Pedagógiai program Neptun Általános Iskola 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Budapest, 2013.
Pedagógiai Program
2
1. Az iskola alapdokumentuma ............................................................................................................ 4 2. Preambulum....................................................................................................................................... 5 2.1.Érvényességi rendelkezések ........................................................................................................ 5 3. Helyzetelemzés ................................................................................................................................... 6 3.1. Intézményünk múltja számok és feladatok tükrében ............................................................. 6 3.2. Az iskola helye és helyzete a tágabb környezetben, a településen belül ................................ 7 3.2.1. Az iskola földrajzi környezete ............................................................................................... 7 3.2.2. Az iskola társadalmi környezete ............................................................................................ 7 3.2.3. Az iskola gazdasági környezete............................................................................................. 8 3.2.4. Az iskola kulturális környezete ............................................................................................. 8 3.3. Az iskola aktuális állapota ......................................................................................................... 9 3.3.1. Személyi feltételek ................................................................................................................ 9 3.3.2. Tárgyi feltételek................................................................................................................... 11 4.Az intézmény nevelési programja ................................................................................................... 13 4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................ 13 4.1.1. Az iskola mint szervezet céljai ............................................................................................ 15 4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................ 19 4.2.1. A személyiségfejlesztés részfolyamatainak területei az iskolában ...................................... 19 4.2.2. A személyiségfejlesztés részterületein elérendő célok, feladatok ....................................... 19 4.2.3. Személyiségfejlesztés a tanórákon ...................................................................................... 20 4.2.4. Személyiségfejlesztés tanórákon kívül ................................................................................ 20 4.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................... 22 4.3.1. Az egészségnevelés fő színterei .......................................................................................... 23 4.3.2. Az egészségnevelési team lehetséges szereplői................................................................... 24 4.3.3.Az egészségnevelési feladatokban lehetséges közreműködők az intézményi alkalmazottakon kívül ............................................................................................................................................... 24 4.3.4. Mérések, diagnosztika, szűrővizsgálatok ............................................................................ 24 4.3.5. Mindennapos testnevelés, testmozgás ................................................................................. 24 4.3.6. Prevenciós programok ......................................................................................................... 25 4.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 29 4.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...................................................................................................................... 34 4.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 37 4.6.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................................................................................................... 37 4.6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység . 38 4.6.3. Tehetséggondozás................................................................................................................ 45 Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
3
4.6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos tanuló nevelésével-oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................................................................................................... 47 4.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatokban .. 48 4.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái ..... 49 4.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ...................................... 56 4.10. A tanulói felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének helyi szabályai ................................... 58 4.11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................. 58 5. Az intézmény helyi tanterve ........................................................................................................... 60 5.1. Intézményünk választott kerettantervei ................................................................................. 61 5.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik .......................................... 62 5.3. A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ........................................................................................................................................................... 67 5.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................................... 68 5.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................................................................................ 69 5.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ...................................... 71 5.7. A választható tantárgyak, foglalkozások közül történő választás szabályai ....................... 72 5.8. A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módja, formái, az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének formái, rendje, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai, a magatartás, szorgalom minősítésének elvei, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai .......................................................................................................................... 73 5.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...................................... 80 5.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ..................................................................................................... 80 5. 11. A tanulók fizikai állapotának, egészségének méréséhez, minősítéséhez szolgáló módszerek ........................................................................................................................................ 82 5.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................. 84 5.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 89 Záró rendelkezések.............................................................................................................................. 91 1.
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .................................................................... 91
2.
Legitimációs záradék ................................................................................................................. 91
Függelék ............................................................................................................................................... 94 A program jogi alapjai ........................................................................................................................... 94 Törvények ........................................................................................................................................ 94 Rendeletek ........................................................................................................................................ 94
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
4
1. AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMA A nemzeti köznevelésről szóló hatályos törvény előírja az iskolák számára a pedagógiai program elkészítését, elfogadtatását és jóváhagyását, nyilvánosságra hozatalát. Az iskola a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be a pedagógiai programot, illetve annak módosítását. A pedagógiai program az iskolai nevelő-oktató munka alapdokumentuma, s egyben az adott intézmény referencia-dokumentuma is: » a pedagógiai program válik mérvadóvá a fenntartó számára az adott iskolával szembeni elvárásai megfogalmazásához; » a pedagógiai programban rögzített teljesítménykövetelményeknek való megfelelés szempontjából értékeli, minősíti /értékelteti, minősítteti/ a fenntartó az iskolát; » a pedagógiai programból tájékozódhat az iskolahasználó arról, hogy milyen pedagógiai alternatíva szerinti és milyen eredményű iskoláztatást remélhet, milyen speciális szolgáltatást vehet igénybe; tanulóként, szülőként folyamatosan kontrollálhatja, hogy az adott iskola szinkronban működik-e közzétett pedagógiai programjával; » egyértelmű tájékoztatást nyújt a pedagógus számára, hogy az adott iskola milyen értékek és pedagógiai paradigma jegyében működik; » szabályozó funkciót tölt be.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
5
2. PREAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: Neptun Általános Iskola-Grundschule Székhelye: Budapest, Neptun utca 57. 1158 Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola szakmai alapdokumentumának száma, kelte: 16231-2/2013/KOIR Budapest, 2013. III. 29. Az iskola jogállása: Költségvetési szerven belüli önálló szervezeti egységként működő, az Oktatási Hivatal által nyilvántartott, önálló költségvetéssel nem rendelkező, ún. sui generis (sajátos) jogi személy. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A program megtekinthető az iskolai könyvtárban nyitvatartási idő alatt, illetve az iskola honlapján.
2.1.ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program a mindenkor érvényben lévő rendeletek szerint kerül felülvizsgálatra, szükség szerint módosításra, kiegészítésre. A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadó határozatát követően az intézményvezető hagyja jóvá. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
6
3. HELYZETELEMZÉS 3.1. INTÉZMÉNYÜNK MÚLTJA SZÁMOK ÉS FELADATOK TÜKRÉBEN 1920. 1946. 1953. 1955. 1960. 1974. 1978. 1979. 1980.
1990.
1997/98.
1999/2000.
2000/2001.
2007/2008.
2010/2011.
Polgári fiúiskola megalapítása Általános fiúiskola Általános Fiúiskola Leányiskola Doktor Sándor Általános Iskola Doktor Sándor Általános Iskola Fiú- és leányiskola összevonása Új paneliskola /1158 Budapest, Neptun utca 57./ Frankovics Mihály Általános Iskola Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat indul a Magyar Állami Operaházzal kötött szerződés alapján Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat a Magyar Állami Operaházzal kötött szerződés alapján NYIK kísérleti tanterv Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat a Magyar Állami Operaházzal kötött szerződés alapján NYIK kísérleti tanterv Értékközvetítő és képességfejlesztő program Háziasszonyképző Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat a Magyar Állami Operaházzal kötött szerződés alapján NYIK kísérleti tanterv Értékközvetítő és képességfejlesztő program Háziasszonyképzés Német nemzetiségi nevelés-oktatás nyelvoktató formája Az oktatási intézmények kerületi átszervezése I. Összetett iskola (fenntartói döntés) Általános iskola » ép intellektusú tanulók » német nemzetiségi nevelés-oktatás nyelvoktató formája » logopédiai osztály Az oktatási intézmények kerületi átszervezése II. Száraznád Nevelési – Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola Az oktatási intézmények kerületi átszervezése II. Száraznád Nevelési – Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola Általános iskola » ép intellektusú tanulók » német nemzetiségi nevelés-oktatás nyelvoktató formája » logopédiai osztály » emelt szintű (1-3. évfolyamon emelt óraszámú) angol nyelvoktatás Az oktatási intézmények kerületi átszervezése Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
7
Neptun Általános Iskola » » » »
ép intellektusú tanulók Meixner-féle pedagógiai alapelvű osztály német nemzetiségi nevelés-oktatás nyelvoktató formája emelt szintű (1-3. évfolyamon emelt óraszámú) angol nyelvoktatás
3.2. AZ ISKOLA HELYE ÉS HELYZETE A TÁGABB KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉSEN BELÜL
A helyzetelemzés a környezetbe ágyazottan, a környezethez való viszonyt érzékeltetve mutatja be iskolánk aktuális állapotát.
3.2.1. AZ ISKOLA FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE Iskolánk Budapest XV. kerületében működik. Egy olyan kerületben, amely a főváros peremén helyezkedik el, s településszerkezetileg három részből áll: Rákospalota – Pestújhely Újpalota. A mai XV. kerület a Szilas-patak partján fekvő egykori parasztfaluból alakult ki. 1923-ban nyerte el Rákospalota a városi rangot, majd 1950-től már Rákospalota és Pestújhely együtt alkották Budapest XV. kerületét. Az 1970-es években a kerület erőteljes fejlődésnek indult, egy új városrész volt kialakulóban. Felépültek Újpalota lakótelepei. /Az 1980-as évekre alakult ki a háromosztatú kerület./ Ebben az új városrészben, a lakótelep peremén kezdte meg iskolánk a működését 1974-ben mint lakótelepi iskola.
3.2.2. AZ ISKOLA TÁRSADALMI KÖRNYEZETE1 Az intézmény földrajzi környezete egyben meghatározója a szociológiai, azaz a társadalmi környezetnek is. A lakosság összetétele igen heterogén, skálája a magasabban kvalifikált értelmiségi rétegektől a munkanélküliek rétegéig tart. Az iskolai végzettséget tekintve a kerületben jelentős /több mint 41%/ a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a középiskolai érettségivel rendelkezők részesedése közel 30%, míg a diplomával rendelkezők aránya 2001ben megközelítette a 15 %-ot, ami a budapesti átlagos 23,4%-tól meglehetősen távol marad. A kerületben a gazdaságilag aktív népesség számában 1990. és 2001. évi népszámlálás között 19%-os visszaesés, míg a gazdaságilag nem aktív /inaktív + eltartott/ népesség körében minimális, 1%-os csökkenés volt tapasztalható. Budapesten ez az arány 15% az aktívak esetében és 8% az inaktívaknál. Budapesthez képest tehát a kerületben rosszabb a gazdaságilag aktívak aránya az inaktívakhoz képest. Az öregedési ráta, az öreg népesség a gyermek népesség százalékában, 1998 és 2007 között 149 %-ról 192%-ra nőtt, ami nagyon magas érték.
1
Forrás: Budapest Főváros XV. Kerület Környezetvédelmi programja 2009 – 2014
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
8
3.2.3. AZ ISKOLA GAZDASÁGI KÖRNYEZETE2 Az infrastrukturális beruházások / M3-as autópálya bevezető szakasza, az M0-ás északészakkeleti vonala, a 2-es főút városi becsatlakozása/ a kerületet vonzóvá tették a kereskedelmi nagyberuházások számára /Pólus Center, Metro, Praktiker, Gulliver, Opel, Skoda, Mazda, Fiat szalonok, Ázsia Központ/, a "kereskedelem kerületévé" változtatták a 2010-es évek elejére. A közvetlen társadalmi környezet hatásai természetszerűleg befolyásolják a gyermeki közösség összetételét, meghatározzák célkitűzéseinket, feladatainkat. Egyre nagyobb az elvárás arra, hogy a gyermekek idejük legnagyobb részét biztonságos, otthonos, szeretetet, törődést biztosító környezetben hasznosan tölthessék, ugyanakkor az elméleti és gyakorlati tudás megszerzésével felkészítse őket az iskola a társadalomban, az élet különböző területein való eligazodásra, helytállásra. Olyan iskola kívánunk lenni, mely – tanítási órán és tanítási órán kívül - lehetőséget nyújt a tanulók számára az iskolai szervezetben történő szerepszerű viselkedés tanulásához, szociális hátrányaik, tanulási problémáik enyhítéséhez, képességeik kibontakoztatásához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos kapcsolattartás az iskola közvetlen mikrokörnyezetével, azaz a szülőkkel.
3.2.4. AZ ISKOLA KULTURÁLIS KÖRNYEZETE Jelenleg kerületünkben a Csokonai Művelődési Központ tagintézményeivel együtt mint közművelődési alapintézmény működik. A kerület további művelődési partnerei: Szilas Néptáncegyüttes, KoMa Társulat, MÁV Szimfonikus Zenekar, nemzetiségi önkormányzatok, helyi egyházak, civil szervezetek, s nem utolsó sorban az iskolák is biztosítják a lakosság számára a közművelődést, hiszen fontos tényező kell, hogy legyen a helyi társadalommal való kapcsolattartás. További művelődési forrás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár három kihelyezett könyvtára. Intézményünk gyakran színtere lakógyűléseknek, lakossági fórumoknak, de helyet ad kerületen túlmutató rendezvényeknek is. A kerület középtávú közművelődési közösségfejlesztő koncepciója a meglévő értékek megőrzésével, bővítésével, a társadalmi igényekhez igazodóan újabb lehetőségek beépítésével kívánja bővíteni a kerület kulturális életét. Törekednünk kell arra, hogy megtalálja iskolánk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek mentén a körülöttünk lévő mikrokörnyezet – vagy azon túlmutatóan kulturális központjává válhatunk.
