1
Kamut
2
3
Tartalom Helyzetelemzés........................................................................................................................... 6 Mit mutatnak a számok? ........................................................................................................ 6 Kamut a számok tükrében ...................................................................................................... 7 A Kamuton élő mintavételbe került személyek jellemzői ...................................................... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? ............................................................ 9 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? ............................................................................. 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?.......................................................... 10 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? .................................... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? .......................... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? ............................................ 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? ....................................... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? .. 11 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? ............................................................................................................................ 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? ..... 12 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon .......................................................................................................... 13 Fejlesztési javaslatok ................................................................................................................ 15
4
Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási
lehetőségeinek,
véleményeknek
felmérése.
A
projektmunkatársakkal
feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, „Viharsarok kincsét kinccsé tesszük” néven.
Kamut A község történelme hosszú- hosszú évszázadokra vezethető vissza, csak az 1920-as évek táján kezdett a mai Kamut helyén tömörebb település kialakulni. Rendkívül jó földrajzi adottságokkal bír: mindössze 15 km-re van a megyeszékhelytől, Békéscsabától, és két másik város (Békés, és Mezőberény) is csupán néhány kilométerre található. A község minden szempontból igyekszik megfelelni a kor követelményeinek, és a lakosság elvárásainak. A településen van egy katolikus templom, óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár, orvosi rendelő, az idősek részére Alapszolgáltatási Központ. Emellett két élelmiszerbolt, cukrászda, vendéglátóegységek, és egy felújított sportlétesítmény biztosítja a lakosság igényeinek kielégítését. A falu legtöbb útja aszfalt burkolatú, és nemrégiben teljesen megújult az 1965-ben épült, és azóta is funkcionáló Művelődési Ház. Emellett megszépült az orvosi rendelő, valamint a Községháza is. Kamut község vezetése kiemelten fontosnak tartja a folyamatos fejlődést, fejlesztést, a felmerülő igények kielégítését. Nemrégiben az egész faluban kiépült az optikai kábel hálózat, mely lehetővé tette a lakosok számára az internet zavartalan, folyamatos használatát. Kulturális lehetőségek közül meg kell említeni a már hagyományként megrendezésre kerülő, Szent Gellért naphoz kapcsolódó Falunapot. 1 1
Forrás: http://www.kamut.hu/
5
Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk
Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település
Közmunkások
Település
Arányszám, minden
száma
lélekszáma
hányadik ember él közmunkából?
Murony
50
1300
26
Békés
700
19763
28
Csárdaszállás
38
456
12
Doboz
140
3800
27
Gyula
368
31679
86
Körösladány
188
4800
25
Köröstarcsa
70
2640
38
Mezőberény
500
11000
22
Szeghalom
400
9700
24
Békéscsaba
1535
61046
39
6
Gyomaendrőd
600
13674
22
Kamut
54
1102
20
A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Kamut átlagos helyen van a sorban, minden 20 embernek a közmunka a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 4, 9 %, családokra vetítve 19, 6 % él közmunkából a településen.
Kamut a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki - települési lélekszám arányosításával - települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező 7
irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra.
A Kamuton élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi Nő 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos fokozat)
42, 8% 57, 1% 42, 8% 28, 5% 14, 2% 14, 2%
A válaszadók többsége nő. Iskolai végzettség szempontjából a legtöbben érettségi nélküli szakmunkás végzettséggel rendelkezik, második a sorban a középfokú végzettséggel rendelkezők száma. Nincs olyan, aki 8 általános vagy annál kevesebb végzettsége lenne. Leszázalékolt Nincs leszázalékolva Nem válaszolt
100% -
Jelenleg munkaviszonyban áll Nem áll munkaviszonyban Nem válaszolt
71, 4% 28, 5% -
Kutatásunk reprezentatív mintavétellel készült, ahol a települések arányához mérten határoztuk meg a megkérdezettek számát. Így születhetett az az eredmény, hogy a Kamut településen élők közül senki nincs leszázalékolva. A válaszadók többsége munkaviszonyban áll jelenleg.
8
Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) Kiskorú gyermek nevelése Idős, beteg hozzátartozó gondozása Megváltozott munkaképességű (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben Alacsony hajlandóság az ingázásra Nincs megfelelő tömegközlekedés Kevés felnőttképzési lehetőség Túlképzettség Motiválatlanság Egyedülálló szülő Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
7, 4% 7, 4% 3, 7% 3, 7% 3, 7% 25, 9% 7, 4% 22, 2% 3, 7% 3, 7% 3, 7% 3, 7% -
A válaszadók többség szerint a kevés munkahely miatt nehéz munkát találni, illetve második a sorban a megfelelő tömegközlekedés hiánya. Néhány lehetőség egyáltalán nem jelenik meg semmilyen értékkel: nemek közti különbség; iskolai végzettség; idős, beteg hozzátartozó gondozása; egyedülálló szülő. Legalacsonyabb százalékban a különböző akadályozottság; a kiskorú gyermek nevelése; a megváltozott munkaképességű; a kevés felnőttképzési lehetőség; a túlképzettség és a motiválatlanság szerepel.
Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Egyáltalán nem elégedett Inkább elégedetlen Közepesen elégedett Inkább elégedett Teljesen elégedett
42, 8% 28, 5% 28, 5%
Többségben vannak azok, akik inkább elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel, azonban összességében magasabb százalékú azok száma, akik inkább vagy teljesen elégedettek.
9
Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család Barát Szomszéd Civil szervezet Egyház Munkahely Humán segítő intézmény (pl. családsegítő szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat Pénzintézet Média Egyéb Nem tudja/Nem válaszolt
40% 26, 6% 13, 3% 6, 6% 6, 6% 6, 6% -
Segítséget elsősorban a családjuktól, barátaiktól kérnének az emberek. A legtöbb lehetőséget egyáltalán nem választották a válaszadók, akik mégis megtették, azok közül a legkevesebben a munkahelyükhöz, humán segítő intézményhez vagy pénzintézethez fordulnának problémájukkal.
Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Igen Részben Nem Nem tudja/ nem válaszolt
57, 1% 28, 5% 14, 2% -
Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől Intézményektől Önkormányzattól Kiadványból Médiából Internetről Civil szervezettől Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
21, 4% 35, 7% 14, 2% 21, 4% 7, 1%
A válaszadók jelentős többsége ismeri az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat és információikat legtöbben az önkormányzattól szerzik, legkevesebben a médiából. 10
Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás Rendszeres pénzbeli támogatások Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben Nem igényeltem még szociális támogatást, ellátást Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
25% 62, 5% 12, 5% -
A válaszadók több mint fele nem igényelt még semmilyen szociális támogatást, akik mégis megtették azok közül a legtöbben valamilyen lakásfenntartási támogatást kértek.
Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Családtagok/ismerősök Korábbi munkatársak Munkaügyi központ, kirendeltség Munkaerő-közvetítő iroda Internet Újsághirdetés Fejvadászcég Civil szervezetek Szociális intézmények Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
13, 6% 18, 1% 18, 1% 9% 22, 7% 9% 4, 5% 4, 5%
A legtöbben interneten keresztül keresnek munkát a válaszadók közül, majd a munkaügyi kirendeltség és a korábbi munkatársak szerepelnek a felsorolásban. A fejvadászcég és a szociális intézmények egyáltalán nem jelenik meg lehetőségként. Legkevesebben a civil szervezeteken keresztül keresnének munkát.
Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával Anyagi hozzájárulással Természetbeni támogatásokkal (pl.
25% 16, 6% 58, 3% 11
vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, bútor, stb.) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
-
A válaszadók több mint fele természetbeni juttatásokkal támogatná a rászorulókat, legkevesebben pedig anyagilag járulnának hozzá a segítésükhöz.
Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer Társadalom egésze Politikai rendszer Önkormányzat Származás, neveltetés Otthoni viszonyok, családi helyzet Munkáltató Egészségügyi ellátórendszer Foglalkoztatási rendszer Pénzintézetek Az egyén maga Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
23, 4% 46, 1% 7, 6% 23% -
A legtöbben úgy gondolják, hogy a politikai rendszer lehet a felelős a helyzetük rosszabbodásáért, a társadalom egésze a második a sorban és csak ezután következik az egyén maga. A legtöbb lehetőség nem is kapott semmilyen százalékpontot, azonban a legkevesebben a pénzintézeteket jelölték meg.
Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás Feketemunka Új szakma tanulása Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése Társas kapcsolatok erősítése Káros szenvedélyektől való mentesség
9% 1, 8% 9% 1, 8% 5, 4% 1, 8% 9% 5, 4% 12
Saját fizikai környezetem rendben tartása Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés („bedolgozni magam egy munkahelyre”) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás Rendszeres olvasás Istenben való hit, hitközösséghez való csatlakozás Önképzés Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
3, 6% 1, 8% 3, 6% 5, 4% 7, 2% 3, 6% 7, 2% 7, 2% 7, 2% 7, 2% -
A legtöbben úgy gondolják, hogy a háztáji gazdálkodás, az új szakma tanulása vagy a társas kapcsolatok erősítése javítana az életminőségükön. A legalacsonyabb arányban a feketemunka, a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, a magasabb képesítés megszerzése és a különböző juttatások jelennek meg.
Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető munkahely Nincs tömegközlekedés Van tömegközlekedés, de nem megfelelő időben Nincs akadálymentesített közlekedési lehetőség Kevés a munkahely a térségben Nemi megkülönböztetés Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Félelem attól, hogy úgysem felelne meg Tartós betegség Kiskorú gyermek nevelése Egyedülálló szülő Idős, beteg hozzátartozó gondozása Túlképzettség
13% 4, 3% 13% 13% 4, 3% 13
Motiválatlanság Alacsony hajlandóság az ingázásra Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) Kevés átképzési lehetőség Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, albérletet fizetni) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
4, 3% 4, 3% 13% 17, 3%
A válaszadók többsége nem tudja mi az akadálya annak, hogy munkát vállaljon. Azok, akik mégis meg tudták fogalmazni, azok közül a legtöbben a tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákat határozták meg, illetve a munkahelyek hiányát vagy egyéb pénzügyi gondokat.
14
Fejlesztési javaslatok Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező
szabályozási
feltételek
biztosítása,
ami
elejét
veszi
a
„fekete”
foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések
szervezése,
ami
segíthet
a
háztáji
gazdálkodás
sikerességében,
kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető.
15
