No title

Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 „A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása” támogatási konstrukció

„A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció” című projekt Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02

Módszertani megalapozó tanulmány 1.0 verzió Lektorálás előtti szakértői változat! 2. KÖTET MINTADOKUMENTUMOK Készítette: BFH Európa Kft.

Szombathely, 2006. június 30.

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodás..............................................3 1.1. Foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodás minta.......................................3

2.

Az Irányító Csoport ügyrendje ....................................................................................7 2.1. Ügyrend struktúra (felépítés és kérdéskörök) ...............................................................7 2.2. Kistérségi foglalkoztatási paktum ügyrendje (minta)..................................................10

3.

Helyzetelemzés és foglalkoztatási stratégia................................................................19 3.1. Helyzetelemzés..........................................................................................................19 3.2. Foglalkoztatási stratégia.............................................................................................24 3.3. Társadalmi bevonás és egyeztetések a helyzetelemzési és stratégiaalkotási munkák során – módszertani javaslatok .........................................................................................26

4.

Foglalkoztatási akcióterv............................................................................................29 4.1. Foglalkoztatási akcióterv minta..................................................................................30 4.2. Foglalkoztatási akcióterv mellékletek ........................................................................35 4.2.1. Logikai keretmátrix.......................................................................................36 4.2.2. Költségvetés..................................................................................................37 4.2.3. Cash-flow terv...............................................................................................43 4.2.4. Forrásterv......................................................................................................45 4.2.5. Végrehajtási ütemterv ...................................................................................46 4.2.6. Humánerőforrásterv ......................................................................................47 4.2.7. Projektleírás ..................................................................................................48

5.

Munkaprogram ..........................................................................................................58 5.1. Munkaprogram minta ................................................................................................58 5.1.1. Rendezvénynaptár minta.........................................................................................58 5.1.2. Éves ülésterv minta.................................................................................................59

6.

Monitoring ..................................................................................................................60 6.1. Alapvetések, a monitoring rendszer elemei és kialakítása...........................................60 6.2. Projekt/akcióterv monitoring jelentés minta ...............................................................64

2 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

1. Foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodás A helyi foglalkoztatási partnerség formailag az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Az együttműködési megállapodás nem a folyamat végét jelenti, hanem a paktum érdemi működésének kezdetét. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben együttműködni szándékozók együttműködési akaratát, az együttműködések szervezeti kereteit. A tájékoztató és helyzetelemző szakasz eredményeire épülve a partnerekkel egyeztetve (külső szakmai és jogi tanácsadás igénybevételével) készül el a paktumot létrehozó együttműködési megállapodás, amely általában a következő részeket tartalmazza: a) Preambulum (előszó, alapelvek, jövőkép) b) A paktum célkitűzései (a SWOT-ból származó, konszenzuson alapuló célok) c) A paktum célcsoportjai (a paktum fő haszonélvezői) d) A paktum szervezete - A Foglalkoztatási Fórum - Irányító Csoport - Menedzsmentszervezet e) Finanszírozás (a finanszírozás gyakorlatának leírása) f) Aláírások - támogató nyilatkozatok (szerződő felek, támogató partnerek, csatlakozó partnerek)

1.1. Foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodás minta Előszó/Preambulum/Bevezetés

Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a …………………………… térség társadalmigazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével, valamint a munkavállalók elhelyezkedésének segítésével. Ennek érdekében egy foglalkoztatási paktum megkötését kezdeményezik. A ……………………….térségi foglalkoztatási paktum a munkaerő-piaci szereplők (pl.: gazdasági szervezetek, intézmények, nonprofit szervezetek) szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy: ♦ megismerjék a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait, ♦ foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg, ♦ összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, céljait és megoldást keressenek a problémákra, ♦ összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében.

A paktumot aláírók felelősséget éreznek a térség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési céljainak szolgálatába állítani.


A Foglalkoztatási Paktum célkitűzései A paktum célkitűzései alapvetően kapcsolódnak az országos és megyei foglalkoztatáspolitikai célokhoz és a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseihez. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

A foglalkoztatási színvonal növelése, és a munkanélküliség csökkentése. Új munkahelyek teremtése a helyi vállalkozói szektor támogatásával. A munkahelyek megőrzése az igényekhez igazodó képzések indításával. A megváltozott munkaképességű személyek munkavállalási lehetőségeinek javítása. A térségi gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása. A tanácsadási és a gondozási lehetőségek bővítése olyan személyek számára, akiket a munkanélküliség közvetlenül vagy közvetetten érint. Munkaerőpiaci felzárkóztató, pályaorientációs és szakképesítést adó képzési programok biztosítása az alacsonyan iskolázott fiatalok számára. A helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése az információs és a kommunikációs technológia segítségével. A hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek integrációjának elősegítése. A férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen. A térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az idegenforgalom, a sport-szabadidő, a szociális szolgáltatások, a kultúra terén. A gazdaság munkaerőigény kielégítésének segítése képzéssel, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és egyéb közgazdasági eszközökkel. A diplomás pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének segítése. Stb. (a helyzetértékelésre épülő térségi prioritásoknak megfelelően).

A Foglalkoztatási Paktum célcsoportjai ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek Pályakezdő fiatalok, különös tekintettel a felsőfokú végzettekre Megváltozott munkaképességűek Tartós munkanélküliek Roma munkanélküliek 40 éven felüli munkanélküliek Nők Helyi vállalkozók Az alacsony iskolázottsággal rendelkező fiatalok Stb. A Foglalkoztatási Paktum szerkezete

A Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktumot a Kemenesaljai Területfejlesztési Társulás és a Vas Megyei Munkaügyi Központ, illetve annak celldömölki kirendeltsége köti meg. A paktum részét képezik azon támogatóknak a nyilatkozatai, akik a dokumentum tartalmával egyetértenek és a célkitűzések megvalósításában szerepet vállalnak. A szerződés határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal 30 napos határidővel felmondhatja.


A foglalkoztatási fórum A térségi és helyi szintű szereplők széles körű bevonása érdekében a paktum aláírói foglalkoztatási fórumot működtetnek. A fórum a megállapodás szereplői mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy és szervezet előtt nyitva áll. A fórumot az irányító csoport elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal. A foglalkoztatási fórum feladata, hogy: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

tájékozódik a térség munkaerőpiaci helyzetéről, javaslatokat fogalmaz meg a munkaerőpiaci programokra, véleményezi az eddigi akciókat, segítséget ad az éves munkaprogram összeállításához, biztosítja a térség szereplői közötti információ-áramlást és az információk, vélemények cseréjét, ♦ segíti a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását.

Ezeknek a feladatoknak teljesítésével nagymértékben hozzájárulhat a helyes döntések megalapozásához, a társadalmi nyilvánosság és kontroll biztosításához, valamint a partnerség erősítéséhez.

Irányító csoport A paktumban foglaltak végrehajtásáért az irányító csoport a felelős. Az irányító csoport: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

információt gyűjt és megszervezi a foglalkoztatási fórum tájékoztatását, feldolgozza a foglalkoztatási fórum ajánlásait, kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkaprogramját, koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között, beszámol a foglalkoztatáspolitikai főrumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléséiről, ♦ segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat.

Az irányító csoport elnöke: Tagjai: Meghívottak: Megjegyzés: a fenti helyekre nem személyek, hanem szervezetek, illetve partnertípusok kerülnek (pl. az önkormányzatok 2 képviselője, stb.) Az irányító csoport működését ügyrend szabályozza.


A Foglalkoztatási Paktum koordinációja A koordinációt a foglalkoztatási paktum menedzsmentje végzi. Az irányító csoport döntése alapján a menedzsment …………………….végzi.

szervezet

feladatkörét

a

Finanszírozás A finanszírozás alapját a paktum költségvetése biztosítja. Ebben különbséget kell tenni a menedzsment és a különböző projektek finanszírozása között. A finanszírozás formájáról, valamint a finanszírozókról a munkaprogramban az egyes projekteknél konkrétan rendelkezni kell. Dátum…………………. …………………………………….. aláírások

……………………………………….

Támogatási nyilatkozatok: A ………………. Térség foglalkoztatási paktumának megkötését üdvözöljük és az abban foglaltak megvalósítását lehetőségeink szerint támogatjuk: Szervezetek

aláírások


2. Az Irányító Csoport ügyrendje A paktum és menedzsmentszervezete részletes működési rendjét határozza meg (felelősségi viszonyok, döntési jogkörök stb.) Javasolt a bürokráciát a minimum szinten tartani. Olyan szintű szabályozás szükséges, amely még segíti a hatékony munkát, de nem túl nagy teherrel jár a paktum szervezetrendszer számára. Az alábbiakban egy lehetséges ügyrend struktúrát, valamint egy kistérségi szintű foglalkoztatási paktum ügyrendjét mutatjuk be.

2.1. Ügyrend struktúra (felépítés és kérdéskörök) Preambulum - az Irányító Csoport létrejöttének körülményeire utalás (a Foglalkoztatási Paktum megnevezése) I. Az Irányító Csoport feladatköre A feladatok felsorolása az együttműködési megállapodásban foglaltakból kiindulva. II. Az Irányító Csoport résztvevői 1.Az Irányító Csoport Elnöke - személyének meghatározása az együttműködési megállapodás alapján - feladat- és hatásköre, ezek esetleges átruházásának lehetősége - a helyettesítés kérdésének szabályozása 2. Az Irányító Csoport tagjai - létszámának és összetételének meghatározása az együttműködési megállapodás alapján - szavazati jogosultság rögzítése - a helyettesítés kérdésének szabályozása 3. Az Irányító Csoport állandó meghívottai (tanácskozási joggal résztvevők) - létszámának és összetételének meghatározása az együttműködési megállapodás alapján - az üléseken való részvétellel összefüggő jogosultságaik és kötelezettségeik szabályozása 4. Az Irányító Csoport eseti meghívottai - az egyes kérdéskörökhöz más meghívottak jelenléte lehetőségének rögzítése - az eseti meghívottak személyére való javaslattétel szabályai - az üléseken való részvétellel összefüggő jogosultságaik és kötelezettségeik szabályozása III. Az Irányító Csoport ülésezése 1. Az ülésezés gyakoriságának és helyszínének meghatározása - rendes, rendkívüli ülések - esetleg előre jelezhető, hogy a rendes ülések összehívása általában mikor történik (pl. a negyedév első hónapja első szerdáján)


2. Az ülések összehívásának és vezetésének szabályozása - ki jogosult, az összehívás indítványozásának lehetővé tétele a tagok által, a napirendre vonatkozó javaslat meghatározásával, a napirend közlése, a napirendre történő javaslattétel szabályozása, a meghívók eljuttatásának módja, időbeli korlátai 3. Az ülések előkészítésének szabályozása 4. A nyilvánosság szabályozása 5. Az ülésvezetés, hozzászólások rendje 6. Határozatképesség szabályozása, a határozatképtelenség miatt összehívott ismételt ülés szabályai 7. Döntéshozatal, szavazási rend meghatározása - szavazás módja, az elfogadáshoz szükséges szavazati arányok rögzítése, döntés szavazategyenlőség esetén IV. Az Irányító Csoport üléseinek dokumentálása 1. Jegyzőkönyvezés - annak módja, elkészítéséért felelős meghatározása 2. A jegyzőkönyv tartalma 3. A jegyzőkönyv aláírása, hitelesítése, megküldése 4. A meghozott határozatok nyilvántartása, az érintettek értesítése V. Az Irányító Csoport képviselete 1. Képviseletre jogosult - személye, a képviseleti jog delegálása, a képviselet tartalma 2. Beszámolás a képviseletről - a képviselettel kapcsolatos beszámolás és felelősség szabályozása VI. Bizottságok, munkacsoportok 1. Bizottságok, munkacsoportok - létrehozásuk elvi lehetőségének rögzítése, felállításuk szabályozása 2. Döntési jogköreik meghatározása VII. Az Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum kapcsolatának szabályozása 1. A Foglalkoztatási Fórum meghatározása - a Foglalkoztatási Fórum mibenlétének, fő funkciójának rögzítése, - a részvevők körének meghatározása 2. A Foglalkoztatási Fórum összehívásával kapcsolatos feladatok – ki jogosult, milyen gyakorisággal, milyen módon (a Paktum résztvevőinek meghívók küldése, a Fórum meghirdetése a médiákban), a helyszín esetleges meghatározása, - az ülések előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása, felelősök kijelölése, az adminisztratív feladatok elvégzésével kapcsolatban a Menedzsment szervezet utasításának joga, - az ülések vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása, az ülések eredményeinek rögzítésével kapcsolatos feladatok ellátása


3. Ajánlások, javaslatok figyelembevétele - a Foglalkoztatási Fórum által megfogalmazott ajánlások, javaslatok figyelembe vételére vonatkozó kötelezettség deklarálása 4. Beszámolás - a Foglalkoztatási Fórum felé történő beszámolás szabályozása, gyakoriság, mód, felelősök VIII. Az Irányító Csoport és a Menedzsment szervezet kapcsolatának szabályozása 1. A Menedzsment szervezet meghatározása - a Menedzsment szervezet nevesítése, alapvető funkciójának rögzítése az együttműködési megállapodás alapján 2. Az Irányító csoport ülésezésével kapcsolatos feladatok - az Irányító Csoport ülésezésével kapcsolatos adminisztratív és technikai feladatok meghatározása, az Irányító Csoport ezzel kapcsolatos utasítási jogának szabályozása (ki és hogyan jogosult, a Menedzsmentszervezet felelősségének szabályozása) 3. Határozatok előkészítése, végrehajtása - az Irányító Csoport határozatainak előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok meghatározása, az Irányító Csoport ezzel kapcsolatos utasítási jogának szabályozása (ki és hogyan jogosult, a Menedzsmentszervezet felelősségének szabályozása) IX. A Foglalkoztatási Paktum nyilvánossága 1. A Foglalkoztatási Fórum nyilvánossága 2. Az Irányító Csoport szerepe a Foglalkoztatási Paktum tevékenységének nyilvánosság számára történő bemutatásában - az ezzel kapcsolatos feladatok (beszámolók készítése, publikálásuk módjai stb.) és felelősségi szabályok meghatározása

X. Záró rendelkezések 1. Hatálybalépés 2. Módosítás lehetősége


2.2. Kistérségi foglalkoztatási paktum ügyrendje (minta) Preambulum Arra tekintettel, hogy a térség szereplői szerint a helyi gazdaság - környezettel és társadalommal harmóniában történő - fejlődésének alapvető tényezője az emberi erőforrások minősége, felkészültsége, a …………………………….szervezetek, mint aláíró felek 2006. …………………-án az Európai Unióban és Magyarországon is sikerrel alkalmazott, a helyi szereplők, érdekeltek szektorokon átívelő valós összefogását és kölcsönös bizalmi viszonyát igénylő foglalkoztatási paktumot hoztak létre. A paktumban foglaltak végrehajtására a felek Irányító Csoportot állítottak fel, amely a paktum „motorjaként” a legfőbb kérdésekben döntést hozó testület, felelős a paktumban foglaltak eredményes és hatékony végrehajtásáért. I. Az Irányító Csoport feladatköre 1. Az Irányító Csoport – a paktum megállapodásban foglaltak alapján – az alábbi feladatokat látja el: Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

fő felelős a paktumban foglaltak végrehajtásáért, a paktum „motorja”; információt gyűjt és megszervezi a Foglalkoztatási Fórum tájékoztatását; feldolgozza a Foglalkoztatási Fórum ajánlásait; kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkaprogramját és költségvetését; koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között; beszámol a Foglalkoztatási Fórum üléseken a munkaprogram és költségvetés teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléséiről; közvetítő szerepet tölt be a Fórum és a menedzsmentszervezet között; segíti a térségi partnerségi kapcsolatok fejlődését; folyamatos monitoring és ellenőrzés; nyomon követi, véleményezi és értékeli az eddigi projekteket, a munkaprogram és költségvetés teljesülését; jóváhagyja a menedzsment beszámolóit. II. Az Irányító Csoport tagjai

