No title

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ 2009

MAGYAR ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET

Mag yar Ö k um en ik us Se gél ys zer vez et H-1116 Budapest, Tomaj u. 4. www.segelyszervezet.hu [email protected]


TARTALOMJEGYZÉK

Nemzetközi fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás Nemzetközi fejlesztés Humanitárius segítségnyújtás Magyarországi szociális-fejlesztő tevékenység Intézmények Kiemelt hazai programok Menekültügyi és Migrációs tevékenység Stratégiai Osztály Kommunikációs tevékenység Szemléletformálás Céges kapcsolattartás Természetbeni adományok Gazdasági Osztály

2. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.






Bevezetés Az 1991-ben alapított Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009-ben tizennyolc éves lett. Mondhatnánk úgy is, hogy felnőtt korba lépett, mely érettség a humanitárius, szociális, fejlesztő, szemléletformáló, menekültügyi, stratégiai, kommunikációs és lobbi tevékenységében egyaránt különleges minőségű, elhivatottan végzett szakmai munkaként jelenik meg mind a rászoruló egyes egyénekkel végzett hétköznapi, mind pedig a szakmaiságot érintő feladatok teljesítésében. Ezt igazolja az a tény is, hogy a szervezet nemcsak rendszeres szereplője a hazai média humanitárius és fejlesztési, civil és szociális szférát érintő kérdéseket tárgyaló műsorainak, hanem számos esetben, mint a téma elindítójaként, a problémák felvetőjeként hívja párbeszédre a kormányzati és a nem kormányzati szerepvállalókat. A mintegy 200 munkatárssal, civil szervezeti formában, de az „egyházak kinyújtott karjaként” végzett karitatív tevékenység pedig egyedülálló jelleget kölcsönöz az Ökumenikus Segélyszervezet munkájának. A hazai szociális és fejlesztő tevékenység mozgalmas és eseménydús sorából, a lelkiismeretesen és szeretettel végzett mindennapi munkán túl csak néhányat kiemelve is látszik a 2009-es évi progresszivitás, előrehaladás. Többek között a szociális szférában bemutatott szakmai újításokban, a munkatársak folyamatos képzésében, a civil szférát érintő kérdéskörökben (pl. közcélú adományok) vállalt lobbi tevékenységben, és természetesen a hazai rászorulók rendkívüli akciók keretében is történő megsegítésében ölt testet. A Segélyszervezet által jópár éve modellprogramként indított, a családok reintegrációját segítő Félutas Ház „intézménye” mára állami költségvetési támogatást kap. Ez egyben elismerése is a családokért végzett munkának, mely már második éve a családok átmeneti otthonainak országos módszertani központjaként végzett szakmai szerepkörrel is kiegészül. A válság miatt bajba jutott családok megsegítésére indított országos adománygyűjtés eredményessége, valamint az Eu-Élelmiszersegély program előző évi mennyiségének háromszorosára növelése következtében, az intézményi keretek közt folyó többrétű szociális segítségnyújtás mellett pedig jelentős plusztámogatást nyújthatott a Segélyszervezet a szociálisan perifériára sodródott családoknak. A hazánkat is egyre inkább érintő globális változások (pl. migráció, a világban lévő szegénység és éhezés felszámolása…stb.) feldolgozását és helyén kezelését segítő tevékenység egyre erőteljesebben jelenik meg a Segélyszervezet szemléletformáló programjain keresztül, valamint a menekültügyi és migrációs munkájában is. Ez a tízezer diákot megszólító középiskolai programsorozat elméleti és gyakorlati síkon, míg a hazánkba érkező menedékkérők számára tevőlegesen segítséget adó újabb intézmények (Fiatal Felnőttek Otthona, Tanoda program menekülttáborban élő gyerekeknek) nyitásában illetve szakmai újításokban is kézzelfoghatóvá válik. A szervezet fontosnak tartja és aktívan részt vállal a hazai és szomszédos országok természeti katasztrófák (pl. Bereg térségi jégkár Mo-n és Kárpátalján) károsultjait segítő humanitárius munkában – nem egy esetben egyedüli karitatív szervezetként jelenve meg a helyszínen. A rászorulók támogatásába a vállalatokat is egyre inkább szeretné bevonni a Segélyszervezet, éppen ezért nagy hangsúlyt helyez CSR stratégiájának továbbfejlesztésére is. A Segélyszervezet nemzetközi szinten végzett humanitárius munkáját jelentős, párhuzamosan futó fejlesztési tevékenység kíséri. A 2001-ben megkezdett afganisztáni segélyezés és fejlesztés terén eddig végzett – mértékét tekintve a hazai karitatív szervezetek 4. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



közül egyedüliként – munka elismeréseként 2009-ben a Baghlan tartományban dolgozó nem kormányzati szervezetek képviseletét ellátó vezetői ENSZ-testület (UNAMA) az Ökumenikus Segélyszervezetet választotta azok koordinációs és képviseleti feladatainak ellátására. Szerbia-Szandzsákban egy ötéves, komplex szervezetfejlesztő programot zárt le eredményesen a Segélyszervezet 2009-ben, mely szerves része volt a térségben 1995-ben megkezdett, nemzetközi források által támogatott humanitárius-fejlesztő munkában kialakított stratégiának. Az Ökumenikus Segélyszervezet egyedüli magyar szervezetként vett részt az év elején az izraeli-palesztin humanitárius válság károsultjainak megsegítésében Gázában. A szomszédos országok, Szerbia és Ukrajna EU-s csatlakozását illetve az EU-s országokkal folytatott párbeszédét segítette a Segélyszervezet Szerbiában-Vajdaságban illetve UkrajnábanKárpátalján lebonyolított integrációs képzéssorozata. Az év során meghirdetett adománygyűjtő felhívásaink a rendszeresen támogatókon túl ismét újabb adományozókhoz jutottak el, tovább bővítve ezzel a szervezet adományozói körét. A szervezet megújult honlapján (www.segelyszervezet.hu) az informáláson túl megújult támogatási formákkal (on-line átutalás, adománybolt) is lehetőséget biztosít az adományok gyors, költséghatékony és biztonságos eljuttatására. Köszönetet kívánunk mondani minden támogatásért azoknak, akik erkölcsi és anyagi segítségükkel lehetővé tették a munka ilyen szinten történő folytatását! Köszönet illet minden magánadományozót és vállalkozást, az alapítókat, az önkénteseket és a Segélyszervezet munkatársait!

Budapest, 2010. május 26.

Lehel László lelkész, a Segélyszervezet igazgatója




NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS ÉS HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS Afganisztán A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2001 óta végez humanitárius és nemzetközi fejlesztési munkát Afganisztánban, ahol hivatalosan bejegyzett INGO-ként állandó irodája működik Mazar-e-Sharif-ban, illetve 2007-ben fejlesztési irodát nyitott Pul-e-Khumri-ban. 2009-ben a humanitárius segítségnyújtás mellett mezőgazdasági, oktatási, munkahelyteremtési, környezetvédelmi, egészségügyi és közigazgatás-fejlesztési szektorokban végzett fejlesztési programokat.

Hosszútávon fenntartható fejlesztési programok végrehajtása Baghlan tartományban. A Segélyszervezet 2008 októberében megkezdett 18 hónapos baghlani programjának általános célkitűzése, hogy a nemzetközi szervezetek és a Segélyszervezet (Afganisztánra és Baghlan tartományra vonatkozó) fejlesztési terveire építve, a gazdasági és társadalmi életviszonyokon javítson. Valamint, hogy a korábbi fejlesztési programokra építve, költséghatékony végrehajtás keretében, további nemzetközi forrásokat is bevonjon a magyar fejlesztési munkába. Egyúttal a megvalósuló program hosszútávon fenntartható és a helyi lakosság és a releváns állami és civil szervezetek által is maximálisan támogatott legyen. Elősegítse az ország demokratizálódási folyamatát, és komplex módón szegénység csökkentő hatást érjen el. A) Mezőgazdaság és vidékfejlesztés programok Gazan-Munjana • Halgazdaság (pisztrángtelep) korszerűsítése • a telephez vezető vízcsatornán mini vízerőmű létesítése • az itt előállított energiára alapozva hűtőház létesítése, a gazdák terményeinek (gyümölcs, zöldség) piacra jutásának elősegítése Tala-wa Barfak • Gyümölcsültetvények telepítése • Aszalóház építése • A fentieket üzemeltető termelőszövetkezet létrehozása, mezőgazdasági képzések szervezése, mezőgazdasági eszközök osztása (A programelem a magyar PRT katonai részlege – CIMIC – által korábban létrehozott termelőszövetkezetet fejleszti tovább.)




Dahana-I-Ghori • Termelőszövetkezet létrehozása: o mezőgazdasági képzések szervezése, o mezőgazdasági eszközök osztása, o bemutató fóliasátrak osztása és farmerek zöldségtermesztésre, o vetőmag/szerszám/növény-védőszer osztása

képzése

fóliás

B) Oktatási programok

•

•

Baghlan tartományban a szakoktatás fejlesztése szakképző műhely építésével és felszerelésével (a program kivitelezését és az indítandó szakok tanmenetének kialakítását a helyi hatóságokkal történő egyeztetés és piackutatás előzte meg.) A Baghlani Tanárképző Központ támogatása

C) Egészségügyi programok •

Egészségügyi intézmény (BHC klinika) építése, és felszerelése Baghlan Jadid kerületben

Mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok Baghlanban Gazan Munjana termelőszövetkezet A településen korábban iráni technológiával épült halfarm felújításának előkészítése során a helyi mezőgazdasági hatóságokkal vették fel a kapcsolatot a Segélyszervezet mezőgazdasági szakértői 2008-ban. 2009. március és augusztus között a korábbi egyeztetések során megkerült eredeti tervrajzok figyelembevételével és kiegészítésével a felújítás befejeződött. A szövetkezet tagjai közösen a Segélyszervezet szakértőivel kijelöltek és felkészítettek 23 családot, akik az átadás óta üzemeltetik a farmot. A családok számát a halfarm jövedelemtermelő kapacitásához lett igazítva. A kedvezményezettek kiválasztásánál pedig a családtagok számát, a jelenlegi mezőgazdasági földek termelőképességét, illetve a szakmai tudást vették figyelembe. Ebben a folyamatban a Segélyszervezet munkatársai és a termelőszövetkezet vezetői közösen vettek részt. Így a kiválasztás a közösség által is elfogadott lett. Mini vízerőmű építése A mini vízerőmű átadására 2009 augusztusában került sor. Létrehozása a termelőszövetkezetben elsősorban a zöldséghűtőház áramellátását hivatott biztosítani. A felépült közepes teljesítményű erőmű elektromos árammal tudja ellátni a környező lakosokat is, mely bevétel a szövetkezet közös költségvetését gyarapítja, amiből állandó technikai személyzetet lehet biztosítani a biztonságos és hosszú távú üzemeltetéshez. Ez a rendszer legalább 15 évig működőképes lesz amennyiben pár egyszerű karbantartási munkát rendszeresen, elvégeznek majd a fenntartók. Ennek érdekében a




Segélyszervezet 2009. októberében a karbantartáshoz szükséges technikai eszközöket átadta. A 2009. augusztus hónapban a 2008 októberében megkezdett egyezethetési, tervezési folyamat lezárultéval a kivitelezés során a vízcsatorna kiépítése elkészült és a vízelvezető csövek és a dinamóház építése is lezárult. A kivitelezési munkálatok befejezése óta már 79 család jutatta el igényét a termelőszövetkezethez, hogy a vízerőmű esetleges áramszolgáltatását igénybe venné. Ezeknek az igényeknek az elbírálása és a szolgáltatás megkezdése a szövetkezet hatásköre. Zöldség hűtőház A szövetkezet tagjai számára a termelési nehézségeken túl komolyan kihívást jelent a megtermelt zöldségek, gyümölcsök, megfelelő minőségben való hosszabb távú tárolása. Ennek hiánya jelenleg komoly bevétel kiesést jelent a gazdáknak, mert nem tudják megfelelő minőségben értékesíteni termékeiket a távolabbi piacokra. Ezért a Segélyszervezet egy új 50m2 hasznos alapterületű zöldséghűtőház építéséről döntött. 2008-ban az építkezéshez szükséges előkészítési (tervezés, engedélyeztetés, szerződéskötések) feladatokat végezték el a Segélyszervezet munkatársai. 2009. február és augusztus között a hűtőház megépítse befejeződött. A speciális szigetelési munkák a tervek szerint befejeződtek, és beszerelésre kerültek a speciális ajtók és a hűtő kompresszor is. 2009. szeptemberében a hűtőház átadásra került. Tala-wa-Barfak termelőszövetkezet A gyümölcsaszalás figyelembe véve a lokális mezőgazdasági adottságokat és a helyi lakosság szakképzetségét, fontos munka és jövedelemtermelő lehetőséget ad a helyi közösségeknek. Az épülő gyümölcsaszaló méreteiben az egész szövetkezi tagságot, ki fogja tudni szolgálni megfelelő munkaszervezés mellett. A 2007-08-ban készült elméréseink azt mutatják, hogy a lakosság körében a gyümölcsaszaló technológia tágas körben ismert és komoly jövedelmet is vár a lakosság a fejlesztéstől. Mezőgazdasági szövetkezeti tagok és családi gazdaságok képzése A mezőgazdaságból élők szakmai képzése a termelékenység és a hosszú távú jövedelemtermelés fenntarthatósága miatt rendkívül fontos Afganisztánban. A kedvezményezettek végleges köre kis vagy közepes méretű földet termel (5-10 gerib között). A föld méretén túl fontos szempont volt az ismeretek felmérése és a földet művelők szakmai tudása is. Jellemzően a farmerek értéknek tartják földjeiket, és komolyan művelik azokat, azonban a szakszerűség hiánya gyakran a föld termőképességének kárára megy. Ez olykor családok teljes megélhetését teszi tönkre így instabilizálva a helyi közösségeket és közvetve a tartomány biztonságát is. Ugyanakkor ebből a szoros földel való kapcsolatból (kötődésből) adódik, a kedvezményezettek motivációja is, hiszen a föld vagyont, a termés pedig megélhetést jelent.




A Segélyszervezet nyolc témakörből álló oktatási anyagot használ: műtrágyázás, komposztálás, nemesítés, permetszer használat, metszés, vetésforgó, állattartási ismeretek, gyümölcsaszalás, növénytermesztés. A tréningek 2009-es szakaszában 324 farmer vett részt a foglalkozásokon 27 fős csoportokban. A csoportok nem csak szakmai ismereteket szereztek, hanem komoly jelentőségű tapasztalatcsere is folyt. Mezőgazdasági osztás szövetkezet és családi gazdaságok részére: A kedvezményezetteket a Segélyszervezet és termelőszövetkezet közös prioritásai alapján lettek kiválasztva. Elsődleges szempontok voltak: meglévő gyümölcsösök károsodása, szakmai ismeretek megléte, földterület mérete és adottságai, a családi gazdaságban élő kiskorúak száma illetve az ültetvények hosszútávon való fenntarthatóságának lehetősége. A komplex kiválasztási folyamat eredményeképp 30 farmer kapott minősített gyümölcsoltványokat. Így 2009 februárjában összesen 300 darab gyümölcsfa lett kiosztva.

Dahana –i-Ghori termelőszövetkezet Bemutató fóliasátrak osztása Az öt darab 2009. októberében átadott fólia sátrak egyenként 25 méter hosszúságúak, és 5 méter talpszélességűek, acélíves illetve műanyag szerkezetűek. A csepegtető csövek 2X3 sorban lettek felállítva, valamint beépítésre kerültek a támasztóhálók és a vízvezető zsinegek is. A tartóívek pedig beton oszlopokkal lettek alátámasztva. A 2009. októberében átadott sátrak képesek voltak jelentősen meghosszabbítani a 2009-es termelési idényt és így a farmerek jövedelemszerző képességeit. A felépült sátrak bemutató jellegűek is és megfelelő helyi szervezés esetén képesek lesznek ennek a technológiának az elterjedését segíteni. Mezőgazdasági szövetkezeti tagok és családi gazdaságok képzése A szövetkezeti tagok többsége megfelelően ápolt ültetvényekkel dolgozik és szakértelmük is közel elfogadhatónak tartható. A kedvezményezettek kiválasztásában két tényezőt lett figyelembe véve: a farmerek földjének nagysága, a szakmai tapasztalatok minősége illetve az új gazdálkodási technológiák bevezetése iránit érdeklődés. A Segélyszervezet ebben a kerületben is megszervezte a szövetkezeti vezetők számára tartott tréinget így segítve a szövetkezet még hatékonyabb működését. A tréning során a szövetkezet vezetői túl az ismeretek átadásán megkérték a Segélyszervezet mezőgazdasági szakértőjét, hogy az aktuális szervezési és működési




nehézségeket közösen tekintsék át. A felmerülő problémák között elsősorban adminisztratív segítséget nyújtott a Segélyszervezet a taglétszám pontos és folyamatos dokumentálásához, illetve kritikus probléma a szövetkezeti tagok közti állandó szakmai értékelés. Ennek orvoslására kidolgozásra került egy állandó szakmai fórum, mely havi rendszerességgel tekinti majd át a szövetkezet tevékenységét és a felmerülő problémákat.

Oktatásfejlesztés Szakoktatási program kidolgozása felmérések végzése, piacképes szakmák kiválasztása A szakoktatás esetében Baghlanban a fő kihívás, hogy nincsenek pontos felmérések és szakszerű indoklással ellátott javaslatok újabb szakoktatási tárgyak bevezetésére. Ugyankor a helyi közoktatási rendszerben dolgozók részéről rendszeresen felvetődik ennek hiánya. Ezt a helyzetet felismerve a Segélyszervezet 2009-ben létrehozott a helyi közoktatási minisztériummal együttműködve egy „közoktatási working groupot”. A Segélyszervezet így ezzel a kezdeményezéssel a helyi közigazgatás koordináló képességeiknek hiányosságait is pótolta, illetve közvetve azt az üzenetet kommunikálta a kedvezményezettek felé, hogy a donor közösség számára fontos, a helyi szakmai potenciák fejlesztése és a fejlesztések kapcsán való előtérbe állítása, hogy a megvalósuló programok valóságosan is alá legyenek támasztva helyi javaslatokkal, tervekkel. Ez a szakértőkből álló csoport két hónapos mandátuma alatt egy részletes felmérést készített a tartomány szakoktatási viszonyairól és helyzetéről valamint szakmai javaslatokat tett további fejlesztéseire vonatkozóan. A tanulmány –többek között- figyelembe véve tartomány jelenlegi szakoktatási helyzetét egy a nők számára elérhető új szakoktatási intézmény felépítést és felszerelést javasolta. Ez a fejlesztés a javaslattevők szerint biztos és a helyi szokásokat tiszteltben tartó módon lehet képes munkához és jövedelemhez jutatni a hátrányos helyzetben élő nőket. Szakoktatási műhely építése A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 februárjában kezdte meg a Nőügyi Minisztérium területén felépítendő női szakoktatási műhely tervezését. A terveket a minisztérium bevonásával a Segélyszervezet afgán mérnöke készítette. 2009. június hónapban kezdődött meg a kivitelezési munka. Az 60 m2 hasznos alapterületű épület átadására és felszerelésére 2010-ben kerül sor. Egészségügyi program A 2008-ban lefolytatott egyeztetések után 2009-ben Baghlan Jadidban kijelölésre került a felépítendő klinika épülete. A helyszín kiválasztásánál a lakosság számára elérhető egészségügyi ellátó helyek közelségét és felszereltségét vizsgálta a Segélyszervezet. Baghlan Jadidban, Mangalan faluban a felmérések szerint jelenleg nincs semmilyen a helyi lakosság számára elérhető egészségügyi ellátó hely. Mivel ez település volt a helyi egészségügyi vezetés részére is az egyik




leginkább javasolt helyiség a Segélyszervezet 2009 májusában megkezdte az épület megépítést. A terveket az afgán Egészségügyi Minisztérium készítette. 2009. végére a klinika 65%-ban készült el. Az intézmény átadására és felszerelésére 2010-ben kerül sor.

Nemzeti és nemzetközi finanszírozás keretében megvalósuló közigazgatásfejlesztési program Baghlan tartomány területén 2009-ben a Segélyszervezetet a magyar Önkormányzati Minisztérium és az Európai Unió (SPG program) társ-finanszírozásában indított közigazgatás-fejlesztési program második szakaszának lebonyolításával bízták meg együttműködési szerződés keretében Baghlan tartományban. Az Európai Unió tagországai által létrehozott nemzetközi szervezet, az International Organization for Migration (IOM) ellenőrző és koordináló szerepkört lát el a donor szervezet és a lebonyolításért felelős partner kapcsolatrendszerében a sikeres végrehajtás érdekében. A projekt célja szerint hozzájárul az afgán állam közigazgatásának fejlesztéséhez, illetve közvetve az ország demokratizálódásához.

I. Baghlan tartomány központi és kerületi közigazgatásának megerősítése – 1. fázis Képzések A közigazgatás központi, tartományi és járási szintjei között szembetűnő különbség tapasztalható a szakképzettség területén az alkalmazottak tekintetében. A közigazgatásfejlesztési program keretében elindított képzési program 3 irányú alapszintű angol nyelv, általános adminisztráció-menedzsment és számítástechnikai ismeretek oktatását és elsajátítását tűzte ki célul. A képzések koordinálásáért egy minisztériumi szintű szervezet, az Independent Administrative Reform Civil Service Comission felelős az egész ország területén. A képzések Baghlan tartomány 14 kerületében, illetve a kerületi központban egy állami szinten kidolgozott tematikát követve kerültek lebonyolításra, az oktatási helyszínekre kihelyezett tanárok segítségével. A tanárok tevékenysége a meghatározott tananyag és tanegység oktatása mellett az államigazgatáshoz kapcsolódó adminisztrációs munkát segítő és támogató feladatok elvégzésére is kiterjedt, ezzel hatékonyabbá téve az elméleti rész gyakorlatba történő átültetését. A tanárok munkájának eredményességét havi rendszerességgel egy, a monitoring feladat ellátására felállított csapat végezte - a Segélyszervezet és a Civil Service Comission egy-egy helyi munkatársa – a képzés résztvevőinek bevonásával. A folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően szűrhetővé vált a résztvevők fejlődési szintje, a tanárok által vállalt és elvégzett feladatok ellenőrzése. A 6 hónapos tréning első két hónapjában összesen 200 fő vett részt hivatalosan, de a nagy érdeklődés eredményeképpen általánosan mérve 230 fő látogatta a képzéseket, ami elsősorban az egyes kerületekbe kiküldött tanárok hatékony munkavégzésének volt köszönhető. Építkezések A projekt alapvető célkitűzései között szerepelt a helyi hatóságok, állami adminisztrációjának támogatása – elsősorban a kapacitás építése és infrastruktúrájának fejlesztése területén. Ennek jegyében 2 kerületben – Tala-Wa-Barfak és Dahana-I-Ghori – államigazgatásnak kerületi




szinten helyet adó épületek munkálatai elkezdődtek, melyek egyenként 7 helységet foglalnak magukba, alapterületük 216 m². Az előkészületek során egy mérnöki gárda készítette el a terveket az épületek vonatkozásában központilag meghatározott arculati és szerkezeti sztenderdek figyelembevételével. Az építkezések egy kidolgozott ütemterv alapján kerültek kivitelezésre szigorú ellenőrzés és felügyelet mellett. Az ütemezés 5 lépcsőben történő végrehajtásának első 3 szakasza fejeződött be a 2008-as esztendőben, nevezetesen az alapok kiásása, beton alapok elkészítése és a falak felhúzása betonkoszorúkkal ellátva. Irodai felszerelések A programnak szerves részét képezte az iroda felszerelések beszerzésének és kiszállításának lebonyolítása Baghlan tartomány minden kerületébe. 2008 év végéig a Segélyszervezet munkatársai a kedvezményezettek közreműködésével - a szükségletek felmérése után közösen állították össze a felszerelések listáját abból a célból, hogy minden igényt kielégítő, hatékony munkavégzést és megfelelő munkakörülményeket teremtsenek az államigazgatásban dolgozók számára. Az eszközök kettébontásával a Segélyszervezet lehetőséget teremtett arra, hogy a kedvezményezettek a saját igényeik és szükségleteik szerint választhassanak a listából meghatározott keretek között a kötelezően választható csomag mellett. Ez a lehetőség pozitív fogadtatásra talált a kedvezményezettek körében is. Baghlan tartomány központi közigazgatásának megerősítése – 2. fázis Építkezések A projekt alapvető célkitűzései között szerepelt a helyi tartományi fejlesztési tanács támogatása infrastruktúrájának fejlesztésével. Ez a tanács a felelős a tartomány hossztávú fejlesztési stratégiájának kialakításáért és az aktuális programok felügyeletéért. Az afganisztáni többszörösen tagolt közigazgatási rendszerében ez az egyetlen testület ahol minden tartományi vezető és döntéshozó részt vesz. Az új épület a testületi üléseken túl minden tartományi igazgatási és politikai szerv részére lehetőséget ad konferenciák, megbeszélések és egyéb rendezvények megtartására. A program keretében Pul i Khuri városban a tartományi kormányzóság épülete mellett egy új kétszintes konferencia és vendégház került megépítésre. Az átadásra 2009 szeptemberében került sor. A kétszintes épület első 300 m2-es szintjén négy fürdőhelyiséggel ellátott vendégszoba, két közepes tárgyaló, és egy iratmegőrző szoba került kialakításra. A második ugyancsak 300 m2-es szinten egy 300 főt befogadó többfunkciós konferencia terem és egy konyha került kialakításra.




Az építkezés a kidolgozott ütemterv alapján került kivitelezésre rendszeres mérnöki ellenőrzés és felügyelet mellett. Ezek kívül felhasználva a 2008-ban elindult első fázis tapasztalatait 2009 márciusában a Segélyszervezet Jelga kerületben egy új 250 m2 alapterületű kerületi kormányzati épület megépítést kezdte meg. Az épület átadására 2009. szeptemberben került sor. Irodai felszerelések A program keretében a tartományi fejlesztési sura épülete teljes egészében fel lett szerelve az összes igényelt eszközzel. A felszerelés kapcsán a konferencia terem a térségben elérhető legmodernebb irodabútorokkal és technikai eszközökkel lett felszerelve. Minden helyiség légkondicionált és a fűtés is megoldható a téli hónapokban. Környezetvédelmi eljárás rendeket érintő program A program az Afganisztán közigazgatási rendszerébe egyre nagyobb működési zavart, hatékonyatlanságot okozó eljárásrendek körüli koordinációs zavarokat próbálta vizsgálni illetve a politikailag semleges témának számító környezetvédelmi eljárásrendek tekintetében egy új eljárásrendet kidolgozni a Segélyszervezet által kidolgozott módszertan szerint. A program az afgán törvényhozás és tartományi szintű végráhajtás szerepelői számára teremtett teret egy szoros és intenzív koordinációs folyamatra, mely során áttekintésre kerültek a törvényhozás által készített eljárásrendek, valamint azok végrehajtói tapasztalatai. A tapasztalatok összegyűjtése és értékelése után a Segélyszervezet által kidolgozott koordinációs mechanizmus szerint kidolgozásra került egy új környezetvédelmi eljárásrend szemétszállítás tárgyában. Ezt az eljárásrendet az afgán környezetvédelmi hatóság (NEPA) elfogadta. Ezen túl a Segélyszervezet által kidolgozott koordinációs mechanizmus más területeken való alkalmazását javasolta.

Nemzeti és nemzetközi finanszírozás keretében megvalósuló munkahelyteremtő, oktatásfejlesztő és közigazgatás-fejlesztési programok Baghlan tartomány területén 2008-ban a Segélyszervezetet a magyar Önkormányzati Minisztérium és az Európai Unió társ-finanszírozásában indított közigazgatás-fejlesztési program lebonyolításával bízták meg együttműködési szerződés keretében Baghlan tartományban. Az Európai Unió tagországai által létrehozott nemzetközi szervezet, az International Organization for Migration ellenőrző és koordináló szerepkört lát el a donor szervezet és a lebonyolításért felelős partner kapcsolatrendszerében a sikeres végrehajtás érdekében. A projekt célja szerint hozzájárul az afgán állam közigazgatásának fejlesztéséhez, szolgáltatásainak emberközpontúvá válásához, illetve közvetve az ország demokratizálódásához. II. Munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő program Baghlan tartományban A Segélyszervezet a japán állam finanszírozásával 2009. februárjában fejezte be a Grant Assistance For Grass Roots Projects keretében a munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő programjait. A programok alapvető célkitűzése a szegénység, a munkanélkilüség csökkentése a legszegényebb rétegek – EVI – Extremely Vulnerable Individual – esetében, a hosszú távú 13. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



megélhetés biztosítása munkahely-teremtéssel, az egészségügyi helyzet javítása és az alapfokú oktatás biztosítása volt. A programok helyszíne az Etehad menekült tábor Baghlan tartományban, ahol a menekültek szélsőséges körülmények között és sanyarú kilátások mellett élnek. Írás-olvasás képzés Az írástudatlanság aránya a menekültek tekintetében kiemelkedően magas. A programelem három alapvető, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges tantárgy oktatását biztosította a kedvezményezettek számára. Az olvasás-írás alapjainak megtanítása mellett lehetőség nyílt matematikai alapismeretek elsajátítására. A Segélyszervezet munkatársai felvették a kapcsolatot az Oktatási Minisztérium illetékeseivel annak érdekében, hogy a tanárok és tanfelügyelők kiválasztásán túlmenően 900 fő részvétele biztosítva legyen. Tekintettel a létszám nagyságára egy előre kidolgozott szisztéma alapján történt a válogatás a kedvezményezettek körében. 25 tanár és 3 tanfelügyelő hathatós támogatásával és irányításával zajlott le a kiválasztás a legkiszolgáltatottabb családok körében. Az órarend összeállításánál figyelembe vették a családok helyzetét arra vonatkozóan, hogy a munkahellyel rendelkező résztvevők eleget tudjanak tenni kötelezettségüknek. A képzés két szemeszterből állt: az első szakasz 6 hónapig tartott, mely vizsgával zárult, a második rövidebb záró szakasz 3 hónapot ölelt fel. A teljesítmények és a fejlődés fokmérőjeként a tanfelügyelők részvételével havi teszteket írtak, és az első szemeszter végén vizsgával zárták a képzést a résztvevők. A foglalkozáshoz szükséges tananyag és írószer biztosítása, valamint az oktatási helyszínek körülményeinek javítása érdekében a szükséges bútorok és oktatási kiegészítő eszközök részét képezik a programnak, melyek első körben 2008. júniusában a felmért szükségletek alapján kerültek kiosztásra. Egészségügyi képzés Általában véve a nők helyzetének javítása és támogatása az általánosan megfogalmazott célok közé tartozik a Segélyszervezet stratégiájában. A táborban családjukat egyedül eltartó nők a legveszélyeztetettebb csoport tagjaiként minimális esélyt kapnak a megélhetésük biztosítására és egészségügyi helyzetük javítására. A higiéniai képzésben résztvevő nők – 180 fő - 6 csoportra bontva vettek részt a foglalkozáson a hét 6 napján. Természetesen a képzés hosszú távú célja a táborban élő nők és családtagjaik figyelmének felkeltése a különböző betegségek elleni védekezésre volt preventív jelleggel.




A Segélyszervezet nyolc témakörből álló oktatási anyagot használt a projekt során: személyes higiénia, prevenció, közegészségügy, élelmiszerek biztonságos tárolása, betegségek és védekezés, vírusok elleni védekezés, a klór használata, rehidratáció. Az elméleti képzés során a Segélyszervezet munkatársai higiéniai és tisztasági csomagot osztottak ki a résztvevők között a gyakorlati útmutatások szemléltetésére, ezzel megteremtve a betegségek és fertőzések elleni védekezés és prevenció alapjait. Szőnyegszövő képzés A szakképzés keretében 140 nő kiválasztása hasonló szempontokat követett, mint az egészségügyi képzés résztvevői kiválasztása esetében. A tréning alapvető feltétele az volt, hogy az elméleti képzés biztosította tudásanyagot a résztvevők a gyakorlatba is át tudják ültetni. Ennek érdekében szövőszékek beszerzésére és kiosztására sor került a kedvezményezettek között, így biztosítva a menekültek táborában a folyamatos foglalkoztatást. A Segélyszervezet munkatársai a helyi tanárok segítségével a fenntarthatóság érdekében kapcsolatba léptek helyi kereskedőkkel, akik vállalták a szőnyegek felvásárlását és értékesítését a külföldi piacokon. A kontinuitás a foglalkoztatás területén megélhetési alapot teremthet a résztvevők és családtagjaik számára a jövőben. A szőnyegszövő képzés nyolc témakörre építette az oktatási anyagot: egészségügyi ismeretek, szerszámok, nyersanyagok, színek ismerete, tervezés, szövés, mosás és vágás, marketing és értékesítési ismeretek. Tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra és az élelem hiányára Afganisztánban a szakmai tréningek résztvevői élelmiszer csomagot is kaptak, mint természetbeni juttatást az élelmezési helyzetük javítására. Az élelmiszercsomag olyan alapvető élelmiszereket tartalmaz, melyek a helyi táplálkozási szokások figyelembe vételével a minimális szükségletek kielégítésére szolgált: rizs, liszt, cukor, olaj és tea. Asztalos képzés Az asztalos tréning elindításának feltétele az asztalos műhely felépítése volt az Etehad menekült táborban. Az előzetes egyeztetések követően az illetékes minisztérium képviselőivel történt megegyezés során több mint 300 m² területen épülhetett fel az asztalos műhely. A műhely körül – a biztonsági szempontokat szem előtt tartva – védő fal épült, mely az épületben raktározott szerszámok, gépek és egyéb nyersanyagok tekintetében nyújt biztonságot. Az asztalosműhely felépítését követően a képzésben résztvevő diákok felvétele egy részletesen kidolgozott kiválasztási kritérium rendszer alapján történt: kor, nem, családi állapot, családtagok száma, rendszeres jövedelem, foglalkozás és képzettség tekintetében. A kritérium rendszer szűrőjén keresztül kiválasztásra került az a 20 diák, aki elkezdhette a tréninget,




melynek első 2 hónapjában elméleti képzést tartottak. A képzés oktatási anyaga hét különböző témakörből merít: személyes higiénia és biztonsági eljárások, tervezés, anyagismeret, asztalos gépészeti ismeretek, kézi szerszámok, mérés és becslés, marketing ismeretek. A szakmai tréningek olyan lehetőséget biztosítottak a táborban élők számára, mely kiindulópontja lehetnek az újrakezdésnek és közvetve hatást gyakorolt, mérhető értéket generált a tábor többi lakosa számára.

