PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

KÉRELEM

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI (M.Sc.) SZAK INDÍTÁSÁRA Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi tanácsa által 2005. szeptember 26-án jóváhagyott indítási kérelmének a szak 15/2006. számú kormányrendeletben megjelent képzési és kimeneti követelményei alapján készült kiegészített változata.

Szakfelelős: Dr. Benczúr András tanszékvezető egyetemi tanár

ELTE INFORMATIKAI KAR BUDAPEST 2006.

I. Adatlap 1.1.

A kérelmező intézmény neve, címe: Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf.: 10.

1.2.

A képzésért felelős kar megnevezése: Informatikai Kar 1117 Pázmány Péter sétány 1/C.

1.3.

Az indítandó mesterszak megnevezése: Programtervező informatikus

1.4

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Okleveles programtervező informatikus

1.5.

Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirányok megnevezése: Információs rendszerek, Szoftvertechnológia, Modellalkotó informatikus, Térinformatikai rendszerek, Médiainformatika

1.6.

A képzési idő: ● 4 félév, 120 kredit ● 3600 hallgatói tanulmányi munkaóra, nappali tagozaton legalább 1200 kontaktóra, esti tagozaton legalább 720 kontaktóra ● szakmai gyakorlat nincs

1.7.

A szak indításának tervezett időpontja: 2006. szeptember 1.

1.8.

A szakért felelős oktató és aláírása

Dr. Benczúr András tanszékvezető egyetemi tanár 1.9.

Az intézmény vezetője és aláírása: Budapest, 2005. szeptember 19. Dr. Kozma László dékán

Dr. Klinghammer István akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora

Az adatlap mellékletei:  Az intézményi tanács támogató javaslata 1. számú mellékletként csatolva  A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 2. számú mellékletként csatolva

3

II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. A hazai felsőoktatási intézményekben a számítástechnikai ismeretek oktatása a hatvanas évek közepén kezdődött. 1972-ben az elsők között indult meg a főiskolai szintű Programozó matematikus képzés a tudományegyetemek természettudományi karain, amit aztán követtek a műszaki egyetemek és főiskolák Műszaki informatikus képzései. A Programozó matematikus főiskolai szak folytatására vezették be a tudományegyetemek a Programtervező matematikus szakot; az ELTE-n erre 1975-ben került sor. A képzések mindegyike magán viselte (és bizonyos mértékig viseli még ma is) a gazda intézményének jellegét. Ez természetes is, mivel az indulásnál a tudományos alapok - egyéb híján - csak a matematikai, illetve a villamosmérnöki ismeretek lehettek. A Programozó és Programtervező matematikus képzések elsősorban a szoftverek és szoftver rendszerek készítésének matematikai jellegű módszertanára, továbbá a temészettudományos és ipari alkalmazásokra irányultak. A műszaki informatikai képzések villamosmérnöki indíttatásuk folyományaként a hardver felől közelítettek a számítástechnika felé, céljuk elsődlegesen a műszaki alkalmazások támogatása volt. Intézményünkben műszaki informatikai képzés nincs, indítását nem tervezzük. A számítástechnika szélesebb körű elterjedésével kapcsolatosan az utóbbi évtizedben beindultak speciálisabb képzések is (informatikus könyvtáros, gazdasági informatikus). Az informatika megjelent a közoktatásban, melynek alapfeltételeként megindultak a különböző számítástechnikai és informatikai tanári képzések is. (Az ELTE-n Számítástechnika tanár, illetve Informatika tanár néven folyik főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés). A programozó matematikus szakon több mint 25 éve esti tagozaton is tanulhatnak diákjaink, míg az informatika tanárszakon a levelező képzés vált népszerűvé. Angol nyelven szakemberképzést szintén több mint 25 éve folytatunk. Az elmúlt 30 év során a számítógépek felhasználása az emberiség történetében eddig példátlan változásokat idézett elő. A számítógépek a tudományos, gazdasági és műszaki szféra után meghódították a humán területeket és átformálták az emberek mindennapi életét. Követte ezt a hatalmas fejlődést a tudomány fejlődése is. Forradalmi gyorsasággal alakult ki a számítógépek lehető legszélesebb körű alkalmazásával foglalkozó új tudományág, az informatika, mely az információ szerzésének, továbbításának és feldolgozásának általános kérdéseivel foglalkozó önálló tudomány, sajátos ismeretanyaggal, problémákkal és értékrenddel. Jelenleg az információs forradalom korát éljük, amely várhatóan jelentős változásokat fog előidézni a kutatás, az oktatás, a képzés, a továbbképzés és az önképzés területén. Az új információs technológiák megjelenése az oktatásban is komoly kihívást jelent a tanulás és a tanítás tradicionális szervezési formái, módszerei és tartalma számára. Az ELTE Informatikai Karán jelentős kutatások és fejlesztések folynak ezeken a területeken. Oktatóink és kutatóink jelentős publikációs tevékenységet folytatnak. Az egyetem publikációs almanachjában karunk 933 tétellel szerepel az 1999-2003 közötti 4

időszakra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy munkatársaink évente átlagosan két dolgozatot tesznek közzé különböző fórumokon. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/ dokumentálásával. A végzős informatikus hallgatók elhelyezkedési lehetőségei a közeli jövőben igen jónak látszanak. A hazai vállalatok és intézmények mellett a külföldi cégek részéről is nagy az érdeklődés hallgatóink iránt, szívesen és egyre nagyobb számban foglalkoztatják őket az Egyesült Államokban, Európa és Ázsia országaiban (Pl. Belgium, Finnország, Németország, Korea, Szingapúr, stb.). Éppen a hazai és külföldi intézményektől kapott visszajelzések alapján jutottunk arra a gondolatra, hogy a Progratervező matematikus képzést alaposan megújítva, az igényekhez még jobban illeszkedő Programtervező informatikus alapszakot beindítsuk 2005-ben, a mesterszakot pedig 2007-ben. A legutóbbi évek eseményei (Németország bejelentése a 30000 informatikus alkalmazásáról, stb.) alapján joggal föltételezhető, hogy a közeljövőben az egyetemi végzettségű informatikus szakemberek elhelyezkedése nem okozhat gondot, sőt éppen ellenkezőleg, jelentős munkaerőhiány prognosztizálható ezen a területen. Ezt erősítik meg az európai munkaügyi konferenciákon az elmúlt években elhangzottak is, amelyek szerint az informatikus szakemberek iránt az igény kisebb ingadozásoktól eltekintve 2010-ig növekedni fog az egész világon, de különösen Európában. A külföldi és az itthoni igények növekedése is elsősorban a jó alapképzettségű és a változó körülményekhez alkalmazkodni tudó informatikusok képzésének fejlesztését, az oktatás szerkezetének korszerűsítését igényli. Ma már a napi hírek témája az, ami szakmai berkekben régebb óta ismert, hogy a fejlett nyugati országokban középtávon olyan mennyiségű magasan képzett, gyakorlati alkalmazások iránt fogékony informatikai szakemberre lenne szükség, amennyit az adott országok egyikének a felsőoktatása sem képes kiképezni. Hazánknak is ezzel a problémával kell egyre fokozódó mértékben szembenéznie. Megtörtént az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, amely új kihívások elé állítja az egész magyar felsőoktatást és ezen belül az informatikusképzést is. Az informatikus szakok változatlanul népszerűek hazánkban, 2005-ben az ELTE Programtervező informatikus alapszakára csaknem ötszörös volt a túljelentkezés, a jelentkezők közül 200 első éves hallgatót vettünk fel a nappali tagozatra, ugyanennyi hallgató kezdi meg tanulmányait a hagyományos öt éves programtervező matematikus szakunkon is. 3. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, “tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nagy hagyományi vannak a minőségi képzésnek, ennek feltételrendszerébe a tehetséggondozás is beletartozik. Az Informatikai Karon kiegészítő ösztöndíjjal támogatjuk azokat a hallgatókat, akik ERASMUS támogatással külföldi egyetemre utaznak részképzésre. Fontosnak 5

tartjuk, hogy hallgatóink ismeretei a külföldi egyetemeken megszerzett tudással bővüljenek és látókörük is szélesedjen. A tehetséggondozás jól bevált színtere a diákköri munka. A többciklusú képzés speciális problémákat vet fel a diákköri munkával kapcsolatban, amelynek új formáit az egész felsőoktatás szintjén ki kell dolgozni. A hallgatók ugyanis az alapszak befejezése után szakdolgozatot, a mesterszak végén diplomamunkát készítenek, így alig marad idejük a diákköri munkára. Ezzel a problémával az ELTE Informatikai Kara a kétlépcsős képzésben (programozó matematikus – programtervező matematikus) már korábban is szembesült. Az informatikus szakterületen megoldást jelenthet erre a problémára, ha diákjainkat arra ösztönözzük, hogy a kari, tanszéki projektekben végzett fejlesztő és kutató munkáik eredményeit a diákköri konferenciákon is mutassák be. Az ELTE szakkollégiumaiban (Eötvös József Collegium, Bolyai Szakkollégium) az informatikai műhelyeket a kar tanárai vezetik, ahol rendszeresen figyelik, segítik a hallgatók munkáját, szervezik számukra a színvonalas foglalkozásokat, előadásokat. Az alapképzési szakjainkra tömegesen jelentkeznek olyan hallgatók, akiknek kezdetben nagy szükségük van segítségre. A felsőbb éves hallgatók bevonásával megszervezzük karunkon a tutorrendszert. 4. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. A legtehetségesebb hallgatók már az alapszintű képzés során bekapcsolódhatnak fejlesztési és kutatási feladatokba, ha a kiválasztási folyamaton sikeresen átjutottak. Az arra alkalmas, jó képességű mesterszakos hallgatókat bevonjuk az alapszinten tanuló diákok gyakorlati képzésébe, gyakorlatvezetést bízunk rájuk a szaktanárok irányítása mellett. Ez olyan többlettudás megszerzésének lehetőségét nyitja meg számukra, amelyhez egyébként nehezen jutnának hozzá. A hallgatók bekapcsolódása a projektekbe, vagy gyakorlatok vezetésébe alkalmat teremt arra, hogy az oktatók és a hallgatók jobban megismerjék egymást és már ekkor kialakulhasson olyan együttműködés, amely a doktori iskolában teljesedhet ki. A mesterszintű ismeretek képessé teszik a végzett szakembereket a különböző alkalmazási területeken felmerülő gyakorlati problémák profi szintű megoldására, együttműködési és modellalkotási feladatok vezetői szintű megoldására, de a további tanulmányok folytatására is a doktori szinten. A mesterszakon tervezett szakirányok szakmai tartalmát úgy alakítottuk ki, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek sikerrel bekapcsolódni három doktori programunk (Információs rendszerek, Numerikus és szimbolikus számítások, Az informatika alapjai és módszertana) valamelyikébe, illetve lehetővé váljon számukra más karok, intézmények informatikai, esetleg matematikai doktori programjaiban is a továbbtanulás. Minden szakirány tartalmaz egy általános elméleti alapozást adó 10 kreditértékű modult, egy szakirány-specifikus 16 kredites elméleti alapozó modult, ezen belül a 16 kredites szakirányú modulok mindegyikében van egy vagy két elméleti alapozást nyújtó tárgy. Ezek tematikáit úgy alakítottuk ki, hogy elegendő

6

alapot adjanak az adott területen kutatómunka megkezdéséhez, doktori iskolába történő belépéshez. Doktoranduszaink kiegészítő ösztöndíjban részesülhetnek, ezért elvárjuk, hogy teljes idejüket az egyetemi feladataikra fordítsák. Doktori tanulmányaik befejezése után, de a doktori cselekményük befejezése előtt predoktori állást kínálunk fiataljainknak, ezzel is segítve őket a sikeres védéshez. A tudásalapú társadalomban egyre fontosabbá válik, hogy végzett szakembereink megszerezzék az egész életen át való tanulás képességét és az erre való igényt. Ezért pályázati támogatással olyan elektronikus tananyagokat dolgozunk ki, amelyek elősegítik a hallgatók önképzését már az egyetemi tanulmányaik során. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva). A Programtervező informatikus mesterszakot az Informatikai Kar gondozza. A kar oktatóinak és kutatóinak létszámadatait a következő táblázatban foglaltuk össze: Egyetemi tanár 12 Főiskolai tanár -

Egyetemi docens 39 Főiskolai docens 1

Egyetemi adjunktus 8

Egyetemi tanársegéd 24

Főiskolai adjunktus 1

Főiskolai tanársegéd 3

Műsza- TudoTud. fő- Tud. ki tanár mányos munka- munkatanács- társ társ adó 16 1 2 4

Tud. segédmunkatárs 4

Összesen: 115 fő. Külső oktatókat is foglalkoztatunk megbízásos formában elsősorban a gyakorlati ismeretek közvetítésére. Megbízási szerződést félévente átlag 30 fővel kötünk. Az Informatikai tanszékcsoport oktatási feladatainak támogatására az MTA SZTAKIban 1994-ben létrehoztuk a kihelyezett Információtudományi Tanszékünket. A kar doktoranduszai a kari doktori szabályzattal összhangban rendszeresen részt vállalnak az oktatási feladatokból átlag heti négy kontaktórában. 2005-ben a beiratkozott doktori hallgatók száma 90 fő. A tehetséges, arra rátermett felsőbb éves hallgatókat demonstrátorként és gyakorlatvezetőként foglalkoztatjuk, félévente a feladatoktól függően 80-90 főt. Oktatói gárdánk gondozza az ELTE Informatikai Karán a kifutó hagyományos programozó, ill. programtervező matematikus, informatika, ill. számítástechnika tanár és térképész szakok mellett az új Programtervező informatikus alapszakot és mesterszakot. Az új, bolognai rendszerű szakunk alapképzése ebben az évben indult kísérleti jelleggel, az országos bevezetés

7

előtt egy évvel. A mesterképzés pedig reményeink szerint a 2006-os évben már meghirdetésre kerülhet. A tervezett hallgatói létszámok a programtervező informatikus mesterszakon nappali tagozaton 250 fő évente. A piaci igények pontos felmérése után döntünk az esti képzés indításáról 50-100 fő részére. 6. Az indítandó szak kimeneteként a korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés konkrét bemutatása. Az indítandó programtervező informatikus szak képzési célja - a bolognai folyamattal összhangban – kettős: szakosodásuktól függő speciális professzionális alkalmazói és fejlesztői ismereteket kell nyújtania a szakot elvégző hallgatóknak (melyek az informatikai szektorban kedvező elhelyezkedési lehetőségeket garantálnak) és kellő elméleti alapot kell szolgáltatnia arra, hogy a legjobb hallgatók sikeresen pályázhassanak valamely informatikai vagy ahhoz közel álló tudományterület doktori iskolájába történő felvételre. Ezek a célok – mivel most, a szak indulásakor karakterisztikusan és számon kérhetően jelennek meg – garantálják, hogy a Programtervező informatikus mesterszak képzési színvonala meg fog felelni a korábbi egyetemi képzés, esetünkben a Programtervező matematikus egyetemi szak színvonalának. Bizonyos értelemben meg is fogja haladni azt, mivel az új képzési struktúrára való áttérés lehetőséget felhasználtuk arra, hogy az alapoktól kiindulva, az informatikai szakma és tudomány legújabb eredményeinek figyelembe vételével készítsünk el egy koherens, a szakma legújabb követelményeinek megfelelő tananyagot. A professzionális fejlesztői és alkalmazói ismereteket és az elmélyült szakmai alapozás együttes megvalósításának lehetőségét a szak képzési szerkezete garantálja. A szak szakirányokra bomlik (modellalkotó, információs rendszerek, térinformatika, médiainformatika, szoftvertechnológia). Minden szakirány kötelező anyaga tartalmaz két tudományos igényű blokkot (egy 10 kredites általános tudományos alapozó blokkot és egy 16 kredites szakmai alapozó blokkot), melyek az adott szakirányban való kutatómunkára, továbbtanulásra is felkészítik a hallgatókat. Tartalmaz továbbá egy fejlesztői és alkalmazói jellegű ismereteket nyújtó szakmai blokkot (szintén 16 kredit értékben), mely - kiegészítve az adott szakirány további választható blokkjaival - a munkaerő piacon hasznosítható ismeretket nyújt a végzős hallgatóknak. A túlzott specializáció elkerülését, a szélesebb körben való ismeretek megszerzése igényének felkeltését az szolgálja, hogy mindenkinek el kell végeznie egy másik szakirány valamely blokkját is. A korábbi programtervező matematikus képzés 30 kreditértékű diplomamunkájával szemben az új mester szak 15 kreditértékű diplomamunkája a választott szakirányhoz kötődik. Az előkészítéshez szükséges ismeretek jelentős részét a képzés során sajátítja el a hallgató.

8

7. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) 7.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságinformatikus, a mérnöki informatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok; 7.2. A bemenethez a 7.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: pogramozó matematikus, programtervező matematikus, műszaki inforatmikus, informatika tanár, alkalmazott matematikus; 7.3. A 7.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatt adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 7.4. A hallgatók a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: matematikai és természettudományos alapismeretek (15 kredit): analízis (kalkulus), numerikus analízis, közelítő sé szimbolikus számítások, diszkrét matematika, lineáris algebra és egyéb matematikai és természettudományi ismeretek; számítástudományi ismeretek (15 kredit): logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek; gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): makro- és mikroökonómiai, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi, informatikai és menedzsment ismeretek, humán ismeretek; inforamatikai ismeretek (25 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika, az adatbázisok és információs renszerek ismeretkörei, számítógépek achitektúrája és számítógépse hálózatok témakörei. 7.5. Az elvárt kredit-követelményt nem teljesítők mesterképzésre történő felvétele akkor engedélyezhető, ha: - a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkeznek, és - a hiányzó krediteket, valamint - az esetlegesen előírt kiegészítő ismereteket a mesterfokozat megszerzésérerányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, az ELTE Informatikai Kar Hallgatói Követelmény Rendszerében meghatározottak szerint megszerzik. –

9

A jelentkezők részére felvételi vizsgát szervezünk informatikai ismeretekből, melynek tematikáját az aktuális felvételi tájékoztató megjelenésével egy időben tesszük közzé. A feltétel nélkül elfogadott szakokon végzett hallgatók a felvételi vizsga alóli felmentésüket kérhetik. Ekkor számukra a korábban végzett informatikai tanulmányaik érdemjegyeiből képezett pontszám tekintendő a vizsga eredményének. A „mentességi” pontszám meghatározásának módját a vizsgatematikával egy időben tesszük közzé.

10

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A Programtervező informatikus mesterképzési szak általános bemutatása 1.1. A képzés struktúrája A programtervező informatikus mesterszak képzési és kimeneti követelményei a szak szerkezetét a következőképp határozzák meg:

Tudományos alapozás (szakiránytól függő) 1. Matematikai ismeretek 2. Számítástudományi ismeretek Szakmai törzsanyag (szakiránytól függő) Differenciált szakmai törzsanyag (szakiránytól függő) Gazdasági és humán ismeretek Választható szakmai tananyag Záródolgozat (diplomamunka) Mindösszesen

Kredit 15 - 30

30 - 65 15 - 35 5-8 5 - 20 15 120

A kreditek minimális és maximális százalékos aránya: 

kötelező ismeretkörök, tárgyak: legalább 45%, legfeljebb 55%



kötelezően választható ismeretkörök, tárgyak: legalább 15%, legfeljebb 20%



szabadon választható ismeretkörök, tárgyak: legalább 5%, legfeljebb 10%



ipari gyakorlat 9%



gazdasági humán ismeretek legalább 6%, legfeljebb 8%



záródolgozat (diplomamunka) legalább12%, legfeljebb16%

A képzési és kimeneti követelmények szerint a szakon lehetőség van szakirányok definiálására. A már körvonalazódó szakirányokat a követelmények felsorolják, néhánynak részletesen megadva a tartalmát is. Az ELTE-n a szakot az előbb említett lehetőségnek megfelelően szakirányos szerkezetben tervezzük indítani. Az indítani kívánt szakirányok a következők: Szoftvertechnológia Információs rendszerek Modellalkotó informatikus Térinformatikai rendszerek Médiainformatika Az egyes szakirányok szerkezete blokkstruktúrájú. Minden szakirány tartalmaz két kötelező alapozó blokkot, egy 10 kredites elméleti tudományos alapozó blokkot és egy 16 kredites szaktudományos alapozó blokkot. A szaktudományos 11

törzsanyagot további két blokk tartalmazza, melyeket a szakirány által ajánlott 16 kredites blokkok közül kell választani. A differenciált szakmai törzsanyag is két – 16 kredites - választható blokkban van, melyek közül az egyiket más szakirányok blokkjai közül kell választani. A szabadon választható tananyag szakirányonként 10 kredit, a diplomamunka értéke 15 kredit. A szakirányok az előbbi szerkezetükkel kielégítik a képzési és kimeneti követelményekben előírt feltételeket, s egyben biztosítják a szak általános és szakirányi kompetenciáinak kialakítására is a lehetőséget. 1.2. Az általános kompetenciák teljesülése A programtervező informatikus szak alapítási dokumentuma a kompetenciáknak két szintjét különbözteti meg, az általános kompetenciákat és a szakirányokra jellemző egyedi kompetenciákat. Az egyedi kompetenciák egyrészt lehetnek az általánosakat konkretizáló kompetenciák, illetve csak az adott szakirányra jellemző kompetenciák. Azt, hogy a mesterszintű programtervező informatikus végzettséget szerzett hallgatóink rendelkezzenek a továbbtanuláshoz és a munkaerő piacon való helytálláshoz szükséges kompetenciákkal, a felvétel kritériumai és az oktatási folyamat egésze garantálja. Az általános kompetenciákat az alapítási dokumentum felsorolja, míg szakirányú kompetenciákat az indítandó szakirányok leírásánál adjuk meg, jelezve az azok kialakításában leginkább részt vállal tantárgyakat. Az általános kompetenciák közül „Az informatika elméleti alapjain önálló tanulás képessége az új technológiák megismerésében” kompetencia kialakulását a szakirányok szerkezete biztosítja. A szakirányok tananyagának íve az általános elméleti alapozástól a legújabb fejlesztői-alkalmazó ismereteket tartalmazó blokkokig vezet. Ez utóbbiak egy részének feldolgozása már egyénileg történik, kialakítva az új technológiák elsajátításának készségét. „A szoftverrendszerek eszközeinek ismerete és készségszintű alkalmazása” kompetencia már a programtervező informatikus alapszak esetében is elvárt kompetencia, melynek meglétét már a felvételi eljárás garantálja, s melyet a szakirányok gyakorlatainak anyaga tovább erősít. „A szoftverrendszerek tervezésénél alkalmazott alapvető tervezési módszerek ismerete és gyakorlat azok alkalmazásában” szintén a felvételi eljárás során garantált kompetencia, melyet a szakirányokon megismert speciális tervezési eszközök és azok gyakorlati feladatok megoldása során való használata csak tovább fejleszt. 1.3. Gazdasági és humán ismeretek A gazdasági és humán ismereteket kötelezően választható tantárgyak listájával adjuk meg szakirányonként, amit a későbbiekben bővítünk majd az ELTE Jogtudományi Kar és Társadalomtudományi Kar által oktatott kijelölt tárgyak listájával.

12

Humán és gazdasági ismeretek kötelezően választható tárgyak: S1 modulból: - Projekt és vállalatirányítás az informatikában I – II. R5 modulból: - Közgadasági és jogi ismeretek - Pénzügyi ismeretek - Vezetői ismeretek T4 modulból: - Térinformatika a közigazgatásban M1 modulból: - Médiajog - Médiaismeret, Kommunikációkultúra Megjegyzés: Az S1, R5, T4, és M1 modulok felvétele esetén a modulon kívülről kell a kötelezően válaszható tárgyat felvenni. 1.4. Idegen nyelvi követelmények A hallgatóknak a szak elvégzéséhez szükséges nyelvi ismeretek megszerzéséhez az egyetem Idegen Nyelvi Központja nyújt nyelvtanulási lehetőséget. A Központ kurzusain a hallgatók felkészülhetnek a diplomához szükséges nemzetközi (egynyelvű) vagy kétnyelvű középfokú nyelvvizsgák bármelyikére. Az angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvek közül lehet választani.

13

2. A Programtervező informatikus mesterképzés szakirányainak bemutatása

2.1. Szoftvertechnológia szakirány 2.1.1. A szakmai kompetenciák teljesülése A Szoftvertechnológia szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1.

Az szoftver rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett technológiai eszközök és módszerek ismerete és alkalmazása: „Modellek és formális eszközök, Szintézis és verifikáció, Típusmodellek, formális szemantika, Nyelvek típusrendszere, Tervezés és elemzés elmélete, Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése, A szoftverfejlesztés minőségi aspektusai, Formális módszerek a szoftverfejlesztésben, Logikai programozás” 2.

Programozási nyelvek és megvalósításuk elméleti és gyakorlati ismeretei: „Modellek és formális eszközök, Szintézis és verifikáció, Típusmodellek, Formális szemantika, Nyelvek típusrendszere, Funkcionális nyelvek, Funkcionális nyelvek implementációja, Fordítóprogramok és kódoptimalizálás, Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása, Alkalmazásfejlesztés LISP nyelven”

3.

Projektek tervezéséhez, irányításához, csoportmunka szakmai vezetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek és azok készségszintű alkalmazása: „Projekt és vállalatirányítás az informatikában, Biztonságkritikus rendszerek, Evolúció”

4.

Programozási paradigmák és tervezési minták elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása: „Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése, Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása, Szerződésalapú objektum-orientált programozás, Generatív programozás, Multiparadigma programozás”

5.

Matematikai modellek alkalmazása a szoftvertechnológiában: „Modellek és formális eszközök, Szintézis és verifikáció, Típusmodellek Osztott rendszerek analízise, Osztott rendszerek szintézise, Tervezés és elemzés elmélete”

6.

Osztott és több rétegű rendszerek elemzése, tervezése, szintézise, használata. Osztott rendszerek megvalósítása különböző környezetekben és technológiákban: „Osztott rendszerek analízise, Osztott rendszerek szintézise, Elosztott alkalmazások készítése”

7.

Intelligens rendszerek tervezése, technológiáinak, eszközeinek megismerése, komplex szoftver rendszerekbe ágyazása. Különös tekintettel az ismeretalapú valamint ágens- és multi-ágens alapú technológiákra és tanuló rendszerekre: „Ismeretalapú technológia, szakértő rendszerek, Ismeretalapú keretrendszerek, Megerősítéses tanulás, Mesterséges neuronhálók, Alakfelismerés”

8.

Beágyazott és valós idejű rendszerek fejlesztése és alkalmazásaik. „Robotika, autonóm rendszerek”

9.

Nagyhatékonyságú és párhuzamos számítási modellek és gyakorlati alkalmazásuk: „Generatív programozás, Osztott rendszerek analízise, Osztott rendszerek szintézise”

10. Informatika alkalmazásának speciális területei: „Logikai programozás, Logikai programok építése”

14

2.1.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Szoftvertechnológia szakirányának ajánlott tantervi hálója *

1. félév

2. félév 3. félév 4. félév S0. Tudományos alapozás - elméleti alapismeretek (kötelező) Tervezési modellek és formális eszközök (2+0) Varga László Szintézis és verifikáció (2+0) Varga László Típusmodellek (2+0) Varga László Formális szemantika (2+0) Kozma László Nyelvek típusrendszerei (2+0) Csörnyei Zoltán S1. Szoftvertechnológia - szakmai alapismeretek (kötelező) Projekt- és Projekt- és vállalatirányítás az vállalatirányítás az informatikában I. informatikában II. (2+0) Fóthi Ákos (0+2) Fóthi Ákos Tervezés és elemzés Tervezés és elemzés elmélete I. elmélete II. (2+0) Sike Sándor (2+0) Sike Sándor Szoftverfolyamat Szoftverfolyamat Szoftverfolyamat tervezése és tervezése és tervezése és kivitelezése I. kivitelezése II. kivitelezése III. (0+2) Sike Sándor (0+2) Sike Sándor (0+2) Sike Sándor A szoftverfejlesztés minőségi aspektusai (2+0) Kovács Attila S2. Programozási nyelvek - szakmai törzsanyag (választható) Funkcionális programozási nyelvek fogalomrendszere (2+0) Horváth Zoltán Funkcionális nyelvek implementációja (2+0) Csörnyei Zoltán Fordítóprogramok, kódoptimalizálás (2+0) Csörnyei Zoltán Programozási nyelvek Programozási nyelvek és paradigmák összeés paradigmák összehasonlítása I. (2+0) hasonlítása II. (0+2) Nyékyné Gaizler Judit Nyékyné Gaizler Judit Szerződésalapú objektum-orientált programozás (2+0) Nyékyné Gaizler Judit

15

1. félév

2. félév

3. félév Generatív programozás (2+0) Porkoláb Zoltán

4. félév

Multiparadigma programozás (2+0) Porkoláb Zoltán S3. Intelligens rendszerek - szakmai törzsanyag (választható) Ismeretalapú Ismeretalapú technológia, szakértő keretrendszerek rendszerek (2+0) (0+2) Gregorics Tibor Gregorics Tibor Gépi tanulás Gépi döntéshozatal (2+0) Lőrincz András (2+0) Lőrincz András Gépi tanulás és döntéshozatal gyak. (0+2) Lőrincz András Alkalmazásfejlesztés LISP nyelven (0+2) Istenes Zoltán Robotika (0+2) Istenes Zoltán Autonóm rendszerek (2+0) Istenes Zoltán S4. Osztott rendszerek technológiái - differenciált szakmai anyag (választható) Osztott rendszerek analízise (2+2) Horváth Zoltán Osztott programok tervezése (2+0) Horváth Zoltán Elosztott alkalmazások Elosztott alkalmazások készítése I. (2+2) készítése II. (2+2) Kozma László Kozma László S5. Szoftvertechnológia speciális területei - differenciált szakmai anyag (választható) Formális módszerek a Formális módszerek a szoftverfejlesztésben I. szoftverfejlesztésben II: (2+0) Fóthi Ákos (0+2) Fóthi Ákos Logikai programozás (2+2) Pásztorné Varga Katalin Logikai programok Logikai programok építése I. építése II. (0+2) Ásványi Tibor (2+0) Ásványi Tibor Kritikus rendszerek (2+0) Fóthi Ákos Szoftver evolúció (2+0) Gregorics Tibor * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is.

16

2.2. Információs rendszerek szakirány 2.2.1. A szakmai kompetenciák teljesülése Az információs rendszerek szakirány speciális kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak:

kompetenciái

és

az

azok

1.

Információs rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett algoritmikus eszközök és adatstruktúrák ismerete és alkalmazása: „Adatstruktúrák információs és adatbázisrendszerekben”, „Algoritmusok elemzése és tervezése”, „Haladó algoritmusok”.

2.

Adatmodellezés, adatbázisok tervezése, létrehozása, módosítása korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben: „Az információs rendszerek elméleti alapjai”, „Korszerű adatbázisok”, „Integrált modellező, fejlesztő eszközök”.

3.

Osztott információs rendszerek tervezése, elemzése, használata, WEB–es környezetben való megvalósítása: „Számítógépes hálózatok és osztott rendszerek”, „Hálózati algoritmusok”, „Osztott információs rendszerek technológiái”.

4.

Tipikus információs rendszerek tervezése és készítése korszerű modellező eszközök segítségével. Döntéstámogató és információszolgáltató rendszerek tervezése, készítése, menedzselése: „Integrált modellező, fejlesztő eszközök”, „Integrált keretrendszerek”, „Közigazgatási és jogi információs rendszerek”, „Üzleti információs rendszerek”, „Vállalati információs rendszerek”.

5.

Projektek menedzseléséhez szükséges vezetői, gazdasági és jogi tudnivalók ismerete és készségszintű alkalmazása: „Közgazdasági és jogi ismeretek”, „Pénzügyi ismeretek”, „Vezetői ismeretek”.

6.

Informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás ismerete, a jogi, közigazgatási adatbázisok készségszintű használata: „Közgazdasági és jogi ismeretek” „Közigazgatási és jogi információs rendszerek”.

7.

Információs rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett szoftvertechnológiai eszközök és módszerek ismerete és alkalmazása: „Az információs rendszerek elméleti alapjai”, „Integrált modellező, fejlesztő eszközök”, „Integrált keretrendszerek”, „Komponens alapú adatbázisok”.

8.

Grafikus alapú tervező és interakciós rendszerek fejlesztése, és gyakorlati jártasság azok működtetésében: „Grafikus rendszerek”.

9.

Térinformatikai rendszerek tervezése, fejlesztése, és gyakorlati jártasság azok működtetésében: a térinformatikai szakirányból felvett valamely blokk.

10. Multimédia alkalmazások tervezése, fejlesztése, és gyakorlati jártasság azok működtetésében: a multimédia szakirányból felvett valamely blokk.

17

2.2.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Információs rendszerek szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév

2. félév 3. félév 4. félév R0. Tudományos alapozás - elméleti alapismeretek (kötelező) Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (2+2) (Zempléni A.) Operációkutatás (2+2) (Vizvári B.) Kódelmélet és kriptográfia (2+0) (Gonda J.) R1. Az információs rendszerek elméleti alapjai - szakmai alapismeretek (kötelező) Információelmélet (2+0) (Benczúr A.) Az információs rendszerek elméleti alapjai (2+0) (Kiss A.) Adatstruktúrák információs és adatbázis rendszerekben (2+2) (Fekete I.) Algoritmusok tervezése és elemzése (2+2) (Hunyadvári L.) Intelligens rendszerek és felhasználói felületek (2+2) (Lőrincz A.) R2. Információs rendszerek technológiai alapismeretek - szakmai törzsanyag (választható) Információs rendszerek fejlesztési módszertana (2+2) (Nikovits T.) Korszerű adatbázisok (2+2) (Benczúr A.) Számítógép-hálózatok és osztott rendszerek (2+2) (Tőke P.) Interaktív grafika (1+1) (Zsakó L.) Adatbázisok a Web-en (1+1) (Kiss A.)

18

1. félév

2. félév 3. félév 4. félév R3. Haladó algoritmusok - szakmai törzsanyag (választható) Algoritmusok (haladó) (2+2) Fekete István Geometriai algoritmusok (2+0) (Vida J.) Kriptográfiai algoritmusok (2+0) (Járai A.) Hálózati algoritmusok (2+0) (Tőke P.) Párhuzamos algoritmusok (2+2) (Iványi A.) Mesterséges intelligencia algoritmusok (2+0) (Ásványi T.) R4. Információs rendszerfejlesztő és működtető környezetek - diff. szakmai anyag (választható) Osztott információs rendszerek techn. (2+2) (Szekér I.) Adattárház, adatbányászati techn. (2+2) (Kiss A.) Komponens alapú adatbázisok (2+0) (Hajas Cs.) Integrált modellező, fejlesztő eszközök (0+2) (Hajas Cs.) Integrált keretrendszerek (2+2) (Vincellér Z.) R5. Gazdasági, közgazdasági, vállalati információs rendszerek - diff. szakmai anyag (választh.) Közgazdasági és jogi ismeretek (2+0) (Kurtán L.) Pénzügyi ismeretek (2+0) (Bánóczy J.) Közigazgatási, jogi információs rendszerek (2+0) (Vincellér Z.) Vezetői ismeretek (2+0) (Kurtán L.) Üzleti inf. rendszerek (2+2) (Nikovits T.) Vállalati információs rendszerek (2+2) (Nikovits T.) * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is.

19

2.3. Modellalkotó informatikus szakirány 2.3.1. A szakmai kompetenciák teljesülése A Modellalkotó informatikus szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1.

A modellezés matematikai alapjainak az ismerete: „Mérték, valószínűség, integrál, Funkcionális analízis az alkalmazott matematikában, Gráfelmélet és alkalmazásai, Fourier-analízis, Alkalmazott Fourier-analízis, Transzformációk az alkalmazott matematikában, Véges testek”

2.

Műszaki, gazdasági és természettudományos folyamatok matematikai modellezése: „Funkcionális analízis az alkalmazott matematikában, Gráfelmélet és alkalmazásai, Differenciálegyenletek, A számítógépes grafika matematikai háttere, Approximációelmélet, Transzformációk az alkalmazott matematikában, jel- és képfeldolgozás, Differenciálegyenletek numerikus megoldása, Parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása, Programcsomagok a modellalkotásban, Kaotikus dinamikus rendszerek, Fraktálok”

3.

Nagyhatékonyságú és párhuzamos számítási modellek, kódolás, rejtjelezés és gyakorlati alkalmazások: „Számítási modellek, Rejtjelezés, Algoritmusok hatékonysága, Transzformációk az alkalmazott matematikában”

4.

Tudományos számítási módszerek ismerete: „Szimbolikus számítások, Differenciálegyenletek, A lineáris algebra numerikus módszerei, Transzformációk az alkalmazott matematikában, Differenciálegyenletek numerikus megoldása, Parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása, Komputeralgebrai algoritmusok, Algebrai geometriai számítások”

5.

Nagypontosságú algoritmusok approximációs feladatok megoldására: „Approximációelmélet, Approximációs feladatok algoritmusai”

6.

A szoftverrendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett technológiai eszközök és módszerek ismerete és alkalmazása: „Programcsomagok a modellalkotásban”

7.

Programozási nyelvek és megvalósításuk elméleti és gyakorlati ismeretei: „Programcsomagok a modellalkotásban”

20

2.3.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Modellalkotó informatikus szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév

2. félév 3. félév M0. Alapismeretek - elméleti alapozás (kötelező)

4. félév

Szimbolikus számítások (1+2) Kovács Attila Számítási modellek (2+0) Iványi Antal Mérték, integrál, valószínűség (2+0) Simon Péter Funkcionálanalízis az alk. matematikában (3+0) Simon Péter M1. A modellezés matematikai alapjai - szakmai alapismeretek (kötelező) Gráfelmélet és alkalmazásai (2+1) Járai Antal Differenciálegyenletek (2+0) Szili László Numerikus analízis (2+0) Gergó Lajos Rejtjelezés (2+0) Járai Antal Fourier-analízis (2+0) Weisz Ferenc A lineáris algebra numerikus módszerei (2+0) László Lajos Algoritmusok hatékonysága (2+1) Iványi Antal M2. Jel- és képfeldolgozói alapismeretek - szakmai törzsanyag (választható) A számítógépes grafika matematikai alapjai (2+1) Schipp Ferenc Alkalmazott Fourieranalízis (2+0) Schipp Ferenc Approximációelmélet Approximációelmélet I. II. (2+0) Szili László (2+0) Szili László Transzformációk az Transzformációk az alkalmazott alkalmazott matematikában I. matematikában II. (2+0) Schipp Ferenc (2+0) Schipp Ferenc Digitális jel- és képfeldolgozás (2+1) Fridli Sándor

21

1. félév

2. félév 3. félév 4. félév M3. Matematikai modellezés - szakmai törzsanyag (választható) Köz. diff. egyenletek numerikus megoldása (2+2) Stoyan Gisbert Parc. diff. egyenletek numerikus megoldása (3+2) Stoyan Gisbert Approximációs feladatok algoritmusai (2+1) Gergó Lajos Programcsomagok a modellalkotásban (2+2) Szili László M4. Algebrai módszerek az informatikában - differenciált szakmai anyag (választható) Véges testek (2+0) Gonda János Kaotikus dinamikus Kaotikus dinamikus rendszerek I. rendszerek II. (2+0) Kátai Imre (2+0) Kátai Imre Algebrai kódoláselmélet (2+0) Gonda János Fraktálok (1+1) Farkas Gábor Komputeralgebrai Komputeralgebrai algoritmusok I. algoritmusok II. (2+0) Kátai Imre (2+0) Kátai Imre Algebrai geometriai számítások (2+0) Kátai Imre M5. Párhuzamos és osztott rendszerek - differenciált szakmai anyag (választható) Nagy hatékonyságú számítások (0+2) Járai Antal A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai (2+0) Hegedűs Csaba Szimulációs módszerek (3+0) Lakatos László Párhuzamos algoritmusok (2+2) Iványi Antal Osztott algoritmusok (2+1) Iványi Antal Számítógépes hálózatok modellezése (2+0) Lakatos László * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is.

