—
Sr
^»A;
i?
\
V >X*Í9Fk.-
♦«
.J
t^.
Hy.
I :-v
<é
^
^ ^ *s \t —• «
' V * > - w ' •*
•
I
CAT
s-ev: N»
► »-
3-
*-Ors Iv
3
kr
iX«*
rJL
•%<.
.'ÍL
^
«* >
► >*
TÁRTÁLOH: Oldal
4
Várkonyi József: Az iskola kapujában.................................................257 P. Király Pacifik 0. F, M .: Egy zarándoklat margójára . . . . 260 P. Bendes Valérián jubileum a............................................................... 262 Hámori Lajos: Ferkó nem jön vissza (Vers.)...................................... 263 Halácsy Dezső: Szociális bajok és a s z e n v e d é s ............................. 264 Számadó Ernő: Köröspartján muskátlifa ( V ^ e r s .) ............................. 266 Illik és kell is t u d n i............................................................................. 267 Jajcray János: A sziklára épült te m p lo m ....................................... .... 268 Kinizsi Andor: János a k lin ik á n .................................. . . . . 270 Kiszely Gyula, a Rádió rendezője: Miért lettem harmadikrendi? . . 273 K önyvism ertetés.................................................................................. 276 A harmadikrend köréből........................................................................ 277 Imrik Klára: Könyörgés ( V e r s .) .......................................................... 279 Puszta Sándor: A havasok vőlegénye.................................................280 Krónika. P. Uzdóczy Zadravecz István.................................................284 Keresztrejtvény.......................................................................................287 Imaszövetség........................................................................................... 288
TA hitbuzgalmi és társadalmi
képes folyóirat előfizetési
óra:
Egész évre 3 P, félévre 1'50 P, negyedévre 90 fill., egyes szám óra 30 fill. A Szent Antol Ifjúsága című folyóirattal együtt pedig évi 3*80 P. Lopfuiojdooos : A Szűz Máriáról nevezett ferences rendfortomóny. — Felelós szerkesztő és Iciodó: Horiió Morcon O. F. M
Szerkeszfóség : Pápa, Ferencesek. Csekkszámla : 17.770
Egyhózmegyel és rendi jóvóhogyássol. Keresztény Nemzeti N/on>davállolat
Pápa,
Felelós üzemvezetÓ: Téglóssy 3ónos
Magyarország őskeresztény kézben levő egyetlen posztó gyára.
Üzemben
1922 óta.
S Z Ö V E T B O L T J A I : IV., Prohászka Ottokár-utca 8., VI., Teréz-körút 8., II., Margltkörút 50., VII., Baross-tér 15., V., Berlini-tér 6.
Képes havi folyóirat. XII. ÉVFOLYAM.
Megjelenik minden hó 1-én 9. SZÁM
1939 SZEPTEMBER
Gondterhelt édesapa és szerető, aggódó édesanya, mielőtt átlépnének az iskola küszöbén, álljanak meg egy szóra! Engedjék meg, hogy ragyogószemű kis fiuk, madonnaarctí kis lányuk, akik, egy előttük eddig ismeretlen világba lépnek, hadd hallják meg ők is, mit akarok mondani. Ott lépkednek katonásan széiesváliú, lobogóhajú nagy fiúk, ott kacagnak hamarosan eladó sorba kerülő ;iagy lányuk, hívják vissza pár szóra őket, hadd legyenek annak hallgatói és bizonyítói, amit mondani szeretnék. Az olajos padlójú, fehérre meszelt falú, nagy táblás iskolaterem az ő birodalmuk, a küszöbön kívül maradt élet az Önök isko lája. Olt nekik, itt Önöknek, édesapa és édesanya, kell tanulni. Tudom, hogy Önöknek nem volt vakációjuk. Álmatlanul vetettek éjjel és gondterhelten arattak nappal; miből és hogyan vesznek új ruhát, honnét teremtik elő a könyvek árát és tandíjat, mit hoz az új iskolaév, örömöt, vagy bánatot, sikert, vagy ered ménytelenséget ? Nem akarom megnehezíteni amúgyis nehéz élet — keresztjüket, csak néhány, testvérszívből fakadt szót akarok mondani. Hallgassanak meg. A gyermek a szülők tükre. Vigyázzanak nagyon, gyerme kükben az Önök arcképét, életét veszik mások észre. A tükör nem mutathat mást, mint amit elé állítunk. Ha gyermekük szor257
VÁRKONYl JÓZSEF
1939
galmas, becsületes, komoly, őszinte, egyenes jellemű, istenfélő, akkor önök is azok. Ha gyermekük lusta, felületes, hazudozó, veszekedő, semmivel komolyan nem törődő, jellemben fogya tékos, — a tükör nem csal — talán Önöknél van a hiba. Tengerbe vizet, minden intő, buzdító szavuk, ha az éle tükkel nem mutatnak példát. Ha meg nem tanulják a leckét, melyből nem szóval, de tettel kell felelniük. Az élet iskolája csak tettek után állít ki bizonyítványt. Ugy-e nem szeretnének itt megbukni? Önökön áll a vásár. Sohase legyenek tekintélyrombolók! Lehet hiba a tanítónál és tanárnál is, — hiszen ők is emberek, — de gyermekük tapasztalatlan, egyoldalú bírálata nem lehet alap, hogy lerontsák azt, amit különben saját számukra annyira megkövetelnek. Az iskola második családi tűzhely, őriztessék meg gyermekükkel annak melegét. De kapcsolódjanak bele az iskola munkájába. Együtt neveljenek. Ne feledjék el soha — ez már megbocsát ható szülői tévedés, — hogy nem biztos az Önök ítélete: az én gyermekem a legjobb, a legkiválóbb. Mert nem biztos, hogy az. Olyan a gyermek a tanító és tanár kezében, mint a művész kezében a hegedű. Egyik-másik húr néha leenged. Fel kell hangolni, mert különben hamisan szól az, és akkor m^ir nem a legjobb, a legmegbízhatóbb és legkiválóbb. A nevelő a művész, hagyják hadd hangoljon, jót akar, szívet-lelket gyönyörködtefően akarja megszólaltatni gyermekük lélekhúrjait. Imádkozzanak sokat gyermekükért. Ne csak ők tegyék ezt. Soha annyi fogadalom, ígéret Szent Antalnak el nem hangzik, soha annyi ima égbe nem röppen, mint akkor, amidőn bajbajut ott a hanyag diák, vagy diáklány. Ha Szent Mónika fiának, Szent Ágostonnak megtérést eszközölt ki buzgó imádságával, akkor Önöknél is eredményes lesz ez. Viseljék gondját gyermekük lelkének is. Ne csak ruhájukra, könyvükre legyen gondjuk. A ruhát kinövik, a könyvet félreteszik, de lelkűk mindig velük marad, amíg élnek. Annak tökéletesí tése, megszentelődése mindennél fontosabb ezen a világon. For málják azt a viaszpuhaságú lelket, hogy Isten arca mosolyogjon róla, legyen tökéletes és szent. Ha megteszik mindezt, Önök lesznek az élet iskolájának legkitű nőbb tanítványai. Most pedig lépjék csak át az iskola küszöbét gyermekükkel. 258
«I • # 99 #9 ♦ #9 999 9 9 9 • • 999
# • # • « » # • «
*# • <é#0é
#9 9^9
« • # 4
♦ 9
9 • « f
#
# # •#
*•## #
9«999
• • ^ # 9
«999
r « 9 9 # 9 9 9 9 « f 9
« »
«9 ^ 9 # • »9 9 9 9 « ^é«9 ♦ • •9 9 • • • « « ♦
9 # # # •
i # # • # # • • #
9 9 « #
999« «
*- #
9 9 ÉÉ 9 9 9 9 9 9^
4i
9 9 # • • « t
9*
« 99
• #9 f »9 • 9
• • • •
9 9 9 9 9 9 9 9 9
# 9 9#4
9994 9 # 9 9 9 9 i • 9 99 99
M#MI
9999 9 9 9 9 9 9 9 9
9 9 9 9 9 9 9
99 • 19 1 # 9 • 9 9# • 9 • • 9 9
• 9 9 9 f f
9 9 9 99 99 9 #
::t
• :: í
Meghalt Jézus a durva^kereszten, De megszentelte vére harmata ; A kínhozó fa, égifény övezten Küzdő reményünk biztos horgonya. é 99 # É
9 9 « 9 9 9 9 9 99 9 9 9 # 9 9 9 9 9
k
9 9 9 9 9 9 9 #% ♦ 9 » 9 9 9 % 9 9 9 «» 9 9 9 9 % # 9 9 4 é
É99 « «9
9 9 9 9 9 # # 9 9 9 9 9 • 9 • 9 9 *9#« 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 999 99* 9 9
9 9 9 9 9# #
Élet-vizén átrepül a lelkünk, Mint partról elszállt hófehér galamb ; A felmagasztalt Szentkeresztfa fénylik
#99 9 9 é # 9 9
# • 9 # # • 9 99 • # ♦ 9##
9#99
« • # 9 9 # # 9 9 #9 •
9 9 9 9 * 9 9 * 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
9999 • 999 999
És nekünk félni most már nem szabad
• • 99
259
zarándoklat margójára
Káprázatos tűzgolyóként fölkeiö nap hamar följutott a Csallóköz feletti feilegtelen azúrkék égre és kezdte leszórni perzselő sugárkévéit, mintha egy szempillantás alatt akarta volna felszippantani a fűszálak kiegyenesedő selyemderekán, a virágok lassan szétnyíló bársonykeiyhében, a szélcsend ben pihenő fák és bokrok lev^elein meghúzódó harmatcseppeket. Az „Aranysziget" kövér termőföldjén már mindenhol keresztbe rakva pihent az aratás Urának bőséges ajándéka. Az országúifeletti fénysávban milliárd porszem vibrált, a rét virágai között szorgos méhecskék döngicséltek, szitakötők és lepkék libbentek tova szivárványszínű álomszárnyukkal. A lágy reggeli szellő magával hozta a madárkák hangos énekét, a virágos rétnek, az egész határnak kellemesen vonzó, sajátos illatát. Ünnep van. A természet Istent dicsérő reggeli imájába váratlanul belekondul a csallóközi szentantali barátok templomának harangszava. Messziről gyönge énekfoszlányokat hoz a szél. A szomjas föld porától szürke a ruhájuk, de látszik azért, hogy örömmel jönnek. Érthető, hiszen ebben az évben minden zarándoklat szebb, meghatóbb, lélekbemarkolóbb. A nagy lelkiörömtől kipirult arcok és sugárzó szemek, a híveknek harangzúgást és orgonabúgást túlharsogó, szívbőlfakadó lelkes éneke eléggé érezteti ennek a kimondhatatlanul sokat szenvedő ma gyar népnek hatványozott örömét, boldogságát. Hiszen ez /w/űűrfd-zarán doklat. Most nemcsak a környékbeli, de a messzebb fekvő magyar falvak katolikus népe is kettőzött buzgalommal zarándokol a szentantali csodatevő Szűz Anya kegyképe elé, hogy hálás szívvel mondjon köszönetét: a húsz éven át leimádkozott magyar föltámadásért. Az ezer sebből vérző magyar igazság húsz éven át e nép lelkében is felsikoltott, a harctéren sehol lenemgyőzött és mégis megalázott Hungária könnyes, keserves fájdalma az ő fájdalma is volt s míg a megcsonkított anyaország mindenre elszánt, sokezer, hű gyermeke szóval, írással előadásokkal hirdette az egész világ nak, hogy mily iszonyú igazságtalanság történt Magyarországgal, addig ez a nép térdre borulva a szebb jövőért imádkozott. Az ünnepélyes szentmise lassan megkezdődik. A zarándoksereg ajkán fölcsendült az ősrégi szebbnél-szebb máriaénekek dallama, azok az énekek, amelyeket húsz éven át nem volt szabad énekelni. A gyóntatószékeket sűrű
260
szeptember
E G Y ZA R Á N D O K LA T MARGÓJÁRA
csoportok lepik el. Ifjak és öregek, nők és férfiak, lányok és legények imára kulcsolt kézzel, alázatos, bűnbánó lélekkel közelednek a gyóntatószék rácsához. A gyóntatást már jó ideje befejezték. Az egyik gyóntatószékben mégis ottmaradt egy ferences atya. Kezében breviáriumát tartja, de nem kezd imájába. Belenéz egy előtte térdelő legény imakönyvébe. Nincs semmi különös abban az öreg imakönyben csak egy szentkép, a katolikus világ legkedveltebb szentjének, páduai Szent Antalnak a képecskéje. Hosszan, elmélázva néz a legény kérges kezei között pihenő kis imakönyvbe, mintha már nem is azt a szentképet nézné . . . lélekben visszaröppen a múltba. . . másik legényt lát maga előtt imakönyvvel, Szent Antal képpel, egy cseh katonaruhába öltözött felvidéki magyar fiú t. . . mikor a kegyetlen sors a duna partján a cseh ezredekbe osztva szembe állította a magyarral a magyart. . . I Ezt a bájos történetet sohasem fogja elfelejteni. Hogyan is történt ai egész? A múlt évben egy ólomfelhős, szeles, hideg októberi éjjel érkezett egyik dunamelletti községbe a magyar fiúkkal kevert „cseh" század. Az országútról motorizált páncélos üteg tompa zaja hallatszott, felettük pár percre a reflektorok kereszttüzében a cseh postarepülő ezqstfényben izzó teste úszott, hozta a postát, a parancsot. . . I Hajnalban a magyar fiúk a tábori lelkészt és szokásuk szerint suttogva kérdezték: — Mi újság hadnagy úr ? U Nem ! — hangzott a szók. Hát jobb is volna, hiszen harcoljunk ? S közben hüvelykujjáv — Bízzunk a jó Istenben 1 Három gyerek vár otthor másik. Engem a családom, meg ^ a kis Ferikét még nem is láttam A tábori lelkész elejét akarta kellett sajátmagára és „ö vé ire ". . . és ki ellen harcoljunk ?“ Érezte, he tatót kell mondani. . . Legyetek nyugodtak, hisz( a kis csoportból hozzálépett egy tü — Főtisztelendő úr ? Az én nagyon szegény asszony. Mikor bi
1939
p . K IR Á L Y P A C I F IK O. F. M.
