¨ OS ¨ L OR AND ´ ´ E OTV T UDOM ANYEGYETEM
Vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alata besz´elt nyelvi korpusz alapj´an SZAKDOLGOZAT
T´emavezet˝o: Dr. Bartha Csilla doc. K´esz´ıtette: Szeredi D´aniel
Magyar nyelv e´ s irodalom szak
Budapest, 2008.
NYILATKOZAT Alul´ırott kijelentem, hogy a jelen dolgozat saj´at, o¨ n´all´o munk´am eredm´enye. Nem haszn´altam fel elk´esz´ıt´es´ehez semmif´ele olyan forr´ast, bele´ertve az internetet is, amelyet nem t¨untettem fel a megadott bibliogr´afi´aban. Az esetleges forr´asmegjel¨ol´es n´elk¨ul val´o a´ tv´etelekkel kapcsolatban tudom´asul veszem, hogy azok a szerz˝oi jog megs´ert´es´et jelentik. Budapest, 2008. m´arcius 28.
Tartalomjegyz´ek 1. Bevezet´es
1
2. Eddigi kutat´asok
2
2.1. Le´ır´o elemz´esek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2
2.1.1. Hagyom´anyos nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5
2.2. Nyelvm˝uvel´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
2.3. Nyelvt¨ort´enet, dialektol´ogia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8
2.4. Pszicholingvisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
9
2.5. Szociolingvisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
3. Elv´ar´asok
13
4. M´odszertan
14
4.1. A korpusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 4.2. Modulok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 4.3. Az adatb´azis fel´ep´ıt´ese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4.4. Az eredm´enyek v´altoz´oi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
5. Eredm´enyek
23
5.1. A specifikus ami–amely k´erd´ese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 5.2. A hiperkorrekt amely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 5.3. A nem kijel¨ol˝o amelyik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 5.3.1. Az o¨ sszes nem kijel¨ol˝o, de korl´atoz´o n´evm´as ar´any´aban . . . . . . . 28
5.3.2. Az o¨ sszes amelyik ar´any´aban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 5.4. T¨obbes sz´am´u vonatkoz´o n´evm´asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 5.5. Sz´ambeli egyeztet´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5.5.1. A (pp-x) v´altoz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5.5.2. Az (sp-x) v´altoz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5.5.3. Az (ss-x) v´altoz´ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.6. Szem´elyeket jel¨ol˝o csoportokra vonatkoz´o n´evm´asok . . . . . . . . . . . . . 43 5.7. Mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´od . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 5.8. Az ige ragoz´asa a t´argyeset˝u vonatkoz´o n´evm´as mellett . . . . . . . . . . . . 49 5.9. Vonatkoz´o n´evm´asok gyakoris´aga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 ¨ 6. Osszefoglal´ as
52
6.1. Tov´abbi kutat´as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
7. Hivatkoz´asok
55
1. Bevezet´es A magyar nyelv vonatkoz´oi n´evm´asi rendszere igen o¨ sszetett, sokf´ele alak l´etezik f˝on´evi, mell´ekn´evi, hat´aroz´osz´oi e´ rt´ekben (Kugler–Laczk´o 2000:169). Ez a dolgozat a f˝on´evi e´ rt´ek˝u vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´at elemzi a BUSZI-2 besz´elt nyelvi korpusz seg´ıts´eg´evel1 . Ebbe a csoportba n´egy alak tartozik: az ami, az amely, az amelyik e´ s az aki. Noha vannak vil´agos szab´alyok az egyes alakok haszn´alat´ara vonatkoz´oan, a le´ır´o elemz´esek igen bizonytalanul ragadj´ak meg azt, hogy a besz´el˝ok milyen r´eszletes szab´alyok alapj´an v´alasztanak e n´egy n´evm´as k¨oz¨ul. Ennek oka az is lehet, hogy a nyelvhaszn´alat sem egys´eges a v´alaszt´as k¨or¨ul. A nyelvt¨ort´eneti adatokb´ol is l´athat´o, hogy a vonatkoz´o n´evm´asi rendszer ar´anylag gyors v´altoz´asokon ment kereszt¨ul az elm´ult e´ vsz´azadokban, s nem t˝unik u´ gy, hogy e v´altoz´as sebess´ege lassulna. A nyelvm˝uvel˝o irodalom is sokat elemzi a vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´at, mivel a nyelvhaszn´alati bizonytalans´ag arra sarkallja az ezt a paradigm´at k¨ovet˝o kutat´okat, hogy valamif´ele ir´anymutat´assal e´ ljenek. A dolgozat c´elja az, hogy objekt´ıv eszk¨oz¨okkel, egy besz´elt nyelvi korpusz sz´amszer˝u vizsg´alat´aval felt´erk´epezze azt, hogy a spont´an besz´edben hogyan haszn´alj´ak ezeket a vonatkoz´o n´evm´asokat az eddigi kutat´asok a´ ltal bizonytalannak vagy k´erd´esesnek t˝un˝o kontextusokban. El˝osz¨or bemutatja a k¨ul¨onb¨oz˝o nyelv´eszeti ter¨uletek, paradigm´ak eddigi kutat´asait, k´erd´eseit a magyar vonatkoz´o n´evm´asi rendszerrel kapcsolatban. Ezut´an rendszerezi ezeket a k´erd´eseket, e´ s hipot´eziseket a´ ll´ıt fel a v´alaszokra, majd bemutatja a korpusz feldolgoz´as´anak m´odszertan´at. V´eg¨ul pedig felsorolja az eredm´enyeket, a korpuszban vizsg´alt egyes v´altoz´ok viselked´es´et, e´ s megpr´ob´al tendenci´akat, o¨ sszef¨ugg´eseket, r´eszletesebb szab´alyokat felt´arni a magyar vonatkoz´o n´evm´asi rendszer besz´elt nyelvi haszn´alat´ar´ol.2 1 Ez a szakdolgozat a Budapesti Szociolingvisztikai Interj´ u BUSZI-2 adatb´azis´anak felhaszn´al´as´aval k´esz¨ult.
´ onyelvi oszt´aly´anak nyelv´eszei hozt´ak l´etre 1987 e´ s 2007 Az adatb´azist az MTA Nyelvtudom´anyi Int´ezete El˝ k¨oz¨ott, OTKA e´ s AKP t´amogat´assal, a kutat´asvezet˝o Kontra Mikl´os volt. 2 K¨ osz¨onettel tartozom t´emavezet˝omnek, Bartha Csill´anak a sok b´ator´ıt´as´ert, tan´acs´ert e´ s t¨urelem´ert; a MINK-nek, Kiss Zolt´annak e´ s Rebrus P´eternek az´ert, hogy seg´ıtettek r´aj¨onni, m´egis e´ rdemes sz´amolni; Anettnak, Apunak e´ s Anyunak e´ s minden bar´atomnak a sok t¨urelem´ert e´ s mosoly´ert, ami (specami, sps!) n´elk¨ul nem j¨ohetett volna l´etre ez a szakdolgozat.
1
2. Eddigi kutat´asok 2.1. Le´ır´o elemz´esek A szakirodalom megk¨ul¨onb¨ozteti a korl´atoz´o, illetve nem korl´atoz´o m´odos´ıt´o kifejez´eseket, ´ıgy teh´at a vonatkoz´o mell´ekmondatokat is (Kenesei 1992:681, K´alm´an 2001:143, stb.). A korl´atoz´o m´odos´ıt´as eset´eben a meghat´arozott denot´atumhalmazt a m´odos´ıt´oban jel¨olt tulajdons´agok korl´atozz´ak, m´ıg a nem korl´atoz´o m´odos´ıt´as mell´ekes inform´aci´ot ad a´ t:
t´ıpus
p´elda
interpret´aci´o
(1)
korl´atoz´o
(2)
nem korl´atoz´o
Azok a belg´ak, akik becs¨uletesek, sokat keresnek A belg´ak, akik becs¨uletesek, sokat keresnek
a belg´ak k¨oz¨ul azok, akik becs¨uletesek a belg´ak, akik egy´ebk´ent becs¨uletesek
1. t´abl´azat: Korl´atoz´o e´ s nem korl´atoz´o vonatkoz´oi mell´ekmondatok Bizonyos esetekben k´et´ertelm˝u lehet a mondat (pl. a fenti (2) mondat lehet korl´atoz´o is), ugyanakkor, mint l´athat´o, a mutat´o n´evm´asi utal´osz´o jelenl´ete a korl´atoz´o t´ıpusra jellemz˝o; a pontosan megnevezett individuumra refer´al´o fej pedig nem lehet korl´atoz´o (pl. Banglades, amely...), ahogy a birtokos szerkezetet tartalmaz´o fej sem, amennyiben nem dat´ıvuszragos a birtokos (P´eter k¨onyve, amely – nem korl´atoz´o, P´eternek a(z a) k¨onyve, amely – lehet korl´atoz´o). A sz´amnevet tartalmaz´o lexikai fej eset´eben a vonatkoz´o n´evm´as alakja d¨onthet: a nem korl´atoz´o mell´ekmondat eset´eben ez t¨obbes sz´am´u, korl´atoz´o eset´eben egyes sz´am´u: A nyolc budapesti Duna-hidat, amelyek..., illetve Az a nyolc h´ıd, amely Budapestn´el ´ıveli a´ t a Dun´at, ... Nem tartalmazhat n´evm´ast, vagy n´evm´asi elemet sem a nem korl´atoz´o vonatkoz´o mell´ekmondat lexikai feje (K´alm´an 2001:147), s˝ot, ha a fej f´okuszpoz´ıci´oban van, egy´ertelm˝uen elk¨ul¨on´ıthet˝o a k´et v´altozat, mivel ekkor k¨otelez˝o a korl´atoz´o esetben a n´evm´asi utal´osz´o haszn´alata (K´alm´an 2001:153). A f˝on´evi vonatkoz´o n´evm´as kiv´alaszt´as´an´al szempont m´eg, hogy emberre vonatkozik-e a mell´ekmondat (aki), illetve, hogy t¨obb p´eld´any k¨oz¨ul jel¨ol-e ki (amelyik). Ez ut´obbi kijel¨ol´es 2
e´ s a fent taglalt korl´atoz´as k¨ozel a´ ll´o fogalmak, ez´ert terjed Kenesei (1992:685) szerint az amelyik, els˝osorban korl´atoz´o e´ rtelemben, de nem korl´atoz´o mell´ekmondatban is megjelenik a besz´elt nyelvben: %Ez a tan´ar, amelyik..., %V´arady k¨onyve, amelyik, noha tulajdonn´ev mellett nem tal´alhat´o meg (*G´eza, amelyik u´ j bar´atom...). Az ami–amely kontrasztr´ol a k¨ovetkez˝o (nyilv´anval´oan nem teljes le´ır´o e´ rt´ek˝u) megfigyel´eseket teszi: • az amely hagyom´anyosan a kiz´ar´olag lexik´alis fejet tartalmaz´o DP-n bel¨uli vonatkoz´asban (vagyis konkr´et f˝onevre vonatkoz´oan) szerepel • az ami e´ s aki lehet szabad e´ s utal´osz´os utal´as is • az amely az amelyik rov´as´ara terjedhet a t¨obbes sz´amban, mivel az ut´obbinak nincsen t¨obbes sz´ama • az ami vonatkozik els˝osorban nem megsz´aml´alhat´o f˝onevekre, anyagnevekre, stb.: *a v´er, amely • egyed´ıtett, specifikus f˝on´evre az amely a legjobb a norma szerint, a´ m fesztelen besz´edben haszn´alatos az ami is, ha t´argyra vonatkozik • viszont a´ llatra vonatkoz´oan csak az amely j´o Kenesei (1992:686) szerint: *az oroszl´an, ami megevett • nem-´el˝o, specifikus f˝on´ev eset´eben az ami j´o korl´atoz´o mell´erendel´esben, nem korl´atoz´oban csak az amely Kenesei (1992) o¨ sszefoglal´o t´abl´azata (I - irodalmi norma, F - fesztelen besz´ed):
3
korl´atoz´o
amely
ami
amelyik
-
+
-
-
+
+
specifikus
+
+
-
+ +
+
anyagn´ev
-
-
+
+ +
+
szem´ely
nem korl´atoz´o
aki + +
amely
ami
amelyik
-
-
-
-
-
+
specifikus
+
+
-
+
-
+
anyagn´ev
-
-
+
+
-
+
szem´ely
aki + +
2. t´abl´azat: A vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alata Kenesei (1992) szerint
Mondatra utal´as eset´eben nem DP al´a, hanem az S csom´opont al´a van rendelve a mell´ekmondat, ez´ert csak az ami haszn´alatos. Ez a mondatt´ıpus egyr´eszt a kapcsolatos mell´erendel´eshez hasonl´ıt: (3)
J´anos meggy´ogyult, ami m´eg az orvos´at is meglepte.
(4)
J´anos meggy´ogyult, e´ s ez m´eg az orvos´at is meglepte. Ugyanakkor Kenesei (1992:687) r´amutat arra, hogy ezeknek a mondatoknak a viselked´ese
arra utal, hogy nem vonatkoz´o n´evm´asi al´arendel´esr˝ol van sz´o, hanem f¨uggetlen al´arendel´esr˝ol ´ Kiss 1998:128), ugyanis egy nem korl´atoz´o (amelyet a mondat S csom´opontja domin´al, v¨o. E. vonatkoz´oi mell´ekmondat nem lehet az antecedense el˝ott, m´arpedig ez az ami2 k´epes el˝oreutalni: (5)
Ami m´eg az orvos´at is meglepte, J´anos meggy´ogyult.
(6)
´ ez m´eg az orvos´at is meglepte, J´anos meggy´ogyult. *Es ´ Kiss (1998) e´ s K´alm´an (2001) j´oval kevesebbet foglalkoznak a vonatkoz´o n´evm´as E.
kiv´alaszt´as´anak probl´em´aj´aval, m´ar t¨ort´eneti probl´em´anak fogj´ak f¨ol a bonyolult szab´alyrendszer nagy r´esz´et. A v´alaszt´as alapj´aul az [±´el˝o] jegy szolg´al, amely az aki e´ s az ami ´ Kiss k¨oz¨ott tesz k¨ul¨onbs´eget, valamint az amelyik determin´ansi szerepben fordul el˝o (E. 4
´ 1998:147). ,,Ugy t˝unik, hogy ha volt is t¨ort´enetileg valamif´ele megszor´ıt´as a vonatkoz´o n´evm´asos kifejez´es NP-t´ıpus´ara vonatkoz´oan, m´ara a nyelv´erz´ek teljesen elbizonytalanodott ´ Kiss 1998:147). K´alm´an (2001) m´eg hat´arozottabb: ,,Az ´ırott nyelvben az e t´eren” (E. al´abbi mondatok mindegyik´eben amely a´ llna az ami helyett, amely (sic!) azonban a besz´elt nyelvben l´enyeg´eben egy´altal´an nem fordul el˝o.” (K´alm´an 2001:144). K´alm´an (2001) foglalkozik viszont egy m´asik v´altoz´oval: a t´argyeset˝u vonatkoz´o n´evm´asok mellett a´ ll´o ige ragoz´as´aval. Mindegyik mellett alanyi ragoz´as a´ ll, az amelyik kiv´etel´evel, amely mellett viszont bizonytalan a haszn´alat3 : (7)
? Abba
(8)
?? Abba
(9)
Abba a t´aborba megyek, amelyiket ismerem.
(10)
?? Abba
2.1.1.
a t´aborba megyek el, amelyiket ismerem. a t´aborba megyek el, amelyiket ismerek.
a t´aborba megyek, amelyiket ismerek.
Hagyom´anyos nyelvtan
A jelenleg e´ rv´enyeg hagyom´anyos magyar le´ır´o nyelvtan nem elemzi a vonatkoz´o n´evm´asok k¨oz¨uli v´alaszt´ast. A n´evm´asok feloszt´as´anak szempontja egyr´eszt az a´ ltaluk helyettes´ıtett sz´ofaj, illetve a referencia fajt´aja (Kugler-Laczk´o 2000:157). A vonatkoz´o n´evm´asok b´armilyen sz´ofajt helyettes´ıthetnek, valamint mondaton bel¨uli referenci´aval rendelkeznek. Szint´en r´eszben elemzi csak a t´argyeset˝u vonatkoz´o n´evm´as mellett a´ ll´o ige konjug´aci´oj´anak probl´em´aj´at: azt a´ ll´ıtja, hogy az mindig hat´arozatlan ragoz´as´u (Balogh 2000a:417), az amelyik k¨or¨uli bizonytalans´agot nem eml´ıti. Meg´allap´ıtja ugyanakkor az aki e´ s az ami eset´eben, hogy mell´erendel´esben is szerepelhetnek (L´attam o˝ t, ami nagyon megr´azott t´ıpus), ekkor id˝obeli o¨ sszef¨ugg´est, egyidej˝us´eget vagy egym´asut´anis´agot fejeznek ki (Balogh 2000b:534). 3 a p´ eld´ak a Nyelv´esz nev˝u vitaf´orumr´ol sz´armaznak:
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?p=7038.
A grammatikalit´asi ´ıt´eletekr˝ol vita folyt.