1. Az Irányító Csoport elnöke 1.1. Az Irányító Csoport elnöki tisztét a paktum megállapodás alapján a kistérség társulás mindenkori elnöke tölti be. Az elnök a paktum céljainak megvalósítása érdekében szervezi és irányítja az Irányító Csoport munkáját, valamint ellátja a paktum eredményeinek és munkájának külső képviseletét. Jogosult a paktum menedzsmentszervezetének munkáját személyesen irányítani, ellenőrizni, tőlük információkat kérni. Az Irányító Csoport elnökét akadályoztatása esetén eseti jelleggel, írásos meghatalmazás alapján a kistérségi többcélú társulás elnökségének tagjai helyettesíthetik. 1.2. Az Irányító Csoport elnökét – a tagokat megillető jogosítványokon túlmenően – a következő jogok illetik meg: Ø összehívja az Irányító Csoport üléseit, megállapítja a határozatképességet, vezeti az üléseket; Ø előterjeszti az ülések napirendjét; Ø elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét, valamint az Irányító Csoport által elfogadott határozatokat; 10 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

Ø kijelöli a jegyzőkönyvet hitelesítő tagot, és jóváhagyja az ülésről készült jegyzőkönyvet; Ø az Irányító Csoport ajánlása alapján tag visszahívását kezdeményezi a küldő szervezet (vagy az adott települések) felé; Ø meghívja az Irányító Csoport munkájába esetlegesen bevonni kívánt eseti meghívottakat, szakértőket; Ø szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze; Ø összehívja a Foglalkoztatási Fórumot egy évben legalább két alkalommal; Ø képviseli az Irányító Csoport álláspontját a Foglalkoztatási Fórum előtt, beszámol a Foglalkoztatási Fórum előtt az Irányító csoport munkájáról, tájékoztatja az Irányító Csoportot a Foglalkoztatási Fórum ajánlásairól, véleményeiről, közvetíti az onnan származó információkat; Ø tájékoztatja a paktum menedzsmentszervezetét az Irányító Csoport által elhatározott feladatokról, felügyeli a menedzsmentszervezetnek a feladatok végrehajtásával kapcsolatos munkáját, Ø nyilatkozattételi joga van a sajtó és a szélesebb nyilvánosság felé; Ø dönt az ügyrend értelmezésére vonatkozó vitában. 2. Az Irányító Csoport szavazati joggal rendelkező tagjai 2.1. Az Irányító Csoport szavazati joggal rendelkező tagjai az alábbiak lehetnek (a paktum megállapodással összhangban): Ø kistérségi társulás elnöke Ø megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségének képviselője Ø települési önkormányzatok képviselője Ø gazdaságfejlesztési szervezetek képviselői Ø helyi vállalkozások, munkaadók képviselői Ø munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői Ø civil szervezetek képviselője Ø képzőintézmények képviselői Ø célcsoportok képviselői Ø esélyegyenlőségi szervezetek 2.2. Az Irányító Csoport minden szavazati joggal rendelkező tagjának egy szavazata van. 2.3. A szavazati joggal rendelkező tagok kötelesek az Irányító Csoport ülésein részt venni. Akadályoztatásuk esetére helyettesítőt kötelesek írásban meghatalmazni, a tagsági jog egyébként nem delegálható. A meghatalmazást a helyettesítőnek legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően át kell nyújtania az elnöknek. Az évi több mint két alkalommal hiányzó és helyettesítésükről nem gondoskodó tagok esetében az Irányító Csoport ajánlást tehet az elnöknek a tag visszahívásának kezdeményezésére, az ajánlás alapján pedig az elnök kezdeményezi a küldő szervezet (vagy az adott települések) felé a tag visszahívását. 2.4. A szavazati joggal rendelkező tagot a küldő szervezet (vagy az adott települések) hívhatja vissza. Az Irányító Csoport ajánlásán alapuló elnöki kezdeményezés esetén a küldő szervezet (vagy az adott települések) a szavazati joggal rendelkező tagot visszahívni kötelesek.


2.5. Az Irányító Csoport tagjának megbízatása megszűnik különösen: a) munkaviszony/munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnése a delegáló szervezetnél; b) a delegáló szervezet szervezeti átalakulása/átalakítása, mely a delegálást érintheti; c) a tag visszahívása a delegáló szervezet (vagy az adott települések) által, d) a tag lemondása, halála. Amennyiben az Irányító Csoport tagjának megbízatása az a)-d) pontban megjelölt vagy bármilyen egyéb okból kifolyólag megszűnik, a tagot delegáló szervezet (vagy az adott települések) köteles új tagot kijelölni, és erről az Irányító Csoport elnökét haladéktalanul, de legkésőbb 15 munkanapon belül, írásban – az új delegált tag megjelölésével – értesíteni. 3. Az Irányító Csoport állandó meghívottai (tanácskozási joggal résztvevők) 3.1. Az Irányító Csoport üléseinek állandó meghívottjai az alábbiak lehetnek (a paktum megállapodással összhangban): Ø Megyei Munkaügyi Központ képviselője Ø Megyei Területfejlesztési Tanács képviselője Ø Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselője Ø Megyei Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának 1-1 képviselője Ø Szomszédos vagy a megyében működő foglalkoztatási paktum képviselői Ø Miniszterelnöki Hivatal kistérségi megbízottja Ø Célcsoportok képviselői Ø Esélyegyenlőségi szervezetek 3.2. A tanácskozási jogkörrel rendelkező állandó meghívottak nem vesznek részt a döntéshozatalban, de az Irányító Csoport valamennyi ülésén jelen lehetnek, véleményüket előadhatják, hozzászólhatnak az egyes napirendi pontokhoz, a napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumokba betekinthetnek, véleményükkel, javaslataikkal formálhatják az Irányító Csoport döntéseit. Az Irányító Csoport üléseire szóló meghívók megküldése részükre minden esetben kötelező. 3.3. Az állandó meghívottak akadályoztatásuk esetére helyettesítőt hatalmazhatnak meg írásban, a meghatalmazást a helyettesítőnek legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően át kell nyújtania az elnöknek. 4. Az Irányító Csoport eseti meghívottai Amennyiben a napirendi pont indokolja, az Irányító Csoport elnöke, tagjai, vagy az állandó meghívottak kezdeményezésére eseti meghívottakat lehet felkérni az ülésen való részvételre. A javasolt eseti meghívottak meghívását az Irányító Csoport egyszerű többséggel hagyja jóvá. Az eseti meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt az Irányító Csoport ülésein. Az ülésen véleményt nyilváníthatnak, a meghívás alapjául szolgáló dokumentumokba – ha az Irányító Csoport másképp nem rendelkezik – betekinthetnek.

III. Az Irányító Csoport ülésezése 1. Ülések Az Irányító Csoport az éves munkaprogram alapján szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az első ülés időpontja ………….A munkaprogramot a menedzsmentszervezet szakmai előkészítése alapján az elnök állítja össze és az Irányító Csoport fogadja el.


Az Irányító Csoport a munkaprogramtól eltérhet az elnök vagy az Irányító Csoport kétharmados döntése alapján. Rendkívüli ülés összehívását – a napirendi javaslat közlésével – bármely tag indítványozhatja az elnöknél. Ha az elnök indokoltnak tartja az indítványt, 30 napon belül összehívja az ülést. Amennyiben nem tekinti indokoltnak, legalább a tagok felének javaslatára köteles 30 napon belül összehívni a rendkívüli ülést. Az Irányító Csoport elnöke – ha a körülmények szükségessé teszik, így különösen, ha a következő ülés esedékessé válása előtt kell dönteni valamely kérdésben – írásos döntéshozatali eljárást is kezdeményezhet. A döntéshozatalt írásbeli konzultáció előzi meg. Az írásbeli konzultáció formájában megtárgyalásra kerülő javaslatokat, dokumentumokat az Irányító Csoport szavazati joggal rendelkező tagjainak és tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottainak kell írásban – postai úton és elektronikusan – megküldeni, akik a kézhezvételtől számított öt (5) munkanapon belül írásban fejthetik ki véleményüket. Az írásbeli konzultációt követően az elnök a határozat tervezetét ötnapos határidő kitűzésével postai úton és elektronikusan közli a szavazati joggal rendelkező tagokkal, akik szavazatukat írásban adják meg az elnöknek. Amennyiben a tag a meghatározott határidőn belül nem reagálnak a javaslatra, azt részéről elfogadottnak kell tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az elnök írásban tájékoztatja. Ha a tagok legalább fele a határozat meghozatalát megelőzően kéri, ülést kell összehívni a határozattervezet megtárgyalására. 2. Az ülések összehívása és vezetése Az Irányító Csoport üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülések tervezett napirendjét és a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagokat, előterjesztéseket legalább a kitűzött időpontot megelőző 8 nappal, indokoltan sürgős esetben 3 nappal kell a tagoknak és az állandó meghívottaknak megküldeni. A meghívót és a napirendet postai úton és elektronikus úton is meg kell küldi a tagoknak és az állandó meghívottaknak. A mellékletek elektronikus úton kerülnek megküldésre. Az ülések napirendjét az elnök terjeszti elő. Bármely tag – a tervezett ülést megelőző legalább 10, indokoltan sürgős esetben 5 munkanappal – írásban javaslatot tehet újabb napirendi pont felvételére. Sürgős esetben az elnök illetve az Irányító Csoport a napirenden nem szereplő témák tárgyalásáról is határozhat. 3. Az ülések előkészítése Az ülések előkészítéséért, a meghívók és háttéranyagaik megfelelő időben történő eljuttatásáért az elnök felelős. Az ülések szakmai és technikai előkészítését az elnök irányításával a menedzsmentszervezet végzi.

4. Nyilvánosság Az Irányító Csoport ülései nem nyilvánosak. Az elnökön és a tagokon kívül az üléseken az állandó és eseti meghívottak, valamint a menedzsmentszervezet munkatársai vehetnek részt. Más személyek részvétele az Irányító Csoport kétharmados többséggel hozott határozata alapján lehetséges.


5. Az ülésvezetés, hozzászólások rendje Az üléseket az elnök vezeti. Hozzászólásokra az egyes hozzászólóknak az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót, azzal, hogy a napirendi pontot indítványozó tag elsőként jogosult a napirenddel kapcsolatos hozzászólásra. Az elnök soron kívüli hozzászólásra is jogosult, jogosult továbbá a hozzászólások maximális időkeretének meghatározására. A hozzászólásokat követően az elnök összegzi az elhangzottakat, és javaslatot tesz a határozatokra. Az ülés elnöke megvonhatja a szót attól, aki a napirenden szereplő témától ismételten eltér, vagy akinek hozzászólása az ülés rendjét veszélyezteti. 6. Határozatképesség Az Irányító Csoport döntéseiről határozatokat hoz. Az Irányító Csoport akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnök 8 napon belül újabb ülést hívhat össze ugyanazzal a napirenddel. Ez esetben csak a megismételt ülésre szóló meghívót kell a tagoknak és az állandó meghívottaknak az ülést megelőző legalább 2 nappal megküldeni. Az Irányító Csoport megismételt ülése a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. 7. Döntéshozatal Az Irányító Csoport döntéseit – amennyiben a jelen ügyrend, vagy az Irányító csoport egyhangú határozattal másképp nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza, de törekszik a konszenzusra, elsődleges munkamódszerének tekinti az Irányító Csoportban képviselt egyes érdekek és nézőpontok közötti minél teljesebb konszenzus létrehozását. Amennyiben egy adott kérdésben konszenzus kialakítására nincsen lehetőség, az elnök további egyeztetéseket kezdeményezhet. Szavazategyenlőség esetén az elnök új szavazást rendelhet el, vagy a döntést elnapolhatja. A tagok az ülésen kézfeltartással szavaznak. Az Irányító Csoport tagjai élhetnek a kisebbségi vélemény ismertetésének jogával. A tagok kisebbségi véleményeit rögzíteni kell az ülésről készült jegyzőkönyvben is. Az alábbi határozatok meghozatalához az Irányító Csoport kétharmados többséggel meghozott döntése szükséges: Ø Az ügyrend elfogadása és módosítása, Ø Az éves munkaprogram és költségvetés elfogadása, valamint az attól való eltérés, Ø Bizottságok, munkacsoportok felállítására, összetételére vonatkozó döntés, Ø Tag visszahívásának kezdeményezésére vonatkozó ajánlás tétele az elnöknek, Ø Az ülésen való részvétel – az egyébként arra jogosultakon kívüli személyek számára történő – megengedése tárgyában hozott határozat. IV. Az Irányító Csoport üléseinek dokumentálása 1. Jegyzőkönyvezés Az ülésekről jegyzőkönyv menedzsmentszervezet felelős.

készül,

amelynek

elkészítéséért

és

megőrzéséért

a

2. A jegyzőkönyv tartalma A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyszínét, időpontját, a megjelentek és a meghívottak listáját, a napirendi pontokat, összefoglalóan a hozzászólásokat, véleményeket, valamint az Irányító Csoport által hozott döntéseket, határozatokat (szó szerint), konszenzus hiányában a szavazati arányokat és az esetleges kisebbségi véleményeket. Helyettesítés esetén a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghatalmazásokat.


3. A jegyzőkönyv aláírása, hitelesítése, megküldése A jegyzőkönyvet az elnök hagyja jóvá, és egy tag hitelesíti. A jegyzőkönyveket az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az Irányító Csoport tagjainak, valamint az állandó és eseti meghívottaknak. A jegyzőkönyvek megküldéséről a menedzsmentszervezet gondoskodik. 4. A meghozott határozatok nyilvántartása, az érintettek értesítése A meghozott határozatokat az Irányító Csoport elnöke által vezetett határozatok könyvében kell nyilvántartani. A határozatok által érintett szereplők értesítése, valamint a határozatok végrehajtása az elnök irányítása alapján menedzsmentszervezet feladata. V. Az Irányító Csoport tevékenységének képviselete 1. Képviseletre jogosult Az Irányító Csoport tevékenységének képviseletére az elnök jogosult. Az Irányító Csoport döntése alapján tagjai közül is választhat képviseletre jogosult személyt. A képviselet tartalmát az Irányító Csoport által elfogadott határozatok, állásfoglalások alakítják ki. A képviselet keretében az elnök/képviselő jogosult tárgyalásokat folytatni külső partnerekkel, szakmai szervezetekkel, finanszírozókkal, továbbá jogosult a médiumok részére tájékoztatást adni a paktumban folyó munkáról. Az elnök/képviselő felé elvárás regionális, országos és nemzetközi szakmai fórumokon való részvétel kapcsolatépítés, érdekérvényesítés és tapasztalatcsere céljából. A képviselet ellátása során pénzügyi kötelezettséggel is járó döntést ez elnök/képviselő önállóan nem hozhat. Ehhez az Irányító Csoport jóváhagyása szükséges. 2. Beszámolás a képviseletről Az elnök/képviselő a képviselettel kapcsolatos munkájáról, az elért eredményekről az Irányító Csoport soron következő ülésén számol be. A képviselet során felelős a paktum céljainak és a paktumban közreműködő szervezetek érdekében tevékenykedni. VI. Bizottságok, munkacsoportok 1. Bizottságok, munkacsoportok A paktum működése során lehetőség van kiemelt témákra szakmai bizottságok, munkacsoportok létrehozására. Ezek létrehozását az Irányító Csoport kezdeményezheti. A bizottság, munkacsoport létrehozására, elnöki tisztének ellátására, valamint összetételére vonatkozóan az Irányító Csoport elnöke tesz javaslatot, és azt az Irányító Csoport kétharmados döntéssel hagyja jóvá. A bizottság, munkacsoport elnöke az Irányító Csoport tagjai közül kerül megválasztásra. A bizottság, munkacsoport feladatait, működésének időtartamát az Irányító Csoport határozatban, vagy ügyrendjében állapítja meg. 2. Jogköreik A bizottságok, munkacsoportok az Irányító Csoport felhatalmazása alapján, annak irányítása és felügyelete mellett önállóan tevékenykedhetnek (javaslatokat fogalmazhatnak meg, projekteket kezdeményezhetnek stb.), segítve az Irányító Csoport munkáját, valamint a paktum céljainak megvalósítását. A bizottságok, munkacsoportok nem járhatnak el az Irányító Csoport nevében. A bizottságok, munkacsoportok tevékenységükről az Irányító Csoport soron következő ülésén beszámolnak. A bizottságok, munkacsoportok működésük rendjét maguk alakítják ki, saját ügyrend hiányában működési rendjükre az Irányító Csoport ügyrendjének szabályait kell megfelelően alkalmazni.


