No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/9

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2008. július 7.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. július 7. EU egészségügy...................................................................................................................................... 2 Irányelvjavaslat a határon átnyúló egészségügyi ellátásra (tömörített ismertetés) .............................. 2 Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 8 Újabb viták a poliklinikák körül............................................................................................................. 8 A kompetitív NHS nem jár előnnyel a betegek számára...................................................................... 8 Egészségügyi rendszerek működése..................................................................................................... 10 Németország: A teljes körű magánbiztosítás vége közeleg?............................................................. 10 Az egészségügy egyensúlyi helyzetének alakulása .......................................................................... 13 Szlovákia: az EZP elhagyja a magánbiztosítók piacát....................................................................... 17 Népegészségügy ................................................................................................................................... 18 Az emlőrák gyógyítása ultrahanggal.................................................................................................. 18 Óvintézkedések szükségesek a mobilhasználattal kapcsolatban ...................................................... 18 Egészségügyi informatika ...................................................................................................................... 20 Személyes egészségügyi nyilvántartás online – HealthVault, Google Health.................................... 20 Humánerőforrás ..................................................................................................................................... 22 Súlyos háziorvosi hiány várható az USA-ban .................................................................................... 22 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 23 Egyes gyógyszerek jobb hozzáférhetősége Franciaországban ......................................................... 23 A vény nélkül kiadható (OTC) gyógyszerek forgalma Lengyelországban.......................................... 23 Gyógyszerárcsökkentés Portugáliában ............................................................................................. 24 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 25 A szlovák kormányfő látogatása az Egészségügyi Minisztériumban ................................................. 25 Az egészségügyi reform kiemelt problémái Csehországban ............................................................. 25 A cseh kormány óvatosan halad az egészségügyi reformtörvényekkel............................................. 28 Tiltakozások az egészségügyi reform ellen Csehországban ............................................................. 29 Reformok elleni figyelmeztető sztrájk Csehországban ...................................................................... 31 Ország-információk................................................................................................................................ 32 Szlovákia egészségügyi rendszere és egészségügyi reformja .......................................................... 32 Események ............................................................................................................................................ 34 Miniszteri látogatás Luxemburg Rehabilitációs Központjában ........................................................... 34 Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum – I. Országos Konferencia................................................... 34 Egészségügyi Világszervezet (WHO) .................................................................................................... 39 Az Egészségügyi Rendszerek Chartája – Tallinn, 2008. jún. 27........................................................ 39

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2008. július 7.

EU egészségügy Irányelvjavaslat a határon átnyúló egészségügyi ellátásra (tömörített ismertetés) 2008. július 2-án irányelv-javaslatot fogadott el az Európai Bizottság a határokon átnyúló ellátásról. A határokon átnyúló ellátás közösségi keretének elemei A Bizottság javasolta a határon átnyúló ellátás közösségi keretének kidolgozását direktíva formájában. A javaslat az alábbi 3 fő területet célozza meg: ` Az EU összes egészségügyi rendszerének közös elemei, amelyek révén az egész EU-ra kiterjedően meg lehet határozni, illetve ellenőrizni lehet az egészségügyi standardokat. ` A határon átívelő ellátás speciális kerete: a páciensek egy másik tagállamban igénybevett kezelés esetén akkora összegben kaphatnak visszatérítést, amekkora összegben a saját hazájukban igénybe vett kezelésért kapnának. ` Európai együttműködés az egészségügy terén: a direktíva létrehozza az európai együttműködés keretét olyan területeken, mint a határ menti régiók kooperációja, a más országokban kiállított receptek elismerése, európai referencia hálózatok, egészségügyi technológiai értékelés, adatgyűjtés, minőség és biztonság. Az esetjogon alapulva, a kezdeményezésnek az a célja, hogy biztosítsa a határon átnyúló egészségügyi ellátás világos és átlátható keretét azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a páciens olyan ellátást kíván igénybe venni, amelyre egy másik tagállamban van lehetősége. Ilyen esetekben nem lehet indokolatlan akadályokat támasztani. A költségek visszatérítési eljárásának világosnak és átláthatónak kell lennie. Az egyetemesség, a minőségi ellátáshoz való hozzáférés, az egyenlőség és a szolidaritás elveit tiszteletben tartva, a keret céljai a következők: ` tisztázza a más országokban igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségének visszatérítésére vonatkozó jogosultságot; ` biztosítsa a határon átnyúló ellátásban a magas színvonalú, biztonságos és hatékony egészségügyi ellátást. Koherencia más közösségi politikákkal A társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályozások Amennyiben a beteg számára megfelelő ellátást a saját országában nem tudják biztosítani, a páciens külföldön veheti igénybe az ellátást, és minden pótlólagos költséget fedeznek az állami alapok. Ez a mechanizmus jelenleg is érvényben van a társadalombiztosítási rendszerek koordinálásra vonatkozó szabályozások révén. Az új direktíva lehetővé teszi a páciensek számára, hogy azt az ellátást, amelyet hazájukban is igénybe tudnának venni, egy másik tagállamban vegyenek igénybe, és a kezelés költségét addig a mértékig téríthessék vissza, amely mértékig a hazájukban kaptak volna visszatérítést, de bármely felmerülő pótlólagos költséget a páciensnek magának kell viselnie.