de odaadta azt, ami jól tudom, a legkedvesebb volt neki. Ezt a Szent Antal képet, amit egyik szentantali zarándolat alkalmával hozott magával, emlékül. — Közben, amint beszélt kivette zsebéből az imakönyvet és meg mutatta az elsárgult drága ajándékot. Fiam 1 — mondotta anyám — tedd el és jól vigyázz reá 1 Sokszor és sokat imádkoztam teérted Hozzá. Csókold meg minden reggel és este . . . imádkozz hozzá. . . én érzem, hogy minden veszélytől megfog menteni. Fötisztelendő úr, én édesanyám tanácsát eddig betartottam . . . Higyje el semmitől sem félek, oly nyugodt vagyok. A katonák némán lehajtott fővel széledtek el, talán soha az életben nem fogják ezt a fönséges prédikációt elfelejteni. . . Az ünnepélyes szentmisének vége van. A gyóntatószékben gondola taiba merült ferences atyát a zarándokcsapat lelkes, harsogó éneke ébresz tette fel, éppen akkor, amidőn a gyönyörűszép magyar imádságot énekelték .. Magyarországról édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magya rokról." Magyarország hatalmas, égi Patrónája meghallgatta árva népe hő imáját és hathatós közbenjárásával kieszközölte isteni Szent Fiánál e sokat szenvedő nép számára a szebb, boldogabb jövőt.
50 éves szerzetesi fogadalmának jubileuma. P.
BENDES VÁLÉRIÁN
Ötven év azjember életében nagy idő. Hát még, ha valaki azt olyan módon szenteli meg, mint P. Bendes Valérián: imádkozó és apos toli munkásélettel. — Háromszor volt a Szűz Máriáról nevezett Rendtartomány főnöke, egyszer a Szent Ferencrend kormánytanácsosa Ró mában. Mint teológiai tanár az apostoli lelkülettel dolgozó feren ces atyák kiváló tanítómestere volt. — Ezrek és ezrek nyertek útbaigazítást tőle a szószékről és vigasztalást a gyóntatószékben. A Szentatya áldását küldte az 50 éves szerzetesi fogadalmát ünneplőnek.
I•
RKO NEM ]ON VISSZ/ l r ^o : HÁ MORI
LAJ OS
Egy hely üres a béresiskolában. Az Is marad. IH könnyes, néma gyász van. A városból joH szörnyúsúlyú sürgöny; közénk a Ferkó főbbé vissza nem jön. Kezem közöft’ remeg a vészpopirlap. Kicsiny fiam, főbbé már nem j-onlHak. Kicsiny fiam, fe hirtelen mentél el. Az Iskolában sírni nékem szégyen, hiába. Állok némán és csak könnyezem. M egrökönyödve néz rám hatvan gyermek. Ijedten, kérdőn néznek hatvanon, szegény tanító bácsival mi van ? Hugód haján jár tétován kezem, e szörnyű hírt felfedni nem merem. Ö cséd ijedten néz túlról felém, talán már érzi, sejti mór szegény. Torkom szorítja néma fájdolom, o számot szóra nyitni nem tudom. A nagy fekete táblához megyek. A tábla is, o kréta is remeg, Feszülten vár a megrémült gyerekhad, míg sírva írom f e l: a Ferkó meghalt. Nem volt soha ilyen nehéz az írás. E két szó most a szívekbe sírt ás. S ahogy dereng a szók nyomán az értelem, úgy csillan át a.könny a sok szemen. Egy fájdalom e népes kis család, siratja elhullt, drága kis fiát. Majd roskodt szívvel keresztet vetek, velem a hatvan zokogó gyerek. S talán e néma, gyémánttiszta percben fehér hajó evez a kék vizekben; fehér hajóban Ferkó ül fehéren s az angyalok várják, hogy portot érjen.
263
S z o c iá lis b a jo k Irtó: H a l á c s y De z s ő
és a s z e n v e d és
Az 1914— 1918-ig tartó világháború megrázta az egész világot, A világégés után kővetkező bűnös forradalmak megrendítették a népek erkölcsi alapját és a szociális bajok súlyosabban jelentkeztek, mint valaha. Szociális probléma mindig volt és lesz, míg emberek élnek a földön. Mióta az ember verejtékkel keresi a kenyerét könnyek, fájó könnyek is végigszántják az emberi orcákat. De ma — úgy hisszük — több a baj, nagyobbak a szociális ellentétek és éppen ezért megsokszorosodott az emberi szenvedés. A mai időben, és keresztény hittel minden további időben feladatunk az, hogy a ránk zúduló szociális bajok ellenére milyen elszántsággal tudjuk viselni a szenvedést. De nemcsak elviselni, nemcsak szilárdan kell állni tudni, hanem krisztusi hitünk minden tanítása azt inti felénk : lehetőleg könnyítsünk a szenvedőkön, ha már kénytelenek átvészelni a kor szociális bajait. A Krisztus-hívők kemény lelki erejétől függj hogy mennyire tesszük elviselhetővé a szociális bajokat. A szenvedést nemcsak megérteni, hanem átvállalni is lehet és k tll.
S mennyi könny, bánat, szociális ellentét és kilengés tűnne el a földről, ha minden ember csak kis részét értené meg és vállalná át a másik ember bajának és szenvedésének. A szociális bajok a lelkek erejére támaszkodva szinte önmaguktól oldódnának meg, ha többet tudnók vagy még inkább akarnók egymás bajával törődni. Nyíltabban és nyersebben ez azt je le n ti: boldogabb volna a világ népe, ha kevesebb lenne az önzés és több szeretet lángolna a szívekben. Leírhatatlanul sok szenvedéstől szabadulna meg az
emberiség, ha a népek tudatában volnának annak, hogy a Gondviselés nem azért küld szociális bajokat a világra, hogy azokat növeljük. Az isteni bölcseség tudja, hogy mi miért van és minden megrázkódtatás miért történik. De az emberi szabad akaratot és az emberi erényeket azért adta az Isten, hogy tudjunk küzdeni a rossz ellen. Tudjunk győzni. „A d augusta per angusta"*, — „Szenvedés vezet a győzelemhez" — tartja egy régi keresztény szójáték. „É gni s élni'', — hirdeti mint életelvet Szent Bernát. „A szenvedésből tökéletesbül az erény"", — írja Prohászka Ottokár. „N e az élet nehézségein törjük fejünket, hanem megoldásain'", — olvashatjuk P. Majsai Mór egyik írásában. íme, mindezek az aranymondások és nagy ielkekből lángoló szavak irányt mutatnak, hogy a szociális bajokból eredő szenvedést miképen enyhíthetjük lelki erővel. Anatole France, 1844—1924-ig élő francia regényíró, modern, kételkedő
szellem volt, aki semmiben sem hitt. írásaiból ugyan kiéreződik, hogy
264
szeptember
SZOCIÁLIS BAJOK ÉS A SZENVEDÉS
melegen érző szíve volt és nagy tehetsége mellett ez az ö időbeli sikereinek a titka. De szkepticizmusa, sötétenlátása, hitetlensége volt az ö életének és egész élete munkásságának a tragédiája. Csak Anatole France írhatta le ezeket a sorokat is : „A z egész mindenség legboldogtalanabb teremtménye az ember. Azt m ondják: az ember a teremtés királya. — Az ember a szenvedés királya."^ — Önámítás volna tagadni, hogy az emberiség nem szenved sokat. De a szenvedés királyának megtenni az embert elkeseredett túlzás. Mert a szenvedés királya Krisztus Jézus volt, aki azonban keresztútjával és feltámadásával megmutatta az élet diadalát. Azóta is a kereszt nemcsak a szenvedés fája, hanem a győzedelmes élet jelképe. Korunk szociális bajait az összes szociális ellentéteket megoldhatjuk, a tengernyi szenvedést enyhíthetjük, ha fe l tudunk tekinteni a keresztre. Ha a kereszt lesz a m i útmutatónk, Prohászka Ottokár ezt ezekkel a szavakkal fejezi ki, a szociális igazságot ilyen lángolva hirdeti: „A keresztény gondolat azt dörgi felénk: teljesítsd előbb te az Isten akaratát; fejtsd k i erőidet; sürgesd a több belátást; siettesd a győzelmet a betegség s halál fölött. És a társadalomban ne azt hajtogasd, hogy az Isten akarata a szegénység, a nyomor, hanem gondoskodjál keresetről, tisztességes lakásról, iskolákról Pusztítsd a pénzgombái és a bűnt, hogy az emberek kötelességük öntudatára ébredjenek Gondviselésnek természetes követelményeivel szemben, öntudatára ébredjenek annak, hogy küzdeni, alkotni, teremteni, dolgozni boldogulni: ez isteni végzés és jóakarat.**
Tehát az élet fokozottabb akarása, a bátor kiállás, a küzdelemvállalás szembenézés a szociális bajokkal nagyban enyhítheti az emberiség szenvedéseit. A szociális feladatok legnagyobbika: eltüntetni a szociális ellentéteket. Oly nagyok az aránytalanságok még ma is, — amikor mindea oldalról a szociálizmust hangoztatják és jelszónak használják — munkás és munkaadó között, hogy fájdalmasan és aggodalommal kell gondolni arra a sok szenvedésre, amit ez a nagy ellentét szül. A szociális bajoknak ez a legveszedelmesebb csírája és tűzfészke. Amíg az egyik ember isteníti önmagát és felfuvalkodik pénze által, és ugyanakor a másik halandó „porbasújtott szegény kicsi féreg, aki nem tud megnőni", addig szociális igazságokról nem is beszélhetünk. Örökérvényű igazságot hirdet X IIL Leó pápa a Rerum Novarumban, amikor ezeket írja ; „Csúnya és embertelen dolog az embereket a nyerészicedés merő eszközeinek nézni, őket csak annyira becsülni, amennyit a nyers munkaerejük ér.** Az ember nemcsak nyers
munkaerő, hanem lelki lény, még pedig elsősorban lelki adottság és éppen ezért szomjúhozza a szociális igazságot. Minél jobban érvényesül a szociális igazság, annál kevesebb szenvedés lesz a földön. A szén ek galériájában legszembetűnőbben talán Assisi Szent Ferenc
265
1939
HALÁCSY DEZSŐ
mutatta meg az irányt a ^zociáIis élet felé. Saját diadalmas életével, a földi javakról való lemondásával és!a köz javára való átengedésével tett tanúbizony ságot a szociális jócselekedetekröl. Szent Ferenc és az általa alapított szerze tesrend barátai a legönzetlenebb kővetői és tanítói a szociális életnek. Assisi szentje és a testvérei, rendtársai valóban lemondtak mirden földi jóról és hívságról, egész életüket a szociális igazságoknak áldozzák. A világi élet minden emberének meg kellene hallania azt a szociális tanítást, amely a ferencesek kolostoraiból hangzik el a világ minden égtája felé. Ha olyan nemes egyszerűséggel és szent odaadással tudjuk szívünkbe zárni a szociális hitvallást, mint a ferences atyák, akkor a világ népeinek arcát kevesebb könny áztatja majd és a szívek is vidámabbak lesznek. Mindennek forrása Isten. A szociális bajokból eredő mérhetetetlen szenve dést is csak istenhittel lehet enyhíteni. Ez a legmagasabb és legmélyebb hit azt diktálja: átvállalni és elhárítani minden szociális bajt, ami erőnkből telik, hogy minél kevesebbet kelljen szenvednie a másik embernek. Ha majd ez a nag>* szollidaritás uralja a lelkeket, kevesebb lesz a szociális baj és elviselhetőbb a szenvedés. Addig, amíg nem érjük el a szociális tökéletességet, fohászkodjunk Szent Ágostonnal: „Magadnak teremtettél Uram nyugtalan a mi szivünk, míg Benned meg nem nyugszik,*‘
minket^ és
Ha az emberiség többsége képes lesz arra, hogy meg tud nyugodni Isten létezésében, több derű és fény aranyozza be a világot.