22

2.4. Térinformatikai rendszerek szakirány 2.4.1. A szakmai kompetenciák teljesülése A térinformatikai rendszerek szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1.

A térinformatikai rendszerek tervezése, fejlesztése és megvalósítása során használt modern elméleti alapok és fejlett szoftvereszközök ismerete és alkalmazása: ”Analitikus módszerek a térinformatikában”, „Sztochasztikus módszerek a térinformatikában”, „Térinformatikai adatbázisok”

2.

Vektoros, raszteres és domborzati adatbázisok tervezése, létrehozása, módosítása, konverziója, karbantartása, működtetése: ”Térinformatikai rendszerek alapjai”, Vektoros rendszerek”, „Raszteres rendszerek”, „Távérzékelt felvételek elemzése”, ”Domborzatmodellezés”, „Adatintegráció”, „Térinformatikai adatgyűjtés”, „Térinformatikai adatbázisok”

3.

Rendszerterv alapján egyes térinformatikai szoftverkomponensek önálló elkészítése, tesztelése, átadása, dokumentálása: „Szoftverfejlesztő eszközök”, „Térinformatikai alkalmazások fejlesztése”, ” Web-grafika”, „Web-es alkalmazásfejlesztés”

4.

Térinformatikai rendszerekbe beépülő digitális térképművek fajtáinak és térinformatikai felhasználási módjainak alapos ismerete: „Térképészeti alapok”, „Térképek a térinformatikában”, „Földi és térképi koordinátarendszerek”

5.

A számítógépes grafika, a digitális képelemzés és feldolgozás alapvető módszereinek ismerete és alkalmazása: „Számítógépes grafika”, „Távérzékelt felvételek elemzése”, „Digitális képelemzés”, „Geometriai modellezés”, „Vektoros rendszerek”, „Raszteres rendszerek”

6.

Projektek menedzseléséhez szükséges vezetői, gazdasági és jogi tudnivalók ismerete és készség szintű alkalmazása: ”Térinformatikai rendszerek alapjai”, „Vektoros rendszerek”

7.

A térinformatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos gazdasági és jogi szabályozás ismerete: „Térinformatikai rendszerek alapjai”, „Térinformatika a közigazgatásban”, „Közgazdasági és jogi ismeretek”

8.

Osztott térinformatikai rendszerek projektszintű áttekintésének képessége, a megvalósításhoz szükséges erőforrások megtervezése, a rendszer megvalósítása: „Térinformatikai rendszerek alapjai”, „Szoftverfejlesztő eszközök”, „Térinformatikai alkalmazások fejlesztése”

9.

Térinformatikai adatbázisokhoz kapcsolódó korszerű adatnyerési technológiák, illetve az adatintegráció módszereinek ismerete: „Térinformatikai adatbázisok”, „Adatintegráció”, „Térinformatikai adatgyűjtés”

23

2.4.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Térinformatikai rendszerek szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

T0. Térinformatikai elméleti alapismeretek (kötelező) Analitikus módszerek a térinformatikában (2+2) (László Lajos) Sztochasztikus módszerek a térinformatikában (2+2) (Michaletzky Gy) A térinformatika matematikai alapjai (2+0) (Schipp F.) Térinformatikai adatstruktúrák és algoritm. (2+0) (Hunyadvári L.)

T1. A digitális térképészet módszerei - szakmai alapismeretek (kötelező) Térképészeti alapok (2+0) (Zentai L.) Térképek a térinformatikában (2+0) (Klinghammer I.) Földi és térképi koordinátarendszerek (2+2) (Györffy J.) Térinformatikai adatgyűjtés (0+2) (Márton M.) Geoinformatika (2+2) (Elek I.) Domborzatmodellezés (0+2) (Márton M.)

T2. Térinformatikai technológiák - szakmai törzsanyag (kötelező) Vektoros rendszerek (0+4) (Elek I.) Raszteres rendszerek (0+2) (Elek I.) Térinformatikai adatbázisok (2+2) (Benczúr A.) Adatintegráció (0+2) (Elek I.) Távérzékelt felvételek elemzése (2+2) (Fekete I.)

24

1. félév

3. félév

2. félév

4. félév

T3. Számítógépes grafika szakmai - törzsanyag (választható) Számítógépes grafika (haladó) (2+2) (Antal Gy.) Digitális képelemzés I. (2+0) (Csetverikov D.) Geometriai modellezés (2+1) (Vida J.)

Digitális képelemzés II. (0+2) (Csetverikov D.)

Felület- és testmodellezés (2+0) (Vida J.) Interaktív grafika (1+2) (Zsakó L.)

T4. Térinformatikai alkalmazások - differenciált szakmai anyag (választható) Szoftverfejlesztő eszközök (2+2) (Illés Zoltán) Web-es alkalmazásfejlesztés I. (1+1) (Gregorics T., Illés Z.) Térinformatikai alkalmazások fejl. I. (0+2) (Elek I.)

Web-es alkalmazásfejlesztés II. (1+1) (Gregorics T., Illés Z.) Térinformatikai alkalmazások fejl. II. (0+2) (Elek I.) Közgazdasági és jogi ismeretek (2+0) (Kurtán L.) Térinformatika a közigazgatásban (2+0) (Zentai L.)

* A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is.

25

2.5. Médiainformatika szakirány 2.5.1. A szakmai kompetenciák teljesülése Az Médiainformatika szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1.

A médiaipar informatikai igényeinek az ismerete, képesség az ottani projektekben való részvételre: „Médiajog, Médiakultúra, Médiatechnológia, Projekt és vállalatirányítás, Szakmai gyakorlat” 2. A modern audió és videó technológiák elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete: „A hang és képfeldolgozás alapjai a médiában, Médiakultúra, Multimédia szerkesztés” 3. A különböző multimédiás környezetek összehangolt alkalmazása: „Adatbázisok, Médiatechnológia, Adatbázisok a Web-en” 4. Médiainformatikai rendszerek kommunikációs módszereinek alkalmazása és biztonsági problémáinak kezelése: „Kommunikációs biztonság, Mobil kommunikáció” 5. Multimédia rendszerek működtetése, fejlesztése, tervezése: „Tervezés és elemzés elmélete, Multimédia szerkesztés, Multimédia elemek a programozási nyelvekben, Multimédiás technológiák programozása” 6. Jártasság a digitális jelfeldolgozási módszerekben, a számítógépes modellezésben és a számítógépes grafikai alkalmazásokban: „A számítógépes grafika matematikai alapjai, Digitális jel és képfeldolgozás, Modellezés és animáció, A számítógépes látás alapjai, Geoinformatika” 7. Multimédia alkalmazása az oktatásban, kiemelten a távoktatásban: „Multimédia az oktatásban, Távoktatás” 8. Elektronikus kiadványok, könyvtárak, könyvtári adatbázisok tervezése, kivitelezése: „Elektronikus könyvtárak használata és fejlesztése, Multimédia szerkesztés” 9. Képesség Web-es alkalmazásfejlesztésre: „Web-es alkalmazásfejlesztés, Web-animáció, Portálkészítés, Honlap-szerkesztés, Interaktív-grafika” 10. A digitális rádió, televízió felvételek, filmek és zenei anyagok készítésének informatikai támogatása, alkalmazások tervezése, fejlesztése: „Digitális jel és képfeldolgozás, Modellezés és animáció, Multimédia szerkesztés, Multimédiás technológiák programozása „

26

2.5.2. programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Médiainformatika szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév

2. félév 3. félév 4. félév M0. Tudományos alapismeretek - elméleti alapismeretek (kötelező) Folytonos és diszkrét modellek (2+1) Fridli Sándor Algebrai alapok (1+0) Gonda János A matematikai statisztika alapjai (2+0) Lakatos László Tervezés és elemzés Tervezés és elemzés elmélete I. elmélete II. (2+0) Sike Sándor (2+0) Sike Sándor M1. Multimédia alapismeretek - szakmai alapismeretek (kötelező) Adatbázisok (2+0) Benczúr András Médiajog (2+0) Révész T. Mihály Médiaismeret, kommunikációkultúra (2+0) Péterffy András Médiatechnológia (2+0) Hajdú István Projekt- és vállalatirányítás az inf. (2+0) Fóthi Ákos A hang- és képfeldolgozás alapjai a médiában (1+1) Fridli Sándor A kommunikációs biztonság algoritmikus kérdései (2+1) Gonda János Szakmai gyakorlat (0+1) Zsakó László M2. Multimédia és kommunikáció - szakmai törzsanyag (választható) Elektronikus könyvtárak használata és fejlesztése (2+0) Iványi Antal Multimédia elemek a programozási nyelvekben (1+1) Horváth Z., Illés Z. Multimédiás technológiák programozása (1+1) Horváth Z., Illés Z.

27

1. félév

2. félév

Távoktatás (0+2) Papp Gáborné vagy Multimédia szerkesztés (0+2) Zsakó László

3. félév Mobil kommunikáció (2+2) Kovács A., Illés Z. Távoktatás (0+2) Papp Gáborné vagy Multimédia szerkesztés (0+2) Zsakó László

4. félév

Multimédia az oktatásban (0+2) Turcsányiné Sz. Márta vagy Multimédia szerkesztés (0+2) Zsakó László

M3. Web - szakmai törzsanyag (választható) Honlap szerkesztés (0+2) Turcsányiné Sz. Márta Web-animáció (0+2) Turcsányiné Sz. Márta Web-es alkalmazásfejlesztés I. (1+1) Gregorics T., Illés Z.

Web-es alkalmazásfejlesztés II. (1+1) Gregorics T., Illés Z. Interaktív grafika (1+2) Zsakó László

Adatbázisok a Web-en (1+1) Kiss Attila Portálfejlesztés (0+3) Papp Gáborné M4. Számítógépes grafika, digitális jel- és képfeldolgozás - diff. szakmai anyag (választható) A számítógépes grafika matematikai alapjai (2+1) Schipp Ferenc Geoinformatika (1+2 ) Elek István A számítógépes látás alapjai (2+0) Csetverikov Dmitrij Digitális jel és képfeldolgozás (2+2) Fridli Sándor Modellezés és animáció (2+2) Vida János * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is.

28

3. A szakirányok tantárgyi programjainak bemutatása

3.1. A Szoftvertechnológia szakirány tantárgyai Tantárgy neve: Tervezési modellek és formális eszközök Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Varga László professzor emeritus tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele:

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Rendszerleírások aspektusai. Leírások, specifikációk és modellek. Probléma, modell, követelmény, specifikáció, program. Objektumelvű programfejlesztés. Nem determinisztikus szekvenciális program. Program szintaxisa, szemantikája. Specifikációs módszerek. Konkurens programok és rendszerek. Objektum elvű konkurens programok. Konkurencia alapfogalmai. Konkurens és nem determinisztikus program. Konkurens program szintaxisa, szemantikája. Konkurens programok helyességének alapfogalmai. Osztott nem determinisztikus programrendszer. Csatorna és csatornautasítások. Csatornautasítások szintaxisa, szemantikája. Csatornautasítások illesztése. Diszjunkt csatornák összekötése. Ágensrendszerek. Kötelező irodalom: Kozma László, Varga László: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, ISBN 963-463-648-9. Krisztof R. Apt, Ernst-Rüdiger Olderog: Verification of Sequential andConcurrent Program, Springer-Verlag, 1997, ISBN 0-387-94896-1. Williem-Paul de Roever et al.: Concurrency Verification, CambridgeUniversity Press, 2001, ISBN 0-521-80608-9. Ajánlott irodalom: Ehrig H. Mahrch B.: Fundamentals of Algebraic Specification 2 (Module Specification and Constraints) Springer-Verlag, 1990, ISBN-0-387-51799-5. Jacques Loeckx, Hans-Dieter Ehrich, Markus Wolf : Specification of Abstract Data Types, John Wiley and Sons, ISBN0-471-95067-X, 1996.6 Annabelle Mclver, Caroll Morgan ed. Programming Methodology, (Monographs in computer science), Springer-Verlag, 2003, ISBN-0-387-95349-3

29

Tantárgy neve: Szintézis és verifikáció Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Varga László professzor emeritus tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Nemdeterminisztikus szekvenciális programok helyességének bizonyítása. Programhelyesség alapfogalmai. Programverifikáció és programszintézis. Megbízhatóság és teljesség. Kompozíciós módszerek. Nem kompozíciós módszerek. Hoare logika. Konkurens programok helyességének bizonyítása. Kompozíciós módszerek. Konkurens rendszerek alapmodelljeinek elemzése. Kölcsönös kizárás, kiéheztetés-mentesség. Termelő-fogyasztó rendszer, adatbázis modell. A módszerek megbízhatóságának és teljességének bizonyítása. Konkurens programok szintézise modell alapján. Adattípusok kettősspecifikációjának helyessége. A kettősspecifikáció helyességének bizonyítási módszerei. A szinkronizációs felület holtpontmentessége.A szinkronizációs felület kiéheztetés mentessége. Konkrét szinkronizációs felület specifikációjának helyessége. Szinkronizációs specifikációk helyességének bizonyítási módszerei. Kötelező irodalom: Kozma László, Varga László: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, ISBN 963-463-648-9. Krisztof R. Apt, Ernst-Rüdiger Olderog: Verification of Sequential andConcurrent Program, Springer-Verlag, 1997, ISBN 0-387-94896-1. Williem-Paul de Roever et al.: Concurrency Verification, CambridgeUniversity Press, 2001, ISBN 0-521-80608-9. Ajánlott irodalom: Ehrig H. Mahrch B.: Fundamentals of Algebraic Specification 2 (Module Specification and Constraints) Springer-Verlag, 1990, ISBN-0-387-51799-5. Jacques Loeckx, Hans-Dieter Ehrich, Markus Wolf : Specification of Abstract Data Types, John Wiley and Sons, ISBN0-471-95067-X, 1996.6 Annabelle Mclver, Caroll Morgan ed. Programming Methodology, (Monographs in computer science), Springer-Verlag, 2003, ISBN-0-387-95349-3

30

Tantárgy neve: Típusmodellek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Varga László professzor emeritus tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Objektumelvű programozás és programfejlesztés. Absztrakt adattípus. Absztrakt adattípus algebrai elmélete. Típusspecifikációs módszerek. Típusspecifikációk elemzése. Adattípus adekvátsága. Konkrét adattípus. Adattípus kettős specifikációja, adattípus osztály. Adattípus osztály morfizmus diagramja. Információ elrejtés. Újrafelhasználás, öröklődés és aggregáció. Adattípusok szinkronizációs felülete. Szinkronizációs felületek specifikációs módszerei. Kötelező irodalom: Kozma László, Varga László: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, ISBN 963-463-648-9. Krisztof R. Apt, Ernst-Rüdiger Olderog: Verification of Sequential andConcurrent Program, Springer-Verlag, 1997, ISBN 0-387-94896-1. Williem-Paul de Roever et al.: Concurrency Verification, CambridgeUniversity Press, 2001, ISBN 0-521-80608-9. Ajánlott irodalom: Ehrig H. Mahrch B.: Fundamentals of Algebraic Specification 2 (Module Specification and Constraints) Springer-Verlag, 1990, ISBN-0-387-51799-5. Jacques Loeckx, Hans-Dieter Ehrich, Markus Wolf : Specification of Abstract Data Types, John Wiley and Sons, ISBN0-471-95067-X, 1996.6 Annabelle Mclver, Caroll Morgan ed. Programming Methodology, (Monographs in computer science), Springer-Verlag, 2003, ISBN-0-387-95349-3

31

Tantárgy neve: Formális szemantika Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. habil. Kozma László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A szemantikai leírások fajtái. Az attribútum-nyelvtanok és a kétszintű nyelvtanok mint a szemantikai leírás eszközei. Fordítás attribútum-nyelvtanok alapján. A denotációs szemantika matematikai alapjai. Szemantikus tartományok és szemantikus függvények. Fixpont-elmélet. A különböző nyelvi elemek jelentése. Az operációs szemantika alapjai. Átmenetrendszerek. A természetes és strukturális szemantikák lényege, tulajdonságai. A nem-determinisztikus és a párhuzamos utasítások jelentése. A különböző szemantikák összehasonlító elemzése. Az axiomatikus szemantika. Statikus programanalízis. Objektum elvű programozási nyelvek szemantikai problémái. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: 1. H. R. Nielson, F. Nielson: Semantics with Applications, A Formal Introduction, John Wiley & Sons, 1992. 2. F.G. Pagan: Formal Specification of Programming Languages: A Panoramic Primer, Prentice Hall, 1981 3. J. E. Stoy: Denotational Semantics: The Scott-Strachey Approach to Programming Language Theory, MIT Press, 1977. 4. M. Abadi, L. Cardelli: A Theory of Objects, Springer-Verlag, 1996 5. M. von der Beck: A structured operational semantics for UML-statecharts, Softw. Syst. Model 1. pp. 130-141, 2002

32

Tantárgy neve: Nyelvek típusrendszerei Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Csörnyei Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Formális típusrendszerek. Elsőrendű típusos lambda-kalkulus. Szintaktika, szemantika. Kifejezések redukálása. Altípus. Típuslevezetés. Church- és Curry-típusos kalkulusok. Másodrendű típusos lambda-kalkulus. Szintaktika, szemantika. Kifejezések redukálása. Altípus. Típuslevezetés. Egzisztenciális típus. Rekurzió, a rekurzív típus. A függő típus. Magasabbrendű típusos lambda-kalkulusok. A lambda-omega és az F-omega-sub rendszer. Típushelyesség. A rendszer elméleti tulajdonságai. Curry-Howard izomorfizmus. Az F-omega-sub típusrendszer, mint a programozási nyelvek alapja. Virtuális típusok. Objektumok, osztályok, az OO programozás formális leírása. Generikus programozás virtuális típusokkal. A típuselmélet fejlődési irányai Kötelező irodalom: Pierce, B.C.: Types and Programming Languages, The MIT Press, 2002. Csörnyei Z.: Típuselmélet, jegyzet, http://people.inf.elte.hu/csz Ajánlott irodalom: Pierce, B. C., editor. Advanced Topics in Types and Programming Languages. The MIT Press, 2005.

33

Tantárgy neve: Projekt- és vállalatirányítás az informatikában I.-II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0, 0+2 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Fóthi Ákos egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium, gyakorlatjegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Informatikai szervezet felépítése és vezetése. Politikai, gazdasági, jogi és kulturális környezet összetevői és szerepe. Költségvetési és „ipari” szervezetek sajátosságai, informatika helye a különböző szervezetekben (out-sourcing vs. saját egység), informatikai stratégia és üzleti tervezés. Szervezeti modellek, szervezeti formák, szervezeti kultúrák, informatikai szervezetek életciklusa. Munkakörök. Vezetéshez szükséges információk, vezetői információs rendszerek, elektronikus vállalatirányítás, kontrolling, döntéshozatal. Pénzügyi és számviteli ismeret, értékesítési csatornák, ügyfélszegmens-menedzsment, marketingkommunikáció. Informatikai projektek vezetésének irányítási kérdései. Projektirányítási módszertanok, projektciklus, projektmodell, projekttípusok. Projektek tervezése, becslése, behatárolása, időzítése és dokumentálása. Projektszervezet, szerepek a projektben, informatikai eszközök a projektirányítás és a csoportmunka támogatásához. Követelmény-, változás- és kockázatkezelés. Alvállalkozók kezelése, a projekt külső kapcsolatai. Projektek erőforrásgazdálkodása, költséggazdálkodása, jogi és pénzügyi aspektusai, (projekt) portfolió menedzsment, multi-projekt menedzsment. Projektek követése, teljesítménymérése és minőségbiztosítása. Projektek lezárása, garancia, karbantartás, követés, ügyfélszolgálat. Emberi aspektusok (erőforrás-kezelés). Team-szerepek, vezetői típusok, kommunikáció. Az ügyfél kezelése. Teljesítménymérés és értékelés. Csapatépítés, toborzás, kiválasztás, leépítés, ösztönzés, konfliktusok kezelése. Időgazdálkodás. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: W. Royce: Software Project Management, Addison-Wesley, 1998.

34

Tantárgy neve: Tervezés és elemzés elmélete I-II Tantárgy heti óraszáma: 2+0, 2+0 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Sike Sándor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium, kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A szoftver, mint termék. A szoftverfejlesztés folyamata, fejlesztési modellek (vízesés, IEEE 1074, V-modell, spirális fejlesztés, inkrementális modell, RUP, agilis fejlesztés, XP). Követelmények és rendszermodellek, prototípus-készítés. Tervezés, architektúrák, osztott rendszerek, valós idejű rendszerek, COTS (Commercial Off The-shelf Systems), GUI (Graphical User Interface). Objektumorientált modell, OCL (Object Constraint Language), MOF (Meta Object Facility), MDA (Model Driven Architecture), OPM (Object-Process Methodology). Szoftver folyamatok fejlesztése, SEI CMMI (Software Engineering Institute Capability Maturity Model Integration). Konfigurációkezelés. Szoftverek újratervezése. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: M.C. Paulk et al.:The Capability Maturity Model: Guidelines for Improving the Software Process, Addison-Wesley, 1994. I. Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, Panem, 2002. J. Warmer, A. Kleppe: The Object Constaint Language, Precise Modeling with UML, Addison-Wesley, 1999.

35

Tantárgy neve: Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése I-II-III. Tantárgy heti óraszáma: 0+2, 0+2, 0+2 kreditértéke: 2, 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Sike Sándor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: gyakorlati jegy, gyakorlati jegy, gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A szakirány elméleti tárgyait ez a gyakorlati foglalkozás köti össze, amelyen a hallgatók az elméleti ismereteket alkalmazzák a gyakorlatban. Ennek során elsajátítják a megfelelő eszközök használatát, nagyobb rendszereket, illetve azok részeit valósítják meg 8-10 fős csoportokban. Java, J2EE. CASE eszközök. Rational: Requisite Pro, Rose, ClearCase, ClearQuest. Telelogic: Doors, Tau, Synergy. AMEOS (StP). MS Project. Projekt hierarchiák. Projekt ütemezés tervezése (Háló-diagram, GANTT diagram, Erőforrásdiagram). Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: I. Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, Panem, 2002. Sike S., Varga L.: Szoftverfejlesztés és UML, ELTE-Eötvös, 2003. McConnel: Code Complete, Amazon

36

Tantárgy neve: A szoftverfejlesztés minőségi aspektusai Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr Kovács Attila egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Minőség fogalma. Minőségirányítási szabványok és megközelítések. A minőség költsége. ISO 9000 szabvány és kialakulásának története. ISO 9001:2000 szabvány elemei és felépítése. ISO 9001:2000 alapú minőségügyi rendszer dokumentumai. Kapcsolat az ISO és a CMM(I) (Capability Maturity Model Integration) között. PSM (Practical Software & System Measurement), GQM (Goal Qestion Metric). A szoftver költségeinek becslése, funkciópont számítások. Méréselmélet, a legfontosabb metrikák. Tesztelés, V& V (Verification & Validation), teljesítménymérés. A folyamat fejlesztése. Kockázatkezelés. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Galin: Software Quality Assurance: from theory to implementation, Addison-Wesley, 2004, ISBN 0-201-70945-7 Endres, Rombach: A handbook of software and systems engineering, Pearson, 2003, ISBN 0321-15420-7 Binder:Testing Object-oriented systems: models, patterns and tools, Addison-Wesley, 1999, ISBN 0-201-80938-9

37

Tantárgy neve: Funkcionális programozási nyelvek fogalomrendszere Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. habil. Horváth Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A Clean, Haskell, SML alapvető nyelvi elemeinek rövid áttekintése után, a tárgy betekintést ad a funkcionális programozási nyelvek absztrakciót támogató fogalomrendszerébe. Az SML modulnyelve: szignatúrák, struktúrák, funktorok, megfelelési és öröklési reláció, szignatúrák kiterjesztése, elsődleges szignatúra, beágyazott struktúra, adatabsztrakció, struktúrák mint paraméterek A Clean nyelv típusrendszerének elemzése: dinamikus típus, generic, egyszeres hivatkozású típusok. A Haskell monádjai, elmélet és alkalmazás: Elosztott és valósidejű programozás nyelvi elemei: folyamatok, folyamatminták, szinkronizációs minták, távoli függvényhívás, üzenetek, ágensek, mobil kód (Erlang, Clean, JoCaml elemei). Elosztott számítások mintái. Nyelvi elemek kifejező erejének összehasonlítása. Kötelező irodalom: Nyékyné G. Judit (szerk): Programozási nyelvek. Kiskapu, 2003. Harper, R.: Programming Standard ML. http://www.cs.cmu.edu/~rwh/smlbook/. Ajánlott irodalom: Amstrong, J. et al.: Concurrent Programming in Erlang. Prentice Hall, 1996. Fournet et al.: JoCaml: A Language for Concurrent, Distributed and Mobile Computing. In: Lecture Notes in Computer Science, Vol.: 2638., Springer, 2003. Mészáros M.: A JoCaml nyelv, a nyelv modellje, mobil kód JoCaml-ben. http://aszt.inf.elte.hu/~fun_ver/2004/thesis/mm_diploma.ps.

38

Tantárgy neve: Funkcionális nyelvek implementációja Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Csörnyei Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A funkcionális nyelvek implementálásának klasszikus módszerei. A típusnélküli lambda-kalkulus. Szintaktika, operációs szemantika. A normál forma. Konstansok, függvények. A rekurzió. Megoldhatóság, konzisztens formális elmélet. A kombinátor logika. Szintaktika, operációs szemantika. A normál forma. Konstansok, függvények. A rekurzió. Zárójeles absztrakciók. A funkcionális nyelvek implementálásának modern módszerei. Kifejezés-újraíró rendszerek. Gráf-újraíró rendszerek. A Clean programnyelv implementációjának ABC gépe. Kötelező irodalom: Csörnyei Z.: A funkcionális programozás alapjai. A lambda-kalkulus és a kombinátor logika. Jegyzet, http://people.inf.elte.hu/csz Ajánlott irodalom: Peyton Jones, S. L.: The Implementation of Functional Programming Languages, Prentice Hall, 1987. Plasmeijer, R., van Eekelen, M.: Functional Programming and Parallel Graph Rewriting, Addison-Wesley, 1993. Term Rewriting Systems by Terese. Cambridge Tracts in Theoretical Computer Science, Vol. 55, Cambridge University Press, 2003

39

Tantárgy neve: Fordítóprogramok, kódoptimalizálás Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Csörnyei Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A kódoptimalizálás áttekintése. Alapfogalmak. Klasszikus módszerek. Gépfüggetlen és gépfüggő optimalizálási módszerek. Adatáram analízis. Az adatfüggőségek meghatározása. Iteratív adatáram analízis. Struktúrális és interprocedurális elemzés, interprocedurális optimalizálás. Konstans-optimalizálás. Konstansok összevonása, továbbterjesztése, erős redukció. Utasítás ütemezés. Utasítás-kiválasztás. Peephole-optimalizálás. Optimális regiszterhasználat. Lokális és globális regiszter allokáció. Vezérlés analízis. Párhuzamos optimalizálás. A vezérlési függőségek meghatározása. Cashmemória, pipeline. Ütemezési problémák. Esettanulmányok. Kötelező irodalom: Allen, R., Kennedy, K.:: Optimizing Compilers for Modern Architectures, Morgan Kaufmann, Academic Press, 2002. Grune, D., Bal, H. E., Jacobs, C. J. H., Langendoen, K. G.: Modern Compiler Design, John Wiley & Sons, 2000. Ajánlott irodalom: Cooper, K. D., Torczon, L.: Engineering a Compiler, Morgan Kaufmann, Elsevier Science, 2004. Wilhelm, R., Maurer, D.: Compiler Design, Addison-Wesley, 1995.

40

Tantárgy neve: Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása I-II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0, 0+2 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: Nyékyné dr. Gaizler Judit egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium, gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Áttekintjük a programozási nyelvek fejlődését, jellemezzük lehetséges osztályaikat, tervezési szempontjaikat. Ezután következik a nyelvi elemek tárgyalása: a változók, kifejezések megadási módjai; az alapvető vezérlési szerkezetek (utasítássorozatok, feltételes és az ismétlődő végrehajtás támogatására adott nyelvi elemek, az iterátorok); az eljárási absztrakciók megvalósítása, a paraméter átadás-átvételi módok, programegységek egymásbaágyazhatósága, globális és lokális változók használata; a beépített adattípusok, típuskonstrukciós eszközök (pl. rekord, tömb) áttekintése; az absztrakt adattípus megvalósítási eszközei; a sablon (generic); a kivételes és hibás helyzetek kezelése; az objektum orientált programozás, az öröklődés különféle támogatási lehetőségei; a helyességbizonyítás kérdései; a párhuzamos végrehajtás támogatása; perzisztencia; szabványos könyvtárak tervezése. Az egyes témák áttekintése mellett megmutatjuk számos nyelv (például: Ada83-95, Algol68, Alphard, Beta, C, C++, CLU, Cobol, Delphi, Eiffel, Fortran, Haskell, Java, JavaScript, Lisp, Modula-2, Modula-3, Oberon, Objective-C, Pascal, Perl, PL/1, POOL, Prolog, Python, RPG, Simula67, Smalltalk, TCL stb.) speciális jellemzőit is. Kötelező irodalom: Sebesta, R.W.: Concepts of Programming Languages sixth ed. Addison-Wesley, 2004. Nyékyné Gaizler J. (szerk.) et al.: Programozási nyelvek, Kiskapu, 2003. Ajánlott irodalom: Mitchell, J. C.: Concepts in Programming Languages, Cambridge University Press, 2003. Wilson, L.B. and Clark, R.G.: Comparative Programming Languages; Addison-Wesley, 2001.

41

Tantárgy neve: Szerződés alapú objektum-orientált programozás Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Nyékyné dr. Gaizler Judit egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Az objektum-orientált programozási módszert támogató speciális nyelvi eszközök áttekintése adatabsztrakció, osztály, modul, konstruktor, destruktor, egyszeres és többszörös, ill. ismételt öröklődés, polimorfizmus, absztrakt, ill. újradefiniálható (virtuális) műveletek, átnevezés, automatikus memóriakezelés, stb. Az Eiffel programozási nyelv tervezési szempontjai. Egyszerű vezérlési szerkezetek. Az osztályok jellemzése, a formális generic paraméterek, a közvetlen és öröklött jellemzők leírása, attribútumok és rutinok, operátor-túlterhelés. Öröklődés, átnevezés, az öröklődési hierarchia. Az osztályok külső felhasználása  a kliens reláció. Információ elrejtés, korlátozott export, az osztályok short és flatshort formája. A rutinok formális és aktuális argumentumai, szerkezete, speciális fajtái. Objektumok létrehozása, másolása, és összehasonlítása. A programhelyesség nyelvi támogatása. Állítások, elő, és utófeltételek, a rutinok specifikációja, osztályok invariánsa, az osztály konzisztenciája, a korrekt ciklus fogalma. Az exception kezelés. A fordított értékadási kísérlet. Könyvtárak tervezési elvei. Kötelező irodalom: Meyer, B.: Object-Oriented Software Construction, 2nd ed., Prentice Hall, 2000. Az Eiffel nyelv honlapja: http://www.eiffel.com/ Ajánlott irodalom: Meyer, B.: Eiffel, The Language, Prentice Hall, 1992.

42

Tantárgy neve: Generatív programozás Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Porkoláb Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A generatív paradigma alapjai. Generikusok programozási nyelvekben. C++ Template metaprogramozás: template alapok, metaprogramozás alapok. Trait-ek, expression template-ek, mixin-ek. A loki metaprogram könyvtár és a boost MPL könyvtár. Statikus interfész ellenőrzés. Aspektus-orientált programozás: kapcsolódási pont modellek, aspektusok, fordítási és betöltési idejű technológiák. Programozási nyelvi megoldások, szoftvertechnológiai lehetőségek. Aspektus-orientált tervezés. Egyéb generikus technológiák: kompozíciós programming. Szándékalapú programozás.

szűrők,

subject-

és

feature-oriented

Kötelező irodalom: Czarnecki, K., Eisenecker, U.: Generative Programming. Addison-Wesley, 2000. Filman, R.,Elrad, T., Clarke S., Aksit, M.: Aspect-Oriented Software Development, AddisonWesley, 2004. Ajánlott irodalom: Nyékyné G. J. (szerk) et al: Java 2 útikalauz programozóknak, ELTE TTK, Budapest, 2001. Vandevoorde, D., Josuttis, N.: C++ Templates: The Complete Guide, Addison-Wesley, 2002.

43

Tantárgy neve: Multiparadigma programozás Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Porkoláb Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Multiparadigmás programozási nyelvi technikák: Konstansok: karaktertömbök és string-literálok. Optimalizációs kérdések. Konstansbiztonság. Kivételkezelés: a kivételkezelés céljai. Setjump/longjump, Kivétel-osztályok és hierarchiák, Kivételek a konstruktorban és a destruktorban. Erőforráskezelés. Kivételbiztonság. Referenciák: koncepció, korábbi nyelvek megvalósításai, élettartam és hatókör szabályok, referencia visszatérő érték, paraméterátadás, optimalizáció, Proxy objektumok. Haladó memóriakezelés: tárolási osztályok C++-ban, temporálisok, a new és delete használata és felüldefiniálása, auto_ptr osztály, tömbök, osztályok a heap-ben és a veremben. Haladó input és output technikák: az I/O hierarchia, az iostreams elemei, átirányítás, saját manipulátorok létrehozása, saját streambuffer létrehozása, locale-ok. Fordítás és szerkesztés: fordítási idejű függések a C++-ban, a PIMPL technika és megvalósításai, kódrobbanás, C és C++ egyidejű használata, linker specialitások. A boost könyvtár néhány eleme:okos pointerek, bind, tuple, array, stb. Kötelező irodalom: Stroustrup, B.: A C++ programozási nyelv. Kiskapu Kiadó, Budapest, 2001. Meyers, S.: Hatékony C++. Scolar Kiadó, Budapest, 2003 Ajánlott irodalom: Vandevoorde, D., Josuttis, N.: C++ Templates: The Complete Guide, Addison-Wesley, 2002. Josuttis, N.: The C++ Standard Library, Addison-Wesley, 1999.

44

Tantárgy neve: Ismeretalapú technológia, szakértő rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gregorics Tibor egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A tantárgy tematikája: Az ismeretalapú technológia és az eszközpiac kialakulása, jelen helyzete. Az MI jelenlegi kutatási irányai, hazai vonatkozásai. A MYCIN-kultúra és a fejlesztés tanulságai. A reprezentáció szintjei és fajtái. Szabályalapú és (hibrid) keretalapú reprezentáció. A bizonytalanság keletkezésének forrásai; fontosabb bizonytalanságkezelő modellek, alkalmazásaik A hagyományos, az adatbázis- és az ismeretalapú rendszerek célja és szemléletmódja Az ismeretalapú rendszerek főbb komponensei és azok funkciói; a magyarázó/indokló funkciók Adat, információ, tudás/ismeret; adat/ismeret és adatbázis/ismeretbázis kapcsolatok. Az emberi és a mesterséges tudás kapcsolata; a szakértő rendszerek 1. és 2. generációja. Az ismeretalapú és a szakértő rendszer technológia jellegzetességei; előnyök, hátrányok. Az ismeretalapú rendszerek alaptechnikái, a jellegzetes elemi problématípusok, kapcsolatuk. Alkalmazási stratégiák, a megvalósítandó feladatok kiválasztása, a tervezés javasolható első lépései. Az ismeretszerzés problematikája, módszerei. A CommonKADS módszertan; a fejlesztés jellege, módszertani támogatása, feladat-sémák. Ontológia-leíró nyelvek, fejlesztési célok és módszerek; szakértőrendszer-fejlesztési vonatkozások. A szimbolikus MI kritikája – új ismeretalapú paradigmák iránti igény. Kötelező irodalom: Sántáné-Tóth E., “Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek  Javított és módosított kiadás”, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros, 2000, 301 old. (Korábbi kiadások, melyekhez kiegészítő anyag tartozik: 1995: 175, 1997: 291, és 1998: 297 old.) Futó I. (szerk.): Mesterséges intelligencia, Aula Kiadó, 1999. CommonKADS és ontológia témák segédletei (people.inf.elte.hu/santa/oktatasianyagok/segedletek). Ajánlott irodalom:

45

Liebowitz, J. (ed.), „The Handbook of Applied Expert Systems”, CRC Press, 1998. Russel, J. S., Norvig, P., MI - modern megközelítésben, Panem Kft, 2000. Sántáné-Tóth E. (szerk.), „Tallózás a tudásalapú technológia világában – Hallgatói esszék”, ELTE Informatikai Kar, 1997-2004. (people.inf.elte.hu/saci/MI/esszek/) Schreiber, A. Th. et al., „Knowledge Engineering and management – The CommonKADS Methodology [version 1.1]”, Univ. of Amsterdam,The Netherlands, 1998. Szeredi P. et al., „A szematikus világháló elmélete és gyakorlata”, Typotex, Budapest, 2005. Turban, E. et al., „Decision Support Systems and Intelligent Systems – Seventh Edition”, Prentice-Hall, Upper Saddle River, New Jersey, 2005, (Korábbi kiadások: 2001, 1998, 95, 93, 90.)

46

Tantárgy neve: Ismeretalapú keretrendszerek Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gregorics Tibor egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A hallgatók a tárgy keretében megismerkednek néhány, különböző típusú ismeretalapú keretrendszerrel. Az ismeretalapú fejlesztő eszközök gyakorlati kipróbálásával mélyebben megérthetik az elméleti órákon felvetett problémákat. Saját tanácsadó rendszer építése, a hallgató által választott témában, a különböző keretrendszerek segítségével. A bemutatandó rendszerek: Az M1 célvezérelt szabályalapú keretrendszer. A CLIPS adatvezérelt szabályalapú keretrendszer. A FLEX frame- és szabályalapú, FLINT fuzzy bizonytalanság kezelő hibrid keretrendszer megismerése, amely az LPA-Prolog egy-egy kiegészítő modulja. A CBR-Works 4 esetalapú keretrendszer bemutatása. Kötelező irodalom: Futó Iván (szerk.), „Mesterséges Intelligencia”, AULA Kiadó, 1999. Sántáné-Tóth E., „Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek. Második átdolgozott kiadás”, ME Dunaújvárosi Főiskolai Kar Kiadói Hivatala, 1997, 1998. Ajánlott irodalom: Fekete I., Gregorics T., Nagy S., „Bevezetés a Mesterséges intelligenciába. Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok, automatikus tételbizonyítás”, LSI Oktatóközpont, 1990. Harmon, P. and Sawyer, B., “Creating Expert Systems for Business and Industry”, Wiley&Sons, Inc., 1990. Sántáné-Tóth E. (szerk.), „Tallózás a tudásalapú technológia világában - Hallgatói esszégyűjtemény”, ELTE TTK Általános számítástudományi Tanszék, 1998.