Nemzetközi finanszírozás keretében megvalósuló közigazgatás-fejlesztési programok Balkh és Samangan tartomány területén 2008-ban a magyar Önkormányzati Minisztérium és az Európai Unió társ-finanszírozásában indított közigazgatás-fejlesztési program 1. fázisának sikeres végrehajtása Baghlan tartományban, új lehetőségeket nyitott a Segélyszervezet számára további programok lebonyolítására Afganisztánban. 2009-ben az Európai Unió nemzetközi végrehajtó szervezete – Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM – és a Segélyszervezet által szentesített keret-megállapodás értelmében, a Segélyszervezetet további két program végrehajtására kérték fel a közigazgatás-fejlesztés területén Balkh és Samangan tartományban, Afganisztán északi régiójában. A projektek a közigazgatás fejlesztését tűzték ki célul, ezáltal biztosítva az afgán állam demokratikus fejlődését a hatékony adminisztratív működésen és minőségi szolgáltatás nyújtásán keresztül. I. Balkh és Samangan tartomány központi és kerületi közigazgatásának megerősítése – 3. és 4. fázis Képzések A képzések szervezésénél figyelembe véve az illetékes állami szervezetek és nemzetközi végrehajtó partnerek javaslatait a Segélyszervezet követte az iránymutatásokat, ezzel biztosítva a kontinuitást a közigazgatás-fejlesztés területén az Északi régióban. A közigazgatás-fejlesztési program keretében indított képzési program 3 irányú általános adminisztrációmenedzsment, alapszintű angol nyelv és számítástechnikai ismeretek oktatását és elsajátítását tűzte ki célul szoros együttműködésben a képzések koordinálásáért felelős állami szervezettel - Independent Administrative Reform Civil Service Comission.




Balkh tartomány területén a képzések 3 járásban, egy állami szinten kidolgozott tematikát követve zajlottak, az oktatási helyszínekre kihelyezett tanárok segítségével. A tanárok tevékenysége a meghatározott tananyag és tanegység oktatása mellett az államigazgatáshoz kapcsolódó adminisztrációs munkát segítő és támogató feladatok elvégzésére is kiterjedt, ezzel hatékonyabbá téve az elméleti rész gyakorlatba történő átültetését. A tanárok munkájának eredményességét havi rendszerességgel egy, a monitoring feladat ellátására felállított csapat végezte - a Segélyszervezet és a Civil Service Comission egy-egy helyi munkatársa – a képzés résztvevőinek bevonásával. A folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően értékelhetővé vált a résztvevők fejlődési szintje, a tanárok által vállalt és elvégzett feladatok ellenőrzése. Samangan tartomány esetében mind a 7 járás kiválasztott alkalmazottai részt vettek a képzésben járási és központi szinten egyaránt. Mindkét tartományban az eredeti tervek alapján a 6 hónapos képzésben hivatalosan 10 közalkalmazott vett volna részt járásonként, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a Segélyszervezet bővítette a tanulócsoportok létszámát, melynek köszönhetően összességében 30 fő helyett, 44 közalkalmazott fejezte be a képzést sikeresen Balkh tartomány 3 járásában. Samangan tartományban, a képzésben résztvevők tervezett létszáma 70 fő volt, mely a tanfolyam végére 108 főben maximalizálódott. A közigazgatás-fejlesztéshez szervesen kapcsolódó képzésen kívül a Segélyszervezet önálló kezdeményezését fémjelezte az alapfokú ismeretek elsajátítását szolgáló műszaki képzés tematikájának kidolgozása és végrehajtása, mely az előzetes igények felmérése alapján került megvalósításra mindkét tartományban. Kiemelkedő jelentősége volt a tréningnek több szempontból is, egyfelől Balkh és Samangan tartomány minden járása képviseltette magát, egyenként 2-2 résztvevővel. Másfelől, a Segélyszervezet ezen kezdeményezésével az irodai felszerelések és a megújuló energiaforrások által működtetett rendszerek karbantartásához szükséges ismeretek meglétének hiányosságait pótolta, megteremtve az adminisztratív munkavégzés akadálymentes és fenntartható működési hátterét. Építkezések A projekt alapvető célkitűzései között szerepelt a helyhatóságok adminisztratív munkájának támogatása – elsősorban infrastruktúrájának fejlesztése területén. A helyszínek kiválasztása egy előzetes egyeztetési folyamat eredményeként a tartományi és járási szintű vezetés véleményével és ajánlásával összhangban történt, figyelembe véve a Tartományi Fejlesztési Tervben szereplő prioritási listát. Az államigazgatásnak járási szinten helyet adó két, egyenként 7 helységből álló 216 m² alapterületű épület egy előre kidolgozott, 5 lépcsőben történő ütemezési terv alapján készült el mindkét tartományban, melyek az elvárásoknak megfelelően a kedvezményezettek és a




Nemzetközi Migrációs Szervezet képviselői által megfogalmazott visszajelzések alapján pozitív fogadtatásban részesült. Balkh Marmul járásban az államigazgatási feladatok ellátásáért felelős osztályok közül 4 az, amely igénybe veszi az új épületet, összesen 14 közalkalmazottat foglalkoztatatva, és ezzel megteremtve a 120 ezres lélekszámú járásban egy hatékonyan működő adminisztratív rendszer strukturális alapjait. Kaldar járás esetében 6 osztály 20 alkalmazottja munkájához járult hozzá hatékonyan az új közigazgatási épület biztosítva a megfelelő munkakörülményeket. Így a 70 ezres lélekszámú járás közalkalmazottai közvetlenül élvezhetik az épület biztosította feltételeket a napi munkavégzésük során. A program fontos részét képezte a Tartományi Shura 400 m² alapterületű épületének belső és külső felújítási munkálatainak végrehajtása is Mazar-I-Sharif-ban, a tartomány központjában. Az épület felújítását követően egy előre egyeztetett lista alapján irodai, híradástechnikai, számítástechnikai és konyhai eszközöket kapott a tartományi tanács. Samangan Firoz Nakshir közigazgatási rendszerében 4 osztály 6 alkalmazottja használja az új épületet kiterjesztve a minőségi szolgáltatások körét a 20 879 lakosú járásban. Khoram-Wa-Sarbagh járás esetében 4 osztály 12 alkalmazottja vette igénybe az új épületet. Így az 55 500 lelket számláló járás közalkalmazottainak munkájának ellátásához biztosítottá váltak azok a feltételek, melyek elengedhetetlenek a hatékony munkavégzéshez. Irodai felszerelések és megújuló energiaforrással működő rendszerek A programoknak szerves részét képezte az iroda felszerelések beszerzésének és kiszállításának lebonyolítása. A Segélyszervezet munkatársai a kedvezményezettek közreműködésével a szükségletek alapján állították össze a felszerelések listáját abból a célból, hogy minden igényt kielégítő, hatékony munkavégzést és megfelelő munkakörülményeket teremtsenek az államigazgatásban dolgozók számára. Az eszközök kettébontásával a Segélyszervezet lehetőséget teremtett arra, hogy a kedvezményezettek a saját igényeik és szükségleteik szerint választhassanak a listából meghatározott keretek között a kötelezően választható csomag mellett. A hagyományos értelemben vett irodai felszerelések beszerzése és kiszállítása mellett kiemelkedő fontosságú volt a Segélyszervezet azon innovatív kezdeményezése, mely a közigazgatási komplexumokat a felmerülő igények alapján megújuló energiaforrások által működtetett rendszerekkel szerelte fel, mely eszközök nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a hatékony adminisztratív munkavégzésben az energia-ellátás szempontjából. A két tartományban 1 mini vízerőmű, 3 szél és napenergiával működő áramtermelő rendszer, napelemmel működtetett energiaellátó rendszerek és egy geotermikus hűtő-fűtő rendszer, egy átgondolt szakmai fejlesztési terv alapján kerültek kivitelezésre. A tartományi és járási kormányzóságok részére kiszállított rendszerek mennyisége és technikai összetétele egy előzetes felmérés alapján született meg olyan tényezők figyelembevételével, mint földrajzi fekvés, időjárás az adott járásban tekintettel egyedi szükségletekre, igényekre.




Üzbegisztán Újabb nemzetközi fejlesztési programot indított a Segélyszervezet az Európai Unió támogatásával A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2001-ben kezdte meg üzbegisztáni munkáját. Kisebb humanitárius segélyprogramok lebonyolítása után, 2005-2007 között uniós támogatással hajtott végre egy fejlesztési programot Kibrai járásban az OPA-Singillar nevű fogyatékosokat segítő helyi szervezettel. 2009-ben egy újabb uniós program végrehajtásának előkészítése folyt, ami a program végrehajtásának elengedhetetlen alapfeltétele. Az öt üzbég és egy dán szervezet bevonásával induló 24 hónapos program célja, hogy a fogyatékkal élőkkel és hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó üzbég civil és állami szereplők között erőteljesebb szakmai párbeszéd, hatékonyabb együttműködés alakuljon ki. A program során 39 szakmai találkozó kerül megrendezésre. A Segélyszervezet és partnerei 3 stratégiai dokumentumot készítenek el, illetve az üzbég civil és helyi állami szervezetek képviselői magyarországi tanulmányúton ismerkednek meg a magyar civil és állami szektor szociális területen történő együttműködésével.

Szerbia Szandzsák / Vajdaság Szerbia-Szandzsák A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a 90-es évek eleji háborús krízis időszakában kezdte meg déli szomszédja, a volt-Jugoszlávia területén található államokbeli humanitárius tevékenységét. A klasszikus gyorssegélyezés időszaka után fejlesztési tevékenységgel folytatva a munkát, javarészt mezőgazdasági és munkahelyteremtő programokat, illetve ehhez kapcsolódó képzéseket indított a Segélyszervezet. 1995 óta dolgozik együtt stratégiai partnerével, a Novi Pazar-i székhelyű Merhamet - Muszlim Humanitárius Szervezettel Szerbia-Szandzsák tartományban. A több mint egy évtizedes együttműködés során számos szektorban – élelmiszersegélyezés, szervezetfejlesztés, mezőgazdaság-fejlesztés, munkaerőképzés, szemléletformálás – végzett humanitárius, vagy fejlesztési projekteket a régióban a Segélyszervezet. Térségbeli munkáját a norvég kormány, a Norwegian Church Aid (NCA - norvég egyházi hátterű segélyszervezet), valamint a magyar külügyminisztérium is támogatta. 2009-ben a norvég támogatás tovább folytatódott, egyrészt a már elkezdett tevékenységek folytatásával (pl. szervezet-, mezőgazdaság-, illetve romafejlesztés terén) amelyek új projektekkel egészülnek ki, mint például szemléletformálás a családon belüli erőszak területén. Mezőgazdasági fejlesztés – gyógynövénygyűjtés, termesztés Az előző években végrehajtott állattenyésztést fejlesztő projektekkel ellentétben 2009-ben a 19. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



fenntartható gyógynövénytermesztést és gyűjtést ösztönző programot indított a Segélyszervezet, amely a kistérségi családi gazdaságok további fejlesztését tűzte ki céljául a Pester fennsíkon. Első lépésként számos rendezvényen és telekommunikációs eszközök (TV, rádió, internet) igénybevételével meghirdette fejlesztési programját. A jelentkező családok körülményeinek felmérését az előző évekhez hasonló kritériumrendszer szerint szakemberekből álló bírálóbizottság végezte. A felmérések kiértékelésének eredményeként 26 családot választott ki a bizottság. A programba olyan szandzsáki gazdacsaládok kerültek, melyek anyagi helyzetüket tekintve leginkább rászorulnak a segítségre, de rendelkeznek a megfelelő technikai háttérrel és szakmai tapasztalattal a gyógynövénytermesztés és gyűjtés területén. A gazdák eredményes munkájának elősegítéseként a Segélyszervezet számos céget megkeresett a növények felvásárlása érdekében. A tárgyalások eredményeként 2 céggel kötöttek szerződést a gazdák. A 8 hónapos projekt végére több mint 3 tonna gyógynövényt, erdei gyümölcsöt és gombát vettek át a gazdáktól a cégek. A gyakorlati segítség mellett a Segélyszervezet és helyi partnerszervezete a gazdák továbbképzésére is gondot fordított. Létrejött egy szaktanácsadói szolgáltatás, több kiadvány is készült, melyek szakmai segítséget nyújtanak a gyógynövénytermesztésben és gyűjtésben. További támogatást jelentett a gazdáknak, hogy belépve a Segélyszervezet által korábban létrehozott farmerszövetkezetbe, közösen tudnak további támogatásokat szerezni, közösen tudják megszervezni a termékeik értékesítését, s együttesen tudnak regionális termékek bevezetésén dolgozni. A Segélyszervezet által szervezett 3 képzésen a gyógynövénytermesztéssel és gyűjtéssel kapcsolatos szakmai ismereteket sajátíthattak el a gazdák. Mezőgazdasági fejlesztés - mezőgazdasági szövetkezet továbbfejlesztése, Delimedje 2009 során tovább növekedett, fejlődött a 2006-ban a Segélyszervezet és helyi partnerszervezete által, tíz taggal létrehozott termelőszövetkezet. A Segélyszervezet fejlesztési programján keresztül anyagilag is tovább támogatta a szövetkezet működését. A Szövetkezet a gazdák szervezett szakmai támogatása mellett segített a kedvezményezettek kiválasztásában, felmérésekben és monitoring munkában, felvásárló cégekkel zajlott tárgyalásokon. Jelenleg a legjelentősebb szövetkezet a Pester régióban, gazdasági ereje folytán eséllyel pályázhat szerb állami, valamint EU előcsatlakozási támogatásra. Gépparkot bocsát a tagok rendelkezésére, melyet a Segélyszervezet által 2006-ban adományozott aratógépen túl az eltelt időben traktorral, bálázóval és takarmánykeverővel bővített. Feladata még a kedvezményezettek beszerzési, értékesítési és földműveléssel kapcsolatos tevékenységének összehangolása, jogi és marketing tanácsadás.

Számítástechnikai és angol tanfolyamok, Teleház – Novi Pazar és Tutin Szerbia Szandzsák régiójában az egyik legsúlyosabb társadalmi problémát a munkanélküliség jelenti, mivel a környéken korábban működött nagyüzemek a rendszerváltás és a délszláv háborúk következményeként bezártak. A kisszámú új munkahelyek döntő részében már csak számítástechnikai ismeretekkel és legalább egy idegen nyelv ismeretével lehet elhelyezkedni. 2005-ben a Segélyszervezet támogatta helyi partnerszervezetét egy teleház létrehozásában




Novi Pazar városban. A teleház (10 számítógéppel felszerelve) ingyenes angol és számítástechnikai kurzusok tartására adott lehetőséget munkanélküliek és hátrányos helyzetű diákok részére, továbbá a teleház munkatársai munkanélkülieknek a munkakeresésben tudtak segítséget nyújtani (pl. önéletrajz írása, internetes munkakeresés). 2007-ben a Segélyszervezet a norvég segélyszervezet támogatásával Novi Pazartól 50 km fekvő, Tutin városban is kialakított egy új teleházat, 10 felhasználó számára elérhető gépparkkal, nyomtatóval és egy különálló helységgel felszerelve, amely pl. nyelvi tanfolyam tartására alkalmas. Mindkét teleház elkezdett az önfenntartás útjára lépni, több irodai (pl. fénymásolás, nyomtatás) és informatikai szolgáltatást fizetőssé téve. A helyi partnerszervezet az év második felében már képessé vált az alapvető működéshez szükséges költségek fedezésére a szolgáltatások díjaiból származó bevételekből. A Segélyszervezet 2009-ben még utoljára, kis mértékben ingyenes tanfolyamok szervezésével támogatta a helyi informatikai és képző központként működő teleház működését. 2009 első félévében – a Segélyszervezet által támogatott időszakban – közel 3000 látogatója volt a két teleháznak, amely kétszerese az eredeti tervekben kitűzött elérendő célszámnak. A korábbi évek alatt már megtörtént a számítástechnikai és angol tanfolyamok technikai, személyi és szakmai feltételeinek kialakítása: helyiség kialakítása, számítástechnikai eszközök, bútorok beszerzése, a tananyag kidolgozása, akkreditációja, a szakképzet tanerő kiválasztása és ezzel egy időben a hallgatók kiválasztásának kritériumai is kialakításra kerültek. 2009. január és június közötti időszakban Novi Pazarban összesen két alap szintű (két 72 órás) számítástechnika és tanfolyamot szervezett a Segélyszervezet. Számítástechnika órákon kurzusonként tíz hátrányos helyzetű tanuló, illetve munkanélküli vett részt, akik közül mindannyian, azaz összesen 20 fő vehette át államilag elismert bizonyítványát. A négy éves projekt zárásaként a Szerb Teleház Szövetség két vezető munkatársa kiértékelő jelentést készített a teleházak jelenlegi helyzetéről, az elmúlt 4 évben végzett munkáról. Emellett javaslatokat fogalmaztak meg jövőbeni tevékenységekre is. Roma fejlesztés 2007 őszétől, a norvég segélyszervezet támogatásával kezdte megmunkáját a Segélyszervezet a novi pazari roma lakosság (elsősorban a Koszovóból a háború során és utána elmenekült, körülbelül 160 fő) helyi közösségbe történő integrációját támogató tevékenységeken keresztül. A roma menekültek életkörülményeinek javítását és a gyerekek iskolába járásának elősegítését célul kitűzve, a Segélyszervezet a roma gyerekek számára egészségfejlesztő képzéseket, egészségügyi csomagok osztását és családjaik lakhatásának biztosítása érdekében építőanyag osztását szervezte meg 2008-ban. 2009-ben a romák munkához jutásának elősegítése érdekében írás-olvasás tanfolyamot szervezett a Segélyszervezet. A 2x3 hónapos képzés során 40 roma sajátította el az önálló íráshoz és olvasáshoz szükséges alapvető ismereteket. A speciális tananyagot a Segélyszervezet által megbízott oktató a helyi iskolával közösen dolgozta ki. A képzés




helyszíne a település általános iskolája volt, melyen hetente két alkalommal vettek részt a hallgatók. A képzés mellett a Segélyszervezet fontosnak tartotta, hogy a helyi és a bevándorló roma közösség közötti együttműködés tovább folytatódjon, ezért magyarországi fejlesztő szakember segítségét is igénybe vette. Javaslatára 3 alkalommal közös kulturális rendezvényt – többek között zene, tánc és egyéb sportversenyt –, és kirándulást szervezett a roma ünnepnapokhoz kapcsolódóan, amelyeken a két közösség részéről minden alkalommal közel százan vettek részt. A közös rendezvények mellett pszicho-szociális tanácsadást is végeztek a Segélyszervezet munkatársai. Hat műhelytalálkozó keretében a romák integrációját érintő társadalmi kérdésekről, a befogadó közösség normáiról, a gyereknevelésről, valamint az egymás közötti kommunikációról, az emberi viselkedést befolyásoló mentális okokról, konfliktuskezelésről beszélgettek a résztvevők helyi szakemberek segítségével. Felvilágosítás és segítségnyújtás - családon belüli erőszak Új szolgáltatásként a Segélyszervezet kezdeményezte, hogy a régióban eddig marginalizált területtel is foglalkozzon helyi partnerszervezete, a Merhamet. A családon belüli erőszak kérdéskörével a muzulmánok lakta területen kevés szervezet foglalkozott. A helyzet javítása érdekében a Segélyszervezet tanácsadó irodát nyitott Novi Pazarban. A 4 szakemberből álló stáb személyes, illetve anonim telefonos tanácsadó szolgálatot vezetett be. A tevékenységeket úgy szervezték, hogy a hét 4 munkanapján a rászorulók szakemberhez tudjanak fordulni. Az ingyen szolgáltatásról a Segélyszervezet a helyi tévében több alkalommal is tájékoztatta a közvéleményt, illetve havonta egy alkalommal műsort is tartott erről a kérdéskörről ugyanitt. A tanácsadási szolgáltatások működtetése a mellett a Segélyszervezet iskolánként 4 felvilágosító előadást szervezett Novi Pazar három középiskolájában. A hatékony együttműködés és a koordináltabb segítségnyújtás érdekében a Segélyszervezet más, ezen a területen dolgozó kormányzati, önkormányzati és civil szervezettel is felvette a kapcsolatot. Havonta műhelytalálkozót tartott, ahol megbeszélték az aktuális szakmai kérdéseket, valamint tanulmányutakat és képzéseket szerveztek számukra, továbbá saját munkatársai számára is. A projekt regionális konferenciával zárult, azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy Dél-Szerbiára kiterjedő interregionális együttműködés a családon belüli erőszakkal foglalkozó állami és civil szereplők között. A konferencián 38 szakember vett részt.

Szervezetfejlesztés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009-ben is folytatta a korábbi években elkezdett szervezetfejlesztő tevékenységét a helyi partnerszervezete számára. A szervezet- és kapacitásfejlesztés súlypontjai a következők voltak: • A munkatársak szakmai képzése, folyamatos szakmai konzultáció biztosítása (pl. beszámoló készítésről helyi képzés tartása a Segélyszervezet munkatársa által) • Az intézmény menedzsmentjének fejlesztése (pl. egy hetes „project cycle management” képzés)



• • • • • • • • • •


Költségvetések, pénzügyi elszámolások készítése az EU elvárásoknak megfelelően Beszerzések pályáztatásának formái (folyamatos alkalmazás a programok végrehajtása során) Új programok elindításának tervezése, segítségnyújtás a programok elindításához Önálló pályázatok felkutatása, írása Szociális segítségnyújtás elmélete, intézmények működtetése (pl. családon belüli erőszak áldozatainak szakmai segítése) Pályázatokhoz felmérések készítése, a működő programok külső/belső monitoring-ja Szervezeti működés, struktúra fejlesztése (pl. a szervezet stratégiájának kidolgozása 20092013-as időszakra vonatkozólag) Impact assessment képzés Roma közösségfejlesztési projektek sajátosságainak ismertetése 8 tanulmányút szervezése más szerb és magyar civil szervezetek „jó gyakorlatának” megismerése céljából (pl. egyhetes magyarországi tanulmányút szociális intézményekben)

2009-ben összesen 105 képzési napot szervezett a Segélyszervezet helyi partnerszervezetének munkatársai, önkéntesei és a programokban részt vevő szakemberek számára.

Szerbia-Vajdaság – Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU csatlakozás tapasztalatainak átadásában 2008 októberében „Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU csatlakozás tapasztalatainak átadásában” címmel indított civil fejlesztési programot a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az újvidéki Ökumenikus Humanitárius Szervezet. A nyolchónapos program célja, hogy hozzájáruljon a vajdasági közvélemény tudatosságának növeléséhez az EU-csatlakozási folyamattal kapcsolatban, valamint a civil társadalom szereplői és helyi önkormányzatok közötti együttműködési platform létrehozása segítségével helyi/regionális szinten, az európai integrációval kapcsolatos kérdésekben. Szerbia legfejlettebb, az EU-val határos részeként a Vajdaságot úgy tekintik, mint „az EU-hoz vezető hidat” és egész biztosan kulcsszerepe lesz az EU-csatlakozási folyamatban. Bár az EUcsatlakozás Szerbia stratégiai célja, egyedül a vajdasági kormányzat folytat széleskörű kommunikációt a közvéleménnyel ebben a témában, amellyel korlátlan támogatást nyújt az EU-integrációnak. Az EU Bővítési Politikájával és az EU külső segítségnyújtásával kapcsolatos információhiány, az NGOk kapacitáshiánya és kevés kapcsolata az EU tisztviselőkkel és kormányzati képviselőkkel mind megnehezítik a szerb állampolgárok bevonását az EUintegrációs folyamatba, különösen helyi szinten.




A program célja A projekt célja a helyi közvélemény tudatosságának növelése az EU-csatlakozási folyamattal kapcsolatban a vajdasági régióban, a civil társadalom szereplői és helyi önkormányzatok közötti együttműködési platform létrehozása segítségével helyi/regionális szinten, az európai integrációval kapcsolatos kérdésekben. Az intenzív információ-, tudás- és tapasztalatcserén keresztül a résztvevő civil szervezetek egyedülálló lehetőséghez jutnak az EU irányvonalak alakulásának szoros megfigyelésében, és aktívan részt vehetnek a magyar NGO EUbővítéssel kapcsolatos tapasztalatcserében. Az első háromnapos szeminárium 2009. február 25-27. között zajlott az Ökumenikus Humanitárius Szervezet épületében Újvidéken. A szeminárium első napja a szerbiai szociális ellátórendszer bemutatására, valamint az európai normáknak és szabályoknak átvételére irányuló reformokra koncentrált. E célból öt előadót kértek fel: Ivana Ćirković (A kormányalelnök által a szegénység csökkentésére vonatkozó stratégia alkalmazására létrehozott csoport képviselője, Belgrád), Jasmina Stanić (Tartományi munkaügyi, foglalkoztatási és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság, Újvidék), Igor Bajić (Európai Ügyek Hivatala, Újvidék) és Ivana Koprivica (Tartományi Szociális Védelmi Intézet, Újvidék) Nadežda Satarić (Amity, Belgrád). A második és harmadik napon csoportmunkával egybekötött gyakorlati tréningek zajlottak az alábbi témakörökben: A civil szervezetek és az önkormányzatok közötti hálózatépítés, koalíció és partnerség az EU integrációval kapcsolatban, uniós partnerségi projekt kidolgozása volt, projektmenedzsment ismeretek gyakorlati alkalmazása A második háromnapos szeminárium Újvidéken 2009. április 7-9. között zajlott. A szeminárium első két napján Csanády Dániel (az Általános Vállalkozási Főiskola Nonprofit Szakirányának oktatója tartott előadást az „Európai integráció és a civil társadalom szerepe Magyarországon” témakörében. A délutáni időszak során együttműködési, hálózatépítő tréningeknek zajlottak, amelyeket Karas László (Teamwork Consulting, Budapest) trénere tartott. A harmadik nap az Európai Unió és szociálpolitika témakörében Sziklai István szociálpolitikus (Egyetemi adjunktus – ELTE) adott elő. A magyarországi ötnapos látogatás célja a gyakorlati tapasztalatok helyszíni átadása és a magyar szociális ellátórendszer jogszabályi környezetének megismertetése volt vajdasági civil szerezetek munkatársai részére a mindennapi gyakorlattal rendelkező magyar szakemberek ismereteinek átadásán keresztül. A tanulmányút 2009. április 26. és 30. között zajlott. A tanulmányút során a résztvevők meglátogatták a Segélyszervezet budapesti, bicskei és szolnoki intézményeit (családsegítő központok, addiktológiai központok, menekültek befogadó központja, utcagyerekek központja, fogyatékosok ellátása), valamint a Külügyminisztériumot és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, illetve önkormányzati intézményeket. A Segélyszervezet külön törekedett arra, hogy a résztvevők egyaránt megismerhessék a magyar civil szervezetek, önkormányzatok és minisztériumok álláspontját ezekről a szakterületekről. A tanulmányút végén a vajdasági civil szervezetek átfogó képet kaptak a magyarországi szociális ellátórendszerről és a határokon átnyúló együttműködési projektekről, mivel az előadások során megismerkedhettek a minisztériumok, önkormányzatok és civil szervezetek szerepével, feladataival és nézőpontjaikkal az együttműködés, feladatmegosztás területén.




A záró regionális konferencia 2009. május 22-én zajlott Újvidéken a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület épületében. A konferencia alapötletét a tapasztalatcsere, a projekt megvalósítás során a legjobb gyakorlatok multiplikálása és a további hálózatalakítás lehetőségének megnyitása adta. A konferencia résztvevői előadást hallhattak a magyarországi tapasztalatokról a civil szervezetek és az állami szervek együttműködésének területén (Csanády Dániel Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest). Ezt követően betekintést nyertek egy szerb és magyar együttműködésű mintaprojekt történetébe a sérültek foglalkoztatása területén, mint a határokon átnyúló együttműködés jó gyakorlati példáját (Jasmina Stanić, Tartományi munkaügyi, foglalkoztatási és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság, Újvidék). Emellett pedig megismerkedhettek a civil szektor jelenlegi szerepével a szerbiai szociális reformok területén, amelyek részét képezi az ország európai integrációs folyamatának (Nadežda Satarić, Amity civil szervezet, Belgrád). A konferencia végén Tamara Blagojević (Sérültek fejlesztő központja, Újvidék) a tanulmányút egyik résztvevője bemutatta saját tapasztalatait és a magyar gyakorlat példájára hivatkozva ösztönözte a szerb civil társadalom jelenlévő képviselőit arra, hogy mindenki találja meg saját helyét, szerepét az európai integrációs folyamatban. A konferencia végén vita is zajlott, ahol a résztvevők alapproblémának tekintették a civil társadalom ellenőrző szerepének hiányát az IPA alap eszközeinek nemzeti szintű elosztása kérdésében, illetve az Európai Unió által támogatott programok megszerzésének és végrehajtásának komplikáltságát. A konferencián 41 fő vett részt. A projekt keretében egy weboldal is készült (http://ei.ehons.org). Ennek köszönhetően olyan információs bázis jött létre, amely tájékoztatási szolgáltatást nyújtott, valamint megosztotta a projekteredményeket a célcsoporttal és a szélesebb közvéleménnyel. Tartalmazza a képzési szemináriumok, nyilvános viták és konferenciára készülő háttérdokumentumokat (pl. tájékoztató anyagok az EU-ról általában, az EU szociálpolitikájáról, a célcsoport számára fontos speciális anyagok stb.), azon EU intézmények linkjeit, amelyek alakítják és terjesztik a célcsoport számára fontos információkat. A képzési szemináriumokon, nyilvános vitán és regionális konferencián használt bemutató anyagok, valamint az előadás témájához kapcsolódó információt tartalmazó weboldalak elérhetősége szintén megjelent a projekt weboldalán. A program a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával valósul meg.