2
Forrás: Budapest Főváros XV. Kerület Környezetvédelmi programja 2009 – 2014
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
9
3.3. AZ ISKOLA AKTUÁLIS ÁLLAPOTA Az iskola tevékenységeit a szakmai alapdokumentum az alábbiakban határozza meg: Alapfeladata: » általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat » német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás » többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Speciális jellemzők » egész napos iskola » hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése (képesség-kibontakoztató program) » emelt óraszámú és emelt szintű angol nyelvoktatás » úszásoktatás » táncművészeti és népművészeti nevelés-oktatás
3.3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Nevelőtestület A pedagógusok végzettsége a hatályos jogszabályoknak megfelel, a tantestület szakmaipedagógiai felkészültsége illeszkedik a pedagógiai programunkban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz. Alsó tagozaton jellemzően osztályonként két nevelő végzi a nevelő-oktató munkát, míg felső tagozaton minden tantárgyat szakos kolléga tanít. A tantestület képzettsége széles alapú, többségük folyamatosan képezi magát, különféle tanfolyamokon, posztgraduális képzésen vesz részt. Pedagógusaink túlnyomó többsége elkötelezett, empátiával rendelkező, innovatív szemléletű munkatárs. Nevelőink pedagógiai és alkotói szabadságuk tiszteletben tartásával végezhetik munkájukat. Évek óta nagy szerepük van a pedagógiai munkát közvetlenül segítő kollégáknak, akiknek tevékenysége pedagógusaink munkáját segíti, erősíti, azonosulva az iskola céljaival, értékrendjével. Szülők A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, alsó tagozaton szinte napi szintű. Az iskolát, a gyermekeket érintő kérdésekben rendszeres tájékoztatást kapnak pedagógusainktól, rendezvényeinken szívesen látjuk viszont őket. A szülők iskolánkról alkotott véleményének feltérképezésére – a minőségirányítási program keretében - kérdőíves módszert alkalmaztunk. A szülők iskolánkról alkotott véleményében kifejeződnek azok a pozitívumok és fejlesztendő területek, melyek tükrében feladatainkat végeznünk kell a jövőben.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
10
Tanulók Az iskolában folyó nevelés-oktatás többszereplős folyamat. A szereplők nem egymástól elszigetelten működnek, állandó hatással vannak egymásra. A helyzetelemzésben felvázolt társadalmi és gazdasági hatások a tanulók összetételében is megmutatkoznak: A gyermekek körében megnőtt az egyéni fejlesztést, törődést igénylők aránya. Az ilyen gyermekek fokozott figyelmet követelnek a pedagógusoktól, osztályfőnököktől egyaránt. A gyermek- és ifjúságvédelemmel, a segítő hálózattal folyamatos az együttműködésünk annak érdekében, hogy megoldjuk problémáikat, illetve enyhítsük azokat. De ugyanilyen egyéni fejlesztést, törődést biztosítunk azon tanulóink részére is, akik már felismert tehetségükkel tűnnek ki társaik közül. Az ő számukra is alapvető fontosságú a megfelelő segítő hálózat feltérképezése, lehetőségeinkhez képest, biztosítása. A két pólus között helyezkednek el azon tanulóink, akik esetében feladatunk - és egyben célunk is – megkeresni azon tevékenységi területeket, amelyekben sikeresek lehetnek. Differenciált tanulásszervezéssel olyan stratégiát igyekszünk kidolgozni, amely igazodik a gyermek adottságaihoz, s egyszerre biztosítja a felzárkóztatást, a tehetséggondozást.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
11
3.3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK Az iskola épülete 1974-ben épült, s 1983-ban nyerte el mai állapotát. A bővítést- egy új épületrész hozzáépítése – a szükséglet és az épület célszerű kihasználására való törekvés határozta meg. A háromszintes épület a lakótelep szélén helyezkedik el, szomszédságában egy óvoda található. Az épülethez egy belső udvar, valamint egy salakos, egy bitumenes és egy minikosárlabda-pálya tartozik. Az épület közvetlen közelében egy játszótér biztosítja - többek között - a játékszükséglet kielégítését. Az épület állagán folyamatos felújítási és karbantartási munkálatokkal igyekeztünk javítani. Az évek során feltételeink fokozatosan javultak, de a hiányosságok pótlása állandó feladat számunkra. Oktatási célú termek, foglalkoztatók, egyéb helyiségek Osztályterem/szaktanterem Kisterem Fejlesztő szoba Logopédiai foglalkoztató Mozgásfejlesztő Nyelvi labor Tornaterem /nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, WC–vel/ Kondicionáló szoba Irodahelyiség /intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, iskolatitkári, rendszergazdai, gyermekvédelmi/ Nevelőtestületi szoba Könyvtár Balett terem Szaktanteremhez tartozó szertár Orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek Sportszertár Raktár Porta Aula Teakonyha Ebédlő Büfé Karbantartó műhely Égető kemence
33/20 9 1 8 1 1 1
1 6
2 1 1 5 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1
Alsó tagozaton minden osztálynak saját osztályterme van, míg felső tagozaton a szaktanterem egyben egy osztály saját terme is. Ennek is köszönhető, hogy a gyermekek felelősségérzete a környezetükkel szemben többnyire pozitív, hiszen egészen kicsi kortól kezdve megtanulják és gyakorolják, hogy fontos a kulturált környezet kialakítása és megőrzése. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
12
Tantermeink világosak, tágasak, alapterületük megfelel a hatályos jogszabályi követelményeknek. Berendezésük a tanulók életkori sajátosságainak és a bennük folyó pedagógiai tevékenységnek megfelelnek, de a tárgyak, eszközök pótlása, fejlesztése állandó feladatot jelent az intézmény számára. Tantermeink egyben az egyéb foglalkozások színtere is, az alsó tagozaton játszó- és pihenősarkok kialakításával tesszük otthonosabbá a termeket. A csoportok játékállománya igazodik a gyermekek életkorához, mennyiségük – az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően - kielégítő. A különféle tantárgyak szakirányú oktatását szaktantermek segítik. Bútorzatuk, berendezési tárgyai igazodnak a szaktanterem jellegéhez. Egyéb foglalkoztató termeink szintén a bennük folyó tevékenységnek megfelelően berendezettek, felszereltek. Könyvtárunk kb. 12000 könyvtári egységgel /könyvek, tankönyvek, tanítási segédletek, audio-vizuális eszközök, kézi- és segédkönyvtári dokumentumok/ és hatféle előfizetett folyóirattal szolgálja tanulóink és pedagógusaink ismeretszerzését. Az iskolai könyvtár feladata: az állomány folyamatos gyarapítása, feldolgozása, karbantartása és az állományból való szolgáltatás. Az iskola valamennyi diákja és dolgozója térítésmentesen használhatja az iskola könyvtárát, olvasótermét, kölcsönözhet könyvet, hiszen a tanítás-tanulás fontos színtere, eszköze és informatikai bázisa a könyvtár. A könyvtárnak fontos közösségformáló szerepe is van. Az iskolai könyvtár rendszeres látogatása már első évfolyamtól segít a közös olvasási élmények megszerzésében. Ebédlőnk kulturált berendezésével és meglehetősen nagy alapterületével a helyes étkezési szokások kialakítása mellett lehetőséget nyújt a társas érintkezés különféle formáinak érvényesítésére is. Az épület udvarai gyülekezés, levegőzés, szabadidő-eltöltés, a mindennapos testnevelés, testmozgás helyszínei mellett az időjárás függvényében nagyobb létszámú rendezvényeink számára is lehetőséget adnak, de jelenleg megoldatlan a térburkolat. Füvesítés lenne szükséges, vagy díszburkolattal való ellátás. Indokolt lenne udvari játékokkal való ellátottság biztosítása. Évek óta kiemelten törekeszünk audio-vizuális és szemléltetőeszköz ellátottságunk korszerű fejlesztésére. Ennek ellenére eszközrendszerünk tárházában még nem biztosított osztályszinten a modern informatikai eszközhasználat. A jelenlegi állapotot is csak átgondolt, hasznos gazdálkodással, felkutatott kiegészítő lehetőségekkel, pályázatokkal sikerült elérnünk. További lehetőségek kiaknázásával törekednünk kell a jövőben az oktatásban használt eszközeink korszerűsítésére.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
13
4.AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Értékek – célok – feladatok dialektikája
ÉRTÉKEK
Nemzeti köznevelési törvény értékkatalógusa
RENDSZERE Az iskola önmeghatározása alapján deklarált (helyi) értékek
CÉLOK
FELADATOK
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
14
A nemzeti köznevelésről szóló törvény a teljes köznevelési rendszerre vonatkozóan meghatározza a nevelés-oktatás célját, alapelveit. A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely: » elősegíti a harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődést az életkori sajátosságoknak megfelelő, tudatos fejlesztés révén, s ezáltal » erkölcsös, önálló életvitelre, » a célok elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, » felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelés egészét meghatározza: » a tudás; » az igazságosság; » a rend; » a szabadság; » a méltányosság; » a szolidaritás; » az egyenlő bánásmód; » a fenntartható fejlődés; » az egészséges életmód. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját jellemzi: » az egyéni bánásmódra való törekvés; » a tanulók speciális igényeinek a figyelembevétele; » a gyermek, a tanuló elfogadása; » a bizalom; » a szeretet; » az empátia; » az életkornak megfelelő követelmények támasztása; » az ellenőrzés; » a sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés. „A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények.” A törvényben megfogalmazott célok, alapelvek, értékek, illetve a belőlük kibontakozó feladatok, eszközök, eljárások kell, hogy meghatározzák az intézményekben folyó nevelőoktató munkát, igazítva ezeket a helyi társadalmi szükségletekhez, igényekhez.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
15
4.1.1. AZ ISKOLA MINT SZERVEZET CÉLJAI A cím alatt azokat a szervezeti célokat kívánjuk bemutatni, amelyek mind távlatilag, mind eredménycélokként, mind működési célként meghatározzák iskolánkat. Célrendszerünk struktúráját a következő három cél köré csoportosítottuk: » Az intézmény végső /nyílt végű/ céljai » Az intézmény eredménycéljai » Az intézmény szervezeti /működési/ céljai Az intézmény végső /nyílt végű/ céljai A végső célok megfogalmazásával az iskola hosszú távú céljait jelenítjük meg. Három terület mentén fogalmaztuk meg céljainkat: az átörökítendő érték /attitűd/ terén, a nyújtandó elsajátítandó tudás terén, a kifejlesztendő képességek terén. » Célok az átörökítendő érték /attitűd/ terén: szocializált, kulturált, humanizált emberi magatartás; munkafegyelem, teljesítményorientáltság kialakítása; a magyarság, a nemzetiségek tisztelete, ápolása, lokálpatriotizmus a szűkebb lakókörnyezet iránt; az ember, az emberi nagyság tisztelete; a másság megértése, elfogadása; a család tisztelete, megbecsülése; műveltségre, informáltságra való törekvés; moralitás: lelkiismeretesség, felelősségvállalás; testi-lelki egészség; demokratizmus. » Célok a nyújtandó – elsajátítandó tudás terén: A kultúra teljes rendszerére építve kialakítsuk azt a tudást, amely segíti a tanulókat a társadalmasiasodásban, képességlehetőségeik növekedésében, értékrendszerük módosításában, indítékrendszerük regulálódásában, választott perspektíváiknak a realitásokkal való összevetésében, azaz: korszerű, megalapozott, kompetens tudással rendelkező tanulók neveléseoktatása; testileg, lelkileg, értelmileg harmonikusan fejlődő, nyitott személyiségű, céltudatos, kreatív tanulók nevelése, akik megfelelő önismerettel és általános erkölcsi, közösségi normákkal rendelkeznek; a környezetük megóvásáért, esztétikusabbá tételéért felelős tanulók nevelése; szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása fontos érték legyen számukra. Elérjük azt, hogy ne idegenedjenek el a szellemi termékektől, az ismeretrendszerektől. » Célok a kifejlesztendő képességek terén: Valljuk, hogy az ember, mint természeti lény, létezni tudjon, hogy személyisége kialakulhasson, és a változó feltételekhez adaptálódni tudjon, hogy létének
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
16
feltételét, a társadalmat működtetni tudja, négyféle általános képességrendszerrel kell rendelkeznie. Képesnek kell lennie: környezetének átalakítására, fenntarthatóságára; mások irányítására, együttműködésre, együttélésre; másokkal való kommunikációra; a megismerésre, önmaga fejlesztésére – aktivitás, kezdeményezőkészség, döntési képesség, innovativitás. Célunk, hogy a NAT által megjelölt műveltségterületek, illetőleg a belőlük levezetett tantárgyak segítségével a fent említett képességeket – hosszú távon – biztosan fejleszteni tudjuk. Az intézmény eredménycéljai Eredménycélokon olyan célokat értünk, amelyek iskolánk működésében hosszabb-rövidebb idő múlva megszámlálható, regisztrálható, minősíthető teljesítményben öltenek testet. Területek, melyek mentén megfogalmaztuk céljainkat: » Célok a középfokú iskolai továbbtanulásra való felkészítés terén: A Nemzeti alaptantervre épülő tartalmi szabályozókon keresztül – kerettanterv, helyi tanterv -, az adekvát tevékenységek megválasztásával, a tanuló képességeinek és tehetségének figyelembevételével készítünk fel a középfokú iskolai továbbtanulásra. Célul tűzzük ki, hogy a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulóink nyolcadik év végére a közös európai referenciakeret szerinti A2 vagy B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésnek megfeleljenek. Célul tűzzük ki, hogy az emelt szintű angol nyelvoktatásban részt vevő tanulóink nyolcadik év végére a közös európai referenciakeret szerinti A2 vagy B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésnek megfeleljenek. Célunk, hogy az országos kompetenciamérésekben a tanulóink által felmutatott értékek folyamatosan javuljanak. » Célok a pályaorientálás terén: Valljuk, hogy mindenki tehetséges lehet egy-egy tevékenységi területen belül. Már első osztálytól kezdve többféle tevékenységi területen kívánjuk fejleszteni a tanulókat, hogy lehetőségük legyen több területen is kipróbálni képességeiket. Így nagyobb esélyt teremthetünk arra, hogy megtalálják az életnek azt a területét, ahol sikeresek lehetnek. » Célok a magatartás- és viselkedéskultúra fejlesztése terén: Illem és önismeret. Célunk, hogy a tartalom megismertetésével, a tevékenykedtetéssel, az értékeléssel elérjük azt, hogy az elfogadott, megértett normák belsővé váljanak. A normák ismeretében, ezeknek megfelelően cselekedjenek a gyerekek.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
17
» Célok az alkotóvá nevelés terén: Célunk, hogy az alkotó játék szükségletének fejlesztésével a tanulók kreativitása erősödjön. Az olyan magasabb rangú emberi szükséglet, mint az önkifejezés, önművelés fejlesztése szintén lehetővé teszi az alkotóvá váláshoz való pozitív attitűdöt. Célunk a tevékenység-specifikus képességek fejlesztésével is kreativitásra nevelni. » Célok a pedagógiai alkotások, objektivációk létrehozása terén: Célunk az intézmény továbbképzési rendszerével folyamatosan emelni a pedagógusok mi-tudását, gyarapítani szakmai tudását. Szakmai konzultációkkal, óralátogatásokkal, óraelemzésekkel fejleszteni a hogyan-tudást, a módszertani tudást. Az intézmény szervezeti /működési/ céljai A működési célok a szervezet mind eredményesebb, mind hatékonyabb , egyre minőségibb – funkcióknak megfelelő /rendeltetésszerű/ - professzionális működését hivatottak elősegíteni. Célmeghatározásunk területei: a tanulás és tanítás feltételeinek biztosítása, kulturált iskolai környezet kialakítása és fenntartása, tanulói érdekvédelem biztosítása, szakmai professzió garantálása, a környezet számára nyújtandó közművelődési szolgáltatások. » Célok a tanulás, tanítás feltételeinek biztosítása terén: A tanulás, tanítás feltételeinek biztosítása alapvető feladat. Céljaink dologi tekintetben: az iskola tisztaságának biztosítása, a bútorzat szükség szerinti cseréje, mellékhelyiségek korszerűsítése, az épület elavult, gazdaságtalanul működő részeinek felújítása, korszerűsítése. A feltételek biztosítása szakmai tekintetben: az iskola technikai felszereltségének folyamatos, a kor igényeihez igazodó fejlesztése, nyugodt iskolai légkör, pedagógus szakmai önállósága, demokratikus vezetés, információáramlás biztosítása. » Célok a kulturált iskolai környezet kialakítása és fenntartása terén: A környezet esztétikus kialakítása kedvezően befolyásolja az iskola általános légkörét. Persze vannak olyan elemek, amelyek kiiktatása nem lehetséges /építészeti-szerkezeti hibák; berendezések, mint konstrukciós hibák/, de két fontos feltétel azonban az iskolán múlik: elrendezés és dekoráció. Olyan iskolai környezet kialakítására törekszünk, amelyben nem játszik szerepet az esetlegesség, a rendetlenség, az ízléstelenség, a giccs. Ennek érdekében már évek óta az intézmény működési céljai között szerepel az iskolai tantermek, folyosók, az aula ünnepekhez, évszakokhoz, jeles napokhoz, aktuális eseményekhez… kötődő folyamatos dekorálása, az aulai vitrinekben folyamatos kiállítás biztosítása. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
18
» Célok a tanulói érdekvédelem biztosítása terén: A tanulói jogok és kötelességek ismerete – tanuló, pedagógus, szülő részéről egyaránt –, a jogok gyakorlásának biztosítása, a kötelességek betartatása. A gyermekvédelmi törvény ismerete, a törvényesség betartása. » Célok a szakmai professzió garantálása terén: Célunk – a lehetőségekhez mérten - támogatni minden olyan képzést, szakmai programokon való részvételt, amely elősegíti a pedagógiai munka hatékonyságát. Szakmai munkacsoportokon belül szükséges a folyamatos megbeszélés a pedagógiai tevékenység fejlődése, fejlesztése céljából. » Célok a környezet számára nyújtandó szolgáltatások terén: Fontos cél, hogy az iskola a környezete számára kultúrcentrum /szakmailag is/ legyen. Ennek érdekében ragaszkodnunk kell a már hagyományosan kialakult rendezvényeinkhez /kiállítás szervezése, megyei és országos szintű versenyek lebonyolítása/, de törekednünk kell az új lehetőségek keresésére is /sportprogramok, közművelődési programok…/, illetve a kerület középtávú közművelődési közösségfejlesztő koncepciójában az iskola helyének a megtalálására. Pedagógiai felfogásunk céljai tehát: A kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön és működjön, amely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza a teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. S mindez kapcsolódjék össze a tanulók minél magasabb szintű motiváltságával, továbbá gyermeket, tanulót tiszteletben tartó, szociális kompetenciáját, magatartási kultúráját tapintatosan alakító nevelési kultúrával, amely lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. A nevelés-oktatás folyamatában alkalmazott eszközök, eljárások a fent felsorolt célok – és egyben feladatok – megvalósulását szolgálják. A két fogalom szorosan összefügg, hiszen az alkalmazott eszközök által valósulnak meg az eljárások, és fordítva, az eljárások az eszközökön keresztül teljesednek ki. A folytonosan változó környezet megköveteli a pedagógustól az innovativitást, a nyitottságot, a kreativitást, a rugalmasságot, a folyamatos önképzést, hogy a legmegfelelőbb eszközöket megválasztva, a legmegfelelőbb eljárásokat alkalmazva legyen képes tanítványait a - tágan értelmezett - tudás birtokosává tenni. /Természetesen a folyamat nem kétszereplős – gyermek és pedagógus –, számos személyi, tárgyi, környezeti tényező befolyásoló erővel bír./ Valljuk, hogy a személyiségközpontú pedagógia az az út, amely lehetővé teszi céljaink beteljesedését. Ez feltételezi az egyén – a tanuló - alapos megismerését, elfogadását, az egyénhez igazodó bánásmódra való törekvést, a differenciálást, ugyanakkor az egyenlő eljárásmódot, vagyis olyan pedagógiát, amely kiinduló – és végpontja a személy maga, egyre magasabb szintű önmegvalósulásával.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
19
4.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 4.2.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS RÉSZFOLYAMATAINAK TERÜLETEI AZ ISKOLÁBAN » » » » » » » » » » » »
Az értelmi nevelés, az önálló tanulás szükségletének fejlesztése Én-kép fejlesztése A magatartás formálása Az erkölcs nevelése Az érzelmek, akarat nevelése Az érdeklődés fejlesztése A motiváltság kialakítása A nemzeti – állampolgári hazafias nevelés A közösségi kapcsolatokra való felkészítés A testi nevelés A munkára nevelés Nemzetiségi identitástudat fejlesztése
4.2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS RÉSZTERÜLETEIN ELÉRENDŐ CÉLOK, FELADATOK » Önállóság, önnevelés, önkifejezés szükségletének kielégítése. Fejlesztendő szükségletek: önismeret, lelki egészségvédelem (jókedv, pihenés), játék (szerepjáték, alkotó játék), magasabb rangú emberi szükségletek (tanulás, önművelés, önkifejezés). » Az értelmi nevelés területén a világ megismerésére való igény kialakítása, tudományosan megalapozott világszemlélet nyújtása. » Érdeklődés felkeltése a saját és mások kultúrája iránt, továbbá a biztos nyelvismeret megalapozása. » Az érzelmi nevelés terén az önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmi sokoldalúság, gazdagság kialakítása. E folyamat tervezésében a művészeti tárgyaknak van kitüntetett szerepük. » Az akarati nevelés során a tanulók önismeretének fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása, a kitartás, a szorgalom, az elkötelezettség kialakítása. Az akaratnevelés célja a tanulók célválasztó, célmeghatározó, döntéseket előkészítő, döntéseket hozó, célokat realizáló képességeinek fejlesztése. A tanulókat az alább felsorolt képességek mozgósításához különféle élethelyzetekbe kell hozni (például: tantárgyi követelmények ismertetése, versenyek, pályázatok hirdetése, önművelési alkalmak felkínálása…). » Az érdeklődés fejlesztésének tervezésében mind az érzelmek, mind az akarat, mind a képességek fejlesztése alapvető. Már kisiskoláskorban szembesíteni kell a gyerekeket széles érdeklődési körrel (mikro- és makrotársadalom, mindennapi élet, szórakozás, erkölcs…). Az ezekbe való bevezetést a személyközpontú tantárgyi tanulás jelenti. » A jellemnevelés feltétele az akarat megfelelő nevelése, edzése, a negatív értéktartalmú jellemfejlődés megakadályozása. Milyen hatásokat tervezhetünk? Érintkezési, magatartási szokások kialakítását szolgáló gyakorlások, ellenőrzések, negatív, ill. pozitív értéktartalmú példaképek elemzése, erkölcsi szempontú elemzések, önértékelések. » A magatartást a szocializációs folyamatok eredményeképp létrejövő attitűd – beállítódás, irányultság – sokban befolyásolja. Fontos, hogy minél több Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
»
»
» » »
20
tapasztalatszerzési alkalmat, lehetőséget kell teremteni a kedvező attitűdök alakulásához, mind a tantárgyi tananyag tanításával, mind pedig azon túl. A kreatív társadalmi létre való felkészítés célja, hogy bevezesse a gyermekeket a szubjektív alkotások létrehozásának titkaiba, azaz az alkotás folyamatát kell megismerniük. A nemzeti, állampolgári nevelés területén hazánk, szülőhelyünk múltjának, jelenének kultúrájának megismertetése, tisztelete, ápolása, a hazaszeretet érzésének felkeltése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, a demokráciára nevelés feltételei között a már meglévők (diákönkormányzat, iskolai szervezet, társadalomismeret) segítik elő a társadalom felé irányulást, a közösségi tevékenységekben való részvételt, azzal való szembesítést, hiszen az ember nemcsak egyénileg, hanem társadalmiságában is (például: munka) megvalósítja önmagát. A tanulók munkára nevelése terén a munka szerepének, fontosságának tudatosítása, önellátásra és környezetük rendben tartására való igény kifejlesztése. A tanulók testi erejének, állóképességének fejlesztése, egészséges életmódú, mozgást szerető, edzett ember nevelése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése, az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
A képességek fejlesztését a korai életszakaszban szükséges elkezdeni. Fontos, hogy sokoldalú személyiségek fejlesztését célozzuk meg, az esélyegyenlőséget biztosítva.
