;:el átitato~t im?res~ziója, hanem egy elvont gondolat színbeli kifei ezése es pusz.tulas ket veglete nyilvánul meg bennük lezuhané '11 J ci' A keletke~.;. , 't t tk f 1 ik ., , ano CSl' agren szerek . ...••• egI, es e oqa mazza meg korunk rettenetet De m II ttűk rneci bekélé " , " ,ut; • ,e e u meqint ott talál' ' 1.Slstt>to...o. -'lIW e e es, az ar~d~ mese~okedv és játékossáq kifejezését. A ' iros és kék ju,ol\.~ llleg tette ~eg e~dl~ as fe~b~s:2:et~nek alapvető, eHentétes han l~tait. A m ,~Zln JeJeQj..: az"fln:el~edé~s es meditáció érzését sugalló kékkel szembe; a piros a k~g:blafor~u]ás. s~utseg jelképe volt. Most egyre gyakrabban lesz a vidámságé é ,~ e .em es fe.. elosztott foltjai e1őreugranak az egyik képe:n melvbs '1 Stmesee;,ntlUiku.,._ alatti T . ürrk ' ' . J' n vara zs a osan szrns -"'1 1 VI agot SBJtUIT, csíkos halakkal és soha nem látott, csak álmodott .s ~enger k e. novenYek , ,:Művet alkotni annyit jelent, mint világot alkotni" - vallotta Kandins .. manyi Fe~~c, ezen a kiállításán kitárja előttünk évtizedek festői kái ZlkIJ.BOI remtett világát, hogy belépjünk és részesei leqyűnk. 1 mun aJava lUegte.
SZf]
REZSÖ
Kan.dar Béláról .. ~indössze 35 éve,s; Pestlőrincen született 1931-ben, a Főiskolát 1951-1956 kőzott veqezte 'e~"s aza,zota eltelt ;esz~en9ő.~ a.latt olyan rangot szerzett magának, ami~y~nhez hasonlot .:ern;.ekeny kertársai kozott IS csak igen kevesen. A Főiskola előtt két eviq a Ganz HaJogy~rban dolqozott, a gépek világával itt került kőzelebbí kapcsolatba. 1957-ben Fnanclaorszagban tett tanulmányutat ott nyi'It alkal . kední től b idő " , 'l'.d ma megismer t:WU ~~~tm_ol-szeb'n;.e aZ.l ?S,zak muve~zeti ~jdonságaiva1, anélkül, hogy egyoldalúan keru vo na ármelyik lranyzatnak IS hatasa alá Itthon Miskolc s Hód "" hely " , t J 'ek kori . 1', es o mezovasar kapcsol e,.epen gya on vendége, ami egyben biztosítéka a hazai valóságpal való apcsolaténak. ' , Kiál1ításokon 1954 óta ,v~sz részt. 1958-ban a luganói nemzetközi grafikai bernutaton szerepelt, 1963-ban ~.a~zsban a Fiatalok Biennáléján, 1964-ben pedig a Tokióba?- ren~ez,~tt IV. Nemzetközi
350
e utóbbi ki~l~ít~sa. ,:,áltozat~s, izgalz,nas, ~em, egy v?n.~tk?zásban szokat!an és ~ 9 an .egyém lZU viláqot vetített a latogato ele. A közönséq az Ernst Múzeum JlIa:~~~~sában Kondor ,ké?ei előtt s~embené,zni ~énysz:erü1.~ a, m?dern m~vészet forlab~n dményeivel, akar atvette .a latottak áramát, akar kérdései, vagy eppen ellen~ e:e támadtak. Szembekerűlt ,egy olyan rnűvész rnunkássáqával, akinek ilyrnéretű ,,~Selsi bemutatkozását évek óta sokan várták, s a késedelem miatt már-már a tiltott fo~ar~lcs vonzásával izgatta az elméket. A "lepel" a kiállítással lehullt, de meqma~d;a varázsJ.at, tekintet nélkül arra, hogy mennyi valódi értője akadt Kendor világán~iállított több száz fesíménye és rajza nemcsak mennyiséqével nyűgözött le, ham meglepő formai értékeivel is. Olaj, olajpasztell festmények mellett rézkarcok, \:~ografíák, tus- és ceruzarajzok sorakoztak. s természetesen számos munkája készült , gyes technikával. Kisérletező művekkel is talál ko ztunk, sőt, az egészen érződött v~ami hatalmas kísérletező jelleg, emi az eqyéni oeuvre-teremtés nagyszabású válralkozásából természetesen