INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
PAKS Végleges változat
2008
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 4 2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ......... 5 2.1. Földrajzi elhelyezkedés ................................................................................................... 5 2.2. A Paksi kistérség legfontosabb jellemzői........................................................................ 7 2.2.1. Általános leírás ......................................................................................................... 7 2.2.2. A kistérség területe, lakónépessége és népsűrűsége................................................. 8 2.2.3. A kistérség belső szerkezete..................................................................................... 9 2.2.4. Térségi központok .................................................................................................... 9 2.2.5. Kistérségi közlekedési kapcsolatok.......................................................................... 9 2.2.6. Foglalkoztatottság a kistérségben........................................................................... 10 2.3. Paks szerepe a településhálózatban ............................................................................... 10 3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS .................................... 11 3.1. Demográfiai folyamatok Pakson................................................................................... 11 3.2. Népmozgalmi viszonyszámok....................................................................................... 12 3.3. Társadalmi helyzetelemzés ........................................................................................... 13 3.4. Képzettség, végzettség .................................................................................................. 22 3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség alakulása ............................................................ 26 3.6. Nemzetiségek ................................................................................................................ 28 3.7. Lakókörnyezet helyzetelemzése.................................................................................... 29 3.8. Gazdasági helyzetelemzés............................................................................................. 35 3.9. Közszolgáltatások helyzetelemzése .............................................................................. 45 4. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ................................. 55 4.1. I. városrész (Kishegy-Újváros) ..................................................................................... 56 4.2. II. városrész ................................................................................................................... 60 4.3. III. városrész.................................................................................................................. 63 4.4. IV. városrész.................................................................................................................. 66 4.5. V. városrész................................................................................................................... 70 4.6. VI. városrész.................................................................................................................. 73 5. STRATÉGIAI FEJEZET ..................................................................................................... 76 5.1. A város hosszú távú jövőképe....................................................................................... 76 5.2. Paks város jövőbeli fejlesztési irányainak meghatározása............................................ 76 5.2.1. Átfogó cél ............................................................................................................... 76 5.2.2. Középtávú célok ..................................................................................................... 76 5.2.3. Célhierarchia .......................................................................................................... 83 5.3. Anti-szegregációs terv fejezet ....................................................................................... 84 5. 4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája .................................................................. 107 5.4.1. A stratégia illeszkedése, összhangja a településfejlesztési koncepcióval, a településrendezési tervvel .............................................................................................. 107 5.4.2. A szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkedése .......................... 108 5.4.3. Környezeti állapotban való veszteség, és ennek kompenzálása........................... 109 6. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENDŐ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE................. 111 2
6.1. Az akcióterületek kijelölésének módszertana ............................................................. 111 6.2. Kishegy-Újváros akcióterület...................................................................................... 112 6.2.1. A városrehabilitáció céljai.................................................................................... 113 6.2.2. A városrehabilitációs tevékenységek és költségük becslése ................................ 113 6.3. Belvárosi akcióterület.................................................................................................. 114 6.3.1. A városrehabilitáció céljai.................................................................................... 115 6.3.2. A városrehabilitációs tevékenységek és költségük becslése ................................ 115 6.4. Óvárosi akcióterület .................................................................................................... 116 6.4.1. A városrehabilitáció céljai.................................................................................... 117 6.4.2. A városrehabilitációs tevékenységek és költségük becslése ................................ 117 6.5. Az akcióterületi fejlesztések priorizálása.................................................................... 117 7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA................................................................. 118 7.1 Ingatlangazdálkodási terv............................................................................................. 118 7.1.1 Lakásgazdálkodás.................................................................................................. 118 7.1.2. Gazdasági tevékenységre alkalmas ingatlanok .................................................... 119 7.2. Nem fejlesztési célú beavatkozások ............................................................................ 119 7.3. Partnerség és kommunikáció: integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: .......................................................... 120 7.3.1 Partnerség és kommunikáció................................................................................. 120 7.3.2 Együttműködés és kommunikáció a stratégia tervezésében és megvalósításában 123 7.4. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások............................................................................................................ 125 7.5. Településközi koordináció mechanizmusai ................................................................ 128 7.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja ............................................................... 129 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 131
3
1. BEVEZETÉS Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007-2013-as időszakban különösen kiemelve foglalkozik a Magyarországi város hálózat fejlesztésével. Ezen fejlesztési koncepció a Regionális Operatív programokon belül kerül megvalósításra. A Dél-dunántúli Operatív program DDOP-2007-4.1.1. A szám alatt kétfordulós pályázati rendszerben készített kiírást a Dél-Dunántúlon található városok számára. A támogatás alapvető célja Dél-dunántúli régió városszerkezetének funkcionális erősítése, a régió kis- és közepes méretű városainak fejlesztése. Ehhez szükséges a városok térszervező erejének megerősítése a városok központi funkcióinak erősítése, illetve egyes fiatal városok esetében azok megteremtése révén. A városokban bővíteni és fejleszteni kell az elérhető szolgáltatások körét, növelni kell a városok vonzerejét a fizikai környezet megújításával, attraktív városi környezet kialakításával. A komponens keretében a kedvezményezett városok településközpontjának vagy részközpontjának fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, rekreációs, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglevő funkciók megerősítése valósulhat meg. További cél a fejlesztések réven a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése. A támogatás célja, hogy a városok akcióterületein olyan területileg koncentrált fejlesztéseket támogasson, amelyek egy hosszabb városrehabilitációs folyamat első elemeként megindítják a városi területek felértékelődésének folyamatát és a városokat fenntartható, a magánszféra mozgósításával fenntartható fejlődési pályára állítsa. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhető városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetőségek kihasználása érdekében. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Paks Város által elkészített Településszerkezeti Tervét is, amely tartalmazza településszerkezet átalakítását és a terület-felhasználás távlati módjának meghatározását a tervezett területi elemekre, infrastrukturális fejlesztésekre és helyi sajátosságokra építve. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a korábban elkészült Stratégiai Program, valamint a Településszerkezeti Terv alapján készült, figyelembevéve az IVS-val szemben megfogalmazott, formai és tartalmi követelményeket.
4
2.
A
VÁROS
SZEREPÉNEK
MEGHATÁROZÁSA
A
TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. Földrajzi elhelyezkedés Paks város Tolna megyében, a Paksi kistérség központja. A helység a maga kb. 21.000 fős lakosságszámával a megye második legnagyobb városa Szekszárd után. A város sajátossága, ami országszerte ismertté teszi, hogy itt található Magyarország egyetlen atomerőműve. Az atomerőmű és leányvállalatai ittléte rengeteget javított az egykor fele ekkora falu életén. Az Atomerőműnek köszönhető, hogy 1979-ben városi címet kapott Paks. A város ma nem csak Tolna megyében, hanem magyarországi viszonylatban is az egyik legfejlettebb település. A város az ország közepén, a Duna folyó jobb partján fekszik a Dunaföldvárnál kezdődő kanyarulat végénél, Budapesttől délre mintegy 110 kilométer távolságra a Mezőföld területén. Északról az Imsósi-erdő és a Sánchegy, keletről a Duna, délről az atomerőmű és Csámpa falu, Nyugatról pedig az Ürgemező határolja. A város legmagasabb pontja 103 méter magas löszös domb a Sánchegy tetején található. Paks tipikus mezőváros volt az erőmű megépülése előtt. A város környékén a vadgazdaságoknak megfelelő erdők találhatók, a Duna a halgazdálkodásra teremt lehetőségeket. A város peremén álló Ürgemező tájvédelmi terület. A Sánchegy is tájvédelem alatt áll, mert ez Közép-Európa egyik legnagyobb löszös képződménye. Paks 154 km² nagyságú területének jelentős része síkság, a Mezőföld része. Nyugatról a Tolnai Hegyhát dombjai, dél-keletről a Tolnai-sárköz határolja. Paks természeti földrajzi helyzetének és fekvésének meghatározó eleme a Duna menti elhelyezkedés. Ugyanakkor a Duna magas, jobb partján való fekvés azzal járt, hogy a folyó ugyan sok tekintetben meghatározta a város fejlődését, de mégsem épülhetett be szervesen a település életébe. A paksi szakaszon a két part között a Duna sokkal inkább elválasztott mindig, semmint összekötött. Paks jellemzően kisvárosi településszerkezettel rendelkezik, a patinás belvárost körgyűrű szerűen lakótelepek, lakóházas övezetek és családi házas zónák határolják. A Duna közelsége miatt kör-centrikus településkép nem tudott kialakulni, helyette egy elnyújtott fél-elipszis szerkezet alakult ki. Bár nem tartoznak szigorúan a településhez, de jelentős a puszták száma Paks környékén. A város három fő részből áll; az Óvárosból, a Szérűskertből és az Újvárosból. • Az Óváros a történelmi városrész, a nevezetességek legnagyobb része itt található. Ide tartozik a város északi része, a főutca és az onnan nyíló utcák, illetve az Alvég (a Dunára nyíló utcák), a Békaváros (a Kreszpark és környéke), az Öreghegy és a Malomhegy, illetve az ezek környékén fekvő utcák. • A Szérűskert a Pál utca és a Fehérvári út, illetve az ebből a kettőből nyíló összes többi mellékutca. • Az Újváros a Kishegyi út és onnan nyíló utcák, az Újtemplom és abból nyíló utcák, a Lakótelep és környéke, a Kölesdi útról nyíló utcák, a cigánytelep és a déli Iparnegyed. Dunakömlőd, Csámpa, Gyapa, Cseresznyéspuszta és Biritó kistelepülések ma Pakshoz tartoznak.
5
6
Paks közlekedési összeköttetései nem kedvezőek. Budapestről a 6-os számú főúton közelíthető meg, a fővárostól való távolsága 110 km, a természetes regionális központtól (Pécs) pedig 88 km. Az út minősége és terheltsége miatt azonban az infrastrukturális adottságok ezekben a viszonylatokban is csak jó közepesnek minősíthetők (hosszú menetidő). Az M6-os autópálya, megépülése jelentősen javítani fogja a város közúton történő megközelíthetőségét. Paksról Nyugat-Magyarországra a Dunaföldvár-Balaton közötti útvonal igénybevételével lehet eljutni, Kelet-Magyarország felé a Dunaföldvárnál és a Szekszárdnál levő Duna-hidak biztosítják az összekötetést. Amikor a Duna vízállása engedi – az év legnagyobb részében – rendszeres kompjárat közlekedik Géderlak - Kalocsa felé, ami lényegesen lerövidíti az ország délkeleti részeinek eléréséhez szükséges időt. Nem kedvezőbb a helyzet vasúton sem. A Paks-Dunaföldvár vasútvonal összeköti a várost a Sárbogárd-Dunaújváros közötti fővonallal, de ez a kistérségen belül is csak gyenge összeköttetést jelent. A legközelebbi vasúti csomópont Sárbogárd. Paksnak sem a megyei, sem a regionális vagy az országos központokhoz nincs közvetlen vasúti kapcsolata, így nincs lehetősége közvetlenül bekapcsolódni a nemzetközi vasúti forgalomba. Paks kiemelkedő közlekedési lehetősége a Duna közlekedési célú hasznosítása lehetne. Azonban a Dunának elsősorban nemzetközi közlekedésben van szerepe, de az ehhez szükséges nemzetközi hajókikötővel nem rendelkezik sem a város, sem a kistérség. Egy kisebb kikötő kialakítása tervezett a paksi ipari park fejlesztés kapcsán, de így is leginkább, mint turisztikai útvonal használható a Duna. 2.2. A Paksi kistérség legfontosabb jellemzői 2.2.1. Általános leírás A Paksi kistérség Tolna megye, illetve az egész Dél-Dunántúli régió észak-keleti részén helyezkedik el. A 638,29 km² nagyságú terület jelentős része síkság, a Sió, Sárvíz és a Duna között elhelyezkedő Mezőföld része. A térség nyugati területei érintik a Tolnai Hegyhát dombjait, dél-keleti területei pedig a Tolnai-sárközt. A kistérségben 14 település található, melyek közül kettő város (Paks és Dunaföldvár) és 12 község. A térség központja Paks, amely jellegében, funkcióiban, hangulatában modern ipari város. Gazdasága nem csak a kistérség, hanem az egész ország szempontjából is jelentős. Az atomerőmű, illetve annak bázisán létrejött intézmények a gazdaság fő szervező erőit jelentik. Az ország közepén fekvő Dunaföldvár földrajzi elhelyezkedése és települési adottságai révén a térség közlekedési és kereskedelmi központja lehetne, kiválóan alkalmas lehetne logisztikai központ, valamint egyéb ipari és kereskedelmi jellegű munkahelyek létesítésére. Egyenlőre azonban megőrizte mezővárosi jellegét. A kistérség nyugati részén fekvő, közel 3 ezer lakossal rendelkező Nagydorog rendelkezik még térségszervező funkciókkal. Mint a kistérség nyugati részének központja, városi jellegű szolgáltatási jegyekkel is rendelkezik, azonban alapvetően mezőgazdasági jellegű település. Nagyobb falvak és kistelepülések egyaránt megtalálhatóak a kistérség egyéb települései között. A kistérség településeinek nagyságkategóriáit vizsgálva megállapítható, hogy 500 fő 7
alatti aprófalu Bikács, a következő kistelepülési kategóriába (1000 fő alatti kisfalu) tartozik Györköny. Az 1000-2000 fő közötti településnagyságba (középméretű falu) 7 település tartozik: Gerjen, Kajdacs, Madocsa, Németkér, Pálfa, Pusztahencse, Sárszentlőrinc. Kétezer főnél (óriásfalu) nagyobb népességgel rendelkezik Dunaszentgyörgy, Nagydorog és Bölcske.
2.2.2. A kistérség területe, lakónépessége és népsűrűsége Terület, igazgatási rang
Paks Dunaföldvár Bikács Bölcske Dunaszentgyörgy Gerjen Györköny Kajdacs Madocsa Nagydorog Németkér Pálfa Pusztahencse
Terület (km2) 154,08 111,42 34,67 58,78 37,63 36,28 31,60 37,73 43,33 41,44 64,97 34,74 31,71
Lakónépesség (fő) 20 655 9 307 471 2 941 2 659 1 296 943 1 039 1 977 2 830 1 870 1 686 1 063
Népsűrűség (fő/km2) 134 83 13 50 70 36 30 27 46 68 29 49 34
8
Sárszentlőrinc Paksi kistérség Tolna megye
38,45 756,87 3.703,2
1 009 50 016 245 350
26 66 66
2.2.3. A kistérség belső szerkezete A Paksi kistérség alapvetően két körzetre osztható, az egyik a fejlettebb keleti, Duna-menti rész, ahol nagyobb községeket találunk. Hat település: Dunaföldvár, Paks, Bölcske, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Madocsa tartozik ide. A másik az elmaradottabb nyugati körzet nyolc településsel: Bikács, Györköny, Kajdacs, Nagydorog, Németkér, Pálfa, Pusztahencse és Sárszentlőrinc. A keleti területek sűrűn, míg a nyugati területek ritkábban lakottak, a középső részeken pedig néhány aprófalu, puszta található, nagyon ritkán lakott. A kistérségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település Bikács, Kajdacs, Pálfa és Sárszentlőrinc. Ezek közül Bikács és Sárszentlőrinc az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. A kistérség nyugati és középső területén található települések stagnáló-csökkenő népességű, agrár-vegyes foglalkozású nagy- és óriásfalvak; a keleti részen elhelyezkedő települések közepes méretű, hagyományos falusi funkciójú agrárfalvak. A kistérségben a 64/2004. (IV.15) Kormány rendeletben megjelölt öt település hátrányos besorolású: Bikács, Nagydorog, Németkér, Pusztahencse, Sárszentlőrinc.
2.2.4. Térségi központok Dunaföldvár – elsősorban elhelyezkedése és fekvése folytán – jó adottságokkal rendelkező kisváros. A város fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont az ország közepén. Dunaföldvár kereskedelmi hálózata, pénzügyi szolgáltatásai nagy vonzáskörzetének és átmenő forgalmának igényeit magas színvonalon elégítik ki. Paks - a jellegében, funkcióiban, hangulatában modern ipari városnak még nagyobb a vonzáskörzete. Az atomerőmű, illetve annak bázisán létrejött intézményeknek óriási a szívó hatása, amely a környező kistérségek lakosaira is kiterjed. Paks és Dunaföldvár viszonyában Paks túlsúlya érvényesül, Dunaföldvár pedig alközpontként funkcionál a kistérségen belül. 2.2.5. Kistérségi közlekedési kapcsolatok A főbb közlekedési pályák közül a 6-os számú főút (amely Budapest és a régió természetes központja, Pécs, valamint Horvátország felé teremt összeköttetést) és a Duna a kistérség keleti részén, a 63-as út pedig a kistérség nyugati részén halad. A kistérség kapcsolatai ezáltal erősen észak-déli irányúak. Egyedül a Budapest és Baja közötti Duna híddal rendelkező Dunaföldvár nyújt kapcsolódási lehetőséget a Duna másik oldalán lévő területekhez. A 6-os főút. A kistérség keresztirányú közlekedése alsóbbrendű utakon, bekötőutakon keresztül valósul meg, ezek minősége nem megfelelő, vagy rossz besorolású. Helyi közlekedéssel a városok rendelkeznek. A Volánbuszok minden településre eljutnak, bár utazási sebességük igen alacsony. Mindezek eredményezik, hogy a települések elérhetőségi mutatói nagyon rosszak,
9
az átlagos haladási sebesség lassú (a megye legtöbb városa és a főváros közötti utazási sebesség kevesebb, mint 60 km/h!). 2.2.6. Foglalkoztatottság a kistérségben A kistérségben a foglalkoztatottak száma a 2001-es népszámlálási adatok alapján 18.635 fő volt, a lakónépesség 37,2%-a. Ez az arány magasabb volt a megyei (35,2%), a regionális (34%) és az országos (36,2%) foglalkoztatási rátánál is. A megyei átlaggal körülbelül megegyező volt a munkanélküliek (4,2%) valamint az eltartottak aránya (27,9%), az inaktív keresők aránya pedig a megyei átlagnál mintegy 3 százalékponttal alacsonyabb (30,7%). A korcsoport szerinti megoszlást tekintve a legnépesebb a 40-49 éves korosztály volt, ide tartozott a foglalkoztatottak 32,9 %-a (az országos átlag 29,7 %). A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport szerinti megoszlása az ipari, építőipari dolgozók magas arányát mutatta (38,5 %), csakúgy, mint a nemzetgazdasági ág szerinti megoszlás, amely szerint az ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya 44 %.
2.3. Paks szerepe a településhálózatban A város funkcióját és a városhierarchiában betöltött szerepét illetően teljes értékű funkcióval rendelkező város. Iskolahálózatában megtalálható a bölcsődétől az általános iskolákon át a középfokú oktatásig a közoktatás minden eleme. Közigazgatási rendszere teljes. A polgármesteri hivatalon túlmenően található a városban körzeti földhivatal, munkaügyi kirendeltség. Paks város területén és a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken a Paksi rendőrkapitányság látja el a közrendvédelmi, bűnügyi és igazgatásrendészeti feladatokat. A kapitányság osztályai: rendőrkapitányi hivatal bűnügyi osztály; vizsgálati alosztály, nyomozó alosztály közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztály, őr és járőrszolgálati alosztály, körzeti megbízotti alosztály, közlekedésrendészeti alosztály, igazgatásrendészeti osztály. Pakson található ügyészség, bíróság. A városi börtön az 1950-es években még működött. Egészségügyi ellátása fejlődésben van. A városban megtalálható ÁNTSZ, mentőszolgálat, rendelőintézet. A rendelőintézet Paks város és a vonzáskörzetében elhelyezkedő 13 település egészségügyi ellátását végzi szakrendelésein, gondozóintézetein keresztül. 24 szakrendelés és 4 gondozó működik az intézetben. Külön működik a bőr- és nemibeteg gondozó és a tüdőgondozó. Annak következtében, hogy Paks nem főúti csomópont (a 6. sz. főútból csupán két alsóbbrendű összekötő út ágazik ki), a híd hiánya miatt pedig a Dunához tapadó település távolsági vonzáskörzete aszimmetrikus, közhasználatú (alapvetően távolsági buszjáratokkal megvalósult) interregionális és intraregionális közlekedési kapcsolatai szegényesek. Átszállás nélküli direkt autóbusz-közlekedési kapcsolata a városnak a Központi Régióval, valamint a Dél-Alfölddel és a Közép-Dunántúllal van. A Dél-Dunántúli Régió megyéi közül Paksnak csak Baranyával alakult ki közvetlen autóbusz közlekedési kapcsolata, viszont teljesen hiányzik Somogy megyével. Az intraprovinciális kapcsolatok esetében Paks város vonzereje igazából csak a Sió-Sárvíz völgyéig, illetve az utána magasodó Tolna megyei hegyhátig érvényesül. Dél felé Paks vonzáskörzete addig tart, ahol Tolna város és Szekszárd vonzása nem válik dominánssá.
10
3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. Demográfiai folyamatok Pakson Paks város területét tekintve a legnagyobb (15.408 ha), a 2001-es népszámlálás adatai szerint lakónépessége (20.855 fő) alapján Szekszárd után a második legnagyobb település Tolna megyében. Népsűrűsége 135,4 fő/km2 volt, ami nem érte el a megye városainak átlagát, ez azonban a település nagy kiterjedésének köszönhető, nem pedig az alacsony lélekszámnak. Paks népessége az atomerőmű megépülése és a várossá válás idején (az 1980-as években) hirtelen és jelentősen megnőtt, majd a lassú növekedés volt jellemző egészen az 1990-es évek elejéig. Utána kisebb visszaesés tapasztalható, majd 2000-től ismét elérte a tíz évvel korábbi szintet. 2001-hez képest azonban napjainkig a lakosság száma mintegy 1%-al csökkent. A demográfiai mutatók értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a város lakónépessége jelentősen függ a Paksi Atomerőmű működésétől. A tervezett üzemidő meghosszabbítás következtében jelentős számú szakember és családja érkezhet a városba. Lakónépesség (fő) Terület, igazgatási rang
Terület (ha)
1970
1980
1990
Népsűrű -ség
2001
1 km²-re Tolna megye
370 33 1
258 760
266 273
253 675
249 683
67,4
Paksi kistérség
75 683
49 045
51 873
49 678
50 117
66,2
Paks
15 408
13 585
19 509
20 274
20 855
135,4
KSH Népszámlálási adatok, 2001
Paks lakónépeségének változása (1970-2005) 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1980
1970
0
11
3.2. Népmozgalmi viszonyszámok 2000 óta az országos tendenciához hasonlóan Pakson és térségében is a népességfogyás jellemző, bár ennek mértéke nem éri el a megye más területein tapasztalható mértéket, vagy a megyei átlagot. 2004-ben az 1000 lakosra jutó természetes fogyás Pakson 2,1 fő volt, míg Tolna megyében ez a szám 5 fő. Születések száma Pakson (1990-2005)
19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05
fő
350 300 250 200 150 100 50 0
A születések száma szinte folyamatos csökkenést mutat 1990 és 2005 között, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság számának csökkenését az odavándorlás mérsékli, vagy esetenként kompenzálja. Ezt igazolja az alábbi táblázat is, melyből kiderül, hogy a megyei és a kistérségi tendenciákkal ellentétben, Pakson a természetes szaporodás 2001-ig mindig pozitív volt. Egyedül a vándorlási különbözet mutatott negatív előjelet a nyolcvanas években.
Terület, igazgatási rang
Lakónépesség 1970
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Élve születés
Halálozás
Vándorlási különbözet
Lakónépesség 1980
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
1970–1979 Tolna megye Paksi kistérség Paks
Élve születés
Halálozás
Vándorlási különbözet
1980–1989
258 760
7 552
41 159
33 607
-39
266 273
-3 181
49 045
1 074
7 739
6 665
1 754
51 873
-67
7 206
7 273
-2 128
13 585
1 070
2 630
1 560
4 854
19 509
1 250
3 188
1 938
-485
Terület, Lakónépesség 1990 igazgatási rang
Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Élve születés
Halálozás
33 408 36 589
Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001
1990–2001 Tolna megye Paksi kistérség Paks
253 675
-9 881
29 433
39 314
5 889
249 683
49 678
-1 271
6 113
7 384
1 710
50 117
20 274
468
2 648
2 180
113
20 855
KSH Népszámlálási adatok, 2001
12
-9 417
3.3. Társadalmi helyzetelemzés A teljes népesség Pakson 2006. év végén 20188 fő volt. Itt él Tolna Megye lakosságának 8,23 %-a, a Dél-Dunántúli régió lakosságának 2,05 %-a. Az 1997-es év bázisához viszonyítva a népesség fogyás mértéke rosszabb, mint az országos átlag, de általában kedvezőbb, mint a régiós, vagy a megyei átlag.
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Teljes népesség (12.31) fő Magyarország Dél-Dunántúl Tolna Megye Paks 10360415 1017956 257145 21011 10362888 1012933 255658 20986 10329326 1009034 254532 20979 10304300 1005610 253599 20865 10270425 1001539 252340 20899 10243809 997370 251038 20854 10207006 992130 249497 20693 10194002 988815 248077 20550 10179000 987566 247098 20426 10162610 983247 245229 20188 Lakónépesség változása 1997-es bázishoz képest
101,00 100,00 99,00 98,00 97,00 96,00 95,00 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
2005. év
Tolna Megye
2006. év
Paks
Lakosságváltozás az előző évhez képest % -ban 100,30 100,10 99,90 99,70 99,50 99,30 99,10 98,90 98,70 98,50 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Magyarország
Dél-Dunántúl
Tolna Megye
Paks
Az előző évek átlagához viszonyítva Paks lakossága a 2000-es évek elején kismértékű emelkedést mutat, 2002-től azonban nagyobb mértékben fogy a népesség, mint akár a régióban, akár a megyében. 13
Az állandó népesség kor szerinti összetétele minden nagyobb területi egységhez viszonyítva igen kedvező. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből majdnem 4 százalékkal volt alacsonyabb a megyei átlagnál és több, mint 4 százalékkal volt kevesebb a regionális és az országos értéknél. A felnőtt korú lakosság aránya három százalék körüli érékkel magasabb, mint a nagyobb területi egységek adatai. A gyermekkorúak aránya pedig 1,8 százalékkal magasabb, mint az országos és a régiós mutató, majdnem másfél százalékkal haladja meg a megyei értéket és a kistérséginél is fél százalékkal nagyobb a népességen belüli arányuk. Mindez azt mutatja, hogy demográfiai szempontból a város még megyei szinten is a húzó települések közé tartozik. Korcsoportok szerinti népességmegoszlás 100%
20,4
20,6
20,76
19,54
15,79
62,9
62,7
62,2
62,5
65,8
16,60
16,60
17,00
17,96
18,42
80% 60%
60-x 15-59 0-14
40% 20% 0% Ország
Régió
Tolna Paksi megye kistérség
Terület, 0-14 Lakónépesség igazgatási összesen fő % rang 16,60 Ország 16,60 Régió Tolna 249 683 42 537 17,00 megye Paksi 50 117 9 002 17,96 kistérség 20 855 3 841 18,42 Paks KSH Népszámlálási adatok, 2001
Paks
15-59 fő
60-x %
fő
62,90 62,70
% 20,40 20,60
155 300
62,2
51 846
20,76
31 321
62,5
9 794
19,54
13 721
65,8
3 293
15,79
A korosztályos megbontásokat megfigyelve látható, hogy a legnagyobb mértékben (országosan is) a gyermek és fiatalkorúak aránya csökkent a teljes népességen belül. Paks esetében a csökkenés igen jelentős, mind a 0-14, mind a 15-17 éves korcsoportban messze meghaladja mind a megyei mind a régiós és az országos átlagot is.
