RACCU Használati útmutató

RACCU Használati útmutató – (c) Almási Béla, Debrecen, Hungary

RACCU Használati útmutató (c) Almási Béla [email protected] Debrecen, 2011. január 2. 1./ Általános feltételek. Az RACCU program célja, hogy az AccuCheck Active vércukormérő memóriájában tárolt mérési adatokat átvigyük számítógépünkre. A program szabadon használható, továbbadható, ill. letölthető a http://irh.inf.unideb.hu/raccu címről, de sem a programon, sem a dokumentációján semmilyen módosítás nem végezhető. A megadott címről letölthető teljes rendszert tartalmazó raccu.zip állomány tartalma: raccu.pdf – a rendszer dokumentációja, raccu.exe – adatbeolvasó program, rday.exe – egy nap adatait egy sorba rendező program, rday.txt – minta konfigurációs állomány az rday.exe programhoz. Ha a bemutatott programokat sikeresen használja, örömmel fogadunk egy e-mailt a használatról az [email protected] címre. Ha visszajelzi számunkra az RACCU használatát, akkor a későbbiekben tájékoztatni tudjuk a folyamatban lévő fejlesztésekről, a megjelenő új verziókról. A bemutatott programokat mindenki csak saját felelősségére használhatja, a helyes és hibamentes működésre nincs garanciavállalás. A használattal kapcsolatos esetleges problémák és kérdések elküldhetők az [email protected] címre, igyekszünk ezeken segíteni, de a programokhoz semmilyen támogatás ill. segítségnyújtás nem garantált.

Az RACCU program készítésének kezdetén nagy segítséget adott a http://students.bath.ac.uk/enpsgp/Zaurus/accu-chek.html dokumentum, melyben a szerző (Mr. Simon Pickering, Materials Research Centre, University of Bath, United Kingdom), bemutatta az Accucheck Active infravörös kommunikációs protokollját.

1/8


2./ Működési feltételek. Hardver: Pentium számítógép, 1 db szabad soros (COM) port, Roche soros infra vevő. Szoftver: MS Windows 2000/XP környezet, parancssor (Command prompt). Az Accucheck Active vércukormérőhöz a gyártó Roche cég forgalmaz soros infra vevőt is, ennek ára nagyjából ötezer forint (kicsivel kevesebb mint ötezer forint). Beszerzéséhez a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltokat kereshetjük, ill. az interneten is találhatunk ezzel kapcsolatban információkat a http://www.accu-chek.hu/ lapon. Tapasztalatunk szerint a bemutatott programok helyesen működnek az AccuCheck Active típusú vércukormérő készülékkel és a Roche soros infra vevővel. Ha a Roche soros infra vevőt nem tudjuk beszerezni, akkor használhatjuk a magyar gyártmányú REDSNAKE IL-200 típusú (számítástechnikai kereskedésekben kapható) soros infra vevőt is. Ebben az esetben az IL-200 meghajtóprogramját nem kell installálnunk, csak egyszerűen csatlakoztatnunk kell a soros porthoz. Tapasztalatunk szerint az IL-200 típusú infra vevő is megfelelően működik a bemutatott programokkal.

