"Patrona Hungariae" Kápolna 2016. Augusztus - December
A Miasszonyunk a "Patrona Hungariae" felirat alatt
H-1146 Budapest, Thököly út 116/I/3, +++ Info: Katholisches Bildungshaus Jaidhof 1, 3542 Jaidhof / Gföhl Tel.: 02716 – 6515; Fax: 02716 - 6515 20; www.fsspx.at
AUGUSZTUS 2016. 08. 06. Szo. 18.00 óra
A mi Urunk Jézus Krisztus Színeváltozásának ünnepe (II. oszt.); Szűz Mária engesztelő szombatja Szentmise
2016. 08. 07. Vas. 9.30 óra 10.00 óra
Pünkösd utáni 12. Vasárnap (II. oszt.) Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
2016. 08. 20. Szo.
Nincs Szentmise!
2016. 08. 21. Vas.
Szent István király egyedi ünnepe (I. oszt.), Magyarország védőszentje; megemlékezés Pünkösd utáni 13. Vasárnapról Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
9.30 óra 10.00 óra
SZEPTEMBER 2016. 09. 10. Szo. 18.00 óra
Tolentinói Szent Miklós hitvalló (III. oszt.) Szentmise
2016. 09. 11. Vas.
Szent X. Piusz pápa egyedi ünnepe (I. oszt.); A Szent X. Piusz Papi Testvérület védőszentje; Megemlékezés Pünkösd utáni 17. Vasárnapról Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
9.30 óra 10.00 óra Szo. 24.09.2016
Nincs Szentmise!
2016. 09. 25. Vas. 9.30 óra 10.00 óra
Pünkösd utáni 19. Vasárnap (II. oszt.) Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
OKTÓBER 2016. 10. 08. Szo. 18.00 óra
Svéd Szent Brigitta, özvegy (III. oszt.) Szentmise
-2-
2016. 10. 09. Vas.
9.30 óra 10.00 óra
Magyarok Nagyasszonya egyedi ünnepe (I. oszt.); A kápolna védőszentje; megemlékezés Pünkösd utáni 21. Vasárnapról Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
2016. 10. 22. Szo. 18.00 óra
Szűz Mária szombatja (IV. oszt.) Szentmise
2016. 10. 23. Vas. 9.30 óra 10.00 óra
Pünkösd utáni 23. Vasárnap (II. oszt.) Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
NOVEMBER 2016. 11. 05. Szo. 18.00 óra
Szűz Mária szívének engesztelő szombatja (III. oszt.) Szentmise
2016. 11. 06. Vas. 9.30 óra 10.00 óra
Vízkereszt utáni 5. Vasárnap (II. oszt.) Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
2016. 11. 19. Szo. 18.00 óra
Árpád-házi Szent Erzsébet (II. oszt.) Szentmise
2016. 11. 20. Vas. 9.30 óra 10.00 óra
Pünkösd utáni 24. és utolsó Vasárnap (II. oszt.) Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
DECEMBER 2016. 12. 10. Szo. 18.00 óra
Adventi köznap (III. oszt.); Megemlékezés Szent Melkiádész pápáról és vértanúról Rorate Szentmise (Szűz Mária miséje Adventben)
2016. 12. 11. Vas. 9.30 óra 10.00 óra
Advent 2. Vasárnapja (I. oszt.) Rózsafüzér, gyónási lehetőség; adventi koszorú megáldás Ünnepi mise
2016. 12. 24. Szo. 24.00 óra
Az Úr születésének vigiliája (I. oszt.) ÉJFÉLI SZENTMISE -3-
Vas. 25.12.2016 8.00 óra 9.30 óra 10.00 óra
KARÁCSONY, A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE (I. oszt.) Pásztorok miséje Rózsafüzér, gyónási lehetőség Ünnepi mise
Portiuncula búcsú Augusztus 1. 12.00 órától Augusztus 2. 24.00 óráig, elnyerhető a Portiunculabúcsú. Különleges feltételek: Egy templom meglátogatása, egyszer a Hitvallás és egyszer a Miatyánk imádkozása. Szokásos feltételek: Szentgyónás (8 nappal előtte vagy utána); szentáldozás; ima a Szentatya szándékára; A teljes búcsúhoz szükséges a tartózkodás a bűnöktől, még a bocsánatos bűnöktől is.