Ukrajna/Kárpátalja A 2009-es év folyamán az ADVANCE - Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központban tovább folytatódott a korábbi évek dinamikus fejlődése. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a HEKS (svájci protestáns segélyszervezet) által közösen alapított szervezetnél 2009-ben a következő tevékenysége folytak: Általános tevékenységek A szervezet szociális tevékenysége keretében heti két alkalommal két csoportban mintegy 24 szociálisan hátrányos helyzetű gyerek látogatta a gyerekcsoport 25. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



foglalkozásait. Az alkalmakon a gyerekek kreatív képességfejlesztő foglalkozásokon vettek részt, valamint az iskolai felzárkóztatás céljából külön pedagógus is foglalkozott a gyerekekkel. A nyár folyamán a gyermekek tájismereti kiránduláson vettek részt. A HEKS, valamint a Báthory Alapítvány finanszírozásával működő Civil Információs Iroda térítés nélkül nyújtott segítséget a következő területeken: o Szociális és jogi tanácsadás: munkajogi kérdések, munkanélküliek jogi státusa, szociális biztosítás, polgárjogi ügyek, civil szervezeteket érintő jogi problémák, stb. o Hivatalos dokumentumok kitöltése, kérvények, beadványok megfogalmazása. A segítségnyújtás heti több alkalommal telefonon is elérhető volt. Oktatásfejlesztés, szakképzés Az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ a PH International amerikai non-profit szervezettel valamint a Microsoft Unlimited Potential (Korlátlan Lehetőségek) program támogatásával elkezdte végrehajtani az Információs technológiák nyitott világa (Information Dissemination and Equal Access, IDEA) elnevezésű projektet. A projekt célja a régió lakosságának informatikai műveltségének a fejlesztése, az oktatás minőségének a javítása, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű emberek bevonása az oktatási folyamatokba. Az Információs technológiák nyitott világa program keretében a Microsoft biztosította az ADVANCE bázisán létrehozott IDEA oktatóközpont számára a szükséges szoftvereket 37 ezer USD értékben. 2009 júniusában a Beregszászi járás falvaiban dolgozó 30 szociális munkás fejezte be tanulmányait az Ukrán Oktatási Minisztérium által akkreditált szociális munkás képzésen. A képzést a HEKS, svájci protestáns segélyszervezet támogatta. 2009. május 20.-án 44 hallgató fejezte be sikeresen a Corvinus Egyetem Innovációs Központja és az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ „EU-s vállalkozói ismeretek oktatása és tudástranszfer biztosítása a kárpátaljai vállalkozók számára” című képzési programot. Közösségfejlesztés – térségfejlesztés 2009-ben tovább folytatódott a varsói székhelyű Báthory Alapítvány támogatásával az ADVANCE által végrehajtott „Helyi Civil Kezdeményezések Támogatása” elnevezésű projekt. E program keretében az ADVANCE mini-pályázatot hirdetett helyi kezdeményezések támogatására Beregszászban és a Beregszászi járásban. A pályázat célja olyan társadalmi kezdeményezések támogatása volt, melyek Beregszász és a Beregszászi járás szociális problémáinak megoldására irányulnak, valamint a Beregvidék fejlesztésére, a helyi közösségek bevonásával, a helyi közösségek kezdeményezéseinek támogatása által a helyi lakosok, non-profit szervezetek és az üzleti szféra képviselőinek összefogásával. A minipályázat nyertesei a 2009. évben:

Mezőgecsei Hagyományőrzők és Falufejlesztők Egyesülete A projekt neve: „Mezőgecse intézményeinek akadálymentesítése mozgáskorlátozott emberek érdekében” Kaszonyi kezdeményező csoport A projekt neve: „A kaszonyi középiskola játszóterének kialakítása”




Beregszászi Járási Mozgáskorlátozottak Egyesülete A projekt neve: „A Beregvidéki rokkantak érdekvédelmének elősegítése és bevonásuk társadalmilag hasznos tevékenységekbe” Bakta Újjászületése Társadalmi Szervezet A projekt neve: „A baktai óvodások helyzetének javítása” Egészségükben korlátozott egyének sport- és rekreációs klubja Társadalmi Szervezet A projekt neve: „Sport és rehabilitációs tevékenység végzésére alkalmas környezet kialakítása az egészségükben korlátozott egyének számára” Beregszászi kezdeményező csoport. A projekt neve: „A beregszászi hátrányos helyzetű családokban élő gyermekekért” Sansz Társadalmi Szervezet A projekt neve: „A csomai futballpálya öltözőjének rekonstrukciója” 2009-ben tovább folytatta a szervezetnél a munkáját Erin Dowland, az amerikai Békehadtest önkéntese. Ennek eredményeként a Beregszászi Magyar Gimnáziumban és a Főiskolán az általa szervezett angol klubokban a diákok gyakorolhatják az angol nyelvtudásukat. A helyi roma iskolában felzárkóztató program indult tehetséges gyerekek számára. Kezdeményezésére megrendezésre került az I. Beregvidéki Borvidék Maraton futás is, amelyen számos fiatal futott 20 km-t, hogy felhívja a figyelmet a kisközösségek fejlesztésének fontosságára.

Nemzetközi együttműködés 2009-ben is tovább folytatódott az APRODEV kelet-európai platform és az ADVANCE nemzetközi együttműködése. Az együttműködésnek köszönhetően az ADVANCE igazgatója részt vett a Keleti Partnerséget kihirdető Prágai konferencia munkájában. Az ADVANCE Kárpátaljáról egyedüliként kapott meghívást az Európai Bizottságtól a Keleti Partnerség Civil Fórumára, amelynek Brüsszel adott otthont 2009 októberében. Ukrajnából összesen 30 szervezet kapott ilyen meghívást. A legnagyobb esemény az APRODEV “Mid-Term Review of CSP and NIP Ukraine - Involvement of Ukrainian NGOs in ENPI programming” (Ukrajnai civil szervezetek részvétele az EU Szomszédságpolitikájának időszaki felülvizsgálatában)” elnevezésű projekt során megszervezett nemzetközi konferenciája volt, mely 2009. március 25. és 29. között zajlott az ACCORD hálózat tagjai és ukrajnai partnerei részvételével. Az ukrajnai konferencia szervezéséért és javaslattételek megfogalmazásáért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet megbízásából az ADVANCE szervezet felelt. A javaslat kidolgozásában az ACCORD hálózat tagszervezetei és azok partnerszervezetei – egész Ukrajnára kiterjedően – vettek részt. A rendezvényen részt vett Bacskai József főkonzul, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Bidzilja Olga, Beregszász alpolgármestere.




A konferencián négy témában tartottak vitaindító előadást: „A European Commission Assistance Programming bemutatása Ukrajnában és a civil társadalom bevonása” - Előadó: Martin Schuster (APRODEV, Brussels). „Ukrajna és az Európai Unió együttműködése az ENP tekintetében. A National Indicative Program végrehajtása 2007-2010 között” - Előadó: Nataliya Nosa (International Association of Regional Development Institutions “IARDI”). „Az ENP National Indicative Program és a Country Strategy Paper kiértékelése ukrajnai nézőpontból”. - Előadó: Lyubov Polivoda (Counterpart Creative Centre, Kijev). „A Keleti Partnerség – A civil társadalom bevonásának lehetőségei” - Előadó: Martin Schuster (APRODEV, Brüsszel).

Az előadások után négy munkacsoport alakult (jogi, oktatási, szociális és civil fejlesztés) amelyek kidolgozták a dokumentumokkal (ENPI, NIP, CSP) és annak végrehajtásával kapcsolatos értékelésüket, illetve megfogalmazták módosító javaslataikat is a négy szektort illetően. 2009. május közepén az ADVANCE elküldte az ACCORD és partnerszervezetei nevében az Európai Bizottság kijevi Delegációjának a konferencia záródokumentumát, amely javaslatokat fogalmazott meg az Ukrán Nemzeti Indikatív Program felülvizsgálatához és a Keleti Partnerség kereteiben létesítendő Civil Fórum létrehozásával kapcsolatban. A beadványra a Delegáció válaszolt, melyben tájékoztatták az ACCORD hálózatot, hogy figyelembe fogják venni a javaslatcsomagot a NIP és a CSP módosítása során. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Beregszászi Irodájának 2008-as tevékenysége Több mint 600 ezer forint értékben adott át tartós élelmiszerekből álló segélycsomagokat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a kárpátaljai Beregszászi járás súlyos jég- és viharkárokat szenvedett településein. Beregszász környékén nyolc településen okozott június 7-én – a kelet-magyarországihoz hasonló – jelentős károkat a vihar és jégverés. A főként magyarlakta falvak károsultjai, az ingatlanjaikban keletkezett mintegy 2,3 millió hrivnya (70 millió forint) értékű károk mellett, elveszítették a saját szükségletekre és a megélhetést szolgáló eladásra szánt termést is. Mivel az ukrán állam gyakorlatilag nem kárpótolja a károsultakat, a magyar segélyszervezet a helyi partnerszervezetének bevonásával felmérte a helyzetet, és a halmozottan hátrányos helyzetű családok és a legrászorultabb nyugdíjasok – nemzetiségtől független – megsegítését tűzte ki célul. Négy károsult településen – Macsolán, Nagymuzsalyban, Nagybaktán és Asztélyban – 41 rászorult családnak és nyugdíjasnak nyújtottak át egyenként 35 kilós, étolajat, rizst, hajdinát, húskonzerveket, száraztésztát tartalmazó segélycsomagokat a Segélyszervezet munkatársai.

Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU Szomszédságpolitikájának viszonylatában 2009-ben folytatódott az előző év októberében elkezdett - „Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU szomszédságpolitikájának viszonylatában” elnevezésű - civil fejlesztési program, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ közreműködésével.




A nyolchónapos projekt célja az volt, hogy hozzájáruljon a kelet-európai régió stabilitásának, demokratizálódásának erősödéséhez, valamint a határon átnyúló regionális együttműködésén keresztül a civil szféra szerepének növeléséhez Ukrajna nyugati részén. A program biztosította a két szervezet által létrehozott ACCORD (Association of Civil Organizations for Development in Western-Ukraine) civil hálózat fejlesztését és működését, ezáltal is elősegítve a régió hosszú távú fejlődését. Ezen célt a két szervezet képzések, tréningek, műhelytalálkozók és konferenciák, valamint a Segélyszervezet és más szervezetek EU-s tapasztalatainak és ismereteinek gyakorlati átadásával kívánta elérni. Az információk átadását egy háromnyelvű (magyar, ukrán, angol) honlap (http://civilinfo.org.ua), és egy kiadvány létrehozása is segíti. A program előkészítő találkozójára még 2008 novemberében került sor, amit 2009-ben 2 szeminárium, egy Magyarországi tanulmányút és egy záró konferencia követett. Az februárban lezajlott első szemináriumon Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa tartott vitaindító előadást az EU külpolitikájáról, szomszédságpolitikájának elemeiről és a Nemzeti Indikatív Programról. Külön beszélt a nemrég meghirdetett Keleti Partnerségről, amellyel az Unió teret kíván adni keleti szomszédjai azon törekvésének, hogy közeledjenek az Európai Unióhoz. A szeminárium második napján Bálint Gábor tartott tréninget a civil szervezetek képviselői számára. A tréningen a Segélyszervezet egy uniós támogatású programjának példáján keresztül részletesen bemutatta a projekt kidolgozásának, végrehajtásának menetét, a donor által kiadott Project Cycle Management (PCM) irányelvek/keretrendszer szabályai szerint. Emellett bevezető előadást tartott a civil szervezetek stratégiájának alapelveiről, menetéről, elkészítéséről, valamint a nemzetközi donor közösség intézményeiről is, a velük kialakítható együttműködési lehetőségekről. A szeminárium végén, Erin Dowland, az Amerikai Békehadtest önkéntese a PEPFAR, HIV/AIDS program ismertetésén keresztül bemutatta az amerikai donorok által megkövetelt projekttervezési, és menedzsment elvárásokat. A szemináriumot Erin Dowland, az amerikai Békehadtest önkéntesének PEPFAIR, HIV/AIDS – Beregszász projekt ismertetője zárta. A második szeminárium május végén zajlott. Ezen az előadók 3 témakörben tartottak előadásokat. Az első témakörben a résztvevők előadásokat hallhattak a magyar a civil társadalom fejlődésének tapasztalatairól, az érdekérvényesítésről és a lobbizásról. Az előadásokon a kárpátaljai és nyugat-ukrajnai civil szervezetek képviselői elméleti ismereteket és gyakorlati tanácsokat kaptak a civil szervezetek és az önkormányzatok közötti együttműködés jogi és intézményi kereteiről a magyarországi civil szektorral foglalkozó szakembertől, valamint főiskolai tanároktól. A második témakör az Európai Unió által támogatott projektek kidolgozásának legfontosabb eszközét - a Logikai Kerettervezés módszerét (LKM) - érintette. Emellett pedig a projektek kiértékelési módszereiről hallhattak előadást. A harmadik témakör a stratégiai tervezés egyik legfontosabb elemét a SWOT elemzés volt Ennek használatát sajátíthatták el elméleti és gyakorlati módszerekkel a hallgatók. A program további eleme egy 3 napos tanulmányút volt, amelynek keretében a résztvevők a helyszínen megismerkedtek a Magyarországon és az Unióban működő hálózatok munkájával, valamint a civil szervezetek és az önkormányzatok közötti együttműködés jogi és intézményi kereteivel. Emellett pedig megismerkedhettek a civil szektorban felhalmozódott




szervezetirányítási, forrásszerzési és hálózat működtetési gyakorlati tapasztalatokkal. Az előadásokat magyar kormányzati, önkormányzati és civil szakemberek tartották. A tanulmányút Az eseményeken átlagosan 30 fő vett részt. Az európai integrációs folyamat információinak terjesztésére elkészült egy háromnyelvű (magyar, ukrán és angol nyelven) weboldal is: (www.civilinfo.org.ua) A projekt központi weboldalának elkészültével olyan információs bázis jött létre, amely tájékoztatási szolgáltatást nyújtott, valamint megosztotta a projekteredményeket a célcsoporttal és a szélesebb közvéleménnyel. Tartalmazta a képzési szemináriumok, nyilvános viták és konferenciára készülő háttérdokumentumokat, előadásokat (pl. tájékoztató anyagok az EU-ról általában, az EU szociálpolitikájáról, a célcsoport számára fontos speciális anyagok stb.), azon EU intézmények linkjeit, amelyek alakítják és terjesztik a célcsoport számára fontos információkat. A program során elkészült egy 40 oldalas ukrán-magyar-angol nyelvű kiadvány, 300 példányban. A kiadvány bemutatja az ACCORD tagszervezetek munkáját, elérhetőségeit, a programtevékenységeket, a program eredményeit és a záró konferencián elfogadott javaslatokat, nemzeti indikatív program felülvizsgálatához kapcsolódó javaslatokat, valamint a keleti-partnerség keretében létrejövő civil fórum alapításához szóló hozzászólásokat. A program a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával valósul meg.

HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Magyarország A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a több százezer magyarországi rászoruló élelmiszer segélyezése mellett nem feledkezett meg helyi természeti katasztrófák miatt károsult kistelepülések megsegítéséről sem. Jégkár Beregben – segítség a magyarországi és kárpátaljai károsultaknak A Segélyszervezet 2009 júniusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendkívüli jégvihar után azonnal a károsult települések megsegítésére sietett. A vihar miatt a házak teteje teljesen, vagy részben megsérült és a jégesőt követő esőzések beázást okoztak a kilyukadt tetők miatt. A Csarodán élő lakosoknak rendkívüli nehézséget okozott otthonuk rendbehozatala. Mivel a lakóházak javarésze nem volt biztosítva, ezért nagy szükség volt a külső segítségre, hogy pótolni tudják az összetört cserepet, palát, illetve addig is fóliával védjék otthonaikat a további esőzésektől. A vihar idején számos autó is megrongálódott, a kertekben a zöldségek, gyümölcsök egy részét is elverte a vihar, helyenként háztáji állatokat is elpusztítottak a diónyi nagyságban hulló 30. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



jégdarabok. A Segélyszervezet 20 családnak egyenként 25000 forint értékű vásárlási utalványt adott, amellyel a közeli építőanyag telepeken vásárolhattak maguknak a károsultak tetőfedéshez szükséges anyagokat.

Kárpátalja A határon túli településekre is kiterjedt az Ökumenikus Segélyszervezet segítségnyújtása Több mint 600 ezer forint értékben adott át tartós élelmiszerekből álló segélycsomagokat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a kárpátaljai Beregszászi járás súlyos jégés viharkárokat szenvedett településein. Beregszász környékén nyolc településen okozott június 7-én - a keletmagyarországihoz hasonló - jelentős károkat a vihar és jégverés. A főként magyarlakta falvak károsultjai, az ingatlanjaikban keletkezett mintegy 2,3 millió hrivnya (70 millió forint) értékű károk mellett, elveszítették a saját szükségletekre és a megélhetést szolgáló eladásra szánt termést is. Mivel az ukrán állam gyakorlatilag nem kárpótolja a károsultakat, a magyar segélyszervezet a helyi partnerszervezetének bevonásával felmérte a helyzetet, és a halmozottan hátrányos helyzetű családok és a legrászorultabb nyugdíjasok - nemzetiségtől független - megsegítését tűzte ki célul. Négy károsult településen – Macsolán, Nagymuzsalyban, Nagybaktán és Asztélyban – 41 rászorult családnak és nyugdíjasnak nyújtottak át egyenként 35 kilós, étolajat, rizst, hajdinát, húskonzerveket, száraztésztát tartalmazó segélycsomagokat.

Dél-Oszétia Segítségnyújtás háborús krízis után Humanitárius válság 2008. augusztus 7-én DélOszétiában kitört grúz-orosz háború során az ENSZ becslése szerint több százan meghaltak, több ezren megsebesültek és több mint százezren elmenekültek otthonaikból Grúziába, vagy Észak-Oszétiába. Már 31. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



a háború első napjaiban több mint 35.000 ember menekült át az Oroszországhoz tartózó szomszédos Észak-Oszétiába. A háborús cselekmények miatt a dél-oszét főváros Chinvali és a környező falvak súlyos károkat szenvedtek, a magán és középületek egyharmada teljesen megsemmisült, a megmaradtak 50%-a pedig megsérült. A közszolgáltatásokat csak néhány hét/hónap elteltével tudták újraindítani. A fővárost övező falvakban a helyzet még hónapokon keresztül is sokkal rosszabb volt, mivel ott még az alapvető közszolgáltatások is csak rendszertelenül működtek. A károk értéke meghaladta a 100 milliárd rubelt. A dél-oszét települések mellett számos grúz város és falu szenvedett károkat. A viszonylag gyorsan bekövetkezett béke megállapodásnak köszönhetően már szeptemberben a korábban Dél-Oroszországban megnyitott 41 ideiglenes menekülttábor 1 hónap után bezárt mivel a legtöbb menekült visszatért szétlőtt otthonába, ahol jelenleg is élnek. Az épen maradt szobákban 10-15 ember húzódott meg, az újjáépítés lehetőségének megkezdésére várva. A kritikus körülmények között élő civileknek – akik között sok a gyermek és az idős ember alapvető létszükségleti termékekre, eszközökre volt szükségük. Az orosz állam által ígért újjáépítés az ígéretek ellenére 2009-ben csak korlátozott mértékben indultak el. Elsőként az iskolák, kórházak helyreállítása kezdődött el. Felmérések, nemzetközi együttműködés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa 2008. augusztusában és novemberében kiutazott a térségbe, hogy a lehető leghamarabb információkat szerezzen a gyors segítségnyújtás kidolgozása érdekében. Humanitárius segítségnyújtás előkészítése A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi hálózata (ACT-International) segítségnyújtásának keretében felkérést kapott a Dán Egyházi Segélyszervezettől (DCA), egy második fázisú humanitárius segítségnyújtás végrehajtására. A projekt célja a Chinvali környékén található kisfalvakban élő károsultak megsegítése volt, mivel a régióba érkező szórványos segélyszállítmányok csak a dél-oszét fővárosra koncentrálódtak. A segítségnyújtás keretében a károsultak – 6 faluban 850 rászoruló család több hónapra elegendő alapvető higiéniai eszközöket/szereket, téli és átmeneti ruházatot, ágyneműt, valamint konyhai eszközöket kapott. A segélyszállítmány összeállításának előkészületei februárjáig tartott, amelynek során a Segélyszervezet helyi képviselője felmérte a helyi hatóságokkal közösen a károsultak életkörülményeit és egyezette a segítségnyújtás formáját. Felvette a kapcsolatot egy helyi partnerszervezettel – Farank Foundation –, amellyel később közösen osztotta ki a segélyárukat és felkészítette őket a segítségnyújtás elvégzésére. Az előkészületek és a végrehajtás során Segélyszervezet munkatársai folyamatosan egyeztettek a helyi




dél-oszét és orosz hatóságokkal (EMERCOM, elnöki hivatal, szociális minisztérium), helyi és nemzetközi civil szervezetekkel (Nemzetközi Vöröskereszt, Orosz Vöröskereszt, FARANK, Orosz Ortodox Egyház-ROC, stb.). A segélyáruk szétosztása 2009 márciusában történt meg.

Olaszország – Földrengés L’Aquila-ban 2009. április 6-án nagy erejű és kiterjedésű földrengés történt a közép-olaszországi L’Aquilaban. A természeti katasztrófa következtében több mint 300-an meghaltak és közel hetvenezren elveszítették az otthonukat. A Segélyszervezet másnap, április 7-én kétfős csapatot küldött a helyszínre a szükségletek felmérése érdekében. A helyszíni tapasztalatok azt mutatták, hogy a helyi hatóságok kapacitás elegendő a károsultak támogatására, ezért a Segélyszervezetnek nem kellett segítséget nyújtania.

Palesztina – humanitárius krízis A 2008. decembervégi, Gázában kitört izraeli-palesztin háború miatt bajbajutott emberek megsegítésére Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius akciót indított a helyszínen. A napokon át tartott bombázás és a hónapokkal korábban bevezetett embargó következtében a boltok teljesen kiürültek a térségben, az ivóvíz beszerzése egyre nehezebbé vált, valamint megszűnt a gáz ellátás és csak időszakosan volt áramszolgáltatás. A folyamatos bombázások nemcsak katonai és kormányzati intézményeket találtak el, hanem sokszor lakóházakat is. Több mint ezer ember meghalt, míg a sebesültek száma meghaladta a háromezret is. A Segélyszervezet januárban közel 3 millió forint értékű humanitárius segélyt osztott szét a Gázai övezetben található Khanyunes város és a vonzáskörzetében található kisebb települések nélkülöző családjai számára a helyszínen tartózkodó, magyar származású munkatársa irányításában. Az egyenként 12 kilogrammos egységcsomagok tartós élelmiszereket (rizst, tésztát, olajat, hal- és borsókonzerveket, teát, paradicsomszószt és levesfűszert) tartalmaztak. Az Ökumenikus Segélyszervezet helyi partnerszervezetének munkatársai és önkéntesei készítették elő a segélyek beszerzését a Gázai övezeten belül: felmérték azon családok körülményeit, ahol a legindokoltabb volt a segítség. A szétosztásra 33. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



kerülő csomagok közel 400 nagycsalád – több mint 2000 fő – számára nyújtottak azonnali életmentő segítséget, mivel addigra már közel egy hónapja háborús krízisben éltek. A folyamatos bombázás és a szárazföldi offenzíva következtében rendkívül nehéz volt előkészíteni a segélyáru beszerzését és osztását. Az elmúlt 4 év során a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több humanitárius és fejlesztési programot hajtott végre a térségben.




MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLIS – FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális munkájának előterében 2009-ben is a családokkal és gyermekkel végzett tevékenységek fejlesztése állt, másrészről új elemként jelent meg a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci integrációját elősegítő program. Családokkal, gyermekekkel végzett munka Folytatódott a dán alapítványi támogatással elindított „Nem vagy egyedül!” reintegrációs modellprogram támogató szolgáltatásainak működtetése, amely három helyszínen (Miskolcon, Szolnokon és Orosházán), három – egymásra épülő lépcsőben – nyújt segítséget a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családjaik számára. A három projekthelyszínen működő krízisambulanciák szakmai stábja (szociális munkás, pszichológus és jogász) fogadja a krízisbe került családokat, s a helyzet felmérése után azonnali segítségnyújtásban részesítik őket. A program részét képezi a Segélyszervezet átmeneti otthonaiban élő gyermekek fejlesztése és a szüleik munkába állását segítő programok lebonyolítása. A három helyszínen hat kiléptető lakást vásárolt és alakított ki a Segélyszervezet, amelyekben a családok további támogatást kapnak annak érdekében, hogy társadalmi reintegrációjuk sikeresen menjen végbe. A Segélyszervezet miskolci és szolnoki Regionális Kríziskezelő Központjai 2009-ben is hatékonyan nyújtottak segítséget a családon belüli erőszak miatt otthonukból menekülni kényszerülő, gyermekes szülőket, átmeneti elhelyezést és támogatást nyújtva a krízishelyzet mielőbbi kezeléséhez. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009-ben a reintegrációs szolgáltatások keretében a Segélyszervezet által Szolnokon, Miskolcon és Orosházán működtetett félutas lakásrendszer fenntartásához is nyújtott kiegészítő támogatást. A Segélyszervezet 2008-ban indult Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona a Magyarországon található mintegy százhúsz családok átmeneti otthonának tevékenységét koordinálja. 2009-ben is törekedett az intézmények működési nehézségeinek feltérképezésére illetve megoldást találni azokra, valamint hangsúlyt fektetett az intézmények szakmai fejlődésének elősegítésére is. Munkanélküli fiatalok támogatása




Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 júniusában elindította új munkaerő-piaci programját, amelynek elsődleges célja hátrányos helyzetű, munkanélküli fiatalok munkára való felkészítése szociális és képzési támogatásokon keresztül. A projekt átfogó célkitűzése, hogy növelje a célcsoport esélyegyenlőségét, hozzájáruljon társadalmi beilleszkedésükhöz, valamint felkészítse őket a munkaerőpiac kihívásaira. A Segélyszervezet a programot partnerszervezetével, a DanChurchAid-del (dán egyházi hátterű segélyszervezet) hajtja végre a Velux Alapítványok támogatásával. A hátrányos helyzetű családokkal és gyermekekkel végzett munka mellett a szervezet 2009ben tovább folytatta a társadalom más, sérülékeny csoportjainak (hajléktalanok, szenvedélybetegek, idősek, betegek) nyújtott támogató és fejlesztő programjait. A képzett szakemberek által nyújtott szociális szolgáltatások (szociális, jogi, mentális tanácsadás, krízisintervenciós szolgáltatások, ügyintézési segítségnyújtás, munkaerő piaci szolgáltatások, családgondozás...etc.) mellett a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy lehetőségeit felhasználva természetbeni támogatást nyújtson mindazon egyéneknek is, akik a szervezet ellátórendszerén kívül élnek, s szociálisan hátrányos helyzetűek; illetve mindazon szervezeteknek, akik ezen egyénekkel foglalkoznak. Szenvedélybetegek kezelése Folytatódott és kibővült a Soroksári Addiktológiai Centrum és Szenvedélybetegek Nappali Intézményének működtetése, valamint stabilizálódott a Szolnoki Addiktológiai Központ működése. E két helyszínen a szervezet a legális és illegális szerhasználóknak és hozzátartozóiknak, ill. a különféle viselkedési addikciókban szenvedőknek nyújt segítséget. A Soroksári Addiktológiai Centrum 2009. január 01.-től kötött finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Az intézmény által végzett tevékenység mindenképpen hiánypótló eljárás, amelyet az országos és regionális morbiditási mutatók is igazolnak. A Segélyszervezet, mint a Karitatív Tanács tagja, 2009-ben is több mint 50 millió Ft értékű természetbeni adománnyal segítette a hátrányos helyzetű gyermekeknek, családoknak ruhaneműket. A Segélyszervezet hagyományos Országos Adventi Adománygyűjtése keretében Budapesten és több vidéki helyszínen osztott melegételt a nélkülözőknek, összesen mintegy 5000 adagot karácsony ünnepének napjaiban. 2009-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményein keresztül naponta mintegy 1000 fővel került segítő kapcsolatba.




A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményrendszerének különálló szolgáltatásai 2009-ben: 1. Szociális Intézmények Osztálya – Továbbképző Központ CSALÁDOK ÉS GYERMEKEK VÉDELME 2. Soroksári Családsegítő Szolgálat – Budapest XXIII. kerület 3. Soroksári Gyermekjóléti Szolgálat - Budapest XXIII. kerület 4. Adósságkezelés - Budapest XXIII. kerület 5. Utcagyermek program Budapest XIII. kerület 6. Országos Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona - Miskolc 7. Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 8. Félutas Lakás – Miskolc 9. Regionális kríziskezelő központ – Miskolc 10. Krízisambulancia – Miskolc 11. Családok Kiléptető Lakása - Miskolc 12. Családok Kiléptető Lakása - Miskolc - Győri kapu 13. Reintegrációs Program - Gesztely 14. Családok Átmeneti Otthona – Orosháza 15. Krízisambulancia – Orosháza 16. Családok Kiléptető Lakása – Orosháza 17. Családok Kiléptető Lakása – Pusztaföldvár 18. Regionális Kríziskezelő Központ - Szolnok 19. Családok Átmeneti Otthona – Szolnok 20. Krízisambulancia –Szolnok 21. Családok Kiléptető Lakása – Szolnok - Tallin 22. Családok Kiléptető Lakása – Szolnok - Belváros ROMAPROGRAMOK 23. Régiós romaprogram – Borsod megye 24. Roma fejlesztő ház – Olaszliszka 25. Tanoda program - Olaszliszka SZENVEDÉLYBETEGEKKEL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAINK 26. Soroksári Addiktológiai Centrum - Budapest XXIII. kerület 27. Soroksári Szenvedélybetegek Nappali Ellátója - Budapest XXIII. kerület 28. Elterelés – Budapest XXIII. kerület 29. XIII. kerületi Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 30. Debreceni Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 31. DECENTRUM - Szenvedélybetegek Nappali Ellátója – Debrecen 32. Szenvedélybetegek közösségi ellátója – Debrecen 33. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátója - Debrecen 34. Elterelés – Debrecen 35. Szolnoki Addiktológiai Központ 36. Elterelés – Szolnok 37. Reintegrációs Ház - Olaszliszka HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ PROGRAMJAINK 38. Lakótelepi utcai szociális szolgálat – Debrecen 39. Kertségi utcai szociális szolgálat - Debrecen 40. Hajléktalanok Nappali melegedője – Debrecen 41. Hajléktalanok Nappali Melegedője – Gyula 42. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye – Gyula 43. Hajléktalanok Átmeneti Szállása – Gyula 44. Utcai Szociális munka hajléktalanokkal – Gyula MUNKANÉLKÜLI FIATALOK TÁMOGATÁSA 45. Andersen Munkaerő-piaci és Képzési Program- Budapest XXIII. kerület IDŐSEK ÉS BETEGEK ELLÁTÁSA 37. oldal, összesen: 109 46. Otthoni Szakápolás Szolgálat Közgyűlés 2010.05.26. 47. Idősek Átmeneti Gondozó Háza- Erőspuszta



INTÉZMÉNYEK Debrecen, Szociális Központ 4024 Debrecen, Rákóczi u. 7. Tel.: (+36 52) 454 936; e-mail: [email protected]

1. Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Célkitűzés Nappali ellátás biztosítása drogfogyasztó fiatalok számára. szolgáltatás biztosítása büntetőeljárás alá vont személyek számára.

Megelőző-felvilágosító

A cél elérésének módja Az intézmény a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A célcsoporttal történő kapcsolatfelvétel tekintetében fontos, hogy az intézmény falain kívül is megjelenjen a Segélyszervezet kihelyezett szolgáltatásokkal (tűcsere, tanácsadás, stb.), így közelebb kerülhetnek a munkatársak ahhoz a körhöz, amely az illegális drogfogyasztás miatt nehezen elérhető. Ilyen megjelenésekre leginkább az ifjúsági nagyrendezvények, koncertek, fesztiválok adnak módot. Debrecenben, a nyári időszakban több ilyen lehetőség is adódik (Vekeri-tavi Fesztivál, KOTTA Fesztivál). Célcsoport A célcsoport korosztály specifikus. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásai a fiatal felnőtt drogfogyasztóknak szólnak. Elkerülhetetlen azonban, hogy a 18 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. Az intézmény munkatársai az ő ellátásukat sem utasítják el, de a törvényi előírások miatt nem kerülhetnek gondozásba. Létszám 2009-ben a férőhelyek száma nem változott: a Rákóczi utcában 30 fő, a Víztorony utcában 40 fő ellátása volt biztosított. Az év folyamán 85 főt gondozott az Ökumenikus Segélyszervezet, az ellátottak száma meghaladta a százat. Az éves látogatottság a Rákóczi utcai telephelyen 8100, a DeCentrumban 10870 fő volt. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény tagja és rendszeres meghívottja a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. A Segélyszervezet szoros kapcsolatot ápol a Debreceni Drogambulanciával, a megyei kórház Pszichiátriai Osztályával, a Városi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Szakrendelésével, a




Fényes udvarban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és valamennyi, a városban drogproblémával foglalkozó civil szervezettel. Természetesen elsődleges partnerek a Segélyszervezet más városban működő intézményei, amelyekkel folyamatos a kapcsolat. Az intézmény országos szinten informális kapcsolatban áll az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat biztosító intézményekkel (Pécs, Veszprém, Budapest). b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Szenvedélybetegek Nappali Intézményét elsősorban a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséghez fűzik egyházi kapcsolatai. Az intézmény jó kapcsolatot ápol a helyi evangélikus egyházközséggel is. Általában elmondható, hogy az egyházi kapcsolatok egy-egy akcióhoz köthetőek (pl. utcai étkeztetés, önkéntes munka). c) Önkéntesek Az előző évekhez képest nőtt az érdeklődés az önkéntes munka iránt. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményében és a Hajléktalanok Nappali Melegedőjében egyaránt jelen vannak az önkéntesek. Mindkét helyen 4-6 fő heti rendszerességgel segíti a munkát. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult, amit pályázati úton kapott támogatásokkal egészít ki a Segélyszervezet. Ehhez járul hozzá még a megelőző-felvilágosító szolgáltatásért járó szolgáltatási díj. Az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott. Visszatekintés Az elmúlt évben számottevő változás az intézmény működésében nem történt, az előírt feladatokat maradéktalanul teljesültek.