Köröspartján muskátlífa Számadó
Köröspartján muskátlifa, Virágos az ága. Minden este egy bús madár Ereszkedik rája.
Ernő
Minden este minden ágát Bánatosra rázza. Minden este szélben pereg Alomszin virága.
Száll a szirom, száll az éjben, Mesebeli tájra. Az a szegény muskátlifa Sírva néz utána.
266
Illik és kell is tu d n i... Szeptember 1. Első péntek. Szeptember 7. Kassai vértanúk: Körösy Márk, , Grodecz Menyhért^ szentmiklosi és óvári Pongrácz István. 1619-ben a protestáns Bay Zsigmond, a gya-
Joghajdúk kapitánya rettenetes kínzatással végeztette ki őket. X. Pius pápa 1905-ben a boldogok sorába iktatta őket.
1“ "^ .l I I I
ö
Köteleié o szentmise hallgatás:
,xoptember 3 io 17 24
Szeptember 8. Kisboldogasszony. (K\s Királyné,)
A Boldogságos Szűz Mária születése napja. Szülői: Szent joakim és Szent Anna. — Jó katolikus szentmisét hallgat ezen a napon, bár bűn terhe alatt nem kötelező. Szeptember 12, Szűz Mária nevenapja. Régen Kisasszony után való
vasárnap* n ünnepelték. Az ünnepet XI. Pius pápa a törökök felett kivívott bécsi győzelem (1683) emlékére alapította és rendelte el. Mária matyar jelentése: szépséges, úrnő. Szeptember 14. A Szentkereszt fölmagasztalásának ünnepe. Ezen a napon annak az eseménynek emlékét ünnepeljük, hogy Heraklius császár 11. Korzov perzsa király által elrabolt Szentkeresztet visszaszerezte és nagy ünnepélyességgel saját vállán régi helyére, a Kereszt-bazilikába visszavitte. Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűz. Kétszer ünnepli az Egyház ezt az
ünnepet. Az egyiket feketevasárnaputáni pénteken, a másikat ezen a napon. Ismertebb az előbbi. Szűz Mária hét fájdalma; 1. Simeon jóslata. 2. Me nekülés Egyiptomba, 3. A 12 éves Jézus elvesztése. 4. Találkozás a keresztúton. 5. Jézus keresztre feszítése. 6. J zus levétele a keresztről. 7. Jézus temetése. Szeptember 17. Assisi Szent Ferenc sebhelyeinek (stigmáinak) ünnepe.
Ö volt a szentek sorában az első, akit nagy Isten iránti szeretetéért az Úr Jézus öt szent sebével tüntette ki. Ez az esemény 1224 szeptember 14* én történt Alverna hegyén. Szeptember 20 —22—23. Ezévi őszi kántorbőjti napok. Mindig a Szent kereszt fölmagasztalását követő héten szerdán, pénteken és szombaton van 21 és 60 év közötti éietkorúaknak háromszor szabad enni, de csak egyszer szabad jóllakni. Szerdán és szombaton szabad húst is enni. Ezt az évszaki böjtöt jó papokért ajánlja föl az Egyház. Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe, Lucifer lázadásakor 6 volt az Istenhez hű angyalok vezére. Neve; Mi-cha-el = Ki olyani mint az Isten ?
267
1 1
SZIKLÁRA EPULT TEMP Irta:
JAJCZAY
JÁNOS.
Van valami különös Assisiben, ami az ember lelkét átjárja, ami kor ebben a hegyen épült városkában, amelyben a házak úgy tapadnak a lejtőhöz, mint a fecskefészek az eresz gerendájához, szembe kerülünk a megszentelt helyen a pogány emlékekkel, mintha kihangsúlyozottan éreznők a Minerva-templom hat corinthusi oszlopánál az Egyház diadalát. Goethe ezt az antik épü letből kereszténnyé vált templomot megcsodálja. Örömében fel kiált, hogy életében először megláthatja az első teljes klasszikus emléket. Ez a túlságosan szabályos épület merev szürkeségében rideg, hideg. Hideg, mert a szellem, amely létrehozta, már régesrégen kihűlt, meghalt. Ez a döbbenetes érzés talán azért fokozódik bennünk, mert nem messze tőle Szent Ferenc temploma — minden nagysága, monumentalitása ellenére messziről, úgy amint a napban fürdik — köszönt, tündöklő aranysárga színével magához vonz. Köszönt, invitál, és mi ellenállhatatlanul varázslatába kerülünk. Ez a kolosszális ékszerdoboz, amely magában foglalja a Poverello halóporait, olyan miszticizmussal veszi körül a belépőt, hogy a legelfásultabb lélek is megérzi az érzékfölöttit, a transcendentálist Goethe a Minerva-templomot elragadtatva szemléli, a Szent Ferenc templomba nem megy. Naplójába csak annyit ír, hogy: „innen balra fekszik .. .“ Ha Assisi művészetéről beszélünk, a festők; Cimabue, Giotto, Simone Martini, a rózsaszínű hajnalodó reneszánsz zse niális festői, a Szent Ferenc-templom kidíszítői jutnak a művé szet kedvelőinek eszébe. Az építkezést is csodálják, főleg nagy ságát, de művészi szempontból ritkán értékelik, pedig a San Francesco a kezdődő olasz csúcsíves építkezésnek legbecsesebb emléke. Assisiben, a festői városkában valahogy minden kicsi. A Piazza^ és a sikátorok, házak, a rajtuk levő ablakok, ajtók és a miniatűr kertek Talán ez a sok apró pittoresc épület fokozza a templom monumentális benyomását. Azt már elárulja az épít kezési hely megválasztása, hogy aki ide tervezte ezt a templomot és a mellette levő kolostort — tudatosan tette. A kilátás, amely innen nyílik, csak ezzel a szóval jellemezhető, hogy; heroikus. 268
szeptember
A SZIKLÁRA É P Ü L T TEMPLOM
Ami innen tárul elénk a Ferencesek sziklás hegyéről, az ieírhatatlanul szép. A Tiberis völgye, az umbriai lapály és a szelíd hegyek, távolabb az Appenninek, Sabina és Latium magaslatai és egész távol a Campagna, kastélyok, a távoli hegyek gesztenye erdői, olajligetek, ciprusok, aranybogyós szöllőkertek és a vég telen violaszín ég. Ez a földi paradicsom. Méltó a nap himnu szának írójához. Azt hiszik idegen, nem olasz építészek építették. Csodála tos csak az, hogy az olasz gótika szelleme, a horizontális ten-
Szent Ferenc bazilíko Assisiben.
dencia ebben az épületben benne van. Az altemplom sejtelmesen komoly, formáiban egyszerű, férfias, tömegekkel ható, háromhajós, míg a fölébe épült ennek pontosan ellentéte: egyhajós, csupa fény, derű, óriási falakkal, amelyek szinte kínálják magukat a freskófestésre. A pillérek itt könnyedén törnek az ég felé. Díszei szabadok és elegánsak. Míg az alsó templom nyomott, addig a felső a csúcsíves stílus minden szárnyalását kifejezi. Az assisi San Francesco a kezdődő olasz csúcsíves stílus legsajátosabb emléke, amelyet az alapjától a menyezetéig a Ferencesek szelleme hat át. Padovában a Szent Antal-templom, Velencében a Frari gótikus. Perugiában és egyebütt ettől kezdve gótikus stílusban építenek. A Ferencesek kedvenc stílusa. De lehet-e jobban kifejezni a katolikus gondolatot, mintahogy azt a gótikus ívek teszik? Hiszen egy-egy ív olyan, mintha imára kulcsolt, könyörgő kéz lenne. 269
JA N O S A K L IN IK Á N IR T A : K IN IZ S I ANDOR.