következett, Ugyanakkor mégis egy teljesen kiforrott művés2Jetszólt hozzánk, olyan elsodró szín vonallal, 'ami nem hagyott kétséget az iránt, hogy ez az ember mindent tud, s megjelenítő ereje semmilyen fdadat előtt sem ismer akadályt. Olajképein is érződik .a grafikus látásmódja, bármennyire hanqsúlyozták is némelyek a művész festő mívoltát. Festményeintudatosabban szerkeszt, mint grafikáin általában, ritkabban enzred teret a tudatalatti kellően nem mindig ellenőrzött vezetésenek. Kis- és nagyméretű olajképeit kevés színből építi, gyakoriak a freskókra utaló. lehalkitott színek. jeléűl annak, hogy Kondor falképben is meg tudná mutatni, rnire képes. A festő mellett azonban, legalábbis egyelőre, még a gnafikus tartja az első helyet. Újra és újra csodálkozással álltunk meg rézkarcainak tömege s a bennük is megnyilatkozó káprázatos fantázia előtt. A vonalvezetés finomsáqa, érzékenysége, ami nemcsak technikai tudás kérdése, a mondanivalótól függet},enül is a legteljesebb elismerésre késztet. Már a Guevarához készített rézkarcaínál is kitűnt különös szerkesztői képessége és az a teohnikai finomság, a tudásnak az a - jóértelemben vett - fölényes bravúrja, amellyel rézbe karcolta gondolatait, azóta készült rézkarcain ez a tudás még tovább nemesedett. Vonalképzésének rendkivüli érzékenyséqét azért kell hangsúlyozni, mert enélkül a kitíínő kortárs rézkarcolók között - Kondor értékelése valaIllivel halványabb lenne. Gyűjteményes kiállítását szemlelve egy eqészen sajátos rendszer kőrvonalai s ezen belül szépen formált épűletkővek bontakoztak ki, ebben is hasonlítva az általa kedvelt költőre, Blake-re, .aki ezt írta magáról: "Rendszert kell alhoinom, különben
más rendszere Igáz le. Nem okoskodni és hasonlitqatni fogok, az én dolgom a terem~s." - S valóban: Kondor sem okoskodik túlságosan, nem hiába írta egyik Madách il.l~~ztrációja alá: "a tett halála az okoskodás" - noha természetesen 'a "rendszerépíte,s nála sem nélkülözi a tudatos tevékenységet, amellyel - megtoldva a tudatalattiból fakadó eajátossáqokat - az értelmi számvetést is igénybe veszi a másokhoz haSonlítás veszélyeinek elkerülésére. A Blake-sorokat joggal írhatja mottóul művei fölé, noha, mint minden vezérige, adott esetben ez is tökéletlen, ha szószerint akarjuk vele a mŰvész munkásságának egészét jellemezni. l Mí jellemzi Kondor Béla világát? A tematika és a forma adhat erre kielégítő vátaszt, .noha semmiesetre sem végleges érvénnyel. Mert a művész éppen azok közé haxrz1k, akikről talán sohasem formálhatjuk meg véglegesérvényü í~életünket. "Van Ke y, ahol az ellentétek mind egyaránt igazak" - mondja make, os ez a megállapítás d,o~dor Bélára is alkalmazható. Átéli a szárnyalni vágyó lélek bilincsekben verqőIlleset.éppúgy, mint a korlátokat nem ismerő, zabolátlan állapotot. mindig annak \- e~felelően, hogy milyen hangulatban milyennek látja magát s a világot. Embereatasa és történelemszemlelete részben a kiábrándult, részben az adott dolgokon fölülá~elke~ő, s azokba beletörődö emberé, bár ugyanakkor mindennek az ellenkezője is áb l~hato, anélkül, hogy lázadása átfogó és végső oéljaiban tisztázott lenne, Ironikusan razol, s az iróniából maqának is bőven adaqol. Néhol már oa frivolitás határát éri nti ,.