Különleges időpontok (Jaidhofban, ha másként nincs jelölve): 08.08. Hét. – 08. 21. Vas. 08. 22. Hét – 08. 27. Szo. 09. 05. Hét. – 09. 10.Szo. 09. 30. Pén. – 10. 02. Vas. 10. 02. Vas. 10. 06. Csüt. – 10. 09. Vas. 10. 16. Vas. – 10. 22. Szo. 10. 22. Szo. 10. 29. Szo. – 10. 30. Vas. 11. 05. Szo. 11. 06. Vas. – 11. 12. Szo. 11. 18. Pén. – 11. 20. Vas. 11. 26. Szo. – 11. 27. Vas. 2017. 03. 09. Csüt. – 03. 12. Vas.
Ifjúsági zarándoktábor Franciaországban Jézus Szíve - Lelkigyakorlat férfiak / asszonyok számára Lelkigyakorlat a cseh asszonyok számára KJB osztrák találkozója Nemzeti zarándoklat Mariazellbe Bevezetés a Gregorián zenébe (Stannus atya és Dr. Klotz) Lelkigyakorlat férfiak számára Zarándoklat Maria Luggauba (Kärnten) Nemzetközi KJB-Krisztus Király találkozó Engesztelő zarándoklat Mariazellbe Lelkigyakorlat asszonyok számára Csendes napok édesapák számára Adventi vásár Liturgikus orgonajáték (tanfolyam hasznos gyakorlatokkal) -4-
ESZTERGOMI ZARÁNDOKLAT vagy IDŐJÁRÁS-JELENTÉS A szeszélyes májusi időjárás is megnehezítette zarándokcsoportunk útját Esztergomba. A kiadós záporok kétszer is eláztattak bennünket, akik a teljes távra vállalkoztunk, de ezért kárpótolt a Pilis szépsége, amely mindig újra megragadja a szemlélődőt. A gyalogút a pilisborosjenő-téglagyári buszmegállótól kezdődött meg úti célunk, az esztergomi bazilika felé, május 14-én, kora reggel. Mindszenty József sírjához indultunk Wilhelm atyával együtt, hogy zarándoklatunkat felajánljuk Magyarország és Európa megtéréséért. Az első szakaszt négyen tettük meg, út közben újabb zarándokok csatlakoztak hozzánk, így előbb hét, majd nyolc főre bővült társaságunk. A Két-bükkfa-nyerget elhagyva leereszkedtünk a Pilisszentlélekre, ahol rövid időre megpihentünk a helyi Svejk ivóban. Itt már szembesültünk az újabb megázás komoly lehetőségével, amely később be is következett. A csendes falut elhagyva megkezdtük utunk utolsó szakaszát. Közben az olykor járhatatlan út is próbára tett bennünket, hol a jobb-hol a -5-
rosszabb megoldást választva haladtunk tovább, s elértük célunkat. A bazilika altemplomába már igazán fáradtan érkeztünk meg úgy, ahogyan a zarándok érkezik: testi megpróbáltatások árán, de örömteli érzésekkel. Medgyesi Máté
„KORUNK PAPSÁGÁNAK HÁROM SEBE” A papi hivatás korunkban jelentkező három legsúlyosabb problémája Marcel Lefebvre érseknek 1974. január 30.