Rákgyógyitás Rákgyógyitás Búzafűlével Búzafűlé a Csodák Csodája A gabona és a tej fogyasztás komoly veszélyei A gluténérzékenység (gabonaérzékenység) új megvilágításban Amerikai orvosok kutatásai szerint nagyon sok elmegyógyintézetben szenvedő betegnek semmi köze elmebetegséghez. Betegségük egyszerűen csak gabonaérzékenység.
Kiadja INTER – EURO PUBLISHING 1
Tartalomjegyzék A nyers koszt csodája / 4...................................................................... Megengedett élelmiszerek / 4................................................................ Tényleg egészséges? / 4........................................................................ De miért fogyaszt? / 5........................................................................... Mire kell odafigyelni a nyerskoszt étkezésnél / 6.................................. A vérnyomást csökkentheti a céklalé / 7............................................... Nyári tanácsok / 9................................................................................. A búzafű a csodák csodája / 13........................................................... A búzafű levéről és használatáról / 13................................................. Búzafűlé - Isten Mannája / 15.............................................................. A gyógyító klorofil / 16......................................................................... Lássuk a csodát! / 16............................................................................ Hogyan idd a füvedet? / 17................................................................... A búzafűlét csak frissen préselve érdemes fogyasztani! / 17................ Búzafűlé mindenre! A Rákgyógyitás Leghatásosabb Itala! / 19........... Növeszd a saját füvedet! / 20................................................................ Nagyon egyszerűen termeszthető búzafű házilag! / 20......................... 2
A cukor az édes méreg / 21................................................................... Az édesítés története / 27...................................................................... A mérgező hús tragédiája / 28.............................................................. Ellenszerek a veszélyes hús további fenntartására? / 29...................... Veszélyben a gyerekek! / 31.................................................................. A vezetők felelőssége / 32..................................................................... A gabona fogyasztás komoly veszélyei / 34......................................... Melyik gabonafajta fogyasztható? / 40............................................... A gluténérzékenység (gabonaérzékenység) új megvilágításban / 42.
A tej rövid története és komoly veszélyei / 45..................................... A pasztörizálás és homogenizálás / 46................................................. A1 és A2 tehén / 47............................................................................... Alkalmazkodtunk-e a tejhez és a kenyérhez? / 59................................. Rákgyógyitás szódabikarbónával. / 51................................................. Mik az áttétek? / 52.............................................................................. Egy értékes cikk a rákról / 54............................................................... A lassú tánc / 59................................................................................. 3
A nyers koszt csodája A nyers koszt táplálkozásra való áttérés a legegészségesebb táplálkozási életforma. Ennek a vegetáriánus életszemléletnek alapelve, hogy az ősi természetes táplálékokat használja fel, és azokat egyáltalán nem főzik, vagy sütik meg. A mikrohullámú sütőt kifejezetten károsnak tartják.
Megengedett élelmiszerek Gyümölcsök és zöldségek Olajos magvak / Csírák / Gyümölcs és gyógyteák
Tényleg egészséges? A nyerskoszt nemcsak életerővel ajándékoz meg, de a fölösleges kilóktól is megszabadít. A friss, nyers zöldség és gyümölcsfélék a vitaminok és ásványi anyagok tárházát vonultatják fel. Ezen kívül számos olyan növényi anyag létezik, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Ilyenek a növényi enzimek, amelyek aktivizálják az emberek 4
immunrendszerét, egyúttal növelik a zsírok és olajok feldolgozásának hatékonyságát, az aroma és illatanyagok, valamint a színanyagok. Ha a sejtek megfelelő tápanyagokhoz jutnak általuk, akkor növekszik a várható élettartam, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekkel szembeni ellenállókészség, valamint az immunrendszer megfelelő működése is biztosított. Az ételkészítés módjától és idejétől függően a zöldségekben található vitaminok nagy része elvész. Minél hosszabb a főzés ideje és minél több folyadékot használ, annál több tápanyag veszik el. Főzés során a zöldségek vitamintartalma 50, sütésnél 25, míg párolásnál körülbelül 10%-kal csökken. A hevítés az ásványi anyagokat (például a káliumot vagy a magnéziumot) nem károsítja, nagy részük azonban a főzővízbe vándorol. Habár a ballasztanyagok a főtt ételben maradnak, hatásuk az enzimekéhez hasonlóan csökken. Az aszalt vagy szárított gyümölcsök viszont - a maximum 40 °C fokos felmelegítés miatt szinte minden létfontosságú anyagot tartalmaznak. A nyers ételek további előnye, hogy alaposan meg kell rágni őket, jól átmasszírozva az ínyt és megdolgoztatva a fogakat.
De miért fogyaszt? Aki nyers gyümölcsökön és zöldségeken él, jelentősen kevesebb zsírt és kalóriát juttat szervezetébe. A nyerskoszt magas víz és rosttartalma teltségérzetet kelt és segítik az emésztés folyamatát. A bennük lévő összetett szénhidrátok lassan szívódnak fel, ezáltal folyamatosan energiával látják el a szervezetet. 5
Így a vércukorszint nem ingadozik, elmarad az édesség utáni vágy, valamint a farkaséhség. A súlyvesztésen túl a narancsbőr elleni harcban is segít a nyersétrend. Vizsgálatok igazolták, hogy ha a különböző eredetű savak kerülnek e a szervezetben, úgy az anyagcsere maradékok lerakódnak a kötőszövetekben. Ez egy védekező reakció a test részéről, mivel a rendkívül kis tartományban mozgó Ph értéket mindenáron fenn kell tartani. A zsírszövet az egyik legjobb hely a raktározásra. Ezért olvasható egyre több helyen, hogy az elhízás és a narancsbőr savprobléma. Rendszeres méregtelenítéssel, sok-sok nyers zöldség és gyümölcs fogyasztásával, napi 2-5-3 liter tiszta víz fogyasztásával, valamint rendszeres mozgással tehetünk legtöbbet a probléma megoldásában. Jó tudni, hogy savas irányba a hús, a tojás, a sajt és általában az állati eredetű élelmiszerek fordítják az anyagcserét. A nyerskoszttal való táplálkozás egyúttal hatásos cellulitisz-diéta is, hiszen a zöldségek és gyümölcsök a testen belül bázikus hatást fejtenek ki, így csökkentik a savak, és ezáltal a raktározandó salakanyagok mennyiségét is.
Mire kell odafigyelni a nyerskoszt étkezésnél. A vegetáriánus koszt felfújja? Hamar megéhezik? Mindez megszokás kérdése. Némi átmenet után szervezete megbékél a nagyobb mennyiségű növényi tápanyaggal, csak egy kis időre van szüksége. 6
Kezdetben heti egy "nyers" nap elegendő, majd hétről hétre növelheti azok számát. A szakember szerint mindenkinek magának kell ráéreznie, mekkora az a nyersétel-mennyiség, amelytől jól érzi magát. Paradicsomot, uborkát, fogyaszthat nyersen.
édesköményt
gondolkodás
nélkül
Ez teljesen természetes. De mi a helyzet a hüvelyesekkel, a burgonyával, a spárgával? Ezeket nem szabad teljesen nyersen enni, ugyanis néhány zöldségfajta - különösen a hüvelyesek és a burgonya - olyan természetes méreganyagokat tartalmaznak, melyek nyers fogyasztás esetén az enyhébb hasi panaszoktól, görcsöktől kezdve akár súlyosabb mérgezési tüneteket is kiválthatnak. A spárga és a padlizsán is csak főzés után ízletes, élvezhető és emészthető.
Gabonák esetében szükség van a magok vízfelvételére és az ezt követő duzzadásra és csiráztatásra, hogy az emberi emésztőenzimek egyáltalán foglalkozni tudjanak velük. Mindezek ellenére feltétlenül megéri, hogy ezeket az élelmiszereket is étlapjára tegye néha, mert szervezetét létfontosságú tápanyagokkal látják el. Az esszenciális zsírsavak szükségletének kielégítésére mogyoró és dió, avokádó, olajosmagvak stb. korlátozott fogyasztását javasoljuk. 7
A vérnyomást csökkentheti a céklalé Egy nemrég végzett kutatás szerint napi két pohár céklalé hatékonyan csökkentheti a vérnyomást. A friss, nyers zöldség és gyümölcsfélék a vitaminok és ásványi anyagok tárházát vonultatják fel. Ezen kívül számos olyan másoglagos növényi anyag létezik, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Ilyenek az enzimek, az aroma és illatanyagok, valamint a színanyagok. Egy nemrég végzett kutatás szerint napi két pohár céklalé hatékonyan csökkentheti a vérnyomást. A kutatást végző brit tudósok szerint ez újabb ok, hogy zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendet alakítsunk ki. A cékla igen gazdag nitrátokban, ennek köszönheti számos jó tulajdonságát. A spenót, fejessaláta és más leveles zöldségek is kiválóak nitráttartalom szempontjából, így ezek fogyasztása is ajánlott. Az eddigi táplálkozási felmérések kutatások igazolták a zöldség és gyümölcsfogyasztás vérnyomásra gyakorolt jótékony hatásait, amelyeket főleg azok antioxidáns-tartalmának tulajdonítottak. Ám az újabb kutatások szerint a nitrátoknak az antioxidánsokénál jóval nagyobb szerepük van a vérnyomáscsökkentésben. A mostani kutatás során 14 önként jelentkezővel fél óra alatt két pohár céklalevet, illetve két pohár vizet itattak meg. Ezek után negyedóránként megmérték a résztvevők vérnyomását 24 órán keresztül. 8
A vízivókhoz képest a céklalevet fogyasztók vérnyomása jóval alacsonyabb volt, már az elfogyasztást követő első órában is, és a céklalé jótékony hatása még másnap is érezhető volt. A céklalében lévő nitrátokat a nyálban található baktériumok nitritté alakítják. A gyomorba érve a nitrit vagy nitrogén-dioxiddá alakul, vagy belép a véráramba. A kutatók szerint a vérnyomás akkor a legalacsonyabb, ha a vér nitrit-szintje elég magas. A tudósok megfigyelései szerint a nitritek csökkentik az ún. endoteliális diszfunkció kialakulásának esélyeit, amely tulajdonképpen a véredények rugalmasságátnak csökkenését jelenti, így azok nem képesek megfelelően reagálni a véráramban bekövetkező változásokra. "Kutatásaink szerint a cékla, vagy egyéb nitrátgazdag zöldségek fogyasztása igen jótékony hatással van a szív- és érrendszerre, és természetes vérnyomáscsökkentő hatással is bír" Nyilatkozta Dr. Amrita Ahluwalia, a kutatócsoport egyik vezetője, a William Harvey Kutatóintézet munkatársa. A kutatási eredményeket bemutató közlemény a Hypertension c. szaklapban jelent meg.