5
˝ es 2.2. Nyelvmuvel´ A preskript´ıv hagyom´anyt alkalmaz´ok leggyakrabban visszat´er˝o probl´em´aja a vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alata k¨or¨ul az ami haszn´alata f˝on´evi vonatkoz´as eset´eben a hagyom´any a´ ltal (m´ar Geleji Katona Istv´an grammatik´aj´aban is, v¨o. K´alm´an 1958) prefer´alt amely alak helyett. Ezt t¨obbnyire ,,elfogadottnak” veszik, a Nyelvm˝uvel˝o k´ezik¨onyv egyr´eszt meg´allap´ıtja gyakoris´ag´at (Gr´etsy–Kovalovszky 1980:204), m´asr´eszt n´epnyelvinek, k¨oznyelvinek, n´epirodalminak, s˝ot, J´okaira, Kosztol´anyira hivatkozva irodalminak nevezi (Gr´etsy–Kovalovszky 1980:206, Pet˝ofire, Aranyra hivatkozva Felde 1992b:299). Ezt a jelens´eget egy sorban eml´ıti az aki nem szem´elyre vonatkoz´o archaikus haszn´alat´aval, illetve az amelyik nem kijel¨ol˝o funkci´oban val´o terjed´es´evel. Ez ut´obbi, ha nem t¨obb k¨oz¨ul val´o kiemel´est jel¨ol, a k´ezik¨onyv ´ıt´elete szerint ,,pongyolas´ag”, illetve ,,n´epiess´eg”. Az ami helyetti amely haszn´alat´at ugyanakkor ,,ma m´ar k´ar volna u¨ ld¨ozni”, s˝ot, ,,term´eszetesebben” hangzik a besz´elt nyelvben a k¨onyv, amit keresel. Van olyan nyelvm˝uvel˝o, aki szomor´uan kesereg az amely veszt´en, de tudom´asul veszi: ,,Val´oban b´ucs´ut kell-e venn¨unk t˝ole? A nyelvt¨ort´enetben vannak f¨olt´amad´asok is” (Fogarasi 1993:113). Vannak ugyanakkor olyanok, akik jobban megr´oj´ak az ami ilyen haszn´alat´at, de a besz´elt nyelvben m´eg ,,megbocs´athat´o hanyags´agnak” nevezik azt (pl. T´otfalusi:155). M´asok szerint pedig nem lehet sz´amonk´erni a hagyom´anyos alak haszn´alat´at, mivel a nyelvv´altoz´as sor´an a k¨oznyelvb˝ol m´ar gyakorlatilag kivezett az amely, s besz´elt nyelvben modoross´agnak t˝unhet haszn´alata (Nagy J. 1953). Nagy hib´anak tartj´ak viszont az amely hiperkorrekt haszn´alat´at (pl. ez az, amelyet kerestem, Gr´etsy–Kovalovszky 1980:204). Szint´en sokat vit´aznak a szem´elyek csoportj´at jel¨ol˝o f˝onevek melletti vonatkoz´o n´evm´as kiv´alaszt´as´ar´ol (pl. alig akad olyan csal´ad, aki/amely h´aromn´al t¨obb gyermeket nevel fel), ezt a´ ltal´aban el´ıt´elik (Gr´etsy–Kovalovszky 1980:133, T´otfalusi:157, Felde 1992b:299). Ezt a jelens´eget Fogarasi (1993:114) e´ rtelmis´egi modoross´agnak tartja. Ezt a probl´em´at Peth˝o (2000) megpr´ob´alta n´emileg alaposabban szem¨ugyre venni: 79 ember r´eszv´etel´evel (13-23 e´ v k¨oz¨ott) k´ıs´erletet is v´egzett. A k´ıs´erlet tanuls´aga szerint a fiatalok t¨obbs´ege elfogadhat´onak tartja az aki e´ s az akik haszn´alat´at ebben a kontextusban, noha az amely-t az ´ır´asban v´egzett k´ıs´erlet alapj´an n´emileg jobbnak tartj´ak. Kolt´oi
6
(1992) megk´ıs´erel okokat felsorolni az aki e poz´ıci´oban val´o terjed´es´ehez. Ezek az okok a nyelvtannak a jelent´estannal szemben val´o h´att´erbe szorul´as´anak a k¨ovetkezm´enyei (,,A kommunik´aci´os v´alt´o ut´an nem a grammatikai s´ınen g¨ord¨ul tov´abb a sz´oker´ek, hanem a jelent´esp´aly´an” (Kolt´oi 1992:301)): (1) r´eszek hangs´ulyoz´asa (2) antropomorfiz´al´as (3) t¨om¨or´ıt´es: csoport, amelynek tagjait > csoport, akiket E jelens´eg eset´eben N´adasdy (2003) megjegyzi, hogy az aki csup´an akkor szerepel ilyen kontextusban, amikor val´oban az int´ezetre, az o˝ t jel¨ol˝o szem´elyekre, s nem pedig m´as jelent´es´ere vonatkozik a n´evm´as, ´ıgy a szubsztenderd haszn´alatban sincsen p´eld´aul e´ p¨uletre vonatkoz´o aki: *a bank, aki el˝ott a baleset t¨ort´ent. Nyelvm˝uvel˝ok is felfigyeltek arra, hogy az amely n´evm´as rov´as´ara nemcsak az ami, hanem a (nem kijel¨ol˝o) amelyik n´evm´as is terjed. K´alm´an (1958) szerint ez a nyelvhaszn´alat gyakori egyetemet v´egzett emberekn´el is, e´ s nyelvj´ar´asokban is s˝ur˝un el˝ofordul. Akiknek a nyelvhaszn´alat´aban ez a jelens´eg megjelenik, t¨obbes sz´am´u alakk´ent az amelyek alak haszn´alatos K´alm´an (1958:26) szerint. A f¨uggetlen al´arendel´esben megjelen˝o, teh´at az e´ s ez kifejez´essel szinonim ami haszn´alat´at a preskript´ıv tan´ıt´ok ,,idegenszer˝unek” tartj´ak valamilyen okb´ol: nem tiltj´ak, de b´ator´ıtj´ak a mell´erendel´essel val´o helyettes´ıt´es´et (Gr´etsy–Kovalovszky 1980:207, Gr´etsy–Kovalovszky 1985:1250, T´otfalusi:156). Ugyanakkor Nagy J. (1953) megeml´ıti, hogy (noha szerinte is idegenszer˝u ez a nyelvhaszn´alat) Arany J´anos is haszn´alta ilyen kontextusban az ami n´evm´ast. Amennyiben a vonatkoz´o mell´ekmondat nem a fej mellett jelenik meg, a nyelvm˝uvel´es logikusnyelv-m´ıtosza alapj´an f´elre´erthet˝os´eget okoz (pl. a dal c´ıme, amit hallani fogunk), ez´ert el´ıt´elend˝o (Felde 1992a:296). A nyelvm˝uvel˝ok felfigyeltek arra, hogy a vonatkoz´o n´evm´as melletti ige nem mindig a hagyom´anyos (a k´erd˝o n´evm´asi eredetb˝ol sz´armaz´o) a´ ltal´anos ragoz´asban szerepel, ugyanakkor 7
nem csak az amelyik, hanem a t¨obbi n´evm´as mellett is el˝ofordul hat´arozott ragoz´as´u igealak, b´ar ezek a p´eld´ak ink´abb nyelvbotl´asnak t˝unnek, pl. (Horv´ath 2003:30): (11) A Sell b´arban olyan h¨olgyet tal´altak, akit – elmond´asa szerint – valaki eladta a sz´orakoz´ohelyre. Ezt hib´anak tartj´ak, noha Horv´ath (2003) szerint vizsg´alni kellene a region´alis k¨oznyelvekben ezt a jelens´eget. N´adasdy (2001) elutas´ıtja a nyelvm˝uvel´es preskript´ıv hozz´aa´ ll´as´at, e´ s saj´at meg´ıt´el´ese alapj´an a k¨ovetkez˝o le´ır´o jelleg˝u meg´allap´ıt´asokat teszi: • nem szem´elyt jelent˝o f˝on´evre val´o vonatkoz´asban h´armas v´alaszt´as: irodalmi amely, semleges ami, fesztelen amelyik • szem´elyt jelent˝o f˝on´evre val´o vonatkoz´asban nincsen az amely-nek megfelel˝o n´evm´as, ´ıgy csak az aki a´ ll szemben az amelyik-kel • elk´epzelhet˝o, hogy az amely sohasem volt a hagyom´anyos szerep´eben egyeduralkod´o, az amely lehet, hogy csak ,,´ujkelet˝u pedant´eria” • az amely kiszorul´as´aval o¨ sszef¨ugghet a mely k´erd˝o n´evm´as elavults´aga • k´et v´altoz´as fut teh´at egyszerre (k¨ul¨onb¨oz˝o nyelvv´altozatokban, st´ılusr´etegekben): az amely-t kiszor´ıtja az ami; illetve az amelyik terjed´ese az o¨ sszes vonatkoz´o n´evm´as hely´en (v¨o. Kenesei 1992).
2.3. Nyelvt¨ort´enet, dialektol´ogia A magyar nyelvt¨ort´enet e´ s a dialektol´ogia, mivel a hagyom´anyos nyelvtant veszik nyelvmodellj¨uk alapj´aul, szint´en keveset foglalkoznak szintaktikai k´erd´esekkel. Mint az alakjukb´ol is l´athat´o, a vonatkoz´o n´evm´asok a k´erd˝o n´evm´asokb´ol alakultak ki. Az o˝ smagyar korban m´eg csak a k´erd˝o n´evm´asok szerepeltek ebben a szerepben (ki, mi, D. M´atai 2003:218), valamint disztrib´uci´ojuk is elt´er˝o volt: nem l´etezett m´eg a mely, 8
viszont a ki szerepelhetett nem szem´elyi fej mellett is (D. M´atai 2003:219), v¨o. Halotti Besz´ed isa, ki nopun emd¨ul .... A mai vonatkoz´o n´evm´asok az utal´osz´onak (tipikusan az) a k´erd˝o n´evm´ashoz val´o hozz´atapad´as´aval keletkeztek (az + ki > akki > aki, stb., D. M´atai 2003:403-404), a´ m az ilyen alakok haszn´alata csak a k¨oz´epmagyar korban lett gyakoribb, viszont az egyes vonatkoz´o n´evm´asok ,,hasznn´alati szab´alya csak lassan form´al´odott” (D. M´atai 2003:638). ´Igy az aki p´eld´aul a´ llatra, vagy eg´esz mondatra is vonatkozhatott a k¨oz´epmagyar korban (D. M´atai 2003:639). Az aki n´evm´as ilyen haszn´alata a XIX. sz´azadban m´ar archaizmusnak sz´am´ıtott, de Geleji Katona Istv´an is m´ar helytelennek ´ıt´elte ezt (K´alm´an 1958). Laczk´o (2000:433) az u´ jmagyar korra, a 19. sz´azadra teszi az amely hely´en haszn´alt ami terjed´es´enek kezdet´et az ´ırott nyelvben – a´ m nem t´argyalja, hogy ez a haszn´alat besz´elt nyelvben mikor alakult ki, vagy hogy egy´altal´an l´etezett-e az amely ilyen haszn´alatban a besz´elt nyelvben. A dialektol´ogia gyakorlatilag nem foglalkozik szintaktikai k´erd´esekkel. Kiss (2001) p´eld´aul sem az egyes nyelvj´ar´ascsoportok t´argyal´as´an´al, sem az egyes nyelvi szinteket a´ ttekint˝o fejezetekben nem eml´ıti a vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´anak k´erd´es´et, noha elismeri, hogy a ,,nyelvj´ar´asi mondattan e´ s sz¨ovegtan a nemzetk¨ozi e´ s a magyar dialektol´ogi´anak legkev´esb´e m˝uvelt e´ s ez´ert legkev´esb´e kidolgozott ter¨ulete” (Kiss 2001:362). Egyes nyelvj´ar´asokr´ol sz´ol´o (olykor igen laikus jelleg˝u) le´ır´asokban azonban szerepelhet a k´erd´esk¨or, pl. Kov´acs (2005) a h´etfalusi nyelvj´ar´as eset´eben (Brass´o megye, Erd´ely) jegyzi meg, hogy az aki haszn´alata gyakoribb, mint a k¨oznyelvben, mivel t´argyakra is vonatkozhat. Ez a nyelvhaszn´alat haszn´alata K´alm´an (1958) szerint p´eld´aul a fels˝oo˝ ri, kony´ari e´ s beretty´oszentm´artoni nyelvj´ar´asokban is el˝ofordul.
2.4. Pszicholingvisztika Vonatkoz´o mell´ekmondatokat m´ar 3 e´ ves korban produk´alnak a gyermekek, viszont ezeknek a nagy r´esze m´eg nem produkt´ıv szab´alyok alapj´an keletkezik (Corrˆea 1995:225). Ezek a legkor´abbi vonatkoz´o mell´ekmondatok formula-szer˝uek, r¨ogz´ıtett, idiomatikus, r¨ovid f˝omondat vezeti be a mell´ekmondatot (Tomasello 2003:255):
9
(12) Here’s the toy that spins around. (13) That’s the sugar that goes in there. Ez a t´ıpus´u ,,bemutat´o vonatkoz´o mell´ekmondat” Tomasello (2003) szerint a feln˝ott besz´edben is gyakori. A kisebb gyermekek m´eg jobban ler¨ovid´ıthetik a szerkezetet (,,presentational amalgam constructions”, Tomasello 2003:256), ´ıgy l´atszik, hogy ezek a korai vonatkoz´o mell´ekmondatok val´oj´aban nem is vonatkoz´o mell´ekmondatok: (14) That’s doggy turn around. (15) That’s a turtle swim. (16) This is my doggy cries. Ezeknek a t´ıpus´u s˝ur´ıtett vonatkoz´o mell´ekmondatoknak a gyakoris´aga nyelvf¨ugg˝o: angolban, spanyolban e´ s h´eberben p´eld´aul s˝ur˝uek; a n´emetben e´ s a t¨or¨okben viszont kev´esb´e – tal´an ezeknek diskurzuskonfigur´aci´on alapul´o sz´orendje miatt (Tomasello 2003:257), de ez m´eg tov´abbi kutat´ast ig´enyl˝o probl´ema. Tager-Flusberg (1985:163) o¨ sszefoglal´asa szerint eg´eszen iskol´as korig tart a vonatkoz´o mell´ekmondatok produkt´ıv haszn´alat´anak elsaj´at´ıt´asa. El˝osz¨or a t´argyi mell´ekmondatokat k´epesek produk´alni, a vonatkoz´o k¨ot˝osz´ot gyakran kihagyj´ak, illetve sokszor nem a megfelel˝o alakot haszn´alj´ak. Ugyanakkor Hamburger and Crain (1982) k´ıs´erlet´eben 5 e´ ves korban m´ar 95%-ban helyesen e´ rtelmezik a vonatkoz´o mell´ekmondatokat, 4 e´ ves korban pedig m´ar k´epesek arra, hogy a tagmondatban szerepl˝o t¨ort´en´eseket ne a tagmondatok sorrendje szerint, hanem azok helyes konceptu´alis sorrendj´eben reproduk´alj´ak (Hamburger and Crain ¨ 1982:268). Osszess´ eg´eben viszont igen ritka a vonatkoz´o mell´ekmondatok el˝ofordul´as´anak gyakoris´aga. A tanul´as id˝oszak´aban a meg´ert´es val´osz´ın˝us´ege f¨ugg att´ol is, hogy milyen szintaktikai szerepben van a lexik´alis fej, illetve a vonatkoz´o n´evm´as. A legnehezebben az alany-t´argy t´ıpus´u mondatokat e´ rtik meg (pl. The horsei [that the cow pushed ei ] kicked the sheep.); a t´argy-alany t´ıpus´uaknak (The horse kicked the sheepi [that the cow pushed ei ].)
10
meg´ert´es´eben pedig k¨ul¨onb¨oznek a gyerekek, t¨obbsz¨or alany-alany t´ıpus´unak e´ rtelmezve (Corrˆea 1995:227). Az alany-t´argy t´ıpus´u vonatkoz´o mell´ekmondatok meg´ert´es´enek probl´em´aira t¨obbf´ele felt´etelez´es hozhat´o Tomasello (2003:254) szerint: • mert zavar´o, hogy (az angol sz´orendben) megt¨ori a mondat egys´eg´et • mert mell´erendel˝o tagmondatokk´ent e´ rthet˝oek f´elre • mert egy f˝on´evi csoporthoz a´ ltal´aban egy szintaktikai szerep k¨ot˝odik, a´ m itt k´etf´ele szerepben van a k´et tagmondatban (p´arhuzamos funkci´o hipot´ezis) • mert ritka az ilyen fajta vonatkoz´o mell´ekmondat A magyarban azonban, ahol nem a szintaktikai, hanem a diskurzusbeli szerep hat´arozza meg a sz´orendet, ezek a faktorok m´ashogy hatnak; a ,,szabad” sz´orend, a szintaktikai szerepek morfol´ogiai jel¨ol´ese e´ s az utal´osz´o seg´ıts´ege miatt k¨onnyebben vizsg´alhat´oak (MacWhinney– Pl´eh 1988:100, 103). Az is k´erd´eses, hogy az a t´enyez˝o, amely megnehez´ıti az egy f˝on´evi csoporthoz a k´et tagmondatban k¨ul¨onb¨oz˝o szerepet k¨ot˝o mondatok e´ rtelmez´es´et, a magyarban is az alany-t´argy dimenzi´on m˝uk¨odik-e, vagy a sz´orendhez hasonl´oan a diskurzusbeli szerepeken (topik, f´okusz). MacWhinney–Pl´eh (1988:125) k´ıs´erlete szerint a magyarban is igazolhat´o a p´arhuzamos funkci´o hipot´ezis, a´ m a szintaktikai szerep szerint (az angollal ellent´etben) azokat a mondatokat e´ rtik meg k¨onnyebben a besz´el˝ok, amelyek a f˝omondat t´argy´at m´odos´ıtj´ak, teh´at a magyar sorrend: t´argy-t´argy > t´argy-alany > alany-alany > alany-t´argy. A vonatkoz´o n´evm´as extrapoz´ıci´oja is nagyban gyeng´ıti a meg´ert´est (Az a macska l´atja az egeret, amelyet tegnap vett¨unk., MacWhinney–Pl´eh 1988:132).
2.5. Szociolingvisztika A vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´anak gyakoris´ag´ar´ol Pap–Pl´eh (1972) kutat´as´aban esik sz´o. Ez a kutat´as Bernstein (1975) elm´elet´ere e´ p´ıt, amely k¨ul¨onv´alasztja a nyelvi elemk´eszlet´ b˝ol sz˝uken v´alogat´o korl´atozott k´odot a t¨obb alternat´ıv´aval e´ lni k´epes kidolgozott k´odt´ol. Ugy 11
gondolja, hogy ahhoz, hogy a gyermek a nyelvelsaj´at´ıt´as sor´an k´epes legyen a kidolgozott k´odot haszn´alni, egy´enk´ent kell kezelni o˝ t, e´ s motiv´aci´ot kell neki ny´ujtani, hogy kutasson u´ j fogalmak, jelent´esek ut´an (Bernstein 1975:403). A neveltet´es k´erd´ese szerinte o¨ sszef¨ugg a szoci´alis helyzettel: az als´obb oszt´alyokba tartoz´o csal´adok kev´esb´e tudj´ak ´ıgy a kidolgozott k´odot elsaj´at´ıtani, mint a k¨oz´eposzt´alybeliek. Ennek nyelvi k¨ovetkezm´enye az, hogy Bernstein kutat´asai szerint a jobb szoci´alis helyzet˝u egy´enek gyakrabban haszn´alnak bizonyos o¨ sszetett nyelvi fogalmaz´asm´odokat. ´Igy p´eld´aul a kidolgozott k´odban ,,a logikai m´odos´ıt´asokat e´ s hangs´ulyokat grammatikailag bonyolult mondatszerkezetek k¨ozvet´ıtik, k¨ul¨on¨osen a k¨ot˝oszavak e´ s a vonatkoz´o n´evm´asi mell´ekmondatok v´altozatos haszn´alata” (Lawton 1975:445, Bernstein 1959-es kutat´as´at elemezve). Bernstein e´ s munkat´arsai k´ıs´erleti m´odszerekkel is kimutatt´ak, hogy k¨oz´eposzt´alybeli csal´adok nagyobb ar´anyban haszn´alnak al´arendel˝o mell´ekmondatokat, ´ıgy val´osz´ın˝uleg gyakrabban haszn´alnak vonatkoz´o n´evm´asokat is (Lawton 1975:459-460, Bernstein 1962-es kutat´as´at bemutatva). A fenti feltev´eseket vizsg´alta Pap–Pl´eh (1972) magyar gyermekek besz´ed´et elemezve. Eredm´enyeik szerint a szoci´alis helyzet o¨ sszef¨ugg azzal, hogy milyen bonyolult szerkezeteket haszn´alnak a budapesti iskol´askor kezdet´en l´ev˝o gyermekek, valamint a szoci´alis helyzettel e´ s a lak´ohely k¨ornyezeti hat´as´aval is o¨ sszef¨ugg az, hogy mennyire szitu´aci´ohoz k¨ot¨ottek az utal´asaik, n´evm´asaik. Ez ut´obbi azt jelenti, hogy a korl´atozottabb k´odban t¨obb a r´amutat´as, a mutat´o n´evm´as e´ s hasonl´o szitu´aci´ohoz k¨ot¨ott elemek haszn´alata, a kidolgozottabb k´odban pedig t¨obb az anafora, a sz¨ovegen bel¨uli utal´as – ´ıgy a vonatkoz´o n´evm´as is. Egy m´asik vizsg´alat Kontra (2003) felm´er´ese, amely egy olyan feladattal vizsg´alta a hiperkorrekt amely forma elfogadotts´ag´at, amelyben az adatk¨ozl˝oknek alternat´ıv´ak k¨oz¨ul kellett v´alasztani: (17) Ez az, amit/amelyet r´eg´ota v´agyom/v´agyok enni. Az eredm´enyek szerint a hiperkorrekt amely form´at 24,4%-ban v´alasztott´ak, s a hiperkorrekt alakot gyakrabban v´alasztott´ak a kev´esb´e iskol´azottak e´ s a roma sz´armaz´as´uak. Kis falvakban e´ letkor szerint n˝o a sztenderd alak frekvenci´aja: m´ıg az id˝osebbek 41%-ban, a 12
fiatalok csak 16%-ban v´alasztott´ak a hiperkorrekt alakot.
3. Elv´ar´asok A szakirodalom alapj´an teh´at fel´all´ıthat´o egy k´erd´esekb˝ol e´ s az arra adott v´alaszra vonatkoz´o hipot´ezisekb˝ol o¨ ssze´all´ıtott lista: (1) Specifikus f˝on´evi fej mellett mekkora lehet az amely-ami ar´anya? Hipot´ezis: szinte kiz´ar´olagos az ami haszn´alata. A nyelvt¨ort´eneti a´ ll´ıt´as, miszerint az amely a leg´ujabb a h´arom vonatkoz´o n´evm´as k¨oz¨ul, ak´ar azt is sugallhatja, hogy a besz´ed nyelvben l´enyeg´eben soha nem volt meg az amely. (2) el˝ofordul-e a hiperkorrekt amely? Hipot´ezis: el˝ofordulhat, nem t´ul gyakori, Kontra (2003) ellen´ere, mivel a korpusz nem ´ırott nyelvi sz¨oveget, hanem spont´an besz´edet tartalmaz. (3) Vonatkozhat-e a´ llatra az ami n´evm´as? A hipot´ezis az lenne, hogy el˝ofordulhat Kenesei (1992:686) ellen´ere is, de sajnos a vizsg´alt korpuszban egyetlen a´ llatra vonatkoz´o n´evm´as sem szerepelt, ´ıgy ezt a k´erd´est nem lehetett vizsg´alni. (4) Val´oban el˝ofordul-e az amelyik olyan kontextusban, ahol hagyom´anyosan az ami (amely) a´ ll (teh´at nem-kijel¨ol˝o korl´atoz´o vonatkoz´o mondatokban)? Hipot´ezis: el˝ofordulhat. (5) Vajon milyen m´ert´ekben k¨ul¨onb¨oznek az egyes vonatkoz´o n´evm´asok abban, hogy mennyire haszn´alatos a t¨obbes sz´amuk? Hipot´ezis: az amelyik n´evm´asnak nem fordul el˝o t¨obbes sz´ama; e mellett az amely n´evm´asnak nagyobb ar´anyban, mint az ami-nek, az aki t¨obbessz´amar´anya pedig o¨ sszehasonl´ıt´asi alapk´ent szolg´alhat. (6) El˝ofordul-e az aki szem´elyek csoportj´at jelent˝o f˝onevekre val´o vonatkoz´asban? Hipot´ezis: el˝ofordul; elk´epzelhet˝o, hogy finomabb szab´alyok ir´any´ıtj´ak az aki e´ s ami (amely) k¨ozti v´alaszt´ast.