VII. Az Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum kapcsolata 1. Foglalkoztatási Fórum A megfelelő szintű társadalmi bevonás, a demokratikus működés és a széles körű helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a paktum aláírói Foglalkoztatási Fórumot működtetnek, amely a paktum „parlamentjeként” működik. A Fórum nyitott minden érdeklődő helyi lakos és szervezet számára formális csatlakozás nélkül is. A Fórum a paktum megállapodás alapján az alábbi feladatokat látja el: Ø tájékozódik a térség munkaerő-piaci helyzetéről, elemzi a felmerülő problémák okait, és erről információt szolgáltat az érdekeltek számára; Ø munkaerő-piaci projektjavaslatokat fogalmaz meg, javaslatokat ad az éves munkaprogramhoz; Ø elfogadja az Irányító Csoport beszámolóját az éves munkaprogram és költségvetés végrehajtásáról, Ø biztosítja a térségi szereplők közötti információáramlást és a vélemények cseréjét; Ø segíti a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségek kialakulását. 2. A Foglalkoztatási Fórum összehívásával kapcsolatos feladatok A Fórumot az Irányító Csoport elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal. A Fórum ülésére meghívást kapnak a paktumban résztvevő partnerek, de nyitva áll minden érdeklődő számára, emiatt az előkészítés során nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jelenlét biztosítására, továbbá az esemény előzetes és utólagos publicitására is. Az ülések szakmai és technikai menedzsmentszervezet felelős.

előkészítésért

az

elnök

irányítása

mellett

a

Az üléseket az Irányító Csoport elnöke vezeti, a menedzsmentszervezet az ülésekről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvek tartalmazzák a Fórum által megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat. 3. Ajánlások, javaslatok figyelembevétele A Foglalkoztatási Fórum által megfogalmazott ajánlásokat, javaslatokat az Irányító Csoport köteles munkája során figyelembe venni. Az ajánlások, javaslatok figyelembe vételéért az elnök felelős.

4. Beszámolás A paktum munkájáról az Irányító Csoport elnöke számol be a Foglalkoztatási Fórum előtt. VIII. Az Irányító Csoport és a menedzsmentszervezet kapcsolata 1. Menedzsmentszervezet A paktum szerződő felei …………………..-ig kezdeményezik a kistérségi többcélú társulás tulajdonában lévő non profit szervezet létrehozását, amely ellátja a paktum menedzsmentszervezeti feladatait is. A non profit szervezeti forma lehetővé teszi a saját jogon történő pályázást is, amely megkönnyíti a projektek előkészítését és végrehajtását. A menedzsmentszervezet működési feltételeit a tulajdonos biztosítja.


A szervezet létrehozásáig a menedzsmentszervezeti feladatokat a ………………………. Többcélú Kistérségi Társulási Iroda látja el. A menedzsmentszervezet főbb feladatai a paktum megállapodás alapján: Ø Az Irányító Csoport munkájával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása Ø Projektek, pályázatok menedzselése Ø Monitoring, értékelési tevékenység Ø Pénzügyi, személyzeti tevékenység 2. Az Irányító Csoport ülésezésével kapcsolatos feladatok Az Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum ülésezésével kapcsolatos szakmai előkészítési és technikai feladatok elvégzése a menedzsmentszervezet feladata. Az Irányító Csoport elnökének irányítása és felügyelete mellett a menedzsmentszervezet feladata a napirend összeállítása, előterjesztések, szakmai háttéranyagok készítése, meghívók előkészítése és kiküldése, a meghívottak részvételre ösztönzése, az ülések technikai hátterének biztosítása, jegyzőkönyvvezetés, a jegyzőkönyvek megküldése, megőrzése, a határozatok nyilvántartása, érintettekkel való közlése, valamint a médiumokkal való kapcsolattartás. 3. Határozatok előkészítése, végrehajtása Az Irányító Csoport elnökének irányítása és felügyelete mellett a menedzsmentszervezet feladata az Irányító Csoport határozatainak előkészítése, valamint a határozatok gyakorlati végrehajtása. A határozatok végrehajtásáért az elnök felel.

IX. A Foglalkoztatási Paktum nyilvánossága 1. A Foglalkoztatási Fórum nyilvánossága A paktum működtetése során nagy hangsúlyt kell fektetni a nyilvánosságra, amely lehetővé teszi a partnerség demokratikus működését, valamint a megfelelő társadalmi bevonást. Ennek keretében a helyi partnerek és lakosság, valamint a tágabb környezet felé a paktum szervezetei folyamatos tájékoztatást nyújtanak a paktum működéséről, és a tájékoztató tevékenység révén cselekvésre ösztönzik a paktum formális és informális szereplőit. A paktum nyilvánosságának legfőbb színtere a Foglalkoztatási Fórum, amely nyitott minden érdeklődő helyi lakos és szervezet számára formális csatlakozás nélkül is. A nyilvánosság biztosítását segíti a médiumok csatlakozó partnerként való részvétele a paktumban. 2. Az Irányító Csoport szerepe a Foglalkoztatási Paktum tevékenységének nyilvánosság számára történő bemutatásában Az Irányító Csoport feladata, hogy munkájáról széles körben tájékoztassa a lakosságot, a helyi szereplőket, személyesen, szakmai kapcsolatokon, valamint a helyi és térségi médiumokon keresztül. A menedzsmentszervezet közreműködésével hírleveleket jelentet meg, tevékenységéről információkat szolgáltat a paktum honlapján, valamint munkájáról évente tájékoztató kiadványt készít. A sajtóval való kapcsolattartásért az elnök felelős. Az elnök az Irányító Csoport üléseinek befejeztével sajtóközleményt jelentethet meg, amely összefoglaló jelleggel tartalmazza a meghozott döntések főbb tartalmi elemeit.


Az ülések napirendjéhez kapcsolódó dokumentáció és információ továbbításának, illetve a közzétételnek meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek azzal, hogy a menedzsmentszervezet az Irányító Csoport tagjainak, illetve azok képviselőinek személyes adatait (nevezetesen az érintett nevét, telefonszámát, postacímét és elektronikus címét) az Irányító Csoport hatékony működése céljából kizárólag az Irányító Csoport többi tagja részére továbbíthatja. X. Záró rendelkezések 1. Hatálybalépés Jelen ügyrend az elfogadása napján lép hatályba. Az ügyrend elfogadására az Irányító Csoport első ülésén kerül sor. 2. Módosítás Az Irányító Csoport saját maga alkotja meg ügyrendjét. Kétharmados többséggel meghozott döntéssel az Irányító Csoport bármikor dönthet jelen ügyrend módosításáról. Az ügyrend értelmezésére vonatkozó vitában az elnök rendelkezése dönt.

Dátum, aláírások


3. Helyzetelemzés és foglalkoztatási stratégia 3.1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés célja az adott térség foglalkoztatási szempontú feltérképezése annak érdekében, hogy alapozza meg a foglalkoztatási stratégia elkészítését, tegye lehetővé, hogy a stratégia a helyi szükségletekre, igényekre adjon válaszokat, továbbá rögzítse az induló helyzetet, amelyhez képest értékelni tudjuk a stratégia végrehajtásának sikerét. A helyzetelemzés elkészítésének ütemezése: A helyzetelemzés elkészítésének időbeli ütemezésére két lehetséges módot javasolunk. Az első megoldásnál a paktum létrehozásának folyamatában már a kulcsszereplőkből álló előzetes partnerség felállítása után elkezdődik a megalapozó helyzetelemzés elkészítése. Tehát párhuzamosan zajlik a paktum megállapodás létrehozásának és a helyzetelemzés elkészítésének folyamata. A stratégia készítése a paktum megállapodás aláírása után kezdődik. Ebben az esetben a helyzetelemzés folyamata, a kapcsolódó rendezvények egyrészt segítik a paktum szereplői közti párbeszéd elindulását, a szervezetek bevonását, másrészt a paktum megállapodás létrehozását és tartalmi megalapozását. Ennél a megoldásnál veszélyt jelent, hogy a helyi szereplőket, érdekelteket nem megfelelően reprezentáló partneri kör vezetésével és részvételével folynak a munkálatok, így fontos szempontok kimaradhatnak A második megoldásnál a paktum megállapodás megkötése után kezdődik a stratégiaalkotás folyamata, akkor készül el a részletes helyzetelemzés, így a megállapodás megalapozását nem tudja támogatni a helyzetelemzés. Így ennek a megoldásnak a hátránya, hogy nem teljesen megalapozott felmérés alapján készül el a paktum megállapodás szövege, viszont előnye, hogy a hivatalosan létrejött szervezeti keretek között folyik a munka, amely megfelelőbben biztosítja a szereplők bevonását és szempontjainak figyelembevételét. Mivel a helyzetelemzés alapozza meg a foglalkoztatási stratégiát, elegendő időt kell szánni az elkészítésének folyamatára. Egy részletes, térségi munkaerő-piaci helyzetelemzés készítésére min. 6 hónapos időtartamot javasolunk. Elemzési területek: - az adott terület erősségei és gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a foglalkoztatási lehetőségek és a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezők, - a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges hiányzó képzések azonosítása, - a foglalkoztatás szempontjából releváns szervezetek, a paktum lehetséges szereplőinek feltérképezése, - korábbi, hasonló kezdeményezések tapasztalatai, létező partnerségek feltérképezése, a már létező, az adott területen a foglalkoztatásra vonatkozó helyi/kistérségi/megyei/regionális stratégiai kezdeményezések, tervek feltérképezése, értékelése.


Javasolt módszertani elemek: - statisztikai adatok (népszámlálási adatok, KSH, munkaügyi adatok) elemzése, - fejlesztési dokumentumok elemzése, - kérdőívezés és interjúzás (egyéni vagy fókuszcsoportos) a főbb helyi partnerek és a stratégia kiemelt célcsoportjai körében, - egyeztető workshopok lebonyolítása, - SWOT műhelytalálkozó lebonyolítása. Módszertani javaslatok: Módszerek megválasztása • A megfelelő helyzetelemzési módszerek kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni az elérendő célt, a rendelkezésre álló adatokat, költségvetést, a határidőt. • A helyzetelemzési feladatok összeállítása után át kell gondolnunk, hogy a feladatok közül melyek azok, amelyeket saját munkatársaink, vagy partnereink el tudnak végezni, és mely feladatok elvégzéséhez szükséges külső szakértő bevonása. Támaszkodjunk a helyi tudásra feltétlenül, de a feladatok elvégzésének minőségét is garantálnunk kell. Csak azért, hogy munkát adjunk egy helyi partnernek, ne veszélyeztessük az elemzés eredményességét. Első lépésként vizsgáljuk meg, hogy az egyes feladatok elvégzéséhez milyen ismeretek, tapasztalatok, tudások szükségesek, majd ezt követően nézzük meg, hogy mely feladatok elvégzése oldható meg belső erőforrásból, a fennmaradó feladatokra pedig bízzunk meg külső szakértőt. A megvalósítást egyszerűbbé és szakszerűbbé teszi, ha a teljes munkálattal külső szakértő céget bíztunk meg, viszont a feladat-meghatározásban rögzíteni kell, hogy mely adatokat, információkat szolgáltatja a megrendelő, és mi a vállalkozó pontos feladata. Minél több feladatot tud felvállalni a megrendelő partnerség, annál kedvezőbb áron történhet meg a szakértő vállalkozó bevonása. Összegezve: Használjuk a belső erőforrásokat, de ne mindenáron! Ha a helyzetelemzési munkák pályázati forrásból valósulnak meg, ezt a feladatmegosztást már a projekttervezés során el kell végeznünk. • A helyzetelemzés során támaszkodjunk a témában korábban készült felmérésekre, fejlesztési programokra, a helyi partnereknél meglévő tapasztalatra. Ezzel elkerülhetőek a párhuzamos, és felesleges munkálatok, és egyesíteni tudjuk a térségben elérhető tudást és ismereteket. • A statisztikai adatok begyűjtése és elemzése nem helyettesíti a személyes kapcsolatfelvételt a munkaügyi kirendeltségek dolgozóival, gazdaságfejlesztő szervezetekkel (kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítvány stb.) helyi vállalkozók, önkormányzatok, oktatási intézmények, szociális szolgáltatók, civil szervezetek képviselőivel. • Ne csak az adatgyűjtésre, hanem az adatok szakszerű feldolgozására is biztosítsunk elegendő energiát, időt és pénzt, de ügyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba az elemezést. A helyzetelemzésnek a stratégiakészítést kell megalapoznia, és nem egy átfogó tudományos kutatást kell megvalósítanunk.