47

Tantárgy neve: Gépi tanulás Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. habil. Lőrincz András egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A gépi tanulás tárgya: vizuális, akusztikus és egyéb szenzoros információ struktúráinak felfedése, alakzatkiegészítés térben és időben, előrejelzés. Gépi tanulás tárgya a II. félévben: folyamatok szabályozása, optimalizációja, Markov döntési folyamatok, döntések részben észlelt környezetekben. I. félév terve: Struktúrakeresés adaptív rendszerekkel. Lokális, robusztus, ellenálló paraméterillesztő struktúrák. Mesterséges neuronhálók, független komponens analízis, független altér analízis. Kombinatórikus robbanás problémája, dimenzióbecslés, dimenziónövelés, ritka reprezentáció, kapcsolat a támasztóvektor gépekkel. Prediktív hálók, rejtett folyamatok szeparálása és identifikációja. Rekonstrukciós hálók, prediktív hálók, lineáris dinamikai rendszerek, Kálmán szűrő, részecske szűrő, rejtett Markov folyamatok. független alterek , Lokális implementációk, lokális tanulási szabályok Kötelező irodalom: Simon Haykin: Neural Networks Lőrincz András: Bridging cortical structure and function: Connectionist architecture for separation, identification, control, and optimization of events Ajánlott irodalom: Norvig és Russel: Mesterséges Intelligencia Modern megközelítésben

48

Tantárgy neve: Gépi döntéshozatal Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. habil Lőrincz András egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A gépi döntéshozatal tárgya: Gépi döntéshozatal. Előrecsatolt szabályozás, visszacsatolt szabályozás, dichotómia. Robusztus szabályozás, stabilitás, Ljapunov módszerek. Elsőrendű rendszerek, magasabbrendű rendszerek. Megerősítéses tanulás, döntéshozatal Markov folyamatok esetén. Eseménytanulási formalizmus. Eseméyntanulás és robusztus szabályozás kapcsolata, események robusztus szabályozása és eseméynláncok optimalizációja. Felderítés, tervezés. Részben észlelt folyamatok problematikája, az A-nem-B probléma, a percepió-akció hurok kérdésköre. Kötelező irodalom: Sutton és Barto: Reinforcement learning: An interoduction Lőrincz András: Bridging cortical structure and function: Connectionist architecture for separation, identification, control, and optimization of events Ajánlott irodalom: Norvig és Russel: Mesterséges Intelligencia Modern megközelítésben

49

Tantárgy neve: Gépi tanulás és döntéshozatal gyakorlati feladatokon keresztül Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. habil. Lőrincz András egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A gépi tanulás kérdésköréből szabadon választható, összetett probléma kiválasztása, adatbázis választás, a feladat szoftverének tervezése, lehetőleg internetes programcsomagok, vagy Matlab szoftverek alkalmazása, a feladat megoldása, tesztelése, értékelése. Tanulmány és szoftver. Kötelező irodalom: Internetes gépi tanulás oldalak, szoftvercsomagok. Bayes Net ToolBox, Reinforcement Learning Tollbox, Intel Open CV csomag, rámutató linkek. Ajánlott irodalom:

50

Tantárgy neve: Alkalmazásfejlesztés LISP nyelven Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr Istenes Zoltán egyetemi adjunktus tanszéke: ELTE IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A hallgatók a tárgy keretében megismerkednek a LISP programozási nyelvvel, és egy egyszerű(bb) Mesterséges Intelligencia alkalmazás megtapasztalják a nyelv előnyeit, hátrányait és lehetőségeit.

fejlesztésén

keresztül,

A LISP nyelv alapvető használata, beépített függvények, egyszerű algoritmusok megvalósítása, egyszerűbb Mesterséges Intelligencia problémák megoldása LISP nyelven. A megoldandó feladatokathoz az elméleti hátteret a Mesterséges Intelligencia előadásokon. elhangzott problémák, megoldások, algoritmusok, módszerek adják. Kötelező irodalom: Futó Iván (szerk.), „Mesterséges Intelligencia”, AULA Kiadó, 1999. Ajánlott irodalom: Zimányi Magdolna, Kálmán László, Fadgyas Tibor, „A LISP programozási nyelv”,, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989

51

Tantárgy neve: Robotika Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Istenes Zoltán egyetemi adjunktus tanszéke: ELTE IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A hallgatók a tárgy keretében megismerkednek a LEGO Robotics Invention System készlettel, megtanulnakprogramozható robotokat építeni és programozni. Teljes mini-projekteket hajtanak végre, a félév során csoportokban dolgoznak, megadott feladatokat ellátó robotokat terveznek, építenek, teszelenek, programoznak. Az elvégzett munkákat bemutatják, dokumentálják. A gyakorlatban használják fel, az informatika számos területéről (mesterséges intelligencia, hálózatok, stb.) már korábban megszerzett ismereteiket. A tárgy fejleszti a kreativitást, az önálló, gyakorlati problémamegoldást, a csoportmunkát. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Szabó Richárd, "A mobil robotok szimulációja", Eötvös Kiadó, 2001, ISBN 963 463 476 1, Futó Iván (szerk.), „Mesterséges Intelligencia”, AULA Kiadó, 1999.

52

Tantárgy neve: Autonóm rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Istenes Zoltán egyetemi adjunktus tanszéke: ELTE IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A hallgatók a tárgy keretében megismerkednek a autonóm rendszerek főbb területeivel: Mobil rendszerek, mobil robotok tervezése, programozása. Kooperatív rendszerek, ágensek, kommunikáció. Mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása: genetikus algoritmusok, fuzzy logika, neurális hálózatok. Képfeldolgozás. Navigáció, térképkészítés, pályatervezés. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Szabó Richárd, "A mobil robotok szimulációja", Eötvös Kiadó, 2001, ISBN 963 463 476 1, Futó Iván (szerk.), „Mesterséges Intelligencia”, AULA Kiadó, 1999.

53

Tantárgy neve: Osztott rendszerek analízise Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. habil. Horváth Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Az előadás célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a párhuzamos viselkedés algebrai eszközökkel, ill. Petri-hálókkal történő leírásának elméletébe és megismerkedjenek ezen modellekre épülő gyakorlati eszközök alkalmazásának lehetőségeivel. A tárgy tematikájában központi fogalmak: folyamat, számítási folyamat, párhuzamosság, műveletek folyamatokkal, folyamatok kompozíciója, folyamatok tulajdonságai (elevenség, holtpontmentesség, stb.). A Petri-hálók elmélete szerepel részletesebben, sok modellezési példával. A viselkedési és strukturális tulajdonságok mellett analizálási módszerekkel és nevezetesebb részosztályokkal, ezek egymáshoz való viszonyával foglalkozunk. Az elevenségre, biztonságosságra, elérhetőségre vonatkozó kritériumokat kimondó tételek mellett ezeket a tulajdonságokat megőrző transzformációkat vezetünk be. Megismerkedünk a Petr-hálók egy speciális osztályával a Petri-dobozokkal, melyek segítségével programkonstrukciók (szekvencia, elágazás, ciklus) modellezhetőek. Valamint bemutatunk egy a Petri-hálók működésének szimulációjára, illetve a tulajdonságaik elemzésére szolgáló eszközt. Az algebrai modellek fogalomrendszerét mutatja be egy kiválasztott modellen keresztül. Megvizsgáljuk a folyamatalgebrai modellek tulajdonságait, a folyamatok jellemzésének módjait, lehetséges kompozícióikat. A folyamatok szemantikai leírását megadjuk leíró, műveleti és axiomatikus formában és vizsgáljuk a különböző leírások egymáshoz való viszonyát. Kötelező irodalom: Horváth Z.-Tejfel M.: Petri-hálók alkalmazása elosztott programok vizsgálatára. Önálló tankönyvfejezet. Iványi A. (szerk.): Informatikai Algoritmusok 2. (ISBN:963 463 775 2) 24. fejezet. ELTE Eötvös Kiadó, 2005. pp. 1168-1227. Ajánlott irodalom: Murata, T.: Petri Nets, Properties, Analysis and Applications. Proc. of the IEEE. Vol. 77., no. 4, ASpr 1989, 541-580. Best, E., Devillers, R., Koutny, M.: Petri Net Algebra. Springer 2001. Pataricza A. szerk.: Formális módszerek az informatikában. Typotex Kiadó, Budapest, 2004. Petri hálók fejezet, 31-111. old., 2004. Hennessy M.: Algebraic Theory of Processes, MIT, 1989. Hoare, C.A.R.: Communicating Sequential Processes. Prentice-Hall, 1985.

54

Tantárgy neve: Osztott programok tervezése Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. habil Horváth Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium és gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Összetett elosztott programok tulajdonságai. Programkostrukciók: unió, szuperpozíció. Folyamathálózatok. Elosztott objektumok. Programtranszformációk: aszinkronitás transzformáció. Nyitott specifikációk. Példák: globális állapot meghatározása. Logikai órák Párhuzamos elemenkénti feldolgozás. Ivó filozófusok. Elosztott szemétgyűjtés. Elosztott számítások mintái. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Misra, J.: A discipline of multiprogramming: programming theory for distributed applications. Springer, 2001. K. Mani Chandy and Jayadev Misra. Parallel Program Design: A Foundation. AddisonWesley, Reading, MA, Reading, Mass., 1988. Lamport, L.: Specifying Systems: The TLA+ Language and Tools for Hardware and Software Engineers. Addison-Wesley (2002) Schmidt, D., C. et al.: Pattern-Oriented Software Architecture: Patterns for Concurrent and Networked Objects. Wiley & Sons, 2000.

55

Tantárgy neve: Elosztott alkalmazások készítése I-II. Tantárgy heti óraszáma: 2+2, 2+2 kreditértéke: 4, 4 Tantárgyfelelős neve: Nyékyné dr. Gaizler Judit egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Első félév: Többrétegű alkalmazások, és az elkészítésükhöz használt köztes rétegek használata egy programozási nyelvből. Keretrendszerek. TCP/IP és UDP alapú kommunikáció. Szöveges és bináris protokollok, objektumszerializáció. Távoli eljárás/metódushívás. Különböző nyelveken írt komponensek összekapcsolása CORBA segítségével. Adatbázisok elérése. Tranzakciók. Név- és katalógusszolgáltatók. Üzenetküldő rendszerek. Web-alkalmazások: szervletek és JSP. Internacionalizáció. A JavaBeans komponensek. Önelemzés. Második félév: Komponens alapú és szolgáltatás alapú programok készítése. A J2EE specifikáció. Az Enterprise JavaBeans komponensmodell. Állapotmentes és állapottartó session bean-ek. Entitás bean-ek: bean-vezérelt és konténer-vezérelt perzisztencia. Az adatmodellbeli kapcsolatok ábrázolása. Bean- és konténer-vezérelt tranzakciók. Web-szolgáltatások EJB-kel. Üzenetvezérelt bean-ek. XML dokumentumok feldolgozása. Kötelező irodalom: Nyékyné G. J. (szerk.) et al.: Java 2 útikalauz programozóknak, 1.3. ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, Budapest, 2001. Nyékyné G. J. (szerk.) et al.: J2EE útikalauz Java programozóknak. ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Sun Developer Network: J2EE v1.4 Documentation. http://java.sun.com/j2ee/1.4/docs/

56

Tantárgy neve: Formális módszerek a szoftverfejlesztésben I.-II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0, 0+2 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Fóthi Ákos tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium, gyakorlatjegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A formális módszerek jellemzői, főbb típusai, helyük a szoftverfejlesztésben. Formális specifikációs módszerek. Specifikációk verifikációja, validációja. Rendszerkövetelmények specifikálása. Alrendszer kapcsolatok specifikációja. Viselkedés specifikáció. Specifikációs nyelvek, rendszerek. A B-módszer alapjai, főbb jellemzői, alkalmazása egyszerű feladatokra. Eszközök: jBTools, Click'n'prove, ProB, B4free. A Cleanroom szoftverfejlesztés elemei, alkalmazásának lehetőségei. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: S. J. Provell, C. J. Trammell, R. C. Linger, J. H., Poore: Cleanroom Software Engineering: Technology and Process, Addison Wesely Longman 1999. Jean-Raymond Abrial:The B Book - Assigning Programs to Meanings . Cambridge University Press, August 1996. Wordsworth J.: Software Engineering with B, Addison-Wesley, 1996

57

Tantárgy neve: Logikai programozás Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Pásztorné dr. habil Varga Katalin egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Célkitűzés: A logikai programozás elméleti hátterét képező rezolúciós kalkulus és stratégiáinak megismerése. A logikai programozás modellelméleti és procedurális szemantikájának megismertetése. A negációkezelés és a DATALOG kiterjesztés megismeretése. Tartalom: Elsőrendű rezolúciós elv, Herbrand tételek, legáltalánosabb illesztő helyettesítés. Klózhalmaz kielégíthetetlenségét vizsgáló nevezetes módszerek. Fontosabb rezolúciós stratégiák. A logikai programozás alapelve. A logika és a logikai programozás viszonya. A PROLOG jellegű logikai program és a lineáris input rezolúció viszonya. A legszűkebb Herbrand modell. Fixpont probléma. Legkisebb fixpont és a legszűkebb Herbrand modell. A negatív információ kezelésére kidogozott stratégiák és a fixpontok. Egyszerű logikai programok megfogalmazása. A mélységben először stratégia a teljes levezetési fa bejárására a klasszikus PROLOG rendszerekben. A PROLOG és a DATALOG viszonya. Kötelező irodalom: Pásztoné Varga Katalin: Logikai alapozás alkalmazásokhoz, ELTE jegyzet, 1998. Ajánlott irodalom: C. L. Chang, R. C. T. Lee: Symbolic Logic and Mechanical Theorem Proving, Academic Press, New-York, 1973 D. W. Loveland: Automated Theorem Proving, North-Holland, 1978. J. W. Lloyd: Foundation of Logic Programming, Springer, 1987.

58

Tantárgy neve: Logikai programok építése I. Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Ásványi Tibor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak: A logikai program mint mondatok sorozata, mondatformák, logikai változók, a mondatok deklaratív és procedurális olvasata, vezérlési stratégiák. A logikai programozás módszertana: adatstrukturálás, adatabsztrakció, a programkészítés mint relációfinomítás; rekurzió, az output fokozatos közelítése, akkumulátor párok; véges keresési terű logikai programok készítése. A Prolog logikai programozási nyelv: a Prolog gép, egyesítés, célsorrend, szabálysorrend; metalogikai predikátumok, vezérlésmódosító predikátumok, első argumentum indexelés és utolsó hívás optimalizáció, extralogikai predikátumok 1. (input/output). Prolog programozási módszerek: predikátumok strukturálása, strukturált vezérlésmódosítás, a negáció és az egyesítő algoritmus kezelése, a szokásos optimalizációk kihasználása. Kötelező irodalom: Programozási nyelvek (szerkesztette: Nyékiné Gaizler Judit) 17. fejezet: Logikai programozás (írta: Ásványi Tibor), Kiskapu Kft. Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: Sterling, Shapiro: The Art of Prolog (The MIT Press, 1994). Szeredi Péter, Benkő Tamás: Deklaratív programozás. Bevezetés a logikai programozásba. Oktatási segédlet, 2004. (http://dp.iit.bme.hu/documents.html)

59

Tantárgy neve: Logikai programok építése II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Ásványi Tibor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Extralogikai predikátumok 2: különböző interfészek, önmódosító, tanuló programok. Megoldásjelöltek generálása és szűrése: naiv és rekurzív programszervezés, egyszerű és előretekintő visszalépéses technikák. Parciális adatszerkezetek: d-listák (különbség listák), d-struktúrák, sorok, szótárak. Metaprogramozás: metacélok, metapredikátumok, a megoldások összegyűjtése, interpreterek. Nagy programok készítését támogató eszközök: kivételkezelés, modulrendszer, az eljárás alapú modulrendszer és a metapredikátumok kapcsolata. Keresések Prolog implementációja: gráfkeresések (visszalépéses, mélységi, szélességi, A* algoritmus), logikai puzzle-k, játékfák, alfa-béta algoritmus, kétszemélyes játékok. A Prolog, mint önkiterjesztő logikai programozási predikátumok,programtranszformációk, logikai nyelvtanok, Prologban.

nyelv: horog (hook) fordítóprogram készítés

Kötelező irodalom: Programozási nyelvek (szerkesztette: Nyékiné Gaizler Judit) 17. fejezet: Logikai programozás (írta: Ásványi Tibor), Kiskapu Kft. Budapest, 2003. SICStus Prolog dokumentáció (http://www.sics.se/isl/sicstus/docs/) Ajánlott irodalom: Sterling, Shapiro: The Art of Prolog (The MIT Press, 1994). Szeredi Péter, Benkő Tamás: Deklaratív programozás. Bevezetés a logikai programozásba. Oktatási segédlet, 2004. (http://dp.iit.bme.hu/documents.html) Bratko: Prolog Programming for Artificial Intelligence (Addison-Wesley, 1986). O'Keefe: The Craft of Prolog (The MIT Press, 1990). Marriott, Stuckey: Programming with Constraints (The MIT Press, 1998).

60

Tantárgy neve: Kritikus rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Fóthi Ákos egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Kritikus rendszerek jellemzői, fajtái. Biztonság-kritikus, küldetéskritikus, üzletkritikus rendszerek. Elérhetőség, megbízhatóság, biztonságosság, védettség. Megbízhatósági specifikáció. Veszély- és kockázatelemzés. Hiba elkerülés, hibatűrés. Verifikáció és validáció. Megbízhatóság becslése, megbízhatósági modellek. Biztonságosság bizonyítása, veszélyhelyzetek kezelése. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Sommerrville, I.: Szoftverrendszerek fejlesztése. Panem 2002. ISBN 963 545 311 6 Gollmann, D.:Computer Securrity 1999. Leveson, N.: Safeware: System Safety and Computers. 1995. Addison-Wesley. Musa, J. D.: SoftwareReliability Engieneering: More Reliable Software, Faster Development and Testing. 1998. McGraw-Hill.

61

Tantárgy neve: Szoftver evolúció Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gregorics Tibor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Az ősrendszer fogalma felépítése, tervezése, értékelése. A szoftverváltást kikényszerítő evolúciós mozgatóerők (Lehman törvényei). A szoftverkarbantartás típusai, a karbantartás folyamata és előrejelzése. Architekturális evolúció. Szoftverek újratervezésének különböző szintjei (forráskód fordítás, visszatervezés, programstruktúra fejlesztés, modularizáció, adatújratervezés). Evolúciós szoftverrendszerek kódjának és dokumentációjának kezelési folyamatai. (konfigurációkezelés tervezése, változtatáskezelés, verzió- és kiadás kezelés, rendszerépítés). CASE eszközök alkalmazása a konfigurációkezelésben. Szoftverrendszer integrációja. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Sommerrville, I.: Szoftverrendszerek fejlesztése. Panem 2002. ISBN 963 545 311 6 Lechman, M. M.-Belady, L.: Program Evolution: Processes of Software Change. London, Academic Press. (27. ch) 1985. Warren, I. (ed.): The Renaissance if Legacy Systems. London, Springer, 1998.

62

3.2. Az Információs rendszerek szakirány tantárgyai Tantárgy neve: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Zempléni András egyetemi docens tanszéke: ELTE TTK, Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A Kolmogorov-féle valószínűségi mező.Valószínűségek kombinatorikai kiszámítása. Feltételes valószínűség, tulajdonságai, kiszámítása. Bayes-tétel. Függetlenség.A valószínűségi (vektor)változó és eloszlása, együttes eloszlás. Eloszlás- és sűrűségfüggvény. Független valószínűségi változók. Független valószínűségi változók összegének eloszlása. Nevezetes diszkrét és abszolút folytonos eloszlások. A várható érték és a szórás, tulajdonságai, kiszámítása, nevezetes egyenlőtlenségek. Medián, momentumok. Kovariancia és korrelációs együttható. Nagy számok gyenge törvénye. Centrális határeloszlástétel. Normális és többdimenziós normális eloszlás. Feltételes várható érték, előrejelzések. Sztochasztikus folyamatok elemei. Statisztikai mező, minta, statisztika. Leíró statisztikák. Rendezett minta, tapasztalati eloszlásfüggvény. Torzítatlan, hatásos és konzisztens becslés. Maximum likelihood becslés, tulajdonságai. Momentum módszer. Konfidencia intervallumok. Hipotézisvizsgálat. U-, Student t-, és F-próbák. Khínégyzet-próba és alkalmazásai. Valószínűséghányados próbák, szekvenciális próbák. Lineáris modell, legkisebb négyzetek módszere. Szóráselemzés. Az idősorelemzés elemei. Többdimenziós statisztikai eljárások: főkomponens-, faktoranalízis, clusterezés. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Pál L.: A valószínűségszámítás és a statisztika alapjai I-II. Tankönyv Móri T., Székely G., Többváltozós statisztikai analízis. Tankönyv Tusnády P., Ziermann M., Idősorok analízise. Tankönyv

63

Tantárgy neve: Operációkutatás Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Vizvári Béla egyetemi docens tanszéke: ELTE, TTK, Operációkutatási Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Lineáris programozás: belső pontos módszerek. Egészértékű programozás: korlátozás és szétválasztás, implicit leszámlálás, dinamikus programozás, Gomory-vágás, Lagrange szorzók. Nemlineáris programozás: konvex programozási feladat, elválasztási tételek, gradiens módszer, Karush-Kuhn-Tucker tétel. Sztochasztikus programozási modellek. Kötelező irodalom: T. H. Cormen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, C. Stein: Új algoritmusok. Scolar, 2003. Vizvári Béla: Egészértékú programozás, egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, 1991. Prékopa András: Lineáris programozás, Bolyai Társulat, 1968. Ajánlott irodalom:

64

Tantárgy neve: Kódelmélet és kriptográfia Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gonda János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Tantárgy célja: A hibakorlátozó kódolás és a rejtjelezés matematikai elméletének bevezető tárgyalása (feltételezve, hogy a legalapvetőbb fogalmak a korábbi tanulmányokból ismeretesek) néhány jelentős kódosztály és kódkonstrukció, valamint a klasszikus és a nyilvános kulcsú rejtjelezés alapjainak ismertetésével. A félév elején a kódoláshoz szükséges algebrai alapokat ismertetjük meg a hallgatókkal. A kódolás keretében gyakorlatilag csak a véletlen hibát javító blokk-kódokkal foglalkozunk, a hibacsomók javítását éppen csak érintjük. A rejtjelezéssel foglalkozó részben a későbbi Kriptográfiai algoritmusok című tárgy elméleti megalapozása történik. A célkitűzés elsősorban az, hogy a kommunikációval vagy számító-géphálózattal foglalkozó szakemberek ismerjék az információs biztonság algoritmikus kérdéseit, hibakorlátozás és titkosítás lehetőségeit és korlátait, elképzelésük legyen a hibakorlátozás és titkosítás elveiről, lehetőségeiről és korlátairól. A tantárgy tartalma: A kódolás algebrai alapjai: véges testek, a véges testek konstrukciója, véges testek multiplikatív csoportja, egységgyökök. A kódoláselmélet valószínűségi alapjai: a Shannon-féle csatornamodell, döntési hiba, döntési séma; ideális megfigyelő, maximum likelihood döntési séma, entrópia, csatornakapacitás, kódsebesség, a zajos csatorna kódolási tétele és megfordításai (bizonyítás nélkül), ekvivalens kódok. A kódtér geometriája: Hamming-távolság, Hamming-súly; hibajelzés-hibajavítás és a távolság kapcsolata, minimális távolságú dekódolás. Lineáris kódok: a lineáris kód; generátor- és ellenőrző mátrix, a két mátrix kapcsolata, a kód távolsága és az ellenőrző mátrix. Ciklikus kódok: a ciklikus kódok és polinomreprezentációjuk, ciklikus kód generátor- és ellenőrző polinomja, generátor- és ellenőrző mátrixa; ciklikus kód duálisa, ciklikus kód gyökei, a ciklikus kód távolsága, BCH-kódok. Hamming-kódok: Hamming-kód definíciója és konstrukciója, a Hamming-kód tökéletes, rövidített Hamming-kód és kiterjesztett Hamming-kód. Reed-Solomon kódok: Reed-Solomon kódok különböző definíciói, RS-kód maximális távolságú; RS-kód duálisa. Klasszikus rejtjelezés: monoalfabetikus helyettesítés, polialfabetikus helyettesítés; betűstatisztika, a kulcshossz meghatározása; homofónikus helyettesítés, a rejtjelezés információelméleti alapjai (entrópia, tökéletes és gyakorlati biztonság, egyértelműségi pont), folyamrejtjel, blokkos rejtjelezés. Nyilvános kulcsú rejtjelezés: egyirányú függvény, csapda típusú egyirányú függvény, az RSA.

65

Kötelező irodalom: Gonda, J.: Algebrai kódoláselmélet. kézirat Ajánlott irodalom: Berlekamp, E.R.: Algebraic Coding Theory. McGraw Hill, 1968 Györfi, L. – Győry, S. – Vajda, I.: Információ- és kódelmélet. Typotex Kiadó, 2000 Huffman, W.C. –Pless, V.: Fundamentals of Error-Correcting Codes. Cambridge University Press, 2003 van Lint, J.H.: Introduction to coding theory. Springer Verlag, 1982 Lucky, R.W. – Saltz, J. – Weldon, E.J.: Adatátvitel. Muszaki Könyvkiadó, 1973 McWilliams, F.J. – Sloane, M.J.A.: The theory of error-correcting codes. North-Holland, 1977 Roman, S.: Coding and information theory. Springer Verlag, 1992 Beutelspacher, A.: Cryptology. The Mathematical Association of America, 1994 Brassard, G.: Modern cryptology. Springer Verlag, 1988 Buttyán, L.-Vajda, I.: Kriptográfia és alkalmazásai. Typotex, 2004 Ködmön, J.: Kriptográfia. Computerbooks, 1999 Menezes, A. – van Oorshot, P. – Vanstone, S.: Handbook of Applied Cryprography. CRC Press, 1996 Nemetz, T. – Vajda, I.: Algoritmikus adatvédelem. Akadémiai Kiadó 1991 Salomaa, A.: Public-key cryptography. Springer Verlag, 1990 Schneier, B.: Applied Cryptography. Wiley, 1996 van Tilborg: An introduction to cryptology. Kluiver Academic Publisher, 1988 Virasztó Tamás: Titkosítás és adatrejtés. NetAcadémia Oktatóközpont, 2004

66

Tantárgy neve: Információelmélet Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Benczúr András egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: Szóbeli vizsga + gyakorlatjegy Tantárgy előfeltétele: valószínűség-számítás és kiszámítható függvények elemi ismerete Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Cél: Az információelmélet és az entrópia matematikai modelljeinek bemutatása a kommunikáció, adatkezelés feladatainak megoldásában, lehetőségeinek és korlátainak megismerésében. Tematika: A kommunikáció és az információs rendszerek modelljei. A Shannon modell, csatornakapacitás, entrópia. A Shannon entrópia tulajdonságai, feltételes entrópia, források jellemzése. Forráskódolások, a zajmentes diszkrét csatorna alaptétele. Csatornakódolás, hibajavító kódolások. Kódszabványok. Titkosítás. Az algoritmikus információelmélet elemei. A Kolmogorov entrópia és tulajdonságai. Feltételes és prefix entrópia. Alkalmazás adatbázisok viselkedésnek elemzésére. Algoritmikus statisztika, algoritmikus tanulás. Kötelező irodalom: Győrfi L., Győri S., Vajda I.: Információ- és kódelmélet. Typotex, 2000. Claude E. Shannon – Warren Waever, A kommunikáció matematikai elmélete (az információelmélet születése és távlatai), OMIKK, Budapest, 1986. Benczúr András, A kommunikáció fejlődése és az információs forradalom, Természet Világa, 2003. III. Különszám, Neumann-emlékszám. 74-79. Ajánlott irodalom: Rónyai L., Ivanyos G., Szabó R.: Algoritmusok. Typotex, 1998. Cover T.M., Thomas J. A. : Elements of Information Theory. John Wiley & Sons, 1991. Ming Li, Paul Vitanyi: An Introduction to Kolmogorov Complexity and its Applications. Second Edition, Springer Verlag 1997. Csiszár I., Fritz J.: Információelmélet. ELTE TTK jegyzet, Budapest, 1986.

67

Tantárgy neve: Információs rendszerek elméleti alapjai Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Kiss Attila egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Aktív adatbázisok, szabályok, triggerek. Temporális adatbázisok, időfüggő adatok, típusok, műveletek, temporális lekérdezések, TSQL. Dokumentumrendszerek, információ-visszakeresés. Nem klasszikus logikai adatbázisok, nem monoton következtetések, megalapozott modellek, mágikus halmazok, kényszer-adatbázisok, adatbázis módosítások rekord- és sémaszinten . Bizonytalanság kezelése . Félig strukturált adatbázisok, lekérdezések optimalizálása. Multimédiaindexelés Kötelező irodalom: Carlo Zaniolo, Stefano Ceri, Christos Faloutsos, Richard Snodgrass, V.S. Subrahmanian, Roberto Zicari: Advanced Database Systems, ISBN: 1-55860-443-X Ajánlott irodalom:

68

Tantárgy neve: Adatstruktúrák információs és adatbázis rendszerekben Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Fekete István egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A memóriahierarchia bemutatása (cash, központi memória, másodlagos adattárolók, harmadlagos adattárolók). A másodlagos tárolók felépítése, jellemzői, a hozzáférési idő csökkentése és a lemezhibák kezelésének kérdései. A raidek. Az adattárolással kapcsolatos alapvető logikai fogalmak (mező, rekord, fájl) áttekintése és a másodlagos táron való reprezentációjuk hatékony módszerei. Az összefésüléses rendezés továbbfejlesztései a másodlagos táron történő rendezésre. A keresési, lekérdezési műveletek hatékonyságának növelése indexstruktúrákkal. Indexelés szekvenciális fájlokon (sűrű és ritka indexelés, többszintű indexelés, másodlagos indexek), Bfák (felépítésük, műveleteik), tördelőtáblázatok és műveleteik. A többdimenziós indexelés technikái (rácsos állományok, parciális tördelés, több kulcs szerinti indexelés, Quad-fák, R-fák). Bittérkép - indexek. Kötelező irodalom: H. Garcia-Molina, J. D. Ullman, J. Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Könyvkiadó, 2001. Ajánlott irodalom: D. E. Knuth: The Art of Computer Programming, Third Edition, Vol. I, Fundamental Algorithms, Vol. III, Sortintg and Searching, Addison – Wesley, Reading MA, 1997. (Az első kiadás magyar fordítása: A számítógép programozásának művészete, Műszaki Kiadó, 1987.) T. H. Cormen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, C. Stein: Új algoritmusok. Scolar, 2003.

69

Tantárgy neve: Algoritmusok tervezése és elemzése Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Hunyadvári László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: I. Az algoritmus-elemzés matematikai alapjai: Rekurzió megoldása: A futási időre/lépésszámra vonatkozó rekurzív egyenletek. A rekurziós fa. Megoldás iterációs módszerrel. A mester-tétel és a mester módszer (általános eszköz a rekurzió megoldására). Generátorfüggvények: A generátorfüggvénnyel kapcsolatos technikák. Alkalmazási példák. Amortizációs elemzés: Az amortizációs elemzés fogalma és módszerei: összesítő, könyvelő, ill. potenciál módszer. Példák. II. Algoritmus-tervezési módszerek: Oszd meg és uralkodj :Az elv általános leírása. Rekurzió. Rekurzív algoritmus. Rekurzív egyenlőség a futási időre. Példák. A mohó módszer: A módszer általános leírása. Lehetséges (megengedett) megoldás, célfüggvény, optimális megoldás. A mohó stratégia elemei: a mohó-választási tulajdonság, az optimális részproblémák tulajdonság. A mohó stratégia és a dinamikus programozás összehasonlítása. A mohó módszer elméleti alapjai: a matroidok elmélete. Példák. Dinamikus programozás: A módszer általános leírása (a megoldás döntések sorozata). Az optimalitás elve. Átfedő részfeladatok. Példák. Visszalépéses keresés : A módszer általános leírása, többféle megközelítésben: produkciós rendszer, keresés a reprezentációs gráfon, klasszikus kombinatorikai megközelítés. Példák. Korlátozás és elágazás (branch and bound): Mesterséges intelligencia c. tárgyban számos feladatot oldanak meg a hallgatók, példák. Véletlent használó algoritmusok: A véletlen algoritmusok előnyei, hátrányai. A véletlenszámgenerálás.Az ellenfél-módszer, mint a véletlen algoritmusok elemzésének módszere. Példák. Közelítő algoritmusok: Példák. (Sok független él kiválasztása gráfból, Minimális lefedő csúcshalmaz keresése gráfban, Minimális lefogó csúcshalmaz keresése gráfban, Ládapakolás közelítő megoldásai, Euklideszi utazó ügynök, Részletösszeg probléma megoldása polinomiális időben.)

Kötelező irodalom: T. H. Cormen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, C. Stein: Új algoritmusok. Scolar, 2003. E. Horovitz, S. Sahni, S. Rajasekaran: Computer Algorithms. Computer Science Press, 1998. Rónyai L., Ivanyos G., Szabó R.: Algotirmusok. Typotex, 1998. Informatikai Algoritmusok. szerk.: Iványi Antal. ELTE Eötvös Kiadó, 2004.

70

Ajánlott irodalom: D. E. Knuth: The Art of Computer Programming, Third Edition, Vol. I, Fundamental Algorithms, Vol. III, Sortintg and Searching, Addison – Wesley, Reading MA, 1997. (Az első kiadás magyar fordítása: A számítógép programozásának művészete, Műszaki Kiadó, 1987.)

71

Tantárgy neve: Intelligens rendszerek és felhasználói felületek Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. habil. Lőrincz András egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Intelligens rendszerek áttekintése: i-anyagok, i-transzportáció, környezeti intelligencia, testitestben, agyban levő szenzorok, jeladók és vevők. Intelligens rendszerek komponensei: szabályalapú rendszerek, adaptív rendszerek, robusztus és proaktív rendszerek, lokális szabályokra épülő rendszerek, mesterséges neuronhálók, célorientált rendszerek, hybrid rendszerek. Együtt mesterséges intelligencia. Humán együttműködés komponensei: emócionális intelligencia, természetes humán intelligencia. Alkalmazások: Szoftvertervezés, tesztelés, emócionális tesztelés, debuggolás. Információ gyűjtése, szűrése, kommunikációja. Szabályok fogalmak kialakítása, fogalmak együttes lekötése, nyelvi intelligencia. Orvosi monitorozás, adatgyűjtés, adatgyűjtés kényszerei, riasztás, beavatkozás, segítség. I-környezet, i-termek, i-házak, i-transzportáció, i-város. Interfészek és használatuk: segítő kommunikáció, fogyatékkal élők lehetőségei. Gyakorlat: intelligens rendszerek használata, tesztelése, fejlesztése, értékelése Kötelező irodalom: Hévízi György – Lőrincz András: Intelligens rendszerek, könyvfejezet, Ajánlott irodalom: Alterovitz, G., E. Afkhami, and M. Ramoni. "Robotics, Automation, and Statistical Learning for Proteomics." In Focus on Robotics and Intelligent Systems Research. Edited by F. Columbus. Vol. 1. New York: Nova Science Publishers, Inc., 2005, sections I-II. (In press)

72

Tantárgy neve: Információs rendszerek fejlesztési módszertana Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Nikovits Tibor műszaki tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak: adat, információ, tudás, rendszer, szervezet, információrendszer. Az információtechnológia (IT) fejlődése. A számítástechnikai környezet: felhasználói interfész, alkalmazói programok, adatbáziskezelő rendszerek, hálózatok. Az információrendszerek főbb típusai. Végrehajtást támogató rendszerek: tranzakció-feldolgozó, folyamatirányító, irodaautomatizálási rendszerek. Vezetői munkát támogató rendszerek: döntéstámogató, vezetői információs, stratégiai információs rendszerek. Egyéb rendszerek: szakértői multimédia, térinformatikai rendszerek. Információrendszerek fejlesztése (fejlesztési elvek, módszerek, eljárások, eszközök). Életciklus szemlélet, prototípus alapú fejlesztés, inkrementális fejlesztés, spirálmodell. Célkitűzés, probléma- és helyzetelemzés, folyamatok elemzése, tervezés, modellalkotás (fizikai és fogalmi modellek), kivitelezés, működtetés. Fejlesztési módszertanok (BSP, SSADM, MERISE, DAFNE … stb.) Objektumorientált módszertanok (OMT). A projektvezetés és irányítás kérdései (PRINCE, SDM). Az IT stratégia szerepe, fő alkotói, az információstratégia alkotásának folyamata. Informatikai stratégia tervezése. Stratégiai tanulmány. Kötelező irodalom: Raffai Mária: Információrendszerek fejlesztése és menedzselése. Novadat, 2003. Ajánlott irodalom: Raffai Mária: Egységesített megoldások a fejlesztésben. Novadat, 2001. Gábor András (szerk.): Információmenedzsment. AULA kiadó, 1997.

73

Tantárgy neve: Korszerű adatbázisok Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Benczúr András tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: Szóbeli vizsga + gyakorlatjegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Cél: Az előadás és a gyakorlat áttekintést ad és bevezetést biztosít az új adatbázis technológiákba. Jól előkészíti az R4. blokk részletesebb tematikáját. Más szakirányokhoz is alkalmas általános adatbázis-kezelési tárgyként. Tematika: Objektum adatbázisok: az ODMG adatmodell (ODL), objektum-relációs modell, OQL és SQL2. A félig-strukturált adatmodell, dokumentum és XML adatbázisok, XQuery, XML-QL. Téradatbázisok, multimédia adatbázisok: adatmodellek, lekérdező nyelvek, fizikai elérési módok, lekérdezések kiértékelése. Adatbázisok fejlesztése és használata web-környezetben. Kapcsolódó gyakorlat: Elosztott, komponens alapú architektúrák fejlesztő és üzemeltető környezetek, web környezetes fejlesztések, XML adatbázisok használata. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Garcia-Molina H., Ullman J.D., Widom J. : Adatbázisrendszerek megvalósítása, PANEM Kiadó, Budapest, 2001 K.R. Dittrich, A. Geppert: Component Database Systems, Morgan Kaufmann P. San Francisco, 2001 S. Abiteboul, Buneman P ., D Suciu. : Data ont he Web, From Relations to Semistructured Data and XML, Morgan Kaufmann P. San Francisco, 2000 S Ceri. P. Fraternali, …: Designing Data-Intensive Web Applications, Morgan Kaufmann P. San Francisco, 2003 Adelman S.,Moss, L., Abai, M., Data Strategy, Addison Wesley Professional, 2005. Chaudhri, Akmal B., Rashid, Awais, Zicari, Roberto: XML Data Management: Native XML and XML-Enabled Database Systems, Addison-Wesley, 2004. Ostrowski, Chris, Brown, Bradley: Oracle Application Server 10g Web Development, McGraw, 2004. Buck-Emden, R. The SAP R/3 System, An introduction to ERP and business software technology, Addison-Wesley, London, 2000. Rigoux Ph., Scholl M., Voisard A.: Spatial Databases:with Application to GIS, Morgan Kauffmann 2002. Ullman J.D., Widom J. : Adatbázisrendszerek; alapvetés, PANEM Kiadó, Budapest, 1998 Garcia-Molina H. Ullman J.D., Widom J. : Adatbázisrendszerek megvalósítása, PANEM Kiadó, Budapest, 2001. Békéssy A., Demetrovics J. : Adatbázis-szerkezetek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005

74

Tantárgy neve: Számítógépes hálózatok és osztott rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Tőke Pál egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Elosztott rendszerek elemei (logikai nevek, titkosítás, elosztott cache tárolók). Hálózati szolgáltatások tervezésének kérdései (multimédia hálózati vonatkozásai, peer-to-peer hálózati alkalmazások, file és Web szerverek). Végpont – végpont jellegű igények megvalósíthatósági kérdései, multiplexelés és virtualizáslás, router tervezések, torlódásvezérlés, erőforrás-elosztás dinamikus kezelésének kérdései. Hálózati mérések és szimuláció. Hálózatkezelés kérdései. Globális hálózati forgalomirányítás és forgalomvezérlés. Hálózati protokollok fejlődési irányai és alkalmazásaik. DCE (Distributed Computing Environment) alapfogalmai. Architektúra. Szervezeti egység-struktúra. RPC (Remote Procedure Call). CDS/GDS Cell/Global Directory Service. Security Service. DFS (Distributed File System). DTS (Distributed Time Service). Kötelező irodalom: L. L. Peterson, B. S. Davie: "Computer Networks: A Systems Approach" 3th ed., 2003. Morgan Kaufmann Pub. Ajánlott irodalom: J. F. Kurose, K. W. Ross: "Computer Networking: A Top-Down Approach Featuring the Internet", Addison Wesley Pearson, Inc., 3rd Edition, 2005. Open Software Foundation, Introduction to OSF DCE, Revision 1.0, Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Jersey 07632, 1992.