351
I
bár máskor meg még am:is humanizálja, amit szíve szerint utál és elvet. Az ellenkező végleten pedig őnemésztődése - éppen a mondottak miatt - sohasern válik olYan meqrázóvá, mint Blake esetében, aki gyötrelmes fájdalommal kérdezte: "Ö, miért születtem ennyire másnak? / Miért, hogy egyetlen rokont se lássak? / Az én szemem lúz, az én / szavam méreg, / Hát hallgatok tétlen és / társtalan élek." Tematikájanak változatossága meqhökkentő s erősen összetett egyéniségre utal. Rá kell mutatni rendkívüli jelképteremtő erejére, amellyel a már ismert valóság sZiinte közönséges elemeit is a szimbólum rangjáva képes emelni. A múltból azokat az ese. ményeket festi, rajzolja, amelyek ma is jelképes értelműek a gondol1wdó ember számára, amelyek alapvető tanulságokat jelentenek, S' ezért a hordozó szimbőlum is elemi erejű. A mából a környező világra utaló s nemegyszer ugyancsak végzetesen jelentkező eszméket, feltűnő helyzeteket és tevékenységeket emeli ki. S mert formailag még realisztikus alkotásai legtöbbjében is főlismerhető a szürrealista beütés, a jelenkorból vett motívumok is kőnnyen emelkednek a jelkép rangjára. A bibliából, a mítoszokból épp úgy meríti szimbólumait, mint az egyházi és profán tőrténelemből, Többszörösen visszatérő témája az "első emberpár" kíüzetése a paradicsomból. Mivé válik azonban ez a téma Kendor kezében? Csöndes humorrá, szelíd évődéssé, hisz tragikus csak akkor lehetne, ha a mai tudásunk mellett is hinni lehetne a letünő hitvilág "paradicsomában". Éppen ezért az Úristen sem az a szigorú Atyaisten, aki a -kőzépkor s még a reneszánsz képcin is meqszokott. Az angyalok sem villogtatják· kardjukat könyörtelen szemvíllanások kíséretében - a kiűzött emberpár láthatóan nem nagyon zavartatja magát az új környezetben. Annyi bizonyos, hogyha vallási képzeteket idéző, bibliai történeteket eszünkbe juttató képeire nézünk, köztük Krisztus alakjára, a megfeszítettre, majd az oltárképekre, tévedés lenne azt hinni. hogy itt a szó eredeti értelmében vett vallásos szemléletről van szó, Ellenkező értelemben sem nyilatkozhatunk, mintha itt hitetlenséggel állnánk szemben. Ezek a jelképek - mint a paradicsom, angyalok, Adám és Éva, Savonarola stb. --' nem vallásos hitet, hanem pszichológiai és pedagógiai igazságokat, keserű történelmi tapasztalatokat fejeznek ki a művész felfogásában. Másik nagy élménye a háború a maga cselszövényeivel, képmutatás ával és kegy_etlenségével.A háború egyik eszköze a repülőgép, amely újra meg újra visszatérő motívuma művészetének, A szárnyas gép, tehát maga a repülés nem új gondolat, de viszonylag még új vívmány s a civilizált világban majdnem minden embert foglalkoztató ténye a technikának. Kondor gépszemlélete azonban nem kőtőtt a valósághoz, a gyakran jelentkező szűrrealista forma ennek lehetőségét különben is kizárja. Arról nem is beszélve, hogy lapjainak repűlőit maga a művész teremti, mondanivalójának megfelelően. Az emberi tudás és alkotóképesség kifejezésére a gépnel jobb jelképet. az űrrepülés korában aligha választhatna. Még a Pegazust is úgy rajzolja, mint egy absztrahált repülőgépet. Ezek után érthető grimasza is, amit mutat a világnak, amikor egybekompon~lja kerokra való tekintet nélkül a háború eszközeit és meqtestesítőit (Fegyvergyűjtemen,y' Hadakozás, Lovascsata) s ezzel mintegy le is leplezi a hivatalos magyarázatok mögött megbújó álszentrugókat, a szép jelszavakkal takart hódító, rabló és elnyomó uralmakat, amiket oly szívesen álcáznak azok, akiknek sohasem drága a milliók élete. Ennek a szemleletnek illusztrálására egyik legjellemzőbb alkotása a Trójai faló 1. (1961) című rézkarca. Némelyik képét fölirattal látja el, méghozzá néha találó, néha csúfolódó, né~ meg egyszeruen értelmetlen fölirattal. Nem új fogás ez sem, nemcsak a freskókon; oltárképeken volt gyakori. Újszerű funkcióját már Ensornál is megtaláljuk. De e az ákom-bákomok. a néha tükörképszerűen készült feliratok is azt bizonyítják, ho91 igazi művész számára nincs elavult motívum, még megun.t képépítő fogás sem, aho~ az irodalomban is minden megkopott forma és elhasznált motívurn új é1etre kelhet igazi költő tollán. . eo: Gyakori nála a fölemelt ujj, nem meqtőrve úgy, mint Grünewaldnál, hanem ef!Y nesen fölfelé mutatva. Ezekben az ujjakban kevesebb mennydörgés és több hatátO'l 352
BOLMANYT
FERENC: Kompoziciá
(olaj)
MI
BOLMANYI
FERENC: $zőnyegterv
BOLMANYI
.