Nyári tanácsok Ferencsik István
Ahogy a napok mind melegebbek lesznek, szívünk mind készségesebben kitárul, minden teremtmény felé rezgéseket sugározva, hiszen egyre nagyobb szeretethullámot (napsugár) vagyunk képesek befogadni. 9
Változtatás a táplálkozásban, egy rövid böjt a napfordulónál és áttérés a teljes nyerskosztra erősíti az emésztőszerveket. Sok és hasznos fizikai, testi tevékenykedés, majd a hegymászás, kirándulás, az értelmes testápolás és a test átrázogatása (DO-IN gyakorlatok, mirigygyakorlatok) jót tesznek a vér tisztító munkájának és a hormonok képződésének. Aki síkságon lakik, keressen fel hegyeket, aki hegyekben lakik az menjen le a síkságra, vagy a tenger mellé, már ez változást jelent a tüdőtevékenységre vagy a légzésre, különösen ha még a különféle légzés- és hang- gyakorlatokat a szabadban végezzük. Így kiegyenlítődés jön létre a természetünk és az Univerzum között. Most tartsuk magunkat szigorúan a nyerskoszton. Csak kiegészítőleg s csak nedves és hideg időjáráskor (esős, szeles június) együnk olyan ételeket, amelyek sütőben sültek, vagy AMC- edényben készültek. Nyerskoszt esetén is kerüljünk minden önmagában nehéz ételt. Reggel elegendő egy frissen kipréselt citrom leve, vagy egy-két alma, vagy más éppen aktuális gyümölcs. Kerüljük viszont a bolti, cukorral tartósított gyümölcsleveket. Ne adjunk ilyeneket gyermekeinknek sem, ha nem akarjuk, hogy alkoholista váljék belőlük. A konzerválásra használt répacukorral a gyümölcscukor a gyomorban összeerjed, alkoholképződés kíséretében. Időseknél egy csésze nagyon híg forró kávé vagy gyógytea jöhet még számításba, ha erre kifejezett igény van, de ekkor a gyümölcsöt csak utána fogyasszuk el, negyed-félórával későbben. Ebédre egy finom és tökéletes étkezéshez elegendő: 1., valamilyen aktuális gyümölcs, elegendő mennyiségben, 2., egy saláta, kevés agar-agar vagy dagadó izlandi zuzmó. A zöld és zöldségféléket inkább az esti főétkezéshez csoportosítsuk, bár ha pihenőben vagyunk (szabadság), akkor egész nap is kitarthatunk a zöldséges táplálkozás mellett, de akkor ne keverjük be a gyümölcsöket. 10
Uborkagerezdek, fejessalátán tálalva, hűtik a májat, erősítik a mirigyeket. Zöldpaprika, tök és az enyhén párolt zöldbab erősítik a gyomrot, zellernyél, endívia, római saláta és mustárlevél élénkítik a veséket és a hólyagot. Gyenge cékla- és tarlórépa (májusi- répa), karotta, feketeretek kihajtják az élősködőket a belekből. Naponta fogyasztott 2-3 hónaposretek, levelével együtt, a sejtszöveteket egészségesen és teljesítőképesen tartja, különösen az izületeket. Vacsorára néha-néha szóba jöhet sült vagy AMC-edényben elkészített zöldség. Ilyen esetben is adjunk hozzá valamilyen nyers salátát, vagy hagymát vagy hagymazöldjét. Ezt éppúgy mint a káposztafélék leveleit, harapjuk és ne vagdossuk éles késsel. A keresztül-kasul megsértett energiavonalak elveszítik információjukat éppúgy, mint az elszakadozott telefonvezetékek. Nem sokat érnek, csak akkor, ha fogainkon keresztül át tudják adni, azt, amiért létrejöttek. Az újburgonya héjában sütve (esetleg fahamuban, ha tábortüzet tudunk rakni, vagy kemencénk van. Oda kell figyelni, mert az újburgonya a magasabb nedvességtartalma miatt sokkal nehezebben sül meg mint a régi. Spárga, répafélék, friss nyers cukorrépa levelestül, zöldkukorica, borsó, zöldbab, uborka, paprika, retek stb. elegendő változatosságot adnak. Ezek is legyenek ízletesek és egymást kiegészítők. A burgonyához mindig kell adni őrölt kömény- vagy édesköménymagot. A 11
burgonyában lévő vizet hagyjuk elpárologni, ezért szurkáljuk meg a héját, vagy vagdossuk be. A meleg nyárban minden hideg italt mellőznünk kell. Igyunk tehát a hőség ellen friss virágokból készült forró teákat. Különösen ajánlottak a vadrózsából, bodzavirágból, hársfavirágból és gyermekláncfűvirágból készült teák a hűsítőek, kellemesek, élénkítőek. A földieper értékes az altesti szervek számára, legjobb ha az érett bogyókat mosás nélkül fogyasztjuk, ha lehet mindjárt a termelőhelyen. A "szedd magad" mozgalomban a helyszínen elfogyasztott egy kilogramm gyümölcs többet jelent, mint az a tíz-húsz kiló, amit hazacipelünk. Az érett és édes szamóca (földi eper) gyógyítja a májat, főként, ha délelőtt kerül fogyasztásra.
A búza csiráztatás nélkül a legártalmasabb gabona ami létezik, azonban búzafűként a legértékesebb.
12
A búzafű a csodák csodája A búzafű levéről és használatáról A búzafű nem gyógyszer de hatása messze túlszárnyal minden gyógyszert. Semmilyen egészségre káros mellékhatása nincs! Mindenkire egy kicsit másképp hat. Hatóanyagai révén az egész szervezet működését pozitívan befolyásolja, a káros anyagokat lebontja a szervezetünkből. Igen intenzíven méregtelenít, 2-3 nappal a búzafű lé fogyasztása után erősebb szagú, zavaros és sűrűn előforduló vizeletre számíthatunk. Székletünk hígabb lesz, de nem kell egész napos hasmenéssel küszködni. A sejtekben lerakódott méreganyag bekerül a véráramba és folyamatosan ürül a vizelettel, széklettel, bőrön keresztül. A méregtelenítési tünetek alatt nehezen viselhető a búzafű lé szaga, ezért a véráramba került méreganyag felelős. A szervezet folyamatos tisztulásával meg fog szűnni ez az érzés. Ha az első 2-3 hét erős méregtelenítésén túljutunk, már csak pozitív hatásokat észlelhetünk. Súlyfelesleg folyamatos leadása, normális széklet, életerő, kisebb fáradékonyság, nagyobb munkabírás, betegségekkel szembeni nagyobb ellenállás lesz a jellemző. A búzafű magas klorofilltartalma miatt dúsítja a vérünket oxigénnel, a sejtek oxigénellátása javul, így a gyulladások megszüntetésében komoly szerepe van. A kipréselt lé nem tartható el még hűtőszekrényben sem, mert magas enzim- és fehérjetartalma miatt az alkotórészek gyorsan elbomlanak. Csak frissen és éhgyomorra igyuk, fél óra múlva lehet folyadékot 13
inni, később ehetünk. A búzafű lé akkor is hat, ha nem változtatunk étkezési szokásainkon, de segíthetük és gyorsíthatjuk is a méregtelenítés folyamatát, ha az első pár hét alatt lecsökkentjük az állati eredetű táplálékot. Néhány információ a fogyasztásával kapcsolatban. Miért kell kipréselni? Az emberi gyomor nem képes arra, hogy megeméssze a fű rostját, továbbá nem tudunk bevinni rágcsálással annyi levet a szervezetbe, amennyire szükség van. A búzafű levét el lehet kezdeni fogyasztani egy evőkanállal, de nem szükséges pontosan kimérni. Nem gyógyszer. Napról-napra emeljük az adagot. Egészség fenntartásra, méregtelenítésre egy jó nagy korty elegendő egyszer egy nap. Akkor sincs probléma, ha valaki elkezdi egy fél deciliterrel, csak gyorsabban beindul a méregtelenítés és aluszékonyabbá válhat egy pár napig. 1-1,5 deciliter bőven elegendő maximális adagnak, többre nincs szükség, ezt a mennyiséget is betegség esetén ajánljuk. 1 csomag búzafű 30 dkg, ebből 20 evőkanálnyi lé préselhető ki. Ez elegendő egy hétre. Kismamák, szoptatós anyukák is nyugodtan Gyerekek 2 éves kortól 1 kávéskanállal.
fogyaszthatják.
A búzafüvet hűtőszekrényben kell tárolni, így egy hétig eláll. Minden nap kiveszünk egy maréknyit, amit lepréselünk. 1 nap egyszer. A szervezetünk képes gyógyítani, nem a búzafű lé, de olyan állapotba hozza a szervezetünket, hogy igen sok betegség gyógyul meg ezáltal.
Meddig ihatjuk a búzafű levét? Bármeddig. Ha befejeződött a méregtelenítés folyamata, a sejtek 14
ezután tudnak újulni, regenerálódni.
Hogyan használhatjuk? Lehet arcbőrre kenni, fél óráig rajta hagyni, szembe cseppenteni kötőhártya gyulladásnál, allergiánál, és hüvelybe, végbélbe nyomni koncentráltan, indikált esetekben. A búzafű bio tönkölybúzából készül, nem étkezési búzából. 15-20 cm-es nagyságnál kell levágni. Ha hagyjuk a tálcán tovább nőni, pár nap alatt túlnő, sárgul és nincs minőségi lé tartalma. Mindenképpen le kell aratni. Ajánlatos uborkalével, vagy zellerlével higítani. Leghatékonyabb koncentráltan.
Nagy László Zoltán
Búzafűlé - Isten Mannája Ann Wigmore és Viktoras Kulvinskas akik megalapították a Hippocrates Egészség Klinikát 1963-ban és azóta több ezer embernek tanították meg az "Élő táplálék" életmódot. "Isteni Mannának" nevezik ezt a csodálatos zöld levet, amely a legfontosabb alapköve ennek az életformának. Több mint ötven-millió éve nőtték be Földünket a fűfélék, jelentős mértékben megváltoztatva az élővilágot. Azon állatok, elefánt, bölény, ló, stb., amelyek elsődleges tápláléknak tekintették ezt a gazdag klorofiltartalmú táplálékot, váltak a legerősebbekké, egész életükben megtartva kicsattanó egészségüket. Az emberi emésztőrendszer nem képes nagy mennyiségű rostot 15
megemészteni. Viszont a frissen préselt leveik, (klorofil koktél) kitűnő természetes tisztító, gyógyító regeneráló, tápláló és védő tulajdonságaival vált az utóbbi évtizedekben a figyelem középpontjába Amerikában és szerte a világban.
A gyógyító klorofil Ha összehasonlítjuk a klorofil és a hemoglobin molekula szerkezetét, - amely a szervezetünk huszénhét-trillió sejtjének oxigén szállítója akkor észre vesszük a hasonlóságot. A különbség, ahogy az ábrán látható, a klorofil magja magnéziumot, míg a hemoglobiné vasat tartalmaz. A klorofil szén-dioxidot vesz fel és oxigént ad le, miközben ATP-t termel, amely a biológiai folyamatok kémiai energiaforrása. A hemoglobin oxigént vesz fel, amit a sejtekbe juttat és onnan a szén-dioxidot szállít a tüdőbe. Természetesen nem javaslom, hogy mától csak zöld fű leveken és gyógynövényeken élj, hogy olyan erőssé és naggyá válj mint az elefánt. Viszont, ha a mindennapi étrendedbe beiktatod a friss zöld leveket, különösen a búzafűlevet, akkor csodálatos előnyöket és élettapasztalatokat szerezhetsz.
Lássuk a csodát! A búzafűlé tartalmazza az összes ismert ásványi anyagot amelyre a szervezetünknek szüksége van. Tökéletes fehérjeforrás: az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban tartalmazza. A búzafűlé az egyik leggazdagabb A és C vitamin forrás. 16
Egyenlő arányban gazdag E, F, K, és B vitaminokban. Jelentős a B17 (laetrile) tartalma, amely a tudós és kutató körökben elismert, hogy a normál sejtek befolyásolása nélkül rombolja szét a ráksejteket. Segít az emésztésben és a belső szervek működésében. Megsemmisíti a kórokozó baktériumokat és segít visszaállítani a hasznos baktériumok egyensúlyát a belekben, amely folyamat lényeges az egészséges immunrendszer érdekében. Dr. G. H. Erp-Thomas kutató tudós és termőföld specialista több mint száz különböző alkotóelemet volt képes kimutatni a friss búzafűből. Véleménye szerint ez egy "tökéletes étel". 3 kg búzafű értékes tápanyagtartalma megegyezik 70 kg tetszőlegesen választott nyers bio zöldségekével. (G. H. Erp-Thomas, A New Concept in Diet, Boston: Rising Sun Publication, 1978.)