13
(7) Milyen ar´anyban fordul el˝o mell´erendel˝o jelleg˝u szerkezetben, teh´at az ,,´es az/ez” k¨ot˝osz´oval e´ s mutat´on´evm´assal helyettes´ıthet˝o f¨uggetlen al´arendel´esben az ami n´evm´as? Hipot´ezis: gyakoriak az ilyen el˝ofordul´asok. (8) Milyen ar´anyban van hat´arozott ragoz´as a t´argyeset˝u vonatkoz´o n´evm´asok mellett? Hipot´ezis: az amelyik mellett bizonytalan a nyelvhaszn´alat, m´ıg az ami e´ s az aki mellett igen ritk´an fordul el˝o hat´arozott ragoz´as. (9) Van-e o¨ sszef¨ugg´es a vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´anak s˝ur˝us´ege e´ s az iskol´azotts´ag k¨oz¨ott? Hipot´ezis: van, az iskol´azottabb r´etegek s˝ur˝ubben haszn´alnak vonatkoz´o n´evm´asokat, mint az alacsonyabb r´etegbe tartoz´ok. A fenti k´erd´essor volt az, amelyet a korpusz feldolgoz´asa el˝ott figyelembe vettem, s a feldolgoz´as mik´entj´et a fenti k´erd´esek megv´alaszol´as´anak c´elja ir´any´ıtotta. Ugyanakkor a korpusz adatainak gy˝ujt´ese k¨ozben felt˝unt, hogy milyen gyakori a sz¨ovegben a vonatkoz´o n´evm´asoknak az antecedens¨ukkel val´o sz´ambeli egyeztet´es´enek elmarad´asa, vagy m´as anom´ali´aja. Ez´ert egy u´ j k´erd´es is felmer¨ult: milyen gyakoriak az egyes egyeztet´esi hib´ak, e´ s vajon o¨ sszef¨uggenek-e ezek az adott vonatkoz´o n´evm´as t¨obbessz´amar´any´anak k´erd´es´evel. A hipot´ezis pedig az (b´ar a feldolgoz´as alatt sz¨uletett, ´ıgy m´ar lehetett az addigi tapasztalatokra t´amaszkodni), hogy gyakori a t¨obbes sz´am´u antecedens ut´ani egyes sz´am´u vonatkoz´o n´evm´as haszn´alata azoknak a n´evm´asoknak (az ami-nek e´ s az amelyik-nek) az eset´eben, amelyek t¨obbessz´amar´anya kicsi, azaz amelyek t¨obbes sz´am´at a besz´el˝ok lehet˝oleg ker¨ulik valamilyen m´odon.
4. M´odszertan 4.1. A korpusz A BUSZI-2 korpusz 50 interj´ut foglal mag´aban, amelyek o¨ sszesen k¨or¨ulbel¨ul 230-240000 sz´ot tartalmaznak. Az interj´uk 1987-ben e´ s 1988-ban k´esz¨ultek, a dolgozat a terepmunk´as e´ s az adatk¨ozl˝o k¨oz¨ott lezajlott besz´elget´esek a´ tirata alapj´an k´esz¨ult. Az interj´ukban esetleg
14
el˝ofordul´o tulajdonnevek, vagy b´armi, amely alapj´an az adatk¨ozl˝o azonos´ıthat´o lehetne, az al´abbiakban ,,XY” alakban lesz id´ezve az anonimit´as e´ rdek´eben.
4.2. Modulok A feldolgozott spont´an besz´elget´es t´em´ait a terepmunk´as el˝ore meghat´arozott m´odon ir´any´ıtotta u´ gy, hogy el˝ore meg volt hat´arozva az, hogy milyen konverz´aci´os modulokat k¨otelez˝o haszn´alni, e´ s melyek azok a t´em´ak, amelyekre a terepmunk´as ir´any´ıthatta m´eg a besz´elget´est, de ak´ar ki is lehetett hagyni egy interj´ub´ol (V´aradi 1998b:93). Bizonyos modulok bevezet´es´en´el el˝ore meghat´arozott sz¨oveget kellett a t´emavezet˝onek elmondani, vagy k´erdezni, m´ashol pedig spont´an v´althatott egy adott t´em´ara, ha u´ gy gondolta, hogy ez az adott kontextusban term´eszetes lesz. A V´aradi (1998b:93-99) a´ ltal felsorolt konverz´aci´os modulok a k¨ovetkez˝ok:
• BIO – szem´elyes h´att´erinform´aci´ok ´ – j´at´ekok • JAT • GYE – gyermekkor • VER – vereked´es • SZE – szerelem, udvarl´as ´ – h´azass´ag • HAZ • HAL – hal´al k¨ozeli e´ lm´enyek, e´ letvesz´ely ´ – f´elelem • FEL ´ • ALM – a´ lmok • CSA – csal´ad • VAL – vall´as • BAR – bar´ats´ag ˝ – utcai b˝un¨oz´es • BUN • ISK – iskolai e´ lm´enyek 15
• MUN – munka • ABO – abortusz • ATO – atomenergia • SZI – szabadid˝o elt¨olt´ese • HUM – humor, viccek • ETN – etnikai kisebbs´egek, megit´el´es¨uk • NYE – nyelv A fenti felsorol´as e´ s az interj´ukban szerepl˝o k´odok k¨oz¨ott sz´amos kisebb k¨ul¨onbs´eg tal´alhat´o. ´Igy p´eld´aul amennyiben egy t´emak¨or t¨obbsz¨or ker¨ult sz´oba az interj´u sor´an, de k¨ozben t¨obb m´as modul is el˝ofordult, a m´asodik el˝ofordul´asn´al m´ar egy sz´amjelz´eses, a´ m szint´en h´arom karaktert tartalmaz´o k´odot alkalmazott az a´ t´ır´o: ´ıgy pl. gyakori a MUN modul MU2, MU3, stb. jelz´es˝u k´odol´asai. A fentieken k´ıv¨ul t¨obb olyan k´od is megjelent az interj´uk a´ t´ır´asaiban, amelyek nem sorolhat´oak be egyik fenti konverz´aci´os modulba sem. A MOZ k´od a mozgalmi e´ letr˝ol, KISZ-, vagy p´arttags´agr´ol vagy politikai aktivit´asr´ol val´o besz´elget´est tartalmaz´o modult jel¨olt, s ez a modul az interj´uknak k¨or¨ulbel¨ul a fel´eben megjelent. T¨obb k´od is jel¨olt olyan r´eszeket az interj´ukban, amelyek nem tartoznak nagyobb konverz´aci´os modulhoz, hanem az adatk¨ozl˝o e´ s az interj´ut k´esz´ıt˝o terepmunk´as k¨oz¨otti egy´eb spont´an besz´elget´est, k´erdez˝osk¨od´est vagy egy´eb interakci´ot jel¨olnek. Ezek t¨obbnyire Q01, Q02, stb. sz´amozott k´odot kaptak, s a tov´abbiakban Q modulk´ent lesznek o¨ sszes´ıtve a dolgozatban. Voltak tov´abb´a olyan feladatok, amelyek megold´asa sor´an szint´en interakci´o zajlott le az adatk¨ozl˝o e´ s a terepmunk´as k¨oz¨ott, s ezeket az a´ t´ır´ok NFK (NF2, NF3, stb.) k´oddal jel¨olt´ek. A riporteri teszt nev˝u feladat (V´aradi 1998b:86), amely alapvet˝oen hosszabb kommunik´aci´ot ig´enyel az interj´u k´et szerepl˝oje k¨oz¨ott, n´eh´any interj´u sor´an RIP k´oddal szerepel az a´ t´ır´asban. A kapocskiszed˝os feladat (V´aradi 1998b:89) sor´an lezajlott besz´elget´es viszont KIS k´oddal minden interj´uban szerepel az a´ t´ır´asban, s az interakci´o jellege miatt sok vonatkoz´o n´evm´asi el˝ofordul´ast lehetett e modulban tal´alni.
16
Az a´ t´ır´as sor´an el˝ofordult, hogy bizonyos konverz´aci´os modulokat olyan k´od is jel¨olt, amely a fenti felsorol´asban nem szerepel. ´Igy az UDV k´oddal volt egyes esetekben az udvarl´asr´ol sz´ol´o modul jel¨olve, a szabadid˝o modulj´anak k´odja pedig t¨obbsz¨or SZA volt. Ezen k´ıv¨ul az ETN modulban k¨otelez˝oen felteend˝o k´erd´es (,,Tudja-e, hogy mit jelent a CMO¨ r¨ovi¨ k´oddal volt jel¨olve a legt¨obb interj´uban, de volt olyan a´ t´ır´as is, ahol d´ıt´es?”) ut´ani r´esz CMO ¨ jel¨olte. az eg´esz ETN modult CMO Ugyanakkor az interj´ukban a fenti felsorol´asb´ol n´eh´any modul viszont alig fordult el˝o, ´ıgy pl. az ATO modulban egyetlen vonatkoz´o n´evm´asi el˝ofordul´as volt tal´alhat´o. Szint´en kev´es interj´uban ker¨ult el˝o az ABO e´ s a HUM modul. Ezek miatt az anom´ali´ak miatt is ahhoz, hogy az egyes v´altoz´okat modulok szerinti bont´asban lehessen vizsg´alni, nem lehet a fenti felsorol´asban szerepl˝o modulk´odokat haszn´alni, hanem a fentiek alapj´an n´emileg a´ tdolgozott k´odrendszert kellett alkalmazni. Az els˝o haszn´alt modulh´al´o teh´at a V´aradi (1998b) a´ ltal felsorolt modulokat tartalmazza a fenti konverz´aci´os egys´egekkel (Q, NFK) kieg´esz´ıtve, illetve a t¨obb k´oddal hivatkozott modulok (SZI, SZE, ETN) egys´eges´ıt´es´evel. Ezeket a modulokat azonban e´ rdemes tov´abbcsoportos´ıtani annak e´ rdek´eben, hogy bizonyos jelens´egek e´ s a besz´ed t´em´aj´anak o¨ sszef¨ugg´es´et lehessen vizsg´alni. A fel´all´ıtott modulcsoportok a k¨ovetkez˝ok: • Interakci´os modulok (Q, NFK, KIS, RIP): ezekben a modulokban a terepmunk´as besz´elget az adatk¨ozl˝ovel, ez´ert a´ ltal´aban k¨ozvetlenebb, oldottabb a hangulat, azonban a terepmunk´as megsz´olal´asainak s˝ur˝us´ege miatt az adatk¨ozl˝o form´alisabb regisztert haszn´alhat. • Nyelvi modulok (NYE, TEM): az adatk¨ozl˝o a nyelvvel kapcsolatos k´erd´esekkel szembes¨ul (pl. tegez˝od´es-mag´az´od´as), ´ıgy az e modulokba tartoz´o el˝ofordul´asok form´alisabbak lehetnek. ´ ISK, MUN): ezekben a modulokban m´ar • Biogr´afiai modulok (BIO, CSA, GYE, HAZ, gyakran folyamatosabban besz´el az adatk¨ozl˝o, a´ m form´alisabb nyelvhaszn´alat v´arhat´o ebben a tematikai csoportban, mivel sok k´erd´es form´alisabb jelleg˝u, valamint ezek a modulok a´ ltal´aban az interj´uk elej´en tal´alhat´oak.
17
˝ • Politikai/k¨oz´eleti modulok (ABO, ATO, BUN, MOZ, VAL, ETN): ezekben a modulokban, mivel gyakran k´enyes k´erd´esekr˝ol van sz´o, el˝ofordulhat, hogy az adatk¨ozl˝o kev´esb´e figyel oda a form´alis fogalmaz´asm´odra. Minden interj´uban megtal´alhat´o a VAL e´ s az ETN modul, e´ s ezek a modulok a besz´elget´eseknek a´ ltal´aban nagy r´esz´et o¨ lelik f¨ol, valamint a´ ltal´aban az interj´u v´eg´en tal´alhat´oak, ´ıgy v´arhat´o, hogy e modulokban kevesebb lesz a form´alis alakok haszn´alata. ´ ´ HAL, HUM, JAT, ´ SZE, SZI, VER): ezek a • Szem´elyes modulok (ALM, BAR, FEL, modulok m´elyebb, az adatk¨ozl˝o szem´elyes e´ lm´enyeit firtat´o k´erd´eseket tartalmaznak, ´ıgy p´eld´aul a megfigyel˝onek a nyelv formalit´as´ara val´o hat´as´at cs¨okkent˝o klasszikus hal´alf´elelemre vonatkoz´o k´erd´est is (v¨o. Wardhaugh 2000:18). Ez´ert elvileg ennek a modulnak kellene a legkev´esb´e form´alis adatokat tartalmaznia. Az elemz´es sor´an ezekre a modulcsoportokra a nev¨uk els˝o h´arom bet˝uj´evel fogok utalni, e´ s annak e´ rdek´eben, hogy az eredeti modulokt´ol megk¨ul¨onb¨oztethet˝oek legyenek, kisbet˝uvel e´ s kurz´ıv form´aban lesznek ´ırva: int, nye, bio, pol, sze.
4.3. Az adatb´azis fel´ep´ıt´ese Az 50 interj´ut v´egigelemezve kigy˝ujt¨ottem az o¨ sszes benn¨uk el˝ofordul´o ami, amely, amelyik, illetve aki vonatkoz´o n´evm´ast. Az el˝ofordul´asokb´ol o¨ ssze´all´ıtottam egy adatb´azist, amely tartalmazta a n´evm´as e´ rtelmez´es´ehez sz¨uks´eges p´ar szavas, vagy esetenk´ent ak´ar t¨obb mondatos k¨ornyezetet, e´ s amelyben minden adatot a k¨ovetkez˝o jegyekkel jellemeztem:
• A sz¨oveg elhangz´as´anak m´odj´at le´ır´o jegyek: – interju´ – melyik interj´uban hangzott el az id´ezett sz¨oveg – modul – melyik t´arsalg´asi modulban (v¨o. V´aradi 1998b) hangzott el az id´ezett sz¨oveg – besz´el˝o – a terepmunk´as, az adatk¨ozl˝o, vagy (esetenk´ent) egy harmadik szem´ely besz´ed´eben hangzott-e el a vonatkoz´o n´evm´as 18
– k¨ornyezet – maga a vonatkoz´o n´evm´as, illetve k¨ornyezete • Szemantikai jegyek: – spec* – specifikus-e a vonatkoz´o n´evm´as antecedense – nomact* – az antecedens -´as/-´es k´epz˝os nomen actionis-e – allat – az antecedens a´ llatra vonatkozik-e – csop – int´ezm´enyre, vagy m´as, szem´elyeket t¨om¨or´ıt˝o csoportra vonatkozik-e a n´evm´as • Morfol´ogiai jegyek: – acc – t´argyesetben a´ ll-e a n´evm´as – Vt – amennyiben acc=1, akkor t´argyas ragoz´asban a´ ll-e az ige, melynek t´argya a vonatkoz´o n´evm´as – plur – t¨obbes sz´amban a´ ll-e a n´evm´as – agr – egyeztet´esi v´altoz´o: le´ırja, hogy van-e egyeztet´esi probl´ema a vonatkoz´o n´evm´as haszn´alat´aban (ld. lejjebb) • Szintaktikai jegyek: – korl* – korl´atoz´o-e a vonatkoz´oi mell´ekmondat – kij* – kijel¨ol˝o-e a vonatkoz´oi mell´ekmondat – mr* – mell´erendel˝o jelleg˝u-e a vonatkoz´oi mell´ekmondat – mino – a v´altoz´o e´ rt´eke 1, ha a f˝omondatbeli utal´osz´o form´aja olyan, egy´ebk´ent pedig 04 A *-gal jel¨olt jegyeket az aki n´evm´asn´al nem vettem fel az adatb´azisba, mivel az eredeti hipot´ezisek alapj´an ezekre nem volt sz¨uks´eg. Az egyeztet´esi agr e´ s a plur jegy seg´ıts´eg´evel minden egyeztet´esi mint´at le lehet ´ırni. A korpuszban nem fordult el˝o olyan vonatkoz´oi mell´ekmondat, melynek antecedense formailag t¨obbes sz´am´u, viszont egyes sz´am´u a fogalom, amelyet jel¨ol, ez´ert az agr jegy e k´et e´ rt´eke (psp, pss) nem tal´alhat´o az adatb´azisban, azonban az o¨ sszes t¨obbi vari´aci´ora volt p´elda. Az egyes jegy´ert´ekek jelent´es´et az al´abbi t´abl´azat mutatja:
4 Ennek
a jegynek az elemz´es´ere v´eg¨ul nem volt sz¨uks´eg, a´ m k´es˝obbi kutat´asra m´eg hasznos lehet.
19
antecedens formailag
antecedens e´ rtelmileg vonatkoz´o n´evm´as alakja
plur agr
egyes sz´am´u egyes sz´am´u egyes sz´am´u egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u t¨obbes sz´am´u t¨obbes sz´am´u t¨obbes sz´am´u
egyes sz´am´u egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u t¨obbes sz´am´u egyes sz´am´u egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u t¨obbes sz´am´u
0 0 0 0 1 1 1 1
egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u egyes sz´am´u t¨obbes sz´am´u
sss ssp sps spp (pss) (psp) pps ppp
3. t´abl´azat: Az egyeztet´est le´ır´o jegyek. A szemantikai jegyek e´ rt´ekel´es´et d¨ont˝oen a 2.1 pontban id´ezett szakirodalom alapj´an v´egeztem. Ugyanakkor t¨obb esetben nem lehetett pontosan eld¨onteni, hogy melyik kateg´ori´aba tartozik egy-egy el˝ofordul´as. K¨ul¨on¨osen problematikusnak bizonyult ez a kij jegy e´ rt´ekel´esekor, mely esetben azt kell eld¨onteni, hogy a vonatkoz´o mell´ekmondatban le´ırt predik´atum hangs´ulyozzae a t¨obb individuum k¨oz¨ul val´o v´alaszt´ast. Ez fontos k´erd´es, mivel a nem kijel¨ol˝o, de korl´atoz´o amelyik el˝ofordul´asa gyakoris´ag´anak m´er´es´ehez tudni kell a korl´atoz´o e´ s a korl´atoz´okijel¨ol˝o el˝ofordul´asok ar´any´at. Az mr jegy a f¨uggetlen al´arendel´es gyakoris´ag´anak m´er´es´ere szolg´al, azonban azon nyelvm˝uvel˝oi meg´erz´esek ellen˝orz´es´ere, hogy sokszor teljesen mell´erendel˝o jelleg˝u o¨ sszet´etelben szerepel vonatkoz´oi n´evm´as, ezzel a jeggyel azokat a k¨ornyezeteket jel¨oltem csak meg, amelyekben a vonatkoz´o n´evm´as t¨ok´eletesen felcser´elhet˝o volt az e´ s k¨ot˝osz´oval, illetve egy mutat´o n´evm´assal. L´athat´o p´eld´aul, hogy a korpuszban el˝ofordul´o (18), illetve a helyette alkalmazhat´o (19) mondatok azonos e´ rtelm˝uek: (18) . . . ha igazs´agtalan volna, amir˝ol meg vagyok gy˝oz˝odve, hogy nem az. . . (19) . . . ha igazs´agtalan volna, e´ s arr´ol meg vagyok gy˝oz˝odve, hogy nem az. . . A fenti t´ıpus´u szerkezetekre ez´ert innent˝ol a mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´od fogalmat (´es az mr jegyet) haszn´alom, hogy ne keveredjen o¨ ssze a f¨uggetlen al´arendel´es le´ır´o 20
fogalm´aval, mivel a k´et fogalom k¨oz¨ott nagy az a´ tfed´es, a´ m az mr jegy meg´allap´ıt´as´ahoz a fenti, pontosan m´erhet˝o teszt haszn´alhat´o.
