No title

Q

Fogyasztói többlet változása p (ár) D

S

P

E A

P’

S’

B

Q

E’

Q’

Ha a kínálat növekedése miatt az ár csökken, akkor a fogyasztói többlet nő:  ugyanazt a mennyiséget olcsóbban veszik meg (A)  többet vesznek (B)

Miért és hogyan változik a piaci ár? A piaci mechanizmus működése (öf) Eredetileg egyensúlyi helyzet  kereslet vagy/és kínálat változása  túlkereslet vagy túlkínálat  árak változnak (túlkereslet  ár nő, túlkínálat  ár csökken), mennyiség is változik  új egyensúly (komparatív statika Kereslet változása (keresleti göbe eltolódása)  nő: piaci ár és egyensúlyi mennyiség nő  csökken: piaci ár és egyensúlyi mennyiség csökken

Kínálat változása (kínálati görbe eltolódása)  nő: piaci ár csökken, egyensúlyi mennyiség nő  csökken: piaci ár nő, egyensúlyi mennyiség csökken

Mi történik, ha a kereslet és kínálat is változik?

Piaci egyensúly lineáris D és S esetén  Kereslet (inverz): p(Q) = a - bQ  Kínálat (inverz): p(Q) = c+dQ  Egyensúly:

ac Q*  bd

ad  bc p*  bd

Kormányzati beavatkozás a piacok működésébe – néhány példa  Adóztatás  bruttó (fogyasztó fizeti) és nettó ár (eladó realizálja)  Formái:  Mennyiségi adó (termékegységenként állandó összeg)  Értékadó (ár %-a)  Szubvenció (negatív adó): fogyasztó által fizetett ár kisebb, mint a termelő által realizált ár  Árrögzítés:  árplafon (maximált ár)  árminimum  Mennyiségi korlátozás (adagolás)

Jól járnak-e a fogyasztók, ha az állam az egyensúlyi ár alatt maximálja az árat? Hatásos árplafon (maximált ár): Pmax
p (ár) D

Ekkor Qs
P* Pmax

A hiány

Qs

Q*QD

Piaci mennyiség csökken (Q*QS)  holtteherveszteség (A terület), fogyasztói többlet nő, termelői többlet csökken Lehetséges „megoldás” • sorbanállás • fekete piac • támogatás

Támogatás a hiány megszüntetésére p (ár) D

C P’ P* Pmax

E

S

S’

s E’

Qs

Q*QD

Támogatás mértéke: s S  S’ Fogyasztó által fizetett ár: pmax Termelő által realizált ár: p’=pmax + s QD=QS’  a mennyiség nőtt Fogyasztói többlet növekedése az árcsökkenés következtében kisebb, mint a szubvenció nagysága P*pmaxEE’< p’pmaxCE’

Árminimalizálás

Hatásos árminimum: Pmin >p* Ekkor Qs >QD  túlkínálat

p (ár) D felesleg S

Pmin P*

A

E

QD Q* QS

Értékesített mennyiség kisebb, mint a piaci egyensúlyban lenne:  holtteherveszteség (A terület)

Lehetséges „megoldás” • állami felvásárlás (kereslet megnövelése) •Exporttámogatás (hazai kínálat csökkenése) Példák: • mezőgazdasági termelés • minimálbér a munkapiacon

Adó  Bruttó (pB) és nettó (pN) ár  Formái:  Mennyiségi adó (pl. jövedéki adó, NETA) pB=pN+t  Értékadó (ÁFA) pB= (1+) pN

□ Adóalany (ki fizeti be az adót az államnak) eladó (termelő) vásárló (fogyasztó)

Ki viseli az adóterheket? p (ár) D

Pbruttó P* Pnettó

S’ E' t

E

C

Q’

Q

t: mennyiségi adó, az adót a termelő fizeti A kínálati görbe felfelé tolódik, az egyensúlyi mennyiség csökken. A fogyasztók által fizetett ár (bruttó ár) nő (pb>p*), de a termelők S kevesebbet kapnak, az adózás utáni, nettó ár csökken (Pn
A termelők és fogyasztók osztoznak az adóterhen. A fogyasztói és termelői többlet is csökken  adó (újraelosztás –állam): pbpnE’C  holtteherveszteség: E’CE

Mitől függ, hogy mennyivel emelkedik az ár? Az adó hatásának elemzése p (ár) P1

D1 C

S’

E' t

P2=P*

S

D E

Q2

D2

Q1=Q*

D1: tökéletesen árrugalmatlan kereslet •Egyensúlyi mennyiség nem változik (Q1=Q*) – nincs HTV •az ár az adó nagyságával nő: (p1=p*+t) • adóbevétel p1p2E’E terület D2: tökéletesen árrugalmas kereslet •egyensúlyi mennyiség csökken (Q2) •az ár nem változik (P2=P*) • az adóbevétel a p1p2CD terület Minél rugalmasabb a kereslet, annál kisebb az ár növekedése és az adóbevétel, és annál nagyobb a menynyiség csökkenése (és megfodítva)