2


A szakmai minősítések kölcsönös elismerésének kerete A 2005/36-os közösségi irányelv már szabályozza a diplomák kölcsönös elismerését. Ennek értelmében a tagállamnak, amely lehetővé teszi egy adott szakma gyakorlását saját országában, el kell ismernie egy olyan másik országban megszerzett szakmai képzettségeket, amelyek engedélyezik a szakma ottani gyakorlását. A személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi keret A határon átnyúló ellátás folytonosságának biztosítása a betegek egészségére vonatkozó adatok időbeni átvitelétől függ. A 95/46-os közösségi irányelv által biztosított keret a személyes adatok védelmére és szabad mozgására vonatkozóan biztosítja a betegek azon jogát, hogy hozzáférhessenek az egészségükre vonatkozó adatokhoz. Ez magában foglalja a betegek orvosi leleteihez (így pl. diagnózis, vizsgálati eredmények, kezelőorvosok véleményei, bármely kezelés vagy beavatkozás) való hozzáférés jogát. E-egészségügy A már meglévő, 2000/31-es közösségi irányelv az információs társadalom szolgáltatásainak – különösen az e-kereskedelemnek – a törvényi aspektusairól hozzájárul a belső piac működéséhez azáltal, hogy biztosítja az információs társadalom szolgáltatásainak – beleértve az e-egészségügy szolgáltatások – szabad áramlását a tagállamok között. A jelenlegi keret fennmarad, és az új javaslat csak azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeket nem fed le a korábbi irányelv. Faji egyenlőség A javaslat a 2000/43-as közösségi direktívával összhangban az egyenlő bánásmódra vonatkozik, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül. Megakadályozza a faji vagy etnikai alapú diszkriminációt, és minden személyre vonatkozik, a társadalombiztosítás és az egészségügy terén is. Általános törvényi aspektusok Az új irányelvre vonatkozó javaslat az EU Szerződés 95. cikkén alapul. Ez képezi a törvényi alapját mind a javaslat céljának, mind a tartalmának. A javaslat célja, hogy általános keretet alakítson ki a határon átnyúló ellátás biztonságára, magas színvonalára és hatékonyságára vonatkozóan az Európai Unióban, és biztosítsa az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlását és az egészségvédelem magas szintjét, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét az egészségügyi ellátás megszervezésére vonatkozóan. Az Európai Bíróság döntései az egyedi esetekre vonatkozóan önmagukban is világosak, és a páciensek Bíróság által elismert jogainak gyakorlásához nincs szükség előfeltételekre. Ugyanakkor a gyakorlatban szükség van ezen jogok általánosabb és hatékonyabb alkalmazására, hogy biztosítsák, hogy a jogokat olyan módon gyakorolják, amely kompatibilis az egészségügyi rendszer átfogó, hozzáférhetőségre, minőségre és pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzéseivel. A direktíva javaslat tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az egészségügyi rendszerek tevékenysége elsődlegesen a tagországok felelősségi körébe tartozik, illetve azt, hogy a tagországok az EC Egyezmény 152. cikkelyének megfelelően nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokat és orvosi ellátást. A határon átnyúló egészségügyi ellátásnak számos, a közösségre kiterjedő nemzetközi aspektusa van. Az országok kormányai és az egyes állampolgárok olyan kihívásokkal találkoznak ebben a vonatkozásban, melyeket a tagállamok önmaguk nem képesek megoldani. A tagországok felelőssége az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása, de annak a lehetősége sem kizárt, hogy más egyezmények alapján, mint pl. a 49. cikkelyben foglaltak szerint, 3