-
---
FERENC rajza
,.,g
ellett a humor is megnyilatJkozik. Blake a prófétákkal vacsorázik című képe ~tat? Gondoljunk Rembrandtnál Krisztus emmau si jelenetére, Kondornál is tpJt.mfféléről van szó, de nem a biblikus áhitat fokán. Az egyik "próféta" kezében ~telátunk, míg másik kezének ujja fölfelé mutat, amire B1ake rá sem hederít, ~\özben egyik kezében tart valamit, ami akár libacomb is lehet, de ugyanakkor j,ert~ újságot is olvasna. A másik "próféta" szemöldök- és szakállrenqeteqe mögül ~ k'zfejének ujjaival látszik valamit rnaqyaráznd Blakenek. aki különben bizonyára ésak Iik~nyv.eken álló széken ül. A kép aláírása: "Egy emlékezetes ábránd". Miféle ~ dróllehet itt szó, ki tudhatjav Talán már a rnűvész maga sem, De ha magát a ~~cot nézzük, ismét la vonalak, a foltok varázsláta vesz hatalmába, az a bizonyos ~esztív erő, ami a jó alkotásból delejes erővel sugárzik. S mílyen szépek ezek -:.et megbontó és egyúttal kitőltő vonalak! I Az egyéni stílus - ha nem mesterségesen kiagyalt - szűletik és csak másodsorbaIl módszeres törekvés eredménye, A már bevált, sőt elhasznált formák isrnétlése , 'gy lehet az üresség leple, mínt az öncélú modemkedés. Mindkettő elkerülhető, művész benne él a maga korában s birtokolja a múlt formai örökségét. A művész Jrezéna tartaJlom szükséqképpen találja meg a korszerű formát, s a hagyományost éppúgy megtölti élettel, mint az eqészen újszerűnek vélt formakincset. Mert a művész számáraig,azán nem az a probléma, hogya régiből merít-e, vagy az újból, mert mindenki onnan vesz, ahol talál - jeqyzi meg találóan Hubay Miklós Brechttel kapcsolatban. Vérbeli művésznél mindig egyéni szinezetű forma születík, már amennyire a formák keveredésének gyorsasága révén ilyesmiről egyáltalán beszélhetünk. Formai ttkintetben kellő átlényegülésseI mindaz időszerű lehet, amí már valaha létezett, fölösleges a bizonyito anyag főlsorolása. az egész művészettőrténet ezt igazolja. Lehet a formaklasszikus ízű, lehet újszerű próbálkozás eredménye, míndig az a lényeg, hogy az időszerű mondanivaló megtalálta-e a neki megfelelő formát, Kondornál e tekintetben szinte tökéletes találkozásról beszélhetünk. Formakincse változatos történelmi vidékekre utal, az ikonok ihletése éppúgy megtalálható nála, mint a trecentóé, a témabeli kapcsolatok révén az egyházművészet inspirációj a éprpúgy, mint korunk művészetének hatása, de míndig átlényeqítve a mai ember érzésvilágán s áthangolva korunk formanyelvére. Mindezt egy rnerészen asszociáló fantázia és a rendkívülien érzékeny megelevenítő kJépesség szővi egybe. Kendor egyszerre realista és szürrealista. Egymástólfrügg,etlen jeleneteket gy:akJ:an komponál egymásba, figurákba újabb alakokat, történésekbe szabad asszociációk révén újabb cselekményeket. A szűrrealizmus Dála sem csak csupán tiltakozás valamilyen nemkívánatos társadalmi jelenség ellen, hanem a kor egyik természetes kifejező eszköze, miként volt korábbi történelmí kerszakokban ls. Mint mínden igazán mély mondani valój ú művész, Kondor sem szakad : a valóságtól, alig akad néhány olyan grafikája, amellyel a ráció nem tud mit ezdeni. ,
=:
"
