Vagyis a tollon a felirat, és a m e g t u d o t t információk F r a n k és R o b e r t W i l l o w ról m i n d jelek, és n y o m k é n t é r t e l m e z h e t ő e k . U g y a n m á r a klasszikus d e t e k t í v nek is szelektálnia kellett a n y o m o k k ö z ö t t , látható, h o g y a p o s z t m o d e r n k r i m i n y o m o z ó j a i m m á r j ó v a l kevésbé b í z h a t m e g a n y o m o k b a n , amelyeket ráadásul csak m é d i u m o k torzításain keresztül t u d értelmezni. C s a k még több zavart okoznak a n y o m o z á s során f e l t ű n ő újabb és újabb jelek, i n f o r m á c i ó k , m i v e l „a kor a l a p é l m é n y e : a j e l e k r e való ráutaltság, s a hangsúly n e m a jelek ( e g y é b k é n t tagadhatatlanul) m e g n ö v e k e d e t t szerepén van, h a n e m a n e k i k való kiszolgáltatott'

" 40

sagon . Ezt látszik alátámasztani F o u c a u l t a z o n g o n d o l a t a is, miszerint „a j e l m á r csak a megismerésen belül jelent v a l a m i t : a m e g i s m e r é s t ő l kölcsönzi b i z o n y o s ságát és valószínűségét". 4 1 Ö n m a g á b a n a toll ugyanis n e m lehet jel, csak a k k o r válik a nyomozás szempontjából j e l é r t é k ű v é , a m i k o r a detektív vagy v a l a k i más j e l k é n t értelmezi. „ E z azt jelenti, h o g y csak akkor állnak j e l f u n k c i ó b a n , ha jelnek t e k i n t j ü k őket. D e csak a jel és a jelölt előzetes összekapcsolása a l a p j á n t e k i n t h e t j ü k őket j e l n e k . Ez a mesterséges j e l e k r e u g y a n í g y érvényes. A j e l n e k tekintés itt k o n v e n c i ó révén t ö r t é n i k , s az e r e d e t k ö l c s ö n z ő aktust, mellyel b e v e z e t j ü k őket, a nyelv létesítésnek n e v e z i . Az ilyen létesítésen alapul a z t á n a jel utaló értelme." 42 Tehát a jel n y o m m á válásához az kell, h o g y a jel vonatkoztatható legyen valamire (a toll esetében San Franciscóra és F r a n k W i l l o w bátyjára), a m i nek köze lehet a rejtélyhez és annak megfejtéséhez. N y o m r ó l pedig csak ú g y lehet szó, „ a m e n n y i b e n m i n d k e t t ő reprezentált és az e g y i k jelenleg a másikat r e p rezentálja". 4 3 Vagyis különbséget kell t e n n i n y o m és jel között, mert a k e t t ő n e m u g y a n a r r a a jelentésre irányul: a jel v e z e t el a n y o m h o z , a jelet é r t e l m e z n i kell, m e g é r t é s e , megfejtése p e d i g n y o m m á teheti, „másról és többről is szó v a n , ha m e g t a l á l j u k rá a szót. H a szerzünk szót róla." (141.) A toll — ami a f é n y k é p e n egyelőre csak jele v a l a m i n e k , és m i u t á n ez a valami értelmezhető, e l h e l y e z h e t ő a n y o m o z á s , azaz a felvethető, lehetségesnek tartott hipotézisek r e n d s z e r é b e n — csak e z u t á n válhat a d e t e k t í v e t s e g í t ő n y o m m á . A z a z a n y o m e s e t é b e n m á r „a s z ó n a k n e m a h a n g h o z kötődik a jelentése, h a n e m a h h o z , amire g o n d o l o k , m i k ö z b e n m o n d o m . És nemcsak a jelentésről van szó, h a n e m arról is, a m i t érzek, a m i k o r m o n d o m " . (348.) Tehát a toll, m i n t jel először csak közvetíti az é r t e l m e zők felé, h o g y valaki San Franciscóból hozta, és m i u t á n kiderül, kik j á r h a t t a k F r a n k n é l San Franciscóból, azután v á l i k világossá, h o g y az asztalon felejtett toll 40

KULCSÁR SZABÓ E r n ő , A másság mint jelenlét,

41

M i c h e l FOUCAULT, A szavak és a dolgok, ford. ROMHÁNYI TÖRÖK G á b o r , Osiris, Budapest, 2 0 0 0 , 80.

42

H a n s - G e o r g GADAMER, Igazság és módszer, f o r d . BONYHAI G á b o r , G o n d o l a t , B u d a p e s t , 1984,

43

F O U C A U L T , I. т.,

Jelenkor 1988/7-8., 701-702 .