14
0-14 éves korosztály népességváltozása az 1997-es év bázisán 105 100 95 90 85 80 75 70 65 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
2005. év
Tolna Megye
2006. év
Paks
15-17 éves korú lakosság állományváltozása az 1997-es év bázisán 105 100 95 90 85 80 75 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
2005. év
Tolna Megye
2006. év
Paks
Paks városában a 2001-es népszámlálási adatok alapján 20855 fő élt. A korcsoportos megoszlást mutatja a következő diagramm. Lakosság korcsoportonkénti megoszlása 2001-ben 15,8
18,4 65,8 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
15
Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 1780442 174086 44891 4087 1998. év 1756613 170858 43843 3987 1999. év 1728149 167735 42871 3848 2000. év 1697941 164651 41978 3720 2001. év 1668315 161385 40854 3609 2002. év 1640606 158398 40040 3553 2003. év 1606087 155156 39075 3385 2004. év 1586342 152144 38205 3272 2005. év 1560891 148632 37065 3118 2006. év 1535946 145213 35916 2968
Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 416277 40812 10612 1046 1998. év 396909 38809 10221 1017 1999. év 379943 37187 9859 992 2000. év 377085 36996 9759 943 2001. év 378206 37139 9843 942 2002. év 379656 37007 9730 865 2003. év 373855 36456 9608 871 2004. év 371686 35955 9199 810 2005. év 372075 36405 9349 866 2006. év 374956 36615 9407 837
A 0-14 évesek számának változása az 1997-es év bázisán DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 100 100 100 100 1998. év 98,66 98,15 97,67 97,55 1999. év 97,06 96,35 95,50 94,15 2000. év 95,37 94,58 93,51 91,02 2001. év 93,70 92,70 91,01 88,30 2002. év 92,15 90,99 89,19 86,93 2003. év 90,21 89,13 87,04 82,82 2004. év 89,10 87,40 85,11 80,06 2005. év 87,67 85,38 82,57 76,29 2006. év 86,27 83,41 80,01 72,62
A 15-17 évesek számának változása az 1997-es év bázisán DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 100 100 100 100 1998. év 95,35 95,09 96,32 97,23 1999. év 91,27 91,12 92,90 94,84 2000. év 90,59 90,65 91,96 90,15 2001. év 90,85 91,00 92,75 90,06 2002. év 91,20 90,68 91,69 82,70 2003. év 89,81 89,33 90,54 83,27 2004. év 89,29 88,10 86,68 77,44 2005. év 89,38 89,20 88,10 82,79 2006. év 90,07 89,72 88,64 80,02
16
Városrész szintű adatok lakosságszámai és azok megoszlása 2001-ben Paks összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
20 855 18,4 65,8 15,8
I. városrész (KishegyÚjváros) 5 304 18,7 71,3 10,0
Paks összesen
IV. városrész
20 855 18,4 65,8 15,8
2 857 16,5 64,7 18,8
II. városrész
III. városrész
6 028 18,2 68,1 13,7
1 637 18,1 59,6 22,2
VI. városrész V. (Dunakömlőd városrész +egyéb belterület) 3 674 1 355 20,4 17,0 58,7 65,5 20,9 17,4
Amint látható, az I. városrészben él a lakosság 25, %-a, a II. városrészben a 28, 9 %. Így a két városrészben él a lakosság több mint fele. A korcsoportos megoszlásokat megfigyelve látható, hogy 2001-ben a IV. városrészben volt a legalacsonyabb gyermekek aránya, az V. városrészben pedig a legmagasabb. A városrészek elhelyezkedését szemlélteti a 2. térkép. Az akcióterületek lehatárolásánál a KSH nem tudott akcióterületre vonatkozó adatsorokat biztosítani, így az egyes akcióterületek azonosak az egyes városrészekkel. A térképen a VI. városrész nem került feltüntetésre, az összefoglalóan tartalmazza az összes egyéb belterületet és Dunakömlőd településrészt.
1. térkép Dunakömlőd és a belterületi egyéb városrészek
17
V.
IV.
II.
III.
I.
2. térkép Paks városrészei (I. II. III. IV. V.)
18
A felnőtt korú lakosság adatait megvizsgálva látható, hogy míg országosan, régiósan és megyei szinten csökken az aktív korúak aránya, addig a teljes népességen belül Pakson nő ezen korcsoport száma, aránya. Ennek oka feltételezhetőleg a magas foglalkoztatásban kereshető. Az időskorúak aránya a teljes népességen belül mindegyik vizsgálati területen növekedést mutat, a legdinamikusabban Pakson változik, a változás 2006-ban az országos változás 1,07, a régiós változás 1,09 míg a megyei változás 1,11 szerese. A 18-59 éves korosztály állományváltozása az 1997-es év bázisán 103 102 101 100 99 98 97 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna Megye
2005. év
2006. év
Paks
A 60-x korosztály állományváltozása az 1997-es év bázisán 116 114 112 110 108 106 104 102 100 98 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna Megye
2005. év
2006. év
Paks
A valóságban ez azt jelenti, hogy Pakson nő az időskorúak aránya a fiatalokéhoz képest, másképpen a csökkenő gyermekszám egy növekvő időskorú lakossággal párosul.
19
Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 6138423 603152 151616 12910 1998. év 6178668 602905 151517 12983 1999. év 6185877 603070 151589 13101 2000. év 6178278 601818 151379 13079 2001. év 6163077 599802 151128 13166 2002. év 6143355 596900 150428 13217 2003. év 6085621 595609 150159 13205 2004. év 6115179 593675 149532 13170 2005. év 6115301 594696 149388 13072 2006. év 6108820 592694 148578 12995
A 18-59 évesek számának változása az 1997-es év bázisán DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 100 100 100 100 1998. év 100,66 99,96 99,93 100,57 1999. év 100,77 99,99 99,98 101,48 2000. év 100,65 99,78 99,84 101,31 2001. év 100,40 99,44 99,68 101,98 2002. év 100,08 98,96 99,22 102,38 2003. év 99,14 98,75 99,04 102,29 2004. év 99,62 98,43 98,63 102,01 2005. év 99,62 98,60 98,53 101,25 2006. év 99,52 98,27 98,00 100,66
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 2025273 199906 50026 2968 1998. év 2030698 200361 50077 2999 1999. év 2035357 201042 50213 3038 2000. év 2050996 202145 50483 3123 2001. év 2060827 203213 50515 3182 2002. év 2080192 205065 50840 3219 2003. év 2089161 204909 50655 3232 2004. év 2120795 207041 51141 3298 2005. év 2130733 207833 51296 3370 2006. év 2142888 208725 51328 3388
Állandó népességből a 60-x évesek számának változása az 1997-es év bázisán DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 1997. év 100 100 100 100 1998. év 100,27 100,23 100,10 101,04 1999. év 100,50 100,57 100,37 102,36 2000. év 101,27 101,12 100,91 105,22 2001. év 101,76 101,65 100,98 107,21 2002. év 102,71 102,58 101,63 108,46 2003. év 103,15 102,50 101,26 108,89 2004. év 104,72 103,57 102,23 111,12 2005. év 105,21 103,97 102,54 113,54 2006. év 105,81 104,41 102,60 114,15
20
Állandó lakosságon belül a férfiak arányváltozása az 1997-es év bázisán 101,00 100,00 99,00 98,00 97,00 96,00 95,00 94,00 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna Megye
2005. év
2006. év
Paks
Az állandó népességen belül a nők arányváltozása az 1997-es év bázisán 101,00 100,00 99,00 98,00 97,00 96,00 95,00 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna Megye
2005. év
2006. év
Paks
A nemek arányváltozását megfigyelve megállapítható, hogy a férfiak Pakson 2003-ig lassabban fogytak, mint a megyében, vagy a régióban, mára ez az arány azonban romlott, és a férfiak arányváltozása Pakson a legrosszabb. A nők esetében 2004-ig a változás kedvezőbben alakult, mint az országos átlag, néhány esetben az 1997-es szintet is felülmúlta a nők aránya. 2005-től a nők arányváltozása az országos átlag alá csökkent, de a megyei és a régiós szintet még így is meghaladja. A népességvándorlási adatokat megvizsgálva a következők állapíthatók meg. Magyarországon a 2002-2006 évek közötti időszakban az állandó és az ideiglenes lakosság vándorlása (vagyis az országban egy év alatt új lakcímet vagy tartózkodási helyet létesítők száma) az alábbi táblázat szerint alakult.
2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Állandó vándorlások száma (eset) 232 717 242 537 218 567 222 275 253 562
Változás előző évhez képest %
Ideiglenes vándorlások száma (eset) 187 002 104,22 192 834 90,12 200 897 101,70 210 878 114,08 235 633
Változás előző évhez képest % Népességmozgás 419 719 103,12 435 371 104,18 419 464 104,97 433 153 111,74 489 195
Változás előző évhez képest % 103,73 96,346 103,26 112,94
21
Látható, hogy országos viszonylatban is emelkedik az egy éven belül lakcímet váltó állampolgárok aránya az előző évekhez képest. Nem ennyire rózsás a helyzet sem a Dél-Dunántúlon, sem Tolna Megyében, sem Pakson.
2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Vándorlási egyenleg (oda vándorlás-elvándorlás, állandó+ideiglenes együtt) DélVáltozás Tolna Változás Változás Dunántúl % megye % Paks % -266 -358 -37 -539 202,63 -380 106,15 -115 310,81 -746 138,40 -533 140,26 -96 83,48 -1243 166,62 -625 117,26 -106 110,42 -1569 126,23 -941 150,56 -212 200,00
Amint látható, a vándorlási egyenlegek mindenhol negatívak, ami azt jelenti, hogy többen költöztek el, mint ahányan odaköltöztek volna. Dél-Dunántúli régióból 2002-ben 266 személy vándorolt el, 2006-ra ez 1569 főre emelkedett. Ugyanekkor tolna megyéből 358-an és 941-en, míg Paksról 37-en és 212-en. Érdekes megfigyelni, hogy a 2002-ben a régióból elvándorlók számát meghaladó mértékben vándoroltak el Tolna Megyéből. 3.4. Képzettség, végzettség A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Paks lakosságának képzettségi, végzettségi mutatói minden indikátor esetében kedvezőbbek a kistérségi és a megyei adatoknál, sőt, még a DélDunántúli és az országos értéket is meghaladják. A 15 éves és ennél idősebb korú lakosság 90,6 %- a (15 414 fő) végezte el legalább az általános iskola 8. osztályát, szemben a kistérségi és a megyei 85 százalék körüli értékkel. Pakson a 18 éves és ennél idősebb korosztály 41,9 %-ának (6 716 fő) volt 2001-ben legalább befejezett középiskolai végzettsége. A megyei és a kistérségi átlag e tekintetben 29 százalék körül áll, az országos adat 38,2 százalékot mutat. Felsőfokú képesítést a 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 38,2 %-a szerzett, ami kiemelkedően magas arány a kistérségi, megyei, regionális 9 százalékhoz képest, de az országos 12,6 százalékot is jelentősen meghaladja. Terület, igazgatási rang Ország DélDunántúli Régió Tolna megye Paksi kistárság Paks
10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el
15–X éves
18–X éves
legalább általános iskola 8. évfolyam
legalább középiskolai érettségivel
25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel
63 116
7 553 093
3 097 032
888 345
7 724
722 971
252 384
68 153
2 007
177 861
57 665
15 664
500
35 014
11 662
3 231
104
15 414
6 716
2 067
22
Terület, igazgatási rang
10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el
15–X éves
18–X éves
legalább általános iskola 8. évfolyam
legalább középiskolai érettségivel
25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel
A megfelelő korúak százalékában Ország DélDunántúli Régió Tolna megye Paksi kistárság Paks
0,7
88,8
38,2
12,6
0,9
87,4
32,0
9,9
0,9
85,9
29,2
9,0
1,1
85,2
29,8
9,4
0,6
90,6
41,9
14,8
KSH Népszámlálási adatok, 2001
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulását mutatja a következő táblázat
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Regisztrált álláskeresők (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye 361155 44374 10881 362370 44738 9897 378634 48723 11392 423043 54156 12816 431248 56728 12959 424270 54942 11944 468295 59506 12687
Paks 622 519 567 608 586 530 568
A regisztrált álláskeresők száma mind országosan, mind megyei és régiós szinten is emelkedő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a munkakorú népesség gyakorlatilag nem változott a vizsgált időszakban.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Munkakorú népesség (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye 7590337 635645 160484 7590337 635645 160484 7635603 640103 161807 7607091 638303 161270 7630579 639685 161280 7679807 641141 161324 7753283 646769 162718
Munkakorú népesség álományváltozása a 2002-es év bázisán
Paks 14002 14002 14188 14152 14170 14141 14258
102,50 102,00 101,50 101,00 100,50 100,00 99,50 2002
2003 Magyarország
2004 Dél-Dunántúl
2005
2006 Tolna Megye
2007 Paks
A munkakorú népesség állományváltozása a vizsgált időszakban nem érte el a 2,5 %-ot, tehát igen kismértékben nőtt országos, régiós, megyei és Paksi viszonylatban is.
23
A regiszrált álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz képest 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 2001
2002
2003
Magyarország
2004 Dél-Dunántúl
2005
2006
Tolna Megye
2007 Paks
Amint látható Paks városában a regisztrált munkanélküliek aránya a vizsgált időszakban alatta marad mind az országos, mind a régiós, mind a megyei adatoknak. Az adatokból látszik, hogy a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva Pakson egy stagnáló 4 %-körüli munkanélküliség alakul ki, ami tendenciaszerűen is megmarad. 365+ napnál régebben regisztrált munkanélküli (fő) DélTolna Magyarország Dunántúl Megye Paks 2001 76193 9524 2098 149 2002 79200 10665 2092 98 2003 85907 11895 2246 88 2004 97436 13791 2804 98 2005 106504 15413 3002 96 2006 110972 15846 3048 113 2007 139202 19499 3684 128 A tartósan (legalább egy éven túl) munkanélküliek számának alakulását mutatja az előző táblázat. Megfigyelhető, hogy folyamatosan emelkedik a tartósan munkanélküliek száma, azonban az nem mutatható ki, hogy hányan vannak, akik 2-3-4 év után is regisztrált munkanélküliek. A 365+ napnál régebben regisztrált munkanélküliek álományváltozása a 2001-es év bázisához képest
210,00 190,00 170,00 150,00 130,00 110,00 90,00 70,00 50,00 2001
2002 Magyarország
2003
2004 Dél-Dunántúl
2005
2006
Tolna Megye
2007 Paks
24
Amint a diagramból látszik, Paks esetében a tartósan munkanélküliek állományának változása a bázisévet egy évben sem éri el, és annál kisebb mértékű, míg országos, megyei és regionális szinten is folyamatosan nő a számuk. Az iskolai végzettségek vizsgálatakor látszik, hogy az egyes városrészek nem egyforma ellátottsággal bírnak. Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
II. városrész
III. városrész
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
18,3
19,4
18,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
20,7
14,9
15,3
Mutató megnevezése
VI. városrész V. (Dunakömlőd+egyéb városrész belterület)
Mutató megnevezése
Paks összesen
IV. városrész
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
23,7
40,8
47,2
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
16,3
3,5
4,8
Látható, hogy 2001-ben legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az I. városrészben volt, a legalacsonyabb pedig a VI. városrész esetében. Igen magas a településen a legfeljebb általános iskola végzettséggel rendelkezők aránya, magasnak mondható az országos 10 %-hoz képest, azonban a korösszetétel itt befolyásoló hatású (idősek más iskolarendszerben tanultak még). A város egészében és a legtöbb városrészben, viszonyítva az országos átlaghoz, magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (valószínűleg az atomerőmű igen nagy diplomás felvevő kapacitásának is köszönhető ez). Több olyan területrész is található Pakson, amelyeken belül igen magas az iskolázatlanság aránya, ezekre az antiszegregációs fejezetben külön kitérünk. A foglalkoztatottság vizsgálatánál látható, hogy 15-64 év közötti népesség foglalkoztatottsága az országos átlag (2001-ben 43,39 %) igen magas, meghaladja településszinten a 60 %-ot. A városrész szintű adatok megtekintésekor látható, hogy valamennyi városrészben, 2001-ben az országos átlag feletti volt a foglalkoztatottság.
25
Mutató megnevezése
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
II. városrész
III. városrész
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
60,8
61,9
64,0
62,3
Mutató megnevezése
Paks összesen
IV. városrész
V. városrész
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
60,8
57,3
57,1
53,9
Az egyes városrészeken belül vannak azonban olyan településrészek, ahol a foglalkoztatottság jelentősen alatta marad az országos átlagnak, ezeket az antiszegregációs fejezet tervben kívánjuk bemutatni. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát szemlélteti a következő diagramm. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,0
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület)
V. városrész
IV. városrész
II. városrész
I. városrész
Paks összesen
30,0 25,0 20,0 15,0
III. városrész
40,0 35,0
Mivel a foglalkoztatott nélküli háztartások arányába a nyugdíjasok is beszámításra kerülnek, a helyzetértékelés egy kicsit csalóka. Látható, hogy a legmagasabb a foglalkoztatottság (háztartások szerint 2001-ben) a I. és a II. városrészben. A városrészeken belül találhatók olyan részek, amelyekben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, ezek az anitszegregációs terv részben kerülnek bemutatásra. 3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség alakulása A foglalkoztatás, munkanélküliség tekintetében Tolna megye helyzete az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlen, a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot. A Paksi Kistérség, illetve Paks város adatai összességében kedvező képet mutatnak, ezek jóval az országos átlag alatt vannak.
26
Terület, igazgatási rang
Összesen
Foglalkoztatott
249 683
87 908
35,2
10 543
4,22
50 117
18 635
37,18
2 124
20 855 8 898 42,66 KSH Népszámlálási adatok, 2001
657
Tolna megye Paksi kistérség Paks
Munkanélküli
%
Inaktív kereső
%
Eltartott
%
83 733
33,53
67 499
27,03
4,23
15 393
30,71
13 965
27,86
3,15
5 331
25.56
5 969
28,62
%
A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport szerinti megoszlása az ipari, építőipari dolgozók magas arányát mutatta (38,6 %), csakúgy, mint a nemzetgazdasági ág szerinti megoszlás, amely szerint az ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya 45 %. Helyben dolgozó lakónépesség Terület, igazgatási rang
Férfi, nő együtt
15–29
30–49
50–X
éves
Mezőgazdaiparban, legalább érettséginél ságban építőiparban középiskolai alacsonyabb érettségi foglalkoztatott
Szolgáltatásban
Tolna megye
87 908
12 808
34 087
11 522
31 685
26 732
6 757
18 413
33 247
Paksi kistérség
18 635
2 894
8 060
2 374
7 133
6 195
1 534
5 151
6 643
8 898
1 849
4 982
1 426
3 889
4 368
375
3 963
3 919
Paks
Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2001
Foglalkoztatottak korcsoport szerint: Terület, igazgatási Összesen rang Tolna megye Paksi kistérség Paks
15–29
30–39
40–49
50–59
60–X
87 908
22 488
22 249
27 852
14 345
974
18 635 8 898
4 671 2 053
4 790 2 275
6 131 3 035
2 886 1 453
157 82
15-59
15-59 %
86 934
98,89
18 478
99,15
8 816
99,07
Lakosság: 0-14
% 16,60 16,60
15-59
249 683
42 537
17,00
155 300
50 117 20 855
9 002 3 841
17,96 18,42
31 321 13 721
Összesen Ország Régió Tolna megye Paksi kistérség Paks
27
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktív korú népességen belül szemlélteti a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
II. városrész
III. városrész
35,7
35,7
32,8
33,0
Paks összesen
IV. városrész
V. városrész
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület)
35,7
39,1
38,5
42,5
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
Látható, hogy a legalacsonyabb az arány (a legtöbb rendszeres munkajövedelemmel rendelkező lakos 2001-ben) a II. városrészben, és a III. városrészben. A legtöbb rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos a VI. városrészben él. Az egyes városrészeken belül itt is találhatók kiemelkedő értékek, ezek bemutatása az antiszegregációs tervben történik.
3.6. Nemzetiségek A 2001-es népszámláláskor Paks lakosságának 4,16%-a vallotta magát valamilyen hazai kisebbséghez tartozónak, ami alacsonyabb a kistréségi (5,6%) és a megyei (7,2%) aránynál. Ennek oka lehet a Paks népességét befolyásoló korábban említett odavándorlási jelenség. Terület, igazgatási rang
Hazai kisebbséghez tartozó együtt
magyar
cigány, romani, beás
249 683
18 165
239 631
5 440
11 552
Paksi kistérség
50 117
2 828
48 017
1 050
1 538
Paks
20 855
869
19 815
177
589
Tolna megye
Népesség összesen
német
Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2001
Tolna megyében a német telepesek tömeges megjelenése az 1720-as években zajlott. A 18. század végén a nagyarányú német betelepítés következményeként a magyar lakosság a megye egész területét tekintve csak a második legnépesebb népcsoport volt. Ekkor a települések mintegy 58% német többségű volt. Ma Tolna megyében a lakosság 4,6 százaléka vallja magát ehhez a kisebbséghez tartozónak, Pakson pedig még kisebb arányú (2,8 százalék) a jelenlétük. Hagyományaikat, származásukat azonban igyekszenek megőrizni. Pakson is működik Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat, illetve hagyományőrző civil szervezetek (pl. a Roger Schilling Fúvószenekar és a zenekari tagokból alakult Német Zenebarátok Egyesülete, melynek célja a német nemzetiségi fúvószene felkutatása, ápolása.
28
A kisebbségek közül 20,36 százalék tartozik roma származásúak közé, ami a város teljes lakosságának 0,84 százalékát (177 fő) jelenti. Ez a kistréségi és a megyei szintnél jóval alacsonyabb jelenlétet mutat. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1990-ben alakult, feladata a cigány kisebbség képviselete, támogatása. Tevékenységeik között szerepel a roma gyerekek tanulásának és a roma sportolók segítése, évente megrendezik a hagyományőrző Romabált és Romanapot. Az 1999-ben alakult Paksi Roma Egyesület Közhasznú Szervezet a Pakson élő roma pályakezdők és munkanélküliek segítésére jött létre, 2000 óta közhasznú szervezetként működik. Magánszemélyek, cégek, intézmények részére vállalnak munkavégzést. 3.7. Lakókörnyezet helyzetelemzése Paks nem tipikus vidéki város, jelentős mennyiségű lakás található a belterületen. Ezek a lakások a Paksi Atomerőmhöz kötődnek jellemzően, annak üzembe helyezése után kerültek építésre, átadásra. A lakásállomány változását mutatja az alábbi tábla.
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Lakásállomány (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 4 031 953 384 402 97 017 4 047 813 385 682 97 232 4 061 279 386 729 97 343 4 076 341 387 931 97 523 4 077 410 383 818 96 325 4 104 019 386 002 96 621 4 133 975 389 071 96 987 4 172 787 392 027 97 303 4 209 472 394 556 97 685 4 238 452 396 704 97 962
Paks 8 017 8 031 8 040 8 052 8 031 8 078 8 117 8 185 8 198 8 209
A lakásállomány változása 1997-év bázisához képest 106,00 105,00 104,00 103,00 102,00 101,00 100,00 99,00 98,00 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna megye
2005. év
2006. év
Paks
A grafikonon jól látszik, hogy a lakásállomány változása az 1997-es évekhez képest alacsony mértékben, de folyamatosan emelkedik országosan és Pakson is. Kis mértékben csökkent a 2000-2002 közötti időszakba a régióban és a megyében, azóta azonban itt is emelkedés tapasztalható.
29
Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) DélTolna Magyarország Dunántúl megye 1997. év 28 130 2 515 604 1998. év 20 323 1 655 340 1999. év 19 287 1 454 293 2000. év 21 583 1 851 479 2001. év 28 054 2 206 419 2002. év 31 511 2 523 391 2003. év 35 543 3 450 488 2004. év 43 913 3 340 468 2005. év 41 084 2 813 468 2006. év 33 864 2 441 360
Az év folyamán megszűnt lakások (üdülők nélkül) (db) DélTolna megye Paks Magyarország Dunántúl Paks 90 6959 504 146 0 15 4585 375 125 1 28 5821 407 182 19 23 6053 470 129 1 46 6572 431 105 3 58 4902 339 95 11 55 5587 381 122 16 82 5101 384 152 14 22 4399 284 86 9 14 4884 293 83 3
Az adott évben épített és az adott évben megszűnő lakások számát mutatja a fenti tábla. Látható, hogy az utóbbi években a lakásépítési kedv 2004-ben volt a legnagyobb.
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Változás a lakásállományban (üdülők nélkül) (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 21 171 2 011 458 15 738 1 280 215 13 466 1 047 111 15 530 1 381 350 21 482 1 775 314 26 609 2 184 296 29 956 3 069 366 38 812 2 956 316 36 685 2 529 382 28 980 2 148 277
Paks 90 14 9 22 43 47 39 68 13 11
A lakásállományban bekövetkező változásokat szemlélteti a fenti táblázat, mely az épített lakások és a megszűnt lakások egyenlegét tartalmazza. Változás a lakásállományban (üdülők nélkül) az 1997-es év bázisán 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna megye
2005. év
2006. év
Paks
30
A grafikonból látható, hogy 2001-ig egyik vizsgált dimenzióban sem éri el a lakásállomány változás az 1997-es szintet. Tolna megye és Paks esetében a teljes vizsgált időszakban ezen érték alatt marad, 2006-ra a paksi érték az 1997-esnek csupán 12 %(!)-át éri el, míg országosan ez 137 %. A KSH 2001-es felmérése alapján a lakásállomány és az alacsony komfortfokozatú lakások számát mutatja városrészenként a következő táblázat.
8 010
I. városrész (KishegyÚjváros) 2 028
9,8
5,7
4,7
Paks összesen
IV. városrész
V. városrész
8 010
1 077
1 398
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület) 472
9,8
13,3
15,8
22,0
Paks összesen
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
II. városrész
III. városrész
2 318
717 10,0
Látható, hogy Paks városában a lakásállományok komfortfokozata jelentős eltérést mutat az egyes városrészekben. A legmagasabb komfortfokozattal rendelkező településrészek jellemzősen a lakótelepi és a családi házas övezetek határán találhatóak. A városrészeken belül a kiugróan magas alacsony komfortfokozatú lakásállományos területek bemutatása az antiszegregációs tervben történik meg. Közüzemi ellátottság tekintetében több szempont vizsgálata fontos.
Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában
A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
Vezetékes víz
-
-
-
Áram
-
-
-
Közvilágítás
-
Gyapa: 10 fő (Cecei út 2; Kanacsi út 8 fő); Csámpa: 2 fő
-
Szennyvíz-csatorna
Gáz
Pormentes út Összesen a városban nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Gyapa, Csámpa, Cseresznyés
Gyapa: IV-es városrész; Cseresznyés: II-es városrészr.
Cseresznyés, Birító, Csámpa
Csámpa: 2 fő
Birító: I. városrész. Csámpa: I. városrész
Csámpa, Árvíz u., Toldi u. egy része
Csámpa: 2 fő
Birító: I. városrész. Csámpa: I. városrész
Össz: 77 fő
31
A közüzemi ivóvíz vezeték hosszának alakulása az 1997es év bázisán 112 110 108 106 104 102 100 98 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna megye
2005. év
2006. év
Paks
A közüzemi ivóvíz vezeték hossza folyamatosan emelkedett a vizsgált időszakban, az emelkedés azonban Pakson nem tendenciaszerű, sőt kis mértékben csökkenés is tapasztalható.
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 3 653 750 354 527 88 148 6 476 3 686 983 358 587 88 603 6 497 3 710 042 361 076 89 044 6 585 3 751 770 363 500 89 710 6 661 3 787 024 361 060 90 280 6 700 3 814 868 362 181 90 721 6 723 3 856 833 368 527 91 409 6 744 3 911 099 376 182 92 124 6 728 3 956 388 379 709 92 323 6 755 3 996 223 382 288 92 777 6 824
A táblázat a vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások számának alakulását mutatja. A következő táblázat tartalmazza ugyanakkor, hogy az összes lakás közül hány százalék van bekötve a vezetékes ivóvíz hálózatba. A paksi adatok kiegészítésre szorulnak, amennyiben a teljes lakásállományhoz hozzászámításra kerültek a külterületi lakások, a vezetékes ivóvíz ellátásban részesülő lakások számába azonban nem kerültek bele. A település közlése alapján (Paksi Vízmű Kft.) a lakosság ellátása csaknem 100 %. Elfogadható érték az országos és a régiós átlagnak megfelelő vízközmű ellátottsági érték. Vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 1999. év 91,35 93,37 91,47 2000. év 92,04 93,70 91,99 2001. év 92,88 94,07 93,72 2002. év 92,95 93,83 93,89 2003. év 93,30 94,72 94,25 2004. év 93,73 95,96 94,68 2005. év 93,99 96,24 94,51 2006. év 94,28 96,37 94,71
Paks 81,90 82,72 83,43 83,23 83,08 82,20 82,40 83,13
32
A csatornahálózat hosszának alakulását mutatja a következő grafikon. Közüzemi csatornahálózat hosszának alakulása az 1997es év bázisán 258 238 218 198 178 158 138 118 98 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Magyarország
Dél-Dunántúl
Tolna megye
Paks
Látható, hogy Pakson a 2001-es évig gyakorlatilag nem történt fejlesztés. A grafikon annyiban csalóka, hogy az országos, régiós és megyei adatokba a falvak szennyvízcsatorna fejlesztései is beleszámításra kerülnek. A szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások számának alakulását mutatja az alábbi táblázat. Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 1997. év 1 855 322 161 145 30 161 4 200 1998. év 1 925 604 165 523 30 953 4 336 1999. év 1 992 516 171 894 32 180 4 480 2000. év 2 078 762 180 122 33 985 4 480 2001. év 2 181 239 189 884 37 393 5 314 2002. év 2 299 383 195 829 38 594 5 989 2003. év 2 441 796 211 355 42 367 6 222 2004. év 2 595 717 229 719 48 254 6 420 2005. év 2 733 914 244 883 52 304 6 635 2006. év 2 857 150 252 971 55 555 6 763
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
A közcsatornába bekötött lakások aránya Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 46,02 41,92 31,09 47,57 42,92 31,83 49,06 44,45 33,06 51,00 46,43 34,85 53,50 49,47 38,82 56,03 50,73 39,94 59,07 54,32 43,68 62,21 58,60 49,59 64,95 62,07 53,54 67,41 63,77 56,71
Paks 52,39 53,99 55,72 55,64 66,17 74,14 76,65 78,44 80,93 82,39
33
A táblázatból látszik, hogy ugyan közel sem teljes a Paksi csatornázottság, azonban jelentősen meghaladja mind a megyei, mind a régiós, mind az országos átlagot. A fejlesztés dinamizmusa is itt a legnagyobb mértékű (lásd grafikon). Közcsatornázottság arányváltozása 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
2005. év
Tolna megye
2006. év
Paks
A háztartási gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya Pakson a legalacsonyabb, azonban itt a legmagasabb a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya is (adódik ez a Paks Atomerőmű közelségéből, az erőmű hulladék-hője kerül felhasználásra.
