9. évf. 9. - 2013/9-10. szeptember-október évf. - 2009/2. február
http://www.gabonaszovetseg.hu/hirek.php?c=303
1
2
Medill Reports, 2009. január 22. http://news.medill.northwestern.edu/chicago/news.aspx?id=112475
Az EU áldását adja több genetikailag módosított kukoricára Bridget Macdonald
használta a biotechnológiát” - mondta. Az Európai Bizottság jóváhagyása megnyitja az utat az amerikai kukorica számára, ami Lambert szerint létfontosságú a globális élelmiszer-kereslet kielégítése szempontjából. Az EU importál némi kukoricát az Egyesült Államoktól, ám ezt csak takarmányozási célra használja fel, nem pedig emberi fogyasztásra. A genetikailag módosított kukoricát tartalmazó valamennyi élelmiszerterméket jól látható módon meg kell jelölni.
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett két új, genetikailag módosított kukoricafajta termesztésének engedélyezésére. Ez a jóváhagyás, ha elfogadják, könnyítene az egyesült államokbeli kukoricafajtákra és a bennük található tulajdonságokra vonatkozó megszorításokon. Az Európai Bizottság javaslata a Syngenta AG által kifejlesztett Bt-11, valamint a Pioneer Hi-Bred International, a DuPont egyik leányvállalata és a Mycogen Seeds, a Dow Chemical egyik egysége közös vállalkozásában létrehozott TC-1507 fajta termesztése számára készíti elő a talajt. 1998 óta, amikor a Monsanto egyik kukoricafajtája engedélyt kapott, az EU egyetlen új, genetikailag módosított növény termesztésére sem adott ki engedélyt.
„Ha valami GMO-jelzést visel, az egyenlő a halálos ítélettel” - mondta Dr. Marty Sachs, a Kukorica Törzsgyűjtemény kutató genetikusa. Az EU számára „ez inkább protekcionista, mintsem tudományos vagy biztonsági kérdés. (Az EU) meg szeretné védeni saját technológiáját és vállalatait a mieinktől.” Sachs úgy vélte, hogy az Európai Bizottság a különféle élelmiszerbotrányok, pl. a kergemarhakórral kapcsolatos ijedelem hatására „túlzott óvatossággal járt el”, de hangsúlyozta, hogy a genetikailag módosított kukorica semmiféle veszélyt nem jelent.
Mark Schleusener, Illinois állam mezőgazdasági minisztériumának statisztikusa szerint 2008-ban mind az USA-ban, mind annak Illinois államában a genetikailag módosított fajták részesedése az összes elvetett kukoricából 80% volt, ami a 2007. évi adatokhoz képest (73%, illetve 74%) emelkedést jelent.
Sachs elmondta, hogy a Bt-kukoricafajtákat a genetikusok egy világszerte előforduló talajbaktérium egyik fehérjéjének felhasználásával fejlesztették ki. Ennek a fehérjének rovarölő hatása van. „A növények levelét rágcsáló hernyók megeszik, és elpusztulnak tőle” - mondta, hozzátéve, hogy a Bt mérgező hatása csupán bizonyos rovarkártevőkre korlátozódik és az elfogyasztásuk más állatokra nézve ártalmatlan.
Mark Lambert (Illinois-i Kukoricatermesztők Szövetsége) jó irányba tett lépésként értékeli az európai fejbólintást. Míg az Egyesült Államokban a kormány támogatja a genetikailag módosított növények termesztését, „(az EU) kereskedelmi akadályként
„Az organikus termesztésben a Bt-t a növények permetezésére használják” - mondta Sachs. „Ez lehetővé teszi a gazdák számára, hogy erősebb rovarirtó szerek és vegyszerek nélkül termeszthessenek kukoricát.” Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumában a genetikailag módosított növények jóvá-
3
hagyását felügyelő Állat- és Növényegészségügyi Felügyelet Sachs szerint az EU szigorú szabványaihoz képest „ésszerű”: az egyesült államokbeli nemesítőknek egy mindössze néhány éves eljárás segítségével annyit kell bizonyítaniuk, hogy a fajtáik ugyanolyan biztonságosak, mint az azokkal egyenértékű hagyományos fajták.
ságokat hordozó termékek importját megakadályozni” mondta Sachs. Globális perspektívából nézve az Európai Bizottság döntése jó hír a gazdálkodóknak az egész világon, akik Lambert szerint komoly hátrányban voltak. ”Sok országban nem léteznek azok az ügynökségek és érdekvédő csoportok, amelyek nálunk gondoskodnak a megfelelő vizsgálatok elvégzéséről. Ezek az országok szakértelem hiányában az Egyesült Államokra, vagy az EU-ra tekintenek” - mondta.