János bejött Budapestre. — Kora hajnalban fölkelt már, elintézte a cókmókot és míg szép kényelmesen befalatozta a paprikás szalonnát, az asszony összecsomagolta az egynapi kosztot. Nehogy megehüljön az ember abban a rettentő nagy városban I János ugyan titokban még egy fiaskó törkölyt is bedugott a kabátja belső zsebébe, hogy legyen némi szomjúságoltó az útra és most igyekezett úgy forgolódni, hogy az asszony meg ne lássa, mert mindjárt patáliát csapott volna. Elvégre is azért asszony, hogy még azt a kis itókát is sajnálja az embertől! Aztán, hogy mindennel rendbe jött, megindult az állomás felé. A kapuból még utána kiabált az asszony: Hallja-e János?! Aztán a klinikára e’ne felejtsen bemenni vizitre! — Jól van no, — dohogott János, — hát persze, hogy bemék. Ninc nékem tyúkeszem, hogy ilyesmiről elfeledkezzem. Kiballagott az állomásra és amikor elindult vele a vonat, nagy nyu godtan rápöfékelt és olykor húzott egyet a búfelejtő flaskából. így persze igen kellemetesen telt el az idő, szinte sajnálta is, amikor le kellett már szállni, de hát az ital is elfogyott, meg itt volt már a pályaudvaron, mást nem lehetett tenni. Derűsen kiment a zsibongó utcára és körülnézett. Most szép sorjába elintézem a dolgokat, — mondta magának, valahun megiszok egy fröccsöt, aztán lehet vizitelni a klinikán is. t
Az asszonynépség éppen elég gondot suvasztott a nyakába, neki is volt néhány számvetése itt-ott, így aztán már 11 óra lehetett, amikor ki lépett a kocsmából és irányt vett a klinikára. Nem szeretett ugyan kór házba menni, éppen elege volt belőle, amikor a háborúban megsebesült és tizenkét napig nyomta az ágyat azonban ennek meg kellett történni, mert az asszonyok igen rárendelkeztek, hogy el ne mulassza. Ezért végül nehéz sziwel bár, de mégis elindult. A klinika hatalmas, vöröstéglás épülete előtt még eibóklászott egy kicsinyég, hogy evvel is halassza az időt, aztán lassan kiverte a pipáját és zsebre vágta, úgy nyitott be. Előbb megtapasztalom a járást, gondolta magában és vizsgálódni kez dett. Furcsa, álmositó szag lengedezett a levegőben, ismerte még katona korából, valami éternek vagy mi a szösznek hívták. A folyosókon fehér köpenyes emberek szaladgáltak össze-vissza, ajtók csapódtak, de mégis
270
szeptember
JÁNOS A K U N IK Á N
halálos csAnd volt legtöbbször, ha az ajtók előtt várakozó emberek nem nyüzsögtek éppen. János lézengett egy darabig, aztán hogy senkisem törödött vele, jónak látta már, hogy puhatolózni kezdjen. Egy olyan fehér anzugos emberhez odailledelmeskedett, megemelte a kalapját és tisztességtudóan érdeklődött; Tisztölt dogtor úr, tessék mán megmondani, hogyan juthatnék be én is a vizitre, mert vidékről jöttem. . . A fehérruhás altisztnek sietős dolga volt, nem ért rá sokat teketóriázni, így tehát a bejáratnál levő kalicka felé mutatott és ennyit mondott: Menjen oda bácsi, kérjen egy számot és álljon be a sorba. Aztán ha a nevét kiáltják, csak igyekezzék. János meg is fogadta a szép szót, odaballagott a kalickában ülő másik fehérköpenyeshez és jelentkezett. Az megkérdezte tőle, hogy mi a neve, szegény-e, mindezt beírta egy nagy könyvbe, aztán kiadta a cédulát. — Most várjon ott a többivel együtt, majd sor kerül magára is. Akkor bemehet. — Aunnye, de akkurátosan megy itt minden, mintha képviselőválasz tás volna! — töprengett János, aztán csak várt. Kevésszavú ember volt világéletében, nem szeretett tolakodni se, hiszen ráért; a vonat csak este incul vissza, így nem is nyomakodott annyira, mint a többiek. De merthogy egyszer minden szám elfogy, lassan rá is sor került. Ekkor kijött egy harmadik fehérrutiás, aki igen tekintélyes állású ember lehetett, mert ugyancsak kiabált és rendelkezett; Következik a 75-től 80 ig tarló szám. János — ki tudja már hányadszor — megnézte a bilétát és mivel 78-at mutatott, hát ő is bement a terembe. Kisült, hogy megint nem jutott sokkol előbbre, mert ez is csak amolyan előszoba-féle volt, amelyikből még másik termek nyíltak. Vidéki volnék kérem, — kezdte el újfent a mondókáját — és vizitre szeretnék menni. Idáig csak eljutottam volna, de most hová és merre? Tessék szivei fölvilágosíiást adni. Csak semmi türelmetlenség, idegesség! pattogott a fő fehér ruhás. — Itt nem kivételezünk senkivel sem, érti? Azonnal maga kerül sorra, addig lépjen be ide és vetkőzzék le gyorsan. — Muszáj kérem? — rémült el János, aki sehogyan sem értette ezt a sok herce-hurcát és hirtelen arra gondolt, hogy de jó is volt tiszta üngöt és ruhát felvenni, még most szégyenkezhetnék a mindennap használt öltö zékében ennyi sok ember előtt. — Muszáj??! Hát persze, hogy muszáj! Talán bundában akar vizitre menni?! — sistergett rá a rendező-ember. — Ki látott már ilyent!? Az
271
K IN IZ S ! ANDOR
1939
előbb türelmetlenkedett, most meg nem akar levetkőzni. Talán szégyenii magát, miii?! — Engedelmet kívánok, de é n . , . — felelte János kissé mérgesen, mert a többiek nevetni kezdtek, de egyáltalán nem tudott szóhoz jutni. A fehér ancugos benyomta eg>' fülkébe és rácsapta az ajtót. Siessen, jó ember, mert mindjárt maga következik! — kiáltotta utána és János ott maradt a fülkében. — No fene! — morogta magában csodálkozva. — Furcsa szokások vannak errefelé. Hej, ha én ezt tudtam volna, dehogy is teszem be ide a lábamat! Egy félvilágért se! Mivel azonban kint már nagyon sürgették, hát nekifohászkodott és derék szíjig levetkőzött. Ezután kisettenkedett a világosra és tanácstalanul körülnézett. No végre készen van! — szólt hozzá a haragos fehér. — Most gyerünk gyorsan, mert maga van soron. János hagyta magát sodortatni s csak ment az ember után. Egy iiszta, szép szobába jutottak, ahol érdekes készülékek voltak és mindenütt villany égett, de nem olyan, mint otthon az iskolában, meg a községházán, hanem különös formájúak. Kend az a Létra János? — kérdezte tőle egy szemüveges fehér úr, aki biztosan födoktor lehetett errefelé, mert kényelmes bőr karosszék ben ült, de János ezen most nem ért rá töprengeni, mivel igen meglepte, hogy a nevén szólítják. Én volnék az, igenis, — mondta — honnan tetszik ismerni ? Nagy nevetés tört ki erre a kérdésre, de a födoktor jóságosán válaszolt; — Hiszen kint bediktálta a nevét, amikor jelentkezett. Itt van előttem a kórlapja. No lépjen közelébb bácsikám és mondja el szépen: mi a panasza? János megnyugodva válaszolt, de előbb körülnézett, hogy az a mérgesnyelvű fehérköpenyes is bent van-e. Nem volt. — Én vizitelni jöttem a klinikára, — szólt — de ugyancsak nehéz a színhelyre eljutni az embernek. Ezenfelül más panaszom nem volna, csak már szeretném a vizitet megejteni. — De hát mit akar kend voltaképen ? — kérdezte tőle az egyik szemüveges. — Hiszen itt van a vizit. Megvizsgáljuk ? — Ne tessék engem vizsgálgatni, mert nincs semmi bajom se háP Istennek! Én a Balázs sógornál akarok levizitelni, akinek itt a klinikán vették ki a manduláját és most bent fekszik. . . Arról a fergeteges nevetésről, ami ezután harsant föl, János sohase számolt be otthon, mert máig is szentül meg van győződve arról, hogy hec cet csináltak vele azok a fránya pesti orvosok. Az ilyesmivel meg — ugye nem szokott eldicsekedni az ember! ?
272
MIÉRT LETTEM HÁRMADIKRENDI ? írta : KISZELY GYULA, a Rádió rendezője.
Csodálatosak Isten útjai. Már gyermekkoromban valami egészen különös vonzalommal és ragaszkodással voltam Szent Ferenchez, amikor még jófor mán semmit se tudtam életéröl és a három rendről, amelyet alapított. Gyakran láttam a budapest-belvárosi ferencesek templomának szép oltár képét, amely a stigmatizációt ábrázolja. Ehhez az oltárhoz talán öntudat lanul, de megfoghatatlan erővel ragaszkodtam mindig. Mint diákot, — aki tanulótársaim körében, önképzőkörben és a világháború sebesültjeinek javára rendezett kongregációs szinielöadásokon gyakran szerepeltem saját szerzeményü zeneszámokkal, — osztálytársaim felkértek egy kis színdarab megírására. — Ez a Mária-kongreganisták előadásában került volna színre. — Én azonnal Szent Ferencre gondoltam, azzal az érzéssel, hogy az ő hősies szenvedéseinek történetét kell meg írnom. Úgy emlékszem, négy képpel akartam hitvallást tenni szóban és zenében arról a szentről, aki annyira közel állt a szívemhez. Kezdetnek, a püspök előtti jelenetre gondoltam, majd a kisebb testvérek és Szent Klára leányai békés életének bemutatására. Világosan emlékszem ma is a két utolsó kép teljesen határozott körvonalakban kibontakozott elgondolá sára: a stigmatizáció jelenetére, amelyet szinte vizuálisan láttam és a békés, mosolygó halál jelenetre, amelynél szinte hallottam egy barát- és apáca-kar énekét, a háztetőn csicsergő madarakkal egybevegyülve. . . Ezt a kis zenés színdarabot, amelynek annyira örültem volna, sose írtam meg. A kongregációt vezető atyák úgy vélték, hogy társaim tanév közben a pró bákkal, betanulással és az előadás előkészületeivel túlságosan is[énybe lennének véve. így aztán az előadás gondolatát feladták a fiúk, — tervünk tehát meghiúsult. De ennek a zenének és ennek a mély emberi drámának a gondolatát magammal vittem Aludt a lelkem mélyén és várta, mini szép ígéret a megvalósítást. Évek múltak el. Sokszor térdellem a nekem annyira drága ferencrendi templom Szent Ferenc oltára előtt és sok imádságom talált itt meghallgatásra. Aztán jött az élet. Adott sok olyan ajándékot, amelyet nem érdemeltem meg. Sok olyant, amelyre sohasem számítoltam. És adott csalódásokat, de adott vigasztalásokat is. Adott nagy csatákat, főleg azokat, amelyeket a lelkiismeretünk vív olyankor, amikor nagyon csábítja a világ és eltántorítja annak fénye, múló dicsősége és kísértése. De adott az Úristen kimond-
273
KISZELY GYULA
1939
hatatlanul sok kegyelmet, adott fényt, hogy abból a sötétségből, amelyben akkor bo orkáltam, világosságra jöhessek. A gyermekévek mély és őszinte hitén kívül művészetet kaptam, amelynek akkor még nem voltam teljes tudatában. Mégis sikerült az emberek szemében múló sikereket elérni vele. Egyik darabot a másik után írtam. Telt házak tapsolták végig, soks7or 100 előadást megért darabjaimat. Kávéházakban, víg társaságban és utcán harsogták dalaimat. A cigány-, dzsez- és szalonzenekarok játszották és játsszák ma is szerzem nyeimet. Egy időre elkapott a gyors siker örvénye. Elfeledkeztem arról az igazi göröngyös, nehezebb, hálátlanabb és éppen ezért legszebb útról, amelyet annak a művésznek kell járnia, aki Isten dicső ségét hirdeti müveiben. Közeljárlam a művészi megalkuvások lelki válsá gához és így általában lelki szándékok között bolyongtam. Vonzott a szebb, a nemesebb, a tisztább élet, amelyet azonban sehogyse tudtam összhangba hozni a magam életével. Szinte viaskodtam Istennel, hogy ne vonzon annyira magához. Pedig folyton éreztem hívását és mennél jobban tántorodtam el Tőle, annál nagyobb nosztalgiával gondoltam Reá. Mindig a művészetemen át vonzott. Wagner, Liszt hatalmas alkotásai, Dante örök, szép verssorai újabb, nag>'obb, erősebb útmutatásokat jelentettek egy meg nem alkuvó, tiszta művészetben és azon át azt is éreztem, hogy elérhet ném istent; egy meg nem alkuvó, megtisztult, leegyszerűsödött lelki életben, isten kegjelme itt se hagyott el. Mikor visszaadta erős, most már meggyőződéses gyermekéveim öntudatlan és naivabb hitét, segített tovább is. Adott olyan biztatást, ami akkor lehetetlennek tűnt fel nemcsak az én, de környezetem és pályatársaim szemében is; éppen a komoly művészethez való végleges megtérésem idején. Tisztában voltam azzal a felelősséggel, amelyet az új művészetem jelent. Hiszen, amikor elhagytam szinte egy nap aíait régi irányomat^ azzal az érzéssel tettem, hogy talán addigi hallgatóim és közönségem nem fog tudni követni, vagy nem fog megértést tanúsítani, — de ezzel ntm törődhettem. Nagy csaták voltak ezek. Isfen kegyelmével azonban sikerült elérnem, egy új, megtisztult és Istenhez emeltszemü művészi elgondolást önmagamban. És akkor eszembe jutott újra a gyerekésszel, de annyi szere tettel tervezett Szent Ferenc-legenda, amely voltaképen a lelkem mélyén mindig velemjárt. Vártam, amíg a toliam, ha nem is méltó, de elég erős lett ahhoz, hogy az egykori kis gyerekjátékból lelkembe hatalmas oratóriummá fejlődött témához hozzá merjek nyúlni. És ekkor kerültem újra közel — vagy csak ekkor értettem meg igazán, mennyire közel van hozzám Szent Ferenc fiai ak alázatos lelki élete. Megértettem, hogy művészet is van, lehet, sőt kell, hogy legyen apostoli hivatás. Megismertem Madonna Povcrta misztikus vonzását, megszerettem a lemondást és hitvallója akartam lenni
274
szeptember
M IÉR T LETTEM HARM ADIKRENDI?