1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Gázfogyasztó lakások aránya Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 65,79 44,24 34,47 67,61 47,24 38,87 69,27 49,49 41,13 71,09 51,99 43,58 72,36 53,68 45,73 73,47 55,55 47,95 74,31 57,22 49,92 75,02 58,64 51,24 75,88 59,92 52,23
Paks 25,66 28,94 31,95 34,78 37,01 39,29 40,78 41,85 43,04
Távfűtésbe és Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 2004. év 14,40 14,42 11,35 32,61 2005. év 14,29 14,22 11,35 32,72 2006. év 14,22 14,33 11,34 32,71
A rendszeres hulladék elszállításba bekapcsolt lakások arányát mutatja a következő táblázat. Rendszeres hulladékelszállításba bevont lakások aránya Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 2003. év 91,39 95,80 93,23 2004. év 91,45 95,63 93,43 2005. év 90,43 90,64 89,87 2006. év 92,06 89,93 86,44
Paks 99,69 98,99 98,83 100,00
34
3.8. Gazdasági helyzetelemzés A gazdasági helyzetelemzés tartalmazza a működő és a regisztrált vállalkozások alakulását, azok nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 1997. év 998 264 101 535 21 374 1 859 1998. év 1 026 642 101 411 22 063 1 978 1999. év 1 049 410 103 214 22 636 2 079 2000. év 1 094 446 106 298 23 270 2 184 2001. év 1 124 835 108 677 23 624 2 254 2002. év 1 152 221 110 810 24 223 2 306 2003. év 1 176 934 112 159 24 641 2 369 2004. év 1 198 628 111 817 24 683 2 387 2005. év 1 208 780 109 864 24 655 2 427 2006. év 1 183 953 105 931 23 647 2 356 Amint a táblázatból látható, 2005 évig folyamatosan nőtt a regisztrált vállalkozások száma. Megállapítható, hogy a Magyarországon regisztrált vállalkozások 9 %-a a Dél-Dunántúlon található, a Dél-Dunántúli vállalkozások 21 %-a Tolna megyei, a Tolna megyei vállalkozások 9 %-a található Pakson. Ezek az adatok a munkakorú népességek egymáshoz viszonyított arányával hasonlóak, nagy eltérés nem található. A regisztrált vállalkozások állományváltozása az előző évhez képest % -ban 107,00 105,00 103,00 101,00 99,00 97,00 95,00 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Magyarország
Dél-Dunántúl
Tolna megye
Paks
A regisztrált vállalkozások állományváltozásának vizsgálatakor látszik, hogy Pakson a régiós és a megyei értékekhez képest kisebb mértékben csökken a regisztrált vállalkozások száma.
35
Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)
Terület: 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év
Regisztráltak közül Magyarország működő % 580 362 55,30 625 147 57,12 645 881 57,42 693 788 60,21 700 855 59,55 708 307 59,09 707 756 58,55
Regisztráltak közül működő % 51,90 52,67 53,02 55,53 55,21 55,52 56,15
DélDunántúl 53 567 55 985 57 625 61 530 61 925 62 079 61 686
Tolna megye 13 144 13 757 14 310 15 161 15 164 14 987 14 790
Regisztráltak közül működő % 58,07 59,12 60,57 62,59 61,54 60,72 59,99
Regisztráltak közül működő % Paks 1 265 60,85 1 344 61,54 1 402 62,20 1 437 62,32 1 488 62,81 1 478 61,92 1 500 61,80
Regisztrált vállalkozások közül működő vállalkozás (% ) 65,00
60,00
55,00
50,00 1999. év
2000. év
2001. év
Magyarország
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna megye
2005. év Paks
36
A regisztrált vállalkozások közül arányaiban a legtöbb működő vállalkozás Pakson található, a legrosszabb helyzet a Dél-Dunántúli régió egészét véve látható, a regisztrált vállalkozások alig több mint 52 %-a az amelyik ténylegesen működik. Ez az arány Pakson meghaladja a 62 %-ot. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlását mutatják az alábbi diagrammok, az 1999-2005-ös évek átlagában. A diagrammokhoz tartozó jelöléseket tartalmazza az alábbi táblázat. Szám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Leírás Működő vállalk. száma a mezőgazd. , vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db)
A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlását mutatja a táblázat. Bejelölésre azok az ágazatok kerültek Paks esetében, ahol az eltérés bármely viszonyítási alaphoz képest nagyobb, mint 15 %. 1 2 3 4 5 Magyarország 3,88 10,46 9,52 24,86 4,87 Dél-Dunántúl 6,31 9,67 10,08 26,06 6,20 Tolna megye 6,83 11,20 10,93 26,00 4,99 Paks 2,89 9,96 12,37 23,25 4,33
6 5,53 5,32 5,28 3,23
7 2,88 3,10 3,03 2,63
8 25,19 20,57 20,20 25,97
9 2,76 2,74 2,25 2,72
10 11 3,30 6,76 3,40 6,55 3,10 6,18 2,56 10,09
A fentiek alapján nem kimutatható az eltérés a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás, a kereskedelem, javítás és a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágakban. Alacsonyabb az ágazati részesedése a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás és az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és a raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágakban. Magasabb a részesedése az építőipar, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltató nemzetgazdasági ágakban.
37
A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként Tolna megyében
Működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként Magyarországon
3%
4%
7%
3%
10%
2%
6%
3%
7% 11%
10%
20%
11%
25%
3% 24%
3%
6%
1
5% 5%
5%
2
3
4
5
6
7
8
9
10
1
11
A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként Dél-Dunántúlon
3%
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
Működő vállakozások megoszlása nemzetgazdasági áganként Pakson
6%
7%
3%
27%
3%
10%
10%
3%
10%
3%
12%
10%
21%
26%
3% 5%
26%
6%
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
23%
3%
3%
1
2
4%
3
4
5
6
7
8
9
10
11
38
A kiskereskedelmi üzletek számát (humán gyógyszertár nélkül) mutatja a következő tábla.
Terület: 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 69 186 8 039 1 973 145 73 502 8 710 2 097 153 75 670 9 005 2 181 160 76 169 9 015 2 186 160 75 425 8 890 2 203 170 74 465 8 832 2 234 168 73 323 8 481 2 206 163 71 178 8 203 2 122 156 69 170 8 011 2 057 155 65 690 7 518 1 970 156
Amint a táblázatból is kitűnik, sem a régió, sem a megye nem gazdag kiskereskedelmi üzletekben, amit bizonyít a lakosságszám arányos érték is.
Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma (humán gyógyszertár nélkül) (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 1997. év 6,68 7,90 7,67 6,90 1998. év 7,09 8,60 8,20 7,29 1999. év 7,33 8,92 8,57 7,63 2000. év 7,39 8,96 8,62 7,67 2001. év 7,34 8,88 8,73 8,13 2002. év 7,27 8,86 8,90 8,06 2003. év 7,18 8,55 8,84 7,88 2004. év 6,98 8,30 8,55 7,59 2005. év 6,80 8,11 8,32 7,59 2006. év 6,46 7,65 8,03 7,73
Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma az 1997-es szinthez képest jelentősen nem változott 2006 évre, sem országosan, sem régiós szinten, itt a változás + - 5 % alatt maradt. Pakson és Tolna Megyében a változás azonban több mint 10 %, ami már jelentősnek mondható, és a változás pozitív előjelű (bár a multinacionális kereskedő csoportok vidéki megjelenése jelentős). Általánosságban elmondható, hogy a 2000-2001-es évek jelentették a „legszebb éveket”, ekkor minden vizsgált dimenzióban az 1997-es évhez képest több mint 10 %-os volt a növekedés.
39
A vendéglátóhelyek számának változása a kiskereskedelmi üzletek számánál nagyobb mértékben változott. Vendéglátóhelyek száma (db) Terület: Magyarország Dél-Dunántúl 1997. év 40 728 5 022 1998. év 45 609 5 672 1999. év 48 189 5 967 2000. év 49 945 6 108 2001. év 52 027 6 276 2002. év 53 772 6 524 2003. év 55 148 6 497 2004. év 55 686 6 518 2005. év 56 294 6 628 2006. év 56 495 6 610
Tolna megye 948 1 008 1 081 1 117 1 136 1 170 1 190 1 184 1 205 1 187
Paks 71 84 82 90 87 95 99 103 103 99
Az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek számának változását megfigyelve látható, hogy 1997es bázisévhez képest minden vizsgát dimenzióban jelentős volt a változás, a leginkább változó azonban Paks volt, ahol az országos változást meghaladó mértékben változott a vendéglátóhelyek száma. A vendéglátóhelyek számának változása 1997-es bázishoz képest Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 1997. év 100,00 100,00 100,00 100,00 1998. év 111,93 114,00 107,53 118,57 1999. év 118,98 120,74 116,22 115,82 2000. év 123,84 124,33 120,85 128,34 2001. év 129,73 128,63 123,98 123,72 2002. év 134,66 134,61 128,80 135,56 2003. év 138,92 135,28 132,35 143,09 2004. év 140,56 136,48 132,99 150,52 2005. év 142,43 139,03 136,19 152,01 2006. év 143,32 139,68 135,93 149,04
A fenti táblázatba kalkulálásra került a népességfogyás módosító hatása is. Látható, hogy Pakson a másik három viszonyítási alapot meghaladó mértékben nőtt a vendéglátóhelyek száma (az 1997-es év bázisához képest).
Terület: 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (db) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 28 135 3 531 717 39 29 715 3 749 729 46 30 191 3 854 761 46 30 005 3 836 761 48 29 884 3 760 751 44 29 523 3 709 742 44 28 939 3 605 742 48 28 168 3 489 720 48 27 583 3 510 729 47 26 463 3 379 695 43
Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett vendéglátóhelyek számának alakulását szemlélteti az előbbi táblázat. Fontos azonban megvizsgálni, hogy az összes vendéglátóhelyből hány százalékát üzemeltetik egyéni vállalkozók.
40
A vendéglátó helyek számának változása az üzemeltetés típusa alapján Dél-Dunántúlon
Vendéglátó helyek számának alakulása az üzemeltetés típusa alapján Magyarországon
100%
100% 75%
30,92
34,85
37,35
39,92
42,56
45,10
47,52
49,42
51,00
53,16
29,69
33,90
35,41
37,20
40,09
43,15
44,51
46,47
47,04
48,88
70,31
66,10
64,59
62,80
59,91
56,85
55,49
53,53
52,96
51,12
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
75% 50%
50% 69,08 25%
65,15
62,65
60,08
57,44
54,90
52,48
50,58
49,00
46,84
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
25% 0%
0% 1997. év
egyéni
1997. év
egyéni
nem egyéni
A vendéglátó helyek sámának alakulása az üzemeltetés típusa alapján Tolna megyében
nem egyéni
A vendéglátó helyek számának változása az üzemeltetés típusa alapján Pakson
100%
100% 24,37
27,68
29,60
75%
31,87
33,89
36,58
37,65
39,19
39,50
41,45
50%
75%
45,07
45,24
43,90
46,67
49,43
53,68
51,52
53,40
54,37
56,57
54,93
54,76
56,10
53,33
50,57
46,32
48,48
46,60
45,63
43,43
1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
50% 75,63
72,32
70,40
25%
68,13
66,11
63,42
62,35
60,81
60,50
58,55
2004. év
2005. év
2006. év
0%
25% 0%
1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
egyéni
2002. év
2003. év
nem egyéni
egyéni
nem egyéni
41
Amint az adatokból látszik a régióban és a megyében zömében egyéni vállalkozók által üzemeltetett vendéglátóhelyek működnek, míg országosan és Pakson szinte teljesen egyenlő volt 2002-2003-ban az arány az egyéni és nem egyéni vállalkozások száma tekintetében, azonban mára mindkét vizsgálati alapban a nem egyéni vállalkozások által üzemeltetett vendéglátóhelyek kerültek fölénybe. A kereskedelmi és magán szálláshelyek férőhelye számainak megoszlását mutatja az alábbi táblázat.
1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Szállások férőhelyeinek megoszlása az üzemeltetés típusa alapján (%) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks Kereskedelmi Magán Kereskedelmi Magán Kereskedelmi Magán Kereskedelmi 60,02 39,98 39,91 60,09 58,21 41,79 96,42 58,79 41,21 37,58 62,42 53,48 46,52 95,85 58,14 41,86 36,80 63,20 50,33 49,67 91,76 58,05 41,95 37,79 62,21 57,21 42,79 91,80 84,54 58,56 41,44 37,35 62,65 58,80 41,20 58,33 41,67 37,75 62,25 59,92 40,08 92,00 57,85 42,15 36,50 63,50 59,88 40,12 93,33 57,78 42,22 36,40 63,60 62,58 37,42 93,33
Látható, hogy mind országosan, mind régiós és megyei viszonylatban jelentős a magán szálláshelyek férőhelyeinek száma, sőt a régióban enyhe emelkedés tapasztalható. Pakson elenyésző a magán szállásférőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyekhez képeset.
1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) 323 323 323 336 175 345 364 364
Magán szállásadás férőhelyeinek száma (db) 12 14 29 30 32 30 26 26
Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) 335 337 352 366 207 375 390 390
A táblázat a paksi szálláshelyek megoszlásit mutatja 1999-2006 évek között. Látható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma határozott növekedést mutat, míg a magán szállásférőhelyek száma stagnál. A megoszlás kapcsán sárgával megjelölt kiugró eltérés indoka jól látszik a fenti táblázatból, vagyis nem a magán szállásférőhelyek száma ugrott meg erősen, hanem a kereskedelem csökkent le hirtelen (építés, átépítés miatt).
42
Magán 3,58 4,15 8,24 8,20 15,46 8,00 6,67 6,67
A vendégek számát összesen a vizsgált időszakban mutatja az alábbi táblázat
1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Vendégek száma összesen (fő) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 6187049 921177 46216 6565533 935952 45297 6728914 992951 48702 6810911 1016687 58136 6964319 991800 68730 7296707 953430 61400 7731018 959724 65430 7902241 1027042 70294
Paks 5532 4976 4106 4617 4109 4814 4889 5663
A táblázat azokat a vendégeket tartalmazza csak, akik legalább egy éjszakát töltenek el valahol (a Paksi Atomerőmű látogatóközpontja kb. 30000 vendéget vonz évente, azonban ezek csak kis hányada az, aki valahol szállást is keres.) Az eltöltött vendégéjszakák alakulást mutatja az alábbi táblázat.
Vendégéjszakák száma összesen (vendégéjszaka) Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye 1999. év 21342404 4269019 152404 2000. év 22237003 4098186 149075 2001. év 22455949 4270946 158085 2002. év 21938425 4037567 183791 2003. év 22004444 3741555 206053 2004. év 21993707 3433023 170492 2005. év 22686228 3269913 180906 2006. év 22746322 3368402 180109
Paks 13232 11515 9132 9501 11570 9901 9654 10895
A vendégek által eltöltött átlagos vendégéjszaka számát mutatja az alábbi diagramm. Vendégéjszakák átlagos szám a 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Magyarország
Dél-Dunántúl
Tolna megye
Paks
összes vendég által átlagosan eltöltött vendégéjszaka száma
43
Látható, hogy a legkevesebb vendégéjszakát Pakson töltötték el a vendégek. Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak átlagos száma 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Magyarország
Dél-Dunántúl
Tolna megye
Paks
Kereskedelmi szálláshelyek átlagos vendégéjszakáinak száma
Hasonló a helyzet a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében is, ebben a tekintetben is Pakson töltötték a legkevesebb időt a vendégek. Magán szálláshelyek vendégéjszakáinak átlagos száma 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Magyarország
Dél-Dunántúl
Tolna megye
Paks
Magán szálláshelyek átlagos vendégéjszakáinak száma
A magán szállásokon eltöltött vendégéjszakák számának vizsgálata alapján látható azonban, hogy kimagaslóan sok vendégéjszakát töltöttek Pakson a vendégek. Ebből következik, hogy bár a magán szállásférőhelyek száma igen alacsony, igény lenne rá.
44
1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Vendégéjszakák száma magánszálláshely férőhelyenként Magyarország Dél-Dunántúl Tolna megye Paks 20 16 18 44 18 14 14 24 17 14 13 11 14 11 15 20 14 11 14 65 13 11 13 65 12 10 11 22 13 11 9 21
A táblázatból látszik, hogy egyes magán szállásférőhelyre hány vendégéjszaka jut, ami megfelel a kapacitás kihasználtságnak. Ebben a tekintetben is Paks ál a legjobban, itt a legmagasabb az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma. 3.9. Közszolgáltatások helyzetelemzése A közszolgáltatások helyzetelemzése több tématerületet ölel fel. Szociális ellátások közül a bölcsődei ellátásban bekövetkező változásokat mutatja az alábbi diagramm az 1997-es évek bázisán. Bölcsödébe beírt gyermekek száma (fő) 130,00 120,00 110,00 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
Magyarország
2001. év
2002. év
Dél-Dunántúl
2003. év
2004. év
Tolna megye
2005. év
2006. év
Paks
Látható, hogy a bölcsődei ellátásban 2001 év volt egy jelentős mélypont, ekkor mindegyik vizsgált dimenzióban jelentősen csökkent a bölcsödébe beírt gyerekek száma. Magyarországon, Tolna megyében és a régióban az 1997-es szint feletti a beíratott gyermekek száma, míg Pakson az elmúlt években a negatív tendencia folytatódott, egyre kevesebb gyermeket iratnak a szüleik bölcsödébe. Így vagy az egyik szülő, vagy a nagyszülők gondoskodnak a gyermekről óvodás korig. A bölcsődei ellátásokkal kapcsolatban fontos mutató a kapacitáskihasználtság, ami tartalmazza a bölcsődei férőhelyek kihasználtságát, vagyis azt, hogy egy bölcsődei férőhelyre hány beíratott gyermek jut. Pakson működő 1 bölcsőde (két telephelyen) teljes kapacitása 120 fő, melyre 121 beíratott gyermek jut. A kapacitáskihasználtság így 100 % feletti (mint szinte mindenhol bölcsődék tekintetében) A város működő bölcsődéje az I. és a II városrészben található. 45
6 40 fő 5
4
80 fő
2 3 Kék = Bölcsőde Piros = Óvoda 1
46
Óvodai ellátás. Pakson található a megye óvodáinak 5,2 %-a (6 db) ezekbe a megye óvodás korú gyermekeinek több mint 8 %-a jár. A Paksi óvodák kapacitás kihasználtsága is elég alacsony, nem haladja meg sem az országos, sem a régiós, sem a megyei kapacitáskihasználtságot. Az elkészült közoktatás fejlesztési tervben ez a probléma feltárásra került, érdemben ezzel ott foglalkoznak.
2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Óvodai csoportok Beíratott gyermekek száma Férőhely/Óvoda száma/Óvoda 9 95,44 90,33 8 106,63 97,50 8 109,00 94,00 8 107,00 90,00 8 102,13 87,38 8 102,13 83,25
Kapacitás kihasználtság (%) 94,64 91,44 86,24 84,11 85,56 81,52
A táblázat a paksi óvodai ellátások helyzetét mutatja a 2001-es év bázisához képest. Látható, hogy a 2001-évben jelentkező alacsony kihasználtságot próbálta az önkormányzat ellensúlyozni, az egyik óvoda bezárásával, ami néhány évre meg is oldotta a problémát. Az utóbbi időben azonban jelentősen lecsökkent az óvodába beíratott gyermekek száma. A város óvodái a térképen láthatók 1. Benedek Elek Óvoda, Mesevár Tagóvoda 2. Benedek Elek Óvoda, Hétszínvirág Tagóvoda 3. Benedek Elek Óvoda, Kishegyi úti Tagóvoda 4. Napsugár Óvoda, Dunakömlődi Tagóvoda 5. Napsugár Óvoda, Eötvös utcai Tagóvoda 6. Napsugár Óvoda, Vörösmarty utcai Tagóvoda Általános iskolai ellátás. Pakson jelenleg 5 általános iskola működik, jelenleg 1700 gyermek jár összesen ezekbe az intézményekbe.
2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db) 7 7 7 5 5 5
Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 2 056 2 035 1 922 1 864 1 804 1 740
Gyermeklétszámok alakulása 2001-es év bázisához képest 100,00 98,97 93,48 90,66 87,74 84,63
A táblázatban a paksi általános iskolák száma és az általános iskolások száma látható. A gyermeklétszámok folyamatosan csökkennek, mára a 2001-es szint 84 %-át éri el. Az egyes általános iskolák elhelyezkedése városrészenként a következő
47
1. Bezerédj Általános Iskola 2. Balogh Antal Katolikus Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium 3. Gazdag Erzsi Ált. Isk. és Diákotthon 4. Deák F. Ált. Isk 5. II. Rákóczi F. Ált. Isk.
V. városrész IV. városrész V. városrész II. városrész I. városrész
1 2
3
4
4
4
5
48
OM azonosító 36277 36273 200412 102841
intézmény neve Bezerédj Ált. Isk. Deák Ferenc Ált. Isk. II. Rákóczi F. Ált. Isk. Gazdag Erzsi Ált. Isk. Balogh Antal Katolikus 36276 Iskola
tanulólétszám az intézményben ∑ HH HHH SNI 425 0 3 365 108 4 1 798 172 76 30 85 24 11 85
tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Emelt szintű oktatás és/vagy Normál (általános) két tanítási nyelvű Gyógypedagógiai tanterv tagozat iskolai oktatás ∑ HH HHH SNI ∑ HH HHH SNI ∑ HH HHH 425 0 3 365 108 4 1 798 172 76 30 85 24 11
203
203
0
5
0
5
49
Amint látható, az általános iskolák egy része igen közel van egymáshoz (1, 2, 3), míg mások igen messze vannak a többitől (5.). a négyes számmal jelzett Deák Ferenc általános iskola két épületben található, külön alsó és külön felső tagozattal. A táblázat az általános iskolák átlagos gyermekszámát mutatja az évek tükrében. A Paksi átlagos iskolai létszámok jelentősen meghaladják az országos, a régiós, és a megyei adatokat is. Magyarország 245 245 243 241 238 231
2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Dél-Dunántúl 199 197 196 193 195 190
Tolna megye 204 202 205 205 201 190
Paks 294 291 275 373 361 348
Pakson két gimnázium és két szakközépiskola található. 1. I. István Szakképző Iskola 2. Vak Bottyán Gimnázium 3. Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 4. Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Összesen
444 fő 536 fő 185 fő 621 fő 1786 fő
3
2 4
Az I. István szakképző iskola Birító pusztán található, ami Csámpa településrészről közelíthető meg.
50
2
3 8
7 1 4, 5, 6
1. Atomerőmű Sport Egyesület 2. Paksi Sport Egyesület 3. Pákolitz István Városi Könyvtár 4. Paksi Közművelődési Kht. (Városi Művelődési Központ) 5. Paksi Közművelődési Kht. Könyvtára 6. Mozi 7. Tanuszoda 8. Városi strand
51
(1) 1. ASE Sportcentrum (Atomerőmű Sport Egyesület) I. méret: 70000 m2 II. kapacitás: Csarnok: 2000 fő ASE lelátó: 2-300 fő III. átlagos rendezvény: 3-4 „nagyrendezvény” 300/év (foci, tömegsport, kosárlabda stb) (2) 2. PSE Sportcentrum (Paksi Sport Egyesület) I. méret: 3565 m2 II. kapacitás: 5000 fő III. átlagos rendezvény: 100/év (3) Pákolitz István Városi Könyvtár I. méret: 550 m2 II. kapacitás (ülőhelyek száma): 200 III. átlagos rendezvény: 93/év A rendezvényeken átlagosan 2700 személy vesz részt. - regisztrált használó: 2953 fő - kölcsönzött dokumentumok: 46953 db - honlap látogató: 34900 - távhasználók: 2115 (4) Paksi Közművelődési Kht. (VMK) I. méret: II. kapacitás: színház: nagy klub: kis klub: emeleti előadó: III. átlagos rendezvény: ismeretfejlesztő előadás rendezvények kiállítás táncest játszóház külső szervek ünnepség politikai rendezvény művelődési termékbemutató civil egyház tanfolyamok
3600 m2 440 fő 100 fő 30 fő 88 fő (db; látogató) (61; 4967) (50; 18010) (28; 14900) (12; 1610) (13; 1269) (20; 12600) (26; 2440) (31; 10170) (193; 27046) (18; 1238) (154; 3799) (523; 20910)
(5 ) Paksi Közművelődési Kht. Könyvtára I. méret: 260 m2 II. kapacitás: 40 ember, 500 tag, 1937 látogató III. rendezvényszám: 60/év (6) Mozi I. méret: 260 m2 (nézőtér) + 192 m2 (színpad) II. kapacitás: 440 fő III. átlagos rendezvényszám: 117/év; 5659 fő
52
(7) Tanuszoda I. Nyitva tartás: a) Nagyközönség: H-P 6-8 óráig, 17.30-21 óráig, SZ 9-20 óráig, V 8-20 óráig b) Iskolások, sportolók: H-P 8-17.30 óráig II. Szolgáltatások: • Úszásoktatás • Búváriskola • Szolárium • Frissítő masszázs • Szauna • Konditerem (8) Városi strand I. Férőhely: 1.500 fő 3 db. medence: • Úszómedence: 1.050 m2 • Élménymedence: 1.215 m2 • Gyerek pancsoló medence: 150 m2 II. Nyitva tartás: • Június 01-től augusztus 31-ig minden nap, ezen belül: Csak úszás céljára, minden nap 600 – 800 Teljes szolgáltatás, minden nap 900 – 2000
53
Az időskorúak szociális ellátására vonatkozóan több ellátási formát is megkülönböztethetünk. Pakson található tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, melyek kapacitás kihasználtsága a megyei értékek körül vannak és jónak mondhatók. Paks
2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) 65 65 69 69 69 99
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő) 74 74 75 73 66 96
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) 2 2 2 2 2 2
Kapacitás kihasználtság 113,85 113,85 108,70 105,80 95,65 96,97
Paks
2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (gondozóházakkal Az időskorúak otthonaiban a együtt) (db) gondozottak száma (fő) 50 61 50 62 54 61 54 61 54 54 84 82
Kapacitás kihasználtság 122,00 124,00 112,96 112,96 100,00 97,62
Az időskorúak otthonaiban a kapacitás kihasználtság jellemzően 100 % felett van Pakson, csakúgy mint Tolna megyében. Paks
2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Idősek nappali intézményeinek engedélyezett férőhelyei (db) 20 20 20 22 22 20
Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő) 24 25 20 22 40 21
Idősek nappali intézményeinek száma (db) 1 1 1 1 1 1
Kapacitás kihasználtság 120,00 125,00 100,00 100,00 181,82 105,00
Az időskorúak nappali intézményeinek kapacitáskihasználtsága igen magas Pakson, több évben is meghaladta a 110 %-ot Pakson, így a férőhelybővítés indokolt lenne. Tolna megyében a kapacitás kihasználtság igen magas, közelíti a 100 %-ot.
54
4. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE
Paks városa
55
4.1. I. városrész (Kishegy-Újváros)
I. városrész (Kishegy-Újváros)
56
A városrészhez tartozó KSH adatbázis adatainak elemzése
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma (fő)
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
Antiszegr.ter.1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
20 855
5 304
189
A városrészhez a belterületen kívül egyéb belterületek is tartoznak, ezek Csámpa és Birító puszták. Ebben a városrészben él a város lakosságának 25, 4 %-a. Látható, hogy a szegregátum a I. városrészben (Kishegy-Újváros) található. A feltárt szegregátum lakossága a város lakosságának 0,9 %-át teszi ki, a városrész népességéből pedig 3,56 %-kal részesedik. A lakónépesség korszerinti megoszlását mutatja a következő diagramsor. Amint látható, a városrészben magasabb a 15-59 éves korosztály aránya, mint a város egészében, illetve alacsonyabb a 60 éven felüliek aránya. Jellemzően a fiatal családok lakóhelye a terület, jelentős mértékű panel épülettel és kiterjedt lakótelepekkel. A gyermekek aránya hasonlít a város egészének arányára. A városrészen belül feltárt szegregátumban tovább csökken az időskorúak aránya, a 60 évnél idősebbek már csak 5,3 % át teszik ki a népességnek. Nagyon magas a gyermekkorúak aránya a területen, a teljes népesség 32,3 %-át a 14 év alatti korosztály teszi ki. A munkaképes korú korosztály aránya a város egészére érvényes arányt közelíti, attól jelentősen nem tér el. Az aktív népességen belül az iskolai végzettség alapján a következő megoszlások figyelhetők meg.
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
Antiszegr.ter.1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
18,3
79,7
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
20,7
0,0
Mutató megnevezése
Látható, hogy a városrész egészében a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen meghaladja a városi átlagot. A megállapított szegregátumban a felsőfokú végzettségűek aránya 0,0 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városrész tekintetében alacsonyabb, mint a város egészében, azonban a szegregátumban annak a 3,6 szerese. A foglalkoztatottsági adatokból látható, hogy míg a I. városrészben a város egészére vonatkoztatható adatok jelennek meg, addig a városrészben található szegregátumon belül a foglalkoztatottság csupán ¼-e a városi és a városrészi adatoknak.