2. Hajléktalanok Nappali Melegedője Célkitűzés A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások biztosításával az ellátotti létszám emelése. A cél elérésének módja A téli krízisidőszakban a reggeli osztás évek óta eredményesen növeli az ellátotti létszámot, továbbá az ebben az időszakban megjelenő, átlag fölötti látogatottság ellensúlyozza a nyári időszakra jellemező, átlag alatti kliensszámot. Szintén hatékonynak bizonyult a krízisidőszakban plusz hétvégi nyitva tartása. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a lakhatási problémákkal küszködők. Létszám A városban az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye a legnagyobb befogadóképességű nappali melegedő. A hajléktalanok nappali ellátása megoldott, a rendelkezésre álló férőhelyek elegendőnek bizonyultak az elmúlt években. 2009-ben az intézmény látogatottsága 54 043 fő volt, ami minden eddiginél magasabb. Ez nem a hajléktalanok számának növekedéséből,




hanem az egyenletesen jó minőségű szolgáltatásoknak és az utcai szolgálatok munkájának köszönhető. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény munkatársai szoros együttműködésben dolgoznak a város hajléktalanellátó szervezeteivel (Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász, Üdvhadsereg, Refomix Kht.) ezen kívül együttműködési megállapodás van a városi önkormányzat és a Segélyszervezet között is. Az Ökumenikus Segélyszervezet informális kapcsolatban áll a régió hajléktalanjait ellátó intézményekkel, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A nappali melegedő szorosan együttműködik a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség önkénteseivel, akik szintén feladatuknak tekintik a hajléktalanok segítését ruhaneművel, élelmiszerrel, mentális segítségnyújtással. 2009-ban a hajléktalanok javára szervezett koncert helyszíne a Csonka-templom volt. c) Önkéntesek 4-6 önkéntes rendszeresen segíti a napi munkát: ételosztás, ruhaosztás, takarítás. A karácsonyi ünnepek idején az önkéntesek száma megháromszorozódik. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult. Az ellátotti létszámnövekedés eredményeként az intézmény többlettámogatáshoz jutott a kincstár által folyósított normatívából. A reggeliztetés a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával, az ebédosztás az önkormányzat támogatásával történik. Visszatekintés A nappali melegedő befogadóképességét tekintve a legnagyobb Debrecenben. A téli krízis időszakban az intézmény vállalja a hétvégi nyitva tartást, melynek többletköltségeit a látogatottság növekedéséből adódó többlet normatíva biztosítja. A jó minőségű szolgáltatások növekvő látogatottságot indikálnak. A konfliktusok, atrocitások száma, a munkatársak szakszerű munkájának köszönhetően, elenyésző. Az elhelyezkedés megkönnyítése érdekében, az önként jelentkezők számára álláskeresési tréningeket indított az intézmény. Az év során többféle csoportfoglalkozáson vehettek részt az érdeklődők: filmklub, konfliktuskezelési tréning, mentálhigiénés csoport. Az önkormányzattal együttműködve évek óta folytat krízisétkeztetést a Segélyszervezet a melegedőben. Átlagosan napi 70 adag meleg étel jut így rászorulókhoz. A költségeket nagy részben az önkormányzat állja. Az épület leterheltsége miatt évről-évre szükségesek a felújítások, korszerűsítések, melyek 2009-ban is megtörténtek: festés, mázolás, vizesblokk-felújítás.




3. Utcai Szociális Szolgálat Célkitűzés Az utcai szolgálat feladata, hogy szolgáltatásokat biztosítson azon hajléktalanoknak, akik nem veszik igénybe a számukra működtetett intézményeket. A különösen kritikus téli időszakban a Szolgálat munkatársai intenzívebb utcai jelenléttel igyekeznek megelőzni a kihűléseket, fagyásokat. A cél elérésének módja A munkatársak rendelkeznek a szükséges és elégséges tárgyi feltételekkel. A téli időszakban – eleget téve a törvényi előírásoknak – a szolgálat biztosította a 18 és 22 óra közötti utcai jelenlétet. 2009-ben a munkatársak 3.700 órát meghaladó időt töltöttek a terepen. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a veszélyeztetett, az utcákon, tereken fellelhető, úgynevezett kallódó fiatalok. Létszám Az utcán gondozásba vettek száma meghaladja a négyszáz főt. Együttműködés a) Intézményekkel Az utcai szolgálat elsődleges hátterét a nappali melegedő adja, de napi kapcsolatban áll a város valamennyi hajléktalanellátó szervezetével, intézményével. A városban öt utcai szolgálat működik, a szolgáltatók írásos együttműködési megállapodást kötöttek, rendszeresen találkoznak, megbeszélik tapasztalataikat és egyeztetik akcióikat. Jól működő kapcsolat alakult ki a különböző egészségügyi és szociális intézményekkel. A regionális diszpécserszolgálat, mely koordinálja a régió utcai szolgálatait, több esetben is szervezett konzultációt az együttműködés erősítése érdekében. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A református egyház önkénteseivel többször osztottak közösen a Segélyszervezet munkatársai élelmiszert, teát vagy meleg ebédet. c) Önkéntesek Az utcai szolgálat önálló önkéntesi kört nem alakított ki.




Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. A csökkenő normatíva egyre több gondot okoz a szolgálatok finanszírozásában. Sajnos az utcai szociális szolgálat számára nincsenek megfelelő pályázati források, melyek kiegészíthetnék a működés költségeit. Visszatekintés A 2005-ben létrehozott utcai szociális szolgálatok megerősödtek, olajozottabb lett a hasonló profilú intézményekkel illetve más szolgáltatókkal való együttműködés. A szolgálatok létjogosultsága kétségbevonhatatlan, amit a nagyszámú gondozott is igazol. Az utcai szolgálatnak jelentős szerepe van abban, hogy a tél folyamán ellátatlanság miatt nem történt fagyhalál a hajléktalanok körében.

4. Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Célkitűzés A Segélyszervezet célja azon szenvedélybetegek, illetve családtagjaik felkutatása, akik nem vállalják a kezeltetésüket, de hajlandók együttműködni a segítő intézményekkel. A cél elérésének módja A Segélyszervezet munkatársai kapcsolatba léptek a város szinte valamennyi szociális és szenvedélybetegeket ellátó egészségügyi intézményével, kialakítva egy sajátos jelzőrendszert, hogy fellehetővé váljanak azok a családok, melyeknél a szenvedélybetegség napi probléma. A kapcsolatrendszer eredményeként és az informális csatornákon keresztül kerül kapcsolatba a szolgálat a gondozottal. Célcsoport Szenvedélybetegek és környezetük. Azok, akik nem vállalják az egészségügyi beavatkozást. Létszám 2009-ben 75 gondozottja volt a közösségi ellátásnak, a munkatársak összesen 2.560 órát fordítottak a kliensekkel való személyes találkozásokra. Együttműködés a) Intézményekkel A Segélyszervezet kapcsolatban áll a városban működő más közösségi ellátókkal, rendszeresek a konzultációk. Az egészségügyi és szociális intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás, kiemelkedően eredményes a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. A Közösségi Szolgáltatók Országos Egyesületével (OKE) kölcsönösen szoros a kapcsolat. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A szolgálat önálló gyülekezeti kapcsolatokat nem épített ki. c) Önkéntesek A tevékenységbe nem kapcsolódtak be önkéntesek. Finanszírozás




A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. Visszatekintés A közösségi ellátások újszerű szolgáltatásnak tekinthetők a szociális ellátórendszerben. Sok tekintetben még feltáratlanok a lehetőségek. A viszonylag rendszeresen megrendezett országos találkozók, konferenciák, tapasztalatcserék azt mutatják, hogy a szolgáltatásra egyre nagyobb az igény, és ez a Segélyszervezet működési területén is tapasztalható. Az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy a szolgáltatás eredményesen működik. Törvényi változások miatt 2009-től megváltozott a szolgálatok finanszírozása. Pályázni kell a szolgálatok működtetéséhez szükséges támogatásra, amit három évre lehet elnyerni. 2008 őszén lezajlott a pályáztatás, melyen a Segélyszervezet 2011-ig lehetőséget kapott az elkezdett munka folytatására.

5. Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Célkitűzés Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatások szerfogyasztóknak, megkereső tevékenység eredményeként.

biztosítása

fiatal,

illegális

A cél elérésének módja Az ellátás biztosítása érdekében a munkatársak rendszeresen részt vesznek ifjúsági rendezvényeken, járják a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeket, jelen vannak a drogok szempontjából fertőzöttnek tekinthető közterületeken és keresik a kapcsolatot az érintettekkel. Célcsoport Korosztály tekintetében egyértelműen az ifjúság, közülük elsősorban azok, akik drogokat használnak több-kevesebb gyakorisággal. Másodlagos célcsoport a veszélyeztetettek és hozzátartozóik. Létszám A szolgáltatást 3 munkatárs végzi, 2009-ben az ezret meghaladó kontaktusuk volt. Együttműködés a) Intézményekkel A szolgáltatás kapcsolatban áll a város valamennyi hasonló profilú intézményével, egészségügyi és szociális feladatokat ellátókkal egyaránt. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A szolgálat önálló gyülekezeti kapcsolatokat nem épített ki. c) Önkéntesek A szolgáltatás nagymértékben támaszkodik az önkéntesek részvételére. Elsősorban fiatalok vesznek részt a munkában, akik számára erre felkészítő tréninget biztosítottak.




Finanszírozás A szolgáltatásra való jogosultságra az FSZH által kiírt pályázaton való sikeres részvétel adott lehetőséget. Három évig végezheti a szervezet ezt a tevékenységet, amelynek lejárta után ismét pályázni szükséges. Összegzés A debreceni központ 2009-ben új szolgáltatással bővítette tevékenységét (szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása). Ennek eredményeként a központ komplexebb ellátást biztosít a drogfogyasztó fiataloknak. Az elmúlt évben a 7 egymástól elkülönített szociális szolgáltatás működött. A központ 19 munkatársat foglalkoztatott, költségvetése meghaladta a 80 millió forintot. Megjelenés, PR A legnagyobb sajtófigyelem 2009-ben az alacsonyküszöbű szolgáltatás megkereső tevékenységét kísérte. Az írott és az elektronikus sajtó egyaránt foglalkozott a munkájukkal. A Központ felé a sajtó figyelme elsősorban a téli krízisidőszakban irányul. A hajléktalan ellátásra fokozott figyelem terelődik, amely karácsonykor éri el a csúcspontját, amikor is egymást érik a televízió stábok és a rádiós telefoninterjúk. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Debreceni Szociális Központja a 2009-es évben 133 715 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Hajléktalanokért Közalapítvány 2009. 11. 01-2010. 03. 31. 1 586 000 Ft Téli ellátást kiegészítő programok - Étkeztetés

Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. 01. 01-2009. 11. 30. 6.500.000 Ft Krízisétkeztetés


Hajléktalanokért Közalapítvány 2008. 11. 01-2009. 03. 31. 2.265.000 Ft Étkeztetés a nappali melegedőben


Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2008. 12. 16-2009. 05. 31 1.405.000 Ft Alacsonyküszöbű szolgáltatás működtetése

Kiíró: Időszak:

Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2009. 06. 01-2010. 06. 15.




Összeg: Téma:

2 500 000 Ft Alacsonyküszöbű szolgáltatás működtetése


Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2009. 01. 01-2009. 12. 31. 252 000 Ft megelőző-felvilágosító szolgáltatás

Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona és Regionális Kríziskezelő Központ Miskolc 3524 Miskolc Leszih A. u. 4.; Tel: (+36 46) 561 227; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonának elsődleges célja, hogy a gyermekek a család lakhatási feltételeinek az elvesztése után is (pl.: kilakoltatás, bántalmazott családok) együtt maradhassanak a szülőkkel. Az Otthon célja az átmeneti ellátás nyújtásán túl az ellátottak sikeres társadalmi reintegrációja. A Kríziskezelő Központ célja, hogy gyors, lehetőleg azonnali komplex segítséget nyújtson a családon belüli erőszak áldozatainak. A 2008 szeptemberében elindult országos módszertani központ célja, hogy összefogja, koordinálja az országban működő családok átmeneti otthonainak működését, segítse az intézmények szakmai fejlődését, feltérképezze az otthonok működésének nehézségeit, problémáit, valamint az ellátórendszerrel közösen megfogalmazza azokat a hosszú távú célokat, mely az ellátás hatékonyságát az ellátottak és a munkatársak, az intézmények érdekeit szolgálják. A cél elérésének módja Családok Átmeneti Otthona: A cél megvalósítása érdekében a Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonát működtet Miskolcon, ahol 11 lakószoba 3 konyha, 3 étkező fogadja a nehéz helyzetbe került családokat. Az otthonban maximum 18 hónapig tartózkodhatnak a családok. Ellátásukat jól képzett szakmai team (szociális munkás, pszichológus, jogász, szociálpedagógus, csecsemő- és gyermekápoló) segíti. Az intézmény a lakhatási feltételek biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektet az egyéni és családterápiás alkalmak megteremtésére, a munkakeresés és munkamegtartás hatékonyságának növelésére, a gyermekek és a felnőttek pszichés sérüléseinek feldolgozására. Munkamódszereink között szerepel az egyéni, családokkal és csoportokkal végzett szociális munka, valamint terápiás alkalmak. A mindennapi munkánkon belül 2009-ben is nagy hangsúlyt kapott az otthonban a gyerekek egyéni fejlesztése, melyben pszichológus és pedagógus is részt vett. A gyermekek terápiái és tantárgyi korrepetálása lehetőséget jelent, hogy a hozott - sokszor nagyon súlyos pszichés és mentális - sérülések kezelése megtörténjen és felzározhassanak iskolai, óvodai társaik tudás és mentális szintjére.




A Segélyszervezet a társadalomba való sikeres visszailleszkedés elősegítésére reintegrációsmodellprogramot dolgozott ki. Három - egyenként 4 fő befogadására alkalmas, külön bejáratú, főzőfülkés, WC-s, zuhanyzós - „félutas” ház áll rendelkezésre, illetve egy Dán Alapítvány segítségével 2 új lakást is vásárolt a Segélyszervezet, hogy a reintegrációs modellprogramba minél több család bevonására legyen lehetőség. Tárgyévben 6 család (8 felnőtt és 12 gyerek) került be a Segélyszervezet ezen programjába. Kríziskezelő Központ: A bántalmazott egyedülálló nőket és családok komplex ellátását egy 4 fős krízisrészleg segíti. Ebben a feladatban egy 4 fős szakmai stáb (jogász, szociális munkás, pszichológus és szociálpedagógus) segíti a bántalmazottak komplex ellátását. A szakmai stáb a kríziskezelő központokban ellátott súlyosan bántalmazott családok utógondozását is felvállalja. A családon belüli erőszak elleni küzdelem részeként a Segélyszervezet az észak-magyarországi régióban előadások, kerekasztal-beszélgetések szervezésével segíti a szociális- és gyermekvédelmi szakemberek mindennapi munkáját, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérésére országos konferenciákon előadóként és részvevőként is rendszeresen részt vesz. Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona: A módszertani központ elsődleges feladata – mivel családok átmeneti otthonainak Magyarországon eddig még nem volt módszertani intézménye -, hogy felmérje az ellátás országos helyzetét. 2009-ben országos módszertani konferenciát szerveztünk melyen több mint 60 intézmény munkatársai vettek részt. Ebben az évben több olyan jogszabályi módosítást is kezdeményeztünk az illetékes minisztériumoknál, ami megkönnyítheti, hatékonyabbá teheti a családok átmeneti otthonainak munkáját. Célcsoport A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmenti Otthona segítséget kíván nyújtani azon kiskorú gyermekkel rendelkező családok számára, akiket közüzemi tartozásuk miatt kilakoltattak, lakhatatlanná nyilvánították házukat, hirtelen megszűnt az albérletük, a családon belüli erőszak elől menekülnek és lakhatásuk más módon nem megoldható. A Kríziskezelő Központ feladata, hogy az otthonukat a családon belüli erőszak miatt elhagyni kényszerülő egyedülálló nők és gyermekeik számára nyújtson gyors és szakszerű segítséget. Fontos számunkra, hogy elsősorban olyan családok számára nyújtsunk átmeneti és krízis ellátást, akik változtatni szeretnének életükön, akik szeretnék megoldani hozott problémáikat. Ellátottak száma: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán egy hasonló olyan intézmény működik, ahol teljes családokat (apa-anya-gyerekek) is fogadnak, de ők elsősorban saját településükről vesznek fel családokat. A segítségnyújtás földszintes épületben történik, a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők számára is lehetőséget biztosítva ezzel az ellátás igénybevételére.




A Családok Átmeneti Otthona 11 szobában összesen 40 fő ellátását tudja felvállalni, akiket az ország egész területéről fogad. Tárgyévben 36 felnőtt és 66 gyermek kapott átmeneti ellátást. Ez hasonló számot jelent, mint a tavalyi évben. Az otthon 100%-os kihasználtság mellett működik, így nem is tudna több ellátottat befogadni. Helyhiány miatt egyre több család felvételét kell elutasítanunk. A családon belüli erőszak elől 74 fő menekült a Kríziskezelő Központba. Ebből 26 fő felnőtt és 48 gyerek volt. A gyermekek 100%-a lelkileg érintett volt a bántalmazásokban, valamint 40%- uk fizikailag is szenvedett el bántalmazást. A Kríziskezelő Központ tapasztalata, hogy egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe a munkanélküliség, a szenvedélybetegségek, az egyre emelkedő megélhetési költségek miatt. A módszertani munkában a szolgáltatások közül a módszertani tanácsadásra van a legnagyobb igény. Több mint 150 alkalommal nyújtott szakmai segítséget az országban működő családok átmeneti otthonainak a Segélyszervezet Módszertani Központja. Felkérést kapott az Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona 4 intézmény monitorozására, ellenőrzésére is, valamint 7 alkalommal konferencián való előadóként is lehetőséget kapott a családok átmeneti otthonait érintő kérdések felvetésére. Ebben az évben is igen jelentős részét képezte az Otthon munkájának az intézményen kívüli segítségnyújtás. A Segélyszervezetünk önkormányzatok, kisebbségi szerveztek segítségével több mint 1500 család számára osztott szét élelmiszert, valamint lefoglalt, vagy adományba kapott ruhákat. Továbbra is nagy szükség van arra, hogy segítse a Segélyszervezet gyógyszerkészítményekkel – elsősorban Béres cseppel – a rászoruló nehéz helyzetben lévő családokat, idős embereket. A „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások nyújtása című projekt keretében 800 fő számára, közel 1900 alkalommal nyújtottak különféle szolgáltatásokat. Ebből több mint 500 alkalommal, olyan természetbeni támogatást kaptak az ügyfelek, amely hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek rendszeresen tudjanak iskolába járni, a családok rendezni tudják pár hónapos elmaradt rezsitartozásukat és ne kerüljenek bele egy olyan adósságspirálba, amely hosszú távon megnehezíti a családok életét. Több mint 300 diák számára szervezett tréninget a miskolci Központ annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismerjék saját konfliktusaikat, valamint, hogy eszközöket kaphassanak ezek hatékony kezeléséhez. Együttműködés




a.) Intézmények közötti együttműködés: Az EU Élelmiszersegélyezési programban a célcsoport elérésében nagy segítséget nyújtott a Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzatának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. A Segélyszervezet Módszertani Központja tovább szélesítette kapcsolatrendszerét ebben az évben is. Hatékony szakmai munka alakulhatott ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályával, valamint a Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztályával. Utóbbi főosztály munkatársai novemberben meglátogatták intézményünket ahol megismerkedhettek programjainkkal. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Továbbra is aktív, szoros kapcsolatot tart fent a miskolci központ a Tiszáninneni Református Egyházkerülettel, közös tréninget szerveznek egyházi iskolába járó gyerekek részére. c.) Önkéntesek Újra karitatív tréning keretében nyújtott segítséget az intézmény számára a Bosch Power Tools Miskolci kirendeltsége 70 fő munkatárs részvételével. Az önkéntes munkának köszönhetően megújulhatott az intézmény játszótere és a kerítése is. Az önkéntes munka körülbelül 400.000 Ft –os értéket hozott létre az intézményben, melynek az egyre rosszabb állami finanszírozás időszakában nagyon nagy jelentősége volt. A Jezsuita Gimnázium jóvoltából ebben az évben hat diák vállalt önkéntes munkát az Otthonban. A gimnazisták szakmai irányítás mellett játszottak, tanultak a gyerekekkel, segítettek a szabadidő hasznos eltöltésében. A miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulói két csoportban, több mint 20 fővel szociális gyakorlat keretében szintén önkéntes munkát végeztek az intézményünkben. Játszottak, tanultak a gyerekekkel. Visszatekintés Összességében ez az év a csökkenő állami finanszírozás okozta nehézségek áthidalásáról, az egyre nagyobb számban megjelenő és segítséget kérő ügyfelek problémáinak a kezeléséről szólt. Sajnos egyre nagyobb arányú azon jelentkezők száma, akik olyan nehézségekkel küzdenek, hogy már a következő napon sincs mit enniük, illetve nem tudnak ételt adni a gyermeküknek. Egyéb eredmények A Miskolci Családok Átmeneti Otthona számos oktatási intézmény terepintézménye lehetett 2009-ban is. Összesen több mint 10 főiskolai hallgató töltötte le gyakorlatát intézményünkben. Minősítés 2009-ben számos ellenőrzés volt az intézményben. Márciusban a Magyar Államkincstár ellenőrizte a 2008. évi normatív támogatások felhasználását, melyben többek között megállapította, hogy a Segélyszervezet a 2008. évben kapott normatív támogatást a jogszabályoknak megfelelően használta fel, és rendben találta a nyilvántartásokat is. Szeptemberben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala




ellenőrizte a Családok Átmeneti Otthonát. Az ellenőrzés mindent rendben talált, nem tárt fel hiányosságokat. Karácsony 2009-ben az intézményi karácsonyi program keretében az otthon lakók a Jezsuita Gimnázium szervezésében egy ünnepi betlehemes műsort tekinthettek meg, majd pedig minden lakók személyre szabott ajándékban részesült. Megjelenés PR A Miskolci Családok Átmeneti Otthona több alkalommal is megjelent a különböző médiumokban. Visszatérő vendége az Európa Rádiónak. Nagy sajtónyilvánosság követte végig a Segélyszervezet II. Karitatív trénigét Miskolcon, melyről számos országos médium is beszámolt. A májusban megrendezésre kerülő I. Országos Módszertani Konferencia is hatalmas médiavisszhangot kapott. A rendezvényről beszámolt az ECHO TV, HÍR TV, Magyar Nemzet. A nyár végén a tervezett normatíva csökkentések miatt és a válságba került családokkal kapcsolatban a Segélyszervezet Módszertani Központja több esetben szerepelt a MR1 Kossuth Rádióban, a Sláger Rádióban, s interjút készített a Segélyszervezet munkatársaival a m1, RTL Klub televízió, Magyar Nemzet . Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona a 2009-es évben 16.357 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat: Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Velux Alapítványok 2007.11.01-2011.10.31. 154.000.000 Ft „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére


SZMM 2009. 01.01-2009.12.31. 4.000.000 Ft Regionális Kríziskezelő Központ működtetése


SZMM 2009. 01.01-2009.12.31. 6.400.000 Ft Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonainak működtetése




Budapest XIII., Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1139 Budapest, Országbíró u. 16.; Tel: (+36) 1 320 8253; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet hazai szociális munkájában a szenvedélybetegek problémájára adható válaszok kidolgozása kiemelt jelentőségű. Az addikt személyek kezelésére irányuló tevékenységek elsődlegesen az ártalomcsökkentés elvét tartják szem előtt, mely koncepció reális és megvalósítható célok kitűzése az egyéni és a társadalmi ártalmak minimalizálásában. Ebben a problémakörben egyik legjelentősebb feladatokat ellátó intézmény a Budapest, XIII. kerületi Szociális Központ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, mely 2001. év januárjában kezdte meg a működését. Célkitűzések Az intézményhez fordulónak segítséget nyújtani. Alapvető cél továbbá komplex támogatást adni azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen függőség, akár a ’függő’ személyről van szó, akár hozzátartozójáról. Kiemelt cél esélyt teremteni a Segélyszervezethez forduló, drogokat még nem használó fiataloknak arra, hogy képessé váljanak egy pozitív életvezetés kialakításra, a drogok visszautasítására. Jelen esetben a társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességeik szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek hivatásuk gyakorlására és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Ezen túlmenően nagy hangsúlyt van a segítségnyújtási folyamatban azon, hogy a kliensek képessé váljanak konfliktusaik megoldására, szorongásaik kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldási képességüket. Fontos olyan ismeretek átadása, melyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, s melytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban várható változás. Az utcán élő hajléktalanok, szerhasználók felkutatása és a Központba való „becsábításuk”. A Segélyszervezet biztosítja a kábítószerrel kapcsolatos jogi tanácsadást a szerhasználók, a hozzátartozók és egyéb érintettek részére, illetve szakmai konzultációt biztosít a munkatársakhoz forduló kábítószer használó kliensekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekben. A cél elérésének módja Drogmentes programok: Előadások szervezése szociális szférában működő szakemberek segítségével, a fiatalokat leginkább érdeklő témakörök érintésével. Fejlesztő programok: Szocioterápiás csoport: A szocioterapeuta négy technikára épített módszerrel dolgozik. Eszközként használja a képzőművészet, mozgást, zenét (aktív és passzív), valamint az encounter technikát, hogy a csoporttagok a művészet eszközein keresztül élményeiket kifejezhessék, megragadhassák és élmények elemzésén, megértésén keresztül önismeretet szerezhessenek. A különböző technikák használatával biztosítható, hogy a csoporttagok előhívhassák a teljes pszichés és szociális világukat, értékrendszerük jellemzőit.




A különböző művészetterápiás technikák a csoporttagok számára önmaguk több szempontú megértését teszik lehetővé. A szocioterápiás technika kiinduló pontja, hogy a csoporttagok helyzetéhez mérten választja ki a megközelítés módját és annak eszközeit. A módszer az egyén értékrendjét is tudatosítja, illetve szocializálással a társas környezet befolyásolását és értékrendjének alakítását is célozza. Magatartási zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdők támogatása: Cél az antiszociális viselkedés produktív csatornákba terelése. Alapfokú képzettségek megszerzésének elősegítése (tantárgyi korrepetálás, tanulásmódszertan, vizsgára való felkészítés). Az intézmény szociális munkásainak feladata az egyéni fejlesztési tervek megvalósulásának folyamatos nyomon követése, visszacsatolása, értékelése. Az alternatív nevelési, oktatási, képző intézmények felkutatása és kapcsolattartás. Roma identitást segítő program: A csoportos szociális munka lehetővé teszi, hogy a csoportdinamika lehetőségeit felhasználva hatékony módon segíthessen hasonló sorsú, azonos körülmények között élő embereken. A csoportfoglalkozások célja függ a csoporttagok egyéni és csoportos céljától is. A közös együttlétek mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy az egymás mellett élő emberek közösségé szerveződjenek. A program a már megismert és a Központ szolgáltatásait választó roma fiatalok bevonásával történik, azaz a programok szervezésében azok a roma fiatalok vesznek részt, akik őrzik saját roma tradícióikat és ezt szívesen megosztják másokkal is. Szabadidős programok szervezése: A Központban dolgozó team szervezésében és lebonyolításában az intézményen kívüli programok szervezése is folyamatos. Filmklub: a szórakoztatás mellett az indirekt módon történő ismeretterjesztés, nevelés és szemléletbeli alternatívák felkínálása a cél. A filmek kiválasztásánál nagy hangsúlyt kell fektetni az eszmei mondanivalóra, művészi értékre, illetve az oktatói jellegére. Játszóház: A foglalkozások alapja, hogy a gyerekek életkori sajátosságaiknak köszönhetően a játék kapcsán fejleszthetők. Fejlődik a gyerekek gondolkodása, kézügyessége, toleranciája, társas kapcsolatai, beszédkészsége, mozgáskultúrája, akaratereje és bővül a látóköre. Elkísérés: Egyéni esetkezelés, ügyintézésben való segítségnyújtás. Szociális és Információs Tanácsadás: a szakember egyéni beszélgetés során tájékozódik a kliens problémájáról, s a szükséges információk közvetítése után igény szerint további segítséget nyújt a probléma megoldásához (kérelem megírása, segélykérőlap kitöltése). Cél: érdekérvényesítés fejlesztése: minták, technikák átadásával, az önállóság fejlesztésével képessé tenni a klienst, hogy saját ügyeit önállóan is képviselni tudja. Létező erőforrások felkutatásával ellátáshoz juttatni mindazon klienseket, akik információk hiánya, vagy érdekérvényesítő képességük sérülése miatt kívül rekedtek az ellátórendszeren. Adományok továbbítása: A kliensek szükség szerint ruházattal, vagy egyéb adománnyal történő támogatása. Munkaközvetítés: Konkrét munkahelyi címek közvetítése a Fővárosi Munkaügyi Központ álláslistája alapján. Továbbá tájékoztatás képzési, átképzési és továbbtanulási lehetőségekről. A tevékenység hatékonyságát növeli, hogy lehetőség van a központ infrastruktúrájának használatára (telefon, számítógép). Igény esetén az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai felkészítik a klienst az első interjúra, illetve a jó megjelenés érdekében ruhát biztosítanak számukra, javítva ezzel elhelyezkedési esélyeiket. Jogi Tanácsadás: Ingyenes jogsegélyszolgálat, mely a mindennapi életben felmerülő, s a jogi szférát is érintő problémák rendezéséhez nyújt komoly támogatást. A segítségnyújtást komplexebbé teszi, hogy a kliensek helyben kérhetik jogász segítségét.




Jellemző, hogy jó részük nehezen érti, és egyáltalán nem tudja használni a hivatali nyelvezetet, így a jogászi segítség elengedhetetlenül fontos számukra. Leggyakoribb ügyek, melyben az ingyenes jogsegélyszolgálat segít: családjogi viták, szükség esetén képviselet, ingatlannal kapcsolatos ügyek, esetenként büntetőjogi ügyek, okiratszerkesztés, munkajogi ügyek, hagyatéki ügyek, felvilágosítás adatvédelmi ügyekben. Betegjogok terén leggyakrabban az orvosi iratok kiadásával, betegtájékoztatással és a kezelésbe való beleegyezéssel kapcsolatos ügyekben, rendőrségre történő elkísérésben segít az intézmény. Célcsoport • drogproblémával küzdők • veszélyeztetett fiatalok és családjaik (akik potenciális drogfogyasztókká válhatnak) • hajléktalanok • munkanélküliek • létbizonytalanságban élők (díjhátralékosok, segélyezettek, lakásproblémákkal küzdők) • idősek Létszám Az állami normatíva keretén belül az ellátottak létszáma: 13 258 fő volt. A szociális ügyintézést 2200, pályaválasztási tanácsadást 38, jogi tanácsadást 734, munkaközvetítést 1181, egészségügyi tanácsadást 419, mentális segítségnyújtást 4651 alkalommal vették igénybe. Élelmiszert, adományt 3834 főnek továbbított a Központ, szabadidős programon 4035 fő vett részt. Együttműködés a) Intézményekkel A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye állandó résztvevője a helyi önkormányzat Szociális Kerekasztalának, mely havi rendszerességgel tart fórumot a településen dolgozó szociális szakembereknek. Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzat különböző osztályaival, különösképpen is az anyakönyvi hivatallal, a szociális és a lakásügyi osztállyal. Az ügyfelek problémáinak kezelése esetén jó az együttműködés a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkatársak napi kapcsolatban állnak a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával. Az együttműködés keretében szociális feladatokat vállal át a Segélyszervezet, amelyet idő és szakember hiányában a drogambulancia nem tud ellátni. Az intézmény tagja a helyi kábítószer egyeztető fórumnak, melynek célja összehangolni a kerületben működő szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmények működését, a hatékony szociális munka érdekében. A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye heti szintű kapcsolatot ápol a Fővárosi Munkaügyi Központtal. A hatékony munka érdekében az intézmény együttműködik a Vargabetű Egyesülettel. Programjuk harmonizál és jól kiegészíti az Ökumenikus Segélyszervezet helyi munkáját. Célok: a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, iskolából lemorzsolódott, munkanélküli 16-26 év közötti fiatalok felkutatása, elérése, bevonása az intézmény projektjeibe. Az egyéni adottságokra és szükségletekre épülő komplex fejlesztés, valamint a projektbe bevont fiatalok (legalább 50%-nak) munkaerő-piaci integrációja, oktatásba, képzésbe




juttatása, elhelyezkedésének, beilleszkedésének és bennmaradásának segítése, valamint közösségi és környezeti tudatosságuk erősítése. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A kerületi református gyülekezet ruhaadománnyal segíti a klienseket. c) Önkéntesek Az intézménynek egy állandó önkéntese van, aki napi szinten segíti a munkát. Visszatekintés A korábbi évek tapasztalatai alapján a problémák köre, valamint az ezekre adható megoldási lehetőségek nagyrészt adottak. Elsődleges jövőbeli céloknak a szolgáltatások meglévő színvonalának fenntartását, további bővítését, valamint a hatékonyság még jobbá tételét tekinti a Segélyszervezet. Megnövekedett fiatalabb korú kliensek száma, akik különféle problémák miatt keresik fel az intézményt. Többen a jobb elhelyezkedési esélyek miatt érkeznek vidékről Budapestre, de sajnos a munkahelyek hiánya miatt nehezen tudják elérni céljaikat. Az állások aktív keresésével, lakhatás megoldásával, illetve képzési lehetőségekről való információnyújtással próbál intézményünk számukra segíteni. A lakhatás megoldatlansága miatt egyedüli szálláslehetőségként a hajléktalanellátó rendszer intézményeit tudjuk javasolni. Ugyancsak több pszichiátriai betegséggel élő kliens kereste fel az intézményt. Elsősorban a szenvedélybetegeknél tapasztaljuk problémájuk pszichiátriai kórképpel való társulását, de számos esetben a pszichés problémák önállóan jelentkeznek. Többen a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai illetve addiktológiai osztályáról érkeznek, főként szociális problémáikban és hivatalos ügyeikben kérnek segítséget. Tapasztalható az egészségügyi ellátórendszer egyoldalú szemléletének hátrányai, próbáljuk olyan lehetőségekről is informálni klienseinket, ahol a gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiás segítséget is nyújtanak Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Budapest XIII., Szenvedélybetegek Nappali Intézménye a 2009-es évben 25 092 alkalommal segített a rászorulókon. Egyéb eredmények A drogbetegekkel foglalkozó intézményekkel megfelelő, széleskörű munkakapcsolatot alakított ki az Ökumenikus Segélyszervezet Szenvedélybetegek Nappali Intézménye. Karácsony 2010. december 21-tőll három napos szeretetvendégséget rendezett a Segélyszervezet. A program alatt 3200 adag meleg étel került kiosztásra Megjelenés, PR Az akció jellegű programot számos televízió és rádió csatorna kísérte figyelemmel, köztük az RTL Klub, Duna TV, Kossuth Rádió.