Mitől függ, hogy mennyivel emelkedik az ár? Az adó hatásának elemzése p (ár) p2B

S1: tökéletesen árrugalmatlan kínálat •Egyensúlyi mennyiség nem változik (Q1=Q*) •az ár nem változik: p1 =p* • adóbevétel p*p1NE’E terület

S1 S2’

E”

S P1B =P*

D

E

S2

t E’

p1 N

Q2

Q1=Q*

S2: tökéletesen árrugalmas kínálat •egyensúlyi mennyiség csökken (Q2) •az ár az adó nagyságával nő: p2=p*+t • az adóbevétel a p*p2E”D terület Minél rugalmasabb a kínálat, annál nagyobb az ár növekedése és a mennyiség csökkenése – az adóterhek annál nagyobb mértékben háríthatók át a fogyasztóra

Fogyasztói reakciók mérése  „Érzékenység” – mennyivel változik a termék keresett mennyisége, ha pl. az ára vagy a fogyasztó jövedelme egy egységgel változik?  Rugalmasság (elaszticitás) - mértékegységtől független mérőszám  Százalékos változások (változási arányok): pl. az ár (vagy jövedelem) egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben  mennyiség %-os változása osztva az ár (jövedelem) %-os változásával

„Visszafogták magukat a magyar nassolók Tavaly 5 százalékkal lett kevesebb a 2012-ben bevezetett chipsadóból (hivatalos nevén népegészségügyi termékadó, vagy NETA) befolyt bevétel. Az adó sós snackekből befizetett része 9 százalékkal lett kevesebb. Ugyanis a legtöbb sós nassolnivaló – főleg a snack-befizetések zömét teljesítő pálcika, perec, kréker, sajtostallér - értékesítése a 2012-es zuhanást követően még 2013-ban is tovább esett…..” (hvg.hu, 2014.03.18.) „Az energiaitaloknál lényegében sikerült kiűzni a magyar piacról a taurint tartalmazó termékeket - illetve a receptúra módosítására kényszeríteni a gyártókat - a rájuk kivetett 250 forint/liter adóval. Itt tavaly már nem érte el az ötmillió forintot a neta-bevétel, holott 2012-ben még 165 millió forintra rúgott, az adóköteles forgalom pedig 660 ezer literről 19 ezerre esett. (napi.hu 2015.02.21)

Keresleti függvény - rugalmasság Keresleti függvény: többváltozós fv  a független változók hogyan hatnak (ceteris paribus) a keresletre – számszerűsítjük a fogyasztók reagálását

Qi D=f(pi p1,… pj…, m) saját ár kereszt-ár jövedelem rugalmasság

Fogyasztói reakciók mérése  „Érzékenység” – mennyivel változik a termék keresett mennyisége, ha pl. az ára vagy a fogyasztó jövedelme egy egységgel változik?  Rugalmasság (elaszticitás) - mértékegységtől független mérőszám  Százalékos változások (változási arányok): pl. az ár (vagy jövedelem) egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben  mennyiség %-os változása osztva az ár (jövedelem) %-os változásával

A kereslet rugalmassága (elaszticitás) Hogyan reagál a vásárló a kereslet mennyiségét (QX) meghatározó tényezők változására (%-ban kifejezve)?

 

a keresett menyiség Q D % - os változása  tényező % - os változása

Előjel: + vagy – kapcsolat iránya - javak típusa Abszolút érték: • < 1 rugalmatlan kereslet • > 1 rugalmas kereslet • = 1 egységnyi rugalmasságú kereslet

Kereslet árrugalmassága  QXD=f(pX,pY,m)  Megmutatja, hogy a jószág árának 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget.  x, p



X



a keresett menyiség Q D x % - os változása  a jószág árának  p x  % - os változása

Saját árrugalmasság Az x jószág jellemzői az árrugalmasság alapján: Előjel alapján:

Negatív ( < 0): közönséges(normál árhatású) jószág Pozitív ( > 0) : Giffen jószág (paradox árhatású) jószág

A mutató abszolút értékének nagysága alapján > 1: árrugalmas < 1:árugalmatlan = 1: egységnyi árrugalmasságú Számítása:

 x, p

x

Qx Qx Qx px  :  . px px px Qx

Árrugalmasság -pontrugalmasság Egy adott árszinten mérünk

 x, p x 

P

érintő meredeksége az A pontban (reciprok) határ

A

P

Q

dQ( p ) Q : dp p

QX

origóból az A ponthoz húzott egyenes meredeksége (reciprok) átlag

A kereslet árrugalmassága és a bevétel A kereslet árrugalmasságának abszolút értéke   1   1

 = 1

A jószág kereslete (fogyasztók reagálása)

A bevétel alakulása

árváltozással ellentétes irányú  árcsökkenéskor nő  árnövekedésnél csökken árváltozással megegyező árrugalmatlan irányú  árcsökkenéskor csökken  árnövekedésnél nő egységnyi árrugalmasságú változatlan árrugalmas

Lineáris keresleti görbe – változó árrugalmasság a 1 D: p(Q)  a  bQ  Q( p)    p b b p

dQ( p) p 1 p     dp Q b Q

=∞ a

>1

a/2

állandó

=1 <1

TR nő

=0 Q TR csökken

TR változatlan (és TR maximális)

Ha p, Q, p Ezért Q p Q

 csökken

Állandó rugalmasságú keresleti görbe

Q( p)  ap

p



(ahol  rendszerint negatívközönséges jószág!)