57
Mutató megnevezése
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
Antiszegr.ter.1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
12,4
11,0
71,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
A szegregációs mutató adataiból látszik, hogy a város egészéhez viszonyítva a városrészben alacsonyabb értéket kapunk, míg a városrészben található szegregátumban a városi érték 5,74 szerese mérhető.
Mutató megnevezése
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
Antiszegr.ter.1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
35,7
35,7
81,4
60,8
61,9
17,9
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén a jövedelmi helyzetre van kihatással, bár a mutató tartalmazza a nyugdíjasokat, illetve a GYED-en, GYES-en lévők számát is.
Mutató megnevezése
Paks összesen
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
I. városrész (KishegyÚjváros)
30,9
Antiszegr.ter.1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
22,5
74,0
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az I. városrészben jelentősen alacsonyabb, mint a város egészében, a feltárt szegregátumban azonban több mint 2 szerese mint a település egészében. A városrész lakásállományának helyzetét mutatja a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
Antiszegr.ter.1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
8 010 9,8
2 028 5,7
44 31,8
A városrészben található a város lakásállományának 25,3 %-a. Az egy lakásra jutó lakos szám a városrészben 2,6 fő, ez az arány az egész város esetében is. A feltárt szegregátumban van a városrész lakásállományának 2,16 %-a, ami a város lakásállományának 0,5 %-át teszi ki. A szegregátumban az egy lakásra jutó lakos szám 4,29 fő, ami a városrész átlagának 1,6 szerese.
58
Paks összesen
65,8
18,4
I. városrész (Kishegy-Újváros)
15,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
71,3
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
18,7
Antiszegregációs terület 1.
10,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 62,4
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
32,3
5,3 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
59
4.2. II. városrész
II.
A városrészhez tartozó KSH adatbázis adatainak elemzése
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma (fő)
Paks összesen
I. városrész (KishegyÚjváros)
20 855
6 028
A II. városrészhez tartozó egyéb belterület Cseresznyés puszta. Ebben a városrészben él a város lakosságának 28,9 %-a. A lakónépesség korszerinti megoszlását mutatja a következő diagramsor. Amint látható, a városrészben kicsit magasabb a 15-59 éves korosztály aránya, mint a város egészében, illetve kissé alacsonyabb a 60 éven felüliek aránya. A gyermekek aránya hasonlít a város egészének arányára. Mutató megnevezése
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Paks összesen 18,4 65,8 15,8
II. városrész
18,2 68,1 13,7
60
Paks összesen
65,8
18,4 15,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
II. városrész
68,1
18,2 13,7 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Az aktív népességen belül az iskolai végzettség alapján a következő megoszlások figyelhetők meg.
Mutató megnevezése
Paks összesen
II. városrész
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
19,4
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
14,9
Látható, hogy a városrészben a felsőfokú végzettségűek aránya kismértékben meghaladja a városi átlagot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városrész tekintetében hasonló, mint a város egészében. A foglalkoztatottsági adatokból látható, hogy a II. városrészben a város egészére vonatkoztatható adatok köszönnek vissza. Kissé alacsonyabb a rendszeres
61
munkajövedelemmel rendelkezők aránya, viszont a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korú népességen belül magasabb.
Mutató megnevezése
Paks összesen
II. városrész
35,7
32,8
60,8
64,0
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Paks összesen
II. városrész
12,4
10,2
A városrészben a szegregációs mutató igen alacsony, a városi érték 82 %-a. A foglalkozatott nélküli háztartások aránya szintén a jövedelmi helyzetre van kihatással, bár a mutató tartalmazza a nyugdíjasokat, illetve a GYED-en, GYES-en lévők számát is.
Mutató megnevezése
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Paks összesen
II. városrész
30,9
25,3
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a II. városrészben jelentősen alacsonyabb, mint a város egészében, annak 81,7 %-a. A városrész lakásállományának helyzetét mutatja a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
II. városrész
8 010 9,8
2 318 4,7
A városrészben található a város lakásállományának 28,9 %-a. Az egy lakásra jutó lakos szám a városrészben 2,6 fő, ez az arány az egész város esetében is.
62
4.3. III. városrész
III.
A városrészhez tartozó KSH adatbázis adatainak elemzése
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma (fő)
Paks összesen
III. városrész
20 855
1 637
Ebben a városrészben él a város lakosságának 7,8 %-a, ezzel az egyik legkisebb városrész ez. Sajátossága továbbá, hogy az egyik oldalról a Duna határolja, tehát amíg a többi városrész elméletileg növekedhet, addig ennek a növekedése egy oldalról erősen bekorlátozott. A lakónépesség korszerinti megoszlását mutatja a következő diagramsor. Amint látható, a városrészben alacsonyabb a 15-59 éves korosztály aránya, mint a város egészében, illetve 63
magasabb a 60 éven felüliek aránya. Így egy kicsit idősödő városrész képe rajzolódik ki, a városrész a régi történelmi belvárost öleli fel. A gyermekek aránya hasonlít a város egészének arányára. Mutató megnevezése
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Paks összesen 18,4 65,8 15,8
III. városrész
18,1 59,6 22,2
Paks összesen
65,8
18,4 15,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
III. városrész
59,6
18,1 22,2
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Az aktív népességen belül az iskolai végzettség alapján a következő megoszlások figyelhetők meg. Mutató megnevezése
Paks összesen
III. városrész
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
18,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
15,3
64
Látható, hogy a városrész egészében a felsőfokú végzettségűek aránya kismértékben meghaladja a városi átlagot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városrész tekintetében jelentősen alacsonyabb, mint a város egészében, a városrészek közül a legalacsonyabb. A foglalkoztatottsági adatokból látható, hogy míg a III. városrészben a város egészére vonatkoztatva magasabb értékek számítódnak, kevesebb a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és több a foglalkoztatott. Ezekkel az arányokkal a városrész a 2. legtöbb foglalkoztatottal rendelkező városrész.
Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Paks összesen
III. városrész
35,7
33,0
60,8
62,3
A foglalkozatott nélküli háztartások aránya szintén a jövedelmi helyzetre van kihatással, bár a mutató tartalmazza a nyugdíjasokat, illetve a GYED-en, GYES-en lévők számát is.
Mutató megnevezése
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Paks összesen
III. városrész
30,9
40,5
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az III. városrészben igen magas, a város egészéhez képest annak 131 %-a. A városrész lakásállományának helyzetét mutatja a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
III. városrész
8 010 9,8
717 10,0
A városrészben található a város lakásállományának 8,95 %-a. Az egy lakásra jutó lakos szám a városrészben 2,28 fő, ami némiképp alacsonyabb, mint az egész város esetében. Az alacsony komfortfokozatú lakások magas száma nem a lakások gyenge minőségére, hanem a korára utal ebben az esetben.
65
4.4. IV. városrész
IV.
66
A városrészhez tartozó KSH adatbázis adatainak elemzése
Mutató megnevezése
Paks összesen
Lakónépesség száma (fő)
20 855
Antiszegr.ter.2. (Rét u. - Cecei u. IV. városrész településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár) 2 857 127
A városrészhez tartozó egyéb belterület Gyapa. Ebben a városrészben él a város lakosságának 13,7 %-a. A szegregátumban él a városrész lakónépességének 4,44 %-a, ami a város teljes lakosságának 0,6 %-át teszi ki. A lakónépesség korszerinti megoszlását mutatja a következő diagramsor. Amint látható, a városrészben magasabb a 60 éven felüliek aránya, és kicsit alacsonyabb a gyermekek aránya, mint a város egészében. Az aktívkorúak aránya gyakorlatilag nem mutat elérést a város egészének arányához képest. A szegregátumban a lakónépességen belül a gyermekek aránya magas, mintegy 2,4 szerese a városi értékeknek. Ugyanakkor a 15-59 és a 60-x korosztály aránya jelentősen alacsonyabb.
Mutató megnevezése
Paks összesen
IV. városrész
18,4
16,5
Antiszegr.ter.2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár) 33,1
65,8
64,7
55,1
15,8
18,8
11,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Paks összesen
65,8
18,4 15,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
67
IV. városrész
64,7
16,5 18,8 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Antiszergregációs terület 2.
55,1
33,1
11,8 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Az aktív népességen belül az iskolai végzettség alapján a következő megoszlások figyelhetők meg.
Paks összesen
IV. városrész
Antiszegr.ter.2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
24,3
74,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
7,7
0,0
Mutató megnevezése
Látható, hogy a városrészben a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen elmarad a városi átlaghoz képest annak mintegy 52 %-a. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városrész tekintetében magasabb ugyan mint a városi érték, azonban a differencia csak 11 %, vagyis ebben a városrészben a legmagasabb a középfokú végzettséggel
68
rendelkezők aránya. A szegregátum esetében a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya igen magas, a városi átlag közel 3 szorosa. Felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos nem él a területen. A foglalkoztatottsági adatokból látható, hogy a IV. városrészben a foglalkoztatottak aránya elmarad a városi átlagtól, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya viszont magasabb, mint város egészére vonatkoztatható adatok. A szegregátumban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya települési arány kétszerese, a foglalkoztatottak aránya ugyanakkor annak fele.
Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Paks összesen
IV. városrész
Antiszegr.ter.2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár)
35,7
39,1
65,7
60,8
57,3
32,4
A foglalkozatott nélküli háztartások aránya szintén a jövedelmi helyzetre van kihatással, bár a mutató tartalmazza a nyugdíjasokat, illetve a GYED-en, GYES-en lévők számát is.
Mutató megnevezése
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Paks összesen
IV. városrész
30,9
38,4
Antiszegr.ter.2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár) 43,6
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az IV. városrészben és a szegregátumban is jelentősen magasabb, mint a város egészében. A városrész lakásállományának helyzetét mutatja a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
IV. városrész
8 010 9,8
1077 13,3
Antiszegr.ter.2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár) 41 73,2
A városrészben található a város lakásállományának 13,44 %-a. Az egy lakásra jutó lakos szám a városrészben 2,65 fő, ez az arány az egész város esetében is. A szegregátumban található a IV. városrész lakásainak 3,8 %-a, itt az egy lakásra jutó lakos szám 3,09 fő.
69
4.5. V. városrész
V.
A városrészhez tartozó KSH adatbázis adatainak elemzése
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma (fő)
Paks összesen
V. városrész
20 855
3 674
Területét tekintve az egyik legnagyobb városrész Szérűskert-Öreghegy néven emlegetik. Ebben a városrészben él a város lakosságának 17,6 %-a. A lakónépesség korszerinti megoszlását mutatja a következő diagramsor. Amint látható, a városrészben alacsonyabb a 15-59 éves korosztály aránya, mint a város egészében, illetve magasabb a 60 éven felüliek és a gyermekkorúak aránya.
70
Mutató megnevezése
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Paks összesen 18,4 65,8 15,8
V. városrész
20,4 58,7 20,9
Paks összesen
65,8
18,4 15,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
V. városrész
58,7
20,4 20,9
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Az aktív népességen belül az iskolai végzettség alapján a következő megoszlások figyelhetők meg. Mutató megnevezése
Paks összesen
V. városrész
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
23,7
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
16,3
Látható, hogy a városrész egészében a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a városi átlagot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városrész tekintetében magasabb, mint a város egészében, azonban az eltérés nem számottevő. 71
A foglalkoztatottsági adatokból látható, hogy míg a V. városrészben a város egészéhez viszonyítva többen nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel, és némiképp kevesebb a foglalkoztatottak száma.
Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Paks összesen
V. városrész
35,7
38,5
60,8
57,1
A foglalkozatott nélküli háztartások aránya szintén a jövedelmi helyzetre van kihatással, bár a mutató tartalmazza a nyugdíjasokat, illetve a GYED-en, GYES-en lévők számát is.
Mutató megnevezése
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Paks összesen
V. városrész
30,9
40,1
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az V. városrészben jelentősen magasabb, mint a város egészében, annak mintegy 129 %-a. Tehát ebben a városrészben is egy elöregedő lakosság él inkább. A városrész lakásállományának helyzetét mutatja a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
V. városrész
8 010 9,8
1 398 15,8
A városrészben található a város lakásállományának 17,45 %-a. Az egy lakásra jutó lakos szám a városrészben 2,62 fő, ez az arány az egész város esetében is.
72
4.6. VI. városrész.
Dunakömlőd településrészhez kapcsolódóan találhatók az egyéb belterületek. Önálló városrészként kezelhető ezen a városrészen belül Dunakömlőd, ahol a városrész lakosságának mintegy 92 %-a él.
VI. városrész Paks (Dunakömlőd+egyéb összesen belterület)
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma (fő)
20 855
1 355
Ebben a városrészben él a település lakosságának 6,49 %-a. A bemutatott területek lakosságának korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő diagramsor. Paks összesen
65,8
18,4 15,8
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
73
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület)
65,5
17,0 17,4 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Mutató megnevezése
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
VI. városrész Paks (Dunakömlőd+egyéb összesen belterület)
18,4
17,0
65,8
65,5
15,8
17,4
Amint látható, a városrészben a 15-59 éves korosztály aránya megegyezik a város egészének arányával a 60 éven felüliek aránya kissé magasabb és a gyermekkorúak aránya pedig alacsonyabb annál. Az aktív népességen belül az iskolai végzettség alapján a következő megoszlások figyelhetők meg. Mutató megnevezése
VI. városrész Paks összesen (Dunakömlőd+egyéb belterület)
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
21,8
47,2
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
14,8
4,8
Látható, hogy a városrész egészében a felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen alacsonyabb, mint a városi átlag, annak 32 %-a. A foglalkoztatottsági adatokból látható, hogy míg a V. városrészben a város egészéhez viszonyítva többen nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel, és némiképp kevesebb a foglalkoztatottak száma.
74
VI. városrész Paks (Dunakömlőd+egyéb összesen belterület)
Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
35,7
42,5
60,8
53,9
A foglalkozatott nélküli háztartások aránya szintén a jövedelmi helyzetre van kihatással, bár a mutató tartalmazza a nyugdíjasokat, illetve a GYED-en, GYES-en lévők számát is.
Mutató megnevezése
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Paks összesen
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület)
30,9
35,0
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az VI. városrészben kevésbé magasabb, mint a város egészében, annál mintegy 16 %-kal magasabb. A városrész lakásállományának helyzetét mutatja a következő táblázat.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
VI. városrész (Dunakömlőd+egyéb belterület)
8 010
472
9,8
22,0
A városrészben található a város lakásállományának 5,9 %-a. Az egy lakásra jutó lakos szám a városrészben 2,9 fő, ami némiképp magasabb, mint a város egészében.
75
5. STRATÉGIAI FEJEZET 5.1. A város hosszú távú jövőképe Paks térszerkezeti pozícióinak jövőbeni alakulásában nincs eleve elrendelt siker, sem pedig programozott kudarc. A város és önkormányzata egy dologra bizton készülhet, ez pedig a településközi és városverseny fokozódása mind a lakossági kapcsolatokban, mind pedig a külső befektetői szándékok tekintetében. A város egy átalakulási időszakban, tudatosan végiggondolt stratégiával eredményesen formálhatja (ha egyedül természetes módon nem is határozhatja meg) saját pozícióinak alakulását. Olyan erős kistérségi központ és megyei társközpont kialakítása a cél, amely speciális adottságait jól kihasználva, azok mellett azonban más, új területeket is megfelelően erősítve szolgálja a közösség és az egyén céljait, biztosítva azt az élet és munkateret, amely modern, városias, esztétikus. 5.2. Paks város jövőbeli fejlesztési irányainak meghatározása 5.2.1. Átfogó cél Paks város fejlesztésének hosszú távú, általános célja egy olyan település kialakítása, amely biztosítja a város és vonzáskörzetének megfelelő kiszolgálását, a kistérségen belüli településközi integrációs kapcsolatok, Paks Város kistérségen belüli vezető szerepének erősítését. Ennek eszköze a város integrált fejlesztése, arculatának kialakítása, a meglévő épített és természeti értékek fenntartható módon való rehabilitálása, fejlesztése; valamint a gazdasági modernizáció és a térség versenyképességének növelése, tudatos gazdaságfejlesztési tevékenység révén. Fontos cél ezen kívül a város számára, a felhalmozott erőforrások – szellemi és munkaerő kapacitás és háttér, fejlett infrastruktúra, földrajzi helyzetből eredő előnyök - tudatos kihasználása a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. 5.2.2. Középtávú célok 1) Ágazati célok: a) Gazdaságfejlesztés 1. hálózati rendszerbe illeszkedő kis- és középvállalati fejlődés, klaszter szerveződés 2. Ipari Park infrastruktúra fejlesztése, szervezet és szolgáltatás fejlesztése 3. integrált mezőgazdasági fejlődés 4. megfelelő szolgáltatási (tercier) háttér kiépítése 5. üzleti szolgáltatások fejlesztése b) Turizmus fejlesztése 1. innovációs-technikai park fejlesztése-tematikus park Pakson 2. vízi turizmus fejlesztése 3. kulturális turizmus fejlesztése 4. borturizmus fejlesztése c) Társadalmi potenciál fejlesztése 1. lakókörnyezet fejlesztése, társadalmi elégedettség növelése 76
2. 3. 4. 5.
oktatási színvonal emelése közművelődés lehetőségeinek fejlesztése közigazgatás modernizálása egészségügy fejlesztése
2) Területi célok: a) VMK/lakótelep központi park környékének oktatási, közművelődési, szolgáltatási célú rehabilitációja b) Konzervgyár és környezetének szolgáltató célú rehabilitációja c) Polgármesteri hivatal és környezetének intézményi célú rehabilitációja d) Régi belváros (Erzsébet szálló, Deák –ház) oktatási, kulturális és szolgáltatási célú rehabilitációja 1) a) Gazdaságfejlesztés: A város és térségének területfejlesztési sajátossága, hogy nincs közvetlen – válsághelyzet vagy afelé haladás jelei miatti – gazdaságfejlesztési kényszer, illetőleg a szerkezet-átalakítási szükségesség, ami az átgondolt és szisztematikus stratégia építés és megvalósítás esélyét teremti meg, a hosszabb távon tartós és perspektivikus pályát választva. A gazdaságfejlesztési stratégiát meghatározó alaptényezők az alábbiak: • Figyelemmel a gazdaságfejlődési és térszerkezeti trendekre (egyfelől feldolgozó-ipari és szolgáltatási ágazati orientáció, másfelől a városi centrumok szerepének erősödése) a térségi gazdaságfejlesztési szükséglet döntően Paks városra hárulhat, a tartós növekedés feltételei zömmel itt állnak rendelkezésre. • A helyi gazdaság monokultúrája, atomerőmű központúsága hosszú távon mindenképpen hordoz veszélyeket: a város gazdasági potenciáljának meghatározó része „külső” döntésektől függ. Indokolt a korszerű szerkezet irányába mutató diverzifikáció. • Paks mind a megye, mind pedig a régió tekintetében a közvetlen kistérségén túlnyúló szerepkör betöltésére alkalmas. Tolna és a Dél-Dunántúl relatív fejlődési lemaradása szükségessé teszi ezt a szerepvállalást, a Pakson felhalmozódott erőforrások – szellemi és munkaerő kapacitás és háttér, fejlett infrastruktúra, jó és a gyorsforgalmi úttal javuló elérhetőségi pozíció, a modern területi gazdaságfejlődési utak (hálózat, klaszter, innovációs lánc, ipari parki keretek stb.) alapjainak megléte stb. – pedig lehetővé is teszik e szerepkör betöltését. • A kibontakozó új irányzatok szerint a helyi-területi fejlődés és növekedés a közösség és a gazdaság tartós partnerségén nyugszik, és csak az lesz, amit a helyi szereplők valóban meg akarnak csinálni, és amihez „belső” erejük is van. A város és a térség belső ereje ma már eléggé nagy ahhoz, hogy valós stratégiai döntési pont legyen: a gazdaságfejlesztés útja az erőművel kooperálva vagy anélkül történjen. A város – kistérségi, megyei és regionális szempontokat egyaránt tekintetbe vevő – gazdaságfejlesztési stratégiája öt csomópont, fejlődési út köré csoportosítható. A turizmus, mint új hangsúlyt kapott ágazat külön prioritásként vizsgálandó.
77
1) b) Turizmus fejlesztése: Paks Város és Térsége Turizmusfejlesztési Programja a turizmusfejlesztés középtávú céljai között határozza meg a termékfejlesztést, valamint másodlagosan az egységes arculatfejlesztést, és korszerű promóciós eszközök alkalmazásának bevezetését. A termékfejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalja magában: • Meglévő adottságok és különösen termékek szuperpozíciós mechanizmusának elindítása, vagyis sok meglévő érték jobb szervezéssel és promótálással máris nagyobb sikert hoz. • A meglévő adottságok továbbfejlesztése, minőségi javítása, szolgáltatások komplexitásának növelése • Új, arculaterősítő, térségi turisztikai kínálat javító termékek kialakítása • Programcsomagok létrehozása • A termékfejlesztés piaci szegmens orientáltságának elérése A fejlesztési témakörök, termékek meghatározásakor azok élveznek prioritást, amelyek az ésszerűséget, gazdasági hatékonyságot és a területfejlesztési szempontokat is kielégítik: • Helyi vonzerőkre épülnek, • A hazai és nemzetközi idegenforgalmi trendekhez alkalmazkodnak, illetve annak kiszolgálására jönnek létre, • Jelentős helyi bevételeket eredményeznek önkormányzati, vállalkozási szinten, • Hosszú távú fejlesztéseken alapulnak, • A meglévő piaci szegmensek jobb kiszolgálását és új szegmensek megnyerését teszik lehetővé, • A város és térségét szerves egységként kötik össze, a térségi kohéziót erősítik. 1) c) Társadalmi potenciál fejlesztése:
78
A humán erőforrás fejlesztés és foglalkoztatáspolitikai rövid távú céljainak megvalósításában a munkaügyi központ kirendeltsége az önkormányzat, a foglalkoztatók és a civil szféra közötti szoros együttműködésre van szükség az alábbi célok figyelembevételével: •A
munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés elősegítése érdekében a munkahelyteremtő beruházások támogatása, főleg a kis- és középvállalkozások számára, elsősorban ipari termelő, másodsorban idegenforgalmi és más szolgáltató tevékenységek területén. Az önfoglalkoztatóvá válás kiemelt támogatása, ennek keretében a beruházás támogatása mellett biztosítani kell a vállalkozói ismereteket nyújtó képzést, illetve továbbképzést is. A munkahelymegőrzést szolgáló aktív munkaerő-piaci eszközök lehető legszélesebb körű megismertetése a munkáltatókkal, a részmunkaidős foglalkoztatás preferálása a létszámleépítéssel szemben. • Humán erőforrás fejlesztés a munkavállalók szakmai mobilitásának elősegítése. Ennek során a nyitott képzési rendszerekben rejlő lehetőségek mind hatékonyabb kihasználása a folyamatos humán erőforrás-fejlesztés érdekében, különös tekintettel a nyelvi képzésre. Az európai integrációra való felkészülés jegyében a számítástechnikai (ECDL) és idegen nyelvi képzések preferálása. A technológiák változásával lépést tartva, a munkahelyek megtartását segítő átképzések támogatása. A pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében az álláskeresési esélyek javítását szolgáló készségek, képességek, munkaerő-piaci ismeretek, információk átadása még az iskolák elvégzése előtt. • A tartósan munkanélküliek reintegrálásának elősegítése kapcsán szoros kapcsolat kiépítése és működtetése a munkáltatók, a foglalkoztatási célú civil szervezetek, az önkormányzat és a munkaügyi központ kirendeltsége között speciális programok szervezésére és működtetésére. A közmunka és a közhasznú munkavégzés lehetőségeinek kihasználása a munkához való hozzáállás javítása, a munkakészség helyreállítása vagy szinten tartása érdekében. A munkaerő-piaci szereplők és a munkanélküliség kezelésében érdekelt szervezetek közötti partnerség megteremtése és erősítése a gazdasági, társadalmi, szociális és civil szféra együttműködésének megteremtése a foglalkoztatási problémák kezelését célzó programok kidolgozásában, a munkaerőpiaci-mozgásokat befolyásoló eseményekre való reagálást elősegítő információs hálózatok szervezése és működtetése. Az oktatás terén a Paksi Kistérség Közoktatásfejlesztési Terve alapján a következő célkitűzések határozzák meg a fejlesztéseket: a) Méltányos oktatás, nevelés területén: • a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az együtt nevelhetők számára biztosítani a középfokon is az együttnevelés lehetőségét • egyenlő esély biztosítása a kistérségben minden gyermek, tanuló számára a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vételére • a szakszolgálati ellátáson belül a fejlesztésekre nagyobb hangsúly fektetése • az Európai trendekhez – a korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká alakulása – és a közoktatási törvény 33.§ (12) bekezdéshez igazodva a paksi gyógypedagógiai intézmény és a dunaföldvári gyógypedagógiai tagozat forrásközponttá alakuljon • a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vétele minden település gyermeke számára elérhető legyen (utazó szakember hálózat működtetése). b) Modernizáció az oktatásban, nevelésben, szakmai munka területén:
79
• • • •
• • • • • •
a kistérség iskoláiban végbemenjen a paradigmaváltás, a kompetencia alapú nevelés-oktatás elterjedése a kompetencia alapú nevelés beépítése az óvodai nevelési programokba a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével óvodák és az iskolák épületeinek korszerűsítése, felújítása, az eszközellátottság javítása, korszerű IKT eszközök biztosítása és azok használata valamennyi intézményben a kollégiumi ellátás kiterjesztése az érettségit szerzett diákok nagyobb arányban rendelkezzenek középfokú nyelvvizsgával szakmai munkaközösségek létrehozása a középiskolában emelt szinten/fakultációban tanított idegen nyelvek számának a bővítése (francia, spanyol...) az idegennyelv-oktatás hatékonyságának növelése a környezettudatos nevelés.
c) Kistérségi oktatási hálózat működése területén: • a szakmai szolgáltatások egy része bázisának, szervezetének megteremtése és működtetése a kistérségben • a hálózati tanulás megszervezése a közoktatási intézmények között a kompetencia alapú oktatás és egyéb jó gyakorlatok terjesztéséhez • a kistérségben épüljenek a kistérségi szintű közoktatási (szervezési) rendszerek, és így minden gyermek és tanuló közel azonos szinten, jó színvonalon juthasson a közoktatási szolgáltatásokhoz • az óvodai nevelés eredményességének, hatékonyságának növelése kistérségi szakmai együttműködéssel • kistérségi szintű minőségirányítási rendszer kialakítása, az összehasonlíthatóság biztosítása • a kistérségben (Pakson) működő térségi szakszolgálat továbbfejlesztése • a térségi pedagógiai szakmai szolgáltatás szervezése vagy intézmény működtetése • kistérségi pályázatfigyelő rendszer kialakítása • egymástól való tanulás, egymás munkájának megismerése, segítése (kipróbált, jól működő módszerek átvétele) • működjön egységes – kistérségi szintű - esélyegyenlőségi program o A szektorközi együttműködés rendszerszerűen működjön az esélyegyenlőségi program érdekében o A közoktatás azonos szintjén lévő intézmények által kialakított esélyegyenlőségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával o A közoktatás különböző szintjein működő intézményeinek együttműködése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. d) Alapfokú művészetoktatás területén: • biztosítani kell az óvodákban és az általános iskolákban a művészeti nevelés lehetőségeinek bővítését, valamint az alapfokú művészetoktatás területén a készség- és képességfejlesztés feladatainak széleskörű és sokszínű lehetőségeit, ezzel a minőségi művészetoktatás követelményeinek megteremtését és teljesítését
80
•
•
•
a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés programjának tudatos felvállalásával biztosítani kell a lehetőséget a művészeti területeken kiemelkedő képességű növendékek szakszerű, igényes felkészítésére, fejlesztésére a művészetoktatás tartalma - az iskolai pedagógiai programok szerves részeként gyakoroljon hatást a növendékek személyiségének fejlesztésére, általános műveltségük megalapozására az alapfokú művészeti képzéshez kapcsolódó események, rendezvények erősítsék a települések kulturális életét, közösségi programjait.
e) Német nemzetiségi oktatás területén: • a német nemzetiségi nevelés, oktatás eredményességének és feltételeinek javítása. f) Finanszírozás területén: • az ÚMFT pályázatai lehetőségeinek kihasználása.
2. Beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 1) Kishegy-Újváros a) Funkcióbővítő, erősítő városrehabilitáció a Városi Művelődési Központ körüli téren/lakótelep központi park/, a közellátási, művelődési és egészségügyi létesítmények térségének összekötése az oktatási létesítmények tömbjével b) Városi Művelődési Központ bővítése c) Infrastruktúra-fejlesztés, zöldfelületek fejlesztése d) Szolgáltató rendszer, kiskereskedelmi létesítmények fejlesztése e) Humán szolgáltatási funkciók erősítése a bölcsőde felújításával f) Városi strand felújítása 2) Pollack Mihály utca térsége a) Lakóterület fejlesztése b) Mozgáspark kialakítása c) Ürgemezői strand összeköttetésének megteremtése a Fehérvári útGyörköny utcai területtel 3) Történelmi városközpont és alvég a) Deák ház/Múzeum sziget és környezetének rehabilitációja: Paks város történetét bemutató régészeti-történeti-néprajzitermészettudományi állandó kiállítás, és Paks Város természeti környezetét és népi hagyományait bemutató kiállítás bemutathatóságának, látogatóbaráttá tételének megteremtése b) Intézményi terület fejlesztése, közigazgatási funkciók erősítése (Polgármesteri Hivatal, Rendőrség, Okmányiroda) c) Humán szolgáltatások bővítése (Gondozóközpont kialakítása) d) Konzervgyár és környezetének kereskedelmi-, szolgáltatási célú rehabilitációja 4) Fehérvári út és Györköny utca közötti terület
81
a) Idegenforgalmi funkció erősítése: Sárgödör-tér fejlesztése (pince): építészeti, téri adottságainak fejlesztésével, egy fedett-nyitott létesítmény, vinotéka és látványpalackozó kialakításával, és térrendezéssel, a helyszín bekapcsolása a kistérségi borturisztikai lehetőségek kínálatába, a borturizmus iránt érdeklődők számára a szabadidő kultúrált, színvonalas, rendezvényekkel, borkóstolási-, borvásárlási lehetőséggel tarkított eltöltésének biztosítása 5) Virág utca térsége, Öreghegy városrész a) Új lakóterület kialakítása b) Temető, közterületek rehabilitációja c) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 6) Dunakömlődi és egyéb belterületi városrész a) Dunakömlőd-Paks közvetlen összeköttetésének biztosítása egy „hátsó” elkerülő út megépítésével b) Lakókörnyezet fenntartása, javítása c) Szegregátumok kialakulásának megelőzése, kezelése 7) Paksi Ipari Park a) Infrastruktúra-fejlesztés b) Szolgáltatásfejlesztés
82
5.2.3. Célhierarchia
PAKS VÁROS INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE, ERŐFORRÁSAINAK KIHASZNÁLÁSA, ERŐS TÉRSÉGKÖZPONTTÁ VÁLÁSA
ÁGAZATI CÉLOK Gazdaságfejlesztés
KishegyÚjváros Lakó-, városi funkció erősítése Közművelődési, közösségi funkciók erősítése Gazdasági funkciók erősítése Szegregátum kezelése
Pollack Mihály utca térsége Lakó funkció erősítése Szabadidős lehetőségek bővítése
Társadalmi potenciál fejlesztése
Turizmusfejlesztés
Történelmi városközpont és alvég Városközponti funkció erősítése Közigazgatási funkciók erősítése Humán szolgáltatási funkciók bővítése Idegenforgalmi funkció erősítése Barnamező rehabilitáció gazdasági célokra
Fehérvári út és Györköny utca közötti terület
Virág utca térsége, Öreghegy városrész
Dunakömlődi és egyéb belterületi városrész
Lakófunkció erősítése Idegenforgalmi funkció erősítése
Lakó-, városi funkciók erősítése
Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Lakó funkció erősítése Szegregátum kialakulásának megelőzése, kezelése
Paksi Ipari Park Infrastruktúra fejlesztés Szolgáltatásfejlesztés
83
VÁROSRÉSZEK CÉLJAI
5.3. Anti-szegregációs terv fejezet A fokozattan hátrányos helyzet egyik kiváltó oka az elöregedés, amely természetesen a szegregáltság ismérveit, kritériumait, illetve azok megváltoztatásának esélyét, lehetőségét is befolyásolja. Pl. egy idős, egyedülálló embert nem nagy eséllyel lehet rábírni arra, hogy vállalja a beiskolázást. Szigorúan véve csekély a társadalmi haszna is az ilyen típusú, „időn túli” ötleteknek. Az elsődleges cél, annak a társadalmi közegnek a megteremtése, ahol az antiszegregációs programnak igazi értelme és eredménye van. Ez a terület népességmegtartó erejének növelése, a fiatalok elvándorlásának megakadályozása, illetve a bevándorlás elősegítése, amennyiben megfelelő indok áll amellett, hogy a célterület továbbra is lakott, vagy még intenzívebben lakott legyen. Paks környezetében több puszta, major és tanya is van. A helyben lakók gazdasági ereje szerény, kevesen vannak, akik ingatlanaikat, vagy az abban működtetett vállalkozást önerőből fejleszteni tudnák. Változást jelent helyenként, hogy az eredeti lakosság mellett fokozatosan megjelennek a „kiköltözők”. Van, akit az olcsóbb telek és építési lehetőség vonz, és vannak, akiket a falusias életforma. Egy-egy új építés, felújítás kedvező jel, hiszen az új lakók segítenek megtartani ezeket a hagyományos települési formákat. Tehát egyik cél lehet annak elősegítése, hogy minél többen válasszák a városhoz, településrészekhez közeli, de mégis természetes környezetben való lakást. A mezőgazdasági munka, vállalkozás mellett, egyeseket a csend vagy a szép táj vonz, míg másokat a kényszer visz erre a megoldásra. Ha adottak a feltételek – a megfelelő területméret és birtokközpont, megközelíthetőség, alapvető közművek – nincs akadálya az építkezésnek.
Az Antiszegregációs terv fejezet az alábbi dokumentumok és rendeletek felhasználásával készült. Helyi rendeletek 9/1991. (VI.10.) számú rendelete Az első lakáshoz jutó önkormányzati támogatásról 8/2003. (III. 11.) számú rendelete A szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról 9/2003. (III. 11.) számú rendelete A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és a lakhatási körülményeinek javításáról 24/2003. (XII. 31.) számú rendelete Paks város helyi építési szabályzatáról 24/2007. (XII. 28.) számú rendelete A helyi adókról Dokumentumok KSH 2001 Népszámlálás vonatkozó adatai és az adatok alapján készített KSH szegregátumtérkép; Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) munkaanyaga; Akcióterületi terv munkaanyaga; Területfejlesztési koncepció; Helyi építési szabályzat és településszerkezeti és szabályozási terv;
84
Demográfiai mutatók A KSH népszámlálási adatai alapján Paks város lakossága 2001-ben 20.855 fő volt. A lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya átlagosan 18 %, a 15-59 éves korosztályé 65 %, míg az időskorúak (60-) 17 %-os aránnyal részesednek. Nagy az eltérés azonban az egyes városrészek között. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A város egészére nézve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 25 %, a Dunakömlődi városrészben a legkiugróbb az arány, itt eléri a 47 %-ot. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a településen igen magas a városra vonatkoztatva 14 % feletti. Foglalkoztatottság A munkakorú népesség Pakson 2007-ben az ÁFSZ adatok alapján 14.258 fő volt. Ugyanebben az időszakban a településen regisztrált munkanélküliek száma 568 fő, ami a munkavállalási korú népesség 3,9 %-a, ami magasan az országos átlag alatt van. A tartósan (365+ nap felett) regisztrált munkanélküliek száma 128 fő. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül településszinten 12,4 %-ot tesznek ki, míg a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül átlagosan 60 % feletti, és egyik városrészben sem csökken 50 %-alá. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,9 %, azonban vannak olyan városrészek, ahol az arány 22 %. Közszolgáltatások elérhetősége Az alapszintű szociális ellátásokhoz a város szintjén hozzá lehet férni, elérhető a bölcsődei ellátástól a középiskolai ellátásig minden iskolai forma, a gyermekjóléti alapellátások, idősek otthona, nappali időskorú ellátás. A városban felsőoktatási intézmény nem található. Lakhatás. A településen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jónak mondható átlagosan 9,8 %, a Dunakömlődi városrészben azonban meghaladja a 20 %-ot.
85
Közműellátás.
Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában
A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
Vezetékes víz
-
-
-
Áram
-
-
-
Közvilágítás
-
Gyapa: 10 fő (Cecei út 2; Kanacsi út 8 fő); Csámpa: 2 fő
-
Gyapa, Csámpa, Cseresznyés
Szennyvíz-csatorna
Cseresznyés, Birító, Csámpa
Csámpa: 2 fő
Birító: I. városrész. Csámpa: I. városrész
Csámpa, Árvíz u. Gyapa KAnacsi út, Toldi u. egy része
Gyapa 8 fő Csámpa: 2 fő
Gyapa IV-es városrész Birító: I. városrész. Csámpa: I. városrész
Gáz
Pormentes út
Gyapa: IV-es városrész; Cseresznyés: II-es városrészr.
Összesen a városban nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Össz: 77 fő
KSH térképek bemutatása a leírások magyarázata
7
6
3
4
5
2 1
86
10 8
9
A térképen látszik az is, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink) (KSH 2001 népszámlálás alapján)
A KSH által megjelölt területek beazonosítása megtörtént. 1. Eötvös utca-Hunyadi utca közötti terület. Zömében régi pince épületek találhatók itt, lakosságszám tekintetében csekély. Az itt előforduló személyek zömében nyugdíjasok. (régi városrész) 2. Temető utca - Kornis utca - Kert utca - Pál utca. Régebben leromlott területnek számított, mára jelentősen átalakult terület. A régi lakásállomány jelentős részét felvásárolták, 2001-óta több építkezés is történt a területen. 3. Fehérvári út - Retek utca sarok. A vizsgált területen roma származású lakosság található, azonban az érintettek zömében az idősebb korosztályba tartoznak. Kevés számú fiatal található itt, így a közösség létszáma nem éri el az 50 főt. 4. Szentháromság Tér. Régebben szociális bérlakások voltak itt, azonban ezek felszámolásra kerültek. Jelenleg a város turisztikai attrakció keretében helytörténeti kiállítóhelyet szándékozik létesíteni (Deák ház) 5. Bezerédj utca. Gazdag Erzsi Ált. Isk. és Diákotthon, ami speciális iskola a tanulók 100%-a SNI. 6. Haladás utca. Régebben jelentős létszámú alacsony iskolai végzettségű lakos élt ezen a területen. A városi építésügyi szabályozásoknak (telekkialakítási tilalom) köszönhetően mára
87
egy eléggé felkapott, új házakkal benépesülő, frekventált hellyé kezd válni (olcsó ingatlanok, amelyek lebonthatók és új házakat lehet építeni a helyükre). 7. Téglagyár. A volt téglagyár területén még találhatók lakások, hátrányos helyzetű lakossággal, az itt lakó népesség száma nagyon alacsony, nem éri el az 50 főt. 8. Bocskai utca - Április 4-e utca - Újtemplom utca - Alkotók utca. Régebben ezen a területen is jelentős roma kisebbség volt található, a mai időszakban azonban arányuk megfordulni látszik. 9. Szegregátum 1.
Helyzetelemzés Az 1970-es évek országos településfejlesztési elképzeléseit az ötéves tervek tartalmazták. A roma lakosság elkülönített, egységes épületekkel jellemzett, telepszerű környezetben történő elhelyezése tudatos tervezés eredménye. Pakson, a Dankó Pista – Síp és Kölesdi utcák által határolt terület az országos településfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célokkal összhangban, telepszerű környezetben, a város peremterületén, alacsony komfortfokozatú, egységes arculatú épületeket kialakítva „oldotta meg” a roma kisebbség beilleszkedési, alkalmazkodási nehézségeit. A telepen élőkre jellemző az alacsony iskolai végzettség – az ott élők közül többeknek a 8 általános iskolai végzettsége sincs meg - szakképesítéssel kb. 10 % rendelkezik. A szakképesítéssel rendelkezők szakmáját tekintve: szakács, varrónő, hegesztő, díszműkovács, festő, csőszerelő. A telepen élő lakosság kb. 56%-a munkanélküli. 20% dolgozik rendszeresen, túlnyomórészt a férfi lakosság. A nők többsége otthon van, háztartásbeli, GYES-ből vagy anyasági segélyből él. A telepen élők kb. 13%-a nyugdíjas. A munkanélküliséggel sújtott területen, a rendszeresen dolgozók is inkább csak a nyári hónapokban, idénymunkákból él. Mezőgazdasági munkát kevesen vállalnak, nem ez a jellemző. A többség a közmunka programok alkalmazásában dolgozik pár hónapot, közhasznú, közcélú munkát végezve.
88
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Állandó népesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 1559 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Paks összesen
Antiszegr.ter.1. A I. (Dankó Pista u. - városrészhez városrész Klapka Gy.u. viszonyított Kölesdi út) mutatók (%)
20 855 21 178
5 304 5 178
189 193
3,56 3,73
18,4
18,7
32,3
172,36
65,8
71,3
62,4
87,58
15,8
10,0
5,3
52,95
Az érintett terület az I. városrészben található. A lakónépesség a város teljes népességének 0,9, a városrész lakosságának 3,56 %-a. (KSH 2001) Az állandó népesség aránya kicsit magasabb, azonban még ez sem éri el a 4 %-ot. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlását megfigyelve látható, hogy a gyermekkorú népesség a városrész (de az egész városhoz viszonyítva is) lényegesen magasabb, azok mintegy 1,72 szerese. Ugyanakkor az időskorúak aránya lényegesen kedvezőtlenebb, a városrészhez viszonyítva alig több mint annak fele.
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
Paks összesen
Antiszegr.ter._1. A I. (Dankó Pista u. városrészhez városrész Klapka Gy.u. viszonyított Kölesdi út) mutatók (%)
21,8
18,3
79,7
434,57
14,8
20,7
0,0
0,00
A lakosság legmagasabb iskolai végzettségének megvizsgálása után látható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a vizsgált szegregátumban az érintett városrész átlagánál mintegy 4,3 szer több. Elmondható, hogy a felnőtt korú lakosságon belül csak minden 5. személynek van magasabb végzettsége. Az érintett szegregátumban felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos nincs.
Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Paks összesen
Antiszegr.ter._1. A I. (Dankó Pista u. városrészhez városrész Klapka Gy.u. viszonyított Kölesdi út) mutatók (%)
35,7
35,7
81,4
228,20
12,4
11,0
71,2
649,64
89
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
60,8
61,9
17,9
28,92
30,9
22,5
74,0
328,45
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül is igen magas a szegregátumban a városrészhez viszonyítva. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban kiugróan magas, a városrész átlagánál 6,5 szer magasabb, és csaknem 6-szor magasabb, mint a város egészében. Ennek megfelelően az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, a városrész átlagának mintegy 1/3-a. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, ami összefüggésben van a foglaloztatottsággal és a rendszeres szociális segéllyel, a szegregátumban 3,3 szer több, mint a városrészben.
Paks összesen
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
8 010
Antiszegr.ter._1. A I. (Dankó Pista u. városrészhez városrész Klapka Gy.u. viszonyított Kölesdi út) mutatók (%) 2 028 44 2,17
9,8
5,7
31,8
555,94
A lakásállomány vizsgálata után látszik, hogy a szegregátumban található a városrész lakásainak 2,17 %-a, viszont a városrészhez (és a város egészéhez képest is) az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, azok több mint ötszöröse. A speciális mutatók vizsgálata. Az akcióterülethez viszonyítva a munkanélküliségi ráta a szegregátumban 66,2 %, ami a teleülési munkanélküliségi mutató több mint 10 szerese. A településen nyilvántartott álláskeresők csaknem negyede a szegregátumból kerül ki, és ugyan ez az arány a tartós (360+ nap felett regisztrált) munkanélküliek esetében is. A foglalkoztatottak közül az alacsony presztízsű foglalkozatotti csoportba 72,7 %-uk tartozik, tehát a teljes lakónépesség csupán 9,5 %-a dolgozik valamilyen közepesen vagy jól megbecsült, valamilyen presztízst nyújtó munkahelyen. Magas azon lakosok aránya is, ahol a jövedelemforrás (2001-ben) kizárólag a helyi önkormányzati vagy állami támogatás volt. a teljes népességen belül az arányuk 18,5 %. A lakosság többi része tud valamilyen alkalmi (elsősorban mezőgazdasági) munkát vállalni.
Mutató megnevezése
Antiszegr.ter._1. (Dankó Pista u. Klapka Gy.u. Kölesdi út)
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
72,7
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
65,6
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
66,2
90
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
24,6
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
29,7
Az alacsony komfortfokozatú lakások állománya a vizsgált területen igen alacsony, ehhez mérten kiugróan magas az egyszobás lakott lakások aránya, ami a teljes lakásállomány 18,2 %-a. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
18,2
91
A szegregátum helyzetén javító beavatkozások leírása Helyzetelemzés megállapítása
Cél megfogalmazás a
Intézkedés és leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításána k határideje
Az intézkedés eredményindikátora
Az intézkedés eredményindikátora
Az intézkedés eredményindikátora
(n=1 év)
(n=3 év)
(n=6 év)
Az alacsony komfortfokozat ú lakások aránya magas
Csökkenteni az alacsony komfortfokozat ot, javítani az itt élők életkörülményei n
A szegregátum területén jelenleg több önkormányzat i bérlakás található, amelyek komfortfokoz ata igen alacsony. Ezek rehabilitációja fontos és nem elhanyagolhat ó.
Paks Város Önkormányza ta Építési osztály osztályvezető
Több lépcsős megvalósítás történik. 20072008 évben felújításra került 1 db, 2008 évben felújításra kerül további 3 db, a maradék négy darab felújítása 2011-ig valósul meg.
4 db felújított bérlakás
6 db felújított bérlakás
8 db felújított bérlakás
A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsony
Cél a szakirányú képzés, lehetőség szerint olyan formában, aminek nem előfeltétele a magasabb iskolai végzettség
A Funkcióbővít ő városrehabilit áció keretében az akcióterületen található szegregátum felnőtt, munkaképes korú lakosságából 5-7 fő képzése
A program felelőse Paks Város Önkormányza ta. Polgármesteri hivatal, alpolgármeste r.
A projekt keretein belül, 2009-2010 között zajlik a képzés.
5-7 fő képzése OKJ-s parkgondozó, parkápoló szakmacsoportba
5 fő tovább foglalkoztatása valósul meg.
A képzések folytatódnak, az alacsony iskolai végzettségű lakosok aránya
Bevonásra kerül a CKÖ is, aki a lehetséges bevonható
92
Magas az érintett terület munkanélkülisé ge.
A szociális gazdaságon belül lehetőséget kel teremteni a munkavégzésre, ezáltal a munka világába való visszatérésre.
valósul meg.
személyek
A képzésben részt vett személyek közül a város fenntartó közhasznú társaságban alkalmazásra kerül legalább 5 fő 1 évig, mely egy év letelte után a település további 1 éven keresztül foglalkoztatás t valósít meg.
A program felelőse Paks Város Önkormányza ta, illetve az általa fenntartott városüzemelt etési társaság. Bevonásra kerül a CKÖ is, aki a segít a bevont személyeknek a munka világába való visszatérésbe n.
A képzési időszak után kerül sor a foglalkoztatás 1 évére ez után valósul meg a +1 év.
A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya nő, csökken azon háztartások aránya, ahol nincs foglalkozatott
A munkatapasztalat és a megváltozott életkörülmények miatt a továbbfoglalkoztatásban már nem részesülők hamarabb jutnak új munkahelyhez.
Mivel javul a családok életkörülménye, a családokban élő gyermekek megfelelő segítséggel szakmát tanulhatnak, így a foglalkoztatás tovább emelkedik.
93
A stratégia leírása. Lakáskörülmények javítását célzó stratégia 2008-2013 között. Az önkormányzati érintett bérlakás állomány felújítási időszaka 2008 évben kezdődött el, ebben az időszakban egy bérlakás már felújításra került. További három bérlakás komfortfokozat emelése történik meg 2008-év során, a maradék négy lakás felújítása 20092010-ben megvalósul.
Megjegyzés: A tervezett felújítások során komfort nélküli bérlakások komfort fokozatúvá kerülnek átalakításra. A nem önkormányzati lakások felújítása és komfortfokozatuk növelése érdekében a település önkormányzata lehetőséget biztosít nem iparosított technológiával épült lakások felújítására, melyet az önkormányzattól kell igényelni. Magasabb iskolai végzettség megszerzését célzó stratégia 2008-2013 A foglalkoztatás és munkanélküliség egyik legfontosabb ellensúlyozója lehet a magasabb képzettségi arány elérése, ami feltételezi azt, hogy a bevonásra kerülők hajlandóak a képzéseken részt venni, majd a megszerzett képzettséggel munkát vállalni. a célcsoport bevonása sok esetben igen nehéz és hosszadalmas folyamat, így a helyi kissebségi önkormányzat bevonása is igen fontos. A település önkormányzata ez idáig szociális célú gazdaságban nem foglalkoztatott személyeket, a jelen helyzetet felismerve azonban hosszú távú képzési (átképzési) koncepció kidolgozását kezdi el, melynek egy közbenső állomása az a kísérleti képzés, ami a 2008-2009-ben megvalósítani kívánt fejlesztésben is szerepet kap. Amennyiben a rendszer működőképes lesz, úgy a képzés és foglalkoztatás folyamatossá válhat, a munka világába visszavezetett eddig segélyből és nem rendszeres juttatásokból élők életkörülményei javulnak. A befejezett legalább 6 általános iskolai osztályra épülő képzések lesznek az első bevezető képzések, a PRKK-val közös szervezésben. A bevontak részére OKJ-s szakma kerül kibocsátásra. A későbbiekben a befejezett 8 osztályos képzések is megvalósításra kerülnek, a bevonásra kerülők számára már szakiskolai, szakközépiskolai végzettség, esetleg érettségi is felajánlható az OKJ-s szakmák mellett. Nagyon fontos ez esetben, hogy a képzés a valós piaci igényeken alapuljon, hogy ne történjen felesleges képzés.
94
A paksi közoktatás jelenlegi helyzetét mutatja a fenti táblázat. Látható, hogy a szegregátum által érintett területen lévő II. Rákóczi Ferenc általános iskolában magas a HH-s és a HHH gyermekek aránya. Összesen
HH HHH HHH/HH HH/összesen
425
0
3
365
108
4
3,70
29,59
II. Rákóczi F. Ált. Isk.
798
172
76
44,19
21,55
102841
Gazdag Erzsi Ált. Isk.
85
24
11
45,83
28,24
36276
Balogh Antal Katolikus Iskola
203
0
5
36277
Bezerédj Ált. Isk.
36273
Deák Ferenc Ált. Isk.
200412
A II. Rákóczi Ferenc általános iskolában a teljes tanulólétszám 21,55 % hátrányos helyzetű, közülük is majd minden második gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A közoktatás fejlesztésben kiemelt figyelmet kell fordítani a magas HH-s gyermekek arányát felvonultató intézményekben a szegregációmentes oktatásra, ahol a lehetőségek megengedik mindenképpen integrált oktatást kell megoldani. Ennek érdekében speciális programokkal kell megcélozni a roma és hátrányos helyzetű tanulókat annak érdekében, hogy az iskolarendszerben eljussanak a képességeiknek legjobban megfelelő képzettségi szintre. Fontos egyfajta jelzőrendszer, szociális háló biztosítása, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. Valamennyi intézményében bevezetésre kerülő esélyprogram kidolgozása, mely új pedagógiai módszerek bevezetését, a kompetencia alapú oktatás bevezetését, az integrált oktatás kiterjesztését tartalmazza. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára hatékony együttnevelés lehetőségét biztosítja, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartást és a gyermekek egyéni fejődésének nyomon követését. Mivel a gyermekek HH-s besorolása nagyban függ az őket nevelő családok életkörülményeitől, így várható az arányuk csökkenése, amennyiben a vázolt fejlesztések és képzések sikerrel véghezvihetők. Munkanélküliség csökkentését célzó tevékenységek 2008-2013 között. A kérdéscsoport összefügg az előzőekben elírtakkal, a megfelelő képzésben részt vevők szociális gazdaságban kerülnek foglalkoztatásra az önkormányzat által fenntartott városfenntartási társaságon keresztül. A munka világába való visszatérés sikere érdekében 1+1 év foglalkoztatása valósul meg, ami után továbbfoglalkoztatás lehetséges, de a megszerzett munkatapasztalat és a megfelelő visszailleszkedés segítségével a további munkavállalások könnyebbé válnak.
95
Paks város gazdaságfejlesztési programját az elmúlt 30 évben és várhatóan az elkövetkező 20 évben is az atomenergetika határozza meg. Az atomenergetikai fejlesztések és vállalkozások (Paksi Atomerőmű és a háttérét adó beszállítói) jelentős munkaerő igénnyel bírnak, ez a munka azonban magasabb képzettséget igényel, jellemzően nem szakmunka, hanem érettségire épülő technikusi munka. A jelenleg munkanélküliek jelentős része semmilyen képzettséggel nem rendelkezik, így a legfontosabb a képzésük megvalósítása, illetve a képzettség nélküliség megelőzése fiatal korban. A gazdaság másik mozgatórugója lehet az elkészülő autópálya, melynek gazdaság vonzó hatása jelentős. Várhatóan megjelennek Pakson olyan multinacionális vállalkozások, amelyek jelentős mennyiségű betanított munkást tudnak foglalkoztatni (kézi összeszerelés, műanyagipar). Ezen vállalkozások letelepítése Pakson a város alapvető érdeke, hiszen nem csak a Város, hanem a szűkebb kistérség munkaerő gondjai is megoldódnak. Az előzetes tárgyalások alapján elkezdődhet a bevonni szándékozottak képzése és felkészítése a munkába állásra. A tartós munkanélkülieknek mentálhigiénés gondozáson és valamilyen közcélú foglalkoztatáson kell előzetesen átesniük, legalább 3-6 hónap időtartamban, annak érdekében, hogy a munka világába még könnyebben visszailleszkedjenek. A nem tartós (365 napnál kevesebb) munkanélküliek esetében a felkészítő időszak mérsékelhető, akár el is hagyható, a mentálhigiénés gondozás azonban itt sem nélkülözhető. Integráció elősegítése, részvétel ESZA-típusú projektek. Paks városa a városüzemeltetési társasággal karöltve szociális foglalkoztatás megvalósítását tűzi ki célul, ahol nem csak a szegregátumban élők, hanem más hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása is megtörténhet. A szociális foglalkoztatáshoz a munkaügyi központok által nyújtott támogatások is felhasználásra kerülnek. Közösségi ház létesítése a szegregált területen, ahol a helyi kisebbség a saját igényeinek megfelelő kultúrált szórakozás és kikapcsolódást találja meg. Cél egy olyan létesítmény kialakítása, ahol a közösség mindennapos elfoglaltságain túl rendezvények, képzések is megtarthatóvá válnak, rendelkezik Internet hozzáféréssel, szakképzett családsegítők és szociális munkások segítik azokat, akik igénybe kívánják venni szolgáltatásaikat. SWOT analízis
Erősségek
Gyengeségek
Magas a gyermekek aránya
Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas a népességen belül
Nem zárt és nem nagyszámú közösségről van szó Kevés lakás található a területen Jó a közműellátottság A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő
Kevesen rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel Magas a gyermekek aránya Az alacsonykomfort fokozatú lakások aránya magas
Lehetőségek
Veszélyek
Magas a gyermekek aránya, az integrált oktatásával és szakmához való segítésükkel a társadalmi spirálból kiléphetnek
A bevonni kívánt célszemélyek részéről nem mutatkozik hajlandóság sem a képzésre, sem a foglalkoztatásra
A lakások komfortfokozata javítható, ennek elvégzésére a szándék megvan.
Magas a gyermekek aránya, a társadalmi kirekesztettség érzete fiatal korban elkezdődhet
96
Szociális foglalkoztatás segítségével jelentős számú lakos vezethető vissza a munka világába, ezáltal a családok életkörülménye javul
Nehézségekbe ütközik a munka világába történő visszavezetés
Nyilvánosságbiztosítás, az érintettek bevonása A kisebbségi önkormányzaton keresztül a projektekbe régebben is és a jövőben is bevonásra kerülnek az itt lakók. A képzési és foglalkoztatási projektekben a bevonásra kerülő személyek kiválasztása is a CKÖ-on keresztül a munkaügyi központ szociális munkásainak segítségével történik. Bármilyen képzést meg kell előznie egy mentálhigiénés felkészítésnek, ami szintén hozzájárul a munka világába való visszailleszkedés elősegítéséhez. A települési sajtó (írott és elektronikus is) folyamatosan tájékoztatja a lakosságot az aktuális eseményekről, biztosítva a lehetőséget azok megismerésére. A bérlakások felújításának ütemterve az érintett lakossághoz a tervezett beruházás előtt legalább egy hónappal eljut, hogy a lakóknak lehetőségük legyen a kisebb kellemetlenségek kezelésére. Amennyiben szükséges az önkormányzat szükséglakást tud kijelölni a felújítás időtartamára.
97
10. Szegregátum 2.
Helyzetelemzés Gyapa Pakstól teljesen különálló település volt. Az ott élő emberek kizárólag mezőgazdaságból éltek. Alacsony jövedelemmel rendelkeztek. A Paksi Állami Gazdaság Gyapára településének következtében, szintén mezőgazdasági üzem lévén, a településen tartotta az alulfizetett, alacsony képzettséggel rendelkező mezőgazdasági munkából élőket, ezen kívül a településre vonzott további hasonló hátrányos helyzetű munkásokat. Így a településen az alacsony végzettséggel rendelkező, szerény körülmények között élő lakosok száma jelentősen megnőtt. A Paksi Állami Gazdaság megszűnését követően a gazdasági épületeket és volt szolgálati lakásokat értékesítették a mezőgazdasági munkások között. Ezek leromlott állapotú, alacsony komfortfokozatú épületek, mivel az alacsony jövedelem mellett nem tudták fejleszteni, felújítani. A mezőgazdasági munka iránti igény csökkenése munkanélküliséget és további elszegényedést eredményezett. Az ott élő, képesítéssel nem rendelkező, volt mezőgazdasági dolgozók esetében az elhelyezkedési lehetőségek szűkösek, mivel az 1970-es évektől kezdődően Paks fokozatosan mezővárosból ipari jellegű várossá alakult, a munkaerő iránti kereslet gyökeresen megváltozott.