Az Európai Bizottság nyilvánvaló támogatása ellenére Lambert szerint a genetikailag módosított növények iránti bizalmatlanság mélyen benne van az európai kultúrában és nagyon nehéz lesz legyőzni. A biotechnológia azonban, elmondása szerint, sokat tett a környezet védelméért azzal, hogy jelentősen csökkentette a mezőgazdaságban felhasznált rovar- és féregirtó szerek mennyiségét - ez segíthet megnyerni az Európában uralkodóvá vált „zöld” mentalitás követőit. A megengedőbb európai mezőgazdasági politika hasznát Illinois állam söpörné be, amely az USDA adatai szerint a szomszédos Iowa állammal verseng az USA 1. számú kukoricatermesztője címéért. „Ha tényleg elfogadták, hogy ezek a növények Európában is termeszthetők, akkor nem fogják az ugyanilyen tulajdon-
*** http://www.growersforwheatbiotechnology.org/html/news.cfm?ID=852 2009. január 29.
Ázsiában a fogyasztók örömmel várják a biotechnológiai termékekből nyert élelmiszerek jótékony hatását Economic Times (India)
fogadott és egyre nagyobb arányban fogyasztott részévé válnak.
ÚJ-DELHI: Az Ázsiai Élelmiszer-információs Központ (Asian Food Information Centre, AFIC) egyik fogyasztói felmérése szerint Ázsiában, különösen Indiában, Kínában és a Fülöp-szigeteken a fogyasztók örömmel várják a biotechnológiai termékekből nyert élelmiszerek jótékony hatását. A táplálkozással, az egészséggel és az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó ázsiai regionális központ arra a következtetésre jutott, hogy - tekintettel a régió növekvő élelmiszerigényére a biotechnológiai termékekből nyert élelmiszerek valószínűleg hamarosan az ázsiai étrend szívesen
Jelenleg Indiában egyetlen genetikailag módosított (GM) növény, a Bt-gyapot van kereskedelmi célú termesztésben, a kormány azonban a közeljövőben a GM-élelmiszernövények nagyobb arányú termesztését fogja szorgalmazni. Egy sor GM-növénnyel, többek között a padlizsánnal, az okrával, stb. már folynak a szabadföldi és egyéb szintű kísérletek.
4
igazán fontos problémák a rovarirtószer-maradványok jelenléte, az ételmérgezés, az ismeretlen eredetű élelmiszerek és az élelmiszerek helytelen kezelése” állítja egyik nyilatkozatában az AFIC. Maga a felmérés kitart amellett, hogy „az ázsiai fogyasztók a fenntartható élelmiszer-termeléshez kapcsolódó legfontosabb növénytermesztési tényezők felsorolásakor első helyen az élelmiszer-termeléshez szükséges rovarirtószer-mennyiség csökkentését említik, második helyen pedig a világ alapélelmiszer-termelésének növelését, ami csökkentené az éhezést a világban.”
2008-ban a kormány a biotechnológiai vállalatok számára egyszerűbbé tette azokat a jelenleg több szintű és bonyolult kísérleteket, amelyek elvégzése eddig kötelező volt azelőtt, hogy egy GM-növénnyel szabadföldi kísérletet lehetett volna végezni. Hivatalosan azonban a tudományos intézményrendszer az utóbbi néhány évtizedben inkább a hibridek, mint a GM-fajták mellett állt ki, ha élelmiszernövényekről volt szó.
Dr. George Fuller, az AFIC ügyvezető igazgatója szerint „bíztató azt hallani, hogy az indiaiak 84%-a kész GM-élelmiszert vásárolni annak jótékony hatása miatt, és hogy ázsiai társaikhoz képest ők a legbizakodóbbak az ország élelmiszer-biztonságára vonatkozóan. Ez jó hír India számára, mivel a kormány az élelmiszer-termelés termelékenységének fokozása szempontjából stratégiai fontosságúnak tartja a növényi biotechnológiát.”