Interjúkészítés •

• •

•

• •

•

• • • • • •

Első lépésként definiáljuk az interjúkészítés célját, és helyezzük el a helyzetelemzés rendszerébe. Ne legyen öncélú feladatvégzés, ne azért csináljuk mert jól néz ki, és megalapozottabbnak tűnhet az elemzésünk! Ne felejtsük el, hogy interjút általában olyan esetben készítünk, amikor a statisztikai adatokkal egy fontos terület nem jellemezhető, nem térképezhető fel, vagy éppen a statisztikai adatok által felvázolt kép igazolását vagy árnyalását akarjuk megtenni. Az interjúkérdések alapján feltétlenül készítsünk próbainterjút egy kiválasztott interjúalannyal, amely segítheti a kérdések pontosítását, a hibák kiküszöbölését. Lehetnek olyan kérdések, amelyek nem működnek. Amennyiben lehetőségünk van rá, vagy az interjúalany kéri tőlünk, minden esetben küldjük el a kérdéseinket az interjú előtt pár nappal. Ez segítheti azt, hogy megalapozottabb válaszokat kapjunk. Ezt a módszert persze munkanélküliek körében végzett felméréskor nem használhatjuk, de pl. helyi döntéshozók, szakmai partnerek esetében célszerű. Az interjú kezdetén mindig röviden mondjuk el, hogy mi a célja az interjúnak, hol fogjuk felhasználni az adatokat. Készíthetünk írásos tájékoztatót is, amit átadhatunk az interjúalanynak. Az interjúalanyt kérése esetén biztosítanunk kell arról, hogy nevét nem fogjuk megjeleníteni a feldolgozás során. Az interjúalanyok motiválása is fontos feladat, ennek többféle megoldása van (pl. kis ajándék átadása, az interjúalanyok meghívása, fogadás tartása az eredményeket bemutató találkozón stb.). Az interjúalanyok kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy mindenkitől csak azt kérdezzük meg, amire válaszolni is tud. Több sikertelen válasz után az interjúalany elkedvetlenedhet, és a továbbiakban arról a témáról sem kapunk megfelelő választ, amelyben egyébként nagy tapasztalata van. A pontos rögzítés, és az esetleges viták elkerülése érdekében az interjú készítés során használjunk diktafont (lehetőleg digitálist, mert könnyíti a feldolgozást), de az interjú elején kérjük a kérdezett beleegyezését. Ha nem használhatunk diktafont, készítsünk jegyzeteket. Ha jegyzeteket sem enged készíteni a válaszadó, akkor az interjú elkészítése után az interjúvázlat alapján írjunk (még aznap!). Az interjút mindig kezdjük olyan fontos adatok megkérdezésével, amelyek később lehetőséget adnak arra, hogy rendszerezni tudjuk a válaszokat. Például a válaszadó kora, munkahelye, beosztása, szakmai tapasztalata stb. Interjúkészítés közben soha ne vitatkozzunk a válaszadóval, hiszen nem meggyőzni akarjuk, hanem információkat gyűjteni. Soha ne sugalljuk a válaszokat, legyünk tárgyilagosak és kerüljük az „Ugye, ez a véleménye erről, vagy arról” típusú kérdéseket. Az interjú nem arra való, hogy alátámasszuk elképzeléseinket, hanem arra, hogy megismerjük a valóságot. Ha a kérdezett nem érti meg elsőre a kérdést, vagy úgy látjuk, hogy nem arra válaszol, amire mi kíváncsiak lennénk, tegyünk fel pontosító kérdéseket, viszont ne legyünk túl agresszívak, hagyjunk időt arra, hogy az interjúalany átgondolja a választ. Ne hagyjuk, hogy az interjúalany elkalandozzon, vagy átvegye a beszélgetés irányítását. Mindig nyugodtan, és kedvesen térítsük vissza az eredeti kérdésekhez. Az interjús felmérések tipikus hibája, hogy nem kapnak visszajelzést az eredményekről az interjúalanyok. Ez megoldható például az interjúk alapján elkészült tanulmány megküldésével, vagy az interjúalanyok meghívásával egy bemutató rendezvényre. Ez utóbbi motivációt is adhat az interjúzásban való részvételre.


•

Fókuszcsoportos interjú esetében fontos, hogy a beszélgetést egy képzett, tapasztalt moderátor irányítása, akinek biztosítani kell, hogy minden résztvevő ki tudja fejteni a véleményét, legyen lehetőség a kisebbségi vélemények megfogalmazására is, és el kell kerülni a személyeskedést.

Kérdőívezés • • •

•

• •

• • •

• •

Az interjúzáshoz hasonlóan első lépésként definiáljuk a kérdőívezés célját, az elvárt eredményeket, a módszertant, és helyezzük el a helyzetelemzés rendszerébe. A kérdőívezés se váljon öncélúvá! Kérdőívezést elsősorban akkor végezzünk, ha nagyobb létszámú célcsoporttól kívánunk információkat szerezni, vagy számszerű információk, adatok begyűjtése a célunk (például a statisztikai adatgyűjtés hiányosságai miatt). A kérdőív összeállításánál törekedjünk a világos szerkezetre, az egyértelműen megfogalmazott kérdésekre, a könnyű és gyors kitöltésre, valamint a feldolgozás szempontjait is figyelembe kell vennünk! Tapasztalatlan kérdőívkészítőkkel sokszor előfordul, hogy a feldolgozás során szembesülnek bizonyos válaszok elemzésének nehézségeivel. Mindig gondoljuk át, hogy a válaszokat tartalmilag és technikailag is hogy dolgozzuk fel. Ezt segíti a próbalekérdezés is. A válaszadók többsége legszívesebben olyan kérdőívet tölt ki, ahol lehetséges válaszok is fel vannak sorolva. Persze ez nem minden esetben járható út, de nagyban segítheti a visszaküldési hajlandóságot. Kerüljünk a sok nyitott kérdést, mert ezekre elnagyolt, hiányosan kitöltött válaszok érkeznek nagyrészt. Az ilyen kifejtős kérdéseket inkább interjúzás során kérdezzük meg. A kérdőívet megfelelően tagoljuk, fogalmazzunk meg főbb elemzési területeket, amely áttekinthetőbbé teszi a kérdőívet és segíti az elemzést. A kérdőív mellé (ha nem személyes lekérdezés történik) minden esetben küldjünk egy kísérőlevelet, amely érthető módon bemutatja a felmérés célját, és eredményeit, és a levélnek egyben motiválnia is kell a megkérdezettet a válaszadásra. Minden esetben adjunk lehetőséget a válaszadóknak, hogy kérdéseikkel hozzánk fordulhassanak. Az elkészült kérdőív alapján végezzünk próbalekérdezést! Ez segítheti a kérdések pontosítását, a hibák kiküszöbölését, szerkezeti, tartalmi és technikai módosításokat. Amennyiben a visszaérkezési hajlandóság alacsony, közvetlen telefonhívásokkal ösztönözzük a megkérdezetteket a válaszadásra. A feldolgozásnál használjunk a válaszokat jól szemléltető ábrákat, táblázatokat, diagrammokat, amelyek áttekinthetővé és jobban érthetővé teszik a készülő tanulmányunkat. Mellékletben tegyük bele a kiküldött kérdőívet és a válaszadók listáját is (amennyiben hozzájárulnak ehhez). A válaszok alapján elkészülő tanulmányban írjuk le a kérdőívezés célját, a használt módszertant, aztán elemezzük a válaszokat, és készítsünk vezetői összefoglalót is, amely a fő megállapításokat tartalmazza. Gondoskodjunk arról, hogy a kérdőívet visszaküldők visszajelzést kapjanak az eredményekről!


SWOT analízis •

• • • • • • • •

Ne készítsünk SWOT analízist öncélúan! A táblázat elkészítése mindig helyzetelemzésre kell, hogy alapuljon, és a következő programozási lépés elősegítését kell szolgálnia. Minden megállapításnak alátámasztottnak kell lennie, és szerepelnie kell a helyzetelemzésben. A SWOT analízis elkészítése közösségi módszer, ne önállóan készítsük el az irodánkban, hanem az érintettekkel közösen workshop keretében. A táblázat kitöltése nem elegendő! Az elemzés során feltárt erősségekre a programozás során támaszkodni kell, a gyengeségek pedig megoldásra várnak. Az elemzés során mindig össze kell vetni az erősségeket és gyengeségeket a lehetőségekkel és veszélyekkel. Fogalmazzunk tömören, érthetően! Csak azokat a megállapításokat tegyük a táblázatba, amelyek a célterület szempontjából ott és akkor valóban igazak, relevánsak. Kerülni kell az általánosításokat! Azokat a megállapításokat tegyük a táblázatba, amelyek jellegzetesen a mi célterületünkre igazak. Határozzunk meg minden kategóriában max. 8-10 megállapítást, a feleslegeseket töröljük ki, a hasonlókat vonjuk össze. Az erősségek és gyengeségek meghatározásánál mindig használjunk egy viszonyítási pontot. Néha nehéz eldönteni, hogy valami erősség, vagy gyengeség. Például a helybéliek úgy érzékelik, hogy a képzettségi szint magas a településen és az erősségek között szeretnék feltüntetni. De ha a képzettségi szintet összevetjük a szomszédos nagyvároséval, már lehet, hogy nem az erősségek, hanem a gyengeségek közé kell tennünk. A viszonyítási pont meghatározásában az a döntő, hogy az adott tényező esetében kikkel kell versenyeznünk. Ha a szomszédos nagyváros munkaerő-piacán szeretnénk elhelyezni a községünk dolgozóit, akkor nem a szomszéd falvakhoz, hanem a nagyvároshoz kell viszonyítani magunkat.

Helyzetelemzés tartalomjegyzék minta: 1. 2. 3. 4.

Bevezetés, a helyzetelemzés célja és folyamata Külső környezet, kapcsolódó fejlesztési programok elemzése Településszerkezet, közigazgatás, humán ellátórendszer bemutatása Népesség, népmozgalom

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Korösszetétel, nemek aránya Iskolázottság, szakképzettség Népmozgás, népvándorlás Nemzetiségek, kisebbségek

5. Háztartások, családok jellemzői, szociális helyzet 6. A gazdaság és munkaerőpiac helyzete 6.1. A helyi gazdaság jellemzése 6.1.1. Vállalkozások száma, a mikro-, kis és középvállalkozások helyzete 6.1.2. Ágazati jellemzők, trendek bemutatása 6.2. A foglalkoztatás helyzete 6.2.1. Gazdasági aktivitás 6.2.2. Foglalkoztatottak összetétele (nemenként, foglalkozási főcsoportonként, gazdasági áganként) 6.2.3. A térségben elérhető kereseti viszonyok, és a helyi adóbevételek 6.2.4. Napi ingázás, napi közlekedés 6.3. Munkanélküliség, inaktivitás


6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4.

Munkanélküliek elemzése nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely szerint Inaktívak helyzetének bemutatása Munkanélküliség alakulása, főbb trendek bemutatása Helyi munkaerő-piaci programok a munkanélküliség leküzdése ellen

7. Iskolarendszerű szakképzés és felnőttképzési rendszer bemutatása és elemzése 8. SWOT elemzés 9. Vezetői összefoglaló

3.2. Foglalkoztatási stratégia A helyzetelemzésre épülő stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a területen elfogadott fő beavatkozási irányokat, foglalkoztatás-fejlesztési célokat, elérendő eredményeket, a közreműködő partnerek szerepét és hozzájárulások módját. A stratégia elkészítésének időigénye min. 4 hónap. Egy jó stratégia a megfelelő módszerek alkalmazásával segít megválaszolni a következő kérdéseket: - Helyzet-meghatározás (Hol tartunk?) - Célmeghatározás (Hová szeretnénk eljutni?) - Programok megfogalmazása (Hogyan érhetjük el céljainkat?) - Értékelés, ellenőrzés, a programok javítása (Jó úton járunk?) Javasolt módszertani elemek: - projektgyűjtés a stratégia megalapozása érdekében egy megadott projektsablon alapján, - fejlesztési dokumentumok elemzése, - egyeztető találkozók, szeminárium lebonyolítása, - problémafa/célfa készítése, - jövőképalkotó, stratégiaalkotó műhelytalálkozó. Módszertani javaslatok: Problémafa/célfa készítése •

• • • • • • • • • •

A helyzetelemzésből és a SWOT elemzésből induljunk ki. Az érdekeltek részvételével tartott műhelytalálkozón készítsük el egy tapasztalt moderátor vezetésével, mivel az elemzés a különböző érdekcsoportok (érdekeltek) által felismert helyzeten (problémán/igényen) alapul. Az elemzés tárgyát világosan határozzuk meg. A fő problémát térképezzük fel és azonosításuk be. A problémákat negatív helyzetként fogalmazzuk meg. A problémák legyenek valós, ne pedig jövőbeni vagy elképzelt problémák. A probléma hierarchiában elfoglalt helye nem jelzi a probléma fontosságát. A probléma nem a megoldás hiányát jelenti, hanem egy meglévő negatív szituációt. A célok meghatározásánál ügyeljünk arra, hogy azok összhangban legyenek. Ne szakadjunk el a realitásoktól! Törekedjünk a célok - mindenki számára - érthető megfogalmazására. Törekedjünk arra, hogy a felvázolt céljaink összhangban legyenek a helyzetmeghatározással, a problémafával és a jövőképpel.


• • • •

Ne keverjük össze a célokat és a feladatokat. A célkitűzések mutatják meg, hogy mit szeretnénk elérni, a feladatok pedig megadják a célelérés módját. Ne határozzunk meg olyan célokat, amelyekhez később nem rendelünk feladatokat. A célfa felállítása után ellenőrizzük a megalkotott eszköz-eredmény kapcsolatokat, hogy meggyőződjünk a hierarchia érvényességét és teljességét illetően (az ok-okozat összefüggések átalakulnak eszköz-eredmény kapcsolatokká). Fogalmazzuk meg rövid-, közép-, és hosszú távú céljainkat.

Jövőképalkotás •

• • •

A jövőkép meghatározás során az elsődleges cél, hogy a közösség értékeit határozzuk meg. Fel kell készülnünk arra, hogy különböző emberek más-más értékeket vallanak. A jövőkép alkotás célja nem a meggyőzés, hanem annak a víziónak a felvázolása, amely mindenki számára elfogadható. Mivel a jövőkép a további munkánk során iránytűként fog szolgálni, törekedjünk rá, hogy minél szélesebb körben megismerjék az emberek. Készítsünk néhány oldalas jövőképet is, de egy frappáns mondatban összegezzük ezt. Vázoljunk fel lehetséges forgatókönyveket a lehetséges jövőképekre, és konszenzusos döntéssel válaszuk ki az általunk kívánt, de reálisan elérhető változatot.

Prioritások és intézkedések felállítása • • • • •

Ügyeljünk rá, hogy a prioritások a megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban legyenek. Az intézkedések szolgálják a prioritásokon belül megfogalmazott célok és várt eredmények teljesülését. Az intézkedéseket soroljuk be időtáv szerint (rövid, közép, hosszú). Vegyük figyelembe a térségben elindult kezdeményezéseket. Az intézkedésekhez kapcsolódóan nevezzünk meg projektjavaslatokat, amelyek a foglalkoztatási akcióterv alapját képezhetik.

A végrehajtás intézményrendszere • • • • •

A paktum megállapodással összhangban határozzuk meg az intézményrendszert! Ügyeljünk a feladatok és felelősségi viszonyok egyértelmű tisztázására! Vonjuk be és tegyük érdekeltté partnereinket, a helyi érdekelteket a végrehajtásban! Teremtsük meg a végrehajtást végző menedzsmentszervezet szervezeti és működési kereteit, a működési forrásokat! Biztosítsunk megfelelő humánerőforrást a stratégia végrehajtásához!

Foglalkoztatási stratégia szerkezeti minta: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A stratégia alapelvei A stratégia jövőképe, fő céljai, irányai A stratégia prioritásai és intézkedései A fejlesztésekhez szükséges lehetséges források feltárása, indikatív forrástérkép A stratégia monitoringja és értékelése A végrehajtás intézményrendszere (a paktum megállapodással összhangban) Vezetői összefoglaló


3.3. Társadalmi bevonás és egyeztetések a helyzetelemzési és stratégiaalkotási munkák során – módszertani javaslatok Bevontak köre: A paktumban résztvevő partnerek, érdekeltek képviselői (helyi önkormányzatok, kistérségi társulás, megyei munkaügyi központ és helyi kirendeltsége, vállalkozások, munkaadók, civil szervezetek, oktatási intézmények, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, sajtó munkatársai, területfejlesztési szervezetek, esélyegyenlőségi szervezetek, célcsoportok stb.). Rendezvények, egyeztetések lefolytatása: A rendezvényekről, egyeztetésekről a stratégiaalkotási munkák megkezdése előtt szükséges egy részletes ütemterv elkészítése, amely tartalmazza a rendezvények célját, programját, elvárt eredményeit, a tervezett meghívotti kört, az időpontot és a helyszínt. Ezt az ütemtervet az első találkozón szükséges ismertetni, és minden érintett számára eljuttatni. Az alábbiakban egy lehetséges egyeztetési ütemezést mutatunk be a helyzetelemzési és stratégiaalkotási folyamathoz (a programot, a helyszínt és időpontot az aktuális helyzet, és a helyi sajátosságok szerint kell meghatározni): Egyeztetés megnevezése

Célja

Várt eredmények

Résztvevők

Indító találkozó (1. hónapban)

A helyzetelemzés céljainak áttekintése, a szereplők megismerése, a feladatok megvitatása.