4.2.3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A TANÓRÁKON » Az iskola cél-és tevékenységrendszerével hozzájárul a tanulók egész személyiségének fejlődéséhez, életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk kialakulásához, teret ad a tanulásnak, a játéknak és a gyakorlásnak, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. » A tanórai munkában iskolánk alapértékeinek közvetítése során meghatározó elvként szerepel a motiválás, aktivizálás, differenciálás. A közvetített ismeretek és cselekvések célja a gyermek fejlesztése, amelynek megvalósulási feltétele az egyéni fejlesztés jelenléte. A tanítás – tanulás viszonyban az eredményesség megkívánja, hogy felkeltsük és folyamatosan fenntartsuk a megismerési vágyat, dominánssá tegyük a tevékenységek sorozatában a tevékenységet, csökkentsük a kudarcfélelmet. » A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
4.2.4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TANÓRÁKON KÍVÜL » Célunk az emberi kapcsolatok megerősítése, tartalmassá tétele, közös feladatok elvégzése, a csoport tagjainak sikerélményekhez juttatása, élmények szerzése. » A programok, szabadidős tevékenységek lehetőséget adnak sokoldalú, széles körű, konkrét tapasztalatszerzésre, segítik a tanulási tevékenységet, fejlesztik a tanulók szocializációs képességeit, erősítik a tágabb környezet felé érdeklődésüket. A képességek kibontakoztatása mellett mintát nyújt a tartalmas szabadidő eltöltésére. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
21
A személyiségfejlesztés tanórán kívüli szervezeti formái Egyéb foglalkozások Minden tanuló számára lehetőség van az egyéb foglalkozások igénybevételére. A tanórán kívüli időszakban tudatosan tervezett heti és napirend alapján változatos szabadidős tevékenység, készség- és képességfejlesztő foglalkozások, mindennapos testnevelés, csoportköri foglalkozások, könyvtárlátogatás, iskolán kívüli programok (séták, múzeumlátogatás, színházlátogatás…), versenyek, vetélkedők, manuális és kulturális tevékenység biztosítanak programot a tanulóinknak. Minden csoportnak 60 perc áll rendelkezésre a tanulásra, gyakorlásra, a házi feladatok elvégzésére. A tanórán kívüli időkeretben történik a felzárkóztatás a tehetséggondozás is. Szakkörök A gyermekek érdeklődése szerint szerveződnek. Különböző korosztályból és évfolyamból vesznek részt a tanulók. A szakkörök programjai tudatos fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes készségek, képességek terén, jól kiegészítve a tanórai ismereteket, segítve az érdeklődés, a tehetség kibontakozását, az önálló ismeretszerzést, és a művészetet kedvelő tanulók képességeinek kibontakozását. Sportkörök A tanórai testnevelést, sportéletet egészítik ki. Lehetőséget adnak a mindennapos testnevelés biztosítására. Különleges jelentőséggel bírnak azáltal, hogy tanulóinknak rendkívül fontos a megfelelő fizikai állóképesség, erőnlét, ügyesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Ezeken a foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat az egyes sportágak versenyére sportkörön belül. Az iskolai könyvtár Mind a tehetséggondozásban, mind a felzárkóztatásban, mind pedig a szabadidő hasznos eltöltésében szerepet játszik. Könyvtári állományunk gépi adatszolgáltatással könnyíti az olvasni vágyók igényeinek kielégítését.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
22
4.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségnevelésre vonatkozó elveket lásd a helyi tanterv 5. 12. számú pontja alatt! Az egészségnevelés területei az iskolában Az iskolai egészségnevelésnek segítenie kell, hogy a tanulók kellő motiváltságot, ismeretet, tudást szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértsék, biztos ismereteik legyenek, amelyek konkrét tevékenységeken alapozódnak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet magatartás szempontjából lényeges területeinek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezen területek közé tartoznak az alábbiak: » » » » » » » » » » » » »
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az értékek ismerete; az étkezés, a táplálkozás egészséget biztosító szerepe; a betegségek kialakulását előidéző tényezők korai felismerése és elkerülése, gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás és a tanulás technikái; az idővel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a tanulási környezet alakítása; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Az egészségnevelési programban az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó valamennyi korosztályra kiterjedő témakörök: » » » » » » »
a biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás); egészséges táplálkozás; fizikai aktivitás, személyes higiénia; veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog); növekedés, változás és az emberi szexualitás; családi és társas kapcsolatok, családtervezés, AIDS, drog – prevenció; egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés).
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
23
Az egészségfejlesztési program elkészítésének folyamata ÁLLAPOTLEÍRÁS ↓ ÉLETMINŐSÉG /EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA/ ↓ PROGRAMOK ↓ EREDMÉNYEK, HATÁSOK ↓ NYOMON KÖVETÉS
4.3.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FŐ SZÍNTEREI a, Tanórai nevelés tantárgyakba beépítve » A NAT-ra és a tantárgyi kerettantervekre épülő helyi tanterv kapcsolódó tartalmi elemei a tantárgyakba beépítve. b, Egészségnevelés a tanórákon kívül Az egészségnevelés nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek színterei: » » » » »
egyéb foglalkozás, iskolai sportkör, játékos testmozgás, egyéni és csoportfoglalkozás, szervezett szabadidős tevékenységek: osztálykirándulás, iskolai verseny, házibajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, kihívás napja, egészségnap, tagozati és iskolai szintű programok, bűnmegelőzési program, AIDS és szexuális kultúra felvilágosító programok, drogprevenciós programok, szervezett táborok.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
24
4.3.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEAM LEHETSÉGES SZEREPLŐI » » » » » » » » »
iskola-egészségügyi szolgálat intézményi képviselői, iskolapszichológus, iskolai drogügyi koordinátor, igazgató és/vagy pedagógus, diákönkormányzat-vezető tanár, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező, szülői munkaközösség képviselője, tanulók képviselői.
4.3.3.AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOKBAN LEHETSÉGES KÖZREMŰKÖDŐK AZ INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAKON KÍVÜL
» Olyan szakember vagy szervezet, aki vagy ami rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal, és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával /20/2012. évi EMMI-rendelet 128. § (7)/. » Gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat » Pedagógiai szakszolgálat » Az ifjúságvédelem területen működő egyéb szervezet, hatóság » Helyi szakorvosi hálózat szakemberei » Helyi rendvédelmi szervek /rendőrség, tűzoltóság/
4.3.4. MÉRÉSEK, DIAGNOSZTIKA , SZŰRŐVIZSGÁLATOK Célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. Nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás, fogászati szűrés), hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozásokra (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Célunk: a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre.
4.3.5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Ezért a napi rendszeres mozgásigény kialakítása céljából fittségi vizsgálatokat tartunk, ahol a diák maga mérheti le kondícióját, s azon tudatosan változtathat. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésére bocsátjuk. Ezen felül a testnevelésórák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is. Az iskola helyi tantervébe a jogszabályi keretnek megfelelően építjük be a testnevelésórákat. A megvalósítás módját lásd a helyi tanterv 5.6. pontja alatt!
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
25
4.3.6. PREVENCIÓS PROGRAMOK A prevenciós foglalkozások preferáltan az osztályfőnöki órák keretében, a gyermekvédelmi felelős – amennyiben ilyen munkakör betöltésére nincs lehetőség, a megbízott pedagógus vezette csoportfoglalkozásokon, tagozati és iskolai szintű programokban valósulnak meg elsősorban. Hagyományosan megrendezzük a kerületi rendőrkapitánysággal együttműködve a bűnmegelőzési és áldozattá válás preventív programot, az iskola-egészségügyi szolgálat segítségével a szexuális felvilágosító és AIDS prevenciós programot, addiktológus szakember bevonásával a drogprevenciós programot. Dohányzás megelőzése Az Egészségügyi Világszervezet minden év május utolsó napját annak szenteli, hogy az emberek, a társadalom figyelmét felhívja a dohányzás okozta világméretű pusztításra. A munkatársak csak a hatályos jogszabálynak megfelelő kijelölt helyen dohányozhatnak. Rendszeres ellenőrzéssel gátoljuk meg, hogy a tanulók az iskola területén dohányozzanak. A különféle – tanórai és tanórán kívüli - felvilágosító programok mellett az egészségnap kiemelten foglalkozik a dohányzás megelőzésével. Alkoholfogyasztás megelőzése Az iskola területén tilos az alkohol fogyasztása, így tanulóink csak iskolán kívüli környezetben találkozhatnak italt fogyasztó felnőttekkel vagy kortárs csoporthoz tartozókkal. A tanórán és tanórán kívüli felvilágosító programok mellett valamennyi lehetséges szintéren kiemelten foglalkozunk az alkoholfogyasztás megelőzésével. Áldozattá válás megelőzése Tanulóinkat fokozottan érinti az áldozattá válás befolyásolhatóságuk és döntésképtelenségük miatt, ezért a tanórai és tanórán kívüli felvilágosító programokon, a bűnmegelőzési előadásokon fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy megismertessük a gyermekekkel a bűncselekmények formáit, a védekezés lehetőségeit. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy mit tehetnek az elkerülés érdekében, illetve ha mégis áldozatai vagy szemtanúi lesznek egy bűncselekménynek, mit tehetnek. Az áldozattá válás másik fontos területe az iskolai mobbing (az egyénnel szemben alkalmazott lelki terror), a nemzetiségekkel szembeni kiközösítő magatartás. Valamennyi pedagógus felelőssége az áldozattá válás felismerése és annak megelőzése, illetve az ártalmak csökkentése pedagógiai módszerekkel, illetve szükség esetén szakemberek bevonásával. Ismeretek az elkerülés érdekében: Az iskolai élet szabályai, házirend fogalma, jelentősége. Tudja, hogy az iskolai előírásokat, házirendet a saját érdekében be kell tartania. Miért van szükség iskolai házirendre? Saját iskolánk házirendjének megismerése, megvitatása. Egyedül a közlekedésben: Az önálló közlekedés szabályai; tudja, hogy ha nem a legbiztonságosabb útvonalon közlekedik, veszélyhelyzetbe kerülhet, és ezért ő maga felelős. Nem mindig a legrövidebb út a legbiztonságosabb. Mindennapi életünket szabályok szerint éljük, ezek betartása garantálja biztonságunkat, hogy a döntés (szabályok betartása vagy megszegése) következményekkel jár, hogy tetteinkért, cselekedeteinkért és azok következményeiért saját magunk vagyunk felelősek. Tudja, hogy szüleihez, tanáraihoz és a rendőrökhöz is fordulhat bizalommal, hogy milyen esetben és kihez Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
26
kell fordulnia segítségért. Ismerje fel a veszélyhelyzeteket és tudja, hogy a következményekért ő is felelős, hogy a bandák nyomást gyakorolhatnak rá, kihasználhatják, elcsábíthatják, hogy a bandatagok összetartozása hamis értékeken is alapulhat. Bűnmegelőzés A gyakoribb törvénysértések és a jellemző elkövetői magatartások kiemelésével, illetve példákkal, valamint a cselekedetek várható következményeinek megismerésével kívánjuk elérni, hogy tanulóink megismerjék a bűncselekmény fogalmát. Elsősorban a lopás, rablás, személyi szabadság megsértése, közveszéllyel való fenyegetés, kényszerítés, testi sértés, erőszakos közösülés fogalmát tisztázva, értelmezve kívánjuk a törvénytisztelő életmódot kialakítani. /Azonban a jogkövető magatartás kialakítását a családi minta sok esetben nehezíti./ A rendőrség munkatársának előadása mellett a felelős magatartás kialakulása a tanórai, preferáltan az osztályfőnöki órák témája is. Konfliktusok kezelése, a stressz Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák, amelyeket segítenünk kell alakítani: mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele; mások igényeinek tolerálása; saját magunk és mások megbecsülése; kudarcok, stresszhelyzetek elviselésének, pozitív megélésének képessége; az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy késleltetésének képessége. Az életkornak megfelelő testi – lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés - ami belső elhatározáson alapszik - a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély kialakulását megelőzzük. Módszerei az ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója; magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok; készség- és kommunikációfejlesztő gyakorlatok, játékok; pozitív életmódminták közvetítése. AIDS, szexuális kultúra Szükséges az alapos, őszinte felvilágosítás, a gyermekek életvitelének, kapcsolatainak segítő szándékú figyelemmel kísérése, a problémák kölcsönös bizalmon alapuló megbeszélése.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
27
Drogprevenció Az iskola küldetése: » Az egészségprogram részeként a fiatalok kommunikációs és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat – köztük az egészséges életmód iránti igényt - fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni. » Ezen elvekből kiindulva szükséges megtanítani a fiataloknak, hogy hogyan tölthetik el kulturált módon, tartalmasan szabadidejüket, választási lehetőségeket, mintákat bemutatva nekik. » Az egészségprogram részét képezi az iskolai drogprevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de szembe kell nézni a drogok jelenlétével is. Az iskola leghatékonyabban a pozitív énkép fejlesztéséhez, a személyiség formálásához képes hozzájárulni, és e mellett precíz ismereteket tud közvetíteni. Ugyanakkor ki kell szűrni a ténylegesen érintetteket, és a megfelelő segítő felé orientálni őket. Célok megállapítása » Általános célok: Az egészségügyi tudatosság kiépítése Ismeretek közlése, pontosítása Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése A beállítódások és a magatartás megváltoztatása Környezeti változtatások (fizikális és szociális) » Konkrét célok: Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása Team-munka megszervezése Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül Pályázati lehetőségek felkutatása Szülők, pedagógusok tájékoztatása Segítő kapcsolatok kiépítése Egyéni segítségnyújtás A prevenció beépítése – kiemelten - az osztályfőnöki munkába Pedagógus továbbképzés A tervezést befolyásoló tényezők Külső környezet A pedagógiai program elfogadásával az érintettek támogatják azokat az alapelveket, amelyekre a program épül. Azonban a gyerekek kortárs környezete gyakran a veszélyeztetettség alapjául szolgálhat.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
28
Belső környezet Számolni kell forráshiánnyal. Ellenállás várható egyes szenvedélybetegségben érintettek részéről (pl. legális drogok: alkohol, dohány), ezért a programban részt vevő team tagjait fel kell készíteni a konfrontálásra, motiváltságukat minden lehetséges módon erősíteni szükséges. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését ismeretnyújtásra támaszkodva, de a készségfejlesztés módszereit alkalmazva a személyiség formálásával próbáljuk elérni. Segítjük a gyermekeket, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően megismerjék önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, tájékozódjanak környezetükben, megbizonyosodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
29
4.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az iskola szereplői
TANULÓK
PEDAGÓGUSOK
SZÜLŐK
/Az iskola szereplői közötti együttműködés és a kapcsolattartás szervezeti rendjét az SZMSZ szabályozza./ A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. Annak érdekében, hogy a tanulók: » megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit; » érvényesíthessék jogaikat, és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak; » gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez; » egyéni problémáikkal megkeressék tanáraikat, az intézmény feladata » az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; » az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; » az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli programjainak meghatározása.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
30
Annak érdekében, hogy a pedagógusok: » képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; » rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel, az intézmény feladata: » kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit, és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; » a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; » a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; » a pedagógusok és a tanulók, valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok…); » a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezelni a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. Annak érdekében, hogy a szülők: » mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal problémáikkal a pedagógusokhoz; » kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; » együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében,
vagy
az intézmény feladata: » a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; » igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával; » a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés fontosságát és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; » a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
31
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok »
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, egyéb foglalkozásokhoz) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
»
A tanulók életkori sajátosságainak, tanulóközösségek fejlesztésében.