75

Tantárgy neve: Interaktív grafika Tantárgy heti óraszáma: 1+2 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Zsakó László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatikai Szakmódszertani Csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Webes interaktív grafikák készítése kettő (SVG) és három (X3D) dimenzióban. SVG: Az SVG file-ok szerkezete. Alapalakzatok készítése (téglalap, kör, ellipszis, vonal, töröttvonal, poligon, szöveg). Kitöltések, mintázatok készítése. Képek beillesztése. Stíluslapok használata. Animációk készítése beépített nyelvi elemekkel és scriptekkel. A HTML és az SVG kapcsolata (weblapok SVG-vel, linkek használata). X3D: Az X3D file-ok szerkezete. Kapcsolat a VRML és az X3D file-ok között. Alapalakzatok készítése (gömb, téglatest, henger, kúp, vonal, felület). Színezések, mintázatok, textúrák. Lámpák. Kamerák. Animációs lehetőségek beépített nyelvi elemekkel és scriptekkel. A HTML és az X3D kapcsolata (weblapok X3D-vel, linkek használata.) Kötelező irodalom: J. David Eisenberg: SVG kézikönyv http://www.w3.org/TR/SVG/ http://www.web3d.org/x3d/ Ajánlott irodalom: A.L.Ames, D.R.Nadeau, J.L.Moreland: VRML 2.0 alapkönyv

76

Tantárgy neve: Adatbázisok a Web-en Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Kiss Attila egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Adatmodellek, relációs és objektumorientált adatmodell. XML, elemek, attribútumok, féligstrukturált adatok, típusok.

jólformált

XML dokumentumok,

XML

gráfmodell,

DTD, nyelvtanok és sémák. Lekérdezőnyelvek, ösvénykifejezések, Lorel, UnQl, XML-QL, beágyazott lekérdezések Strukturális rekurzió, XSL, biszimuláció, StruQl. Megvalósítások, féligstrukturált adatbázis-szerver, tárolás, indexelés, lekérdezés, Data Guide, karbantartás, mediátorok, skálázhatóság. Kötelező irodalom: Serge Abiteboul, Peter Buneman, Dan Suciu: Data on the Web, ISBN: 1-55860-622-X Ajánlott irodalom:

77

Tantárgy neve: Algoritmusok (haladó) Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Fekete István egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: (A BSc-ben szereplő Algoritmusok I-II. tárgy folytatása.) I. Keresés (folytatás) Piros-fekete fák: A piros-fekete fák tulajdonságai. Forgatások. Beszúrás és törlés. S-fák (splay trees): Speciális műveletek: két fa egyesítése, egy fa szétvágása, forgatás, a fa "kifordítása".Az S-fa önszervező mechanizmusa, annak hatékonysága. II. Összetett adatszerkezetek (folytatás) Binomiális kupacok: A binomiális kupac felépítése binomiális fákból. Reprezentáció. A binimiális kupacokon értelmezett műveletek és amortizációs elemzésük. Fibonacci-kupacok. A Fibonacci-kupac felépítése fákból. Reprezentáció. A Fibonacci-kupacokon értelmezett műveletek és amortizációs elemzésük. Diszjunkt halmazok: A diszjunt halmaz fogalma és alkalmazása egy gráf összefüggő komponenseinek meghatározásánál. Láncolt listás ábrázolás. Az egyesítés megvalósítása. A rang szerinti egyesítés és az uttömörítés együttes használatának elemzése. III. Gráfalgoritmusok (folytatás) Gráfok bejárásai és azokkal megoldható feladatok: Topologikus rendezés (DAG). Erősen összefüggő komponensek. Artikulációs pont keresése irányítatlan gráfra Legrövidebb utak problémája egy forrásból: A legrövidebb utak DAG-okban. Az összes csúcspár közötti legrövidebb utak: Egy alkalmazás: centrum keresése irányított gráfban. Minimális (költségű) feszítőfák: A minimális feszítőfa növelése = "piros-kék" algoritmus. Prim algoritmusa. Kruskal algoritmusa. Boruvka módszere. Maximális folyamok: Hálózati folyamok. Ford és Fulkerson algoritmusa. Maximális párosítás gráfokban. További haladó fejezetek, pl. Rendező hálózatok, Mintaillesztés, Tömörítés témaköréből.

Kötelező irodalom: T. H. Cormen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, C. Stein: Új algoritmusok. Scolar, 2003. E. Horovitz, S. Sahni, S. Rajasekaran: Computer Algorithms. Computer Science Press, 1998. Rónyai L., Ivanyos G., Szabó R.: Algotirmusok. Typotex, 1998. Informatikai Algoritmusok I-II. szerk.: Iványi Antal. ELTE Eötvös Kiadó, 2004.

78

Ajánlott irodalom: D. E. Knuth: The Art of Computer Programming, Third Edition, Vol. I, Fundamental Algorithms, Vol. III, Sortintg and Searching, Addison – Wesley, Reading MA, 1997. (Az első kiadás magyar fordítása: A számítógép programozásának művészete, Műszaki Kiadó, 1987.)

79

Tantárgy neve: Geometriai algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Vida János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Geometriai adatszerkezetek. Metsző szakaszok. Poligonok háromszögesítése. Pont helyének meghatározása. Voronoj diagrammok. Delaunay háromszögek. Konvex burok meghatározása. Sík partícionálási problémák. Gráfok láthatósága. Kötelező irodalom: T. H. Cormen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, C. Stein: Új algoritmusok. Scolar, 2003. Informatikai Algoritmusok I-II. szerk.: Iványi Antal. ELTE Eötvös Kiadó, 2004. Ajánlott irodalom: M. de Berg et al: Computational Geometry, Algorithms and Applications. Springer, 1998.

80

Tantárgy neve: Kriptográfiai algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Járai Antal egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Kódolás és rejtjelezés Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Tantárgy célja: a klasszikus és a nyilvános kulcsú rejtjelezés néhány alapvető algoritmusának, valamint a kriptográfia egyéb alkalmazásainak bemutatása. A tantárgy tartalma: Klasszikus rejtjelezés: folyamrejtjel és blokkrejtjel; a blokkos rejtjelezés üzemmódjai, a DES alapelvei (Shannon-féle keverőtranszformáció, Feistel-struktúra, véges testek feletti algebrai egyenletrendszer bonyolultsága), a kétszeres DES biztonsága, a differenciál- és a lineáris kriptoanalízis elemei, az AES. Nyilvános kulcsú rejtjelezés: az RSA és a Rabin-variáns, diszkrét logaritmus a rejtjelezésben: az AlGamal rendszer, Diffie-Hellman kulcscsere, kulcscsere nélküli protokoll, integritás: az MDC és a MAC, hasító függvények, személyazonosítás, a ZK-protokollok, hitelesítés, digitális aláírás, a nyilvános kulcsú rejtjelezés alkalmazásai: pénzfeldobás, digitális pénz, bankjegyvédelem. A Kerberos. Az SSL. Titokmegosztás. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Beutelspacher, A.: Cryptology. The Mathematical Association of America, 1994 Brassard, G.: Modern cryptology. Springer Verlag, 1988 Buttyán, L.-Vajda, I.: Kriptográfia és alkalmazásai. Typotex, 2004 Ködmön, J.: Kriptográfia. Computerbooks, 1999 Menezes, A. – van Oorshot, P. – Vanstone, S.: Handbook of Applied Cryprography. CRC Press, 1996 Nemetz, T. – Vajda, I.: Algoritmikus adatvédelem. Akadémiai Kiadó, 1991 Salomaa, A.: Public-key cryptography. Springer Verlag, 1990 Schneier, B.: Applied Cryptography. Wiley, 1996 van Tilborg: An introduction to cryptology. Kluiver Academic Publisher, 1988 Virasztó Tamás: Titkosítás és adatrejtés. NetAcadémia Oktatóközpont, 2004

81

Tantárgy neve: Hálózati algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Tőke Pál egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Hálózatok kialakítása alapjául szolgáló algoritmusok tervezése és modelljeinek értékelése matematikai módszerekkel. Sztochasztikus hálózatelméleti módszerek: exponenciális martingálok, nagy eltérések elmélete, sztochasztikus folyammodellek. Terheléskiegyenlítés algoritmusai, torlódáskezelési algoritmusok, tömeg-kiszolgálási modellek. Skálázható (jól tervezhető) hálózatok modelljei, szimulációja és működési paramétereinek becslése. A Webes infrastruktúra és a vezeték nélküli hálózatok algoritmikus modelljei. Hálózati algoritmusok vizsgálata sztochasztikus modellezésel, mintavétellel és más közelítő módszerekkel. Kötelező irodalom: D. Bertsekas and R. Gallagher: „Data Networks“, 2th ed. Prentice Hall, 1992. S. M. Ross: "Probability Models for Computer Science“, Harcourt/Academic Press, 2002. Ajánlott irodalom: L. Kleinrock: “Queuing Systems”, Volume II: Computer Applications, Wiley, New York, 1976.

82

Tantárgy neve: Párhuzamos algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Iványi Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Tantárgy célja, célkitűzései: Az alapvető informatikai feladatok párhuzamos algoritmusainak és azok elemzésének (futási idő és végzett munka szerint) bemutatása. A tantárgy tartalma: Algoritmusok a PRAM modellen (prefixszámítás, tömbelemek rangsorolása, kiválasztás, összefésülés, rendezés, gráfalgoritmusok). Algoritmusok rácsokon (csomagirányítás, üzenetszórás, prefixszámítás, adatkoncentráció, kiválasztás, összefésülés, rendezés, gráfalgoritmusok). Hiperkocka, pillangó (csomagirányítás, összefésülés, rendezés, gráfalgoritmusok).

üzenetszórás,

prefixszámítás,

kiválasztás,

Az ELTE IK hallgatói számára hozzáférhető adatbázisok, digitális és elektronikus könyvtárak bemutatása, használatuk gyakorlása (ez a gyakorlatok anyaga). Kötelező irodalom: Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok (nyomtatva) ELTE Eötvös Kiadó, 2003. Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok (elektronikusan) ELTE Eötvös Kiadó, 2005 Iványi Antal és Claudia Leopold: Párhuzamos számítások (az Informatikai algoritmusok című könyv fejezete Elektronikusan: http://elek.inf.elte.hu/ Ajánlott irodalom:

83

Tantárgy neve: Mesterséges intelligencia algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Ásványi Tibor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Az ismeretreprezentálási módok áttekintése. Kereső rendszerek. Gráfkeresés. Heurisztikák. Általános keresési stratégiák. Korlátozás kielégítés. Tudás és következtetés. Logikák. Tudásbázisok építése. Logikai következtető rendszerek. Tervgenerálás. A bizonytalanság kezelése. Valószínűségi következtető rendszerek. Tanuló algoritmusok. Neurális hálók. Megerősített tanulás. Ágensek. Kötelező irodalom: S. J.Russel – P. Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben. Panem-Prentice Hall, 2000. Futó I. szerk.: Mesterséges intelligencia. Aula, 1999. Ajánlott irodalom: N. J. Nilsson: Principles of Artificial Intelligence. Springer, 1982.

84

Tantárgy neve: Osztott információs rendszerek technológiái Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Szekér István tudományos főmunkatárs tanszéke: ELTE, IK, Információs rendszerek Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak: Osztott rendszerelemekkel szemben támasztott követelmények (flexibilitás, újrahasznosítás, megbízhatóság…). Virtuális operációs rendszer. Támogató infrastruktúra:”middleware”. Beilleszthető szoftverelemek: komponensek. Komponens. Felhasználó. Interfész Implementáció. Háromrétegű feldolgozó/kiszolgáló modell. OLE-ActiveX-COM-DCOMCOM+, JavaBeans, CORBA, DOTNET. COM-DCOM (Component Object Model), (Distributed COM) részletesen: Architektúra: Processzen belül, gépen belül, gépek között. Interfészleíró nyelv (IDL-MIDL). COM objektumok. Származtatási hierarchia. Bázisobjektum: IUnknown. Bináris felépítés, kompatibilitás. COM identitás-tulajdonságai: (szimmetrikus, tranzitív, reflexív). Létrehozás: „komponensgyár”. Beágyazás/bennfoglalás. Perzisztencia: Strukturált-tároló, moniker-komponens és típusai. Kiszolgáló-komponensek: többszálú/egyszálú/neutrális kiszolgáló-felépítés, „apartments”modellek. Adatszerkezet-továbbítás: „marshaling”. DCOM, COM+, JavaBeans, CORBA , DOTNET összevetése. Kötelező irodalom: Don Box: Essential COM. Addison Wesley, 1998. Ajánlott irodalom: David Chappell: Understanding ActiveX and OLE, Microsoft Press, 1996. R. Brown, W. Baron, W. D. Chadwick III, C. Stein: Designing solutions with COM+ technologies, Microsoft Press, 2001. Juval. Lövy: COM and .NET, O’Reilly, 2001. Robert Orfali, Dan Harkey: Client/Server Programming with JAVA and CORBA, 2. Ed. Jon Wiley & Sons 1998. Robert Orfali, Dan Harkey, Jeri Edwads: Client/Server Survival Guide, 3. Ed. Jon Wiley & Sons 1998.

85

Tantárgy neve: Adattárház, adatbányászati technológiák Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Kiss Attila egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Adatbázisok elméleti alapjai, Adatbázisok tervezése, Valószínűségszámítás és statisztika Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Adattárházak és OLAP technológia: adattárház-architektúrák, többdimenziós adatmodellek, fogalmi hierarchiák, csillagsémák, hópehelysémák, adatkockák és műveletei, vállalati tárház, adatpiac, virtuális tárház, OLAP-szerverek: ROLAP, MOLAP, HOLAP, metaadatok. Adattárház építése: adatok előfeldolgozása, ETL, adatelemzés, adatminőség, adattisztítás, adatintegrálás, transzformálás, redukció és dimenziócsökkentés, diszkretizáció, fogalmi hierarchiák generálása. Adatbányászat: tudásfeltárás, modellépítés, adatelőkészítés adatbányászathoz, statisztikai elemzés, becslések, hipotézisvizsgálat, osztályozás, előrejelzés, alkalmazás marketingre, döntési fák, regresszió, klaszterezés, vásárlói kosarak elemzése, asszociációs szabályok, gyakori minták, kiugró értékek, csalások felderítése, idősorok, trendanalízis, szekvenciális minták, webhasználat bányászata, beszámolók készítése. Adatbányászat a gyakorlatban: SAS Enterprise Miner, Oracle eszközök. Kötelező irodalom: Jiawei Han, Micheline Kamber: Adatbányászat - Koncepciók és technikák, Panem Kft, Budapest, 2004 Ajánlott irodalom:

86

Tantárgy neve: Komponens alapú adatbázisok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Hajas Csilla egyetemi adjunktus tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Bevezetés a komponens alapú adatbázisrendszerek témakörébe: az új nemstandard adattípusok kezelése, alkalmas és új adatbázis függőségek, és jobb adatintegráció, jobban illeszkedjen az IR többi részéhez és az IR környezethez. A komponens alapú adatbáziskezelő rendszerek architektúrája. Komponens alapú adamodellek: komponensek és szerkezetük. Csatlakozók, ADT definíciók és implementációk, új indexek. Middleware. Szervíz-orientált arhitektúrák, szervíz definíciók és implementációk Konfigurálható ABKR, alrendszerek. Osztott komponens alapú adatbáziskezelő rendszerek: lekérdezések feldolgozása, az SQL osztott kiterjesztései. Oracle8i: Objektum-relációs bővítések. Az SQL99 szabvány típusrendszere, objektumtípusok, kollekciók (tömbök, beágyazott táblák), LOB – nagy objektumok optimális kezelése és hatékony elérése, absztrakt táblák. DB2 univerzális adatbázist támogató index bővítések: hard-wired indexek, a felhasználó által definiált típusok magasszintű indexelése, alkalmazások (pl. XML dokumentumok indexelése). Microsoft OLE DB: komponens alapú adatmodell, szervízek, komponens alapú adatbázis forgatókönyvek, SDK – szoftverfejlesztő készlet. Komponens alapú adatbáziskezelő rendszerek kiépítése a CORBA felhasználásával. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Component Database Systems, Edited by Klaus R. Dittrich and Andreas Geppert, Morgan Kaufmann Series in Data Management Systems, Academic Press, 2001.

87

Tantárgy neve: Integrált modellező, fejlesztő eszközök. Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Hajas Csilla egyetemi adjunktus tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Adatmodellezési eszközök és módszertanok. Az egyed-kapcsolat modell (ERD) Az UML modellező nyelv. Az objektum-modell kialakítása. Folyamatok modellezése (FHD). Az automatizálás szerepe a fejlesztésben. Fejlesztőeszközök bemutatása: Telelogic, Oracle Designer, Rational Rose. Kötelező irodalom: Raffai Mária: Objektum-orientált alkalmazásfejlesztés. Novadat, 2002. Ajánlott irodalom: Raffai Mária: Objektumok az üzleti modellezésben. Novadat, 2001.

88

Tantárgy neve: Integrált keretrendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Vincellér Zoltán műszaki tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs rendszerek Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapelvek (Modularity, Reusability, Extensebility, Inversion of control). Model-View-Controller (MVC) és Workflow vezérelt architektúra. Standard technológiák és protokollok (SOAP, XML, HTTP). Többrétegű alkalmazások (megjelenítési réteg - GUI, prezentációs logika réteg - CBL, üzleti logikai réteg - SBL, adatelérési réteg - DAT, adat réteg - DT). Platformfüggetlenség. Többnyelvűség . Programkód komplexitásának csökkentése és a koherencia növelése. Horizontális és vertikális skálázhatóság. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom:

89

Tantárgy neve: Közgazdasági és jogi ismeretek Tantárgy heti óraszáma: 2 + 0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Kurtán Lajos egyetemi docens tanszéke: ELTE, TTK, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Tematika: A gazdaságtan alapkérdései, legfontosabb kategóriái és összefüggései. Mikroökonómiai alapvetés. A termékpiac keresleti oldala: a fogyasztó (háztartás), kínálati oldala: az üzleti szervezetek (vállalkozások életfolyamatai születéstől a halálon túlig…). A termelésitényező-piac: munka-, tőke-, föld- és managerpiac. Externáliák és kezelésük. Makroökonómiai alapvetés. Fő célok és eszközök, teljesítménymutatók, fiskális politika (adózás, közbeszerzés), foglalkoztatáspolitika, pénzügyi politika, gazdasági növekedés és konjunktúraciklusok. Nemzetközi gazdasági folyamatok. Külgazdasági összefüggések és politika. Nemzetközi pénzügyi rendszer. Nemzetközi gazdasági integráció. Az Európai Unió és Magyarország. A jog fogalmának értelmezése, a jog működésének alapkategóriái, a jogrendszer tagozódása. Alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog. Polgári jog, polgári eljárásjog, végrehajtási jog. A központi és a helyi közigazgatás. Az igazságszolgáltatás szervezeti rendszere. Kötelező irodalom: Kurtán Lajos: Közgazdaságtan, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. Kurtán Lajos : Vállalkozás(élet)tan, Trefort Kiadó, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom: Szilágyi Péter: Jogi alaptan, Osiris, Budapest, 1998. David, René: A jelenkor nagy jogrendszerei, Budapest, 1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

90

Tantárgy neve: Pénzügyi ismeretek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Bánóczy János egyetemi adjunktus, mb. ea tanszéke: BMGE Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtan Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A tantárgy oktatásának célja: Megismerkedni azokkal a pénzügyi és banki folyamatokkal, amelyek a gazdálkodó szervezetek és egyéb intézmények működési feltételeit befolyásolják. Tematika: A pénz szerepe a gazdaságban. A bankrendszer legfontosabb jellemzői. A monetáris politika eszközrendszere. A kereskedelmi bankok feladatai, alaptevékenységük. A banki szolgáltatások speciális formái (faktoring, lízing, forfaitírozás, váltóleszámítolás). A befektetési intézmények. Az érékpapírok és értékpapírpiacok fogalma, csoportosításuk. A tőzsde fogalma, fajtái, csoportosítása, szervezete, működése. A tőzsdei ügyletek, műveletek fajtái: prompt, termin, opciós, futures és forward ügyletek. Tőzsdeindexek. A BÉT és a BÁT. A tőzsdekrach. A nemzetközi pénzügyi rendszer legfontosabb alapfogalmai és fő vonásai, alaptípusai. A valuta és devizaárfolyam alakulását meghatározó tényezők, az árfolyamok típusai, funkciói, szabályozásuk. Az árfolyamszámítás alapelemei. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Gubcsi Lajos - Tarafás Imre: A láthatatlan pénz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp.1983. Losonci - Magyar: Pénzügyek a gazdaságban, Juvent, 1996. Huszti Ernő: Banktan. Tas Kft., Bp.1996. Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve. CO-NEX Könyvkiadó Kft., Bp.1998.

91

Tantárgy neve: Közigazgatási, jogi információs rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Vincellér Zoltán műszaki tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A közigazgatási, jogi informatika tárgya, alapvető kérdései. Jogi adatbázisok, jogszabály tár (CD Jogtár, Magyar Törvénytár). Dokumentum-kezelő rendszerek. Adatbankok tematikus lekérdező rendszerei. Szellemi tulajdon és személyiségi jog védelme a tartalom-szolgáltató rendszerekben . Mesterséges intelligencia jogi alkalmazhatósága. Bűnüldözési informatikai rendszerek, bűnügyi nyilvántartások. Elektronikus kereskedelem . Elektronikus közjegyző . Elektronikus kormányzat. Választási informatikai rendszer. Közigazgatási és államigazgatási adatnyilvántartások (népszámlálási, adó, telekkönyvi stb.) Jogi statisztikai rendszerek. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom:

92

Tantárgy neve: Vezetői ismeretek (A menedzsment) Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Kurtán Lajos egyetemi docens tanszéke: ELTE, TTK, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Általános jellemzés. Mi voltaképpen a menedzsment? Vezetési szintek, vezetési ismeretek. Vezetési rendszerek, vezetési stílus. A vezetés mint problémamegoldó folyamat. Vezetői szerepek. Vezetési funkciók. Célkitűzés és stratégia alkotás. Szervezés. A munkatársak közvetlen irányítása. A kontroll. A vállalati stratégiai menedzsment. A vállalati stratégia. A stratégiai menedzsment folyamata. A stratégiai tervezés. A helyzetelemzés. Stratégiai alternatívák, stratégiai döntés. A stratégiai megvalósítása. A visszacsatolás. A nonprofit menedzsment. Kötelező irodalom: BAKACSI Gyula (1996): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó–KERSZÖV, Budapest. CHIKÁN Attila (1999): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. DOBÁK Miklós (1996): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvikiadó– KERSZÖV, Budapest. ILLÉS Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: ANDERSON, David R. – SWEENEY, Dennis J. – WILLIAMS, Thomas A. (1994): An Introduction to Management Science. Quantitative Approaches to Decision Making. Seventh Edition. West Publishing Company. Minneapolis/St. Paul–New York–Los Angeles–San Francisco. JUHÁSZ József–NÉMETH István–TÉTÉNYI Zoltán (1992): Jogi ismeretek II. kötet. 671/1992. sz. Perfekt pénzügyi szakoktató és Kiadó Vállalat, Budapest. KINDLER József (1991): Döntéselmélet és módszertan. Aula Kiadó, Budapest. KURTÁN Lajos (2001): Piacgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Hatodik fejezet. KURTÁN Lajos – KURTÁNNÉ VADÁSZLAKI Ilona: Vállalkozásdemográfia. Cikksorozat. Élet és Tudomány, 2005. 5., 7., 9., 13., 15., 17., 19., 21., 23. és 25. sz. SMITH, BUCKLIN and Ass. (1998): Átfogó nonprofit menedzsment. Nonprofit kutatások 5.CO-NEX Kiadó, Budapest.

93

Tantárgy neve: Üzleti információs rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Nikovits Tibor műszaki tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak: rendszer, alrendszer, struktúra, a rendszer határa és környezete, nyitott és zárt rendszerek, fizikai és fogalmi rendszer. Szervezetek felépítése és ennek hatása az információs rendszerre. Üzleti folyamatok újraszervezése (BPR). Adat, információ, döntéshozatal. Döntéshozatali szintek és ezek információigénye. Információs rendszerek típusai: tranzakció-feldolgozó rendszer (TPS), vezetői információs rendszer (MIS), döntéstámogató rendszer (DSS), szakértő rendszer (ES). A rendszerfejlesztés módszertana, résztvevői és életciklusa. Költség-haszon elemzés. A strukturált módszertanok jellemzői. A strukturált rendszerfejlesztési életciklus fázisai: feladatok és célok meghatározása, megvalósíthatósági tanulmány, rendszerelemzés, tervezés, kivitelezés, átállás, értékelés. Az egyes fázisokban alkalmazott technikák. Szervezeti ábra, folyamatábra, adatáramlási diagram (DFD), döntési tábla, döntési fa, adatszótár, egyed-kapcsolat diagram (ERD). Számítógéppel segített rendszerfejlesztés (CASE). Információs rendszerek biztonsága. Üzleti etikával és jogi szabályozással kapcsolatos kérdések. További újabb területek: e-business, e-banking, e-government, e-learning. Kötelező irodalom: Gábor András: Információmenedzsment. AULA kiadó, 1997. Ajánlott irodalom: Kacsukné Bruckner Lívia: Bevezetés az üzleti informatikába. Akadémiai kiadó, 2002. Raffai Mária: Információrendszer-fejlesztés. Novadat, 1999.

94

Tantárgy neve: Vállalati információs rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Nikovits Tibor műszaki tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A gazdasági informatika tárgya, területei. A gazdaság területén kialakult információfeldolgozási megoldások rendszerezése. Az információs rendszerek osztályozása. Tranzakció-feldolgozó rendszerek, Kommunikációs rendszerek, Döntéstámogató rendszerek, Csoportmunka rendszerek, Vezetői információs rendszerek, Kontrolling rendszerek. Adatfeldolgozó rendszerek integrálása (horizontális, vertikális integráció). A vállalat funkcionális modellje. Az egyes funkciókat támogató informatikai rendszerek. A szervezeti szintek információs igényei. Csoportmunkát (group work) és munkafolyamatokat (workflow) támogató rendszerek. Dokumentumkezelés és irodaautomatizálás. Az internet és intranet szerepe a vállalat működésében. Az információs erőforrások pénzügyi értékelési módszerei: költség-haszon elemzés (CBA), tőkefedezeti számítás (ROI). Rendszerek értékelése: auditálás. Kötelező irodalom: Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. Ajánlott irodalom: Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Mo-n. ComputerBooks, 1999. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. AULA kiadó, 2003.

95

3.3. A Modellalkotó informatikus szakirány tantárgyai Tantárgy neve: Szimbolikus számítások Tantárgy heti óraszáma: 1+2 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Kovács Attila egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium és gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Bevezetés: A szimbolikus programozás alapjai. Nyelvek. Alapműveletek, alapfüggvények, konstansok. Számábrázolás, számrendszerek. Adatstruktúrák, adattípusok: Egészek, racionális számok, valós számok, komplex számok. Polinomok, racionális függvények, hatványsorok. Halmazok, listák, táblázatok, tömbök, sorozatok, stringek. Objektumok ábrázolása, kiértékelési mechanizmusok, egyszerűsítések. Interaktiv számolások: Összegek, szorzatok, határérték, deriválás, integrálás, operátorok. Egyenletek megoldása. I/O és a munkalap. Rajzolás, megjelenítés: 2D grafika. Valós függvények, paraméteres, polárkoordinátás megadások. Implicit függvények. Komplex függvények. 3D grafika. Animáció. Programozás: Vezérlési szerkezetek. Eljárások, függvények, argumentumok, változók hatóköre. Rekurzív eljárások, nyomkövetés, diagnosztika. Csomagok: A lineáris algebra csomag, geometriai csomagok. Példák: Elemi számelmélet, szimulációk. Kötelező irodalom: André Heck: Bevezetés a Maple használatába JGYF Kiadó Szeged, 1999. André Hech: Introduction to Maple, 3rd edition, Springer, 2003. Ajánlott irodalom: Francis Wright: Computing with Maple, Chapman Hall, 2001. R.M. Corless: Symbolic Receipes: Scientific Computing with Maple. Springer, 2005.

96

Tantárgy neve: Számítási modellek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Iványi Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Soros algoritmusok alapvető számítási modelljei (Turing-gép, RAM, Mealy-automata, Moore-automata, Rabin─Scott-automata, logikai hálózat). Párhuzamos algoritmusok alapvető számítási modelljei (PRAM, EREW, CREW, ERCW, CRCW, hálózati modellek, BSP, LogP, QSM). Osztott algoritmusok számítási modelljei (szinkron hálózatok modellje, aszinkron rendszerek modellezése b/k automatával, aszinkron rendszerek környezeti modellje, aszinkron hálózatok küld/fogad és üzenetszóró modellje, részben szinkron rendszerek modellezése időzített automatával). Esettanulmányok soros esetben: egyprocesszoros ütemezési eredmények (különböző hatékonysági mértékek hatása), processzorszám minimalizálása (processzorszám és futási idő elemzése), véges és végtelen tökéletes mátrixok előállítása. Esettanulmányok párhuzamos esetben: munkahatékony és munkaoptimális prefixszámítás, átfedéses memória anomáliája, párhuzamos ütemezés, vezetőválasztás (futási idő és üzenetszám kapcsolata). Kötelező irodalom: Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok (nyomtatva). ELTE Eötvös Kiadó, 2003. Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok (elektronikusan: http://elek.inf.elte.hu/ ELTE Eötvös Kiadó, 2005. Iványi Antal és Claudia Leopold: Párhuzamos számítások (az Informatikai algoritmusok című könyv fejezete; elektronikusan: http://elek.inf.elte.hu/ . ELTE Eötvös Kiadó, 2004. Ajánlott irodalom: N. A. Lynch: Distributed Algorithms (Osztott algoritmusok, szerkesztette Iványi Antal), Morgan Kaufmann/ Kiskapu Kiadó, 2001/2002 D. Sima, T. Fountain, P. Kacsuk: Advanced Computer Architectures (Korszerű számítógéparchitektúrák). Addison-Wesley/Szak Kiadó, 1997/1998 Claudia Leopold: Parallel and Distributed Computing. John Wiley&Sons, 2001

97

Tantárgy neve: Mérték, integrál, valószínűség Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Simon Péter egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: félgyűrű, gyűrű, szigma-algebra. Külső mérték, mérték, Caratheodory-tétel. A Kolmogorovféle valószínűségi mező. A Borel-halmazok jellemzése (nyílt; zárt; kompakt halmazokkal való kapcsolat). A Lebesgue-, ill. Lebesgue-Stieltjes mérték. Mérhető leképezések, Jegorov-tétel. Mérhető függvények integrálja. A Beppo-Levi-tétel, Fatou-lemma. Borel-Cantelli-lemma. Az L^p-terek értelmezése, Hölder-és Minkowski-egyenlőtlenség. Markov-, ill. Csebisevegyenlőtlenség. A Lebesgue-tétel. Az L^p-terek teljessége. Valószí nűségi változók, sztohasztikus konvergencia. A Riemann-integrálhatóság és a Lebesgue-integrálhatóság kapcsolata. A szorzatmérték fogalma, Fubini-tétel. A Radon-Nikodym-tétel. Előjeles mértékek. A Hahn-, ill. a Jordan-féle felbontás. A feltételes várható érték operátor. Martingálok, konvergencia-tételek. Alkalmazások. Kötelező irodalom: H. Bauer, Wahrscheinlichkeitstheorie und Grundzüge der Masstheorie, Walter de Gruyter, Berlin-New York, 1974. P. R. Halmos, Mértékelmélet, Gondolat, Budapest, 1984. E. Hewitt-K. Stromberg, Real and abstract analysis, Springer Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 1969. Járai Antal, Mérték és integrál, felsőoktatási tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Laczkovich Miklós, Valós függvénytan, egyetemi jegyzet, ELTE, Budapest, 1995. Simon Péter, Analízis V., egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996. Szőkefalvi-Nagy Béla, Valós függvények és függvénysorok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1965. A. C. Zaanen, Continuity, Integration and Fourier Theory, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg - New York, 1989 A. C. Zaanen, Integration, North Holland Publ. Co., Amsterdam, 1967.

98

Tantárgy neve: Funkcionálanalízis az alkalmazott matematikában Tantárgy heti óraszáma: 3+0 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Dr. Simon Péter egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Szeparábilitás, Schauder-bázis. Ortonormált rendszerek euklideszi terekben. Fourier-sorok, Bessel-egyenlőtlenség, Parseval-egyenlőség. A Fourier-részletösszegek minimumtulajdonsága. A Riesz-Fischer-tétel. A Hausdorff-féle beágyazási tétel. Egymásbaskatulyázott zárt gömbök metszete, a teljes terek jellemzése. A Baire-féle kategória-tétel. Kompaktság metrikus terekben, véges dimenziós normált terekben. A normák ekvivalenciája. A végtelen dimenziós eset, Riesz-tétel. Halmazok távolsága, extremális pontok. Pont és véges dimenziós altér távolsága normált terekben. Szigorúan normált terek, unicitás. Pont és zárt altér távolsága Hilbert-térben. Ortogonális felbontás, Riesz-tétel, projekciók. Korlátos lineáris operátorok, operátortér, duális tér. Korlátos lineáris funkcionálok Hilbert-tereken, Riesz-tétel. A Hahn-Banach-tétel. Az adjungált operátor fogalma. A Banach-Steinhaus-tétel és alkalmazásai. Gyenge konvergencia, gyenge teljesség, gyenge kompaktság. A Lozinszkij-Harsiladze-tétel, minimál-projekciók. Pozitív operátorok, Bohman-Korovkin-tétel és alkalmazásai. A Brouwer- és a Schauder -féle fixponttétel, integrál- és differenciálegyenleti alkalmazásaik. Kompakt operátorok, Hilbert-Schmidt-féle spektrálfelbontás. A spektrum fogalma. Hilbert-tér kompakt, önadjungált, lineáris operátorának a spektruma. A Fredholm-alternatíva, alkalmazások. Nyílt leképezések. A Banach-féle inverz tétel. A zárt-gráf tétel. A Hardy-Littlewood-féle maximálfüggvény. Gyenge (1,1)-tulajdonság, L^p-korlátosság. Operátorsorozat maximáloperátorára vonatkozó gyenge (1,1)-becslés szerepe a konvergenciában. Kötelező irodalom: R. E. Edwards: Functional Analysis, Holt, Rinehart and Winston, New York, 1965. Karvasz Gy.: Analízis III-IV., egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. A. N. Kolmogorov-Sz. V. Fomin: A függvényelmélet és a funkcionálanalízis elemei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. Riesz F.-Szőkefalvi-Nagy B.: Funkcionálanalízis, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Ajánlott irodalom: W. Rudin: Functional Analysis, McGraw-Hill, New York, 1973. E. Zeidler: Applied Functional Analysis, Springer-Verlag, New York, 1995. K. Yosida: Functional Analysis, Springer-Verlag, New York, 1988.

99

Tantárgy neve: Gráfelmélet és alkalmazásai Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Dr. Járai Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Gráfok összefüggősége: irányított gráfok összefüggősége, élösszefüggő gráfok, összefüggő gráfok. Folyamok: a Ford – Fulkerson algoritmus, Menger tételei A CPM. Párosítások: páros gráfok párosításai, König tétele, a König – Hall tétel, javító utak, magyar módszer, Tutte és Berge tételei, az Edmonds-algoritmus. Euler-gráf, Hamilton-utak és Hamilton-körök: a kínai postás problémája, Hamilton-utak és Hamilton-körök létezésének feltételei, az utazó ügynök problémája. Gráfok színezése: kromatikus szám, élkromatikus szám, mohó színezési algoritmus; Brooks tétele, élszínezés. Extremális gráfelmélet: Turán tétele. Ramsey-elmélet: felső becslés, alsó becslés, geometriai és algebrai alkalmazások. Síkráfok: duális gráf, síkráfok színezése, ötszíntétel, négyszíntétel (bizonyítás nélkül). A Pólya-féle leszámlálás. Gráfok mátrixai: csúcsmátrix, incidenciamátrix, körmátrix, vágatmátrix, a mátrixok közötti összefüggések. de Bruijn gráfok: a de Bruijn gráfok alkalmazása az informatikában. Kötelező irodalom: Andrásfai, B.: Gráfelmélet, Akadémiai Kiadó, 1983 Busacker, R.G. – Saaty, T.L.: Véges gráfok és hálózatok, Műszaki Könyvkiadó, 1969 Hajnal, P.: Gráfelmélet, Polygon, 1997 Ajánlott irodalom: Knuth, D.E. : The Art of Computer Programming, Volume 4, Fascicle 2 . Addison Wesley (magyarul ELTE Eötvös Kiadó) 2005 (2006)

100

Tantárgy neve: Differenciálegyenletek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Szili László egyetemi docens tanszéke: ELTE IK Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Közönséges differenciálegyenletek: Közönséges differenciálegyenletre vezető gyakorlati problémák (oszlop alakja, parabolatükör, láncgörbe) elemzése, a matematikai modell felállítása, megoldása. A kezdetiérték-probléma megoldásának függése a kezdeti feltételektől: a Peanoegyenlőtlenség, a differenciálegyenlet karakterisztikus függvényének értelmezése és tulajdonságai. Peremérték-problémák. Autonóm egyenletek értelmezése, a megoldások speciális tulajdonságai. Stabilitáselméleti alapfogalmak. Állandó együtthatós lineáris egyenletek egyensúlyi helyzetének stabilitása. Nemlineáris egyenletek egyensúlyi helyzetének stabilitás-vizsgálata Ljapunov módszereivel (első, második, linearizálás). Parciális differenciálegyenletek: Parciális differenciálegyenletekre vezető fizikai példák. A parciális differenciálegyenletek osztályozása, állandó együtthatós lineáris egyenletek kanonikus alakjai. Néhány elemi úton megoldható probléma. A rezgő húr problémája. Kötelező irodalom: Hatvani L., Pintér L., Differenciálegyenletes modellek a középiskolában, Polygon, Szeged, 1997. Ponomarjov, K.K., Differenciálegyenletek felállítása és megoldása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. Pontrjagin, L. Sz., Közönséges differenciálegyenletek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. Tóth J., Simon L. Péter: Differenciálegyenletek (Bevezetés az elméletbe és az alkalmazásokba), TypoTeX Kiadó, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom: Coddington, E.A., levinson, N.: Theory of ordinary differential equations, McGraw-Hill, New York, 1955. Hartman, Ph., Ordinary Differential Equations, John Wiley and Sons, New York, 1964. Kamke, E.: Differentialgleichungen: Lösungsmethoden und Lösungen, I. Gewöhnliche Differentialgleichungen, Akademie Verlag, Leipzig, 1956. Kósa A., Differenciálegyenletek (Egységes jegyzet) Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. Kósa A., Schipp F., Syabó D., Közönséges differenciálegyenletek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. Simon L., Baderko, E., Másodrendű lineáris parciális differenciálegyenletek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.