Hogyan idd a füvedet? Fogyasztása éhgyomorra javasolt! Fél órával előtte kevés nyers citromlé előkészíti az emésztő rendszert. Gyomorégés vagy fekély esetén inkább egy pohár kamillateával készítsd elő a "terepet".
A búzafűlét csak frissen préselve érdemes fogyasztani! Első alkalommal, jól bevált gyakorlat szerint kis mennyiséget igyál. (1 vagy két evőkanál.) Ezt követően, érzéseidre figyelve, lassan kortyolgatva, nyállal jól elegyítve fogyassz annyit és addig, amíg 17
valamiféle kényelmetlenséget érzel, de ne oly sokat, hogy már betegnek érezd magad. A tested állapotától függően a mennyiség 1 evőkanáltól max. 1,5 dlig változhat. Tapasztalatok szerint a búzafűlé a legerősebb tisztító, nagyon magas enzimtartalma miatt azonnal reakcióba lép a mérgekkel és a gyomorban összegyűlt nyálkával. Gyakran levertség az első tünet. Az émelygő érzés azt jelzi, hogy a tisztulás beindult. A továbbiakban a rendszeres fogyasztása ajánlott. Lehetséges, hogy a méregtelenítési tüneteid erősödnek: Étvágytalanság, émelygés, hányás, hasmenés, izzadás, különböző fájdalmak, hőemelkedés, fáradékonyság, aluszékonyság, stb. Ezek a jelei annak, hogy szervezeted tisztul a nem odavaló anyagoktól, amelyek 20-30-40 év alatt felhalmozódtak. Búzafűlé ivás után legalább egy órán át ne vegyél magadhoz semmiféle szilárd ételt. Amennyiben csökkenteni szeretnéd a kellemetlen érzetet, fél óra elteltével friss bio zöldséglé "sereghajtóként" működve segíthet a kezdeti kényelmetlenségeken. A kellemetlen érzeteket megszüntetni akaróknak inkább a friss bio gyümölcs, vagy annak leve ajánlott, mivel a zöldséglé is igen erős tisztító hatású lehet a kezdeti időszakban.
18
Búzafűlé mindenre! A Rákgyógyitás Leghatásosabb Itala! Vágás, égés, bőrpír, csípés esetén rácsepegtetni a bőrfelületre. Komolyabb esetekben, (nyitott sebek, fekélyek, daganatok, stb.) a lével átitatott rostot borogatásként alkalmazhatjuk. Hajra téve hajmosás előtt egy órával, segít a lestrapált, töredezett haj regenerálásában. Jól bedörzsölve a viszkető, korpás fejbőrre is hatékony. Gargalizálva, vagy a füvet rágva és a rostot kiköpve, felfrissíti a leheletet, könnyít a torokfájáson. Csökkenti a fogínyvérzést és képes megszűntetni a duzzadt fogínygyulladást. A finoman szűrt búzafűlé szembe csepegtetve nyugtatólag hat (pirosodás, égő viszkető, nyomás) tünetek esetén. Nőgyógyászati problémák esetén (Pl.: gombásodás, terméketlenség, daganatok)1/2 dl búzafűlé hüvelyben tartva (gyertyaállás pozícióban 5-10 percig) kifejti jótékony hatását. Minden esetben, rák, bél, emésztési, méregtelenítési, problémák esetén ajánlott: Béltisztítás (beöntés) után, végbélbe juttatni, naponta akár 2-3 alkalommal: 1-1,5 dl búzafűlét, amelyet legalább 20 percig javasolt bent tartani. Az évek során megfigyelt résztvevőknél a Hippocrates Klinikán ezzel a módszerrel hatékonyan visszaállították a vastagbél elektrolit egyensúlyát. Rák esetén intenziv fogyasztásával rendkivüli eredményeket értek el. 19
Növeszd a saját füvedet! Nagyon egyszerűen termeszthető búzafű házilag! Szükséges hozzá: Jó minőségű csíraképes bio búza, (tönköly jobb) Jó minőségű fekete föld, lehetőleg vegyszermentes, vagy erdei humusz (lehet tőzeggel kevert). Műanyag vagy üveg vagy rozsdamentes lavór Műanyag vagy üveg vagy rozsdamentes tálcák, (40x28cm vagy nagyobb) Jó minőségű tisztított, vagy Pí víz Öntöző kanna, spriccelő Nagyobb konyharuha, rongy Megfelelő hely (polc) hőmérséklet 15 - 20 oC első két nap sötét, utána napos. Olló, vagy éles, recés kés az aratáshoz A búzát 10 -12 órára (2 rész víz, 1 rész búza) beáztatjuk, majd lecsurgatás után nedves ronggyal letakarva 24 órán át csíráztatjuk. Rászórjuk egyenletesen, egy rétegben a földel szintig feltöltött tálcára, majd enyhén meglocsoljuk. Egy üres tálcával letakarjuk 2 20
napig. Közben egyszer, ha száraz a föld kissé megöntözzük. Ezután a fedő tálcát eltávolítjuk és nem túl erős (szórt) napfényre téve 8 - 10 nap után 10 - 20 cm-es magasság között ollóval, vagy éles, recés késsel aratható. A learatott fű zacskóban 7 -14 napig tárolható a hűtőben. A kipréselt levet magas fehérjetartalma miatt azonnal, 10-15 percen belül el kell fogyasztani. A tálcában maradt gyeptégla komposztnak használható. Újra termesztéshez új föld, új búza kívánatos.
A cukor az édes méreg A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása. A legfőbb ok, amiért ártalmunkra van, az, hogy a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré. A cukorrépa cukortartalma: 18%, a finomított cukoré 95%. A szervezetünk nincs felkészülve ilyen töménységű cukor befogadására, ezért nem is képes maradéktalanul megemészteni, a fölös cukor megerjed. (Erjedés: oldott állapotban lévő nitrogénmentes szerves anyagok, többnyire szénhidrátok felbomlása élesztőgombák, hasadógombák által.) Sir Ch. Best, az inzulin egyik felfedezője hívta fel a figyelmet arra, a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol. A következőkben pontokba szedve leírjuk a cukor káros hatásait.
1. Az alkoholképződés Az alkohol legfőképpen a májat és az idegsejteket károsítja; sejtméreg. A májsejtek méregtelenítő munkájuk során képesek az 21
alkohol átalakítására egy bizonyos mennyiségig, de így a szervezet normális működéséhez szükséges folyamatok elől vonódik el az átalakítást végző enzim. Emiatt, ha sikerül is közömbösíteni az alkoholt, a normális működés eleve gátolt. Sajnos az összes alkohol általában nem tud közömbösítődni. A plusz munka megnagyobbodásra készteti a májat. Ezért lehetséges májmegnagyobbodás olyan embereknél, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, viszont sok édességet esznek. A kísérleti állatoknál fokozott cukorbevitel hatására megnövekszik a máj és a vese. Már gyerekeknél is megfigyelhető a máj ilyen elváltozása. A máj károsodása révén a látás és a bőr épsége is veszélybe kerül. A bőrbetegségek közül az akne és a dermatitisz kialakulásában és fenntartásában a cukor komoly szerepet játszik.
2. A szívinfarktus A szívkoszorúér - betegségeknél gyakran találunk magas vércukorszintet és a glükózanyagcsere zavarát. Nem csak a magas vérzsírszint és a mész rovására írható a szívinfarktus, a cukorfogyasztás is nagyban elősegíti. Kelet-Afrikában él két törzs (maszai és szumburu), akik sok zsírt fogyasztanak, mégsem ismert körükben a szívinfarktus. Ők egyáltalán nem fogyasztanak cukrot. Szent Ilona szigetén viszont nagyon elterjedt a szívkoszorúér megbetegedés, pedig minimális zsírt esznek. Az egy főre jutó évi cukorfogyasztás emellett hatvanhetven kilogramm! A felmérések egyébként is azt mutatják, hogy a szívbetegek általában az átlagnál több cukrot fogyasztanak. A jelenség magyarázata: a cukor megköti a koleszterint, visszatartja a vérben. Patkánykísérletek igazolták ez utóbbi állítást. Ahogyan növekedett a patkányoknak adott cukor mennyisége, úgy nőtt az állatok koleszterinszintje egyenletes zsírbevitel mellett. 22
3. Trombusképződés Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát. A kimenetel akár halálos is lehet.
4. A cukorbetegség A finomított cukor fogyasztása megterheli a hasnyálmirigyet, az inzulintermelő béta-sejtek kimerülnek. A szervezet számtalan tartalékkal rendelkezik, az egyik ebből az inzulintermelés képessége. A hasnyálmirigyünk körülbelül ötszáz évre van kalibrálva. Az emberek a túlzott cukorfogyasztás segítségével képesek negyvenötven év alatt elhasználni!
5. Az elhízás A finomított cukor fogyasztása nagymértékben hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Ez részben a zsírvisszatartás miatt következik be. Az első részletes epidemiológiai tanulmányt Sir H. Himsworth tette közzé a cukorbetegségről, körülbelül harmincöt évvel ezelőtt. Arra utalt, hogy a betegség elsősorban a zsírfogyasztás és a cukor együtt fogyasztásával függ össze.
6. Az emésztőrendszer megbetegedései Az emésztési zavarok hatvan-hetven százaléka megszűnik, amikor az étrendből kivonjuk a cukrot. Az emésztőcsatornán sorban haladva, a fogak képzik a cukor első támadási feliiletét. A fogszuvasodás leggyakoribb oka a cukorfogyasztás. A cukor ingerli az emésztőcsatorna felső szakaszát, úgymint a nyelőcsövet, garatot. A gyomorban fokozza a savkiválasztást, ezért hajlamosít a fekélyre. A cukros étrend húsz-harminc százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét. Gyakran
okoz
epehólyag-megbetegedéseket, 23
gyomor-
és
nyombélgyulladást. A cukor hatására a káros bélbaktériumok száma jelentősen megnövekedik. Főleg a coli baktériumoknál mutatható ki ez a hatás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy azok a csecsemők, akik cukros teát kapnak, hajlamosabbak a gyomor- és bélhurutra, és a székletükben több a rothasztó baktérium, mint cukormentesen táplált társaiknál. A vékony- és a vastagbelet károsítják az erjedés során keletkező mérgező anyagok, gyulladás léphet fel. A finomított cukor a gyártás során elveszíti minden rosttartalmát. A székrekedés elsőszámú okának a rostmentes ételek fogyasztását tekinthetjük. Egy indiai rákkutató, Dr. S. L. Malhorta 1977-ben megállapította, hogy a pandzsabik körében azért nem fordul elő vastagbélrák, mert étrendjük rostokban gazdag.
7. Köszvény és csontritkulás A cukorfogyasztás növeli a vér húgysavtartalmát, mivel megköti azt a vérben. A megnövekedett mennyiségű húgysav egyrészről savasít, ezzel közömbösítésre készteti a szervezetet. A csontokból kálcium áramlik a vérbe, megszüntetni a savasságot. Másrészről a magas húgysavszint elősegíti a köszvény kialakulását.
8. Rák A cukor hatására a sejtek megduzzadnak, és a számuk is nő. Rákos folyamatok indulhatnak be a szervezetben. A vizsgálatok összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között. Dr. E. W. Pomare és Dr. K. W. Heaton cikkében azt olvashatjuk, 1973-ban kimutatták, hogy az étrendben levő rostok és maghéjak gátolják a baktériumok epesótermelését a vastagbélben. A kutatók szembeállították ezt a finomliszt és a fehércukor hatásával, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tápanyagok finomítása 24
vastagbélrákot okozhat. Dr. E. G. Knox cikkében egy epidemológiai felmérésről számol be, amelyet 1977-ben végeztek. A vastagbélrák és különböző élelmiszerek fogyasztásának kapcsolatát vizsgálták. Az első helyen a tojás áll, sorban a következő a marhahús, a cukor, a sör és a sertéshús. Dr. B. Armstrong és Dr. R. Doll a táplálkozási szokások szerepét vizsgálta a rákos megbetegedések kialakulásában. Harminckét országban nőket vizsgálva direkt kapcsolatot találtak a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák mortalitása között.
