Vay Ádám Gimnázium Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 033644
Pedagógiai Program Helyi tanterve
Biológia- egészségtan Tantárgyi struktúra és óraszámok: Évfolyamok/ 9.
10.
11.
12.
Arany János Kollégiumi Program előkészítő évfolyam Gimnáziumi képzés nappali
kifutó képzés
2
2
2
Szakközépiskola (rendészeti ágazat)
kifutó képzés
2
2
1
Szakközépiskola (mezőgazdasági gépész ágazat)
kifutó képzés
2
2
1
2
2
2
Gimnáziumi képzés esti
Szakközépiskola (mezőgazdasági gépész ágazat) Szakiskola (mezőgazdasági gépész)
kifutó képzés
Szakiskola (MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ)
kifutó képzés
Szakgimnázium (rendészet ágazat) biológia-egészségtan Szakgimnázium (mezőgazdasági gépész ágazat) Szakközépiskola (mezőgazdasági gépész)
13.
Szakközépiskola (gazdaasszony új) Jelmagyarázat:
a fekete színnel írt óraszám kerettantervi óra a piros színnel írt óraszám a szabadon választható tantárgyi óraszám a szürke cellával jelzett évfolyamon nincs biológia -egészségtan óra a sárga cellával jelzett évfolyamon nincs már képzés
Tartalomjegyzék 1.
Gimnázium nappali tagozat ............................................................................................................. 3
2.
Szakközépiskola (mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész és rendészeti ágazati képzésben) ....... 40
3.
SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS (rendészeti ágazat) ............................................................................. 74
1. Gimnázium nappali tagozat BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók – az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. E cél teljesülése közben fejlődnek tanulási képességeik: jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében. Felkészülnek az ok-okozati összefüggéseket kereső, megértő és kritikus gondolkodásra, és egyre gyakorlottabban ismerik fel az áltudományos, megtévesztő propagandát, amelynek így elutasítására is képessé válhatnak. Mivel a Nat kiemelt célkitűzése a természettudományos műveltség erősítése, a gimnáziumi biológia tananyagának feldolgozása során fontos, hogy a tanulás folyamata a mindennapi élethez, a gyakorlathoz is kapcsolódó jelenségekből indulva vezessen el a mindennapi életben tapasztalható problémák megoldására is felhasználható ismeretekhez. Ez nemcsak a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését teszi lehetővé, de alapot ad a tanulók környezet- és egészségtudatos magatartásának alakításához is. E célokkal összefüggésben a gimnáziumi biológiatanítás olyan természetszemlélet és biológiai műveltség kialakítására törekszik, amely alapot adhat egy kritikusan gondolkodó, önmagáért, a szűkebb-tágabb közösségért és a környezetért is felelősséget vállalni tudó magatartás és állampolgári gyakorlat megvalósulásához. A biológia különleges helyet foglal el a természettudományok között, hiszen vizsgálódási köre az élővilág. Tanulmányozása során a diákok nemcsak az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait és az élővilág egységét ismerik meg, hanem az embernek az élővilág evolúciójában elfoglalt helyét is. Fontos, hogy megértsék az ebből az egyedülálló helyzetből adódó szabadságot és felelősséget. Biológiai tanulmányaik hozzásegítik a fiatalokat a természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatának és rendkívüli összetettségének megértéséhez. Fontos belátniuk, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz természettudományos ismeretek is szükségesek. A biológia tanulása közben a tanulók egyre rutinosabbá válnak a természettudományos megismerési módszerek használatában. A tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek, az önálló és a csoportmunka során a nyomtatott és elektronikus anyagok feldolgozása fejlesztik együttműködési készségüket, és ezen keresztül segítik az emberek sokféleségének értékként való elfogadását. A középfokú biológia tanulása során a megfigyelések, ismeretek megfogalmazása révén gazdagodik a tanulók anyanyelvi kifejezőkészsége. Egyre gyakorlottabbá válnak az objektív szemléletű leírásban, tapasztalataik esztétikus rögzítésében, az önálló ismeretszerzésben és a problémamegoldásban. A kritikus, önálló információszerzés, a médiatudatosság, a tudománytörténeti tájékozódás az európai és a hazai kultúra megbecsülését erősíti. A fenntartható gazdálkodás feladatainak megfogalmazása a természeti feltételekkel és a nemzeti hagyományokkal összhangban álló gazdasági és vállalkozói kompetenciákat is fejleszti. Az egészségét fenntartó és az azt fenyegető
tényezők megismerése segít az egészségtudatos magatartás kialakításában és megvalósításában. A biológiának a minden ember számára nélkülözhetetlen ismereteket és képességeket közvetítő műveltségkép eredményes közvetítése érdekében a kerettanterv a tematikai egységek feldolgozását gyakorlati problémák, jelenségek és gyakorlati alkalmazások fölsorolásával támogatja.
10. évfolyam A gimnáziumi biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése – és egy részüknek a kipróbálása – fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti.
Kerettantervi óraszámok
Témakör Élet a mikroszkóp alatt A Föld benépesítői : a növények és a gombák A Föld benépesítői: az állatok Kapcsolat az élő és élettelen között Érthetjük őket?- Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon Szabad órakeret (gyakorlás, rendszerezés, ismétlés)
Helyi tantervi óraszámok
7 12 15 12 8 10 64
7 12 15 12 8 10 8 72
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő. Tematikai egység
Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia
Órakeret 7 óra
Vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák általános jellemzői. A mikrobák és egysejtű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség A tematikai egység és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, nevelési-fejlesztési gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása céljai konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati Vázlatrajz készítése a megfigyelt Kémia: alkalmazások: preparátumról vagy élő fertőtlenítőszerek; a Miért nem látom a mikrobákat a baktériumokról (pl. kísérleti eszközök és levegőben vagy a bőrömön? tejsavbaktérium, szénabacilus): használatuk. Honnan lehet tudni, hogy ott mikroszkópos kép értelmezése. vannak, hogyan kerültek oda? A mikroszkóp nagyításának Matematika: Hogyan függenek össze a kiszámítása. mennyiségi baktériumok életműködései az összehasonlítás, élelmiszerek romlásával, Egyszerű biológiai kísérlet önálló mértékegységek. betegségekkel, járványokkal? elvégzése során az erjedés (pl. Melyek a gyors szaporodás sörélesztő), a fertőtlenítő és Történelem, feltételei és következményei? sterilizáló hatások megfigyelése. társadalmi és A mikrobiális tevékenység állampolgári mezőgazdasági, élelmiszer- és Az internet és a könyvtár ismeretek: gyógyszeripari jelentősége. használata a mikrobák a járványok történelmi megismerésére. szerepe. Előzetes tudás
Ismeretek: Fizika: Az élettelen természet és az energiaátalakulások. élővilág szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési Magyar nyelv és formák. irodalom: A sejtek anyag- és Boccaccio, Th. Mann energiaforrásai, az autotróf és (a járványok irodalmi heterotróf élőlények ábrázolása); a szöveg működésének összefüggése. egységei közötti Az aerob és anaerob tartalmi megfelelés energianyerés. felismerése. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás Földrajz: szabályai. Az ember és a az antibiotikumok mikrobák sokrétű kapcsolata. bevezetésének hatása Életterek benépesítési a népességszám lehetőségeinek áttekintése a változására. mikrobák példáján. Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf fogalmak életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium.
A Föld benépesítői: Órakeret 12 a növények és gombák óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények Előzetes tudás csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A tematikai egység A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek nevelési-fejlesztési mikroszkópi megfigyelése során. céljai A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A határozókönyvek felépítésének Matematika: alkalmazások: logikája és használatuk halmazok, felosztás. Milyen szempontok alapján gyakorlása. csoportosíthatóak az élőlények? Kémia: Mi magyarázza a Mikroszkópos képek, kész és a szerves és szervetlen környezetünkben élő növények készített preparátumok anyagok jellegzetes életműködéseit: a vizsgálata. Példák a növényi megkülönböztetése, a felszívást, a növekedést, a szövetek felépítése és működése víz adszorpciója, virágzást, a levélhullást? közötti kapcsolatra. A oxidáció, redukció, Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak megfigyelések rögzítése viaszok, cellulóz. a fák? Miért örülnek a gazdák a vázlatrajz formájában. méhek munkájának? Fizika: Mikor marad szép és finom a A növények szerepének diffúzió, cseresznyebefőtt? bemutatása az emberiség lencserendszerek, Melyik gombát ne szedjem le? táplálkozásában önálló elektronmikroszkóp. Hogyan kerülhető el a ismeretszerzés alapján. penészesedés, a kerti növények A vizsgált növényi szervek Földrajz: gombás fertőzése? felépítésén keresztül az okság és egyes fajok korreláció elemzése az jelentősége a Ismeretek: életfolyamatok kapcsolataiban. táplálékellátásban. Praktikus és fejlődéstörténeti Egyszerű élettani vizsgálatok csoportosítás. A rendszerezés (pl. ozmózis). Kísérletek önálló Művészetek: lehetséges szempontjai, elvégzése. a fa- és virággyakorlati alkalmazása a A talaj és az élőlények szimbolika. mindennapokban. A törzsfa kapcsolatának elemzése konkrét jelentése. példák alapján. Testszerveződési típusok a A legfontosabb ehető és mérgező növények országában. A növényi gombák felismerése. szövettípusok. Gombaszárítás. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. Tematikai egység
A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A növények ivartalan szaporítása a mezőgazdaságban és otthon. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Az autotróf és heterotróf anyagcsere kapcsolata. A gombák testfelépítése, anyagés energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/ Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv, fogalmak alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj.
A Föld benépesítői: Órakeret az állatok 15 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények Előzetes tudás csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata A tematikai egység során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi nevelési-fejlesztési elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés céljai kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A határozókönyvek Filozófia: gyakorlati alkalmazások: felépítésének logikája és logika és kategóriák. Mit tanulhat a technika az használatuk gyakorlása. állatoktól? Az állattenyésztés Egyszerű vizsgálatok, kísérletek Kémia: hatása az élelmiszeriparra, a önálló elvégzése, a mikroszkópos mészváz, kitin, szaru, mezőgazdaságra és a képek elemzése. hemoglobin, kollagén. népesedésre. Preparátumok, makettek, terepi Hogyan alkalmazkodott az tapasztalatok ábrázolása. Fizika: állatok kültakarója, A vizsgált állati szervek rakétaelv, emelőelv, idegrendszere, táplálkozása, felépítésének megismerésén gáztörvények (légzés), életritmusa, szaporodása a keresztül az okság és korreláció a lebegés feltétele, környezetükhöz? Mitől elemzése az életfolyamatok vezérlés, szabályozás. Tematikai egység
mondható „sikeresnek” egy-egy állatcsoport?
kapcsolataiban. Önálló kutatómunka a bionika eredményeiről.
Földrajz: korallzátonyok, édesvízi és tengeri mészkő; demográfia.
Ismeretek: A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve. Az állati és emberi szövetek főbb Történelem, társadalmi típusai. és állampolgári A nagy állati rendszertani ismeretek: csoportok (szivacsok, csalánozók, az ízeltlábúak férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, egészségügyi gerincesek) jellemzése jelentősége; a gerinces testfelépítésük alapján. Állati állatok történeti szervek, életműködések és a jelentősége. környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). A bionika és jelentősége: közös fizikai elvek az állati életműködésekben és a technikában. Kulcsfogalmak/ Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, bionika. fogalmak
Tematikai egység
Kapcsolatok az élő és élettelen között
Órakeret 12 óra élőlényekre, a
Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az tűrőképesség, a faj. Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az A tematikai anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a egység nevelésiciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett fejlesztési céljai vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Biológiai jelzések (indikációk) Fizika: gyakorlati alkalmazások: megfigyelése és megfejtése. hatásfok, a Mely fajok és miért élnek közös Az élőlények közötti kapcsolatok termodinamika élőhelyen? rendszerének elemzése. főtételei, a nyílt Milyen kölcsönhatások Összetett ökológiai rendszerek rendszerek jellemzői. Előzetes tudás
kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Miért hord tengeri rózsát a remeterák? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat?
elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Életközösségek jellemző paramétereinek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése.
Földrajz: korfa, demográfiai mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség. Matematika: matematikai modellek (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések).
Ismeretek: Egyed feletti szerveződési szintek leírására szolgáló néhány A biológiai rendszerek térbeli és módszer. A populáció és időbeli változásait leíró Kémia: életközösség (társulás) fogalma, grafikonok, diagramok növényvédőszerek, jellemzői. A biológiai (ökológiai) értelmezése. antibiotikumok, indikáció. Mennyiségi és minőségi kolloidok. Populáción belüli és populációk változások okainak elemzése. közti kölcsönhatások: a Struktúra és funkció Történelem, társadalmi szabályozás megvalósulása a összefüggéseinek elemzése és állampolgári populációk és a társulások egyed fölötti szerveződési ismeretek: szintjén. szinteken. a szikesedés és Az életközösségek vízszintes és talajerózió mint függőleges elrendeződésének történelemformáló okai. tényezők Példák az életközösségekben (Mezopotámia, zajló anyagkörforgásra (szén, Hortobágy); nitrogén), az anyag és növényi, állati és energiaforgalom összefüggésére. emberi élősködők Táplálékpiramis (termelő-, demográfiai hatásai. fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Gyöngyvirágtól lombhullásig: ciklikus folyamatok. Beerdősülés és leromlás: egyirányú változások. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, Kulcsfogalmak/f antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, ogalmak biomassza, táplálékpiramis.
Tematikai egység Előzetes tudás
Öröklött
és
Érthetjük őket? Az állatok viselkedése tanult magatartásformák,
társas
Órakeret 8 óra szükségletek, a
kísérletezés módszerei és célja. Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös A tematikai egység sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának nevelési-fejlesztési megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint céljai alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Az öröklött és tanult Fizika: gyakorlati alkalmazások: magatartásformák meghang és ultrahang Hogyan deríthető ki, hogy mit különböztetése példák alapján. (frekvencia). érzékelnek az állatok, és ebből Különböző tanulási módszerek mi a fontos számukra? Van-e gyűjtése, összehasonlítása Etika: célja és funkciója az állati (és különböző szempontok alapján csoportnormák, emberi) viselkedéseknek? (pl. hatékonyság). Az állati önismeret, énkép. Mi az állati tájékozódás alapja? viselkedés megfigyelése, a Mi vezeti haza a galambokat? tapasztalatok rögzítése és Magyar nyelv és Hogyan találják meg a méhek a értelmezése, az eredmények irodalom: mézelő területeket, a virágokat? bemutatása. a verbális és Miről és miért „beszélgetnek” az Szaporodási stratégiák, az állati nonverbális állatok? Megérthetjük-e viselkedés és a környezet kommunikáció. „beszédüket”? összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi Történelem, társadalmi Ismeretek: kommunikáció formáinak és állampolgári Az inger, kulcsinger és a összevetése vizsgált példákon ismeretek: motiváció. Az öröklött és tanult keresztül. a csoportos agresszió magatartásformák és azok példái az emberiség kombinációi. történelmében, a Jelentős kutatók módszerei, tömegek tapasztalatai és magyarázatai. manipulálásának Az állati és az emberi eszközei. tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás (rövid- és Vizuális kultúra: hosszú távú memória, felidézés). a reklámok hatása, Az állati és az emberi szupernormális kommunikáció jellemzői. ingerek. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Informatika: prezentációkészítés, internethasználat. Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, fogalmak altruizmus, kulturális öröklődés.
Tematikai egység Előzetes tudás
Órakeret 10 óra Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség. Másfélmillió lépés Magyarországon
A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó A tematikai egység üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek nevelési-fejlesztési megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. céljai A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Terepen vagy épített Földrajz: gyakorlati alkalmazások: környezetben végzett ökológiai hazánk nagytájai, Miért és hogyan változtak a vizsgálat során az talajtípusok, éghajlati Kárpát-medence jellegzetes életközösségek állapotának viszonyok, erózió, életközösségei a magyarság leírására szolgáló adatok mállás, humusz. több mint 1000 éves történelme gyűjtése, rögzítése, a fajismert során? bővítése. Kémia: Milyen következményekkel jár műtrágyák, az emberi tevékenység? Egy helyi környezeti probléma növényvédőszerek, Milyen formában nyújthat felismerése, tanulmányozása és rovarölőszerek, az tartós megélhetést az ott élő bemutatása: okok feltárása, indikáció általános elvei. közösségeknek? Mi jellemzi a megoldási lehetőségek közvetlen környezetem keresése. Matematika: élővilágát? Mit védjünk? A lokális és globális grafikonok, mérés. megközelítési módok Ismeretek: alkalmazása egy hazai ökológiai Történelem, társadalmi Néhány jellemző hazai társulás rendszer tanulmányozása során. és állampolgári (táj, életközösség) és állapotuk. ismeretek: A Kárpát-medence természeti a Kárpát-medence képének, tájainak néhány fontos történeti ökológiája (pl. átalakulása az emberi fokos gazdálkodás, gazdálkodás következtében. lecsapolás, vízrendezés, Tartósan fenntartható szikesek, erdőirtás és gazdálkodás és pusztító telepítés, bányászat, beavatkozások hazai példái. nagyüzemi gazdálkodás). A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás Magyar nyelv és fenntartásának módjai. irodalom: Az emberi tevékenység természetleírások (pl. életközösségekre gyakorolt Jókai Mór, Fekete István, hatása, a veszélyeztetettség Áprily Lajos). formái és a védelem lehetőségei. Kulcsfogalmak/ Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fogalmak fejlődés.