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Állandó népesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 1559 évesek aránya
Paks összesen
IV. városrész
Antiszegr.ter._2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár)
20 855 21 178
2857 2940
127 127
4,45 4,32
18,4
16,5
33,1
200,36
65,8
64,7
55,1
85,23
A városrészhez viszonyított mutatók (%)
98
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
15,8
18,8
11,8
62,67
Az érintett terület az IV. városrészben található. A lakónépesség a város teljes népességének 0,6 %, a városrész lakosságának 4,32 %-a. (KSH 2001) Az állandó népesség aránya kicsit alacsonyabb, azonban még ez sem éri el a 4 %-ot. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlását megfigyelve látható, hogy a gyermekkorú népesség a városrész (de az egész városhoz viszonyítva is) lényegesen magasabb, azok több mint kétszerese. Ugyanakkor az időskorúak aránya lényegesen kedvezőtlenebb, a városrészhez viszonyítva alig több mint annak 60 %-a.
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
Paks összesen
IV. városrész
Antiszegr.ter._2. (Rét u. - Cecei u. településhatár Kanacsi u. - Cecei u. településhatár)
21,8
24,3
74,3
305,64
14,8
7,7
0,0
0,00
A városrészhez viszonyított mutatók (%)
A lakosság legmagasabb iskolai végzettségének megvizsgálása után látható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a vizsgált szegregátumban az érintett városrész átlagánál mintegy háromszor több. Elmondható, hogy a felnőtt korú lakosságon belül csak minden negyedik személynek van magasabb végzettsége. Az érintett szegregátumban felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos nincs.
Mutató megnevezése
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Antiszegr.ter._2. A (Rét u. - Cecei u. városrészhez településhatár Kanacsi u. - Cecei u. viszonyított mutatók (%) - településhatár)
Paks összesen
IV. városrész
35,7
39,1
65,7
167,86
12,4
13,8
52,9
383,06
60,8
57,3
32,4
56,54
30,9
38,4
43,6
113,60
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül is magas a szegregátumban a városrészhez viszonyítva, annak mintegy 1,67 szerese. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 99
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a szegregátumban magas, a városrész átlagánál 3,8 szer magasabb, és csaknem 4,2-szer magasabb, mint a város egészében. Ennek megfelelően az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, a városrész átlagának mintegy fele. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, ami összefüggésben van a foglaloztatottsággal és a rendszeres szociális segéllyel, a szegregátumban 1,1 szer több mint a városrészben.
Mutató megnevezése
Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
Paks összesen
8 010 9,8
Antiszegr.ter._2. A (Rét u. - Cecei u. IV. - településhatár - városrészhez viszonyított városrész Kanacsi u. mutatók (%) Cecei u. településhatár) 1 077 41 3,81
13,3
73,2
551,20
A lakásállomány vizsgálata után látszik, hogy a szegregátumban található a városrész lakásainak 3,81 %-a, viszont a városrészhez (és a város egészéhez képest is) az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, azok több mint 5,5 szöröse. A speciális mutatók vizsgálata. Az akcióterülethez viszonyítva a munkanélküliségi ráta a szegregátumban 17,2 %, ami a teleülési munkanélküliségi mutató több mint 4,7 szerese. A településen nyilvántartott álláskeresők csaknem 8,2 %-a a szegregátumból kerül ki. Ez az arány a tartós (360+ nap felett regisztrált) munkanélküliek esetében is magas. A foglalkoztatottak közül az alacsony presztízsű foglalkoztatotti csoportba 58,3 %-k tartozik, tehát a teljes lakónépesség 18,3 %-a dolgozik valamilyen közepesen vagy jól megbecsült, valamilyen presztízst nyújtó munkahelyen. Magas azon lakosok aránya is, ahol a jövedelemforrás (2001-ben) kizárólag a helyi önkormányzati vagy állami támogatás volt. A teljes népességen belül az arányuk 12,9 %. A lakosság többi része tud valamilyen alkalmi (elsősorban mezőgazdasági) munkát vállalni.
Mutató megnevezése
Antiszegr.ter._2. (Rét u. - Cecei u. településhatár - Kanacsi u. - Cecei u. településhatár)
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
58,3
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
77,2
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
17,2
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
10,3
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
12,9
100
Az alacsony komfortfokozatú lakások állománya a vizsgált területen igen alacsony, ehhez mérten kiugróan magas az egyszobás lakott lakások aránya, ami a teljes lakásállomány 68,4 %-a. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
68,4
Az elmúlt években megtörtént a gyapai ivóvízhálózatnak a paksi hálózattal való összekötése. Azóta megszűntek a vízminőségi problémák Gyapán. Sor került a Cecei utca, a Rét utca, valamint a Kanacsi utca közvilágításának teljes felújítására. Kb. 100 m új járdaszakasz épült, de maradt még feladat. Az önkormányzat tervei szerint 2008-ban sor kerül egy négylakásos társasházhoz vezető földút szilárd burkolatú úttá alakítására. Ezzel elhárul a veszély, hogy rossz időjárás esetén a járhatatlanná váló kb. 150 m-es útszakaszon a mentő, vagy az orvosi ügyeleti gépkocsi nem tudja gyorsan megközelíteni az ellátandó beteget. Lakossági igény, hogy a célterületen kb. 100 m járda kerüljön kialakításra, és ugyanennyi járdalapból képzett járófelület megújításra. Ez a lakossági igény a jelenlegi önkormányzati ciklus végére, 2010 őszére kielégíthető. Gyapán működik a Gyapa Derby sportegyesület, amely Megye-III szintű felnőtt focicsapatot működtet, tömörítve a település korosztályos fiataljait. Az egyesület szabványos méretű, tulajdoni szempontból szívességi használatú pályával rendelkezik. E helyett célszerű lenne önkormányzati területen kialakítani egy új pályát, a legfontosabb öltözői infrastruktúrával. Ennek előkészítése folyamatban van, a következő két évben sor kerülhet a fizikai megvalósításra. Az életmódváltozás miatt, az emberek vidéken is egyre több szabadidővel rendelkeznek. A szabadidő hasznos eltöltésére különböző érdeklődési körű közösségek szerveződtek a településrészen. Jelenleg egy gazdasági társaság tulajdonában lévő épületrészt bérel a településrészi önkormányzat a rendszeres vagy eseti rendezvényekre. Indokolt ezen épület felújítása, fűtéskorszerűsítésének megoldása. Ennek célszerű módja az egyébként kihasználatlan épület „lelakásos” alapon történő önkormányzati felújítása egy középtávú, a helyi közösségeknek helyet biztosító szerződés keretein belül.
101
A szegregátum helyzetén javító beavatkozások leírása Helyzetelemzés megállapítása
Cél megfogalmazás a
Intézkedés és leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításána k határideje
Az intézkedés eredményindikátora
Az intézkedés eredményindikátora
Az intézkedés eredményindikátora
(n=1 év)
(n=3 év)
(n=6 év)
Az alacsony komfortfokozat ú lakások aránya magas
Csökkenteni az alacsony komfortfokozat ot, javítani az itt élők életkörülményei n
A szegregátum területén jelenleg több lakás található, amelyek komfortfokozata igen alacsony. Ezek rehabilitációja, fontos és nem elhanyagolható azonban speciális önkormányzati támogatást igényel.
Paks Város Önkormányz ata Építési osztály osztályvezető
Mivel nem az önkormányzat a tulajdonos, így a megvalósítás ideje igen kérdéses. Terv szerint 2010 év végére a fejlesztés megoldódik
3 db felújított lakás
4 db felújított lakás
6 db felújított lakás
A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsony
Cél a szakirányú képzés, lehetőség szerint olyan formában, aminek nem előfeltétele a magasabb iskolai végzettség
A Település rész önkormányzata által működtetett közösségi létesítmény felújítása és képző hellyé történő alakítása fontos.
A program felelőse Paks Város Önkormányz ata. Polgármester i hivatal, alpolgármest er.
2009-2010 között felújítás, azután folyamatos képzés a képzés.
1 felújított közösségi létesítmény 3-6 fő képzése
6-8 fő képzése
4-6 fő képzése
Bevonásra kerül a Gyapa településrész önkormányza
102
ta is. Magas az érintett terület munkanélkülis ége.
A terület specialitásaiból következően lehetőség van az önfoglalkoztató vá való válás elősegítésére a mezőgazdaság területén.
Gyapa településrész falusias közegében lehetőség van egy zömében kézimunkaerőre alapozott zöldség és gyümölcs termesztő önkormányzat által tulajdonolt cég kialakítására. A megtermelt termények felhasználhatók lennének a városi étkeztetésben, így az önkormányzat költségmegtakar ítást érhet el.
DDRMK helyi képviselete, alpolgármest er, szociális osztály osztályvezető
A szükséges előképzettségek megszerzése 2009-2010-ben elkezdődhet, a teljes kifutás 2013
2 ha megművelt terület
3 ha megművelt terület
4 ha megművelt terület
103
A stratégia leírása Lakás és terület fejlesztés Az itt élő lakosság lakáskörülményeinek javítása. Jelentős probléma, aminek kezelése igen nehéz. A területen nincsen önkormányzati vagy egyéb bérlakás, a rossz körülmények ellenére saját ingatlanban élnek az emberek. Megoldás lehet a szociális bérlakás állomány fejlesztése Pakson és annak felajánlása, azonban nem biztos, hogy ez eredményre vezetne, részben azért, mert el kellene költözni hozzá az itt lakóknak. Másik megoldás az egykori TSZ ingatlanok közül helyben megvásárolni egyet-kettőt és átépíteni bérlakássá, ennek megoldási lehetőségeit az önkormányzat régóta vizsgálja. A harmadik és talán legjobb eredménnyel kecsegtető program a lakásállomány korszerűsítésének önkormányzati támogatása, valamilyen egyszerűen teljesíthető feltételhez kötve azt. Pl.: a gyermekek rendszeres iskolalátogatása esetén gyermekenként x Ft lakás-felújítási támogatás igényelhető. Problémát jelent ugyanakkor a feltételek teljesítésének mérése és ellenőrzése. Végső szükség esetén elrendelhető a gyermekek veszélyeztetése miatti szükség-beavatkozás, ez azonban a gyermektelen családok helyzetét nem javítja. A Kanacsi út pormentes aszfaltozása 2008-2009-ben elkészül, vele egy menetben elkészül egy gyalogos járda is. A pormentes út nem csak a mostani megközelítést teszi könnyebbé, hanem a szilárd burkolatú út az itt telket venni szándékozók szemében is igen fontos. A 20092010-es időszakban tervben van a terület csatornázása is, ez valószínűleg az útfelújítás miatt hamarabb megtörténik.
Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában
A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
Szennyvíz-csatorna
Gyapa, Csámpa, Cseresznyés
Gyapa: 10 fő (Cecei út 2; Kanacsi út 8 fő); Csámpa: 2 fő
Gyapa: IV-es városrész; Cseresznyés: II-es városrészr.
Pormentes út
Csámpa, Árvíz u. Gyapa KAnacsi út, Toldi u. egy része
Gyapa 8 fő Csámpa: 2 fő
Gyapa IV-es városrész Birító: I. városrész. Csámpa: I. városrész
Közösségi központ létrehozása, képzések beindítása. Gyapa településrészen eddig bérleményként használtak a lakosok egy épületet, ahol a rendszeres és eseti rendezvényeket megtartották. Ez az épület azonban leromlott állapotú, nem tud hosszú távú funkciót ellátni. Az önkormányzat a jelenlegi tulajdonostól meg kívánja vásárolni az ingatlant, majd annak felújítására kerül sor. A felújítás magában foglalja a külső és belső felújítást, illetve a fűtési rendszer korszerűsítését is. Ha az épület felújítása megtörtént egy olyan multifunkciós közösségi ház alakul ki, amely alkalmas helyet teremt helyi képzések megtartására, szociális alapellátások (gyermekjóléti szolgálat) rendszeres igénybevételére. Lehetőség nyílik multimédiás számítógépek letelepítésére, amelyeken keresztül mind az e-közigazgatás, mind az ÁFSZ, mind pedig az Internet elérhető. Igény esetén lehetőség nyílik egy családi napközihez hasonló forma beindítására is, így a hátrányos helyzetű családok gyermekei is hamar szocializálódhatnak szakemberek segítségével. 104
A kialakított közösségi házban folyamatos képzések szervezhetők, elsősorban a tervezett foglalkoztatási helyhez kötődően. A megszerzett képesítéssel lehetőség nyílik részben az önkormányzat által fenntartott kertészetben, részben más mezőgazdasági jellegű cégnél az elhelyezkedésre. A foglalkoztatás javulásával csökken a csak szociális ellátásokból élők aránya. A kialakításra kerülő közösségi ház több funkciót láthat el. - Szociális funkció - Közösségi funkció - Városi funkció Szociális funkció Több elem is elképzelhető a szociális funkción belül. Családsegítő, és gyermekjóléti szolgálat, mely heti rendszerességgel tarthat itt foglalkozásokat, illetve tart itt tanácsadást, előre meghatározott ütemterv szerint. Napközi foglalkoztató óvodáskorú gyermekek számára olyan létesítmény egységet takarna, amely lehetőséget biztosít olyan szülők számára, akik nem tudják a nap egy részében kire hagyni gyermeküket (hivatalos ügyintézés). A napközbeni foglalkoztatóban az érintett térségből kikerülő felügyelők látnák el a feladatokat, eseti díjazással. Munkaügyi tanácsadás, ami lehet személyes tanácsadás, illetve az Internet segítségével elektronikus tanácsadás (ÁFSZ honlapja). Képzés, ami eseti lehetőségekre illetve folyamatos képzésekre vonatkozik. Ebben a körben kerülhetnek megszervezésre a mentálhigiénés foglalkozások is. Közösségi funkció A közösségi funkció megerősítése érdekében több rendezvény megszervezése is előtérbe kerülhet az eseti rendezvényeken kívül. Ilyenek a negyedévente megszervezésre kerülő településrészi fórumok, ahol az érintettek elmondhatják a településrészen belüli problémákat, melyekre közösen lehet megoldást keresni, vagy ilyen a kisgyermekek számára megszervezhető Mikulás ünnepség, Farsang, Pünkösdi mulattság. Városi funkció Előzetes igényfelmérés alapján olyan személyekhez, akik nem tudják ügyeiket az önkormányzatnál hivatali időben elintézni, lehetőséget lehet biztosítani az ügyek helyben intézésére, legyen az akár népesség-nyilvántartás, szociális ügy vagy okmányirodai ügyintézés.
A település rész a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában magas a HH-s és a HHH gyermekek aránya. Összesen
HH HHH HHH/HH HH/összesen
425
0
3
365
108
4
3,70
29,59
II. Rákóczi F. Ált. Isk.
798
172
76
44,19
21,55
102841
Gazdag Erzsi Ált. Isk.
85
24
11
45,83
28,24
36276
Balogh Antal Katolikus Iskola
203
0
5
36277
Bezerédj Ált. Isk.
36273
Deák Ferenc Ált. Isk.
200412
105
A II. Rákóczi Ferenc általános iskolában a teljes tanulólétszám 21,55 % hátrányos helyzetű, közülük is majd minden második gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A közoktatás fejlesztésben kiemelt figyelmet kell fordítani a magas HH-s gyermekek arányát felvonultató intézményekben a szegregációmentes oktatásra, ahol a lehetőségek megengedik mindenképpen integrált oktatást kell megoldani. Mivel a gyermekek HH-s besorolása nagyban függ az őket nevelő családok életkörülményeitől, így várható az arányuk csökkenése, amennyiben a vázolt fejlesztések és képzések sikerrel véghezvihetők. Önkormányzati foglalkoztatás Az önkormányzat által működtetett intézmények melegkonyhai ellátása a településnek részint jelentős pénzeszközébe kerül, másrészt nem minden esetben biztosítható a megfelelő minőségű élelmiszer alapanyag. A terület adottságaiból kifolyólag remek lehetőség nyílik egy kertészet létrehozására, ahol elsősorban kézimunkára alapozva megfelelő minőségű élelmiszer állítható elő. A megfelelő előképzettségben részesített és helyben lakó lakosság foglalkoztatása, kezdetben szezonális jelleggel megoldható, kialakítható egy mintagazdaság, ahol a hagyományosan intenzív technológia mellett extenzív körülmények között is folytatható kertészeti növénytermelés. Hosszú távon (nagyobb területek bevonásával) gyümölcsös terület is kialakítható, illetve üvegházak segítségével küszöbölhető ki a szezonalítás. Kezdetben a terület néhány személynek tud munkát biztosítani, a méret esetleges fejlődésével ez a szám emelkedhet. A már betanult dolgozók részt vehetnek az újonnan becsatlakozók képzésébe (elsősorban gyakorlati képzésbe) is, így önbecsülésük is emelkedik, és a településnek is költségmegtakarítása keletkezik.
Mutató megnevezése
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
Antiszegr.ter._2. A tervezett A tervezett (Rét u. - Cecei u. - beavatkozás beavatkozás utáni állapot utáni állapot településhatár (n=2 év) (n=4 év) Kanacsi u. - Cecei u. - településhatár)
17,2
14,3
12,1
10,3
7,2
6,8
12,9
10,1
8,6
SWOT analízis
Erősségek
Gyengeségek
Magas a gyermekek aránya
Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas a népességen belül
Kevés lakás található a területen Viszonylag alacsony a gazdaságilag nem aktívak aránya A településrészen működik sportegyesület (Megye III-as focicsapat)
Kevesen rendelkeznek munkajövedelemmel
rendszeres
Magas a gyermekek aránya Az alacsonykomfort fokozatú lakások aránya magas A településrész infrastruktúra ellátottsága hiányos
106
Lehetőségek
Veszélyek
Magas a gyermekek aránya, az integrált oktatásával és szakmához való segítésükkel a társadalmi spirálból kiléphetnek
A bevonni kívánt célszemélyek részéről nem mutatkozik hajlandóság sem a képzésre, sem a foglalkoztatásra
A településrész fokozatosan frekventált résszé válik
Magas a gyermekek aránya, a társadalmi kirekesztettség érzete fiatal korban elkezdődhet
Szociális foglalkoztatás segítségével jelentős számú lakos vezethető vissza a munka világába, ezáltal a családok életkörülménye javul
Nehézségekbe ütközik a munka világába történő visszavezetés
Kialakítható egy multifunkciós közösségi létesítmény, ami segíthet a közszolgáltatások elérésének javításában és képzések szervezésében
Nyilvánosságbiztosítás, az érintettek bevonása A kisebbségi önkormányzaton, valamint a településrészi önkormányzaton keresztül a projektekbe bevonásra kerülnek az itt lakók. A települési sajtó (írott és elektronikus is) folyamatosan tájékoztatja a lakosságot az aktuális eseményekről, biztosítva a lehetőséget azok megismerésére. 5. 4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 5.4.1. A stratégia illeszkedése, összhangja a településfejlesztési koncepcióval, a településrendezési tervvel A város középtávú fejlesztési elképzeléseit a településfejlesztési koncepció tartalmazza. Az integrált városfejlesztési stratégiában, az egyes városrészekre meghatározott célok, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési tervekkel összhangban került meghatározásra. A település rendezési-szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat a településfejlesztési koncepcióra épülve, folyamatosan nyomon követi a településfejlesztési koncepció változásait. Amennyiben a szabályozási tervbe vagy a helyi építési szabályzatba olyan fejlesztési elképzelést szeretne a település bemódosítani, amely fejlesztési elképzelést a településfejlesztési koncepció nem tartalmaz, úgy előbb a településfejlesztési koncepció módosítása szükséges. Az egyes dokumentumok hierarchiáját az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény határozza meg, amely előírásoknak a képviselő testület által elfogadott dokumentumok maradéktalanul megfelelnek. A stratégiában megfogalmazott célrendszer illeszkedik tehát a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településszabályozási tervhez. Jelenleg, a településfejlesztési koncepcióban, és ennek megfelelően a városfejlesztési stratégiában megfogalmazottak alapján három területet érintően van folyamatban rendezési terv módosítása, az alábbi fejlesztések megvalósulása érdekében: • • •
A Kishegy-Újváros városrészt érintően: az Atomerőmű lakótelepen Városi Művelődési Központ bővítése Fehérvári út és Györköny utca közötti területet érintően: a Sárgödör-tér (pincesor) idegenforgalmi célú fejlesztése, rehabilitációja 6-os főközlekedési út melletti 8803/5 hrsz-ú ingatlant érintően: Energia-park kialakítása 107
A módosítás a terület-felhasználást, így a településszerkezeti tervet nem érinti, azonban szükséges a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása. A módosításra vonatkozó eljárásrendet az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. Módosítás eljárásrendje: Módosításhoz szükséges lépések
Módja/Időtartama
Módosítási igények összegyűjtése
Helyben szokásos módon (internet, helyi rádió, helyi televízió, újság), a lakosság, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati szervek értesítése a módosítás megindításáról
Módosítási igények tervezési programba foglalása
A képviselő testület jóváhagyása szükséges
253/1997 (XII. 20.) számú Kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek, lakosság, társadalmi szervezetek, önkormányzati szervek megkeresése előzetes véleményük beszerzése céljából
A megkeresés átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre a válaszadásra
Tervezési munka, egyeztetés a szakbizottságokkal
Időtartama változó, a feladattól függ
Az elkészült terv egyeztetése a korábban véleményezési joggal rendelkező szervekkel
A megkereséstől számított 45 nap áll rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben eltérő vélemények érkeznek, egyeztető tárgyalás tartása szükséges.
Lakossági közszemlére tétel
Kifüggesztéstől számított 30 napig
Végleges vélemények, lakossági megküldése az Állami Főépítésznek
észrevételek
A záróvéleményt a főépítész a megkereséstől számított 30 napon belül küldi meg
Képviselő testületi jóváhagyás
Indokolt esetben az Állami Főépítész az előzetes és végleges véleményezési eljárás összevonására engedélyt adhat. Az önkormányzat megkezdte a módosítási eljárások lefolytatását, azok a városrehabilitációt érintően, folyamatban vannak. 5.4.2. A szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkedése A városfejlesztési stratégiában megfogalmazott átfogó célok elérése a város integrált fejlesztése, a város arculatának kialakítása, a meglévő természeti és épített környezet rehabilitációja mentén lehetséges. Ezek az elvek érvényesülnek az egyes városrészeket érintő fejlesztési elképzelések meghatározása és megvalósítása során is. Minden egyes városrész bizonyos funkciók meghatározó jegyeit viseli magán, a szomszédos városrészek funkciói egymástól eltérőek, ugyanakkor megfelelő módon ki is egészítik egymást. •
A történelmi városrészben illetve a Kishegy-Újváros városrészen tervezett városrehabilitációs tevékenységek szoros összefüggésben állnak egymással. A tervezett kulturális, művészeti célú fejlesztések, egymást kiegészítve, a közművelődés, 108
kultúra minden területét lefedő szolgáltatások kínálatát nyújtja a városlakók, és a városba érkezők számára. (Múzeum, Művelődési Ház, Mozi stb.) Emellett a kereskedelmi, szolgáltatási funkció is megjelenik, minden területre kiterjedően mindkét városrészben. A párhuzamos célú fejlesztések a turisztikai vonzerők számának növelésével, a szolgáltatási színvonal emelésével erősítik egymást. •
A Kishegy-Újváros rekreációs célú fejlesztései (lakótelep központi park) valamint a Pollack Mihály utca térségében tervezett mozgáspark, a Virág utca térsége, Öreghegy Városrészben tervezett zöldfelületek rehabilitációja is hatással vannak egymásra, egyszerre biztosítják a kultúrált pihenést, valamint a szabadidő aktív eltöltését.
•
A Fehérvári út Györköny utca közötti területen tervezett Sárgödör-tér fejlesztés olyan borturisztikai fejlesztés, amely turisztikai szolgáltatásként felfűzhető a Belvárosban megvalósuló kulturális célú rehabilitáció által kialakítandó szolgáltatások élményláncára. Ugyanakkor a tervezett fejlesztés szoros összefüggésben áll a várost érintő, további rekreációs célú fejlesztésekkel.
•
Az infrastruktúra-fejlesztés (útfelújítás, szennyvíz-, csapadékvíz elvezetés) szinte valamennyi városrészt érintő probléma, azonban elsődlegesen a lakóövezeteket érinti. A város egységes infrastrukturális fejlődése biztosítható a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósításával.
•
A lakásépítéseket az önkormányzat elsősorban a belvároson kívüli belterületeken ösztönzi, a belvárosi területeken az önkormányzat célja a lakások felújításának elérése, így a lakásépítések nem járnak a városi funkciók megszüntetésével, lecsökkenésével, ugyanakkor az épített és természeti értékek megőrzésével, fenntartható fejlődésével jár.
•
A zöldfelületek csökkenéséről nem beszélhetünk a koncepcióban meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósulása esetén, éppen ellenkezőleg, a zöldfelületek növekedésével számolhat az önkormányzat.
5.4.3. Környezeti állapotban való veszteség, és ennek kompenzálása Általánosságban elmondható, hogy az egyes városrészekre meghatározott fejlesztések nem okoznak környezetkárosítást, éppen ellenkezőleg, zöldfelületek rehabilitációjával járnak, illetve az épített környezet esetében az építészeti értékek megőrzését, a történelmi múlt újraélesztését, a kulturális emlékek ápolását is jelentik. Az utak, terek, parkok rehabilitációjával a város egységes arculatának kialakítása cél, az útfelületek minőségének javítása, jobb minőségű gyalogos útvonalak kialakítása, parkosítás, faültetés által. A rekreációs célú fejlesztések is a környezet állapot javulását vonják maguk után. (Lakótelep központi park, mozgáspark) A lakások építése nem jár lényeges zöldfelület vesztéssel, az építési engedély pedig feltételként tűzi ki a zöldfelület fejlesztést. Az építkezéseket minden esetben kompenzálja faültetés, virágosítás.
109
A tervezett fejlesztések útján több parkoló áll majd a városlakók rendelkezésére, így a fő utcákról áthelyeződik a parkolás jelentős része. A fejlesztések megvalósítása során a környezeti fenntarthatóság szempontjai maradéktalanul érvényesülnek. A megvalósuló fejlesztések illeszkednek a helyi környezetvédelmi programhoz és stratégiához. A fejlesztések illeszkednek a település elfogadott „Településszerkezeti Tervében” leírt, a táj és természetvédelemmel, a művi értékek védelmével illetve a környezetalakítás és környezetvédelemmel összefüggő elvárásokhoz. A gazdaság és a környezet egyensúlyának megtartása miatt létfontosságú kérdés a feltételesen megújuló környezeti elemek terhelésének minimálisra csökkentése vagy megszűntetése. A tervezett fejlesztések környezeti hatásai ezen célok megvalósulását segítik, mivel a környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelnek. A tervezés szakaszában az egyes fejlesztésekre vonatkozó tervek kitérnek a beruházás során megvalósítandó környezetvédelmi szempontok és a kötelező jogszabályok betartására. A megvalósítás során csökkenteni szükséges a természetbe visszakerülő hulladék anyagok mennyiségét, illetve gondoskodni kell azok megfelelő helyre szállításáról. Az építések során használatos gépi berendezések - pl. daru, markoló - lehetőség szerint úgy kerülnek elhelyezésre, hogy a lakóházak irányába káros zajhatás ne keletkezzen. Külön figyelmet kell fordítani a fejlesztéssel érintett területeken meglévő növényzet (egészséges fák) védelmére, a por és zajvédelem szabályainak betartására, majd a fejlesztés befejezését követően a parkosításra, növényzet telepítésére. Összességében elmondható, hogy a tervezett fejlesztések megvalósulásával a város természeti és épített környezetének értéke nő. A munkálatok során biztosítják az építészeti és kulturális értékek fennmaradását. Megszűnik az épített környezet további romlása. A fejlesztések során létrehozott természeti értékek pedig meghaladják a korábbi (feláldozott) természeti értékek nagyságát. A fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy település illetve környezetének lakóiban tudatosuljanak a fenntartható fejlődés értékei, valamint a környezet iránti felelősség.
110
6. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENDŐ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 6.1. Az akcióterületek kijelölésének módszertana Paks város 3 olyan fejlesztési területet jelölt ki a következő 7 évre, ahol összehangolt, funkcióerősítő, - bővítő tevékenységeket kíván megvalósítani. A kijelölés a jelenleg érvényes pályázati útmutatók kritériumainak és a Városrehabilitációs kézikönyv javaslatainak megfelelően történt, indikatív jelleggel. Mindegyik akcióterület belterületen található, kettő a tágabban vett belvárosban, egy pedig az egyik alközponti funkciót betöltő városrészben. A tevékenységek meghatározása során a következő további szempontok kerültek figyelembevételre: • Funkcióbővülés, funkcióerősítés • Költséghatékonyság, fenntarthatóság • Magántőke minél nagyobb arányú bevonása • Lakossági, vállalkozói igények, közszféra elképzelései Az akcióterületi fejlesztéseken kívül a város több olyan ágazati illetve területi fejlesztési elképzeléssel is rendelkezik, ami további forrásokat igényel, így befolyásolják a másodlagos akcióterületi fejlesztések időbeli megvalósulását.