9. Vitamin- és nyomelemhiány A finomított cukor B1 vitamint von el a szervezetből. Ennek következménye a fokozott idegesség, agresszivitás, székrekedés és légzési nehézség. Dr. Magyari K. kutatásai azt mutatják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél kivonják az étrendből a fehércukrot, jelentős koncentrációjavulást figyelhetünk meg. Amennyiben újra cukrot fogyasztanak, a koncentrációs képességük csökken. Dr. Magyari a hiperaktivitásért és az agresszív magatartásért szintén a cukrot tette felelőssé. Megfigyelései szerint a gyerekek viselkedését nagyban befolyásolja a cukorfogyasztás. De nem csak a gyerekekét, a bűnözés és a finomított cukor fogyasztása közötti kapcsolatra is felhívja a figyelmet.A fehér cukor savasító hatása miatt kálciumhiányt idéz elő. A kálciumhiány csontritkulást, fogromlást és angolkórt okozhat.A gyerekek többek között azért is édesszájúak, mert a sok hús és sós étel miatt a szervezet kiegyensúlyozásra törekszik. Azonban ez tipikusan az az eset, amikor az egyik lyukat úgy tömöm be, hogy közben három másik keletkezik helyette. A finomított cukor nyomelem- és vitamintartalma nulla. Ez azért érdekes adat, mert a megemésztéséhez többféle nyomelem és 25
vitamin is szükséges. Ezeket mind a szervezettől vonja el.
10. A belső elválasztású mirigyrendszer zavarai A finomított cukor károsítja az anyagcserét, összezavarja a hormonrendszer. A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket. (A civilizációs életformának köszönhetően a pubertáskor tízévente fél évet tolódik előre. A cukor sem kevés mértékben járul hozzá ehhez.)
11. Fáradékonyság A cukorfogyasztás hatására felszaporodik a piroszőlősav a vérben. A sok piroszőlősav fáradékonysághoz vezet. Gyakori rosszulléteket eredményez, mely szorongó érzésekkel járhat együtt. Az izomgörcsök és az izgatottság is visszavezethető a megnövekedett mennyiségű piroszőlősavra.A cukor hatása rövidtávú a szervezetre, ezáltal ingadozó vércukorszintet eredményez. Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren. A természetes szénhidrátok normalizálják és stabilizálják a vércukorszintet. A fehércukor csökkenti a várható életkort. Ha egy ember amúgy száz évig élne, a cukros étrend hatására csupán hetven évig fog. A fehércukor károsítja a magzatot, nő a visszamaradottság veszélye!A civilizációs étrend irdatlan mennyiségű cukrot tartalmaz. Összehasonlításképpen, a felmérések szerint ma annyi cukrot fogyaszt el egy ember két hét alatt, mint amennyit elődeink kétszáz évvel ezelőtt egy év alatt. Évszázadokig a cukorfogyasztás csak a gazdagok kiváltsága volt, mintegy százötven év alatt tömegcikké vált, mára bárki számára elérhető. Dr. Lablanchy állítása szerint a cukorfogyasztás egy évszázad alatt a kétszázszorosára nőtt. 26
Az édesítés története 1. A patriarchák korában a méz volt a fő édesítőszer. Ezt a virágból méhek készítik, ezért kozmikus energiákkal van tele, és az anyagcserére hat. 2. Nagy Sándor idején megjelent a nádcukor. Ezt a növény szárából nyerik, ezért egyaránt tartalmaz kozmikus és földi energiákat és a ritmikus rendszerre (szív és keringési rendszer, légzőrendszer) hat. A cukornádból készült cukor nyomelelmekben még gazdag. III. Napóleon uralkodása alatt jelent meg a cukorrépából nyert cukor, melyet a növény gyökeréből vonnak ki, emiatt ez csupán földi energiákat tartalmaz és az idegrendszerre van nem túlzottan pozitív hatással. A répacukor a gondolkodást földhöz kötötté teszi, mint ahogy a virágból származó méz kozmikus magasságokba emeli. A temészetes szénhidrátok az ember önállóságát fejlesztik. A finomított cukor ezzel szemben az egoizmust fokozza, önzővé tesz. Dr. Shelton így írja:
"Annak, amit megeszünk, a legnagyobb része fölösleges. Csak a negyedére van szükségünk az élethez. A másik háromnegyed rész az orvosokat gazdagítja." A cukor egy teljesen halott anyag. Mesterségesen előállított, finomított kivonat. Csak kalorikus értéke van. A szervezetbe jutva elrabolja a már birtokolt tápanyagokat. Akik cukrot fogyasztanak, alkoholisták, anélkül, hogy tudnának róla." Szili Zsuzsanna (MANIFESZTUM újság 11. számában 2001. április, 12-13. oldal)
27
A mérgező hús tragédiája Januárban Washington államban Colibaktérium-fertőzéses járvány tört ki: több mint négyezer embert mérgeztek meg azok a hamburgerek, amiket a Jack in the Box gyorsétteremhálózat árult. Három gyerek meghalt és 125 embert kellett kórházba szállítani. A New York Times február 9-i cikke ezt állította. "Ez volt minden idők legnagyobb és a legkomolyabb fertőzése. Ez a veszélyes kórokozó amely már ezelőtt is jelentkezett, a jövőben minden bizonnyal újra elő fog bukkanni." A fertőzés híre hamarosan olyan általános felháborodást keltett, hogy a kormánynak, a szarvasmarha-tenyésztőknek és húscsomagolóknak erőteljes lépéseket kellett tenniük, hogy megvédjék a húst különféle kórokozók fertőzésétől. Az emberek többsége a tehenek között elterjedő kórokozó, a Colibaktérium újbóli megjelenéséért a szüléskor alkalmazott tehénműtétek végrehajtását hibáztatta. Az állattenyésztőket és a húscsomagolókat a védekezés fokozására szólította fel a közvélemény. "Korunk vezetőinek jó példát kellene mutatniuk: - Száműzniük kellene a húst az asztalról..." A farm Journal vezércikke fájlalta a válságot: "A marhahús a vacsoratányéron már nem biztonságos a fogyasztó számára. A marhahúsnak az amerikai étrendben betöltött szerepe - a hathatós biztonsági intézkedések hiányában - igencsak megkérdőjeleződik, és sok kihívással kell majd még szembenéznie."
28
Ellenszerek a veszélyes hús további fenntartására? A nyilvánosság végleges megoldást követelt a "veszélyes hús" problémájának hatástalanítására. "Amerika ebben a pillanatban veszítette el az ételmérgezési háborút" - vélekedett egy szakértő a Wall Street Journal hasábjain. Az az eljárás, ahogyan manapság az ételeket előállítják és emberi fogyszatásra alkalmassá teszik, rendkívül jó lehetőséget biztosít a mikroorganizmusok számára. Az elmúlt tíz év alatt a nem megfelelő minőségű hús közel százötven halálesetet és egymillió ötszáz-ezer hosszabb-rövidebb időn belül gyógyuló megbetegedést okozott. Válaszként a Jack in the Box válságára, az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium új titkára százhatvan fővel több húsellenőrt nevezett ki; s ezzel a teljes létszám hétezer-kétszáz főre nőtt. Ám felvetődik a kérdés, hogy abban az országban, ahol az állatok millióit mészárolják le évente, mennyivel hatékonyabb ellenőrzést tud produkálni százhatvan fővel több ember? "A gyors feldolgozó gépi berendezéseknél elterjedt ellenőrzési módszerek azt jelentik, hogy a felügyelőknek gyakran csak egy gyors pillantásra van idejük, azaz, csupán tetemek töredékét tudják ellenőrizni, amelyekből a gép percenként több tucatot ont magából. Ám még ha kifinomultabb ellenőrzési eljárásokat vezetnének is be, az ellenőrök csupán arra lennének képesek, hogy a húsban nyüzsgő mikroorganizmusok számát megállapítsák, arra azonban nem volna lehetőségük, hogy meggyőződjenek róla, hogy ártalmasak-e. Például a Coli-baktérium fajta, amely a fertőzött hamburger ügyben hibáztatható, csupán bonyolult módszerekkel mutatható ki; az egész vizsgálat lebonyolítása táltalában többnapot is igénybe vesz." (Wall 29
Street Journal, február 12.) A probléma orvoslására ajánlott másik megoldási módszer abból állt, hogy a húsban jelenlévő kórokozókat sugárzással pusztítják el. Azonban christine Klarehn, az ételsugárzási terv igazgatójának véleménye szerint ez az eljárás sem veszélytelen: "A sugárzás kémiai átalakulást okoz az ételben, ami könnyen odavezet, hogy az sugárzó termékké alakul át. A sugárbiológusok azt mondják, hogy az új anyagok között főleg karcinogének, például formaldehidek és benzol, valamint más, teljesen ismeretlen vegyületek keletkeznek. A másik felmerülő probléma a keletkező radioaktív hulladék elszállítása és elhelyezése. Tehát mindent összevetve ez nem egy igéretes megoldás. Létezik azonban egy másik javaslat is; nevezetesen az, hogy már az élő állatokat olyan baktériumokkal injekciózzák be, ami megállítja az ártalmas baktériumok támadását. Ám némely tudós aggodalmának adott hangot, kétségbe vonva azt, hogy léteznek-e erre a célra alkalmazható baktériumok. Nem is beszélve arról, hogy vajon a laboratóriumi körülmények között kedvezően viselkedő baktériumok nem fognak-e mérgezővé válni a szabadban." (Wall Street Journal, március 16.) A probléma az, hogy a baktérium okozta szennyeződés a húsban természetes eredetű, ugyanis legtöbb hús baktériumok millióit tartalmazza. A természet tervének megfelelően a baktériumok azért vannak jelen, hogy lebontsák, tönkretegyék, illetve elrothasszák a húst. Ha nem tennék ezt, akkor a környezetünk döglött állatitetemekkel lenne tele. A legtöbb baktérium nem tesz különbséget az egyik vagy másik fajta hús között. Ugyanúgy felnőnek az emberi testben is, ahogy a disznó- vagy csirketestben is kedvező feltételekre találnak. Ebből következően azok a kórokozók, amelyek a marhák testében 30
szaporodnak el (például a már említett Coli-baktériumok) az emberi testben szintén elterjednek, s különféle betegségek kialakulásához vezetnek.
Veszélyben a gyerekek! Sajnos ezek a kórokozók a fiatal gyerekekre hatnak a legmérgezőbben, akik pedig a legkevésbé tudják szabályozni, hogy mit esznek. A New York Times (február 9.) egyik cikkében Lawrence K. Altman orvos írja: "A járványkutatók egy csoportja azt állapította meg, hogy a hemolitikus és uraemikus betegség tünetcsoport (ezeket a Colibaktérium okozza) bárkit bármelyik életkorban megfertőzhet, de a legmagasabb arányban az öt éven aluli gyermekeket támadja meg, különösen veseproblémák esetén. A probléma komplexitását nagyban megnöveli az a tény is, hogy a gyerekek többsége gyorsétterem-láncolatok elsőszámú látogatói közé tartozik. Sajnálatos, hogy a lelkiismeretes szülők milliói, akik féltő szeretettel óvják kisgyerekeiket a rájuk leselkedő különféle veszélyektől, nyugodt szívvel elviszik gyermekeiket hamburgert vagy csirkét enni valamelyik gyorsétterembe." Természetesen az itt elemzett colibaktérium-fertőzés csak egy a húsevés veszélyeinek hosszú listájáról. Dr. Walter Willet, a Harvard közegészségügyi iskolája élelmezési tagozatának professzora és elnöke 1991-ben kijelentette: "Ha figyelmesen megvizsgálod a felmérés adatait, akkor arra a megállapításra fogsz jutni, hogy például az ember számára fogyasztandó marhahús legelőnyösebb mennyiségének körülbelül a nullával kellene egyenlőnek lennie. A végkövetkeztetés tehát az, hogyha a gyerekemet hússal etetem, 31
akkor olyan rossz szokásokra tanítom, amelyek valószínűleg megrövidítik majd az életét."