Ennek ellenére a Nielsen vezetése alatt öt ázsiai országban, nevezetesen Indiában, Japánban, Kínában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában végzett AFICfelmérés („Fogyasztói felmérés a GM-élelmiszerek elfogadásáról Ázsiában”) eredménye szerint a fogyasztók jelentős hányada, 95%-a támogatja a fenntartható élelmiszer-termeléssel kapcsolatos növényi biotechnológiát. Az indiaiak 84%-a hajlandó GM-élelmiszereket vásárolni, pl. jobb ízű paradicsomot, olcsóbb alapélelmiszereket és egészségesebb zsírösszetételű élelmiszereket, olajakat, illetve a felmérésben részt vevő többi ázsiai országhoz képest az élelmiszer-biztonsági kérdésekben is bizakodóbbak.
A felmérésnek a további vizsgált országokra vonatkozó eredményei azt mutatják, hogy míg a kínaiak 94%-a támogatja a fenntartható élelmiszer-termeléssel kapcsolatos növényi biotechnológiát, ez az arány a Fülöp-szigeteken 92%, Dél-Koreában 71%, Japánban pedig még ennél is alacsonyabb, 67%. A felmérésben részt vett kínai fogyasztók 82%-a a magasabb tápértékű szójatermékeket tartotta a legfontosabbnak, a Fülöp-szigetekiek pedig a rizst és a csökkentett telített- és transzzsír-tartalmú GM-főzőolajat részesítették előnyben. A megkérdezett koreai fogyasztók az egészségesebb zsírsav-összetételű főzőolajat és élelmiszereket keresték, Japánban pedig a termék frissessége és jó íze volt a két legfontosabbnak tartott tulajdonság.
A felmérés egy másik állítása az, hogy az indiaiak 70%-a erősen hisz a biotechnológia jótékony hatásainak néhány éven belüli megjelenésében, és 68%-uk elégedett az élelmiszerek címkéjén szereplő információval. A felmérésben részt vett fogyasztók 70%ának semleges vagy kedvező benyomása volt a GM-technológia élelmiszeripari alkalmazásáról.
A felmérés szerint a megkérdezett Fülöp-szigeteki és kínai fogyasztók hazájuk élelmiszer-biztonságával is meg voltak elégedve. Ironikus módon a biotechnológiai szakértők eddig azt állították, hogy a GMtechnológia térhódításának a mostani, második évtizedében a GM-élelmiszerekkel kapcsolatban a legfontosabb tényező a biztonság.
Az AFIC felmérésének további következtetése, hogy az európai vagy USA-beli fogyasztóktól eltérően az ázsiai fogyasztók a lejárati időt tartják a legfontosabb keresendő információnak az élelmiszercímkék olvasásakor, és nem veszik észre a GMösszetevők jelenlétét, ami szintén szerepel a címkén. „A GM-tartalom a fogyasztók körében nem elsőrendű fontosságú élelmiszer-biztonsági kérdés. Az
5
Food Manufacture, 2009. február 2. http://www.foodmanufacture.co.uk/news/fullstory.php/aid/7686/ Tesco_boss_prepares_for_GM_u-turn.html
A TESCO főnöke hátraarcra készül GM-ügyben Elaine Watson
Sir Terry Leahy, a TESCO vezérigazgatója elismerte: lehet, hogy az angliai élelmiszer-áruházak elhamarkodottan kötelezték el magukat a GM-ellenes álláspont mellett, és utalt arra, hogy a TESCO hajlandó újra fontolóra venni ezt a kérdéskört. A „City Food Lecture” (városélelmezési előadás) megtartását követő vitafórumon Leahy ezt mondta: „Mindannyian elmulasztottuk, hogy a tudomány mellé álljunk.” „Lehet, hogy alkalom nyílik újból megvitatni ezeket a kérdéseket és az emberek egyre inkább felismerik, hogy a GM-növények kulcsszerepet játszhatnak (a világ növekvő népességének táplálásában az éghajlatváltozás nehezedő körülményei között).” Lord John Krebs professzor, a brit Élelmiszerszabvány Hivatal (Food Standards Agency) korábbi elnöke, aki szintén részt vett a vitában, így beszélt: “Az egész GM-vita erkölcsi tragédiája az volt, hogy az európaiaknak a genetikai módosítással kapcsolatos kényeskedése hatással volt a GM-növények bevezetésére Afrikában.” Peter Kendall, a Gazdák Országos Szakszervezete (National Farmers Union) elnöke rámutatott annak iróniájára, hogy az Európában nem engedélyezett GM-takarmánnyal Dél-Afrikában felnevelt állatok húsa legálisan importálható Európába, méghozzá versenyképes áron. Ezek a hozzászólások jól érzékeltetik a tudósok, az élelmiszeripari felső vezetők és egyes politikusok körében mindinkább erősödő érzést, hogy egyre tarthatatlanabb az Európai Unió GM-ellenes álláspontja. Tény, hogy az EU-n kívül már óriási területeken termesztenek GM-növényeket. Ez az AIC (Agricultural
