Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. Gyermekkora, tanulmányai Édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. - Pest, 1849. márc. 21.) mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát. Édesanyja, Hrúz Mária (Necpál, 1791. aug. 26. - Pest, 1849. máj. 17.) férjhezmenetele előtt cseléd a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át. Előbb Szabadszálláson laktak, majd 1821-ben Kiskőrösre költöztek. Petőfi Sándor az 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskőrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evangélikus vallás szerint. Öccse, Petőfi István 1825-ben született. 1824 októberében Kiskunfélegyházára költöztek, melyet Petőfi később szülővárosának tekintett. Szülőföldemen (1848) című költeményében születése helyének nevezte. A család először meglehetősen jó anyagi körülmények között élt. Az apa lehetőségeihez mérten megpróbálta a legjobb iskoláztatást biztosítani gyermekeinek. Az ifjú Petőfi összesen kilenc iskolában tanult. 1828 elejétől Kiskunfélegyházán Ezután három évig Kecskeméten – 1828. május 10-én vitte apja az evangélikus népiskolába, Fél évig Szabadszálláson 1831–33 között három évig a dunántúli Sárszentlőrinc algimnáziumában oktatták Petőfi szerette ezt az iskolát. Ezt követően két évig Pesten (1833-35) – először az evangélikus német gimnáziumba, majd a piarista gimnáziumba járt. 1835–38-ig Aszód Itt írta első versét Búcsúzás 1838-ik évben címmel. „Aszód! Csak egyszer kellene ezt a szót tőlem hallnod, s azonnal kitalálnád, hogy én itt három esztendőig tanultam… akarom mondani: jártam iskolába. S mily eseménydús három esztendő! 1. Itt kezdtem verseket csinálni. 2. Itt voltam először szerelmes. 3. Itt akartam először szinésszé lenni. A verselés a szerelem eredménye volt. A szinésszé lenni akarásnak pedig nem annyira eredete, mint következménye nevezetes. Nevezetes és szomorú.” László Borbála (Borcsa): 1837. május 30 és június 11. között Aszódon játszott Balog István vándortársulata. A tanári tilalom ellenére Petőfi látogatta előadásaikat, s beleszeretett az együttes fiatal színésznőjébe, Borcsába, és velük akart szökni. Koren tanár úr szobafogságra ítélte Sándort, s azonnal értesítette az apát. „Atyai tanácsai még hetek múlva is meglátszottak a hátamon.” 1838. augusztus 31-étől a Selmecbányai Líceumba járt A Nemes Magyar Társaság nevű önképzőkör tagja lett. Itt ismerkedett meg Gvadányi József, Csokonai, Vörösmarty Mihály költészetével is.
1
Boleman István és Lichard Dániel voltak tanárai Lichard félévkor megbuktatta. „A félévi vizsgálat rosszul sikerült s egyik szláv érzelmű tanárától a magyar történelemből elégtelent kapott. Atyja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét.” Petőfi Sándor búcsuja a szülői háztól, Munkácsy Mihály festménye. Petőfi Album, A Pesti Napló kiadása, 1908. Vándorévek Pest – Sopron – Dunavecse Ekkor gyalog útra kelt, Pestre ment, ahol statisztaként, illetve szolgaként alkalmazta a Nemzeti Színház. Apja utánament és hazavitte. Anyja Ostffyasszonyfára küldte rokonokhoz, hogy Sopronban ismét iskolába járhasson. Ám ekkor megismerkedett a szép és gazdag Tóth Rózával, akihez költeményeket írt. Kirúgják. 1839 szeptember besoroztatta magát Sopronba, a Gollner-féle 48. számú gyalogezredbe. Grazban ideglázat, majd Zágrábban tífuszt kapott, és miután az év folyamán már kétszer került kórházba, egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva leszerelték. 1841 februárjában visszajutott Sopronba, majd innen szüleihez ment Dunavecsére. A szülők ismét felveteti, hogy legyen mészároslegény, ő azonban inkább a színészi pályát választotja. Sepsy Károly vándorszínészei közé állt be, ahol három hónapot töltött el. A pápai kollégium 1841 ősze A pápán lett barátja Jókai Mór és Orlai Petrich Soma. Sikereket ért el az iskola önképzőkörében, majd elindult az országos útra. 1842 májusában a következő levelet intézte Bajza Józsefhez, néhány vers kíséretében: Tekintetes Szerkesztő Ur! Ha csekély munkácskáim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az Athenaeumban felvenni. Gyenge erőmet továbbra is ajánlva vagyok Tekintetes urnak alázatos szolgája Petrovics Sándor tanuló Pápán, maj.5.1842 1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét. ekkor még Petrovics Sándor aláírással, november 8-án ugyanitt a Hazámban című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét. A vándorszínész Petőfi 1842. november 5-én Szuper Károly ajánlása alapján a Székesfehérváron szervezett új vándorszínész-társulat tagja lett. Rónai, illetve Borostyán, végül Petőfi néven lépett fel a színpadon. 1842-ben Pestre látogatott, felkereste Vörösmartyt és Bajzát, hogy őszinte véleményüket kérje költeményeiről.