annak, hogy mennyire közel érzem éppen Szent Ferencet, az Ö gondolatát az Evangéliumhoz, mennyire hiszem azt, hogy ebben a kételyekkel, har cokkal, hiúsággal, érvényesülési vággyal reszkető korban az egyedüli segítő és megváltó gondolat a Szent Ferenc gyakorolta szereteté. Akkor meg indultam Szent Ferenc nyomán az Úristen felé és megértettem a gyerek koromban elhangzó, hívó szót és hitvallást akartam tenni a meggyőződé semről. így fakadt szeretetből, alázatból a Szent Ferenc-oratóriumom, mely a szegénység gondolatiban született — a szegényekért. Ezévi márciusi bemutató után hamarosan letelt a próbaév és én, a sokat imádkozó és dolgozó jelölt oda térdepelhettem az oltár elé, hogy örökre a III. rend tagja legyek, most már mint Ferenc testvér. Az örömtől megremeg kezemben a toll, ha erre a nagy pillanatra gondolok. Minden szó halvány sejtetése csak annak, amit érzek és amit ki akarok fejezni. A fehér kordát és a barna barátkámzsák szövetére emlékeztető vállruhát a legnagyobb dicsőségnek érzem, amelyet életemben elértem. Erőt ad, békít és megnyugvást a napi életben. Új színt ad, új tartalmat és új életet annak a művészetemnek, amely ebben a jegyben született. A régi életemmel leszámoltam. Az új életem örömet ígért, áldást adott, amilyent még idáig nem ismertem. Megtanultam, hogy aki lemond, sokkal többet kap, mint amiről lemondott. Aki szeretetet áraszt, sokkal boldogabbá lesz, mint aki szeretetet vár. És áldom Isten kezét, amely elvezetett a ferences III. rendbe, hogy Magához térített azzal, amit önmagamban legérték, sebb ajándékának érzek: a művészetemmel. Szeretnék sok örömet adni: szavammal és zenéim mel — mindenkinek. És szeretném, ha Isten engedi, megénekelni azoknak számomra annyira kedves — ferenceseknek örömét, békéjét, meg nyugvását és áldásos életét, akikhez elválaszthatatlanul hozzáfűz a lelkem szeretete, még százszoros erővel jobban, amióta ho7zájuk tartozom. Szeret ném. ha egész életem és művészetem — de még minden világi vonatko zású müvem is — a mi jelmondatunkat kiáltaná nagy, megg>őző szóval a világnak: Pax et Bonum, Áldás és béke.
SZENDREY
E
^
****** •SS:::v
M
MIKLÓS : ih :
11
iH L A
^
^
A
o
A katolikus házas élet útmutaiója. A Szent A n ta l" olvasóinak kedvezményesen fűzve 2*40 P. Megrendelnelő a kiadónál: Dr. B i t t e n b i n d e r M i k l ó s tanárnál, Budapest, IX., Közraktár-utca I2^b. IV. 5.
275
11
3 T
j[ ^
> It j h : I I 1 n r i i - y 11^ ii-
Dr. Szele József : A m o d e rn iz m u s h it\'é d e lm i m ó d s z e re i Győr, 1939. Az erőszakos kísérletek egész sorozatát lá tju k korunkban. E redm ényük ; ingatagsatj. bizonytalanság, újabb zűrzavar. A sok változásban csak egy az á lla n d ó és változdllan : tudatlanság a felfogásban és nyom orúság az életben. A régi élet új ú t vesztőjére mutat rá ez a S4 oldalas tanulm ány. A m odernizm us letér az igazi b ö l cselet útjáról. A lermészelfeletti okságot nem ism eri, a hívő lé le k h iténe k m in d tá r gyat. m ind inditóokát önm agából m eríti. Belső h itvé d e lm i m ódszerében talán a ka d n a k tetszetős elemek, magában véve mégis az elfogultság és vakság bélyegét vise li. H a pedig vak vezet világtalant — m int a közm ondás ta rtja — m indketten verem be esnek. Ez ma a sorsak veietőkn ek és vezeletteknek. A z Egyház m in t veszedelm es fa n t k á r hoztatta. A köny\' pusztán tudom ányos célt szolgál. A z elvont és hideg tém a o lv a sása dr. Szele kö n w é b e n mégis élvezetes, m ert ta n u lm á n yo zó já t le kö ti gyönyörű — sokszor köhői — stílusa. Kapható a sze rző n é l: Bő, Sopron megye. D r. Koüdcs Gy. K á lm á n p re fe ktu s; T a lá lk o z u n k -e m é g ? E lm élkedések a halairól es a m ásvilágról. Pécs. Egyetemi Szent M ó r-K o llé g iu m . 1939. Az előbbinél sokkal közvetlenebb, tém ájánál fogva a h ittu d o m á n y b a n kevésbbé képzel! ember is öröm m el forgathatja ezt a kö n yve l Megértéséhez nem szükséges az összes izmusok ismerete. Nem elm életeket mag>aráz, hanem a m in d e n k in e k 'kedves eletet akarja szebbé tenni. Tág iro d a lm i m űveltség, életism eret, színes előadásm ód és peÍdaKt>an való gazdagság je lle m zi. A k i a kö n yv kom oly g o n d o la ta it m agáévá teszi. a '.ö.á kicsinyes szférájából kinőve m ár itt lent élheti a Magas Ö rökkévalóságot. Szerzőnel i f^*ért kapható : Pécs M a urinu m . E n d ré d y Z o ltá n S á n d o r. H alácsy D ezső: Írá s o k a b iz to s ítá s i eszm e d ia d a lá é rt. A k i kezébe veszi ezt a könyvet, az a gondolata tám ad először, hogy benne olyan dolgokat fog megismerni, am elyet csak a bennfentesek, az ü zle ti élettel fog lalkozók érthetnek, de m indazok előtt, a k ik k ív ü l á lln a k e téren hétpecsétes kö n yv marad £s olvasása közben az történik, hogy az em ber nem is tu d ja le te n n i H alácsy kö n w é t. amíg végig nem olvassa. Élrthető is ez. Hiszen H alácsy. a k i első író i sikerét A s s is i Szent Ferencről írt m unkájával aratta, itt is ugyanaz m arad, m in t a b b a n : m in den sorába eg>' termeszeifeietti világ lehelete árad felénk. Nem a n n y ira ü zle ti azakkonvv. m int inkább a szociális cselekedet könyve, m ert az egyén e.*» nem zet vagvonat aköf;a benne a biztosíiás térhódításával m egm enteni. K önnyed, élvezetes stílusban megírt m unkája hézagpótló ezen a téren. Alapo^isága és m in d e n t fe lö le lő k ö rü lte k in tése kiválóvá teszi kö n y v é t Isten áldását k é rjü k to vá b b i m u n k á ira és várjui^. hogy toliabci m inél több hasonló sikerű m unka jelenjen meg. — M egrendelhető a szerző nél Budapest IX.. CilŐi-út 1.
A z augusztusi re jtv é n y h e lye s m e g fe jte s e : Víz^izintes 28. Bering. 29. Hetesesők. 46. Keg>etlenek. Fággői»>ges 15. Bekebelez. 30. Teiles isetietí. 38. Teve. Jutalm at n y e rte k : i — J d rb Szent Er:sebet szobor íS ikló d ytó l. Z so ln a y p o rce llá n ): Meszleny Gina Budapest. Kun T ib or K ovoc*í. H a jd ú G izella Nyíregyháza. / — 1 d rb tölíőtoU V irá n yi László Kas.*-a M agyar O szkár Szegeb. Németh Lajosné Újpest. 7— / doboz Lheher bonbon Ú jvá ri Sarika Budapest, M áhr FülÖpné É rsekújvár. 1— / p é ld á n y Bilkei Élmények a szentföldi úton : -ienedek Sándor G algahévíz. özv. V arasdy Z o ltánne Újszeged. Leveles Jáno> S /e n t'ő rin c ! — J p é ld á n y Szent Im re h im n u s z o k (K oszto lányi fo rd .); Szendy Irén Szombathely, Bugledics Á rp á d U jszállás. V a rjú ^*éter Sárd. 1— I példány Kincsestár kötet. H ajnal H edvig Pápa, K u ta i Józsefné Budapest. Bors Ágoston Debrecen.