101

Tantárgy neve: Numerikus analízis Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gergó Lajos egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Többdimenziós spline approximáció és interpoláció. Többdimenziós kvadratúra módszerek. Nagyméretű nemlineáris egyenletrendszerek és optimalizálási feladatok. Verifikált numerikus algoritmusok egyenletrendszerek és optimalizálási feladatok megoldására: lineáris egyenletrendszerek megoldása intervallum-Newton típusú módszerrel, nemlineáris egyenletek megoldása intervallum-Gauss-Seidel iterációval, globális optimum feladat megoldása középpont teszt, monotonitás teszt, konkávsági teszt, intervallum Newton módszer alkalmazásával. Verifikálás. Kötelező irodalom: J. Stoer, RE. Bulirsch, Introduction to Numerical Analyis, Springer Verlag, 1980 Hammerlin-Hoffmann, Numerical Mathematics, Springer Verlag, 1991 Philippe G. Ciarlet, Introduction to numerical linear algebra and optimization, Cambridge University Press, 1989 U. Kulisch and H. J. Stetter, Scientific Computation with Automatic Result Verification, Springer Verlag,1988 Hammer, Hocks,Kulisch, Ratz, Numerical Toolbox for Verified Computing I, II Springer Verlag, 1993 Ajánlott irodalom:

102

Tantárgy neve: Rejtjelezés Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Járai Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Klasszikus rejtjelezés: a rejtjelezés alapjai: monoalfabetikus helyettesítés és a betűfrekvencia, homofonikus helyettesítés; polialfabetikus helyettesítés, Vigenère-tábla, a kulcshossz meghatározása; véletlen átkulcsolás, támadási módok, a rejtjelezés információelméleti alapjai (entrópia, tökéletes és gyakorlati biztonság, egyértelműségi pont), folyamrejtjel és blokkrejtjel; a blokkos rejtjelezés üzemmódjai, a DES alapelvei (Shannon-féle keverőtranszformáció, Feistel-struktúra, véges testek feletti algebrai egyenletrendszer bonyolultsága), a kétszeres DES biztonsága, a differenciál- és a lineáris kriptoanalízis elemei, az AES. Nyilvános kulcsú rejtjelezés: a nyilvános kulcsú rejtjelezés alapjai; egyirányú és csapda típusú egyirányú függvény, az RSA és a Rabin-variáns, diszkrét logaritmus a rejtjelezésben: az AlGamal rendszer, Diffie-Hellman kulcscsere, kulcscsere nélküli protokoll, integritás: az MDC és a MAC, hasító függvények, személyazonosítás, a ZK-protokollok, hitelesítés, digitális aláírás, a nyilvános kulcsú rejtjelezés alkalmazásai: pénzfeldobás, digitális pénz, bankjegy kriptográfiai védelme. Titokmegosztás.

Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Beutelspacher, A.: Cryptology. The Mathematical Association of America 1994 Brassard, G.: Modern cryptology. Springer Verlag, 1988 Buttyán, L.-Vajda, I.: Kriptográfia és alkalmazásai. Typotex, 2004 Ködmön, J.: Kriptográfia. Computerbooks, 1999 Menezes, A. – van Oorshot, P. – Vanstone, S.: Handbook of Applied Cryprography Press, 1996 Nemetz, T. – Vajda, I.: Algoritmikus adatvédelem. Akadémiai Kiadó, 1991 Salomaa, A.: Public-key cryptography. Springer Verlag, 1990 Schneier, B.: Applied Cryptography. Wiley, 1996 van Tilborg: An introduction to cryptology. Kluiver Academic Publisher, 1988 Virasztó Tamás: Titkosítás és adatrejtés. NetAcadémia Oktatóközpont, 2004

103

CRC

Tantárgy neve: Fourier - analízis Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Weisz Ferenc egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Fourier transzformáció, Fourier sorok,diszkrét Fourier transzformáció. Dilatáció, transzláció, moduláció, konvolúció. A Fourier-transzformáció, a Fourier-együtthatók és a diszkrét Fourier-együtthatók kapcsolata, Poisson-féle szummációs formula. FFT algoritmusok.A Fourier transzformált viselkedése a végtelenben. A derivált és a Fourier-transzformált kapcsolata. Konvolúciós és wavelet operátorok sorozata, norma- és pontonkénti konvergencia. Inverziós formula. A Schwarz-féle függvényosztály. Fourier-sor és Fourier-transzformált az L2 téren. Teljesség, Parseval- és Plancherel formulák. Konvergencia, approximáció, szummációs eljárások Fourier-transzformáció komplex tartományon, Laplace-transzformáció, Paley-Wiener-tétel. Hilbert transzformáció. Többváltozós Fourier-analízis Kötelező irodalom: Schipp F., Fourier analízis. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Szőkefalvi-Nagy Béla, Valós függvénytan és függvénysorok. POLYGON, Szeged (2002) Ajánlott irodalom: Bachman G., Narici L., Beckstein E. Fourier and Wavelet Analysis. Springer, 2000 Dym, H., McKean H. P. Fourier series and integral. Prob. And Math. Stat., Academic Press, New York, London, 1972 Gasquet C., Witomski P. Fourier Analysis and Applications. Springer, 1998 Schipp, F. -- Wade, W. R. Transforms on Normed Fields. Leaflets in Mathematics, Pécs, 1995 http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003)

104

Tantárgy neve: A lineáris algebra numerikus módszerei Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. László Lajos egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Mátrixok függvényei (lineáris differenciálegyenletekhez). Módszerek tridiagonális és Hessenberg mátrixokra (Krilov, Arnoldi, Lánczos). Súlyozott legkisebb négyzetek módszere.. Toeplitz-mátrixok prekondícionálása. A Laplace-egyenlet numerikus megoldása konjugált gradiens-módszerrel. A Gauss-Seidel eljárás optimális paraméterének a meghatározása. Ritka mátrixok kezelése. Majorizáció: Lidszkij, Hoffmann-Wielandt tétel. A szinguláris felbontás alkalmazásai (általánosított inverzek, Tyihonov-regularizáció). Mátrix-approximáció: a legjobb unitér, ill. pozitív szemidefinit közelítés. Kötelező irodalom: G. H. Golub & Van Loan: Matrix Computations D. M. Young: Nagy lineáris rendszerek iterációs megoldása N. J. Higham: Accuracy and Stability of Numerical Algorithms, SIAM, 2002. Ajánlott irodalom: T. Kato: Perturbation Theory for linear operators. A. W. Marshall & I. Olkin: Inequalities: Theory of Majorization and Its Applications. O. Axelsson: Iterative Solution Methods, Cambridge, 1994.

105

Tantárgy neve: Algoritmusok hatékonysága Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Dr. Iványi Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Soros algoritmusok különböző erőforrások iránti igénye különböző aszimptotikusan hatékonyság és optimális, abszolút optimális algoritmusok).

esetekben,

Párhuzamos algoritmusok erőforrások iránti igénye, munkahatékony és munkaoptimális algoritmusok. Esettanulmányok soros esetben: egyprocesszoros ütemezési eredmények (különböző hatékonysági mértékek hatása), lapozott virtuális memória anomáliája, processzorszám minimalizálása, véges és végtelen tökéletes mátrixok előállítása. Esettanulmányok párhuzamos esetben: átfedéses memória anomáliája, párhuzamos ütemezés, vezetőválasztás (futási idő és üzenetszám kapcsolata). Szimulációs elemzések (ez a gyakorlatok anyaga). Kötelező irodalom: Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok (nyomtatva). ELTE Eötvös Kiadó, 2003. Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok (elektronikusan). ELTE Eötvös Kiadó, 2005. http://elek.inf.elte.hu/ Iványi Antal és Claudia Leopold: Párhuzamos számítások (az Informatikai algoritmusok című könyv fejezete; elektronikusan http://elek.inf.elte.hu/ ), ELTE Eötvös Kiadó, 2004 Ajánlott irodalom:

106

Tantárgy neve: A számítógépes grafika matematikai alapjai Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Dr. Schipp Ferenc egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium és gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Vektorterek, affin terek. Egyenesek, síkok R3-ban. Párhuzamos és centrális vetítés. Görbék paraméteres előállítása, ekvivalens paraméterezések. Érintők, normális, ívhossz, természetes paraméterezés. Görbületi sugár, görbületi középpont. Evolúta, evolvens. Görbevonalú mozgások, sebesség, gyorsulás. A görbületi sugár és középpont fizikai interpretációja. Kisérő triéder, Frenet-formulák. Görbék ábrázolása. Példák:Kúpszeletek paraméteres és polárkoordinátás előállítása. Csavarvonalak. Berstein polinomok., A Berstein-polinomok approximációs- és alaktartó tulajdonságai. Bezier görbék. Interpoláló spline függvények, B-splinok. Diszkretizáció. Felületek paraméteres előállítása. Felületi görbék érintője, görbülete, ívhossza. A felület érintősíkja, normálisa., első ás második alapformája. Meusnier tétele. Síkmetszetek görbülete, főgörbületek, Gauss-féle görbület. Euler tétele, Dupin-féle indikatrix. Aszimptotikus és konjugált irányok. Forgás- és vonalfelületek. Bezier-, és B-spline felületek. Tenzor szorzat felületek. Kötelező irodalom: Schipp F., Differenciálgeometria. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Szőkefalvi-Nagy Gy., Gehér L., Nagy P.,Differenciálgeometria. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. Ajánlott irodalom: Farin, G., Curves and Surfaces for CAGD, Morgan Kaufmann Publishers, 2002 Stichtel, M., Short Course Geometric Modelling, Universita degli Studi di Milano, 1994, ald Farin, G., Hansford, D.: The Essentials of CGAD, AK Peters Ltd., 2000, 248 oldal. Szirmay-Kalos L., Antal Gy. ,Csonka F., Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés

107

Tantárgy neve: Alkalmazott Fourier-analízis Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Schipp Ferenc egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Jelek és rendszerek. Szűrők, átviteli függvények. Frekvencia, spektrum, skálázás. A diszkrét Fourier transzformált, FFT algoritmusok, numerikus alkalmazások. Mintavételezés, Poissonés Shannon-formulák. A spektrum numerikus kiértékelése. Heisenberg-féle határozatlansági reláció. Diszkrét szűrők és konvolúciók. Gábor és Wavelet-transzformáció, multirezolúció. Jel- és képfeldolgozás, tömörítés alapfeladata . Kötelező irodalom: Schipp F., Fourier analízis. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Gasquet C., Witomski P. Fourier Analysis and Applications. Springer, 1998 Ajánlott irodalom: Bachman G., Narici L., Beckstein E. Fourier and Wavelet Analysis. Springer,2000. Chui, K.C. An Introduction to Wavelets. Academic Press, 1992. Mallat, S., A Wavelet tour of Signal Processing. Academic Press,1998. Meyer Y. Wavelets: Algorithms and Applications. SIAM, Philadelphia, 1993.

108

Tantárgy neve: Approximációelmélet I. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Szili László egyetemi docens tanszéke: ELTE IK Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak: Banach-tér, véges dimenziós altértől vett távolság. A legjobban közelítő elem létezése és egyértelműsége. Egyenletesen és szigorúan konvex terek. Approximáció Hilberttérben, a paralelogramma egyenlőség, zárt altértől vett távolság, ortogonális projekció. Csebisev approximáció: A legjobb egyenletes approximáció létezése és egyértelműsége. Inkonzisztens lineáris egyenletrendszerek Csebisev-féle megoldása. Haar-feltétel, alternálási tételek. Remez algoritmus. Interpoláció: Lagrange-formula, hibaformula. Csebisev-polinomok. Hermite-Fejérinterpoláció. Trigonometrikus interpoláció. Projekciók polinomok és trigonometrikus polinomok alterére. A Fourier-projekció minimum-tulajdonsága. Pozitív operátorok: Pozitív lineáris operátorok, monotonitás, norma. Példák: a Bernstein-féle, az Hermite-Fejér-, a Kantorovics-, a Durrmeyer és a Jackson-operátorok. A BohmanKorovkin-tétel algebrai és trigonometrikus változata. Weierstrass approximációs tételei. Pozitív operátorok approximációjának nagyságrendje folytonos, illetve differenciálható függvény esetén. Többváltozós vektorértékű Bernstein-típusú operátorok. Kötelező irodalom: Cheney, E. W., Introduction to Approximation Theory, McGraw-Hill, New York, 1966. Natanszon, I. P., Konstruktív függvénytan, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952. Ajánlott irodalom: Butzer, P. L., Nessel, L. J., Fourier Analysis And Approximation, Birkhasäuser Verlag, Basel, Stuttgart, 1971. Cheney, W., Light, W., A Course in Approximation Theory, Brooks/Cole Publ. Comp., London,1999. DeVore, R. A., The Approximation of Continuous Functions by Positive Linear Operators, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1972. Petrushev, P.P., Popov, V.A., Rational Approximation of Real Functions, Cambridge Univ. Press, Cambridge, New York, 1987. Szabados, J., Vértesi, P., Interpolations of Functions, World Scientific, Singapore, 1990.

109

Tantárgy neve: Approximációelmélet II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Szili László egyetemi docens tanszéke: ELTE IK Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Az approximáció nagyságrendjére vonatkozó becslések: Egyenletes közelítés, StoneWeierstrass-tétel. Projekciós operátorok normáinak alsó becslése: a Bermann-féle azonosság, Harsiladze-Lozinszkij –tétel. Becslések a Lebesgue-állandókra. Lebesgue tétele projekciós operátorok approximációjáról. Permanens szummációk, -szummáció, szűrés. Folytonossági modulus. Jackson-típusú tételek algebrai és trigonometrikus polinomokkal való approximációról. Polinomok deriváltjára vonatkozó Bernstein- és Markov-féle egyenlőtlenségek. Jackson tételeinek megfordítása Lipschitz- és Zygmund-osztályok esetén. Approximáció Hilbert-terekben: Ortogonális polinomrendszerek. A Christoffel-Darbouxformula, a Bessel-egyenlőtlenség. Diszkrét ortogonális polinomok. Approximáció Csebisevpolinomokkal. A legkisebb négyzetek módszerének diszkrét alakja. Speciális kérdések: Spline approximáció. Müntz tételei. A Stone-Weierstrass-tétel. Racionális- és Padé approximáció. Kötelező irodalom: Cheney, E. W., Introduction to Approximation Theory, McGraw-Hill, New York, 1966. Natanszon, I. P., Konstruktív függvénytan, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952. Ajánlott irodalom: Butzer, P. L., Nessel, L. J., Fourier Analysis And Approximation, Birkhasäuser Verlag, Basel, Stuttgart, 1971. Cheney, W., Light, W., A Course in Approximation Theory, Brooks/Cole Publ. Comp., London,1999. DeVore, R. A., The Approximation of Continuous Functions by Positive Linear Operators, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1972. Petrushev, P.P., Popov, V.A., Rational Approximation of Real Functions, Cambridge Univ. Press, Cambridge, New York, 1987. Szabados, J., Vértesi, P., Interpolations of Functions, World Scientific, Singapore, 1990.

110

Tantárgy neve: Transzformációk az alkalmazott matematikában I-II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0, 2+0 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Schipp Ferenc egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Speciális transzformációk: Laplace- Mellin-transzformáció, z-transzformáció, Hankeltranszformáció. Speciális racionális ortogonális és biortogonális rendszerek (diszkrét Laguerre-, Kautz-, Malmquist-Takenaka rendszerek). Alkalmazások: Differencia- és differenciálegyenletek megoldása, rendszerek identifikációja, irányítása és tervezése. Az absztrakt harmonikus analízis elemei: Fourier transzformáció lokális testeken, Walshtranszformáció,Wash-sorok, FWT algoritmusok. Haar-sorok. Alkalmazások: Jelek és képek megadása Haar- és Walsh-transzformáltjaikkal, szűrés, tömörítés Waveletek: Gábor- és wavelet-transzformáció diszkrét és folytonos esetben Frame-- és wavelet sorfejtések, wavelet konstrukciók, Wigner-Ville transzformációk. Zaak transzformáció, voice-transzformáció. Alkalmazások: Optimális reprezentációk és algoritmusok a jelfeldolgozásban, piramis algoritmus a numerikus képfeldolgozásban. Jelek frekvencia-idő analízise. Fraktálok, differenciál- és integrálegyenletek megoldása, turbulens áramlások. Radon transzformáció: kapcsolat más transzformációkkal, módszerek az inverz transzformáció előállítására, speciális sorfejtések alkalmazása. Diszkrét változat, általánosítások. Alkalmazások: Röntgen- emissziós és ultrahang komputer tomográfok, optikai, csillagászati és geofizikai alkalmazások. Kötelező irodalom: Schipp F., Affin waveletek. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Bachman G., Narici L., Beckstein E. Fourier and Wavelet Analysis. Springer, 2000. Schipp F., Radon transzformáció. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Deans, S. R. The Radon Transform and Some of its Applications. John Wiley and Sons, 1983. Ajánlott irodalom: Chui, K.C. An Introduction to Wavelets. Academic Press, 1992. Daubechies, I. Ten Lectures on Wavelets. SIAM, Philadelphia, 1992. Gasquet C., Witomski P. Fourier Analysis and Applications. Springer, 1998. Mallat, S., A Wavelet tour of Signal Processing. Academic Press,1998. Meyer Y. Wavelets: Algorithms and Applications. SIAM, Philadelphia, 1993. Schipp, F. -- Wade, W. R. Transforms on Normed Fields. Leaflets in Mathematics, Pécs, 1995. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Strang ,G., Nguyen T. Wavelets and Filter Banks. Wellesley-Cambridge Press, Wellesley, MA (1996). Softver:MATLAB, signal processing toolbox

111

Tantárgy neve: Digitális jel- és képfeldolgozás Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Fridli Sándor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium és gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Megfigyelési ablakok konstrukciója. Bartlett, Hahn, Hamming, Kaiser, Doph-Csebisev ablakok és diszkrét megfelelőik. Kapcsolat a θ-szummációs eljárásokkal. Jeldetektálás. A chirp Fourier-transzformált. Az analóg és digitális szűrők. Differenciálegyenletek és analóg szűrők. Racionális törtfüggvények, mint az analóg szűrők átviteli függvényei. A Butterworth és a Csebisev szűrők. Elliptikus szűrők. A z-transzformált és tulajdonságai. Differencia egyenletekkel megadható diszkrét realizálható szűrők. FIR, IIR szűrők. Szűrők tervezése, konstrukciós eljárások. A tervezett digitális szűrők megvalósítása. Éldetektálás. Képjavító eljárások. Szűrőbankok. Mintavételi frekvenciák közötti konverzió. A Gábor-transzformáció. Összehasonlítása a Fourier-módszerrel. Multirezolúció. Waveletek konstruálása. Waveletek alkalmazása a jel és képfeldolgozásban. Hausdorff-metrika, Hutchinson leképezés, kontrakciók. Affin leképezések a síkban. fraktálmódszer alkalmazása a képfeldolgozásban.

A

A MATLAB signal processing és image processing toolboxok alkalmazása. Kötelező irodalom: B. Porat: A Course in Digital Signal Processing D. Solomon: Data Compression (The complete reference book) Schipp Ferenc: Waveletek Mallat: Wavelets in signal and image processing Ajánlott irodalom: Y. Meyer, Wavelets (Algorithms and Applications) Gasquet, P Witomski: Fourier Analysis and Applications (Filtering, Numerical Computation, Wavelets)

112

Tantárgy neve: Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Stoyan Gisbert egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Kezdetiérték problémák numerikus megoldása, merev rendszerek megoldása, egzakt módszer lineáris egyenletre, A-stabil módszerek, retrográd differencia képletek, implicit Runge-Kutta módszerek, Rosenbrock-módszerek, gyakorlati szempontok, gyors oszcillációk számítása. Peremérték feladatok numerikus megoldása, peremérték feladatok eredete, megoldhatósága, egy modellfeladat, véges differencia eljárások, alapvető véges differencia formulák, egzakt differencia séma, konvekció-diffúzió egyenlet differencia approximációja, egy negyedrendú feladat. Belövéses módszer, többpontos peremérték problémák, magasabb rendű feladatok megoldása, belső pontos- és véges elemes módszerek. Kötelező irodalom: Stoyan Gisbert, Takó Galina, Numerikus módszerek 2., Typotex Kiadó, 2004 E. Hairer, S.P. Norsett, G. Wanner, Solving Ordinary Differential Equations I, II, Springer Verlag, 1993

113

Tantárgy neve: Parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása Tantárgy heti óraszáma: 3+2 kreditértéke: 5 Tantárgyfelelős neve: Dr. Stoyan Gisbert egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Elliptikus feladatok megoldása diszkretizációval. Véges differencia eljárások, Poissonegyenlet megoldása differencia sémával, diszkrét maximum elv. Véges elemes módszerek, a peremfeltételekről, a variációs feladat megoldhatósága, véges elemek 2 illetve 3 dimenzióban, a végeselemes módszer pontossága, egy modellfeladat végeselemes megoldása. Többrácsos módszerek, az alapötlet, simító iterációk, alapvető többrácsos algoritmusok, múvelet- és tárigény, kétrácsos módszer konvergenciája, nemlineáris egyenletek megoldása többrácsos módszerrel. Kötelező irodalom: Stoyan Gisbert, Takó Galina, Numerikus módszerek 3., Typotex Kiadó, 2004 Ajánlott irodalom:

114

Tantárgy neve: Approximációs feladatok algoritmusai Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Gergó Lajos egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Elemi függvények hatékony kiszámítása. Egyenletes közelítés, Bernstein polinomok, egyenletesen legjobb közelítés, Csebisev-féle alternáló pontok tétele, Remez-algoritmus, racionális approximáció, Pade-approximáció. Spline függvények. Spline approximációk. Diszkrét transzformációk: diszkrét Fourier transzformáció DWT, és alkalmazásaik.

transzformáció

DFT,

diszkrét

wavelet

A számítógépes geometria legegyszerűbb numerikus algoritmusai: paraméteres görbék: Bezier görbék, B-spline görbék. Interpolációs és approximációs feladatok paraméteres görbékkel. Kötelező irodalom: Hammerlin-Hoffmann, Numerical Mathematics, Springer Verlag, 1991 Lydia I. Kronsjö, Algorithms, Their complexity and efficiency,John Wiley & Sons, 1979 Marcus Stichtel, Short Course Geometric Modelling for CAGD, Universita degli Studi di Milano, 1994 Gerard Farin, Curves and Surfaces for CADG, Morgan Kauffmann Publishers, 2002 Ajánlott irodalom:

115

Tantárgy neve: Programcsomagok a modellalkotásban Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Stoyan Gisbert egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A MATLAB programcsomag rövid ismertetése. MATLAB 7 speciális toolboxok ismertetése és alkalmazása gyakorlati feladatok megoldására. A parciális differenciálegyenletek toolbox, a spline toolbox, és az optimalizálás toolboxok használata. Különböző típusú ipari feladatok megoldása a toolboxok felhasználásával. Kötelező irodalom: Stoyan Gisbert szerk., MATLAB numerikus módszerek, grafika, statisztika, eszköztárak, frissített kiadás, TYPOTEX, 2005. MATLAB toolboxok leírása. Avner Friedman, Mathematics in Industrial Problems, Part 1, Part 2, Part3, Part4, Part 5 The IMA Volumes in Mathematics and its Applications, Springer Verlag, 1989-1992. Ajánlott irodalom:

116

Tantárgy neve: Véges testek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gonda János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Testbővítés: test, véges test karakterisztikája, a bővítés fogalma, a bővített test karakterisztikája, prímtest, algebrai és transzcendens elem, algebrai és transzcendens bővítés, a bővített test mint lineáris tér, a bővítés foka; véges és végtelen bővítés, a véges és az algebrai bővítés kapcsolata, irreducibilis polinom gyökével való bővítés; felbontási test, Véges testek: véges test definíciója; Wedderburn tétele (bizonyítás nélkül), véges test elemszáma, adott elemszámú véges test létezése és konstrukciója, véges test multiplikatív csoportja, primitív elem; diszkrét logaritmus, véges test mint egyszerű algebrai bővítés; véges test résztestei. Irreducibilis polinomok véges testek fölött: véges test gyökei; ciklikus rend; véges test irreducibilitása és a ciklikus rend, faktorizálása, az fölötti n-edfokú ireducibilis főpolinomok száma, az irreducibilitás egy szükséges és elégséges feltétele, irreducibilis polinom felbontása bővebb test felett. Egységgyökök: körosztási test, egységgyökök, primitív egységgyök, a körosztási test mint egyszerű algebrai bővítés, körosztási testek izomorfizmusa; véges test mint körosztási test, körosztási polinom. Diszkrét Fourier-transzformáció: gyűrűk direkt összege; ciklikus konvolúció, és a rá épülő gyűrű, a ciklikus konvolúciós gyűrű leképezése a direkt összegbe; a leképezés és az alkalmazott egységgyök kapcsolata; résztest képe, a DFT és a skalárszorzat kapcsolata, gyors Fourier-transzformáció. Polinom rendje: polinom rendje; irreducibilis polinom hatványának, polinomok legkisebb közös többszörösének rendje, primitív polinomok. Elem nyoma. Formális hatványsorok, rekurzív sorozatok: formális hatványsorok gyűrűje; egységek a formális hatványsorok gyűrűjében, periodikus és rekurzív sorozatok, homogén lineáris rekurzív sorozatok; minimálpolinom; maximális periódusú sorozatok. Kötelező irodalom: Fried Ervin: Algebra II., Tankönyvkiadó, 2002 Gonda János: Véges testek, kézirat Ajánlott irodalom: Lidl-Niederreiter: Finite Fields, Addison-Wesley, 1983 Lidl-Pilz: Applied Abstract Algebra, Addison-Wesley, 1984

117

Tantárgy neve: Kaotikus dinamikus rendszerek I. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Kátai Imre, egyetemi tanár, MTA rendes tagja tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Egy és többdimenziós, dinamika, káosz, strukturális stabilitás, Sarkovski tétele bifurkációelmélet, Hopf-bifurkáció, Henon-leképezés, komplex analitikus dinamika, Julia halmazok, Mandelbrot halmaz, önhasonló halmazok. Kötelező irodalom: Devaney: An introduction to Chaotic Dynamical Systems, Addison-Wesley, 1989. Ajánlott irodalom: Barnsley, M.F. Fractals Everywhere Academic 1988. Falconer, K.J. Fractal Geometry, Wiley Inc. 1990. Fisher , Y. Fractal Image Compression, Springer 1994. Gulick, D. Encounters with Chaos, McGraw-Hill 1992. Holmgren, R.A. A First Course in Discrete, Springer 1994. Peitgen, K.O. et.al., Chaos and Fractals, Springer 1992. Peitgen, K.O. Saupe, The Science of Fractal Image, Springer 1988. Strogatz, S.H. Nonlinear Dynamics and Chaos Addison-Wesley 1993.

118

Tantárgy neve: Kaotikus dinamikus rendszerek II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Kátai Imre, egyetemi tanár, MTA rendes tagja tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Iterált függvényrendszer és attraktora, affin leképezések és attraktorának topológiai tulajdonságai, általánosított számrendszerekkel származtatott érintőlegesen lefedő rendszerek, Hausdorff dimenzió, hasonlósági dimenzió, Mauldin Williams típusú gráfok, waveletek és fraktálgeometria, komputer-grafikai alkalmazások. Kötelező irodalom: Devaney: An introduction to Chaotic Dynamical Systems, Addison-Wesley, 1989. Ajánlott irodalom: Barnsley, M.F. Fractals Everywhere Academic 1988. Falconer, K.J. Fractal Geometry, Wiley Inc. 1990. Fisher , Y. Fractal Image Compression, Springer 1994. Gulick, D. Encounters with Chaos, McGraw-Hill 1992. Holmgren, R.A. A First Course in Discrete, Springer 1994. Peitgen, K.O. et.al., Chaos and Fractals, Springer 1992. Peitgen, K.O. Saupe, The Science of Fractal Image, Springer 1988. Strogatz, S.H. Nonlinear Dynamics and Chaos Addison-Wesley 1993

119

Tantárgy neve: Algebrai kódoláselmélet Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gonda János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A kódoláselmélet valószínűségi alapjai: a Shannon-féle csatornamodell, döntési hiba, döntési séma; ideális megfigyelő, maximum likelihood döntési séma entrópia, csatornakapacitás, kódsebesség, a zajos csatorna kódolási tétele és megfordításai (bizonyítás nélkül), ekvivalens kódok. A kódtér geometriája: Hamming-távolság, Hamming-súly; hibajelzés-hibajavítás és a távolság kapcsolata, minimális távolságú dekódolás. Lineáris kódok: a lineáris kód; generátor- és ellenőrző mátrix, a két mátrix kapcsolata, a kód távolsága és az ellenőrző mátrix, duális kód, szindrómadekódolás. Ciklikus kódok: a ciklikus kódok és polinomreprezentációjuk, ciklikus kód generátor- és ellenőrző polinomja, generátor- és ellenőrző mátrixa; ciklikus kód duálisa, ciklikus kód különböző generálási lehetőségei, ciklikus kód gyökei, a ciklikus kód távolsága, BCH-kódok. Kódkonstrukciók: kiterjesztés, átszúrás, növelés, törlés, rövidítés, hosszabbítás, direkt összeg, u_u+v konstrukció. Kódolási korlátok: elemi korlátok, Varshamov-Gilbert korlát, Hamming-korlát; tökéletes kódok, Singleton-korlát; maximális távolságú kódok, aszimptotikus korlátok. MDS-kódok: triviális MDS-kódok, MDS-kódok ekvivalens tulajdonságai; MDS-kód duálisa, rövidített és átszúrt MDS-kód, MDS-kódok mérete; nem triviális MDS-kódok létezése. Hamming-kódok: Hamming-kód definíciója és konstrukciója, a Hamming-kód tökéletes, rövidített Hamming-kód és kiterjesztett Hamming-kód, Hamming-kód duálisa; szimplex kód. Reed-Solomon kódok: Reed-Solomon kódok különböző definíciói, RS-kód maximális távolságú; RS-kód duálisa, RS-kód kódolása és dekódolása DFT-vel. Hibacsomó-javítás: hibacsomó definíciója, átfűzéses kód, direkt szorzat kód, kaszkád kód. Alternáns kód: alternáns kódok definíciója és kapcsolata a BCH-kódokkal; alternáns kódok távolsága, Goppa-kód és bináris Goppa-kód; a Goppa-kód és a BCH-kód, alternáns kódok dekódolása euklideszi algoritmussal. Kötelező irodalom: Berlekamp, E.R. : Algebraic Coding Theory , McGraw Hill, 1968. Gonda, J. : Algebrai kódoláselmélet, kézirat Györfi, L. – Győry, S. – Vajda, I.: Információ- és kódelmélet, Typotex Kiadó, 2000 Ajánlott irodalom: Huffman, W.C. –Pless, V.: Fundamentals of Error-Correcting Codes, Cambridge University Press, 2003

120

van Lint, J.H.: Introduction to coding theory, Springer Verlag, 1982 Lucky, R.W. – Saltz, J. – Weldon, E.J.: Adatátvitel, Műszaki Könyvkiadó, 1973 McWilliams, F.J. – Sloane, M.J.A. : The theory of error-correcting codes, North-Holland, 1977 Roman, S.: Coding and information theory, Springer Verlag, 1992

121

Tantárgy neve: Fraktálok Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Farkas Gábor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Néhány klasszikus fraktál-példa megismerése, például Cantor-halmaz, Sierpinski-háromszög, Koch-féle hópihe, számrendszerek. A fraktálok vizsgálatához szükséges, főleg ponthalmazok topológiájával kapcsolatos alapfogalmak áttekintése. Iterált függvényrendszerek. Hasonlósági dimenzió. Hausdorff-dimenzió. Fraktáltulajdonságokat mutató halmazok számítógépes vizsgálata. Kötelező irodalom: Edgar, A. G. Measure, Topology, and Fractal Geometry, Sprinfer-Verlag New York Inc. 1990. Ajánlott irodalom: Barnsley, M.F. Fractals Everywhere Academic 1988. Falconer, K.J. The Geometry of Fractal Sets, Cambridge University Press, 1985. Szabó L.I. Ismerkedés a fraktálok matematikájával, Polygon Szeged, 1997.

122

Tantárgy neve: Komputeralgebrai algoritmusok I. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Kátai Imre egyetemi tanár, MTA rendes tagja tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Polinomalgebra és aritmetika, racionális függvények és hatványsorok. Normálformák és algebrai ábrázolás, Karacuba algoritmus, gyors Fourier transzformáció. Homomorfizmusok és kínai maradéktételen alapuló algoritmusok. P-adikus módszerek, Hensel-lemma. Polinomok négyzetmentes faktorizálása, polinomok véges testek felett, Berlekamp algoritmus, polinomfaktorizálás algebrai számtestek felett. Kötelező irodalom: Geddes, Czapor, Labahn: Algorithms for Computer Algebra, Kluwer, 1992. Von zur Gathen, Gerhard: Modern Computer Algebra, Cambridge Univ. Press, 2003. Ajánlott irodalom: Davenport, Siret, Tournier: Computer Algebra: systems and algorithms for algebraic computation, Academic Press, 1988. Mignotte: Mathematics for Computer Algebra, Springer, 1992. Winkler: Polynomial Algorithms in Computer Algebra, Springer, 1996.

123

Tantárgy neve: Komputeralgebrai algoritmusok II. Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Kátai Imre egyetemi tanár, MTA rendes tagja tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Legnagyobb közös osztó számítások. Egyenletek, egyenletrendszerek megoldása, törtmentes Gauss elimináció, rezultáns, diszkrimináns, valós és komplex együtthatós polinomok, gyökök, Sturm sorozatok. Ideálok, Gröbner-bázis. Racionális függvények integrálása, elemi függvények, Liouville elmélet, Risch-algoritmus. Kötelező irodalom: Geddes, Czapor, Labahn: Algorithms for Computer Algebra, Kluwer, 1992. Von zur Gathen, Gerhard: Modern Computer Algebra, Cambridge Univ. Press, 2003. Ajánlott irodalom: Davenport, Siret, Tournier: Computer Algebra: systems and algorithms for algebraic computation, Academic Press, 1988. Mignotte: Mathematics for Computer Algebra, Springer, 1992. Winkler: Polynomial Algorithms in Computer Algebra, Springer, 1996.

124

Tantárgy neve: Algebrai geometriai számítások Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Kátai Imre egyetemi tanár, MTA rendes tagja tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Elliptikus függvények; reguláris, szinguláris pontok, meromorf függvények, periodikus függvények, reziduum tétel, pólusok, Weierstrass féle Pe függvény és tulajdonságai. Racionális pontok elliptikus görbéken; Weierstrass normálforma, véges rendű pontok, harmadrendű görbék valós és komplex pontjai, véges rendű pontok egész koordiánátákkal, Nagell-Lutz tétel. A racionális pontok csoportja; Mordell-tétel, szinguláris harmadrendű görbék. Harmadrendű görbék véges testek felett; racionális pontok, Gauss-tétel, véges rendű pontok, Lenstra-féle faktorizációs algoritmus. Egészek harmadrendű görbéken. Kötelező irodalom: Safarevich: Basic Algebraic Geometry, Springer, 1995. Hartshorne: Algebraic Geometry (Graduate Text in Mathematics), Springer, 1997. Ajánlott irodalom: Reid, Bruce: Undergraduate Algebraic Geometry, Cambridge Univ. Press, 1998.

125

Tantárgy neve: Nagy hatékonyságú számítások Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Járai Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: RISC processzorok felépítése, Tomasulo algoritmusa, regiszter átnevezések, dinamikus feldolgozás, többszörös kibocsátású processzorok. Tárkezelés, cache, virtuális tárkezelés. Szoftver pipelining, egyéb nagy hatékonyságú programírási technikák. Konkrét programozási feladatok:egy aritmetikai csomag alapelemei, gyors szorzási algoritmusok, Fouriertranszformáció. Nagy hatékonyságú módszereket igénylő számítások párhuzamos rendszereken. Kötelező irodalom: Hennessy-Patterson: Computer Architecture A Quantitative Approach, Morgan Kaufmann, 1996. D.E.Knuth: The art of computer programing, 4.edition, vol.1.Addison-Wesley, 2004. D.E.Knuth: MMIXware, Springer, 1999. Ajánlott irodalom: Az ULTRASparc, R14000, Itanium, PowerPC, Pentium processzorok leírása

126

Tantárgy neve: A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Hegedűs Csaba egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Párhuzamos- és vektorprocesszoros számítások kivitelezése: Topológikus elrendezések. Algoritmikus megoldások. Szinkronizáció, globális műveletek, begyűjtés, kiosztás, stb. A lineáris szabvány alaprutinjai: BLAS1, BLAS2, BLAS3, ez a három csomag ismertetését jelenti. L.E.R. iteratív párhuzamos megoldási módszerei: CG, GMRES, Jacobi-, Gauss-Siedel, ILU- iterációk, predekcionálás. Nagyméretű sajátérték- feladatok. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Golub, G. Van Loan, Ch, F.: Matrix Computations, 3rd ed. John Hopkins, Baltimore1996. Gallivan, K.A. et al: Paralell algorithms for Matrix Computations, SIAM, Philadelphia, 1994. Haase, G.: Paralellelisierung und Vektorisierung numerischen Algorithmen. Johannes Kepler Universitat, Linz ([email protected]) Freiburg, 1998. Van kevés anyag: Galántay-Jenei Numerikus módszerekben, (egy. jegyzet, Miskolc, 1998.)

127

Tantárgy neve: Szimulációs módszerek Tantárgy heti óraszáma: 3+0 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Lakatos László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Valószínűségi változók modellezése. Integrálok kiszámítása: a várható érték becslése, szórást csökkentő eljárások, a mintaelemek számának súlyozása. Markov-láncok felhasználása a szimulációban: véges álapotú Markov-láncok és alkalmazásuk lineáris egyenletrendszerek megoldására, a Laplace- és a Poisson-egyenlet, integrálegyenletek, Markov-láncok elnyelő állapotokkal. Sztochasztikus approximáció. Tömegkiszolgálási rendszerek szimulációja, a szimulációs modellek verifikációja. Kötelező irodalom: Kátai Imre: Szimulációs módszerek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Ajánlott irodalom: Lakatos László: On a simple continuous cyclic-waiting problem, Annales Univ.Sci. Budapest.Sect.Comp., 14 (1994), 105-113 Farkas Gábor : Investigation of continuous cyclic-waiting problem by simulation, Annales Univ.Sci. Budapest. Sect. Comp., 19 (2000), 225-235. Gyires Tibor: Hálózatok szimulációja, Informatikai algoritmusokI. ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 164-221

128

Tantárgy neve: Párhuzamos algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Iványi Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Algoritmusok a PRAM modellen (prefixszámítás, tömbelemek rangsorolása, kiválasztás, összefésülés, rendezés, gráfalgoritmusok). Algoritmusok rácsokon (csomagirányítás, üzenetszórás, prefixszámítás, adatkoncentráció, kiválasztás, összefésülés, rendezés, gráfalgoritmusok). Hiperkocka, pillangó (csomagirányítás, összefésülés, rendezés, gráfalgoritmusok).