Közösen értelmezett célok, egyértelmű feladatok, pontosított ütemterv.

Projektirányító munkacsoport (projektgazda, partnerek, alvállalkozók), illetve a Paktum Irányító Csoportja (ha már létrejött).

Módszertani találkozó (1. hónapban)

A helyzetelemzés módszertanának és segédeszközeinek bemutatása és véglegesítése

Egyeztetett, végleges módszertan és segédeszközök.


Helyzetelemz és eredményeit bemutató belső egyeztető találkozó (5. hónapban)

A helyzetelemzés első változatának megvitatása a projektben résztvevő kulcspartnerekkel.

Előzetes SWOT elemzés, egyeztetett és pontosított helyzetelemzés.


Helyzetelemz és

A helyzetelemzés megvitatása a térség

Végleges elemzés,

A paktumban, a helyi foglalkoztatási stratégia

SWOT


eredményeit bemutató térségi egyeztető találkozó (6. hónapban)

szereplőivel közösen, térségi munkaerő-piaci SWOT analízis készítése.

egyeztetett és véglegesített helyzetelemzés.

készítésében és végrehajtásában érdekelt szervezetek képviselői, illetve a Paktum Irányító Csoportja (ha már létrejött)

Problémafa/c élfa készítő és jövőképalkot ó műhelytalálk ozó (7. hónapban)

Térségi műhelymunka a formálódó stratégia megalapozása érdekében.

Elkészült problémafa és célfa, megfogalmazott jövőkép, azonosított stratégiai célok.

A paktumban, a helyi foglalkoztatási stratégia készítésében és végrehajtásában érdekelt szervezetek képviselői, illetve a Paktum Irányító Csoportja (ha már létrejött).

Egyeztető találkozó (8. hónap)

A stratégia célrendszerének, prioritásainak és intézkedéseinek bemutatása, formálása.

Egyeztetett célrendszer, prioritások intézkedések.


Szeminárium (9. hónap)

Az elkészült foglalkoztatási stratégia bemutatása, megvitatása.

A helyi partnerekkel egyeztetett stratégia, regisztrált változtatási javaslatok.


Irányító Csoport ülés, vagy kistérségi társulás ülése (10. hónap)

A foglalkoztatási stratégia elfogadása

Határozat formájában elfogadott foglalkoztatási stratégia

A Paktum Irányító Csoportja (ha már létrejött), vagy a kistérségi társulás.

és

Fontos, hogy a rendezvények, egyeztetések előtt a meghívó mellé a meghívottak a napirendekhez kapcsolódó szakmai előterjesztést, háttéranyagot is kapjanak, amely segíti a felkészülésüket és a hatékony lebonyolítást.

Törekedjünk arra, hogy minden egyeztetésnek, találkozónak legyen konkrét eredménye, és ezt világosan fogalmazzuk meg, és tegyük elérhetővé a partnereink számára. A rendezvények,


egyeztetések megvalósítása után kb. 1 héten belül a főbb megállapodásokat, eredményeket tartalmazó emlékeztetőt kell eljuttatni minden résztvevő számára. Az egyeztetéseket minden esetben felkészült moderátor vezesse (lehet a projektmenedzser, külső szakértő, vagy más alkalmas személy is), aki a helyi szereplők által elfogadott személy. A moderátorral szembeni követelmények: szakmailag felkészült, képes a konfliktusok kezelésére, az eltérő álláspontok egyeztetésére, konszenzus teremtésére. Az egész folyamat során nagy hangsúlyt kell fektetni az érintettekkel való egyeztetésre. Ez a valós problémákra válaszoló stratégia elkészüléséhez és az egyes szereplők elkötelezettségének kialakulásához is fontos előfeltétel. Ehhez fel kell ajánlani az érdeklődő térségi szereplőknek a foglalkoztatási partnerségben való részvételt, létre kell hozni egy hatékonyan működő partnerséget, a döntések előkészítésébe szükséges bevonni az érintetteket, konszenzust kell elérni a paktum és a foglalkoztatási stratégia céljaiban, ösztönözni kell a partnereket az egyes tevékenységek elindítására, a fejlesztésekben való részvételre.


4. Foglalkoztatási akcióterv Az elfogadott paktum megállapodásra, a foglalkoztatási stratégiára alapuló ütemtervvel, humánerőforrás-tervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 1-2 éves időtartamra javasolt kidolgozni, de fontos a folyamatos monitoring és az időközi értékelések végzése. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával érhetjük el. Bevontak köre: A paktumban résztvevő partnerek, érdekeltek képviselői (helyi önkormányzatok, kistérségi társulás, megyei munkaügyi központ és helyi kirendeltsége, vállalkozások, munkaadók, civil szervezetek, oktatási intézmények, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, sajtó munkatársai, területfejlesztési szervezetek, esélyegyenlőségi szervezetek, célcsoportok stb.), de kiemelten a paktum Irányító Csoportja, az egyes projektek előkészítésében és végrehajtásában közreműködő szervezetek, valamint a célcsoportok képviselői. Egyeztetések lefolytatása, módszertani javaslatok az akcióterv készítéséhez: Az akcióterv egyeztetését és összeállítását (amelyet egy helyi térségi foglalkoztatási programként is értelmezhetünk) a paktum menedzsmentszervezetének javasolt koordinálni. A menedzsmentszervezet feladata az elfogadott stratégiával való összhang biztosítása is, hiszen annak rövid távú céljainak megvalósítása érdekében szükséges összeállítani az akciótervet, amelyet azonban külső tényezők befolyásolhatnak (pl. aktív projektgazdák partnerek érdeklődése, finanszírozási lehetőségek alakulása stb.). A legfontosabb induló feladat az akcióterv céljainak és elvárt eredményeinek meghatározása, majd ezt követően a célok eléréséhez és az eredmények megvalósításához szükséges projektek kidolgozása. A foglalkoztatási stratégia megfelelő előkészítése esetén már a stratégiaalkotás szakaszában körvonalazódnak azok a kezdeményezések, és a lehetséges partnerségek, akik részvételével zajlik az akcióterv előkészítése. Az akciótervben javasolt projektek azonban eltérően kidolgozottak, megalapozottak, emiatt is szükséges projektfejlesztési tervek készítése, amelyek tartalmazzák a projektek esetén szükséges lépéseket, feladatokat, felelősöket és határidőket. Legfontosabb feladat általában a projektek alátámasztása a szükségletek és az igények oldaláról, valamint a finanszírozási szerkezet kialakítása. Az egyes projektek előkészítésének koordinációja a projektgazdák feladata, akiknek szoros kapcsolatban kell lenni az akciótervet koordináló menedzsmentszervezettel. A projektfejlesztési folyamat végén elkészülnek a kidolgozott projekttervek, amelyek együttesen alkotják a foglalkoztatási akciótervet. Az akciótervet a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja fogadja el, de a menedzsmentszervezetnek biztosítania kell az Irányító Csoport folyamatos tájékoztatását és bevonását az akcióterv készítésének teljes folyamatában.


4.1. Foglalkoztatási akcióterv minta 1. ÖSSZEGZŐ ADATOK 1.1. Az akcióterv címe: 1.2 Az akcióterv megvalósulásának földrajzi helyszíne: 1.3. Az akcióterv kezdetének időpontja (ÉÉÉÉ.HH.NN.): 1.4. Az akcióterv befejezésének időpontja (ÉÉÉÉ.HH.NN.): 1.5. Adjon rövid összefoglalót az akciótervről (célok, elvárt eredmények, partnerek, projektek, max. 2000 karakter)


A MENEDZSMENTSZERVEZET ADATAI 2.1. A menedzsmentszervezet teljes neve: 2.2. A menedzsmentszervezet azonosítására használt betűszó, vagy rövidítés: 2.3. Jogi forma: 2.4. Adószám: 2.5. Bankszámlaszám: 2.6. Alapítás éve (ÉÉÉÉ.HH.NN.): 2.7. Szakágazati kód (TEÁOR) 2.8. Teljes munkaidős létszám (fő, 2004): 2.9. Székhely Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Honlap: 2.10. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: Postafiók: 2.11. Menedzsmentszervezet hivatalos képviselője (vezetője, aláírója) Név: Beosztás: Telefon 1: Telefon 2: Fax 1: Fax 2: E-mail: 2.12. Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefon 1: Telefon 2: Fax 1: Fax 2: E-mail:


AZ AKCIÓTERV RÉSZLETES BEMUTATÁSA 3.1. Az akcióterv indokoltsága, kapcsolódási pontok bemutatása a foglalkoztatási paktum megállapodással és a foglalkoztatási stratégiával (Az akcióterv, hogy szolgálja a célok megvalósítását?). (max. 4000 karakter):

3.2. Az akcióterv célja, célcsoportja. Ismertesse, hogy hány főt kíván az akciótervbe bevonni a foglalkoztatási stratégia célcsoportjaiból! (max. 4000 karakter):

3.3. Az akcióterv tartalma, tevékenységei (az itt megadott információkat ütemtervszerűen is ismertetnie kell a mellékelt sablon formátumban) (max. 4000 karakter):

3.4. Ismertesse, hogy az akciótervben szereplő projektek a célcsoportokhoz tartozó támogatottak részére milyen szolgáltatásokat, támogatásokat nyújt (max. 4000 karakter)

3.5. Ismertesse a végrehajtásba bevontak körét (szervezetek és/vagy létszámbővítés) és bevonásuk módját! (max. 4000 karakter)

3.6. Ismertesse, hogyan tervezték, és hogyan fogják megvalósítani az akciótervet, az ebben szereplő projekteket! (max. 4000 karakter)

3.7. Ismertesse, hogy az akcióterv végrehajtásához milyen humán erőforrást tudnak biztosítani. Jelölje meg az akcióterv megvalósításáért felelős projektmenedzsert (legalább egy fő felelős megjelölése kötelező)!

3.8. Sorolja fel az akcióterv megvalósításának mérföldköveit, és hogy mikorra kívánja elérni azokat (a 3.3. ponttal és a mellékletben szereplő ütemtervvel összhangban): Mérföldkő Elérésének időpontja


3.9. Az akcióterv költségvetése: 3.9.1. Költségek (Ft) Költségek Menedzsment Szakmai fejlesztések A célcsoport toborzása és kiválasztása A célcsoport foglalkoztathatóságának javítása és munkaerőpiaci reintegrációjának segítése A célcsoport képzése A célcsoport foglalkoztatása Beruházások (felhalmozási típusú költségek) Költségvetési tartalék Közvetett költségek MINDÖSSZESEN

Negyedéves ütemezés I. II. III.

IV.

Összes

3.10. Az akcióterv megvalósításának számszerűsíthető eredményei (az alábbi pontok kitöltéséhez használja a foglalkoztatási stratégia monitoring és értékelésre vonatkozó fejezetét!): 3.10.1. Mutassa be, hogy miként fognak alakulni a foglalkoztatási stratégiában meghatározott, jelen akcióterv eredményeit számszerűsítő mutatók értékei az akcióterv megvalósítása során. Mutató Kiinduló 2006* 2007* 2008* 2009* 2010* érték

* Kumulált értékeket használjon! 3.10.2. Ismertesse, hogy milyen számítások, becslések támasztják alá az akcióterv eredményeit számszerűsítő mutatók bemutatott értékeit! (max. 4000 karakter)

3.11. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni az akciótervnek az érintett kistérségben vagy ágazatban (max. 4500 karakter):


3.12. Kapcsolódik-e az akcióterv más, a Nemzeti Fejlesztési Terv valamely intézkedése, pályázati felhívása, keretében benyújtott/benyújtani kívánt, vagy egyéb forrásból megvalósított projekt(ek)hez? A kapcsolódó projekt milyen Mutassa be vázlatosan a kapcsolódó projekt(ek)et, és támogatásból valósul meg ismertesse, hogy miként kapcsolódnak jelen akciótervhez. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

3.13. Ismertesse, hogyan fogják értékelni az akciótervet! (max. 4000 karakter)

3.14. Miként érvényesülnek az esélyegyenlőség szempontjai? (max. 2000 karakter)

3.15. Miként érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai? (max. 2000 karakter)

3.16. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai (max. 4500 karakter):

3.17. Ismertesse, hogy az akcióterv végrehajtása során milyen tevékenységeket terveznek a nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása érdekében! (max. 2000 karakter)


4.2. Foglalkoztatási akcióterv mellékletek A mellékleteket az akcióterv egészére és az akciótervet alkotó projektekre is el kell készíteni!


4.2.1. Logikai keretmátrix Támogatási logika Átfogó célkitűzések

Az akcióterv célja

Várt eredmény

Tevékenységek

Mi az az átfogó tágabb célkitűzés, amelynek az elérését az akcióterv elősegíti?

Melyek azok a konkrét célkitűzések, amelyeket az akciótervnek el kell érnie?

Milyen konkrét teljesítményekkel tervezik elérni a konkrét célkitűzéseket? Mik az akcióterv tervezett hatásai és hasznai? Milyen javulást és változást fog az akcióterv eredményezni? Mely fő tevékenységeket és milyen sorrendben kell végrehajtani a várt eredmények eléréséhez?

Objektíven igazolható eredményességi mutatók Melyek az átfogó célkitűzéshez kapcsolódó fő mutatók?

Milyen mennyiségi vagy minőségi mutatók jelzik, hogy az akcióterv konkrét célkitűzéseit sikerült-e elérni illetve milyen mértékben sikerült elérni? Melyek azok a mutatók, amelyekkel mérni lehet, hogy az akcióterv eléri-e a kívánt eredményeket és hatásokat, és hogy ezt milyen mértékben teszi?

Eszközök: Milyen eszközök szükségesek e tevékenységek megvalósítá-. sához. Pld. szakemberek, berendezések, képzés, tanulmányok, anyagok, üzemeltetési eszközök, stb.

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Feltételezések

Mik e mutatók információforrásai? Melyek a meglévő illetve beszerezhető információforrások? Milyen módszerek szükségesek ezeknek az információknak a megszerzéséhez?

Melyek azok a - az akcióterv közvetlen hatáskörén kívül eső - tényezők és feltételek, amelyek szükségesek e célkitűzések eléréséhez? Milyen kockázatokat kell figyelembe venni?

Melyek e mutatók információs forrásai?

Milyen külső tényezőket és feltételeket kell megvalósítani a várt teljesítmények és eredmények terv szerinti eléréséhez?

Az akcióterv előrehaladásáról milyen információforrásokból lehet tájékozódni?

Az akcióterv beindítása előtt milyen előfeltételeket kell teljesíteni? Milyen - az akcióterv közvetlen hatáskörén kívül eső - feltételeknek kell adottnak lenniük a tervezett tevékenységek végrehajtásához?