2/8


3./ Az RACCU.EXE program használata. Csatlakoztassuk az infravörös vevőt egy szabad COM porthoz, majd indítsuk el a programot az RACCU.EXE paranccsal. Alapértelmezés szerint a program a COM1 soros porton keresi az infra érzékelőt, ha másik COM porthoz csatlakoztattuk az infra egységet, akkor a program RACCU.EXE –comN paranccsal indítható (N=2,3,4 lehet), ahol comN annak a soros portnak a hivatkozása, melyhez az infra vevőt csatlakoztattuk (pl. –com3 ). A program indulás után egy „Allitsa be a vércukormérőt és infra vevőt (Port: comN)” felirattal jelzi, hogy készüljünk elő az adatátvitelhez. Ha mégsem akarjuk áttölteni az adatokat, akkor itt egy CTRL+C billentyűkombinációval állíthatjuk meg a programot. Az adatátvitel előkészítéséhez tegyük az infra vevő érzékelőjét kb. 3 – 6 cm távolságra a vércukormérő infra felülete elé, azzal szembe fordítva. (A vércukormérő infra felülete kijelző fölött, a készülék rövidebb oldalán található.) Az infra vevőt érzékelőjét fordítsuk lefelé, hogy a vércukormérő felé nézzen. A vércukormérőt adatátviteli módba kell állítani: az „M” gombot hosszan megnyomva a készüléken megjelenő villogó „PC” felirat jelzi, hogy adatátviteli módba léptünk. Ha készen vagyunk az előkészületekkel, akkor a programban egy ENTER leütéssel kezdhetjük az adatátvitelt. Az AccuCheck Active vércukormérő több fázisú, professzionális kommunikációt folytat a számítógéppel. A képernyőn a következő üzenetek tájékoztatnak az éppen folyó kommunikációs fázisról: a./ Vércukormérő keresése (kb. 5 másodperc) Az első fázisban a számítógép a COM porton keresi a vércukormérőt. Ha a keresés sikeres, akkor „OK” üzenetet kapunk a fázis végén, s a vércukormérőn megszűnik a „PC” felirat villogása. Ha a keresés sikertelen (nem találja a számítógép a vércukormérő készüléket), akkor hibaüzenetet kapunk, s a program befejeződik. Ebben az esetben a vércukormérőt ki kell kapcsolnunk („M” gombbal), és az egész áttöltést újra kell kezdenünk (a vércukormérő bekapcsolásával és a program újbóli indításával). b./ Adatárvitel inicializálás (kb. 15 másodperc) Ebben a fázisban a számítógép és a vércukormérő egy „kommunikációs inicializálást” hajt végre. Ha az inicializáció sikeresen zajlik le, egy „OK” üzenetet kapunk, egyébként hibaüzenet jelenik meg, s a program befejeződik. A továbblépéshez most is ki kell kapcsolnunk a vércukormérőt, s az egész adatbetöltést újra kell kezdenünk. c/ Adatok olvasása (kb. 90 másodperc) A sikeres inicializáció után indul a vércukor adatok átvitele. A képernyőn megjelenik, hogy összesen hány adatot kell átvinni, s kb. 5 másodpercenként egy szám íródik ki a képernyőre (10-es léptékben számlálva), ami az éppen beolvasott rekord sorszámát mutatja. Ha az adatátvitel során hiba történik, akkor hibaüzenetet kapunk, s a program leáll, s az előző pontokban leírtak szerint az egész áttöltést újra kell kezdenünk. d./ Ha sikeresen lezajlik a vércukor adatok áttöltése, akkor ezt a képernyőn egy üzenet erősíti meg, s a beolvasott adatok kiíródnak az RACCU.CSV állományba. 3/8


Az adatátvitel végén a vércukormérőn megjelenik az „end” felirat (és esetleg a vércukormérő ki is kapcsolódik). Ha a vércukormérő nem kapcsolódott ki, ezt az „M” gombjának megnyomásával tehetjük meg. Az adatátvitelt esetleg megnehezíti, ha közvetlenül erős külső fény éri az infra vevő érzékelőjét (pl. erős napsugárzás vagy lámpafény). Ilyen esetben előfordulhat, hogy különböző hibaüzeneteket kapunk, s meg kell ismételnünk az adatátvitelt. Az adatbeolvasás végén létrejött RACCU.CSV állomány már önmagában is használható, de egy táblázatkezelő programmal (pl. Excel) kényelmesen kezelhető, tovább feldolgozható ill. nyomtatható. FIGYELEM! Az RACCU.CSV állományt mindenképpen célszerű ellenőrizni a beolvasás után, hogy tartalmaz-e esetleg hibás adatokat! A vércukorméréskor „Törölt”-nek jelölt adatok (ld. Vércukormérő leírása) áttöltődnek a számítógépre, de nem íródnak ki az RACCU.CSV állományba (mivel nincs használható vércukor érték).