A tanuló ismerje a szerveződési szintek összetettségét és felépítését, az összetettségen belüli működési kapcsolatokat. Tekintse ezeket megőrzendő természeti értéknek. Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Ismerje egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. A fejlesztés várt Legyen képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés eredményei a két folyamatában. évfolyamos ciklus Használja önálló tanulása során az internet és a könyvtár nyújtotta végén lehetőségeket. Értse a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és tegyen meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében. Legyen képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Legyen képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.
11–12. évfolyam A gimnáziumi biológiatanulás utolsó két évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana, a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét.
11.évfolyam Témakör Sejtjeinkben élünk – A sejt felépítése és működése Elválaszt és összeköt – A bőr Erő és ügyesség – mozgás és testalkat Ételek és életek – a táplálkozás Jó a levegő? – A légzés Védelmi vonalak - Az immunrendszer Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet A vérünkben van – A hormonális szabályozás Harcolj és fuss! – Az idegrendszer Szabad órakeret (gyakorlás, rendszerezés, ismétlés)
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
8 4 8 8 5 6 7 8 12 66
8 4 8 8 5 6 7 8 12 6 72
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő. Órakeret 8 óra A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi Előzetes tudás sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti A tematikai egység összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés nevelési-fejlesztési összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak céljai alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati Fizikai-kémiai folyamatok Fizika: alkalmazások: biológiai szerepének, az élő diffúzió, ozmózis; hő, A sejt a legkisebb élő egység? állapot fizikai feltételeinek, hőmérséklet; Miért van többféle felépítésű és határainak elemzése. elektromágneses működésű sejt is az Kémiai fölépítés és biológiai sugárzás spektruma, élőlényekben? funkció összefüggéseinek energiája; geometriai Milyen fizikai-, kémiai hatások elemzése megfigyelések, optika, a lencsék befolyásolják a sejtek vizsgálatok, kísérletek során. képalkotása; energia működését? Milyen kémiai A sejten belüli kémiai folyamatok fogalma, Tematikai egység
Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és működése
összetétel jellemzi a sejteket? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai energiát hasznosító sejtek felépítése és működése? Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket?
szabályozottságának belátása. Enzimműködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a folyamat elemzése. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során.
A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése Ismeretek: a soksejtű szervezeten belül. A víz biológiai szempontból A sejtek közötti anyag- és fontos jellemzői. A sejtek információforgalom víztartalma. A környezeti jelentőségének belátása, koncentráció hatása. A sejthártya példákon keresztül. áteresztőképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetőségek közötti összefüggések (fototrófia, UVvédelem). Biogén elemek, nyomelemek. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, lehetséges forrásaik (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi
mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség. Matematika: hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; ionok; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Informatika: az információ fogalma, egysége.
fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetősége. A membránfelszínt csökkentő és növelő folyamatok szerepe. Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere Kulcsfogalmak/ (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, fogalmak sejtalkotó .
Órakeret 8 óra A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és Előzetes tudás mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, A tematikai egység gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti nevelési-fejlesztési igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A céljai fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A táplálkozás szervezet- és Kémia: alkalmazások: sejtszintű folyamatainak Szerves vegyületek, Miért van szükségünk a különféle összefüggésbe hozása. A nyílt szénhidrátok, zsírok, tápanyagokra? Hogyan függenek rendszer működésének fehérjék; oldhatóság; össze a sejtekben zajló értelmezése az anyagcsere fehérjék harmadlagos folyamatok a táplálkozásunkkal? példáján. szerkezete, katalizátor, Mi történik az elfogyasztott aktiválási energia, ételekkel a tápcsatornában? A tápcsatorna-szakaszok reakcióhő. Lipidek, Hová kerülnek a bélrendszerből felépítésének, a bennük szteroidok, koleszterin; felvett tápanyagok, mi történik végbemenő élettani folyamatok glükóz, keményítő; velük a szervezetben? kémiai szintű értelmezése, ennek fehérjék elsődleges Hogyan függ össze a normál alapján folyamatelemzés szerkezete, testsúly megőrzése a helyes (ábrázolás, ábraelemzés). aminosavak, cellulóz. táplálkozással? Milyen okai és Egy szerv több funkciójának következményei lehetnek a értelmezése a máj példáján. Fizika: túlsúlynak, az elhízásnak, illetve Az emésztési és a sejtszintű diffúzió; tömeg, súly; az alultápláltságnak? lebontási folyamatok közötti energia, munka; nyílt Milyen minőségi és mennyiségi összefüggés felismerése. rendszer. szempontokat kell figyelembe Tematikai egység
Ételek és életek – A táplálkozás
venni a megfelelő táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer-összetétel és -minőség? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele, jellemzésük módja. A sejt felépítő és lebontó folyamatait jellemző anyagforgalom összefüggése a táplálkozással (főbb szerves anyagcsoportok szerepe, jelentősége az energiabevitelben és az anyagcsere folyamatokban). A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőenzimek, termelődésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Az élelmiszerhigiénia jelentősége. Élelmiszerallergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői.
A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, a túlsúly és az elhízás kockázatainak felismerése. Életmódhoz igazodó étrend tervezése, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos teendők összegyűjtése. Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás étrendjének összeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése. Az enzimmüködés bemutatása egy-egy tápanyag példáján.
Matematika: átlagérték, szórás. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges ételek, élelmiszerek. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.
A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata. Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, Kulcsfogalmak/ mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, elhízás, fogalmak tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia.
Órakeret 5 óra A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A Előzetes tudás légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak A tematikai egység felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés nevelési-fejlesztési felismerésében. céljai Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A légzés szervezet- és sejtszintű Kémia: gyakorlati alkalmazások: folyamatainak összefüggésbe Oxigén; oxidáció, Mi a légzés élettani szerepe, hozása. redukció. Fehérjék hogyan függ össze a légzés a negyedleges szerkezete, sejtjeinkben zajló folyamatokkal? A légutak és a tüdő vas és vegyületei, Hogyan megy végbe a ki- és felépítésének, a bennük komplex vegyületek; belégzés folyamata? Hogyan végbemenő élettani folyamatok savak, pH, kémhatás: a szabályozza a szervezet a légzés elemzése (ábrázolás, szén-dioxid oldódása és teljesítményét? ábraelemzés). a szénsav reakciói. Hogyan és miért változik a be- és A légcsere biomechanikai kilélegzett levegő összetétele? értelmezése egy készített modell Földrajz: Mi az összefüggés a légzés és a alapján. a Föld légköre; hangképzés között? alapgázok és Melyek a leggyakoribb Légzésfunkciós vizsgálat szennyezők. légszennyező anyagok és hogyan értelmezése. hatnak az egészségünkre? Fizika: Melyek a gyakoribb légzőszervi A gázcsere, a légzési gázok gázok nyomása, megbetegedések, mit tehetünk a szállításának, a szervek áramlása; a hang megelőzés érdekében? oxigénellátásának a fizikaikeletkezése, kémiai összefüggéseket hangmagasság, Ismeretek: figyelembe vevő magyarázata. hangerő, hangszín. Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzés A gégeműködést bemutató film, Magyar nyelv és biokémiai folyamatával. A légzési vagy ábra elemzése, a működés irodalom: teljesítmény és a szervezet összekapcsolása a fizikai hangok, hangzók, energiafelhasználása közötti ismeretekkel. intonáció. Tematikai egység
Jó a levegő? – A légzés
összefüggés. A felső- és alsó légutak Kísérlet során vizsgált, vagy Ének- zene: felépítése. A tüdő internetről gyűjtött énekhangok. elhelyezkedése a mellüregben. A légszennyezési adatok ki- és belégzés folyamata, a értelmezése. A dohányzás Technika, életvitel és légcsere biofizikai alapja. kockázatainak elemzése. gyakorlat: Légzőizmok. a biztonságos otthon, A léghólyagok felépítése, külső és belső terek; gázcsere fogalma és feltételei. allergén anyagok. Külső és belső gázcserefolyamatok és fizikai Testnevelés és sport: hátterük. A légzési gázok életvezetés, szállítási módjai, a hemoglobin egészségfejlesztés. szerepe, jelentősége. A vér kémhatása és a szén-dioxid-szint közti összefüggés. A gége felépítése, funkciói. A hangszalagok elhelyezkedése, szerepe, hangadás és hangképzés biológiai tényezői. Savas gázok, mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzással összefüggő megbetegedések. Kulcsfogalmak/ Légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, fogalmak hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma.
Tematikai egység Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 7 óra A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása az anyagáramlás mintfolyamat értelmezésében. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat és laborelemzés jelentőségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése.
Kémia: Oldószer, oldat; molekula polaritás; kolloid rendszerek. Koaguláció; hidratáció; oldatok; ionvegyületek.
A véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása.
Fizika: áramlások; sűrűség; nyomás, nyomásmérés; elektromos áram; diffúzió, ozmózis.
Testnevelés és sport: Az érrendszer és a szív felépítése, életvezetés, valamint a bennük végbemenő egészségfejlesztés; élettani folyamatok összekapcsolásán alapuló Technika, életvitel és folyamatelemzés (ábrázolás, gyakorlat: ábraelemzés). Körfolyamat család, háztartás; értelmezése a szívciklus példáján. egészséges életmód; baleseti veszélyek, Vérnyomásmérés kockázatok. osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása.
A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok Ismeretek: összefüggésbe hozásán alapuló Folyadéktér fogalma. A vér oldott folyamatelemzés (ábrázolás, és sejtes elemei. A vér és a ábraelemzés). szövetközti nedv, illetve a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A szív- és érrendszeri A hajszálerekben zajló betegségekkel összefüggő anyagáramlás iránya és oka. ismeretek alapján A véralvadás élettani jelentősége, következtetések levonása az a folyamat fő lépései és tényezői. egészségmegőrzésre irányuló A vérrög képződés kockázati életvitelt illetően. tényezői és következményei. A szív fölépítése és működése, Szív-tüdő készítmény vizsgálata, kapcsolata a szívizom működésének elemzése. sajátosságaival. A szívritmus, Elsősegély-nyújtási teendők
pulzusszám, pulzustérfogat és gyakorlása a vizsgált sérülések és perctérfogat összefüggése. rosszullétek esetében Értípusok, felépítésük, funkciójuk. (pl. újraélesztés). A vénás keringést segítő tényezők. A véreloszlás szabályozása. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, a vesetestecske felépítése és működése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. Ionháztartás zavara, kiszáradás, rehidrálás. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, Kulcsfogalmak/ vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, fogalmak homeosztázis, újraélesztés.
Órakeret 8 óra A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi Előzetes tudás csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az A tematikai egység izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. nevelési-fejlesztési A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos céljai életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése, a testmódosítás különféle módjaival összefüggő értéktudat, érvelési és döntési képesség fejlesztése. Tematikai egység
Erő és ügyesség - mozgás és testalkat
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben hasonlít és miben tér el testfelépítésünk az emberszabású majmokétól? Mi a különbségek oka? Hogyan fejlődik, változik a mozgásunk a magzati élettől az idős korig? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Mi a magyarázata az izom összehúzódási képességének? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Hogyan alakul ki az egyes testrészek mozgásképessége? Mi az oka az izomfáradtságnak? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Ismeretek: A két lábon járás testi következményei. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban.
Fejlesztési követelmények Evolúciós szemlélet alkalmazása az emberi mozgásképesség eredetének, jellegének magyarázatában. Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról. Változás és fejlődés értelmezése az egyén mozgásképességével összefüggésben, a folyamat főbb lépéseinek meghatározása. A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének tudatosabb értelmezése. A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különböző csontkapcsolatokra.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték. Testnevelés és sport: A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában; mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a fittség jellemzői. Mozgáskultúra; életvezetés, egészségfejlesztés; energiabefektetés tudatossága. Gerincvédelem.
Technika, életvitel és gyakorlat: Eszközhasználat. Generációs kapcsolatok a családban. Család, A csontok egymással és az háztartás; egészséges izmokkal való kapcsolódási életmód; tárgyi kultúra, módjainak összefüggésbe hozása termelés; közlekedés. a mozgásképességgel. Testi veszélyek, kockázatok. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a Művészetek: rendszerszerűség felismerése. az emberábrázolás, az A molekuláris, szöveti-, szerv- és életkorok megjelenítése. szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Ennek Fizika: során a mechanikai elvek, sűrűség, szilárdság, biomechanikai és biokémiai rugalmasság; erő, szemlélet alkalmazása. munka, energia; egyszerű gépek. Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések Kémia: esetén. kalcium és vegyületei, A mozgásszegény életmód fehérjék. A víz; kolloid egészségkárosító hatásainak állapot.
A magzatra jellemző mozgások. Az újszülött öröklött mozgási reflexei. A csecsemő és a kisgyermek mozgásában bekövetkező változások (átfordulás, mászás, ülés, járás, kézhasználat). Az öregedéssel járó mozgásképesség változások és az életmód összefüggése. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai. A csontok kapcsolódási formái. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A vázizmok összehúzódási képességének magyarázata, a molekuláris struktúra felépítése és működése. Az izmok hierarchikus felépítése. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Emelő elv érvényesülése. A mozgás idegi szabályozása. Az izomerő és munka értelmezése. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A mozgásszegény életmód káros következményei. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A versenysporttal, különféle sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. A sporttal, testépítéssel elérhető
felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálata. Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről.
Vizuális kultúra: Emberábrázolás és változásai; szimmetriák, arányok. Reklámok.
alakformálás lehetőségei, szélsőségei. Az énkép összefüggése a test fejlődésével, külső képével. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. Ideálok és változásuk. Táplálkozási zavarok. Az öltözködés, a divat szerepe. A plasztikai sebészet módszerei, hatásaik, mellékhatásaik és veszélyeik. Kulcsfogalmak/ Ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, fogalmak nyújtás, izomösszehúzódás,
Órakeret 4 óra A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb Előzetes tudás funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai. A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. Állandóság és változás megfigyelése, értelmezése a A tematikai egység bőr állapotával, fejlődésével és egészségével összefüggésben. A nevelési-fejlesztési személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és céljai egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A bőr funkcióinak és Fizika: alkalmazások: felépítésének kapcsolata a hő, hőterjedés, Milyen feladatokat lát el a szervezetszintű működésekkel – párolgás; bőrünk? Hogyan épül föl? Mit hőszabályozás elemzése. elektromágneses jelez a bőr testünk állapotából? sugárzások spektruma, Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Az emberi faj bőrszínskálájának a UV-sugárzás, dózis. Milyen bőrszín változatok biológiai sokféleség részeként jellemzőek az emberi fajra? való értelmezése. Kémia: Hogyan jelenik meg a biológiai zsírok, kémhatás; sokféleség az emberi faj testi Képek gyűjtése a különböző mosó- és tisztítószerek. jellemzőinek esetében? bőrbetegségekről, tünetek Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? felismerése. Érvek gyűjtése a Testnevelés és sport: Melyek a bőr gyakoribb szűrővizsgálatok, illetve az higiéniai ismeretek megbetegedései, melyek ezek önvizsgálat fontosságáról. tudatos alkalmazása; kockázati tényezői, mit tehetünk prevenció, életvezetés, a megelőzés érdekében? Kozmetikumok összetételének egészségfejlesztés. vizsgálata és kapcsolatba hozása Ismeretek: a bőr felépítésével és Matematika: Tematikai egység
Elválaszt és összeköt - A bőr
A bőr funkciói, rétegei, szöveti működésével. szimmetria; alá- és felépítésük, függelékei, mirigyei, fölérendeltségi viszony; receptorai. mellérendeltség. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Vizuális kultúra: Bőrflóra, pattanás, mitesszer, formák arányviszonyai. hámlás. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Földrajz: Bőrpigment, melanin. Éghajlati kontinensek földrajza, alkalmazkodás és bőrszín népek, népcsoportok. összefüggése. A napozás hatása, veszélyei, átmeneti barnulás. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. A testi jellegek népcsoporton belüli eltérései, átlagértékek és szélsőségek. A bőr higiénéje (rendszeres tisztálkodás, sérülések fertőtlenítése). Kiszáradás elleni védelem, táplálás. Bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. A szolárium- használat kockázatai. Más szervrendszerek betegségeire utaló jelek a bőrön. Kulcsfogalmak/ Hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, fogalmak bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia.