kisebb módosításokat kell alkalmazniuk saját egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerükben. Ez nem ellentétes szuverenitásuk tiszteletben tartásával. A tagországok különösen annak meghatározásáért felelősek, hogy területükön a betegek mely szabályok szerint részesülnek egészségügyi ellátásban és költség-visszatérítésben. A javaslat nem befolyásolja a tagországok speciális esetekre vonatkozó szabályozási eljárásait, ehelyett segítséget kíván nyújtani az egészségügyi ellátásra vonatkozó európai együttműködéshez: az európai referenciaközpontok hálózatának kiépítéséhez, az új technológiák közös értékeléséhez, a hatékonyabb egészségügyi ellátást szolgáló információs technológiákhoz. Ezzel kívánja az egyenlőségen és szolidaritáson alapuló magas színvonalú egészségügyi ellátást országon belül és kívül hozzáférhetővé tenni, mint ahogy azt a szubszidiaritás elve is előírja az EC Egyezmény 5. cikkelyében. Arányosság Az EC Egyezmény 5. cikkelyében foglaltaknak megfelelően a közösségi tevékenységnek a szükséges szint fölött kell maradnia a célkitűzések megvalósításához, de a tagországoknak szabályozásuk megvalósításában meglehetősen nagy a mozgásterük az EU-keretek között. A direktíva célja A javaslat átfogó célkitűzése az EU-n belül a határokon átnyúló egészségügyi ellátás kereteinek pontos meghatározása. A költség-visszatérítésre való jogosultság körüli bizonytalanság akadályozza a betegek szabad helyváltoztatását és az egészségügy gyakorlatát. A betegek számára biztosítani kell ` a megfelelő tájékoztatást egészségügyi ellátásuk megválasztásához, ` az egészségügyi ellátás minőségét és biztonságát, ` a különböző szakemberek és szervezetek által nyújtott ellátás folyamatosságát ` műhibák esetén ennek megfelelő orvoslását és kompenzációját. A direktíva hatásköre A javasolt direktíva minden egészségügyi szolgáltatásra vonatkozik, függetlenül ennek szervezeti vagy finanszírozási vonatkozásaitól. Az egészségügyi szolgáltatásoknak meghatározott minőségi és biztonsági standardoknak kell megfelelniük. A tagországok hatóságainak egészségügyi ellátásra vonatkozó felelősségi köre Az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlásához a határon átívelő ellátásra vonatkozó közös egészségügyi irányelvek tiszteletben tartására van szükség. A rendszerek közötti eltérések és az átláthatóság hiánya akadályozhatja a határon átnyúló ellátást. A szabályok átláthatósága szükséges annak tekintetében, hogy melyik tagország illetékes egy adott esetben a közösség által elfogadott irányelvek alkalmazására. A felek konszenzusra jutottak abban a