-án, Tourcoing-ban tartott előadása (részlet) A cölibátus Gyakran halljuk a következőt: „A papi nőtlenséget azért vezették be, hogy a papnak megkönnyítsék kötelességei teljesítését: a pap hivatása folytán túl van terhelve, éjjel és nappal a hívők rendelkezésére kell állnia, ezért kell a papnak nőtlennek és szűznek maradnia.” Ez mind igaz, de nem ez a fő ok. Ha csak ez lenne az ok, az itt jelenlevő orvosok is mondhatnák ugyanezt: őket is hívják éjjel és nappal, ők is egész nap készenlétben vannak, ha valóban a betegeiknek szentelik magukat. Valószínűleg még kevesebb szabad idejük marad, mint a papoknak. Ugyanez érvényes több más itt jelenlevőre is, akiket hivatásuk különösen igénybe vesz. Tehát e kérdésben valami egészen másról van szó: mégpedig a papi hivatás magasztosságáról. Isten közelségéről, az Istennel való szoros kapcsolatról van itt szó. Pontosan kifejezve, arról a lehetőségről, amelyet a pap birtokol, amikor az átváltoztatás szavait kimondja és a mi Urunkat az oltáron megjeleníti. Ez a mély értelme és oka a pap szüzességének. Ugyanez okból volt illő, hogy a Boldogságos Szűz Mária örökké szűz maradjon, hiszen a Szentháromság és Krisztus szorosan össze volt kötve megtestesülésének titkával. Ugyanez érvényes a papra: neki is, ki oly szorosan van összekötve Istennel, ki oly közel áll Istenhez, a mi Urunk Jézus Krisztushoz, illő, hogy egész életét Isten szolgálatába állítsa, teljes alkotóerejét Istenért vesse latba. -6-
Laicizált (elvilágiasított) liturgia Ha e fentiek szerint határozzuk meg a papi hivatást, akkor érthetővé válik, hogy mennyire megéri, hogy valakinek papi hivatása legyen. Ha azonban lassan de biztosan meghamisítják a szentmise értelmét, lényegét, hogy belőle egy egyszerű úrvacsorát csináljanak, egy egyszerű vacsorát az utolsó vacsora emlékezetére: semmi nem marad, amiért megérné papnak lenni. Ezért már nem érdemes többé papnak lenni, hiszen egy emlékvacsorára való összejövetelt bármilyen elöljáró levezethet. Ilyen esetben valóban elegendő valakit a közösségből e célra kiválasztani. Miután nincs többé áldozat, az elöljárónak sincs többé szüksége papi szentségre. Hiszen ez esetben Jézus Krisztus valódi jelenlétére sincs többé szükség e szentségben. Hiszen a mi Urunk valóságos jelenléte éppen azért szükséges, hogy áldozatot lehessen bemutatni. Ugyanis ahhoz, hogy áldozatot lehessen bemutatni, az áldozati báránynak jelen kell lennie. Ha azonban nincs többé áldozat, akkor nincs többé szükség áldozati bárányra sem. Ha pedig nincs többé áldozati bárány, akkor a mi Urunk valóságos jelenléte is fölöslegessé válik: akkor egy pusztán szellemi jelenlét is tökéletesen elégséges. De akkor, ha a szentmiséből egy úrvacsorát csinálunk, hiánytalanul átvesszük a protestáns elképzelést. Ezen alapvető elvek feladása után valóban nem marad több értelme a papi hivatás fenntartásának. Ha ugyanis nem kell többé áldozatot bemutatni, a papi hivatás létjogosultsága is megszűnik.