Pályázat Kiíró: Szociális Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2009.01.01-2009.03.31 Összeg: 2 533 962 Ft Téma: szenvedélybetegség

Budapest XXIII., Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1238 Budapest, Grassalkovich u. 104.; Tel: (+36) 1 286 1059; e-mail: [email protected]

Célkitűzések A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elsődleges célja a törvényben előírt feladatok adekvát teljesítése, az egyén, illetve a családok működőképességének megőrzése, valamint e képesség helyreállítása. A Családsegítő Szolgálat működésében az önkéntesség, a nyitottság és az együttműködő, támogató kapcsolat kialakításának elve a meghatározó. Az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye az egyén és a család társadalmi működőképességének megőrzését, illetve e képességek helyreállítását igyekszik elősegíteni. A cél elérésének módja A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai ingyenesek. Komplex ellátás keretében szociális munkás, jogász, pszichológus segíti az ügyfeleket abban, hogy hozott problémáik megoldódjanak. Az intézmény speciális segítségnyújtási formája az adósságkezelési tanácsadás, melynek célja, hogy a családok, egyének képesek legyenek megtartani lakásukat, megakadályozva ezzel teljes szociális ellehetetlenülésüket. A Segélyszervezet támogatást nyújt a munkanélkülieknek, rendszeres szociális segélyben részesülőknek a munkakeresésben, a munkahely megtartásában, szociális ügyeik intézésében, valamint természetbeni adományokkal (ruha, könyv, bútor) is megkönnyíti mindennapi életüket. A célok elérésében fontos szerepet játszik, hogy az intézmény munkatársai jelen legyenek, részt vegyenek konferenciákon, a szakmai előmenetelt, hatékonyságot segítő továbbképzéseken. Célcsoport Az intézmény szolgáltatásainak egy része, az önkéntesség elve szerint, bármely XXIII. kerületben élő lakos számára igénybe vehető. A Segélyszervezet munkatársai a társintézmények, szomszédok jelzései alapján felkeresik a rászorulókat és felajánlják szolgáltatásaikat az érintetteknek. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata elsősorban a kerültben élő veszélyeztetett gyermekek (18 éves korig) és családjaik figyelemmel kísérése, veszélyeztetettségük megszüntetése. A Családsegítő Szolgálat a következő problémacsoportokkal foglalkozik: a tartósan munka nélkül lévők, munkanélküli ellátásokra már nem jogosultak, az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülők és a díjhátralékot felhalmozók csoportja. A fenti csoportokba tarozókat törvény kötelezi a Szolgálattal való szoros együttműködésre.




Ellátottak száma A Családsegítő Szolgálat 3119, a Gyermekjóléti Szolgálat pedig 1.945 esetben nyújtott segítséget 2009-ben. Ingyenes jogi tanácsadásra 187 esetben került sor, a pszichológiai tanácsadás kertében pedig 81 esetben segített az Ökumenikus Segélyszervezet. A Gyermekjóléti Szolgálatnál az alapellátottak száma 81 fő. A védelembe vettek száma 36 fő. A 2009. évben kapott jelzőrendszeri jelzések száma 336. A tavalyi évhez képest a védelembe vételek számának növekedése figyelhető meg. Az ellátásokba kerülések okai közül legjelentősebbek az együttműködés hiányát, életvezetési problémákat ill. az ebből fakadó a családi funkciózavarok. Erőteljesen növekvő tendenciát mutat a tanulási és magatartászavarokkal a Szolgálathoz fordulók, illetve irányítottak aránya. Kiugróan megnövekedett az iskolai mulasztások okán a Szolgálathoz érkező jelzések száma, ami adódik egyfelől a valóban több igazolatlan mulasztásból, az iskolák aktívabb jelezéseiből. Sajnos sok esetben az a tapasztalat, hogy nem kielégítő a kommunikáció a szülők-gyermekoktatási intézmény viszonyában. Az átmeneti nevelésbe vettek esetében nem tapasztalható jelentős változás. Sajnos általános tendencia, hogy míg a Gyermekjóléti Szolgálat, a törvényben előírt kötelezettségének eleget téve, családgondozást folytat a visszahelyezés érdekében, a család életvitele nem változik olyan mértékben pozitív irányba, hogy a visszagondozás sikeres legyen. A Szolgálat – együttműködés esetén – a gyermek és szülei közti kapcsolattartás létrejöttében, annak rendszeressé és mindkét fél számára elfogadhatóvá tételében tud segíteni. Családsegítő Szolgálat 2009-ben a Soroksári Családsegítő Szolgálat nyilvántartásában 42 fő aktív korú rendszeres szociális segélyezett szerepelt, 23 fő férfi és 19 fő nő. Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett, szakképzettséggel nem rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tevékenysége 2009-ben a Családsegítő Szolgálat összesen 106 fő/családdal kötött adósságkezelési tanácsadáson együttműködési megállapodást. A beadott kérelmek száma 112 fő/család, ebből 3 fő/család két lépcsőben kapott támogatást, 5 család kérelme lett elutasítva vagyoni helyzetük és magasabb jövedelmük miatt, 1 fő/család nem fizetett önrészt. Együttműködés a) Intézményekkel




Az intézmény változatlanul jó kapcsolatot tart fenn a gyámhatósággal és a gyámhivatallal. Különösen fontos megemlíteni a védőnői szolgálat tevékenységét a problémák korai észlelése és adekvát kezelése tekintetében. Együttműködésükkel és a kapcsolat rendszeres fenntartásával, a gyermekek veszélyeztetettsége korábban felismerhető és ideális esetben, összehangolt team-munkával a súlyos problémák kialakulása is megelőzhető. A kritikus esetekben nagy jelentőségű továbbá az esetkonferenciák összehívása, az együtt elkészített összehangolt cselekvési terv – határidőkkel és a tevékenységek végrehajtásáért felelős személy megnevezésével –, mely a segítő kapcsolat minden résztvevőjének konkrét iránymutatást ad a problémák hatékony megoldására. Az intézmény kapcsolata változatlanul jó a kijelölt módszertani központtal, ill. a Központ ellátási területén működő Gyermekjóléti Szolgálatokkal. A Családsegítő Szolgálat jó kapcsolatot alakított ki a helyi önkormányzattal, a közhasznú foglakoztatási csoporttal, az illetékes munkaügyi központtal és az ifjúsági irodával. Az adósságkezelésben részt vevő ügyfelek érdekében szoros az együttműködés a közműszolgáltatókkal. Itt is hangsúlyozni kell a személyes kapcsolatok fontosságát, hiszen a gondozási folyamat során különös jelentőséget kell kapnia a problémák interdiszciplináris megközelítésének és a komplex kezelési mód érvényesítésének. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Bugyi Református Egyházközséggel változatlanul jó kapcsolatot tart fenn az Ökumenikus Segélyszervezet. 2009-ban a gyülekezeti tagok adományokat, ruhákat gyűjtöttek folyamatosan, melyet felajánlottak az intézménynek. A soroksári egyházakkal ugyancsak folyamatos és jó a kapcsolat. c) Önkéntesek A magánembereken túl a helyi nyugdíjasklub és a mozgássérült egyesület tagjai közül jelentkeztek alkalmanként karitatív munkára. Karácsony Az intézmény a legrászorulóbb 15 család számára 6.000 Ft értékű karácsonyi csomagot állított össze és osztott ki. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet EU-élelmiszersegély programja segítségével – a soroksári Önkormányzattal szoros és példaértékű együttműködésben – 4800 rászoruló számára biztosított tartós élelmiszereket tartalmazó adományt. Sajnos az intézményhez segítségért forduló, rászoruló családok száma évről-évre növekvő tendenciát mutat. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat lehetőségeihez mérten próbálja enyhíteni a kerületben élő családok gondjait. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Budapest XXIII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 200-ban, a természetbeni adományozást is beleértve, összesen mintegy 9.374 alkalommal segített a rászorulókon.




Gyula, Szociális Központ 5700 Gyula, Zrínyi Tér 2; Telefon: (+36 66) 562 740; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Gyulai Szociális Központ alapvető célkitűzése a 2009-es évre, hogy mind szakmailag, mind pedig gazdálkodását tekintve kiegyensúlyozott, kapcsolatrendszerében sokszínű és korrekt intézményként működjön. További célkitűzés volt a Központ minél kedvezőbb elfogadtatása a lakossággal, mely nagymértékben sikerült. Szakmai egységek tekintetében A Hajléktalanok Nappali Melegedője biztosítani kívánja a törvények által előírt szakmai és tárgyi működést. A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások biztosításával az ellátotti létszám emelése. A Hajléktalanok Utcai Szociális Szolgálatának célja az ellátatlan, de az intézményes ellátással szemben bizalmatlan, az utcán tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye lehetőségéhez képest biztosítja a fedél nélkül maradt emberek éjszakai pihenését, télen a megfagyás, kihűlés elkerülése a legfontosabb cél. A 24 férőhelyet sokszor kellett pótágyakkal kiegészíteni. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja a rászorulók életkörülményeinek rendezéséig a nyugodt környezetet. Az egy év alatt, míg itt tartózkodhatnak, elő-takarékosságot kell folytatniuk, megállapodás szerint, ezzel a megoldással is segít a Segélyszervezet az életük újra kezdésében. A cél elérésének módja • Egyéni esetkezelés – hivatalos ügyek intézésének segítése, az intézményből történő továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítség. • Szociális csoportmunka: szocioterápia. • Közösségi szociális munka: a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése. • Intézményen belüli közösségi élet szervezése. • Utcai szociális munka • Nappali Melegedőben, krízis időszakban hosszabbított nyitva tartás Célcsoport A Nappali Melegedő Gyula város közigazgatási területén, valamint a kistérségben élő hajléktalanok nappali ellátását vállalja. A rászorulók, akik rendelkeznek tüdőszűrő-lelettel, illetve megfelelő egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolással, teljes nyitvatartási időben igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Akik még nem rendelkeznek orvosi igazolással, azok csak étkezés, tisztálkodás és az ügyintézés idejére vehetik igénybe a Segélyszervezet 57. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



intézményét. A melegedőhöz kötődő utcai munka azokat próbálja felkarolni, akik ugyan hajléktalanok, de nem keresik fel az intézményt különböző okoknál fogva, vagy nem rendelkeznek a fent felsorolt feltételekkel. Létszám A Nappali Melegedő 40 hajléktalan ellátására kapott működési engedélyt. A városban nincs másik nappali melegedő. A Magyar Állam Kincstár engedélyével az intézmény napi 50 fő számára biztosít fürdési lehetőséget, szappannal, samponnal, borotvával, törülközővel, szükség szerint tiszta ruhával. A hét minden napján van lehetőség mosásra. A rászorulók naponta kapnak élelmiszert (konzervek, tasakos leves, tea, kenyér, stb.). A 2008. évi létszámhoz képest, a szolgáltatást igénybe vevők létszáma jelentősen megnőtt, a napi 35-40 fővel szemben 2009-ben 70-75 főt látunk el. Az Éjszakai Menedékhely 24 hajléktalan ellátására kapott határozatlan idejű működési engedélyt. A rászorulók számára tiszta ágyneműt, étkezési, fürdési, lehetőséget biztosít az Ökumenikus Segélyszervezet, illetve közösségi alkalmakat szervez az idő hasznos eltöltésére. Az Átmeneti Szálló 16 hajléktalan személy befogadására alkalmas, 2-4 ágyas szobákban tartózkodhatnak életvitelszerűen. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A szakterületek között az átjárhatóság maximálisan biztosítva van. Együttműködés a) Intézményekkel A Központ 2006 áprilisában ellátási szerződést kötött a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással, így az intézmény szolgáltatásait Elek, Kétegyháza, Lőkösháza, Szabadkígyós és Újkígyós településen élő hajléktalan személyek is igénybe vehetik. A központ napi kapcsolatban áll a város szociális intézményrendszerével, a civil és önkormányzati szervekkel egyaránt. Az önkormányzat Családvédelmi és Egészségügyi Osztályával formálisan és informálisan is jó a kapcsolat. Ez elmondható a gyámhivatallal kapcsolatban is. A kétegyházi valamint az eleki családsegítőt több zsáknyi ruhaadományban részesítette az Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja. A Cinka Panna utcai idősek klubját nagymennyiségű élelmiszer adománnyal, a kistérségben élő rászorulókat ruhaneművel és élelmiszerrel támogatta a Szociális Központ. A Cinka Panna utcai idősek klubjának rászoruló, rossz egészségi állapotú igénybevevői 50 doboz Béres-cseppet kaptak. A Gyulán működő iskolák ruhaadományban, a Göndöcs Benedek Szakképző Iskola kertészeti eszközökben és vetőmagban részesült. Az intézmény megítélésének javulását jelzik a magánszemélyek felajánlásai is. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A református gyülekezettel a legszorosabb az intézmény kapcsolata, ezen belül a gyülekezethez tartozó csoportokkal (nőszövetség), személyekkel is. Az evangélikus gyülekezet és a római katolikus egyházközség Karitász csoportja is rendszeresen juttat adományokat az intézménybe. A baptista gyülekezettel is szorosabbá vált a kapcsolat, azóta rendszeres ruhaadományokkal támogatják az intézményt. Az együttműködés kölcsönös, hiszen nagyobb tételek esetén az Ökumenikus Segélyszervezet is rajtuk keresztül juttat el




felajánlásokat még több rászorulóhoz. Az egyházi közösségek által szervezett Ökumenikus imahét perselypénzét az egyházak felajánlották a Központnak és ezzel támogatták a rászorultakat. c) Önkéntesek 2009-ban Gyula város rászorulói részére az „Eu-élelmiszersegély program 2009” keretében mintegy 1 900 családnak osztott a Központ élelmiszert. A Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet szociális munkás hallgatói önkéntes munkával járultak hozzá a segélyprogramhoz. A csomagok tartalma: 6 kg liszt, 2 kg száraz tészta, 1 kg cukor, 1 kg keksz, 1 l tej volt. Ebben az évben a lakók számára szervezett ünnepségek, programok lebonyolításában is segítettek önkéntesek. Visszatekintés A Központ célkitűzései tekintetében jó irányba halad. Szolgáltatásainak szakmai színvonala jelentősen emelkedett, melyet a Megyei Közigazgatási Hivatal és Békés Megye módszertani Központja, valamint a Dél-alföldi Régió Módszertani Központja által tartott ellenőrzések jegyzőkönyvei támasztanak alá. A gazdálkodás kiegyensúlyozottá vált. Egyéb eredmények Az Ökumenikus Segélyszervezet valamennyi munkatársának segítségével elérte, hogy a városban élő hajléktalanok ruházata elfogadható állapotú legyen. A lakosság megítélése jelentősen javult a Szociális Központ városi jelenlétével kapcsolatosan. Az önkormányzat szociális bizottsága év végi záróülésén megköszönte a Gyulai Szociális Központ áldozatos munkáját. Fontos eredmény a Gyulai szociális Központ életében, hogy ismét lehetőséget biztosít az egyetemi hallgatók terepgyakorlatára. Karácsony December 4-én Mikulás csomagosztás a bennlévőknek és klubdélután teremtett meghitt hangulatot. December 23-án karácsonyi fenyőállítással, ajándékosztással a Nappali Melegedőben, református istentisztelettel, versmondással és karácsonyi zenével vendégeltük meg a rászorulókat. Az előző évekhez hasonlóan a külső adományozók is megtisztelték ünnepségünket (Polgármesteri Hivatal, Máltai Szeretetszolgálat, gyulai egyházközösségek), akik az elmúlt években ajándékkal kedveskedtek a rászorulóknak. December 25-én, 26-án és 27-én 11 és 14 óra között 50 - 50 adag meleg ebéd osztására került sor a bent lakók részére (az idén önerőből finanszírozva). December 31-én a bent tartózkodó 50 személy részére 50 adag virsli-mustárral, üdítő osztását tervezzük az esti órákban (saját költségből). Több gyulai vállalkozó és család támogatta adományaival a karácsonyi és az óévbúcsúztató ünnepségeket, ezzel segítve a rászorultakat. Megjelenés, PR A második félévben a Békés Megyei Hírlap és a Gyulai Hírlap is írt a Szociális Központról. A Gyula Televízió decemberben több alkalommal látogatott el intézményünkbe és az ünnepi rendezvényekről tudósított.




Célszerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja a 2009-es évben 18 100 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Hajléktalanokért Közalapítvány 2009. 01. 01. - 2009. 03. 31. 245 000 Ft Krízisautó üzemeltetés

Kiíró: Időszak: Összeg: Téma: időszakban

Hajléktalanokért Közalapítvány 2009. 11. 01. – 2010. 04. 30. 100 000 Ft Utcai szociális munka támogatása 50 ezer lélekszám alatti településeken a téli


Gyula Többcélú Kistérségi Társulás 2009.01.01.-2009.12.31. 1 000 000 Ft Utcai Szociális Munka (Nappali Melegedő)

Budapest XXIII. Soroksári Szenvedélybetegek Intézménye és Soroksári Addiktológiai Centrum

Nappali

1238 Budapest, Grassalkovich u. 104.; Tel: (+36) 1 287 3863; e-mail: [email protected]

Célkitűzés: Az intézmény alapvető célja komplex szakmai segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak, A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének széleskörű szolgáltatásai kiegészülnek pharmakoterápiás kezeléssel. Programunk alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő. A harmadlagos prevenció rendszerében, amelybe az ártalomcsökkentés illeszkedik, az intézmény szeretné elérni, hogy a kialakult betegség kevesebb kárral járjon az egyén és a társadalom számára, minimalizálni a szerhasználatból eredő kockázati tényezőket, veszélyeket. A társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességeik szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek hivatásuk gyakorlására és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Az intézmény nagy hangsúlyt helyez a segítségnyújtási folyamatban arra, hogy a kliensek képessé váljanak problémáik felismerésére, megoldására, szorongásaik kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, vagy építsenek újra, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldási képességüket. A célok között szerepel az olyan ismeretek átadása is, melyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, amelytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban változás várható.




Konkrét célok Az intézményt felkereső valamennyi drogproblémával küzdő fiatalnak és hozzátartozóinak segítséget tud nyújtani. Komplex segítséget adni azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen szerhasználat, vagy viselkedési addikció, akár a „függő” személyről van szó, akár hozzátartozójáról. A problémáktól függően minden szintéren megelőzni, kezelni a kialakult problémát és segíteni a reintegrációt. További konkrét cél az ártalomcsökkentés elvein belül minimalizálni a szerhasználatból adódó veszélyeztetettséget, kockázati tényezőket. A cél elérésének módja A szenvedélybetegség által kialakult problémák kezelése több szinten lehetséges. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés. A hatékony drogaddikció kezelés elképzelhetetlen folyamatos pszichoterápiás támogatás nélkül. 3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 4. Csoportok Szupportív terápiás csoport: az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelki állapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. Szülő, hozzátartozói csoport: szakmai támogatást adni krízishelyzetekben, valamint egy olyan közösség jöjjön létre, ahol a résztvevők szégyenérzet nélkül beszélhessenek problémáikról, és megértésre találjanak egy biztonságot nyújtó csoportban. Szocioterápiás csoport: Szerhasználó fiatalok számára kétheti rendszerességgel csoportfoglalkozások. Visszaesés megelőzés: a visszaesés egy folyamat, ennek megelőzésére tartunk igény szerint beszélgetéseket, csoportot. Önismereti csoport: képességek, készségek, önfelfedezés, énkép kialakítása, megnyilvánulás mások előtt. 5. „Elterelő” kezelések mindhárom formájára jogosult intézményünk - megelőző-felvilágosító szolgáltatás, leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek. - kábítószerfüggőséget gyógyító kezelés, a metadon és suboxone szubsztitúciós ill. detoxikációs kezeléshez kapcsolódva szükség szerint pszichológusi ill. pszichiátriai kezelés kapcsolódik, - egyéb más szolgáltatás Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek.




6. Szociális információnyújtás, tanácsadás A szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen. Nagyon gyakran a szociális háttér megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Információs bázisunk a lakhatással, munkakereséssel, pálya-, és iskolaválasztással, szociális ügyekkel, jogi információkkal, egyéb társintézmények elérhetőségével kíván a segítséget kérők rendelkezésére állni. 7. Adományok A központ minden nap krízisélelmet biztosít helyben fogyasztásra, valamint meleg, vagy hideg folyadékot, vitamint, szőlőcukrot. Az arra rászorulóknak adománycsomagot tud juttatni, alapvető háztartási élelmiszerekkel, konzervekkel. Rászoruló kliensei részére a téli krízis időszakban meleg ruhát biztosított. 8. Jogi segítségnyújtás Célcsoport Célcsoport a régióban élő, 18. életévüket betöltött, szenvedélybetegségben szenvedők. Kiemelt célcsoport az ópiátfüggő populáció. Az intézmény ezen kívül fogad egyéb szerhasználókat is (pl.: stimuláns, hallucinogén, stb.) valamint viselkedés addikcióban szenvedő (pl.: játékszenvedély, online) embereket. Létszám Az szubsztitúciós kezelésben ellátottak létszáma 183 fő volt 2009-ban ez 39551 kliens találkozást jelent éves szinten. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásait naponta 2009. június 30-ig 60 fő vette igénybe, majd 2009. július 01.-jét követően 90 fő veszi igénybe naponta, ez havonta mintegy 1800 főt jelent. Járóbeteg ellátásban naponta 60 fő részesül. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Egyéb megkeresés hozzávetőlegesen (telefonon és személyesen): 100 fő. Együttműködés Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a XXIII. kerületi Önkormányzattal, az együttműködés eredményeképp 2007. január 01.-től ellátási szerződés jött létre a két intézmény között. Szoros kapcsolatot tart fenn a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával, ill. a MÁTRIX Egyesülettel. Együttműködünk és szinte napi kapcsolatban állunk a hasonló feladatot ellátó, szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményekkel, kórházakkal, rehabilitációs otthonokkal, egyéb szolgáltatókkal. Továbbá rendszeres a kapcsolat a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Centrumunk továbbra is együttműködik az Országos Epidemiológiai Központtal. Jó a kapcsolat a kerület egészségügyi intézményeivel is. A munkatársak rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciákon. Visszatekintés Az Addiktológiai Centrum a sikeres pályázatoknak és a 2009. január 01.-től megkötött OEP szerződésnek köszönhetően emelni tudta a szolgáltatások színvonalát, és növelni tudta a kliensszámot. Az infrastrukturális fejlesztéssel megnőtt az egyéb szolgáltatások igénybevétele is. Fejleszteni tudta a szabadidős tevékenységek eszköztárát, valamint új irodai gépek beszerzésére került




sor. Számítógépes hálózat kiépítése kezdődött meg, (melynek köszönhetően a kliensek részére is lehetséges a számítógéphasználat-internethozzáférés). A mindennapos, helyben fogyasztható állandó krízisélelem, vitamin, szőlőcukor, meleg és hideg folyadék fogyasztásának lehetősége mellett, több ízben tudott adománycsomagokat kiosztani, amelybe a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek kerültek. Emellett felnőtt és gyermekruhát osztott ki az arra rászorulóknak. Az Országos Epidemiológiai Intézettel kötött együttműködés keretein belül lehetőség nyílt kliensek nagy részét HIV és Hepatitisz tekintetében ismét szűrni. A fejlesztések lehetővé tették a munkatársaknak a gyorsabb, hatékonyabb szakmai segítségnyújtást. Az intézmény a 2009-es évben is gyakorlati helyként szolgált szociális munkás hallgatók részére. A szolgáltatás zökkenőmentes biztosítása érdekében a XXIII. kerületi Önkormányzattal 2007. január 1-jével életbe lépett az ellátási szerződés, ez azóta folyamatos. Minősítés Az elmúlt időszakban az intézmény több szakmai ellenőrzésen felelt meg. Az ÁNTSZ, a Magyar Államkincstár, valamint a főgyógyszerészeti ellenőrzés a várakozásoknak megfelelően mindent rendben talált. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Soroksári Addiktológiai Centruma és Szenvedélybetegek Nappali Intézménye a 2009-es évben 142 560 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázatok 2008-ből átnyúló pályázati projektek: Kiíró: Időszak: Összeg: Projekt:

Budapest Főváros Önkormányzata 2008.10.01-2009.09.30. 2 500 000Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjainak tovább működtetése

Kiíró: Időszak: Összeg: Projekt:

SZMM 2008.06.01-2009. 05.31. 4 700 000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum szolgáltatásainak működtetése

2009-ben kezdődő pályázati projektek Kiíró: NDI Időszak: 2009. 01. 01.-2009. 12. 31. Összeg: 1 712 000Ft Téma: Elterelés Kiíró: Időszak: Összeg:

SZMM 2009. 06. 01. – 2010. 06. 15. 3 500 000 Ft


szubsztituciós

kezelést

biztosító



Projekt:

A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjának komplex támogatása

Kiíró: Időszak: Összeg: Projekt:

SZMM 2009. 06. 01. – 2010. 06. 15. 2 500 000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum szubsztitúciós kezelést biztosító szolgáltatásainak működtetése

Orosháza, Családok Átmeneti Otthona 5900 Orosháza, Mikszáth Kálmán u. 2.; (+36 68) 512 700; e-mail: [email protected]

Célkitűzés Az 1997. évi XXXI. Törvény értelmében az intézmény célja, hogy maximum 18 hónap időtartamra átmeneti ellátást nyújtson az otthontalanná vált családok számára. Segítséget nyújtania szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Közreműködni a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében. A cél elérésének módja A Segélyszervezet reintegrációs programok biztosításával – együttműködve az önkormányzatokkal és más civil szervezetekkel – arra törekszik, hogy a családok számára megnyugtató segítséget nyújtson a lakhatás megteremtésében. A krízisambulancia a következő szolgáltatások keretében nyújt segítséget a rászoruló családoknak: hátrányos helyzetű gyermekek reintegrációs szolgáltatásai, krízisintervenciós szolgáltatások, életvezetési tanácsadás és álláskeresés szolgáltatásai. Az átmeneti otthon lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekek a nehéz körülmények ellenére szüleikkel maradhassanak. Ezáltal mód nyílik a szülő és gyermeke közötti kapcsolat harmonizálására, ami meghatározó a személyiség fejlődésben. A krízisintervenció mellett fontos szerepet kap a szülők munkahelyen történő elhelyezkedési gondjainak segítése. Az intézmény szoros kapcsolatot tart fent a munkaügyi központtal, amely folyamatosan jelzi az induló tanfolyamaikat. A gondozási feladatok mellett a Segélyszervezet nagy hangsúlyt fektet az egyéni és családterápiás eszközök biztosítására: beszélgetések, együttes játékok, közös rendezvények, ünnepségek szervezésével. Az intézmény fejlesztőpedagógusának heti rendszerességgel tartott foglalkozásai sikeresek a gyermekek körében. Egy általa létrehozott mérőanyag alapján megismerkedik a gyermekek kulcskompetenciájával, és ezekre, az ismeretekre építve fejleszti képességeiket. Az ambulancia két kiléptető házzal is rendelkezik. Ezekben az ingatlanokban lakó családoknál az elsődleges cél, hogy minél inkább függetlenedve az ellátórendszertől önálló életvitelt alakítsanak ki. Célcsoport -18. életévét betöltött gyermekes szülő - válsághelyzetben lévő terhes anya - elvált, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő




- a szülői házon belüli konfliktusok, sorozatos viszályok miatt gyermekeivel elmenekült, bántalmazott anya. - közműtartozások miatt saját lakását, vagy nehezen fizethető albérletét kénytelen elhagyni - olyan házaspárok, egyedül álló anyák, akik mögött sem család, sem a barátok, ismerősök nem állnak, a bajban segítségre nem számíthatnak.

Ellátottak száma A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Békés megyéből, üres szoba esetén az ország más területéről 9 család számára kialakított 9 szobában összesen 38 főt tud gondozásba venni. 2009. január 01.-től, 2009. december 31.-ig összesen 34 családnak nyújtottunk átmeneti segítséget. 42 felnőtt és 106 gyermek vette igénybe az ellátást. Békés megyéből 9 család élt a lehetőséggel. Összesítve a megyéből: 9 felnőtt és 24 gyermek gondozása történt. A krízisambulancián 2009-ben a Segélyszervezet 2835 főnek nyújtott segítséget: természetbeni jogi, pszichológusi szolgáltatás, szociális tanácsadás, munkaerő-piaci trénig keretében. 2009-ben 255 gyermek vett részt a fejlesztő foglalkozásokon, melyeknek köszönhetően a tanulók több mint egyharmadának javultak az iskolába járási szokásai, illetve tanulmányi eredményei. Együttműködés a.) Intézményekkel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona szoros kapcsolatot tart a szociálisés gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekkel, a társintézményekkel (Szolnok, Miskolc), CSÁO-kkal, anyaotthonokkal, krízisotthonokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, gyámhivatalokkal, szociális Kerekasztal tagjaival. A kapcsolattartás fontos terepe a különböző esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése. A rendőrséggel való kapcsolat eseti. A gyermekek többsége az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója. A munkatársak figyelemmel kísérik a gyermekek tanulmányi eredményeit, a pedagógusokkal folyamatosan értekeznek a gyermekekről. Az óvodás korú kis lakók a város óvodáiban kapnak elhelyezést. A város egyetlen bölcsődéjébe igény szerint fogadják az otthonban élő kicsiket. Betegség esetén – a szabad orvosválasztás alapján – 3 gyermekorvos és 1 családorvos látja el lakókat. A nagycsaládosok helyi egyesületétől sok esetben kapnak adományt a gondozottak.




b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Az evangélikus, a református és a baptista egyházakkal, gyülekezetekkel jó a kapcsolat. Az egyházi iskolában minden gyermek a vallásának megfelelően gyakorolhatja hitét. Visszatekintés 2009-ben 34 családnak nyújtott segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona. Elindította támogató szolgáltatásait a családok átmeneti otthonaiban, így Orosházán is. Ezek a szolgáltatások a „Nem vagy egyedül” dán projektnek köszönhetően valósulhattak meg az adott intézményekben, kiterjesztve a szolgáltatásokat a város és a kistérség hátrányos helyzetű lakosaira is. A pályázat célkitűzése ezen családok gazdasági és társadalmi életkilátásainak javítása, az aktuális élethelyzetek megoldásához szükséges szociáliskészségeik erősítése, a hatékony kríziskezelés biztosítása, valamint a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása. Az orosházi intézményben működő krízisambulancia a nyitás óta eltelt időszakban több mint 2835 felnőttet és gyermeket látott el. A szám magasnak tűnhet, azonban tudni kell, hogy egy családnak gyakran több területen is segítséget nyújt az ambulancia. A szolgáltatások közül sokan veszik igénybe az ingyenes jogi- és pszichológiai tanácsadást. A pszichológus segít feldolgozni a különböző traumákat, segít megerősíteni a meggyengült családszerkezetet. A jogász segítséget nyújt bírósági eljárásokban, rendőrségi, vagy bírósági feljelentéseknél, válás, gyermekelhelyezés és munkaügyi problémák intézésében. A szociális munkások a szociális munka eszközeivel támogatják a családokat gondjaik megoldásában. A fejlesztő pedagógus a hozzá forduló családok gyermekeinek részképességeit méri fel és a továbbiakban a hiányosságokat, fejleszti. A pályázatnak köszönhetően a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kiléptető házakat tudott vásárolni. A „félutas” kiléptető lakások célja, hogy a családokat támogassa szociális státuszuk visszaállításában. Egyéb eredmények A szociális fórumoknak, konferenciáknak, kerekasztal beszélgetéseknek, egyházi segítségnek, médiáknak köszönhetően kistérségi szinten is nagy ismertségnek örvendhet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona. Az alultáplált gyermekek felkutatásában és megsegítésében, illetve a gyermekek tanulmányainak, hiányzásainak nyomon követésében kiemelt partner az iskola és az óvoda. Minősítés A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, valamint a MÁK éves szakmai ellenőrzést tartott. A vizsgálat nem tárt fel hiányosságokat az intézmény működésében. „Nem vagy egyedül” támogató program éves monitoringja során a DanChurchAid koordinátora elismeréssel nyilatkozott az elvégzett tevékenységről.