üzenetszórás,

prefixszámítás,

kiválasztás,

Az ELTE IK hallgatói számára hozzáférhető adatbázisok, digitális és elektronikus könyvtárak bemutatása, használatuk gyakorlása (ez a gyakorlatok anyaga). Kötelező irodalom: Iványi Antal: Párhuzamos algoritmusok. ELTE Eötvös Kiadó, 2003, 2005. Iványi Antal és Claudia Leopold: Párhuzamos számítások (az Informatikai algoritmusok című könyv fejezete). Elektronikusan: http://elek.inf.elte.hu/ Ajánlott irodalom: Iványi, A.; Kátai, I. Parallel processing of random sequences with priority. The First Pannonian Symposium on Mathematical Statistics (Bad Tatzmannsdorf, 1979), pp. 122--139, Lecture Notes in Statist., 8, Springer, New York-Berlin, 1981 Iványi, Antal; Pergel, József Parallel processing of $0$-$1$ sequences. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput. 4 (1983), 85--95 (1984) Iványi, A. On dumpling-eating giants. Finite and infinite sets, Vol. I, II (Eger, 1981), 379-390, Colloq. Math. Soc. János Bolyai, 37, North-Holland, Amsterdam, 1984 Egorychev, G. P.; Ivanyi, A. M.; Makosij, A. I. Analysis of two combinatorial sums that characterize the speed of a computer with block memory. (Russian) Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Comput. 7 (1987), 19--32 (1988)

129

Tantárgy neve: Osztott algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Dr. Iványi Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Szinkron rendszerek (vezetőválasztás gyűrűben és általános hálózatban, szélességi keresés, legrövidebb utak, minimális feszítőfa, maximális független halmaz, megegyezés vonalhibák és processzorhibák esetén, k-megegyezés és közelítő megegyezés). Aszinkron rendszerek közös memóriával (kölcsönös kizárás, erőforrások hozzárendelése, megegyezés, atomi objektumok). Aszinkron hálózatok (vezetőválasztás, feszítőfa, szélességi keresés, minimális feszítőfa, szinkronizátorok, logikai idő, globális fényképek, adatkapcsolat protokollok). Részben szinkronizált rendszerek (kölcsönös kizárás, modellezés). Osztott rendszer szimulációs vizsgálata (gyakorlatok és önálló munka témája).

Kötelező irodalom: N. A. Lynch: Osztott algoritmusok. Kiskapu Kiadó, 2002. A. Shvartsman et al.: Osztott rendszerek (az Informatikai algoritmusok című könyv fejezete). ELTE Eötvös Kiadó, 2005. Elektronikusan: http://elek.inf.elte.hu/ . Ajánlott irodalom:

130

Tantárgy neve: Számítógépes hálózatok modellezése Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Lakatos László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Diszkrét idejű Markov-láncok. Folytonos idejű Markov-láncok. Az Erlang-féle modellek. Az M/G/1 rendszer. Általánosabb sorbanállási modellek Kiszolgálási diszciplínák. Számítógépes hálózatok. A szimuláció alkalmazása, a regeneratív módszer. Kötelező irodalom: Lakatos L., Szeidl L. és Telek M.: Tömegkiszolgálási algoritmusok, Informatikai algoritmusok 2., ELTE Eötvös Kiadó, 2005, 1298-1346. Ajánlott irodalom: Győrfi L. és Páli J.: Tömegkiszolgálás informatikai rendszerekben, Műegyetemi Kiadó, 2001 Gyires T.: Hálózatok szimulációja, Informatikai algoritmusok 1., ELTE Eötvös Kiadó, 2004, 164-221.

131

3.4. A Térinformatikai rendszerek szakirány tantárgyai Tantárgy neve: Analitikus módszerek a térinformatikában Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Simon Péter egyetemi tanár tanszéke: ELTE IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Differenciálegyenletek megoldása. A topológia alapjai. Fraktálok. A Hilbert-terek geometriája. Ortogonális rendszerek, Fourier-sorok. Mérték- és integrálelméleti alapok, a Lebesgue-integrál. Fourier-, Laplace- és más transzformációk, konvolúció, tulajdonságaik, szerepük a különböző modellekben. Gyors Fourier-transzformációk. A Dirac-féle δ-függvény és alkalmazásai. Komplex függvények, görbék, integrál. Cauchy-féle integráltételek. Szingularitások, reziduum-tétel, Rouché-tétel Kötelező irodalom: 1. Pál Jenő-Schipp Ferenc-Simon Péter, Analízis II., egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 2. Simon Péter, Analízis V., egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996. 3. Schipp Ferenc, Fourier-analízis, egyetemi jegyzet, http://numanal.inf.elte.hu/~schipp 4. Szőkefalvi-Nagy Béla., Komplex függvénytan, egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. Ajánlott irodalom: 5. J. Duncan, Bevezetés a komplex függvénytanba, Műszaki Könykiadó, Budapest, 1974. 6. P. Henrici, Applied and Computational Complex Analysis, J. Wiley & Sons, Inc., New York, 1991. 7. A. N. Kolmogorov-Sz. V. Fomin, A függvényelmélet és a funkcionálanalízis elemei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. 8. K. K. Ponomarjov, Differenciálegyenletek felállítása és megoldása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. .

132

Tantárgy neve: Sztochasztikus módszerek a térinformatikában Tantárgy heti óraszáma: 2 + 2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Michaletzky György egyetemi tanár tanszéke: ELTE, TTK, Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: 1.

A képek diszkrét információinak sztochasztikus modellezésére alkalmazott valószínűségeloszlások (binomiális, Poisson, multinomiális, geometriai stb.) és azok tulajdonságai, egymás közti kapcsolatai.

2.

Valószínűségi képzaj modellek a kép keletkezése, az átviteli és a megjelenítő közeg szerint. Zajszűrés lineáris és nemlineáris modellek alapján.

3.

Görbék sztochasztikus modelljei, becslési és illesztési módszerek. A határ(vonal) globális és lokális modelljei. Szabályos (egyenes, kör, ellipszis, négyzet, téglalap stb.) és más paraméteres alakzatok illesztése.

4.

Homogén partíciók elkülönítése. Partícionálási technikák textúrával fedett részek esetén. Sűrűség függvény becslése: paraméteres és nem-paraméteres módszerek. Magfüggvényes módszer, adaptív becslések, Barron módszer.

5.

A képek, mint Markov mezők. A Markov tulajdonság, a Gibbs eloszlás, a potenciál, a Potts, az Ising és más statisztikus fizikai modellek.

6.

A képek feldolgozása Markov modellek alapján. A környezet fogalma, a trend és az élek kezelése. A kilágyítás (simulated annealing) mint Markov folyamat. Gibbs, Metropolis módszer. Bayes háló mint átfogó sztochasztikus modell. A párhuzamosítás lehetőségei.

7.

Neurális hálók alkalmazása a képfeldolgozásban. A neurális háló direktszorzat és körszimmetrikus bázison. A kép neurális modelljének alkalmazása a zajszűrés, az osztályozás és az él-detektálás területén.

8.

Digitális magasság modellek és a magasság modellek közti konverzió sztochasztikus elmélete. Polinomiális modell, spline modellek, távolságfüggő súlyozás, lineáris és exponenciális simítás, Krigelés.

9.

Két és háromdimenziós színterek projektív illesztése, mint regressziós feladat. Mozgás irány, pálya és sebesség becslés képsorozatok alapján.

10. Informatikai eszközök. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: R. Azenscott: Simuleted annealing (parallelization techniques) John Wiley, New York, 1992. R. Schoenmakers: Integrated methodology for segmentation of large optical satelliteimages Publications of The European Communities, Luxembourg, 1995. H. Wackernagel: Multivariate Geostatistics Spinger, Berlin, 1995. G. Winkler: Image analysis random fields an dynamic Monte Carlo methods,Springer, Berlin, 1995.

133

Tantárgy neve: A térinformatika matematikai alapjai Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Schipp Ferenc egyetemi tanár tanszéke: ELTE IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Tantárgy rövid leírása: Vektorterek, affin terek. Egyenesek, síkok R3-ban. Párhuzamos és centrális vetítés. Görbék paraméteres előállítása, ekvivalens paraméterezések. Érintők, normális, ívhossz, természetes paraméterezés. Görbületi sugár, görbületi középpont. Evolúta, evolvens. Görbevonalú mozgások, sebesség, gyorsulás. A görbületi sugár és középpont fizikai interpretációja. Kisérő triéder, Frenet-formulák. Görbék ábrázolása. Példák:Kúpszeletek paraméteres és polárkoordinátás előállítása. Csavarvonalak. Berstein polinomok., A Bersteinpolinomok approximációs- és alaktartó tulajdonságai. Bezier görbék. Interpoláló spline függvények, B-spline-ok. Diszkretizáció. Felületek paraméteres előállítása. Felületi görbék érintője, görbülete, ívhossza. A felület érintősíkja, normálisa., első ás második alapformája. Meusnier tétele. Síkmetszetek görbülete, főgörbületek, Gauss-féle görbület. Euler tétele, Dupin-féle indikatrix. Aszimptotikus és konjugált irányok. Forgás- és vonalfelületek. Bezier-, és B-spline felületek. Tenzor szorzat felületek. Kötelező irodalom: 1. Schipp F., Differenciálgeometria. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) 2. Szőkefalvi-Nagy Gy., Gehér L., Nagy P.,Differenciálgeometria. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. Ajánlott irodalom: 3. Farin, G., Curves and Surfaces for CAGD, Morgan Kaufmann Publishers, 2002. 4. Stichtel, M., Short Course Geometric Modelling, Universita degli Studi di Milano, 1994. Farin, G., Hansford, D.: The Essentials of CGAD, AK Peters Ltd., 2000, 248 oldal 5. Szirmay-Kalos L., Antal Gy. ,Csonka F., Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés, , ComputerBooks, 2003.

134

Tantárgy neve: Térinformatikai adatstruktúrák és algoritmusok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Hunyadvári László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Pontszerű adatok Nem-hierarchikus adatszerkezetek. Pont-négyfák (és műveleteik). Általánosítás: k-dimenziós négyfák. A kétdimenziós négyfa. Tartomány-fák Régió-bázisú négyfák: mátrix négyfák, pontrégió négyfák. Tárolás és keresés edény módszerrel: hierarchikus és nem-hierarchikus edény módszerek. Téglalapok kollekciója Sík-pásztázási módszerek és a téglalap átfedési problémák: szegmens-fák, intervallum-fák, prioritásos keresőfák. Sík-pásztázási módszerek és mérték probléma. Pont-bázis módszerek. Terület-bázis módszerek: MX-CIF négyfák és műveleteik. Görbe vonalak tárolása Szalag-fák és ív-fák. Régió négyfák: él négyfák, vonal-négyfák, PM négyfák és műveleteik. Több-dimenziós adatok tárolása Régió nyolcfák. PM nyolcfák. Határvonal modell. Felszín alapú objektum reprezentáció. Kötelező irodalom: Hanan Samet: The Design and Analysis of Spatial Data Sturctures (Addison-Wesley Publishing Company 1990) Ajánlott irodalom: Informatikai Algoritmusok 1. (ELTE Eötvös Kiadó 2004)

135

Tantárgy neve: Térképészeti alapok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Zentai László egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Térképészet és térinformatika kapcsolata Térképek fajtái, alapfogalmak Tájékozódás a térképpel Mérések a térképen, kartometria Geodéziai alapismeretek, felmérési eljárások A térképek elemei: domborzat, síkrajz, növényzet, települések, névrajz Földrajzi névírás magyar és külföldi térképeken A térképi általánosítás (a kartográfiai generalizálás) Tematikus térképek ábrázolási módszerei A magyar térképészet a kezdetektől napjainkig Kötelező irodalom: 1. Klinghammer I. - Papp-Váry Á.: Földünk tükre a térkép, Budapest, Gondolat 1986. 384 o. 2. Zentai László: Számítógépes térképészet (A számítástechnika alkalmazása a térképészetben), Egyetemi tankönyv ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 248 o Ajánlott irodalom:

136

Tantárgy neve: Térképek a térinformatikában Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Klinghammer István egyetemi tanár tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A topográfiai térképek készítése, szerepük a térképészetben általában Magyar topográfiai térképrendszerek a II. világháborúig Magyar topográfiai térképrendszerek napjainkban Magyar topográfiai térképrendszerek napjainkban Térképhelyesbítési technikák Műszaki térképek, térinformatikai lehetőségek Földrajzi térképek és készítési lehetőségük térinformatikai környezetben Tematikus térképek adatforrásai Térképek tervezése (a térképlap megformálása, jelkulcs, cím stb.) A tematikus térképek részei, a háttértérkép szerepe Tematikus térképek készítése Kötelező irodalom: 1. Klinghammer – Papp-Váry: „Földünk tükre a térkép”, Gondolat, 1983. 2. Zentai László: „Számítógépes térképészet”, ELTE Eötvös kiadó, 2000. Ajánlott irodalom: Hasznos linkek: http://terraservice.net/ http://lazarus.elte.hu .

137

Tantárgy neve: Földi és térképi koordinátarendszerek Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Györffy János egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Síkbeli és térbeli koordinátarendszerek. Földi leképezések, alapfelület és képfelület fogalma. Az alapfelület paraméterezése. Szélességek és hosszúságok a gömbön. Gömbfelületi polárkoordinátarendszerek. Segédföldrajzi koordinátarendszerek. Szélességek és hosszúságok az ellipszoidon. Átszámítások a gömb és az ellipszoid koordinátái között. Magyarországi síkkoordinátarendszerek áttekintése. A magyarországi sztereografikus vetület. Ferdetengelyű szögtartó hengervetületi rendszerek. Az EOV. A Lambert-Gauss féle szögtartó kúpvetület. Globális síkkoordinátarendszerek. Poliéder vetület. A Gauss-Krüger vetületi rendszer. Az UTM vetületi rendszer. Az 1:1000000 és 1:2500000 világtérképművek vetületei. Átszámolások a síkkoordinátarendszerek között. Kötelező irodalom: 1. Hazay I.: Vetülettan. Tankönyvkiadó, Budapest 1964. 2. Karsay F.: Alkalmazott vetülettan Tankönyvkiadó, Budapest 1974. 3. Stegena L.: Vetülettan. Tankönyvkiadó, Budapest 1988. Ajánlott irodalom: 4. Bugayevskiy, L. M. - Snyder, J. P.: Map projections. Taylor & Francis 1995. 5. Maling, D. H.: Coordinate Systems and Map projections. Pergamon Press, Oxford 1992. 6. Wagner, K.: Kartographische Netzentwürfe. Bibliographisches Institut, Mannheim 1962.

138

Tantárgy neve: Térinformatikai adatgyűjtés Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Márton Mátyás egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A navigációs/helymeghatározó rendszerek kialakulása A GI adatgyűjtési technikák fejlődése A GPS alapjai A GPS mérési módszerei A GPS mérési technikák Alkalmazott műszerek Alkalmazott szoftverek Gyakorlati tapasztalatok Navigációs feladatok, gyakorlatok Felmérési/adatgyűjtési gyakorlatok Mérési adatok kiértékelése Mérési hibák, adatkorrekciók Alternatív felhasználási lehetőségek Kötelező irodalom: Ádám-Bányai-Bana-Buzás-Kenyeres-Krauter-Takács:„Műholdas helymeghatározás”, Műegyetem Kiadó, 2004. Ajánlott irodalom:

139

Tantárgy neve: Geoinformatika Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Elek István egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Az információs rendszerek fejlődési trendjei, a GIS eredete, ősei: RDBMS, CAD, űrkutatás, a GIS főbb szereplői, a GIS adatmodelljei, vektoros és raszteres rendszerek, 3D, a GIS alapkérdései. 2. A vektoros adatmodell, adatok előállítása, adatforrások, térképi és attributum adatok bevitele, az adatok előállításának eszközei. 3. Relációs adatmodellek a térinformatikában, rekordok, mezők, térbeli indelexés, táblák összekapcsolása, kliens-szerver architektúra. 4. A vektoros rendszerek és a relációs adatmodell: a digitális térkép és az alfanumerikus adatok összekapcsolása, megjelenítő funkciók, mozgás a térképen. 5. Lekérdező funkciók: grafikus és alfanumerikus lekérdezések, lekérdezés geometriai relációk alapján, egyszerű (egytáblás) és összetett (többtáblás) lekérdezések. 6. Elemző funkciók: tematikus térkép készítés, puffer zóna elemzés, kartogrammok, egyszerű statisztikai elemzések, aggregálás geometriai jellemzők alapján. 7. A térképek létrehozásának módszerei, import, szerkesztés, topológia építés, hibajavítás. 8. A szöveges és térképi adatok összekapcsolása, különböző minőségű és különböző forrásból származó alfanumerikus és grafikus adatok összedolgozása, geokódolás. 9. Alkalmazásfejlesztési módszerek a térinformatikában: a piacvezető szoftvergyártók saját fejlesztő nyelvei, GIS funkciók elérhetősége hagyományos adatbáziskezelő rendszerekből és általános fejlesztő nyelvekből. 10. A rendszertervezés alapjai, az ORACLE CASE módszer alkalmazása a geoinformatikában, projektvezetés, térinformatikai projekttipusok. 11. Raszteres rendszerek: az egyszerű digitális képtől az űrfelvételekig, a földfelszín raszteres modellje, az elektromágneses spektrum, pixel, felbontás, Színmélység, színmodellek, a hisztogramm. 12. A raszteres adatnyerés eszközei: a különböző műholdak (meteorológiai, erőforráskutató: LANDSAT, SPOT, stb), a raszteres adatok szerkezete, ismertebb raszteres adatformátumok, raszteres térképek kalibrációja. 13. A képfeldolgozás alapvonalai,: időtartomány, frekvencia tartomány, a Fouriertranszformáció, szűrési eljárások, matematikai statisztikai módszerek. 14. 3D a térinformatikában, a föld felszín domborzatának ábrázolási lehetőségei, szintvonalas ábrázolás, valódi 3D-s terepmodellezés. Kötelező irodalom: 1. Elek István: „Bevezetés a geoinformatikába”, Eötvös Kiadó, 2006. 2. Detrekői Ákos - Szabó György: „Térinformatika”, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. 1.

140

Ajánlott irodalom: 3. Longley-Goodchild-Maguire-Rhind: Geographical Information Systems and Science, Wiley, 2002 Hasznos linkek: http://www.esri.com http://www.mapinfo.com http://www.intergraph.com

141

Tantárgy neve: Domborzatmodellezés Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Márton Mátyás egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Mintavételezés, mintavételi tétel, Nyquist-frekvencia, a mintavételezés és az adatmodellek. Interpoláció és átviteli tulajdonságai. Vektoros elvű domborzat modellezési alapelvek (TIN: triangular irregular network). Szabálytalan mintavételezésű domborzati rácsok, Dirichlet-cellák, Voronnoy-sokszögek, Delaunay-háromszögek. Raszteres elvű domborzat modellezési alapelvek (DEM: digital elevation model). A kétféle modell összehasonlítása, alkalmazásaik. A domborzat ábrázolás különböző módszerei a térinformatikában.

Kötelező irodalom: 1. Elek István: „Bevezetés a geoinformatikába”, Eötvös Kiadó, 2006. 2. Wood, J. 1996 „The geomorphological characterisation of digital elevation models” Unpublished PhD thesis, Department of Geography, University of Leicester (http://www.soi.city.ac.uk/~jwo/phd) Ajánlott irodalom: Hasznos linkek: Prof. Robert Weibel at Zurich http://www.geo.unizh.ch/~weibel/, Weibel's projets: http://www.geo.unizh.ch/~weibel/projects/projects.html

142

Tantárgy neve: Vektoros rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 0+4 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Elek István egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A félév témája két piacvezető szoftver használatának elsajátítása. Az egyik az ESRI cég ArcGIS, a másik az Intergraph cég Geomedia nevű szoftvere. Az ArcGIS felépítése, moduljai, funkciói, GIS adatmodellje, layer-technika megvalósulása az ArcGIS -ben. Mozgás a térképen, keresés, adatazonosítás, lekérdezés grafikus és alfanumerikus feltételek szerint, grafikus és attributív adatok editálása, térinformatikai adatbázis építés, grafikus és szöveges adatok összekapcsolása, geokódolás, tematikus térkép készítés pontokra, felületekre, plottolás. A Geomedia felépítése, moduljai, funkciói, GIS adatmodellje, feature class-ok és attributumok a Geomediaban. Mozgás a térképen, keresés, adatazonosítás, lekérdezés grafikus és alfanumerikus feltételek szerint, grafikus és attributív adatok editálása, térinforamtikai adatbázis építés, grafikus és szöveges adatok összekapcsolása, geokódolás, tematikus térkép készítés pontokra, felületekre, plottolás. A gyakorlati jegy feltétele egy-egy önálló feladat megoldása a két különböző szoftverplatformon. Kötelező irodalom: Elek István: „Bevezetés a geoinformatikába”, ELTE Eötvös Kiadó, 2006. Iványi (szerk): „Informatikai algoritmusok”, ELTE Eötvös kiadó, 2004. Ajánlott irodalom: Ormsby-Napoleon-Burke-Groessl-Feaster: „Getting to know ArcGIS desktop, Basics of ArcView, ArcEditor and ArcInfo”, ESRI Press, 2001. Hasznos linkek: http://terraservice.net/ http://www.esri.com http://www.mapinfo.com http://www.intergraph.com.

143

Tantárgy neve: Raszteres rendszerek Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Elek István egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatók részletesebben megismerjék a raszteres adatmodellt és annak térinformatikai alkalmazásait. A digitális kép, mint raszteres adat. Az elektromágneses spektrum, pixel, felbontás, színmélység, RGB színmodell, HSI színmodell. A hisztogramm, kontrasztnövelés. Raszteres adatszerkezetek, ismertebb raszteres adat formátumok, georeferencia, rektifikálás. A képfeldolgozás matematikai alapjai, időtartomány-frekvencia tartomány, Fouriertranszformáció, konvolúció, szűrési algoritmusok, nevezetes szűrők, képfeldolgozó szoftverek alapfunkciói. Osztályozás, szegmentálás, statisztika. A gyakorlati jegy feltétele két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Kötelező irodalom: Elek István: „Bevezetés a geoinformatikába”, Eötvös Kiadó, 2006 Dykes-MacEachren-Kraak: „Exploring Geovisualization”, Elsevier, 2005 Ajánlot irodalom: Richards, John F.: “Remote sensing Digital image analysis”, Springer-Verlag, 1986AllenMills: „Signal Analysis”, IEEE Press, Wiley-Interscience, 2004 Meskó Attila: „Geofizikai adatfeldolgozás”, egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, 1983 Meskó: "Digital Filtering", John Wiley & Sons, 1984 Hasznos linkek: http://www.ph.tn.tudelft.nl/Courses/FIP/noframes/fip.html http://www.dspguide.com/swsmith.htm

144

Tantárgy neve: Adatintegráció Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Elek István egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A félév célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a különbözõ adatforrásokból, különféle térinformatikai és CAD szoftverekbõl származó adatokból egységes szemléletű és struktúrájú topologikus térinformatikai adatbázisok létrehozására. Célunk továbbá, hogy nem szabványos adatforrásokból, speciális, pl. magyar gyártású célszoftverek saját formátumaiból is képesek legyenek a hallgatók az adatok kinyerésére, és GIS adatbázisba integrálására, továbbá GIS szoftverekkel meg nem oldható, de térbeliséget tartalmazó speciális problémák megoldására. A gyakorlati jegy feltétele egy önálló adatintegrációs probléma megoldása. Kötelező irodalom: Geomedia User Guide Mapinfo User GuideArcGIS User Guide Ajánlott irodalom: Hasznos linkek: http://www.data-fusion.org

145

Tantárgy neve: Távérzékelt felvételek elemzése Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Fekete István egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A távérzékelés fizikai alapjainak áttekintése: Az elektromágneses spektrum távérzékelésre használt tartományai. A Nap mint sugárforrás, a légkör és a domborzat hatása a felvételek készítésénél. Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása a vizsgált földfelszínnel. Felvételkészítés távérzékeléssel: Különböző felvételkészítési módok. Többsávos digitális felvételek készítése az optikai sávban. Légi felvételek. A legfontosabb műholdas felvevők paraméterei. A mikrohullámú távérzékelés elemei. Erőforráskutató mőholdas rendszerek (Landsat, SPOT). A tévérzékelési rendszerek legfontosabb gyakorlati jellemzői (használt elektromágneses hullámsávok, spektrális felbontás, földi pixelméret, terepi felbontás). Távérzékelt felvételek előfeldolgozása: A képalkotás hibaforrásai. Statisztikák készítése az előfeldolgozáshoz (sávonkénti jellemzők pl. hisztogram, kovariancia és korrelációs mátrix, 2-(több-)dimenziós hisztogram). Radiometriai korrekció, hisztogram transzformáció, szűrések. geometriai transzformáció (a transzformációs függvények alakja, a polinomok együtthatóinak meghatározása). Lényegkiemelés főkomponens transzformációval. Képelemzés: A képelemzés alapfeladata és a képosztályozás elemi megoldásai. A képosztályozás alapproblémájának matematikai megfogalmazása a többsávos felvételekből történő tematikus térképkészítésben. A maximum-likelihood módszer. A Bayes-osztályozás. Spektrális adatosztályok, clusterek az intenzitástérben. Néhány cluster-kereső eljárás (ISODATA). A spektrális adatosztályok átfedésének, távolságának mérése. A tematikus osztályozás hibái, pontosságvizsgálata. Tanuló- és tesztterület bevonása a vizsgálatba. A tematikus osztályozás eredményének megjelenítése. Válogatott kérdések a képelemzésből: Pl. tematikus térképek pontosságának kérdései, az adatok dimenziószámának hatása, szegmentálás, szegmensenkénti osztályozás, több időpontban készített felvételek feldolgozása. A távérzékelés alkalmazásainak áttekintése: Ipar, bányászat, regionális tervezés, környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás, erdészet. Mezőgazdasági alkalmazások: talajtérkép, talajvédelem, meliorációs tervezés, növénytermesztés, fő haszonnövények területfelmérése, növényállapot meghatározása, hozambecslés. Kötelező irodalom: 1. Csornai G., dr. Dalia O.: Távérzékelés. Jegyzet, Székesfehérvár, 1991.

146

Ajánlott irodalom: 2. Richards, John A.: Remote Sensing Digital Image Analysis, Springer-Verlag, 1986. 3. Swain, Philip H., Davis Shirley M.: Remote Sensing: The Quantitative Approach, McGraw-Hill, 1978.

147

Tantárgy neve: Számítógépes grafika (haladó) Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Antal György tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Számítógépes grafika alapkurzus (B.Sc. képzésből) Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: 1.) Az árnyalás optikai modelljei, a fény részecske-hullám dualítása, fényjelenségek: diszperzió, diffrakció, a visszaverődés és a fénytörés törvényei, Planck részecskemodellje, szóródás, fotoelektromos hatás, elektromágneses spektrum, szín hőmérséklet, árnyalási (rendering) egyenlet, BRDF, albedo, diffúz visszaverődési modell, ideális (tükörszerű) visszaverődési modell, ideális törési modell, Oren-Nayar, Gouraud és Phong (Blinn) árnyalási modellek, anizotróp anyagok, a Phong modell javításai, Cook-Torrance modell 2.) Háromszögek, poligonok és felületek paraméterezése, textúra leképezés a fénysugárkövetésben, bucka leképezés (bump mapping), visszaverődési leképezés (reflection mapping) 3.) 3D adatszerkezetek, VRML, X3D, M2D, M3D ,színtér-gráf modell, prototípusok, eseménykezelés, szkriptek 4.) Java3D, színtér-gráf modell, eseménykezelés, képgenerálás optimalizációja, platform és hardver függetlenség eszközei, az osztálykönyvtár ismertetése 5.) DirectX, filozófia, pixel format, D3Device interfész (Idirect3Ddevice), állapotok (render states), ID3DXMesh készítése, anyagok, textúrázás, megvilágítás, alfa csatorna, stencil buffer, plakátok készítése (sprite, billboard), HLSL árnyaló fordítása, futtatása, az „D3DEffect” fogalom előnyei és használata, példaalkalmazás: Terrain bejárás, LOD-dal 6.) Pixel és csúcspont árnyalók, ASM nyelv, CG nyelv, HLSL nyelv, példák: OrenNayar árnyaló, bucka leképezés, normál térkép, HDRI-s környezeti leképezés 7.) Árnyékok valós idejű előállítása, Árnyéktérkép (shadow map), Árnyéktest (shadow volume) 8.) Részecske rendszerek és animáció I. , részecske tulajdonságai, részecske életciklus vezérlése, az orientáció jellemzése kvaternióval, kulcskocka (keyframe) módszer, Newtoni dinamika, deformálható testek szimulációja, ütközésvizsgálat, karakterek előremenő (forward) és inverz kinematikája, karakterek bőrözése, mozgáskövető animáció, (motion capture), Trueform, HyperZ 9.) Radiozitás (radiosity), klasszikus radiozitás, javítások: hierarchikus-, Monte Carlo-, hibrid- és wavelet- formában

148

10.) Véletlen bolyongáson alapuló algoritmusok, egyszerű és rekurzív fénysugárkövetés, metszéspontszámítások, gyorsítások, nyolcasfák, BSP fák, inverz fényút követés: sugárlövés (ray-casting), láthatósági fénysugárkövetés (visibility ray-tracing), szétoszló fénysugárkövetés (distributed ray-tracing), útvonalkövetés (path tracing), fényút követés: fotonkövetés (photon tracing), fénykövetés (light tracing), kétirányú fényút követés: kétirányú útvonalkövetés, Metropolis, globális módszerek: globális véletlen vonalakat alkalmazó több útvonal módszere, globális sugárköteg követés 11.) Fotontérkép, klasszikus fotontérkép, kiterjesztések: különböző anyagmodellekre, gyorsítások 12.) Interaktív globális illumináció és animáció, render cache, szelektív foton kiválasztás, képtérbeli metódusok, animáció minőségének metrikái 13.) Térfogat vizualizáció, ponthalmazok, mint felületreprezentáció, voxelek, CT, masírozó kockák, ponthalmazok textúrázása, CSG, sugárkövetés, globális illumináció surfel alapokon Kötelező irodalom: Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés, ComputerBooks, 2003. Ajánlott irodalom: Alan H. Watt, 3D Computer Graphics, Addison Wesley; 3rd edition (December 6, 1999), ISBN: 0201398559. Eric Lengyel, Mathematics for 3D Game Programming and Computer Graphics, Delmar Thomson Learning; 2nd edition (November 18, 2003), ISBN: 1584502770 Tomas Moller, Eric Haines, Tomas Akenine-Moller, Real-Time Rendering (2nd Edition), AK Peters, Ltd.; 2nd edition (July, 2002), ISBN: 1568811829

149

Tantárgy neve: Digitális képelemzés I-II. Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Csetverikov Dmitrij egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Képjavítások Képelem-alapú képjavítások(Point processing): - Képjavító módszerek típusai - Intenzitás hisztogram - Intenzitás transzformációk: kontraszt növelés, küszöbölés, normalizálás, képnegálás, gamma transzformáció, szeletelés, hisztogram kiegyenlítés Környezet-alapú képjavítások(Neighbourhood processing): - Lokális operátorok típusai - Kereszt-korreláció, konvolúciós szűrés - Zajszűrés: zajtípusok, alul-, felül- és sáv-áteresztő szűrők, doboz- és átlagszűrő, a Gauss és a médián szűrők, adaptív szűrés - Laplace szűrő, „unsharp masking” - Gyors szűrés Megfeleltetés és mintaillesztés - Megfeleltetés a számítógépes látásban - Mintaillesztés (template matching): hasonlósági mértékek, invariancia, objektum és kontúr illesztése, robusztusság, stabil illesztés, gyors megvalósítások Képi jellemzők (sajátságok) keresése - Lokális képi jellemzők típusai: él, vonal, folt, sarok - Élkeresés: élszűrés és éllokalizálás, gradiens operátorok, a Canny éldetektáló, utófeldolgozás (nonmaxima suppression), zero-crossing operátor - Sarokdetektálás: lokális struktúra mátrix, KLT sarokdetektáló, Harris sarokdetektáló Képszegmentálás Képelem-osztályozáson alapuló szegmentálás: - Feladat-megfogalmazás, a küszöbölés fogalma - Hisztogram alapú küszöb beállítás: modalitás elemzés, az Otsu algoritmus, hisztogram modellezés normál eloszlások segítségével, a különböző módszerek összehasonlítása - Hisztogram javítása a gradiens segítségével Tartomány-orientált szegmentálás: - Feladat-megfogalmazás - Szegmentálási módszerek: terület-növesztés (region growing), split-and-merge, négyesfa (quadtree) Bináris képek feldolgozása és elemzése - A digitális geometria alapfogalmai és műveletei - Középtengely (medial axis), váz (skeleton), távolsági transzformáció, vékonyítás - Bináris morfológia: erózió, dilatáció, ezek tulajdonságai, egyéb morfológiai műveletek 150

Kétdimenziós alakelemzés - Adatstruktúrák: futam-hossz kód, lánckód, meredekség függvény, sugárfüggvény - Topológiai elemzés (összefüggőség) -Alakelemző leírások és módszerek: kontúralapú eljárások, területalapú eljárások, invariáns nyomatékok, alaktényezők, szimmetria, konvexitás - Alakelemző leírások és módszerek: kontúralapú eljárások, területalapú eljárások, invariáns nyomatékok, alaktényezők, szimmetria, konvexitás. Kötelező irodalom: E.Trucco, A.Verri, "Introductory Techniques for 3-D Computer Vision", Prentice Hall, 1998. R.Klette, P.Zamperoni, "Handbook of Image Processing Operators", J.Wiley and Sons, 1996. I.Pitas, "Digital Image Processing Algorithms", Prentice-Hall, 1993. Ajánlott irodalom: R.C.Gonzales, R.E.Woods, "Digital Image Processing", Addison-Wesley, 1993. Álló G., "A Digitális Képfeldolgozás Alapproblémái", Akadémiai Kiadó, 1989.

151

Tantárgy neve: Geometriai modellezés Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Vida János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Az előadás ismerteti geometriai modellek alapfogalmait, részletesen tárgyalja a görbe- és felületleírás módszereit és a reprezentációhoz közeli algoritmusokat, valamint kitekintést ad a modellezés és az alkalmazások további problémái felé. I. Bevezetés, eszközök, fogalmi háttér 1. Bevezetés a geometriai modellezés, a tervezés és a geometria informatikai alkalmazásai szemszögéből. Geometriai programok írása, bonyolultsága. Explicit, implicit, parametrikus reprezentáció. Baricentrikus kombináció, affin leképezés. Lineáris és poligon interpoláció II. Parametrikus görbék leírása 2. A Bézier görbeív. A de Casteljau algoritmus, és az így előállított görbeív tulajdonságai. A Bézier görbeív Bernstein bázisban, és ebből látható tulajdonságai. 3. Alapműveletek Bézier görbeívekkel. Egyenes leírása, a természetes parameterezés lehetősége. Deriváltjai. Fokszám emelése és következményei. A fokszám csökkentésének lehetősége. 4. Görbeívek interpolációja. A Bézier görbeív mátrixos alakja. Harmadfokú Hermite interpoláció, Ferguson görbe. Bézier görbeív kettéosztása és kiterjesztése. 5. Összetett görbék leírása. Folytonossági feltételek biztosítása. C1 másodfokú és C2 harmadfokú összetett Bézier görbe. Interpoláció harmadfokú összetett görbékkel. Paraméter-beállítási módszerek. 6. Az általános B-spline alapfogalmai, definíciója. Csomó beszúrása, de Boor algoritmus. A B-spline bázis, rekurzív kiszámítása. A B-spline görbék tulajdonságai. 7. Racionális Bézier görbék, tulajdonságaik, a súlyok szerepe. Racionális másodfokú Bézier görbék és kúpszeletek kapcsolata, osztályozásuk. Körív leírása. Racionális B- spline görbék, NURBS. 8. A Chaikin algoritmus. Felosztással definiált görbék. A korábbi, görbét előállító rekurziók áttekintése. III. Szabadformájú parametrikus felületek leírása 9. Ferguson és Hermite felületdarab. Twist vektorok. 10. Bézier felületdarab, tulajdonságai, szemléletes kiértékelése. 11. Összetett felületek. Bézier felületdarabok C1, Cn folytonos illeszkedése. A twist vektorok inkompatibilitása. C1, C2 Gregory felület. Első és harmadfokú polinomokkal simított Coons felületdarab. 12. B-spline felületek. Racionális felületek. NURBS. 13. További szabadformájú felületek. Felosztással definiált felületek. A Doo-Sabin felület. 11. A geometriai modellek áttekintése 14. Felületmodell, felülettervezés. Drótvázmodell. Elvi korlátok, többértelműség. A "CSG" és a "B-rep" testmodellezés. A "B-rep" testmodell topológiai adatstruktúrája. A szükséges fogalmak, objektumok, algoritmusok és numerikus módszerek áttekintése. A gyakorlat számítógépes laborban tartandó kontakt óra, amely testközelbe hozza az előadáson tanultakat egy nyílt programozói felületű (pl. ACIS), vagy egy nyílt forráskódú 152

(pl. OpenCASCADE) geometriai modellező kernel segítségével. Értékelés: az adott környezetben az előadáshoz kapcsolódó (egyszerű, felfedező jellegű), laborban megoldandó feladatok alapján. Kötelező irodalom: Farin, G. E., Curves and Surfaces for CAGD. A Practical Guide, 5th ed., Morgan Kaufmann (2002) Hoschek, J., Lasser, D., Fundamentals of Computer Aided Geometric Design, A. K. Peters (1993) Piegl, L., Tiller, W., The NURBS Book, Springer-Verlag (1997) Ajánlott irodalom: Corney, J., Lim, Th., 3D Modeling with ACIS, Saxe-Coburg Publications (2001)

153

Tantárgy neve: Felület- és testmodellezés Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Vida János egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Geometriai modellezés Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A tárgy a testmodellek reprezentációit, valamint a testmodellezés és a felületmodellezés alkalmazói felülethez közeli algoritmusait tárgyalja. I. Görbék és felületek vizsgálata Vonalfelületek. Geodetikus görbe. Görbületi ábrák a tervezésben. Görbék görbületi analízise, korrekciója („fairing”). Görbék és felületek simítása. Felületek vizuális analízise. Szintvonalak, geodetikus vonalak. Görbületek színkódolása. Folytonosság, reflexiós vonalak, „izofoto” görbe. II. Görbe- és felülettervezési módszerek Görbe- és felületapproximáció. A legkisebb négyzetes közelítés alkalmazása tűrésezett összetett görbére. Paraméterek beállítása. Kúpszeletek illesztése: Liming implicit és Piegl parametrikus módszere. Geometriai folytonosság. G1 és G2 görbe- és felületinterpoláció, nüspline. G2 spline tervezés. Görbék és felületek simítása. G2 gamma-spline és beta-spline III. Metszések, lekérdezések, lekerekítő- és offszet felület Távolságok pontok, görbék és felületek között. Offszetelés. Offszet felületek, szingularitásaik. Lekerekítő felületek. Implicit és parametrikus konstrukciók. Él- és csúcs-lekerekítések. Állandó és változó sugár. Metszések: egyenesek, síkok, görbék és görbült felületek. Implicit felületek metszése, numerikus megoldás. Parametrikus felületek, offszet és burkoló felületek metszése. IV. Testmodellek és algoritmusaik Testmodellezés, primitívek. CSG, halmazműveletek. Pont-test, görbe-test és felület-test osztályozás. Térfelosztásos technikák. B-rep testmodell. Manifold test, és non-manifold alapesetek. "Winged edge" mutatók. Az Euler-Poincaré formula. Euler operátorok. A B-rep modellben foglalt lényeges konvenciók: lapokra, élekre, csúcsokra, héjakra. Lekérdezések a halmazműveletekhez. Globális és lokális műveletek. B-rep halmazműveletek. Két héj metszése. Globális tesztek. Testmodellek lekerekítése. V. Ízelítő a geometriai modellek alkalmazásaiból A geometriai modell lekérdezése grafikus megjelenítéshez. Sziluettgörbék számítása.