Órakeret 6 óra A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány Előzetes tudás fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása). Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet A tematikai egység egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának nevelési-fejlesztési belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer céljai működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati Az immunrendszer működését Kémia: alkalmazások: feltáró kísérletek és az arra adott fehérjék harmadlagos Tematikai egység
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer
Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A saját sejtek meghibásodásának veszélye. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Az immunválasz szabályozása. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh-összeférhetetlenség, szervátültetés. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz és a gyógyszerek hatása az immunrendszerre. A rákos megbetegedések és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések. Az immunrendszer rosszindulatú
magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A szervátültetéssel kapcsolatos vélemények, magatartásformák azonosítása, összevetése. A védőoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.
szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek. Technika, életvitel és gyakorlat: család, háztartás; egészséges életmód; egészségügyi intézmények, hatóságok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.
megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Autoimmun betegség. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, Kulcsfogalmak/ antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt fogalmak (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.
Órakeret 8 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális Előzetes tudás szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról A tematikai egység és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális nevelési-fejlesztési szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes céljai (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A hormonhatás specifikusságának Kémia: alkalmazások: megértése, a hormon-receptor lipidek, szteroidok; Milyen sajátosságai vannak a kapcsolódás jelentőségének peptidek; glükóz, kémiai jelátvitelnek a felismerése. glikogén; jód, komplex szabályozásban? Milyen anyagok vegyületek; kalcium és a hormonok, mi jellemzi A szabályozás és vezérlés vegyületei. termelődésüket, szállításukat és fogalmának elmélyítése a hatásukat? hormonális működés példáján. Testnevelés és sport: Milyen kapcsolat van az idegi és a Az idegi és hormonális prevenció, hormonális szabályozás között? szabályozás összehangoltságának egészségvédelem, Mi jellemzi megértése a hipotalamuszteljesítményfokozó munkamegosztásukat? hipofízis-rendszer felépítése és szerek veszélyei. Melyek a szervezet belső működése alapján. egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és Hormonzavarokkal összefüggő mi a hatásuk? kórképek vizsgálata, a kockázatok Mely rendellenességek, és megelőzési lehetőségek betegségek vezethetők vissza felismerése, következtetések valamely hormonális zavarra? levonása. Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a Érvelés a teljesítményfokozó és hormonrendszer között? Jár-e izomtömeg-növelő szerek valamilyen veszéllyel ezek használata ellen. alkalmazása? Tematikai egység
A vérünkben van? – A hormonális szabályozás
Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásában résztvevő mirigyek és hormonjaik, a szabályozás mechanizmusa. A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Kulcsfogalmak/ Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, fogalmak agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormonok.
Órakeret 12 óra Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi Előzetes tudás idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai A tematikai egység értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló nevelési-fejlesztési szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság céljai magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel Tematikai egység
Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer
szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, A szabályozás és vezérlés gyakorlati alkalmazások: fogalmainak alkalmazása az Miben különbözik az idegsejt idegrendszer működésének felépítése és működése a többi magyarázatakor. sejtétől? Állandóság és változás Hogyan képes a szervezet szempontjain alapuló beállítani belső állapotának folyamatelemzés és magyarázat. életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az A jel fizikai, kémiai és biológiai idegrendszer a külső és belső értelmezése. ingerekre? Hogyan állítják elő és A környezetben előforduló, az továbbítják az idegsejtek a élőlények számára adekvát jeleket? Mi az oka az hatások, energiaformák idegrendszer belső azonosítása, az inger fogalmának aktivitásának? értelmezése. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? Reflextípusok Melyek az emberi érzékelés megkülönböztetése, a reflexkör területei? Milyen közös és egyedi felépítése és működése közötti sajátosságok jellemzik kapcsolat értelmezése. Elvégzett érzékszerveinket? Mit tehetünk, reflexvizsgálat értelmezése. érzékelési képességeink A környezetben előforduló, az megőrzése érdekében? élőlények számára adekvát Milyen szabályozó rendszerek hatások, energiaformák őrködnek létfenntartó azonosítása, az inger fogalmának életműködéseink felett? értelmezése. Hogyan alkalmazkodik Az érzékszervek felépítése és szervezetünk a testi és lelki működése közötti összefüggés terheléshez? Mi történik elemzése. pihenés, feltöltődés során? Elvégzett érzékelés-élettani Hogyan szerveződik az emberi kísérletek értelmezése. agy? Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és Szomatikus és vegetatív hogyan őrizzük emlékeinket, szabályozás megkülönböztetése, tanult képességeinket? a vegetatív szabályozás néhány Melyek az idegrendszert érintő területének, módjának és fontosabb rendellenességek, funkciójának értelmezése. megbetegedések? Mit tehetünk A szabályozás elemzése megelőzésük érdekében? példákon. Ismeretek: Felépítés és működés A szabályozókör fogalma, elemei. kapcsolatba hozása, a A negatív visszacsatolás rendszerszerűség felismerése és
Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: A személyes környezetre ható technológiák; baleseti veszélyek, kockázatok. Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; polarizáció, elektromágneses sugárzások; hő, hőmérséklet; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia; mágnesség, rezonancia; röntgensugárzás. Kémia: a molekulák szerkezete, energia- és információtartalma. Testnevelés és sport: Motoros képességek; Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.
működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, kapcsolatai, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Az agykéreg komplexitása, sejthálózatok, kéreg alatti magvak, fehér állomány. Az értelmi és érzelmi működés, a memória. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Az agy vizsgálati módszerei. Idegrendszeri sérülések okai,
magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.
gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Fertőzések. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív Kulcsfogalmak/ idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, fogalmak érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány. .
12. évfolyam
Témakör Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika Új kezdetek Szaporodás, szexualitás Az élet lehetőségei Kibontakozás a biológiai evolúció Az ember egyéni és társas viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság Készüljünk az érettségire!
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
12 10 8 4 10 8 8 60
12 10 8 4 10 8 8 4 64
A kerettanterv 10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő.
Tematikai egység
Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei
Órakeret 6 óra
A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A A tematikai tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának egység nevelésibelátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos fejlesztési céljai azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Előzetes tudás
gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek?
Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán.
Matematika: valószínűség, eloszlás. Magyar nyelv és irodalom: példák az emberi élet értékére (Teiresziasz, Oidiposz). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: termékeny félhold – az állat- és növénynemesítés történelmi szerepe, helyszínei.
Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), Minőségi és mennyiségi jelleg módszere, eredményei. megkülönböztetése. Mennyiségi Allélkölcsönhatások eloszlás grafikus (dominancia). Példák emberi megjelenítésének értelmezése. tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Kulcsfogalmak/ Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, fogalmak beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).
Tematikai egység Előzetes tudás
Órakeret 10 óra A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése. Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika
A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, A tematikai egység tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. nevelési-fejlesztési Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. céljai Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Az osztódások szerepének Kémia: gyakorlati alkalmazások: értelmezése a testi és ivarsejtek Cukrok, foszforsav, Mi magyarázza tulajdonságok létrejöttében és a genetikai kondenzáció. A csoportjainak együttes sokféleség fenntartásában. fehérjék fölépítése. öröklését? Miből vannak, hol A nukleinsavak örökítő vannak és hogyan működnek a szerepének bizonyítása. Fizika: gének? Mi rögzíti bennük az Kodon-szótár használata. elektromágneses és információt? radioaktív sugárzások Mi a szerepe a szexualitásnak a Génmutáció következményének típusai. faj szempontjából értelmezése kodon-szótár (összehasonlítva az ivartalan segítségével. Magyar nyelv és szaporodással)? irodalom; Hogyan alkalmazkodik az élő Szabályozott génműködés mozgóképkultúra és rendszer (sejt, szervezet) a értelmezése ábra alapján. médiaismeret: környezethez? Daganatra utaló jelek Fejlődés, öregedés és Hogyan lesz a fölismerése. halál témái. megtermékenyített petesejtből Sebkezelés elsajátítása. Tudományosember? Mi dönti el, hogy mely fantasztikus gének, mikor és meddig Az érvek és ellenérvek témakörök. működnek? összevetése. Mi hangolja össze sejtjeink Információforrások kritikus Történelem, társadalmi génműködését? Miért jönnek értékelése. és állampolgári létre daganatos ismeretek: megbetegedések? Miért Hiroshima, Bhopal, fejlődünk, öregszünk, és miért Csernobil – környezeti halunk meg? katasztrófák. Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az Etika: ember a genom működésébe? a tudományos Miben segíthet a számítógép eredmények használata a génműködés alkalmazásaival megértésében, a személyre kapcsolatos dilemmák. szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák).
A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák, az ivari kromoszómákhoz kötött öröklés jellemzői. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Mutagén hatások kerülésének, illetve mérséklésének módjai. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. A környezeti tényezők génmódosító hatásai (epigenetika). Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). A genomika céljai. Kulcsfogalmak/ Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, fogalmak differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.
Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 8 óra Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás
önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Az ivartalan és az ivaros Történelem, társadalmi gyakorlati alkalmazások: szaporodás összehasonlító és állampolgári Mi magyarázza az ivaros úton jellemzése. ismeretek; magyar létrejött utódok sokféleségét, az Az ivarsejtek összevetése. nyelv és irodalom; ivarsejtek és az ivarsejteket A ciklikus működések technika, életvitel és létrehozó egyedek különbségeit, megértése. gyakorlat: a férfi és nő biológiailag eltérő A családtervezés lehetőségei A nemi különbségeket jellemzőit? kapcsán érvek és tények kiemelő, illetve az megbeszélése. azokat elfedő szokások, Ismeretek: öltözetek. Ivaros és ivartalan Filmek, folyamatábrák, A szerelem és szaporodásformák az makettek értelmezése. szexualitás, a család és élővilágban. születés, a gyermekkor Klónozás. és serdülés mint Kromoszomális, elődleges és irodalmi téma. másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, Etika: ivarszervek felépítése, az egyén szabadsága és működése, a nemi működések felelőssége. szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és Kulcsfogalmak/ sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), fogalmak ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Órakeret 4 óra Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai Előzetes tudás információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális anyagforgalom és energiaáramlás jellemzői. A tematikai egység A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság nevelési-fejlesztési általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a céljai hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Tematikai egység
Az élet lehetőségei
gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért alkalmas a Földünk az élet kialakulásra? Lehet-e élet más bolygókon? Mennyire különleges, egyedülálló bolygó a Föld? Véletlenül ilyen, vagy maga is homeosztatikus rendszer?
Rendszer-környezet kölcsönhatások elemzése. Az ellentétes nézetek, érvek összevetése. A földi légkörre vonatkozó adatok értelmezése. A környezettudatosság értelmezése a Gaia-elmélet alapján. Miller kísérletének értelmezése.
Ismeretek: Az élet kialakulásának, a Föld különleges helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák). A Gaia-elmélet lényege.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fizika: rendezettség és rendezetlenség, a folyamatok iránya. Informatika: információ Etika: az ember helye, szerepe.
Földrajz: A Naprendszer fölépítése. A Föld mágneses tere. A Hold szerepe. A lemeztektonikai mozgások feltétele. Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, redukáló/oxidáló légkör.
Órakeret 10 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Előzetes tudás Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A tematikai egység A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. nevelési-fejlesztési Evolúciós, környezetés természetvédelmi szempontok céljai összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Tematikai egység
Kibontakozás - a biológiai evolúció
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat?
Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.
Fizika: az Univerzum kialakulása.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Érvek és ellenérvek összevetése, társadalomfejlődési az evolúció mechanizmusaira elméletek; példák a vonatkozó információforrások technikai evolúcióra; a kritikus felhasználása. szelekció szerepe a növény- és Palacknyak hatás értelmezése. állatnemesítésben; ásatások, restaurálás, kormeghatározás; járványok történelemformáló szerepe.
Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. Magyar nyelv és A populációgenetikai modell irodalom: (véletlen, öröklődő variációk népek és nyelvek gyakoriság-változása). rokonságának kérdése. Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és Művészetek: csökkentő tényezők. stílusok változásai. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények Etika: rekonstrukciója (korreláció), a az ember helye és lelet kora. szerepe. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Kulcsfogalmak/ Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa. fogalmak
Tematikai egység
Az ember egyéni és társas viselkedése
Órakeret 8 óra (agresszió,
Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. A tematikai Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. egység nevelésiAz emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fejlesztési céljai fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, Az állati és az emberi Magyar nyelv és gyakorlati alkalmazások: csoportokban uralkodó irodalom: Miben közösek az emberi és az kapcsolatok különbségeinek kommunikáció, állati csoportok, és miben megfogalmazása. metakommunikáció; különbözünk egymástól? Hogyan Az agressziót és gondoskodást érvelés; példák alábefolyásolják a közösség kiváltó tényezők különbségeinek fölérendeltségen elvárásai egyéni életünket és megfogalmazása az állatok és az alapuló és szabad egészségünket? Mi ébreszti föl ember között. választáson nyugvó és mi gátolja az emberi A tartós és kiegyensúlyozott emberi együttműködés és agresszió párkapcsolatot fenntartó és kapcsolatokra; az formáit? fenyegető hatások értelmezése. agresszió és a Bizonyítás, meggyőzés, művészi segítőkészség, Ismeretek: hatás, manipuláció, reklám, befogadás és Az emberi csoportokra jellemző előítélet fölismerése és kirekesztés irodalmi társas viszonyok: utánzás, megkülönböztetése. feldolgozása; az empátia, tartós kötődés egészség és betegség (párkapcsolat, család), Az alternatív gyógyászat mint metafora; az csoportnormák és ezzel lehetőségeinek és kockázatainak alkoholizmus, a kapcsolatos érzelmek. értelmezése. játékszenvedély, a A szabálykövetés és személytől való szabályteremtés példái. A kémiai és a viselkedési függés példái; Az idegen csoportoktól való függőségek közös szerelem és csalódás elkülönülés és az eltérő jellegzetességeinek fölismerése. témái. csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Történelem, Az ember, mint megismerő lény tásadalmi és (utánzás, belátás, párbeszéd, állampolgári gondolati sémák, előítéletek). ismeretek: Szociokulturális hatások az agresszor (testkép, fogyatékkal élők, idős fogalmának történeti Előzetes tudás
emberek, betegek, magzatok megközelítése; életének értéke). történeti perek, Az érzelmek biológiai funkciói, előítéletek, megküzdési stratégiák. propagandaA depresszió, a feloldatlan, hadjáratok példái. tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális fogalmak kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség.
Tematikai egység
Gazdálkodás és fenntarthatóság
Órakeret 8 óra
Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A tematikai egység A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak nevelési-fejlesztési elemzése, elkerülésük lehetőségei. céljai Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A fenntartható gazdálkodás Történelem, gyakorlati alkalmazások: biológiai feltételeinek társadalmi és Hogyan határozzák meg a megfogalmazása. állampolgári természeti feltételek az emberi ismeretek: létet? Milyen mértékig és A természetvédelem genetikai történeti ökológia; mennyire tartósan hátterének értelmezése. civilizációs befolyásolhatjuk e feltételeket? korszakváltások okai; Mik a történelem biológiai Az ökológiai lábnyom példák nemzetközi tanulságai? Milyen gazdálkodási csökkentése lehetőségeinek egyezményekre; és gondolkodási- életmódbeli megfogalmazása az iskolai, globalizációs formák lehetnek illetve lakókörnyezetben. tendenciák és fennmaradásunk feltételei? Autonómia és együttműködés függetlenségi lehetőségeinek elemzése. törekvések hátterei. Ismeretek: Az ember hatása a földi Magyar nyelv és élővilágra a történelem során. irodalom: Előzetes tudás
Önpusztító civilizációk és a ember és természet természeti környezettel viszonyának összhangban maradó megfogalmazásai. gazdálkodási formák. A természeti környezet Etika: terhelése: fajok kiirtása, az környezeti etika. élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, fogalmak kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is, a modern biológiát e két látásmód összekapcsolására tett kísérletként látja, melynek sikere vagy kudarca közvetlenül hat boldogulásunkra. Felismeri, hogy a funkciók keresése az egyén életében és a társastársadalmi kapcsolatokban is az értelem keresését és újra fölismerését jelenti, mert a véletlenek sokaságát ez kapcsolja harmonikus egésszé a kibontakozás történeti folyamatában. Ez a tudás olyan világkép alapja lehet, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, de megtalálja az így leírt folyamatok és formák szerepét is a természet egészében.