D p1

Ha ε=-1  p(Q)=a/Q egységnyi árrugalmasság  bevétel állandó

P2 p3

p1·Q1= p2·Q2= p3·Q3 Q1

Q2

Q3

Q

Mitől függ az árrugalmasság?  Helyettesítés: minél több helyettesítő termék van, annál rugalmasabb  Időtáv: hosszú távon rugalmasabb!  Javak árszintje (pl. lineáris keresleti görbe)

A SÖR SAJÁT ÁRRUGALMASSÁGA SZERZŐ(K)



Hogarty és Elzinga, 1972 (USA) Johnson és Oksanen 1977 (Kanada) Duffy, 1982 (UK) Clements és Johnson, 1983 (Australia) -0,72 Selvanathan, 1995 (UK) Gallet és List, 1998 (USA) 1964-1973 Győrfi, 2006 (Magyarország) 1980-2004

-0,89 -0,27 -0,17 -0,36 -0,24 -1,72 -0,29

Adóáthárítás- adóbevételrugalmasság  Minél rugalmasabb a kereslet, annál kevésbé nő az ár, és annál kevésbé hárítható át az adó a fogyasztóra  Minél rugalmasabb a kereslet, annál jobban csökken a fogyasztás, és annál kisebb az adóbevétel  Hogyan befolyásolja a kínálat árrugalmassága az adóáthárítást és az adóbevételt?

Ki fizeti meg az adót? Ha a kínálati görbe (S)  tökéletesen rugalmas (vízszintes)  vevők  tökéletesen rugalmatlan (függőleges)  eladók  rugalmasabb, mint a keresleti görbe (D)  Az adó nagyobb része terheli a vevőket  rugalmatlanabb, mint a keresleti görbe  Az adó nagyobb része terheli az eladókat

Kereslet jövedelem rugalmassága  QXD=f(pX,pY,m)  Megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmének 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget.  x ,m





a keresett menyiség Q D x % - os változása  a jövedelem m % - os változása

Jövedelemrugalmasság Az x jószág jellemzői a jövedelemrugalmasság alapján: Előjel alapján:

Pozitív ( > 0): normál jószág Negatív ( < 0): inferior jószág (alsóbbrendű jószág)

Normál jószág esetén a mutató nagysága alapján ε > 1: jövedelemrugalmas ε < 1:jövedelemrugalmatlan  = 1: egységnyi jövedelemrugalmasságú Számítása:

 x ,m

Qx Qx Qx m  :  . m m m Qx

Példák  Cigaretta keresletének árrugalmassága  Mo-n: -0,44 és -0,37 között (GKI 2004.)  USA: felsőoktatás hallgatói: -1,4 felnőttek: -0,4 (Hirshleifer: Mikroökonómia)  Háztartási energia (TÁRKI 2003):  Árrugalmasság: rövid táv: -0,13 és -0,21 között hosszútáv: -0,15 és -0,25 között  Jövedelemrugalmasság rövid táv: 0,1 hosszútáv: 0,5

A kereslet keresztárrugalmassága  QXD=f(pX,pY,m)  Megmutatja, hogy az egyik jószág (y) árának 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a másik jószág (x) keresett mennyiségét.  x, p

y





a X jószág keresett mennyiségének Q D x % - os változása  Y jószág árának  py  % - os változása

Kereszt-árrugalmasság Az X és Y jószág viszonya a mutató előjele alapján:  ha a kereszt-árrugalmasság pozitív (ε >0) HELYETTESÍTŐ jószág.  ha a kereszt-árrugalmasság negatív (ε <0)  KIEGÉSZÍTŐ jószágok  ha a kereszt-árrugalmasság 0  független Számítása:

 x, p

y

Qx Qx Qx p y  :  . py py p y Qx

Feladat   1. 2.

3. 4.

Kereslet: QD=100-2p Kínálat: QS=-80 +4p Mekkora a piaci ár, mennyiség, fogyasztói és termelői többlet piaci egyensúly esetén? A kormányzat a termelőkre t=6 egységnyi mennyiségi adót vet ki. Hogyan alakul ekkor a piaci ár, mennyiség, mekkora lesz az adóbevétel, és a holtteherveszteség piaci egyensúly esetén? Mekkora mennyiségi adó (t) maximalizálná az adóbevételt? Mekkora a piaci kereslet és a piaci kínálat árrugalmassága a piaci egyensúly pontjában?

Feladatok a feladatgyűjteményből  Tesztek:  1. fejezet:59-67. (15-17.old.) és 74-81. (18-20.old)  5. fejezet:47-52. (202-203.old.)

 Számítási feladatok  1. fejezet: 69-73. (40.old.) 77-78. (41.old.)  5. fejezet: 30. (211.old.) 47-52. (214215.old.)