154

Kötelező irodalom: 1. Farin, G. E., Curves and Surfaces for CAGD. A Practical Guide, 5th ed., Morgan Kaufmann (2002) 2. Hoffmann, C. M., Geometric and Solid Modeling, Morgan Kaufmann (1992) 3. Patrikalakis, N. M., Maekawa, T., Shape Interrogation for Computer Aided Design and Manufacturing, Springer (2002) Ajánlott irodalom:

155

Tantárgy neve: Interaktív grafika Tantárgy heti óraszáma: 1+2 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Zsakó László egyetemi docens és Varga Balázs egyetemi tanársegéd tanszéke: ELTE, IK, Informatikai Szakmódszertani Csoport, illetve ELTE IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz. Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Webes interaktív grafikák készítése kettő (SVG) és három (X3D) dimenzióban. SVG: Az SVG file-ok szerkezete. Alapalakzatok készítése (téglalap, kör, ellipszis, vonal, töröttvonal, poligon, szöveg). Kitöltések, mintázatok készítése. Képek beillesztése. Stíluslapok használata. Animációk készítése beépített nyelvi elemekkel és scriptekkel. A HTML és az SVG kapcsolata (weblapok SVG-vel, linkek használata). X3D: Az X3D file-ok szerkezete. Kapcsolat a VRML és az X3D file-ok között. Alapalakzatok készítése (gömb, téglatest, henger, kúp, vonal, felület). Színezések, mintázatok, textúrák. Lámpák. Kamerák. Animációs lehetőségek beépített nyelvi elemekkel és scriptekkel. A HTML és az X3D kapcsolata (weblapok X3D-vel, linkek használata.) Kötelező irodalom: J. David Eisenberg: SVG kézikönyv http://www.w3.org/TR/SVG/ http://www.web3d.org/x3d/ Ajánlott irodalom: A.L.Ames, D.R.Nadeau, J.L.Moreland: VRML 2.0 alapkönyv

156

Tantárgy neve: Szoftverfejlesztő eszközök Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Gregorics Tibor tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A térinformatikai szoftverkonstrukciós problémák megoldásában alapvetően két terület játszik kiemelkedően fontos szerepet. Az egyik a relációs adatbázis kezelés, a másik a grafika. E két terület szoftverfejlesztő eszközeinek megismerése, szinergikus használatának elsajátítása ezen tárgy oktatásának célja. Törekedni kívánunk platform-független megoldások oktatására, amelyek nemcsak az operációs rendszertől való függetlenséget, hanem a fejlesztő eszközöktől való viszonylagos függetlenséget is jelentik. Olyan általános szoftverfejlesztő metodológiát kívánunk oktatni, amely lehetőséget teremt az elkészült szoftverkomponenseknek az operációs rendszerek közötti hordozhatóságára. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Sipos Marianna: A Visual C++ és az MFC, Sipos Jenő Kiadása, 2000. Marco Cantu: Delphi 5. Kiskapu, 2000.

157

Tantárgy neve: Web-es alkalmazásfejlesztés I-II. Tantárgy heti óraszáma: 1+1,1+1 kreditértéke: 2,2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gregorics Tibor és dr. Illés Zoltán tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék, ill. Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: Web programozás fogalomköre. A HTTP protokoll jellemzése (RFC 2616), fontosabb funkciói. HTTP kérés, HTTP válasz felépítése, használata. Web programok osztályozása: kliens oldali, illetve szerver oldali program. Kliens oldali web programok: JavaScript, VB, Java applet. JavaScript programozás HTML oldalon. (JavaScript program szerkezete, fontosabb objektumok, események, függvények, ablakok létrehozása, interaktív elemek, űrlapok használata, űrlapmezők ellenőrzése.) Szerver oldali web program készítés lehetőségei. Shell script, perl és php használata szerver oldali program készítéséhez. Az SSI, CGI lehetőségek bemutatása, különbségek, azonosságok jellemzése, alapvető lehetőségek megmutatása ssh, perl és php-ban. (SSI: parancs végrehajtás, állomány beszúrás, CGI: űrlapfeldolgozás, Get, illetve PUT kérés válaszprogramjának megírása.) ASP.NET fejlesztési környezet alapjai. A C# mint a .NET környezet bázisnyelvének megismerése. Szerver oldali, kliens oldali vezérlők és eseményeik használata. Felhasználói adatellenőrzés, adattárolás (XML, ADO.NET). Munkamenet kezelés. Hitelesítés lehetőségei, alapjai, munkamenet definiálása, használata. Kötelező irodalom: 1. Blake Schwendiman: Web világ: Php 4 fejlesztők kézikönyve, (Panem) 2. Julie C. Meloni: Web világ: A Php, a MySql és az Apache használata (Panem) 3. Nagy Péter: JavaScript 1.2 kézikönyv 4. Revoly András: Web Világ: A JavaScript (Panem) 5. McMillan, Michael: Web világ: Perl1 (Panem) 6. McMillan, Michael: Web világ: Perl2 (Panem) Ajánlott irodalom: • http://www.dhtmlzone.com/index.html • http://weblabor.hu/leiras/javascr/ • http://weblabor.hu/leiras/perl/ • http://javascript.internet.com/ • http://www.perl.com/pub • http://developer.netscape.com/docs/manuals/index.html?content=javascript.html • http://developer.netscape.com/tech/css/

Tantárgy neve: Térinformatikai alkalmazások fejlesztése I-II. Tantárgy heti óraszáma: 0+2, 0+2 158

kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Elek István egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: gyakorlati jegy (2-szer) Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A kurzus célja, hogy hallgatók megismerkedjenek a piacvezető szoftverek komponenseivel (ddl-ek, ocx-ek), és ezeket önálló alkalmazásfejlesztési feladatokban legyenek képesek használni. A fejlesztés alapeszköze a MS VisualStudio. A felhasznált objektumok az ESRI MapObjects, az Intergraph Geomedia szoftverének objektumai valamint a MapInfo cég MapX objektumai. Ezen eszközök megismerése révén a hallgatók képessé válnak a térinformatikai alapszoftverektől függetlenül olyan adatbázis alkalmazás fejlesztési feladatok elvégzésére, ahol térinformatikai funkciók is szükségesek. Kötelező irodalom: Geomedia Professional Developer Documentation Geomedia Object Reference ESRI MapObejcts Developer Documentation Ajánlott irodalom: Hasznos linkek: http://www.esri.com http://www.mapinfo.com http://www.intergraph.com

159

Tantárgy neve: Közgazdasági és jogi ismeretek Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Kurtán Lajos egyetemi docens tanszéke: ELTE TTK, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A gazdaságtan alapkérdései, legfontosabb kategóriái és összefüggései. Mikroökonómiai alapvetés. A termékpiac keresleti oldala: a fogyasztó (háztartás), kínálati oldala: az üzleti szervezetek (vállalkozások életfolyamatai születéstől a halálon túlig…). A termelésitényező-piac: munka-, tőke-, föld- és managerpiac. Externáliák és kezelésük. Makroökonómiai alapvetés. Fő célok és eszközök, teljesítménymutatók, fiskális politika (adózás, közbeszerzés), foglalkoztatáspolitika, pénzügyi politika, gazdasági növekedés és konjunktúraciklusok. Nemzetközi gazdasági folyamatok. Külgazdasági összefüggések és politika. Nemzetközi pénzügyi rendszer. Nemzetközi gazdasági integráció. Az Európai Unió és Magyarország. Jogi alapvetés A jog fogalmának értelmezése, a jog működésének alapkategóriái, a jogrendszer tagozódása. Alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog. Polgári jog, polgári eljárásjog, végrehajtási jog. A központi és a helyi közigazgatás. Az igazságszolgáltatás szervezeti rendszere. Kötelező irodalom: Kurtán Lajos: Közgazdaságtan, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. Kurtán Lajos : Vállalkozás(élet)tan, Trefort Kiadó, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom: Szilágyi Péter: Jogi alaptan, Osiris, Budapest, 1998. David, René: A jelenkor nagy jogrendszerei, Budapest, 1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

160

Tantárgy neve: Térinformatika a közgazdaságban Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Zentai László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a közigazgatás rendszerével, az állam és az államigazgatás működésével, ezek térinformatikai vonatkozásaival, a térinformatikára és a térképek felhasználására vonatkozó jogszabályi környezettel (szerzői jogok, adatérték díj, felhasználás). A legfontosabb térinformatika felhasználók informatikai rendszereinek megismerése révén a hallgatók rendszertervezési ismereteit is kívánjuk gyarapítani azáltal, hogy számos különböző térinformatikai rendszerrel ismerkednek meg. A legfontosabb állami nyilvántartások térbeli vonakozással is rendelkeznek, ezért térinformatikai szempontú megközelítésük ott is fontos, ahol még nem alkalmaznak térinformatikai módszereket. A következő főbb alkalmazási területek lesznek bemutatva: földhivatali rendszerek (Budapest: BIR, vidék: TAKARNET), önkormányzati rendszerek (nagyvárosok, kisebb települések), közmű nyilvántartási rendszerek (Vízművek, Elektromos Művek, Gázművek, Csatornázási Művek, telefónia, kábelTV, stb), környezet és természetvédelem, agrárium- földhasználat, geológia-bányászat-olajipar, humán területek (történelem, kulturális örökség, régészet) Kötelező irodalom: Ehleiter József: „Településirányítás és infrastruktúragazdaság”, BKÁE Államigazgatási Kar, 2002 Takács-Zászlós (szerk): „e-közigazgatás, e-önkormányzatok”, Municipium Magyarország Alapítvány kiadása, 2003 Ajánlott irodalom: Vincze Ferenc: A polgármesteri hivatalok korszerűsítésének, informatikai támogatásának hatékony módszerei, Jegyzők dokumentumtára 23., 2003

161

3.5. A Médiainformatika szakirány tantárgyai Tantárgy neve: Folytonos és diszkrét modellek Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Fridli Sándor, egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Differenciálgeometriai alapfogalmak. Speciális görbék és felületek, megadási módok. Átmenet a különböző reprezentációk között. Geometriai transzformációk. Differenciálegyenletek, differenciaegyenletek. A matematikai modellezés alapjai. Fixponttételek. Hausdorff-metrika, fraktálok. Fourier-, Laplace- és más transzformációk, konvolúciók, tulajdonságaik, szerepük a különböző modellekben. Az egyes modellek egymáshoz való viszonya. Gyors Fourier-transzformációk. Az impulzus és a Dirac-féle δfüggvény és alkalmazásaik. Komplex függvények, görbék, integrál. Riemann-felületek. Cauchy-féle integráltételek. Szingularitások. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: J. Duncan, Bevezetés a komplex függvénytanba, Műszaki Könykiadó, Budapest, 1974. P. Henrici, Applied and Computational Complex Analysis, J. Wiley & Sons, Inc., New York, 1991. Schipp Ferenc, Fourier-analízis, egyetemi jegyzet, http://numanal.inf.elte.hu/~schipp Schipp Ferenc, Differenciálgeometria, egyetemi jegyzet, http://numanal.inf.elte.hu/~schipp Szőkefalvi-Nagy Béla, Komplex függvénytan, egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. Szőkefalvi-Nagy Gyula-Gehér László-Nagy Péter, Differenciálgeometria, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

162

Tantárgy neve: Algebrai alapok Tantárgy heti óraszáma: 1+0 kreditértéke: 1 Tantárgyfelelős neve: dr. Gonda János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Testbővítés: testbővítés, a bővített test karakterisztikája, prímtest; algebrai és transzcendens bővítés, algebrai elem minimálpolinomja. Irreducibilis polinom gyökével való bővítés, felbontási test. Véges testek alapjai: véges test elemszáma; véges test mint felbontási test; véges test multiplikatív csoportja. Véges testek konstrukciója: primitív elem, diszkrét logaritmus; véges test mint egyszerű algebrai bővítés. Egységgyökök: egységgyök, primitív egységgyök; körosztási test, körosztási polinom. Diszkrét Fourier-transzformáció: a szkrét Fourier-transzformáció; gyors Fouriertranszformáció. Kötelező irodalom: Gonda, J.: Bevezető fejezetek a matematikába III, egyetemi jegyzet, 1998. Gonda, J.: Véges testek, kézirat Ajánlott irodalom: Aho, A. – Hopcroft, J. – Ullman, J.: A számítógépalgoritmusok tervezése és analízise, Műszaki könyvkiadó, 1982 Lidl, R. – Niederreiter, H.: Finite Fields, Edison-Wesley, 1983. Lidl, R. – Pilz, G.: Applied Abstract Algebra, Springer, 1984.

163

Tantárgy neve: A matematikai statisztika alapjai Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Lakatos László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Statisztikai minták és jellemzésük. Statisztikai becslések. Pontbecslés, intervallumbecslés. Momentumok módszere. A maximum-likelihood módszer. Statisztikai hipotézisek. Próbák, illeszkedés és függetlenségvizsgálat. Egymintás u-próba, első és másodfajú hiba. Kétmintás u-próba. Student-féle egymintás t-próba. F-próba és kétmintás t-próba. Welch-próba, Barlett-próba, Pitman-próba, szórásanalízis. Chi-négyzet próba. Korreláció és regresszió. Kötelező irodalom: Vincze J.: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975. Ajánlott irodalom: Michelberger P., Szeidl L. és Várlaki P.:Alkalmazott folyamatstatisztika és idősor-analízis. Typotex Kiadó, Budapest, 2001.

164

Tantárgy neve: Tervezés és elemzés elmélete I-II Tantárgy heti óraszáma: 2+0, 2+0 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Sike Sándor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium, kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A szoftver, mint termék. A szoftverfejlesztés folyamata, fejlesztési modellek (vízesés, IEEE 1074, V-modell, spirális fejlesztés, inkrementális modell, RUP, agilis fejlesztés, XP). Követelmények és rendszermodellek, prototípus-készítés. Tervezés, architektúrák, osztott rendszerek, valós idejű rendszerek, COTS (Commercial Off The-shelf Systems), GUI (Graphical User Interface). Objektumorientált modell, OCL (Object Constraint Language), MOF (Meta Object Facility), MDA (Model Driven Architecture), OPM (Object-Process Methodology). Szoftver folyamatok fejlesztése, SEI CMMI (Software Engineering Institute Capability Maturity Model Integration). Konfigurációkezelés. Szoftverek újratervezése. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: M.C. Paulk et al.:The Capability Maturity Model: Guidelines for Improving the Software Process, Addison-Wesley, 1994. I. Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, Panem, 2002. J. Warmer, A. Kleppe: The Object Constaint Language, Precise Modeling with UML, Addison-Wesley, 1999.

1.1.

165

Tantárgy neve: Korszerű adatbázisok Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Benczúr András egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Cél: Az előadás és a gyakorlat áttekintést ad és bevezetést biztosít az új adatbázis technológiákba. Jól előkészíti az R4. blokk részletesebb tematikáját. Más szakirányokhoz is alkalmas általános adatbázis-kezelési tárgyként. Tematika: Objektum adatbázisok: az ODMG adatmodell (ODL), objektum-relációs modell, OQL és SQL2. A félig-strukturált adatmodell, dokumentum és XML adatbázisok, XQuery, XML-QL. Téradatbázisok, multimédia adatbázisok: adatmodellek, lekérdező nyelvek, fizikai elérési módok, lekérdezések kiértékelése. Adatbázisok fejlesztése és használata web-környezetben. Kapcsolódó gyakorlat: Elosztott, komponens alapú architektúrák fejlesztő és üzemeltető környezetek, web környezetes fejlesztések, XML adatbázisok használata. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Garcia-Molina H., Ullman J.D., Widom J. : Adatbázisrendszerek megvalósítása, PANEM Kiadó, Budapest, 2001 K.R. Dittrich, A. Geppert: Component Database Systems, Morgan Kaufmann P. San Francisco, 2001 S. Abiteboul, Buneman P ., D Suciu. : Data ont he Web, From Relations to Semistructured Data and XML, Morgan Kaufmann P. San Francisco, 2000 S Ceri. P. Fraternali, …: Designing Data-Intensive Web Applications, Morgan Kaufmann P. San Francisco, 2003 Adelman S.,Moss, L., Abai, M., Data Strategy, Addison Wesley Professional, London, 2005. Chaudhri, Akmal B., Rashid, Awais, Zicari, Roberto: XML Data Management: Native XML and XML-Enabled Database Systems, Addison-Wesley, 2004. Ostrowski, Chris, Brown, Bradley: Oracle Application Server 10g Web Development, McGraw, 2004. Buck-Emden, R. The SAP R/3 System, An introduction to ERP and business software technology, Addison-Wesley, London, 2000. Rigoux Ph., Scholl M., Voisard A.: Spatial Databases:with Application to GIS, Morgan Kauffmann 2002. Ullman J.D., Widom J. : Adatbázisrendszerek; alapvetés, PANEM Kiadó, Budapest, 1998 Garcia-Molina H. Ullman J.D., Widom J. : Adatbázisrendszerek megvalósítása, PANEM Kiadó, Budapest, 2001. Békéssy A., Demetrovics J. : Adatbázis-szerkezetek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005

166

Tantárgy neve: Médiajog Tantárgy heti óraszáma: 2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Révész T. Mihály tanszéke: Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, Médiajogi Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az elektronikus médiumok szabályozásának szükségességével, indokaival és logikájával, bemutassa azon módozatokat, tényezőket és törvényszerüségeket, amelyek a hazai médiaszabályozásra hatottak és hatnak. A hatályos magyar médiajog szabályainak megértéséhez és elsajátításhoz fontos megismerni a média világának tágabb összefüggéseit és múltját, az aktuálishoz az egyetemest, ezért a tárgy tematikája különös hangsúlyt fektet a hazai médiaszabályozás megismertetése mellett a történelmi tapasztalatok értékelésére, a magyarországi médiumok sajátosságainak, lehetőségeinek bemutatására, és az Európai Unió médiapolitikájának párhuzamos láttatására. Tematika: Az elektronikus sajtó szabályozásának indokoltsága, logikája, kialakulása: a kereskedelmi alapmodell: Amerikai Egyesült Államok. A közszolgálati alapmodell: Nagy Brittania. Egyéb modellek Európában. A magyar médiaszabályozás fejlődéstörténete a kezdetektől a médiatörvény létrejöttéig. Az 1996. évi I. törvény hatálya, alapelvei és alapfogalmai. Műsorszerkezeti követelmények. A reklámszabályok és reklámetika: reklámkorlátok és tilalmak a média- és a reklámtörvényben, valamint a Reklámetikai Kódexben. Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása, szervezetrendszere, hatásköre, az ORTT határozatai, a Panaszbizottsági eljárás anyagi és processzuális keretei. A közszolgálati műsorszolgáltatás jogi feltételrendszere, követelményei és tsrtslms. Íía közműsor-szolgáltatokra vonatkozó külön szabályok. A kereskedelmi műsorszolgáltatás Magyarországon, a műsorszolgáltatók osztályozása, a körzeti és helyi rádiózás ée televíziózás helyzete. A frekvencia-pályázati rendszer, a műsorszolgáltatási szerződések tartalma és szankciói, az engedélyezés és regisztrációi jogi problémái. A médiaigazgatás és távközlési szabályozás viszonya, a konvergencia trendjei. A médiapiacot és szabályozást módosító új technológiák, a digitális műsorszórás szabályozási kérdései. A médiakoncentrációk és a pluralizmus, a médiatulajdonlás szabályozása és ellenőrzése, versenyjogi szabályok az elektronikus médiumok világában. Az Európai Unió médiapolitikájának fejlődése. A hazai médiaszabályozás kritikája és a lehetséges korrekciós pályák.

167

Kötelező irodalom: Révész T. Mihály: A duális médiarendszer jogi megalapozása Magyarországon. In: Jogtörténeti Szemle, 2005/2. Révész T. Mihály: A televíziózás jogi szabályozásának modelljei. In: Információs társadalom és a jogrendszer, Szerk.: Glatz Ferenc, Budapest 2002. 75 – 94. Révész T. Mihály: Sajtó és médiaigazgatás, In: Magyar Közigazgatás Különös Rész Európai Uniós kitekintéssel. Szerk.: Ficzere Lajos és Forgács Imre, Bp., 2004. 427 – 438. Cseh Gabriella – Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999. Csermely Ákos /Szerk./ : A média jövője, Budapest, 2001. Cseremely Ákos /Szerk./ : Konvergencián innen és túl – Digitális jövőképek. Írások az Internet és a média világából. Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: Monroe E. Price: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás. Magvető, Budapest, 1998. Bajomi Lázár Péter – Hegedüs István: Media and Politics. Conference Papers on the Interplay of Media and Politics. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 2001. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest. 2003.

168

Tantárgy neve: Médiaismeret, kommunikációkultúra (bevezetés) Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Péterffy András címzetes egyetemi docens tanszéke: MTV, ELTE, TTK, vendégtanár Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A vizuális nyelv alapjai. Képsíkok, optikai sajátosságok, kompozíció. Fotoantropológia alapjai. Képanalízis. Gépmozgások, optikai mozgások. Fény és hangulat. Jelentésmódosulások. Mozgó jelentés. Kollázs és montázs. Idő-filmidő. Szubjektív időérzet, pszichológiai okok és magyarázatok. Idősűrítés. Szekvenciák. Műfajok – műfajelméleti alapok. Bevezetés a filmtipológiába. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Kepes György: A látás nyelve Moholy-Nagy László: Vision in Motion Balázs Béla: A látható ember Bíró Yvette: A film dramaturgiája. Médiaelméleti szöveggyüjtemény. Fotoelméleti szöveggyüjtemény.

169

Tantárgy neve: Médiatechnológia Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Hajdu István tudományos munkatárs tanszéke: BME, VIK, Elektronikai Technológia Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Az analóg és digitális audio- és video-stúdiótechnika alapjai. A stúdiótechnika jel- és interfész szabványai. A bitsebesség csökkentés elvi alapjai és gyakorlati megoldásai. A hagyományos stúdióktól elvárt felvételkészítési, archiválási, hozzáférési funkciók követelményrendszere és rendszertechnikája. A legfontosabb építőelemek: kamerák, monitorok, rögzítő eszközök, keverők, lineáris és nem lineáris utómunka berendezések, grafikai eszközök. Szélessávú földfelszíni, műholdas és kábeles médiatovábbító rendszerek. Médiamenedzsment. Általános szabályozási alapelvek. A globális infokommunikációs versenypiac kialakulása. Infokommunikációs szervezetek irányítása, gazdálkodása. Kötelező irodalom: Géher Károly (szerk.): Híradástechnika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: Takács Ferenc. Hangstúdiótechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004.

170

Tantárgy neve: Projekt- és vállalatirányítás az informatikában Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Fóthi Ákos egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Számonkérés rendje: kollokvium, gyakorlatjegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Informatikai szervezet felépítése és vezetése. Politikai, gazdasági, jogi és kulturális környezet összetevői és szerepe. Költségvetési és „ipari” szervezetek sajátosságai, informatika helye a különböző szervezetekben (out-sourcing vs. saját egység), informatikai stratégia és üzleti tervezés. Szervezeti modellek, szervezeti formák, szervezeti kultúrák, informatikai szervezetek életciklusa. Munkakörök. Vezetéshez szükséges információk, vezetői információs rendszerek, elektronikus vállalatirányítás, kontrolling, döntéshozatal. Pénzügyi és számviteli ismeret, értékesítési csatornák, ügyfélszegmens-menedzsment, marketingkommunikáció. Informatikai projektek vezetésének irányítási kérdései. Projektirányítási módszertanok, projektciklus, projektmodell, projekttípusok. Projektek tervezése, becslése, behatárolása, időzítése és dokumentálása. Projektszervezet, szerepek a projektben, informatikai eszközök a projektirányítás és a csoportmunka támogatásához. Követelmény-, változás- és kockázatkezelés. Alvállalkozók kezelése, a projekt külső kapcsolatai. Projektek erőforrásgazdálkodása, költséggazdálkodása, jogi és pénzügyi aspektusai, (projekt) portfolió menedzsment, multi-projekt menedzsment. Projektek követése, teljesítménymérése és minőségbiztosítása. Projektek lezárása, garancia, karbantartás, követés, ügyfélszolgálat. Emberi aspektusok (erőforrás-kezelés). Team-szerepek, vezetői típusok, kommunikáció. Az ügyfél kezelése. Teljesítménymérés és értékelés. Csapatépítés, toborzás, kiválasztás, leépítés, ösztönzés, konfliktusok kezelése. Időgazdálkodás. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: W. Royce: Software Project Management, Addison-Wesley, 1998.

171

Tantárgy neve: A hang és képfeldolgozás alapjai a médiában Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős: dr. Fridli Sándor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Analóg, diszkrét, digitális jelek. Jelfeldolgozó rendszerek általános tulajdonságai. Áttérés az időtérből a frekvencia térbe. Diszkrét, folytonos periodikus, aperiodikus jelek Fourier transzformáltja. Átviteli függvény. Energia spektrum. Analóg és diszkrét szűrők. Az ideális szűrő. Bevezetés az analóg és diszkrét szűrők elméletébe. AD, DA konverterek. Mintavételezés. Az alias jelenség és a Nyquist frekvencia. Megfigyelési ablakok (windowing). A téglalap ablak problematikája. A leggyakrabban használt ablakok (Hahn, Hamming stb.). A kvantálás, mint a tömörítés egyik formája. Lineáris, logaritmikus kvantálás. Kompanderek. Az amerikai és az európai telefon szabvány. A pszichoakusztikus modell. Hangfeldolgozás a digitális telefóniában. MPEG audió szabványok. Layer I, II, III (MP3). Transzformációs kódolás. Módosított Fourier-transzformációk. Képtömörítési eljárások különböző képtípusok esetén. A fény és az emberi szem. Színterek: RGB, YCrCb. A JPEG állókép szabvány. Az MPEG mozgókép szabvány. A Fourier módszer korlátai. Ízelítő a képfeldolgozás újabb módszereiből. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Székely Valdimír: Képkorrekció, hanganalízis, térszámítás PC-n M. Nelson, J-l Gailly, The Data Compression Book Györfi-Győri-Vajda, Információ és kódelmélet C. Gasquet, P Witomski; Fourier Analysis and Applications (Filtering, Numerical Computation, Wavelets)

172

Tantárgy neve: A kommunikációs biztonság algoritmikus kérdései Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Gonda János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A kódoláselmélet valószínűségi alapjai. Lineáris kódok: generátor- és ellenőrző mátrix, a két mátrix kapcsolata Ciklikus kódok: a ciklikus kódok és polinomreprezentációjuk, ciklikus kód generátor- és ellenőrző polinomja és mátrixa; ciklikus kód gyökei és távolsága, a BCH-kódok. Hamming-kódok. Reed-Solomon kódok. Hibacsomó-javító kódok: átfűzéses kód, direkt szorzat kód, kaszkád kód. Konvolúciós kódok, a Viterbi-algoritmus. Klasszikus rejtjelezés: mono- és polialfabetikus helyettesítés; betűstatisztika, a kulcshossz meghatározása; homofónikus helyettesítés; véletlen átkódolás a rejtjelezés információelméleti alapjai; folyamrejtjel, blokkos rejtjelezés. Nyilvános kulcsú rejtjelezés: egyirányú és csapda típusú egyirányú függvény, az RSA Integritás, személyazonosítás, a ZK-protokoll. Hitelesítés, szimmetrikus kulcsú hitelesítés, digitális aláírás. Hálózati biztonság: Kerberos, SSL, Szteganográfia. A kriptográfia alkalmazásai: pénzfeldobás, elektronikus pénz, bankjegy hitelesítése.

Kötelező irodalom: Gonda, J., Algebrai kódoláselmélet, kézirat Buttyán, L.-Vajda, I., Kriptográfia és alkalmazásai, Typotex, 2004 Nemetz, T. – Vajda, I., Algoritmikus adatvédelem, Akadémiai Kiadó, 1991 Ajánlott irodalom: Berlekamp, E.R., Algebraic Coding Theory, McGraw Hill, 1968 Györfi, L. – Győry, S. – Vajda, I., Információ- és kódelmélet, Typotex Kiadó, 2000 Huffman, W.C. –Pless, V., Fundamentals of Error-Correcting Codes, Cambridge University Press, 2003 van Lint, J.H., Introduction to coding theory, Springer Verlag, 1982 Lucky, R.W. – Saltz, J. – Weldon, E.J., Adatátvitel, Muszaki Könyvkiadó, 1973 McWilliams, F.J. – Sloane, M.J.A., The theory of error-correcting codes, North-Holland, 1977 Roman, S., Coding and information theory, Springer Verlag, 1992

173

Beutelspacher, A., Cryptology, The Mathematical Association of America, 1994 Brassard, G., Modern cryptology, Springer Verlag, 1988 Ködmön, J., Kriptográfia, Computerbooks, 1999 Menezes, A. – van Oorshot, P. – Vanstone, S., Handbook of Applied Cryprography, CRC Press, 1996 Salomaa, A., Public-key cryptography, Springer Verlag, 1990 Schneier, B., Applied Cryptography, Wiley, 1996 van Tilborg, An introduction to cryptology, Kluiver Academic Publisher, 1988 Virasztó Tamás, Titkosítás és adatrejtés, NetAcadémia Oktatóközpont, 2004

174

Tantárgy neve: Elektronikus könyvtárak használata és fejlesztése Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Iványi Antal egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Információkereső nyelvek és szótárak. Az információkeresés technikája, keresés az Interneten. Keresés tartalmi és nem tartalmi (nemzetközi és hatai azonosítók és kódok) jellemzők szerint. Az Internet2 használata. Az ELTE IK hallgatói számára hozzáférhető adatbázisok, digitális és elektronikus könyvtárak bemutatása, használatuk gyakorlása. Digitális folyóiratok. Digitális és elektronikus tankönyvek és szakkönyvek megjelenési formái. Pdf, ps, HTML, Word stb., azok előállítása különböző formában (LATeX, XML, Word) adott kéziratokból. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés (nyomtatva), Typotex, 2002. Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés (digitálisan), Typotex, 2005.

175

Tantárgy neve: Multimédia elemek a programozási nyelvekben Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Habil. Horváth Zoltán egyetemi docens, dr. Illés Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Java nyelv grafikai elemei, felépítése. AWT, Swing könyvtári szolgáltatások. Graphics osztály. Képek, rajzok megjelenítése, alapvető műveletek. Applet, GUI tervezési azonosságok, különbségek. Zene lejátszása programozási nyelvekben (Java, C#) Video lejátszás programozási nyelvekben. (Java, C#) Multimédia elemek adatbázis elérése.(JDBC-ODBC használat) Video, audio streaming programozása.(Egyszerű műsorsugárzó program készítése.) Kötelező irodalom: Nyékyné, at.all.: Java2 útikalauz programozóknak Java alapú webszolgáltatások, Kiskapu Illés Zoltán: Programozás C# nyelven Jesse Liberty: Programming C#, O'Reilly, 2001 Ajánlott irodalom: http://java.lap.hu http://multimedia.lap.hu http://mspress.microsoft.com

176

Tantárgy neve: Multimédiás technológiák programozása Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Habil. Horváth Zoltán egyetemi docens, dr. Illés Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE IK, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Általános grafikai szolgáltatások (Device Context) Képek, rajzok megjelenítése, alapvető műveletek DC segítségével. Open GL elemek használata. DirectX szolgáltatások. Teljes képernyős, térbeli jelenetek készítése és programozása (szimulációs, FPS elemek) Kötelező irodalom: http://opengl.fpn.hu (Open GL The Red Book) http://directxprog.uw.hu http://www.microsoft.com/windows/directx Ajánlott irodalom: http://multimedia.lap.hu http://mspress.microsoft.com

177

Tantárgy neve: Mobil kommunikáció Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Kovács Attila, egyetemi docens dr. Illés Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Komputeralgebra Tanszék ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Bevezetés. A számítógép hálózatok alapfogalmai, a távközlési hálózatok története, a mobil hálózatok generációi. Fizikai réteg. Az elektromágneses spektrum tulajdonságai. Amplítudó-, frekvencia- és fázis moduláció alapjai. A hoszt és a hálózat közötti réteg. Keretezés, hibajelzés és javítás, csatorna-hozzáférés, véletlen hozzáférésű protokollok, ETHERNET, WLAN. A digitális mobil hálózatok. Az időosztásos multiplexelés (TDM) alapjai. A GSM rendszerek alapjai, cellák, frekvencia és csatorna kiosztás. Az Internet és a szállítási réteg. Az Internet Protokoll, az IP hálózatok felépítése, útvonalválasztás, címzés. A TCP és UDP protokollok, forgalom -modellezés, -mérés, méretezés alapjai. A harmadik generációs mobil hálózatok. A kódosztásos többszörös hozzáférés (CDMA) alapjai. Az UMTS és a WCDMA alapjai. A mobil hálózatok fejlődési tendenciái. A második. generációs hálózatokra épülő adatátviteli technológiák. Ad-hoc és érzékelő hálózatok. Mobil eszközök operációs rendszerei, felépítésük. Mobil kommunikációs protokollok, SS7 alapok (MTP, ISUP), SCCP, TCAP, MAP protokollok. Mobil rendszerek és az Internet összekapcsolása, mobil rendszerek programozása. Kötelező irodalom: Lajtha György (főszerkesztő): Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások (Onlie tankönyv, Hírközlési Tudományos Egyesület http://www.hte.hu/) Dr. Dárdai Á.: Mobil Internet, mobil protokollok, Computerbooks, 2003. Gunnar Heine: GSM Networks: Protocols, Terminology, and Implementation, Artech House Publishers, 1999. Ajánlott irdalom: A. S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, Panem (2004) http://msdn.microsoft.com/mobility/ http://www.nokia.com

178

Tantárgy neve: Távoktatás I-II. Tantárgy heti óraszáma: 0+2, 0+2 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: Pap Gáborné dr. Harangozó Éva egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatikai Szakmódszertani Csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A távoktatási rendszerek megjelenése, fejlődése példákon keresztül. A különböző rendszerek megjelenésének okai, tapasztalatai. A távoktatás rendszerek felépítése, jellemzése: a korábbi megoldásokkal összehasonlítás; az oktatási folyamatban résztvevők szerepkörének megváltozása, új szerepek megjelenése; egy ilyen rendszer szervezeti felépítésének jellemző elemei; módszertani kérdések. Távoktatási keretrendszerek jellemzői. Jellegzetes elemek, szolgáltatások. Példa ilyen elvű rendszerek gyakorlati alkalmazására. Az oktatást, vagy távoktatást segítő nagyobb rendszerek bemutatása, példán keresztül: SDT – Sulinet Digitális Tudásbázis. A számítógép, számítógép hálózatok, és a hálózati szolgáltatások szerepe az oktatásban. Fogyatékkel élő emberek esélyegyenlőségének növelése korszerű informatikai módszerekkel és eszközökkel: látássérültek és vakok; hallássérültek és siketek; diszlexiások és diszgráfiások; mozgássérültek; különböző módon és fokban értelmi fogyatékosok; halmozottan hátrányos helyzetű emberek esetén. Kötelező irodalom: http://hehe-tavokt.elte.hu/ Ajánlott irodalom:

179

Tantárgy neve: Multimédia az oktatásban Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Turcsányiné dr. Szabó Márta egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A multimédia oktatóanyagok ismérvei: kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai alapjai, önkifejezés multimédiával. Demonstrációs anyagok szerkesztésének módszertana. A tervezés kognitív és ergonómiai tényezői, a felhasználói felületek kialakításának szabályai. Multimédia oktatóanyagok elemzése. Összehasonlítás a professzionális szerzői rendszerek között. Egy pár mai szerzői rendszerrel való ismerkedés (ToolBook, Director, Designer, Illuminatus, Macromedia Director). A Macromedia Director alapjainak elsajátítása: Műveletek animációs elemekkel, animációs elemek viselkedése, script írás Lingo-val, animációs fázisok készítése, navigáció és interakció, hang, videó, szinkronizáció, vektorok és bittérképek alkalmazása, interaktív média elemek integrálása, Internetes alkalmazások. Egy multimédia oktatóanyag készítése. A kész munka elméleti és gyakorlati megvédése Kötelező irodalom: Dr. Izsó Lajos, Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai, BME Távoktatási központ. Alison Druin, Cynthia Solomon, Designing Multimedia Environments for children, John Wiley & Sons, Inc., 1996. Ajánlott irodalom: Robert L. Lindstrom, Business Week Guide to Multimedia Presentations, McGraw-Hill, 1994. Aaron Marcus, Graphic Design for Electronic Documents and User Interfaces, ACM Press, 1992. ed. A.D.N. Edwards, S. Holland, Multimedia Interface Design in Education, Springer-Verlag, 1992. ed. M.D.Brouwer-Janse, T.L. Harrington, Human-Machine Communication for Educational Systems Design, Springer -Verlag, 1993. Nigel Woodhead: Hypertext and Hypermedia. Addison-Wesley Pulishing Co. 1990. Jacques, R., Nonnecke, B., Preece, J., Current Design in HyperCard: What Can We learn?, Journal of Educational Multimedia and Hypermedia, pp. 219-237, Association for the Advancement of Computing in Education, Vol 2. No 3., 1993.