4


kérdésben, hogy annak a tagországnak a hatóságai a felelősek a közös irányelvek betartásáért, amely kezelésben részesíti a beteget. A közös irányelvek alapján meg kell határozni a minimálisan nyújtandó szolgáltatásokat, melyekre a betegek és más tagországok szakemberei bizton számíthatnak. Ettől függetlenül az egyes tagországok saját maguk határozhatják meg egészségügyi standardjaikat. A szabványok harmonizálására, a direktíva a „Közös értékek és irányelvek az Európai Unió Egészségügyi Rendszereiben” című 2006 júniusában hozott határozatot vette alapul. A Bizottság útmutató irányvonalakat dolgoz ki az irányelvek megvalósításához. A direktívában lefektetett közös irányelvek a következők: ` az első három irányelv (a tagországok hatóságai által világosan körvonalazott standardok az ellátás minőségére és biztonságára vonatkozóan, az alkalmazható standardok átláthatósága a betegek és a szakemberek számára, a standardok gyakorlatba való átültetése és monitorozása) azt szolgálják, hogy az egészségügy minőségének és biztonságának alapvető elemei a megfelelő helyet töltsék be, ` a betegek számára hozzáférhetővé kell tenni az általuk keresett szolgáltatásra vonatkozó orvosi, anyagi és gyakorlati vonatkozású információkat, ` a tagországoknak műhiba orvoslására alkalmazandó eljárásokat és rendszereket kell felállítaniuk, mivel az esetek 10%-ában nem várt esemény következhet be, ` az egészségügyi ellátást nyújtó tagországnak biztosítania kell azokat a mechanizmusokat, melyek révén a határon átívelő ellátás során műhibát szenvedett beteg jogorvoslatot, kompenzációt igényelhet, ` az egészségügyi ellátás folyamatossága a releváns egészségügyi adatok átvitelét igényli, de ez a kényes kérdés különösen a határon átívelő ellátás során okozhat komoly problémákat. Így alapvető fontosságú a személyes adatok védelmének biztosítása, és tiszteletben tartása különösen egy másik tagországba küldött dokumentáció esetén, ` a betegek minden diszkriminációtól mentes kezelése saját országukban és más országokban az Európai Unió Emberi Jogokra vonatkozó Chartájának 20. és 21. cikkelye által megfogalmazottak szerint. A kezelések során a betegek egyenlőségének tiszteletben tartása a várólisták méltányos alkalmazása szempontjából is lényeges. Egészségügyi ellátás egy másik tagországban Az egy másik tagországban nyújtott egészségügyi ellátás költségeinek a beteg tagországának társadalombiztosítási rendszere által való visszatérítésére való jogosultságot az Európai Bíróság már több ítéletével alátámasztotta. Az egészségügyi ellátás szabadon való biztosítása azt is magában foglalja, hogy azok, akik számára egy másik országban nyújtott szolgáltatás szükséges, szabadon igénybe vehessék ezt. Minthogy bizonytalanság van a más országban igénybe vett szolgáltatások költségeinek visszatérítését illetően, erre vonatkozólag a 6.,7.,8. és 9. cikkely ad eligazítást. A direktíva nem rendelkezik sem a tagországok közötti társadalombiztosítási jogosultságok átviteléről, sem a társadalombiztosítási rendszerek koordinálásáról. A direktíva által érintett egyedüli társadalombiztosítási rendszer annak a tagországnak a rendszere, ahol a beteg biztosítottként van 5