Megjelenés, PR A helyi és a megyei lapban karácsonykor terjedelmes írás jelent meg az intézmény munkájáról. Az Orosházi Városi Televízió több alkalommal készített összeállítást az intézmény életéről. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona a 2009-es évben 27 729 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat: Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:


Velux Alapítványok 2007.11.01-2011.10.31. 154.000.000 Ft „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. 06.01. – 2010. 05.30. 4.000.000. Ft Félutas házak támogatása

Szolnok, Családok Átmeneti Otthona 5000 Szolnok, Kőrösi út 1-3.; (+36) 56-210-591; [email protected]

Célkitűzések A családok átmeneti otthona személyes gondoskodást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti alapellátás. A családok átmeneti otthonában – a szülő kérelmére- együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőjétől. Az intézmény közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében illetve helyzetének rendezésében. A cél elérésének módja Az intézményben élő családokkal szakképzett szociális szakemberek dolgoznak. A magas szakmai tudású családgondozók és gondozók munkáját kiegészíti a mentálhigiénés szakember és a jogász munkája, így a rászorulók a legkomplexebb segítséget kapják meg annak érdekében, hogy problémáikat megoldva ismét vissza tudjanak térni a társadalomba. A leghatékonyabb probléma megoldás érdekében a munkatársak együttműködnek más intézményekkel, hatóságokkal. Célcsoport - Egész családok, ahol kiskorú gyermek/gyermekek nevelkednek: ezen családok összetett problémákkal küzdenek, anyagi, életvezetési problémák miatt nem megoldott a család lakhatása, gyakran halmozottan hátrányos helyzetű családok.




- Egyszülős családok, ahol kiskorú gyermek/gyermekek nevelkednek: ezen családok a családon belüli erőszak áldozatai, akik kénytelenek elhagyni otthonaikat azért, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelkedhessenek. A támogatott családok természetes támaszaikra nem számíthatnak, ezért egyedül nem képesek megoldani ezeket (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, családi kapcsolatok hiányosságai, személyiségzavarok). Ellátottak száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mint ellátási forma egyedüli a Családok Átmeneti Otthona. Telt ház esetén 40 főnek tud összkomfortos elhelyezést biztosítani. Együttműködés A Szolnoki Családok Átmeneti Otthona kiépült és jól működő kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind Szolnok városi, mind megyei és országos szinten. A szakmai munkából adódóan mindennapos a kapcsolat a Szolnokon és más településeken működő gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal. Kiemelt figyelmet fordít a városban lévő nevelési-oktatási intézményekkel (bölcsődék, óvodák, iskolák), a helyi egészségügyi intézményekkel (védőnői hálózat, gyermek-és felnőtt háziorvosokkal) és más civil szervezetekkel való kapcsolattartás és együttműködés kialakítására és elmélyítésére. A Segélyszervezet a gyámhivatalokkal és gyámhatóságokkal közösen próbálja megoldani a családon belüli krízishelyzeteket. Az önkormányzat bizottságaival, a polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályával rendszeres a kapcsolattartás, ami nagyban hozzájárul a törvényességi előírások betartásához. Az intézmény a szociális szakemberek (szociális asszisztens, csecsemő és kisgyermek gondozó, szociális munkás, szociálpedagógus) képzését is segíti, hiszen a különböző oktatási intézményeknek terephelyet biztosít, hogy a leendő szakemberek megismerhessék az intézményben folyó szakmai munkát, illetve kellő gyakorlatot szerezhessenek. Eredmények a.) Családok Átmeneti Otthona Az intézményben 2009-ben összesen 190 fő lakott. Közülük 48 felnőtt és 143 gyermek. A lakók nagy része albérletbe költözött, ezen belül nagy az aránya azoknak a családoknak, akik itt maradtak Szolnokon. A jelenlegi lakáshoz jutási lehetőségek szinte kilátástalanok az Otthon lakói számára. Voltak, akik éppen ezen körülmény miatt visszaköltöztek eredeti lakhelyükre, felvállalva a további zaklatást és rossz anyagi, szociális körülményeket. Egy év bentlakás után azon szülők




számára, akik nem rendelkeznek családi, közösségi kapcsolatrendszerrel, de több gyermeket nevelnek, az Otthon szolgáltatásainak ismételt igénylése lehet a folytatás alternatívája. Az Otthonban élők számára olyan programokat szerveznek a munkatársak, amelyek kiegészítik a hiányos szocializációt, valamint elmélyítik a közösségi együttélés szabályait. Több család életvezetésében következtek be pozitív változások, erősödött a családi kohézió, megerősödtek készségeik, s így hatékonyabban képesek megoldani problémáikat. A gyermekek rendszeresen látogatták a koruknak megfelelő oktatási nevelési intézményeket, a szülők közül többen munkába álltak. A családok anyagi és mentális helyzete stabilizálódott. b.) „Nem vagy egyedül!” A reintegrációs program 2007 novembere óta működik az intézményben. Célja a hátrányos helyzetű családok életkilátásainak javítása komplex, egymásra épülő szolgáltatásokon keresztül. Krízisambulancia A krízisambulancia szolgáltatásai elsősorban azon szolnoki lakosok számára érhetőek el, akik aktív résztvevői helyzetük rendezésének, és vélelmezhető, hogy a programban való részvétel pozitív irányba fordítja a család életét. Annak érdekében, hogy a szolnoki családok bevonhatókká váljanak, együttműködési megállapodás kötetett a családok átmeneti otthona és különböző szolnoki intézményekkel, civil szervezetekkel (bölcsődék, óvodák, iskolák, védőnői szolgálat, gyermekjóléti központ, civil szervezetek). Ezen intézmények jelzései alapján kerülhetnek be a programba a családok. A küldéseken kívül a résztvevő intézmények képviselői meghatározott időközönként szociális fórumon vesznek részt az átmeneti otthonban, melynek célja a tapasztalatok megosztása, a program fejlesztésére vonatkozó ötletek, más egyéb felmerülő kérdések, gondolatok megbeszélése, új módszerek kidolgozása. Az intézmény 2009-ben 661 esetben, összesen 1654 főnek tudott segítséget nyújtani a krízisambulancia összes szolgáltatásán keresztül. Félutas lakások működtetése Azon családok számára, akik legalább fél évet töltenek el a családok átmeneti otthonában lehetőségük van arra, hogy az intézmény által működtetett reintegrációs programban részt vegyenek. A reintegrációs program célja a kiléptető lakások működtetésével az, hogy a családok megerősítsék illetve tartósan meg tudják teremteni anyagi, pszichés stabilitásukat. A két kiléptető lakás kínálta lehetőséget minden esetben pályázat útján nyerhetik el a családok. Maximum öt éves időtartamban élhetnek ezekben a lakásokban, miközben takarékoskodnak, „megtanulnak” vagy „újra tanulnak” fenntartani egy lakást. Biztos hátteret biztosít számukra a szociális munkásból, jogászból és pszichológusból álló team. Fokozatosan a család „tempójában” történik a leválás a segítőkről, és a lakhatás végére képesek lehetnek akár saját tulajdonú ingatlant vásárolni és önálló életet élni. 2009-ben két család, összesen hét fő élt a kiléptető lakásokban. Nyár végén egy család sikeresen kilépett a programból, számukra sikeresen fejeződött be a reintegrációs program. Az




együttműködés végére a család ismét vissza tudott illeszkedni a társadalomba, az elért eredményeiket megszilárdították. A „Nem vagy egyedül” program mellett a kiléptető lakások működtetését 2009-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is támogatta. c.) Regionális Kríziskezelő központ 2008 novemberétől működik a Kríziskezelő Központ. Tíz fő bántalmazott, családon belüli erőszak elől menekülő család, vagy egyedülálló befogadására, teljes ellátására alkalmas. Három szoba, konyha és zuhanyzó, WC került kialakításra, melyek teljes felszereltséggel biztosítják az életvitelszerű bentlakást. A teljes ellátás keretében az alapszükségletek mellett (lakhatás, élelmiszer, ruházat) pszichológiai és jogi segítségnyújtásra is lehetőség nyílik, a bentlakóknak. A Központban 30 napig életvitelszerűen tartózkodhatnak, ami további 30 nappal hosszabbítható meg, amennyiben erre szükség van. A segítségnyújtás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával és ellenőrzésével történik. A program évenként pályázható, jelenleg 11 hasonló központ működik az országban. 2009-ben 53 család krízishelyzetét tudtuk megoldani a program segítségével. Advent és karácsony Az Advent és a karácsony az intézmény életében fontos szerepet játszik. A Segélyszervezet Adventi kampány nyitójára minden évben meghívást kapnak az intézményben élő gyermekek és családjaik. Az Otthon karácsonyi ünnepsége mellett immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre a „Szeretetvendégség”, amely hagyománnyá vált az Otthon életében. Meghívást kaptak a régi lakók is, és a közösen elevenítették föl az itt töltött időt, illetve ilyenkor visszajelzést is kapnak tőlük a munkatársak az intézményben végzett munkáról, illetve az intézménnyel kapcsolatban álló más szakemberek is ellátogatnak ilyenkor az Otthonba. 2009-ben közel százan vettek részt az ünnepségen. Visszatekintés A működést tekintve a családok átmeneti otthonának stabil a helyzete Szolnok város szociális ellátórendszerében. Mivel a családok egyre mélyebb és összetettebb problémával jelentkeznek, fontos a stabil team munka, amely megfelelő szakmai tudáson és tapasztalaton alapszik. Ennek érdekében képzéseken vesznek részt a munkatársak. A családok megnyugtató továbblépésére kell megoldást keresni, amelynek megvalósításához környezeti, társadalmi változások is szükségesek. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Családok Átmeneti Otthona a 2009-es évben 16 060 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázatok Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01.-2011.10.31. Összeg: 154.000.000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére




Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2009.05.01. - 2010.04.30. Összeg: 4.000.000 Ft Téma: Regionális Kríziskezelő központ Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2009. 06.01. – 2010. 05.30. Összeg: 4.000.000. Ft Téma: Félutas házak támogatása Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Családok Átmeneti Otthona a 2009-es évben több mint 16.000 alkalommal segített a rászorulókon.

Szolnok, Addiktológiai Központ 5000 Szolnok, Tófenék út 17; (+36 56) 378 460; [email protected]

Célkitűzés Az intézmény célja komplex segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak, illetve a pszichés megbetegedésekben küzdőknek. A hozzánk fordulók pszichiáter, addiktológus, pszichológus, jogász és szociális munkás segítségét is igénybe vehetik. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai Központja 3 fő ellátási forma – pszichiátriai szakellátás, addiktológiai gondozás és drogbeteg ellátás - keretében látja el, főként a Jász- Nagykun–Szolnok Megyéből érkező klienseket. Konkrét célok Az intézményt felkereső valamennyi pszichiátriai és drogproblémával küzdő kliensnek és hozzátartozóiknak segítséget nyújtani. Komplex módon támogatni azokat, akiknek mindennapi életvitelében nehézséget, problémát okoz betegségük, szerhasználatuk, vagy viselkedési addikciójuk. Cél, hogy ne csak a „függő” személynek, hanem hozzátartozóinak is segítséget tudjunk nyújtani. Problémaorientáltan, minden szintéren megelőzni, kezelni a már kialakult problémát és elősegíteni a reintegrációt. A cél elérésének módja A szenvedélybetegség és a pszichiátriai betegség által kialakult problémák kezelésére több szinten van lehetőség. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés. 3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 4. Csoport




Szupportív terápiás csoport: célja az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelkiállapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. 5. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás - „elterelő” kezelés Az elterelés mindhárom formáját – megelőző-felvilágosító szolgáltatást, egyéb-más és kábítószer függőséget gyógyító elterelést - igénybe vehetik a kliensek, illetve lehetőség nyílik az elterelést megelőző állapotfelmérés elvégzésére is. Az elterelés szolgáltatását a csekély mennyiséget fogyasztó szerhasználók vehetik igénybe, akik számára a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) ezt a lehetőséget hivatalosan felajánlották. Leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszicho-edukációs csoportok segítenek, illetve igény szerint orvosi-, pszichológiai-, jogi konzultációk is igénybe vehetők. 6. Szociális információnyújtás, tanácsadás A pszichiátriai-, és a szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen a teljes gyógyulás eléréséhez. Gyakran a szociális háttér megfelelő rendezésén múlik a kezelés végső eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Információt nyújt a lakhatásról, munkakeresésről, pálya-, és iskolaválasztásról, szociális ügyekről, jogi kérdésekről, illetve egyéb társintézmények elérhetőségéről. 7. Jogi segítségnyújtás Az intézmény szolgáltatásairól szórólapokon, megyei fórumokon, illetve más intézményeken (pártfogói szolgálat, háziorvosok, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok) keresztül értesülnek a kliensek. A központ munkája során részt vesz a prevencióban, felvilágosító, tájékoztató előadásokat tart, mivel a szerhasználók mind fiatalabb korosztályból kerülnek ki. Az intézmény szolgáltatásai térítésmentesek. A pszichiátriai szakellátás keretében önként vehetik igénybe a rászorulók a szolgáltatást, ehhez beutaló sem szükséges. Az orvosi kezelések mellett egyéni konzultációkon és csoportos foglalkozásokon is részt vehetnek az addikciókban szenvedők. Célcsoport Az elterelés keretében az alkalmi szerhasználóknak, a kábítószerfüggőknek és azon szerhasználóknak segít a központ, akiknél a szerfogyasztás következtében kialakult valamilyen pszichés betegség. A kliensek főként a marihuána, ill. az amfetamin használók közül kerülnek ki, de kisebb számban előfordul más szerabúzus is. A pszichiátriai szakellátás keretében a pszichiátriai betegségekben szenvedők gyógyulását orvosok, pszichológus és szociális munkások együttműködve, komplexen segítik. Az addikció bármelyik formájának (alkoholizmus, bulímia, játékszenvedély, gyógyszerfüggőség…) gyógyítására és egyéb pszichés betegségek kezelésére is lehetőséget biztosít. Létszám Az intézmény forgalma folyamatosan növekszik, 2009-ben járóbeteg-ellátásban közel 300 fő részesült, a kliensek közel 3000 alkalommal vették igénybe a szolgáltatásokat.




A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Az elterelésen résztvevők száma egy év alatt körülbelül 70 fő. Egyéb megkeresés hozzávetőlegesen (telefonon és személyesen): 120 fő. Együttműködés a.) Intézményekkel Az intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő egészségügyi- és szociális intézményekkel és a hatóságokkal szoros együttműködést alakított ki a kliensek kezelése, ellátása során. Havi rendszerességgel tart fogadóórát a Kunszentmártoni családsegítő- és gyermekjóléti központban. Kapcsolatot tart önsegítő csoportokkal (szolnoki AA csoport) és rehabilitációs intézményekkel, illetve a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Részt vesz prevenciós célú előadásokon, rendezvényeken. A munkatársak rendszeresen képviselik az intézményt szakmai konferenciákon. b.) Önkéntesek A programok szervezésében és lebonyolításában segítséget nyújtanak a Segélyszervezet más intézményeinek dolgozói. A közép-, és felsőoktatási intézmények hallgatói számára terephelyet biztosít az intézmény. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai Központja a 2009-es évben 3120 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2009. 01. 01. -2009. 10. 31. 7.000.000 Ft Addiktológiai Központ működtetése


NDI 2009. 01. 01.-2009. 12. 31. 1 868 000Ft Elterelés


OEP 2009. 01. 01.-2009. 12. 31. 8 617 243 Ft Járóbeteg szakellátás




Olaszliszka, Fejlesztő Ház 3933 Olaszliszka, Szent István u. 20.; Tel.: (+36 47) 358 880

Célkitűzés Olaszliszka az 1998-as árvíz és az azt követő rehabilitációs munka és mentális gondozás kapcsán került a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelmének középpontjába. Olaszliszka sokrétű szociális problémával küzdő település, ahol sok a munkanélküli – a roma lakosságon belül eléri a 75 százalékot –, általános az alacsony iskolai végzettség. Az újra növekvő analfabetizmus egyre nagyobb hátrányt jelent. Számos család küzd az alkoholizmus problémájával, a gyerekek jelentős része ingerszegény környezetben nő fel, mely kihat mentális fejlődésükre is. A településen a gyermekek és felnőttek szórakozási, kulturális lehetőségei minimálisak. A régióban általános a szakemberhiány, nincs pszichológus, fejlesztőpedagógus, szociális munkás. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet célja, hogy Olaszliszka és a szomszédos települések szociális problémáit enyhítse. Tekintettel a településeken élő nagy számú roma lakosságra, a Segélyszervezet kiemelt figyelmet fordít ezen csoport nehézségeire, és speciális programokat működtet (helyi és regionális roma programok) a térségben. A Segélyszervet célja a roma gyerekek felzárkóztatása, korrepetálása, hogy azonos esélyekkel vehessenek részt a társadalomban, mint társaik. Cél, hogy a tanulás, tudás, mint érték és mint kitörési lehetőség jelenjen meg a családokban. A cél elérésének módja: Egy korábbi HEFOP pályázat támogatása révén a Segélyszervezet 2006-ban Tanoda programot indított a településen élő gyermekek iskolai integrációjának sikeresebbé tétele érdekében. A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújt komplex ellátást a településen élő gyerekek számára: - korrepetálás, készségfejlesztés, tanórán kívüli oktatás roma gyerekek részére - játszóházi, kézműves foglalkozások szervezése - továbbtanulási tanácsadás, mentori szolgáltatás, nyári szünidős programok szervezése A HEFOP program lezárultát követően az Olaszliszkai Fejlesztő Ház szolgáltatásait 2009 végéig a Segélyszervezet önerőből finanszírozta tovább, így biztosítva a korábbi sikeres program működését. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TÁMOP 3.3.5/A-08 -




Tanoda programok támogatása című kiíráson a szervezet sikerrel pályázott, így 2009. december 1-jétől a Tanoda program szolgáltatásai 2011-ig biztosítottá váltak. Célcsoport A Fejlesztő Ház a több gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetű – elsősorban roma – családokat segíti. Ezen családokra jellemző, hogy a szociális, illetve az egyéb, a gyermekek után járó jövedelemből élnek. A családok többsége napi megélhetési gondokkal küzd. Házaik állapota rossz, lakhatási körülményeik egészségtelenek. A célcsoport kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan családok, gyerekek jelentkezzenek, akik szeretnék azt, hogy a tudás, tanulás, mint érték jelenjen meg a családban. A településen a Fejlesztő Ház 2000 óta folyamatosan segíti a rászorulókat. Ennek köszönhetően a gyerek és az intézmény között olyan bizalmi kapcsolat alakult ki, hogy problémáikkal, nehézségeikkel felkeresik az intézmény munkatársait, illetve a gyerekek önkéntesen vesznek részt a szabadidős tevékenységekben. Ellátottak száma A Tanodai szolgáltatások iskola időszakban hétfőtől-péntekig 12.00-17.00 óra között vehetők igénybe, míg a szünidő ideje alatt a Fejlesztő Ház naponta 10.00 és 17.00 óra között várja a gyermekeket. A Tanoda 35 gyermek fejlesztését végzi, míg a játszóházi, kézműves foglalkozásokon 50-80 gyermek vesz részt rendszeresen. Együttműködés A Segélyszervezet a térségben folytatott munkájának köszönhetően jó kapcsolatot alakított ki a Bodrog-menti települések önkormányzataival és gyermekjóléti szolgálataival. Olaszliszkán az intézmény napi kapcsolatban áll az iskolával és az óvodával. Finanszírozás A Fejlesztő Ház működését a Segélyszervezet 2009. november 30-ig teljes mértékben saját erőből finanszírozta. 2009. december 1-jétől a tanoda projektet az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósítja meg. Visszatekintés A szervezet által működtetett Tanoda program egyértelmű eredményeket mutat fel a programban résztvevő gyermekek iskolai teljesítményében és képességeik, készségeik fejlődésében. A program bizonyította, hogy a gyerekekkel való intenzív foglalkozás hatékony segítség lehet abban, hogy felzárkózhassanak hasonló korú társaikhoz, mind tudásban, mind pedig szociális és kommunikációs készségeikben. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

NFÜ/TÁMOP 2009.12.01. - 2011.11.31. 21.496.590 HUF Tanoda program folytatása Olaszliszkán




Otthoni Szakápolási Szolgálat A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Otthoni Szakápolási Szolgálata a XIII. kerületben végzi tevékenységét háziorvosi elrendelésre, szakorvosi javaslat alapján. A szolgáltatás nagyon népszerű a betegek körében, mert az ellátást saját lakásukon kapják meg. A betegek általában az idősebb korosztályból kerülnek ki. A betegek ellátására engedélyezhető vizitszám első körben 14 vizit, ami még egyszer újabb 14 alkalommal hosszabbítható meg szakorvosi javaslat alapján. A gondozottak elégedettek a Segélyszervezet munkájával, ha ismételten szükségük van ellátásra, akkor telefonon megkeresik az őket ellátó szakdolgozót. Az Otthoni Szakápolási Szolgálat a 2009-es évben az OEP által meghatározott, engedélyezett vizitszám keretein belül végezte tevékenységét, melynek keretében 133 beteget gondozott.

Gyógyszer-segélyezés A program a rászorulók gyógyszer, gyógyászati segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, gyógycipő, kötszer) megvásárlásához nyújtott segítséget. Hozzájárult műtéti, illetve kórházi kezelési költségek kiegészítéséhez. A Béres Alapítvány jóvoltából a szervezet 7.000 üveg Béres Cseppet továbbított közel 1.600 rászoruló felé. 2009-ben közel 2.000 esetben nyújtott támogatást a Segélyszervezet e program keretében.




KIEMELT HAZAI PROGRAMOK “Nem vagy egyedül!”– támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családjaik részére A Segélyszervezet egyik legjelentősebb magyarországi szociális fejlesztő programja a veszélyeztetett családok és gyermekek társadalmi reintegrációjának elősegítése hatékony kríziskezelés biztosításával, valamint a gyerekek, a fiatalok és szüleik iskolai, szakképzési és munkaerő-piaci reintegrációjának támogatásával. A „Nem vagy egyedül” program további célkitűzése az önkormányzati és országos döntéshozók véleményének formálása azzal a céllal, hogy a projekt egyes elemei az országos szociális ellátó rendszer részévé váljanak. A projekt 2007. november 1-jén indult három fő területen: krízisambulanciák, átmeneti szállások és kiléptető házak. A már működő átmeneti otthonok által nyújtott szolgáltatások mellett a Velux Alapítványok támogatásából a Segélyszervezet 3 krízisambulanciát hozott létre, ahol a családok krízisintervenciós segítséget kapnak, valamint vásárolt két-két-két lakást, illetve házat a szociális központok területén kívül, amelyek kiléptető házakként működnek, és ahol családok önállóan tudnak élni, de továbbra is segítséget kapnak a projektstábtól teljes társadalmi beilleszkedésük megvalósítása érdekében. Minden projekthelyszínen egy-egy szociális munkás, egy-egy pszichológus és egy-egy jogász dolgozik a kedvezményezettekkel a szakmai vezető, valamint a projektkoordinátor támogatásával, irányításával. További szakértők, szakemberek és trénerek bevonására van lehetőség a programban speciális tevékenységek végrehajtásához (pl. logopédus a gyerekek fejlesztéséhez, munkaügyi előadó a munkakeresés támogatásához). A Segélyszervezet felel a teljes programvégrehajtásért a DanChurchAid (DCA) támogatásával, amely a program átfogó ellenőrzéséért felel. Célcsoport A program közvetlen kedvezményezettjei: • Csellengő gyerekek/fiatalok és széthullott családjaik (Miskolc: 760 fő, Orosháza: 400 fő, Szolnok: 400 fő) összesen 1560 fő. • Veszélyeztetett gyerekek/fiatalok, akik nem járnak rendszeresen iskolába, vagy iskolai eredményeik romlanak a családok rossz szociális körülményei miatt. Az integrált megközelítés azon családokat is bevonja, akik szociális segélyekből élnek évek óta, és forrásaik annyira korlátozottak, hogy az állam által nyújtott ellátás igénybe vétele is gondot jelent (Miskolc: 596 fő, Orosháza: 376 fő, Szolnok: 376 fő) összesen 1348 fő.



•

•


A veszélyeztetett gyerekek és fiatalok további lemaradásának megakadályozása érdekében, ők és családjaik közvetlen anyagi segítséget és ellátmányt kapnak (Miskolc: 258 fő, Orosháza: 168 fő, Szolnok:168 fő) összesen: 594 fő Az egyéb okokból krízishelyzetbe kerülő egyének és családok (munkahely elvesztése, haláleset a családban, családi konfliktusok, normatív krízis) (Miskolc: 308 fő, Orosháza: 178 fő, Szolnok: 178 fő) összesen 664 fő.

A cél elérésének módja, projekt eredmények A projekttevékenységek eredményeként a program kezdetétől 2009. december 31-ig 4,073 személy vett részt a programszolgáltatásokban, amely 10,027 esetet jelent. A projekt gyerekek életére gyakorolt hatását tekintve, 2009 végéig a gyerekek 69%-ánál csökkentek, vagy megszűntek az iskolába járási problémák és 66 százalékuknál pozitív irányban változott az iskolához való hozzáállásuk, magatartásuk a projekt kezdete óta. A program sikerességének ellenőrzését és az eredményeinek mérhetőségét egy jól kidolgozott cél- és mutatórendszer teszi lehetővé. A Segélyszervezet 2009-ben tovább folytatta a 2007-ben kialakított szolgáltatásait: 1. Oktatási támogatás és krízisintervenció fő célja a problémák gyors feltárása után tevékenységi terv kidolgozása a krízisben lévő gyermekek és családjuk részére természetbeni segítségnyújtás, jogi, pszichológiai és szociális tanácsadás, munkakeresési támogatás és munkalehetőségek felkutatása révén. Egyéni és csoportfoglalkozások zajlanak a többi érintettel, ahol a gyermekek tanulásával, problémamegoldásával és motiválásával kapcsolatos kérdések kerülnek megvitatásra. A gyerekekkel és szülőkkel közösen számos olyan tevékenység megtervezése és végrehajtása történik, amelyek erősítik a motivációt és javítják a gyerekek iskolai előmenetelét az általános iskolában és később a szakközépiskolákban. A krízisintervenció az egész családot célozza meg az azonnali és hatékony segítségnyújtás céljával. Az ellátás a krízishez vezető közvetlen tényezőkkel foglalkozik szociális munkás, pszichológus és jogász segítségével és probléma-megoldási alternatívákat ajánl. A fenti ellátás eredményeként a krízisintervencióban részt vevő személyek problémáinak 76%-a sikeresen rendeződött 2009. december 31-ig. 2. Reintegrációs szolgáltatások és gyerekek motiválása tevékenységek körébe tartozó foglalkozások iskolaidőn kívül kerülnek megszervezésre a programban részt vevő gyerekek számára. A fejlesztő tevékenységek a gyermek projektbe való belépésekor készített felmérés eredményeire összpontosítanak. A projekt részeként egy új felmérő teszt került kidolgozásra, amely megmutatja, hogy a gyermek mely részképességeit kell fejleszteni. A munkatársak számos anyagot gyűjtöttek, játékokat és eszközöket készítettek a gyerekek meghatározott készségeinek fejlesztéséhez. Mára a Segélyszervezet központjai jelentős fejlesztőeszköz gyűjteménnyel rendelkeznek, amely modellként szolgálhat a többi átmeneti otthon munkájához a jövőben. Az egyéni és csoportfoglalkozások a gyerekek logikai, érzelmi, mentális, kognitív és mozgáskoordinációs készségeit fejlesztik. Nemcsak a projekt alapstábjához tartozó munkatársak (szociális munkások és pszichológus) dolgoznak a gyerekekkel, hanem fejlesztő pedagógusok, logopédusok és más szakemberek is részt vesznek a munkában. A fenti tevékenységek eredményeként az iskolai osztályzatok és fejlesztési teszteredmények azt mutatják, hogy a programban résztvevő gyermekek 81%-ánál javultak az iskolai eredmények és részképességek.




3. Elhelyezkedési és munkába állási támogatás: Ez a szolgáltatás nagyon fontos a projektbe bevont szülők számára, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a krízishelyzetben lévő felnőttek 95 százaléka munkanélküli vagy alkalmi és feketemunkából él. A projektstáb támogatja a célcsoportot elhelyezkedési esélyeik növelésében a különböző ellátásokhoz való hozzáférés és azok igénybevételével kapcsolatos intéznivalókban nyújtott segítséggel (pl. telefonhívások lebonyolítása, jelentkezési anyagok elkészítése, nyomtatványok kitöltése, utazási költségek térítése). Ezen túlmenően nemcsak a Segélyszervezet keresi meg a vállalkozói szektort és használja fel a munkaadókkal való széleskörű kapcsolatait, hanem a kedvezményezettek is profitálhatnak a helyi munkaügyi hivatalokkal már korábban kialakult együttműködésből. A munkába állási támogatás az adott személy igényeihez szabottan működik, méghozzá úgy, hogy a kedvezményezettek minél jobban el tudják kerülni a lehetséges kudarcokat. A projekt segít a célcsoportnak olyan egyszerű akadályok elhárításában, mint pl. a munkahelyre való eljutás költségeiben nyújtott támogatás, munkaruha-vásárlás, pénzügyi gondok megoldása az első fizetésig (élelmiszer, tüzelő), ha erre szükség van. Külső munkaügyi tréningek szervezésére is sor kerül, ahol önismereti, kommunikációs készségeket fejlesztő és munkakereső tréningek keretében adják át a megfelelő tudást és technikákat a munkanélküli szülőknek. Megtanulják, hogyan kell önéletrajzot írni, mire kell figyelni az állásinterjúk során, hogy néz ki egy munkaszerződés, milyen pontokat kell tartalmaznia. Ismertetik velük a jogaikat és kötelezettségeiket, azon aktív és passzív eszközöket, amelyek segítik a munkakeresést, valamint azt, hogy milyen szolgáltatások állnak rendelkezésükre a munkakeresés során. A program első két évében nemcsak a fent leírt tevékenységek voltak fontosak, hanem az is, hogy a munkanélküli szülőket aktív munkanélküli helyzetben tartsa a projekt stáb, mivel a gazdasági és globális válság még nehezebb helyzetet teremtett a munkakereső célcsoport számára. A projekt tapasztalatai alapján elmondható, hogy nagyon fontos a szülők aktivitásának megőrzése a munkanélküliség ideje alatt is, mert ez teszi lehetővé, hogy azonnal elfoglalják a munkahelyüket, ha egy új lehetőség adódik. 2009 végéig 107 fő vette igénybe az elhelyezkedési és munkába állási szolgáltatást, amely közül 53 főnek sikerült elhelyezkednie, azaz a munkakeresési problémákkal küzdő szülők kb. 50%-a talált állást a program eredményeként. 4. Reintegráció a kiléptető házak segítségével szolgáltatás fő célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely elősegíti a gyermekek családba való teljes beilleszkedését és támogassa a családokat társadalmi státuszuk visszaszerzésében. A szolgáltatás keretében a Segélyszervezet 1-5 éves lakhatást biztosít a családok számára a kiléptető házakban. A kiléptető házakban való elhelyezés azon családok számára nyújt lehetőséget, akik hajlandók továbbköltözni az átmeneti otthonból és teljesítik az ehhez szükséges alapfeltételeket, vagyis a szülők rendelkeznek bejelentett állandó munkahellyel, elő-takarékossággal, reális jövőképpel és hosszú távú tervekkel. A pályázatokat a projekt stáb bírálja el. A sikeres pályázóknak fizetniük kell a lakások rezsiköltségét és egy minimális térítési díjat, valamint továbbra is igénybe vehetik a projekt egyéb szolgáltatásait. A cél, hogy a családok nagymértékű önállósága biztosítva legyen. A hat kiléptető otthon egyike egy kis faluban található, míg a többi öt városokban, amely különböző tapasztalatokat eredményezhet a társadalmi beilleszkedés legjobb gyakorlata terén. Mostanáig 46 fő került elhelyezésre a hat kiléptető otthonban a program keretein belül. Együttműködés A Segélyszervezet a program végrehajtása során a következő együttműködésekre törekszik: helyi szinten (önkormányzatok, egyházak, helyi szociális intézmények, iskolák, civil 79. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



szervezetek), országos (minisztériumok, civil szervezetek) és nemzetközi szinten (nemzetközi civil szervezetek, szövetségek, esernyő szervek, EU intézmények, programok és ENSZ tagszervezetek). Természetesen ez a szándék különböző intenzitással valósul meg, de a mindennapi gyakorlatban működik. A projekt célja, hogy megerősítse a társadalmilag gyenge és kiszolgáltatott csoportok jogait – nem a hivatalos rendszeren kívül, vagy annak alternatívájaként, hanem a hatóságokkal, a többi civil szervezettel és a szociálpolitika országos szintű döntéshozóival való szoros együttműködésben. Ezen a módon a legjobb úttörő-tapasztalatok beilleszthetők az állami szociális ellátórendszerbe, ami a projekt hosszú távú célja. A projekt célkitűzésének elérése érdekében minden projekthelyszínen egy ún. ”szociális fórum” jött létre helyi szinten, ahol a fórumtagok azon érintett szervezetek munkatársai, akik a projekt célcsoportjával dolgoznak, és akik a projektbe küldik a kedvezményezetteket. A tagok különböző szektorokban tevékenykednek (önkormányzat, illetve állami szociális szektor, non-profit vagy egyházi terület), de közösen foglalkoznak az adott társadalmi jelenséggel és az aktuális ellátási problémákkal. A szociális fórumok nemcsak a projekt céljaival és tevékenységével kapcsolatos közös megértést segítik elő, hanem segítenek a szakembereknek megismerni egymás szolgáltatásait, a lehetséges átfedéseket és párhuzamos tevékenységeket. Elősegítik az együttgondolkodást, új módszertan kidolgozását a szociális tevékenységen belül és a sikeres modellek terjesztési fórumául is szolgál. A szociális fórumok negyedévenként kerülnek megszervezésre minden projekthelyszínen a projekt kezdete óta. Minden fórumon hozzávetőleg hat állandó tag képviselteti magát háromhavonta a találkozókon. A szociális fórumok kiegészítő tevékenységeként, a Segélyszervezet rendszeres párbeszédtalálkozókat kezdeményez a három város helyi hatóságaival, helyi és országos szintű politikusokkal és az illetékes állami intézmények, minisztériumok képviselőivel. A cél az, hogy különböző típusú megközelítéseket alkalmazzanak a célcsoport sikeres beilleszkedése segítése érdekében. Az állami képviselők bevonása az alternatív megközelítésekkel kapcsolatos megbeszélésekbe azért történik, hogy láthatóvá váljon a megnőtt igény a forráselkülönítésre; és az állami rendszeren belüli szemléletváltás hatására fenntartható pozitív változások történjenek a célcsoport életében. A párbeszéd-találkozók olyan fórumként szolgálnak, ahol a civil szervezetek, a helyi önkormányzat és az állami rendszer együtt tud új megoldásokat kidolgozni a célcsoport szociális és gazdasági problémáinak megoldására. A Segélyszervezet munkatársai rendszeresen részt vettek minisztériumi bizottsági és munkacsoportüléseken, konferenciákon, kistérségi találkozókon és önkormányzati üléseken, ahol nem csak más szervezetekkel nyílt alkalom a kapcsolatfelvételre, de a jogi illetve szakértői gyakorlatot is befolyásolni tudták. Finanszírozás A programot a dán Velux Alapítványok támogatta. Összegzés Saját kezdeményezése és kísérleti jellegű szakmai munkája alapján a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet régi partnere, a DanChurchAid támogatásával 2007-ben elindított egy négyéves, társadalmi beilleszkedést elősegítő programot Magyarországon, amely támogatást nyújt kirekesztett, krízishelyzetben lévő családoknak. A program tevékenységek fontos része párbeszédek kialakítása érintett szervezetekkel és döntéshozókkal, annak érdekében, hogy a kialakított szolgáltatások, tapasztalatok és eredmények bekerüljenek az állami törvényhozásba




illetve ellátórendszerbe. 2008-ban és 2009-ben többéves érdekérvényesítő tevékenységek eredményeként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nemcsak elkezdte a krízisambulanciák és kiléptető házak beépítését a saját rendszerébe és más szervezetek támogatását hasonló szolgáltatások bevezetésére, hanem megbízta a Segélyszervezetet azzal, hogy felállítsa, és öt évig működtesse a Családok Átmeneti Otthonainak Országos Módszertani Központját Miskolcon. A Módszertani központ elsődleges célja a Magyarországon működő 110 átmeneti otthon munkájának összefogása, az átmeneti otthonokban felhalmozott tapasztalatok és eredmények megosztása, valamint közös szakmai protokoll és legjobb gyakorlatok kialakítása, és a családok átmeneti otthonaira vonatkozó törvényi változtatásokkal kapcsolatos változtatási javaslatok összegyűjtése és kommunikálása a törvényhozók felé. 2009 során a projekttevékenységek jelentősége erősödött, illetve még inkább láthatóbbá vált: a globális gazdasági válság hatására egyre több család került kiszolgáltatott helyzetbe Magyarországon, a munkanélküliek száma jelentősen megnőtt. A kísérleti kezdeményezésként alkalmazott projektmódszer Európa más területein is elterjeszthető a globális válság hatására felmerülő hasonló problémák kezelésére. Továbbá a projektben használt együttműködési struktúra is újszerű: a DanChurchAid projekten belül átadott szakértelme jelentős hozzáadott értékként jelent meg és jelenleg is bizonyul a projekt tevékenységek végrehajtása során.