2. Szakközépiskola (mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész és rendészeti ágazati képzésben) BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a szerveződési szintek működése fontosabb módjainak és funkcióinak, az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőknek a megismerésében. Eközben jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében, felkészülnek a megértő, és kritikus gondolkodásra, mindinkább képessé válva a megtévesztés felismerésére és elutasítására. Biológiai ismereteik a mindennapi élethez kapcsolódva megalapozzák a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését, így a tanulók növekvő mértékben képessé válnak ezek felelős befolyásolására. A biológia tanulásának eredményeként a folyamatosan alakuló természetszemlélet és biológiai műveltség alapján a tanulók felismerik, hogy a különböző szerveződési szintű élő rendszerek eltérő módon, de egymással összefüggésben működnek. Rájönnek, hogy az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség megőrzendő természeti érték. Vizsgálják és értelmezik a biológiai, és az ezzel összefüggő természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatát, belátják, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz a természettudományos ismeretek is szükségesek. Megérthetik az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait, az élővilág egységét, az ember helyét az élővilág evolúciójában, rávilágítva fajunk különleges helyzetére, szabadságunkra és felelősségünkre is. Tanulmányozzák az emberi szervezet lényeges önfenntartó folyamatait, középpontba állítva az egészséget, mint értéket, kialakítva az egészség megőrzését szolgáló magatartásformákat. Feltárják az ember társas kapcsolatainak biológiai hátterét, a biológia etikai kérdésekkel való kapcsolatát. A tanulók megismerik és alkalmazzák a természettudományos gondolkodás módszereit, elsajátítják a megismerés gyakorlati készségeit. A tanulás során alkalmazott egyéni és a csoportmunka módszerek fejlesztik együttműködési készségüket, segítik az emberek sokféleségének elfogadását. A szakközépiskola sajátos képzési céljainak megfelelően a biológia témakörök tanulása rendszerezett elméleti tudás építését teszi lehetővé, amelyhez a lehető legtöbb gyakorlati alkalmazást igyekszik hozzákapcsolni, ezzel is segítve a tanulók pályaorientációját, későbbi szaktudásuk megalapozását. A megszerzett, mindenki által elérhető természettudományos műveltség birtokában nem csak szakemberként állhatják meg helyüket, hanem mindennapi életvitelüket is értékekre alapozottan, a természet és saját egészségük iránt érzett felelősséggel alakíthatják ki. A biológia tantárgy széleskörűen kapcsolódik a Nat kiemelt fejlesztési feladataihoz. Az élő természettel és az emberi szervezettel foglalkozó témakörök tanulása közvetlenül fejleszti a fenntarthatóság és a környezettudatosság, valamint a testi- és lelki egészséggel kapcsolatos kompetenciák alakítását. Tudásuk alkalmazásával a tanulók olyan cselekvési képességekre tesznek szert, amelyek a másokért való felelősségvállalás, az állampolgársággal járó demokratikus szerepek gyakorlására is felkészítik őket. Az ember, mint biológiai lény többszempontú megismerése fejleszti önismeretüket és feltárja a társas kapcsolatok, azon
belül a család fontosságát. A Kárpát-medence természeti értékeinek megismerése, az élő környezet változásának történetisége gazdagítja a hon- és népismeret körébe tartozó kompetenciákat, miközben a nemzeti ön- és azonosságtudatot is fejleszti. Az élő természet védelmével, az egészségünk megőrzésével kapcsolatban felmerülő erkölcsi kérdések megválaszolásával fejlődik a tanulók személyisége, elmélyül önismeretük, és érettebbé válik társas kultúrájuk. A tanult ismeretek felhasználásával, a természet és az ember iránti nyitottság és érdeklődés kialakításával a biológia elősegítheti a pályaorientációt, a természettudományos területeken való továbbtanulás választását. A korszerű, aktív tanulási módszerek a tanulás tanítását is lehetővé teszik, miközben sokféle információforráshoz adnak hozzáférést, elősegítve a tanulók médiatudatosságának fejlődését. A biológia tanítása során kiemelt feladat a kulcskompetenciák tudatos fejlesztése. Jellegénél fogva a természettudományos és technikai terület áll a középpontban, ehhez közvetlenül kapcsolódnak a témakörök közműveltségi elemei és fejlesztési feladatai. A jelzett tantárgyi kapcsolódásokban megjelennek a matematikai kompetencia elemei, melyek nélkül nehezen képzelhető el a tudás gyakorlati alkalmazása. A tanuláshoz felhasznált információforrások, az információs és kommunikációs eszközökre alapozott korszerű tanulási környezet feltételezi és fejleszti is a tanulók digitális kompetenciáit, lehetőséget adva a hatékony és önálló tanulás erősítésére. Az egyéni és csoportos tanulási helyzetekben kiemelten fontosak az anyanyelvi kommunikáció készségei és képességei, ezek fejlesztését jól megtervezett helyzetek és eszközök szolgálják. A természet nem csupán értelmi oldalról közelíthető meg, fontos emellett a pozitív érzelmi viszonyulások kialakítása is, ehhez eszközül szolgál az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése érdekében a tanítás során hangsúlyozni kell a fenntarthatósággal és egészségmegőrzéssel kapcsolatos személyes felelősséget, felkészítve a tanulókat az ezek érdekében való aktív szerepvállalásra. 10. évfolyam
A biológia tanulásának ebben a szakaszában a tanulókban – korábbi tanulmányaikat kiegészítve és rendszerezve – átfogó kép alakul ki az élőlények testfelépítéséről és életműködéseiről, egyre jobban megértik az egyes csoportok közötti fejlődéstörténeti eredetű különbségeket és hasonlóságokat. A megismerés különböző módszereinek alkalmazásával és a tanulói teljesítmény segítő értékelésével egyre fejlődik egyéni tanulási stílusuk. Az életközösségek természeti környezetben végzett megfigyelésével, az élővilág és az élettelen környezet közötti kölcsönhatásokat tanulmányozva felismerik az élőlényeknek az élőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodását. Az egyed feletti szerveződési szintek megismerése, az ökológiai rendszerek vizsgálata nemcsak az összetett rendszerszerek működésébe ad betekintést, hanem rávilágít a megóvásukkal és fenntartásukkal kapcsolatos feladatokra és gyakorlati teendőkre is. Az állati viselkedés különféle formáinak és biológiai funkcióinak megismerése alapot ad az emberi magatartás megértésére is. A korábban megismert távoli tájakról alkotott képbe beillesztik a Kárpát-medence élő természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak ismereteit, ezzel fejlődik a hazához való kötődésük. A fenntarthatóságra nevelés céljaival összhangban elképzeléseket, attitűdöket formálnak az élő természeti értékek és a környezeti rendszerek megóvásáról.
10. ÉVFOLYAM Kerettantervi óraszámok
Témakör Láthatatlan élővilág - Mikróbák A Zöld birodalom - A növények világa Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa Kapcsolatok az élő és élettelen között - Az élőlények és környezetük Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon - A Kárpát – medence élővilága Szabad órakeret (gyakorlás, rendszerezés, ismétlés)
Helyi tantervi óraszámok
10 12 13 10
10 12 13 10
10 9
10 9
64
8 72
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő. Órakeret 10 óra Előzetes tudás Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői. A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai A tematikai egység változatosság értelmezése a felépítés és működés, valamint a nevelési-fejlesztési rendszerek szempontjából. A baktériumok, gombák, vírusok céljai egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan lehet vizsgálni a szabad Az élővilág szabad szemmel nem Fizika: szemmel nem látható látható mérettartományának geometriai optika, élőlényeket? beillesztése a természet domború lencse A mikrobiológia alapvető méretskálájába. A természeti képalkotása. vizsgálati módszerei. rendszerek, szerveződési szintek egymásba épülésének Kémia: Melyek a mikrobák főbb felismerése. A mikrobák kísérleti eszközök és csoportjai, milyen a környezetünkben való általános használatuk; a szén testfelépítésük? előfordulásának felismerése. szervetlen és szerves A vírusok szerkezete. A Mikroszkópos megfigyelések vegyületei; a kén és baktériumok sejtfelépítése. Az végzése. vegyületei; a metán; egysejtű eukarióták sejttípusa, oxidáció és redukció; változatos testfelépítése és A baktériumok és az egysejtűek fertőtlenítőszerek; mozgástípusa. A gombák sejttípusainak a felépítés és halogén elemek. testfelépítése, az egysejtű, működés, a rendszerek fonalas és teleptestű típusok. A szempontjai alapján való Földrajz: mikrobák elhelyezése az élővilág összehasonlítása. a Naprendszer bolygói, Tematikai egység
Láthatatlan élővilág - Mikrobák
méretskáláján. Melyek a mikrobák életfeltételei? Mi befolyásolja környezeti elterjedésüket? Anyagcsere típusok. A mikrobák földi anyagforgalomban játszott szerepe, jelentősége. Ősbaktériumok. Szélsőséges életformák, feltételezett földön kívüli életlehetőségek. Hogyan előzhető meg a káros mikrobák elszaporodása? Fertőtlenítés és sterilizálás fogalma, jelentősége, néhány módszer példája. A mindennapi környezet higiéniájának jelentősége. Az élelmiszerek romlásának okai, tartósítási lehetőségek. Növények mikrobiális kártevők elleni védelmének jelentősége, módszerei.
Mikrobák csoportosítása a rájuk jellemző anyagcsere típusok alapján, környezeti jelentőségük példákkal való bizonyítása. A mikrobák és a környezetük közötti kölcsönhatások rendszerszemléletű elemzése. Az élet fizikai határainak tágabb értelmezése, Földön kívüli lehetőségeinek tudományos alapú felvetése. Példák a mindennapi életben használható fertőtlenítési és sterilizálási eljárásokra. Előnyök és hátrányok összegyűjtése.
Néhány, a mikrobák tevékenységéhez köthető Melyek a mikrobák gazdasági tartósítási, konyhatechnológiai, hasznosításának lehetőségei? élelmiszeripari és A mikrobiális tevékenység gyógyszergyártási folyamat mezőgazdasági, élelmiszeripari és modellezése, illetve kipróbálása. gyógyszeripari jelentősége. Az Kísérletek önálló elvégzése és ehető gombák táplálkozási értelmezése (erjedés, jelentősége. fertőtlenítőszerek hatása).
mellékbolygói; a fertőző betegségek, járványok összefüggése a népességszám alakulásával. Matematika: geometria, poliéderek; mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására; a járványok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a járványok irodalmi ábrázolása.
Mi a fertőzés, hogyan terjednek a Kutatómunka a helyi és fertőző betegségek? világjárványok kialakulásáról, a A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzés és elhárítás megelőzésük és gyógyításuk lehetőségeiről; a fertőzések lehetőségei. Helyi és világjárvány megelőzési lehetőségeiről. fogalma, megelőzés és elhárítás Az orvoshoz fordulás lehetőségei. szükségességének felismerése. Kulcsfogalmak/F Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, ogalmak penészgomba, élesztő, egysejtű, autotróf és heterotróf, antibiotikum.
Órakeret 12 óra Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma, az élőlények csoportosításának elvei. Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. Előzetes tudás Az éghajlati alkalmazkodás példái a növényvilágban. Az éghajlati övek természetes életközösségei. A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, A tematikai egység egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint nevelési-fejlesztési a tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. céljai A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása. Tematikai egység
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói. A növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei.
A Zöld Birodalom - A növények világa
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Kémia: a víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok.
A növényi sejttípus vizsgálata, a felépítés és funkció kapcsolatának elemzése. Egyszerű preparátumok készítése Fizika: és mikroszkópi vizsgálata. lencserendszerek (mikroszkóp), Hogyan függ össze a növények elektronmikroszkóp. testfelépítése és életmódja? A biológiai szerveződés sejt, A növényi szövetek alaptípusai. szövet, szerv szinten való Vizuális kultúra: A hajtásos növények létfenntartó értelmezése. a fa- és szerveinek felépítése és virágszimbolika. működése. A virág felépítésének és Földrajz: Hogyan szaporodnak a működésének elemzése. a Föld természetes növények? Milyen feltételeket Állandóság és változás növénytakarója; egyes igényelnek fejlődésükhöz? szempontjainak alkalmazása az fajok jelentősége a A virág felépítése, a ivaros és ivartalan táplálékellátásban; a megtermékenyítés. Beporzási szaporodásmódok esetében. mezőgazdaság módok. A növekedés és fejlődés Megfigyelések a természetben, termelési módjai, tényezői, szabályozása. A növényi egyszerű laborkísérletek, az ágazatai; globális egyedfejlődés típusai (példákkal). eredmények rögzítése, környezeti problémák. Ivartalan szaporodási módok. következtetések levonása. Történelem, Melyek a növényvilág jelentősebb társadalmi és
csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy növénycsoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb jellemzői. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Mely növények fontosak a gazdálkodásban és mindennapi környezetünkben? Hogyan és miért jelennek meg a növények a városi, épített környezetben? Gabonafélék, ipari növények, erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozási módjai.
A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás.
állampolgári ismeretek: a termelési módok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Matematika: halmazok.
A növényvilág és az emberi társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók) értelmezése néhány konkrét példán keresztül.
Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? Növényi eredetű anyagok (élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái). Hogyan jelennek meg a gazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? Talajminőség, talajművelés. Vegyszeres növényvédelem előnyei, hátrányai. A nagyüzemi monokultúra és a biogazdálkodás előnyei, hátrányai. A nemesítés és a fajtamegőrzés jelentősége, eljárásai.
A mezőgazdaságban alkalmazható termelési módok lényegi jellemzőinek összehasonlítása, vásárlói attitűd tudatosítása. A fenntarthatóság kérdésének kritikus elemzése, alternatívák megfogalmazása. Kulcsfogalmak/ Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, fogalmak nemzedékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés.
Órakeret 13 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények Előzetes tudás csoportosításának elvei (Linné és Darwin). Az éghajlati övek természetes élővilága. A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az A tematikai egység alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti nevelési-fejlesztési összefüggések értelmezése az állandóság és a változás szempontjából. céljai Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Miért van szükségük az Kémia: állatoknak szerves táplálékra? oxidáció; oxigén és Hogyan függenek össze az állatok Az állati sejtek lényegi vegyületei; fehérjék, életfolyamatai a sejtszintű jellemzőinek, a felépítés és szénhidrátok, zsírok; felépítéssel és működéssel? funkció kapcsolatának fehérjék, kalcium és A lebontó anyagcsere biokémiai felismerése. A táplálkozás, vegyületei, folyamatai, sejten belüli tápanyagfelvétel és lebontás, hemoglobin, kollagén. lokalizációja. A sejtlégzés valamint a szervezet folyamata, feltételei. A felépítés, energiaigénye és ellátása közötti Fizika: anyagátalakítás, raktározás összefüggés felismerése. rugalmasság, lehetőségei. szilárdság, emelőelv, A szervrendszerek gázok oldhatósága Hogyan függ össze az állatok törzsfejlődésének az állandóság vízben. testfelépítése és életmódja? és változás szempontjain alapuló Az állati szövetek alaptípusai. Az értelmezése. Földrajz: állati szervezet létfenntartó Megfigyelések, modellek, korallzátonyok, szervrendszerei és szervei. makettek használata, kísérletek édesvizi és tengeri Meghatározó evolúciós önálló elvégzése, a mikroszkóp mészkő. folyamatok, fejlődési lépések és önálló használata. irányok. Történelem, társadalmi és Milyen szaporodásmódok Állandóság és változás állampolgári fordulnak elő az állatvilágban? szempontjainak alkalmazása a ismeretek: Hogyan alakult ki és mi a szaporodásmódok és az a gerinces állatok jelentősége az ivaros (szexuális) egyedfejlődési folyamatok történeti jelentősége. szaporodásnak? értelmezésében. Ivartalan szaporodásmódok Magyar nyelv és példái. Ivaros szaporodás elve, a irodalom: megtermékenyítés módjai. a kutya szó nyelvi Egyedfejlődési szakaszok, jelentésvilága, típusok. Egyedfejlődés és kapcsolódó jelentései. Tematikai egység
Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa
törzsfejlődés kapcsolata. Melyek az állatvilág, nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy állatcsoportok főbb jellemzői, jellegzetes fajok. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra.
Etika: az élet tisztelete. Lényegi jellemzők megkülönböztetésén alapuló rendszertani csoportokba sorolás.
Az állatvilág és az emberiség Melyek a gazdálkodás sokoldalú kapcsolatának szempontjából legfontosabb belátása, a fenntarthatóság állatcsoportok? Milyen gazdasági szempontjain alapuló attitűdök, és környezeti hatása van a szokások és gyakorlati készségek. nagyüzemi állattenyésztésnek? Milyen alternatív gazdálkodási Etikai elvek szélesebb módok vannak? értelmezése, kiterjesztése az Halászat, haltenyésztés. állatokkal való bánásmód Vadállomány, vadgazdálkodás. területére. Húshasznosításra tartott állatok. Érvek és ellenérvek a Tejtermelés, tejtermékek, hobbiállatok tartásával fogyasztásuk előnyei. Az állatte- kapcsolatban. nyésztés biológiai alapjának jelentősége. A takarmánytermesztés és a hulladék elhelyezés környezeti hatása. Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? A kutya és az ember együttélése, kutyatartási szokások, szabályok. Egyéb társ- és hobbiállatok, tartásuk módjai (halak, madarak, hüllők tartása). Az etikus állattartás elvei, törvényi szabályozása. Az állatvédelmi törvény főbb elvei, előírásai. Mit tanulhat a technika az Ismeretterjesztő források állatoktól? feldolgozása a bionika A bionika fogalma, területei, témaköréből, az információk néhány fontosabb alkalmazás kritikus értelmezése a tanultak példája. tükrében. Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati Kulcsfogalmak/ szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, fogalmak vadgazdálkodás, bionika.
Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és Órakeret környezetük 10 óra Az időjárás és az éghajlat elemei, élettelen környezeti tényezők, Előzetes tudás tűrőképesség, faj, a fizikai környezet jellemzői (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás). Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és kölcsönhatásainak megismerése. Az életközösségek változásának, az A tematikai egység anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a nevelési-fejlesztési ciklikus és lineáris változások megismerése. Természeti rendszerek céljai leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Melyek az élővilág magasabb Földrajz: (egyed feletti) szerveződési földrajzi övezetesség; szintjei? A rendszerek szemléletmódjának a föld gömbhéjas Populáció, társulás fogalma, alkalmazása az élővilág egymásba szerkezete, bioszféra; jellemzői. A bioszféra szintje, a épülő szerveződési szintjeinek az éghajlat tényezői, a globális folyamatok iránya, értelmezésében. levegő és a felszíni jelentősége. vizek felmelegedése. Az élettelen környezet és az Hogyan befolyásolják az élettelen élővilág közötti kölcsönhatások Matematika: környezeti tényezők az élőlények elemzése. matematikai modellek létfeltételeit? Életközösségek vizsgálata (gráfok, függvények, Az élőlények környezeti igénye terepen, a tapasztalatok függvényábrázolás, (napfény, hőmérséklet, levegő, rögzítése. statisztikai elemzések); víz, talaj), a szárazföldi és vízi mennyiségekkel való környezet sajátosságai. műveletek. Környezeti eltartóképesség, tűrőképesség, korlátozó tényező, Történelem, bioindikáció, indikátor szervezet társadalmi és fogalma, példái. Az élőlények egymásra gyakorolt állampolgári hatásának vizsgálata ismeretek: Hogyan vizsgálhatók az megfigyelések és kísérletek Erőforrások, termelési életközösségek? Milyen alapján. Az élőlények kultúrák, kapcsolatok, kölcsönhatások életközösségekben játszott környezetátalakítás. működnek az együtt élő fajok szerepének elemzése, A szikesedés és között? Hogyan jellemezhető az összehasonlítása diagramok, talajerózió mint élőlények komplex életfeltétel képek, videók alapján. A biológiai történelemformáló rendszere? hálózatok felépítésének és tényezők; növényi, Állapotjelzők és módszerek. Az működésének bemutatása állati és emberi életközösségek vízszintes és konkrét példákon. élősködők demográfiai függőleges elrendeződése. hatásai. Tematikai egység
Populációs kölcsönhatások fogalma, példái. Niche fogalma, néhány példa. A szabad és a foglalt niche biológiai következményei.
Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése. Milyen változások, folyamatok Az anyag, energia és információ figyelhetők meg az szempontjainak alkalmazása az életközösségekben? életközösségekben zajló Példák az életközösségekben folyamatok értelmezésében. Az zajló anyagkörforgásra. anyagi körfolyamatok és az Táplálékpiramis. energiaáramlás közötti különbség Ciklikus folyamatok, egyirányú felismerése. A táplálékhálózatok változások, véletlenszerű és felépítése, a táplálékpiramisok és kaotikus létszámingadozások. a mezőgazdaság, élelmezés kérdései közötti összefüggések keresése. Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, Kulcsfogalmak/ predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség, fogalmak biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat.
Órakeret 10 óra Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok). Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. Állati viselkedésformák, Előzetes tudás öröklött és tanult magatartás. Megfigyelés és kísérletezés célja és módszerei a biológiában. Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak, szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák A tematikai egység példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek nevelési-fejlesztési megválaszolása. A viselkedés és a környezet kapcsolatának céljai megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Milyen szerepe lehet a Az állati viselkedésmódok Testnevelés és sport: viselkedésnek az állatok motivációinak, alkalmazkodási és mozgásformák. életében? optimalizációs jellegének Az állati magatartás funkciójának felismerése. Magyar nyelv és értelmezése, fontosabb területei Megfigyelt jellemzők alapján irodalom: és példái. típusok felismerése, besorolás. verbális és nonverbális Milyen formái, elemei lehetnek az Az állati viselkedés megfigyelése, kommunikáció. állatok viselkedésének? a tapasztalatok rögzítése, Tematikai egység
Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése
A magatartás (mozgási) elemekre, egységekre bontása, mozgásmintázat fogalma, példái. Miben térnek el a magatartás öröklött, illetve tanult formái? Feltétlen reflex fogalma, példái. Öröklött mozgáskombináció jellemzői, feltételei (inger, kulcsinger, belső motiváció). A tanult magatartásformák jelentősége az alkalmazkodásban, optimalizációban. Társításos (feltételes reflex), operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? Az állati kommunikáció célja (pl. jelzés, figyelmeztetés, agresszió) és formái (pl. akusztikus, kémiai és vizuális jelzések).
elemekre bontás és összegzés. Az öröklött és tanult magatartásformák, tanulási típusok megkülönböztetése, típusokba való besorolás. A magatartás és az állatok környezethez való alkalmazkodása közötti összefüggés felismerése.
Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében.
Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulásának eszközei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Etika: csoportnormák, önismeret, énkép.
Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az Az állati viselkedés és az emberi állati viselkedés és az emberi magatartás bizonyos területeinek magatartás között? és elemeinek összehasonlításán Agresszió, önzetlenség, alapuló következtetések, a személyes tér, államalkotás hasonlóságok és különbségek jellegzetességei. A szocialitás felismerése. megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása. Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, fogalmak agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés.
Másfélmillió lépés Magyarországon... - A KárpátÓrakeret 9 medence élővilága óra Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség, Előzetes tudás diverzitás A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek megismerésével. Egyes környezeti problémák A tematikai egység következményeinek megismerésén keresztül az emberi nevelési-fejlesztési tevékenységnek a környezetre való hatásának a vizsgálata. Helyi céljai környezeti problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való aktív szerepvállalásra. A természetes Tematikai egység
életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket nemzeti parkjaink? Vizes élőhelyek, fátlan társulások, fás társulások, erdő típusok. A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése, jellegzetes tájai és védett értékei. A Kárpát-medence területén található jelentősebb természetvédelmi területek.
Fejlesztési követelmények
Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, elemzése. A fajismeret bővítése a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar növényeivel és állataival.
Kapcsolódási pontok Földrajz: a Kárpát-medence, hazánk nagytájai, erózió, humusz. Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek. Matematika: grafikonok, mérés.
Történelem, társadalmi és Hogyan befolyásolja az emberi állampolgári tevékenység az ismeretek: életközösségeket? Milyen a Kárpát-medence veszélyek fenyegetik élő történeti ökológiája természeti értékeinket és mit Helyi környezeti probléma (fokos gazdálkodás, tehetünk a védelmük érdekében? felismerése, adatgyűjtés, lecsapolás, A Kárpát-medence természeti cselekvési stratégia kialakítása. vízrendezés, szikesek, képének, tájainak néhány fontos A lokális és globális megközelítési erdőirtás és -telepítés, átalakulása az emberi módok közötti kapcsolat nagyüzemi gazdálkodás következtében. felismerése az ökológiai gazdálkodás). Az emberi tevékenység rendszerek tanulmányozása életközösségekre gyakorolt során. Magyar nyelv és hatása, a veszélyeztetés irodalom: lehetőségei. természetleírások. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások példái. A természetvédelem törvényi szabályozása. Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe. Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, Kulcsfogalmak/ fátlan társulás, özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, fogalmak természetvédelem.
A biológiai szerveződési szintek ismerete, megfelelő kezelése a problémamegoldás során. Felépítés és működés összefüggésén alapuló magyarázatok, következtetések a növényi és állati szervezet megismerése során. Az autotrófia biokémiai lényegének és ökológiai jelentőségének felismerése. A természetes élőhelyek típusainak, A fejlesztés várt jellemzőinek lényegi ismerete, az egyes élőlénycsoportok környezeti eredményei a két igényével való kapcsolatba hozása. Az állati viselkedésmódok céljának, évfolyamos ciklus formáinak és eredetének, az állati közösségekben meghatározó társas végén kapcsolatok formáinak és funkcióinak ismerete. Etikai elvek alkalmazása az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. Aktív szerepvállalás és cselekvőképesség a helyi természeti értékek védelmében. A biológiai vizsgálatok megfelelő eszközeinek és módszereinek gyakorlati alkalmazása. Az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségek használata az önálló tanulás során. 11–12. évfolyam
A 13. AJKP osztály esetén is a 12. évfolyamra vonatkozó szakközépiskolai kerettantervet kellett figyelembe venni a helyi tanterv.
E tanulási szakasz célja az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészségének, a természeti környezetbe való beilleszkedésének vizsgálata. Az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel, ezzel elősegítve a tanulás tanítását is. A mindennapi élettel való kapcsolódások az érdeklődés felkeltését és a tudás alkalmazását egyaránt szolgálják, egyben erősítik a gazdasági nevelést és a pályaorientációt. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ szempontjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember minél mélyebb megismerése érdekében nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel és a társas magatartással összefüggő problémákat is vizsgálják. Ezek a biológiai ismeretek megalapozzák a tanulók önismeretét és társas kultúráját, felkészítik őket testi és lelki egészségük tudatos fejlesztésére, megőrzésére. Ez a cél összekapcsolódik a másokért érzett felelősségvállalással, ezzel a közösségi érzést, a hazafias nevelést is erősítve. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív állampolgári részvétel képességét. 11.ÉVFOLYAM
Témakör Sejtjeinkben élünk – a sejt Szépsége, erő, ügyesség – Az emberei test Szorgos szerveink – Az szervezet anyagforgalma
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
8 12 15
8 12 15
Védelmi vonalaink Egyensúly és alkalmazkodás- Az életműködések szabályozása Vagyok mint minden ember…-Az ember egyéni és társas viselkedése Szabad órakeret (gyakorlás, rendszerezés, ismétlés)
6 14
6 14
9
9
64
8 72
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő. Órakeret 8 óra A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt Előzetes tudás megkülönböztetése. Szövet fogalma, típusai. A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti A tematikai egység összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés nevelési-fejlesztési összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak céljai alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek, Milyen sajátos fizikai-, kémiai Az élő állapot fizikai Fizika: jellemzői vannak a sejteknek? feltételeinek, határainak diffúzió, ozmózis; hő, A környezet fizikai hatásai és az meghatározása. Rendszer és hőmérséklet; életlehetőségek közötti környezet összefüggésének elektromágneses összefüggések. elemzése. hullámok, A víz biológiai szempontból Az élő rendszerek sajátos kémiai hullámhossz; energia fontos jellemzői. A sejtplazma összetételének ismerete, a fogalma, mint oldat. bennük végbemenő kémiai mértékegysége, A környezeti koncentráció folyamatok szabályozottságának formái és hatása. belátása. átalakíthatósága, A sejteket felépítő szerves A fizikai hatások élőlényekre potenciál, feszültség. anyagok fontosabb típusai, gyakorolt hatásának elemzése, sajátos biológiai funkciói. egyszerű kísérletek elvégzése, Kémia: értelmezése. fontosabb fémes és Hogyan működik a sejt, mint nem fémes elemek; bonyolult vegyi üzem? szerves vegyületek Az enzimműködés lényege, sajátosságai, jelentősége. csoportjai; kémhatás, A sejteket károsító fizikai és pH; ion; oldódás, Tematikai egység
Sejtjeinkben élünk - A sejt
kémiai hatások főbb típusai. Miért igényelnek a sejtek energiát? Hogyan juthatnak hozzá? A biológiai folyamatok energetikai összefüggései. Az ATP szerepe. Felépítő anyagcsere: fotoszintézis. Lebontó anyagcsere: sejtlégzés, erjedés. A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege.
Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegének ismerete. A sejtműködés szabályozottságának felismerése, általánosítása az élő állapotra.
Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? A sejtmembrán jelforgalmi funkciója. A kémiai kommunikáció, anyagfelvétel és -leadás módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak
oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Matematika: a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, nagyságrendek; hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés.
Informatika: az információ fogalma, egysége Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.
Tematikai egység
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 12 óra A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés alapvető mechanikai elvei. A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének k*apcsolatba hozása. A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test
értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek, Milyen külsődleges, formai Matematika: jellegek figyelhetők meg az Az emberi test szimmetria Halmazok használata; emberi testen? viszonyainak bemutatása, a fő tulajdonságok Szimmetria, testtájak és testtájak megnevezése. Érvek kiemelése, arányok. A felegyenesedett gyűjtése a helyes testtartás analizálása. testtartás, gerincoszlop alakja, fontosságáról. Szimmetria; forma, tartáshibák. Az emberi fajra jellemző testi arányok A testi jellegek eltérései, sokféleség okainak vizsgálata összehasonlítása, átlagértékek és szélsőségek. Az példákon. osztályokba sorolása, emberi rasszok jellemző testi rendezése különféle jellegei. A saját testtel kapcsolatos tulajdonságok szerint. ismeretek elmélyítése, képzetek Milyen kép él bennünk a formálása, tévképzetek felszínre Vizuális kultúra: testünkről? El tudjuk-e fogadni a hozása, korrigálása. formák saját testünket? Önismeretet fejlesztő arányviszonyai; Testkép és lelki egyensúly csoportmunka feladatok. vizuális reklámok. összefüggése. A normál testsúly, testalkat megőrzésének Földrajz: fontossága. kontinensek földrajza, A megjelenés, a testkép népek, népcsoportok. módosításának lehetőségei, előnyök, mellékhatások, Fizika: veszélyek. sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, Milyen a csont összetétele, munka, energia; szöveti és szervi felépítése? egyszerű gépek. Hogyan kapcsolódnak egységes A csontok szerkezete, rendszerré a csontjaink? összetétele és funkciója közötti Kémia: A csont szilárdsága és összefüggések felismerése. A a víz; kalcium és rugalmassága, a kémiai csontok egymással és az vegyületei; fehérjék; összetétel és a szöveti-, szervi izmokkal való kapcsolódási kolloid állapot. felépítés főbb jellemzői. A módjainak összefüggésbe csontok formai típusai, hozása a mozgásképességgel. Mozgóképkultúra és kapcsolódási formái. Metszetek és makettek médiaismeret: használata. emberábrázolás a Miként alakítják ki az izmok képzőművészetben, testünk mozgásképességét? Az izomösszehúzódás szöveti filmben és A vázizmok összehúzódási szintű értelmezése. Az izomzat irodalomban; a divat. képessége. A hajlító és feszítő hierarchikus felépítésének, izmok működése néhány rendszerszerűségének Testnevelés és sport: példán. Az emelő elv felismerése. mozgáskultúra, érvényesülése. Az izomerő és A szövet-, szerv- és prevenció,
munka értelmezése. Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető elsősegélynyújtási ismeretek.
szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Mechanikai elvek alkalmazása.
A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése.
életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.
Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében.
Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, Hogyan növelhető a fizikai házimunka, közlekedés). teljesítőképesség? Elsősegélynyújtás megismerése Az edzés és a fizikai teljesítmény a vizsgált baleseti sérülések összefüggése. Étrend, körében. táplálékkiegészítők, Az edzettség, fittség állapotának teljesítménynövelők - előnyök, biológiai leírása, vizsgálata és hátrányok, veszélyek. értékelése. Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál Kulcsfogalmak/ testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, fogalmak izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás.
Tematikai egység
Előzetes tudás
Órakeret 15 óra Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. Nyirok, nyirokkeringés. A szív és a keringési rendszer felépítése és Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma
működése. Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén A tematikai egység keresztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, nevelési-fejlesztési megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. A céljai levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek, Mi történik az elfogyasztott Kémia: ételekkel a szervezetünkben? Aminosavak. fehérjék A tápcsatorna szakaszai. Az A tápcsatorna felépítése és a szerkezete; katalizátor. emésztés fogalma, benne végbemenő folyamatok Reakcióhő; lipidek, emésztőnedvek, a folyamat élettani céljának, fő lépéseinek szteroidok, lépései. A tápanyagok értelmezése. koleszterin; glükóz, felszívódása. A tápcsatorna A máj funkciójának elemzése. keményítő, cellulóz; mozgása. A máj elhelyezkedése vas és vegyületei, és szerepe a szervezet komplex vegyületek; működésében. kémhatás, pH; oldószer, oldat; Milyen okai és következményei ionvegyületek; kolloid lehetnek a túlsúlynak, az rendszerek, elhízásnak, illetve az A normál testsúly megőrzése koaguláció; oldatok alultápláltságnak? jelentőségének belátása, koncentrációja; Testtömegindex, normál testsúly, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly ozmózis. túlsúly és elhízás következményei és az elhízás kockázatairól. és emelkedő kockázatok. Fizika: Tápanyagok fajlagos diffúzió; tömeg, súly; energiatartalma. Az energia, munka; gázok alultápláltság, éhezés jelei, nyomása, áramlások; következményei. sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; Milyen minőségi szempontokat elektromos áram. kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit Életmódhoz igazodó Testnevelés és sport: jelent az élelmiszer összetétel és étrendtervezés, ezzel életvezetés,
minőség? A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? A felső- és alsó légutak felépítése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó
kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata.
egészségfejlesztés. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.