4.2.2. Költségvetés Menedzsmentszervezet neve:

Akcióterv/projekt neve:

Term.hj. *

*/*

Sorsz.

Kiadások, elszámolható költségek típusok*

1.

Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek (bérek, bérjellegű költségek, megbízási díjak, járulékok)

1.1.

Projekt menedzsment (bérek, bérjellegű költségek, megbízási díjak, járulékok)

1.1.1.

Projektvezető (bérköltsége/megbízási díja)

Költségek

Mennyiségi Mennyiség egység

Egységár (HUF)

Források

Összes költség (HUF)

Egyéb források/Saját hozzájárulás (HUF)

EU Az összes támogatás költség (HUF) %-ában Pénzben Természetben

Összesen

Az összes költség %-ában

Bérjellegű költségek (étkezési hozzájárulás, munkábajárás ktg. térítés, stb.) Kapcsolódó járulékok 1.1.2.

Egyéb projekt személyzet (bérköltsége/megbízási díja) Bérjellegű költségek (étkezési hozzájárulás, munkábajárás-ktg. térítése, stb.)


Kapcsolódó járulékok

*/*

1.2.

Projekt szakmai tevékenysége - Megvalósítók (bérek , bérjellegű költségek, megbízási díjak, járulékok)

1.2.1.

A célcsoport toborzása, kiválasztása, képzése, fejlesztése, felkészítése érdekében foglalkoztatott szakemberek (bérköltség/megbízási díj)

Bérjellegű költségek (étkezési hozzájárulás, munkábajárás ktg. térítése stb.) Kapcsolódó járulékok 1.3.

Útiköltség napidíj, szállás költségek (nem rendszeres)

1.3.1.

Projekt menedzsment

1.3.1.1. Útiköltség 1.3.1.2. Napidíj 1.3.1.3. Szállás ktg 1.3.2.

Megvalósítók

1.3.2.1. Útiköltség 1.3.2.2. Napidíj 1.3.2.3. Szállás ktg. 1.3.

Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kiadások ÁFA tartalma

2.

Célcsoport számára biztosított támogatások és vásárolt szolgáltatások


2.1.

A célcsoport számára biztosított támogatások

2.1.1.

A célcsoport foglalkoztatásával összefüggő támogatások Célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatos bérköltségek Bérjellegű költségek (étkezési hozzájárulás, munkábajárás ktg. térítés)

2.1.2.

Célcsoport képzési támogatása Képzés költsége Ösztöndíj Egyéb költségek megtérítése

2.1.3.

Vállalkozóvá válás támogatása Vállalkozás kezdéséhez kapcsolódó megélhetési támogatás

2.2.

Útiköltség, napidíj, szállás költségek (nem rendszeres)

2.2.1.

Célcsoport foglalkoztatásával összefüggésben felmerülő

2.2.1.1. Útiköltség 2.2.1.2. Szállás ktg. 2.2.2.

Célcsoport képzésével összefüggésben felmerülő

2.2.2.1. Útiköltség 2.2.2.2. Szállás ktg.


*/*

*/*

2.3.

Célcsoport számára biztosított szolgáltatások

2.4.

A célcsoport számára biztosított támogatások ÁFA tartalma

3.

Beszerzések

3.1.

Építés (felújítás, átalakítás)

3.1.1.

Megvalósító szervezet működését szolg. épület felújítás, átalakítás

3.1.

Eszközbeszerzés

3.1.1.

Foglalkoztatáshoz szükséges gépek, berendezések, felszerelések beszerzése

3.1.2.

Képzéshez szükséges gépek, berendezések, felszerelések beszerzése

3.1.3.

Megvalósító szervezet működését szolg. gépek, ber., felsz. beszerzése

3.2.

Szakmai szolgáltatások igénybevétele

3.2.1

Tananyag fejlesztés, kivitelezés

3.2.2

Oktatási segédanyagok bérlése

3.2.3

Alkalmassági vizsgálatok

3.2.4

Résztvevők biztosítása

3.2.5

Hatékonyság vizsgálatok

3.2.6

Egyéb szakmai szolgáltatások igénybevétele

3.2.6.1 Felmérések, kimutatások készíttetése 3.2.6.2 Egyéb szakmai tanácsadás igénybevétele


3.2.6.3 Rendezvényszervezés

*/*

3.3

Beszerzések ÁFA tartalma

4.

Egyéb beszerzések

4.1.

Egyéb beszerzések (kisértékű eszközök és anyagok beszerzése)

4.1.1.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kisértékű beszerzések

4.1.2.

Képzéshez kapcsolódó kisértékű beszerzések

4.1.3.

Megvalósító szervezet kisértékű beszerzései

4.1.4.

Gépjármű használat anyagjellegű ktg.-ei

4.2.

Egyéb szolgáltatások igénybevétele

4.2.1

Nyilvánosság biztosítása

4.2.2

Közbeszerzés eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek

4.2.3

Audit költségei

4.2.4

Műszaki ellenőri költségek

4.2.5

Posta, telekomunikációs szolgáltatások igénybevétele

4.2.6

Takarítás

4.2.7

Gépjármű bérlet, javítás stb.

4.2.8

Irodabérlet

4.3.

Egyéb beszerzések ÁFA tartalma

5.

Adminisztratív költségek

5.1.

Jogi és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele


5.2.

Garanciák, jogi biztosítékok nyújtása

5.3.

Adminisztratív költségek ÁFA tartalma Közvetlen költségek összesen (1+…+5)

6.

Rendkívüli tartalék (a közvetlen költségek maximum 5 %-a)

7.

Elszámolható és támogatható költségek összesen (1+…+5+6)

Menedzsment költségek

1.1.

Projekt menedzsment (bérek, bérjellegű költségek, megbízási díjak, járulékok)

1.3.1.

Projekt menedzsment útiköltsége, szállása, napidíja

5.1

Jogi és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele

3.1.3.

Megvalósító szervezet működését szolg. gépek, berendezések, felszerelések beszerzése

4.1.3

Megvalósító szervezet kisértékű beszerzései

4.1.4.

Gépjármű használat anyagjellegű ktg.-ei

4.2.


5.



4.2.3. Cash-flow terv A cash-flow terv (pénzforgalmi terv) célja az egyes projektek, valamint a foglalkoztatási akcióterv pénz be- és ki áramlásának megtervezése a likviditás biztosítása érdekében. A források szűkössége, és a támogatási források jellemző elhúzódása miatt ennek kiemelt jelentősége van, és a pénzügyi menedzsment fontos részét képezi. Az előkészítés során feltétlenül el kell készíteni a projektek és az akcióterv pénzforgalmi tervét. A terv megmutatja, hogy mennyi pénz áll a projektek és az akcióterv rendelkezésére és mekkora költséggel kell számolni a különböző hónapokban. A terv elkészítése szükségünk van a projektek és az akcióterv költségvetésére, valamint az ütemezési táblákra. A költségvetésben találjuk meg, hogy melyik programelemre mennyi pénz áll a rendelkezésünkre, az ütemezési táblából pedig könnyen kikereshetjük, hogy az egyes feladatok elvégzése során mikor kell számolnunk a kifizetésekkel. A kifizetés ütemezését az igényeink szerint (bizonyos korlátok között) befolyásolni tudjuk. Ez nem vonatkozik a havonta felmerülő fix költségekre, de egyéb költségekre igen. Például külső szolgáltatás igénybevétele esetén az ajánlatkérési dokumentációban meghatározhatjuk a kifizetési ütemezést is. A legtöbb esetben az előlegek igénylésének szabályai nagyban befolyásolják a kifizetési határidőket. A támogatás összegének és az előleg lekérésének feltételeit a támogatási szerződések tartalmazzák. Általában a támogatási összeg 20%-ára lehet előlegben lekérni, de van olyan program is, ahol nem lehet igénybe venni előleget (utólagos finanszírozású). Az előleg igénylését már a szerződés aláírása után közvetlenül érdemes benyújtani. Az előleg kifizetésére kb. 60 nap áll a szerződő hatóság rendelkezésére, de a jelenlegi gyakorlat alapján csúszásra is számítani kell. A második előleget általában akkor lehet lekérni, ha az előző 7075%-a elfogyott. Ezt természetesen részletes pénzügyi és szakmai jelentéssel kell igazolni. A támogatás utolsó 10%-20%-át csak a projekt teljes zárása után lehet lehívni. A fenti előleglehívási leírás a legjellemzőbb példákat mutatja, az egyes programok ettől jelentősen eltérhetnek. Minden esetben azonos viszont, hogy az előleg lehívási rendjéről már a pályázat beadása előtt tájékozódni lehet a támogatási szerződésmintából. A pénzforgalmi terv elkészítése után tudunk dönteni arról, hogy szükség van-e plusz forrás bevonására, amely lehet a szervezet pénztartaléka, partnertől származó kölcsön, vagy bankhitel is. Sajnos a jelenlegi pályázati rendszerekben a hitel kamatai nem elszámolható költségek. Természetesen a pénzforgalmi tervet folyamatosan nyomon kell követni, aktualizálni (a projektek jóváhagyása után és a végrehajtás során is), és a valós adatokkal feltölteni. Fel kell készülni arra is, hogy a végső zárás után is maradnak olyan tételek, amelyeket nem tudtunk elszámolni a program költségei között, de a megfelelő pénzügyi fegyelem betartásával ez az összeg minimalizálható.


Menedzsmentszervezet neve:

Akcióterv/projekt neve: Sorsz.

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

év, hó

Összesen

Kiadások, közvetlen költségek típusok 1.

Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek (bérek, egyéb személyi jellegű költségek, megbízási díjak, járulékok)

0

2.

Célcsoport számára biztosított támogatások

0

3.

Beszerzések

3.1.

Eszközbeszerzés

0

3.2.

Szakmai szolgáltatások igénybevétele

0

3.3

Munkaerőpiaci szolgáltatások

0

4.

Egyéb beszerzések

4.1.

Egyéb beszerzések (kisértékű eszközök és anyagok beszerzése)

0

4.2.


0

5.


0

6.

Közvetlen költségek összesen (1+…..+5)

7. 8.

Rendkívüli tartalék Elszámolható és támogatható költségek összesen (6+7) Bevételek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9.

Bevételek összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9.1.

Támogatás

0

9.2.

Önrész

0

9.3.

Egyéb forrás

0

10.

BEVÉTELEK-KÖLTSÉGEK

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11.

KUMULÁLT EGYENLEG

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0


4.2.4. Forrásterv Akcióterv/Projekt neve: Menedzsmentszervezet neve:

Megnevezés

Az összes pénzügyi hozzájárulás %-ában

Összeg HUF

Az összes hozzájárulás %-ában

Az akciótervet benyújtó szervezet pénzügyi hozzájárulása*

0

0,00%

0,00%

EU-s támogatás

0

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0

0,00%

0,00%

PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSOK ÖSSZESEN

0

0,00%

0,00%

HOZZÁJÁRULÁSOK ÖSSZESEN

0

Egyéb EU-s intézmények, illetve EU-tagállamok pénzügyi hozzájárulása

Egyéb szervezetek hozzájárulása Név

–

–


4.2.5. Végrehajtási ütemterv Akcióterv/projekt neve: Menedzsmentszervezet neve: Ütemterv Tevékenységek/hónap

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.


4.2.6. Humánerőforrásterv Akcióterv/projekt neve: Menedzsmentszervezet neve: HR terv Tevékenységek/szakértő

Projektmenedzser …….. ……… ………. …….. Összesen 0 0 0 0 0 0 0

Összesen

0

0

0

0

0

0 0 0 0


4.2.7. Projektleírás A foglalkoztatási stratégia készítése során végzett projektgyűjtéshez, valamint az akcióterv részét képező projektleírásokhoz az alábbi sablont javasoljuk. A sablonon kívül mellékelünk egy minta projektleírást is. Projektsablon 1. Projekt megnevezése 2. Projektgazda szervezet megnevezése 3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége (telefon, e-mail) 4. Partnerek megnevezése és feladatuk bemutatása 5. A projekt által érintet terület, földrajzi helyszín 6. A projekt szükségességének indoklása, az akciótervhez való kapcsolódás bemutatása 7. Projekt céljai (átfogó és konkrét célok) és célcsoportjai 8. Projekt rövid leírása, megvalósítandó tevékenységek bemutatása 9. Projekt tervezett költségvetése (millió Ft)

Támogatási igény

10. A projekt várható, konkrét számszerűsíthető eredményei, gazdasági, társadalmi, környezeti hatásai összhangban a támogatási célokkal 11. A projekt révén várható előnyök a magán befektetések számára 12. Működtetés

1. év

Saját forrás

2. év

Egyéb hozzájárulás

3. év

4. év

Összes en

5. év

Projekt működtetésének eredménye (közvetlen éves bevételek és éves kiadások eredménye) (millió Ft) Projekt saját bevételen felüli működési kiadásokat fedező szervezet megnevezése


13. Ütemezés Projekt tervezett kezdési ideje (év) Projekt tervezett befejezési ideje (év) 14. Projekt kidolgozásának további lépése, feladatai, a feladatok tervezett ütemezése Tulajdonviszonyok rendezése Megvalósításhoz szükséges, tanulmányok, tervek megnevezése Egyéb 15. Kockázatok, melyek veszélyeztetik a projekt előkészítését, vagy megvalósítását 16. Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság)


Minta projektleírás 1. Projekt megnevezése 2. Projektgazda szervezet megnevezése 3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége (cím, telefon, e-mail)

4. Partnerek megnevezése feladatuk bemutatása

és

5. A projekt által érintet terület, földrajzi helyszín 6. A projekt szükségességének indoklása, az akciótervhez való kapcsolódás bemutatása