119-120.

tanulmányok

88.

397

V A R G A BETTI

a b á t y n a k , R ó b e r t n e k a nyoma. Vagyis „a jelek m i n d e n elemzése u g y a n a k k o r telj e s j o g ú megfejtése is a n n a k , amit jelentenek". 4 4 A z o n b a n egy j e l n e k n e m m i n den teljes j o g ú megfejtése lesz u g y a n a k k o r hasznos, a nyomozást előre vivő érvényes megfejtés. N o h a a m e g é r t ő s z u b j e k t u m s z á m á r a saját megfejtései és értelmezései, mivel m i n t olyanok, megfelelnek saját k r i t é r i u m a i k n a k , n e m v o n h a t ó a k kétségbe, közel sem biztos, hogy m i n d e n értelmezés és megfejtés a m e g é r t ő szubj e k t u m o n túl mások számára is értelmes lehet. Tehát a jeleknek a lényegéhez tartozik az értelmezéstől és az é r t e l m e z ő t ő l függő, szubjektív érvényességük. 4 5 D e nem csak a hasznos, n y o m k é n t is é r t e l m e z h e t ő jelek kiválogatásának fáradságos m u n k á j a , illetve a j e l é r t e l m e z é s j e l e n t k i h í v á s t a p o s z t m o d e r n a n t i detektívnek, h a n e m az is, hogy m i n d e z e k nem csak egy megfejtést e r e d m é n y e z h e t n e k , azonban a t ö b b megfejtés m á r n e m m i n ő s ü l h e t megfejtésnek, hiszen egy gyilkosság kapcsán talán m é g s e m lehet több g y a n ú t egyszerre i g a z o l n i és több személyt gyilkosként letartóztatni. Vagyis ha túl sok jel minősül helyes n y o m nak, a jel zajjá változik, ahogy azt Kittler is írja jel és zaj távolságáról, h o g y „ m i vel az i n f o r m á c i ó m a x i m u m a n e m j e l e n t mást, m i n t a legmagasabb valószínűtlenségét, úgy m á r alig m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő a zavar m a x i m u m á t ó l " . 4 6 Tehát n e m feltételezhetünk e g y teljes, koherens tudást, ami véges számú i n f o r m á c i ó m e n n y i s é g b ő l áll össze, m i v e l az i n f o r m á c i ó m e n n y i s é g e n a p j a i n k r a , k ö s z ö n h e t ő e n a tároló, feldolgozó és közvetítő t e c h n i k a i m e g o l d á s o k n a k , anynyira m e g n ő t t , h o g y n e m létezik a világnak olyan területe (vagy a k á r csak egy tárgya is, például e g y toll), a m e l y r ő l ö s s z e s z e d h e t n é n k egy i d ő b e n , e g y helyen v a l a m e n n y i i n f o r m á c i ó t . Csak résztudás lehetséges, mely m e g l e h e t ő s e n veszélyes, mivel „ g y a k r a n a m i valószínű, n e m valós és é p p e n a valós n e m valószínű". (376.) Azaz annyiféle i n f o r m á c i ó és jel m e r ü l h e t fel e g y nyomozás során, melyeket ráadásul egymással is k o m b i n á l n i a kell a n y o m o z ó n a k , h o g y e z e k többféle valószínű és érvényes megoldást is a d h a t n a k — és ez figyelhető m e g a Gyilkosság Alaszkában

esetében is. Gyakorlatilag m e g s z ű n n e k a jelenkorra a megválaszolha-

tó és lezárható kérdések, ezért m o n d j a András S á n d o r Holmesa is, a m i k o r saját klasszikus előképének nyomozásaira utal, azokhoz hasonlítva a mostani megbízását: „ D e ez most e g y olyan t ö r t é n e t , a m e l y i k n e k a v é g e nyitott, kérdéses, akkor p e d i g kérdéses az egész, ami n e m , n e m lehet egész, és ki tudja, m e d d i g n e m . " (382.) Az eddig e m l í t e t t e k (értelmes, hasznos jelek kiválogatásának kihívása, jelértelmezés értelmezéstől f ü g g ő s é g é n e k áthághatatlansága, a jelek zajjá változása) 44

Uo.,

45

VÖ. „Ha csak én hiszem,

87.

vagyok." 46

hogy megoldottam az ügyet, lehet, hogy igazam van, de az is lehet, hogy őrült

(164-165.)

F r i e d r i c h KITTLER, Jel és zaj távolsága, f o r d . LŐRINCZ C s o n g o r = Intézményesség

és kulturális

köz-

vetítés, szerk. BÓNUS T i b o r - KELEMEN Pál - MOLNÁR G á b o r T a m á s , Ráció. B u d a p e s t , 2 0 0 5 , 458.

