SEM IX sajtóbeszélgetés Sajtóanyag Időpont: 2010. február 25. délelőtt 10:30 Helyszín: Téglamúzeum, Budapest IX. Liliom u. 36. Résztvevők: → → → → →
Dr. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere Jordán Péter, a SEM IX Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Sersliné Kócsi Margit, Ferencváros főépítésze Torma Tamás, a Kultúrház szerkesztője Dr. Juhász Árpád, geológus
A sajtóbeszélgetés célja
A sajtóbeszélgetés célja, hogy a Középső-Ferencváros zöld területeinek növekedésén, megújulásán keresztül szemléltesse a városrész nagymértékű fejlődését, a rehabilitáció eddigi eredményeit. A házak közti belső udvarokban, tereken – amelyek korábban lepusztult, kihasználatlan részei voltak a kerületnek – ma már zöld, rendben tartott parkok várják a lakókat. Budapesten az ilyen mértékű zöldítés, parkosítás környezetvédelmi szempontból is egyedülálló, valamint sok ember számára élhetőbbé, természet közelibbé teszi lakókörnyezetét. A kerület szakérői, valamint neves szakemberek részvételével szervezett beszélgetés célja az eddigi eredmények bemutatásán túl, hogy felhívja a figyelmet városon belüli zöld fejlesztések fontosságára, társadalomra gyakorolt pozitív hatására. „A kiépített parkok, ligetek élhetővé s így vonzóvá, szerethetővé teszik lakókörnyezetünket, miközben hatásuk úgy is érvényesül, hogy az itt élők egyre többet tesznek a belső kertek, parkok megóvásáért, gondozásáért. A gyerekek számára a foghíjtelkek grundjai helyett a zárt belső térben kialakított játszóterek nyújtanak biztonságot, ők talán már nem a tűzfalak, lichthófok, köves udvarok Ferencvárosára fognak emlékezni életük delén.”
Zöld fejlesztések Középső-Ferencvárosban
Középső-Ferencvárosban az elmúlt évek rehabilitációja során kiemelt figyelmet kaptak az alábbi területtípusok: → Közparkok; → közpark jellegű zöldterületek (parkok, terek, általában sarkokon, úttalálkozásoknál); → közterületi átjárók (hosszabb tömböket átszelő gyalogosútvonalak, megnyitások, egy-egy terület hosszanti feltárása új gyalogos passzázsok stb.); → utcák (hagyományos elrendezésűek és újszerűek, szintbe emelt útpályával); → tömbökön belül a közös zöldterületek, azaz belső kertek.
1
A városi ember számára a zöldterületek az élő természettel való találkozás szinte kizárólagos színterei. A belső összefüggő zöld felületek, a parkok a rekreáció színhelyeivé, a közterületek zöld szigetei, a csillapított forgalmú utcák közlekedési felületből a városi élet találkozóhelyévé, kommunikációs közeggé – azaz klasszikus városi térré – alakulnak. A zöld felületek alapvető feladata a városrész ökológiai rendszerében betöltött szerepen, a jól ismert környezetminőség-javító hatáson belül a mikroklíma kedvezőbbé alakítása (hőháztartás, napsugárzási viszonyok, levegőminőség javítása, pormegkötés, csapadék helyben tartása, zaj és rezgéscsökkentés). A közterületek, zöld felületek számos társadalmi szerepet is betöltenek. A tudatos helybiztosítás lehetőséget nyújt azonos és eltérő korcsoportok időtöltésére – legyen az játék, pihenés, sport, találkozás –, a testi-lelki egészség megőrzésére, javítására, az ifjúság szocializációjára.
Kerületi zöld fejlesztések éves bontásban
A Középső-Ferencváros zöld fejlesztéseinek sajátossága, hogy a közparkokon és a mindenki által szabadon használható közterek fejlesztésén túl kiemelt figyelmet fordít a zárt belső kertek zöldítésére, amely az egyes lakóközösségek számára jelent életminőségi javulást. Ezentúl pedig segíti a környezetért való felelősségvállalás kialakítását.
2
Rehabilitációs tervében
területek
Középső-Ferencváros
szabályozási
1. Parkok, terek, ligetek → Ferenc tér: pihenés mellett a séta, a rendezvények, az összejövetelek, a közösségi élet színtere. Jelenlegi kialakítása egy következő ütemben lehetőséget ad felszín alatti garázs megépítésére oly módon, hogy a zöld felületek teljes mértékben helyreállíthatók legyenek. A felújított Ferenc tér a pihenés mellett a korzózás, a fórumszerű összejövetelek, a társas élet színtere lett.
→ Kerekerdő park: a sporthoz, játékhoz, testmozgáshoz teremt lehetőséget. Különlegessége abban rejlik, hogy egy lebontott lakóépület helyén létrehozott összefüggő zöld terület. Ilyen jellegű „zöldítésre” az elmúlt 50 évben alig volt példa.
2. Kisebb parkok, pihenőkertek A kisebb parkok, terek közterülettel, utcával határos területek, melyek épületek vagy épületvisszahúzások helyén jöttek létre. Ilyenek például: → Thaly Kálmán utca–Vendel tér: ezen a területen a csillapított forgalmú, a gyalogos használatot előtérbe helyező utak dominálnak. → Remete park (Tűzoltó utca–Sobieski utca sarka): kis pihenősziget, amelynek fontos látványossága a József Attila-emlékévben készült ivókút. → Salkaházi Sára park: a közeli templomhoz kapcsolódó pihenőkert. → Tűzliliom park: kis park, amely a találkozásnak, játéknak, pihenésnek ad otthont.
3
3. Fákkal, bokrokkal szegélyezett átjárók Az átjárók elsődleges feladata a gyalogosforgalom átvezetése a hosszú tömbökön, párhuzamos utcák között. (Pl. Vendel sétány, Gát sétány, SOTE-átjáró, Páva-átjáró)
4. Utcák zöldítése Az átépítés folyamata a Ferenc körúttól a Nagyvárad tér felé halad. Fontos a zöld szigetek kialakítása, fásítás, járdák kiszélesítése. (Tompa utca, Angyal utca, Liliom utca, Bokréta utca, Páva utca, Berzenczey utca) Az elmúlt 15 évben összesen 30 143 m2 útfelület újult meg.
5. Közös zöldterületek A legjelentősebb és leglátványosabb megszületése. A siker alapja az egyértelműen lefektetett szabály: az újonnan épített és összenyitott belső udvarokban nem lehet parkolás. A belső kertek kizárólag növénytelepítésre, pihenésre, játékra épülnek. Ezek azok a területek, ahol a teljes átalakulás megtörtént, a zárt, szűk, betonburkolatos udvarok világa eltűnt, napos kertek, intenzív növényzetű belső parkok születtek, s ahol csak lehetett, az udvarok összenyitásával további összefüggő zöld terek alakultak ki.
változás
a
közös
zöldterületek
4
Összefoglalás
Az elmúlt években Középső-Ferencvárosban szinte ötszörösére növekedett a zöld területek aránya, amely mind környezetvédelmi, mind életminőség javítási szempontból is példaértékű. Minél nagyobb a zöld területek aránya, annál jelentősebb szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében és a rekreációs kínálat megteremtésében.
Kerületi fejlesztések összköltsége – éves bontásban
5