A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról.
A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata.
A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia).
A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság
folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, illetve a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei.
élettani jelentőségének felismerése. A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása.
Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése.
A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése.
Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk. Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és Melyek a szív és érrendszeri érrendszeri betegségek megbetegedések kockázati megelőzésének lehetőségeiről, tényezői, gyakoribb típusai? Mit idejében való felismerése tehetünk a megelőzésük jelentőségéről, az ezzel érdekében? kapcsolatos teendőkről. Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot Alapfokú elsősegélynyújtási jelentő élettani jellemzők Az (különböző vérzések ellátása)
érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések.
és újraélesztési gyakorlat (helyzetfelismerés és beavatkozás).
Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Kulcsfogalmak/ Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, fogalmak hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.
Órakeret 6 óra A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. Belső környezet Előzetes tudás fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói. Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az A tematikai egység immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az nevelési-fejlesztési immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek céljai ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a Kémia: fertőzéseket? Miért következhet fehérjék harmadlagos be az átültetett szervek szerkezete; cukrok, kilökődése? Az immunrendszer területeinek, poliszacharidok, Tematikai egység
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr
A veleszületett immunitás fogalma, folyamata. Gyulladás. A szerzett, specifikus immunitás jellemzői. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Antigén és antitest fogalma, reakciója. Miért van szükség a védőoltásokra? Mi a magyarázata a védőhatásuknak? Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. Passzív és aktív immunizálás. Az immunizálás közegészségügyi előnyei. Gyakoribb védőoltások. Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kezelt stressz immunvédelmet gyengítő hatása. A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük. Felépítés és működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében?
komponenseinek és működésének összefüggésbe hozása.
Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata.
A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek összegyűjtése.
A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés.
Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és
lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek.
A bőr higiénéje. Kiszáradás egészségmegőrzésével elleni védelem, táplálás. kapcsolatos szokások, életmód A bőrallergia okai, tünetei. A tudatosulása. napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, Kulcsfogalmak/ antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, fogalmak irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia.
Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések Órakeret szabályozása 14 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. Előzetes tudás Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. A stressz biológiai értelmezése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek A tematikai egység megismerése. Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat nevelési-fejlesztési felismerése. Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének céljai felismerése. Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek, Hogyan képes a szervezet Kémia: szabályozni belső állapotát? lipidek, szteroidok; Vezérlés és szabályozás Az élő állapot értelmezése, peptidek; glükóz, különbsége. A szabályozókör feltételeinek megfogalmazása. glikogén; jód, fogalma, elemei. A negatív A szabályozottság komplex vegyületek; visszacsatolás működési elve, jelentőségének felismerése. kalcium és vegyületei; biológiai szerepe. a molekulák Tematikai egység
szerkezete, ionok. Milyen szabályozó rendszerek működnek a szervezetünkben? Milyen kapcsolat van közöttük? Az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzői, különbségek, munkamegosztás. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik. Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik.
A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek összehasonlítása. A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán.
A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása.
Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei.
Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése. A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása.
Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A
Különböző ingertípusok csoportosítása.
Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek. Technika, életvitel és gyakorlat: baleseti veszélyek, kockázatok.
szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória.
A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése. Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában.
Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek, módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán.
Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében.
Éberség és alvás ritmusa. Milyen idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések fordulhatnak elő? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, A gyakoribb idegrendszeri gyakoribb esetei és zavarok, rendellenességek és következményei. Fejlődési megbetegedések azonosítása, a zavarok, rendellenességek, megelőzés és gyógyítás fogyatékosság. lehetőségeinek összegyűjtése. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, Kulcsfogalmak/ hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, fogalmak gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg.
Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és Órakeret 9 társas viselkedése óra Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, Előzetes tudás ivadékgondozás). A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes A tematikai egység időzítésének megértése. Az emberi agresszió és összetartozás nevelési-fejlesztési jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak megismerése. Az céljai emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Tematikai egység
Miben közösek az emberi csoportok az állatokéval és miben különbözünk tőlük? Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés, csoportnormák elfogadása és az ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Hogyan valósul meg az emberi viselkedésben a személyiség értelmi és érzelmi kettőssége? Hogyan tanulunk? Az ember, mint megismerő lény. Az érzelmek biológiai funkciói. Az állatok és az ember tanulási képessége. Tanulási típusok. A tanulás és a memória kapcsolata. A motiváció, az érzelmi viszonyulás jelentősége a tanulásban. Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? A lelki egészség fogalma. Élethelyzetek, krízisidőszakok előfordulása, kezelése. A segítségkérés és nyújtás
Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése. Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok összehasonlítása, csoportosítása.
Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése. A tanulási képességet, hatékonyságot befolyásoló tényezők alapján következtetések levonása, tanulási szokások tudatosítása, alakítása.
Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél.
Az egészség és betegség fogalmaira vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok összevetése. Betegjogok, az alternatív
Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció, metakommunikáció; az emberi kapcsolatok, az agresszió, segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi példái; szerelem és csalódás témái. Az érvelés módjai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjárato k példái. Etika: emberi kapcsolatok; befogadás, kirekesztés; agresszió.
lehetőségei a köz- és a civil gyógyászat lehetőségeinek és szférában. A párkapcsolat és a kockázatainak értelmezése. munkahelyi közösség, a baráti A kémiai és a viselkedési kapcsolatok jelentősége. A függőségek közös tevékenység, az alkotás és a jellegzetességeinek személyi autonómia fontossága. bemutatása. Az orvoshoz fordulás szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség. fogalmak
12.ÉVFOLYAM
Témakör Az élet kódja A biológiai információ és átörökítése Új kezdetek Szaporodás, szexualitás Kibontakozás Biológiai evolúció Jövőnk a tét Gazdálkodás és fenntarthatóság Készüljünk az érettségire!
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
9 7 6 6 28
9 7 6 6 4 32
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő. Tematikai egység
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 9 óra A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. A sejt szerkezete és kémiai fölépítése. Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A faj fogalma. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség megőrzésében. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése
(betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok).
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Gén és génváltozat fogalma. Mendel vizsgálati módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások. Példa emberi tulajdonságok öröklődésére. Genetika betegség fogalma, példák egy génes típusokra. A minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése. A beltenyésztés kockázata és lehetséges előnyei. Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Több gén által meghatározott jellegek. A genetikai hajlam fogalma, néhány példája. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta).
Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mi a szerepe és haszna a szexualitásnak a faj szempontjából (szemben az ivartalanul szaporodással)? A genetikai kapcsoltság és oka. A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői.
Fejlesztési követelmények
A megjelenés (fenotípus) és az azt meghatározó biológiai rendszer (genotípus) megkülönböztetése, a változékonyság/változatosság okainak elemzése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása. Minőségi és mennyiségi jellegek példáinak gyűjtése, összehasonlítása.
A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése, összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes felelősség belátása.
Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.
Kapcsolódási pontok Kémia: cukrok, foszforsav, kondenzáció; a fehérjék fölépítése. Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Matematika: valószínűség. Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban; példák az emberi élet értékére; tudományosfantasztikus témakörök. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések; környezeti etika.
Miből állnak, hol találhatók és hogyan működnek a gének? A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők.
A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kódonszótár használata. Génmutáció következményének levezetése. Mutagén hatások kerülésének, illetve mérséklésének módjaival összefüggő lehetőségek gyűjtése.
Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért halunk meg? A sejtek differenciálódása, a többsejtűek egyedfejlődése. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara, daganatos betegségek. Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai.
Szabályozott génműködés értelmezése. Daganatra utaló jelek fölismerése. Tények és érvek gyűjtése az őssejt kutatások céljával, jelentőségével és kockázataival kapcsolatban.
Szempontok gyűjtése a különböző információforrások kritikus értékeléséhez.
Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Tények és érvek gyűjtése a A géntechnológia lényege, géntechnológia lehetőségeiről lehetőségei, kockázatai és és kockázatairól; néhány alkalmazása. véleményalkotás a témával A genomika céljai. kapcsolatban. Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, Kulcsfogalmak/ beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). fogalmak Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.
Tematikai egység Előzetes tudás
Órakeret 7 óra Biológiai sokféleség fogalma. Ivartalan és ivaros szaporodási formák az állatvilágban. Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, szervrendszerek és működések. Az emberi életkorok Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás
fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. A születés előtti és utáni teljes A tematikai egység emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A nemi nevelési-fejlesztési élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető céljai morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Mi magyarázza az ivaros úton Földrajz: létrejött utódok sokféleségét? Az ivartalan és az ivaros a kontinensek Ivaros és ivartalan szaporodás előnyeinek és jellegzetes élővilága. szaporodásformák az hátrányainak összevetése. élővilágban. Növények ivartalan Az ivarsejtek összehasonlítása. Történelem, szaporítása. Klónozás. Ivarsejtek, A ciklikus működések társadalmi és megtermékenyítési módok a megértése. állampolgári növény és állatvilágban (néhány A családtervezés lehetőségeivel ismeretek: példa). kapcsolatos tájékozottság a nemi különbségeket megszerzése. kiemelő, illetve az Mi a jelentősége a biológiai azokat elfedő sokféleségnek? szokások, öltözetek. A genetikai sokféleség A biológiai sokféleségnek az jellemzése (allélszám) és élet általános értelmezéséhez Magyar nyelv és biológiai szerepe (nemesítés, az való kapcsolása. irodalom: alkalmazkodás lehetősége). szerelem és szexualitás, család és Mi okozza a férfi és nő a születés, az biológiailag eltérő jellemzőit? abortusz traumájának Kromoszomális, elődleges és Biológia ismeretekre alapozott, irodalmi feldolgozása; másodlagos nemi jellegek. erkölcsi, etikai szempontú érvek a gyermekkor és A férfi és női ivarsejtek, gyűjtése a tudatos serdülés mint ivarszervek felépítése, családtervezéssel kapcsolatban. irodalmi téma. működése. A menstruációs ciklus hormonális szabályozása. Etika: Fogamzás és fogamzásgátlás, kapcsolatok, családtervezés. felelősségvállalás, az A megtermékenyülés, a méhen élet tisztelete. belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Kulcsfogalmak/ Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő fogalmak és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon
(progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Órakeret 6 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Előzetes tudás Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok A tematikai egység megőrzésének fontosságára való figyelem felhívása. Az élővilág nevelési-fejlesztési evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, céljai illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan alkalmazkodnak az Fizika: élőlénycsoportok a változó kozmológia. körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat? Az evolúciós gondolat Történelem, Az evolúció darwini leírása. A változásának értelmezése. Az társadalmi és neodarwinista szemlélet evolúciós rendszerek általános állampolgári lényege. A populációgenetikai leírása. Populációgenetikai ismeretek: modell. folyamatok példáinak elemzése. A szelekció szerepe a Szelekció típusok. A genetikai növény- és változatosságot növelő és állatnemesítésben. csökkentő tényezők. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek Az evolúció közvetlen és rokonságának Minek alapján közvetett bizonyítékainak kérdése. következtethetünk a jelenből a összehasonlítása. Járványok múltra és mi jelezhető előre a Biokémiai törzsfa értelmezése. történelemformáló jövőből? A módszerek korlátainak, szerepe. A fosszíliák értelmezése: az feltételeinek elemzése. egykori élőlények Művészetek, rekonstrukciója, azaz a lelet informatika: kora. példák a technikai Biokémiai törzsfa. evolúcióra, stílusok, Rezisztens kórokozók, gyomok divatok, szokások, megjelenése és terjedése. rítusok, nyelvek stb. Fajok, csoportok kihalásának átalakulásaira. lehetséges okai. Tematikai egység
Mikor és hogyan
Kibontakozás - Biológiai evolúció
Érvek és ellenérvek
befolyásolhatják kis változások összevetése. Információforrások (pl. egyéni döntések) a jövőt kritikus felhasználása. meghatározó folyamatokat? Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak/ Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), fogalmak korreláció, törzsfa.
Tematikai egység
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 6 óra Ökológia: életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei (biomok). Élőhelyek pusztulásának okai. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben. Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen gazdálkodási és életmódbeli formák fennmaradásunk feltételei? Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői. Ökológiai lábnyom. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és
Fejlesztési követelmények A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése. Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek összegyűjtése. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. Természetes életközösség
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi
részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. A természeti értékek védelmének lehetőségei.
megfigyelése, mérések elvégzése terepen, következtetések levonása, cselekvési szándék erősítése, tervkészítés.
egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai.
Milyen hatásokat okoz a természetes életközösségekben az emberi tevékenység? Mit lehet tenni a veszélyek csökkentéséért, a károk Földrajz: mérsékléséért? A település, az A természetes vagy infrastruktúra elemei; természetközeli a gazdaság területei; életközösség/állapot a mezőgazdaság értelmezése, helyi példái. Az technológiái. emberi tevékenység hatásaira utaló változások. Az életközösség Etika: változásának követésére alkalmas környezeti etika állapotjelzők, indikátorok, a kérdései. megfigyelés és mérés lehetőségei. Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, indikátorszervezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, fogalmak degradáció.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló gyakorlatot szerez a fölépítés és működés kapcsolatának felismerésére és elemzésére a biológia különböző szerveződési szintjein. Képes lesz valamilyen élő rendszerben a működés törvényszerűségeit keresni, a funkciót a magasabb szerveződési szintben betöltött szerepként is értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatokat jellemző történetiség, a modern biológia tudományát e két látásmód összekapcsolásaként látja. Olyan világképre tesz szert, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, egyben képessé válik a folyamatok és formák szerepének a természet egészében való elhelyezésére. Képet kap a Föld élővilágának gazdagságáról, természeti örökségünk jelentőségéről és veszélyeztetettségéről. Testi és lelki egészségét biológiai ismereteire alapozott, tudatosabb életmóddal képes megóvni. Tudása révén képessé válik az értékes hagyományok és az önpusztító szokások közti különbségtételre. A környezetet, a testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság következményeinek felismerése, valamint biológiai ismeretei alapján a fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre tesz szert.
3. SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS (rendészeti ágazat) BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN (206 órás, három évfolyamos A változat)
A szakgimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók – az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. E cél teljesülése közben fejlődnek tanulási képességeik: jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében. Felkészülnek az ok-okozati összefüggéseket kereső, megértő és kritikus gondolkodásra, és egyre gyakorlottabban ismerik fel az áltudományos, megtévesztő propagandát, amelynek így elutasítására is képessé válhatnak. Mivel a Nat kiemelt célkitűzése a természettudományos műveltség erősítése, a szakgimnáziumi biológia tananyagának feldolgozása során fontos, hogy a tanulás folyamata a mindennapi élethez, a gyakorlathoz is kapcsolódó jelenségekből indulva vezessen el a mindennapi életben tapasztalható problémák megoldására is felhasználható ismeretekhez. Ez nemcsak a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését teszi lehetővé, de alapot ad a tanulók környezet- és egészségtudatos magatartásának alakításához is. E célokkal összefüggésben a szakgimnáziumi biológiatanítás olyan természetszemlélet és biológiai műveltség kialakítására törekszik, amely alapot adhat egy kritikusan gondolkodó, önmagáért, a szűkebb-tágabb közösségért és a környezetért is felelősséget vállalni tudó magatartás és állampolgári gyakorlat megvalósulásához. A biológia különleges helyet foglal el a természettudományok között, hiszen vizsgálódási köre az élővilág. Tanulmányozása során a diákok nemcsak az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait és az élővilág egységét ismerik meg, hanem az embernek az élővilág evolúciójában elfoglalt helyét is. Fontos, hogy megértsék az ebből az egyedülálló helyzetből adódó szabadságot és felelősséget. Biológiai tanulmányaik hozzásegítik a fiatalokat a természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatának és rendkívüli összetettségének megértéséhez. Fontos belátniuk, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz természettudományos ismeretek is szükségesek. A biológia tanulása közben a tanulók egyre rutinosabbá válnak a természettudományos megismerési módszerek használatában. A tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek, az önálló és a csoportmunka során a nyomtatott és elektronikus anyagok feldolgozása fejlesztik együttműködési készségüket, és ezen keresztül segítik az emberek sokféleségének értékként való elfogadását. A középfokú biológia tanulása során a megfigyelések, ismeretek megfogalmazása révén gazdagodik a tanulók anyanyelvi kifejezőkészsége. Egyre gyakorlottabbá válnak az objektív szemléletű leírásban, tapasztalataik esztétikus rögzítésében, az önálló ismeretszerzésben és a problémamegoldásban. A kritikus, önálló információszerzés, a médiatudatosság, a tudománytörténeti tájékozódás az európai és a hazai kultúra megbecsülését erősíti. A fenntartható gazdálkodás feladatainak megfogalmazása a természeti feltételekkel és a nemzeti hagyományokkal összhangban álló gazdasági és vállalkozói
kompetenciákat is fejleszti. Az egészségét fenntartó és az azt fenyegető tényezők megismerése segít az egészségtudatos magatartás kialakításában és megvalósításában. A biológiának a minden ember számára nélkülözhetetlen ismereteket és képességeket közvetítő műveltségkép eredményes közvetítése érdekében a kerettanterv a tematikai egységek feldolgozását gyakorlati problémák, jelenségek és gyakorlati alkalmazások fölsorolásával támogatja.