180

Tantárgy neve: Multimédia szerkesztés I-II-III. Tantárgy heti óraszáma: 0+2,0+2,0+2 kreditértéke: 2, 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Zsakó László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani Csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy, gyakorlati jegy, gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Kiadványszerkesztési alapismeretek: tipográfia és jelkészlet, a szöveg, mint vizuális egység, elrendezés, elméleti ismereteinek elsajátítása. A hagyományosan kialakult elvek számítógépes megvalósítására alkalmas mai hardver és szoftver eszközök megismerése és egy munka gyakorlati megvalósítása. A fotózás alapjai, a digitális fotózás lehetőségei. A digitális fotók feldolgozásának eszközei és módszerei. Hagyományos videók digitalizálása, digitális videók szerkesztése, feliratozása, műsorok összeszerkesztése. Mesterséges világok létrehozásának eszközei és módszerei, mesterséges világok alkalmazása a reklám- és játékfilm készítésben. Kötelező irodalom: Szántó Tibor: Laptervezés, Tipográfia. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1994 Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége - számítógéppel. Tölgyfa Kiadó 1996. Jan Novák: Digitális technika. CSER Kiadó, 2001. A digitális fotózás műhelytitkai. Rainbow-Slide Kiadó, 2002-2003. Walter Schild: Videofelvételek készítése és utómunkálatai. CSER Kiadó, 1998. Ajánlott irodalom: Kolossa Tamás, Szilágyi Tamás: Nyomda az íróasztalon, avagy DTP-ről mindenkinek. Mercurius 1990. Ronnie Shushan, Don Wright: Desktop Publishing by Design, Everyone’s Guide to PageMaker 5. Microsoft Press 1994. Derrick Story: Digitális fényképezés dióhéjban. Kossuth Kiadó, 2003. Pétery Kristóf: Képfeldolgozás felsőfokon. LSI Informatikai Oktatóközpont, 2001. Kőhalmi Éva-Kőhalmi Mariann Tünde: CorelDraw 9. ComputerBooks, 2001.

181

Tantárgy neve: Honlap-szerkesztés Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Turcsányiné dr. Szabó Márta egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A honlapszerkesztés módszertana (oldaltervezés, platformfüggetlenség, válaszidők, tartalom és megjelenés szétválasztása, stíluslap használati elvek, tartalomtervezés, multimédia a weben, site tervezés, metaforák, navigáció, intranet/extranet fejlesztés, hátrányos helyzetű felhasználók, nemzetköziség, látogatottság, tévhitek) Honlapok értékelése, példák és ellenpéldák, tipikus hibák és megoldásuk. A WYSIWYG és karakteres HTML szerkesztő programok használata (Frontpage 2003, Macromedia Dreamweaver, HomeSite 4, 1stPage). Mikor melyiket érdemes használni? Speciális funkciók (többszörös csere, kódtisztítás, linkellenőrzés). Grafikai segédprogramok használata, képmanipulációk (Paint Shop Pro, Gimp). File konverziók, rajzeszközök, vágás, kicsinyítés/nagyítás, színkonverziók, effektek, transzparencia, élsimítás, rétegek használata. Objektumelvű arculattervező alkalmazások bemutatása, használata (Adobe Imagestyler, Macromedia FireWorks). Objektumok, rétegek kezelése, objektumok igazítása, műveletek objektumokkal. Stíluslapok használata (alapok, látszólagos osztályok és elemek, rangsor, formázásmodell, css tulajdonságok, mértékegységek) Stíluslapok szerkesztése WYSIWYG és karakteres szerkesztőprogramokban. Kötelező irodalom: http://htmlspec.web.elte.hu/ Jakob Nielsen: Web-design (Typotex Kft, elektronikus kiadó) Ajánlott irodalom: Bócz Péter - Szász Péter: A VILÁGHÁLÓ lehetőségei - Interaktív weblapok készítése (Computerbooks) Péter Gábor: HTML 4.0 A világnyelv (University press) http://www.usask.ca/education/coursework/skaalid/ (Web-design for Instruction) Nagy Péter: JavaScript 1.2 kézikönyv

182

Tantárgy neve: Web-animáció Tantárgy heti óraszáma: 0+2 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Turcsányiné dr. Szabó Márta egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A Macromedia Flash. A Flash kezelőfelülete: főmenü, gyorsgombok, animáció-vezérlő, eszközpaletta, panelok, animáció időtengely. Animáció és interaktív elemek alapjául szolgáló vektorgrafikus rajzok készítéséhez szükséges eszközök. Síkidomok képzése és különféle kapcsolatok létrehozása speciális effektusok előállításához. A vonalak és kitöltések jellemzőinek megváltoztatása, síkidomokká alakítása, csoportba rendezése, megtörése. A hagyományos módon készült animációk rétegeket alkalmazó technológiája a Flash felépítésében. A vektoros elemek jól tervezett és szervezett rendszere Flash szimbólumokon keresztül: grafika, gomb, és film. A szimbólumok egymásba ágyazása és rétegek képzése. A Flash animáció képkockái és időtengelye. Kulcs képkockák készítése és a köztes animáció kiszámítása. A hagyományos animáció mestersége. A képkockákhoz speciális parancsok rendelése és végrehajtása: az aktuális film idő-egyenesére, léptetésre vonatkozó parancsok, az idő-egyenesen kívül eső objektumokra vonatkozó parancsok, a változók kezelésére vonatkozó parancsok, a hang lejátszásra vonatkozó parancsok, a program végrehajtásra vonatkozó függvények és parancsok, a Flash állományt futtató programra vonatkozó és a programkészítést segítő parancsok. Az ActionScript® szerkesztő ablak és panelok. A hangok, mint rétegek elhelyezése animációkba, illetve eseményekhez rendelése. A jelenetek megalkotása, sorrendjük meghatározása, belső változóik és interaktivitásuk megteremtése. Az elkészített animáció különféle publikálása, mint Flash állomány vagy lejátszó program, vagy esetleg egyszerű animáció. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Flash kézikönyv http://www.macromedia.com/software/flash/

183

Tantárgy neve: Web-es alkalmazásfejlesztés I-II. Tantárgy heti óraszáma: 1+1,1+1 kreditértéke: 2, 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Gregorics Tibor egyetemi docens dr. Illés Zoltán egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy, kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Web programozás fogalomköre. A HTTP protokoll jellemzése (RFC 2616), fontosabb funkciói. HTTP kérés, HTTP válasz felépítése, használata. Web programok osztályozása: kliens oldali, illetve szerver oldali program. Kliens oldali web programok: JavaScript, VB, Java applet. JavaScript programozás HTML oldalon. (JavaScript program szerkezete, fontosabb objektumok, események, függvények, ablakok létrehozása, interaktív elemek, űrlapok használata, űrlapmezők ellenőrzése.) Szerver oldali web program készítés lehetőségei. Shell script, perl és php használata szerver oldali program készítéséhez. Az SSI, CGI lehetőségek bemutatása, különbségek, azonosságok jellemzése, alapvető lehetőségek megmutatása ssh, perl és php-ban. (SSI: parancs végrehajtás, állomány beszúrás, CGI: űrlapfeldolgozás, Get, illetve PUT kérés válaszprogramjának megírása.) Hitelesítés lehetőségei, alapjai, munkamenet definiálása, használata. Kötelező irodalom: Blake Schwendiman: Web világ: Php 4 fejlesztők kézikönyve, (Panem) Julie C. Meloni: Web világ: A Php, a MySql és az Apache használata (Panem) Nagy Péter: JavaScript 1.2 kézikönyv Revoly András: Web Világ: A JavaScript (Panem) McMillan, Michael: Web világ: Perl1 (Panem) McMillan, Michael: Web világ: Perl2 (Panem) Ajánlott irodalom: http://www.dhtmlzone.com/index.html http://weblabor.hu/leiras/javascr/ http://weblabor.hu/leiras/perl/ http://javascript.internet.com/ http://www.perl.com/pub http://developer.netscape.com/docs/manuals/index.html?content=javascript.html http://developer.netscape.com/tech/css/

184

Tantárgy neve: Interaktív grafika Tantárgy heti óraszáma: 1+2 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Zsakó László egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatikai Szakmódszertani Csoport Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Webes interaktív grafikák készítése kettő (SVG) és három (X3D) dimenzióban. SVG: Az SVG file-ok szerkezete. Alapalakzatok készítése (téglalap, kör, ellipszis, vonal, töröttvonal, poligon, szöveg). Kitöltések, mintázatok készítése. Képek beillesztése. Stíluslapok használata. Animációk készítése beépített nyelvi elemekkel és scriptekkel. A HTML és az SVG kapcsolata (weblapok SVG-vel, linkek használata). X3D: Az X3D file-ok szerkezete. Kapcsolat a VRML és az X3D file-ok között. Alapalakzatok készítése (gömb, téglatest, henger, kúp, vonal, felület). Színezések, mintázatok, textúrák. Lámpák. Kamerák. Animációs lehetőségek beépített nyelvi elemekkel és scriptekkel. A HTML és az X3D kapcsolata (weblapok X3D-vel, linkek használata.) Kötelező irodalom: J. David Eisenberg: SVG kézikönyv http://www.w3.org/TR/SVG/ http://www.web3d.org/x3d/ Ajánlott irodalom: A.L.Ames, D.R.Nadeau, J.L.Moreland: VRML 2.0 alapkönyv

185

Tantárgy neve: Adatbázisok a Web-en Tantárgy heti óraszáma: 1+1 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: dr. Kiss Attila egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Információs Rendszerek Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Multimédiás adatbázisok. Tartalom alapú visszakeresés elmélete. Az objektum-relációs modell. Az Oracle megoldása: interMedia. ORDImage, ORDAudio, ORDVideo, ORDDoc típusok. Metaadatok. WEB-es tecnológiák: PHP, JSP (JAVA). Adatbázis elérés WEB-es alkalmazásokból. Egyszerű numerikus és szöveges adatokkal dolgozó WEB alkalmazások. Multimédiás tartalmakkal dolgozó WEB alkalmazások. Header-ek. Nagyméretű bináris adatállományok letöltése/feltöltése adatbázisokból WEB-en keresztül. Dokumentum alapú multimédiás tartalom leírás, tárolás adatbázisban. On-line multimédiás output generálás numerikus adatokból a WEB-re (SVG, VRML, Flash outputok). Multimédiás tartalmak leírása XML formátumban. XML adatbázisok. XML feldolgozás és transzformálás az applikációs szinten. Megjelenítés WEB-en. Biztonságos adatbázisfelhasználói azonosítás az Interneten. WEB authentikáció. Kötelező irodalom: Gábor,Gunda,Juhász,Kollár,Mohai,Vágner : Az ORACLE és web - Haladó ORACLE 9i ismeretek, Panem Oracle Technology Network: http://otn.oracle.com Michael J. Hernandez: Adatbázis-tervezés, Kiskapu George S. Schlossnagle: Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése, Panem Ajánlott irodalom: W3 Schools on-line: http://www.w3schools.com/ PHP fejlesztés felsőfokon, Kiskapu PHP homesite: http://www.php.net Ian

186

Tantárgy neve: Portálfejlesztés Tantárgy heti óraszáma: 0+3 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Pap Gáborné dr. Harangozó Éva egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Informatika Szakmódszertani csoport Számonkérés rendje: gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak, Content Management System (CMS), Content Management Framework (CMF) és a Web Application Framework (WAF) rendszerek jellemzői, összehasonlítások. Mikor melyiket használjuk? A portálok általános felépítése, a tartalom megjelenítésének lehetőségei (layout), a különböző megoldások előnyei/hátrányai. Konkrét portálrendszerek megismerése (Nuke-ok, Zope, Drupal, Wiki) a különböző portálrendszerek előnyei/hátrányai, felépítése, bővíthetősége, testreszabhatósága, tartalomkezelés, felhasználói jogosultságok, teljesítmény és skálázhatóság, adminisztráció, üzemeltetés. Személyes és szakmai blogok, blogok létrehozásának eszközei. Egy szabadon választott portálrendszer önálló létrehozása, az arculat testreszabása, modulok módosítása. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: www.opensourcecms.com/ www.phpnuke.org www.postnuke.com www.drupal.org tikiwiki.sourceforge.net www.zope.org demo.plainblack.com www.useit.com/jakob/

187

Tantárgy neve: A számítógépes grafika matematikai alapjai Tantárgy heti óraszáma: 2+1 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: Dr. Schipp Ferenc egyetemi tanár tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Vektorterek, affin terek. Egyenesek, síkok R3-ban. Párhuzamos és centrális vetítés. Görbék paraméteres előállítása, ekvivalens paraméterezések. Érintők, normális, ívhossz, természetes paraméterezés. Görbületi sugár, görbületi középpont. Evolúta, evolvens. Görbevonalú mozgások, sebesség, gyorsulás. A görbületi sugár és középpont fizikai interpretációja. Kisérő triéder, Frenet-formulák. Görbék ábrázolása. Példák:Kúpszeletek paraméteres és polárkoordinátás előállítása. Csavarvonalak. Berstein polinomok., A Berstein-polinomok approximációs- és alaktartó tulajdonságai. Bezier görbék. Interpoláló spline függvények, B-splinok. Diszkretizáció. Felületek paraméteres előállítása. Felületi görbék érintője, görbülete, ívhossza. A felület érintősíkja, normálisa., első ás második alapformája. Meusnier tétele. Síkmetszetek görbülete, főgörbületek, Gauss-féle görbület. Euler tétele, Dupin-féle indikatrix. Aszimptotikus és konjugált irányok. Forgás- és vonalfelületek. Bezier-, és B-spline felületek Tenzor szorzat felületek. Kötelező irodalom: Schipp F., Differenciálgeometria. http://numanal.inf.elte.hu/schipp (2003) Szőkefalvi-Nagy Gy., Gehér L., Nagy P.,Differenciálgeometria. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. Ajánlott irodalom: Farin, G., Curves and Surfaces for CAGD, Morgan Kaufmann Publishers, 2002. Stichtel, M., Short Course Geometric Modelling, Universita degli Studi di Milano, 1994. ald Farin, G., Hansford, D.: The Essentials of CGAD, AK Peters Ltd., 2000, 248 oldal. Szirmay-Kalos L., Antal Gy. ,Csonka F., Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés

188

Tantárgy neve: Geoinformatika Tantárgy heti óraszáma: 1+2 kreditértéke: 3 Tantárgyfelelős neve: dr. Elek István egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Alapfogalmak: a GIS adatmodelljei, vektoros és raszteres rendszerek, 3D, rétegtechnika, adatforrások, adatbevitel. Vektoros funkciók: A vektorgrafikus adatmodell és a relációs adatmodell, a digitális térkép és az alfanumerikus adatok összekapcsolása: Megjelenítő funkciók. Lekérdező funkciók. Elemző funkciók: tematikus térképkészítés, puffer, kartogramok, egyszerű statisztikai elemzések, aggregálás. Editáló funkciók: Topológia építés, hibajavítás, szöveges és térképi adatok összekapcsolása, geokódolás. Raszteres funkciók: az elektromágneses spektrum, pixel, felbontás, színmélység, színmodellek, a raszteres adatnyerés eszközei. Szerkezet, ismertebb raszteres adatformátumok, kalibráció, geoferencia, rektifikálás. Háromdimenziós terepmodellek: mintavételezés szabályos rácshálózatban, mintavételezés szabálytalan rács mentén, interpoláció szabálytalan rácsról szabályosra, TIN, inverse weighted, 3D-s felszínábrázolási technikák. A GPS adatbeviteli alkalmazása a térinformatikában: alapfogalmak (NAVSTAR, differenciális felmérési módszerek, navigációs rendszerek). A GPS alkalmazása a mobilkommunikációban. A MapInfo szoftver ismertetése, használata (editálás, elemzés). Gyakorlati alkalmazása, példák. Rendszertervezési alapismeretek. Kötelező irodalom: - Elek István: Bevezetés a geoinformatikába (http://lazarus.elte.hu/%7Eelek/magyar/oktatas/jegyzetek/giskonyv.htm) - Elek István: Rövid magyar nyelvű MapInfo leírás (http://lazarus.elte.hu/%7Eelek/magyar/oktatas/geoinformatika_gyak.htm) - Detrekői Ákos – Szabó György: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002 - MapInfo User’s & Reference Guides - A MapInfo site „Support&Training” honlapja (http://www.mapinfo.com/location/integration?txtTopNav=5e6a2545d8a37f00devvcm100001a031dc7) Ajánlott irodalom: - Rigaux-Scholl-Voisard: „Spatial Databases with Application to GIS”, Morgan Kaufmann Publishers, 2001

189

- Maurice Bellanger: Digital Processing of Signals, Theory and Practice, John Wiley and Sons, 1986 - Steven Smith: Digital Signal Processing (http://lazarus.elte.hu/%7Eelek/magyar/oktatas/jegyzetek/dsp.pdf) - Richards, John A.: Remote sensing Digital image analysis, Springer-Verlag, 1986 - Robert Laurini, Derek Thompson: Fundamentals of Spatial Information Systems, Academic Press, 1992

190

Tantárgy neve: A számítógépes látás alapjai Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Csetverikov Dmitrij egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: A háromdimenziós számítógépes látás alapvető feladatai: 3D-s objektumok modellezése és leírása, színtér-rekonstrukció sztereó képekből és más képi adatok alapján (shape from X), mozgáselemzés, mozgás alapú objektum-rekonstrukció (structure from/and motion), felismerés, detektálás, pozíció-meghatározás, textúra-analízis. Lokális képi jellemzők (sajátságok), vonalak, görbék. Színes képek kezelése. Élek, sarkok, vonalak detektálása, Canny éldetektáló, Hough transzformáció, aktív kontúrok. Sztereó látás, megfeleltetés (correspondence) és 3D-s rekonstrukció, ritka illesztés (sparse matching), képi jellemzők megfeleltetése, korrelációs módszerek, az epipoláris geometria és a fundamentális mátrix, becslésük, rektifikálás, sűrű illesztés (dense matching), trianguláció. Mozgáselemzés, merev objektumok mozgása, az optikai áramlás (optical flow), a normál és a teljes áramlás-vektor, az optikai áramlás meghatározása, jellemzőpont alapú mozgás-követés, a Kanade-Lucas-Tomasi mozgáskövető (KLT Tracker) működési elvei, mozgás alapú objektum-rekonstrukció, a Tomasi-Kanade faktorizáció. Felismerés, invariánsok, látvány-alapú (appearance-based) módszerek, képi sajátterek, sajáttér-reprezentáció, modell-alapú felismerés és pozíció-meghatározás, pontok és vonalak illesztése, pozíció-meghatározás. Multimédia alkalmazások: Kép és videó szegmentálás, képtartalom és esemény szerinti keresés, tanulás, osztályozás és kategorizálás, MPEG-7 szabvány. Kötelező irodalom: E.Trucco, A.Verri, “Introductory Techniques for 3-D Computer Vision”, Prentice Hall, 1998. M.Sonka, V.Hlavac, R.Boyle, “Image Processing, Analysis and Machine Vision”, PWS Publishing, 2nd edition, 1999. R.Hartley, A.Zisserman, “Multiple View Geometry in Computer Vision”, Cambridge University Press, 2000. R.M.Haralick, L.G.Shapiro, “Computer and Robot Vision”, Addison-Wesley, volumes I-II, 1992-1993. B.Jahne, “Digital Image Processing”, Springer, 1997 (vagy későbbi kiadás). Ajánlott irodalom:

191

Tantárgy neve: Digitális jel- és képfeldolgozás Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: dr. Fridli Sándor egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Numerikus Analízis Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium + gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Megfigyelési ablakok konstrukciója. Bartlett, Hahn, Hamming, Kaiser, Doph-Csebisev ablakok és diszkrét megfelelőik. Kapcsolat a θ-szummációs eljárásokkal. Jeldetektálás. A chirp Fourier-transzformált. Az analóg és digitális szűrők. Differenciálegyenletek és analóg szűrők. Racionális törtfüggvények, mint az analóg szűrők átviteli függvényei. A Butterworth és a Csebisev szűrők. Elliptikus szűrők. A z-transzformált és tulajdonságai. Differencia egyenletekkel megadható diszkrét realizálható szűrők. FIR, IIR szűrők. Szűrők tervezése, konstrukciós eljárások. A tervezett digitális szűrők megvalósítása. Éldetektálás. Képjavító eljárások. Szűrőbankok. Mintavételi frekvenciák közötti konverzió. A Gábor-transzformáció. Összehasonlítása a Fourier-módszerrel. Multirezolúció. Waveletek konstruálása. Waveletek alkalmazása a jel és képfeldolgozásban. Hausdorff-metrika, Hutchinson leképezés, kontrakciók. Affin leképezések a síkban. fraktálmódszer alkalmazása a képfeldolgozásban.

A

A MATLAB signal processing és image processing toolboxok alkalmazása. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: B. Porat, A Course in Digital Signal Processing D. Solomon, Data Compression (The complete reference book) Schipp Ferenc, Waveletek Mallat, Wavelets in signal and image processing Y. Meyer, Wavelets (Algorithms and Applications) C. Gasquet, P Witomski; Fourier Analysis and Applications (Filtering, Numerical Computation, Wavelets)

192

Tantárgy neve: Modellezés és animáció Tantárgy heti óraszáma: 2+2 kreditértéke: 4 Tantárgyfelelős neve: Dr. Vida János egyetemi docens tanszéke: ELTE, IK, Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium+gyakorlati jegy Tantárgy előfeltétele: Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása: Előadások: Az animációtervezésben használt felület-, test-, és textúramodelleket, azok modellezési, kiértékelő, és az animált megjelenítés során használt speciális algoritmusait, valamint a modellező és animációtervező rendszerek általános jellemzőit tárgyaljuk. Felületmodellek (implicit, szabadformájú, procedurális és felosztással definiált felületek) és algoritmusai. Testmodellek és algoritmusaik. Textúramodellek és algoritmusaik. Modellező és animációtervező rendszerek. Laborgyakorlat: A gyakorlati témakörök megismerése konkrét modellező és tervező rendszerek, rendszermagok kapcsán, demonstrációk, beszámolók és bevezető szintű feladatok segítségével történik. A demonstrációk és beszámolók kis, kb. 2 fős csoportokban készülnek, a feladatmegoldás egyéni. Modellező és animációtervező rendszerek felhasználói felületei, alapfunkciói. Alapfeladatok modellező és animációtervező rendszerekben. Modellező és animációtervező rendszerek felhasználói szintű programozása. Modellező és animációtervező rendszermag mint fejlesztői környezet programozása. Modellezési és animációs algoritmusok programozása. Kötelező irodalom: 1. Zorin,D., Schröder,P. (eds.), Subdivision for Modeling and Animation, Course Notes for SIGGRAPH2000 2. Ebert,D., Musgrave,F.K., Peachey,D., Perlin,K., Worley,S., Texturing & Modeling. A Procedural Approach, Morgan Kaufmann, 2003 3. Farin G., Hoschek J., Kim M. (eds), Handbook of CAGD, Chapter 12, Sabin,M., Subdivision Surfaces, Chapter 13, Sabin,M., Interrogation of Subdivision Surfaces, Chapter 29, Jüttler,B., Wagner,M.G.,Kinematics and Animation, Elsevier, 2002 4. Farin,G.E., Curves and Surfaces for Computer Aided Geometric Design. A Practical Guide, Morgan Kaufmann, 2002 5. Hoffmann,C.M., Geometric and Solid Modeling: An Introduction, M. Kaufmann, 1992 6. Sousa,M.C. (ed.), Theory and Practice of Non-Photorealistic Graphics: Algorithms, Methods, and Production Systems, Course Notes for SIGGRAPH 2003 7. Corney,J., Lim,T., 3D Modeling with ACIS, Saxe-Coburg Publications, 2001 8. Farin,G.E., Hansford,D., The Geometry Toolbox for Graphics and Modeling, A K Peters, 1998 Ajánlott irodalom:

193

IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős) szf, Dr. Benczúr András szif

Tudományos fokozat /cím DSc

Dr. Járai Antal

szif

DSc

dr. Horváth Zoltán hab.

szif

PhD

dr. Fridli Sándor

szif

CSc

dr. Elek István

szif

PhD

Dr. Varga László

zvf

DSc

dr. Kiss Attila

zvf

PhD

Dr. Iványi Antal

zvf

DSc

dr. Fekete István

zvf

PhD

dr. Zsakó László

zvf

PhD

Munkakör

egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens

194

MunkaHány Hány tantárgy viszony mesterszak felelőse típusa felelőse a szakon / az intézményben T

1

3/4

T

0

3/4

T

0

4/7

T

0

3/3

T

0

4/4

Prof. emeritus

0

3/3

T

0

3/5

T

0

5/5

T

0

3/4

T

0

4/4

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Tantárgyfelelős

A tantárgy oktatói Munkakör Munkaviszony típusa

Tud. fok. /cím

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Alapozó tárgyak Tervezési modellek és formális Dr. Varga László eszközök Szintézis és verifikáció Dr. Varga László

DSc

Egyetemi tanár

DSc

Egyetemi tanár

Típusmodellek

Dr. Varga László

DSc

Egyetemi tanár

Formális szemantika

CSc

Valószínűség-számítás és matematikai statisztika Operációkutatás

dr. Kozma László habil dr. Csörnyei Zoltán dr. Zempléni András dr. Vízvári Béla

Kódelmélet és kriptográfia

dr. Gonda János

Szimbolikus számítások

dr. Kovács Attila

Számítási modellek

Dr. Iványi Antal

Mérték, integrál, valószínűség

Dr. Simon Péter

Funkcionálanalízis az alk. matematikában Analitikus módszerek a térinformatikában Sztochasztikus módszerek a térinformatikában A térinformatika matematikai alapjai Térinformatikai adatstruktúrák és algoritmusok Folytonos és diszkrét modellek Algebrai alapok

dr. Gonda János

A matematikai statisztika alapjai Tervezés és elemzés elmélete I-II. Szakmai törzstárgyak Projekt- és vállalatirányítás az informatikában I-II. Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése I-II-III. A szoftverfejlesztés minőségi aspektusai

dr. Lakatos László dr. Sike Sándor

Nyelvek típusrendszerei

A tantárgy előadója

Gyakorlati foglalkozást tart

Alap és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on1

Igen

6/10/10

Igen

6/10/10

Igen

6/10/10

Egyetemi docens

Prof. emeritus Prof. emeritus Prof. emeritus T

Igen

10/10/10

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

6/14/14

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

4

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

4

Egyetemi docens

T

Igen

Egyetemi docens

T

Igen

Egyetemi tanár

T

Igen

14/14/14

Egyetemi tanár

T

Igen

5/25/25

Dr. Simon Péter

CSc CSc PhD DSc DSc DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

5/25/25

dr. László Lajos

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

4/6/6

Dr. Michaletzky György Dr. Schipp Ferenc

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

11/20/20

dr. Hunyadvári László dr. Fridli Sándor

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

6/24/24

CSc CSc CSs

Egyetemi docens

T

Igen

Egyetemi docens

T

Igen

10/10/10

Egyetemi docens

T

Igen

7/7/7

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

10/20/20

dr. Fóthi Ákos

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

8/22/22

dr. Sike Sándor

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

10/20/20

dr. Kovács Attila

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

195

10/10/10 Igen

Igen

Igen

7/13/13

4

12/12/12

7/13/13

Információelmélet Az információs rendszerek elméleti alapjai Adatstruktúrák információs és adatbázis rendszerekben Algoritmusok tervezése és elemzése Intelligens rendszerek és felhasználói felületek Gráfelmélet és alkalmazásai Differenciálegyenletek Numerikus analízis Rejtjelezés Fourier-analízis A lineáris algebra numerikus módszerei Algoritmusok hatékonysága Térképészeti alapok Térképek a térinformatikában Földi és térképi koordináta rendszerek Térinformatikai adatgyűjtés Geoinformatika Domborzatmodellezés Korszerű adatbázisok Médiajog Médiaismeret, kommunikációkultúra Médiatechnológia A hang- és képfeldolgozás alapjai a médiában A kommunikációs biztonság algoritmikus kérdései 1

Dr. Benczúr András dr. Kiss Attila

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

10/16/22

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

8/16/16

dr. Fekete István

PhD

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

12/20/20

dr. Hunyadvári László dr. Lőrincz András habil Dr. Járai Antal

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

6/24/24

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

10/10/10

Egyetemi tanár

T

Igen

Igen

9/21/25

Egyetemi docens

T

Igen

10/14/14

Egyetemi docens

T

Igen

5/20/20

Egyetemi tanár

T

Igen

9/21/25

Egyetemi tanár

T

Igen

2/2/2

Egyetemi docens

T

Igen

4/6/6

DSc Egyetemi tanár Dr. Zentai László DSc Egyetemi docens Dr. Klinghammer Akad. Egyetemi tanár

T

Igen

T

Igen

4/10/10

T

Igen

2/12/12

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

CSc

Egyetemi docens

T

PhD CSc

Egyetemi docens

T

Egyetemi docens

T

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

10/16/22

CSc

Egyetemi docens

E

Igen

2

Címzetes egyetemi docens Mb. előadó

E

Igen

2

E

Igen

2

DSc dr. Szili László CSc dr. Gergó Lajos PhD Dr. Járai Antal DSc Dr. Weisz Ferenc DSc dr. László Lajos CSc Dr. Iványi Antal

István dr. Györffy János dr. Márton Mátyás dr. Elek István dr. Márton Mátyás Dr. Benczúr András dr. Révész T. Mihály Péterffy András Hajdú István

Igen

Igen

14/14/14

Igen

4/12/12

Igen

4/11/11

Igen

16/24/24 4/11/11

dr. Fridli Sándor

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

12/12/12

dr. Gonda János

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

10/10/10

Mindhárom adatot az ELTE IK teljes- vagy részfoglalkozású munkatársainál adtuk meg.

196

Tantárgy felelős

A tantárgy oktatói Munkakör Munka- A tanviszony tárgy típusa előadója

dr. Horváth Zoltán habil dr. Csörnyei Zoltán dr. Csörnyei Zoltán Nyékyné dr. Gaizler Judit

PhD Egyetemi docens

T

Igen

Alap és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on1 10/19/19

PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/14/14

PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/14/14

PhD Egyetemi docens

E

Igen

Nyékyné dr. Gaizler Judit dr. Porkoláb Zoltán dr. Gregorics Tibor dr. Gregorics Tibor dr. Lőrincz András habil dr. Lőrincz András habil dr. Lőrincz András habil dr. Istenes Zoltán

PhD Egyetemi docens

E

Igen

6/9/24

PhD Egyetemi docens

T

Igen

2/10/10

PhD Egyetemi docens

T

Igen

8/18/24

PhD Egyetemi docens

T

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

10/10/10

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

10/10/10

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

10/10/10

PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/8/8

dr. Istenes Zoltán

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens Osztott rendszerek analízise dr. Horváth Zoltán PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/8/8

dr. Istenes Zoltán

T

Igen

T

Igen

PhD Egyetemi docens

T

Igen

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

10/10/10

PhD Egyetemi docens

T

Igen

Igen

8/22/22

Egyetemi docens

E

Igen

Igen

4/6/6

Igen

6/6/6

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Funkcionális programozási nyelvek fogalomrendszere Funkcionális nyelvek implementációja Fordítóprogramok, kódoptimalizálás Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása I-II. Szerződésalapú objektumorientált programozás Generatív programozás Ismeretalapú technológia, szakértő rendszerek Ismeretalapú keretrendszerek Gépi tanulás Gépi döntéshozatal Gépi tanulás és döntéshozatal gyakorlat Alkalmazásfejlesztés LISP nyelven Robotika Autonóm rendszerek

Osztott programok tervezése Elosztott alkalmazások készítése I-II. Formális módszerek a szoftverfejlesztésben I-II. Logikai programozás

Logikai programok építése I-II. Kritikus rendszerek Szoftver evolúció Információs rendszerek fejlesztési módszertana Számítógép-hálózatok és osztott rendszerek

habil dr. Horváth Zoltán habil Dr. Kozma László habil dr. Fóthi Ákos

Tud. fok. /cím

CSc

Gyakorlati foglalkozást tart

Igen

Igen

6/9/24

8/18/24

6/8/8 Igen

10/19/19 10/19/19

Pásztorné dr. Varga Katalin habil dr. Ásványi Tibor

CSc

PhD Egyetemi docens

T

Igen

dr. Fóthi Ákos

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens

T

Igen

8/22/22

T

Igen

8/18/24

Műszaki tanár

T

Igen

Igen

12/12/12

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

6/12/12

dr. Gregorics Tibor Nikovits Tibor dr. Tőke Pál

CSc

197

Interaktív grafika Adatbázisok a Web-en Algoritmusok (haladó) Geometriai algoritmusok Kriptográfiai algoritmusok Hálózati algoritmusok Párhuzamos algoritmusok Mesterséges intelligencia algoritmusok Osztott információs rendszerek technológiái Adattárház, adatbányászati technológiák Komponens alapú adatbázisok Integrált modellező, fejlesztő eszközök Integrált keretrendszerek

dr. Zsakó László

PhD dr. Kiss Attila PhD dr. Fekete István PhD dr. Vida János CSc, PhD Dr. Járai Antal DSc dr. Tőke Pál CSc Dr. Iványi Antal DSc dr. Ásványi Tibor PhD

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

5/5/5

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

8/16/16

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

12/20/20

Egyetemi docens

T

Igen

11/19/19

Egyetemi tanár

T

Igen

9/21/25

Egyetemi docens

T

Igen

6/12/12

Egyetemi tanár

T

Igen

Egyetemi docens

T

Igen

dr. Szekér István

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

4/12/12

dr. Kiss Attila

PhD Egyetemi docens

T

Igen

Igen

8/16/16

dr. Hajas Csilla

PhD Egyetemi

T

Igen

dr. Hajas Csilla Vincellér Zoltán

Közgazdasági és jogi ismeretek Pénzügyi ismeretek

dr. Kurtán Lajos habil Bánóczy János

Közigazgatási, jogi információs rendszerek Vezetői ismeretek

Vincellér Zoltán

Üzleti információs rendszerek Vállalati információs rendszerek A számítógépes grafika matematikai alapjai Alkalmazott Fourieranalízis Approximációelmélet I-II. Transzformációk az alkalmazott matematikában I-II. Digitális jel- és képfeldolgozás Köz. differenciál egyenletek megoldása Parciális differenciál egyenletek numerikus megoldása Approximációs feladatok algoritmusai Programcsomagok a modellalkotásban Véges testek

PhD

dr. Kurtán Lajos habil Nikovits Tibor

CSc

CSc

Nikovits Tibor

adjunktus Egyetemi adjunktus Műszaki tanár

T

Igen

14/14/14 6/6/6

4/4/4 Igen

4/4/4

Igen

6/6/6

T

Igen

Egyetemi docens

T

Igen

6

Mb. előadó

E

Igen

2

Műszaki tanár

T

Igen

6/6/6

Egyetemi docens

T

Igen

6

Műszaki tanár

T

Igen

Igen

12/12/12

Műszaki tanár

T

Igen

Igen

12/12/12

Igen

11/20/20

Dr. Schipp Ferenc

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

Dr. Schipp Ferenc

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

11/20/20

CSc Dr. Schipp Ferenc DSc

Egyetemi docens

T

Igen

10/14/14

Egyetemi tanár

T

Igen

11/20/20

dr. Fridli Sándor

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

12/12/12

dr. Stoyan Gisbert

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

Igen

9/22/22

dr. Stoyan Gisbert

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

Igen

9/22/22

dr. Gergó Lajos

PhD Egyetemi docens

T

Igen

Igen

5/20/20

Dr. Szili László

CSc

Egyetemi tanár

T

Igen

Igen

10/14/14

dr. Gonda János

CSc Aka d. CSc

Egyetemi docens

T

Igen

10/10/10

Egyetemi tanár

T

Igen

10/10/10

Egyetemi docens

T

Igen

10/10/10

dr. Szili László

Kaotikus dinamikus rendszerek I-II.

Dr. Kátai Imre

Algebrai kódoláselmélet

dr. Gonda János

198

Fraktálok

dr. Farkas Gábor

Komputeralgebrai algoritmusok I-II.

Dr. Kátai Imre

Algebrai geometriai számítások

Dr. Kátai Imre

Nagy hatékonyságú számítások A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai Szimulációs módszerek

Dr. Járai Antal

PhD Aka d. Aka d. DSc

Egyetemi docens

T

Igen

Egyetemi tanár

T

Igen

10/10/10

Egyetemi tanár

T

Igen

10/10/10

Egyetemi tanár

T

CSc

Tudományos főmunkatárs Egyetemi docens

T

Igen

2/2/2

T

Igen

7/7/7

Egyetemi tanár

T

Igen

Egyetemi docens

T

Igen

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens DSc Egyetemi tanár

T

Igen

16/24/24

T

Igen

16/24/24

Igen

10/16/22

T

Igen

16/24/24

dr. Fekete István

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens

T

Igen

Igen

12/20/20

dr. Antal György

PhD Mb. előadó

E

Igen

Igen

4

DSc

Egyetemi tanár

E

Igen

Igen

6/6/6

Geometriai modellezés

Dr. Csetverikov Dmitrij dr. Vida János

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

11/19/19

Felület- és testmodellezés

dr. Vida János

Egyetemi docens

T

Igen

Interaktív grafika

dr. Zsakó László

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

5/5/5

Szoftverfejlesztő eszközök

dr. Illés Zoltán

Egyetemi docens

T

Igen

Igen

10/10/10

Web-es alkalmazásfejlesztés I.-II.

dr. Gregorics Tibor dr. Illés Zoltán dr. Elek István

CSc, PhD CSc, PhD PhD PhD PhD PhD

Egyetemi docens Egyetemi docens

T T

Igen Igen

Igen Igen

0/58/18/24 10/10/10

PhD Egyetemi docens

T

Igen

16/24/24

Osztott algoritmusok Számítógépes hálózatok modellezése Vektoros rendszerek Raszteres rendszerek

dr. Hegedűs Csaba dr. Lakatos László

CSs Dr. Iványi Antal DSc dr. Lakatos László CSs dr. Elek István dr. Elek István

Térinformatikai adatbázisok Dr. Benczúr András Adatintegráció dr. Elek István Távérzékelt felvételek elemzése Számítógépes grafika (haladó) Digitális képelemzés I-II.

Térinformatikai alkalmazások fejlesztése III. Közgazdasági és jogi ismeretek Térinformatika a közigazgatásban Elektronikus könyvtárak használata és fejlesztése Multimédia elemek a programozási nyelvekben Multimédiás technológiák programozása Mobil kommunikáció Távoktatás I-II.

T

Igen

Igen

Igen

Igen

2/2/2

9/21/25

14/14/14 7/7/7

11/19/19

dr. Kurtán Lajos habil Dr. Zentai László

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

6

DSc

Egyetemi docens

T

Igen

4/10/10

Dr. Iványi Antal

DSc

Egyetemi tanár

T

Igen

14/14/14

dr. Horváth Zoltán habil dr. Illés Zoltán dr. Horváth Zoltán habil dr. Illés Zoltán dr. Kovács Attila dr. Illés Zoltán

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens

T T

Igen Igen

Igen Igen

10/19/19 10/10/10

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens

T T

Igen Igen

Igen Igen

10/19/19 10/10/10

PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens PhD Egyetemi docens

T T

Igen Igen

Igen Igen

7/13/13 10/10/10

Igen

7/7/7

dr. Pap Gáborné dr. Harangozó Éva

199

T

Multimédia az oktatásban

Turcsányiné dr. Szabó Márta Honlap szerkesztés Turcsányiné dr. Szabó Márta Web-animáció Turcsányiné dr. Szabó Márta Portálfejlesztés dr. Pap Gáborné dr. Harangozó Éva A számítógépes látás alapjai Dr. Csetverikov Dmitrij Digitális és jel- és dr. Fridli Sándor képfeldolgozás Modellezés és animáció dr. Vida János

1

PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/6/6

PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/6/6

PhD Egyetemi docens

T

Igen

6/6/6

PhD Egyetemi docens

T

Igen

7/7/7

DSc

Egyetemi tanár

E

Igen

CSc

Egyetemi docens

T

Igen

CSc, Egyetemi docens PhD

T

Igen

Mindhárom adatot az ELTE IK teljes- vagy részfoglalkozású munkatársainál adtuk meg.

200

6/6/6 Igen

12/12/12 11/19/19