2
Pönögei Kis Pál néven mutatkozott be, hogy igazat mondjanak neki, majd a dicséretek után hamar felfedte magát. 1843-ban Fehérvárra, majd Kecskemétre ment a társulattal, ezután a társaság tönkrement. Ezután Pesten, majd Pozsonyban próbált színészi állást keresni, ám a pálya telített volt. Nyomor Debrecenben Eztán jut Debrecenbe, melyre később emlékezve így írt: „Hej, Debrecen… sokat szenvedtem én tebenned”. Először a városi társulatnál talált állást, majd egy kisebb vándortársulat ismét elcsalta. Ekkor már jól tud franciául Victor Hugo és Béranger költeményeit eredetiben olvasta. „A végső ponton álltam, kétségbeesett bátorság szállt meg, s elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez, oly érzéssel, mint amely kártyás utósó pénzét teszi föl, hogy élet vagy halál.” Vörösmarty Mihály támogatja. Beajánlja a Nemzeti Petőfi verseit kiadják. Vörösmarty beajánlja Vahot Imrének, aki felveszi a Pesti Divatlaphoz segédszerkesztőnek. Petőfi 1844 áprilisától júniusáig hazalátogatott szüleihez Dunavecsére, ekkor írta családi témájú műveit (Egy estém otthon, István öcsémhez…). Sikeres, országos hírű költő. Legismertebb mű: A helység kalapácsa, Vegyes fogadtatás. Ezután János vitéz – 6 nap és 6 éj alatt. A költői válság és szerelmek ideje 1844-ben ismerkedett meg a tizenöt esztendős Csapó Etelkével, Vahot Imre unokahúgával. A leány azonban 1845 elején váratlan betegségben elhunyt. Versciklus emlékére Cipruslombok Etelke sírjáról címmel. 1845 tavasza országos körút. A gödöllői jószágigazgató leánya, Mednyánszky Berta – új szerelem. Apja elutasítotja Petőfit Bertától. 1845 őszén önálló kiadásban a Szerelem gyöngyei cí. versciklus.
Vörösmarty Athenaeum c, folyőirata megszűnt Valóságos hadjárat Petőfi ellen. Honderű, Életképek Legélesebben Császár Ferenc, Nádaskay Lajos és Petrichevich Horváth Lázár igyekeztek nevetségessé tenni. Mögötte állnak: Vörösmarty, Bajza, Szemere Pál vagy Toldy Ferenc. Felhők-kor: Válságidőszak.
3
Okok: Etelke halála, a Berta-szerelem csalódása, az állandó támadások a kritika részéről, az anyagi gondok. Elkomoruló életkedv. Ekkor keletkezett a Felhők Ciklus, A hóhér kötele c. regény, a Tigris és hiéna c.dráma. A Korszakot a Négyökrös szekér c. költemény zárja. Népies nemzeti irodalom A Tízek Társasága Tagok: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Tompa Mihály, Degré Alajos, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán és Kerényi Frigyes. Új lapot kívántak létrehozni Pesti Füzetek címen. Kötelezték magukat, hogy az év közepétől számított egy éven belül sehova sem írnak, majd csak a saját szépirodalmi lapjukba. Vahot Imre bosszúja: a tizek közül ötnek júliusban leközölte olyan munkáit, melyek korábbról maradtak nála. Emiatt Petőfi párbajra hívta ki, de Vahot megijedt, és kitért előle. Végül kiegyeztek. Megismerkedése Szendrey Júliával 1846. szeptember 8-án Erdélyben, egy nagykárolyi megyebálon ismerte meg Szendrey Júliát, az erdődi tiszttartó, Szendrey Ignác leányát. Két kudarccal végződő lánykérés: 1. május 16–22 közt Erdődön, apjától megkérte a lányt. Nagybányán kapta Szendrey elutasító levelét. 2. május 25-én újra feleségül kérte Júliát. Elutasítják. Arany János barátsága 1847 februárjában barátkozott össze Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. (A Toldi kapcsán.) Házasság 1847. szeptember 8-án Petőfi feleségül veszi Júliát. Szendrey Ignác nem volt jelen az esküvőn. A mézesheteket Koltón, a Teleki Sándor gróf kastélyában töltötték. „Ha mint Sándorom neje leszek boldogtalan – mi csak tőle függ –, lesz erőm tűrni mindent, mit rám küld az ég, és kivívni magamnak a jövő üdvösségét; de ha elszakasztanak tőle, ha még nem is láthatom, úgy veszve, veszve lesz minden számomra! Mindég az idővel bíztatnak, hogy ez meghozandja, mit isten számomra rendelt, de elég volt fél év két hó, én nem várhatom tovább összetett kezekkel az idő ajándékát. Nem! nem lehet tovább! s Marim, édes angyalom, segíts rajtam, ne hagyj elveszni, mint a többiek.” – írta Júlia barátnőjének, Térey Marinak levelében. Valószínűleg hozzájárult döntéséhez hogy Petőfi – bosszúból –megkérte az ünnepelt debreceni színésznő, Prielle Kornélia kezét. (Kornélia igent mondott!)