276
II
HÁRHÁDIKREHD
KÓRÉBÓL
Felhívás a harmadÜkrendhez! A Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány főelőljárósága 1939 július 5—8-ig tartott rendi nagykáptalani ülésén, a Rendtarto mány kötelékébe tartozó harmadikrend vizitátorává nevezett ki. Mint vizitátor, szeretettel köszöntőm az összes harmadikrendi köz ségek elöljáróságát és mindenegyes tagját. Isten és Szent Ferenc Atyánk áldása kisérje életüket és minden m unkájukat! Egyben bejelentem, hogy a rendi főelöljáróság a „ S z e n t A n t a l " cimü folyóiratot, a kötelékébe tartozó III. rend hivatalos lapjává tette. A folyóirat eddigi
iránya változatlanul megmarad,
csak a harmadikrendi hirek és közlemények számára helyet ad Kérem a harmadikrendi Testvéreket, hacsak lehet, mindenki legyen a „Szent Antal" lap előfizetője. Ezzel a nagy Szent tiszteletét és a harmadikrend ügyét mozdítják elő. P. PUSZTAY GÁBOR
Korszerű-e Szent Ferenc szelleme ? Ez a kérdés ma sokak elöil felmerül. Az egyik rész kegyeletsértésnek tartja a mai nekikeseredett világba beledobni Assisi Szentjének örökké mosolygó egyéniségét. A másik az ö derűs szociálizmusával véli egyen súlyba hozni a szeszélyesen Onzö emberiséget. Az egyik kevésnek tartja az alázat apostolát, neki a faji és vérségi mythoszból kiemelkedő bálvány kell. Míg a másiknak a barnacsuhás, mezítlábas krisztusmása, Szent Ferenc az ideálja. Igazuk van I Az előbbiek fékevesztett, szilaj ménesként belegázolnak mindenbe Nem nézik, mi érték és mi szent. A ma szellemi áramlatának fanatikusai ök, a
277
A H ARM ADIKREND KÖRÉBŐL
1939
mának élnek, Onzök, követelődzők, és mindig elégedetlenek. Szellemi ikertestvéreiket a magasba lendítik, s a többit — sárba taposok. Náluk megváltozott a felebarát fogalma. Szerintük felebarát az egyugyanazon áramlat habzsolója, — a többi ellenség, akár jóakaró, akár nem. Az ered mény — pártviszály, felekezeti villongás, lestvérharc, békétlenség és bol dogtalanság I így boldogítani nem lehet sem az egyént, sem a családot, sem a nemzeteket Ilyenforma volt a világfolyása Szent Ferenc Atyánk korában is. ó is az emberiség boldogitására vállalkozott! Csak nála nem az egyént eltaposó parancsuralom, a hatalmi szó, hanem a mindent átfogó szeretet volt az irányadó Hitet csepegtetett a hitetlenbe, erőt a csüggedöbe és szeretetet a szeretetlen szivekbe. Törölmetszett jellemeket és nem kalandorokat nevelt. Így hajtotta meg szavára derekát a gőgös gazdag és lehajolt az élet leta posott szegényeihez. Kitárta nemcsak szivét, hanem az erszényét is. Föl emelte és magához ölelte, embertestvérnek nézte a szegényt. Az elégedetlenségiöi és g)ü ölettől fenyegetésre emelt szegényököl lehanyatlott és imárakuicsolódotr. Az ádáz harag szikrája kihalt a szemekből és helyén felcsil lant a szertiei lángja. Megértették, nem a vagyon, hanem a kitartó önzetlen munka és a megelégedés az i^azi, boldog élet sóhaja. A gazdagot jóakaró kenyéradónak nézték, a hatalmon levődet pedig zavartalan életük biztosi tékának. Ez a szeretet nem faji s nem a vérségi kapcsot, hanem Isten teremt ményei és a feletwrálot látta minden emberben. Ezért tudott meghódítani egyéneket és nemzeteket. Ezért nem szorítkozik a történelem egy-egy szakára, hanem diadalmasan túl él korokat és századokat. A kezdet fiatalos rugékonyságával alakit, formál, krisztusibb embertípust a ma nemzedékéből Szent Ferenc lenyiígöző szelleme, háromrendje áldozatos tevékeységével. Ezt a társadalom formáló munkát különösen harmadikrendjével való sította meg a századok kritikus fordulóinál. Ez a rend van hivatva ma is kiegyenstjlyozni az idegesen kilengésre hajtó modern társadalmat. Miért dobta bele Assisi Szentje harmadikrendjét a társadalomba? Hogy a külön féle tár&idalmi rétegeződésbe beilleszkedve kiterjessze jótékony hatását, kastélyra és kuuyhór*, irodára és műhelyre, tudósra és tanulatlanra, mű vészre és foldmívcsre. férfiúra és nőre, ifjúra és öregre egyaránt. P. Pusztay Gábor O. F. M. a Ili. Rend vizitátora.
Ha igazon t i szt el i S z e n t A n t a l t , akkor az ő l a p j á t o l v a s s a é s t e r j e s z t i.
278
Á harmadikrend naptára szeptember hóra 4 Viterbói Szent Róza 111. rendi szűz. Teljes búcsú nyerhető. 8. Kisboldogasszony ünnepe. Általános feloldozás; teljes búcsú. 17. Szent Ferenc Atyánk sebhelyeinek ünnepe. Általános feloldozás; teljes búcsú. 18. Kupertinói Szent József 1. rendből. Teljes búc?ú. 24. Szent Pacifik 1. rendből. Teljes búcsú. 27. Szent Elzeár 111. rendből. Teljes búcsú. 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. Teljes búcsú. 20 és 23-án enyhített kántorböjt, 22-én szigorú kántorböjt van. Erénygyakorlat erre a hónapra : Szent Ferenc Atyánk mindent legyőző, a szenvedést békével tűrő nagy istenszeretetéért nyerte el az Úr Jézus szent sebeit. A szenvedésből mindenkinek kijut. Kövessük az áldozatos szeretet útján.
Könyörgés í r t a : IM R ÍK K L Á R A .
Szent A n t a l Isten kivá la szto tt szentje Tekints rdnfe értőn, m a iíí n a g y a gyász^ Híres erényid gőggel elvetette Séped és átzúg m indenen a láz. Jófébony kezed m u n k á ja h iá n yzik. Éhező a n y d f; kémeid feenyereí — Nem csordul h a rm a t, szomjas a föld^ fáradt. K ih a lt m á r bennúnfe m íaden szeretőit le a ha/aÍ7 meohal/oaüaJit nem dn Jöjj közénk újra, mert drixife vagyunk. Elveszett hítünJ? m ufa>sa meg lángod H o gy fö lo ld ó d jo n m inden hús bajunk. Im á in k r a jta d keresztül fó/errií>fe A z égi k ir á ly lá b á h o z ta lá 'i. S nem teljesedik be a zord ítélet F ia it féltő m illió anyán. Béna telkeknek s z á rn y a t ossz, hogy ú jra M a g a sra tö rjö n bennünk az Ige Segíts, hisz Isten jo b b já n ü/sz és nd /a d Piheni a Gyermek pihegÓ szive. Ó, fcícai Jézus fcíüd/aszíoíf szénije Téged dicsérőn nem üres a szó. Megtépett á lm u n k eléd visszük árván. Mert vigaszt k a p n i sebeinkre jó.
279
Regény.
Irta: Puszta Sándor
XII. Soha ilyen kék még nem volt az ég. Soha sápadtabb nem volt az erdő. Soha szebben még nem halt meg senki, mint ez az őszi délután. Silvlo a kertben sétált. A nap kihunyó parazsát rászórta a fák búcsúzó leveleire s azok kigyúlva, rőten himbálództak az ágakon. Aztán ledültek s^parazsuk ráfolyt Silvio szívére. Ott égett, lobogott tovább. A virágok fonnyadó halála is benne halt meg. Benne pislo gott utolsót a szalvia ájult, szemérmes tüze, a fázó kis virágok félénk lobogása, az ég haldokló arca és az erdő megriadt mu zsikája. Belezsibbadtak a színek, lobogások, remegések, halálok. Egy volt most a makulátlan éggel, a rokkant nagy horizonttal, amelyik mindig fiatal, mint a szivárvány; a föld kihűlő, vénülő testével, amely mindig megöregszik a barna hantokkal, amelyek ből a pacsirták születnek a fölszálló, elszabadult, mezők illatá val s azzal a finom, alig hallható muzsikával, amit a fák remegve hulló levelei szitáltak a szélbe A havason kölyök-szelek kergetőztek. Lehet, hogy azokból is 4rzf'tt valamit. S ez mind-mind összeolvadt benne. A termé280
szeptember
^ HAVASOK VŐLEGÉNVE
szét nagy hangtalan búcsúzása egyetlen csókban ott égett a száján ! Dolgozni ma már egyáltalán nem tud. Nem is akar. Nem sürgős. A harangot már elszállították a kastélyba. Minden este azon csendül meg az Ave. . . Úgy szól, mintha Irina kaca gása csilingelne a halálba szépült erdő aranylobogós fái között. De néha máskép. Mintha nyöszörögne. Sír. Silvio nem akart rágondolni, pedig ilyenkor Katinka sírt át a harangon. Mintha hóvirágok lettek volna a harang szívére kötve. Fehér kis hó virág .. . Valahogy mégsincs rendben minden. Mintha beteg volna. Nem ízlik az étel, nem ízlik a munka, nem ízlik az imádság sem. Kicserélték, megbabonázták fráter Silviot. A múltkor is beteg volt, mikor az a szél fújt. De igaza volt fráter Niccolonak, hogy más szelek zúgását kell figyelni, azokét, melyek az örökkévalóság magaslatain zúgnak. Akkor, mintha kigyógyult volna a betegségéből. A négy korbácsütéstől ? Nem, nem az ostor gyógyította ki. A bevallás. . . Igen, igen Silvio, ne ámítsd magad! Eltűrne mindent most is, korbácsot is, csak ne kéne megmondani. Ennek a betege. Most már négy napja nem látta Irinát. Pokol volt ez a négy nap. Sokszor majdnem a hitét veszítette el. Gondolkodott, hogy kiszökik s többé vissza sem jön. Elmegy. Föl a kastélyhoz. Aztán a havasokba. Örökre. Meghalni. Olyan egyszerűnek lát szott ez mind előtte, hogy sokszor a valósulásig megérett benne. De mindig közbe jött valami. Hol a generális hivatta épp akkor sürgős megbeszélésre, hol más aggság foglalta le. Egyszer meg, mintha fráter Niccolot látta volna a kolostor kapujában, ahol ki akart surranni. Egyszerre tették kezüket a kilincsre, de az ajtó nem nyílott ki sehogysem. Fráter Niccolo olyan szelíden, olyan jóságosán nézett rá, hogy Silyio sírva fakadt. Cellájába szaladt, s végigzuhant az ágyon. Úgy aludt el. Álmodott. Azt álmodta, hogy egy csúnya fekete szörny kerül gette a házat. Ö kívülről jött mikor a szörny meglátta, üldözni kezdte. Nem érhette el a kaput. Sikoltott. Már a szörny undok, perzselő nyála érte arcát, mikor hirtelen fényesség lett s egy fehér felhőn Niccolo jött érte. Piros harang volt a nyakában. Felemelte őt is a felhőre, erre a felhő emelkedni kezdett, föl, föl a tiszta magasságok felé.. Mintha az Isten erőszakosan tartaná vissza. Nem tud ki szabadulni innen. Pedig így előbb-utóbb elpusztul. Nem bírja 281
PUSZTA SÁNDOR
1939
ezt a rettenetes belső feszültséget. Minden kapitulumon úgy érzi magát, mintna Kain lenne. Gyilkos, aki megöli magában Ábelt, a lelkiismeretét. Ártatlan felnyögö gyereksírás a lelke. Oh csak élne az anyja, vagy valakinek elmondhatná ezt. . . Minden hibáját bevallotta. Csak pont ezt nem. Mikor Iri náról lett volna szó elszakadt a fonál. Tovább nem működött a nyelve. Rettenetes harc volt ez. Vérrel verejtékezett. János arca volt. Egy tiszta, j ó .. és egy bűnös, makacs. Silvio, Silvio. A generális szemét, rendtársak, emberek szemét be lehet kötni, de az Istenét nem. Irináról mégsem tudott lemondani. Kellett neki ez a gondo lat, hogy Irina szereti őt. És ő is szereti. Nem akart ő semmit. Nem volt ez más, mint egy testetlen nagy sóvárgás, halk, csen des sírdogálás, hangtalan vágyakozás valaki után . . . Lenni vala kié . . . Odabújni melléje a lélek nagy árvaságában, kimond hatatlan titkaival és lázaival, melyek belülről égetik és feszítik, vergődő éjtszakáiban leroskadni annak tiszta fehér árnyékában s meghintődni az enyhülés izsópjával, a feloldottság békéjével. . . Szegény, szegény S ilvio! Nem tudta, hogy ezt a harcot minden szerzetes megharcolja, ki csöndesen, ki hangosabban, ki gyorsabban, ki lassabban, ki mélázóbban, ki tüzesebben. Rajvonalban, imaszázadban rohamosztagosnak lenni, s nem esni túl a tüzpróbán lehetetlenség. Szegény, szegény S ilvio! Csak rossz helyen kerested a bé két. Oiyan békét kerestél, amely feldúl, amely nyugtalanít: olyan vizet ittál, melytől még jobban megszomjazol. Olajjal akarsz tüzet oltani! S hogy elfojtsd, szalmát dobálsz r á . . . Égsz, ég a lelked, mint az erdő, könnyelműen eldobott gyufákon. Neked minden béke Irina két mély kék szemén át int, minden enyhülés, gerle kacagása, minden kioldottság az ő illata, a gyöngyvirág illat. Nem jó helyen jársz Silvio, fordulj vissza. A kerítés mellett lassú nyikorgással haladt el egy szekér. Elkésett méhecske döngicsélt körülötte. Érezte ösztönösen, hogy most megint fog vele történni valami. Szíve, mint egy kis szeizmográf földrengést jelzett. Do bog, dobog, s forró lesz tőle a halántékán a vér. Valami kike rülhetetlenül jön feléje, mint a szélbe a krizantémok, bús őszi rózsák illata. A kapuban megállt a szekér. Almát hozott a kolostornak. Zsákokba merték róla s úgy hordták be a kamrákba. Az ökrök 282