fejlettségének
figyelembevétele
a
Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. » Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A pedagógusnak biztosítania kell, hogy a gyerekek tevékenységére jellemző legyen a tanulási kedv. A tanuló azonosuljon a kapott, vállalt feladatokkal, a tanulócsoport legyen célratörő, együttműködő; baráti stílus, egymás iránti figyelem, tapintat, kölcsönös alkalmazkodás jellemezze őket. A tanulókban fejlessze a tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességeket, úgy alakítsa ki a felelősi rendszert, hogy mindenki gyakorolhasson mindenféle szerepet. Ezzel a tanulók képet kapnak saját képességeikről, kipróbálhatják azokat, megismerkedhetnek a munka világával. »
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program »
32
Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A közösséggé érés és az egyén személyiségfejlődése nem spontán folyamat, tudatos beavatkozásra és irányításra van szüksége ezek pozitív alakulásához. A kisiskoláskort a társas kapcsolatok dinamikussága és labilitása jellemzi. Kevés a tartós kötödés, a külsődleges tényezők szerepe igen nagy (pl.: egy utcában laknak, egymás mellett ülnek stb.). A felnőttek, a pedagógusok értékítélete számukra irányadó. A felső tagozatos tanulóknál erősödnek és stabilizálódnak a kapcsolatok. Tudatosabb társválasztást, népszerűséget, az azonos érdekek, a közös tevékenység és a személyiség erkölcsi tulajdonságai biztosítják. Ennek érdekében: » A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés normáit, a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, realizálódjon a nemzetés nemzetiségkép. » A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, fejlődjön bennük az elfogadó és segítőkész magatartás. » Az iskola törekedjen arra, hogy közvetlenül vegyen részt az iskolák közötti és a nemzetközi kapcsolatokban. » Fejlődjön ki a tanulókban a közösségi - társadalmi élet iránti érdeklődés. » Szerezzenek ismereteket a kommunikációs kultúráról /önálló ismeretszerzés, véleményformálás és- kifejezés, a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei/, és alkalmazzák azokat. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. » Legyen önálló véleményük. » Tartsák be a házirend előírásait. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat alakításának színterei » Iskolai közösségek megszervezése a tanulók életkora szerint és nevelő irányítása mellett a tanulói önkormányzat megszervezése, működtetése. » Osztályszintű közösség megszervezése: feladatok, a különböző szerepek, viselkedés a közösségben3. » Tanóra: adott tantárgyakhoz kötődő felelősi rendszer. A közösség viselkedési normáinak, erkölcsének, tevékenységi rendszerének gyakorlása. » Közösségi feladatok végzése az iskolában iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken.
Magatartásformák gyakorlása » Iskolában, szervezett keretek között. » Az iskolán kívül, szervezett keretek között. 3
Lásd: Házirend Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
33
» Családban, barátok és idegenek között. Az önkormányzás képességének kialakítása » A diákönkormányzaton és osztályon belüli feladatok vállalásával. Közösségfejlesztés az iskola hagyományrendszerében
Tanulóink részére a családon kívül egyik legfontosabb szocializációs színtér az iskolai közösség. Ennek jelentősége és a tanult szerepek az életkorral változnak, de mindenképpen alapját kell, hogy képezzék a felnőttkor társadalmi szerepeiben való megfelelésnek. A nevelés hatékonysága megkívánja a csoportokon belül elfoglalt egyéni pozíciók ismeretét és tudatos felhasználását a nevelés folyamatában. Rendkívül fontos, hogy a csoporton belül a centrális helyzetű tanulók fogadják el és segítsék peremhelyzetű társaikat. Ez a fajta iskolai közösségeken belüli szereptanulás alapozza meg a felnőttkorban a mássághoz való viszonyát az egyénnek. Nagy gondot fordítunk arra, hogy iskolánk tanulói megismerjék, tiszteljék mindazt, ami életünkben, mint hagyomány van jelen. A hagyomány ápolásának és teremtésének széles teret biztosítunk. Ünnepeinket, rendezvényeinket az éves munkatervünkben meghatározottan iskolai vagy osztályszinten szervezzük.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
34
4.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus » rendszeresen megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat; a pedagógiai tevékenységét érintő tanulócsoportokban tanító nevelőkkel szükség esetén egyeztet; » tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; » tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának, a tananyag feldolgozásának megfelelően differenciáltan szervezi; » gondot fordít a lemaradó és a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; » a gyermekek tanulmányi fejlődését sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; » rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen, ugyanakkor kifejeződjön benne a tanuló önmagához mért fejlődése is; » az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; » a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, javíttatja, vagy a tanulókkal együtt értékeli; » az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb tíz munkanapon belül köteles kijavítani; » a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi – kiemelten az osztályfőnöksége alá tartozó tanulócsoportot -, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, különböző vizsgálatok segítségével érhet el; » fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; » tőle telhetően biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; » feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; » a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; » a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
35
» megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításakor és osztályzásakor; » a munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Egy osztályt és annak tanulóit érő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása, a tanulók személyiségének megismerése, az iskolai – ezen keresztül a társadalmi - értékrend szerint való fejlesztése, az egyéni problémák figyelembe vétele mellett. Az osztály közösségi életének szervezése. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályában folyó nevelőoktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak a tanulók és az osztályfőnök is! A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben! Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat! Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon olyan légkör kialakítására kell törekedni, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz bátran változtassanak a környezeten, úgy mint a hagyományosan merev tantermi berendezésen az egymás hátát látó gyerekekkel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani az osztály egyedi arculatát. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői » Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái egyszerre szolgálják az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejlesztik az önismeretet, felkészítik a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárulnak a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
»
»
» » »
» »
»
» » » »
» » » »
36
juttatják a természeti és társadalmi környezetről, az emberről, és megismertetik őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás-kultúra, erkölcsismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, ill. koordinálja azok munkáját. Tapasztalatait, esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az osztályában tanító kollégák véleményének kikérésével értékeli tanulói magatartását és szorgalmát, erről tájékoztatja a szülőket. Gondosan ügyel arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevelő szándékúak legyenek. Ellenőrzi, hogy a szülő a beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket tudomásul vette-e. Rendszeres kapcsolatot tart az intézmény gyermek-és ifjúságvédelmi felelősével (amennyiben az intézmény alkalmazásában áll gyermek-és ifjúságvédelmi felelős). Szükség esetén rendszeres személyes és/vagy telefonos konzultációt tart külső gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel is. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében együttműködik a családdal, tanácsaival segíti a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztését. Előkészíti, segíti a tanulók megfelelő pályaválasztását (pályaorientáció). Az iskolai munkaterv alapján tanulmányi kirándulásra viszi osztályát. A kirándulás előkészítését köteles elvégezni. Személyes részvételével támogatja az iskolai ünnepélyek, rendezvények tartalmi és formai sikerét. Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. A szülői munkaközösség elnökével segíti osztálya szülői munkaközösségének működését. A megadott határidők betartásával elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőit. Figyelemmel kíséri az igazolatlan mulasztásokat, a törvényi szabályozás alapján megteszi a szükséges lépéseket. Az iskola munkaterve alapján fogadóórát és szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. Szükség esetén az iskolavezetéssel történő egyeztetés után rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
37
4.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE
A hatályos törvény szerint kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a, különleges bánásmódot igénylő tanuló: » sajátos nevelési igényű tanuló, » beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, » kiemelten tehetséges tanuló, b, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos tanuló.
4.6.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉVEL-OKTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: » Pedagógusok, szülők, tanulók felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. » Az együttnevelés megvalósításában az egyénhez igazodó módszertani eljárások alkalmazása /pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök/. » A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus. » A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta. » Együttműködés az együttnevelésben részt vevő pedagógusok és gyógypedagógusok között. » Együttműködés a segítő hálózattal /egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásai, utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítsége/. A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok - a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Cél, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja a sajátos nevelési igényű tanulók közösségi életben való részvételének javítása, kiteljesítése. Ennek érdekében a hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával; Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
38
törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására; a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása; az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése; az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. Mindennek érdekében : a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket megjelölni ott, ahol erre szükség van; igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmak, követelmények kialakítása és teljesíttetése; szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök beépítése a nevelés-oktatás folyamatába; az önmagukhoz mért fejlődésük értékelése.
4.6.2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A speciális nevelési – így szocializációját, a tantárgyi tartalmak elsajátítását, a készségek és képességek fejlesztését tekintve a többségi környezethez tartozókétól eltérő – szükségletű tanulók fejlesztésére, felzárkóztatására vonatkozó pedagógiai elvek, módszerek, eljárások: A fejlesztési folyamat olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl. Célunk: » minden gyerek számára biztosítani a hasznos, minél vidámabb iskolai életet, » megtalálni azokat a tevékenységeket, amelyekben tanulóink sikerrel bontakoztathatják ki képességeiket, » az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. Ezen célok megvalósításához feladataink a következők: » A pedagógusok ismerjék meg a részképesség-zavarok tünetegyüttesét. » A minél előbbi felismerés érdekében minden első osztályba bekerült gyermek szűrése az esetleges beszédhibák felismerése érdekében. » Óralátogatás keretében ismerkedés az elsős tanulókkal /a tünetlista és a megfigyelés együttesen adja a vizsgálatra kerülő gyerekek névsorát/. » A később felszínre kerülő problémás eseteket a segítő munkatársak egymás között, a problémának megfelelően osztják szét. Mindezek mellett még szükséges: » » » » »
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; tanulási technikák elsajátíttatása, az otthoni tanulás segítése; egyéni, illetve csoportos foglalkoztatások a tanítás-tanulás folyamatában; az iskolai könyvtár használata; rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, gyakorlati tanácsadás, tájékoztatás a gyerek fejlődéséről; » az önbizalom, önértékelés növelése; » kommunikációs készségek fejlesztése; Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
39
» a tanuló értékeiknek feltárása, a meglévők erősítése, s ezek felhasználása részképesség-gyengeségeik fejlesztésénél; » hogy segítségünkkel élhessenek a törvény adta lehetőségekkel /osztályozás alóli felmentés, egyéni haladási tempó biztosítása stb./; » a pályaválasztás megsegítése a legmegfelelőbb továbbtanulási forma megtalálásával. A fejlesztés területei Prevenció » A tanulási, magatartási problémák megelőzése. » A devianciák megelőzése önismeret, énképkorrekció és drogprevenció segítségével. A segítők köre itt kibővül a gyermekvédelmi munkát végző szakember személyével. Korrekció » A korrekciós munka áthatja a nevelés-oktatás egész rendszerét a módosult személyiség-összetevők korrigálása, kompenzálása céljából. Tehetséggondozás » Teret kap az egyéni képességfejlesztés, a szakköri munka, a versenyre való felkészítés során, az egyéni személyiségfejlesztésben (énkép korrekció). Könyvtáros és informatikus, szakpedagógus segíti a munkát. Szervezeti formái » egyéni fejlesztés (1-3 fő), » kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő)
a szakvéleményben, illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez
Szeptemberben » szintfelmérések; » csoportalakítások; » egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. Októbertől májusig » egyéni és csoportos fejlesztések; » a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Júniusban » értékelések, tájékoztatás a szülők felé.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
40
Fejlesztési stratégia, pedagógiai diagnosztizálás, a pedagógus tevékenysége I. Állapotszint
II. Fejlesztő program alkalmazása
III. Eredmények mérése
IV. A nevelési folyamat további lépéseinek tervezése
Tudásszint A képességek fejlettségi szintje Taníthatóság Fejleszthetőség Egyéni, kiscsoportos fejlesztés Fejlesztés differenciált osztálymunkában Fejlesztés tanórán és tanórán kívül A fejlődés üteme, iránya, a fejlesztés eredményessége, motivációk változása, az alkalmazott tartalmak, módszerek, eszközök hatékonysága, a rendelkezésre álló idő szerepe Az eredmények összevetése a korábbi teljesítményekkel Szükséges módosítások számbavétele, rövid és hosszú távú célok megtervezése, tartalom, módszer, eszköz hozzárendelése, tennivalók az egyéni, a tanórán és tanórán kívüli fejlesztésben, együttműködés más szakemberekkel, partnerekkel
Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése Éves fejlesztési program készítése (tanévet átölelő→ tantárgyanként)
Tanulói fejlesztés ütemezése havonként, koncentráltan az aktuális képzési tartalommal
Feljegyzés, összegző elemzés készítése, kiemelten: a, tehetséggondozás b, felzárkóztatás területei
Célok és feladatok Hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
41
A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása » Az egyéni szükséglethez igazodóan speciális segédeszközök használata: a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. » A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. » Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. Az alkalmazott módszerek kiválasztásának szempontjai » » » » » »
Diagnózis, szakvélemény tartalma. A gyermek pedagógiai státusza, az esetleges pedagógiai diagnózis. A gyermek pszichés felkészültségi szintje, személyisége. A pedagógiai tervezés folyamán felállított célrendszer. A gyermekkel foglalkozó pedagógus módszertani felkészültsége, terápiás gyakorlata. A tevékenység tárgyi feltételrendszere.
A terápiás tevékenység értékelése
A fejlesztő tevékenység folyamán ugyanúgy nagy szükség van a folyamatok értékelésére, mint az osztálytermi munkában. A minőségi munka előfeltétele a korrekt értékelés, majd ennek tükrében a hibák, a „máshogyanok” feltárásának a lehetősége. A folyamat végén általában értékeljük: » a fejlesztési folyamat hatékonyságát; » a fejlesztési célok helyességét, megvalósulását; » a fejlesztési folyamat részelemeit; » a módszereket; » az eszközöket; » a gyermekkel foglalkozó pedagógusok team – munkáját. Beilleszkedési és magatartási zavarok
A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire a szocializációs folyamatok elejére tehető, ill. az okok a családi háttérben is keresendők. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. Célunk és egyben feladatunk a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével a szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
42
A beilleszkedési zavarok okai, fejlesztési célkitűzéseink, feladataink, kritériumok: » Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében /önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya/, illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás stb. Célkitűzéseink Az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése, a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. A kompenzáló magatartásformák elhagyása. Feladataink Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal:
módszerekkel,
Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadó - kliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen. » Tanulási nehézségek váltják ki a problémát /percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória/. Célkitűzéseink A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése /ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését/. Feladataink Beszédfejlesztés /logopédus/. A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés. Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. Kritériumok A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. /A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó./ Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
43
» Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát /túlzott engedékenység, szeretetés figyelemhiány, túlzott elvárások stb./. Célkitűzéseink Mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülők segítése a nevelési kérdésekben. Feladataink Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektől elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhető kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól érthető (életkorának megfelelő) közlése. Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése. Kritériumok Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. A felzárkóztatás célja
» A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. » Készségek, képességek fejlesztése. » A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. » Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. » Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. » Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Módszereink: » » » » »
képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; tanulmányi eredmények elemzése; dokumentumelemzés /a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése/ megfigyelés; Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program » » » » » » » » » » »
44
beszélgetés /gyerekkel, szülővel/; a tanulók tanulási szokásainak felmérése /kérdőív/; egyéni fejlesztés /fejlesztési terv alapján/, differenciált tanóravezetés; korrepetálás; napközi, tanulószoba; előkészítő évfolyam /az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére/; mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól; tanulásmódszertan, tanulás tanítása; a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása /szakértői bizottságok, orvosi intézmények/; tanulmányi eredmények elemezése /dokumentumelemzés/.
Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, /érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb./, amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltania a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
45
A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A tanulási kudarccal küzdő tanulókban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben
» A tananyag-elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. » A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. » A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. » Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. » Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. » Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. » Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. » Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.
4.6.3. TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése, a magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
46
A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását elősegítik: » a megfelelő légkör megteremtése; » a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje; » a bizalom; » a megfelelő szervezeti strukturáltság; » a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: » a kreativitás lebecsülése; » a túlzott fegyelem; » a teljesítménykényszer. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel /továbbképzés/. Forrásaink: » » » »
óvodai vélemények; egyéb jelzések /zene, sport stb./; pedagógusok megfigyelései, szülők, környezet véleménye.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
47
Módszerek: » » » » »
iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése; kötetlen beszélgetések /szülők, edzők stb./; folyamatos kapcsolattartás a partnerekkel; pedagógusok céltudatos munkája; adatgyűjtés.
A tehetséggondozás szervezeti formái » A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. » Emelt óraszámú tantárgyak tanítása » Szakkörök, klubok » Könyvtár /szakkönyvek, folyóiratok…/ » Második idegen nyelv » Pályázatok » Képzőművészeti kiállítások » Versenyekre felkészítés » Vetélkedők » Középiskolai előkészítők » Szak- és egyéb táborok, erdei iskolák Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatása mellett lehetséges, ezért fontos a családdal való együttműködés. A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés lehetőségét, formáját, helyét. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért /rész/ eredményekről, sikerekről, kudarcokról. A család lehetőségeihez mérten támogassa mind anyagilag, mind erkölcsileg a gyermek fejlesztését. Meg kell próbálnunk kompenzálni a családi és anyagi háttér /pályázatok felkutatása/ hiányosságait.
4.6.4. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS TANULÓ NEVELÉSÉVELOKTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A neveléssel-oktatással összefüggő pedagógiai tevékenységre vonatkozó elveket, tartalmakat lásd a helyi tanterv 5.13. pontjánál!
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
48
4.7. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKBAN
A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben a - pedagógiai program keretei között választhasson a számára felajánlott választható tantárgyak, foglalkozások közül. A kötelezően választandó tantárgyakhoz hozzárendelt - a helyi tantervben meghatározott - óraszámban részt kell vennie a tanulónak a tantárgy oktatásán. A szabadon választott tanítási órákon a tanév végéig /vagy az utolsó tanítási óra befejezéséig/ részt kell vennie. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, ill. tájékoztassák a joggyakorláshoz szükséges eljárási rendről. Ennek érdekében minden tanév elején tájékoztatást kap a házirendről, az SZMSZ tanulókra vonatkozó részeiről, az iskolai alapdokumentumok nyilvánosságára vonatkozó rendjéről. A tanuló joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – a személyét érintő kérdésekről, az intézmény működéséről, kérdést intézzen az intézmény pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, s ezekről érdemi tájékoztatást kapjon a megkereséstől számított tizenöt napon belül. A tanulónak joga, hogy az érdekeit érintő döntések meghozatalában személyesen vagy képviselői útján részt vegyen, a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket működtethetnek. A tanulók, diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus személyére javaslatot tehetnek. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét – a jogszabályban meghatározottak szerint - ki kell kérni: » az iskolai SZMSZ elfogadása előtt; » a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; » az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; » a házirend elfogadása előtt; » a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; » a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; » a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; » az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; » az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; » a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének a kialakításához; » az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A felsorolt ügyekben a tárgyalásra a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót legalább tizenöt nappal a határidő előtt meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
49
4.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI
Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában fontos szerepe van a partnerségi viszony kialakításának. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés » alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség; » feltétele a kölcsönös tisztelet, bizalom és tájékoztatás. Az intézmény partneri kapcsolatai pozitív irányba befolyásolhatják az együttműködést. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében tanulóinkra vonatkozóan
» Kapjanak az iskolától értékálló tudást. » Ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola életében (működő diákönkormányzat). » Értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye. » Fejlődjön önismeretük. » Saját képességeiknek megfelelő maximális tudást /jártasság, készség/ szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, melyek az emberi lét alapértékei /Lásd: Célok az átörökítendő érték /attitűd/terén!/. » Kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. A gyermekeket az iskolai élettel kapcsolatos aktuális feladatokról, lehetőségekről kiemelten az osztályfőnökök, a DÖK vezetői, az iskola vezetősége tájékoztatják. Ennek leggyakrabban alkalmazott formái: osztályfőnöki órák, személyes megbeszélések, DÖK- ülések. Az igazgató a tanévnyitón ismerteti az év főbb feladatait, tanévzáráskor értékeli a tanévben végzett munkát. A DÖK felnőtt képviselője a gyermekek érdekeit képviseli. Az intézkedésekről rendszeresen tájékoztatja a gyermekeket. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákat is felhasználják a gyermekek tájékoztatására. Tanulóink részére az alábbi együttműködési formákat biztosítjuk: Osztályközösség Az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: » tanulói joggyakorlás; » célok demokratikus meghatározása; » közösségen belüli vita, kritika; » választott tisztségviselők tevékenysége. Az osztályközösség választja meg az osztály képviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos elvárások: » szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása;
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
50
» úgy irányítsa a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz; » a tanulói szervezettől kapott információkat építse be nevelő munkájába. Elvárható tanulói készségek: A tanulók tudjanak » együttműködni társaikkal, » mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, » felmerülő akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelő szinten, » tetteikért felelősséget vállalni. Elvárható eredmények: Olyan értékes tulajdonságok alakulnak ki a tanulókban, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás. Diákönkormányzat /DÖK/ működtetése Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-segítő pedagógusok támogatják és fogják össze. A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Működtetése a hatályos jogszabályok alapján történik. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Elvárható tanulói készségek: A tanulók: » tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni; » tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával; » legyenek képesek kompromisszumra jutni; » az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be; » tudjanak és merjenek véleményt mondani.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
51
Elvárható eredmények: A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket. Iskolagyűlés Az iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet fél évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak » munkájáról, és minősítheti azt, » a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, » tanulmányi versenyekről, » ügyeletesi munkáról stb. Az iskolagyűlésen: » bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, » döntés csak a megtárgyalt ügyekben születhet. Elvárható tanulói készségek: Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt. Elvárható eredmények: Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez. Egyéni bánásmód Az osztályfőnök, vagy bármelyik pedagógus, keressen megoldást a felmerülő problémára. Szükség esetén pszichológus megkeresése. Elvárható tanulói készségek: A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz. Elvárható eredmények: A tanuló egyéni (akár magánjellegű) problémáival keresse meg tanárát. Pedagógus » legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; » mindenkor bizalommal fordulhasson hozzá véleményével, javaslatával vagy problémáival a szülő; » értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; » rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; » nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
52
Szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: » ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; » őszinte véleménynyilvánítás; » együttműködő magatartás; » a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása; » érdeklődő-segítő hozzáállás; » aktív részvétel az iskolai rendezvényeken. Szülői munkaközösség (SZMK) Dönt saját szervezeti és működési rendjéről. Feladata » az iskolai és családi nevelés összehangolása; » vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé; » az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése; » mozgósítás az iskolai rendezvényekre; » szülők közötti kapcsolattartás. Vezetőit az igazgató összehívhatja, s tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémáiról. A szülői összejövetelek formái, melyeken az igazgató tájékoztatást ad: » tanévnyitó ünnepély, » tájékoztató értekezletek /évente két alkalom/, » évzáró ünnepély /a tanulmányi év értékelése, jutalmak, oklevelek kiosztása/. Elvárható szülői készségek: Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők. Elvárható eredmények: A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatásával. Szülői értekezlet Kötelezően 2 alkalom/év. Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja. » A szülők tájékoztatást kapnak a pedagógiai programról; a házirendről; a tanév rendjéről, a tantárgyi követelményekről; az osztályközösség céljairól, feladatairól, programjairól, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről; 8. évfolyamon a beiskolázás rendjéről; az aktuális feladatokról, illetve egyéb témákról, melyeket az osztályfőnök fontosnak tart. » Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. » A szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása a vezetőség felé. » Pályaválasztási tanácsadás. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. Elvárható szülői készségek: Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
53
Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Elvárható eredmények: A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához. Fogadóórák tartása Kötelezően 2 alkalom/év. Rendkívüli fogadóóra /a szülő vagy pedagógus külön kérésére/ a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. Igazgatói fogadóóra. A szülőkkel való találkozás alkalmával » meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni; » őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; » a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni; » együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül; » megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Elvárható szülői készségek: Emberi, bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítása a pedagógusokkal. Elvárható eredmények: Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között. Írásbeli tájékoztatás Érdemjegyek beírása a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbeli feleletet a kiosztás napján). Negyedévente aktuális a szöveges értékelés bejegyzése. Magatartással, szorgalommal, tanulmányi munkával kapcsolatos közlemények /dicséretek, elmarasztalások/, ill. egyéb programokról, rendezvényekről. Szülői értesítések, meghívók. A szülők közlései, igazolások. Elvárható szülői készségek: A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik. Elvárható eredmények: Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás. Nyílt nap Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. Érezzék a tanórák légkörét.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
54
Elvárható szülői készségek: Gyermekük megítélése reálisabb legyen. A szülők lássák gyermeküket iskolai körülmények között. Elvárható eredmények: Fontos mutató számunkra a részvételi arány. Kulturális bemutató A hagyományos Neptun-est keretében - melyen részt vesznek a szülők, hozzátartozók is - az osztályok, csoportok mutassák be, mit tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc, illetve egyéb területen. Kiállítás a tanulók munkáiból: rajzok, kerámiák, kézműves munkák, versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák… bemutatása. Elvárható szülői készségek: A szülő tudjon tájékozódni gyermeke helyéről az iskolában, ismerje meg gyermeke tehetségét. Elvárható eredmények: Az iskola mutassa be a nevelő-oktató munka sikereit. További programjaink: » évnyitó, » farsang, » sport- és egészségnap, » karácsony, » közös kirándulások, szabadidős programok, » jeles napok, » néphagyományokat ápoló programok, » ballagás, » tanévzáró ünnepély. Elvárható szülői készségek: A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. Elvárható eredmények: A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt. Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között. A partnerközpontú hálózat kiépítése Elvárható készségek: Közös gondolkodás, a felelősség vállalása. Elvárható eredmények: Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
55
Az iskola segítséget adhat: » lakógyűlések, rendezvények megtartásához; » akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez; » hasznos hulladék gyűjtéséhez, ill. egyéb aktuális megkeresésekhez, melyek az iskola céljaival összeegyeztethetőek. /A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja intézményünk SZMSZ-ében követhető nyomon./ Elvárható készségek: Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát. Elvárható eredmények: Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. Ezért különösen fontos a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Nagyon sok a hátrányos helyzetű, csonka család, és az ő érdekeiket nehéz feladat összefogni.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
56
4.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI
Intézményünk alkalmassági vizsgát nem szervez. A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazza, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás, valamint a vizsgáztatás – jogszabályi keretek között – meghatározható intézményi specifikumait érintik. A tanulmányok alatti vizsga (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti és pótló vizsga) a tanulmányi kötelezettség teljesítésének atipikus formája. A hatályos jogszabályok rendelkezésein túl az intézményi eljárásrend a következő: » A tanulmányok alatti vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. » A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon, valamint az intézmény honlapján közzétesz. » A vizsga időpontjáról és helyszínéről a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) tértivevényes postai értesítést kap (osztályozó vizsga esetén hat héttel, mulasztás miatti osztályozó vizsga, illetve javítóvizsga esetén 15 nappal a vizsga előtt). » Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. » A vizsga követelményeit és az ehhez hozzárendelendő értékelést az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A magántanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők. » A vizsga részei – írásbeli, szóbeli és gyakorlati részek – a tantárgy jellegétől függnek. Eszerint szóbeli és írásbeli számonkérés a következő tantárgyak esetében alkalmazandó: magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; környezetismeret/természetismeret; fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; informatika. Csak írásbeli számonkérés a következő tantárgyakból alkalmazandó: matematika. Csak szóbeli számonkérés a következő tantárgyakból alkalmazandó: erkölcstan/hit- és erkölcstan; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; ének-zene; nemzetiségi népismeret; hon-és népismeret; egészségnevelés-elsősegélynyújtás. Gyakorlati vizsga a következő tantárgyakból alkalmazandó: életvitel és gyakorlat/technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra; testnevelés és sport. » A szóbeli és írásbeli vizsgarészek az értékelés során egyenlő mértékben számítanak, azaz a kétfajta számonkérés során kapott osztályzatok átlaga jelenti a vizsga osztályzatát. » A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyára vonatkozhat. A vizsga típusa határozza meg a vizsgakötelezettséggel bíró tantárgyak körét. Osztályozó vizsga esetén valamennyi – az adott tanévben oktatott - tantárgyból köteles a tanuló vizsgát tenni. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján - az igazgató adhat.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
57
A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai » Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek, ill. rendkívüli esemény kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként maximálisan 60 perc. » Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. Pihenőidőt a vizsgázó kérésére – legfeljebb 30 perc – biztosítani kell. » Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. » A tanulmányok alatti vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt – legalább háromtagú - vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. » Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. » A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. » A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. » A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. A vizsgázó osztályzatát a két feleletre kapott osztályzat átlaga alapján kell megállapítani. » Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, szabálytalanságot követ el, a hatályos jogszabályok alapján az erre a célra felállított hozza meg a döntést a cselekmény súlyosságának mérlegelésével. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére /pótló vizsga/. » A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. » A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. » A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. » A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. » A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. » A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola bélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban, a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. » Az írásbeli dolgozatot a szaktanár eltérő színű, piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. » A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. » A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
58
4.10. A TANULÓI FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK TELJESÍTÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI
Intézményünkben a - jogszabályokban meghatározottakon túl - a felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének sorrendjére vonatkozóan a fenntartói utasításokat vesszük figyelembe. A felvétel, átvétel során a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően a tanuló tanulmányi eredménye, szorgalma és magatartása, illetve az intézményi osztálylétszámok befolyásolják a kérelem teljesítését. Az érintett csoportba tartozók között előnyt élvez az a tanuló, akinek a tanulmányi eredménye, magatartása jobb. További előnyt élvez az a tanuló, akinek testvére az intézményünkben tanul. Intézményünk felvételi eljárást nem szervez. Különbözeti vizsga megszervezésére a következő osztálytípusok esetében kerülhet sor a megnevezett tantárgyakból az adott évfolyamra való beiratkozáshoz szükséges követelményekből: » német nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatás – német nyelv; » emelt szintű angol nyelvű nevelés-oktatás – angol nyelv. /A követelmények az iskola helyi tantervében nyomon követhetők./ A tanuló felvételéről és átvételéről az iskola igazgatója dönt, melyet írásban határozat formájában közöl a kérelmezővel. Átvétel esetén az iskola igazgatója írásban értesíti az előző iskola igazgatóját. Az iskolába felvett tanuló osztályfokba és osztálytípusba való besorolásáról az igazgató dönt.