4.4. Az eredm´enyek v´altoz´oi Az adatb´azis elk´esz¨ulte ut´an t¨obb v´altoz´ot teszteltem az o¨ sszes el˝ofordul´asra vonatkoz´oan, csak a terepmunk´asokra vonatkoz´oan, csak az adatk¨ozl˝okre vonatkoz´oan; illetve az adatk¨ozl˝ok foglalkoz´as´ara e´ s e´ letkor´ara lebontva is elemeztem az eredm´enyeket. V´eg¨ul pedig modulokra, illetve modulcsoportokra (ld. 4.2.) lebontva is elv´egeztem bizonyos v´altoz´ok elemz´es´et. A (specami) v´altoz´o a specifikus antecedensre vonatkoz´o ami, illetve amely n´evm´asok k¨oz¨ul az ami ar´anya. Sem az amelyik, sem az aki vonatkoz´o n´evm´ast nem veszi figyelembe ez a v´altoz´o, mivel ezek egy´eb jelent´esmozzanatok hat´asa miatt m´as kontextusokban szerepelnek. Sz´am´ıt´asa: (20) (specami)=
amispec=1 amispec=1 +amelyspec=1
Az (nkkamelyik) a nem kijel¨ol˝o, de korl´atoz´o funkci´oj´u vonatkoz´o n´evm´asok k¨oz¨ul az amelyik ar´any´at jel¨oli. Az ilyen funkci´oban haszn´alt aki n´evm´ast itt sem vettem figyelembe. Sz´am´ıt´asa: (21) (nkkamelyik)=
amelyiknkk amelyiknkk +amelynkk +aminkk ,
ahol xnkk ⇔ xkorl=1,ki j=0
M´ashogy is e´ rdemes az ilyen funkci´oban el˝ofordul´o amelyik n´evm´asok ar´any´at vizsg´alni: a (kisnkk) a nem kijel¨ol˝o funkci´oban haszn´alt el˝ofordul´asok ar´anya az amelyik n´evm´as haszn´a lata sor´an. Sz´am´ıt´asa: nkk (22) (kisnkk)= amelyik amelyik
A szem´elyeket tartalmaz´o csoportokra vonatkoz´o n´evm´asok k¨oz¨ott az aki ar´any´at vizsg´alja majd a (csopaki) v´altoz´o: aki
csop (23) (csopaki)= amicsop +amelycsop +amelyik csop +akicsop
21
Nagyobb probl´em´at okoz az a k´erd´es, hogy hogyan e´ rdemes vizsg´alni a mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´od el˝ofordul´as´anak s˝ur˝us´eg´et. A mell´erendel˝o jelleg˝u, azaz az ,,´es ez/az” k¨ot˝osz´oval helyettes´ıthet˝o vonatkoz´o mell´ekmondatok ar´anya vizsg´alhat´o n´evm´asonk´ent az o¨ sszes n´evm´as ar´any´aban, a nem korl´atoz´o jelleg˝u mell´erendel´esek k¨ozti ar´any´aban, illetve a nem specifikus antecedens˝u n´evm´asok ar´any´aban. A h´arom v´altoz´o teh´at ´ıgy sz´am´ıthat´o ki egy adott x n´evm´asra: (24) (mrtot-x)= xmr x xmr (25) (mrnk-x)= xkorl=0 xmr (26) (mrns-x)= xspec=0
Sajnos az aki n´evm´asn´al az mr jegyet nem tartalmazza az adatb´azis, ez´ert val´osz´ın˝uleg csak az ami n´evm´asra lehet ezeket a v´altoz´okat kisz´amolni, mivel az amely e´ s az amelyik vonatkoz´o n´evm´asok az irodalom szerint nem haszn´alatosak ilyen szerepben. Ezeken k´ıv¨ul tov´abbi v´altoz´okat kell bevezetni annak e´ rdek´eben, hogy f´eny der¨ulhessen az egyes vonatkoz´o n´evm´asok elt´er˝o viselked´es´ere abban a tekintetben, hogy milyen m´ert´ekben haszn´alatosak t¨obbes sz´amban. Ezt a viselked´est legk¨onnyebben u´ gy lehet vizsg´alni, hogy egyr´eszt a t¨obbes sz´am´u n´evm´asok ar´any´at tekintj¨uk egy adott vonatkoz´o n´evm´as el˝ofordul´asai k¨oz¨ott, pl. (27) (plurami)=
ami plur=1 ami
Ezeken k´ıv¨ul e´ rdekes lehet m´eg az, hogy hasonl´o funkci´oj´u vonatkoz´o n´evm´asok (teh´at f˝oleg az ami e´ s az amely) eset´eben mekkora az egyes n´evm´asok haszn´ala´anak ar´anya egyes sz´amban, e´ s mekkora t¨obbes sz´amban. Teh´at ez a k´et ar´any: (28) (amising)=
amising amising +amelysing
(29) (amiplur)=
ami plur ami plur +amely plur
22
Az egyeztet´es vizsg´alata t¨obbf´ele v´altoz´ot ig´enyel: egyr´eszt a formailag e´ s funkcion´alisan is t¨obbes sz´am´u antecedensek ut´an megjelen˝o vonatkoz´o n´evm´as alakj´at (pp), m´asr´eszt a formailag e´ s funkcion´alisan is egyes sz´am´u antecedensek ut´ani n´evm´as alakj´at (ss), harmadr´eszt pedig a formailag egyes sz´am´u, e´ rtelmileg t¨obbes sz´am´uak ut´ani alakot (sp). A negyedik vari´aci´o (ps), mint azt fentebb m´ar eml´ıtett¨uk, nem fordult el˝o a korpuszban. A v´altoz´ok mindig a t¨obbes sz´am´u alak ar´any´at mutatj´ak, defin´ıci´ojuk: (30) (pp-x)=
xagr=ppp xagr=pps +xagr=ppp
(31) (sp-x)=
xagr=spp xagr=sps +xagr=spp
(32) (ss-x)=
xagr=ssp xagr=sss +xagr=ssp
5. Eredm´enyek 5.1. A specifikus ami–amely k´erd´ese A v´arakoz´asoknak megfelel˝oen kev´es amely el˝ofordul´as volt az interj´ukban, azonban en¨ nek a vonatkoz´o n´evm´asnak a ritkas´aga meglep˝o lehet. Osszesen 49-szer fordul el˝o a korpuszban, s ezek k¨oz¨ul az adatk¨ozl˝ok sz¨oveg´eben pedig csup´an 12 amely tal´alhat´o, teh´at 37szer terepmunk´as haszn´alta ezt a n´evm´ast. Ezzel szemben´all a 843 ami el˝ofordul´as, amelyek k¨oz¨ul 422 specifikus antecedens ut´an hangzik el, teh´at olyan helyen, ahol a hagyom´anyos preskript´ıv nyelvtan alapj´an amely haszn´alata a sztenderd. Ez o¨ sszes´ıtve azt jelenti, hogy specifikus fej ut´an o¨ sszes´ıtve 89.6%-ban az ami n´evm´ast haszn´alj´ak a besz´el˝ok, a terepmunk´asokn´al ez az ar´any 80.3%, az adatk¨ozl˝okn´el pedig 95.8%. A terepmunk´asok a´ ltal haszn´alt 37 amely el˝ofordul´asb´ol azonban j´op´ar val´osz´ın˝uleg felolvasott sz¨oveg alapj´an hangozhatott el az interj´ukban, ´ıgy p´eld´aul az ,,azokat a r´eszeket, amelyek alapj´an o¨ nt azonos´ıtani lehetne” mondat kilenc k¨ul¨onb¨oz˝o interj´uban gyakorlatilag ugyanolyan form´aban hangzott el. Ez´ert e´ rdemes u´ gy sz´amolni a terepmunk´asok adatait, hogy legal´abbis ezt a 9 el˝ofordul´ast nem vessz¨uk figyelembe. Ekkor a terepmunk´asok (specami) v´altoz´oja 84.4%-ra, az o¨ sszes´ıtett pedig 91.3%-ra sz¨okik fel. 23
A foglalkoz´asok szerinti bont´as al´at´amasztani l´atszik azt a felt´etelez´est, hogy az iskol´azotts´ag o¨ sszef¨ugg az amely vonatkoz´o n´evm´as haszn´alat´aval, mivel kiz´ar´olag (´altal´aban v´egz˝os) egyetemist´ak, illetve a jellemz˝oen id˝osebb tan´arok haszn´alt´ak ezt a form´at. Az al´abbi t´abl´azat j´ol mutatja ezt:
foglalkoz´as
amispec
amelyspec
(specami)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar ¨ Osszesen
43 51 60 64 53
0 0 0 2 10
100% 100% 100% 97% 84%
271
12
95.8%
4. t´abl´azat: A (specami) v´altoz´o foglalkoz´as szerinti bont´asban Az e´ letkor szerinti bont´as sajnos nem haszn´alhat´o relev´ans inform´aci´o kinyer´es´ere az 50 BUSZI-interj´u alapj´an, mivel az e´ letkor jellemz˝oen o¨ sszef¨ugg a v´egzetts´eggel: a tizen´evesek nagyr´esze szakmunk´astanul´o, az egyetemist´ak huszon´evesek, az elad´ok e´ letkora jobban eloszlik, a gy´ari munk´asok kora 20-53 e´ v k¨oz¨ott mozog, de d¨ont˝oen 40-53 k¨oz¨otti e´ letkoruk van, a tan´arok pedig a legid˝osebbek:
e´ letkor
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o
egyetemista tan´ar o¨ sszesen
15-20 21-30 31-50 51-
10 0 0 0
0 10 0 0
1 0 8 1
3 3 4 0
0 0 1 10
14 13 13 11
5. t´abl´azat: Az e´ letkor e´ s foglalkoz´as o¨ sszef¨ugg´ese a BUSZI 50 interj´uja alapj´an A (specami) v´altoz´o teh´at nem meglep˝o m´odon a huszon´evesek, illetve a legid˝osebbek kateg´ori´aj´aban fog 100% al´a menni:
24
e´ letkor
amispec
amelyspec
(specami)
15-20 21-30 31-50 51¨ Osszesen
62 73 81 55
0 2 0 10
100% 97.3% 100% 95.7%
271
12
95.8%
6. t´abl´azat: A (specami) v´altoz´o e´ letkor szerinti bont´asban A konverz´aci´os modulok szerinti bont´as m´eg egy ilyen o¨ sszess´eg´eben nagysz´am´u el˝ofordul´asokkal oper´al´o v´altoz´on´al is a legt¨obb modul eset´eben nehezen ki´ert´ekelhet˝o eredm´enyt hoz, mivel sok modul eset´eben a leggyakoribb amispec v´altoz´onak is csup´an 2-5 el˝ofordul´asa ˝ modulban p´eld´aul egyetlen specifikus ami, vagy amely n´evm´as sem szerepel. A van. A BUN legal´abb 10 specifikus n´evm´asi el˝ofordul´assal rendelkez˝o modulok a k¨ovetkez˝ok:
modul amispec
amelyspec
(specami)
BIO CSA ETN HAL ISK KIS MUN NFK NYE Q SZI TEM VAL
3 2 0 1 3 2 8 3 3 3 2 5 1
92.3% 88.9% 100% 90.9% 92.5% 96.2% 83.7% 90.9% 93.5% 91.4% 95% 54.6% 95%
36 16 15 10 37 51 41 30 43 32 38 6 19
7. t´abl´azat: A (specami) v´altoz´o modul szerinti bont´asban (minim´alisan 10 specifikus vonatkoz´o n´evm´asi el˝ofordul´as) A fenti t´abl´azat az adatk¨ozl˝ok e´ s a terepmunk´asok o¨ sszes´ıtett adatait mutatja, s mivel a terepmunk´asok j´oval t¨obb specifikus amely n´evm´ast haszn´altak (28) mint az adatk¨ozl˝ok (12) 25
az o˝ adataik jelent˝osen befoly´asolj´ak a fenti eredm´enyeket. Felt˝un˝o a TEM modul 54.6%-os (specami) v´altoz´oja, itt mind az 5 amely el˝ofordul´as a terepmunk´asok mondataiban tal´alhat´o. Ennek az lehet a magyar´azata, hogy a terepmunk´asok k¨ul¨on¨osen odafigyeltek a lehet˝o leggondozottabb nyelvhaszn´alatra a nyelvi formalit´ast feszeget˝o k´erd´esekn´el, de az is k¨ozrej´atszhat, hogy a legt¨obb amely-t haszn´al´o terepmunk´as az interj´ukat a´ ltal´aban ezzel a modullal kezdte, ´ıgy a besz´elget´es legform´alisabb f´azisa az a´ ltala k´esz´ıtett interj´ukban ez a modul volt. A k¨ovetkez˝o felt˝un˝o ar´any a MUN modul 83.7% (specami) m´ert´eke. K¨ul¨on¨osen figyelemre m´elt´o ez az adat, ha tekintetbe vessz¨uk, hogy az adatk¨ozl˝ok 12 specifikus amely el˝ofordul´asa k¨oz¨ul 7 ebben a modulban tal´alhat´o, m´ıg a t¨obbi 5 el˝ofordul´as egyenk´ent m´asm´as modulokban van (BIO, HAL, ISK, KIS, MOZ). Ez arra utal, hogy a munk´ar´ol, a munkahelyi esem´enyekr˝ol val´o besz´elget´es sor´an a besz´el˝ok a legform´alisabb regiszter¨uket haszn´alt´ak, az adatk¨ozl˝ok (specami) v´altoz´oja ebben a modulban 84.1%-ra s¨ullyed, ami jelent˝osen kisebb ar´any, mint az adatk¨ozl˝okre o¨ sszes´ıtett 95.8%. Szint´en megeml´ıtend˝o, hogy a legt¨obb interj´uban a MUN modul a BIO (´es az iskol´as kor´uakn´al e´ s egyetemist´akn´al a´ ltal´aban az ISK) ut´an a besz´elget´es elej´en szerepelt, teh´at form´alisabb lehetett m´eg a l´egk¨or az interj´uknak ebben a r´esz´eben. A modulcsoportokra val´o o¨ sszes´ıt´es a k¨ovetkez˝o k´epet mutatja az adatk¨ozl˝okn´el; l´athat´o, hogy a MUN modul hat´asa miatt is a bio modulcsoportban a legt¨obb az amely el˝ofordul´asa, u´ gy t˝unik, hogy a (specami) v´altoz´on´al a biogr´afiai t´em´ak sor´an a legsztenderdebb a nyelvhaszn´alat:
modulcsoport amispec
amelyspec
(specami)
int nye bio pol sze
1 0 9 1 1
95.8% 100% 93% 97.5% 98.2%
23 33 119 39 57
8. t´abl´azat: A (specami) v´altoz´o modulcsoportok szerinti bont´asban az adatk¨ozl˝okn´el A terepmunk´asok viselked´ese is meger˝os´ıti azt, hogy a bio modulcsoportban sztenderdebb a nyelvhaszn´alat, a´ m a terepmunk´asok a nyelvi t´em´akkal foglalkoz´o modulokban voltak a 26
legsztenderdebbek:
modulcsoport amispec
amelyspec
(specami)
int nye bio pol sze
8 8 7 1 4
91.8% 66.7% 74.1% 83.3% 83.3%
90 16 20 5 20
9. t´abl´azat: A (specami) v´altoz´o modulcsoportok szerinti bont´asban a terepmunk´asokn´al Az is l´athat´o ebb˝ol a t´abl´azatb´ol, hogy a terepmunk´asok a legkev´esb´e az interakci´ok sor´an haszn´alt´ak a sztenderd alakot, teh´at az adatk¨ozl˝okkel val´o besz´elget´es ink´abb laz´ıtotta, mint er˝os´ıtette a gondozott nyelvi norm´akhoz val´o alkalmazkod´ast. Megeml´ıtend˝o m´eg az a k´erd´es, hogy az ami/amely vagy az aki vonatkoz´o n´evm´as haszn´alata az a´ ltal´anosabb az a´ llatokra vonatkoz´o antecedensek eset´eben. Mivel az 50 interj´uban egyetlen p´eld´aban sem volt vonatkoz´oi mell´ekmondat fej´enek a´ llatra vonatkoz´o referenci´aja, ez´ert ezt a k´erd´est ebben a kutat´asban nem lehet eld¨onteni.
5.2. A hiperkorrekt amely Mint l´attuk, t¨obb megfigyel˝o v´elte felfedezni az amely hiperkorrekt, azaz nem specifikus antecedensre vonatkoz´o haszn´alat´at (pl. Gr´etsy-Kovalovszky 1980), e´ s val´oban v´arhat´o a hiperkorrekci´o megjelen´ese olyan szitu´aci´okban, ahol l´etezik jel¨olt szubsztenderd e´ s sztenderd megval´osul´asa egy nyelvi v´altoz´onak. A spont´an besz´edben azonban a hiperkorrekci´o j´oval kev´esb´e fordul el˝o (Wardhaugh 1998:163), mint a Kontra (2003) k´ıs´erlet´ehez hasonl´okontroll´alt szitu´aci´okban. A val´os´ag a BUSZI-2 korpuszban az, hogy egyszer sem fordul el˝o hiperkorrekt amely, csup´an egy nehezen e´ rtelmezhet˝o mondatban mer¨ulhet fel lehet˝os´egk´ent ez az elemz´es. E mondat egy huszon´eves egyetemist´aval k´esz¨ult interj´uban hangzott el a terepmunk´ast´ol5 : 5A
ki nem ejtett hangokat, sz¨unetjeleket, illetve a sz¨oveget feldolgoz´o kutat´o megjegyz´eseit kihagyom az id´ezett mondatokb´ol.
27
(33) Egy´atal´an olyan a pedag´ogusok e´ s a di´akok k¨oz¨otti viszony a´ ltal´aban, amelyen viszont maga helyesnek tart, e´ s amely viszonyba a maga r´esz´er˝ol sz´ıvesen beilleszkedik. Ez a mondat els˝o vonatkoz´o n´evm´asa legink´abb az amilyen n´evm´as helyetti nyelvbotl´ask´ent e´ rtelmezhet˝o, a m´asodik viszont m´ar az a´ t´ertelmezett referenci´ara utal (az a viszony, amelyet o¨ n helyesnek tart), ´ıgy specifikus antecedens˝unek is tekinthet˝o.
5.3. A nem kijel¨ol˝o amelyik K´etf´ele m´odon is e´ rdemes vizsg´alni azt a felt´etelez´est, hogy terjed˝oben van az amelyik forma a korl´atoz´o, a´ m nem kijel¨ol˝o funkci´oban, amelyet hagyom´anyosan az amely, illetve az ami vonatkoz´o n´evm´asok t¨oltenek be. Egyr´eszt meg lehet n´ezni a korl´atoz´o, de nem kijel¨ol˝o funkci´oban szerepl˝o amelyik forma ar´any´at az o¨ sszes ilyen funkci´oban szerepl˝o (´es nem szem´elyre vonatkoz´o aki) vonatkoz´o n´evm´ashoz k´epest, m´asr´eszt viszont e´ rdemes lehet megvizsg´alni a nem kijel¨ol˝o funkci´oj´u amelyik alakok ar´any´at az o¨ sszes amelyik el˝ofordul´ashoz k´epest. 5.3.1.