A vezetők felelőssége Az olyan írók, mint például Jeremy Ritkin és Jerome Robbins, hiteles dokumentumokkal igazolták, hogy a húsevés nem csak egészségügyi problémákat okozott, hanem a takarmánytermelés és a túllegeltetés következtében roppant mértékű környezetszennyezési károkat is eredményezett. A közgazdász Marty Strange elmagyarázta, hogy az amerikai kormány a nagyszabású takarmánytermesztőket felszereléssel támogatja, s ezzel a kis farmereket elkergeti a földről. Az élelemfejlesztési szakértő Frances Moore Lappe, valamint a szociológus Harriet Friedman leleplezte, hogyan teszi tönkre a hús előállításához szükséges kereskedelmi takarmánytermelés a földműves gazdák életét az USA-ban. A híres Novel-díjas író, Isaac Bahevis Singer, valamint Colman McCarthy pedig részletekbe menő alapossággal tárták fel a húsevés kapcsán felmerülő egészségügyi és pszichológiai veszélyeket, amelyektől elsősorban a vágóhidak dolgozói szenvednek. Így tehát végezetül szinte tökéletes bizonyíték áll rendelkezésünkre a húsevés elvetése mellett. Ennél a pontnál csupán két fő indok merül fel a húsevés mellett: a hús proteint tartalmaz, ezen túl pedig néhány ember szereti az ízét és az illatát. Ha azonban körültekintően megvizsgáljuk ezt a két érvet, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy e két premisszából akár a kannibalizmus konklúziójáig is eljuthatunk. "... a húsevés nemcsak egészségügyi problémákat okozott, hanem... roppant mértékű környezetszennyezési károkat is eredményezett." 32
Mi lehetne a megoldás? Az állatmészárlás és a húsevés káros hatásait látva úgy vélhetnénk, hogy a kormány vezetői személyesen is felhívhatnák a közvélemény figyelmét a húson alapuló kultúra visszáságaira - és így a szavak hátterében személyes példa állna. Rossz látni manapság, hogyan igyekeznek a vezetők a lehető legalacsonyabb szintre minimalizálni az egészségügyi költségeket és a farmsegélyeket, miközben esténként a hivatali munka elvégzése után hazamennek s minden valószínűség szerint bifszteket vagy csirkevacsorát fogyasztanak. Nehéz megváltoztatni a régi szokásokat, mégha tudjuk is, hogy veszélyesek. Ám az egészségügyi és környezetvédelmi költségek folyamatosan növekednek. Korunk vezetőinek jó példát kellene mutatniuk - száműzniük kellene a húst az asztalról -, mert ebben a vágóhíd kultúrában, amelyben élünk, válogatás nélkül mindenkit megkárosít és tönkretesz: a gazdagot és a szegényt, a jelen és a jövő nemzedékét egyaránt.
Úgy tűnik, hogy a gazdasági vezetők azt gondolják, hogy a hamburgerüzletek világméretű elterjedése gazdasági fejlődést jelent, de valójában ezek az üzletek a szerencsétlenség előhirnökei. Norma Pekroff 33
A gabona fogyasztás komoly veszélyei A búza csiráztatás nélkül a legártalmasabb gabona ami létezik, azonban búzafűként a legértékesebb. A gluténérzékenység egyre növekvő probléma. A legtöbb orvos a gluténérzékenységre úgy tekint, mint a népesség jelentéktelen hányadát érintő autoimmun problémára. Jelentéktelennek még akkor sem nevezhetnénk, ha csak a súlyos tüneteket mutató cöliákiás (lisztérzékeny) betegeket tekintenénk, hiszen ők a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 000 embert jelent. A gluténérzékenység jéghegy modellje szerint azonban a súlyos tüneteket mutató cöliákiás betegek csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a székletből történő diagnosztizálás alapján a népesség 3040%-a mutat immunreakciót a glutén összetevőire, és genetikai okokból potenciálisan a lakosság 50-60%-a gluténérzékennyé válhat. Az újabb genetikai kutatások eddig 27 olyan gént találtak, amely hajlamosít a gluténérzékenység kialakulására (van Heel és mtsi., 2007). Sokan összekeverik a különféle immunológiai tesztekkel kimutatható gluténérzékenységet a sokkal több embert érintő gluténérzékenységgel. A tesztek csak korlátozott mértékben képesek beazonosítani a ténylegesen gluténérzékenyeket. A vérteszt a gluténérzékenyek 10-20%-át nem ismeri fel (Hoggan és Adams, 2010). A gluténérzékenység tünetei rendkívül sokarcú, a glutén nem csak az enyhétől a súlyosig terjedő bélrendszeri tüneteket 34
okozhat, hanem meddőséget, rákot, s az agyba jutva különféle neurológiai betegségeket (pl. ataxia, epilepszia), ill. polineuropátiát is előidézhet. A későbbiekben ismertetni fogom Jessica Biesiekierski és munkatársai 2011 januárjában megjelent, új korszakot nyitó vizsgálatát, amely azt bizonyítja feketén-fehéren, hogy a glutén akkor is okozhat tüneteket, ha a tesztek semmit nem mutatnak. Az a tény, hogy az 1950-es évekhez képest a diagnosztizált gluténérzékenyek száma mára a négyszeresére nőtt, arra utal, hogy a nyugati táplálkozásban olyan változások történtek akár csak az elmúlt ötven évben is, amelyek a problémát egyre csak fokozzák (Rubio-Tapia és mtsi., 2009). Mivel a vizsgálatban eltárolt vérmintán és frissen levett vérmintákon ugyanazt az eljárást alkalmazták, nem a diagnosztikus módszerek pontosabbá válása okozta a növekedést. Finnországban az utóbbi két évtizedben a cöliákia betegek száma duplájára nőtt (Lohi és mtsi., 2007). E vizsgálatban a szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az I.-es típusú cukorbetegek száma az -50-es évekhez képest hatszorosára nőtt, és mivel az I.-es típusú cukorbetegség kialakulásában a gluténnek meghatározó szerepet tulajdonítunk, ez arra is utal, hogy a diagnosztizálatlan cöliákia betegek aránya az ötvenes évektől folyamatosan nő. Svédországban 1985 és 1987 közt a két év alatti gyerekek közt hirtelen négyszeresére nőtt a cöliákia betegek száma (Ivarsson és mtsi., 2000). A "járvány" utólagos elemzése azt bizonyította, hogy a hirtelen megnövekedett cöliákiás betegszám abból fakadt, hogy a közegészségügyi ajánlás a glutén mielőbbi bevezetését javasolta. A következtetések levonása után az ajánlást visszavonták és az újonnan diagnosztizált betegek száma visszaesett. A magyar közegészségügy úgy látszik, most meg szeretné ismételni a svéd 35
eredményeket, ezért erőszakoskodnak mostanság egyes védőnők azon, hogy már 4 hónapos kortól be kell vezetni a glutén adását. Mennyivel egyszerűbb lenne elfelejteni a gabonát? Ezekből a vizsgálatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy: A, a megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel. Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, chipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában (Hlywiak, 2008; Maltin és mtsi., 2009). B, a mai gabona több és veszélyesebb glutént tartalmaz, mint az 50-100 évvel ezelőtt elterjedt változatok. Az "A" pont különösebb bizonyításra nem szorul. A "B" pont fogalmazza meg azt a problematikát, amelyet a szofisztikáltabb paleokritikusok úgy szoktak felvetni, hogy ha a glutén akkora probléma volna, akkor az ókorban és középkorban a sok kenyeret fogyasztó népeknél kiugróan gyakori lett volna a "kenyérhalál". Jól ismert, hogy a rómaiak pl. igen sok gabonát fogyasztottak, és a mediterrán vidékeken hagyományosan sok kenyeret fogyasztottak a középkorban is. A kenyérgabona (Triticum aestivum) három genomot tartalmazó, un. hexaploid növény. A három genom három ősi búzafajtától ered. Az egyik, az "A" genom a Triticum monococcum-ból, a második, a "B" genom a Triticum speltoides-ból. Az "A" és "B" genomot a Triticum turgidum egyesítette magába. A harmadik, "D" genom a Triticum tauschii-ból származik (van Herpen és mtsi., 2006). A kenyérgabona kb. 8000 évvel ezelőtt 36
spontán hibridáció útján alakult ki, valószínűleg a Triticum turgidum és a Triticum tauschii összeolvadásából. A glutén gliadinból és gluteninből áll. A gliadinból alfa, béta, gamma és omega változatot különítenek el, ezek közül leginkább az alfagliadin okoz immun és bélrendszeri tüneteket. A mai kenyérgabona őseit és leszármazottait évezredeken át termesztették és fogyasztották a Föld különböző tájain. Pl. a mediterrán országokban és Közép-Európában az "A" genomú T. monococcum-ot termesztették évezredeken át. A bronzkori Egyiptomban az "A+B" genomú T. turgidum spp. Dicoccum-t termesztették, és ez volt a rómaiak gabonája is (Vincentini és mtsi., 2007). A vizsgálatok többszörösen igazolták, hogy a mai kenyérgabona gluténérzékenységet okozó hatásáért a "D" genom a felelős, és az "A" és "B" genomot tartalmazó fajták nem, vagy sokkal kevésbé okoznak gluténérzékenységi tüneteket (van Herpen és mtsi., 2006; Salentijn és mtsi., 2009). Pl. a ma is termesztett alakor (einkorn, Tricitum monococcum), amely "A" genomú, és alfa-gliadint nem tartalmaz. Más "A+B" genomot tartalmazó búzafajták (pl. Triticum turgidum) sem tartalmaznak alfa-gliadint. Ettől persze gluténérzékenyek számára ezek a gabonafélék sem fogyaszthatók, de ezek fogyasztása során kisebb a kockázata a gluténérzékenység kialakulásának. Az utóbbi száz évben a búzanemesítők tudatosan szelektálták és keresztezték azokat a fajtákat, amelyeknek magas volt a glutén tartalma, mert ettől lesz nyúlós a tészta, s válik kelesztésre, ill. tésztakészítésre alkalmassá. A másik szempont a tápérték növelése volt, azaz a nemesítők minél nagyobb fehérjetartalmat akartak elérni (Broeck és mtsi., 2010). 37
Van den Broeck és mtsi. 36 mai kenyérgabonát elemeztek végig az alfa-gliadin tartalom alapján és úgy találták, hogy a ma forgalomban lévő gabonafajták közt sajnálatos módon már nincs jelentős különbslég az alfa-gliadin tartalom szempontjából. A szerzők szerint ennek, és a drasztikusan megnövekedett gabonafogyasztásnak, valamint a glutén nyakló nélküli élelmiszeripari és gyógyszeripari felhasználásnak köszönhető, hogy egyre nő a gluténérzékenyek száma.
Érdemes megjegyezni, hogy a manapság egészségesnek tartott és ezért nagyon divatos tönkölybúza "A+B+D" genomú gabonaféle, és egyáltalán nem ajánlható gluténérzékenyeknek, mert igen nagy a glutén tartalma (Vincentini és mtsi., 2007).