Andersen Munkaerő-piaci Támogató és Képzési Program Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 júniusában elindította új munkaerő-piaci programját, amelynek elsődleges célja hátrányos helyzetű, munkanélküli fiatalok munkára való felkészítése szociális és képzési támogatásokon keresztül. A projekt átfogó célkitűzése, hogy növelje a célcsoport esélyegyenlőségét, hozzájáruljon társadalmi beilleszkedésükhöz, valamint felkészítse őket a munkaerőpiac kihívásaira. A Segélyszervezet a programot partnerszervezetével, a DanChurchAid-del (dán egyházi hátterű segélyszervezet) hajtja végre a Velux Alapítványok támogatásával. Célcsoport 18-35 év közötti, budapesti lakhellyel hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok.

rendelkező,

A cél elérésének módja A három éves projekt időszak kezdetén, 2009-ben a Segélyszervezet új projekt helyszínként elkezdte kialakítani az Andersen Munkaerő-piaci és Képzési Központot Soroksáron (Budapest XXIII. kerület), ahol tanácsadók, pszichológus, tréner, munkaadói kapcsolattartással foglalkozó munkatárs és egyéb speciális szakemberek foglalkoznak a fiatal álláskeresőkkel, hogy tudásukat, készségeiket, képességeiket fejlesszék. Cél, hogy hatékonyan dolgozó, megbízható munkavállalóként tudjanak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. A programban résztvevő fiatalok egy speciális, komplex fejlesztési folyamatban vesznek részt, amelynek részei az egyéni 81. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



tanácsadás, fejlesztő tréning, utánkövetés és mentorálás. A program kedvezményezettei szakképzési támogatásban is részesülhetnek, ha ezzel munkaerő-piaci helyzetük javul. 2009 során a program szakmai módszertana és dokumentációja került kialakításra, amely alapján 2009 szeptemberében kezdődött el az ügyfelek fogadása. 2009 végéig 50 új ügyfél jelent meg a központban, akik közül 6 főnek sikerült elhelyezkednie az év végéig. Az ügyfelek fejlesztése, képzések szervezése és együttműködések kialakítása, további erősítése 2010 évben tovább folytatódik. Együttműködések A program célja párbeszéd kialakítása az üzleti, az állami- és nonprofit szféra szereplői között a partnerség fejlesztése és az egyenlő, fenntartható foglalkoztatási esélyek érdekében. 2009 során a projekt munkatársai számos intézménnyel, szervezettel és munkaadóval vették fel a kapcsolatot és építettek ki együttműködéseket (szociális intézmények, civil szervezetek, munkaadói szakmai testületek, ernyőszervezetek, munkaközvetítő irodák, stb.) Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Andersen Munkaerő -piaci Támogató és Képzési Programja 2009-es évben 245 alkalommal segített a rászorulókon. Finanszírozás A programot a dán Velux Alapítványok támogatják.

EU Élelmiszer-segélyprogram 2000 tonna tartósélelmiszer 300.000 rászorulónak országszerte 2009. május és december között összesen 2000 tonna tartós élelmiszert osztott ki az Ökumenikus Segélyszervezet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével. A mélyszegénységben élő rászorulók támogatása „a Közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből történő ellátása program”, más néven az EU élelmiszer-segélyprogram keretében Magyarország közel 300 településén, mintegy 300.000 létminimum alatt élő család, kisnyugdíjas részesült az adományból. Mint ismeretes, a Segélyszervezet már negyedik éve vesz részt a hazai rászorulókat segítő segélyakcióban, s tapasztalataira alapozva az elmúlt évek gyakorlatához képest idén mintegy háromszoros mennyiségű segélyt osztott szét országszerte. Az elmúlt esztendőben is tovább növekvő megkeresések száma miatt az Ökumenikus Segélyszervezet 2010-ben tovább kívánja növelni a vállalt mennyiséget. A kedvezményezetteket az önkormányzatokkal közösen választották ki a Segélyszervezet munkatársai. A termékekből egységcsomagok készültek és a rászoruló családban élők számától függően egy vagy akár több csomagot is kaptak. Az egyenként közel 11 kilogrammos csomagok lisztet, tésztát, cukrot, kekszet, tejet tartalmaztak. Az adomány átadása minden esetben a helyi önkormányzattal együttműködésben történik.




Az élelmiszerosztáshoz kapcsolódó költségeket az MVH és a Segélyszervezet biztosította közösen. Mivel azonban a segélyprogram több millió forintos járulékos költségeit a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek kellett előteremteni, ezért 2009-ben a felhívással fordult adományozóihoz, melynek eredményeként az élelmiszersegély osztás járulékos költségeit biztosítani tudta. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2010-ben szeretné még tovább növelni az általa kiosztandó élelmiszer mennyiségét, ezzel is javítva a gazdasági válság miatt megnövekedett számú rászorulók életkörülményeit.

Energiatámogatási program A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 augusztusában indított villamosenergiatámogatási programjával olyan rászoruló családokon és egyéneken tudott segíteni, akiknél 2009. április 16-a előtt kikapcsolták az áramszolgáltatást, és az egy főre eső jövedelmük nem haladta meg az 57 ezer forintot, vagy a védendő fogyasztó kategóriába tartoztak. Mint ismeretes a Magyar Energia Hivatal 118/2009. sz. és 427/2009. sz. határozata alapján a hatósági áras áramértékesítésnél az értékesítési árrés 2008-ban meghaladta a jogszabályban előírt értéket. A többletbevétel 40 százalékát az áramszolgáltatók civil szervezeteken keresztül juttatják vissza rászoruló fogyasztóiknak, míg az összeg 60%-a a kormány által létrehozott krízisalapba került. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel kötött 217.866.000,- forintos támogatási szerződés teljes összegét a rászorulók díjhátralékának csökkentésére használta fel. A 2009 augusztusában 15-én indított villamosenergia-támogatási programra 18.147 pályázat érkezett be, mely a Segélyszervezet számára egyértelmű jelzi a kilátástalan helyzetben lévő családok számának növekedését. Sajnos a kérelmek nagy száma miatt a pályázatok befogadását szeptember 4-én fel kellett függeszteni, mivel pályázatokban igényelt támogatások összege több mint ötszörösen meghaladta azt a keretet, mely a Segélyszervezet rendelkezésére állt. A program végrehajtása során a Segélyszervezet munkatársai beérkezési sorrendben vizsgálták meg és bírálták el az egyéni kérelmeket, melynek eredményeként 2009 végéig 1625 egyénnek, illetve családnak közel 120 millió forint értékben nyújtott támogatást. Sikeres pályázat esetén, a számlán felhalmozott díjhátralék jóváírását maximum 150 ezer forinttal segíthette a Segélyszervezet. Az egy kérelemre eső jóváírás átlagosan 70 000,- forint volt. A Segélyszervezet a projekt végrehajtása során szorosan együttműködött az önkormányzatokkal, családsegítő szolgálatokkal, akik nagymértékben elősegítették a támogatások minél gyorsabb eljuttatását a kedvezményezettekhez.

Karitatív Tanács 83. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a Karitatív Tanács megalakulása óta (2000) lát el aktív feladatot a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és egyéb hatóságok által lefoglalt termékek rászorulók felé történő továbbításában. A lefoglalt termékek - elsősorban ruhaneműk és lábbelik – többségében olyan hamisított márkajelzéssel ellátott cikkek, melyeknél előzetesen márkamentesítést kell elvégezni. A márkamegsemmisítés, márkajelek eltávolítása mellett sok esetben a ruhák méretezése, csomagoló anyagainak eltávolítása, rendszerezése, osztásra való előkészítése, cipők esetében a párosítás, méret szerinti beazonosítás, az adományokból való egységcsomagok előkészítése is döntő szerepet játszik. A támogatottak kiválasztásánál továbbra is a Segélyszervezet elsődleges célcsoportjai a dominánsak, azaz: • a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik, ezen belül kiemelt figyelmet kapnak a roma gyermekek, illetve családjaik, • fogyatékossággal élő gyermekek és családjaik, • hajléktalan emberek, • munkanélküliek, • szenvedélybetegségekkel küzdő személyek 2009-ben az alábbi célcsoportok részesültek az adományokból: • A Segélyszervezet budapesti és vidéki intézményeivel kapcsolatban álló ügyfelek (hajléktalan gyermekes családok, hátrányos helyzetű egyének és családok, munkanélküliek, szenvedélybetegek, gyermekvédelmi intézmények lakói, időkorú hátrányos helyzetűek, hajléktalanok) • A szervezettel munka kapcsolatban álló társintézményekben (elsősorban gyermek-, és oktatási intézmények) nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok • Fogyatékossággal élő fiatalok és időskorúak A Segélyszervezet hagyományaihoz híven 2009-ben is a karácsonyi ünnepek alkalmával nagyszabású adományosztási akciót szervezett rászoruló gyermekek körében. Idén a Jász-NagykunSzolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 240 gyermeke számára adott ruhaadományt (kabát, póló, pulóver, cipő, sapka és zokni) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által lefoglalt, majd márkátlanított árukból.




MENEKÜLTÜGYI ÉS MIGRÁCIÓS PROGRAMOK A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban két program elindításával kezdte újra menekültügyi tevékenységét. Ekkor kezdte el működését a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona, melynek alapvető célkitűzése a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak fogadási feltételeinek kialakítása, elhelyezésük, gondozásuk biztosítása. 2009-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet folytatta a menekültek ellátása és támogatása érdekében végzett tevékenységét. Új programok elindításával, végrehajtásával végezte tevékenységét a migrációhoz kapcsolódó területen is.

Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve, és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával 2008 januárjában indította el a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát, mely tevékenység 2009ben továbbfolytatódott.




Célkitűzés A fő célkitűzés a kísérő nélkül hazánkba érkező menedékkérő kiskorúak számára létesített otthon kialakítása és működtetése. Az otthon kialakítása során, a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK irányelvben foglalt és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, illetve annak végrehajtási rendeletében előírt elkülönített elhelyezésen túl, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt gyermekvédelmi szakellátás gyermekotthoni formájára vonatkozó, a célcsoportra megfelelően adaptált előírásokat vette figyelembe az Ökumenikus Segélyszervezet. A cél elérésének módja Az intézmény otthont nyújtó ellátást biztosít az ott elhelyezett kiskorúak számára, melynek keretében biztonságos és egészséges elhelyezést, teljes körű ellátást, és 24 órás felügyeletet biztosít. Ennek keretében, a személyiség harmonikus fejlődése és az egészséges felnőtté válás érdekében, egyéni gondozási-nevelési terv szerinti pedagógiai munka, gondozás, egyéni esetkezelő szociális munka, az iskolarendszerbe való integrációt elősegítő felzárkóztató oktató tevékenység, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését célzó szervezőmunka folyik. Célcsoport Az Otthon a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára nyújt teljes körű ellátást. Az ide érkező kiskorúak jelentős része a világ fegyveres konfliktusok által sújtott térségeiből származik. Az intézményben dolgozó szakmai stáb tagjai – szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok és gyermekfelügyelők – személyre szabott gondozási és nevelési feladatokat végeznek. Így biztosítható az, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak a testi, lelki szellemi állapotuknak, életkoruknak és képességeiknek megfelelő egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gyógypedagógiai ellátáshoz, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és kibontakoztatásához szükséges segítséghez. Már az előző év során is szükségessé vált a célcsoport bővítése, mely bővítés 2009-ben állandósult. E szerint a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona elhelyezést és gondozást biztosított mind a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek, mind pedig a kísérő nélküli kiskorú elismert menekülteknek, oltalmazottaknak is. Létszám Az előző programév tapasztalatai alapján az Otthon tervezett létszáma, illetve a férőhelyek száma bővítést igényelt. Ezért az Otthon férőhelyeinek száma 25 fő befogadására vált alkalmassá. A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú fiatalok száma tartósan növekedett 2009-ben. Az Otthon napi átlaglétszáma ebben az évben elérte a 70 főt. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában élő gyermekek ellátását egy tízfős, szociális munkásokból, pszichológusokból, pedagógusokból és gyermekfelügyelőkből álló stáb végezte. Együttműködés Az Otthon napi működésének biztosításában a Segélyszervezet együttműködött a Bicskei Befogadó Állomással és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal. Fontos szempont a gyermekek oktatási rendszerbe való mihamarabbi integrációja. Az Otthonban élő gyermekek iskolai integrációjában a Segélyszervezet eredményesen működött




együtt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolával, illetve a Református Menekültmisszió budapesti iskolaprogramjával. Az Otthonban élő gyermeke a menedékjogi eljárást követően a gyermekvédelmi rendszerbe integrálódnak. Ezekben a folyamatokban az Otthon szakmai stábja szorosan együttműködött a bicskei Gyámhivatallal, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központtal, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékes főosztályával. Az otthonban élő fiatalkorúak teljes körű ellátása (pszichés támogatás, kezelés; szabadidős programok) érdekében a Segélyszervezet együttműködött egyéb, a menekültügy területén tevékenykedő civil szerzetekkel is. Finanszírozás A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának működtetését az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetésének a Segélyszervezetre eső része közel 33,5 millió forint volt. Visszatekintés A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők száma, a korábbi években tapasztaltakhoz képest, jelentősen nőtt. A megnövekedett létszám napi ellátása sok olyan kérdést vetett fel, amire ugyan létezik jogi szabályozás, azonban eddig nem alakult ki egységes gyakorlat. A szakmai stáb által kezdeményezett szakmai egyeztetések nyomán kialakult egy egységes gyakorlat a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők ellátásában. Nehézséget jelentett az Otthonban ellátott kísérő nélküli kiskorú elismert menekültek és oltalmazottak esetében az ellátás folytonosságának biztosítása a nagykorúvá válásukat követően.

Fiatal Felnőttek Otthona A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve, és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával 2009 januárjában indította el a Fiatal Felnőttek Otthonát. Célkitűzés A Fiatal Felnőttek Otthona azzal a céllal jött létre, hogy a fiatal felnőtt menekültek számára utógondozószerű ellátást biztosítson a halmozottan hátrányos helyzet javítása érdekében. A kísérő nélkül hazánkba érkező kiskorúak közül néhányan az eljárás ideje alatt betöltik a 18. életévüket, így a státusz megszerzését követően már nem jogosultak a hazai gyermekvédelmi rendszer ellátásaira. Ezek a fiatal felnőttek azonban semmivel sem rendelkeznek az önálló élet megkezdéséhez szükséges jobb feltételekkel, mint kiskorú társaik. Míg kiskorú társaik számára a magyar gyermekvédelmi rendszer egy fajta védelmet, garanciát nyújt 24 éves korukig, ahhoz hogy megfelelő képesítést, munkát keressenek, addig számukra ez a lehetőség nem biztosított. Felnőtt társaikkal szemben azonban ők még nem képesek arra, hogy saját magukat önállóan fenn tudják tartani. Az elismert menekült fiatal felnőttek hatékony társadalmi integrációjának előfeltétele, hogy képessé váljanak az önálló életre. Ez csak abban az esetben jöhet létre, ha piacképes ismeretekkel, képzettséggel rendelkeznek, ha biztosan használják a magyar nyelvet. 87. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



A cél elérésének módja Az Otthonban dolgozó szakemberek egyéni esetkezelő szociális munkát végeztek, melynek keretében az oktatási-, az egészségügyi-, a testi és lelki egészségmegőrzést-, a szabadidő tartalmas eltöltését lehetővé tevő szolgáltatásokhoz és programokhoz való hozzáférést biztosítottak a fiatal felnőttek számára. Az Otthonban megvalósuló szakmai munka célja volt, hogy a fiatal felnőttek képessé váljanak az érett, felnőtt személyiség kibontakoztatására, az oktatási integráció következtében tudásuk bővüljön, piacképes ismereteket szerezzenek. Társas kapcsolataik fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak a szabadidős programok. Az Otthon lakói számára szervezett kultur-orientációs program alapot nyújt a magyar társadalom megismeréséhez, a fiatal felnőttek lehetőségeinek, érdekeinek, jogainak megismeréséhez és érvényesítéséhez. Célcsoport / Létszám Azon elismert menekült, oltalmazott fiatal felnőttek, akik kísérő nélküli kiskorú menedékkérőként érkeztek hazánkba és a menedékjogi eljárás ideje alatt váltak nagykorúvá. Az előzetes felmérés alapján az Otthon tervezett létszáma 10 fő volt. A projektév során ellátott fiatal felnőttek száma 8 fő volt. Együttműködés Az Otthon napi működésének biztosításában a Segélyszervezet együttműködött a Bicskei Befogadó Állomással és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal. Fontos szempont a gyermekek oktatási rendszerbe való mihamarabbi integrációja. Az Otthonban élő gyermekek iskolai integrációjában a Segélyszervezet eredményesen működött együtt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolával, illetve a Református Menekültmisszió budapesti iskolaprogramjával. Az otthonban élő fiatalkorúak teljes körű ellátása (pszichés támogatás, kezelés; szabadidős programok) érdekében a Segélyszervezet együttműködött egyéb, a menekültügy területén tevékenykedő civil szerzetekkel is. Finanszírozás A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának működtetését az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetésének a Segélyszervezetre eső része közel 11,5 millió forint volt.




Tanoda program működtetése a Debreceni Befogadó Állomáson élő menedékkérő, elismert menekült, oltalmazott és befogadott státuszú gyermekeknek Célkitűzés A Segélyszervezet hazai területen folytatott szociális és fejlesztési tevékenységeinek tervezésekor, a célcsoport meghatározásakor kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű gyermekek, akiknél a szervezet elsődleges célkitűzése az, hogy minél korábbi életkorban nyújtson olyan szolgáltatásokat, melyek révén a kialakult hátrányok leküzdhetővé válnak, s ezáltal az érintett gyermekek beilleszkedési esélyei nőnek. Az Olaszliszkán zajló korábbi HEFOP 2.1.4 Tanoda program eredményeit, tapasztalatait, egyes elemeit a szervezet továbbfejlesztve dolgozta ki a szervezet migráns hátterű gyermekek fejlesztését célzó programját, mely 2009. december 1-jével kezdte meg működését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Debreceni Befogadó Állomásán. Általános, hosszú távú célok: • A gyermekek jogai, a gyermekvédelmi szempontok (a gyermek mindenek felett álló érdeke) érvényesüljenek a menekült háttérből fakadó hátrányokkal szemben; • A program révén nagyobb esélyt adni a gyerekeknek ahhoz, hogy a társadalmi, az anyagi, a szociális, az életviteli helyzetükből adódó hátrányukat csökkentsék; • A gyermekeknek a befogadó társadalomba történő integrációja sikeresen elinduljon, megvalósuljon; • A menekült gyerekek tankötelezettsége gyakorlatban is megvalósuljon; • Szülők szemléletformálása, motiválása, bevonása az integrációs törekvések megvalósításába

A cél elérésének módja A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújt komplex ellátást a Befogadó Állomáson élő gyerekek számára: - magyar nyelv oktatása - korrepetálás, készségfejlesztés - játszóházi, kézműves foglalkozások szervezése Célcsoport A tanoda programba bekapcsolódó gyermekek az egyéni fejlesztési célkitűzések, illetve a program szakmai megvalósítása szempontjából három csoportba sorolhatók. • azok a gyerekek, akik képességüknek, életkoruknak megfelelő osztályba járnak– a tanoda program az iskolai teljesítmény javítását, növelését célozza meg; • azok a gyerekek, akik az általános iskola felzárkóztató osztályában tanulnak – a tanoda program az egyéni fejlesztést célozza meg, a képességek, készségek fejlesztést annak érdekében, hogy a tanulók be tudjanak kapcsolódni az integrált oktatásba;




• azok a gyerekek, akik még nem kapcsolódtak be az oktatásba – a tanoda program az egyéni fejlesztést célozza meg, hangsúly a nyelvi kompetenciák fejlesztésén, a felzárkóztató osztályba való bekapcsolódáson. Ellátottak száma A program 30 migráns hátterű gyermek és fiatal számára szeretné biztosítani a Tanoda szolgáltatásait. A programba bevonni kívánt gyermekek közül 22 fő jelenleg a debreceni Csapókerti Általános Iskola tanulója. További 8 fő esetén a program célkitűzése az oktatásba történő zökkenőmenetes integráció előkészítése. Azok a gyerekek (kb. 20 fő), akik a tanoda várólistáján szerepelnek, részt vesznek a tanodában szervezett szabadidős, játszóházi foglalkozásokon (havonta 2-4 alkalommal) Együttműködés A Segélyszervezet a programot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni Befogadó Állomásán valósítja meg. Finanszírozás A Tanoda program működését a szervezet az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósítja meg. Pályázat: Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

NFÜ/TÁMOP 2009.12.01. - 2011.11.31. 21.999.160 HUF Tanoda program menedékkérő, elismert menekült, oltalmazott és befogadott státuszú gyermekeknek Debrecenben

Gyermekvédelmi szakemberek képzése A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban nyitotta meg a Bicskei Menekülteket Befogadó Állomás területén a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát. Ez a program a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők ellátását célozta. Azonban a gyermekvédelmi szakellátásban úgyszintén megjelennek külföldi gyermekek. A különböző szocio-kulturális hátterű gyermekek gondozása során olyan újszerű, váratlan gyakorlati problémák merülnek fel, melyekre a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók nem lettek, és – egységes gyakorlat hiánya miatt – nem is lehettek felkészítve. Különösen igaz ez a harmadik országokból érkezett gyermekek gondozásával kapcsolatban, hiszen az ő szocializációjuk jelentősen eltér a Magyarországon megszokottól. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által biztosított gyermekvédelmi szakemberképzés hiánypótló szolgáltatás volt ezen a területen. A képzést a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az Európai Integrációs Alap támogatásával valósította meg. Célkitűzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009-ben indított gyermekvédelmi képzésének célja, hogy a hazai gyermekvédelmi szakemberek részére olyan – főként jogi és interkulturális 90. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



(gyakorlati és elméleti) – ismereteket adjanak át, ami a szakembereket magabiztosabbá és kompetensebbé teszi a külföldi gyermekekkel, illetve családjaikkal végzett szociális munka terén. Ezen ismeretek elsajátítása lehetővé teszi a kudarcok elkerülését mind a szakemberek, mind a kliensek számára, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a bevándorló családok beilleszkedjenek a társadalomba. Az előadók között olyan szakemberek szerepelnek a migráció, a gyermekvédelem, a jog, a pszichológia és a szociális munka területéről, akik több éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezek ezen a kifejezetten speciális szakterületen. A cél elérésének módja A képzés országosan hét helyszínen, kilenc alkalommal került megrendezésre A képzéssorozatot novemberben konferencia zárta le, ahol összegzésre kerültek mindazok a tapasztalatok, eredmények, melyek a képzések során összegyűltek. Ugyancsak cél volt, hogy kialakuljon egy olyan szakmai hálózat, ahova a jövőben felmerülő további kérdésekkel, problémákkal fordulhatnak a szakemberek: így hosszú távon is nő annak az esélye, hogy a gyermekvédelmi szakemberek hatékonyabb munkát tudjanak végezni a migráns családok és gyermekek problémáinak megoldásában. Célcsoport / Létszám A képzéssorozatba bevont célcsoport tagjai első sorban a gyermekvédelmi szakellátásban résztvevő segítő szakemberek voltak. Fontos szempont volt olyan szakemberek részvétele, akik a napi munkájuk során kerülnek kapcsolatba külföldi gyerekekkel, illetve azok ellátásával, gondozásával kapcsolatban felmerülő dilemmákkal, nehézségekkel. A kilenc képzésen több mint 200 fő, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakember vett részt. A záró konferencia létszáma közel 50 fő volt. Együttműködés A program végrehajtásában alvállalkozóként a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért vett részt. A képzések szervezése, lebonyolítása, illetve a képzési tematika kidolgozása és átadása során a Segélyszervezet szorosan együttműködött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályával, több Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, az Artemisszió Alapítvánnyal és több e speciális területen tevékenykedő szakemberrel.

Finanszírozás A képzést a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az Európai Integrációs Alap támogatásával valósította meg. A támogatás összege közel 11,5 millió forint volt.

„Tanuljunk egymástól” – társadalmi integrációt elősegítő képzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az Európai Integrációs Alap támogatásával indította el 2009 második félévében társadalomismereti képzését bevándorló közösségek, illetve a bevándorlókat tömörítő civil szerveződések vezetőinek és/vagy képviselőinek a bevándorlók integrációjának elősegítése érdekében.




A projekt háttere Napjaink európai társadalmaiban jelentős kihívást jelent a bevándorlók sikeres integrációja mind a befogadó mind a bevándorló közösségek szempontjából. Fontos feladat az újonnan érkező harmadik ország állampolgárainak beilleszkedése, a megkülönböztetés és a szélsőséges társadalmi megnyilvánulások elkerülése. Az Európai Bizottság által megfogalmazott alapelvek kimondják hogy: „A beilleszkedés magában foglalja az Európai Unió alapvető értékeinek tiszteletét”, valamint „A befogadó társadalom nyelvének, történelmének és intézményeinek alapfokú ismerete nélkülözhetetlen a beilleszkedéshez; ezen ismereteknek a bevándorlók számára történő hozzáférhetővé tétele a sikeres beilleszkedés lényeges eleme”. Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai az elmúlt években számos tapasztalatot és ismeretet szerzetek azzal kapcsolatban, hogy milyen akadályokba ütköznek a Magyarországon élő migránsok az új környezetbe történő beilleszkedésük során. A bevándorlók számára fontos a hétköznapi életben használható, a társadalomban való eligazodást segítő ismeretek megszerzése, mivel olyan kultúrákból érkeznek hazánkba, amelyek jelentősen különböznek az európai sajátosságoktól. Beilleszkedésüket nehezíti a nyelvismeret, valamint a jogszabályi ismeretek hiánya is. Mind a befogadó, mind a befogadott közösség szempontjából olyan alapvető normák, ismeretek átadása a cél, melyek zökkenőmentesebbé teszik a beilleszkedést. Az alapvető ismeretek hiánya, és a kulturális különbözőségek mellett jellemző a migráns csoportokra, hogy elszigetelten élnek (nemcsak a magyar társadalom, de más migráns csoportok vonatkozásában is). Célkitűzés A projekt célja a harmadik országok állampolgárainak számára olyan ismeretanyag átadása volt, amely elősegítheti a magyar társadalomba való sikeresebb integrációjukat. A képzésben olyan bevándorlókat tömörítő civil szerveződések vezetői és/vagy képviselői vettek részt, akik aktív mindennapi kapcsolatban állnak migráns társaikkal. A résztvevők a képzéseken elsajátított ismeretanyag birtokában segítséget tudnak nyújtani a bevándorlóknak a mindennapi élet során felmerülő problémáik esetében. A résztvevők jól alkalmazható ismereteket szereztek a magyar társadalomról, a magyar közigazgatási rendszerről, az oktatási rendszerről, az európai családmodellről és annak működéséről, jogaikról és kötelezettségeikről valamint az Európai Unióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A cél elérésének módja A projektkörnyezet kialakítása után a munkatársak véglegesítették a végrehajtás ütemtervét és módszertanát. Ezután következett a legnehezebb feladat a célcsoport felkutatása. A kapcsolatfelvétel több lépcsőben és több módon történt. A Segélyszervezet munkatársai elsőként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium civil szervezetekről készített adatbázisát (www.civil.info.hu) használták. Emellett az összes érintett, Budapesten működő 20 afrikai és ázsiai nagykövetséggel, főkonzulátussal felvette a kapcsolatot a Segélyszervezet, valamint más civil szervezeti adatbázisokban keresett szervezeteket. Értesítette a nemzetközi fejlesztéssel, társadalmi szemléletformálással foglalkozó szervezetek szövetségeit, a külföldi diákokkal foglalkozó intézményt: Balassi Bálint Intézetet és saját kapcsolatrendszerén keresztül is keresett a projekt célcsoportjába tartozó közösségeket, szervezeteket, illetve a honlapján is megjelentette a felhívását. A megfelelő tartalmú és színvonalú képzési tematika kidolgozása érdekében interjúkat készített a jelentkezők egy részével. Ezután a nemzetközi partnerszervezet két munkatársával közösen elkészült a végleges tematika:



-


Magyarország bemutatása Magyarország és az Európai Unió történelme Magyar és Uniós állampolgárság, annak jelentősége A hazai oktatási rendszer Munkaerőpiac és szociális jog Igazságügy és rendészet Kultúra és hagyományok Családi életciklus modell, szokások és jogi szabályozás Társadalmi szélsőségek, előítéletek Multikulturalizmus

A képzés két alkalommal - 2009. november 10-12. és december 8-9. között - zajlott a Hold utcai Protestáns Fórum konferenciatermében. A rendezvényen a Segélyszervezet két képzési asszisztensének előadásai mellett meghívott előadók is részt vettek. A képzés utolsó napján az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke, Balog Zoltán tartott előadást a magyarországi emberi jogi helyzetről. A képzéseket a Nemzetközi Migrációs Szervezet szakértője írásos beszámolójában értékelte, amely kiterjedt a bevándorlók integrációjának kérdéskörére, a képzések tematikájára és módszertanára. Emellett figyelembe vette az interkulturális párbeszéd erősítésére tett erőfeszítéseket, valamint részletesen ismertette a levont következtetéseket és a megfogalmazott javaslatokat. A képzések megszervezése mellett elkészült egy tansegédlet és egy kiadvány is. A tansegédlet tartalmazta a képzéseken elhangzott összes előadás szakanyagát és magukat az előadásokat is. A kiadvány magába foglalta a projekt részletes leírását, az újszerű megközelítésmódot, amelyet a Segélyszervezet használt a végrehajtás folyamán. Emellett ismertette a képzésen elhangzott előadásokat, az IOM Helsinki szakértője által készített értékelő jelentést, illetve a Segélyszervezet szakembereinek a projekt során összegyűjtött tanulságait és következtetéseit. A projekt egy záró konferenciával fejeződött be, amelyen a résztvevők kiértékelték a képzéseken elhangzottakat, az elért eredményeket, kerekasztal beszélgetést folytattak a migránsok magyarországi integrációinak aspektusairól, valamint javaslatokat fogalmaztak meg a leendő integrációs stratégiára és az ehhez rendelt projektekre vonatkozóan. Célcsoport A célcsoportba a harmadik országok azon állampolgárai tartoztak, akik három hónapot meghaladó tartózkodási jogcímmel rendelkeztek, és jogszerűen tartózkodtak a Magyar Köztársaság területén. A közvetlen célcsoportot a bevándorló közösségek vezetői, képviselői képezték, a képzéseken keresztül pedig az általuk képviselt bevándorló közösségek tagjai, és az egész befogadó társadalom közvetett élvezője volt a projektnek. A projekt során a társadalomismereti képzésen résztvevők tervezett száma 27 fő volt, akik a tréninget követően megszerzett ismereteiket átadták saját közösségeik számára, így a közvetett célcsoport becsült nagysága 300-350 főre tehető. A programban 3 fős szakmai stáb dolgozott részmunkaidőben.