szeptember
A HAVASOK VŐLEGÉNYE
szemében végtelen nyugalom s közöny tükrözött. Fiatal paraszt menyecske segített merni a zsákokat. Elévődött a konyhás fráte rekkel. Feje piros kendővel volt hátrakövetve s kivillanó egész séges fehér fogsorán eltörött a fáradt őszi nap. Maga volt a ki csattanó élet. Silvio elfordult. Nem érdekelte. Lelkén aranyködben egy másik világ gomolygott. Úszkált. Az ő testnélküli világa, amely szebb és szomorúbb, igazibb, mint ez a világ. Ö egy földöntúli, testnélküli valakit gondolt, mikor Irinára gondolt. Megriasztotta ez a zsarátnokszemü, telt, szép fiatal menyecske. Meleg volt s adakozó, mint az ünnepi kalács. Úgy volt vele, mint a méh, vagy a lepke, mely az almavirágba szerelmes s megdöbbenik, mikor eléje virul az alma gömbölyödő gyümölcse. Hirtelen valami barangolási vágy fogta el. Kiment a kapun Megkerülte a kolostort s elindult az erdő felé. Az úton aranycsutaszárral megrakott szekérrel találkozott. Maszatos víg gyer mekek hancúroztak a tetején. A kifáradt őszi földet fényes ekék forgatták. Az erdőtájról fejszecsapások nehéz esése riadozott. Mintha a szívére hulltak volna ezek az ütések. Még tél sincs és máris irtják az erdőt? Sajnálta a pusztuló fákat. Még gyer mekkorából maradt benne ez a szorongó érzés, mikor az egyre ritkuló fák sorát látta, fent a havasi csúcsokon. Madár álmok és madárpaloták hullottak tompa zuhanással, nagy nyekkenéssel a megsárgult süppedő avarra. Az ökörnyál hosszú fehér uszálya, mint finom öltés varrta bele magát a levegőbe. Gubancosán akadt meg itt is, ott is. Mintha csodás gót templomban járna most Silvio. Úszó gót templom, őszi dóm, tele ellobogó színnel, szendergő bánattal és halállal. Néma földöntúli vággyal és soha nem csendülő harangszóval. Vigyázva lépegetett a sárgafejű virágok között, el ne tiporjon egyet is. Hadd lüktessen bennük az élet, a jó meleg élet és hadd süsse őket a nap. Holnap úgyis meghalnak. A kökénybokrok még néhol haragos zöldben, tele levéllel tarkítottak a végrendelkező, élethez kiáltó tájat. Mély a gyöke rük s a föld vére táplálja őket. ö k az erdő virilitásai. Az erdő szélén rőt vörös részek sárgábafulló halványzöld pászták ragyogtak. Silvio belépett. Ismerős volt neki ez az orgonazúgás. És ez a búcsúzó őszi szimfónia. Gyermek lelke őszi tájai újultak fel benne. Halotti pompa itt a fák között. Requiem. Kit temetnek ? Hol a halott ? (Folyt, köv.) 281
^2-
H ^ ;\\
P. UZDÓCZY ZADRAVECZ ISTVÁN Ünnepelt az egész ország Szegeden augusztus 6-án, az ellenforradalom húszéves jubileumán És ott volt P. Uzdóczy Zadravecz István, a huszév előtti Magyarország Kapisztránja. Semmit nem változott azóta; szava, ruganyos jarása, hazasieretö szíve ugyanaz, talán csak a fehér hajszálak íT'Jtaiják, hogy hüsz évvel ezelőtt történt mindaz, amit neki egy nemzet köszönhet, amiért örökre a szívébe zárja a magyarság és nevét megörökíti a történeleTTi Mert a nemzeti hadsereg megszervezésében, a bolsevizmus leverésében, az új mag>ar jövö megteremtésében kimagasló érdemei vannak az egykori szegedi ferences házfónöknek. 1914-bín azért helyezték Szegedre elöljárói, hogy a szegedi zárdát megreformáija, de az isteni Gondviselés azt akarta, hogy nemzetet refor ma.ja, adja vissza erőit, b zalmát. amelyet elveszített a nagy összeomlás uián 1918-ban. P. Ist\'án maga örökítette meg e történelmi napoknak min den foni'ísabb eseményét a zárda történetében. Minden sorában ott sajog a fajdalé71, az aggódás, mi lesz szegény Magyarországgal. Azonban míg heteié sín a lelke, erős tettereje nem hanyatlott a megváltozhatatlan vég zetbe, hanem úgy érezte, hogy tenni kell valamit s az isteni Gondviselés segítsége sem fog elmaradni. De Szeged is érezte, hogy benne hivatott vezetőt kapott Bízott is benne. Tanácsát mindenki kikéri, minden fontosabb megbeizélésre meghívják s ó mindenü t ott van. Ott van, ahol merni kell, ahol a kemény szavakat meg kell mondani, bármi lesz is a következménye. Ez pedig annál súlyosabban esik latba, mert még sokan emlékeznek arra az időre, hogy a szociáldemokraták s méginkább a vörösök hogyan szították a hangulatot a papság ellen s akkor mennyi ember a fejét vesztette. Érthető tehát, hogy P. István különös szálka volt a kommunisták szemében. Az összeomlás után pár nappal, amikor a különféle b zottságok alakí tása valóságos Magyar párt alakítását gondolta megvalósítandónak, mely észretérftse az internacionálé felé rohanó nemzetet. De az általános zűrzavarban ez egyelőre meg valósíthatatlan volt. A nagy kikezdés helyett tehát nem volt mit tenni, mint a mindenütt ottlevéssel, mindenáron felütmaradással előkészíteni a lelkeket, bizalmat kelteni, hogy mi is tudunk valamit tenni s tetterőért nem kell a szomsiédoa menni. Nem szabad me£várni. h o ^ a történelem sodra vi 2 ve
284
szeptember
hRONíKA
az eseményeket, hanem ma gunknak is bele kell szól nunk. Lacordaire szerint való férfiak közé tartozott, ö, akikről a nagy szónok azt mondja: „A kicsinylelküek várják a békés időket, hogy majd akkor cselekszenek; az apostoli lelkek pedig a vi harban is vetnek, hogy a béke szép napjaiban legyen mit aratni." Tehát belefeküdt a munkába: a társadalmat megszervezni, egyesületek kel, társulatokkal, vagy a már meglévők felélesztésé vel. Így alapítja meg a Tévéi (Területi épséget védő liga) helyi alakulását, az ifiúságot legényegyletbe szervezi, az oltáregyleti kon ferenciákkal női társadalmat hozza össze. De ez az óriási munka P. Uzdócty Zodravecx István ny. ferences tóbori püspök, a szegedi ellenforradoimi mozgalom szemet szúrt a vörösöknek. egyik vezére. 1919 március 25-én letartóztatják. Még a szokásos és mindig gyujtóhatású beszédét se tudji megtar tani; a gyóntatószékből húzzák ki. A rendőrségi népbiztos kijelentette, hogy fogoly. P. István kérdést intézett, hogy miéit? Politikai okokból-e, vagy vallási meggyőződése miatt. Ha ez utóbbi, úgy kijelentheti, »hogy szilárd a meggyőződése és e meggyőződéséért akár meg is hal, hogy sem egyén, sem család, sem társadalom, sem nemzet nem egzisztálhat Jézus nélkül“ . Ez a határozott fellépés megtette hatását; kijelentették ugyan, hogy továbbra is fogoly, de szabad mozgást engednek neki. A vasárnapi prédikációt este tartotta meg óriási tömeg előtt. Most már igazán vezére Szegednek s meg kísérelheti a legvakmerőbb dolgot is, a hűséges Szeged követni fogja őt. Politikailag is enyhült a helyzet, mert a franciák mindinkább urai lesznek a helyzetnek s a kommunista mozgolódások meghiúsulnak. Teháta társa dalom megszervezésében tovább lehet munkálkodni. Május 4-én megalakul az A. B. C. (Anti-Bolsevizmus-Comité, bolse-
285
KRÓNIKA
1939
vizmus elleni bizottság), melynek P. István intéző-bizottsági lagja lett hiva talosan, valójában szellemi vezére. Jól tudják ezt az igazi hazafiak is, hiszen valami mozgalmat akarnak elindítani, előbb mindig vele tárgyalnak. Az alsóvárosi ősi, történelmi levegőjű kolostor újra történelem-alakítás színhelye. Az aradi kormány miniszterei, államtitkárai, sőt a jövendő fővezér is e falak között nyernek biztatást, cselekvési ihletet, tenni, merni a szebb magyar jövőért. E kopott kolostor ódon falai tanúi a nagy történelmi eseménynek, az ellenforradalom megszületésének, a magyar nemzeti had sereg megszervezésének. Május 18 án virradt föl az új kor hajnala. E napon alakult meg az aradi kormány Károlyi Gyula gróf elnökletével. 31-én megjelenik a miniszterelnök kiáltványa és június 2-án az új, magyar Nemzeti Kormány bemutat kozása és eskütétele Szegeden. Felejthetetlen a történelmi est. Este hét órakor a Klauzál-téri történelmi erkélyről mutatkozott be az új kormány. Ez ünnepélyes aktusnál a lángolószavú P. István buzdító, tüzes beszédet mondott, amely alatt kivette az új kormány esküjét s a lelkes tömeget föl eskette az új kormányra. Hogy miért éppen Ö ? Ki kérdezte ezt akkor. Egyedül a hálátlan feledés az, ami ilyen kérdést föltehet egyáltalán két évtized után. Ehhez a fényes szerephez történelmi joga egyedül neki volt. Hivatását azonban még nem töltötte be. Szeged megmozdult, de be kelett szervezni még a vidéket, sőt az egész csonka-országot. Azért midőnfT az újjászülető nemzeti hadseregnek vállalkozó tagokat kellett toborozni, 0 lépett ismét az élre. Június 14 én a városháza nagytermében toborzó-gyülést tartanak a hadügyminiszter elnökletével, amelyen a disztingvált hallgatóság előtt P. István beszélt. A toborzó-propaganda elnöke P. István lett. És ezt nem szabad felednünk. Július 15-én zászlót bont. A Prónay-század zászlószentelését 0 végzi, majd e zászlóbontás mind szélesebb körre terjed. A szociál demokrácia haldoklik, nem komoly életképes ellenfél. Acsarkodva toporzékol dühében, mikor a Szegeden tervezett általános sztrájk nem sikerül. A pesti kommunisták röpcédulákkal árasztják el Szegedet, melyben többek között így uszítanak: „Ne hagyjátok magatokat a reakciós és Zadravecz-féle bandától félrevezetni*. De mit használt már ez akkor. Tudta mindenki, hogy e „banda" a nemzet szívének legszebb virága s a szebb jövő legédesebb ígérete. P. István propaganda-tevékenységét Dunántúl folytatja, szerte az ország ban. A legfelejthetetlenebb történelmi eseményeknél, a pesti bevonuláson a vérmezői eskütételnél kimagasló szerepe van. Nevét már beírta a magyar történelemben. Ami utána következett, a nemzet hálája volt. A nemzeti had sereg első tábori püspöke Ö S a mi feladatunk? A hála, a köszönet! Az isteni Gondviselésnek, hogy ilyen férfiakat adott a vérzivataros időkben s a nemzeti Hősnek, akit a nemzet egyetemessége feledni nem tud.