nyilvántartva. Azok a rendelkezések, melyek egy másik tagországban biztosítják a beteg számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a visszatérítést, a betegek és a szakemberek számára nagyobb szabadságot kívánnak biztosítani, és az indokolatlan akadályokat kívánják elhárítani az egészségügyi ellátás igénybevétele és biztosítása elől. A javaslat nem érinti a tagországok jogosultságát annak meghatározására, hogy milyen szolgáltatásokat kívánnak nyújtani. Amennyiben egy tagország nem vesz fel egy bizonyos kezelést az állampolgárai számára nyújtandó kezelések körébe, ez nem jogosítja fel állampolgárait arra, hogy ezt a kezelést külföldön visszatérítés ellenében vegyék igénybe. Az Európai Bíróság rendelkezései értelmében nem kérhető előzetes felhatalmazás egy másik tagország által nyújtott, kórházon kívüli ellátás visszatérítéséhez. Kórházi ellátás esetén viszont, mely nagyobb költségvonzattal járhat, szükséges az előzetes tervezés. A direktíva nem vezet be egy minden országra kiterjedő felhatalmazási kötelezettséget, de lehetőséget teremt a tagországok számára egy előzetes költségbecslés alapján alkalmazandó felhatalmazási rendszer alkalmazására a következő kitételekkel: ` amennyiben a kezelés a tagország saját területén történt volna, egészségbiztosítása erre fedezetet nyújtott volna, ` a betegek kiáramlása a társadalombiztosítási rendszert alapjaiban ingatta volna meg. Indokolt esetekben az előzetes felhatalmazás rendszerének a jogosultságot mérlegelő méltányos alapokon kell nyugodnia. Bizonyos tagországokban nincs előzetesen meghatározott visszatérítés bizonyos kezeléstípusokra. Ilyen esetekben az állami egészségbiztosításnak költségkalkulációkat kell végeznie a határon átnyúló ellátás anyagi vonzatai tekintetében, melyeket a saját országban nyújtott hasonló kezelések költségeihez kell igazítani. Kórházon kívüli ellátás A határokon átnyúló kórházon kívüli ellátás jelenlegi és jövőbeni mértékének felmérése alapján nem létezik bizonyíték arra nézve, hogy ez a típusú ellátás alá fogja ásni az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát vagy az egészségügyi szolgáltatások szervezését, tervezését vagy nyújtását. Az előzetes engedélyezés követelménye a határokon átnyúló kórházon kívüli ellátás nyújtására ezért nem igazolható, és nem lenne szükséges megkövetelni. A tagállamok azonban helyi korlátokat szabhatnak az ellátók választásában, vagy alkalmazhatnak más mechanizmusokat, mint jogosultsági kritériumok, szabályozási és adminisztratív formalitások. Ezeket a korlátokat a tagállamok alkalmazhatják a határokon átnyúló kórházon kívüli ellátásra is, feltéve ha tiszteletben tartják a belső piac szabadságát, és az ellátáshoz való hozzáférés ilyen korlátozásai szükségszerű, arányos és nem diszkrimináló jelleggel bírnak. Kórházi ellátás Az Európai Bíróság ítéleteiben elismerte a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatások sajátos jellegét, amelyek tervezést tesznek szükségessé. Nem létezik azonban következetes definíció a tekintetben, hogy miből áll a kórházi ellátás a Közösség különböző egészségügyi rendszereiben. A szerteágazó értelmezések különböző magyarázatokkal szolgálnak az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlásának gyakorlatában. Az eltérő definíciók akadályt jelenthetnek a betegek számára, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek, mivel a direktíva más és más rendelkezései lennének rájuk érvényesek, attól függően, hogyan határozzák meg a kórházi ellátást. Ennek az akadálynak a 6