4./ Az RACCU.CSV állomány szerkezete. Az RACCU.CSV állomány egy egyszerű szöveges állomány, melyben egy sor ír le egy mérési eredményt, a következőképpen: Az első négy oszlop a mérés idejét adja meg (hónap; nap; óra; perc;) az ötödik oszlop a mért vércukor érték, a hatodik oszlop pedig egy hibajelző kód. A hibakód 0 értéke jelzi, hogy nem volt érzékelhető hiba az adatátvitel során. FIGYELEM! Az RACCU.CSV állományt az átvitel után célszerű átnevezni, mert a következő adatátvitelnél a benne szereplő adatok felülíródnak az újonnan beolvasott adatokkal, azaz a régi adatok elvesznek.

5./ Hosszabb távú adatfeldolgozás. A hosszabb távú adatfeldolgozás alapfeltétele, hogy a vércukormérőn a pontos dátumot és időt beállítsuk, hiszen a vércukormérés időpontját is beolvassa az raccu.exe program a vércukormérőről, de ezt csak akkor tudjuk használni, ha a készülék a méréskor pontos dátum és időpont értékkel rögzíti a mérési eredményt. A dátum és időpont beállításának leírását a vércukormérő használati utasításában találhatjuk meg. A vércukormérő készülék kb. 200 mérési eredmény tárolását végzi, így hosszabb távú adatfeldolgozáshoz célszerű rendszeresen (pl. havonta egyszer-kétszer) megismételni a PC-re való adatfeltöltést. A hosszú távú tároláshoz célszerű valamilyen táblázatkezelő programot használni, amivel kényelmesen összeszerkeszthetjük ill. nyomtathatjuk a vércukormérőről áttöltött adatokat. Táblázatkezelő hiányában egy egyszerű szerkesztőprogrammal (pl. Notepad vagy Wordpad) is elvégezhetjük a különböző feltöltések egyesítését. FIGYELEM! A régebbi Excel verziók „duplaklikkeléses automatikus megnyitással” nem tudják beolvasni a CSV állományokat. Ebben az esetben a táblázatkezelőt kell elindítani, majd a „Fájl” menü „Megnyitás” pontján keresztül tölthetjük be a táblázatkezelőbe a vércukormérőről beolvasott adatokat.

4/8


6. Az RDAY.EXE program használata. A 3. pontban leírt módon a számítógépre átvitt adatok közvetlenül nehezen elemezhetők, célszerűbb lehet egy nap adatait egy sorban megjelenítve tárolnunk. Ehhez ad segítséget az RDAY.EXE program: a beolvasott eredményeket átrendezi, és egy nap adatait egy sorba összevonva új állományokban tárolja le. Az új állományok nevét a régiből egy „_day” ill. „_day_all” kiegészítéssel kapjuk. Az RDAY.EXE programot parancssoros ablakban indíthatjuk. A program használata előtt el kell készítenünk a programhoz tartozó RDAY.TXT konfigurációs állományt, s ennek a konfigurációs állománynak az aktuális könyvtárban kell lennie. Az RDAY.TXT állomány szerkezete. Az RDAY.TXT állomány egy egyszerű szöveges állomány, a következő szerkezettel: 1. sor: Az input állomány neve. Ebben az állományban a vércukormérőről beolvasott adatoknak kell szerepelni a 4. pontban jelzett szerkezettel, s az állománynak .CSV kiterjesztésűnek kell lenni. Az rday.exe program indításakor is megadhatjuk az input állomány nevét egy paraméterben, de ha nem adunk meg paramétert, akkor a konfigurációs állomány első sorában szereplő állományt használja. Az állomány neve után pontosvesszővel elválasztva tetszőleges megjegyzést, magyarázatot írhatunk. 2. sortól: Soronként egy mérési napszak definícióját adhatjuk meg. A napszak egy vércukormérés időpontját határolja be. A konfigurációs állományban megadott napszakok nem fedhetik át egymást és időben növekvőleg kell a napszakokat a konfigurációs állományba beírni. A napszak definíció 4 oszlopból áll (az oszlopokat pontosvesszővel elválasztva): • az első oszlop a napszak neve, • a második oszlop a napszak kezdőidőpontja, • a harmadik oszlop a napszak záróidőpontja, • a negyedik oszlop tetszőleges megjegyzést tartalmazhat. A napszak kezdő- és záróidőpontok megadhatók ÓÓ:PP formában (abszolút óra:perc megadás), valamint PPPP (max. 4 számjegyes perc értékkel, kettőspont nélkül, relatív időpont megadás). A relatív időpont megadásával a napszak pontos időpontja a vércukormérőről beolvasott előző adat időpontjához képest relatívan számítódik. (ld. a „7. Relatív időszakok használata az RDAY.EXE programnál” c. fejezetben). Tekintsük például a következő minta konfigurációs állományt: raccu.csv ; Reggel; 6:30; Délben; 11:45; Este; 17:00; Éjjel; 21:20;