Az o¨ sszes nem kijel¨ol˝o, de korl´atoz´o n´evm´as ar´any´aban
Az els˝o elemz´es szerint noha el˝ofordul amelyik korl´atoz´o, de nem kijel¨ol˝o funkci´oban, az ar´anya csek´ely, az o¨ sszes besz´el˝ore n´ezve 3.6%, a terepmunk´asok e funkci´ora 2.6%-ban, az adatk¨ozl˝ok 4.1%-ban haszn´alj´ak az amelyik n´evm´ast. A foglalkoz´as szerinti bont´as alapj´an a szakmunk´astanul´ok haszn´alj´ak legt¨obbet ezt a form´at, o˝ ket k¨ovetik a gy´ari munk´asok, majd az egyetemist´ak e´ s az elad´ok k¨ovetkeznek, s a tan´arok haszn´alj´ak legkev´esb´e a szubsztenderdnek tartott alakot:
28
foglalkoz´as
aminkk
amelynkk
amelyiknkk
(nkkamelyik)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar ¨ Osszesen
73 71 89 95 88
0 0 0 1 6
5 3 3 4 3
6.4% 4.1% 3.3% 4% 3.1%
416
7
18
4.1%
10. t´abl´azat: Az (nkkamelyik) v´altoz´o foglalkoz´as szerinti bont´asban Ennek a jelens´egnek a terjed´es´et esetleg al´at´amaszthatja, hogy az e´ letkor szerinti bont´as egy´ertelm˝ubb o¨ sszef¨ugg´est sugall, noha fentebb is eml´ıtett¨uk, hogy az e´ letkor szorosan o¨ sszef¨ugg a foglalkoz´assal, s a tizen´evesek kiugr´o adata a szakmunk´astanul´ok szubsztenderdebb nyelvhaszn´alat´aval is o¨ sszef¨ugghet:
e´ letkor
aminkk
amelynkk
amelyiknkk
(nkkamelyik)
15-20 21-30 31-50 51¨ Osszesen
97 102 128 89
0 1 0 6
7 4 4 3
6.7% 3.7% 3% 3.1%
416
7
18
4.1%
11. t´abl´azat: Az (nkkamelyik) v´altoz´o e´ letkor szerinti bont´asban A modulok szerinti bont´as az el˝ofordul´asok kis sz´ama miatt nem mutathat relev´ans eredm´enyt, a´ m modulcsoportok alapj´an l´athat´o, hogy a k¨oz´eleti t´em´ak eset´en a legnagyobb, az interakci´ok e´ s a biogr´afiai modulok eset´en pedig a legkisebb a szubsztenderd haszn´alat mind az adatk¨ozl˝ok, mind a terepmunk´asok eset´eben:
29
modulcsoport adatk¨ozl˝ok
terepmunk´asok o¨ sszesen
int nye bio pol sze
1% 3.1% 4.7% 7.1% 3.1%
5% 5.3% 2.3% 8% 3.2%
2.1% 4.5% 2.7% 7.9% 3.2%
12. t´abl´azat: Az (nkkamelyik) v´altoz´o modulcsoportok szerint Az (nkkamelyik) v´altoz´o alapj´an teh´at igazoltnak t˝unhet az a feltev´es, hogy a k´enyesebb politikai vagy k¨oz´eleti t´em´ak megbesz´el´esekor n˝o a szubsztenderd haszn´alat, mivel nem a nyelvhaszn´alatra koncentr´al a besz´el˝o. A szem´elyes e´ lm´enyek modulcsoportj´aban azonban alacsony a szubsztenderd haszn´alat, ´ıgy lehet, hogy az interj´uknak ebben a r´esz´eben m´egis ´ modulokban p´eld´aul egyetlen nem kigondozottabb volt a nyelvhaszn´alat. A HAL e´ s FEL jel¨ol˝o amelyik el˝ofordul´as sem tal´alhat´o, a´ m a kev´es adat miatt nem felt´etlen¨ul lehet ebb˝ol b´armilyen k¨ovetkeztet´est levonni. 5.3.2.
Az o¨ sszes amelyik ar´any´aban
A m´asik m´odon sz´amolt ar´any azonban arra utal, hogy a besz´elt nyelvi sz¨ovegben el˝ofordul´o ¨ amelyik n´evm´asok k¨oz¨ul egy´altal´an nem kev´es van olyan, amely nem kijel¨ol˝o szerep˝u. Osszess´eg´eben 27%-a ilyen a korpuszban el˝ofordul´o amelyik n´evm´asoknak: a terepmunk´asokn´al 18.8%, az adatk¨ozl˝okn´el pedig 31.6% az ar´any.
foglalkoz´as
amelyiknkk
amelyik
(kisnkk)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar ¨ Osszesen
5 3 3 4 3
18 17 9 6 7
27.8% 17.6% 33.3% 66.6% 42.9%
18
57
31.6%
13. t´abl´azat: A (kisnkk) v´altoz´o foglalkoz´as szerinti bont´asban
30
Felt˝un˝o az egyetemist´akn´al tal´alt kiugr´oan magas, illetve a gy´ari munk´asokn´al tal´alt kiugr´oan alacsony ar´any, a´ m val´osz´ın˝uleg t´ul kev´es az adat ahhoz, hogy hat´arozott k¨ovetkeztet´eseket lehessen levonni a fentiekb˝ol. Az e´ letkor szerinti bont´as szint´en nem utal arra, hogy o¨ sszef¨ugg´est lehetne felv´azolni:
e´ letkor
amelyiknkk
amelyik
(kisnkk)
15-20 21-30 31-50 51¨ Osszesen
7 4 4 3
22 7 21 7
31.9% 57.1% 19% 42.9%
18
57
31.6%
14. t´abl´azat: A (kisnkk) v´altoz´o e´ letkor szerinti bont´asban A modulcsoportok szerinti bont´as a terepmunk´asok eset´eben sz´els˝os´eges eredm´enyeket mutat a kev´es el˝ofordul´as miatt, ´ıgy p´eld´aul a sze modulcsoportban 100% a (kisnkk) v´altoz´o, mivel az egyetlen ilyen amelyik vonatkoz´o n´evm´as nem kijel¨ol˝o, ugyanakkor az int modulcsoportban 13 amelyik n´evm´asb´ol csup´an 1 nem kijel¨ol˝o, ´ıgy az ar´any itt 7.7%. A tov´abbi ar´anyok: bio eset´eben 2/5=40%, nye eset´eben 1/6=16.7% valamint a pol modulcsoportban 1/7=14.3%. Az adatk¨ozl˝ok eset´eben m´ar kicsit jobban vizsg´alhat´o a helyzet:
modulcsoport amelyiknkk
amelyik
(kisnkk)
int nye bio pol sze
6 11 11 21 8
33.3% 27.3% 36.7% 28.6% 37.5%
2 3 4 6 3
15. t´abl´azat: A (kisnkk) v´altoz´o modulcsoportok szerint Ebb˝ol a szempontb´ol vizsg´alva a nem kijel¨ol˝o amelyik viselked´es´et e´ pp az ellenkez˝oj´et l´athatjuk, mint az el˝oz˝o pontban: a pol csoportban nem k¨ul¨on¨osebben nagy az nkk jegy
31
ar´anya, m´ıg a sze, bio, illetve int modulcsoportokban magasabb. Az ellentmond´as oka val´osz´ın˝uleg az, hogy valamilyen okb´ol a pol csoportban haszn´alt´ak az adatk¨ozl˝ok a leggyakrabban az amelyik n´evm´ast, ´ıgy t¨obb nem kijel¨ol˝o el˝ofordul´as is van ebben a csoportban, teh´at a t¨obbi n´evm´ashoz k´epest ´ıgy n˝ott az amelyiknkk ar´anya, a´ m az amelyik n´evm´asok k¨oz¨ott nem.
5.4. T¨obbes sz´amu´ vonatkoz´o n´evm´asok El˝osz¨or tekints¨uk a´ t azt, hogy az egyes vonatkoz´o n´evm´asok milyen ar´anyban szerepelnek t¨obbes sz´am´u alakban. M´ar az o¨ sszes´ıtett adatok is mutatj´ak, hogy az egyes n´evm´asok nagym´ert´ekben k¨ul¨onb¨oznek abban, hogy mennyire haszn´alatosak a t¨obbes sz´am´u alakjaik:
vonatkoz´o n´evm´as egyes sz´am t¨obbes sz´am
(plur%)
ami amely amelyik aki
4.17% 61.9% 0% 32.5%
827 16 89 486
36 266 0 234
16. t´abl´azat: A t¨obbes sz´am´u alakok ar´anya az egyes vonatkoz´o n´evm´asok eset´eben (¨osszes´ıt´es) Mindenk´eppen fel kell tenni a k´erd´est, hogy van-e szemantikai h´attere a jelent˝os elt´er´esnek az egyes n´evm´asok k¨oz¨ott. Fel lehet vetni p´eld´aul azt, hogy a korpuszban gyakran szerepeltek t¨obb emberre, csoportokra, n´epcsoportokra vonatkoz´o k´erd´esek, s ez´ert az aki n´evm´as gyakrabban szerepel t¨obbes sz´am´u alakban, mint az ami. Ugyanakkor a nagyon jelent˝os k¨ul¨onbs´eg a fenti ar´anyokban arra mutat, hogy bizonyos n´evm´asok t¨obbes sz´am´u alakj´at er˝osen ker¨ulik a besz´el˝ok, s ezt a felt´etelez´est a 5.5. pontban bemutatand´o egyeztet´esi jelens´egek is meger˝os´ıtik majd. Felt˝un˝o, hogy a hipot´ezisnek megfelel˝oen a korpuszban nincs p´elda *amelyikek alakra, teh´at ennek a n´evm´asnak nincsen t¨obbes sz´ama. Mint l´attuk, K´alm´an (1958) e´ s Kenesei 6A
val´osz´ın˝uleg felolvasott sz¨ovegekkel egy¨utt 35 a t¨obbes sz´am´u amelyek el˝ofordul´asok sz´ama, amellyel m´ar 68.63%-ra n˝o a t¨obbessz´am ar´anya.
32
(1992) is felveti azt a lehet˝os´eget, hogy e forma helyett az amelyek alak terjedhet, s az amely ´ ebb˝ol a szempontb´ol e´ rdekes n´evm´as nagy t¨obbessz´amar´anya miatt ez re´alisnak t˝unik. Am lehet az, hogy csak k´et kijel¨ol˝o el˝ofordul´asa van az amely n´evm´asnak, s e kett˝o k¨oz¨ul egyik nem is t¨obbes sz´am´u (ez a terepmunk´as k´erd´ese): (34) hogy h´ıvj´ak azt az utat, amely keresztezi a Blaha Lujza t´ern´el a R´ak´oczi utat? A m´asik viszont t¨obbes sz´am´u, e´ s elk´epzelhet˝o, hogy az *amelyikek forma helyett haszn´alta az egyetemista besz´el˝o. A t´agabb kontextus is igazolja itt azt az elemz´est, hogy kijel¨ol˝o funkci´oj´u a vonatkoz´o n´evm´as. Ugyanakkor felt˝un˝o az is, hogy a m´asodik kijel¨ol˝o funkci´oj´u vonatkoz´o n´evm´as m´ar egyes sz´am´u, e´ s nem az amely, e´ s nem is az ilyen funkci´oban elvileg a´ ltal´anos amelyik, hanem az ami alakot haszn´alta a besz´el˝o: (35) olyan aaa csoport, u´ gy j¨onnek o¨ ssze emberek, akikkel lehet egy¨utt dolgozni, akkor ´ n´alam o¨ sszej¨ott az, hogy egy j´o csoport volt, e´ s azokb´ol a szint´en j´ol siker¨ulhet. Es tant´argyakb´ol, amelyek e´ rdekeltek meg meg o¨ megszerettem, azokb´ol igyekeztem kiv´alogatni, aaa vagy kiv´alasztani, – ez nagyon j´o egy´ebk´ent, az egyetem, ez nagyon tetszett, – a jobb tan´arokat, ami viszont nem e´ rdekelt, h´at abb´ol meg igyekeztem olyat, ahol nem nagyon kellett t¨orn¨om magam. Az *amelyikek forma hi´any´an´al (ami a hipot´ezisek alapj´an is elv´arhat´o volt) sokkal meglep˝obb lehet tal´an az, hogy az ami vonatkoz´o n´evm´as haszn´alat´aban nagyon kev´es a t¨obbes sz´am´u alak. Ez valamelyest szint´en magyar´azhat´o szemantikai okokkal, mivel az ami gyakran nem specifikus fejre utal, hanem tagmondatra, vagy ak´ar mell´erendel˝o jelleg˝u, s ilyen haszn´alatban szinte mindig egyes sz´am´u. Az a t´eny azonban, hogy m´ıg az aki vonatkoz´o n´evm´as eset´en 32.5%-os a t¨obbes sz´am´u alakok ar´anya, m´ıg az amely archaikus vonatkoz´o n´evm´as eset´en 61% ez az ar´any, az ami n´evm´asn´al csup´an 4.17%, mindenk´eppen arra utal, hogy az amik t¨obbes sz´am´u alak haszn´alat´at a besz´el˝ok ker¨ulik. Az ami alakjainak ar´any´at az amely n´evm´ashoz k´epest az egyes e´ s a t¨obbes sz´amban k¨ul¨on vizsg´al´o (amising) e´ s (amiplur) v´altoz´ok elemz´ese szint´en meger˝os´ıti ezt a felt´etelez´est:
33
forr´as
amising
amelysing
(amising)
amiplur
amelyplur
(amiplur)
adatk¨ozl˝ok terepmunk´asok7
544 283
8 8
98.6% 97.2%
30 6
5 21
85.7% 22.2%
o¨ sszesen
827
16
98.1%
36
26
58%
17. t´abl´azat: Az ami/amely ar´any k¨ul¨onv´alasztva a k´et nyelvtani sz´am szerint M´eg az adatk¨ozl˝okn´el is felt˝un˝o az amely vonatkoz´o n´evm´as nagyobb ar´anya a t¨obbes sz´amban, a´ m a terepmunk´asoknak a val´osz´ın˝uleg a sztenderdhez k¨ozelebb a´ ll´o besz´edm´odj´at is figyelembe v´eve o´ ri´asi az ar´anyok elt´er´ese. A foglalkoz´as, illetve e´ letkor szerinti bont´as vizsg´alata e v´altoz´on´al a nagyon kev´es amely el˝ofordul´as miatt nem mutat viszont e´ rt´ekelhet˝o eredm´enyt. Az amely e´ s ami n´evm´asok viselked´es´enek k¨ul¨onbs´eg´et e´ rdemes u´ gy is vizsg´alni, hogy csak a spec jeggyel rendelkez˝o alakokat vessz¨uk figyelembe, mivel az eg´esz mondatra, vagy nem specifikus el˝ozm´enyre utal´o ami el˝ofordul´asok m´odos´ıthatj´ak az eredm´enyeket. Az o¨ sszes´ıtett t¨obbessz´amar´any tekintet´eben m´eg ´ıgy is az ami 7.6%-os eredm´enye a´ ll szemben az amely 65%-´aval. A foglalkoz´as o¨ sszef¨uggeni l´atszik az ami alak t¨obbes sz´am´anak haszn´alat´aval: az iskol´azottabb r´etegek ker¨ulik ezt a legkev´esb´e. Ennek ellentmond a terepmunk´asok 3.3%-os t¨obbessz´amar´any-adata:
7 Itt
is fontos, hogy a t´abl´azat nem tartalmazza azt a kilenc amelyek t¨obbes sz´am´u el˝ofordul´ast, amelyek gyan´ıthat´olag felolvasott sz¨ovegekb˝ol sz´armaznak. Ezekkel egy¨utt a terepmunk´asok (amiplur) v´altoz´oja 16.7%ra, az o¨ sszes´ıtett v´altoz´o pedig 50.7%-ra cs¨okkenne.
34
foglalkoz´as
amisg,spec
amiplur,spec
(plur%)
amelysg,spec
amelyplur,spec
(plur%)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar
40 48 58 55 43
3 3 2 9 10
7% 5.9% 3.3% 14.1% 18.9%
0 0 0 0 7
0 0 0 2 3
– – – 100% 30%
adatk¨ozl˝ok
244
27
10%
7
5
41.6%
terepmunk´asok
146
5
3.3%
7
21
75%
o¨ sszesen
390
32
7.6%
14
26
65%
18. t´abl´azat: Az ami e´ s amely n´evm´asok t¨obbes sz´am´anak haszn´alata foglalkoz´as szerinti bont´asban Az egyik terepmunk´as adatai k¨ul¨on¨os figyelmet e´ rdemelnek, mivel neki a legsztenderdebb a nyelvhaszn´alata a (specami) v´altoz´o tekintet´eben (56.1%), teh´at messze o˝ haszn´alta leggyakrabban az amely n´evm´ast. Az o˝ nyelvhaszn´alat´aban egyetlen t¨obbes sz´am´u amik vonatkoz´o n´evm´asi alak sem fordult el˝o, ´ıgy az ami (plur%) ar´anya 0%. Ezzel szemben az a´ ltala haszn´alt 18 amely n´evm´as k¨oz¨ul 16 t¨obbes sz´am´u (88.9%-os ar´any), teh´at u´ gy t˝unik, hogy enn´el a terepmunk´asn´al is m˝uk¨odik a t¨obbes sz´am´u amik forma ker¨ul´ese, s o˝ a legkonzervat´ıvabb alternat´ıv´at v´alasztv´an ezekben az esetekben az amely t¨obbes sz´am´at haszn´alta. Amennyiben a nyelvtani sz´am alapj´an kett´ev´alasztjuk ennek a terepmunk´asnak a (specami) v´altoz´oj´at, akkor azt kapjuk, hogy egyes sz´amban az o¨ sszes´ıtett a´ tlaghoz k¨ozeli 92%-os az ami n´evm´as haszn´alata specifikus antecedens ut´an; t¨obbes sz´amban viszont a fentiek e´ rtelm´eben a (specami-pl)=
ami plur,spec ami plur,spec +amely plur,spec
=
0 0+16
=0%-os, igen kiugr´o eredm´enyt
tal´aljuk. Nemcsak enn´el a terepmunk´asn´al alacsonyabb a t¨obbes sz´am´u (specami) az egyes sz´am´un´al, ez e´ rv´enyes a m´asik, nagysz´am´u adatot k´esz´ıt˝o terepmunk´asra is: (specami)=90.7%, (specamisg)=95%, (specami-pl)=37.5%. Ugyan´ıgy valamennyire l´atszik ez a hat´as az adatk¨ozl˝ok o¨ sszes´ıtett adatain is: (specami)=95.8%, (specami-sg)=97.2%, (specami-pl)=84.4%. A terepmunk´asok e´ s adatk¨ozl˝ok adatait o¨ sszes´ıt˝o sz´amok vizsg´alat´at er˝osen befoly´asolja a fent eml´ıtett terepmunk´as viselked´ese, ez´ert o¨ nmagukban nem relev´ansak, a´ m szint´en felh´ıvj´ak a figyel-
35
met a kev´es t¨obbes sz´am´u amik el˝ofordul´asra: (specami)=91.3%, (specami-sg)=96.5%, (specamipl)=55.1%. Amennyiben megn´ezz¨uk a modulcsoportok szerinti bont´ast az ami e´ s az aki n´evm´asok eset´eben, az l´atszik, hogy m´ıg az ami n´evm´ast az adatk¨ozl˝ok a legt¨obbsz¨or a sze csoportban haszn´alj´ak a t¨obbes sz´amban, az aki n´evm´asn´al e´ ppen itt a legritk´abb a t¨obbes alak:
modulcsoport
ami amik
(plur%)
aki
akik
(plur%)
int nye bio pol sze
48 66 237 87 106
4% 5.7% 4.1% 4.4% 8.6%
16 72 136 126 60
9 32 53 61 18
36% 30.8% 28% 32.6% 23.1%
2 4 10 4 10
19. t´abl´azat: Az ami e´ s az aki t¨obbessz´amar´any´anak vizsg´alata modulcsoport szerinti bont´asban az adatk¨ozl˝okn´el Az, hogy az amik alakot a szem´elyes modulokban ker¨ulik az adatk¨ozl˝ok, arra utalhat, hogy az amik valamennyire stigmatiz´alt alak lehet, mivel j´oval gyakrabban van specifikus antecedense, mint az egyes sz´am´u alaknak (amely a sztenderdben is elfogadott p´eld´aul eg´esz mondatra val´o visszautal´asra), ez´ert a gondozottabb besz´edben jobban ker¨ulik a t¨obbes sz´am´u form´at. Ezt al´at´amasztja (sajnos kev´es sz´am´u adattal) az amely n´evm´as t¨obbes sz´am´anak viselked´ese az adatk¨ozl˝okn´el: a bio modulban (amely form´alis nyelvhaszn´alatot mutatott m´ar a t¨obbi v´altoz´on´al is) 4/9=44.4%, az int modulban 0/1=0%, a pol modulban 1/1=100%, a sze modulban pedig 0/2=0%. Ez is arra utal, hogy a form´alisabb regiszterekben a t¨obbes sz´amban hajlamosabbak a besz´el˝ok a´ tt´erni az amely vonatkoz´o n´evm´as haszn´alat´ara, mint az egyes sz´amban. A terepmunk´asok adatainak modulcsoport szerinti bont´asa nem mutat k¨ul¨on¨osebben e´ rdekes eredm´enyt (itt e´ rdemes az amely adatait is vizsg´alni, mert m´ar nem annyira kev´es az adat, mint az adatk¨ozl˝okn´el), de r´avil´ag´ıt ism´et arra, hogy t¨obbes sz´amban milyen m´ert´ek˝u az ami n´evm´as ker¨ul´ese, mivel minden modulcsoportban t¨obb az amely n´evm´as el˝ofordul´asa a t¨obbes sz´amban: 36
modulcsoport
ami amik
(plur%)
amely amelyek (plur%)
int nye bio pol sze
163 32 43 13 32
1.8% 0% 4.4% 0% 3%
4 2 1 0 1
3 0 2 0 1
4 6 7 1 3
50% 75.0% 87.5% 100% 75%
20. t´abl´azat: Az ami e´ s az amely t¨obbessz´amar´any´anak vizsg´alata modulcsoport szerinti bont´asban a terepmunk´asokn´al
5.5. Sz´ambeli egyeztet´es Amennyiben a fentiek szerint t´enyleg l´etezik az ami e´ s az amelyik n´evm´asok t¨obbes sz´am´anak ker¨ul´ese, akkor felt´etelezhet˝o az is, hogy nagyobb lesz az olyan egyeztet´esi minta el˝ofordul´asa is ezeknek a n´evm´asoknak az eset´eben, ahol t¨obbes sz´am´u antecedensnek egyes sz´am´u vonatkoz´o n´evm´as felel meg. Ezen k´ıv¨ul elk´epzelhet˝o az is, hogy az amely n´evm´as pedig jobban prefer´alja a bizonytalan esetekben a t¨obbes sz´am´u alakot, m´ıg az aki eset´eben v´arhat´o b´armilyen kiugr´o jelens´eg a legkev´esb´e. 5.5.1.