10. évfolyam
A gimnáziumi biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése – és egy részüknek a kipróbálása – fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti.
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
Élet a mikroszkóp alatt
7
7
A Föld benépesítői: a növények és a gombák
12
12
A Föld benépesítői: az állatok
15
15
Kapcsolat az élő és élettelen között
12
12
Érthetjük őket?- Az állatok viselkedése
8
8
Másfélmillió lépés Magyarországon
10
10
Témakör
Szabad órakeret (gyakorlás, rendszerezés, ismétlés)
8
64
72
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő. Órakeret 7 óra
Tematikai egység
Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia
Előzetes tudás
Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása konkrét példák alapján.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért nem látom a mikrobákat a levegőben vagy a bőrömön? Honnan lehet tudni, hogy ott vannak, hogyan kerültek oda? Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról vagy élő baktériumokról (pl. tejsavbaktérium, szénabacilus): mikroszkópos kép értelmezése. A mikroszkóp nagyításának kiszámítása.
Kémia: fertőtlenítőszerek; a kísérleti eszközök és használatuk.
Egyszerű biológiai kísérlet önálló elvégzése során az erjedés (pl. sörélesztő), a fertőtlenítő és sterilizáló hatások megfigyelése.
Matematika: mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok Az internet és a könyvtár használata történelmi szerepe. a mikrobák megismerésére. Fizika: energiaátalakulások.
Ismeretek: Az élettelen természet és az élővilág
Magyar nyelv és
szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési formák.
irodalom: Boccaccio, T. Mann (a járványok irodalmi ábrázolása); a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése.
A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Földrajz: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására.
Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium.
A Föld benépesítői:
Órakeret 12 óra
Tematikai egység a növények és gombák Előzetes tudás
Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása.
A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi A tematikai egység megfigyelése során. nevelési-fejlesztési céljai A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása.
Matematika: halmazok, felosztás.
Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények jellegzetes életműködéseit: a felszívást, a
Mikroszkópos képek, kész és Kémia: készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése a szerves és szervetlen és működése közötti kapcsolatra. A anyagok
növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Mikor marad szép és finom a cseresznyebefőtt? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése?
Ismeretek: Praktikus és fejlődéstörténeti csoportosítás. A rendszerezés lehetséges szempontjai, gyakorlati alkalmazása a mindennapokban. A törzsfa jelentése.
megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában.
A növények szerepének bemutatása Fizika: az emberiség táplálkozásában önálló diffúzió, ismeretszerzés alapján. lencserendszerek, A vizsgált növényi szervek elektronmikroszkóp. felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Földrajz: Egyszerű élettani vizsgálatok egyes fajok jelentősége a (pl. ozmózis). Kísérletek önálló táplálékellátásban. elvégzése. A talaj és az élőlények kapcsolatának elemzése konkrét példák alapján. Művészetek:
Testszerveződési típusok a növények A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. országában. A növényi szövettípusok. Gombaszárítás. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A növények ivartalan szaporítása a mezőgazdaságban és otthon. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Az autotróf és heterotróf anyagcsere kapcsolata. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák
megkülönböztetése, a víz adszorpciója, oxidáció, redukció, viaszok, cellulóz.
a fa- és virág-szimbolika.
szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj.
A Föld benépesítői:
Órakeret 15 óra
Tematikai egység az állatok Előzetes tudás
Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin).
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása.
Filozófia:
Mit tanulhat a technika az Egyszerű vizsgálatok, kísérletek állatoktól? Az állattenyésztés hatása önálló elvégzése, a mikroszkópos az élelmiszeriparra, a képek elemzése. mezőgazdaságra és a népesedésre. Preparátumok, makettek, terepi Hogyan alkalmazkodott az állatok tapasztalatok ábrázolása. kültakarója, idegrendszere, A vizsgált állati szervek táplálkozása, életritmusa, felépítésének megismerésén szaporodása a környezetükhöz? keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. Ismeretek: Önálló kutatómunka a bionika A mesterséges és a természetes eredményeiről. rendszerezés alapelve. Az állati és emberi szövetek főbb
logika és kategóriák.
Kémia: mészváz, kitin, szaru, hemoglobin, kollagén.
Fizika: rakétaelv, emelőelv, gáztörvények (légzés), a lebegés feltétele, vezérlés, szabályozás.
Földrajz: korallzátonyok, édesvízi és tengeri mészkő; demográfia.
típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ízeltlábúak egészségügyi jelentősége; a gerinces állatok történeti jelentősége.
Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). A bionika és jelentősége: közös fizikai elvek az állati életműködésekben és a technikában. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, bionika.
Órakeret 12 óra
Tematikai egység
Kapcsolatok az élő és élettelen között
Előzetes tudás
Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése.
Fizika:
Mely fajok és miért élnek közös
Az élőlények közötti kapcsolatok
hatásfok, a termodinamika főtételei,
élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Miért hord tengeri rózsát a remeterák? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat?
Ismeretek: Egyed feletti szerveződési szintek leírására szolgáló néhány módszer. A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. A biológiai (ökológiai) indikáció.
rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján.
a nyílt rendszerek jellemzői.
Életközösségek jellemző paramétereinek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése.
korfa, demográfiai mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség.
Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az Matematika: matematikai modellek (gráfok, eredmények elemzése. függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések). A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése.
Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás Mennyiségi és minőségi változások megvalósulása a populációk és a okainak elemzése. társulások szintjén. Struktúra és funkció Az életközösségek vízszintes és összefüggéseinek elemzése egyed függőleges elrendeződésének okai. fölötti szerveződési szinteken. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza).
Földrajz:
Kémia: növényvédőszerek, antibiotikumok, kolloidok.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a szikesedés és talajerózió mint történelemformáló tényezők (Mezopotámia, Hortobágy); növényi, állati és emberi élősködők demográfiai hatásai.
Gyöngyvirágtól lombhullásig: ciklikus folyamatok. Beerdősülés és leromlás: egyirányú változások. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Kulcsfogalmak/fo
Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza,
galmak
táplálékpiramis.
Érthetjük őket?
Órakeret 8 óra
Tematikai egység Az állatok viselkedése Előzetes tudás
Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelő területeket, a virágokat? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”?
Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei,
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése példák alapján.
Fizika:
Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül.
hang és ultrahang (frekvencia).
Etika: csoportnormák, önismeret, énkép.
Magyar nyelv és irodalom: a verbális és nonverbális kommunikáció.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek
manipulálásának eszközei.
tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás (rövid- és hosszú távú memória, felidézés).
Vizuális kultúra: a reklámok hatása, szupernormális ingerek.
Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Informatika: prezentációkészítés, internethasználat.
Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés.
Órakeret 10 óra
Tematikai egység
Másfélmillió lépés Magyarországon
Előzetes tudás
Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának Miért és hogyan változtak a Kárpát- leírására szolgáló adatok gyűjtése, medence jellegzetes életközösségei rögzítése, a fajismert bővítése. a magyarság több mint 1000 éves történelme során? Milyen következményekkel jár az emberi tevékenység? Milyen formában nyújthat tartós
Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása,
Kapcsolódási pontok Földrajz: hazánk nagytájai, talajtípusok, éghajlati viszonyok, erózió, mállás, humusz.
Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek,
megélhetést az ott élő rovarölőszerek, az megoldási lehetőségek keresése. közösségeknek? Mi jellemzi a indikáció általános elvei. A lokális és globális megközelítési közvetlen környezetem élővilágát? módok alkalmazása egy hazai Mit védjünk? ökológiai rendszer tanulmányozása Matematika: során. grafikonok, mérés.
Ismeretek: Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpát-medence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás).
Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István, Áprily Lajos).
Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés.
A tanuló ismerje a szerveződési szintek összetettségét és felépítését, az összetettségen belüli működési kapcsolatokat. Tekintse ezeket megőrzendő természeti értéknek. Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Ismerje egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Legyen képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában. Használja önálló tanulása során az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Értse a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és tegyen meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében. Legyen képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Legyen képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.
11–12. évfolyam
A szakgimnáziumi biológiatanulás utolsó két évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana, a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az
ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. 11. évfolyam
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
Sejtjeinkben élünk – A sejt felépítése és működése
8
8
Ételek és életek – a táplálkozás
8
8
Jó a levegő? – A légzés
5
5
Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet
7
7
Erő és ügyesség – mozgás és testalkat
8
8
Elválaszt és összeköt: a bőr
4
4
Védelmi vonalak - Az immunrendszer
6
6
A vérünkben van – A hormonális szabályozás
8
8
Harcolj és fuss! – Az idegrendszer
12
12
Témakör
Szabad órakeret (gyakorlás, rendszerezés, ismétlés)
6 66
72
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő.
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Sejtjeinkben élünk - A sejt felépítése és működése
Előzetes tudás
A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A sejt a legkisebb élő egység? Miért van többféle felépítésű és működésű sejt is az élőlényekben? Milyen fizikai-, kémiai hatások befolyásolják a sejtek működését? Milyen kémiai összetétel jellemzi a sejteket? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai energiát hasznosító sejtek felépítése és működése?
Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése.
Fizika:
Kémiai fölépítés és biológiai funkció összefüggéseinek elemzése megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek során.. A sejten belüli kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. Enzimműködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a folyamat elemzése.
diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses sugárzás spektruma, energiája; geometriai optika, a lencsék képalkotása; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség.
Matematika: Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása.
hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás;
mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, Struktúra és funkció összekapcsolása rendezés. a sejtszintű folyamatok elemzése során. Kémia:
Ismeretek:
A szabályozott sejtműködés néhány
fontosabb fémes és nem
A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. A sejthártya áteresztőképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetőségek közötti összefüggések (fototrófia, UVvédelem).
funkciójának értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül.
Biogén elemek, nyomelemek. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói.
fémes elemek; ionok; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor.
Informatika: az információ fogalma, egysége.
Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, lehetséges forrásaik (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetősége. A membránfelszínt csökkentő és növelő folyamatok szerepe. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó.
Ételek és életek – A táplálkozás
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A táplálkozás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer működésének értelmezése az anyagcsere példáján.
Kémia:
Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében?
felismerése.
Szerves vegyületek, Miért van szükségünk a különféle szénhidrátok, zsírok, tápanyagokra? Hogyan függenek fehérjék; oldhatóság; össze a sejtekben zajló folyamatok a fehérjék harmadlagos szerkezete, katalizátor, táplálkozásunkkal? aktiválási energia, Mi történik az elfogyasztott A tápcsatorna-szakaszok reakcióhő. Lipidek, ételekkel a tápcsatornában? Hová felépítésének, a bennük végbemenő szteroidok, koleszterin; kerülnek a bélrendszerből felvett élettani folyamatok kémiai szintű glükóz, keményítő; tápanyagok, mi történik velük a értelmezése, ennek alapján fehérjék elsődleges folyamatelemzés (ábrázolás, szervezetben? szerkezete, aminosavak, ábraelemzés). cellulóz. Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Egy szerv több funkciójának Milyen okai és következményei értelmezése a máj példáján. lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, Fizika: Az emésztési és a sejtszintű illetve az alultápláltságnak? lebontási folyamatok közötti diffúzió; tömeg, súly; Milyen minőségi és mennyiségi energia, munka; nyílt összefüggés felismerése. szempontokat kell figyelembe venni rendszer. a megfelelő táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer-összetétel A normál testsúly megőrzése és jelentőségének belátása, a túlsúly és Matematika: átlagérték, -minőség? az elhízás kockázatainak szórás.
Életmódhoz igazodó étrend tervezése, ezzel kapcsolatos adatok, Technika, életvitel és gyakorlat: táblázatok használatával.
egészséges életmód, egészséges ételek, élelmiszerek.
Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. Tápanyagok energiatartalma, kémiai vegetarianizmus) előnyeiről és összetétele, jellemzésük módja. A veszélyeiről. sejt felépítő és lebontó folyamatait Testnevelés és sport: jellemző anyagforgalom életvezetés, összefüggése a táplálkozással (főbb egészségfejlesztés. Az emésztőszervi fertőzések szerves anyagcsoportok szerepe, tüneteinek, valamint a megelőzés, a jelentősége az energiabevitelben és gyógyulás és a fertőzés terjedésével az anyagcsere folyamatokban). kapcsolatos teendők összegyűjtése. A tápcsatorna szakaszai és működésük. Ismeretek:
A fontosabb emésztőenzimek, termelődésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Az élelmiszerhigiénia jelentősége. Élelmiszerallergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői.
Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg diétás étrendjének összeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése. Az enzimműködés bemutatása egy-egy tápanyag példáján.
A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia.
Órakeret 5 óra
Tematikai egység
Jó a levegő? – A légzés
Előzetes tudás
A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés felismerésében. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása.
Kémia:
Oxigén; oxidáció, Mi a légzés élettani szerepe, hogyan redukció. Fehérjék függ össze a légzés a sejtjeinkben negyedleges szerkezete, vas és vegyületei, zajló folyamatokkal? A légutak és a tüdő felépítésének, a komplex vegyületek; Hogyan megy végbe a ki- és bennük végbemenő élettani savak, pH, kémhatás: a belégzés folyamata? Hogyan folyamatok elemzése (ábrázolás, szén-dioxid oldódása és a szabályozza a szervezet a légzés ábraelemzés). szénsav reakciói. teljesítményét? A légcsere biomechanikai Hogyan és miért változik a be- és értelmezése egy készített modell kilélegzett levegő összetétele? alapján. Földrajz: Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között?
Légzésfunkciós vizsgálat Melyek a leggyakoribb értelmezése légszennyező anyagok és hogyan hatnak az egészségünkre? Melyek a
a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.
Fizika:
gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek oxigénellátásának a fizikai- kémiai összefüggéseket figyelembe vevő magyarázata.
gázok nyomása, áramlása; a hang keletkezése, hangmagasság, hangerő, hangszín.
Ismeretek: Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzés biokémiai folyamatával. A légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggés.
A gégeműködést bemutató film, vagy ábra elemzése, a működés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel.
A felső- és alsó légutak felépítése. A tüdő elhelyezkedése a mellüregben. A ki- és belégzés folyamata, a légcsere biofizikai alapja. Légzőizmok.
Kísérlet során vizsgált, vagy internetről gyűjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás kockázatainak elemzése.
A léghólyagok felépítése, gázcsere fogalma és feltételei. Külső és belső gázcserefolyamatok és fizikai hátterük. A légzési gázok szállítási módjai, a hemoglobin szerepe, jelentősége. A vér kémhatása és a szén-dioxid-szint közti összefüggés. A gége felépítése, funkciói. A hangszalagok elhelyezkedése, szerepe, hangadás és hangképzés biológiai tényezői.
Magyar nyelv és irodalom: hangok, hangzók, intonáció.
Ének- zene: énekhangok.
Technika, életvitel és gyakorlat: a biztonságos otthon, külső és belső terek; allergén anyagok.
Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.
Savas gázok, mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzással összefüggő megbetegedések. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma.
Órakeret 7 óra
Tematikai egység
Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet
Előzetes tudás
A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása az anyagáramlás folyamatának értelmezésében. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése.
Kémia:
A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat Milyen folyadékterek fordulnak elő a és laborelemzés jelentőségének szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? belátása, a fontosabb adatok Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan értelmezése. és miért alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával?
A véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása.
Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük végbemenő élettani folyamatok Melyek a szív és érrendszeri összekapcsolásán alapuló megbetegedések kockázati tényezői, folyamatelemzés (ábrázolás, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a ábraelemzés). Körfolyamat megelőzésük érdekében? értelmezése a szívciklus példáján.
Oldószer, oldat; molekula polaritás; kolloid rendszerek. Koaguláció; hidratáció; oldatok; ionvegyületek.
Fizika: áramlások; sűrűség; nyomás, nyomásmérés; elektromos áram; diffúzió, ozmózis.
Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés;
Technika, életvitel és
Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén?
gyakorlat: Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és az eredmények ábrázolása.
Ismeretek:
A vese felépítése és a benne Folyadéktér fogalma. A vér oldott és végbemenő élettani folyamatok sejtes elemei. A vér és a szövetközti összefüggésbe hozásán alapuló nedv, illetve a nyirok keletkezése, folyamatelemzés (ábrázolás, összetétele, funkciói. ábraelemzés). A hajszálerekben zajló anyagáramlás iránya és oka.
A szív- és érrendszeri betegségekkel A véralvadás élettani jelentősége, a összefüggő ismeretek alapján folyamat fő lépései és tényezői. A következtetések levonása az vérrög képződés kockázati tényezői egészségmegőrzésre irányuló és következményei. életvitelt illetően. A szív fölépítése és működése, kapcsolata a szívizom sajátosságaival. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vénás keringést segítő tényezők. A véreloszlás szabályozása. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, a vesetestecske felépítése és működése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. Ionháztartás zavara, kiszáradás, rehidrálás. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés.