A guadalupei Miasszonyunk tisztelete [Adalék októberhez rózsafűzér hónapjához] Röviddel ezelőtt kezdtem el behatóbban foglalkozni a mexikói guadalupei Miasszonyunk 1531. december 9. és 12. közötti látomásával. Ez egy nagy lelki nyereség. Csak egyszer kell elolvasni Szűz Mária párbeszédét a látnokkal, Juan Diegóval. Az alázatosság erénye szívet melengetően fejeződik ki benne, a felszólítás, hogy „Legyetek olyanok mint a gyermekek”, nyilvánvaló lesz a látnok Juan Diegón és amazok lelkébe is fényt sugároz, akik a jelenséggel foglalkoznak. -7-
Mária egy szegény indiót választ ki magának, aki egyáltalán nem érzi úgy, hogy felnőtt volna ehhez a feladathoz. Végül is ő csak egy jelentéktelen, rang és név nélküli ember, 57 éves és özvegy! Hogyan léphet a szegény, lenézett indió a püspök elé? Nem fogják dühösen elkergetni? Mária azonban éppen őt küldi Tlatilolco püspökéhez (ez egyike annak a két városnak, amelyekből a mai főváros, Mexikóváros kinőtt) azzal az utasítással, hogy a jelenés helyén, azaz a városhoz közeli Tepeyac dombon építsenek templomot. A püspök emberei Juan Diegót elutasítóan kezelik és hosszasan megvárakoztatják. A püspök, aki jóságos és udvarias, nem nagyon akarja elhinni Juan Diegónak, hogy megjelent volna neki az Istenanya és, hogy Juant komoly üzenettel küldi hozzá. Juan Diego még aznap este csüggedten és csalódottan tér vissza a Tepeyac-dombra, ahol ismét az Istenanya várja. Juan kéri őt, küldjön valaki mást, aki ügyesebb, tiszteletre méltóbb és magasabb rangban van. A Szent Szűz azonban szelíden rámosolyog és kitart amellett, hogy éppen Juan az ég által kiválasztott követ a püspökhöz. „Mondd meg neki a nevemet és értesd meg vele egészen pontosan utasításomat; arra kérem őt, valósítsa is meg, hogy építsen templomot. Ismételd el neki, hogy én a mindenkor Szűz Mária vagyok személyesen, aki téged küldelek.” Rögtön másnap, egy vasárnap, Juan Diego már kora hajnalban odament a püspökhöz. A püspök emberei dühvel fogadták és órákig várakoztatták kint. Zumárraga püspök, aki mit sem tudott erről a megpróbáltatásról, végül is jóságosan fogadta Juant, és csodálkozott afölött, hogy őt ilyen gyorsan ismét viszontlátja a kihallgatáson. Juan Diego letérdelt és elismételte a hölgy üzenetét. Könnyek törtek elő eközben szeméből, összekulcsolt és felemelt kézzel kérlelte a püspököt, hogy teljesítse a hölgy kérését. E különös viselkedésen megdöbbenten Zumárraga püspök kezét megnyugtatóan Juan vállára tette és sok kérdést tett fel neki, hogy kijelentései igazságát megvizsgálja. „Hol láttad őt? Hogyan nézett ki? Milyen sokáig maradt?” Juan Diego minden kérdésre tiltakozás nélkül válaszolt. Zumárraga megdöbbent, ám egy jelet akart még az égtől, hogy meggyőződhessen a jelenség valódiságáról.
-8-
Juan Diego erre elsiet, hogy Máriától jelet kérjen a püspök számára. A püspök néhány embere, kik őt lopva követik, azonban szem elől vesztik és bosszúsan térnek vissza. A szegény indió ismét ragyogó fényben találja Máriát, aki őt a követői elől egy fényes ködfelhőbe rejti. Így beszél hozzá: „Nagyon jól van ez így, gyermekem. Reggel visszajövök ide és megkapod a jelet, amit a püspök kíván. Hinni fog neked és nem fog tovább kételkedni vagy téged gyanúsítani.” Juan Diego e szavak miatti örömmel eltelten tér haza a 12 kilométerre fekvő Tolpetlacba. Ott nagy szomorúságára nagybátyját, Bernardinót találja, aki halálos betegen fekszik. Egész éjszaka és az egész rákövetkező napon a betegágynál ül és amennyire csak lehet, nagybátyja szolgálatára van. A halálos beteg kéri unokaöccsét, hogy gyorsan hozzon papot, aki meghallgatja gyónását és az utolsó kenetet feladja neki. Kedden, december 12-én Juan Diego hajnali négykor útra kel és amilyen gyorsan