4.11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV
A hatályos egészségügyi törvény az egyén kötelezettségeként határozza meg – a tőle elvárható módon – a segítségnyújtást és az illetékes egészségügyi szolgáltató értesítését, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, ill. arról tudomást szerez. A törvényi kötelezettség egyben feladatot is kijelöl az iskolai nevelés-oktatás folyamatában, hiszen az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátíttatása és gyakoroltatása minden életkorban célként kell, hogy megfogalmazódjon, természetesen spirálisan bővülő ismeretek tanulása és gyakorlása útján. Az elsajátítás folyamatára mind a tantárgyi rendszerben, mind pedig a tanórán kívüli nevelésoktatás során teret lehet és kell biztosítani. Tantárgyak, melyek ismeretanyagában megjelennek az elsősegélynyújtási alapismeretek: környezetismeret/természetismeret, fizika, kémia, biológia-egészségtan, életvitel és gyakorlat/technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, ill. további lehetőséget biztosít az ismeretátadásra az osztályfőnöki óra. A felsorolt tantárgyakon túl a tanórán kívüli nevelés-oktatás folyamatában képzeljük el a témával való ismerkedést, az ismeretek szinten tartását: az egyéb foglalkozások kötelező elemeként kívánjuk megjeleníteni a témát játékosabb, kötetlenebb formában. Az ismeretek szinten tartására és alkalmazására további lehetőséget biztosítanak a témában szervezett iskolai, iskolán kívüli versenyek, ill. az egészségnevelési nap, melyet évente szervezünk diákjaink részére.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
59
Célszerű felkutatni és a nevelés-oktatás folyamatába bevonni a megfelelően képzett szülőket és egyéb segítő hálózatot /mentőszolgálat, tűzoltóság, rendőrség/ is, hiszen a szakemberek szakmai és tárgyi segítséget nyújthatnak pedagógusaink, diákjaink számára. Intézményünkben a pedagógus továbbképzési rendszerben elsőbbséget élveznek a témához kapcsolódó tanulmányok. A taneszközbeszerzés folyamatában is szükséges a felmerülő tárgyi igények kielégítése.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
60
5. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A célok eléréséhez a nevelés – oktatás folyamatában olyan kulcskompetenciákat kell kialakítani, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket, illetve a tanulót a fenti célok elérésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy kialakítsa azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, és főképpen saját sorsuk alakításához. A fejlesztési területek, nevelési célok a nevelés-oktatás folyamatában megjelenő közös értékek. Megjelennek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeiben, tartalmaiban, tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg, ill. kijelölik a pedagógiai munka témaköreit mind általánosan, mind az osztályfőnöki és az egyéb foglalkozások számára. A kerettantervek – s az ezekre épülő helyi tantervek - azok a dokumentumok, amelyekben azonosíthatók a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák, nevelési célok és fejlesztési területek.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
61
5.1. INTÉZMÉNYÜNK VÁLASZTOTT KERETTANTERVEI ALSÓ TAGOZAT
FELSŐ TAGOZAT
MOZAIK
MOZAIK
OXFORD/INTÉZMÉNYI
OXFORD/INTÉZMÉNYI
NEMZEDÉKEK TUDÁSA
NEMZEDÉKEK TUDÁSA+HUEBER
NEMZETISÉGI
NEMZETISÉGI
MOZAIK
MOZAIK
APÁCZAI
APÁCZAI
-
MOZAIK „A”
APÁCZAI
MOZAIK
-
MOZAIK
-
NEMZEDÉKEK TUDÁSA
-
MOZAIK
-
INTÉZMÉNYI
-
MOZAIK
Ének-zene
MOZAIK „B”
MOZAIK
Nemzetiségi népismeret Dráma és tánc/Hon-és népismeret Vizuális kultúra
NEMZETISÉGI
NEMZETISÉGI
-
APÁCZAI
APÁCZAI
MOZAIK
INTÉZMÉNYI
MOZAIK
APÁCZAI
NEMZEDÉKEK TUDÁSA
NEMZEDÉKEK TUDÁSA
APÁCZAI
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek/angol Nemzetiségi nyelv Nemzetiségi irodalom Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan Egészségneveléselsősegélynyújtás Földrajz
Informatika Életvitel és gyakorlat/Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
62
5.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK A nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai
ÉVFOLYAM
TANTÁRGY
1. 7 4 4 1 -
2. 7 4 4 1 -
1
1
1
1
2
2
-
-
Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 1 Nemzetiségi népismeret 1 1 Dráma és tánc/Hon-és népismeret Vizuális kultúra 2 2 Informatika Életvitel és gyakorlat/Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 2 2 Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórái 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 27 27
1 1 2 1 5 3 2 27
1 1 2 1 5 3 2 29
1 1 1 1 1 5 1 3 2 30
1 1 1 1 1 5 1 3 2 30
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 5 1 3 2 33
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 5 1 3 2 33
1 1 29
1 1 31
2 1 33
2 1 33
3 36
3 36
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek/Angol nyelv Nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ Természetismeret Fizika
3. 4. 5. 6. 7. 8. 6+1 6+1 4 4 3+1 4 2 3 3 3 3 4 4 3 3 2 2 4 4 3+1 3+1 3+1 3+1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2
110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet 8. § (3) Nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi ének és tánc Összes kötelező és választható tanóra
1 1 1 1 29 29
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
63
Értelmező rendelkezések: Az osztály profilját jelentő nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás beépülése a heti órarendbe:
T a nt ár g y/ ór as zá m
Kötelező óraszámba beépülő
110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 8.§ (3)
1. nemzetiségi nyelv és irodalom 4 nemzetiségi népismeret 1 nemzetiségi nyelv és irodalom 1 nemzetiségi ének és tánc 1
2. nemzetiségi nyelv és irodalom 4 nemzetiségi népismeret 1 nemzetiségi nyelv és irodalom 1 nemzetiségi ének és tánc 1
3. nemzetiségi nyelv és irodalom 4 nemzetiségi népismeret 1 nemzetiségi nyelv és irodalom 1 nemzetiségi ének és tánc 1
Évfolyam 4. 5. nemzetinemzetiségi ségi nyelv és nyelv és irodalom irodalom 4 3 nemzetinemzetiségi ségi népisme- népismeret ret 1 1 nemzetinemzetiségi ségi nyelv és nyelv és irodalom irodalom 1 2 nemzetinemzetiségi ének ségi ének és tánc és tánc 1 1
6. nemzetiségi nyelv és irodalom 3 nemzetiségi népismeret 1 nemzetiségi nyelv és irodalom 2 nemzetiségi ének és tánc 1
7. nemzetiségi nyelv és irodalom 2 nemzetiségi népismeret 1 nemzetiségi nyelv és irodalom 3
8. nemzetiségi nyelv és irodalom 2 nemzetiségi népismeret 1 nemzetiségi nyelv és irodalom 3
-
-
A tanulók lehetséges heti terhelése a nyelvoktató nemzetiségi nevelést-oktatást biztosító osztályban
Osztályok heti időkerete Tehetséggondozás, felzárkóztatás Osztályok összes heti időkerete Kötelező és választható tanítási órák 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 8.§ (3) Összes kötelező és választható tanítási óra Felhasznált összes kötelező és választható Ebből tanítási óra Összes egyéb foglalkozás/tanórán kívüli/ Napközi/Tanulószoba Ebből Csoportbontás/ Tehetséggondozás/Felzárkóztatás
1. 52 +2 54 27 +4 31
2. 52 +2 54 27 +4 31
Óraszám/Évfolyam 3. 4. 5. 6. 52 55 51 51 +2 +2 +2 +2 54 57 53 53 27 29 30 30 +4 +4 +4 +4 31 33 34 34
29
29
29
31
33
33
36
36
25 11
25 11
25 11
26 9
20 7
20 7
22 4
22 4
14
14
14
17
13
13
18
18
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
7. 56 +2 58 33 +4 37
8. 56 +2 58 33 +4 37
Pedagógiai Program
64
A hagyományos – profillal nem rendelkező - nevelés-oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai
ÉVFOLYAM
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek/Angol nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Egészségkultúra Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon-és népismeret Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat/Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 7+1 7+1 6+1 6+1 4+1 4+1 3+1 4 2 3 3 3 3 4+1 4+1 4+1 4+1 3+1 3+1 3+1 3+1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1
1
1
1
2
2
-
-
2 2 1 5 2 25
2 2 1 5 2 25
2 2 1 1 5 3 25
2 2 1 1 5 3 27
1 1 1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 1 1 5 1 3 28
1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 5 1 3 31
1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 5 1 3 31
A tanulók lehetséges heti terhelése a hagyományos – profillal nem rendelkező - neveléstoktatást biztosító osztályban
Osztályok heti időkerete Tehetséggondozás, felzárkóztatás Osztályok összes heti időkerete Kötelező és választható tanítási órák Összes egyéb foglalkozás/tanórán kívüli/ Ebből Napközi/Tanulószoba Ebből Csoportbontás/ Tehetséggondozás/Felzárkóztatás
1. 52 +2 54 25 29 15
2. 52 +2 54 25 29 15
Óraszám/Évfolyam 3. 4. 5. 6. 52 55 51 51 +2 +2 +2 +2 54 57 53 53 25 27 28 28 29 30 25 25 15 13 12 12
14
14
14
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
17
13
13
7. 56 +2 58 31 27 9
8. 56 +2 58 31 27 9
18
18
Pedagógiai Program
65
Az emelt szintű angol nyelvű nevelés-oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai
ÉVFOLYAM
TANTÁRGY
1. 7 4 4 1 -
2. 7 4 4 1 -
1
1
1
1
2
2
-
-
Biológia-egészségtan Egészségkultúra Földrajz Ének-zene 2 2 Dráma és tánc/Hon-és népismeret Vizuális kultúra 2 2 Informatika Életvitel és gyakorlat/Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 2 2 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 8.§ (3) 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 27 27
2 2 1 5 3 2 27
2 2 1 5 3 2 29
1 1 1 1 1 5 1 3 3 31
1 1 1 1 1 5 1 3 3 31
1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 5 1 3 4 35
1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 5 1 3 4 35
1 28
28
29
29
33
33
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek/Angol nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia
3. 4. 5. 6. 7. 8. 6+1 6+1 4 4 3+1 4 4 2+3 3+2 3+2 3+2 3+2 4 4 3+1 3+1 3+1 3+1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2
Kötelező egyéb foglalkozás Angol nyelv Összes kötelező és választható tanóra
1 1 28 28
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
66
Értelmező rendelkezések: Az osztály profilját jelentő emelt szintű angol nyelvű nevelés-oktatás beépülése a heti órarendbe: Évfolyam T a n tá r g y/ ó ra s z á m
Kötelező óraszámba beépülő 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 8.§ (3) Kötelező egyéb foglalkozás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
angol nyelv 2 angol nyelv 2
angol nyelv 2 angol nyelv 2
angol nyelv 2 angol nyelv 2
angol nyelv 5
angol nyelv 5
angol nyelv 5
angol nyelv 5
angol nyelv 5
-
-
-
-
-
angol nyelv 1
angol nyelv 1
angol nyelv 1
-
-
-
-
-
A tanulók lehetséges heti terhelése az emelt szintű angol nyelvű nevelést-oktatást biztosító osztályban
Osztályok heti időkerete Tehetséggondozás, felzárkóztatás Osztályok összes heti időkerete Kötelező és választható tanítási órák 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 8.§ (3) Összes kötelező és választható tanítási óra Felhasznált összes kötelező és választható tanítási óra Ebből Összes egyéb foglalkozás/tanórán kívüli/ Kötelező egyéb foglalkozás Napközi/Tanulószoba Ebből Csoportbontás/ Tehetséggondozás/Felzárkóztatás
1. 52 +2 54 25 +2 27
2. 52 +2 54 25 +2 27
Óraszám/Évfolyam 3. 4. 5. 6. 52 55 51 51 +2 +2 +2 +2 54 57 53 53 25 27 28 28 +2 +2 +3 +3 27 29 31 31
27+1 27+1 27+1
7. 56 +2 58 31 +4 35
8. 56 +2 58 31 +4 35
28
29
29
33
33
27 1 12
27 1 12
27 1 12
29 12
24 11
24 11
25 7
25 7
14
14
14
17
13
13
18
18
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
67
5.3. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ÉVFOLYAM TANTÁRGY
Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek/angol Nemzetiségi nyelv Nemzetiségi irodalom Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ Természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan Egészségkultúra Földrajz Ének-zene Nemzetiségi népismeret Dráma és tánc/Hon-és népismeret Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat/Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
I.
II.
SZM SZM
SZM SZM
O O
O O
O O
O O
O O
O O
O O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
-
-
-
-
-
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
-
-
-
-
-
-
-
-
-
O O
O O
-
-
-
-
-
-
-
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O O
O O O
O O O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
-
-
-
-
-
O
-
-
-
SZM -
SZM -
O -
O O
O O
O O
O O
O O
O O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM
SZM
O
O
O
O
O
O
O
SZM: szöveges minősítés O: osztályzás
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
68
5.4. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
A tankönyvpiac rendjéről szóló hatályos törvény értelmében a tankönyvek hivatalos jegyzékéről az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala dönt. A hivatalos tankönyvjegyzék az a keret, amelyen belül a pedagógus – a törvényben meghatározott jogával élve – a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével dönthet az alkalmazott tankönyvekről, ill. az ezekhez kapcsolódó tanulmányi segédletekről, taneszközökről. Minden év január 10-éig a hatályos jogszabályoknak megfelelően az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamatát elvégezzük, melyről tájékoztatjuk a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, s kikérjük véleményüket. A szülőket a tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt tájékoztatjuk a megrendelni kívánt tankönyvekről. A szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a tankönyvrendelés elkészítésénél. A tankönyvkiválasztás elvei, szempontjai: » » » » »
Szakmai kidolgozottság – hitelesség, pontosság, korszerű tartalom - jellemezze. Didaktikai kimunkáltság jellemezze. Lehetőleg taneszközök is álljanak rendelkezésre a tananyag elsajátításához. A feladatok nyújtsanak lehetőséget a differenciálásra. A tankönyv tartalmában feleljen meg az iskola helyi tantervének, legyen motiváló hatású, változatos, vonzó, szép kivitelezésű, időtálló, több éven át használható. » A tankönyv tartalmában, ábravilágában, illusztrálásában, nyelvezetében igazodjon a tanuló szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz. » Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint tartozzon munkafüzet is. » A tankönyvek áttekinthetőek, jól olvashatóak legyenek. » Nyelvezete ne legyen bonyolult, nehezen érthető a gyerek számára. » Pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv, a magtankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza. » Az alaptankönyvekhez tartozzon munkafüzet, könyvhöz kapcsolódó kiadvány a megerősítés, gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. » Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken az adott tantárgyhoz vagy műveltségterülethez tartós tankönyv is készült, akkor a megrendelés során az iskola a tartós tankönyvek közül választ. /Ez a szabályozás nem érinti a matematika műveltségterületet./ » Törekszünk arra, hogy a választott tankönyv össztömege minél kevesebb legyen. » A tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok csak nagy nehézségek árán képesek megvásárolni a tankönyveket. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéshez. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
69
Minden tanév végén az illetékes pedagógusok kötelesek beszedni a tanulóktól az iskola könyvtári állományába tartozó tartós tankönyveket. A tankönyvválasztást a nevelőtestület évenként felülvizsgálja, s ez alapján hoz döntést a következő évre vonatkozó tankönyvrendeléssel kapcsolatban.