A különböző kutatócsoportok egybehangzó véleménye szerint a mai gabonaféléket vissza kéne cserélni a valóban ősi, "A" és "B" genomot tartalmazó fajtákra, mert ezek nem okoznak gluténérzékenységet. Ez természetesen merő utópia, hiszen a mai adatok alapján a lakosság 1-2%-át érintő cöliákia betegség elleni küzdelmet nem fogja feladatának tekinteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelynek óriási veszteségeket okozna bármiféle átállás. Ennél sokkal nagyobb horderejű kérdésekben, mint pl. a lakosság felének halálát okozó szív és érrendszeri betegségek esetében sem akar sehogy sem konszenzus kialakulni abban, hogy ezt nem a zsírok, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok okozzák. Ezek a kutatások világossá teszik azt a paradoxonnak látszó 38
jelenséget, hogy bár gabonaféléket a világon 5-10000 éve fogyasztanak, a cöliákia betegséget és a gluténérzékenységet mégis csak a 19. század végén kezdték komolyabban észlelni. Az is paradoxonak látszott, hogy sok ezer év alatt miért nem szelektálódott ki a cöliákiára hajlamosító megannyi gén, pedig a cöliákia betegség az 1900-as évek első harmadáig halálos betegségnek számított. A válasz röviden az, hogy évezredekig az európai népesség döntő hányada olyan gabonát fogyasztott, amely nem vagy csekély mennyiségben tartalmazott alfa-gliadint.
Az elmúlt száz év nemesítési gyakorlata, amely előnyben részesítette a "D" genomot is tartalmazó Triticum aestivum továbbnemesítését, elérte, hogy a mai kenyérgabona már igen sok glutént és ezen belül igen sok alfa-gliadint tartalmaz.
Mivel a gluténfogyasztás valóban az utóbbi 100-120 évben nőtt meg ugrásszerűen, és a mai kenyérgabona fogyasztása terjed Ázsiában is, így a világon szinte mindenhol a guténérzékenyek száma fokozatosan nő. 39
Melyik gabonafajta fogyasztható? A Rizs különböző fajtája A legegészségésebb a barna rizs Vad rizs Köles Hajdina Quinoa
Minden más gabonát szigorúan mellékeljünk, ha pedig kimondottan ragaszkodunk hozzájuk, csak csiráztatás után fogyasszuk!
Hajdina A hajdina vagy pohánka szintén egy elfeledett régi ismerős. Botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez soroljuk, mert lisztes magja gabonaként fogyasztható. Kedvező összetétele alapján a hajdina fogyasztása nagyon ajánlatos gyermekeknek, serdülőknek, időseknek és betegeknek. Kiváló 40
tulajdonsága, hogy még azok is fogyaszthatják, akik más gabonafajtákra érzékenyek, azok gliadin (sikér) tartalma miatt. Hajdina Kása - Alaprecept A hajdinát forró vízben megmossuk, leöblítjük. Másfélszeres mennyiségű vízben, fedő alatt 10 percig főzzük, majd a tűzről levéve – fedő alatt - mintegy 10 percig duzzadni hagyjuk.
Quinoa A quinoa egy dél-amerikai gabonaféle, az inkák a Magok Anyjának tartották. Peruban és Bolíviában termesztik elsősorban, főleg a sziklásabb, szikesebb vidékeken. 180 centisre is megnő, levelei spenótra emlékeztetnek, a magokat a szár csúcsán hozza ez a számunkra - még - ismeretlen növény. Magja kicsi, elefántcsont-színű, és a köleshez hasonló méretű gyöngyszemecske. Magas tápértékű, dús fehérjeforrás (14%), rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Nem tartalmaz glutént, ezért könnyen emészthető. Gyorsan megfőzhető, kellemesen semleges ízének és állagának köszönhetően készíthetjük köretnek, kásának, főeételnek vagy desszertnek is. Elkészíthetünk belőle mindent, amit rizsből vagy kölesből készítenénk. Csak a változatosság és az újítás kedvéért! Nálunk bioboltban kapható. Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom! 41
Quinoa Kása - Alaprecept A quinoát vízben megmossuk, leöblítjük. Kétszeres mennyiségű vizet felforralunk, és a quinoát a forró vizbe beletesszük. Fedő alatt 20 percig főzzük alacsonyra vett tűzön.
A gluténérzékenység (gabonaérzékenység) új megvilágításban Amerikai orvosok kutatásai szerint nagyon sok elmegyógyintézetben szenvedő betegnek semmi köze elmebetegséghez. Betegségük egyszerűen csak gabonaérzékenység. Az irritábilis bélszindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, igen sok IBS betegről bizonyítható, hogy tünetei hátterében részben a gluténérzékenység áll. Ugyanakkor sok gyakorló klinikus megfigyelte, hogy a gluténmentes táplálkozásra azok az IBS betegek is javulnak, akiknél nem áll fenn tesztekkel is bizonyítható gluténérzékenység. Eddig ezeket a tapasztalatokat a tudományban anekdotikus megfigyeléseknek tekintették, és hozzáállás kérdése volt, mennyire vették komolyan. Jessica R. Biesiekierski és munkatársai 2011-ben közölték az e tárgyban végzett vizsgálatukat (Biesiekierski és mtsi., 2011). A kutatók olyan IBS betegeket toboroztak, akik szerint állapotuk gluténmentes étrendre javult, de bizonyíthatóan nem szenvedtek cöliákia betegségben. 42
A gluténérzékenységet vagy az zárta ki, hogy a beteg nem hordozta a két hajlamosító gént (HLA-DQ2 és HLA-DQ8), vagy ha hordozója volt e géneknek, akkor vékonybél biopsziával zárták ki a cöliákia betegséget. A vizsgálatba belépő betegek már egy ideje gluténmentes étrenden voltak, s a vizsgálatban hat héten át kaptak minden nap egy muffint és két szelet kenyeret. A vizsgálati csoportból 19 tudtán kívül glutént kapott, 15 pedig nem. Kettős vak, placebokontrollos próba volt, azaz sem a betegek, sem az őket vizsgálók nem tudták, ki kapott glutént és ki nem. A vizsgálat során vérből több olyan immunparamétert ellenőriztek, amely jellemző a gluténérzékenyekre (transglutaminase IgA, gliadin antitestek az IgA és IgG frakcióban, Endomysial antitest), mérték továbbá a C-reaktív fehérje szintjét, és a bél áteresztő képességét, valamint a székletben a laktoferrin mennyiségét. A vizsgálat eredménye szerint a gluténérzékenység semmi jelét nem mutató betegek tünetei a glutén fogyasztásra romlottak. A vizsgálat során vizsgált immunológiai mutatókban változás nem jelent meg, azaz a tesztek alapján a betegek a glutén fogyasztás ellenére sem bizonyultak gluténérzékenynek. A vizsgálat tehát bebizonyította azt a régóta sejtett tényt, hogy létezik olyan gluténérzékenység, amely nem az ismert cöliákiás tünetképző mechanizmuson keresztül fejti ki hatását. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a gluténre állapotromlással, tünetfokozódással reagáló betegek fele nem is volt hordozója a HLA-DQ2 vagy HLADQ8 géneknek, azaz mai ismereteink szerint nem lehetnének gluténérzékenyek. A tünetfokozódás nem gyulladásos természetű volt, ezt bizonyították a különféle mutatók (CRP és laktoferrin normál szintje). A bél áteresztő képessége sem változott meg a glutén csoportban. Mindez azt bizonyítja, hogy a gluténnek van valami olyan hatása, 43
amit a mai eszközökkel detektálni nem tudunk, de a tünetek fokozódásából a hatás egyértelműen bizonyítható. Mivel a vizsgálatban olyan tünetek jelentek meg glutén fogyasztásra, ami a mai nyugati ember mindennapos "rossz gyomrára" jellemző, mint felfújódás, bélgázok termelődése, hasi fájdalom, rendellenes székletállag, fáradékonyság, émelygés, felmerül annak a lehetősége, hogy ezeket a mindennapos bizonytalan panaszokat a gluténfogyasztás okozza. Ezeknek a panaszoknak az okát általában akkor sem sikerül kideríteni, ha valaki utána akarna járni, s ilyenkor megállapítják, hogy "szorongás, stressz, depresszió" az ok. A glutén ilyen hatását igazolja az is, hogy igen sokan, akik áttérnek a paleo étrendre, arról számolnak be, hogy addigi bizonytalan eredetű hasi panaszaik megszűntek. Rendszeresen kapok levelet, amelyben emberek azután érdeklődnek, hol tudnák gluténérzékenységüket teszteltetni, mert ennek eredményétől teszik függővé, átállnak-e a paleo táplálkozásra. Eddig is azt válaszoltam nekik, hogy egy ilyen teszttől sokat nem szabad várni, mert maximum megerősítheti a feltételezett gluténérzékenységet, de a negatív eredmény viszont nem cáfolja. Végső konklúzióként két dolgot szűrhetünk le: a 19-20. század során a nagy gluténtartalmú kenyérgabona elterjedésével az emberi történelem során soha nem látott mértékben nőtt meg a gluténfogyasztás. A glutén egészségre és a mindennapi közérzetre gyakorolt hatását mindmáig alulértékelik, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy még megbecsülni se tudjuk, milyen mélyre is nyúlik le a tengerbe a gluténérzékenység jéghegyének talapzata. 44
A tej rövid története és komoly veszélyei Az emberiség történetében 8-15000 évvel ezelőtt forradalmi változások történtek a táplálkozásban. Kialakult a földművelés és az állattartás. Ezt általában fejlődésnek szokták tekinteni, holott valójában a hirtelen megnövekedett népesség miatt előálló élelmiszerhiány okozta krízisről beszélhetünk. A krízis szükségmegoldásokat szült, így lettek a gabonafélék és a tej mindennapi táplálékunk. Elődeink, akárcsak a többi emlős, csak a szopási időszakban rendelkezett a tejcukrot lebontani képes laktáz enzimmel. A laktáz enzim mind az emlősökben, mind az emberiség nagyobb részében felnőttkorra inaktiválódik. Az elmúlt nyolcezer évben azonban az állattartó pásztornépekben, különösen éhínségek idején, nagy szelekciós nyomás nehezedett a laktóztolerancia fennmaradására. Európában, Nyugat-Indiában és Afrika Szahara alatti területein a népességben nagy arányban fordul elő laktóztolerancia, vagyis az itt élők -látszólag- gond nélkül tudják fogyasztani a friss, feldolgozatlan tejet is. Ezeken a területeken a népesség 90%-a képes a laktóz lebontására. Ez azonban nem jelent anyagcsereszintű alkalmazkodást a tehéntejhez. Mivel az emberiség évmilliókon keresztül nem fogyasztott tejet, ez felveti annak a kérdését, vajon milyen hatással van az emberi szervezetre a tej többi alkotóeleme? Amit ugyanis az emberek ma "ősi" tápláléknak tekintenek, az legjobb esetben is csak régi, de rosszabb esetben a modern élelmiszeripar pár éves kreálmánya. Ma a civilizált világ lakossága napi energia felvételének tíz-húsz százalékát tejből és tejtermékekből 45
fedezi. Az emberi szervezet számára nem minden hasznos, ami ehető.