111
6.2. Kishegy-Újváros akcióterület
A Kishegy-Újváros akcióterület Az akcióterületet a következő utcák határolják: Kishegyi út (déli oldal), Újtemplom utca (déli, délnyugati oldal), Tolnai út (nyugati oldal), Dankó Pista utca, Kölesdi út, Biztonsági út, Neumann J. utca, Puskás Tivadar utca, Kandó Kálmán utca, Gesztenyés út. Az akcióterületen működő intézmények, létesítmények: • Városi Bölcsőde • Óvoda • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola • Paksi Közművelődési Kht. (Városi Művelődési Központ) • Paksi Közművelődési Kht. Könyvtára • Mozi • Városi Strand • ASE Sportcsarnok • II. sz. Rendelőintézet: 2 felnőtt háziorvos; 3 gyermekorvos, 2 fogorvos, szakrendelések, védőnők 112
•
2. sz. Postahivatal
Az akcióterület jelenlegi funkciói: • Lakó funkció • Közösségi, szabadidős funkció • Humán szolgáltatási funkció • Gazdasági funkció 6.2.1. A városrehabilitáció céljai • • • •
Lakó-, városi funkció erősítése Közművelődési, közösségi funkciók erősítése Gazdasági funkciók erősítése Szegregátum kezelése
6.2.2. A városrehabilitációs tevékenységek és költségük becslése Közszféra fejlesztési elképzelései: • Atom lakótelepi park felújítása, parkrendezés, környezetrendezés, játszótér, kalandpark építés: bruttó 451.426.312 Ft • Parkoló építés: bruttó 147.650.000 Ft • Városi Művelődési Központ bővítése: bruttó 396.961.865 Ft • Bóbita bölcsőde Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat külső homlokzati felújítása: bruttó 58.750.000 Ft • Térfigyelő rendszer kiépítése: bruttó 20.000.000 Ft • Közterületi építmények, konténertárolók kihelyezése: 13.220.000 Ft • Városi strand felújítása: 27.588.144 • Dankó Pista utcai szociális bérlakások felújítása, komfortosítása • VMK felújítása • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Ifjúság útja 2. szám alatti épületében korszerűsítési, felújítási tevékenységek elvégzése • Barátság utca felújítása, közlekedésbiztonsági fejlesztése • Barátság utcai, Kishegyi utcai parkolók felújítása Magánszféra fejlesztési elképzelései • Akcióterület kereskedelmi és szolgáltató egységeinek homlokzat-felújítása, épületbővítése: bruttó 76.730.500 Ft • Montázs üzlet építése • „Márvány-tömb” és Szolgáltatóház üzlethelyiségeinek felújítása, bővítése
113
6.3. Belvárosi akcióterület
Az akcióterületet a következő utcák határolják: Kurucz György utca, Zsíros köz, Hajnal utca, Rosthy utca, Árok utca, Báthory utca, Táncsics Mihály utca, Dunaföldvári út (6-os főút) Nyárfa utca, Tolnai út Az akcióterületen működő intézmények, létesítmények: • Polgármesteri Hivatal • Rendőrség • APEH • Munkaügyi Központ • Központi orvosi ügyelet • Központi Rendelőintézet • Bölcsőde • Benedek Elek Óvoda, Hétszínvirág Tagóvoda • Deák Ferenc. Általános Iskola • Vak Bottyán Gimnázium • Energetikai Szakképzési Intézmény és Kollégiuma • Paksi Képtár • Tanuszoda • Autóbusz állomás • Benzinkút Az akcióterület jelenlegi funkciói: • Közigazgatási, igazgatási, rendészeti funkció • Humán szolgáltatási funkció
114
• •
Gazdasági funkció Közlekedési funkció
6.3.1. A városrehabilitáció céljai • • • • •
Városközponti funkció erősítése Közigazgatási funkciók erősítése Szabadidős funkciók bővítése Humán szolgáltatási funkciók bővítése Barnamező rehabilitáció gazdasági célokra
6.3.2. A városrehabilitációs tevékenységek és költségük becslése Közszféra fejlesztési elképzelései: • Árok utca felújítása: 144 millió Ft • Árok utcai és Páli-zsilip belvízmentesítő szivattyúállás kialakítása: 84 millió Ft • Dózsa György utca átépítése a Táncsics M. utcai körforgalmi csomóponttól a Kereszt utcáig • Gondozóház építés: a volt SZTK épület (Rákóczi u. 1.) felújítása. A Tüdőgondozó, Ideggondozó, Bőr- és nemibeteg gondozó, valamint a Fizikoterápia egy épületben történő elhelyezése valósul meg. 2007. évi költségek alapján a teljes tervezett bekerülési összeg: 650 millió Ft. • Gyógyfürdő és balneológiai központ kialakítása. A Táncsics Mihály utca és az Uszoda közötti területen. Bekerülési összeg: 6-800 millió Ft. • Konzervgyár és környezetének kereskedelmi-, szolgáltatási célú rehabilitációja
115
6.4. Óvárosi akcióterület
Az akcióterületet a következő utcák határolják: Dunaföldvári út (Villany utcától Deák Ferenc útig), Deák Ferenc út, Anna utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Dózsa György út, Villany utca Az akcióterületen működő intézmények, létesítmények: • Bíróság • Orvosi rendelő • Tüdőgondozó • Bezerédj Általános Iskola • Zeneiskola • Ideiglenes hajóállomás • Vasúti megálló • Tourinform iroda • Pákolitz István Városi Könyvtár • Városi Múzeum (Deák-ház) 116
• • • •
Erzsébet-szálló Dunakorzó Piac Volt bazársor jellegű üzletsor
Az akcióterület jelenlegi funkciói: • Közösségi, kulturális, szabadidős funkció • Humán szolgáltatási funkció • Idegenforgalmi funkció • Gazdasági funkció 6.4.1. A városrehabilitáció céljai • •
Közösségi, kulturális, szabadidős funkció erősítése Idegenforgalmi funkció erősítése
6.4.2. A városrehabilitációs tevékenységek és költségük becslése Közszféra fejlesztési elképzelései: • Pakson a Deák Ház felújításával a meglévő kiállítások bemutathatósága, modernizálása, és látogatóbaráttá tétele a cél. A jelenleg múzeumként funkcionáló épület megtartja funkcióját, azonban Paks város történetét bemutató régészetitörténeti-néprajzi-természettudományi kiállítás új helyet kap a felújított épületben. Bruttó 590.840.419 Ft • Kikötő fejlesztése: Bruttó 500.000.000 Ft 6.5. Az akcióterületi fejlesztések priorizálása 1. Kishegy-Újváros 2. Óváros 3. Belváros
117
7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 7.1 Ingatlangazdálkodási terv Paks város önkormányzatának ingatlangazdálkodása a fejlesztési területeken és a más városrészekben is több területet érint: az önkormányzati lakások hasznosítását, a gazdasági célra hasznosítható ingatlanok kezelését, valamint a forgalomképtelen ingatlanok gazdaságos hasznosítását. Az önkormányzat összesen az ingatlankataszterében 1.690 db rendezett ingatlannal rendelkezik, ebben 1.009 db beépítetlen területtel (ebből 8 db közös tulajdon). A beépített ingatlanok száma 572 (3 db közös tulajdon, 9 db más tulajdonos által beépített). 7.1.1 Lakásgazdálkodás A város 2000-ben fogadta el lakáskoncepcióját, amelyet azóta 2 évente kötelezően felülvizsgál. A koncepció tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a lakáshelyzet, a lakásalappal való felelős gazdálkodás és a lakás-mobilitás javítható. A lakásállományban is, csakúgy, mint a város életének többi területén, az atomerőmű építése jelentett kiugró változást, 1975-1980 között összesen 2.029 lakás épült fel, majd a következő 5 évben 1.151, amiből 60 volt bérlakás. A lakásépítési folyamat ezt követően jelentősen lelassult. A város lakásállománya jelenleg 8.209 db, amiből 181 db az önkormányzati bérlakás. Ebből 65 db társasházakban található, a többi családi házas. A 37 épület mindegyike 1990 előtt épült, a legtöbb a 70’-es években. A lakásállomány harmada összközműves, 13-ban azonban csak villany és víz van, 44-ben nincs melegvíz ellátás. A lakásállománnyal kapcsolatos, a koncepcióban vázolt jövőbeli tervek: a) Szociális bérlakások: A szociális bérlakások számának növelése szükséges, amelyre több lehetőség is van: • Magántulajdonban levő, legalább félkomfortos lakóházak vásárlása • Nagyobb alapterületű lakóházak vásárlása és több bérlakássá alakítása • Új lakások építése magántulajdonú, fel nem újítható állapotban levő lakások megvásárlása, elbontása • PA Rt.-től vásárlás b) Piaci bérlakások: Az önkormányzat igényfelmérései alapján piaci bérlakások számát is növelni kell, a magasabb jövedelemmel rendelkezők számára, valamint szolgálati lakások céljából a PA Rt.-től történő vásárlás révén. c) Előtakarékos bérlakások A lakások jelenlegi száma megfelelő. d) Szükséglakások Szükséglakások számára legalább 3-5 lakást kell fenntartani, ahol azok számára biztosítható elhelyezés, akiknek bérleti szerződése lakbérhátralék miatt felbontásra került. e) Telekalakítások, -eladások Lehetséges fejlesztési területek: • Hidegvölgy és Haladás utca közötti terület 118
• Május 1. utca folytatása • Sportpálya és Virág utca között • Pollack Mihály utca jobb oldala a Kurcz György utcáig • Vácika, Teniszpálya mögötti terület (Atom lakótelep akcióterület) • Biztonsági út melletti területek mindkét oldalon • Dunakömlőd, Radnóti utca – Béke utca – Hegy utca közti terület • Dunakömlőd, Présházsor feletti terület • Gyapa, Cecei út két oldala Összesen: 725.000,- m2 Az önkormányzat azonban nem önerős telekalakításokat kíván megvalósítani, hanem ezeken a területeken biztosít lehetőséget magán célú beruházásokra. A Kishegy-Újváros akcióterületen a Művelődési Ház bővítéséhez kapcsolódóan az önkormányzat önálló helyrajzi számmal rendelkező telek alakítást végez. 7.1.2. Gazdasági tevékenységre alkalmas ingatlanok A 2007. december 31-ei állapot szerint nem lakás célú helyiség 90 db van az önkormányzat tulajdonában, amiből 85 db forgalomképes. a) Üzemi épület 4 db van a város tulajdonában, a következő megoszlásban: • Közlekedés és hírközlés: 1 db • Ipari: 2 db • Térségi hulladékkezelő telep: 1 db 7.2. Nem fejlesztési célú beavatkozások Paks város önkormányzata a fejlesztések ösztönzése, segítése céljából több területen is együttműködik a potenciális partnerekkel. A Paksi Atomerőmű Zrt. komplex turisztikai pályázatához szükséges rendezési terv módosítástól kezdve, a kikötőre vonatkozó építési szabályokon át sok konkrét terület volt az elmúlt évek során, amely az önkormányzat fejlesztésközpontú szemléletét igényelte. A város gazdasági programjában lefektetett elv, hogy az önkormányzat önerős telekalakításba nem kezd, ezzel is a városközponti régi házak felújítása felé terelve a forrásokat, befektetési szándékokat. A magántőke mobilizálását segítik az alábbi adókedvezmények is: 1. Vállalkozók kommunális adója: • Az adó alapja: foglalkoztatottak átlagos éves állománya. • Az adó mértéke: 2000 Ft/fő/év. • Kedvezmények: 50 főnél kevesebb foglalkoztatott esetén 50% adókedvezmény. • Adómentesség: 10 főnél kevesebb foglalkoztatott estén és a megalakulás (telephely létesítés) + 2 évig pl. újonnan betelepülő vállalkozások számára. 2. Építmény adó: • Az adó alapja: az építmény forgalmi értékének 50%-a. • Az adó mértéke: az adóalap 3%-a. • Kedvezmények: 10 foglalkoztatottig az adó mértéke 1,5% ,11-500 foglalkoztatott között az adó mértéke 1,8% • Adómentesség: Új építmény a használatbavételi engedélytől számított 3 évig 3. Helyi iparűzési adó:
119
Az adó alapja = nettó árbevétel – (eladott áruk beszerzési értéke + alvállalkozói díjak + anyagköltség 100%-a) • Az adó mértéke: az adóalap 2%-a • Kedvezmények: mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység esetén 50%, kezdő vállalkozás (új telephely) esetén két adóévben A lakosság építési, felújítási tevékenységét ösztönzi az önkormányzat a „Lakásépítés-, vásárlás- és felújítás helyi támogatási alapjából” nyújtott pénzösszegekkel, valamint a „Fiatal házaspárok első lakásához adható” önkormányzati támogatásokkal. •
7.3. Partnerség és kommunikáció: integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: 7.3.1 Partnerség és kommunikáció A települések működése sokféleképpen kerül szabályozásra: törvényekkel, helyi rendeletekkel, Helyi építési szabályzattal, Szabályozási tervvel. Ezek egy része magasabb szintű jogszabályokon, míg másik részük közmegegyezésen, testületi döntéseken alapul. A legmeghatározóbb a városi létben a közösségi tudat, a partnerség, az együttműködés és a döntések megfelelő kommunikációja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában a város meghatározta a település jövőbeli fejlesztési irányait. Egy város fejlesztése olyan feladat, ahol hagyomány és korszerűség, egyéni és közösségi érdek, szakértelem és közösségi akarat, következetesség és rugalmasság fogalompárok mentén kell a megoldásokat keresni. Ennek érdekében különösen fontos a döntések szakszerű, magas színvonalú előkészítése, a problémák és megoldások pontos meghatározása. Mindez széleskörű partnerséget kíván meg a településfejlesztés területén, lakosság, a magánszféra és a közszféra között. Önkormányzati szint Az önkormányzat szabadon vállalt feladatai körében gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről, valamint az épített környezet védelméről. A városfejlesztési irányok meghatározása Paks Város Önkormányzata képviselő testületének feladata. Döntéseiket az ún. Városépítő Bizottság előkészítő tevékenysége segíti. A településfejlesztésben különösen fontos a testület, a Városépítő bizottság, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, a Gazdasági Bizottság, valamint a testületi döntéseket végrehajtó polgármesteri hivatal szoros együttműködése. Bizottsági üléseken kerül sor a tervezésre, a települést érintő fejlesztésekre vonatkozó előterjesztések előkészítésére, az érintett bizottságok egyeztetését követően a képviselő-testület, testületi ülésen dönt az előterjesztések tekintetében. A végrehajtásban fontos szerepe van a Polgármesteri Hivatal szervezetének, valamint bevonásra kerülnek az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek is. A bizottságok és a hivatali egységek együttműködése szoros, napi kapcsolatot jelent. A kapcsolattartás formája a különféle tárgyalások és bizottsági ülések, lakossági összejövetelek tartása. A településfejlesztés kapcsán az önkormányzat és az államigazgatási szervek együttműködése, elsősorban az OTÉK-ban nevesített 23 településfejlesztésben érdekelt és érintett szervvel történő kapcsolattartást foglalja magában, különösen igaz ez az Állami Főépítésszel való kapcsolattartásra. Az Állami Főépítész jelentős szereppel bír a településfejlesztés területén, jóváhagyó véleménye szükséges a településrendezés eszközeinek elfogadásához. Az önkormányzat ezen szervekkel való kapcsolata megfelelő, valamennyi korábbi, a vonatkozó jogszabályok alapján lehetséges fejlesztési elképzelésben megegyezés született. A város jövőbeli fejlesztési elképzeléseinek meghatározása, a városfejlesztésben 120
érintett bizottságok egyeztetését követően a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre, majd a képviselő-testület részéről elfogadásra került egy műszaki, gazdasági és politikai alapdokumentum, a Településfejlesztési Koncepció formájában. A dokumentum fejlesztési elképzelései alapján kidolgozott integrált városfejlesztési stratégia önkormányzati szinten folyamatos egyeztetés alatt áll, az érintett szervezetek részéről. Önkormányzatok közötti partnerség A külső partnerségi kapcsolatokat tekintve az önkormányzat számos együttműködő partnerrel rendelkezik. A városhoz tartozó települések szoros együttműködésben vannak egymással, a képviselő-testület települési képviselőkből és más választópolgárokból két településrészi önkormányzatot hozhat létre a dunakömlődi városrészen, valamint Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa, és Hegyes puszta településrészeken. A kommunikáció és a partnerség elsősorban a Dunakömlődi Településrészi Önkormányzati Bizottság, valamint a Külső Városrészek Településrészi Önkormányzat útján valósul meg. Élénk a kapcsolat a város és a kistérség többi települése között is. 2004. nyarán alakult a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás, elsősorban közfeladatok ellátására. Paks Város vezető szerepet tölt be a kistérségben, intézményei a térséget érintően is ellátnak közfeladatokat. Az együttműködést számos stratégiai és operatív program is bizonyítja, 2005-ben elkészült a Paksi Kistérség Gazdaságfejlesztési Programja, valamint a Paksi Kistérség Szerkezetátalakítási Programja. A közös stratégiák és programok megvalósításában különösen fontos a Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati Társulás, valamint a Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati KHT együttműködő, projektgeneráló és forráskereső tevékenysége. A kistérségben található települések kommunikációját és partnerségét bizonyítják a közösen megvalósítandó projektek is, amelyek közül kiemelkedő Paks Város Önkormányzata, Dunaföldvár Város Önkormányzata, valamint a Dél-Dunántúli Humán Erőforrás Kutató és Fejlesztő Kht. partnerségével megvalósítani kívánt „Duna-völgyi komplex turisztikai program” elnevezésű projekt, amely hozzájárul Paks és Dunaföldvár városok fejlődéséhez, a településkép javításához, a településeken fellelhető épített és természeti értékek megóvásához, megújulásához. Együttműködés a vállalkozói szférával Az önkormányzat és a helyi vállalkozások együttműködése számos területen tapasztalható. Az ipari vállalkozások fellendítésére a városban a 6-os út mentén 36 hektáron ipari park került kialakításra. Az ipari park elsősorban kis- és közepes vállalkozói számára olyan üzleti infrastruktúrát alakít ki, mely ezen szektor vállalkozásainak piacra jutási esélyeit és fejlődési feltételeit javítja. A paksi ipari parkban jelenleg 16 partner működik és 400 munkahelyet biztosít a városban. Az ipari park által gerjesztett helyi adó potenciál éves szinten megközelíti a 100 millió Ft-ot. Az önkormányzat célja, az ipari parkon belüli vállalkozások klaszter szintű együttműködésének megteremtése, a Legjobb Gyakorlat Klub létrehozásával és a belső üzleti információs hálózat kialakításával. Megvalósításra került a Paksi Inkubációs Program, amelynek keretében a vállalkozások elsajátítják az üzleti és projekt tervezés ismereteit. A bérleti díjakból képzett Paksi Inkubációs Alap pedig lehetőséget teremt arra, hogy ezeket az ismereteket meg is valósítsák a gyakorlatban. A városban megvalósítani kívánt fejlesztések szervesen érintik a vállalkozásokat is, amennyiben infrastruktúrafejlesztésre, a városi funkciók bővítésére, városrehabilitációra kerül sor. Mindez hozzájárul a vállalkozások fejlődéséhez, piaci helyzetének erősödéséhez. Az önkormányzati fejlesztések és beruházások megvalósításához pedig szükséges a magántőke bevonása a projektekbe, tehát a fejlesztés a város és a vállalkozói szféra közös érdeke. A jó
121
kapcsolatok kialakítása, a vállalkozói szféra különböző várost érintő fejlesztésekbe történő bevonása érdekében, az önkormányzat vállalkozói fórumokat szervez, amelynek keretében felmérhetőek a vállalkozások igényei, beruházási hajlandóságuk, együttműködési szándékuk. Általánosságban elmondható, hogy a partnerség és a jó kommunikáció jellemző a közszféra és a magánszféra viszonyára. Paks Város életének természetes része a Paksi Atomerőmű. A Paksi Atomerőmű Zrt. mintegy stratégiai partnere a városnak, a természetes fejlődéssel kialakult egységre építve tevékenykedik az önkormányzat és az atomerőmű üzemeltetője. Az erőmű nem kizárólag a munkahelyteremtés útján járul hozzá a város gazdasági helyzetéhez, hanem számos fejlesztés megvalósításában partnere az önkormányzatnak. A város és az atomerőmű együttélése és egymásra utaltsága az élet minden területén kimutatható. A város fejlődésére az Erőmű jelentősen rányomja bélyegét, az ide települt ipar majdnem minden szereplője az Atomerőműhöz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik. Ezen az utóbbi években Paks városa és a PA Zrt. tudatos és összehangolt tevékenysége segít, ami az általános iparfejlesztési programok támogatásával csökkenti az egyoldalúságot. A PA Zrt. nem csupán adófizető, hanem támogató és mecénás is, jelentős támogatást nyújt a településfejlesztés területén is, évente komoly összegeket juttat a területfejlesztési kistérségi társulásoknak a különböző pályázatokhoz szükséges önrész biztosítására, ezzel segítve a települési beruházásokat. Az Erőmű elfogadottságában ugyanakkor jelentős, a lakosság felé mintegy közvetítő szerepe van Paks Városnak. A többoldalú együttműködés az ún. Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás keretében valósul meg, amellyel biztosított az atomerőmű társadalmi ellenőrzése is. A városfejlesztési stratégia előkészítésébe a fenti mechanizmusnak megfelelően, kérdőíves felmérések és vállalkozói fórumok által bevonásra kerültek az érintett gazdálkodó szervezetek. A stratégiáról, valamint a stratégiában foglalt fejlesztési elképzelésekről folyamatos tájékoztatást nyújt az önkormányzat, a település honlapján, nyomtatott és elektronikus sajtó útján. Partnerség a civil szervezetekkel Pakson számos, jól működő civil szervezet van, amelyek olyan tevékenységeket látnak el, amellyel nagymértékben hozzájárulnak a város életének fellendítéséhez, a város környezetének szépítéséhez. A város egyes civil szervezeteket kiemelten, másokat pályázati úton támogat. Az önkormányzat céljai között szerepel egy ún. „Civil Fórum” létrehozása, amely a szervezetek képviselőiből állna, és fontos vélemény-formáló, tanácsadó, érdekképviseleti és szakmai szerepet töltene be a városvezetés mellett, így megteremthetőek a megfelelő kommunikációs csatornák a civilek és városvezetés között. Az együttműködést bizonyítja, hogy ezek a szervezetek megkapják a képviselő-testületi ülések előterjesztéseit, a képviselő testület pedig a civil kapcsolatok ápolására önálló tanácsnokot nevezett ki. 2006ban pedig megrendezésre került első alkalommal az ún. „civil nap”. Kiemelkedő az Együtt a parlagfű ellen Alapítvány, a Paksi Városvédő Egyesület, a Paks Városért mozgalom, a Paks és Környéke Mentéséért Közalapítvány, amelyek szoros együttműködésben állnak az Önkormányzattal, és jelentős szerepet vállalhatnak az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításában, közvélemény felé közvetítésében. A stratégiában megfogalmazott célkitűzések közvetítése, elektronikusan, a sajtó útján, valamint civil fórumokon valósult meg. A lakosság bevonása a város életébe A lakosság széles köreinek életviszonyait érintő döntések meghozatala során, a város különböző formában biztosítja a lakosság vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlását, és megteremti az együttműködési lehetőséget, a várost érintő fejlesztések, beruházások
122
megvalósítása során. A közösségi szükségletek határozzák meg a fejlődés fő irányvonalait is. A kommunikáció kétirányú. Egyrészről a város a helyi és megyei médián (Paksi Hírnök, Tolnai Népújság, Fortuna Rádió, TelePaks, Tolnatáj Televízió) keresztül tájékoztatja a lakosságot a várost érintő fontos döntésekről, fejlesztésekről. A település honlapján szintén elérhetőek a legfrissebb hírek, a várost érintő események, valamint az önkormányzati döntések, rendeletek, határozatok formájában. Másrészről az önkormányzat lehetőséget biztosít a lakosság közvetlen vélemény nyilvánításának is, lakossági fórumok, közmeghallgatások, valamint hivatali ügyfélfogadás formájában. A lakosság a stratégia tervezésébe lakossági kérdőívezés valamint lakossági fórumok útján került bevonásra. A stratégiáról az önkormányzat folyamatos tájékoztatást nyújt a közvélemény irányába. 7.3.2 Együttműködés és kommunikáció a stratégia tervezésében és megvalósításában A közszféra és magánszféra, valamint a lakosság kapcsolatában fontos szerepet játszik a kétirányú kommunikáció. Összefoglalva elmondható, hogy az együttműködés különböző formái jelen vannak a város életében, mind önkormányzati szinten, mind külső kapcsolatokat tekintve. A fenti folyamatokat alapul véve, látható, hogy a várost érintő stratégiai tervezésbe és döntésbe bevonásra kerülnek az érintett szervezetek, illetve a lakosság, így felerősödik a társadalmi felelősségvállalás is. A várost érintő fő fejlesztési irányokat meghatározó városfejlesztési stratégia előkészítésében, és megvalósításában is fontos szerep jut a lakosságnak, a vállalkozói szférának valamint a civil szervezeteknek a fent leírt együttműködési mechanizmusok keretei között. Az integrált városfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése lakossági, civil és vállalkozói fórumokon keresztül zajlik. Különösen fontos az akcióterületek által érintett lakosság tájékoztatása a helyi médián, honlapon, fórumokon keresztül. Önkormányzati szinten, a szakágazatok egyeztetése szükséges, a különböző, településfejlesztés által érintett bizottságok kommunikációja, vélemény nyilvánítása, javaslat-tétele. A tervezést és egyeztetést követően a megvalósítás is szükségelteti az együttműködést. A megvalósításban fontos a szerepük az akcióterület által érintett vállalkozásoknak, hiszen finanszírozási forrást képesek biztosítani a fejlesztésekhez. A civil szervezeteknek elsősorban a tájékoztatás, a nyilvánosság biztosítása szempontjából van szerepe, a lakosság pedig a fejlesztések ún. „soft” elemeinek megvalósítása során kerülnek bevonásra az együttműködésbe, településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók keretében. A stratégia egyeztetésében részt vevő szervezetek, csoportok, személyek Az integrált városfejlesztési stratégia tervezésében és megvalósításában részt vevő szervezetek, csoportok, személyek
Részvételi lehetőségük, betöltött együttműködési lehetőségük
1. Paks Város Önkormányzata és szervei (Képviselő-testület, Bizottságok, Településrészi Önkormányzatok)
1. Jövőbeni meghatározása
fejlődési,
fejlesztési
szerepük,
irányok
2. Akcióterületek kijelölése 3. Döntés előkészítés 4. Egyeztetés, javaslatok megfogalmazása, közvetítése a lakosság, vállalkozók, civil szervezetek felé 5. Tájékoztatás, társadalmi felelősség erősítése,
123
együttműködő partnerek bevonása 6. Döntéshozatal 7. Megvalósítás 2. Vállalkozói szféra
1. Javaslattétel, vélemény-nyilvánítás, tervezés a stratégiára vonatkozóan 2. A stratégia által meghatározott célok megvalósításában való részvétel, forrás-biztosítás 3. Magánerős fejlesztési kezdeményezések
3. Civil szféra
1. Vélemény-nyilvánítás 2. Közösségformáló, helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése 3. Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása 4. Társadalmi közösségépítő, településfejlesztéshez kapcsolódó társadalmi akciók szervezése
4. Lakosság
1. Vélemény-nyilvánítás, tervezés, javaslattétel 2. Soft elemek megvalósítása, társadalmi, közösségépítő, településfejlesztéshez kapcsolódó társadalmi akciók megvalósítása
5. Külső kapcsolatok: Paks-Dunaföldvári Kistérség (Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati Társulás, Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati KHT, környező települések), Paksi Atomerőmű Zrt.
1. Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása
6. Önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek (DC-Dunakom Kft., Paksi Ipari Park Kft., Paksi Vízmű Kft.)