5.5. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
A nemzeti köznevelésről szóló hatályos törvény megfogalmazza azokat a célokat, értékeket, alapelveket, amelyek a köznevelés részterületein és teljes folyamatában érvényre kell, hogy jussanak. A megfogalmazott célok, alapelvek, értékek egyrészt a Nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervek által az iskola helyi tantervében jelennek meg, mint konkrét célok, feladatok, másrészt beépülnek alsó tagozaton a tanítók tanórán kívüli nevelésének folyamatába, az osztályfőnöki órák és a tanórán kívüli egyéb foglalkozások témáiba, témaköreibe. A pedagógiai feladatok megvalósítása során az elmélet-gyakorlat/tevékenykedtetés együttese mellett az érzelmi nevelés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. A tantárgyi kereteken túl az iskola egész pedagógiai nevelését át kell, hogy hassa a NAT által közvetített fejlesztési területek - nevelési célok megvalósítása, melyek aztán a konkrét feladatokban, helyzetekben öltenek testet. Mivel a tantárgyakhoz hozzárendelt fejlesztési területek – nevelési célok adottak, így azok jelen pont alatt nem kerülnek kifejtésre. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés egy iskolának alapvető fontosságú feladata, a tanuló – és pedagógus – szinte minden tevékenységében megjelenik ez a fejlesztési terület. Úgy gondoljuk, az intézmény szellemisége kell, hogy hordozza ezeket az értékeket, amelyek a példamutatáson, az élethelyzetek folyamatos megvitatásán, értékelésén keresztül kell, hogy érvényre jussanak, elősegítve ezzel a felelősségtudat, az igazságérzet, az önállóság, ugyanakkor a közösségbe való beilleszkedés, a kötelességtudat, a munka megbecsülésének, az együttérzés, a segítőkészség, a tolerancia, a tisztelet, a tisztesség készségének, képességének kialakítását. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Intézményünk évtizedek óta kitüntetett szerepet tulajdonít a hagyományápolásnak. Közösségi – osztály, tagozat, iskola – szinten rendszeresen szervezünk olyan tevékenységeket /kézműves foglalkozások, táborok, kirándulások, kulturális intézmények látogatása, kiállítás, vetélkedő szervezése/, melyeken keresztül megvalósul a népi kultúránk értékeinek, hagyományainak őrzése, s ezáltal a nemzeti öntudat erősödése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés E fejlesztési terület - nevelési cél leginkább a diákönkormányzat tevékenységén keresztül valósul meg. Ahhoz azonban, hogy ebben a szerepben – s később majd a felnőtt életkorban helyt tudajanak állni, szükséges már az osztályközösségben tudatosan működtetni olyan élethelyzeteket, tevékenységeket, melyeken keresztül kialakul a tanulókban a szabályok és azok betartásának, betartatásának szerepe a közösség és az egyén életében, az emberi méltóság és emberi jogok tisztelete, a kölcsönös elfogadás, a megfelelő vitakultúra, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság. A felelősi rendszer működtetése és folyamatos értékelése, az osztály életében felállított szabályrendszer - igazodva az iskolai házirendhez - megfelelő alapot jelenthet az adott terület minél hatékonyabb fejlesztésére. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
70
Önismeret és társas kultúra fejlesztése Ahhoz, hogy az egyén valós képet tudjon önmagáról kialakítani, szükséges a reális énkép kialakítása. Az iskola feladata, hogy az értelmi és érzelmi nevelés egységében, tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel folyamatosan lehetőséget teremtsen az egyén számára önmaga megismerésére, készségeinek, képességeinek felismerésére, azok fejlődésére, s általuk a társas kapcsolatok fejlesztésére. Ehhez elengedhetetlenül fontos kialakítani az önértékelés rendszerét, mely a tanuló minden tevékenységében szerepet kell, hogy kapjon. Ahhoz, hogy ténylegesen reális önkép alakulhasson ki, meg kell tanulni elfogadni mások véleményét is. Úgy gondoljuk, hogy – mint az erkölcsi nevelés – ez sem kötődik egy-egy konkrét tevékenységhez, tevékenységi területhez, hanem állandó fejlesztést igénylő feladat, független helytől, tértől, időtől. Családi életre nevelés A család az a közösség, amelyben a gyermek, tanuló elsődlegesen mintát kap önmaga fejlődéséhez. Persze ez egyszerre hordozza magában a pozitív és negatív értékekkel való szembesülést. Az iskola feladata megerősíteni a pozitív mintákat, felismerni a kedvezőtlen hatásokat, s tanácsadással, ha szükséges, a segítő hálózat bevonásával kezelni a problémákat, segíteni azok megoldását vagy a negatív hatások minimálisra szorítását. A kognitív nevelés mellett ugyanolyan fontos az iskolai közösségen, elsősorban az osztályközösségen belül megteremteni azt a családias légkört, melyben mintegy második otthonára tekinthet a gyermek. S mivel biztosítható ez a légkör? A környezet – elsősorban a tanuló életterének otthonossá, gyermekközelivé alakításával, a közösség életének családiassá formálásával, a közösségen belül a különféle szerepek gyakoroltatásával, s természetesen a folyamatos pozitív mintaadással. Persze az osztályközösségen túl is törekedni kell a családi programok szervezésére /pl.: családok közötti főzőverseny, Neptun-est, farsang/. Testi és lelki egészségre nevelés Ezen fejlesztési terület, nevelési cél részletes leírását lásd a 4. 3. és az 5. 12. pont alatt! Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulók életkorából fakadóan az általános iskolában elsősorban a felelősségvállalás kialakítása az elsődleges feladat e fejlesztési területet tekintve. Intézményünk már évek óta felvállalta a kiemelt figyelmet igénylő tanulók, gyermekek nevelését-oktatását. Ebből következően napi szinten sajátíthatják el tanulóink a segítő magatartást, s persze gyakorolhatják is azt. Intézményünkben a másság elfogadása - mint igény, s ennek kielégítése – céljaink között szerepel az átörökítendő érték, attitűd terén, illetve elfogadottá vált az a tény, hogy vannak élethelyzetek, melyek során segítségre szorulunk. Fenntarthatóság, környezettudatosság Ezen fejlesztési terület, nevelési cél részletes leírását lásd az 5. 12. pont alatt! Pályaorientáció Bár preferáltan 8. évfolyamon jelenik meg a pályaválasztás kérdése, a pályaorientáció viszont meg kell, hogy előzze a választás mozzanatát. Hosszú folyamatot jelent ez, melyre tudatosan kell felkészülniük az iskoláknak. A tanórai tevékenység mellett a tanuláson kívüli szakköri tevékenységek széles palettájával biztosítjuk tanulóink számára, hogy kipróbálhassák képességeiket, érdeklődési körüknek megfelelően elmélyülhessenek egy-egy területen, s ezáltal támogatást kaphassanak a majdani pályaválasztáshoz.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
71
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulók életkori fejlettségi szintjének megfelelően alsó tagozaton az egyéb foglalkozások keretében társasjátékok útján ismertetjük meg a gyermekeket a gazdaság, a pénzügy világával, míg felső tagozaton az említett játékos keretek mellett már konkrét tevékenységeken keresztül gyakoroltatjuk az ismeretek hasznosítását: például kirakodóvásár szervezése. Médiatudatosságra nevelés Kritikus és értelmező beállítódás. A legfontosabb személyiségjegyek, melyek kialakítása a mai modern mediatizált világunkban nélkülözhetetlen. Fontos, hogy tanulóinkban kialakítsuk a felelősségtudatot, melynek birtokában képesek tudatosan, értékelvű hozzáállással használni az új médiumokat, ugyanakkor ne idegedjenek el a hagyományostól sem. Ennek érdekében természetesen az egész nevelés-oktatás folyamatát át kell hogy hassa ez a fajta szemlélet, s folyamatos tevékenykedtetéssel kell mindkét szemléletet erősítenünk. Intézményünk folyamatoan törekszik az eszközpark korszerűsítésére, hogy lehetőleg a tanórákon is megjelenjenek a tanulók oktatásában a korszerű médiumok, rávilágítva ezzel a tudatos felhasználás fontosságára. Ugyanakkor a tanórán kívüli házi feladatok során is szempont az értelmes médiahasználatra nevelés. A média működtetése is egy lehetséges forrása a médiatudatosságra nevelésnek: az iskolarádió üzemeltetésével és e-újság szerkesztésével kaphatnak képet tanulóink a média világának ezen aspektusáról. A tanulás tanítása Az iskola alapvető fontosságú feladata. Minden pedagógus kötelessége – elsősorban a saját tantárgyán és tevékenységén keresztül - segítséget nyújtani a tanuláshoz, azaz a tanulás tanítása. Az osztályfőnöki tevékenység kiemelt feladata felmérni a tanulási szokásokat, s ennek eredménye irányt mutathat a pedagógusok számára a különféle tanulási módszerek alkalmazásához.
5.6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Intézményünkben a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében kívánjuk megoldani 1-2., 5-6. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgás megszervezése valósul meg kifutó rendszerben: A helyi tantervbe heti 2-3 testnevelésórát építünk be. Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelési óra, a játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként szervezzük meg, azaz a tanító a tanítási órák keretében gondoskodik arról, hogy a gyerekek mozogjanak, oldva, megszakítva ezzel az egész napos ülés folyamatát. Kisiskolás korról lévén szó, mindenképpen preferáljuk a játékosságot; egyéb szervezési formáit – tartalom, hely, idő – a tanító határozza meg. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás napi ideje legalább 30 perc. Az egyéb foglalkozások ideje alatt is biztosítjuk a játékos testmozgást, melynek tartalmát, helyét, idejét szintén a tanító határozza meg, de mindenképpen szem előtt tartva azt a szempontot, mely szerint a játékos testmozgást elsősorban a szabadban kell megszervezni. Ennek ideje legalább napi 45 perc. Az említett szervezési formákon túl az iskolai sportkör, ill. egyéb testmozgást biztosító – szabadon válaszható – foglalkozások keretében kívánjuk biztosítani a mindennapos testedzéshez szükséges feltételeket. A foglalkozások típusa minden évben a következő tanévre szóló tantárgyfelosztás során kerül elbírálásra. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
72
5.7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK KÖZÜL TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁS SZABÁLYAI
A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv meghatározza, hogy melyek azok a kötelező és kötelezően választandó tanórák, amelyeken az adott osztály valamennyi tanulójának részt kell vennie. A gyermek, tanuló fel-vagy átvételekor a szülő/gondviselő írásban nyilatkozik ezek vállalásáról. Az értékelés és minősítés, a mulasztás, a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a kötelezően választandó tanóra megegyezik a kötelező tanórával. A további szabadon választható tanórai foglalkozások órakerete az összes egyéb foglalkozások időkeretének terhére szervezhető, az osztálybontások, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás és más pedagógiai tartalmú foglalkozás után fennmaradó szabad órakeret függvénye. A tanuló érdeklődésének megfelelően választhat a felkínált tanórai foglalkozások közül. Minden tanévben május 20-áig fel kell mérni, hogy hány tanuló milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni. A szülő/gondviselő írásban kérvényezi a tanuló számára a foglalkozáson való részvételt. Ha a tanulót felvették a választott tanórai foglalkozásra, köteles azon részt venni a tanév végéig, vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig. A tervezett választható tanórai foglalkozások kínálatát minden tanév végén az igazgató közzéteszi. A tájékoztatónak tartalmaznia kell azt is, hogy várhatóan melyik pedagógus fogja a foglalkozást tartani.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
73
5.8. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA, FORMÁI, AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, RENDJE, AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI, A MAGATARTÁS, SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, A TANULÓK MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK SZABÁLYAI
A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módja, formái, az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének formái, rendje A tanulók teljesítmény-követelményeknek való megfelelésének méréséhez, teljesítményeik értékeléséhez a következő elveket vesszük figyelembe: Az értékelés mindig minősít, a minősítés pedig a tanuló teljesítményének visszacsatolása a tanuló számára, megerősítés abban, hogy egy tanulási folyamatban éppen hol tart. Tanulóink értékelésében törekszünk az egységes szempontok szerinti értékelésre. Szempontok az értékelés folyamatához: » Mind az ellenőrzés, mind az értékelés szabályozó funkciót tölt be, de míg az ellenőrzés rövid távú vizsgálat, s inkább a hibák feltárása a cél, addig az értékelés hosszabb távon szabályoz, s a célja az objektív helyzetértékelés. Az ellenőrzés tehát az értékelés részterülete. Fontos, hogy az ellenőrzés értékeléssé is váljon. » Folyamatos és motiváló hatású legyen, a tanuló állapotának megfelelően differenciált. » Egyénnek szóljon, az egész személyiséget vegye figyelembe. » A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányuljon. » Tárgyszerű legyen, feltárja a pozitívumokat és hiányosságokat. » Megoldási módokat ad a javításra, fejlődésre. » A szóbeli és írásbeli ellenőrzés, értékelés komplex egységet alkosson. » Segítse a tanuló fejlődését /önmagáról alkotott kép/. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi: » Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. » Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget. » Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó. Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
74
További alapelveink: » Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve. » Objektivitás és megbízhatóság. » A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag. » Folyamatosság. » Változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek. » A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához. » Személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés. » Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön. » Jutalom maga a sikeres tevékenység. » Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást. » A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladatmegértési képességét. » A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon. » A tanulók által ismert begyakorlott algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök. » Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. Írásbeli számonkérés rendje: Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél diagnosztizáló funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. Mivel ezekkel elsősorban a meglévő, ill. az elsajátított /alap/készségeket kívánjuk minél pontosabban mérni és vizsgálni, így ezek módja írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt. Ennek megnyilvánulási módja egyaránt lehet szóbeli és írásos. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének leggyakoribb formái: » szóbeli felelet; » írásbeli felelet; » teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak; » felmérő; » évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség döntése alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozat; Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
75
» témazáró dolgozatok, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget (minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után); » beszámoló; » házi dolgozat; » kísérletek; » munkadarab, modell; » gyakorlati bemutató; » diagnosztikus mérés; » szummatív mérés; » vizsga; » gyűjtőmunka; » kiállítás; » fogalmazás; » írásbeli gyűjtőmunka; » házi feladat; » kiselőadás; » tablókészítés; » szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből; » szintvizsga. Rendje, korlátai: » Tananyagrészt összegző számonkérésről egy héttel a megírás előtt a tanulóknak tájékoztatást kell adni. » Több tananyagrészt összegző felmérésről /pl.: félévi, tanév végi mérés/ a tanulókat tájékoztatni kell a megírás előtt két héttel. » A beszámoltatás formáját a számonkért ismeret, ill. a tanuló sajátosságainak figyelmebevételével együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között. » Az írásbeli számonkéréseket a megírást követően tíz munkanapon belül a szaktanár kijavítja, s ezt a tanulóval ismerteti. Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület határozza meg a hatályos törvényi rendelkezések figyelembe vételével. E szerint elsőtől a második évfolyam félévéig félévenkénti formájában egységes szöveges értékelést alkalmazunk. Negyed és háromnegyed évkor a második évfolyam félévéig kötetlen szöveges értékelést kapnak a tanulók, míg a második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét havonta érdemjegyekkel fejezzük ki. Az értékelésről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott nyomtatvány formájában tájékoztatjuk. Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban: Első évfolyamtól a második évfolyam félévéig a szöveges értékelés egyéni értékelőlapokon történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki. Az értékelés az osztálynapló értékelő napló részébe, illetve az értesítőbe /ellenőrzőbe/ kerül bejegyzésre. A tanév végi értékelést a törzslapokra is bejegyezzük.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
76
Érdemjegy / osztályzat /O/ a tanuló tudásának értékelésénél, minősítésénél: » 5 (jeles) » 4 (jó) » 3 (közepes) » 2 (elégséges) » 1 (elégtelen) Érdemjegy / osztályzat a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésénél, minősítésénél: magatartás: » 5 (példás) » 4 (jó) » 3 (változó) » 2 (rossz) szorgalom: » 5 (példás) » 4 (jó) » 3 (változó) » 2 (hanyag) Az egységes értékelési rendszeren túlmenően a pedagógusoknak lehetőségük van – sőt törekedniük kell - a változatosabb, árnyaltabb értékelési módszerek alkalmazására is. A kötelező tanítási órán kívüli, otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai E területen szintén meghatározó a tananyag és a tanuló együttese. Alapelvünk, hogy e két forma folyamatában megfelelő arányban legyen egymással, azaz egyik terület se legyen uralkodó a másikkal szemben, hisz mindkét készségterületet fontos fejlesztenünk. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: » A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, a következő tananyagrész előkészítése, a tanuló önállóságának, felelősségének fejlesztése. » Lehetőség szerint differenciált házi feladatok adása, figyelembe véve tanulóink eltérő képességeit. » Az írásbeli és szóbeli feladatok lehetőséget kell, hogy adjanak a tananyag megértésére, elmélyítésére, a további kutatási lehetőségek biztosítására az adott témakörben, illetve egyfajta motivációs erőként is szolgálhat a tantárggyal, témával kapcsolatosan. » A házi feladatok mennyiségét a pedagógus határozza meg, de alapvető szempont: A feladott házi feladat ellenőrzése, javítása, javíttatása. /A feladat jellegétől függően a következő órán, de legkésőbb hét napon belül./ » A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Külön értékelésre kerül a gyűjtőmunka és szorgalmi feladat.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
77
Magatartás és szorgalom A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. A tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli, írásbeli véleményekkel, szimbólumokkal jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanulók bevonásával. Iskolagyűlés keretében a példás magatartású és szorgalmú gyerekek a nyilvánosság előtt dicséretben részesülnek. Folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények, tanulópadok rendjét. Ebben az ellenőrző munkában a tanulók is aktívan részt vesznek. Az egyes tanuló magatartási és szorgalmi értékelése, minősítése az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok közös döntése alapján történik. Alapelveink: » Intézményünk értékrendje. » Viszonyítási alap maga a tanuló, önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve. » Személyre szóló legyen az értékelés. » Pozitív, biztató jelleg érvényesüljön elsősorban. » Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön. » Folyamatosság. » A házirend, az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása. » A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony. » Az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül. » A tanuláshoz való viszony, a tudás megszerzésének igénye. » Munkavégzés során többlet nyújtása. » Aktivitás, érdeklődés. » Önállóság. » Az iskola képviselete (illem, teljesítmény). A magatartás és szorgalom értékelésének tartalmi szabályozása és formái: Magatartás A magatartás fokozatai a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki az iskolai közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt. Példás /5/ » » » » » » »
A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzése fegyelmezett, pontos, megbízható. Társas kapcsolataiban betartja a közösségi normákat, együttműködő, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése nincs. Igazolatlanul nem hiányzik. Az osztály és az iskolai közösség életében részt vesz. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
78
» Óvja az iskola felszerelését, a környezetet. Jó /4/ » » » » » » » » »
A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzés során általában fegyelmezett, pontos, megbízható. Társas kapcsolataiban általában betartja a közösségi normákat, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésnél nem súlyosabb. Félévente legfeljebb két figyelmeztetése gyűlik össze. Igazolatlanul maximum 2 órát hiányzik. Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Óvja az iskola felszerelését, a környezetet.
Változó /3/ » A közösség tagjaival szemben többször nem viselkedik megfelelően, de annak figyelmeztetéseit végrehajtja, és igyekszik azokat betartani. » A munkavégzést többször zavarja viselkedésével, munkája pontatlan. » Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. » Az iskola házirendjét nem minden esetben tartja be. » Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése intőnél nem súlyosabb. » Igazolatlanul maximum 5 órát hiányzik. » Az iskola felszerelésével, a környezetével szemben nem mindig viselkedik felelősen. Rossz /2/ » A közösség tagjaival szemben tiszteletlenül viselkedik, a figyelmeztetések ellenére magatartásán nem változtat, fegyelmezetlen, rendetlen. » A munkavégzést rendszeresen zavarja a viselkedésével. » Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. » Az iskola házirendjét sorozatosan megszegi. » Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki, szaktanári megrovás vagy annál súlyosabb. » Igazolatlanul 5 óránál több alkalommal hiányzik. » Az iskola felszerelésével, a környeztetével szemben felelőtlenül viselkedik. Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai, a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki a tanuláshoz való viszonyt. Példás /5/ » Munkájára rendszeresen készül, feladatait hiánytalanul elkészíti, szívesen vállal többletfeladatokat. » Képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi eredményt nyújt. » Munkavégzésében aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. » Önként vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. » Az iskolai és iskolán kívüli programokon önként vesz részt. » Felszerelése, környezete mindig rendezett. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
79
Jó /4/ » » » » » »
Munkájára általában készül, feladatait általában elvégzi. Képességeinek megfelelően viszonylag egyenletes tanulmányi eredményt nyújt. Munkavégzésében többnyire aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Tanári kérésre vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. Az iskolai és iskolán kívüli programokban részt vesz. Felszerelése, környezete általában rendezett.