Sir Terry Leachy Industries Confederation, Mezőgazdasági Ipari Szövetség) szerint azt jelenti, hogy a GM-mentes takarmányösszetevők megkövetelése egyre költségesebbé és tarthatatlanabbá válik. A nem engedélyezett GManyagokat tartalmazó takarmány-összetevők importjára az EU-ban vonatkozó zérótolerancia-politika már „gyakorlatilag megszüntette a kukoricaglutén és a kukoricatörköly importját” - nyilatkozta Tony Bell, az AIC Élelmiszerügyi Végrehajtó Tanácsának elnöke. Eközben a nem GM-szójatermelésnek még a megkétszerezésével is „Európa jelenlegi szójakeresletének mindössze 13%-a lenne pótolható” - állította. Az ipar egyik képviselője hozzátette: „Biztos vagyok abban, hogy az érdekelt felek közül többen aktívan keresik a kivezető utat ebből a szorult helyzetből. Talán végre ráébrednek az emberek arra, hogy a GM-növények elutasítása valójában mennyibe kerül.” Peter Lillford professzor, az Unilever korábbi tudományos vezetője, a Royal Society of Chemistry (RSC) élelmiszerügyi irányítócsoportjának elnöke a múlt hónapban így nyilatkozott a Food Manufacture-nek: „A következő három évben az élelmiszer-áruházaknak hátraarcot kell csinálniuk GM-ügyben. Nevetséges helyzetbe kerültünk. Ha az ember Indiában, vagy Dél-Amerikában beszél erről, rájön, hogy globális szempontból nézve ez csak jelentéktelen helyi probléma.” Az RSC és a Vegyészmérnökök Intézete közös jelentésében támogatta a genetikai módosítás alkalmazását „olyan növények kifejlesztésére, amelyek képesek az éghajlatváltozás hatásait elviselni; amelyek jobb nitrogénkötő képességgel ren-
6
delkeznek; amelyek tápértéke magasabb, mert vitaminokat és omega-3 olajakat termelnek; amelyek hatékonyabban hasznosítják a trágyát; amelyek kevesebb antinutritív anyagot tartalmaznak; amelyek ellenállók a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, és amelyek alternatív tápanyagokon is megélnek. Mindezeknek a tulajdonságoknak a segítségével képesek leszünk elérhető áron táplálni a világ növekvő népességét.” A jelentés még hozzátette: „Úgy véljük, hogy a genetikai módosítás által lehetővé tett magasabb terméshozamok sok millió négyzetkilométer természetes élőhelyet mentettek meg a mezőgazdasági műveléstől.” Londonban, a jelentés nyilvánosságra hozatalakor tartott beszédében Hilary Benn, a brit környezetvédelmi minisztérium államtitkára ezt mondta: „Ha további 3 milliárd embert akarunk táplálni a következő 40 évben, akkor szükségünk van a tudomány segítségére.” Suzi Leather, a kormány új tanácsadó testületének, az Élelmezési Tanácsnak az elnöke ehhez hozzátette: „Nem tartható a mostani, végletekben való gondolkodás, azaz hogy a modern tudomány vagy
mindenre tudja a választ, vagy semmire sem.” Emma Hockridge, a Soil Association (Talajszövetség, organikus termékminősítő szervezet) harcosa szerint „a GMtechnológia támogatói évek óta azt állítják, hogy egy sor hasznos eredmény elérésének a küszöbén állnak, de ezekből nem lett semmi.” Majd hozzátette: „A magasabb terméshozamok ígérete széles körben hitelét vesztette. A GM-élelmiszerek termesztését és fogyasztását kísérő aggodalmakat mind a tapasztalat, mind a tudományos kutatás igazolta. Ha ezeket a GM-növényeket egyszer kibocsátják a környezetbe, elterjednek és a GM-tulajdonságokat átadják a vadon élő rokonnövényeknek. Ha egyszer kijutnak a környezetbe, soha többé nem lehet őket visszavonni. Ez egy kevéssé értett, természeténél fogva bizonytalan és potenciálisan igen veszélyes technológia.”