A (pp-x) v´altoz´ok
El˝osz¨or tekints¨uk a (pp-x) v´altoz´okat, teh´at azoknak a n´evm´asoknak az alakjainak a megoszl´as´at, amelyek antecedense alakilag e´ s formailag is egyes sz´am´u. Mivel nem fordult el˝o egyes sz´am´u amely n´evm´as a t¨obbes sz´am´u e´ s t¨obbes e´ rtelm˝u el˝ozm´eny ut´an (ez 5 el˝ofordul´as), ez´ert (pp-amely)=100%. Ez egybeesik azzal a mint´aval, hogy a besz´el˝ok nem ker¨ulik az amely t¨obbes form´aj´at. Az amelyik vonatkoz´o n´evm´as viszont egyszer sem szerepel t¨obbes sz´amban a korpuszban, ellenben h´aromszor is t¨obbes sz´am´u el˝ozm´eny ut´an a´ ll, ez´ert (pp-amelyik)=0%. Ez azt jelenti, hogy h´arom olyan eset fordult el˝o, ahol az amelyik n´evm´ast haszn´alta a besz´el˝o dac´ara annak, hogy a sztenderd nyelvhaszn´alatban vagy ´ egyeztetnie kellett volna, vagy pedig m´as n´evm´ast v´alasztani (amelyikek ∼ amelyek). Erdemes 37
ezt a h´arom k¨ul¨on¨os p´eld´at megvizsg´alni (az els˝o p´elda egyetemist´at´ol, a m´asodik elad´ot´ol, a harmadik pedig gy´ari munk´ast´ol sz´armazik): (36) n´eha teher is volt bizonyos vall´asi szertart´asokat gyerek f˝ovel betartani, amelyik mindenk´eppen csak k¨oteless´egk´ent jelentkeztek (37) vannak olyan szivarok, amelyiknek kellemes a f¨ustje. De van, amelyiknek olyan b¨ud¨os. (38) olyan programokat veszek el˝o, amelyik a u´ gy el˝ony¨osebb a sz´amomra Mindh´arom p´eld´an´al felmer¨ulhet a gyan´u, hogy amelyek helyett szerepel nem egyeztetett amelyik a sz¨ovegben, vagy nyelvbotl´as miatt, vagy pedig amiatt, hogy az a´ t´ır´as sor´an a felv´eteleken a k´et alak k¨oz¨otti k¨ul¨onbs´egt´etel igen neh´ez lehetett. Ezt az elemz´est t´amogatn´a az is, hogy a (37) e´ s a (38) p´eld´ak nem, a (36) p´elda pedig megk´erd˝ojelezhet˝oen elemezhet˝o csak kijel¨ol˝onek, teh´at nem az amelyik vonatkoz´o n´evm´as hagyom´anyos szerepk¨or´eben tal´alhat´oak. Ugyanakkor m´egis probl´em´as lenne amely helyetti nyelvbotl´asnak, vagy hib´as a´ t´ır´asnak tekinteni a fenti p´eld´akat, mivel az ezeket a mondatokat produk´al´o besz´el˝ok egyike sem ´ mivel sem a gy´ari munk´asok, sem az elad´ok haszn´alt amely n´evm´ast az interj´u sor´an. Es sz¨ovegeiben nincsen val´odi amely el˝ofordul´as, a (37)-(38) mondatok lenn´enek ennek a vonatkoz´o n´evm´asnak az egyetlen el˝ofordul´asai e foglalkoz´ascsoportokban, ´ıgy ez az e´ rtelmez´es val´osz´ın˝utlen. A val´oban nagy sz´amban el˝ofordul´o ami e´ s az aki n´evm´asok (pp) v´altoz´oi a k¨ovetkez˝o t´abl´azatban l´athat´oak:
forr´as
amipps
amippp
(pp-ami) akipps
akippp
(pp-aki)
adatk¨ozl˝ok terepmunk´asok o¨ sszesen
34 9 43
28 6 34
45.2% 40% 44.2%
152 56 208
95% 100% 96.3%
8 0 8
21. t´abl´azat: A (pp) v´altoz´o o¨ sszes´ıt´ese az ami e´ s az aki n´evm´asokn´al L´athat´o, hogy m´ıg az o¨ sszehasonl´ıt´as alapj´aul szolg´al´o aki vonatkoz´o n´evm´as eset´eben csup´an minden huszadik t¨obbes sz´am´u antecedens ut´an tal´alhat´o egyes sz´am´u alak, az ami 38
eset´eben gyakrabb az egyeztet´es hi´anya a szab´alyos t¨obbes sz´am´u alak megjelen´ese helyett! A szubsztenderd alak elterjedts´eg´et e´ rdemes vizsg´alni foglalkoz´as, illetve e´ letkor szerinti bont´asban:
forr´as
amipps
amippp
(pp-ami)
akipps
akippp
(pp-aki)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar
3 7 17 5 2
3 4 2 10 9
50% 36.4% 10.5% 66.7% 81.9%
1 1 5 0 1
25 11 35 38 42
96.1% 91.6% 87.5% 100% 97.7%
15-20 21-30 31-50 51-
7 7 18 2
4 10 5 9
36.4% 58.8% 21.7% 81.8%
4 1 2 1
28 40 42 41
87.5% 97.6% 95.4% 97.6%
adatk¨ozl˝ok
34
28
45.1%
8
151
94.9%
terepmunk´asok
9
6
40%
0
56
100%
o¨ sszesen
43
34
44.2%
8
207
96.3%
22. t´abl´azat: A (pp) v´altoz´o az ami e´ s az aki n´evm´asokn´al A kev´es adat ellen´ere u´ gy t˝unik, hogy a foglalkoz´assal o¨ sszef¨ugg a szubsztenderd (nem egyeztetett) forma haszn´alata, hiszen a tan´arok kiemelkednek a 81.9%-os t¨obbessz´amar´anyukkal, ut´anuk k¨ovetkezik az egyetemist´ak 66.6%-a. A szakmunk´astanul´ok kev´es adat alapj´an m´ert 50%-os ar´anya k¨ovetkezik, majd a gy´ari munk´asok 36.4%-a, v´eg¨ul az elad´ok 10.5%-a. Az aki n´evm´as eset´eben sokkal kisebb a szubsztenderd alak haszn´alata, de itt is az elad´ok haszn´alt´ak a legt¨obb egyes sz´am´u form´at, m´ıg az egyetemist´ak e´ s a tan´arok egy¨uttv´eve is csak egy nem egyeztetett vonatkoz´o n´evm´ast haszn´altak. Az e´ letkor szerinti bont´as azt mutatja, hogy a huszon´evesek e´ s az id˝osek haszn´alj´ak a legsztenderdebb form´akat – vagyis val´osz´ın˝uleg a foglalkoz´assal f¨ugg o¨ ssze az egyeztet´esi v´altoz´o is, hiszen ezekben a korcsoportokban domin´alnak az egyetemist´ak, illetve a tan´arok. A terepmunk´asok o¨ sszesen 40%-os t¨obbessz´amar´anyt mutatnak az ami n´evm´asn´al, teh´at ar´any´aban m´eg t¨obb szubsztenderd alakot haszn´altak, mint az adatk¨ozl˝ok. A n´egy terep39
munk´as k¨oz¨ul csup´an egynek (aki igen kev´es interj´ut k´esz´ıtett) volt 100%-os sztenderd mutat´oja, a legt¨obb interj´ut k´esz´ıt˝o terepmunk´asn´al 33.3%-os, m´ıg a m´asik kett˝on´el 0%-os t¨obbessz´amar´anyt lehet tal´alni. A t¨obbi mutat´oban legsztenderdebb nyelvhaszn´alatot mutat´o terepmunk´as 0%-os adata viszont k¨onnyen magyar´azhat´o azzal, hogy o˝ t¨obbes sz´am´u antecedens eset´en egy kiv´etellel mindig az irodalmi amelyek form´at haszn´alta (ami ppp = 0, ami pps = 1, amely ppp = 16, amely pps = 0). A fentiek alapj´an e´ rdemes az ami n´evm´as viselked´es´et az adatk¨ozl˝okn´el modulcsoportok szerinti bont´asban is megvizsg´alni:
modulcsoport
amipps
amippp
(pp-ami)
int nye bio pol sze
1 6 19 2 6
2 3 10 3 10
66.7% 33.3% 34.5% 60% 52%
23. t´abl´azat: A (pp-ami) v´altoz´o az adatk¨ozl˝okn´el modulcsoportok szerinti bont´asban Az eredm´eny itt nagyon k¨ul¨on¨os: amennyiben a kev´es el˝ofordul´ast tartalmaz´o int modulcsoportt´ol eltekint¨unk, azokban a modulokban nagyobb a szubsztenderd (pps) egyeztet´es˝u alak haszn´alat´anak ar´anya, amelyekben form´alisabb a nyelvhaszn´alat. Ennek egyik magyar´azata az el˝oz˝o fejezetben eml´ıtett jelens´eg lehet: az amik forma stigmatiz´alts´aga lehet, hogy er˝osebb, mint az egyeztet´es hi´any´anak szubsztenderd jellege, ´ıgy a form´alisabb regiszterekben a besz´el˝ok ink´abb az egyeztet´est hagyj´ak el, mint hogy az amik form´at haszn´alj´ak. 5.5.2.
Az (sp-x) v´altoz´ok
Az (sp-x) v´altoz´okat tekintve is igazolhat´onak t˝unik a felt´etelez´es, mely szerint az ami vonatkoz´o n´evm´as haszn´alata sor´an a besz´el˝ok ker¨ulik a t¨obbes sz´am´u alakot. Azok az antecedensek (sp) jegy˝uek, amelyek szemantikailag t¨obb dolgot jel¨olnek, a´ m a felsz´ınen egyes sz´am´u alak´uak. Ilyenek lehetnek a sz´amnevekkel, vagy kvantorral m´odos´ıtott f˝on´evi csoportok (minden, p´ar, csom´o, o¨ t, sok, stb.), amelyek a magyarban egyes sz´am´u f˝on´evvel j´arnak 40
egy¨utt, vagy t¨obb egyes sz´am´u f˝on´evi csoport felsorol´asa (pl. ,,´atadtam o¨ nnek a hatos, hetes, nyolcas k´arty´at, amiben a kutat´as c´elj´at ismertettem”). Az ilyen antecedensek ut´an mind az egyes sz´am´u, mind a t¨obbes sz´am´u vonatkoz´o n´evm´as ´ haszn´alata grammatikus. Eppen ez´ert e´ rdekes k´erd´es az, hogy milyen egyeztet´est prefer´altak a besz´el˝ok. Az amelyik n´evm´asn´al term´eszetesen kiz´ar´olag az egyes sz´am´u alak fordult el˝o mind az 5 ilyen szitu´aci´oban, hiszen a korpuszban egyszer sem haszn´alt´ak az *amelyikek form´at. Az aki n´evm´asn´al, ahol a nyelvtani sz´am prefer´al´asa szerinti viselked´es´et semlegesnek felt´etelezt¨uk, val´oban 42.3%-os o¨ sszes´ıtett t¨obbessz´amar´anyt tal´alunk, s ezzel o¨ sszehasonl´ıtva az ami n´evm´as 2.8%-os t¨obbessz´amar´anya szint´en meger˝os´ıti a k´et n´evm´as viselked´ese k¨ozti szignifik´ans k¨ul¨onbs´eget. A t¨obbes sz´am haszn´alata az iskol´azottabb r´etegekre jobban jellemz˝o: a 36 (sp) el˝ozm´eny˝u ami n´evm´as egyetlen t¨obbes sz´am´u el˝ofordul´as´at tan´ar produk´alta: (39) egy csom´o sz´ot nem tanult m´ar meg, amiket itt megtanultak. Az (sp-aki) v´altoz´o vizsg´alata nem er˝os´ıti meg az o¨ sszef¨ugg´est a foglalkoz´as e´ s a t¨obbes sz´am´u alak haszn´alata k¨oz¨ott, mivel a tan´arok eredm´enye alacsony, viszont az egyetemist´ak sztenderdhez k¨ozeli nyelvhaszn´alata o¨ sszef¨ugghet a legnagyobb t¨obbessz´am-haszn´alattal. Ism´et kiugr´o az elad´ok eredm´enye, mivel n´aluk a legkisebb ez az ar´any:
forr´as
akisps
akispp
(sp-aki)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar
3 7 6 6 6
2 5 1 7 3
40% 41.7% 14.3% 53.9% 33.3%
adatk¨ozl˝ok
28
18
39.1%
terepmunk´asok
2
4
66.7%
o¨ sszesen
30
22
42.3%
24. t´abl´azat: Az (sp) v´altoz´o az aki n´evm´asn´al
41
L´athat´o, hogy az aki eset´eben is megjelenik az egyes sz´am´u alak preferenci´aja, a´ m messze nem olyan m´ert´ekben, mint az ami, vagy az amelyik n´evm´asn´al. Az amely vonatkoz´o n´evm´as sajnos nem fordul el˝o (sp) jegy˝u antecedens ut´an, pedig elk´epzelhet˝o, hogy itt is megjelenne az a jelens´eg, hogy e n´evm´as a t¨obbes sz´amban j´oval nagyobb ar´anyban fordul el˝o a t¨obbi vonatkoz´o n´evm´asn´al. 5.5.3.
Az (ss-x) v´altoz´ok
Az (ss-x) v´altoz´ok vizsg´alata azt mutatja, hogy a tiszt´an egyes sz´am´u antecedens ut´an igen ritka az egyeztet´es hi´anya: az ilyen helyzetben tal´alhat´o 1300 vonatkoz´o n´evm´as k¨oz¨ul o¨ sszesen 5 esetben szerepelt t¨obbes sz´am´u vonatkoz´o n´evm´as (0.38%), ezek k¨oz¨ul 4 az aki n´evm´as eset´eben (0.88%), e´ s csup´an egyszer az ami eset´eben (0.13%). Ezek a t´eveszt´esek nem jellemz˝oek egyetlen csoportra sem: a gy´ari munk´asok e´ s a szakmunk´astanul´ok kiv´etel´evel minden foglalkoz´as szerinti csoport, minden korcsoport, illetve a terepmunk´asok is produk´altak (ssp) egyeztet´es˝u form´at. A t´eveszt´es oka lehet nyelvbotl´as (44), vagy pedig az, hogy a mondat k¨ozben a besz´el˝o a besz´edprodukci´o sor´an k¨onnyen gondolhatott t¨obbes sz´am´u el˝ozm´enyre (40), vagy a vonatkoz´o n´evm´as a f˝omondat el˝ott hangzik el, ez´ert k¨onny˝u a t´eveszt´es (42-43), vagy pedig gy˝ujt˝on´ev az antecedens (41): (40) csak arra tudok t´amaszkodni, amiket hallottam vagy olvastam (41) nem tartozom abba a t´aborba akik azt vallj´ak, hogy minden a´ ron tegez˝odni (42) akik tan´ıtanak, nem musz´aj annak t´at ilyen rendes tan´arnak, gimn´aziumi tan´arnak lenni (43) akik j¨ottek le a l´epcs˝on, att´ol k´ertek egy olyan interj´ut, (44) Van, akik azt mondj´ak, hogy t´ul j´ol megy a cig´anyoknak ¨ Osszefoglalva teh´at az egyeztet´es e´ s a t¨obbessz´amar´any vizsg´alat´anak eredm´enyeit kijelenthet˝o, hogy m´ıg az aki n´evm´as gyakran fordul el˝o t¨obbes sz´am´u antecedens ut´an, e´ s a´ ltal´aban egyezik vele, az ami e´ s k¨ul¨on¨osen az amelyik vonatkoz´o n´evm´asok kifejezetten 42
ker¨ulik a t¨obbes sz´amot. Elker¨ul´esi strat´egiak´ent a formailag nem t¨obbes sz´am´u el˝ozm´enyek eset´eben szinte mindig az egyes sz´amot haszn´alj´ak, viszont amikor alakilag is val´oban t¨obbes sz´am´u az antecedens, akkor is gyakran elmarad az egyeztet´es. Az amely n´evm´as mindig egyezik az antecedens´evel, a´ m gyakrabban fordul el˝o t¨obbes sz´amban, mint a t¨obbi n´evm´as, ´ıgy val´osz´ın˝uleg szint´en az egyik elker¨ul´esi strat´egia az amik, illetve amelyikek alakok ker¨ul´es´ere az egy´ebk´ent elt˝un˝oben lev˝o amelyek t¨obbes sz´am´u n´evm´as alkalmaz´asa.
