1
Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon
A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november 6.), amelyeken a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás önálló standokkal képviseltette magát. A kiállításon dolgozó munkatársaink segítségével kérdőíves felmérést végeztünk a látogatók körében. Célja a kiállítás eredményességének a mérése, illetve a pályaválasztók döntéseit befolyásoló tényezők megismerése volt.
Módszer A Pályaválasztási Kiállítások előtt készített kérdőívek összeállítása során a következő szempontokat vettük figyelembe: – a kérdőív kérdezőbiztos segítségével gyorsan kitölthető legyen, – a megkérdezettek többsége várhatóan általános iskolai diák lesz, – tudjuk meg, hogy a megkérdezettek honnan és milyen céllal érkeznek a kiállításokra – derítsük ki, hogy 3-4 hónappal a pályaválasztási jelentkezési lapok leadása előtt mennyire kiforrott a nyolcadikos diákok döntése, – milyen iskolatípusok, illetve szakmák iránt érdeklődnek a pályaválasztók – a látogatók milyen forrásokból szerzik a pályaválasztással kapcsolatos információikat, – milyen középfokú oktatási intézményeket ismernek (spontán említés), A 15 kérdésből álló kérdőívünk 10 kérdése zárt, válaszlehetőségeket felkínáló, illetve 5 darab nyílt végű, spontán említést lehetővé tevő kérdésből állt. A kiállításokon három fő végezte a kérdőívek felvételét. A megkérdezettek azokból kerültek ki, akik a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás standjaihoz invitálás nélkül odaléptek – tehát nem a kiállítás területén mozogva tettük fel a kérdéseket –, és akik beleegyeztek abba, hogy segítségünkre lesznek egy-egy kérdőív kitöltésében.
2
Eredmények
A válaszolók A Pályaválasztási Kiállítások 3 napja alatt 148 darab kérdőívet töltöttünk ki, 96 darabot Székesfehérváron (64%), 52 darabot (36%) pedig Dunaújvárosban. Ezzel megközelítőleg igazodtunk a kiállítási napok arányához.
Az általunk megkérdezettek 35 helyről érkeztek, 32 Fejér megyei, egy Veszprém, egy Tolna és kettő Bács-Kiskun megyei településről. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 49, általános iskolával rendelkező Fejér megyei település 65%-áról érkezett látogató a kiállításokra. (Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy a többiről is.)
3
Összesen 126 (összes megkérdezett 85%-a) pályaválasztás előtt álló, nyolcadik osztályos diákot kérdeztünk meg. Rajtuk kívül 3 pedagógus, 5 szülő, 2 kiállító, illetve 12 egyéb státuszú – pl. hetedikes diák, érdeklődő – válaszolt a kérdéseinkre. A válaszolók többsége az iskolából szerzett tudomást a Pályaválasztási Kiállításokról, míg az internet, a sajtó és az egyéb információforrás elenyészőnek volt tekinthető.
A pályaválasztás előtt állók (126 megkérdezett válaszai alapján)
Arra a kérdésünkre, hogy „Tudod már, hogy hová jelentkezel továbbtanulni?” a válaszoló diákok 54%-a válaszolt egyértelmű igennel, ami azt jelzi, hogy 3-3,5 hónappal a jelentkezési lapok beadása előtt, szinte minden második diák még döntés előtt áll, vagy bizonytalan a majdani iskoláját illetően.
4
Miután arra is rákérdeztünk – függetlenül attól, hogy az intézmény tekintetében már döntött, vagy sem a válaszoló –, hogy milyen iskolatípust kíván választani, jól látszik a szakközépiskolák (a válaszadók 59,5%-a szeretne ilyen helyen továbbtanulni) népszerűsége. A képet természetesen árnyalja, hogy a Pályaválasztási Kiállításokon elsősorban nem a gimnáziumi képzés felé orientálódó diákok jelennek meg. Ugyanakkor az arányok pontosságára utalhat, hogy a kiállításon általában szervezetten – azaz osztályonként – jelentek meg a diákok, így talán nem túlzás azt állítani: a legnépszerűbb képzési forma a szakközépiskola, amit több mint kétszer annyian szeretnének választani, mint gimnáziumot. A szakiskolákat 9,5% jelölte meg, míg a válaszadók 4,8%-a nem tudta megmondani, hogy milyen iskolatípust szeretne választani.
5 A pályaválasztás előtt álló nyolcadikosokat arra is megkértük, hogy spontán említsenek olyan szakmákat – akár többet is –, amit szívesen tanulnának. Összesen 28 szakmát említettek, továbbá több olyat, amit mi a 29-edik, a művészeti szakmák közé soroltunk (fotós, színész, stb.). A spontán felsorolás alapján elmondhatjuk, hogy a legnépszerűbb szakma a szakács (15 említés), majd a fodrász (14 említés), a cukrász (12 említés), a pincér (11 említés), az egészségügyi terület (11 említés). Öt és tíz közötti említéssel a lista további helyein szerepel a kereskedelmi szakma, a rendőr, az informatika, az asztalos, a közgazdász, a bolti eladó, a kozmetikus, és a villamossági szakma. Említést kapott még: autószerelő, pék, szobafestő, építész, varrónő, burkoló, gépész, állatgondozó, esztergályos, bőrműves, elektronikai szakma, idegenforgalomi szakma, ács, óvónő, víz-gázszerelő. Külön érdeklődtünk a továbbtanulást segítő információk forrásáról is. Erre a kérdésre, hat alternatív lehetőséget adtunk meg a válaszolóknak, akik akár mind a hatot is megjelölhették. A számok egyértelműen alátámasztják a Nézőpont Intézet által korábban végzett kutatás adatait. A diákok legfontosabb információforrásaik a szülők, illetve az iskolai osztályfőnökök. (Mindezek fényében kicsit meglepő és elkeserítő, hogy a Pályaválasztási Kiállítások négy napja alatt alig találkoztunk pedagógusokkal és szülőkkel.) Ezekhez képest, körülbelül fele annyi említést kapott az internet és a pályaválasztási rendezvények opció, amelyektől nem sokkal maradt le a barátok megjelölés. Az egyéb kategóriában egyetlen említés érkezett, amely a testvéreket jelölte meg információforrásnak.
6
Egyéb látogatók (22 megkérdezett válaszai alapján)
A kiállítási napokon igyekeztünk nemcsak gyerekeket, de felnőtteket is megkérdezni. Ők az összes megkérdezett 15%-át tették ki. Szubjektív megítélésünk szerint, a négy kiállítási napon ennél nem sokkal lehetett nagyobb a nem iskoláskorúak aránya a látogatók között. A 22 megkérdezett fele nyilatkozott úgy, hogy pályaválasztók segítése érdekében gyűjt információkat – ők lehettek a pedagógusok, a szülők –, míg a többi felnőtt egyszerű kísérőként vagy egyéb kategóriában tartozónak (pl. nézelődő) sorolta magát. Sajnos a megkérdezettek alacsony száma miatt itt ne relevánsak az adatink, de azért érdekes, hogy a középiskolákról szóló információkat elsősorban az iskolák honlapjairól, másodsorban ismerősöktől, harmadsorban pedig az intézmények kiadványaiból szerzik a válaszolók, míg a sajtó a negyedik helyre szorult.
Budapest, 2009. november 13.