***
Agra Europe Weekly, 2008. december 11. http://www.agra-net.com/portal/
Az ausztriai GM-tilalom igazolására „nincs bizonyíték”
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) új döntése szerint nem derült fény új tudományos bizonyítékra annak indoklására, hogy Ausztria betiltotta az EU-ban engedélyezett GM-kukoricából készült termékeket. Ausztria ismételten a védzáradékra hivatkozott, amely lehetővé teszi, hogy egy ország a saját területén átmenetileg betiltsa a GM-eseményeket, ha a környezetet vagy az emberi egészséget fenyegető veszélyre vonatkozó új bizonyítékok látnak napvilágot.
kukoricafajtákra vonatkozó korábbi kockázatbecsléseket.” A szóban forgó két GM-növény termesztési engedélyt kapott az EU-ban, azonban 1999ben és 2000-ben Ausztria a védzáradékot alkalmazta annak indoklására, hogy megtiltsa a GM-növények piacra kerülését. 2004-ben és 2007-ben Ausztria további információt nyújtott be döntésének alátámasztására, majd 2008 áprilisában a Bizottság az EFSA véleményét kérte Ausztriának a GMO-k engedélyezését egyengető tudomány hiányosságaira vonatkozó állításairól. Ausztriában a védzáradék védelmének központi eleme azoknak a rovarrezisztencia-kezelési terveknek a megtámadása, amelyeket az EFSA ajánlott óvintézkedésként az új GM-növények környezeti kibocsátásával járó esetleges veszélyek kezeléséhez.
Ezen a héten azonban az EFSA GMOmunkacsoportja Ausztria ellen ítélt, kimondva, hogy „nincs olyan új tudományos bizonyíték, amely érvénytelenné tenné a MON810 és a T25
7
Ezek (a tervek) „elégtelenek, mivel nincsenek megadva alapértékek, hiányzik a végrehajtásra vonatkozó információ, és megkérdőjelezhető a MON810 GM-kukorica bevezetésének feltételezett sebessége az Európai Unióban, mivel a megadott érték irreálisan alacsony” - állapítja meg az osztrák jelentés. Az EFSA GMO-munkacsoportja szerint azonban a meglévő tudományos bizonyítékok elég széles körűek annak jogos feltételezéséhez, hogy a rezisztencia megfelelő kezelése hatékony lesz a rezisztencia kialakulása ellen a kukoricamolynál, annál a kártevőnél, amely az Európában engedélyezett Bt-kukoricatörzsek célpontja. A jelentés rámutat: „Spanyolországban több éves széles körű termesztés után sem történt bejelentés a MON810 tartalmazta toxinokkal szembeni rezisztencia megjelenéséről”. A nem célszervezetek „nincsenek veszélyben”.