8:15; 13:15; 18:45; 23:20;

Input file neve Elso VC meres napszaka Masodik VC meres napszaka Harmadik VC meres napszaka Negyedik VC meres napszaka

Azaz, ezen minta konfigurációs állomány szerint az raccu.csv állományt használjuk input állományként. A minta szerint naponta négyszer végzünk vércukormérést (4 db napszak definíció szerepel). A reggeli vércukormérés időpontja reggel fél hét (6:30) és negyed kilenc (8:15) közé esik, délben 11:45 és 13:15 között, este öt (17:00) és háromnegyed hét (18:45) között, s végül éjjel 21:20 és 23:20 között végzünk vércukormérést. 5/8


Ha ezen konfigurációs állományt használva lefuttatjuk az RDAY.EXE programot, akkor az aktuális könyvtárban kell lenni az rday.txt és a vércukormérőről beolvasott adatokat tartalmazó raccu.csv állományoknak, s a program két output állományt fog létrehozni: raccu_day.csv : Ez az állomány „helyettesíti” a diabétesz kezelésnél használatos „vércukormérési naplót”: Az állomány napszakokba tördelve tartalmazza a mérési eredményeket. Ha valamely napszakban nem történt vércukormérés, akkor azt üresen hagyja, ha esetleg egy napszakban több mérés is történt, akkor a napszakon belül az utolsó mérést írja az állományba. Az állomány egy sorában egy nap adatai jelennek meg a következő formátumban: A sor elején a nap dátuma (hónap, nap), majd utána két oszloponként a napszak adatok következnek: az első oszlop a napszakon belüli mérés időpontját (óra:perc), a második oszlop pedig a mért vércukor értéket tartalmazza. Az RDAY.EXE program lehetőséget ad arra, hogy ebből az állományból elhagyjuk az óra:perc értékeket (mivel általában a kézzel vezetett vércukormérési naplóban sem jegyezzük fel a mérés pontos időpontját). Ahhoz, hogy az óra:perc értékek kimaradjanak ebből az állományból a programot egy –t opcióval kell indítanunk, azaz a parancssorban egy „rday.exe -t” parancsot kell kiadnunk. raccu_day_all.csv : Ez az állomány az összes mérési eredményt tartalmazza, egy sorba rendezve az egy napon történt méréseket. Egy mérési eredmény két oszlopot foglal el: az első a mérés időpontja, a második a mért vércukor érték. Ebbe az állományba mindenképpen (a –t opció használata esetén is) beíródnak a mérési időpontok (óra:perc értékek).