Új típusú közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Nagykanizsán Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Domina Erzsébet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. 93/500-931 [email protected] P1) Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete: ellátja a projekt operatív bonyolítását, szakmai segítését az adminisztráció, pénzügyi-gazdálkodás terén, a projektben foglalkoztatottak képzésének szervezését, az alkalmazottak munkáltatását, és a továbbfoglalkoztatást. Rendelkezik azzal a szakmai bázissal, amely a napi operatív feladatellátáshoz szükséges, ismeri a célcsoportok igényeit és elkötelezett a projekt megvalósításában. Az alkalmazottak képzésének szervezési feladati beilleszthetők a jelenlegi képzési terveibe P2) Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht.: a projekt alkalmazottainak kiválasztása, a projekt ideje alatt a mentális gondozásukban való részvétel és az utógondozás. Pályázóval 3 éve együttműködési megállapodása van a projektben foglalkoztatható célcsoport munkába állítására. P3) Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat: szakmai együttműködés, a projektben foglalkoztatottak mentális gondozása a projekt ideje alatt. A pályázó által fenntartott intézményként szakmai tevékenységével kapcsolódik a projekthez, infrastruktúrájával és munkatársai szakmai tudásával kiegészíti és segíti azt. Nagykanizsa Nagykanizsán a ’60-as évektől kezdődő iparbetelepülések hatására dinamikusan növekedett a lakosságszám, elkezdődött a rurális térségből történő betelepülés. A rendszerváltás után sorra vesztette el becses kiváltságait: sörgyártása elhalt, bútor –és gépipara fokozatosan átalakult, leépült, vasúti közlekedésben betöltött szerepét lefokozták, autópályahálózatba kapcsolása nehézkesen halad. Késve és lassan kezdődött meg a felsőszintű oktatás megalapozása. Alacsony intenzitású a jól prosperáló vállalkozások térségbe történő letelepülése. A ’90-es évek elejétől fogva folyamatos erőfeszítést igényel a nagymértékű munkanélküliség helyzetének javítása, a munkahelyteremtést szolgáló beruházások és


kedvezmények megteremtése. Nagykanizsa jelenleg Zala Megye második legnagyobb települése (lakosságszám: 51 900 fő). A korfa adatokat elemezve látható, hogy a ’70-es évek közepén növekedett a gyermekszám, a ’80-as évektől emelkedett a halálozási szám, a’90-es évek közepétől pedig megindult az elvándorlás, csökkent a születés szám. Jelentős számmal bír a város területén élő roma lakosság, akik a lakónépesség mintegy 7%-át adják (forrás CKÖ Nagykanizsa). A munkanélküliségi ráta alakulása 2004. márciusában: Zala Megye: 7,8 %, Zalaegerszeg és kistérsége: 5,9%, Nagykanizsa város és kistérsége: 8,2%. A nagykanizsai kistérségben regisztrált munkanélküliek száma a 2004. márciusi záró adatok alapján: 3142 fő. A nagymértékű munkanélküliség mára nem kizárólagosan a legalacsonyabban képzett 45 év feletti népesség „privilégiuma (őket hivatott elsősorban felszívni a közhasznú és közmunkaprogram), hanem egyre jelentősebb számmal bírnak a fiatal, értelmiségi pályakezdők, ezen belül is a nők. Ezen célcsoportok foglalkoztatásba állításával biztosítható lenne a közösségi munkához elengedhetetlenül szükséges empatikus képesség, a szolidaritás erősödése, a helyben történő foglalkoztatás előnyei (pl. családi élet szervezése, életszínvonal javulása, gyermeknevelés). Az új foglalkoztatási formák bevezetése lehetővé teszik a családbarát munkahelyek kialakítását. A szociális területen végzett szakosztályi elemzések azt mutatták, hogy a városi népesség 19,4%-át kitevő (10063 fő), 60 éven felüli korosztály 2003.évben a pénzbeli támogatást igénylők 25%-át ( 1541 fő) adták. A tapasztalatok alapján az adott rászoruló népesség egy része, sajnos még mindig „szégyenként” éli meg a segítségkérést, míg a másik része, lakásának családtagjainak való átadásával, teljes ellátást biztosító intézményi elhelyezést szeretne helyben. A lakosság szemléletváltását segíthetné elő az új típusú szolgáltatások bevezetése, mely nagyobb költség hatékonysággal, az otthontartás előtérbe helyezésével járulna hozzá a szociális-egészségügyi komfortérzet javulásához. A gyermek és fiatalkorúak veszélyeztetettségi mutatói sajnos az elmúlt öt évben folyamatos emelkedést mutatnak. Bizonyítható, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élő családoknál a pénzbeli támogatások kiépült rendszere nem elégséges a problémakör


kezelésére, további a személyes gondoskodás körébe tartozó, egyénibb segítségre van szükség. A családi életekbe bekövetkező hatások rányomják bélyegüket a gyermek-és fiatalkorúak egészségi, testi, lelki és szellemi fejlődésére. A családon belüli erőszaknak áldozatul esőlegfőképpen anyák és gyermekeik- részére a legoptimálisabb megoldást az jelentené, ha azonnal biztonságos helyen tudhatnák magukat, hiszen legtöbbször a lakásból nem a bántalmazó, hanem éppen a bántalmazott kényszerül távozni, ahová 1-2 órán belül nincs visszatérés.

7. Projekt céljai (átfogó és konkrét célok) és célcsoportjai

A projekt az akcióterv „Szociális gazdaság fejlesztése” c. célkitűzésének eléréséhez járul hozzá, mivel innovatív közösségi kezdeményezés elindítását vállalja fel, amely közösségi célokat szolgál, javítja a városban lévő munkanélküliek helyzetét, valamint a projekt végrehajtása révén bővül a város szociális szolgáltatási ellátórendszere, amely révén az érintett célcsoportok (idősek, problémás fiatalok, családon belüli erőszak áldozatai) életminősége javul, és egyéni bánásmód alkalmazása révén kezelhetővé válnak a szociális problémák. A projekt átfogó célja: Nagykanizsa városban a szociális gazdaság foglalkoztatási lehetőségeinek kihasználása, a város szociális ellátórendszerének fejlesztése, a non-profit szervezetek szerepvállalásának ösztönzése, valamint aktív korú munkanélküliek (elsősorban nők) munkaerőpiaci re-integrációja. A projekt konkrét célja: Nagykanizsa városban az idősek, hátrányos helyzetű fiatalok, és a családon belüli erőszak áldozatainak szociális helyzetének javítása, személyre szabott szolgáltatások bevezetésével, 12 fő aktív korú, munkanélküli szociális gazdaságban való foglalkoztatása révén. Célcsoportok: Közvetlen célcsoport: - tartós munkanélküliek - diplomás, fiatal pályakezdő munkanélküliek - alacsony iskolai végzettségű 45 év feletti munkanélküliek - nők és fiatal anyák - a településen regisztrált kisebbségekhez tartozó munkanélküliek (romák, horvátok) Közvetett célcsoport (a szolgáltatások által érintett): - alacsony összegű nyugellátással rendelkezők, vagy általánosan rossz egészségi állapotú, magára maradt idős népesség,


8. Projekt megvalósítandó bemutatása

rövid leírása, tevékenységek

9. Projekt tervezett költségvetése (millió Ft) 10. A projekt várható, konkrét számszerűsíthető eredményei, gazdasági, társadalmi, környezeti hatásai összhangban a támogatási célokkal

- családi, jövedelmi, életvezetési okok miatt veszélyeztetett kiskorúak/fiatalkorúak, - a családon belüli erőszak áldozatai (elsősorban nők és gyermekek). Foglalkoztatás: 12 fő foglalkoztatása a szociális gazdaságban (1 fő gépkocsivezető, 6 fő szociális gondozó, 3 fő diszpécser, 2 fő szociális munkás). A projekt során nyújtandó szolgáltatási tevékenységek fő területei: - Idős emberek otthoni segítése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése: háztartási munkák (főzés, mosás, takarítás, vasalás, növényápolás stb.) - „Csellengő közösségi ház” működtetése: csellengő, problémás fiatalok szabadidős programjainak szervezése esti és éjszakai órákban nyitva tartó (18 – 06) közösségi tér megnyitása - „Befogadó ház” létrehozása a családon belüli erőszaknak áldozatául eső személyek (elsősorban nők és gyermekek) részére A közvetlen célcsoport megfelelő felkészítését és a foglalkoztatás zavartalan biztosítását biztosító kísérő szolgáltatások: - 120 órás emelt szintű házi gondozó, ápoló képzés - mentális kísérés (pl. szupervíziós foglalkozások, önismereti tréningek és célzott kommunikációfejlesztőés konfliktuskezelő foglalkozások) Támogatási Saját Egyéb Összesen igény forrás hozzájárulás 54,102 441 0 0 54,102 441 - 74 órás elméleti képzés megvalósítása 12 fő részére - 12 fő felkészített szakember, akik rendelkeznek az ápolási és szociális ismeretekkel, amelyek birtokában képesek segítséget nyújtani a fizikai, mentális és szociális gondozásra, ápolásra szoruló egyének számára - 12 fő, 36 órás gyakorlati képzésének megvalósulása - a gyakorlati képzéshez kapcsolódóan személyenként 10 óra konzultáció megvalósítása - 12 fő sikeres vizsgát tesz - 12 új munkahely a szociális gazdaságban - 1 fő gépkocsivezető, 2 fő szociális munkás, 6 fő szociális gondozó, 3 fő diszpécser 14 hónapos foglalkoztatása - 40 fő 60 éven felüli idős ember életminősége javul - a kiskamasz, kamasz és fiatal felnőttek körében terjedő droghasználat visszaszorulása, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának csökkenése - a családon belüli erőszak által miatt keletkező személyes krízis helyzeteket kezelni képes, elérhető infrastruktúra és személyes segítségnyújtás


11. A projekt révén várható előnyök a magán befektetések számára

12. Működtetés Projekt működtetésének eredménye (közvetlen éves bevételek és éves kiadások eredménye) (millió Ft) Projekt saját bevételen felüli működési kiadásokat fedező szervezet megnevezése 13. Ütemezés Projekt tervezett kezdési ideje (év, hó,nap) Projekt tervezett befejezési ideje (év, hó nap)

14. Projekt kidolgozásának további lépése, feladatai, a feladatok tervezett ütemezése Tulajdonviszonyok rendezése Megvalósításhoz szükséges, tanulmányok, tervek megnevezése Egyéb 15. Kockázatok, melyek veszélyeztetik a projekt előkészítését, vagy megvalósítását

A projekt tevékenységeinek tervezésekor alapvető szempont volt, hogy olyan szolgáltatásokat indítsunk el, amelyek pénzügyi és intézményi fenntarthatósága biztosított legyen hosszabb távon is. A projektnek a munkahelyteremtés kapcsán lesz pozitív hatása a gazdasági fejlődésre, és a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele miatt helyi munkaerő alkalmazását tervezzük. A társadalmi hatások egyértelműen pozitívak, hiszen szociális szempontból hátrányos helyzetű rétegek és élethelyzetek javítását célzó szolgáltatásokat indítunk el. A tervezett projekt javítja a térségben elérhető szociális szolgáltatási színvonalat, valamint a társadalmi szolidaritás erősítését is szolgálja. A megfogalmazott projekt megvalósítása egyértelműen a lakókörnyezet, az életfeltételek javulásával is jár. A mentális környezeti javulás - ami adódhat akár „csak” az egyedüllét és a magára utaltság megszűntéből is szintén hozzájárul az ember egészséges környezetének javulásához. Az elindított szolgáltatások elősegíthetik a szociális gazdaság térnyerését, amely ösztönözheti az önfoglalkoztatást, valamint kisvállalkozások létrejöttét és fejlődését, amelyekhez a magánbefektetések is mobilizálhatók. 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

2004.10.01. 2006.03.31.

A projekt teljesen előkészített. Pozitív támogatási döntés esetén azonnal indítható. Tulajdonviszonyok rendezettek. Igényfelmérő tanulmány és szolgáltatási terv elkészült. - megfelelően motivált munkanélküliek megléte - az érdeklődés fennmaradása a szolgáltatások igénybevételére a célcsoport részéről - a normatív finanszírozás lehetővé teszi a szolgáltatások fenntartását 54

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

16. Horizontális (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

szempontok környezeti

A projekt egyértelműen pozitív hatást fejt ki az esélyegyenlőség szempontjából, hiszen munkanélküliek foglalkoztatása révén hátrányos helyzetű emberek (idősek, csellengő fiatalok, családon belüli erőszak áldozatai) számára válnak elérhetővé új típusú, személyre szabott szolgáltatások. A projekt tervezése során elkészült helyzetelemzésnél és szükségletfelmérésnél is figyelembe vettük az esélyegyenlőségi szempontokat, így begyűjtöttük az adatokat a célcsoportokról, helyzetelemző találkozókat tartottunk. A projektben az önkormányzat és családsegítő és gyermekjóléti intézménye mellett 2 szociális és foglalkoztatási területen tevékenykedő nonprofit szervezet vesz részt a projektben, amely által biztosítjuk a folyamatos kapcsolattartást és a visszacsatolás lehetőségét a közvetett és közvetlen célcsoportoknak is. A tervezett projekt javítja a térségben elérhető szociális szolgáltatási színvonalat, valamint a társadalmi szolidaritás erősítését is szolgálja. Megvalósulása által nő az itt élők (elsősorban a foglalkoztatottak, valamint a szolgáltatásban részesülő személyek és családjuk) életminősége, javulnak az életminőség általános feltételei. A projekt elindulása a városban az idősekkel, a hátrányos helyzetű, csellengő fiatalokkal, a családon belüli erőszak áldozataival kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek csökkentéséhez is hozzájárul. Mivel a városban a szociális alapellátások sem teljes mértékben kiépítettek, a projektnek pozitív hatása lehet a szociális szolgáltatások elterjedésére, a komplex városi szociális ellátórendszer kialakulására, amely által a szociális szférában foglalkoztatottak száma is növekedhet. A város és térsége szociális ellátórendszerének fejlődésével a munkanélküliek szociális gazdaságban való foglalkoztatási esélyei is növekednek. A projektmenedzsment tagjai és a projektben tevékenykedő egyéb munkatársak az esélyegyenlőségi célcsoportokkal kapcsolatos tudatformálás és elemzés témájában felkészítésben vesznek részt a projekt első időszakában. A szolgáltatás működtetése során rugalmasan alkalmazkodunk a szolgáltatási célcsoport részéről felmerülő speciális igényekhez, egyénre szabott szolgáltatási módszert valósítunk meg, valamint a foglalkoztatottak munkarendjének kialakításakor is figyelembe vesszük az egyéni élethelyzeteket. A projekt végrehajtását kísérő önértékelési folyamatban kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségi szempont alapján történő értékelésre.


Az esélyegyenlőség területén szerzett tapasztalatainkat széles körben elérhetővé tesszük szakmai körök és a lakosság részére is, amely kiemelt téma lesz a projekt végén tervezett konferencián is. A nyilvánosság tájékoztatására projekt során a következő marketing eszközöket használjuk: szórólapok, hirdetések, PR anyagok. A projekt megvalósításáról, eredményeiről Kiadványt készítünk, amelyet eljuttatunk a partnereink, döntéshozók, társadalmi és civil szervezetek számára a Nyugatdunántúli Régióban. Negatív hatást csak kis mértékben lehet felfedezni. A végrehajtás során figyelemmel leszünk arra, hogy a létrejövő szolgáltatások miatt ne távolodjanak el egymástól az eddig egymásra utalt rétegek (pl. idősek, csellengő fiatalok és családjuk), és a családon belüli erőszak áldozatainál is cél, hogy a különböző hatóságokkal való együttműködés révén minél hamarabb megnyugtatóan rendeződjenek az élethelyzetek. A fenntartható fejlődés definíciója szerint ez egy olyan fejlődés, mely kielégíti a jelen igényeit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel az igényekkel a jövőben ők is élni tudjanak. Az, hogy ez megvalósulhasson, szükséges a jelen projekt elsődleges szociális és esélyegyenlőségi szempontjai mellett a környezeti szempontok figyelembevétele is. A környezet definíciója alatt gyakorta csak és kizárólag az emberi környezeten kívüli, természeti környezetet, illetve a környezeti elemeket értjük. A hatályos magyar környezetvédelmi törvény azonban ide sorolja az ember közvetlen környezetét is, így ebbe beleérti az épített környezet fogalmát, illetve a környezet-egészségügy területét is. A megfogalmazott projekt a szociális és esélyegyenlőségi pozitív hatások mellett egyértelműen a lakókörnyezet, az életfeltételek javulásával is jár. A létrejövő szakszerűbb ellátások, az újszerű szolgáltatások egyaránt az egészségesebb környezet kialakítását eredményezik. A mentális környezeti javulás - ami adódhat akár „csak” az egyedüllét és a magára utaltság megszűntéből is - szintén hozzájárul az ember egészséges környezetének javulásához.