398

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

-SHERLOCK HOLMES

HEIDELBERGBEN

m i a t t a jelértelmezés tehát a klasszikus d e t e k t í v t ö r t é n e t h e z képest olyan d z s u n g e l k é n t j e l e n i k m e g , ahol a n y o m o z ó i m m á r m i n d e n k é p p e n eltéved a j e l e k erd e j é b e n . A n d r á s Sándor r e g é n y é b e n m i n t h a saját elméleti szövegeinek a k a r n a megfelelni: „El kell tekinteni a végső megoldásoktól. D e ú r h a t n á m polgár a poszt ura, ha ú g y hiszi, a végső megoldás igénye eszelősség v a g y b ű n , és csak a k i h e réltek és kimiskároltak az igazán szabadok. A m o d e r n kor két hajtóereje, az e m beri felszabadulás és a praktikus készséggé illesztett e m b e r i tudás é p p ú g y n e m m ú l t el, és n e m uralható, m i n t az erotika, az éhség és a h a l a n d ó élet." 47 Walter B e n j a m i n Atget kapcsán beszél a fotográfiáról, éppen a b ű n ü g y i n y o mozás vonatkozásában: „ ú g y örökítette m e g ezeket az utcákat, mint valamilyen tett színhelyét. A tett színhelye is n é p t e l e n . A b i z o n y í t é k o k m i a t t készítenek felvételt róla. A fényképfelvételek A t g e t - n á l k e z d e n e k b i z o n y í t é k o k k á válni a t ö r t é n e l m i f o l y a m a t b a n . [...] Bizonyos é r t e l e m b e n igénylik a t u d o m á s u l v é t e l t . N e m i g e n illik h o z z á j u k a szabadon lebegő elmélkedés. N y u g t a l a n í t j á k a s z e m lélőt; azt érzi: keresnie kell h o z z á j u k egy bizonyos utat." 4 8 Ez a b e n j a m i n i ú t k e resés r e n d k í v ü l hangsúlyossá válik A n d r á s Sándor a n t i - d e t e k t í v t ö r t é n e t é b e n : elkészül a f é n y k é p a t e t e m - t o t e m r ő l , H o l m e s a nyomozás során többször n é z e geti is azt, számos ú t o n próbál elindulni, keresve az értelmezési lehetőségeket, de végül n e m tudja m e g f e j t e n i , m i t akar közvetíteni a faragott hulla. A detektív e l b i z o n y t a l a n o d i k , b i r t o k á b a n van t ö b b lehetséges n y o m n a k , m e g o l d á s n a k , de a biztos megfejtés elérhetetlen. N e m csak a b ű n ü g y nyomai, h a n e m az egész világ m i n t jelrendszer lesz egyre átláthatatlanabb. „Dolittle m o n d t a , m e r t ő az ilyesmire n a g y o n figyelt, h o g y a »ház« szó j e l e n t é s e is változni k e z d e t t , a m i ó t a az »épületek« e l h a t a l m a s o d t a k , a palotákból és a várakból m ú z e u m o k lettek, az é p ü l e t e k b e szolgák helyett g é pek k e r ü l t e k , a falakba h u z a l o k , a csatornák és a falakon át e m b e r - e r e d e z t e t t e sugárzások és h u l l á m o k k ö t ö t t é k be a b e n n ü k szorgoskodókat egy olyan h á l ó zatba, amelyik m á r - m á r szakemberek számára sem volt áttekinthető; érzékelhető p e d i g s e m m i k é p p e n sem volt. É n m a g a m , D r a k u l a is jel voltam, t u d o m , ebben a világváltozásban, f e l t ű n ő és változó, sőt változni a k a r ó jel. A jelek m e g s z e l í dítése, »háziasítása« ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t másféle feladat lett, m i n t egykor a domesztikálás volt, ahogy a ház ura is másként j e l e n t k e z e t t - r e j t ő z ö t t ott, ahol többnyire m é g sejteni se lehetett." (273.) Az épületek elhatalmasodásáról, és ezért az utasító f u n k c i ó t betöltő eligazító táblák megsokszorozódásáról h a s o n l ó d o l gokat ír R o g e r S c r u t o n is: „A boltozatok magasságából és arányaiból, az egyedi

47

ANDRÁS, Ikervilág,

48

W a l t e r BENJAMIN, A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság U ó . , Kommentár

tanulmányok

134.

korszakában,

ford. BARLAY László =

és prófécia, G o n d o l a t , B u d a p e s t , 1969, 312—313.