csak tud, Tlatilolcóba megy. Gyermeki egyűgyűségében nem akar találkozni a hölggyel, hogy semmi időt se veszítsen, emiatt a domb másik oldalán lévő utat választja. Mégis, „az ember tervez, Isten végez”. Fénytől övezve jön lefelé a dombról a hölgy és elzárja előle az utat. Jóságos hangon kiált rá: „Mi történt gyermekem, hová mész?” Juan Diegónak egy kis időre van szüksége zavarodottságában, hogy összeszedje magát. Végül is válaszol: „Nemes Úrnő, el fog szomorítani Téged, amit mondanom kell. Nagybátyám, a Te szegény szolgád, nagyon beteg. A templomba sietek Mexikóvárosba, hogy papot hozzak, aki meggyóntatja és feladja neki az utolsó kenetet. Ha ezt elintéztem, haladéktalanul visszatérek, hogy a Te megbízásodnak eleget tegyek.” Juan kérően néz a hölgyre: „Kérlek, bocsáss meg és légy türelmes velem szemben. Nem akarlak becsapni. Megígérem Neked hűségesen, hogy holnap a lehető leggyorsabban idejövök.” Mária szeretettel teljesen együttérzőnek mutatkozik és gyengéden válaszol: „Hallgass meg és hagyd, hogy egészen a szívedbe hatoljon, szeretett legkisebb gyermekem. Semmi ne rémisszen meg, semmi se keserítsen el. Ne nyugtalankodjon a szíved. Ne félj sem ettől, sem bármiféle más betegségtől vagy gondtól. Hát nem vagyok én itt, a te anyád? Nem az én árnyékomban -9-
vagy, az én védelmemben? Hát nem én vagyok örömöd forrása, a te üdvöd? Hát nem az én köpönyegem fodraiban vagy te, karjaim hajlatában? Ezeknél is többre van szükséged? Ne nyugtalankodj nagybátyád betegsége vagy bármi más miatt, nem ebben fog meghalni. Tudd meg, már meg is gyógyult.” Amint Juan később megtudta, nagybátyja e pillanatban nyerte vissza egészségét. A hölgy most azt kívánja, Juan mássza meg a Tepeyac csúcsát, hogy ott virágot szedjen. Jóllehet ott a hegyes sziklákon általában nem nő virág, hanem csak fügekaktusz, kaktuszok és mezquite cserjék. Ezenfelül december van, amikor minden a fagytól dermedt, egyáltalán nem ez a virágok évszaka. Mégis, csoda: virágos paradicsomot lát maga előtt, pompás a színek látványa, és édes illat árad! Megtölti kötényét, a tilmát virágokkal és elviszi a hölgynek, aki saját kezűleg gondosan elrendezi őket és mondja: „Gyermekem, ez a sokféle virág a bizonyság, amit neked a püspöknek kell elvinned. Megparancsolom neked, hogy tilmádat nem nyithatod ki, tartalmát csak a püspök jelenlétében tárhatod fel. Ezután sorjában mondj el neki mindent. Írd le neki, miként küldtelek a dombtetőre, hogy virágot szedjél, és hogy mit is láttál és csodáltál meg ott, hogy meggyőzhesd a püspököt, hogy teljesítse kívánságaimat és templomot építsen azon a helyen, amint kértem.” Juan örömmel eltelve indul Tlatilolco irányába, és jóllehet a püspök emberei haragosan el akarják űzni, ő alázatos makacssággal nem engedi magát lerázni, hanem ismét a püspök elé kerül, akit magas rangú személyiségek vesznek körül. Ott kibontja tilmáját, hogy a virágokat mint a püspöktől megkívánt „égi jelet” megmutasSzo. Minden jelenlévő először meredten néz a földre hulló pompás virágokra, azután pillantásuk mintegy megvillanyozódva rászegeződik a tilmára: sugárzó szépségű azon az Istenanya képe. Hódolattal és tisztelettel térdre ereszkednek. Amint Zumárraga püspök felemelkedik, átöleli Juan Diegót és bocsánatot kér tőle, hogy nem bízott benne. A tilmát a csodálatos képpel a magánkápolnájába viszi, és már másnap diadalmas körmenetben viszi át székesegyházába. A csodálatos esemény híre szélsebesen terjed az egész városban, sőt, az egész országban. Késedelem nélkül felépül egy kis kápolna a Tepeyac dombon, és ezzel egyidejűleg kidolgozzák egy nagy kegytemplom terveit. Mexikóban nagyon kevesen lettek keresztények az alatt a tíz év alatt, hogy a spanyol Hernán Cortés 1519–1521-ben meghódította az országot. Ez a helyzet -10-