Szív-tüdő készítmény vizsgálata, működésének elemzése Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).
család, háztartás; egészséges életmód; baleseti veszélyek, kockázatok.
Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.
Órakeret Tematikai egység
Erő és ügyesség - mozgás és testalkat 8 óra
Előzetes tudás
A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése, a testmódosítás különféle módjaival összefüggő értéktudat, érvelési és döntési képesség fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben hasonlít és miben tér el testfelépítésünk az emberszabású majmokétól? Mi a különbségek oka?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Evolúciós szemlélet alkalmazása az emberi mozgásképesség eredetének, jellegének magyarázatában.
Magyar nyelv és irodalom:
Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról.
testbeszéd, arcjáték.
Testnevelés és sport: A helyes testtartás szerepe az énkép és Hogyan fejlődik, változik a testkép kialakításában; mozgásunk a magzati élettől az idős Változás és fejlődés értelmezése az mozgáskultúra; prevenció, korig? egyén mozgásképességével életvezetés, Hogyan kapcsolódnak egységes összefüggésben, a folyamat főbb egészségfejlesztés; a
rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Mi a magyarázata az izom összehúzódási képességének? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Hogyan alakul ki az egyes testrészek mozgásképessége? Mi az oka az izomfáradtságnak? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája?
Ismeretek:
fittség jellemzői. Mozgáskultúra; A testi képességek, adottságok és a életvezetés, munkavégzés, munkaformák egészségfejlesztés; összefüggésének tudatosabb energiabefektetés értelmezése. tudatossága. Gerincvédelem. lépéseinek meghatározása.
A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése.
Technika, életvitel és gyakorlat: Példák a különböző Eszközhasználat. csontkapcsolatokra. Generációs kapcsolatok a családban. Család, háztartás; egészséges A csontok egymással és az izmokkal életmód; tárgyi kultúra, való kapcsolódási módjainak termelés; közlekedés. összefüggésbe hozása a Testi veszélyek, mozgásképességgel. kockázatok.
Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a rendszerszerűség felismerése.
Művészetek: az emberábrázolás, az életkorok megjelenítése.
A molekuláris, szöveti-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Ennek során a mechanikai elvek, biomechanikai Fizika: és biokémiai szemlélet alkalmazása. sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén.
A két lábon járás testi következményei. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi A mozgásszegény életmód kommunikációban. egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, A magzatra jellemző mozgások. Az életmódszerű testmozgás. Az újszülött öröklött mozgási reflexei. önvizsgálatok és rendszeres A csecsemő és a kisgyermek szűrővizsgálatok fontosságának mozgásában bekövetkező belátása. változások (átfordulás, mászás, ülés, járás, kézhasználat). Az
Kémia: kalcium és vegyületei, fehérjék. A víz; kolloid állapot.
Vizuális kultúra:
öregedéssel járó mozgásképesség változások és az életmód összefüggése.
Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése.
A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai. Csontok fizikai szerkezetének és A csontok kapcsolódási formái. A kémiai összetételének vizsgálata. végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával A vázizmok összehúzódási kapcsolatban (előnyök, hátrányok, képességének magyarázata, a molekuláris struktúra felépítése és veszélyek). működése. Az izmok hierarchikus felépítése. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok Érvek gyűjtése a testképre ható csontokhoz tapadásának módja. divatok veszélyeiről. Emelő elv érvényesülése. A mozgás idegi szabályozása. Az izomerő és munka értelmezése. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A mozgásszegény életmód káros következményei. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A versenysporttal, különféle sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. A sporttal, testépítéssel elérhető alakformálás lehetőségei, szélsőségei. Az énkép összefüggése a test
Emberábrázolás és változásai; szimmetriák, arányok. Reklámok.
fejlődésével, külső képével. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. Ideálok és változásuk. Táplálkozási zavarok. Az öltözködés, a divat szerepe. A plasztikai sebészet módszerei, hatásaik, mellékhatásaik és veszélyeik. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Izület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás.
Órakeret 4 óra
Tematikai egység
Elválaszt és összeköt - A bőr
Előzetes tudás
A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. Állandóság és változás megfigyelése, értelmezése a bőr állapotával, fejlődésével és egészségével összefüggésben. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszín változatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan jelenik meg a biológiai sokféleség az emberi faj testi jellemzőinek esetében? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel – hőszabályozás elemzése.
Fizika:
Az emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség részeként való értelmezése.
hő, hőterjedés, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV-sugárzás, dózis.
Kémia: zsírok, kémhatás; mosóés tisztítószerek.
Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek felismerése. Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok, illetve az
Testnevelés és sport:
megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében?
önvizsgálat fontosságáról.
Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba hozása a bőr felépítésével és működésével.
Ismeretek: A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük, függelékei, mirigyei, receptorai. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Bőrpigment, melanin. Éghajlati alkalmazkodás és bőrszín összefüggése. A napozás hatása, veszélyei, átmeneti barnulás. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. A testi jellegek népcsoporton belüli eltérései, átlagértékek és szélsőségek.
higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.
Matematika: szimmetria; alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség.
Vizuális kultúra: formák arányviszonyai.
Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok.
A bőr higiénéje (rendszeres tisztálkodás, sérülések fertőtlenítése). Kiszáradás elleni védelem, táplálás. Bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. A szoláriumhasználat kockázatai. Más szervrendszerek betegségeire utaló jelek a bőrön. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia.
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás
A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek?
Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A saját sejtek meghibásodásának veszélye. A veleszületett és a szerzett
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése.
Kémia:
Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése.
fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek.
Technika, életvitel és gyakorlat: család, háztartás; egészséges életmód; egészségügyi intézmények, hatóságok.
Az információ értelmezése a sajátidegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus Testnevelés és sport: immunitás megkülönböztetése. mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, A szervátültetéssel kapcsolatos egészségfejlesztés. vélemények, magatartásformák azonosítása, összevetése.
A védőoltások indokoltságának értelmezése.
A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő,
immunitás. A nyiroksejtek típusai és egészségmegőrzést szolgáló funkciói. Az immunválasz életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját szabályozása. életmóddal. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rhösszeférhetetlenség, szervátültetés. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, A kórokozók hatása és a védekezés értelmezése. lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz és a gyógyszerek hatása az immunrendszerre. A rákos megbetegedések és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Autoimmun betegség. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
A vérünkben van? – A hormonális szabályozás
Előzetes tudás
Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének Milyen sajátosságai vannak a kémiai felismerése. jelátvitelnek a szabályozásban? Milyen anyagok a hormonok, mi jellemzi termelődésüket, A szabályozás és vezérlés szállításukat és hatásukat? fogalmának elmélyítése a Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális működés példáján. hormonális szabályozás között? Mi Az idegi és hormonális szabályozás jellemzi munkamegosztásukat? összehangoltságának megértése a Melyek a szervezet belső hipotalamusz-hipofízis-rendszer egyensúlyára ható legfontosabb felépítése és működése alapján. hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra?
Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása.
Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a hormonrendszer között? Jár-e valamilyen veszéllyel ezek Érvelés a teljesítményfokozó és alkalmazása? izomtömeg-növelő szerek használata ellen. Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- hipotalamusz-rendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória).
Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei.
Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei.
A vércukorszint szabályozásában résztvevő mirigyek és hormonjaik, a szabályozás mechanizmusa. A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormonok.
Órakeret 12 óra
Tematikai egység
Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer
Előzetes tudás
Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a többi sejtétől? Hogyan képes a szervezet beállítani
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer működésének magyarázatakor.
Technika, életvitel és gyakorlat:
Állandóság és változás szempontjain alapuló
A személyes környezetre ható technológiák; baleseti veszélyek, kockázatok.
belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az idegrendszer a külső és belső ingerekre? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának?
folyamatelemzés és magyarázat. Fizika: A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése.
elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; polarizáció, A környezetben előforduló, az elektromágneses élőlények számára adekvát hatások, sugárzások; hő, energiaformák azonosítása, az inger hőmérséklet; látható fény, fogalmának értelmezése. Mi a gerincvelő szerepe az idegi domború lencse képalkotása, törésmutató; szabályozásban? rezgések és hullámok, Melyek az emberi érzékelés Reflextípusok megkülönböztetése, hullámtípusok, területei? Milyen közös és egyedi a reflexkör felépítése és működése hullámjelenségek, sajátosságok jellemzik közötti kapcsolat értelmezése. hullámhossz és frekvencia; érzékszerveinket? Mit tehetünk, Elvégzett reflexvizsgálat mágnesség, rezonancia; érzékelési képességeink megőrzése értelmezése. röntgensugárzás. érdekében? A környezetben előforduló, az Milyen szabályozó rendszerek élőlények számára adekvát hatások, őrködnek létfenntartó energiaformák azonosítása, az inger Kémia: életműködéseink felett? fogalmának értelmezése. a molekulák szerkezete, Hogyan alkalmazkodik szervezetünk Az érzékszervek felépítése és a testi és lelki terheléshez? működése közötti összefüggés elemzése. Mi történik pihenés, feltöltődés során?
Elvégzett érzékelés-élettani Hogyan szerveződik az emberi agy? kísérletek értelmezése. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és hogyan Szomatikus és vegetatív őrizzük emlékeinket, tanult szabályozás megkülönböztetése, a képességeinket? vegetatív szabályozás néhány Melyek az idegrendszert érintő területének, módjának és fontosabb rendellenességek, funkciójának értelmezése. A megbetegedések? Mit tehetünk szabályozás elemzése példákon. megelőzésük érdekében?
Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség A szabályozókör fogalma, elemei. A felismerése és magyarázata. negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa A gyakoribb idegrendszeri Ismeretek:
energia- és információtartalma.
Testnevelés és sport: Motoros képességek; Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.
ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, kapcsolatai, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Az agykéreg komplexitása, sejthálózatok, kéreg alatti magvak, fehér állomány. Az értelmi és érzelmi működés, a memória. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe.
megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.
Az agy vizsgálati módszerei. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Fertőzések. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány.
Témakör
Kerettantervi óraszámok
Helyi tantervi óraszámok
Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei
6
6
Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika
10
10
Új kezdetek Szaporodás, szexualitás
8
8
Az élet lehetőségei
4
4
Kibontakozás a biológiai evolúció
10
10
Az ember egyéni és társas viselkedése
8
8
Gazdálkodás és fenntarthatóság
8
8
Készüljünk az érettségire!
8 54
62
A kerettanterv10%-os szabadon felhasználható időkeretét gyakorló órákra fordítjuk, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és különböző kompetenciák fejlesztését segítik elő.
Tematikai egység
Órakeret 6 óra
Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma.
Előzetes tudás Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése.
Matematika: valószínűség, eloszlás.
Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében).
Magyar nyelv és irodalom:
Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében).
példák az emberi élet értékére (Teiresziasz, Oidiposz).
Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán.
Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint Minőségi és mennyiségi jelleg szerkezet nélküli egység), módszere, megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének eredményei. értelmezése. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: termékeny félhold – az állat- és növénynemesítés történelmi szerepe, helyszínei.
Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).
Órakeret 10 óra
Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel).
Előzetes tudás A sejt fölépítése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.
Kémia: Cukrok, foszforsav, kondenzáció. A fehérjék fölépítése.
A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata.
Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások
szempontjából (összehasonlítva az ivartalan szaporodással)? Hogyan alkalmazkodik az élő rendszer (sejt, szervezet) a környezethez? Hogyan lesz a megtermékenyített petesejtből ember? Mi dönti el, hogy mely gének, mikor és meddig működnek?
típusai. Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével.
Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése.
Mi hangolja össze sejtjeink Sebkezelés elsajátítása. génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk, és miért Az érvek és ellenérvek összevetése. halunk meg? Információforrások kritikus Hogyan, miért és milyen mértékben értékelése. avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában?
Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák, az ivari kromoszómákhoz kötött öröklés jellemzői. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje >
Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: Fejlődés, öregedés és halál témái. Tudományos-fantasztikus témakörök.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hiroshima, Bhopal, Csernobil – környezeti katasztrófák.
Etika: a tudományos eredmények alkalmazásaival kapcsolatos dilemmák.
jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Mutagén hatások kerülésének, illetve mérséklésének módjai. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. A környezeti tényezők génmódosító hatásai (epigenetika). Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). A genomika céljai. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás
Előzetes tudás
Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit?
Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban.
Az ivartalan és az ivaros szaporodás Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; összehasonlító jellemzése. magyar nyelv és irodalom; Az ivarsejtek összevetése. technika, életvitel és gyakorlat: A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése.
A nemi különbségeket kiemelő, illetve az azokat elfedő szokások, öltözetek.
Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.
A szerelem és szexualitás, a család és születés, a gyermekkor és serdülés mint irodalmi téma.
Klónozás. Etika:
Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek.
az egyén szabadsága és felelőssége.
A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység Előzetes tudás
Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatesthormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Az élet lehetőségei
Órakeret 4 óra
Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális anyagforgalom
és energiaáramlás jellemzői. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért alkalmas a Földünk az élet kialakulásra?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Rendszer-környezet kölcsönhatások Fizika: elemzése. Az ellentétes nézetek, érvek összevetése. A földi légkörre rendezettség és rendezetlenség, a vonatkozó adatok értelmezése. folyamatok iránya. A környezettudatosság értelmezése a Gaia-elmélet alapján.
Lehet-e élet más bolygókon? Mennyire különleges, egyedülálló bolygó a Föld? Véletlenül ilyen, vagy Miller kísérletének értelmezése. maga is homeosztatikus rendszer?
Informatika: információ
Etika: Ismeretek:
az ember helye, szerepe.
Az élet kialakulásának, a Föld különleges helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák). A Gaia-elmélet lényege.
Földrajz: A Naprendszer fölépítése. A Föld mágneses tere. A Hold szerepe. A lemeztektonikai mozgások feltétele.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, redukáló/oxidáló légkör.
Kibontakozás - a biológiai evolúció
Órakeret 10 óra
Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Előzetes tudás
Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben.
Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az evolúciós gondolat változásának értelmezése.
Fizika:
Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.
Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása.
Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A populációgenetikai modell (véletlen, öröklődő variációk gyakoriságváltozása). Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója
Palacknyak hatás értelmezése.
az Univerzum kialakulása.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalomfejlődési elméletek; példák a technikai evolúcióra; a szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben; ásatások, restaurálás, kormeghatározás; járványok történelemformáló szerepe.
Magyar nyelv és irodalom: népek és nyelvek rokonságának kérdése.
Művészetek:
(korreláció), a lelet kora.
stílusok változásai.
Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése.
Etika:
A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai.
az ember helye és szerepe.
Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Az ember egyéni és társas viselkedése
Előzetes tudás
Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása.
Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció, metakommunikáció; érvelés; példák aláfölérendeltségen alapuló és szabad választáson
Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk Az agressziót és gondoskodást egymástól? Hogyan befolyásolják a kiváltó tényezők különbségeinek közösség elvárásai egyéni életünket megfogalmazása az állatok és az és egészségünket? Mi ébreszti föl és
mi gátolja az emberi együttműködés ember között. és agresszió formáit? A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Ismeretek: Bizonyítás, meggyőzés, művészi Az emberi csoportokra jellemző hatás, manipuláció, reklám, előítélet társas viszonyok: utánzás, empátia, fölismerése és megkülönböztetése. tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. Az alternatív gyógyászat A szabálykövetés és szabályteremtés lehetőségeinek és kockázatainak példái. Az idegen csoportoktól való értelmezése. elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. A kémiai és a viselkedési függőségek Az ember, mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek).
közös jellegzetességeinek fölismerése.
Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke).
nyugvó emberi kapcsolatokra; az agresszió és a segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi feldolgozása; az egészség és betegség mint metafora; az alkoholizmus, a játékszenvedély, a személytől való függés példái; szerelem és csalódás témái.
Történelem, tásadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjáratok példái.
Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség.
Gazdálkodás és fenntarthatóság
Órakeret 8 óra
Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Előzetes tudás Genetikai sokféleség. A tematikai egység
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális
nevelési-fejlesztési céljai
és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodásiéletmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei?
Ismeretek: Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A fenntartható gazdálkodás biológiai Történelem, társadalmi és állampolgári feltételeinek megfogalmazása. ismeretek: A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése.
Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, illetve lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.
történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai; példák nemzetközi egyezményekre; globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterei.
Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai.
Etika: környezeti etika.
természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.
A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is, a modern biológiát e két látásmód összekapcsolására tett kísérletként látja, melynek sikere vagy kudarca közvetlenül hat boldogulásunkra. Felismeri, hogy a funkciók keresése az egyén életében és a társas-társadalmi kapcsolatokban is az értelem keresését és újrafölismerését jelenti, mert a véletlenek sokaságát ez kapcsolja harmonikus egésszé a kibontakozás történeti folyamatában. Ez a tudás olyan világkép alapja lehet, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, de megtalálja az így leírt folyamatok és formák szerepét is a természet egészében.