A pasztörizálás és homogenizálás A 19-20. században a tejfogyasztás ugrásszerűen megnőtt, a tejet az egészséges táplálkozás egyik alapjának kezdték tekinteni. A nyers tej szállításával és forgalmazásával azonban új probléma támadt. A tejen keresztül számos betegség terjedt, s ezek közül az egyik legveszélyesebb a tuberkulózis volt. Miközben a tüdőtuberkulózis rohamosan csökkent a lakásviszonyok és a higiéné javulása miatt, a többi szervet támadó szarvasmarha eredetű tuberkulózis gyakorisága nem csökkent. A veszélyt fokozta a tejszállítás fejlődése, amely lehetővé tette, hogy nagy tankerekben akár 1000 tehén tejét is összegyűjtsék feldolgozásra. Ha csak egy tehén is beteg volt, az egész rakomány megfertőződött. A nyugati világ egészségügyi hatóságai az 50-es évektől kezdték komolyan venni a pasztörizálás teljes körű bevezetését. A pasztörizálással, majd az ultra magas hőfokon (130-140 Co-on) sterilizált tejjel szemben mára azonban komoly mozgalom bontakozott ki a "tudatosan táplálkozók" körében. A pasztörizálás ugyanis halottá teszi a tejet, mondják a nyers tej hívei. Ám, ha a nyers tej fogyasztása a pasztörizálttal szemben valóban olyan előnyökkel járna, mint azt a nyers-tej mozgalom állítja, érdemes volna küzdeni a csiramentes nyers tejért. Ám erről szó sincs, mert a tej akár nyers, akár pasztörizált, különös veszélyeket rejt magában.
46
A1 és A2 tehén A történet 1993-ban kezdődött, amikor Robert Elliott, az új-zélandi Auckland Egyetem professzora a samoai gyerekek körében az I. típusú cukorbetegség gyakoriságát kezdte vizsgálni. Az I. típusú, vagy fiatalkori cukorbetegség általában gyermek vagy fiatal felnőttkorban alakul ki, és a betegség lényege, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő béta sejtjei felmondják a szolgálatot, és a beteg egész életében folyamatos inzulinpótlásra szorul. Elliott arra figyelt fel, hogy míg a Samoán élő gyerekekhez képest az Új-Zélandon élő samoai gyerekek közt tízszer gyakoribb az I. típusú cukorbetegség. Elliott a táplálkozási tényezőkben keresve a magyarázatot, a tejre kezdett gyanakodni. Ebből kétféle ismert, az A1 és az A2. Az A1 béta-kazein a nyugati világban elterjedt Bos Taurus tehénfajta tejében található, míg az Ázsiában elterjed Bos Indicus tejében csak A2 fordul elő, akár csak az Afrikában tartott tehenekben is, dacára annak, hogy ezek is a Bos Taurus családba tartoznak. Az A1 béta-kazeinből az emésztés során egy Béta-CazoMorfin-7 (rövidítve BCM7) keletkezik, amely egy opiát. Az opiátok közé tartoznak a morfium, az ópium, heroin. A BCM7 másik fontos tulajdonsága, hogy immunológiailag aktív vegyület. Mivel a diabéteszt autoimmun betegségnek tekintjük, a gyanú a BCM7-re terelődött. Elliott cukorbetegségre hajlamos egereken kezdett kísérletezni, és bizonyította, hogy az A2 béta-kazeintől egy egér sem, míg az A1-től 47%-uk vált cukorbeteggé. Hogy a BCM7 okozhatja a cukorbetegséget, azt bizonyítja az is, hogy az A1 béta-kazeinnel az opiáthatást gátló naloxont együtt adva az egerek nem lettek cukorbetegek. 47
Murray Laugesen és Robert Elliott 2003-as cikkében 19 ország adatait elemezve rendkívül szoros kapcsolatot mutattak ki, az A1 típusú béta-kazein fogyasztása 96%-ban magyarázta a cukorbetegség gyakoriságát adott országban. Bryndis Birgisdottir és munkatársai 2006-ban megerősítették az I. típusú cukorbetegség A1 elméletét, mert kimutatták, hogy Izlandon a Skandináv államokhoz képest alacsonyabb I. típusú cukorbetegség előfordulási gyakorisága azzal függ össze, hogy Izlandon a gyerekek két éves korukig kevesebb A1 tejet fogyasztanak. Természetesen nem mindenki lesz az A1 tej fogyasztásától cukorbeteg, ehhez valószínűleg még sok más tényező is hozzájárul, pl. a D vitamin hiány és genetikai hajlam. Mivel igen sok csecsemőtápszer tehéntejalapú, ezért a genetikailag cukorbetegségre hajlamos csecsemők számára nagy kockázat A1 vagy bármilyen tehéntej alapú tápszer fogyasztása. Hermann Wasmuth és Hubert Kolb összefoglalójukban számos vizsgálatot idéznek, amely a gyermekkori cukorbetegséget más tejfehérjékre adott immunreakcióval is kapcsolatba hozza.
Outi Vaarala elmélete szerint a tej hatására azok a gyerekek válnak cukorbeteggé, akiknek az immunrendszere a tejben található szarvasmarhainzulin ellen védekezni kezd, s ez a védekezés később a saját inzulintermelés ellen fordul. Egy biztos: csecsemőknek és kisgyerekeknek abzsolut nem volna szabad tejet adni anyatej kivételével. 48
Dr. Lindeberg, S
Alkalmazkodtunk-e a tejhez és a kenyérhez? Forrás: Lindeberg, S. Md: Are we adapted for milk and bread? / Food and Western Disease. Health and Nutrition from an Evolutionary Perspective. Wiley-Blackwell, 2010. Fordította: Mezei Elmira
A tej és a gabonafélék két olyan táplálékunk, amihez genetikai alkalmazkodás nem történt, így ezek az élelmianyagok, elterjedtségük és mindennapos nagy mennyiségű fogyasztásuk miatt okai a civilizációs betegségeknek. Ha a tej és a kenyér olyan betegségeket tudnak előidézni, amelyek rontották a korai földművelők jó egészségi állapotát, akkor az elmúlt 10.000 év alatt nem kellett volna az európai népességnek már alkalmazkodnia ezekhez az élelmiszerekhez? Ebben az esetben azok az egyedek, akik e táplálékok miatt korán meghaltak vagy terméketlenné váltak fokozatos kiszűrődtek volna, és mi, a túlélők leszármazottai más genetikai konstrukció szerint lennénk összerakva? Ez egy nagyon bonyolult problematika. Először
is,
attól függ,
melyik 49
adaptációt vizsgáljuk.
Egy
gyermekkori halálos fenyegetettséghez való adaptáció bizonyos esetekben kevesebb, mint 50 generáció (1200 év) alatt kialakulhat, kezdve attól, amikor a népesség 1%-a hordozza a védő jellemzőket, addig bezárólag, amíg a népesség legalább 90%-a e jellemzők hordozójává válik. Azonban az az idő, ami a teljesen hiányzó jelleg első megjelenéséhez szükséges egy egyednél, sokkal hosszabb időt vesz igénybe, és valójában matematikailag lehetetlen kiszámítani. A 0%-ról 1%-ra való előfordulás között eltelt idő több ezer generációt is jelenthet. A genetikai adaptáció időtartamának léptéke jól illusztrálható az 1800-as években Manchester környékén élő pettyesaraszoló lepke színének változásával. Az 1700-as években ennek a molylepkének csaknem a teljes állománya pettyezett szürke színű volt, ami észrevétlenséget biztosított a nyírfák törzsét borító, hasonló színű zuzmón. Azonban e lepkéknek volt egy kis csoportja, amely fekete színe miatt könnyebben a madarak áldozatául esett. Ez a szituáció a fekete egyedek teljes kiszűrődéséhez vezethetett volna, ha váratlanul fel nem bukkan egy megmentő: az ipari forradalom. A manchester-i gyárkéményekből kiáramló korom olyan mértékben festette feketére a környékbeli nyírfákat, hogy hirtelen a többségben lévő szürkés színű lepkék váltak veszélyeztetetté. Csupán 50 generációval később - ami ebben az esetben 50 évet jelent - majdnem az összes környéken élő pettyesaraszoló lepke feketévé vált. Ez a természetes szelekciós folyamat szokatlanul gyorsan ment végbe, de a veszély nagyon jelentős volt a nem megfelelő színű egyedek életének első napján. 50
Rákgyógyitás Szódabikarbónával A rák egy gomba? http://www.youtube.com/watch?v=HQuODiMlUsc&feature=related Dr. Tullio Simoncini kutatási eredményei még inkább kihangsúlyozzák a gombák elleni védekezés fontosságát, melyet megelőzésként otthonról is végezhetünk a Zapperrel ill. tisztítókúrákon keresztül. Amerikában bestsellernek számít az a könyv, amelyet dr. Tullio Simoncini római onkológus írt „A rák egy gomba?” címmel. Évente tízmillió ember hal meg valamilyen daganatos betegségben. A nemzetközi hírű professzor nemrégiben Magyarországon járt, hogy beszámoljon a könyvében is leírt természetes gyógymódról, amely forradalmasíthatja a rákterápiát. Huszonöt esztendős onkológia tapasztalatai alapján Simoncini nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a rák nem más, mint egy fertőzés, amelyet gomba okoz. Az orvos évtizedekig gyermekrák osztályon dolgozott, ahol vizsgálni kezdte a daganatokat. Azokat felvágva azt tapasztalta, hogy belül mindig fehérek voltak. Feltette magának a kérdést, egyáltalán mi a rák? (ami még ma is egy misztérium, hiszen legalább száz teória létezik a mibenlétéről.) 51
És mik az áttétek? S vajon mitől fehér a daganatok belseje? Hosszas kutatómunka alapján arra következtetésre jutott, hogy a daganat „csak” egy tünet, s hogy a rákot gombák, pontosabban a Candida albicans okozza. Véleménye szerint, ha az ember ellenállóképessége megrendül, vagyis az immunrendszere legyengül, szervezetében mértéktelenül elszaporodnak az ott egyébként is jelenlévő gombák. Simoncini a daganatok pusztítására egy újfajta természetes terápiát alkalmaz, sikerrel. Az agydaganat, a tüdő-, a mell-, a mellhártya, a hashártya-, a gyomor-, vastagbél-, a bőr-, a prosztata- valamint a húgyhólyagrák gyógyítására katéteren keresztül, infúzió formájában öt százalékos szódabikarbonátos oldatot juttat be a daganatot tápláló érbe, ezzel öblögeti, mossa a mellhártyát illetve, a hasüreget. A szódabikarbónás kezelésnek, szemben a hagyományos daganatellenes terápiákkal, semmilyen mellékhatása nincs – állítja a professzor, aki intravénás adagolással, napi ötszáz milliliter öt százalékos infúziót alkalmaz (hat napon át infúzió, amelyet hat nap szünet követ, és ez így folytatódik még négy-öt cikluson át). Szájon át adagolva egy hétig két kávéskanál szódabikarbóna egy pohár vízben feloldva is segíthet. Ezzel párhuzamosan naponta ötszázalékos szódabikarbónás fürdést valamint naponta három-hat alkalommal öt százalékos szódabikarbonátos beöntést javasol. Tullio Simoncini professzor szerint a szervezet méregtelenítése, gyors lúgosítása, a magas NaHCO3-koncentráció révén a gombák elhalnak, és az immunrendszerünk megerősödik. 52
Simoncini a bőr daganatos elváltozásainak, sőt a pszoriázisnak, amelyet tapasztalatai szerint szintén gomba okoz, gyógyítására is talált gyógymódot. Ez nem más, mint az érintett terület hét százalékos jódtinktúrával való ecsetelése. Az ötszázalékos szódabikarbónás, plusz glukózoldatos infúzió beadásával a leukémiás és agydaganatos gyermekeknél is kiváló eredményeket, gyógyulást ért el.