6/8


7. Relatív időszakok használata az RDAY.EXE programnál. A diabetesz kezelés során célszerű lehet az étkezés vércukoremelő hatását vizsgálni pl. oly módon, hogy megmérjük a vércukrot reggeli előtt, majd reggeli után kb. l – 1,5 órával. Ezeket az étkezés utáni vércukor (VC) értékeket nem szabad összekeverni az étkezés előtti VC értékekkel, hiszen minden bizonnyal magasabbak az étkezés utáni értékek. Az ilyen eseteket az rday.txt állományban abszolút napszak időpontokkal nem tudjuk kezelni, hiszen ha pl. a reggeli előtti mérés napszaka viszonylag hosszú (az előzőekben vizsgált példában is ez a helyzet), akkor az étkezés előtti és étkezés utáni mérések összekeveredhetnek (az étkezés utáni mérések az étkezés előttre megadott időponthatárok közé eshetnek). Ennek a problémának a kezelésére vezettük be a relatív időszakok használati lehetőségét: A relatív időszak esetében az étkezést megelőző mérés időpontjához képest viszonyítva relatívan alakítható ki az étkezés utáni mérés időponthatára. A relatív időszakot az rday.txt konfigurációs állományban úgy jelöljük, hogy a napszak kezdő- és záróidőpontjának megadásakor nem „óra:perc” formátumot használunk, hanem kettőspont nélkül percben adjuk meg (az előző méréshez viszonyított) kezdő- és záróhatárt. Relatív időpontokkal definiált napszakot csak abszolút napszak definíció után használhatunk. Természetesen a relatív időszakok használata nem kötelező, tisztán abszolút időszakok használatával is működik a program. Az output állományokban semmilyen változást nem jelent a relatív időpontok használata. Tekintsük a következő (az raccu.zip állományban letölthető) minta konfigurációs állomány tartalmát: raccu.csv ; Reggeli előtt; 6:30; 8:15; Reggeli után; 60; 120; 11:45; 13:15; Ebéd előtt; Vacsora előtt; 17:00; 18:45; Vacsora után; 70; 110; Éjjel; 21:20; 23:20;

Input file neve Reggeli elötti VC mérés Reggeli után 60-120 perccel Délben történö VC mérés Esti VC mérés - vacsora elött Vacsora után 70-110 perccel Éjszakai VC mérés idöpontja

Azaz, a minta szerint a három főétkezés előtt végzünk vércukormérést, s esetlegesen reggeli után, vacsora után és éjszaka is mérünk. A reggeli előtti mérés időpontja fél hét és negyed kilenc közé esik (6:30; 8:15). A reggeli utáni mérés időpontját relatív időszakkal adjuk meg: a reggeli utáni mérést 60 – 120 perccel később végezzük, mint a reggeli előttit. Hasonlóképpen, a vacsora előtti mérés este öt és háromnegyed hét közé esik, s a vacsora utáni mérést relatívan adjuk meg: A vacsora előtti mérés időpontja után 70 – 110 perccel végezzük a vacsora utáni mérést. A minta szerint ebéd előtt mérünk (11:45 – 13:15 között), de ebéd után nem mérünk vércukrot (nem adtunk meg ebéd utáni napszakot). Az éjszakai mérés 21:20 – 23:20 közé esik. Példaként tegyük fel, hogy reggeli előtt 6:45–kor, reggeli után pedig 8:10–kor mérünk. Ebben az esetben a 8:10–kor végzett mérés még beleesik a reggeli előtti mérés időszakába (6:30 – 8:15), de az RDAY program erről a mérésről látja, hogy ez 85 perccel később történt, mint a reggeli előtti mérés, azaz beleesik a reggeli utáni mérés relatív időszakába (60-120 perc), így ezt a mérést már a reggeli utáni mérések oszlopába fogja sorolni.

7/8


Az RACCU készítésének története: Dátum 2006.04.20. 2006.06.25. 2006.08.12.

Esemény Az RACCU fejlesztésének megkezdése. Az RACCU működő prototípusának elkészülte, internetes közzététel. Módosítások: • Az RDAY program „–t” opcióval kihagyja a mérési időpontokat a „_day” kiegészítéssel képzett output állományból. • Az rday.txt konfigurációs állományban relatív időpontok is megadhatók (azaz az előző mérés időpontjához viszonyíthatjuk a következő mérési időszakot). • Dokumentáció frissítés. 2011.01.02. Módosítás: • Az RACCU kezeli az új típusú (kisebb méretű) Accucheck Active készüléket is.

8/8

RACCU Használati útmutató

Recommend Documents