Együttműködés A projekt sikeres végrehajtása érdekében a Segélyszervezet együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Migrációs Szervezet Helsinki Irodájával. Ez a szervezet már korábban végrehajtott hasonló jellegű projektet, amely mintájául szolgált a Segélyszervezet pályázatához is. Az Nemzetközi Migrációs Szervezet által delegált nemzetközi szakértőjével és trénerével a projekt kezdetétől folyamatos volt a közös szakmai munka. Mindez kiterjedt a projekt megvalósításához kapcsolódó nemzetközi módszertan és tapasztalatok áttekintésére, a trénerek képzésére, szemináriumok megtartására és a kiértékelő jelentés elkészítésére is. Finanszírozás A társadalomismereti képzéseket az Európai Integrációs Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetése közel 12 millió forint volt.




STRATÉGIAI OSZTÁLY A Stratégiai Osztály 2009-ben is törekedett munkája szakmai színvonalának emelésére, és azon hazai és nemzetközi tendenciák figyelemmel kísérésére, amelyek az osztály, de végső soron a Segélyszervezet egészének munkáját közvetlenül befolyásolják. Ennek keretében fontos terület volt a Segélyszervezet nemzetközi együttműködéseinek megerősítése, a partnerségi kapcsolatok (konzorciumok) továbbfejlesztése, az uniós tendenciák követése. A gazdasági válság hatásai begyűrűztek a Segélyszervezet mindennapjaiba, az elmélyülő szociális válság következtében egyre többen fordultak a Segélyszervezethez. A drasztikus mértékben romló egyéni és közösségi élethelyzetek javítása érdekében a Segélyszervezet az egyre szűkülő hazai forráslehetőségek mellett olyan külföldi támogatásokat is bevont hazai szociális munkájába, amelyek hozzájárulnak a válság következtében kilátástalan helyzetbe került családok hosszú távú megsegítéséhez. Ugyanakkor 2009-ben már érezhető volt, hogy a válság hatására a nemzetközi pályázati lehetőségek, források beszűkültek a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Szinten a nemzetközi – főként uniós – forrásokkal kapcsolatban tapasztalta a Segélyszervezet, hogy amíg Magyarország 2004-es az Európai Unióhoz történő csatlakozása után, új tagország civil szervezeteként viszonylag könnyen jutott uniós forrásokhoz, ez a tendencia megváltozott mára: az Unió egyenrangú tagjaként ugyanazon szabályok vonatkoznak a magyar szervezetekre is, mint a régi tagországok szervezeteire. Ez további forráscsökkenéshez vezethet a jövőben, hiszen nagyon komoly verseny alakult ki az európai civil szervezetek között a források megszerzéséért. Az osztály fontos feladatának tekinti a stratégiai munka elmélyítését, célja, hogy a különböző tevékenységi területekre újragondolt stratégiai tervek szülessenek. CSR – együttműködés cégekkel A Segélyszervezet 2009-ben tovább erősítette céges kapcsolatait, az év második felétől kezdve különösen is nagy hangsúlyt fektetett a kapcsolatok megújítására és új kapcsolatok kiépítésére. Már az első néhány hónap tapasztalatai is azt mutatják, hogy a cégek részéről nagyon komoly érdeklődés mutatkozik a Segélyszervezettel magas szakmai szinten történő együttműködés iránt, ezért ez a munka a jövőben még fontosabbá válik a szervezet tevékenységében. Hazai fejlesztési pályázatok Az utóbbi időszakban számos új lehetőség és forrás vált elérhetővé szociális-fejlesztési és egyéb, Magyarországon végrehajtandó programok megvalósítására. Ezen pályázatok – elsősorban Európai Uniós források, a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség pályázati kiírásai és egyéb hazai és nemzetközi donorok támogatási forrásai – formai követelményei hasonlóak az uniós pályázatokhoz, ezért a Stratégiai Osztály foglalkozik ezen pályázatok előkészítésével és beadásával. Szervezeti átalakulás Az új munkaágak elindítása, a Segélyszervezet által végrehajtott projektek számának gyors növekedése, valamint a végrehajtott projektek jellegének különbözősége vezettek el ahhoz, hogy 2008-ban megkezdődött a szervezeti struktúra megújítása. Az átalakulás leglényegesebb eleme egy projekt alapú rendszer kialakítása volt, amelynek segítségével a projektekben részt 95. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



vevő munkatársak közvetlenebb együttműködésben dolgozhatnak együtt. A projektek végrehajtását egy tanácsadó (coach) segíti, aki szakmai tapasztalatával járul hozzá a sikeres végrehajtáshoz. Az új rendszer működésének első szakaszában a Segélyszervezet Stratégiai Osztályának munkatársai számos projekt támogatásában vettek részt „coach”-ként, amely komoly feladatot – idő- és energiaráfordítást – jelentett a munkatársak számára. A szervezeti átalakítás folyamata nem zárult le, a szervezeten belül további értékelések, konzultációk várhatók a jövőben is. Nemzetközi együttműködések, pályázatok készítése A Stratégiai Osztály 2009-ben is elsődleges feladatának tekintette, hogy a szervezet számára legfontosabb térségekben (Kelet-Közép Európa, Közép-Ázsia) végzett humanitárius és fejlesztési tevékenység folytatásához pénzügyi forrásokat teremtsen elő, valamint a szervezet működéséhez kapcsolódó stratégiai munkát végezzen. Az osztály folyamatosan figyelemmel kísérte a nemzetközi és hazai donorszervezetek pályázati kiírásait, amelyek földrajzi és tematikai szempontok szerint beleillenek a szervezet prioritásaiba. Így elsősorban a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Európai Bizottság fejlesztési programokért felelős hivatala (EuropeAid), valamint egyéb nemzetközi donorok tartoznak a legfontosabb partnerek közé. Az osztály igyekezett megfelelő egyensúlyt kialakítani a hazai és nemzetközi források elérésében, megfigyelhető azonban, hogy egyre több nemzetközi forrás válik elérhetővé magyarországi szociális tevékenységre, ezért ez különösen is fontos területté vált az osztály munkájában. A Segélyszervezet az év során törekedett olyan új nemzetközi együttműködési formák kialakítására, amelyek nagyobb volumenű projektek végrehajtását teszik lehetővé nemzetközi források felhasználásával. Együttműködés a nemzetközi fejlesztési politika végrehajtójával, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával A Segélyszervezet az utóbbi években a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos szereplőjévé vált, és így szoros kapcsolatot alakított ki a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával. Fejlesztési tapasztalatait megosztja a minisztériummal, és a fejlesztési együttműködés nemzetközi normáit beépíti a magyar NEFE tevékenységbe. A 2009-év során – a közös, európai szintű lobbi tevékenység eredményeként – több esetben is sikerült a magyarországi nemzetközi fejlesztési forrásokat megsokszorozni nemzetközi, főként Európai uniós forrásokkal. Együttműködés a HAND Szövetséggel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, mint a HAND Szövetség alapítója és elnökségének tagja, aktívan részt vett a szövetség lobbi tevékenységében, tematikus munkacsoportjainak munkájában, ezen kívül számos stratégiai anyag előkészítésével segítette a HAND szövetség munkáját. APRODEV A Segélyszervezet 1995 óta aktív tagja az Egyházi Hátterű Európai Fejlesztési Szervezetek Szövetségének, annak kelet- és közép-európai munkacsoportjának tevékenységében is részt vesz. A munkacsoportban való szerepvállalás lehetőséget ad arra, hogy a Segélyszervezet megossza a térségben szerzett tapasztalatait az Európai Unió régi, valamint újonnan csatlakozott tagországainak NGO-ival.




A Segélyszervezet 2007 óta tagja az APRODEV egy másik munkacsoportjának is (EU Humanitarian and Funding Group – Humanitárius és Pályázati Munkacsoport), melynek célja, hogy minél szorosabb koordinációs fórumot biztosítson a tagszervezeteknek, amelynek keretében közvetlen információ átadására kerülhet sor új pályázati kiírásokról, konzorciumi lehetőségekről, tematikus konferenciákról...etc. Előadások a Segélyszervezet tevékenységéről A Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy a hazai, valamint a nemzetközi humanitárius és fejlesztési tevékenységét minél szélesebb körben megismertesse Magyarországon, ezért az év során több alkalommal tartottak a munkatársak beszámolókat, előadásokat gyülekezeti alkalmakon, iskolákban, egyetemeken, és egyéb helyszíneken. Mivel a Segélyszervezet afganisztáni munkájának egyik helyszíne Baghlan tartomány, ahol a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport is jelen van, ezért a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy a civil-katonai kapcsolatok témakörét tanulmányozza. A Segélyszervezet munkatársai több alkalommal tartottak előadásokat e témakörben, illetve nemzetközi konferenciákon, találkozókon vettek részt. Pályázatok benyújtása Az év során a Stratégiai Osztály összesen 51 nemzetközi és hazai pályázatot nyújtott be különböző donorokhoz, amelyek közül az alábbi 30 nyert támogatást összesen mintegy 600 millió forint értékben (a feltüntetett összegek nem tartalmazzák az egyes programokhoz történő saját hozzájárulást): Magyarország Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Cél: Működési költség-támogatás (Magyarország) Összeg: 4 500 000 HUF Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Cél: Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztése (Magyarország) Összeg: 1 600 000 HUF Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Cél: Nemzetközi szervezetekben való tagsági díj támogatása (Magyarország) Összeg: 100 000 HUF Kiíró: Európai Unió/HAND Szövetség Cél: Fejlesztési Képzés Nyári Egyetem – 2010 megszervezése Összeg: 35 440 EUR Kiíró: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Cél: Vándorkiállítás az interkulturális dialógus jegyében Összeg: 21 463 800 HUF Kiíró: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Cél: Tanuljunk egymástól! – képzés a migránsok integrációjáért Összeg: 11 787 928 HUF




Kiíró: IRM - EMA Cél: Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona Bicske Összeg: 30 666 667 Ft Kiíró: IRM-EMA Cél: Fiatal Menekültek Otthona Összeg: 38 766 867 Ft Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cél: Tanoda program - Olaszliszka Összeg: 21 496 590 Ft Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cél: Tanoda program - Debrecen Összeg: 21 999 160 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Családok Átmeneti Otthona Országos Módszertani Központ - Miskolc Összeg: 6 400 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Félutas Kiléptető Program Összeg: 4 000 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Regionális kríziskezelő program Miskolc Összeg: 4 000 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Regionális kríziskezelő program Szolnok Összeg: 4 000 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatásának támogatása - Debrecen Összeg: 2 500 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatásának támogatása - Budapest Összeg: 3 500 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Elterelés – Debrecen, Szolnok, Budapest Összeg: átalánydíj Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Szubsztituciós kezelés támogatása - Budapest Összeg: 2 500 000 Ft




Kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata Cél: Drogfogyasztás visszaszorítása Budapesten Összeg: 1 250 000 Ft Kiíró: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Cél: Fejlesztési program - Debrecen Összeg: 480 000 Ft Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Cél: Szupervíziós támogatása - Debrecen Összeg: 280 000 Ft Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Cél: Megyei krízisautó működtetése - Gyula Összeg: 245 000 Ft Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Cél: Hajléktalanellátó intézmények támogatása Összeg: 100 000 Ft Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Hamis márkajelzésű ruhaneműk márkátlanítása Összeg: 3 000 000 Ft

Afganisztán Kiíró: Japán Kabuli Nagykövetsége Cél: Szakiskola és kollégium építése Baghlan tartományban Összeg: 803 000 USD Kiíró: Európai Unió Cél: Helyi kormányzati struktúrák megerősítése Baghlan tartományban – 3. fázis Összeg: 398 000 EUR Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Hosszú távon fenntartható fejlesztési programok Baghlan tartományban Összeg: 60 000 000 HUF Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Oktatási és egészségügyi programok Baghlan tartományban Összeg: 212 500 EUR Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Cél: Közigazgatás további fejlesztése Baghlan tartományban Összeg: 23 000 000 HUF




Ukrajna Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Magyarország szerepének és eredményeinek nemzetközi civil együttműködés útján történő bemutatása, elsősorban a humanitárius segélyezés területén Összeg: 800 000 HUF




KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Tájékoztatás, adománygyűjtés, érdekérvényesítés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kommunikációs Osztálya 2009-ben folytatva a korábbi években megkezdett tevékenységét, elsősorban az adománygyűjtésre, a közvetlen és a közvetett tájékoztatásra valamint a 21. századi kihívásnak megfelelően, az Internet adta lehetőségekkel való bővítésére helyezte a hangsúlyt. Az év során több országos felhívással fordult a magyar lakossághoz és adományozói köréhez, hogy pénzadományok gyűjtésével segítséget tudjon nyújtani az egyre nehezebb helyzetbe kerülő hazai családokon valamint a különböző katasztrófák károsultjain. Az újév kezdetén azonnal a hírek középpontjába került gázai harcok kapcsán, a Segélyszervezet adománygyűjtő felhívásán túl a sajtó képviselői számtalan tudósításban számoltak be a szervezet humanitárius segítségnyújtásáról. Március végén „Együtt a bajban” mottóval indított országos adománygyűjtést, hogy a válság kapcsán bajba jutott családokon tudjon minél hathatósabban segíteni a Segélyszervezet. A felhívás eredményének is köszönhetően a 2008-as mennyiséget megháromszorozva, 2009-ben 2.000.000 kilogramm tartósélelmiszert juttatott el országosan mintegy 300 település 200.000 rászorulójához a Segélyszervezet. Júniusban a beregi térségben bekövetkezett jégvihar magyarországi és kárpátaljai házak százait érintette. Az azonnali segítségnyújtáson túl a Segélyszervezet ismét adománygyűjtő felhívást indított és folyamatosan tájékoztatta a média képviselőit az éppen aktuális munkájáról. A folyamatosan romló biztonsági helyzet ellenére az Ökumenikus Segélyszervezet afganisztáni humanitárius és fejlesztési tevékenységről, rendszeres jelentek meg sajtóhírek az év során. A humanitárius katasztrófák mellett a hazai szociális munka általános és főbb eseményeiről is folyamatosan informálta a társadalmat a szervezet kommunikációs osztálya. Az aktuális éves eseményekről mind a sajtón mind pedig a szervezet honlapján keresztül rendszeres tájékoztatás történt, mely visszacsatolás, beszámolás elengedhetetlen része a karitatív szervezet kommunikációjának. Az Ökumenikus Segélyszervezet Advent első vasárnapjával egy megújult portálrendszert mutatott be a www.segelyszervezet.hu honlapján. Az új weboldalon külön figyelmet kapnak a céges együttműködések, a fiatalok körében megkezdett szemléletformáló programok, valamint az adománygyűjtés és a tájékoztatás. A gazdasági válság kapcsán a Magyar Kormány a teljes civil szférát komolyan érintő adótörvényt fogadott el, melynek következtében 2010-től eltörölték a közcélú adományok után járó személyi jövedelemadó kedvezményeket. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet azzal a céllal indította el a www.adomanyokert.hu honlapot, hogy a civil szervezetek és a társadalom összefogását kérje, hogy ne töröljék el az adományozást is inspiráló adókedvezményeket. A felhíváshoz több mint ötszáz magánszemély, civil szervezet és vállalkozás csatlakozott. Félsikerként értékelték a Segélyszervezet munkatársai, hogy a társasági adóalap után járó kedvezményeket nem szüntette meg a kormány. Sajnos, azonban a magánszemélyek 2010-től nem kérhetnek adókedvezményt a közcélú adományok után. A Segélyszervezet minden fórumon igyekezett hangsúlyozni, hogy a 2008-as áfa-törvény a 101. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2010.05.26.



cégek természetbeni adományozását 90%-kal vetette vissza, így több százmillió forint értékű adománytól estek el a rászorulók. Személyi jövedelemadó 1%-os felajánlások Az egyszázalékos kampányok nehézsége az egyes kommunikációs eszközök hatékonyságának mérése, mivel még mindig kevés adat áll a civil szervezetek rendelkezésére a felajánlásokkal kapcsolatban. 2009-ben a Segélyszervezet az igen költséges országos kampány indítása helyett, főként az évek során egyre növekvő adományozói körére támaszkodott. Ezen adatok alapján lehet az 1% felajánlási tendenciákat megismerni, felméréseket készíteni, stratégiát kidolgozni a jövőre. Országos Adventi Pénzadománygyűjtés 2009 A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009-ben 14. alkalommal hirdette meg Országos Adventi Pénzadománygyűjtését. A már jól ismert törött mézeskaláccsal és a szeretet.éhség. mottó a nehéz életkörülmények között élő, a társadalom perifériájára sodródott családok, emberek megsegítésére hívta fel a figyelmet. Az akció során különféle médiatípusokon (óriásplakát, tv spot, Internet), nagy mértékű kedvezmények igénybevételével jelent meg a Segélyszervezet. December hónap során rendkívüli akcióival folyamatos szereplője volt a híradásoknak és különböző háttérműsoroknak, tudósításoknak, a média több mint száz alkalommal számolt be a Segélyszervezet adventi felhívásról illetve egész éves munkájáról. Az akciót indító sajtótájékoztatón az Iparművészeti Múzeum aulájában rászoruló családokkal és gyermekeikkel Dr. Lévai Anikó és Kovács Kokó István jószolgálati nagykövetek, Lehel László, a Segélyszervezet igazgatója, magas rangú egyházi vezetők, neves közéleti személyiségek – D. Tóth Krisztina, Szöllősi Györgyi, Szentpéteri Eszter – , illetve önkéntesek mécseseket tartva, „élőszívként” formázták meg a felhívás szívalakú szimbólumát. A rendezvényen fellépett Keresztes Ildikó előadóművész. és a Csík Zenekar. Az élőszív mécsesekkel történő megformázása a nehéz életkörülmények között élő, a társadalom perifériájára sodródott embertársaink mindennapokban történő megsegítésének fokozott szükségességére kívánta felhívni a figyelmet, hogy akinek lehetősége van, erkölcsileg és anyagilag is támogassa a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül a rászorulókat.




SZEMLÉLETFORMÁLÁS Előzmények A Segélyszervezet megalakulásától kezdődően folyamatosan végez információs, szemléletformáló tevékenységet, 2006-ban pedig egy kifejezetten a mai tizenéves korosztályt célzó középiskolai programsorozatot indított el „Formáld Te is a Világot!” jelmondattal. A Segélyszervezet gyakorlati tevékenységére építő szemléletformáló programsorozat célja a globális problémák megismertetése, a szolidaritásra nevelés, valamint a diákok saját felelősségének tudatosítása a világ sorsának alakulásában. Szemléletformáló tevékenységek 2009-ben A Segélyszervezet 2008-ban Európai Uniós pályázati forrásoknak köszönhetően minden korábbinál nagyobb szabású szemléletformáló programot indíthatott el finn partnerszervezetével, a FinnChurchAid-del együttműködésben. A 10 perc szoli’ (dióhéjban a nemzetközi szolidaritásról) című kétéves program 2. évében az alábbi tevékenységek zajlottak: Roadshow 2009 februárjában a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartott sajtótájékoztatóval indult el a program gerincét adó 10 perc szoli’ című vándorkiállítás második szakasza. A nemzetközti szolidaritás világát interaktív installációk és fotók segítségével bemutató kiállítás az aktuális tanév második félévében a következő középiskolákban került bemutatásra rendhagyó tanórák keretében: XI. kerületi Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium, Pápai Református Gimnázium, Pápai Petőfi Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Aszódi Evangélikus Gimnázium, Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola. Az egyedülálló tárlat a nyári fesztivál szezonban a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón és a Zöld Pardonban volt látogatható, mindkét helyszínen egyéb a kiállítás témájához kapcsolódó egyéb programok kíséretében. A tanév során több mint több mint 10 000 látogatót számláló roadshow október 17-én, a ’Szegénység elleni küzdelem világnapján’, a főváros szívében elhelyezkedő Gödör Klubban ért véget. A kezdeményezés sikeressége nyomán a Segélyszervezet 2010-ben újabb hasonló vándorkiállítás indítását tervezi migráció és interkulturális dialógus témában.




Világformálók.hu, virtuális kiállítás, Oktatási segédanyag A Segélyszervezet portálrendszerének megújulása részeként 2009 végén elindult a Segélyszervezet www.vilagformalok.hu elnevezésű kifejezetten fiataloknak szóló honlapja. Ez az internetes platform a Segélyszervezet szemléletformáló programjainak hírei mellett, a programok témájához kapcsolódó multimédiás anyagoknak valamint letölthető oktatási segédanyagoknak is helyet ad. A 10 perc szoli’ című roadshow bár a valóságban véget ért, az utolsó rendezvénnyel egy időben, a kiállítás virtuális formában mindenki számára elérhetővé vált magyar és angol nyelven a Segélyszervezet portálrendszerén keresztül, illetve közvetlenül a www.10percszoli.hu címen. Szintén a program eredményként született meg, egy a tanárok és ifjúsági vezetők részére készült ingyenes oktatási segédanyag, mely a 10 perc szoli’ kiállítás témáinak tanórai keretek közötti feldolgozásához nyújt segítséget a tanároknak, a projekt lezárulta után is. Országos középiskolai diákverseny A középiskolai roadshow-t követően, a 2008/2009-es tanév végén prezentációs verseny került meghirdetésre a résztvevő iskolákban. A versenyre nevezett 21 csapat közül a zsűri által legjobbnak tartott 5 kapott lehetőséget arra, hogy a diákkonferencia keretében bonyolított döntőben élőben is bemutassa a szolidaritás fontosságára felhívó prezentációját. A verseny győztesei, felkészítő tanárukkal együtt nyereményúton vehettek részt Helsinkiben, FinnChurchAid vendégeként. A verseny sajtótájékoztatóval egybekötött eredményhirdetésének keretében a Segélyszervezet jószolgálati nagykövetei, junior jószolgálati nagyköveti címet adományoztak az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolából érkezett nyerteseknek. Képzés, kapacitásfejlesztés A kétéves program a fiatalok és tanáraik körében végzett szemléletformáló munka mellett nagy hangsúlyt fektetett végrehajtó szervezet kapacitásfejlesztésére. Ennek jegyében a FinnChurchAid-del együttműködésben a program második évében is több alkalommal vehettek részt képzéseken a Segélyszervezet munkatársai. A workshopok fókuszában a szemléletformáló tevékenység szervezeti integritásának növelése, valamint az Európai Uniós projektek végrehajtásával kapcsolatos tudás fejlesztése állt. Összegzés A 10 perc szoli’ program második évében folytatódott a középiskolásokat megszólító roadshow, mely az oktatási intézmények mellett ifjúsági fesztiválokra is eljutva több mint 10 ezer látogatót ért el. A sikeres programnak köszönhetően a Segélyszervezet számos újabb iskolával alakított ki együttműködést, tovább erősítette jó kapcsolatát az egyházak ifjúsági munkájával. A projekt gyümölcseként, a szervezet új eszközökkel gazdagodott a fiatalok




elérésére: elkészült a vilagformalok.hu ifjúsági portál, a 10perc szoli’ kiállítás virtuális változata valamint az azonos című oktatási segédanyag is.




CÉGES KAPCSOLATTARTÁS A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet felkészítése a vállalati szektor társadalmi felelősségvállalásában való partnerségre A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatának győzteseként kétéves kapacitásépítő programot indíthatott 2008 szeptemberében a vállalati kapcsolatok területén. A program keretében zajló folyamat célja, a Segélyszervezet központjának és hazai intézményhálózatának felkészítése a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hazánkban is megerősödő új formáira. A projektben képzések és strukturális fejlesztések, nemzetközi és szektorok közötti tapasztalatcserék valósulhatnak meg, új kapcsolatok és együttműködések jöhetnek létre. A Stratégiai Osztályhoz tartozó projekt végrehajtásában a Kommunikációs Osztály és a Hazai Szociális Intézmények Osztályának munkatársain kívül külső szakértők is részt vesznek. A program keretében 2009-ben Segélyszervezet munkatársai több alkalommal vettek részt képzésekben, vállalati szakértők illetve a program szakmai partnere, a DanChurchAid munkatársának vezetésével. A vállalati és a civil szektor párbeszédének erősítése jegyében a Segélyszervezet képviselői több rangos szakmai fórumon is lehetőséget kaptak a program illetve a CSR civil szempontjainak megjelenítésére. A meglévő vállalati kapcsolatok erősítése és újak kialakítása céljából a Segélyszervezet adventi kampányát megelőzően, céges partneri találkozót szervezett mintegy félszáz hazai vállalat vezetőjének részvételével. Az eseményen került bemutatásra a Segélyszervezet portálrendszerének részeként elindított csr.segelyszervezet.hu honlap, mely kifejezetten a Segélyszervezet vállalati együttműködésekkel kapcsolatos híreinek, illetve CSR-partneri portfóliójának bemutatására szolgál. Ez utóbbinak a 2009-es évben is kiemelt témája volt a vállalati önkéntesség (karitatív csapatépítő tréningek), illetve a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása.




TERMÉSZETBENI ADOMÁNYOK 2009-ben a Segélyszervezet legnagyobb volumenű természetbeni adományozó partnerei a DanChurchAid, a Roche Kft. és a Béres Zrt. voltak. Mintegy 62 millió forint értékben érkeztek higiéniai szerek, vegyes ruhanemű, konyhafelszerelés, testápoló a DanChurchAid-től, közel 3 millió forint értékű volt a Roche gyógyszerek, egészségügyi maszk és antivirális szappan értéke, illetve közel 1,2 millió Ft a Béres Rt. adománya. További 100.000 Ft értéket meghaladó természetbeni adományozók voltak a Hunguest Hotels ZRT. Hotel Millenium, BME Baross Gábor Tagkollégium, E.ON Hungária Csoport, Megyessy Jenő, Béke Agrár-Szövetkezet, Robert Bosch Energy&Body System Kft, akik ágymatracokat, ágyneműhuzatot, gyerekjátékokat, téli ruhaneműt, számítógépet és tejet adományoztak.




GAZDASÁGI OSZTÁLY A 2009. év a társadalom más szereplőihez hasonlóan a Segélyszervezetet is komoly nehézségek elé állította. A romló gazdasági helyzet, a csökkenő normatív támogatások és az adójogszabályok kedvezőtlen változása következtében egyre nagyobb kihívást jelent a működéshez szükséges források előteremtése. A pályázatok, projektek végrehajtását pénzügyi szempontból három tényező nehezíti: •

• •

a támogatások nem, illetve csak részben finanszírozzák a programok lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges közvetlenül és közvetetten felmerülő menedzsment, kommunikációs, adminisztratív, könyvelési költségeket. a pályázatok jelentős, 10-25 % privát forrásból származó önrészt igényelnek. egyre gyakoribb az utófinanszírozás és a kifizetések elhúzódása, mely likviditási kockázattal jár.

A Segélyszervezet egyik legfontosabb célkitűzése továbbra is az, hogy más karitatív szervezetekhez hasonlóan bekerüljön a működési célú fejezeti állami támogatásban részesülők körébe. A Segélyszervezet Gazdasági Osztályának feladatai öt fő munkaterületre bonthatóak: • Pénzügyi-gazdasági tevékenységek A Segélyszervezet éves közhasznú beszámolóját és közhasznúsági jelentését a 2000. évi C. számú tv. (Számviteli tv.), a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet, valamint az 1997. évi CLVI. Tv. (a Közhasznú szervezetekről) készíti el. A Segélyszervezet közhasznú beszámolóját külső könyvvizsgáló, a KPMG Hungária Kft. ellenőrzi. A Gazdasági Osztály részt vesz a szervezet osztályokra/intézményekre lebontott költségvetésének elkészítésében, nyomon követésében, ellenőrzi a költségvetések időarányos végrehajtását. Teljesíti a kifizetéseket, vezeti a nyilvántartásokat, előkészíti a külső könyvelésre küldött bizonylatokat, elkészíti az évközi és az éves beszámolókat. Kapcsolatot tart a finanszírozókkal (Magyar Államkincstár, egyéb költségvetési szervek), elkészíti a költségvetési támogatások beszámolóit, valamint részt vesz ezen finanszírozók által folyamatosan végzett helyszíni ellenőrzéseiben, kötelező könyvvizsgálatában. • HR/Munkaügyi feladatok A Segélyszervezet munkatársainak és megbízással foglalkoztatott szakértőinek száma 2009-ban átlagosan 152 fő volt, a külföldön végrehajtott programok megbízott foglalkoztatottainak száma meghaladta a 90 főt. A fluktuációt mértékét és a létszám növekedését jól jellemzi, hogy 32 fő belépő és 19 fő kilépő volt az adott évben. A munkaügyi terület feladata a munkavállalók és állományon kívüliek iratainak elkészítése,




ezek ellenőrzése, nyilvántartása, a munkajogi háttér figyelemmel kísérése, a bérszámfejtés előkészítése, ellenőrzése, kifizetések teljesítése. • Pályázatok előkészítése, ellenőrzése, beszámolók elkészítése A gazdasági osztály feladata a pályázatok előkészítésében való részvétel, a pályázatok nyilvántartása, ellenőrzése, pénzügyi beszámolóinak elkészítése, kapcsolattartás és egyeztetés a pályáztató intézményekkel. A pályázatokkal és normatív elszámolásokkal kapcsolatban 118 rész-, és záró beszámoló készült el. A pályázatok elszámolásának munkaigényessége évről-évre egyre nagyobb szakmai felkészültséget, valamint erőforrás ráfordítást igényel. • Ellenőrzés A Gazdasági Osztály kiemelt feladata a Segélyszervezet munkaterületeinek, intézményeinek, projektjeinek folyamatba épített belső ellenőrzése, illetve helyszíni pénzügyi monitoringja. A monitoring lehetővé teszi a beszerzési, szerződéskötési, bizonylati szabályok betartásának ellenőrzését, valamint a gazdaságos működtetés vizsgálatát. • Adományozói kapcsolattartás, adománykezelés Az adományozóktól 2009-ben 21.681 befizetés érkezett, mely 26,4 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. 2009-ben minden korábbinál magasabb, több mint 2 milliárd forint bevétellel gazdálkodott a Segélyszervezet. A takarékossági intézkedések mellett a programok végrehajtása komoly kihívást jelentett a munkatársak számára. 2010. évi tervek A romló gazdasági helyzet hatásai a Segélyszervezet működését is nagymértékben befolyásolják. A működési célú bevételek csökkenése miatt továbbra is elkerülhetetlen a költségek mérséklése, a takarékosabb működés lehetséges módozatainak felkutatása. Az osztály munkatársainak külső és belső képzése, a munkafeladatok szakosítása, a kapacitás növelése, a kommunikációs folyamatok egyszerűsítése és pontosítása kiemelt fontosságú az egyre növekvő feladatok elvégzésének érdekében.


No title

Recommend Documents