azonban most egy csapásra megváltozott: a guadalupei Miasszonyunk ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolt. Mialatt a katolikus Egyház Európában ugyanebben az időben nagyjából öt-nyolc millió katolikust veszített el a reformáció miatt, Mexikóban rövid pár év alatt kilenc millió aztékot nyert. A prédikálás, tanítás és keresztelés a kevés misszionáriust alaposan túlterhelte, voltak papok, akiknek egyetlen egy napon ezreket kellett megkeresztelni. Az egész országban templomokat, kolostorokat, kórházakat, iskolákat és műhelyeket létesítettek, 1551-ben pedig megalapították a mexikói egyetemet, amely ma is virágzik. Eközben az alázatos guadalupei látnok életének utolsó tizenhét évét aszkétaként élte le egy kicsiny remetelakban közvetlenül az akkor még szerény méretű szentély mellett a Tepeyac dombon. Sohasem fáradt el, ha a kegyképhez zarándokló indiók ezreinek kellett az Istenanya szelíd szavait és a kép történetét elbeszélni. Önfeláldozó apostoli munkájával bizonyosan nagyban hozzájárult az aztékok tömeges megtéréséhez. Juan Diego 1548. május 30-án halt meg a szentség hírében és a kegykápolnában temették el. A jelenés helye a Tepeyac dombon egyébként éppen ott található, ahol az aztékok idejében Tonantzin istennőnek szentelt templom állott. Az aztékok ennek az istennőnek és más, különböző isteneiknek évenként ezrével mutatták be kegyetlen emberáldozataikat. Quetzelcoatl volt a leghatalmasabb istenség egy tollas vagy kőkígyó alakjában. Mária pedig igazából a kígyó eltiprójaként mutatkozott meg, aki véget vetett e démoni emberáldozatoknak. Mit mondhatunk a képről, amely Juan Diego köpenyén látható? A képpel kapcsolatban kimerítő tudományos magyarázatok rendelkezésünkre, itt csak néhány pontot említünk meg tömören:
állnak
A szövet: A szövet Maguey kaktuszrostokból készült, kb. 1,67×1,05 m nagyságú, két félből tevődik össze, középen egy varrás tartja össze. Ez az aztékok teljesen szokványos felsőruházata, elöl hordva mintegy hosszú kötény vagy a vállakon átvetett köpönyeg. A köpönyegen lévő ábrázolás: Semmiféle növényi, állati vagy ásványi festőanyag nem azonosítható. Nincsenek ecsetvonások. Nincs védő lakkréteg -11-
és nincs magyarázat arra, hogy ennek ellenére a kép és az anyag jó állapotban maradt meg. A fénytörés: Smith és Callahan vizsgálatai 1979-ben megállapították, hogy a színek úgy viselkednek, mint a madarak, a pillangók vagy a katicabogarak szárnyain a színek, azaz a színek megváltoznak, ha eltérő nézőpontból szemlélik őket. A szemek: a tilmán lévő arc szemei jelentik a legnagyobb rejtélyt. Mindkét szemben a kép keletkezésének püspök előtti jelenete 1531-ből tükröződik vissza. A legmodernebb számítógépes képanalízis szerint a következőket lehet kimutatni: egy ülő indiót, talán Zumárraga püspök és a tolmács, Gonzales arcképét, majd Juan Diegót, amint éppen a tilmát nyitja ki, egy asszony mellszobrát és egy szakállas spanyolt, középen bennszülöttek egy csoportját gyermekkel. A szövet és a kép megmagyarázhatatlanul jó állapota további rejtélyt jelent, amelyet a kutatások még nem tudnak megmagyarázni. A tilmához alkalmazott kaktuszrostokból készült anyag szokásos élettartama legfeljebb húsz év! A híres tilma szövete azonban az enyészet legcsekélyebb jelét sem mutatja. A kép színei a mai napig ragyogó frissek és élénkek, mintha új lenne! A tudomány eredménye ezek szerint: „A guadalupei Madonna képének eredete megmagyarázhatatlan.” Számunkra, katolikusok számára emiatt annál egyértelműbben biztos, hogy a guadalupei Miasszonyunk képének természetes keletkezése nem magyarázható meg, mert ennél az ábrázolásnál nyilvánvalóan természetfeletti csodáról van szó. -12-