tartalmazott olyan új tudományos adatokat a MON810 kukorica célszervezetei közé nem tartozó lepkefajok expozíciójára vonatkozóan, amelyek megváltoztatnák ennek az eseménynek a lepkefajokra vonatkozó környezetvédelmi kockázatbecslését.” A munkacsoport azonban, miközben támogatja a jelenlegi földművelési irányzatokkal kapcsolatos jelenlegi tudományos felméréseket, elismeri, hogy a GM-növények termesztésének lehetnek összeadódó veszélyei, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha az új növényfajták uralkodóvá válnak egy-egy ökoszisztémában. „A Bt-kukoricát jelenleg korlátozott méretekben termesztik, néhány földrajzi helyszínen” - mutat rá a munkacsoport. „Mivel a rezisztencia esetleges kialakulása nagyszámú környezeti és biológiai tényezőtől függ, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni az EU kukoricamoly-populációinak jövőbeli viselkedéséről más helyszíneken gyűjtött tapasztalatok alapján” - írja a jelentés. A következtetés mindazonáltal az, hogy nem derült fény „olyan, tudományos alapossággal megvizsgált új adatokra vagy tudományos információra, amely megváltoztatná a korábbi kockázatbecsléseket”. A jelentés hozzáteszi: nincs bizonyíték arra sem, hogy az ausztriai környezet annyira különbözne Európa más vidékeitől, hogy külön kockázatbecslésre lenne szükség.
Ausztria állítja azt is, hogy nem tudunk eleget a GM-növényeknek a nem célszervezetekre, pl. a lepkékre gyakorolt lehetséges hatásáról. Az EFSA azonban ismét csak úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a GM-növények termesztése jelenlegi formájában és kiterjedésében nincs hatással a nem célszervezetekre és nem gyakorol nyomást a biológiai sokféleségre. A munkacsoport végül megállapítja: „Az ausztriai jelentés nem
Az EFSA véleményét a Bizottság hivatkozási alapul használhatná arra, hogy felkérjen más tagállamokat: támogassanak egy olyan határozatot, amely Ausztriát a védzáradék visszavonására és a két GMO engedélyezésének elfogadására kényszerítené. A tagállamok azonban a múltban nem voltak hajlandók elítélni Ausztriát és más, a GM-szervezetekre vonatkozó törvényre fittyet hányó országokat sem. Az EU környezetvédelmi miniszterei két évvel ezelőtt elutasították a Bizottság hasonló kísérletét az osztrákok megrovására.
8
Génmódosított növények előzetesben Györgyey János
A növényi géntechnológiát már akkor „rabosították” Európában, amikor úgy egy évtizede aggály- és kockázatkampánnyal a félelem és gyanakvás magvát az ellenzők elvetették a köztudatban. Azóta is eljárás folyik ellene. Nem is akármilyen, úgy hívják, boszorkányüldözés. Képmutató, elvakult és ideológikus. Különben mi indokolná, hogy azokat a kísérleteket is gátolják nálunk, amik a megfélemlített bizonytalanokat megnyugtathatnák; vagy hogy Franciaországban a társadalom és törvénykezés egyaránt elnézően kezeli azokat, akik kései anarchistákként kísérleti parcellákat tesznek tönkre, több éves kísérleti munkát lehetetlenítenek el?
tetsző ítéleteket hozott: szavazná meg inkább az Európai Parlament, hogy tudományos kérdésekben mi az igazság...
Vannak itt persze másmilyen előzetesek is: előzetes tudományos eredmények. Próbáljunk kísérletet csinálni arra, hogy a GM-növények veszélyességét alátámasszuk. A projekt lefut, a kísérletekből megalapozott GMO-ellenző következtetést levonni nem lehet, de ki lehet mazsolázni néhány adatot, ami arra utal, mintha… Cikket írni nem lehet belőle, a szakma hahotázna, hogy ilyen gyér, előzetes eredményeket akarunk bírálókkal megetetni, de egy sajtótájékoztatóra azért még jó a dolog. A tudományos részleteket ott nem fircangolják, a kísérletek folytatását úgyis megígérjük - elvben majd azok hozzák a végső bizonyítékot - de addig is felkapja a média, elindul a botrány, az emberek lelkében keringő GMO-ellenanyag szintje újra az egekbe szökik, hisz megkapták az „emlékeztető oltást”. Végeredmény, letisztult tudományos megállapítás ugyan évek múlva sem lesz belőle, vagy ha mégis lesz szakcikk, abban már nyoma sem lesz az „ütős”, botránykeltő felvetésnek. De az már nem is fontos, az emberek úgyis csak annyira fognak emlékezni, hogy volt az a gyanús ügy, amikor a tudósok is megmondták… Így a növényi géntechnológia is „előzetesben”
Nálunk „előzetesben” van 2005 eleje óta, amikor moratóriumot hirdetett az ország. Az uniónak benyújtott „vádirat” részleteit és annak bizonyítékait azóta sem látták sem a gyanúsított technológia szakemberei sem a nagyközönség. A „bíróság”, az unió élelmiszer-biztonsági hatósága már kétszer is felmentő ítéletet hozott, de a politika - népakaratra hivatkozva az ilyen döntéseket egyszerűen felülbírálja, s most már a „bíróság” jogkörét is nyirbálni akarja, mivel neki nem
9
maradhat, a félelmeket, aggályokat alátámasztani kísérlő gyönge próbálkozások meg előzetes eredményként maradva vesznek a feledés homályába.