Az esküvő után Nagyszalontára látogattak Arany Jánosékhoz
4
Novemberben Pestre, a Dohány utcába, egy háromszobás lakásba, költöztek. Ez időben Jókai az albérlőjük.
1848-1849 „Petőfi napja” 1848. március 15. „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel.” – (Jókai) . Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére. A szabadságharc idején Később háttérbe szorítják őket. Petőfi népszerűsége csökken, s júniusban elbukott a képviselőválasztáson. A Kis-Kunokhoz: „Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz.” Ekkor született a Lenkei százada című verse Összevitatkozott Vörösmartyval is, aki a nemzetgyűlésben megszavazta a honvédsereg régi vezényleti rendben való felállítását– aztán hamarosan kibékültek. Nyáron megírta Az apostolt Majd jelentkezett katonai szolgálatra, s elindult Erdélybe a népfelkelés szervezésére, Állapotos feleségét Erdődön hagyta. December 15-én meg is született fiuk, Petőfi Zoltán 1848. december 15. Petőfi levele Arany Jánoshoz: Kedves barátom, csak két szót írok: apa vagyok, a többit olvasd a fehérpapirosról; szintúgy leolvashatod, mintha írnám. Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni. Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné lesz. A fiú neve Zoltán. Ölelünk benneteket! Szerető barátod… Ellenségei harctéri távolmaradását gyávaságnak tekintették, s egyre hevesebben gúnyolták. Végül áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez, s feleségét, illetve fiát Vörösmartyra bízta. Katonai pályafutása során kétszer is lemondott rangjáról. Először 1849 februárjában futárszolgálatot teljesített Debrecenben, és összeveszett Mészáros Lázár hadügyminiszterrel. (Nyakravaló) 1849. április 1-jén Bem ismét századossá és segédtisztjévé nevezte ki, majd május 3-án őrnaggyá léptette elő. 2. Bemnek Vécsey tábornok ellen írt levele közzétételéért a Honvéd c. lapban Klapka súlyosan megrótta, és házi őrizetbe is vetette.
5
Petőfi lemond rangjáról. Görgey Artúr utasítására szabadon engedik. 1849 júniusában azonban felismerték, hogy ismét szükség van rá, maga Kossuth Lajos kérte fel a pesti nép mozgósítására. Az orosz beavatkozás hírére csatlakozott újra Bem hadseregéhez. Petőfi halálának kérdése 1849. július 31-én került sor a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetre Délután egykor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel nevű katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki. Lengyel József ezredorvos: „Rákiálték, odamutaték az eseményre. Ő oda maradt s csak annyit mondott, potomság. Én rámutaték a balszárnyra, hol a tábornok is futott. Petőfi szemét oda veté, szó nélkül megfordult s futni kezdett... Utánunk két ezred dzsidás.” „Mikor a faluból már jól kijövénk, látánk, hogy egy másik ezred dzsidás, a Küküllő mentén fölfelé haladva, a leégett falu után mintegy másfél mérföldre derékszögben elvágta a menekülés útját.” „Engem lovam a körön kívül segített. Egy dombra érve visszanéztem, s Petőfit hittem felismerni. Fedetlen fővel, széteresztett ingnyakkal, lengő zubbonyban futott.” Heydte osztrák őrnagy (akkor még ezredes) jelentése: „Én - az országúton lovagolva a kozákok után siettem, amikor közvetlenül a forráskútnál Fejéregyháza és Héjjasfalva között, egy leszúrt felkelő tiszt mellett, aki már nadrágjáig le volt vetkőztetve, több, vérrel bemocskolt iratot láttam heverni: valószínűleg a kozákok találták azokat a tiszt kirablása közben, s megint eldobálták, mert rájuk nézve nem volt értékük. Én mégis azt hittem, meg kell néznem az iratokat. A mellém beosztott egyik kozákkal felszedettem az iratokat, és nagyon megörültem, hogy egy akkor igen fontos okmány került a kezembe, mert az egyik irat Kemény Farkas jelentése