399

VARGA BETTI

és változatos díszítésekből, a f o r m á k párbeszédéből világosan és e g y é r t e l m ű e n k i d e r ü l t a látogató számára, h o g y h o l kell m e g v e n n i e a jegyét, hol h a g y h a t j a a csomagjait, hol szállhat fel a v o n a t r a . M e n n y i r e m á s a helyzet a m o d e r n r e p ü l ő téren, ahol a l e g k ü l ö n b ö z ő b b feliratok bábeli zűrzavara zúdul az e m b e r r e , m i k ö z b e n m a g a az épület u n i f o r m i z á l t stílustalanságában n é m a m a r a d . ' 4 9 A k o n z e r vatív filozófus m o d e r n i t á s k r i t i k á j a tehát összecseng András Sándor szereplőinek eszmefuttatásaival, t ö b b e k k ö z ö t t e b b ő l , és a s z e r e p l ő k n e k a t e c h n i k a i m é d i u m o k h o z való viszonyulásából e g y a r á n t kiérezhető e g y mély szkepszis n e m csak a p o s z t m o d e r n , h a n e m m á r a m o d e r n , technicizált világállapottal s z e m b e n is. A z e m b e r e b b e n a kiszolgáltatott helyzetben ú g y kezdi m e g h a t á r o z n i ö n m a g á t , h o g y a vele t ö r t é n t e k e t a t e c h n i k a , a m é d i u m o k , a gépiség fogalmaival próbálja m e g r a g a d n i , vagyis olyan eszköztárhoz n y ú l , mellyel csak m é g i n k á b b elidegeníti ö n m a g á t ó l azt, amit a d d i g saját lényegének gondolt. D i c k Petrov saját halála előtt szalagra m o n d j a , h o g y ő ölte m e g F r a n k W i l l o w - t , később a z o n b a n lelepleződik a szalag, és így e g y újabb m é d i u m m i n t megbízhatatlan, félrev e z e t ő j e l . D o n a l d Petrov, Dick b á t y j a kényszerítette öngyilkosságra öccsét, és m o n d a t t a szalagra vele az álbeismerést, m i u t á n r á j ö t t , feleségének viszonya van Dickkel. D o n a l d azt m o n d j a H o l m e s n a k , m i k o r vallomást tesz és leírja öccse h a lálának körülményeit, h o g y „egy p r o g r a m vett át, egy p r o g r a m f u t o t t b e n n e m " . (318.) Az e m b e r ö n m a g á t a t e c h n i k a által határozza m e g , alávetettjévé válik a n n a k . Ezt az értelmezést támasztja alá, h o g y D o n a l d egész életét a halfeldolgozó g y á r n a k szenteli, soha nincs o t t h o n , szolgája a g y á r n a k , n e m képes elszakadni attól, és felesége is talán ezért h i d e g ü l el tőle. Az is figyelemre méltó, h o g y az idézet szerint D o n a l d n e m tudatosan cselekedett, a m i k o r a pisztolyt öccse kezéhez rúgta, hiszen egy p r o g r a m hatására tette ezt, ami erősebb volt nála, ezért befolyásolhatta őt. Igaz, ez a p r o g r a m valójában itt egy tudatalatti folyamat metaforája, á m m á r a tudatalatti is egy t e c h n i k a i fogalom által van megjelenítve. H o l m e s - a szövegben több utalás is van rá - n e m szeret telefonon beszélni, ha csak teheti, k e r ü l i az érintkezés ezen módját. 5 " A telefon m é g a lejátszónál is k ü l ö n ö s e b b : egy test nélküli e m b e r h a n g szól egy g é p b ő l . H o l m e s tehát k e r ü l n i igyekszik a telefont, a m i jelentheti azt is, hogy magától a technikától próbálja eltávolítani magát. H o l m e s é k metafiktiv, a p o s z t m o d e r n kor jelvilágát és a regény szövegét is olvasó k í s é r t e t e k k é n t filozófiai, j e l - és médiaelméleti t u d á s u k k a l és tapasztalataikkal képesek elvonatkoztatni attól a közkeletű vélekedéstől, amely 49

R o g e r SCRUTON, A lámpaoszlopok

és a telefonfülkék jelentőségéről, ford. H a l m T a m á s , K o m m e n t á r

2 0 0 8 / 2 . , 23. ,n

É r d e k e s a z o n b a n , h o g y H o l m e s a m o b i l t e l e f o n n a k k ö s z ö n h e t ő e n találja csak m e g D o l i t t l e - t , és t e l e f o n o n keresztül h í v j a el n y o m o z n i b a r á t a i t , tehát k é n y t e l e n elismerni, h o g y v a n j ó oldala is a készüléknek.