A Simoncini-féle szódabikarbónás kezelést Amerikában, Németországban és Norvégiában már alkalmazzák. A Simoncini-eljárás alkalmazása: 1. Intravénás adagolással naponta 500 ml 5%-os infúzió (6 nap infúzió, 6 nap szünet, aztán 6 nap infúzió és újra szünet, majd így tovább még 4-5 ciklus) 2. Szelektív arteriográfia 3. Orálisan 1 hétig 2 kávéskanál szódabikarbóna egy pohár vízben feloldva, utána 2 hétig 1 kávéskanál szódabikarbóna egy pohár vízben feloldva. Párhuzamosan napi 5%-os szódabikarbóna fürdés és napi 3-6-szor 5%-os NaHCO3 beöntések. 2. A bejegyzésben szereplő információk nem orvosi tanácsként vagy ahelyett szolgálnak, ilyen tanácsért forduljon orvosához. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a honlapon található információk és tanácsok közül mit fogad el, és alkalmaz saját magán vagy terapeutaként másokon. 53
http://csakennyikellennehozza.blogspot.com/ /http://www.youtube.com/watch?v=HQuODiMlUsc&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=ri-C8VvF3Rs&feature=related http://sodiumbicarbonate.imva.info
Egy értékes cikk a rákról Dr. Stolcz Péter onkologus
Miután évekig azt mondták az embereknek, hogy a kemoterápia az egyetlen módja a daganatok megszüntetésének a Johns Hopkins kutatóintézete végre elkezdett beszélni arról, hogy van más választásunk is: 1. Minden embernek vannak ráksejtek a szervezetében. Ezek a ráksejtek nem mutathatók ki a szokásos vizsgálatokkal egészen addig, amíg számuk több milliárdra fel nem szaporodik. Amikor egy orvos a kezelés végeztével azt mondja a betegnek, hogy nincs több ráksejt a szervezetében, ez csak annyit jelent, hogy a tesztek nem képesek észlelni a ráksejteket, mivel azok még nem érték el akimutatható mennyiséget. 2. Egy ember élete során a ráksejtek átlagosan 6-10 vagy még ennél is több alkalommal bukkanhatnak fel. 3. Ameddig az ember immunrendszere erős, képes arra, hogy elpusztítsa a ráksejteket, és ezzel megakadályozza, hogy azok elszaporodjanak és daganatokká fejődjenek. 4. Amikor valakinél kimutatják, hogy daganata van, az azt jelzi, hogy annál a személynél összetett táplálkozási hiányosságokkal állnak szemben. Ezek hátterében lehetnek genetikai, környezeti, 54
táplálkozási és életmódbeli tényezők. 5. Ahhoz, hogy e sokrétű táplálkozási hiányosságokat megszüntethessük, az étrend megváltoztatásá-ra és étrendkiegészítők bevitelére van szükség, ezekkel fogjuk megerősíteni immunrendszerünket. 6. A kemoterápia során tulajdonképpen megmérgezik a gyorsan növekvő ráksejteket, de ezzel elpusztítják a csontvelőben, a bélrendszerben, stb. lévő egészséges sejteket is, sőt egyéb szervek: a máj, vese, szív, tüdő stb. károsodását is okozhatják. 7. A sugárterápia, miközben elpusztítja a ráksejteket, elégeti, roncsolja és károsítja az egészséges sejteket, szöveteket és szerveket. 8. A kemoterápia és a besugárzás kezdetben gyakran csökkenti a daganat méretét. Azonban a kemoterápia és a besugárzás hosszan tartó alkalmazásával nem lehet több daganat elpusztulását elérni. 9. Amikor a kemoterápia és a besugárzás hatására a testbe túl sok méreg kerül, az immunrendszer meggyengül vagy összeomlik, miáltal a beteg szervezete képtelen ellenállni a különféle fertőzéseknek és komplikációknak. 10. A kemoterápia és a besugárzás hatására a ráksejtek mutációval ellenállóvá válhatnak, ami megnehezíti elpusztításukat. Sebészeti beavatkozások ugyancsak a ráksejtek továbbterjedését okozhatják a szervezet más részeire. 11. A rák elleni harc egyik hatékony módja a ráksejtek kiéheztetése oly módon, hogy nem juttatjuk hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyekre a burjánzáshoz szükségük van.
55
A ráksejtek táplálékai: a. A cukor Táplálja a daganatot. A cukorbevitel megszüntetésével az egyik legfontosabb táplálékától fosztjuk meg a ráksejteket. A cukorhelyettesítők, pl. a NutraSweet, az Equal, a Spoonful stb. aszpartamot tartalmaznak, ezért károsak. A természetes cukor helyettesítők, pl.. a valódi méz vagy a melasz (a répa- vagy nád cukorgyártás mellékterméke) használata javasolt, de ezek is csak nagyon kis mennyiség-ben. Az asztali só kifehérítésére vegyszereket használnak. Jobb megoldás a tengeri só. b. A tej A szervezetet nyálkaképződésre serkenti, különösen a gyomorbél traktusban. A nyálka táplálja a daganatokat. A tej megvonásával, a ráksejtek éhezni kényszerülnek. c. A ráksejtek virulnak savas környezetben. A hús alapú étrend savas, és ezért jobb, ha marha és sertéshús helyett inkább halakat és kis mennyiségben csirkét fogyasztunk. A húsok vágóállat-antibiotikumokat, növekedési hormonokat és parazitákat is tartalmazhatnak, amelyek mindegyike ártalmas, különösen a rákban szenvedők számára. d. A 80% friss zöldségeket, zöldségleveket, magvakat, csonthéjasokat (dió, mogyoró stb.), a rizs különböző fajtáját, (a legegészségésebb a barna rizs), vad rizst, kölest, hajdinát, quinoát. Minden más gabonát szigorúan mellékeljünk, ha pedig kimondottan ragaszkodunk hozzájuk, csak csiráztatás után fogyasszuk! Gyümölcsöket tartalmazó étrend segít a szervezetet átállítani lúgos kémhatású környezetté. Az étrend mintegy 20%-a állhat főtt ételekből. 56
A friss zöldséglevek biztosítják az élő enzimeket, amelyek könnyen felszívódnak, és 15 percen belül eljutnak a sejtek szintjére, hogy táplálják és erősítsék az egészséges sejtek növekedését. Az egészséges sejtek építéséhez szükséges élő enzimek bevitele érdekében próbáljon friss zöldségből készült leveket fogyasztani (mindenféle zöldségből, ideértve a csírát is!). Azon kívül, naponta két-három alkalommal fogyasszon nyers zöldségeket is. Nyersen mivel az enzimek már 40 Celsius elpusztulnak. e. Szigorúan kerülje a kávét, teát és a csokoládét, mert ezeknek magas a koffeintartalma. A zöld tea jobb, és rákellenes hatású. Víz! Csak tisztított, szűrt vizet fogyasszunk, hogy elkerüljük az ismert toxinokkal és nehézfémekkel szennyezett csapvíz bejutását a szervezetünkbe. A desztillált víz savas, ezért tanácsos kerülni. 12. A húsokban lévő fehérje megemésztése nehéz, amihez a szervezetnek rengeteg emésztőenzimre van szüksége. A belekben maradó emésztetlenhús romlásnak indul, és további mérgező anyagok lerakódását okozza. 13. A daganatsejtek falát erős fehérjeréteg fedi. A húsevéstől való tartózkodás vagy kevesebb hús fogyasztása több enzimet szabadít fel, amelyek megtámadják a ráksejtek falát, ezzel lehetővé teszik a szervezetben lévő ölősejtek számára, hogy a rákos sejteket elpusztíthassák. 14. Egyes táplálék kiegészítők felsorakoznak az immunrendszerben (IP6, Flor-ssence, Essiac, anti-oxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális zsírsavak - EFA-k - stb.), hogy lehetővé tegyék a szervezet saját ölősejtjei számára a rákos sejtek elpusztítását. Más táplálék kiegészítők, mint pl. az E-vitamin köztudottan apoptosist (programozott sejthalált) okoznak, ami a szervezetünknek a normális eljárása arra, hogy megszabaduljon a sérült, nemkívánatos vagy felesleges sejtektől. 57
15. A rák sokszor a szellem, a test és a lélek betegsége. A proaktív és pozitív szellemiség segít a rák ellen harcolóknak, hogy túlélőkké válhassanak. A düh, a megbocsátásra való képtelenség, valamint az elkeseredettség a szervezetünket a stresszel teli, savas környezetté teszi. Tanuljunk meg szeretetteljes, megbocsátó lelkületű emberré válni. Tanuljunk meg lazítani és az életet élvezni. 16. A ráksejtek oxigéndús környezetben nem tudnak burjánzani. A napi rendszeres testmozgás és a mély lélegzetvétel segít több oxigént eljuttatni a sejtek szintjére. Az oxigénterápia is egy olyan eszköz, ami bevethető a ráksejtek elpusztítására. Dr. Edward Fujimoto hasznos tanácsai. Ne használjunk műanyag edényt a mikróban. Ne tegyünk műanyag vizespalackot a mélyhűtőbe. Ne tegyünk műanyag fóliában ételt a mikróba, mivel dioxin tartalmúak. A dioxin tartalmú vegyszerek rákkeltő hatásúak, elsősorban mellrákot okoznak. A dioxinok rendkívül mérgezőek az emberi testsejtek számára. Ismertette a dioxinok veszélyességét és azok ártalmait az emberek számára. Azt mondta, nem szabad mikróban ételt melegíteni műanyag edényben. Ez fokozottan igaz a zsiradékot tartalmazó élelmiszerekre. A zsiradék, a hőhatás és a műanyag kombinációja dioxint szabadít fel, ami bejut az élelmiszerbe, majd végül a szervezetünk sejtjeibe. Azt javasolta, hogy használjunk műanyag helyett üveg- vagy kerámia edényeket az ételek melegítéséhez. Ugyanaz lesz a végeredmény, csak dioxin nélkül. Tehát a félkészen kapható TVvacsorákat, leveseket stb. át kell tenni a csomagolásból valamilyen más edénybe. A papír nem rossz, csakhogy nem tudjuk, mit 58
tartalmaz a papír. Biztonságosabb, ha üvegethasználunk. Elmondta, hogy nemrégen egyes gyorséttermek áttértek a papíredények használatára styofoam helyett. Ennek az egyik oka a dioxin probléma volt. Ezon kívül a műanyag fóliák ugyanilyen veszélyesek, ha a mikróban főzött ételt ilyennel fedjük le, amint az étel forrni kezd, a nagy hő hatására a mérgező anyagok kiolvadnak a csomagolóanyagból, és belecsepegnek az ételbe. Takarják le az ételt papírtörölközővel inkább. Dr. Cicognania bolognai Sant’Orsola Kórház gyermekosztályának vezető főorvosától. Ezt a verset egy fiatal leány írta, aki a rák végső stádiumában szenvedett.
A Lassú Tánc Néztél valaha gyermekeket a játszótéren? Vagy hallgattad az eső zaját, mikor lehull a földre? Vagy követted-e egy lepke szabálytalan röptét? Vagy figyelted-e, a nap hogyan oldódik fel az éjszakában? Jobban tennéd, ha lassítanál. Ne táncolj ilyen gyorsan. Az idő rövid. A zenének vége lesz. Napjaidon átrohansz? Amikor kimondod: 59
„Hogy vagy?” meghallgatod a választ? Amikor a napnak vége van végigheversz-e ágyadon, hogy a fejedben átfutó ezernyi gondolatnak helyet adj? Jobban tennéd, ha lassítanál. Ne táncolj ilyen gyorsan. Az idő rövid. A zenének vége lesz. Mondtad-e valaha fiadnak „majd holnap…” anélkül, hogy siettedben észrevetted volna bánatát? Vesztettél el jó barátságot visszahozhatatlanul, csak azért, mert nem volt rá időd hogy felhívd, és azt mond „Szervusz”? Jobban tennéd, ha lassítanál. Ne táncolj ilyen gyorsan. Az idő rövid. A zenének vége lesz. Ha ennyire rohansz hogy elérj valahová, elveszíted az utazás örömét. Ha egész napodat lihegve rohanod át, a kapott ajándékot mintha sosem nyitnád ki . . . de az út porába dobod. Az élet nem versenyfutás. Fogd kezedbe inkább lassan. És hallgasd muzsikáját.
60