Igen jelentős, de inkább közép- és hosszú távon érzékelhető pozitív környezeti hatást jelent a helyi munkahelyek megteremtése, a helyben foglalkoztatottak számának növekedése is. Az egyes javasolt intézkedések megvalósításának módja jelentős mértékben befolyásolja a tevékenységek negatív környezeti hatásainak szintjét. Kis mértékű, szinte alig érzékelhető terhelést jelenthet a térségi mobilitás növekedése, amely egyrészt a támogató szolgálat működtetése (személyek, szolgáltatások szállítása). A projekt előkészítése során, a célok megfogalmazásánál figyelembe vettük a Nagykanizsa városát érintő helyi, kistérségi, megyei és regionális programokat, stratégiai anyagokat, különösen azok foglalkoztatási, szociális és környezetvédelmi részét. Felvettük a kapcsolatot a városban tevékenykedő társadalmi szervezetekkel, és egy széleskörű partnerséget alakítottunk ki (a partnerségben 2 nonprofit szervezet szerepel). A végrehajtás során az előbb említett érintetteknek biztosítjuk a döntésekben való részvételt. A projekt megvalósítása során törekedni fogunk a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére: pl. a projektmenedzsment működése alatt kiemelt figyelmet fordít a papírok újrafelhasználására, a nyomtató tonerek cseréjére, az információk elektronikus tárolására a papíralapú helyett stb., egy ún. „fenntartható iroda” működtetésére. A tervezett járműbeszerzésnél a lehető legkisebb károsanyag-kibocsátást fontos kiválasztási kritériumként fogjuk érvényesíteni. A foglalkoztatottakat a Nagykanizsán élők közül választjuk ki, így érvényesítjük azt a környezeti szempontot, hogy a munkaerő helyben hasznosuljon. A projekt végrehajtása során tervezett önértékelési folyamatban pedig kiemelten kezeljük a környezeti fenntarthatóság érvényesülését.


5. Munkaprogram A munkaprogram a foglalkoztatási partnerség éves szintű operatív tevékenységeit rögzítő programja, amelyet az Irányító Csoport hagy jóvá. Tartalmazza azokat a projekteket, amelyeket a partnerség keretében valósítunk meg. Az egyes feladatok felelőseit, a határidőket, valamint a finanszírozási forrásokat is megjelöli. A munkaprogram mellékletét képezik az akcióterv fejezetben bemutatott kitöltött projektsablonok. A munkaprogram végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásoknak meg kell jelenni a költségvetésben is. A munkaprogram tartalmazhatja a szervezetrendszer működésével kapcsolatos rendezvény-naptárat és éves üléstervet is, amely segíti a hatékony működést. A munkaprogramot javasolt naptári évre kidolgozni, jelölve az éven áthúzódó feladatokat.

5.1. Munkaprogram minta 1. A munkaprogram megnevezése 2. A munkaprogram időtávja (tól-ig) 3. A megvalósításért felelős menedzsmentszervezet és személyek megnevezése 4. A megvalósításban résztvevő partnerek és kapcsolattartók megnevezése 5. A munkaprogramban tervezett projektek és tevékenységek összefoglalója (projektgazda, partnerek, cél, célcsoportok, tevékenységek, várható eredmények, megvalósítás időtartama, forrásösszetétel) 5.1. x projekt 5.2. y projekt 5.3. stb. 6. A munkaprogram monitoring folyamatának leírása, beszámolási kötelezettségek

5.1.1. Rendezvénynaptár minta Rendezvény címe

Típusa (tájékoztató, partnerségépítő, projektfejlesztő, egyeztető stb.)

Időpontja, helyszíne

Célja

Elvárt eredmények

Meghívottak


5.1.2. Éves ülésterv minta Ülés megnevezése (Irányító Csoport ülés, Foglalkoztatási Fórum ülése, munkacsoport találkozó stb.)

Időpontja, helyszíne

Célja

Elvárt eredmények

Meghívottak


6. Monitoring 6.1. Alapvetések, a monitoring rendszer elemei és kialakítása A foglalkoztatási stratégiák, paktumok monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon meglehetősen kidolgozatlan. A foglalkoztatási partnerségek által kidolgozott stratégiák végrehajtását nyomon kell követni, és időközönként a partnerségi szereplők számára visszajelzést adni, és ha szükséges, módosításokat eszközölni, amely révén a partnerségek: - képesek a kiinduló pont rögzítésére, hogy később lehetőség legyen az összehasonlításra, - problémákat tudnak azonosítani és megoldásokat keresni, - be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, - azonosítani tudják a jó példákat, és másokkal is megosztani, - új problémákra és lehetőségekre tudnak rávilágítani, amelyek révén további kutatásokat kell végrehajtani. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment vizsgálhatja a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. A monitoring segít a végrehajtás nyomon követésében, az elért eredmények áttekintésében, a partnerek és a finanszírozók tájékoztatásában, a problématerületek feltárásában. Ez a tevékenység felöleli a teljesítményindikátorok eredményeinek mérését is. A folyamatos adatgyűjtés mellett célszerű negyedévente előrehaladási jelentést is készíteni, amelyet egyébként a támogatási programok nagy része is megkövetel (mellékeljük a javasolt mintát). A jól működő monitoring alapja a megfelelő indikátorok választása. A mérhető teljesítmény-indikátorok kiválasztásával a partnerség be tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak nemcsak a tevékenységek közvetlen eredményeit kell tudniuk mérni (például: létrehozott állások száma, kiképzett személyek száma), de a helyi foglalkoztatásban elért távolabbi hatásokat is mérniük kell. Az indikátoroknak relevánsnak és objektívnek kell lenniük. Ideális esetben a partnerségek tagjainak egyet kell érteniük az indikátorokban. A monitoring rendszereknek hatékonyan és hatásosan gyűjteniük kell a lényeges információkat. Kerüljük el azt a hibát, hogy mindegyik projektre azonos monitoring rendszert használunk, mivel nagy különbségek lehetnek eltérő célcsoportok esetében. Azonban meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyeket minden projekt esetében mérünk és a monitoring rendszerben rögzítünk. Minőségi és mennyiségi mutatókat is meg kell határozni. A mennyiségi indikátorok (számok és statisztikák) specifikusak és mérhetőek. Nagyon hasznosak arra, hogy bemutassuk a kiinduló helyzetet, a tényeket és kimeneti eredményeket, például a ráfordított pénzügyi forrásokat vagy a képzésben részesülők számát. Önmagukban azonban nem alkalmasak a teljes kép bemutatására. A más térségekkel való összehasonlítás miatt érdemes sztenderd, mások által és statisztikai rendszerek keretében is gyűjtött indikátorokat használni. A minőségi indikátorok (vélemények, attitűdök stb.) a személyek és szervezetek gyakorlati tapasztalataira irányulnak. Fontosak lehetnek a készségek mérésében (pl. kommunikációs, interperszonális készségek), amelyek túlmutatnak a mennyiségi indikátorokon. Különösen fontosak lehetnek hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó projektek esetében, mivel képesek a munkához vezető úton tett személyes előrelépések mérésére.


Az indikátorokat három fő csoportba oszthatjuk: 1. Output (kimeneti) indikátorok: A projekt aktivitását mérik. Példák: - építésnél, ami megépült (m, m2, m3) - eszközbeszerzésnél, amit megveszünk (db, típus) - tanulmány esetében db, téma, típus - képzésnél, rendezvénynél fő, résztvevő - foglalkoztatásnál fő 2. Eredményindikátorok: A projekt által generált közvetlen eredményeket mérik (a projekt céljainak teljesülését). Példák: - …% kapacitás-növekedés - …% forgalomnövekedés - minőségjavulás - …db új tevékenység - …% szerkezeti arány-változás - …Ft költség-csökkenés - …perc menetidő csökkenése - tanulmánynál pl. fejlesztés megalapozása - képzésnél pl. szemléletváltás, ismeretbővülés, képességjavulás a célcsoport %-ban 3. Hatásindikátorok: A projekt által generált egyéb (az eredményekből következő) hatásokat mérik. Példák: - jövedelemnövekedés - versenyképesség - hatékonyság - diverzifikáció - szerkezetváltás - foglalkoztatási képesség - abszorpciós képesség - multiplikáció - identitás - innovációképesség Néhány példa indikátorokra öt tematikus besorolásban: Foglalkoztatás és vállalkozások Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája nemenként és célcsoportonként (%) gazdasági aktivitási ráta (%) létrehozott új munkahelyek száma (db) létrehozott távmunkahelyek száma (db) együttműködő vállalkozások száma, végrehajtott közös projektek (db) az egyes szektorokban foglalkoztatottak aránya (%) projektekben foglalkoztatottak száma, nemi aránya (fő,%) a vállalatok jövedelemtermelő képességének növekedése (%) munkanélküliek véleménye foglalkoztatási esélyeikről


Az élethosszig tartó tanulás Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

a felnőttképzésben résztvevők aránya a 25-64 éves népességen belül (%) a foglalkoztatottak közül a felnőttképzésben résztvevők aránya (%) a kistérségben felnőttképzésre fordított források nagysága (Ft, EUR) megőrzött munkahelyek száma (db) szakképzettséget szerzettek száma (fő) létrehozott gyakorlati képzőhelyek száma (db) tanulószerződéssel rendelkező szakképzési tanulók számának növekedése (%) a lakosság részvételi hajlandósága a képzési programokban vállalkozók a képzési rendszerrel való elégedettsége

Esélyegyenlőség Ø tartós munkanélküliségi ráta (%) Ø aktív intézkedésekben résztvevők száma célcsoportonként (fő) Ø inaktívak száma nemenként és célcsoportonként (fő) Ø foglalkoztatási ráta korcsoportok és nemek szerint (%) Ø nappali ellátásban részesülő rászorulók száma célcsoportonként (fő) Partnerségépítés, szervezetfejlesztés Ø Ø Ø Ø Ø

létrehozott közösségfejlesztési klubok száma (db) a közösségfejlesztésben résztvevők száma (fő) a kistérségi foglalkoztatási partnerségben aktívan résztvevők száma (fő) a foglalkoztatási stratégia megvalósításához bevont külső források nagysága (Ft, EUR) végrehajtott projektek száma (db)

Innováció Ø új adatbázisok (foglalkoztatás, képzés, oktatatás) száma, használóinak száma (db, fő) Ø nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő új intézkedések, javaslatok száma (db) Ø új tanácsadási és információs és támogató szolgáltatások (db) Ø munkaerő-piaci igényeknek megfelelő új képzési programok száma (db) Ø új szakképesítések, új szakmák (db) Ø új képzési/oktatási módszertanok, képzési tervek, tantervek (db) Ø új hálózatok építése és működtetése (pl. foglalkoztatás, képzés, oktatatás, szociális ellátórendszer) (db) Ø új, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását elősegítő intézkedések (db) Fontos, hogy a monitoring rendszer ne legyen túl komplikált, és ne legyen költséges az adatok gyűjtése. Csak a lényeges információkat gyűjtsük, és teszteljük a rendszert használat előtt. Egy jól működő rendszer monitorozza az inputokat (erőforrások, idő, pénz költségvetés), és az outputokat, amelyek képesek a stratégia vagy akcióterv céljai elérésének mérésére. Az információk projekt-szinten ismeretesek, és utána összegezhetők az akcióterv szintjén. Két fő alapelvet javasolt megfontolni, amikor egy új monitoring folyamat kerül bevezetésre:


1. A partnereket be kell vonni a feladatba! • Egyet kell érteniük a fő indikátorokban, melyek bemutatják a tetteik fontosságát és hatékonyságát, valamint a kapcsolat hosszú távú hatását. • Részt kell venniük a monitoring rendszer kidolgozásában, amely különböző módszereket foglal magában (pl. statisztikai adatok gyűjtése). • Meg kell határozniuk a monitoring folyamatokat, és segíteniük kell az adatgyűjtő eszközök fejlesztésében. • A partner bevonás ezen szintje jobb adatgyűjtést és ellenőrzést eredményez. 2. A monitoring folyamatot a partnerség elején kell bevezetni! Annak érdekében, hogy teljesen elfogadjuk a partnerség irányát és eredményeit, fontos a kezdeti alaphelyzet megállapítása, majd az alapvető adatok összeállítása rendszeresen és folyamatosan. Egy költségvetés felállítása a monitoringra szintén a kezdetektől szükséges. Különösen a monitoring folyamatra nélkülözhetetlen egy felhasználóbarát folyamat felállítása, olyan módon megszerkesztve, amely megkönnyíti a partnerek munkáját. A monitoring elkülönítése a partnerség saját fejlesztésétől segíti a belső folyamatok rendezését olyan döntő kérdések alapján, mint „Mit tervezünk bevezetni?”, „Milyen emberi és gazdasági erőforrással?”, „Mi az a hátrány és a haszon (sok esetben pl. munka, pénz, ötletek, stb.)? Ezek a körülmények nem biztosítják az elvégzett munka pontos értékelését, de megbecsülik a hatások értékelését és a partnerség hosszú távú hatását a régióban. A folyamat nagyobb bizalmat eredményez a partnerek között és nagyobb hitelességet a partnerség számára.


6.2. Projekt/akcióterv monitoring jelentés minta 1. Alapadatok Projekt/ akcióterv neve: A jelentés készítésének dátuma: Jelentés időszaka: Jelentés sorszáma: Projektgazda/menedzsmentszervezet neve: Kapcsolattartó neve: Címe: Telefonszáma: Fax száma: E-mail címe: 2. Költségvetés alakulása 2.1. Tervezett és ténylegesen felmerült költségek EUR-ban (költségvetés és pénzforgalmi terv alapján) 2.2. Kérjük, indokolja a tervezett és a tényleges költségek közti eltéréseket!


3. A projekt/akcióterv előrehaladása 3.1. A jelentés tárgyát képező időszakban megvalósult tevékenységek Fő tevékenység

Altevékenység

Felelős szervezet

Határidő terv

tény

Eltérés indoka (3.2 pontban kell részletezni)

Indikátor (output) terv

Eltérés indoka (3.2 pontban kell részletezni)

tény


3.2 Amennyiben a projekt/akcióterv ütemtervben megfogalmazott tevékenységek közül valamelyiket nem sikerült a meghatározott határidőre elvégezniük, vagy csak részben, indokolják meg az elmaradás okait, és ismertessék azokat a lépéseket, amiket tettek illetve tenni kívánnak annak érdekében, hogy a feladatokat a későbbiek során ellássák.

3.3. Kérjük, ha vannak ilyenek, sorolja fel azokat a projekt/akcióterv megvalósítását nehezítő problémákat, amelyek a jelentés időszakában jelentkeztek.

3.4. Kérjük sorolja fel, hogy a projekt/akcióterv megvalósításának következő időszakában milyen kockázatokkal számol. Ismertesse, mit terveznek tenni a negatív következmények mérséklésére, elkerülésére.

3.5. Kérjük, mutassa be röviden a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését! Eddig milyen kommunikációs, promóciós módszereket alkalmaztak a célcsoportok bevonása érdekében? Milyen eszközökkel teszik ismertté a projekt/akcióterv eredményeit a célcsoportok, partnerek körében, helyi, térségi, országos érdekeltek számára, illetve európai szinten?


3.6. Kérjük, mutassa be, hogy a projekt/akcióterv során végzett tevékenységek mennyiben járultak hozzá a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtéséhez.

3.7. Kérjük, mutassa be, hogy a projekt/ akcióterv során végzett tevékenységek mennyiben járultak hozzá a környezeti fenntarthatóság biztosításához.

A projekt/akcióterv előrehaladási jelentéshez a partnerekkel közösen meghatározott, projektenként elkészülő eredményindikátor táblázatokat kell kitöltenie a partnereknek az adott projektszakaszra (= jelentés időszaka) vonatkozóan! Eredményindikátor megnevezése

Mértékegysége

Értéke


No title

Recommend Documents