400

i r o d a l o m t ö r t é n e t • 2008/3

- S H E R L O C K HOLMES

HEIDELBERGBEN

az e m b e r t (mint t e r m é s z e t i lényt) és a g é p e t oppozicionálja, és ezért az e m b e r fogalmát átalakító t e c h n i k a negatív k ö v e t k e z m é n y e i t is észreveszik. Ezért szegül ellen H o l m e s f o l y a m a t o s a n a t e c h n i k á n a k azzal, h o g y ragaszkodik a régi szokásokhoz (ő az egyetlen a regény dohányosai közül, aki pipázik); soha n e m ő ül az a u t ó volánjánál (valószínűleg n e m is tud vezetni), k e r ü l i a telefont, és soha n e m o l v a s h a t u n k arról, h o g y tévét n é z n e vagy s z á m í t ó g é p e z n e , holott m i n d e n b i z o n n y a l m e g t e h e t n é az András S á n d o r - r e g é n y v i l á g á b a n , mivel a feltételek adottak m i n d e h h e z . D e ugyanez megállapítható a többi kísértetről is. Tehát a tévé, a telefon, a lejátszó vagy a p r o g r a m futtatása konstituálja a v a l ó ságot a tlingitek, az e m b e r e k számára, a transzcendens állapot jelenségeitől saját m a g u k létéig bezáróan, p e d i g ez utóbbi k e t t ő egy „igazabb valóság", legalábbis a n n a k kellene lennie. E z e k alapján p e d i g n e m nehéz é s z r e v e n n i egy m e g l e h e tősen pesszimista, k o n z e r v a t í v indíttatású k u l t ú r a - és technikafelfogást A n d r á s Sándor r e g é n y é n e k lapjain. Ellentétben t e h á t a legtöbb „ p o s z t m o d e r n íróval", A n d r á s S á n d o r a s z o k a t l a n u l n y i l v á n v a l ó a n „ a l k a l m a z o t t " elméleti h á t t é r és a szövegalakítás jól ismert posztmodern sajátosságai ellenére sem igenli a p o s z t m o dernt. Sokkal inkább arról van szó, h o g y a posztmodern „állapotba" belehelyezkedve, a n n a k irodalmi-műfaji-stiláris eszközeit felhasználva fejti ki m i n d e n n e k a k r i t i k á j á t . Ezért lesz A n d r á s Sándor r e g é n y e lényegesen t ö b b , m i n t p o s z t m o dern elméleti írások e g y m á s mellé ollózása és illusztrálása, igaz, nem m i n d i g sikerül az esztétikailag is szerencsés m e g o l d á s o k a t m e g t a l á l n i a ehhez. Talán elsőre soknak látszik az idézett elméletek m e n n y i s é g e és egyesek talán megkérdőjelezhetik azok létjogosultságát, de mindez szükséges annak a n y o m o zásnak a n y o m o n követéséhez, amely során Holmes filozófiai és médiaelméleti p r o b l é m á k k a l találkozik. R á a d á s u l t a l á l h a t ó a k olyan n y o m o k is a s z ö v e g b e n , amelyek m á r idézett filozófusokra elég e g y é r t e l m ű utalásokat tartalmaznak, így például D e r r i d á r a vagy Heidegerre: „ E z e k a kis t e c h n i k a i szörnyűségek [lejátszók], n e m t u d o m , m i l y e n d i m e n z i ó k a t n y i t n a k . Test n é l k ü l i e m b e r h a n g . Szellemhang, mondanák, akik már nem élnek. E l e k t r o m o s masinából szól, nem égő csipk e b o k o r b ó l , és annyiszor szól, ahányszor a k a r o m : újra m e g újra. Vajon m i t ér ez az ismétlődés? T á m o g a t j a vagy r o n t j a az a g y m e m ó r i á t ez a g é p m e m ó r i a ? " (56-57. Kiemelés tőlem.) A n d r á s Sándor Heideggerrel és Derridával t a n u l m á nyaiban e g y é b k é n t is sokat foglalkozott, n e m meglepő t e h á t , h o g y regényében is e l ő k e r ü l n e k . Az elmélet és a s z é p i r o d a l o m összemosására tett kísérlete m i n d e n k é p p e n érdekes és tanulságos, még ha egyes szöveghelyek zátonyra is f u t n a k , v a l a m i n t az elméleti h á t t é r ismerete n é l k ü l a szöveg j e l e n t é s r é t e g e i k ö z ü l n a gyon sok n e m is tárható fel.

tanulmányok

401