5.6. Szem´elyeket jel¨ol˝o csoportokra vonatkoz´o n´evm´asok A feldolgozott korpuszban nem fordul el˝o sok olyan vonatkoz´o n´evm´as, amely antecedense szem´elyeket t¨om¨or´ıt˝o csoport, a´ m e´ rdemes k¨ozelebbr˝ol megn´ezni azt a n´eh´any el˝ofordul´ast, ahol csop jegy˝u a vonatkoz´o n´evm´as antecedense. ¨ Osszesen 10 ami, 4 amely, 7 amelyik e´ s 20 aki alakban fordult el˝o csop el˝ozm´eny ut´an a vonatkoz´o n´evm´as, teh´at az eseteknek majdnem a fel´eben a szubsztenderdnek tartott form´at haszn´alt´ak a besz´el˝ok. A foglalkoz´as szerinti bont´as azt mutatja, hogy a csoportra vonatkoz´o aki haszn´alata nem f¨ugg a foglalkoz´ast´ol, noha az adatk¨ozl˝okn´el a´ ltal´aban sztenderdebb nyelvhaszn´alatot mutat´o terepmunk´asok itt is kev´esb´e haszn´alj´ak a szubsztenderd form´at, valamint az els˝o h´arom foglalkoz´ascsoportban nagyon kev´es az adat:
fogalkoz´as
amicsop
amelycsop
amelyikcsop
akicsop
(csopaki)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar
2 1 2 2 1
0 0 0 0 4
0 1 1 1 1
2 3 1 8 4
50% 60% 25% 72.7% 40%
adatk¨ozl˝ok
8
4
4
18
52.9%
terepmunk´asok
2
0
3
2
28.6%
o¨ sszesen
10
4
7
20
48.8%
25. t´abl´azat: A (csopaki) v´altoz´o foglalkoz´as szerinti bont´asban
43
Felt˝un˝o az amely, illetve az amelyik n´evm´as relat´ıv gyakoris´aga is ebben a kontextusban. Az a´ tlagosan 91.3%-os (specami) v´altoz´o helyett a csop jegy melletti (specami) m´ar csak 71.4%, viszont mindegyik amelycsop el˝ofordul´as a m´as v´altoz´okn´al legsztenderdebb nyelvhaszn´alat´u tan´arokn´al fordul el˝o. A modulcsoportok szerinti bont´as ism´et azt mutatja, hogy a legsztenderdebb regisztert a bio csoportban haszn´alnak az adatk¨ozl˝ok, viszont a politikai, k¨oz´eleti t´em´ak t´argyal´asa sor´an nagyobb a szubsztenderd alak haszn´alata. A m´asik h´arom modulcsoportban t´ul kev´es az adat ahhoz, hogy k¨ovetkeztetni lehessen az eredm´enyb˝ol:
modulcsoport
amicsop
amelycsop
amelyikcsop
akicsop
(csopaki)
int nye bio pol sze
0 0 5 1 2
0 0 4 0 0
0 0 1 2 1
1 2 6 6 3
100% 100% 37.5% 66.6% 50%
26. t´abl´azat: A (csopaki) v´altoz´o az adatk¨ozl˝okn´el modulcsoportok szerinti bont´asban ´ Erdemes azonban a konkr´et el˝ofordul´asokat megfigyelni, mert elk´epzelhet˝o az, hogy van m´egis valamilyen szab´aly a csop jegy˝u vonatkoz´o n´evm´asok k¨oz¨otti v´alaszt´asra. N´adasdy (2003) alapj´an az e´ p¨uletre vonatkoz´o antecedensek ut´an nem fordulhat el˝o aki. Ilyen el˝ozm´eny ut´an a korpuszban egyszer ami, egyszer viszont aki tal´alhat´o, a´ m az ut´obbi nyelvbotl´asnak is magyar´azhat´o: (45) v´egigcsin´altam ott a F˝okapit´anys´ag e´ g´es´et, amit oltottunk v¨od¨orl´anccal (46) a l´ampagy´ar volt az, aki most fegyvergy´ar Egy szint´en nyelvbotl´asnak magyar´azhat´o furcsa eset a k¨ovetkez˝o, amely hiperkorrekci´onak is t˝unhet, amennyiben szubsztenderdnek vehet˝o az aki haszn´alata szem´elyeket jelent˝o int´ezm´enynevek, csoportok ut´an: (47) mondjuk, a k´ınaiak, amik legjobbak ebben 44
K´es˝obbi kutat´as c´elj´ab´ol e´ rdemes felsorolni a 41 csop el˝ofordul´as el˝ozm´eny´et (az eg´esz f˝on´evi csoportot) n´evm´as szerinti bont´asban, mivel elk´epzelhet˝o, hogy a fentihez hasonl´o megszor´ıt´asokat lehet ezek alapj´an fel´all´ıtani: • ami – a f˝okapit´anys´ag, az a´ ltal´anos iskol´adba, az els˝o kongresszus, az ELTE, egy ilyen hulig´anbanda, hatvanezer munkahely, a t¨orzsmagja, a csal´ad, ez az iskola, a k´ınaiak • amely – egy olyan iskol´aba, m´asik szakk¨oz´episkol´aban, a X Gimn´azium, testnevel´esi oszt´alyok • amelyik – a seb´eszeti oszt´alyra, k´et csoportjuk ... az egyik, azt a csoportot, olyan jelleg˝u orsz´ag, olyan bar´ati k¨orbe, olyan kateg´ori´at, az a sz˝uk k¨or • aki – abban a t´ıpusban, k´et csoport, az id˝osebb koroszt´allyal, a t¨obbi csoportb´ol ... olyan, a l´ampagy´ar, magyar csal´adok, olyan cig´any csal´adot, melyik csoport (az els˝o), a csoporttal, egy XYZ nev˝u t´arsas´agba, egy ilyen underground zenekar, a mi e´ vfolyamunk, az els˝o olyan ereszt´es, az els˝o ilyen turnus, a k´es˝obbi gener´aci´oval, egy a csoport (sic!), egy olyan csal´adn´al, egy r´eteg, egy eg´eszen fiatal h´azasp´ar bar´atom (sic!), a munkat´arsait, abba a t´aborba K´erd´es m´eg, hogy a csop jegy hogyan f¨ugg o¨ ssze azzal, hogy a vonatkoz´o n´evm´as t¨obbes sz´amban a´ ll-e, illetve azzal, hogy a n´evm´asnak egyeztetve van-e az antecedens´evel. Mindegyik sztenderd csop jegy˝u n´evm´as a korpuszban egyes sz´am´u, teh´at ilyenkor a csoport val´osz´ın˝uleg t´enyleg egy egys´egk´ent megjelen˝o fogalomk´ent van reprezent´alva, s a n´evm´as ezzel az egyes sz´am´u fogalommal egyezik. Az aki mellett azonban m´as a k´ep: 9 egyes sz´am´u e´ s 11 t¨obbes sz´am´u alak jelenik meg. Ezen bel¨ul az egyeztet´esi jegy 4 esetben (sss), 4 esetben (sps), 10 esetben (spp) e´ s csup´an egyszer (ppp). A nagysz´am´u (spp) arra mutat r´a, hogy noha az antecedens egy egyes sz´am´u alakban a´ ll´o csoportn´ev vagy int´ezm´enyn´ev, a mondat szemantikai form´aj´aban ebben az esetben a csoportba tartoz´o individuumok t¨obbess´eg´ere refer´al a n´evm´as, ´ıgy t¨obbes sz´am´u az alakja. Ezt az e´ rtelmez´est er˝os´ıti az is, hogy az egyezet´es egy alkalommal (ssp):
45
(48) nem tartozom abba a t´aborba akik azt vallj´ak, hogy minden a´ ron tegez˝odni Az egyes sz´am´u aki n´evm´asok viszont arra utalnak, hogy nem mindig e´ rv´enyes az, hogy az aki haszn´alata eset´en a besz´el˝ok mindig a csoport helyett annak tagjait hangs´ulyozz´ak ki, k¨ul¨on¨osen az (sp) jegy˝u antecedensek ut´an a´ ll´o 4 egyes sz´am´u aki mond ennek az implik´aci´onak ellent. Ilyen egyes sz´am´u n´evm´asok eset´eben biztos, hogy a fogalomra hivatkozik a n´evm´as, teh´at itt a legink´abb szubsztenderd a nyelvhaszn´alat (s figyelemre m´elt´o, hogy minden foglalkoz´ascsoportb´ol van ilyen p´elda): (49) n´ezd, itt van egy r´eteg, akinek rengeteg p´enze van. (tan´ar) (50) mi voltunk tal´an az els˝o ilyen turnus, aki els˝o e´ ven ment (egyetemista) (51) ismerek olyan cig´any csal´adot, aki hat gyerekkel, e´ s gy¨ony¨or˝uen, e´ s dolgozik az apa (elad´o) (52) azt´an mivel ut´ana akkor a l´ampagy´ar volt az, aki most fegyvergy´ar (gy´ari munk´as) (53) e´ n abban a t´ıpusban vagyok, aki o¨ r¨okk´e szeretni tud. (szakmunk´astanul´o) (54) Melyik csoport az els˝o, aki legszebben besz´el magyarul? (terepmunk´as) A konkl´uzi´o teh´at az, hogy val´oban elterjedt az aki haszn´alata t¨obbes sz´amban, e´ s nem csup´an akkor, amikor a csoportba tartoz´o individuumok o¨ sszess´eg´et k´ıv´anja a besz´el˝o hangs´ulyozni. Mindazon´altal egy csoportban sincsen ez a haszn´alat teljesen elterjedve, e´ s az aki ut´ani t¨obbf´ele egyeztet´es is arra utal, hogy e n´evm´as u´ j szerep´eben val´o e´ rtelmez´ese m´eg nem teljesen stabiliz´al´odott.
5.7. Mell´erendel˝o jellegu˝ szerkeszt´esm´od Mint azt a 4.4 pontban eml´ıtettem, az aki n´evm´asra az mr jegyet nem vettem f¨ol az adatb´azisba, ´ıgy sajnos az aki mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´odj´at egyel˝ore nem tudom vizsg´alni. Ugyanitt eml´ıtettem, hogy az amely e´ s az amelyik n´evm´asokn´al val´osz´ın˝utlen,
46
hogy mell´erendel˝o jelleg˝u nem korl´atoz´o funkci´oban szerepeljenek, a´ m egy el˝ofordul´as m´egis tal´alhat´o a korpuszban: (55) volt egy nagyon j´ol m˝uk¨od˝o cserk´esz csapata, amelyik k¨ul¨onb¨oz˝o rendezv´enyeket gy´artott Vil´agos, hogy nem korl´atoz´o (´es term´eszetesen nem is kijel¨ol˝o) funkci´oja van a fenti p´eld´aban az amelyik vonatkoz´o n´evm´asnak, mivel az antecedens´et a f˝omondat m´ar bevezette, nem t¨obb cserk´eszcsapat k¨oz¨ul jel¨ol ki egyet, nem korl´atozza a relev´ans cserk´eszcsapatok k¨oz¨ul azokat, amelyek k¨ul¨onb¨oz˝o rendezv´enyeket gy´artottak. E mellett a mondat e´ rtelme teljesen azonos a (56) mondattal, teh´at az ,,´es az/ez” k¨ot˝osz´o behelyettes´ıthet˝o, ´ıgy val´oban mell´erendel˝o jelleg˝u a fenti p´elda szerkeszt´esm´odja: (56) volt egy nagyon j´ol m˝uk¨od˝o cserk´esz csapata, e´ s az k¨ul¨onb¨oz˝o rendezv´enyeket gy´artott Az ami n´evm´as eset´eben – ahogy v´arhat´o volt – j´op´ar el˝ofordul´asa van a mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´odnak. A foglalkoz´as szerinti bont´as alapj´an a magasabb m˝uvelts´eg˝u csoportok haszn´alj´ak a legt¨obbsz¨or ezt a vonatkoz´o n´evm´ast ilyen m´odon:
foglalkoz´as
amimr
(mrtot-ami)
(mrnk-ami) (mrns-ami)
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar
4 7 10 18 14
4.5% 7.1% 8.4% 12.24% 11.6%
28.6% 28% 40% 37.5% 46.7%
8.7% 14.9% 17% 21.7% 20.6%
adatk¨ozl˝ok
53
9.23%
37.3%
17.4%
terepmunk´as
13
4.5%
19.1%
9.4%
o¨ sszesen
66
7.7%
31.4%
15%
27. t´abl´azat: A mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´od vizsg´alata
47
A fentiekb˝ol kit˝unik, hogy noha az egyetemist´ak e´ s a tan´arok sz¨ovegeiben fordult el˝o a legt¨obbsz¨or e´ s a legnagyobb ar´anyban mr jegy˝u ami vonatkoz´o n´evm´as, a m´as sz´amokban a´ ltal´aban ezekhez a csoportokhoz k¨ozel a´ ll´o terepmunk´asok a szakmunk´astanul´okkal azonos ar´anyt mutatnak, teh´at az ami el˝ofordul´asaiknak csup´an 4.5%-a mell´erendel˝o jelleg˝u. Ez k´et okb´ol lehets´eges: egyr´eszt a terepmunk´asok kevesebb hossz´u, o¨ sszef¨ugg˝o mondatot mondtak, mivel f˝o szerep¨uk a k´erd´esek feltev´ese, illetve a term´eszetes besz´ed biztos´ıt´asa volt, ´ıgy kevesebb alkalommal haszn´altak mell´erendel´est, mint az adatk¨ozl˝ok. Ez ellen a magyar´azat ellen sz´ol az, hogy nem csak az o¨ sszes ami el˝ofordul´as ar´any´aban, hanem a nem korl´atoz´o, illetve a nem specifikus el˝ofordul´asok ar´any´aban is alacsony az mr jegy gyakoris´aga, m´arpedig ezek a felt´etelek jobban kisz˝urn´ek azokat a prototipikus al´arendel˝o el˝ofordul´asokat, amelyek e magyar´azat felt´etelez´ese szerint eltorz´ıtan´ak az eredm´enyt. A m´asik magyar´azat az lehet, hogy siker¨ult el´erni azt, hogy az adatk¨ozl˝ok fesztelenebb besz´edet haszn´aljanak, ez´ert a nem, vagy kev´ess´e stigmatiz´alt szubsztenderd alakokat (mint p´eld´aul a mell´erendel˝o jelleg˝u ami-t) s˝ur˝un haszn´alt´ak a besz´ed¨ukben, viszont a terepmunk´asok az interj´uk sor´an v´egig gondozottabb nyelvhaszn´alatot alkalmaztak, ´ıgy o˝ k az ilyen kev´ess´e stigmatiz´alt, vagy stigmatiz´altnak gondolhat´o alakokat is jobban ker¨ult´ek. Ism´et e´ rdemes a konverz´aci´os modulok szerinti bont´asban megvizsg´alni az eredm´enyeket:
modulcsoport
adatk¨ozl˝ok
terepmunk´asok o¨ sszesen
int nye bio pol sze
4% 15.7% 8.9% 11% 6.9%
4.8% 9.4% 2.2% 0% 3%
4.6% 13.7% 7.9% 9.6% 6%
28. t´abl´azat: Az (mrtot-ami) v´altoz´o modulcsoportok szerinti bont´asban A legnagyobb (mrtot) ar´any a nyelvi modulokban van – ami meglep˝o, mivel felt´etelez´eseink szerint ezek a modulok tartalmazz´ak a legform´alisabb nyelvhaszn´alatot. A spont´an interakci´os modulokban, illetve a szem´elyes e´ lm´enyeket feldogoz´o modulcsoportban j´oval alacsonyabb az (mrtot-ami) v´altoz´o, ami a foglalkoz´as szerinti elemz´essel egy¨utt arra utal, hogy a 48
mell´erendel˝o jelleg˝u szerkeszt´esm´od egy´altal´an nem stigmatiz´alt, s˝ot, a nagyobb iskol´azotts´ag´u r´etegekben, e´ s a gondozottabb besz´edet felt´etelez˝o konverz´aci´os modulokban a gyakoribb.
5.8. Az ige ragoz´asa a t´argyesetu˝ vonatkoz´o n´evm´as mellett Horv´ath (2003) alapj´an felmer¨ul a k´erd´es, hogy val´oban terjed˝oben van-e a t´argyas ragoz´as az aki, ami e´ s amely vonatkoz´o n´evm´asok mellett. A korpuszban 383 alkalommal a´ ll t´argyesetben az ami n´evm´as, 10 alkalommal az amely e´ s 63 alkalommal az aki. Az ami n´evm´as mellett az ige h´aromszor a´ ll hat´arozott ragoz´asban (0.8%), a m´asik k´et n´evm´as mellett egyszer sem. Ez a h´arom p´elda is mutatja, hogy jellemz˝oen nyelvbotl´asr´ol lehet sz´o ilyenkor. ´Igy p´eld´aul az els˝o e´ s a m´asodik p´eld´aban (57-58) t¨obb nyelvbotl´as e´ s hezit´aci´o is van a n´evm´as k¨ornyezet´eben, valamint az els˝o mondat eset´eben nincs is t´argyrag az ami alakon. A harmadik p´elda (59) nem t˝unik nyelvbotl´asnak, b´ar a sz´am szerint sem egyezteti a besz´el˝o a vonatkoz´o n´evm´ast ((pps) egyeztet´esi minta): (57) szoci´alis t´amogat´ast kapnak, ami ugyan´ugy o¨ meg´erdemeln´e egy o¨ szint´en magyar a´ llampolll= h´at nem a´ llampolg´ar, egy magyar. (58) e´ n u´ gy bekonyakoztam, hogy u´ gy az alb´an csacsi az, amit szokt´ak mondani. (59) Kihoztunk olyan kenyereket amit h´arom nappal el˝otte s¨ut¨ott´ek. Hasonl´o jelens´egre k´et korpuszon k´ıv¨uli p´eld´at tal´altam m´eg v´eletlenszer˝u gy˝ujt´essel, s mindkett˝o nyelvbotl´asnak, illetve el´ır´asnak t˝unik: (60) A Medi´an felm´er´es´eben, amelyet a N´epszabads´ag k¨oz¨olte8 (61) Most a b´ır´o d¨ont´ese kellene, amit nem l´atom.9 Az amelyik n´evm´as t´argyesete mellett bizonytalan az ige konjug´aci´oja. Ennek megfelel˝oen a 4 amelyiket el˝ofordul´asb´ol a BUSZI-2 korpuszban 2 mellett hat´arozott a ragoz´as, egy 8 ´ırott
sz¨oveg, http://index.hu/gazdasag/magyar/sztrajk1121/?p=4 a Sport2 csatorn´an, 2007 december 2.
9 sportk¨ ozvet´ıt´es
49
el˝ofordul´as mellett nincsen ige a mell´ekmondatban, egyben pedig a´ ltal´anos ragoz´as´u az ige. Ez ut´obbi olyan mondatban hangzott el, ahol a terepmunk´as (62) hat´arozott ragoz´as´u ig´et tartalmaz´o mondata ut´an a (tan´ar foglalkoz´asi csoportba tartoz´o) adatk¨ozl˝o nyelvhelyess´egi indokl´assal ,,kijav´ıtva” elism´etelte a mondatot a´ ltal´anos ragoz´as´u ig´evel (63). (62) Azt a kiejt´est v´altozatos legyen sz´ıves megjel¨olni, amelyiket o¨ n szokta haszn´alni. (terepmunk´as) (63) Azt a kijelent´esv´altozatot haszn´alja, amelyiket o¨ n szokott haszn´alni. (adatk¨ozl˝o) A fentiek alapj´an u´ gy v´elhet˝o, hogy az ami, amely e´ s aki t´argyesete mellett stabil az a´ ltal´anos ragoz´as, e´ s ennek az ellenkez˝oj´enek a l´atszat´at csak nyelvbotl´asok okozz´ak. Az amelyik melletti ige ragoz´as´ar´ol a kev´es adat miatt nem tudunk sokat mondani, a´ m a fenti p´elda is arra utal, hogy a nyelvhaszn´alatban nagym´ert´ek˝u bizonytalans´ag van e k´erd´es k¨or¨ul.
5.9. Vonatkoz´o n´evm´asok gyakoris´aga Ahhoz, hogy megvizsg´aljuk, milyen a sz¨ovegekben a vonatkoz´o n´evm´asok relat´ıv gyakoris´aga, tudnunk kell azt, hogy egy-egy interj´u h´any sz´ot tartalmaz, s ebb˝ol mennyi a terepmunk´as, e´ s mennyi az adatk¨ozl˝o r´esze. Ezt k´ezzel lehetetlen megsz´amolni, ez´ert becs¨ult adatokkal kell dolgozni. Az interj´ukat tartalmaz´o dokumentumokra a Microsoft Word szoftver k´epes megmondani, hogy h´any sz´ot tartalmaznak, a´ m ez a sz´am sok olyan ,,sz´ot” is tartalmaz, amelyek nem a besz´elget´es r´eszei, hanem k¨ul¨onb¨oz˝o megjegyz´esek, a le´ır´o vagy ellen˝orz˝o jegyzetei vagy jelz´esek. ´Igy p´eld´aul a lejegyz´es m´odja miatt k¨onnyen k´et vagy h´arom sz´onak sz´amolhat a szoftver olyan szavakat, melyekben valamilyen jelz´es tal´alhat´o. P´eld´aul ha a sz¨oveget lejegyz˝o munkat´ars u´ gy hallotta, hogy a tudom sz´ot [tuDom] ∼ [tuom] kiejt´essel haszn´alta az adatk¨ozl˝o, akkor az a lejegyz´esbe tu
om alakban ker¨ult be, ´ıgy 3 sz´onak sz´am´ıt. Sok m´as ehhez hasonl´o jelz´es is megjelenik a BUSZI interj´uk lejegyz´es´eben (Kontra–V´aradi 1997:49), amelyek mind n¨ovelik azoknak a Word a´ ltal m´ert szavaknak a sz´am´at, amelyeket nem kell sz´amolnunk.