Változó /3/ » » » » » »
Munkájára nem rendszeresen készül, feladatait hiányosan készíti el. Munkavégzésében kevésbé aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Képességeihez viszonyítva tanulmányi eredménye ingadozó. Csak rábeszélésre, néha végez önálló feladatot. Az iskolai és iskolán kívüli programokban csak néha vesz részt. Felszerelése, környezete többször rendezetlen.
Hanyag /2/ » Munkájára nem készül, feladatait rendszeresen nem végzi el. » Munkavégzésében nem aktív, nem önálló és érdeklődő, feladatait hanyagul vagy nem végzi el. » Képességeihez viszonyítva tanulmányi eredménye elmarad az elvárható szinttől. » A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el. » Az iskolai és iskolán kívüli programokban nem vesz részt. » Felszerelése, környezete rendezetlen. Tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, s a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, abban az esetben is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. Ekkor a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Amennyiben a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette, tanulmányok alatti vizsgát köteles tenni. /Az erre vonatkozó szabályozást lásd A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai című részben!/ A tanuló – igazgatói engedéllyel – az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az igazgató a tanulót szülői kérelemre felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete indokolttá teszi, ill. mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
80
Osztályozóvizsgát kell tennie annak, aki » a tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti, » a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott, » kétszázötven óránál többet mulasztott /nevelőtestület engedélyével/, » egy adott tantárgyból a tanítási órák törvényben meghatározott százalékát - 30% mulasztotta, vagy annál többet /nevelőtestület engedélyével/, » tankötelezettségét magántanulóként teljesíti. A nevelőtestület akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének.
5.9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Az osztályok összes heti időkerete a felhasznált összes kötelező és választható tanítási órákból, illetve az ezen felül fennmaradó összes egyéb foglalkozás időkeretéből tevődik össze. Az összes egyéb foglalkozás időkerete osztálytípusonként változó. Közös bennük a felhasználás módja: ebből az időkeretből biztosítjuk a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a csoportbontást, illetve a kötelező és nem kötelező egyéb foglalkozások órakeretét. A tehetséggondozás és felzárkóztatás megszervezésének elveit a hatályos jogszabályok rögzítik. Az ezen felül fennmaradó időkeretből lehet – többek között - a csoportbontásokat megszervezni. Intézményünk bizonyos osztálytípusaiban bizonyos tantárgyak esetében a tanulásszervezés csoportbontással történik. Ezek alapján a mindenkori rendelkezésre álló órakeret függvényében csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet a hagyományos osztálytípusban, az emelt szintű idegen nyelvet, az idegen nyelvet a német nemzetiségi nyelvoktató nevelésoktatás keretében. Csoportbontásban tanítjuk az informatika és az életvitel és gyakorlat/technika, életvitel és gyakorlat tantárgyat a szaktantermek befogadó-képességéhez mérten. Minden tantárgyfelosztás elkészítése során mérlegeljük a további csoportbontási lehetőségeket, ha lehetőség van rá.
5.10. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG
A XV. kerületben az alábbi nemzetiségek élnek és őrzik kultúrájukat: bolgár, cigány, görög, horvát, német, örmény, roman és szerb. A XV. kerületre ugyan nem jellemző, hogy ezek a csoportok elkülönült közösségben élnék mindennapjaikat, de szétszórt jelenlétük is figyelemre méltó. Éppen ezért fontos ezen népek kultúrájának, hagyományainak és szokásrendjének a tanulókkal való megismertetése. Törekszünk arra, hogy valamennyi nemzetiség irodalmát és művészetét reprezentáló ismeretanyag álljon rendelkezésre iskolánk könyvtárában. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére nem külön tantárgyként elkülönítetten, hanem a különféle tantárgyak /magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális kultúra, történelem…/ tantervi tartalmaiba beépítve, az egyes témakörök részterületeiként jelennek meg a Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
81
nemzetiségek képzőművészetének, zenei világának, népviseletének, életmódjának a jellegzetességei, és azokat a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyaljuk. A tanórákon kívül az alábbi tevékenységi keretek között kívánjuk biztosítani a települési nemzetiségek kultúrájának a megismertetését: szakkörök; hagyományőrző rendezvények, kiállítások szervezése, rendezése; szabadidős tevékenységek; táborozások; színház- és múzeummlátogatás; hangverseny-látogatás. Szerepel a nemzetiségi kultúrák megismertetése az osztályfőnöki órák tematikájában is, aminek megvalósítását irodalom ajánlásával, a nemzetiségi önkormányzatokkal való kapcsolattartással biztosítjuk. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
82
5. 11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EGÉSZSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK
A mérés fő célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. 1. Erőnlét Állóképesség Erő Gyorsaság
fizikai összetevők
+
2. Erőnlét meghatározó tényezők a, Koordinációs kép Mozgástanulás kép Mozgásszabályozás kép Ritmuskép Tájékozódási kép Egyensúlyozási kép Hallási, látási ingerre való reagálás Kinesztetikus érzék b, Kondicionális kép Erő Gyorsaság Állóképesség Hajlékonyság, lazaság
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
pszichikai tulajdonságok
Pedagógiai Program
83
Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Életkor
7-8 évesek AEROB, ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSE
Cooper-teszt vagy 1609 m-es síkfutás
Megjegyzés: A dinamikus erő-állókép méréseket folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Maximális pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.
9 éves kortól AEROB, ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSE
Cooper-teszt vagy 1609 m-es síkfutás ingafutás
IZOMERŐ MÉRÉSE
IZOMERŐ MÉRÉSE
Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal
Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal Súlypontemelkedés, amennyiben eszköz biztosított hozzá Dinamikus dobóerő Kar-, törzs-, lábizmok erejének mérése » Kétkezes labdadobás hátra fej fölött
Dinamikus erő – állókép Csípőhajlító- és hasizom Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hátizom Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés
Dinamikus erő – állókép Csípőhajlító- és hasizom » Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hátizom » Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés Vállövi és karizmok » Karhajlítás mellső fekvőtámasz érintéssel
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérési időpontja igazodik az illetékes minisztérium által kiadott tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időponthoz. Amennyiben erre nem kerül sor, a mérés időpontja tanévenként április1-jétől május 31-éig terjedő időszak.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
84
5.12. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Egészségnevelés A teljes körű egészségfejlesztési program célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részese legyen az intézményben működő egészségfejlesztő tevékenységnek. Tartalmát a NAT és a tantárgyi kerettantervek kapcsolódó tartalmai alapján kell elkészíteni, figyelembe véve, hogy annak megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél is. Az iskolai egészségfejlesztési program hatékonyságának kritériumai Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:
» ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja; » ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; » ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; » ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; » ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét is. A megvalósítás alapvető irányai: » egészséges táplálkozás; » mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása, ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is; » egészségfejlesztő – szemléletformáló –, változatos kommunikációs formákat alkalmazó, cselekvésorientált, konkrét tevékenységekre épülő iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében; » a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); » számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. /Azokon az évfolyamokon, amelyeken nem tantárgyi keretben történik a tananyag elsajátíttatása, a tanórán kívüli nevelés-oktatás folyamatában képzeljük el a témával való ismerkedést, az ismeretek szinten tartását: az egyéb foglalkozások kötelező elemeként kívánjuk megjeleníteni a témát játékosabb, kötetlenebb formában./ Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
85
Tehát a teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): » a tanulási eredményesség javítása; » az iskolai lemorzsolódás csökkenése; » a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; » a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; » bűnmegelőzés; » a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; » az önismeret és önbizalom javulása; » az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; » érett, autonóm személyiség kialakulása; » a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; » a társadalmi tőke növelése. Célkitűzéseink » A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi – lelki egészség megóvása. » Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál az egész iskolai nevelő-oktató munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb tulajdonság- és képességegyüttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához. » A gyermekeket képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. Környezeti nevelés A köznevelési törvény céljai és alapelvei között szerepel – többek között - a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés, mint a köznevelés egészét átható értékelemek. Ezen célok elérése érdekében a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatai és értékei között célként jelöli meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségek, folyamatok megismerését és megértését, illetve a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A kulcskompetenciák között elsősorban a természettudományos és technikai kompetencia fogalmazza meg azokat az elvárható képességeket, készségeket, ismereteket és attitűdöket, amelyek a fent megnevezett célok elérése érdekében szükségesek.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
86
Alapelvek, célok: » Elősegíteni a természet, mint létező érték tiszteletét, védelmét, megőrzését, az összes élettelen és élő létezővel együtt. » Törekvés a környezettel való harmóniára. » Törekvés a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítására. » Személyes felelősség kialakítása a környezettel szemben /környezetkímélő, takarékos/. » Környezettel szembeni érzékenység kialakítása. » Közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolódás az intézményi folyamatok által. » Mindehhez az életkorhoz igazodó ismeretek nyújtása és elsajátíttatása. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése: » » » » » » » » » » »
alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, médiahasználat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A környezeti nevelés permanens folyamat, mely – ideális esetben – jóval az iskoláskor előtt kezdődik és a felnőttkorban is tart. Az iskolai környezeti nevelés tehát ennek a folyamatnak egy jelentős része. Ezért is szükséges az iskola minden tevékenységét áthatnia e nevelésnek. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Ehhez szükséges a tantárgyak közötti összhang, illetve a tanórán kívüli tevékenységek beemelése a folyamatba. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási és tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Az a pedagógiai többlet, amelyet a környezeti nevelési tevékenység nyújt a tanulóinknak, arra sarkallja őket, hogy egészségesebben éljenek, környezetükkel szemben igényesebbek legyenek, vigyázzanak annak tisztaságára, kísérjék figyelemmel a televízió, rádió és más médiák által nyújtott, környezetről szóló információkat. Megannyi apró csatornán – tanórai és Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
87
tanórán kívüli tevékenységeken, foglalkozásokon – keresztül, de hatásaikban összegződve alakítják, formálják a gyerekek környezeti tudatosságát, viszonyulását, és segítik a környezetük értékeinek közvetítését. Környezeti nevelésünk sikere a természeti és társadalmi környezetünkkel kapcsolatos cselekvések szemléletétől, stílusától, rendszerszerűségétől és színtereitől függ. Ezek tervezése, megszervezése és az ismeretátadás-elsajátítás életkornak és értelmi képességnek megfelelően differenciált tevékenységbe ágyazása összetett pedagógiai feladat iskolánk minden tagozatán, munkaközösségében. Elengedhetetlen a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, továbbképzéseken való részvétel, s általuk a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, megújítása. Szaktárgyi céljaink a következők: » A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei). » A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (pl.: a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre). » Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok). » Tanórán kívüli szakórák szervezése. » Természetvédelmi versenyekre felkészítés. » Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon. » A számítógép lehetőségeinek kihasználása. Tanulásszervezési és tartalmi keretek: » terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi akadályversenyek, városismereti játékok stb.; » kézműves foglalkozások; » pályázatok; » kiállítás-rendezés; » kérdőíves felmérés; » iskolarádió működtetése; » látogatások /múzeum, állatkert…/ a lehetőségekhez mérten; » szakkörök; » iskolazöldítés; » témanap, témahét; » jeles napok.
kirándulások,
Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány ajánlott módszercsoport: » kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; » játékok; » modellezés; Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program » » » » » »
88
riportmódszer; projektmódszer; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés.
Taneszközök Szükséges az eszközpark megújítása, pótlása, lépést tartva a fejlődéssel. Frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A hagyományok ápolása is - mint konkrét célkitűzés is egyben - megjelenik a feladatok között: » egészségnap szervezése az egész iskolai közösség számára; » a kerület nevezetességeinek feltérképezése; » iskolai és iskolán kívüli programok szervezése, megvalósítása /természetesen a lehetőségekhez mérten/; » osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. A természet- és környezetvédelmi nevelésben figyelembe vesszük a helyi viszonyokat. A környezetvédelmi nevelés az embert körülvevő társadalmi, technikai és természeti környezetre tér ki. Be kell mutatni a technikai környezet fejlődését, az épített környezetünk emlékeit, a jelen kiemelkedő alkotásait. Ismerjék meg a tanulók a világörökség részét képező műemlékeket, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó magatartási formákat. Életkoruknak, ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően – lehetőség szerint - keressék fel, ismerjék meg a főváros történelmi emlékhelyeit, köztéri szobrait, a történelmi múlthoz kapcsolódó épületeket, jeles események színhelyeit. Szerezzenek ismereteket Budapesten élő, itt alkotó írókról, költőkről, a kultúra kiemelkedő személyiségeiről. A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros, és azon belül a XV. kerület természeti értékeinek felkutatása, megismerése. A parkok szépségei és jelentőségük a főváros életében, a gyerekek felelősségének kialakítása a játszóterek, a zöld kertek, parkok megőrzésében. A természet- és környezetvédelem természetesen nem korlátozódik csupán a lakóhelyre, hanem minden nevelési szintéren az országunk, Európa és a Föld értékeinek megismerése is feladatként jelentkezik. A természet szépségeinek megismerése elválaszthatatlan a történelmi emlékek, a népcsoport, a lakóhely népszokásainak, hagyományainak ismeretétől. A szűkebb, a tágabb környezetünket, életterünket szerves egységként kezeljük ebben a személyiségfejlesztési feladatban.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
89
5.13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: » Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása és bővítése az iskolázás egyre magasabb életszakaszainak megfelelően; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés. » A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. » A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. » Tanuláson kívüli programokon való részvételre ösztönzés, ehhez segítségnyújtás megszervezése /pl.: alapítványi segítségnyújtás/. » A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. » Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. » A tanulócsoportok és osztályok kialakítása során szegregáció-és diszkriminációmentesség. » Magántanulói státusz csak indokolt esetben adható, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetében a döntéshez be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét. » Együttnevelés feltételeinek biztosítása /személyi és tárgyi feltételek biztosítása, kötelező felülvizsgálatok biztosítása/. » Lemaradók – tanulási és szociális - felzárkóztatása céljából együttműködés a segítő hálózat intézményeivel: pedagógiai szakszolgálati intézmény /vizsgálatok, fejlesztési programok…/, gyermekjóléti intézmény, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, gyámhatósági intézmény, szociális és egészségügyi intézmény. » Kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése /szülők – felvilágosítás, tanácsadás; segítő szolgáltatók – fejlődés elősegítése céljából/. » Továbbtanulás, pályaválasztás segítése. Ennek megfelelően az alábbi, a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében alapvető szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai, szakterületeken szükséges a fejlesztés: » Tanórai differenciálás heterogén csoportban: Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. » Kooperatív tanulás: A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. » Tevékenységközpontú pedagógiák: A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet).
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
90
» Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés: Lehetőséget ad az eltérő perspektívák és egyenértékű szemlélet megjelenítésére. Minden egyes tanuló számára biztosítani az egyenlő lehetőséget az aktív részvételhez az iskolában, és az élet minden területén. » Hatékony tanuló-megismerési technikák és patronáló rendszerek: A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló-megismerési módszerek kreatív alkalmazásában. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, több szempontból, tudatosabban ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. » Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban: A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában. » Óvoda-iskola átmenet támogatása: A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelésére, a 4-8 éves gyerekek megnyilvánulásainak értő fogadására és szakszerű kezelésére.
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
91
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Neptun Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület az alábbi módon fogadja el: A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadó határozatát követően az intézményvezető hagyja jóvá. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges.
2. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program hatálybalépése A pedagógiai program ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadó határozatot követően az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált pedagógiai program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ......... év .................. hó ........ napján készített (előző) pedagógiai program. A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai program a mindenkor érvényben lévő rendeletek szerint kerül felülvizsgálatra, szükség szerint módosításra, kiegészítésre. A pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. intézményvezető p. h. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
92
A pedagógiai programot az intézményi nevelőtestület elfogadó határozatát követően ……….év .................. hó ........ napján jóváhagyom.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. intézményvezető p. h. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen pedagógiai programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a pedagógiai program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
93
Jelen pedagógiai programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében az alábbi, a működtetőre többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) ................................................................... Önkormányzat (működtető települési önkormányzat hivatalos elnevezése) ......... év .................. hó ........ napján tartott képviselő-testületi ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy működtető döntésre jogosult szerve a pedagógiai program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. működtető képviselője
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.
Pedagógiai Program
94
FÜGGELÉK A PROGRAM JOGI ALAPJAI TÖRVÉNYEK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiacrendjéről
RENDELETEK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet módosításáról 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 73/2013. (III. 8.) Kormányrendelet egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 17/2013. (III.1.) EMMI-rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/2013. (II. 12.) Kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról
Neptun Általános Iskola, 1158 Budapest, Neptun utca 57.