volt Bemhez...” (csapatai állásáról). „A holttesttől néhány lépésnyire körülbelül 100 darab magyar dekoráció is feküdt, zsineggel összefűzve. Valószínűleg ezt is a halottnál találták a kozákok és a nagy sietségben megint elhullajtották.” „A lelet, amelyből arra kellett következtetnem, hogy a halott tisztnek Bem mellett volt állása, arra bírt, hogy közelebbről szemügyre vegyem a holttestet, vajon nem ismerek-e rá benne valami régebbi ismerősömre. De a halott előttem teljesen ismeretlen volt, sovány, kicsiny, száraz arcú, nagyon határozott kifejezéssel és nagy fekete körszakállal. Nadrágja fekete pantalló volt.” „Később, közölve velük ezeket az adatokat, tudakozódtam több felkelő tisztnél ez után a személyiség után, és legtöbbjük úgy vélte, hogy a halott bizonyosan Petőfi volt...” A tudomány mai álláspontja szerint Petőfi elesett a segesvári csatában.
6
Egyesek szerint hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezen elmélet képviselői azt is valószínűnek tartják, hogy ott megházasodott és családot alapított. Szendrey Júlia hosszan kerestette Petőfit, majd 1850 júliusában hozzáment Horvát Árpád történészhez – ezzel heves ellenérzést váltva ki a közvéleményből. Petőfi költészete A költő újításai a magyar lírában Új témavilág: családi líra, hitvesi, házastársi szerelmi líra tájköltészetében pedig a Puszta, az Alföld Kezdetben népiesség. A „fentebb stíl” elhagyása a költői nyelvből. Elhagyja a mitológiai elemeket, a finomkodó körülírásokat. A mondanivaló fontosabb, mint a forma tökéletessége. Pályája, műfaji sokfélesége, legismertebb költeményei: • Népies költemények (helyzetdalok): Befordúltam a konyhára… (1843), A virágnak megtiltani nem lehet… (1843), A borozó (1842), Ez a világ amilyen nagy… (1844), Szeget szeggel (1843), Távolból (1843), Anyám tyúkja (1848) • Családi költemények: Egy estém otthon (1844), Füstbement terv (1844), István öcsémhez (1844) • Epikai költemények: A helység kalapácsa (1844), János vitéz (1845), Bolond Istók (1847), Az apostol (1848) • Útirajzok: Úti levél, Életképek (1844) • Tájköltemények: Az Alföld (1844), A Tisza (1847), A puszta, télen (1848), A Kiskunság (1848) • Szerelmi költemények: Fa leszek, ha… (1845), Reszket a bokor, mert… (1846), Szeptember végén (1847), Beszél a fákkal a bús őszi szél… (1847), Minek nevezzelek? (1848) • Forradalmi látomásköltészet: A XIX. század költői (1847), Egy gondolat bánt engemet… (1846), Nemzeti dal (1848), Föltámadott a tenger… (1848) • A szabadságharc versei: Csatadal (1848), A vén zászlótartó (1848), Európa csendes, újra csendes… (1849)
Petőfi - kultusz Petőfi tiszteletére létrejött intézmények Petőfi Társaság (1876–1944): A Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület. Első elnöke Jókai Mór volt, a társaság hozta létre a budapesti Petőfi-Házat és a Petőfi Könyvtárat.
7
Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): Az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja. 1945-ben bombatalálat érte a Petőfi-Ház épületét, gyűjteménye a Budapesti Történeti Múzeumhoz került önálló Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre, 1998-ban vette fel ismét Petőfi nevét. Művészeti tára 19–20. századi magyar irodalmi vonatkozású képzőművészeti-, tárgyi- és fotóanyag-gyűjteménnyel rendelkezik. Őrzi az írók egykori tulajdonát képező műalkotásokat. Törzsanyaga a Petőfi-Ház gyűjteménye (Petőfi és Jókai öröksége) mellett Ady Endre és József Attila hagyatéka. Kézirattára és hangtára is van. Könyvtárának alapját a Petőfi Társaság anyaga és a Jókai-hagyaték képezi. Petőfi Könyvtár Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum: Kiskőrösön (1909-ben nyílt) Teleki-Petőfi Emlékmúzeum Koltón, a Teleki kastélyban.
8