50
Ez´ert a becsl´eshez fel kell venni egy param´etert, amely annak a val´osz´ın˝us´eg´et hat´arozza meg, hogy egy a Word a´ ltal sz´am´ıt´asba vett sz´oalak nem hangzott el, vagy pedig egy t¨obb sz´onak sz´amolt sz´oalak egy sz´am´ıt´asba nem veend˝o alakja. Ezt a param´etert P(wnc |w) = 1/3nak becs¨ultem, ´ıgy a Word a´ ltal kisz´amolt o¨ sszes sz´o P(wc |w) = 1 − P(wnc |w) = 2/3-a a becs¨ult besz´elget´es szavainak sz´ama. Ezen k´ıv¨ul meg kell becs¨ulni azt, hogy a sz´amoland´o sz´ok hanyad r´esze a terepmunk´as, e´ s hanyad r´esze az adatk¨ozl˝o besz´ede. Ezt a param´etert P(tm|wc ) = 1/4, teh´at P(ak|wc ) = 3/4 ar´anynak becs¨ultem. A sz´oszint˝u val´osz´ın˝us´egek ekkor a k¨ovetkez˝ok´eppen sz´amolhat´oak ki, p´eld´aul az ami sz´o val´osz´ın˝us´ege egyetemist´ak besz´ed´eben: (64) P(ami|wc , egy) =
cami,egyetemista wc,egyetemista
=
cami,egyetemista wegyetemista ∗P(wc |w)∗P(ak|wc )
=
2∗cami,egyetemista wegyetemista
A cami,egyetemista sz´amot m´ar a feljebbi sz´amol´asok alapj´an is o¨ sszes´ıthetj¨uk (147), a wegyetemista az egyetemist´ak interj´uinak Word a´ ltal m´ert o¨ sszhossza (119980), a t¨obbi pedig a fent megbecs¨ult param´eterek, ´ıgy kisz´amolhat´o az ami sz´o val´osz´ın˝us´ege az egyetemist´ak korpusz´aban: 0.4901%. Ez az ar´any pedig o¨ sszehasonl´ıthat´o a t¨obbi foglalkoz´ascsoporttal, illetve a t¨obbi n´evm´assal is, valamint meg lehet a´ llap´ıtani, hogy egy csoport milyen ar´anyban haszn´al vonatkoz´o n´evm´asokat:
foglalkoz´as
P(ami)
P(amely) P(amelyik)
P(aki)
(P(vm))
szakmunk´astanul´o gy´ari munk´as elad´o egyetemista tan´ar
0.2317% 0.2977% 0.3074% 0.4901% 0.3171%
0% 0.0031% 0% 0.0067% 0.0262%
0.203% 0.3311% 0.372% 0.3067% 0.4193%
0.4816% 0.6845% 0.7027% 0.8235% 0.7809%
0.0469% 0.0516% 0.0233% 0.02% 0.0183%
29. t´abl´azat: Az egyes vonatkoz´o n´evm´asok gyakoris´aga foglalkoz´as szerinti bont´asban A fentiek alapj´an l´athat´o, hogy az iskol´azotts´ag val´oban o¨ sszef¨ugg a vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´anak gyakoris´ag´aval: az egyetemist´ak e´ s a tan´arok m´asf´elszer gyakrabban haszn´altak
51
vonatkoz´o n´evm´ast a szakmunk´astanul´okn´al. A gy´ari munk´asok e´ s az elad´ok is elmaradnak a legtanultabb r´etegek vonatkoz´o n´evm´ashaszn´alati gyakoris´ag´at´ol, a´ m j´oval kev´esb´e meggy˝oz˝o k¨ul¨onbs´eggel. Az e´ letkor szerinti bont´as itt sem hoz relev´ans eredm´enyt a 5.1. pontban t´argyalt foglalkoz´assal val´o szoros o¨ sszef¨ugg´ese miatt – a huszon´evesek ar´anyai magasabbak, mivel az egyetemist´ak vannak k¨ozt¨uk a legt¨obben:
e´ letkor
P(ami)
P(amely) P(amelyik)
P(aki)
(P(vm))
15-20 21-30 31-50 51-
0.2446% 0.4553% 0.3009% 0.3361%
0% 0.0057% 0.0018% 0.0273%
0.233% 0.2921% 0.3716% 0.4262%
0.5203% 0.7731% 0.7124% 0.8087%
0.0427% 0.02% 0.0381% 0.0191%
30. t´abl´azat: Az egyes vonatkoz´o n´evm´asok gyakoris´aga e´ letkor szerinti bont´asban Ahhoz, hogy a vonatkoz´o n´evm´asok gyakoris´ag´anak elemz´es´et modulcsoportok szerint is el lehessen v´egezni, az egyes modulokban tal´alhat´o szavak sz´am´at is meg kellene becs¨ulni, s ez lehetetlen feladat lenne a sok modul e´ s az interj´uk sokf´eles´ege miatt.
¨ 6. Osszefoglal´ as A 3. fejezetben felv´azolt hipot´eziseket az eredm´enyekkel o¨ sszevetve a k¨ovetkez˝o konkl´uzi´okat vonhatjuk le: (1) Val´oban szinte kiz´ar´olagos az ami n´evm´as haszn´alata a besz´elt nyelvben specifikus antecedens ut´an is, az amely csup´an a legmagasabb iskol´azotts´ag´u csoportokban jelenik meg, e´ s az egyik terepmunk´as az egyetlen besz´el˝o, aki rendszeresen haszn´alja, s az o˝ (specami) v´altoz´oja is 56.1%, teh´at e kontextusban o˝ is t¨obbsz¨or haszn´alja az ami n´evm´ast. (2) Az amely n´evm´as ma m´ar a besz´elt nyelvben teh´at archaizmus, ´ıgy hiperkorrekci´o sem fordult el˝o a korpuszban. 52
(3) Nincs a´ llatra vonatkoz´o n´evm´as a feldolgozott korpuszban, ´ıgy az ami e´ s az aki k¨oz¨otti v´alaszt´ast ebben a dolgozatban nem lehetett megvizsg´alni. (4) A nem kijel¨ol˝o amelyik val´oban felbukkan a besz´elt nyelvben, a´ m az o¨ sszes nem kijel¨ol˝o, de korl´atoz´o n´evm´asok k¨oz¨ott csup´an 4.1%-os az ar´anya. Az o¨ sszes amelyik n´evm´as k¨oz¨ul viszont jelent˝os r´eszt tesznek ki azok az el˝ofordul´asok, amelyek nem kijel¨ol˝oek, teh´at a nyelvhaszn´al´ok val´oban b˝ovebb k¨orben haszn´alj´ak ezt a vonatkoz´o n´evm´ast, mint azt a sztenderd defin´ıci´o meghat´arozn´a. (5) Az egyes vonatkoz´o n´evm´asok drasztikusan k¨ul¨onb¨oznek egym´ast´ol abban, hogy mennyire hasz n´alatosak a t¨obbes sz´am´u alakjaik: az amelyik n´evm´asnak nincsen t¨obbes sz´ama a besz´elt nyelvi korpuszban, e´ s az ami t¨obbes sz´am´at is ker¨ulik a besz´el˝ok, ak´ar egyeztet´esi anom´ali´ak a´ r´an, ak´ar az egy´ebk´ent archaikus amely n´evm´as haszn´alat´aval, amelynek az a k¨ovetkezm´enye, hogy az amely n´eh´any el˝ofordul´asa k¨oz¨ul a t¨obbes sz´am´u form´ak vannak t¨obbs´egben. Az amik forma ker¨ul´ese olyan er˝os, hogy formailag t¨obbes sz´am´u antecedens ut´an is gyakoribb a korpuszban a nem egyeztetett egyes sz´am´u ami alak. (6) Gyakran el˝ofordul az aki n´evm´as szem´elyek csoportj´at jel¨ol˝o f˝on´evre vonatkoztatva, a´ m val´osz´ın˝uleg az a nyelvi szab´aly m´eg k´epl´ekeny, nem le´ırhat´o, amely meghat´arozn´a, hogy mikor aki e´ s mikor ami vagy amelyik a vonatkoz´o n´evm´as ilyen csoportn´ev ut´an. (7) Nem s˝ur˝un, de minden besz´el˝o nyelvhaszn´alat´aban megjelenik az ami n´evm´as mell´erendel˝o jelleg˝u haszn´alata, amelyet a nyelvm˝uvel˝ok t¨obbsz¨or ,,idegenszer˝unek” b´elyegeztek. A nyelvi k¨oz¨oss´egben val´osz´ın˝uleg nem stigmatiz´alt az ami ilyen kontextusban val´o alkalmaz´asa, mivel a legiskol´azottabb r´etegek besz´ed´eben e´ s a legform´alisabb modulokban fordult el˝o a legnagyobb ar´anyban ez a szerkeszt´esm´od. (8) Nem mutatkozik ingadoz´as a vonatkoz´o n´evm´as melletti ige ragoz´as´aban az ami, az amely, illetve az aki n´evm´asok eset´eben, viszont az amelyik melletti ige alakj´anak megv´alaszt´as´aban bizonytalans´ag l´atszik, a´ m sajnos kev´es az adat a felhaszn´alt korpuszban ahhoz, hogy valamilyen tendenci´at fel lehessen fedezni. 53
(9) Val´oban van o¨ sszef¨ugg´es az iskol´azotts´ag e´ s a vonatkoz´o n´evm´asok haszn´alat´anak gyakoris´aga k¨oz¨ott: a k´et sz´els˝o ponton bemutatva a szakmunk´astanul´ok besz´ed´eben a vonatkoz´o n´evm´asok gyakoris´aga kevesebb, mint k´etharmada az egyetemist´akn´al tal´alhat´o el˝ofordul´asi ar´anynak. A modulok, illetve modulcsoportok szerinti bont´asok kicsit zavaros k´epet mutatnak arr´ol, hogy melyik t´emak¨or t´argyal´asakor a legink´abb sztenderd a nyelvhaszn´alat. Mivel sok vizsg´alt v´altoz´oban a ,,szubsztenderdnek” min˝os´ıtett v´altozat nem stigmatiz´alt a besz´el˝ok sz´am´ara, ez´ert t¨obb v´altoz´o eset´eben is torz k´epet mutatnak a modulcsoportok szerinti statisztik´ak. Tendenciak´ent ugyanakkor u´ gy t˝unik, hogy az adatk¨ozl˝ok val´oban a pol e´ s a sze modulcsoportokban haszn´alj´ak a legt¨obb, e´ s a bio csoportban a legkevesebb szubsztenderd form´at, m´ıg a terepmunk´asok az adatk¨ozl˝okkel val´o interakci´ok sor´an (az int modulcsoportban) t´ernek el a legjobban a gondozott nyelvi norm´akt´ol.
6.1. Tov´abbi kutat´as A tov´abbi kutat´ast e t´emak¨orben els˝osorban a BUSZI-2 adatainak mai sz¨ovegekkel val´o o¨ sszevet´ese jelenten´e. Mivel nincsen ekkora m´eret˝u besz´elt nyelvi adatb´azis mai interj´ukkal, val´osz´ın˝uleg ´ırott forr´asokra kellene t´amaszkodni. A t¨obbek k¨ozt az internetes vitaf´orumokon haszn´alt a´ tmeneti ´ırott/besz´elt nyelv tal´an alkalmas lenne arra, hogy bizonyos v´altoz´okat nagyon gyors gy˝ujt´es ut´an ki lehessen e´ rt´ekelni. Szint´en fel lehetne haszn´alni a Magyar Nemzeti Sz¨ovegt´ar10 korpusz´at, amely azonban nagyr´eszt szint´en ´ırott nyelvi sz¨ovegeket tartalmaz. A fenti eredm´enyeket nemcsak a mai nyelvvel lehet o¨ sszehasonl´ıtani, hanem nyelvj´ar´asi sz¨ovegekkel e´ s nyelvt¨ort´eneti adatokkal is. K¨ul¨on¨osen e´ rdekes lenne a nyelvj´ar´asi sz¨ovegek vizsg´alata, mivel azok a´ ltal´aban val´oban besz´elt nyelvi adatok lejegyz´esei, e´ s igen sok felhaszn´alhat´o lejegyz´es tal´alhat´o a magyar nyelvre. Szint´en e´ rdemes lenne a 2.4. pontban eml´ıtett pszicholingvisztikai kutat´as k´erd´eseit is tesztelni a korpuszon. Ehhez az adatb´azisban o¨ sszegy˝ujt¨ott adatokra u´ j le´ır´o jegyeket lehetne 10 Magyar
Nemzeti Sz¨ovegt´ar 1998-2006. http://corpus.nytud.hu/mnsz/
54
alkotni (pl. mondatbeli szerepe a n´evm´asnak, utal´osz´o megl´ete, annak mondatbeli szerepe, a f˝omondat e´ s a mell´ekmondat sorrendje, stb.). T¨obb olyan eredm´eny is volt a vizsg´alatban, amelynek a jelent˝os´ege a kev´es adat miatt megk´erd˝ojelezhet˝o. Ezekre a k´erd´esekre k¨ul¨on kisebb vizsg´alatokat lehetne v´egezni, ´ıgy p´eld´aul az amelyik vonatkoz´o n´evm´as melletti ige ragoz´as´at egy egyszer˝u k´erd˝o´ıvvel is lehetne tesztelni, s ´ıgy a fenti a´ ltal´anos meg´allap´ıt´asok tov´abb finom´ıthat´oak, illetve a r´eszletes szab´alyok is le´ırhat´oak lehetn´enek.
7. Hivatkoz´asok Balogh Judit 2000a. A t´argy. In: Keszler Borb´ala (szerk.), Magyar grammatika, Nemzeti Tank¨onyvkiad´o, Budapest, 414-422. Balogh Judit 2000b. A mell´erendel˝o o¨ sszetett mondatok. In: Keszler Borb´ala (szerk.), Magyar grammatika, Nemzeti Tank¨onyvkiad´o, Budapest, 531-541. Bernstein, Basil 1975. Nyelvi szocializ´aci´o e´ s oktathat´os´ag. In: Pap M´aria–Sz´epe Gy¨orgy (szerk.), T´arsadalom e´ s nyelv, Gondolat Kiad´o, Budapest, 393-431. Corrˆea, Let´ıcia M. Sicuro 1995. The relative difficulty of children’s comprehension of relative clauses: A procedural account. In: Nelson, Keith E. and R´eger, Zita (eds.), Children’s language, vol. 8, Erlbaum, Hillsdale, NJ, 225-243. Felde Gy¨orgyi 1992a. ,,Aki szelet vet...” In: Kem´eny G´abor-Sz´ant´o Jen˝o (szerk.) Mondd e´ s ´ırd. V´alogatott nyelvm˝uvel˝o cikkek. Auktor K¨onyvkiad´o, Budapest, 295-297. Felde Gy¨orgyi 1992b. Amely hiba, e´ s ami nem. In: Kem´eny G´abor-Sz´ant´o Jen˝o (szerk.) Mondd e´ s ´ırd. V´alogatott nyelvm˝uvel˝o cikkek. Auktor K¨onyvkiad´o, Budapest, 298-300. Fogarasi Mikl´os 1993. B´ucs´u az amely-t˝ol. In: P. Kov´acs Imre (szerk.), Nyelvm˝uvel˝o kis t¨uk¨or, Pedag´ogiai Int´ezet, Szombathely, 113-114.
55
Gr´etsy L´aszl´o–Kovalovszky Mikl´os (f˝oszerk.) 1980. Nyelvm˝uvel˝o k´ezik¨onyv. Els˝o k¨otet A-K. Akad´emiai Kiad´o, Budapest. Gr´etsy L´aszl´o–Kovalovszky Mikl´os (f˝oszerk.) 1985. Nyelvm˝uvel˝o k´ezik¨onyv. M´asodik k¨otet L-Zs. Akad´emiai Kiad´o, Budapest. Hamburger, Henry–Crain, Stephen 1982. Relative acquisition. In: Kuczaj, Stan (ed.), Language Development, II., Lawrence Erlbaum, Hillsdale, NJ. Horv´ath L´aszl´o 2003. Hib´ak e´ s furcsas´agok a hat´arozotts´agbeli egyeztet´esben. In: Magyar Nyelv, 1., 25-32. K´alm´an B´ela 1958. Amely vagy amelyik? In: Magyar Nyelv˝or, 23-27. K´alm´an L´aszl´o (szerk.) 2001. Magyar le´ır´o nyelvtan. Mondattan I. Tinta K¨onyvkiad´o, Budapest. Kenesei Istv´an 1992. Az al´arendelt mondatok szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Struktur´alis magyar nyelvtan 1. Mondattan, Akad´emiai Kiad´o, Budapest, 529-713. Kiss Jen˝o (szerk.) 2001. Magyar dialektol´ogia. Osiris Kiad´o, Budapest. ´ Kiss Katalin 1998. Mondattan. In: E. ´ Kiss Katalin-Kiefer Ferenc-Sipt´ar P´eter, Uj ´ magyar E. nyelvtan, Osiris Kiad´o, Budapest, 17-183. ´ am 1992. Akinek nem inge... In: Kem´eny G´abor-Sz´ant´o Jen˝o (szerk.) Mondd e´ s Kolt´oi Ad´ ´ırd. V´alogatott nyelvm˝uvel˝o cikkek. Auktor K¨onyvkiad´o, Budapest, 300-301. Kontra Mikl´os (szerk.) 2003. Nyelv e´ s t´arsadalom a rendszerv´alt´askori Magyarorsz´agon. Osiris Kiad´o, Budapest. Kontra Mikl´os–V´aradi Tam´as 1997. The Budapest Sociolinguistic Interview: Version 3. (Working Papers in Hungarian Sociolinguistics, No. 4, December 1997). Budapest: Linguistics Institute, Hungarian Acedemy of Sciences.
56
Kov´acs Lehel Istv´an 2005. A h´etfalusi besz´elt nyelv. In: H´etfalu, 4., 2. (http://www.hetfalu.ro/ujsag/Hetfalu-2005-04.pdf) Kugler N´ora–Laczk´o Krisztina 2000. A n´evm´asok. In: Keszler Borb´ala (szerk.), Magyar grammatika, Nemzeti Tank¨onyvkiad´o, Budapest, 152-174. Laczk´o Krisztina 2006. Az u´ jmagyar e´ s az u´ jabb magyar kor. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv, Akad´emiai Kiad´o, Budapest, 401-436. Lawton, Denis 1975. Bernstein nyelvvel e´ s t´arsadalmi oszt´allyal kapcsolatos munk´ass´ag´anak b´ır´alata. In: Pap M´aria–Sz´epe Gy¨orgy (szerk.), T´arsadalom e´ s nyelv, Gondolat Kiad´o, Budapest, 435-469. D. M´atai M´aria 2003. Sz´ofajt¨ort´enet. In: Kiss Jen˝o-Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvt¨ort´enet, Osiris Kiad´o, Budapest, 204-233, 393-429, 632-662, 739-756, 824-830. MacWhinney, Brian–Pl´eh, Csaba 1988. The processing of restrictive relative clauses in Hungarian. In: Cognition, 29., 95-141. ´ am 2001. Modern Talking. A burj´anz´o vonatkoz´o. In: Magyar Narancs, j´ulius N´adasdy Ad´ 12., 41. ´ am 2003. Mi´ert v´altozik a nyelv? El˝oad´as a Mindentud´as Egyetem´en, 2003. N´adasdy Ad´ november 17. http://www.mindentudas.hu/nadasdy/20031117nadasdy.html Nagy J. B´ela 1953. Hib´ak vagy babon´ak? In: Magyar Nyelv, 484-492. Pap M´aria–Pl´eh Csaba 1972. A szoci´alis helyzet e´ s a besz´ed o¨ sszef¨ugg´esei az iskolakor kezdet´en. In: Val´os´ag, 2. sz´am, 52-58. ´ am (szerk.) Peth˝o J´ozsef 2000. ,,Az ifj´us´ag, aki?” In: Bal´azs G´eza-A. J´asz´o Anna-Kolt´oi Ad´ ´ o anyanyelv¨unk. Ir´ ´ asok Gr´etsy L´aszl´o 70. sz¨ulet´esnapj´ara. Tinta Kiad´o, Budapest, Eltet˝ 387-392.
57
Tager-Flusberg, Helen 1985. Putting Words Together: Morphology and Syntax in the Preschool Years. In: Gleason, Jean Berko (ed.), The Development of Language, Charles E. Merrill Publishing Company, Columbus, 139-171. Tomasello, Michael 2003. Constructing a Language. A Usage-Based Theory of Language Acquisition. Harvard University Press, Cambridge, MA. T´otfalusi Istv´an. Kis magyar nyelvklinika. Anno Kiad´o, Budapest. V´aradi Tam´as 1998a. From Cards to Computer Files: Processing the Data of the Budapest Sociolinguistic Interview. (Working Papers in Hungarian Sociolinguistics No. 3, January 1998) Budapest: Linguistics Institute, Hungarian Acedemy of Sciences. V´aradi Tam´as 1998b. Manual of the Budapest Sociolinguistic Interview Data. (Working Papers in Hungarian Sociolinguistics No. 4, February 1998) Budapest: Linguistics Institute, Hungarian Acedemy of Sciences. Wardhaugh, Ronald 1998. An Introduction to Sociolinguistics. Third Edition. Blackwell Textbooks in Linguistics: 4. Oxford.
58