286
KERESZTREJTVÉNY Megfejtési hafáridó : 1939 szeptember 15
4
1I'
^ 11
n? S 9 ló 11 1 ■ J 18 14 1 _ r 16 16 17 18 10 ■ ■ H 99 ^■88 i4 85 aj ■ ■ B Í7 S9 H U 33 33 81 l ü 36 ■ ■ 10 n 38 ■ ■ H ^ 11 48 43 44 46 1 18 1H47 49 60 61 H 63 bi bi ,66 ■ &S 67 69 68 ■ ■ 9 a
1
É
1 1
1
1
V í 2 s 2 iníes sorofe: 1. T é p lá lko zn i. 3. Orszógválasztó. 7. Keresztény, lörökül. 12. A n y il irá n y á b a n : A kö ze lm ú lt legnagyobb egyházi eseménye volt. (A budapesti kong. e lő tt) 15 Feltételes kötőszó. 16. írással foglalkozó. 17. Elég vo lt már. 18. „l<étes“ . 19. D iv a t rövidítése. 21. Időm ulató. 24. = 64 vízszintes. 26. Istentisztelet. 27. Egészséges m in t a . . . 28. Juhász teszi. 30. A v a l a végén keleti nép. 31. Helyhatározó szó. 33. S vá jci p a p i író (1741— 1801), k i az arc vonásaiból következtetett az em beri jellem re. 35. A m ú lt idő ragja. 37. U dvar, ném etül. 39. Próféta 41. Ó divatú tűzhely. 45 Szegény, ném etül. 46. K a rin th y Frigyes névjele. 47. Női ,h a jv ó g ó “ . 50. Bánatos. 52 Nyugodni, ném etül. 54. A h o l béke van o t t . . . 55. Cifraság, sallang 56. Orvosság. 57. őrség más salhangzói. 59. L a tin üvdözlés. 60. K onyhakerti növény. 61. Én, olaszul. 62. „S zam ár“ hangja. 64. K irá ly , fra n ciá u l fonetikusan. 66. Mutatószó. 71. „N agyot" hall. 72. Zománc. 73. V ásárlást előzi meg. Függőleges s o r o k : 1. G oethe. . . „K ö n ig “ . 2. M ondatban szerepel. 3. = 15 víz szintes. 4. N ői becenév. 5. A gyorsírás feltalálója. 6. Ilyen víz is van (hibásan). 8. Hires ja p á n úszó. 9. Iparos (ék. fölösleges). 10. „R u h a “ közepe. IJ. Dörzsgum m i. 12. Olymp ia i versenyszám volt. 13. Német kettős magánhangzó. 14. Ü tni (vissza). 15. E m b e r . . . la tin u l m agánh. ékezettel. 20. Kóm ái istennő 22. Festmény. 23. Le ellentéte. 25. Növényi zsiradék. 26. B átran megteszem. 29. „F o g o ly” . 30. Férfi teniszvilágbajnok. 32. A théni törvényhozó. 34. Ital. 36. Elnélkül nincs semmi. 37. Zab. németül. 38 Föld mássalhangzói 40. Olasz helyeslés. 42. N é v e lő v e l: Torta tartozéka. 43. Iparos. 44. . . . vág nem apád I 48. É szak-afrikai nagyváros. 49. Lakat. 50. Pestmegyei kisközség. 51. Érzékszerv. 53. D etektív az „A n g y a lfö ld ö n ". 57. V irág, olaszul. 58. A kövérség jele. 61 Iskola rö vid í tése. 63. Fa része. 64. Összedőlt épület. 65. Leány becenév. 67. Visszaűz. 69. Uj, németül. 70. „H a m is “ . B e k ü ld e n d ő : Vízszintes 12 és függőle^jes 12. A m u lth a v i h e ly e s m e g fe jté s és a ju ta lm a z o tta k n é v s o ra a 276. o ld a lo n .
Rejtvényszelvénj „SZENT ANTAL“ l&O. IX
287
Szeptember h a vi közös im aszá n d é ku n k: Békesség K ir á ly a , U r Jézus, ad, h o g y béke legyen a világon. Az Imaszövelségbe belépni le h e t: Szent A n ta l Im aszövetség K ö zp o n ti Igazgató ságánál. Pápa (Ferencesek) és m inden ferences kolostorban. B eíratási d íj.(fe lv é te li füzet) egyszersmindenkorra 20 fillér. (Postaköltség külön.) Egyéb tagdíj nincs. A z Imaszövetség élő és megholt tagjaiért m ondunk a pápai ferences tem plom ban. A dom ányok Szentmisére: Szilágyi Lipótné Tapolca 4'80 P, Bentzik Elza és K áló Nagykanizsa 14 P. Szent A n ta l kenyerére: Pátkai Gyuláné, ifj. Laluk Pálné Pápa 5—5 P. Bentzik Elza és Kató Nagykanizsa 4 P, Mórocz Ernő Endrédy-m ajor 5 P, ifj. Nagy István Csorna 1 P. Frieber Lajos Tótvázsony 0*50 P. Szent A n fa í o ltá r á r a : Varga Ferencné Kispest 2 P. T a g fe lv é te l SZÉKESFEHÉRVÁR; Özv. G yurkovits János né, G yurkovits Anna, vitéz Irsay István. Kornis Iván. Kornis Ivánné, Kornis G izella, t K á l mán Erzsébet, t Kremszner M ihály, özv. Láng Józsefné, M ikó Imre, özv. Nesztor Jánosné. Orova Pál, Pángl M ária. Pallag János. Pallag Ferencné. Pallag A ncika, Pallag Ferenc. Péterhidi József, Reichinger Lajos. Sipos Anna. Vörös István, Vörös
288
m inden
hó első ke d d jé n
szentm isét
Istvá n n é .^i V örös Elza, Z a va ro s A la d á r, Zavaros A la d á rn é , vité z A n g y a lffy N ándorné, B a rko vits M á ria , B a rko vifs Berta Bors G yuláné, Csikesz M á ria , Csiszár E r zsébet, D udás Jánosné, D itric h K á ro ly, D itric h K á ro lyn é , F odor Lajos, F ü lö p Em iké, Hevesi József, H evesi Józsefné, K övesházy Jánosné, Kiss Teréz, K ovács A la d á r, K o vács A la d á rn é , K ovács M á ria , L a k y H e d vig. özv. M ü lle r Sándorné, M o ln á r M á ria . M ik ó M ihályné. O rb á n Róza, P oiczner Já nosné, Pacsay E rzsiké, Pacsey M icike , Rekop K a ta lin , Rekop Józsefné, Rácz Ist ván. Rácz Istvánná, özv. Szacher Ernőné, Szabó Jánosné, S ziksz István, T óth K á rolyné, V örös Juci. t Bors József, özv. Bors Józsefné, Cséna G yörgyné, F e h é rvá ri Sá rika , Fülöp Jenő, F ra n ck Józsefné. F iln ix Teréz, özv. G yarm athy B éla. K ö rn y e i M a r git, K ovács József, K ovács Józsefné, L a k y Jenőné, Lánczos A n n a , L o va ssy Józsefné, Lovassy A n d o r. M o ó r M ih á ly n é , M o ór M ih á ly. M oór István, M o ór A n n u s, M agda Ilonka, Németh K a tó ka . P am m inger Erzsi, özv Pákozdy Istvánné. t Pozsgay Im re, Rákos Béla, Rákos Béláné. M e g h a lta k Kincses József. V arga Jánosné.
Isielába Höfle
KESZTYŰ-, FÜZÖ-,
GYŐR BAROSS-ÚT
7
'Nemzeti és pópai zászlók minden mérel'ben. Lakásberendezéshez szőnyegek, függönyök, paplanok, tokorók, kárpítoskellékek. Kerti székek és weekend ágyok
NÁ K. G . A. tagja.
Győr, Boross-út 2 t. szám
Jerichói rózsa, a Szentföld csodája.
OT
V I RA
Telefonszám; 584.
Aranyhilak, haleleségtk kaphatók.
csak
VIRÁGÜZLETBEN V E G Y E K ! Győr, Deák F.-u. 6. (Húspiac.) T e l.: 9-46
ZEISS punktál szemüvegeket, lorgnettákat, hőmérőket, rajz- és mérőeszközöket, fotócikkeket és kamarákat ajánlanak ■I
LIBÁL _ É S látszerészek. Cégtulajdonos: M á rz K á ro ly . S z e n t Antal előfizetőinek árengedm ény!
BUDAPEST, VU Teréz-körút 54. Nyugati p.u. szemben T elefon:
1 2 9 -9 5 6 •
•
•
T
Nyomtatványt — (meghivói, könyvvt,
Gyomorrontásnál
újságot, plakátot, sib.);
használjon
könyvkütést cgyszeTÚ
KRRM ELITR PP
és díszes
kivveiben ;
képkeretezést a legújabb mintájú keret lécekből —
sósborszeszt!
legolcsóbban készít a KERESZTESY X E M Z E T l N Y O .m AVÁLLAL A T PÁPA,
R .-T ,
CSÁKY-UTCA
Mindenütt
kapható !
21.
Ára ízléses üvegben
Pontos és figyelmes kiszoigálds! Megrendelést posta úijan is lehet eszközölni!
Kot. Zórdolc, Árvoházolc, Internótusok figyelmébe!
csak
1-20 pengő.
Kelyhek, cibí'triumok, monstranciák aranyozása, oltár-gj'erlyatartók,
ke
resztek, örökmécsesek vernirozásá’, ezüstözését, szobrok javítását, átfefA Sórvóri Pótkávégyár (felje- | lését vállaljuk. — Szenlképek, kere sen Icot. vállolot') Giónljo gyárttek, szoborállványok faira is, örökmónyojf: sárvári pótkávé, sár mécs-olaj, oltárgyertya, füstöIÖ szén, vári édesített molóío és 10 25 és 40®/o bablíóvét’ forfalmozó Kuboi „Szem" kávéke-
tömjén.
Kongr egác i ós és rrás
szent érmek, diplomák.
Egyházi
veréket. Elsórendú árú, olcsó órak, kedvező fizefés, felléfelek. | s^f'^rok készítése úgy therolyth, mint Kénen órojóniot-ot.
műkő- és fafaragásúak márványból is elsőrangú kivitelben
WE I S Z
Tuiojdonos:
NÉMETH l Ö Z S E F N É
FRI QYES
L ls e u x í S zt T e ré z k e k c ffy tá r g y ü z le té b e n
o bojor itir. urcxJolo'n góztéglo- | Budapest IV, F e rcn cick-tcrc 3-4. gyóri intézójének özvegye.
A U p ílv a : )873-ban
«uurriMT HCM2m htomo* ai
T e le fo n 183645