gyanakvás a köztudatban: a haladás kerekét megint sikerült megakasztani legalább Európában. Kis hazánk anti-GMO szakértői azóta is lelkesen hivatkoznak rá, mint új tudományos “bizonyítékra”. Néha ugyan még azt is elkeverik, hogy egérkísérlet volt, és patkányokról beszélnek helyette, de ez semmi ahhoz képest, hogy mélyen hallgatnak az eltérő gombatoxinokról, amik a tápokban voltak, a pár száz ismeretlen génről, ami különbség volt a használt kukoricák között, és persze semmi közük a “GMO-sághoz”. Nekik csak az a fontos, hogy a sosem bizonyított, általuk óhajtott összefüggést a bevitt gén(ek) és az egerek termékenysége között ok-okozat összebilincselt láncolataként sulykolják a gyanútlan fejekbe.
Ennek a taktikai húzásnak voltunk a tanúi most is. Az elmúlt 12 év problémamentes termesztési, fogyasztási tapasztalata egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy rövidtávon, pár éves távlatban semmi káros hatását nem találni a ma termesztett génmódosított növényeknek. Az ellenzők ezért már egy ideje átnyergeltek a hosszú távú, generációkon átívelő egészségkárosító hatások lehetőségével való riogatásra. Hogy, hogy nem, dr. Zentek és csapata Ausztriában előáll egy százoldalas tanulmánnyal, ami pont ezeket a kérdéseket célozta egér kísérletekkel. Snassz lenne azt mondani, hogy nem tudtak semmilyen káros hatást bizonyítani, elvégre pont az ellenkezőjét szerették volna. Marad a sajtótájékoztató: az egyik kísérletben találtak „valamit”, ami gyanús: a cincogóknak „elment a kedvük a szextől”. A többi kísérletük ugyan ellentmond ennek, sőt a kontrollban is előfordult, de „még” nincs elég eredmény, „még” nem tudták megismételni, de folytatása következik.
Március elején újabb döntésre készül az Unió, a napokban újraindult hát a politikai anti-GMO kampányolás, a fanatizáló agymosás: lobbi-levelek, utcai demonstráció, és a tudomány eredményeit kiforgató médiakampány, nehogy elülhessenek az évek óta alaposan felkorbácsolt félelmek. Ennyi képzavar után is felmerül a kérdés: vajon az én fejemben uralkodik elmezavar és hozzám hasonlóan több száz magyar molekuláris biológus fejében vagy a közvélekedést zavarja össze néhány szerepzavarral küzdő, de profi botránykeltő „önkéntes mérvadó” idehaza is? Ezt már döntse el a nyájas olvasó.
***
Mindenesetre novemberben közhírré tették a kötelező elővigyázatosság elvének szemforgató kifacsarása jegyében. Persze következtetést csak annyit vontak le, hogy most aztán tényleg nagyon kell még sok ilyen célú vizsgálat. Azaz kérünk még pénzt állambácsitól, hogy folytathassuk. Több se kellett a sötétzöldeknek meg a médiának, ennél jobban az sem rettentené meg az embereket, ha hatfülű egerentyűk születnének. Pár napig ment így a paláver, az EU Környezetvédelmi miniszterei december elején, a cirkusz hangzavarában szavaztak GMO-kérdésekről, aztán elülve megmaradt a megerősített, de megalapozatlan
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
10
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Green Biotechnology Barabás Zoltán BiotechnológiaiEurope Egyesület (GBE)