Nem az egyetlen kortársai között, néhány idősebb mcstert is ideszámítva. aki ha.ttkán is, kienged kezéből kevésbé kiérlelt, csak vázlatosan megformált lapokat, ek pedig nem a nyilvánosság előtt volna a helyük. Kondor nemegyszer mega:o~a már, hogy nem könnyen hajlik a gerince, e tekintetben is példát mutathatna lll' - ak, akik azt hiszik mert fölértek bizonyos magaslatra, most már félkész terneh~k e.lőtt is illik leborulniok a nézőknek. Némely rajzának fekete-fehér ellentétéből is .ez,kiolvasni a tartalmi mondanivalót, bár a fentázia eredetiséqét még ily esetben e/'lt~an lehet megtag.adni tőle. Az Amor omnia vincit feliratot viselö rajzán a ló fejét nOszorelől1enyújtott nyakkal, majd ellenkező irányban fölcsapott fejjel rajzolta meg. a e ~ első változat törlese közben megállt s így mínd a két elqondolás nyoma látható ~ ~~JZon.Lehet ez a .műqond hiánya, bár kétségtelen, hogy így sem rossz a kompo~. ~ká~ a pillanatnyi ötlet, akár a kényelmesség véglegesitette is ebben a formában. Pol .kerdes, hogy szűkséqe van-e Kondornak az effajta mókákra, hisz az ilyesmi már an g~rbosszantásnak is vérszegényen hat. - Egy másik képe: Jónás a város előtt, tefYlra egyszerű, oly kevés eszközzel próbálkozik rajta, ami már majdnem a semmiegyenlő. A gondo1at mégcsak érthető, ae konkrétum sehol semmi. ő
:U
MÓROTZ
LAsZLÓ
rajzai
23
JELENKOR
353
Annyi bizonyos, hogy művészete a humoros elemek ellenére sem megnyu s ez az esetében nemcsak hogy nem elmarasztalás, hanem föltétlenül pozitiv' Társadalmunknak szükséqe van a nyuqtalanításra s Kondornak a társadalmi él kel kapcsolatos művei (Cirkusz I., II. , Eszpresszó stb.) különösen alkalmasak az rnéltetésre. Nem állíthatorn - mint tette valaki -, hogy máris iskolát teremtett. mert a közlés. az értesülés, a hatások terjedésének szédületesen gyo,rs idején nem olyan nyű eldönteni. hogy erre, vagy arra a művészre ki hatott legelőször és leginkább. Kondor jelentősége iskola nélkül is fölér egy iskola teremtés ével. Kétségtelen. kertársai közül nem eqyre hatott bátorítóan, aminthogy bizonyára sem csukta szernét olyan művek előtt, amelyekre érdemes volt fölfigyelnie. Kitűnő művé vannak s gyerekség lenne bármilyen sorrend fölállítása a legjobbak között. Azt ban lehet állítani. hogy Kondort itthon a legelsők között találjuk. modern mi teremtésben, társadalmi érzékenységben. ahogy művészi kifejezőerőben ugya kortársai legkülönbjei kőzé tartozik. Ismét az kőltőjét idézern. "az ellenvélemény az igazi barátság". Talán ha JI6. mely vonatkozásban negatívan fogadná is egyik-másik meqállapításomat, bizonymODo dom nem az akadékoskodás hátsó glondolatával formál tam véleményemet. ElIenkezó. leg, egy igazán kivételes művész elötti ti szteletadás sal. úgy, ahogyan láttam 1965. szeptember 10-én. ő
ő
ő
PALY AZA TI FELHív As A Szépirodalmi Könyvkiadó a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfe" lója alkalmából regény-pályázatot hirdet. A pályázaton bárki részt vehet eddig nyomtatásban meg nem jelent. új regény kéziratával. 11. regény cselekményének a Magyar Tanácsköztársaság idején kell játszódnia, és a Tanácsköztársaság előzményeit. eredményeit. kűzdelrneit. társadalmi hátterét emberi sorsok an átszúrvt, magas művészi színvonalon kell ábrázolnia. A pályamű terjedelme 10 ívnél (200 gépelt oldal) rövidebb, és 30 ívnél (600 gépelt oldal) hosszabb nem lehet. Díjak:
1. díj: 50 000 forint II. díj: 30 000 forint Ill. díj: 20 000 forint A pályázat A kéziratot benyújtani.
jeligés. a Szépirodalmi
Könyvkiadóhoz
(Budapest,
VII.,
Lenin
krt.
9-11)
kérjük
A pályázat határideje: 1967. október 1. tikai
. A pályaművek et a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőségéből élet kiváló személyiségeiből alakítandó zsűri bírálja el.
és a magyar
irodalmi. krí-
A pályázat eredményét 1968. május t-én hirdetjük ki. A díjnyertes regények jára, 1969. március 21-re összeget fizeti. Budapest.
kéziratát a Szépirodalmi megjelenteti. A szerzői
Könyvkiadó a Tanácsköztársaság évfordulójogokért a fennálló rendelkezésekben előírt
1966 március. SZÉPIRODALMI
354
KŐNYVKIADÖ