1. Tervezés, javaslattétel
2. Kapcsolódó programok közvetítése 3. Stratégiai partnerség
2. Támogatottság biztosítása 3. Együttműködés a megvalósításban
A kommunikáció eszközei, az együttműködés keretei Kommunikációs eszközök
Megjegyzés
Bizottsági ülések, képviselő testületi ülés
Keretében megvalósul a szakágazati egyeztetés, stratégiai tervezés
Helyi média (sajtócikkek, televízió, rádió)
Paksi Hírnök, Televízió
Honlap
www.paks.hu
Telepaks
Televízió,
Tolnatáj
www.paksnet.hu www.paks.lap.hu Vállalkozói fórumok
Kérdőíves felmérések keretében igényfelmérés, együttműködési hajlandóság vizsgálata, fejlesztési elképzelések feltérképezése
Civil fórumok
Civil szervezetek történő megnyerése
Lakossági tájékoztatás
Lakossági fórum
együttműködő
partnerként
Közmeghallgatás Kérdőíves felmérés keretében településfejlesztési
124
igények, támogatottság vizsgálata Társulási ülés
Környezet támogatottságának kapcsolódó programok kidolgozása
biztosítása,
7.4. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az önkormányzat szabadon vállalt feladatai körében gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről, valamint az épített környezet védelméről. A városfejlesztési irányok meghatározása Paks Város Önkormányzata képviselő testületének feladata. Településfejlesztéssel –a képviselő testület felhatalmazása alapján- közvetlenül a Városépítő Bizottság, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági Bizottság foglalkozik. A településfejlesztést érintően az érintett bizottságok koordinált munkája valósul meg, közreműködnek a települést érintő, több évre szóló elképzelések tervezésében, megvalósításában. A bizottsági üléseken kerül sor a tervezésre, a települést érintő fejlesztésekre vonatkozó előterjesztések előkészítésére, az érintett bizottságok egyeztetését követően pedig a képviselő-testület, testületi ülésen dönt az előterjesztések tekintetében. A Városépítő Bizottság rendszerbe foglalja a fejlesztés irányait és folyamatosan felügyeli a végrehajtás ütemét. Tevékenysége során az alábbi feladatokat látja el: • • • •
• • •
A településfejlesztés terén az érvényes településfejlesztési koncepciókat átvizsgálja, véleményezi, és javaslatot tesz az esetleges változtatásra. Megvizsgálja, hogy az éves - infrastruktúrára és építészetre vonatkozó - költségvetéstervezet elemei összhangban állnak-e az érvényes koncepcióval. Elbírálja a védett és védelem alatt álló épületek felújítására, építési támogatására benyújtott kérelmeket. A műszaki létesítmények és a kereskedelem terén javaslatot tesz az infrastrukturális létesítmények, közművek állapotának felmérésére, különös tekintettel a szűk keresztmetszetekre. Elvi állásfoglalást alakít ki a közszolgáltatások tekintetében azok fejlesztési, üzemeltetési és pénzügyi vonatkozásában. Elvi javaslatokat dolgoz ki a hiányok megszüntetésének módjára /alapátadás, kedvezményes telekjuttatás, adókedvezmény, stb./ Gondoskodik a rendezési tervek előkészítéséről.
A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság gondoskodik a természeti és épített környezet egyensúlyának megtartásáról és a fenntartható fejlődés biztosításáról. A Gazdasági Bizottság a képviselő-testület által jóváhagyott keretek között gondoskodik a szükséges anyagi források meglétéről, valamint évente felülvizsgálja és véleményezi az önkormányzat vagyonhasznosítási gyakorlatát, véleményezi a település-fejlesztési koncepciókat. A stratégia és a stratégiában megfogalmazott fejlesztések megvalósításában fontos szerepe van az önkormányzati döntések végrehajtását végző Polgármesteri Hivatalnak. A Polgármesteri Hivatal településfejlesztéssel foglalkozó szervezeti egységei –így a településfejlesztésben érintett bizottságok adminisztratív szervei- a Műszaki Osztály, a
125
Polgármesteri Titkárság pályázatíró csoportja, valamint közvetett módon valamennyi hivatali osztály, különös tekintettel a Pénzügyi Osztályra, valamint a Kistérségi Osztályra. Utóbbiak elsősorban a végrehajtásban vesznek részt. A Műszaki osztály feladatai a településfejlesztést érintően az alábbiakban foglalható össze: • • •
• • • •
Biztosítja a megfelelő szakmai hátteret a fejlesztési tervek, koncepciók elkészíttetéséhez Ellátja a településfejlesztéshez kapcsolódó műszaki jellegű feladatokat, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó településrendezési feladatokat Gondoskodik a településfejlesztés alapdokumentumainak – így a Településfejlesztési Koncepció, Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv- kidolgozásáról Gondoskodik a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások, felújítások végrehajtásáról Elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a településfejlesztéssel összefüggő önkormányzati rendeleteket Gondoskodik a Városépítő Bizottság és a Polgármesteri Építészeti Tanácsadó Testület munkájának előkészítéséről Döntést követően lebonyolítja a műszaki előkészítést, terveztetést, versenyeztetést és műszaki ellenőrzést.
A Titkársági csoport pályázatíró csoportja 2 fő pályázati referens foglalkoztatásával működik, elsődleges feladatuk az önkormányzat fejlesztéseihez források felkutatása, pályázatok figyelése, pályázatok készítése. A Pénzügyi Osztály felelős a képviselő-testületi döntések által meghatározott beszerzések, beruházások, fejlesztések nyilvántartásáért. A Pénzügyi Osztály Tervezési csoportja pedig összeállítja a fejlesztések, beruházások költségvetését, és gondoskodik a költségvetés végrehajtásának koordinálásáról. A Kistérségi Osztály területfejlesztési feladatokat lát el a kistérséget érintően, feladata a 14 települést magában foglaló kistérség által megvalósítani kívánt fejlesztések, beruházások koordinálása, pályázati források felkutatása, támogatott projektek megvalósítása. A város rehabilitációban, településfejlesztésben közvetve vagy közvetlenül részt vesznek önkormányzati tulajdonú cégek is, amelyek közül a legjelentősebbek: •
DC-Dunakom Kft.: A Kft. tevékenysége a kommunális hulladékok összegyűjtése, szállítása Pakson, valamint a környező településeken. 2006 januárjától pedig ingatlankezelési és városüzemeltetési feladatokat is ellát. Fő tevékenységeik közé tartozik még: szilárd és folyékony hulladékszállítás, hulladéklerakó, hulladékudvar és hulladéklerakó szigetek üzemeltetése, kézi-gépi úttisztítás, síkosság mentesítés, zöldfelületek gondozása, parképítés, parkfenntartás, kertépítés, ingatlankezelés, városüzemeltetés és közhasznú- közcélú foglalkoztatás.
•
Paksi Vízmű Kft.: A Kft. fő tevékenységi területe vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás szolgáltatások nyújtása. Emellett ipari és építőipari szolgáltatásokat is nyújt.
126
•
Paksi Ipari Park Kft.: A településfejlesztéssel összefüggésben a Kft. terveztetési, engedélyeztetési szolgáltatásokat nyújt, valamint közreműködik a finanszírozási források felkutatásában, és a fejlesztések megvalósításában. (parkosítás, parkfenntartás, utak karbantartása, stb.)
A vagyongazdálkodási, vagyonkezelési és üzemeltetési feladatok megoszlanak a különböző szervezeti egységek, gazdálkodó szervezetek között. A vagyongazdálkodás irányait a képviselő- testület határozza meg, például, hogy mely ingatlanait értékesíti, melyeket vásárolja meg. A vagyongazdálkodással kapcsolatos jogi ügyek intézése a Polgármesteri Hivatal Titkársági Csoportján belül történik. A műszaki feladatok felmérése az egyes intézmények közreműködésével a Műszaki Osztály feladata. A felmerülő munkák elvégzése attól függően, hogy az a hivatal vagy az érintett intézmény költségvetéséből finanszírozott, vagy felújításra, illetve karbantartásra vonatkozik, a Műszaki Osztály vagy az érintett intézmény feladata. Az intézményeknél általában kisebb volumenű karbantartási feladatok jelennek meg, amelyek ellenőrzéséhez nem szükséges szakértelem. A vagyonkezelés és üzemeltetés részben a DC-Dunakom Kft., részben pedig az intézmények hatáskörébe tartozik. A fentiekre tekintettel, összefoglalva elmondható, hogy a településfejlesztés nem egy önálló szervezet feladata, hanem több, egymással együttműködő belső és külső szervezet, szervezeti egység hatáskörébe tartozik. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósítása a fent részletezett szervek, szervezeti egységek feladata. Az önkormányzat valamennyi projekt megvalósítása érdekében felelősöket jelöl meg az érintett szervezeti egységeken és szervezeteken belül. A kijelölt felelősök koordinálják a projekt lebonyolítását, gondoskodnak a hatáskörükbe utalt feladatok ellátásáról, és szakmai fórumok, egyeztetések, folyamatos személyes és elektronikus kapcsolattartás útján együttműködnek a fejlesztések megvalósítása érdekében. A kijelölt szervezeti egységek feladata: • a városfejlesztési stratégiában foglaltak realizálása, koordinálása, menedzselése • a stratégia megvalósulását biztosító információs mechanizmus kialakítása (lakosság, önkormányzat, érintett szervezetek tájékoztatása) • a stratégia megvalósítás monitoring rendszerének kialakítása, működtetése • a stratégia évenkénti felülvizsgálatáról való gondoskodás. Szükséges a megvalósításban részt vevő egységek tevékenységének koordinálása érdekében egy szervezeti egység kijelölése, amely gondoskodik: • a stratégia realizálásában közreműködők koordinációjáról • a stratégiában foglalt, megvalósítandó célok, feladatok leosztásáról, a megvalósításhoz szakértelemmel rendelkező szervezeti egységek számára, valamint tevékenységük nyomon követéséről • a megvalósításhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok lebonyolításáról • a szükséges testületi döntések előkészítéséről. Az önkormányzat célja, a korábbi projektmegvalósítási tapasztalatokra építve, hogy a feladatok a fent leírt struktúrában kerüljenek leosztásra az egyes szervezetek, szervezeti egységek között. A stratégia megvalósítása elsődlegesen a Városépítő Bizottság, valamint annak adminisztratív szerve, a Műszaki Osztály feladata, a korábban megnevezett szervezetek, szervezeti egységek, pedig részfeladatokat látnak el. Ugyanakkor, a feladatok sokrétűségére tekintettel az önkormányzat megvizsgálja egy esetleges önálló szervezeti egység létrehozásának lehetőségét és szükségességét, amennyiben ismertté válik a feladatok pontos ütemezése, és humán-erőforrás szükséglete.
127
7.5. Településközi koordináció mechanizmusai A városon belül, különböző gazdálkodó szervezetekkel, és a településen kívül, a szomszédos települések önkormányzataival is élénk a kapcsolata a városnak. 2005-ben elkészült a Paksi Kistérség Gazdaságfejlesztési Programja, valamint a Paksi Kistérség Szerkezetátalakítási Programja. A Programokban megfogalmazott prioritások és megvalósítandó célok, valamint a város környezetében tervezett fejlesztések számos szálon kapcsolódnak az integrált stratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel.
Kapcsolódás a kistérségben megvalósuló fejlesztésekhez Általánosságban elmondható, hogy a paks-dunaföldvári kistérségben található települések fejlesztési elképzeléseiket egy közös irányvonal mentén alakítják ki. A kistérség szerkezetátalakítási programja az alábbi, az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott célokhoz illeszkedő területeken határoz meg stratégiai és operatív programokat: •
• •
Ipari Park fejlesztés: a programban meghatározott célok közül az IVS-hez illeszkedik az ipari park szolgáltatásainak, infrastruktúrájának fejlesztése, vállalkozások közötti együttműködés erősítése Gazdaságfejlesztés: helyi vállalkozások versenypozíciójának erősítése Turizmusfejlesztés: A program célja a turisztikai termékfejlesztés, a térség turisztikai versenyképességének növelése, turisztikai programcsomagok kialakítása.
A kistérség gazdasági programja az alábbi prioritásokat és intézkedéseket határozza meg, amelyek illeszkednek az integrált városfejlesztési stratégia hosszú és középtávú céljaihoz: •
• •
Paksi kistérség gazdasági diverzifikációjának elősegítése prioritás o Ipari parkok fejlesztéseo Kis- és középvállalkozások támogatásao Gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok erősítéseo Kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása intézkedések Turisztikai operatív program: Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése prioritás o A térség idegenforgalmi vonzerőinek fejlesztése Települési infrastruktúra fejlesztése, a települések életfeltételeinek javítása prioritás o A kistérség közműhálózatának fejlesztéseo Közúthálózat fejlesztése, kerékpárutak, összekötő utak fejlesztése intézkedések
A települések közötti együttműködés egy kiemelt példája a Dél-Dunántúli Operatív Program támogatása keretében megvalósítani kívánt Duna-Völgyi Komplex Turisztikai Program, amelyben Paks Város Önkormányzata, Dunaföldvár Város Önkormányzata valamint a DélDunántúli Humán Erőforrás Kutató és Fejlesztő Kht. konzorciumi együttműködés keretében egy komplex, minden életkor és minden érdeklődési kör számára alkalmas turisztikai útvonalat alakít ki, különböző turisztikai attrakciók élményláncra fűzésével. A projekt közvetlen hatásai az épített és természeti környezet védelme, a városok arculatának fejlesztése, közvetett módon pedig a térség turisztikai vonzerejének növelése, és ezzel a térség
128
gazdasági versenyképességének erősítése. Kapcsolódó fejlesztések a térségben a Dunaföldvári Ipari Parkban Inkubátorház fejlesztése, illetve a Györkönyi pincefalu rehabilitációja.
Magánerős kezdeményezések Paks Városban Paks városban az elmúlt években is megvalósultak magánerős fejlesztési kezdeményezések, amelyek az integrált városfejlesztési stratégiában foglalt fejlesztési irányok megvalósulását szolgálták, amennyiben hozzájárultak a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez és ezáltal a város gazdasági helyzetének megerősödéséhez, a turizmus fejlesztéséhez, városi területek rehabilitációjához az épített és természeti értékek fejlesztése útján. Az elmúlt években a városban több bank fiók települt be, felújításra került a Duna Hotel, a Sárgödör-téren több pinceberuházás valósult meg, megépült a Park Center szolgáltató központ, az Ipari Parkban pedig több új vállalkozás telepedett meg. (Szivacsgyártó és feldolgozó, Nyílászáró készítő cég) A 2007-2013 közötti időszakban további, magánberuházók által megvalósítani kívánt fejlesztések várhatóak, amelyek főként a város gazdasági célú fejlődését szolgálják, ugyanakkor hozzájárulnak az épített és természeti környezet rehabilitációja útján a város arculatának kialakításához, vonzerejének növeléséhez. Már megkezdődött a Paksi Atomerőmű Zrt. gesztorságában az Erzsébet szálló bővítése és felújítása. Az Atomerőművel szomszédos területen tervezi a Dél-Dunántúli Humán Erőforrás Kutató és Fejlesztő Kht. az ún. Energia-park kialakítását, amely az Atomerőmű Látogatóközpontját, és egy energia játszóteret foglalja magában. A Paksi Ipari Parkban infrastrukturális fejlesztési kezdeményezések tervezettek. A VMK/lakótelep központi park, mint városrehabilitációs akcióterületen pedig üzletház megépítését kezdeményezte 3 vállalkozó. Paks Város Önkormányzata adókedvezmények, kedvezményes területvásárlás lehetőségének biztosításával, a szükséges infrastruktúra megteremtésével támogatja vállalkozók megtelepedését a városban, és fejlesztési elképzeléseik megvalósítását. 7.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment, a döntéshozók, a bevont partnerek vizsgálhatják a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában, valamint alapot biztosít a célok felülvizsgálatához is. Két fő területe a műszaki monitoring és a pénzügyi monitoring. A monitoring-tevékenységet a műszaki osztály végzi, az utóbbi területen szoros együttműködésben a pénzügyivel, az alábbiak szerint: -
Összegyűjti és negyedéves rendszerességgel összesíti a megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos időbeli, fizikai (output) és pénzügyi adatokat és ezek alapján gyorsjelentést készít a stratégiai célok érdekében történő konkrét fejlesztések előrehaladásáról, az elhárítandó akadályokról és szükséges tennivalókról a város vezetése számára. A gyorsjelentést a Városépítő Bizottság áttekinti, és az önkormányzat elérhetővé teszi a város honlapján.
-
Figyelemmel kíséri a külső környezeti feltételek változásait, a végrehajtás eredményeit és a stratégia kialakításában részt vevő partnerek szükségleteit és ezek alapján évente aktualizálja a stratégiát. •
A környezeti feltételek változásainak körében különös figyelemmel áttekinti: o A stratégia helyzetértékelésébe foglalt megállapítások érvényességét
129
o A város társadalmi és gazdasági környezetében történő változások folyamatát és hatását o A stratégiai célok érvényességét •
A végrehajtás eredményeinek áttekintése körében különösen értékeli: o Az egyes projektek eredményességét (eredményindikátorok alapján) o A megvalósítás hatékonyságát o A nem megvalósult tevékenységek elmaradásának okát
•
A partnerek szükségleteinek felmérése körében különös figyelmet fordít: o A partnerek széles körű, aktív és érdemi bevonására, konstruktív párbeszéd kialakítására, ennek érdekében kiterjedt kommunikációs eszköztár (mint pl. honlap, lakossági és szakmai fórumok, helyi média igénybevétele) alkalmazására o A partnerek körének áttekintésére, szükség szerint újak bevonására
Az aktualizált stratégiát a város vezetése és képviselőtestülete elfogadja, azt a város honlapján elérhetővé teszi.
Paks Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Integrált Településfejlesztési Stratégiát elfogadta
Paks, 2008. május 28.
........................................................ Hajdú János Polgármester Ellenjegyzete: Paks, 2008. május 26.
........................................................ Teleki András szakértő
130
MELLÉKLETEK I. GAZDASÁGI HELYZETELEMZÉS Városi szintű adat
Városrész szintű adat
Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére
Regisztrált vállalkozások száma
2 356
Működő vállalkozások száma
1 500
42
Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként
A+B 45 C+D+E 144 F 201 G 308 H 55 I 39 J 49 K 387 M 50 N 44 O 178
6
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű
összesen 156 élelmiszer 44 ruházat 60
108
16
Vendéglátóhelyek száma
99
82
7
Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és
2004: 375 2005: 390 2006: 390
Szociális típusú városrehabilitáció akcióterületére
131
magánszállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás)
2004: 4814 2005: 4889 2006: 5663
Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magánszállásadás)
2004: 9901 2005: 9654 2006: 10895
Kivetett iparűzési adó - Értékben (ezer Ft)
2.845.129 Ft
-
iparűzési adót fizető vállalkozások száma
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása
1. Paksi Atomerőmű Zrt. 2. ATOMIX Kft. 3. MAVIR Zrt. 4. MVMI Zrt. 5. OTP Bank RT. 6. VEGYÉPSZER Zrt. 7. DunaCenter Therm Kft 8. Magyar Telekom Nyrt. 9. A&A Zrt. 10. Dekoten Kft
I. 3 II. III. 1 IV. V: VI.
Atomix Kft OTP bankfiók található DunaCenter Therm Kft. Központ
132
II. TÁRSADALMI HELYZETKÉP BEMUTATÁSA Városi szintű adat
Lakónépesség (fő)
Városrész szintű adat
Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére
5 097
Szociális típusú városrehabilitáció akcióterületére
20 188 1
Lakónépesség (fő) :
20 058
I. 5 097 II. 5 792 III. 1 570 IV. 2 764 V. 3 437 VI. 1 398
Lakónépesség (fő)
20 855
I. 5 304 II. 6 028 III. 1 637 IV. 2 857 V. 3 674 VI. 1 355
Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya 0-14 15-59 60-x
18,4 65,8 15,8
Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt regisztrált munkanélküliek)
2001: 622 2002: 519 2003: 567 2004: 608 2005: 586 2006: 530
Nyilvántartott álláskeresők
2001: 4,44
I. 18,7; 71,3; 10 II. 18,2; 68,1; 13,7 III. 18,1; 59,6; 22,2 IV. 16,5; 64,7; 18,8 V. 20,4; 58,7; 20,9 VI. 17,0; 65,5; 17,4
133
aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Területi mutató néven található) (2005 előtt regisztrált munkanélküliek)
2002: 3,71 2003: 4,00 2004: 4,30 2005: 4,14 2006: 3,75
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (1559 évesek) belül
21,8
I. 18,3 II. 19,4 III. 18,3 IV. 24,3 V. 23,7 VI. 47,2 Szegr 1. 79,7 Szegr 2. 74,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában
14,8
I. 14,8 II. 20,7 III. 14,9 IV. 15,3 V. 7,7 VI. 16,3 Szegr 1. 0,0 Szegr 2. 0,0
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
60,8
I. 61,9 II. 64,0 III. 62,3 IV. 57,3 V. 57,1 VI. 53,9 Szegr 1. 17,9 Szegr 2. 32,4
Foglalkoztatott nélküli
30,9
I. 22,5
134
háztartások aránya
II. 25,3 III. 40,5 IV. 38,4 V. 40,1 VI. 35,0 Szegr 1. 74,0 Szegr 2. 43,6
Rendszeres munka jövedelemmel nem 3 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
35,7
I. 35,7 II. 32,8 III. 33,0 IV. 39,1 V. 38,5 VI. 42,5 Szegr 1. 81,4 Szegr 2. 65,7
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)
12,4
Szegr 1. 71,2 Szegr 2. 52,9
135
III. LAKÓKÖRNYEZETI HELYZETELEMZÉS Városi szintű adat Lakásállomány
8 209
Lakásállomány
8010
Épített lakások száma (üdülők nélkül)
2001: 46 2002: 58 2003: 55 2004: 82 2005: 22 2006: 14
Megszűnt lakások száma T-Star
2001: 3 2002: 11 2003: 16 2004: 14 2005: 9 2006: 3
Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
6824
Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)
2004: 110 2005: 110,8 2006: 111,3
Városrész szintű adat
Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére
Szociális típusú városrehabilitáció akcióterületére
I. 2028 II. 2318 III. 717 IV. 1077 V. 1398 VI. 472 Szegr 1. 44 Szegr 2. 41
136
Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
6763
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km)
2004: 77,2 2005: 77,2 2006: 81,8
Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás)
9,8
Zöldfelületek nagysága (m²)
423 000 m2
I. 5,7 II. 4,7 III. 10,0 IV. 13,3 V. 15,8 VI. 22,0 Szegr 1. 31,8 Szegr 2. 73,2 53200 m2
137
IV. A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában
A várossrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
Vezetékes víz
-
-
-
Áram
-
-
-
Közvilágítás
-
-
-
Gyapa, Csámpa, Cseresznyés
Gyapa: 10 gyermek (Cecei út 2; Kanacsi út 8 fő); Csámpa: 2 gyermek
Gyapa: IV-es városrész; Cseresznyés: II-es vr.
Szennyvíz-csatorna Gáz
Cseresznyés, Birító, Csámpa
Csámpa: 2 fő
I. vr.
Csámpa, Árvíz u., Toldi u. egy része
Csámpa: 2 fő
I. vr.
Pormentes út Összesen a városban nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Össz: 77 fő
138
V. KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS Városi szintű adat
Városrész szintű adat
Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére
Bölcsődék száma
2
I. 1 II. 1 III. 0 IV. 0 V. 0 VI. 0
I. 1
Bölcsődések száma
120
Óvodák száma
6
I. 1 II. 1 III. 1 IV. 2 V. 0 VI. 1
I. 1
Óvodások száma fő
666
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) fő
817
Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
5
I. II. Rákoczi Ferenc II. Deák Ferenc III. IV. Balogh Antal Katolikus V. Bezerédj V. Gazdag Erzsi
I. II. Rákoczi Ferenc
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
1740
Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt)
4
I. II. Vak Bottyán Gimnázium II. Energetikai Szakközépiskola
I. -
Szociális típusú városrehabilitáció akcióterületére
139
IV. Balogh Antal Katolikus II. I. István Szakképző Iskola Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)
1786
Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (kihelyezett tagozat szerint)
nincs
Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)
2001: 113,85 2002: 113,85 2003: 108,75 2004: 105,8 2005: 95,65
Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)
2001: 122 2002: 124 2003: 112,96 2004: 112,96 2005: 97,62
igen
-
140
VI. ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖZOKTATÁS INTEGRÁLTSÁGÁNAK FELMÉRÉSE tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító
tanulólétszám az intézményben
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
intézmény neve Normál (általános) tanterv
Gyógypedagógiai tagozat
Összesen
HH
HHH
SNI
Összesen
HH
HHH
SNI
Összesen
Összesen
HHH
36277
Bezerédj Ált. Isk.
425
0
3
------
425
0
3
------
------
------
-------
36273
Deák Ferenc Ált. Isk.
365
108
4
1
365
108
4
1
------
------
-------
200412
II. Rákóczi F. Ált. Isk.
798
172
76
30
798
172
76
30
------
------
------
102841
Gazdag Erzsi Ált. Isk.
85
24
11
85
------
--------
------
------
------
85
11
36276
Balogh Antal Katolikus Iskola
203
0
5
------
203
0
5
------
------
------
------
141
VII. JELENLEGI TELEPPROGRAMOK A programban érintett utcák
A programban érintett lakások száma
Milyen formában történik az érintett A program költségvetésének forrásai lakosok elhelyezése?
Az akcióterületen élő családok elhelyezésének helye (az utcák neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve)
Nem történik jelenleg telep-felszámolási program
142
Kapcsolat a fejlesztési programokkal. (modell DDOP) Program 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése - ipari parkok - inkubátor házak
2. Turisztikai potenciál erősítése a régióban
3. Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés - egészségügy fejlesztése - szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése
Rövid leírás Paks városában működő ipari park jelenleg is magas kihasználtsággal üzemel a fejlesztések következtében további munkáltató telepedhet le. Cél elsősorban olyan vállalkozás betelepítése, amely nem igényli a magasan képzett munkaerőt, így azon társadalmi csoportok, amelyek iskolai végzettsége alacsony is könnyebben juthatnak munkalehetőséghez. Paks városa a Duna vonzásának kihasználására törekszik, ezért elkészült a komplex turisztikai program tervezete, mely a Dunaföldvár-Paks-(Mohács) turisztikai tengely indokol. A fejlesztések eredményeként számos új munkahely jöhet létre, melyek egy része a szociális gazdaságba bevonható Pakson a rendelőintézet 2003-ban készült el, a legmodernebb kornak megfelelő technológiával került ellátásra. A kistérségi szerepkörnek megfelelően 2007év végén került kialakításra az egynapos sebészet. A további
Partnerség Helyi vállalkozók Ipari park menedzsment Regionális munkaügyi központok
Környező települések önkormányzatai Paksi Atomerőmű ZRt
Kapcsolódás az IVS-hez Az ipari parkban létrejövő fejlesztéseknek az IVS-re csak áttételes hatásai vannak, a munkahelyteremtéssel a lakosság foglalkoztatása javulhat
A másod és harmadlagos akcióterületeken találhatók olyan fejlesztési elképzelések amelyek megvalósításához a program lehetőséget nyújt
Dunamenti települési önkormányzatok
Regionális munkaügyi központ Kisebbségi Önkormányzat
A szociális célú foglalkoztatás és a hozzá kapcsolódó képzések megtartása az IVS fejezeteiben és az akcióterületi tervben is szerepel
Városi civil szervezetek
143
4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása - funkcióbővítő városrehabilitáció - szociális célú városfejlesztés
5. Elérhetőség javítása, környezetfejlesztés - hivatásforgalmú kerékpáros
fejlesztések is ebbe az irányba mutatnak, eszközbeszerzések indokoltak. A szociális foglalkoztatás terén a jelenlegiek mellett további foglalkoztatásokat tűz ki célul az önkormányzat, a beavatkozás tervezett ütemterve a 2008-2009es évben kerül kialakításra. Célul tűzhető ki az alacsonyabb iskolai végzettségűek foglalkoztatása, a megfelelő képzések megtartása mellett. A programok kapcsán nem lehetséges szétválasztani a funkcióbővítő és a szociális városrehabilitációt, mivel Pakson nem található olyan telep, vagy telepszerű képződmény, amelynek a fejlesztése megvalósítható lenne. A feltárt és megvizsgált településrészeken belül vannak olyan fejleszthető területek, amelyeken szociális típusú városrehabilitáció (ha kisebb mértékben is) végrehajtható. Ezekre vonatkoztatva jelen IVS anti-szegregációs fejezetrésze tartozik. Fontos fejlesztési lehetőség a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek
Helyi civil szervezetek Helyi vállalkozások Kisebbségi önkormányzat Településrészek
Vállalkozások Civil szervezetek
Az IVS-ben meghatározott elsődleges akcióterületet érinti a jelenleg futó kerékpárút
144
közlekedés feltételeinek megteremtése
megteremtése érdekében a jelenleg is zajló kerékpárút fejlesztése, amelybe a későbbiekben a külterületi településrészek is bekapcsolhatók
fejlesztése
Kapcsolat a fejlesztési programokkal. (modell ÚMFT) Program GVOP
KEOP
TAMOP
Rövid leírás Cél a programon belül a egyrészről kis és középvállalkozások fejlesztésének elősegítése, ez a szektor jelentheti a potenciális munkaadókat. Másrészről olyan hiányszakmákban célszerű képzéseket indítani, amelyek sikere után az önfoglalkoztatás erősödik. Paks városa több területen is pályázott az elmúlt időszakban. (A megpályázott intézkedések a szennyvíztisztító telep rehabilitációja, valamint a települési szilárd hulladéktelepek rekultivációja) A közeljövőben kiírásra kerülő több TAMOP pályázaton is kíván szerepelni az önkormányzat (5.5.3; 5.3.1.; 3.3.5; 6.1.2)
Partnerség Vállalkozók érdekképviseleti szervei
Kapcsolódás az IVS-hez A képzések elindítása az önkormányzat stratégiájában szerepel
Regionális munkaügyi központ Civil szervezetek Szakképző iskolák
Környező települések önkormányzatai
A fejlesztések az IVS-t csak közvetetten érintik
Helyi közműszolgáltatók
Helyi civil szervezetek Kisebbségi önkormányzat helyi vállalkozások
a tervezett pályázatok az IVS-ben megfogalmazott célokhoz szorosan illeszkednek, azokat kiegészítik.
145