leküzdéséhez szükségszerű egy minimum közösségi definíció a kórházi ellátásra. A direktíva céljából bevezetett harmonizált definíció azt is biztosítani fogja, hogy ne legyen torzított verseny az egészségügyi rendszerek között, mivel valamennyien egységes szabályoknak vannak alávetve. A kórházi ellátást leggyakrabban a fekvőbeteg ellátásként határozzák meg (olyan kezelés, ami legalább egy éjszakai tartózkodást követel meg egy kórházban vagy egy klinikán). Ezen felül a direktíva 8(1) cikkelye másfajta kezelést is kórházi ellátásnak tekinthet, ha a kezelés magasan specializált és költségintenzív orvosi infrastruktúra vagy berendezés alkalmazását igényli, vagy olyan kezeléseket, amelyek különös kockázattal járnak a beteg vagy a lakosság számára. Az Európai Bíróságnak a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó, betegmobilitásra alkalmazott álláspontját tekintetbe véve az előzetes engedélyezés követelménye igazolható lehet egy másik tagállamban nyújtott a kórházi ellátás térítésére, ha a tervezés szükségessége lép fel a következőknél: infrastruktúrák száma, földrajzi megoszlás, szervezeti mód, berendezések, a nyújtott ellátások jellege. Az ilyen tervezés célja az, hogy biztosítsa valamennyi tagállamon belül a megfelelő összetételű kórházi ellátáshoz való hozzáférést és a hatékony költség menedzsmentet, és hogy elkerülje a pénzügyi, technikai és humán erőforrások pazarlását. Csakúgy mint a nem kórházi ellátás esetében, nem létezik bizonyíték arra nézve, hogy a kórházi ellátás aláásná az egészségügyi és a társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát vagy az egészségügyi szolgáltatások szervezését, tervezését vagy nyújtását. A tagállamok azonban bevezethetnek előzetes engedélyezési rendszert olyan helyzetekben, ahol súlyosan sérül az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer pénzügyi egyensúlya, a mindenki számára nyitott orvosi és kórházi szolgáltatások fenntartása, vagy az ellátási kapacitás és orvosi kompetencia fenntartása. Az ilyen előzetes engedélyezési rendszerek azonban olyan esetekre korlátozandók, ahol bizonyíték áll fenn, hogy a határokon átnyúló kórházi ellátás következtében történő betegek kiáramlása (valószínűség szerint) aláássa az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát vagy az egészségügyi szolgáltatások szervezését, tervezését vagy nyújtását. Az előzetes engedélyezési rendszernek a szükségszerű és megfelelő helyzetekre kell korlátozódnia, és nem szabad, hogy az önkényes diszkrimináció eszközét képezze. A határokon átnyúló kórházi ellátásra a tagállamok alkalmazhatnak helyi mechanizmusokat, mint jogosultsági kritériumok, szabályozási és adminisztratív formalitások, feltéve ha tiszteletben tartják a belső piac szabadságát, és az ellátáshoz való hozzáférés ilyen korlátozásai szükségszerű, arányos és nem diszkrimináló jelleggel bírnak. Forrás: A Community framework on the application of patients' rights in cross-border healthcare http://ec.europa.eu/health/ph_overview/co_operation/healthcare/docs/COM_en.pdf http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/1080&format=HTML&aged=0&languag e=HU&guiLanguage=en 2008-07-03 15:55:13

7


Egészségpolitika Újabb viták a poliklinikák körül A poliklinikákat érintő vita tovább fokozódik az Egyesült Királyságban, amint az egészségügyi miniszter félrevezető és hamis kampánnyal vádolja a Brit Orvosszövetséget (British Medical Association). A BMA petíciója 1,2 millió aláírást tartalmaz a GP rendelők védelmére. Az orvosszövetség szerint a háziorvosi praxisokat ki fogják szorítani a versenyből, hogy helyt adjanak az új szuperrendelők számára, melyek orvos csoportokat, ápolókat, laborokat, diagnosztikai szolgáltatásokat hoznának egy fedél alá. A BMA visszautasította a vádat és bizonyítékok szolgálására kérte fel a kormányt. A BMA petíciója arra is felszólítja a kormányt, hogy állítsa le a magáncégek alkalmazását az alapellátás nyújtására, mert az NHS bujtatott elüzletiesítését eredményezné. Az orvosszövetség és a betegek érdekvédelmi csoportjai attól tartanak, hogy a nagy profitalapú cégek fontosabbnak tartják a részvényesek érdekeit a betegek szükségleteinél. A BMA üzenete Gordon Brown miniszterelnöknek az, hogy vegye figyelembe a választók véleményét, működjön együtt (és ne szemben) az orvosszövetséggel, és ne vegye semmibe az NHS legfontosabb emberei, a betegek kívánságait. Az egészségügyi miniszter elutasította a BMA petícióját, amely szerinte hamis állításokon nyugszik a szuperrendelőket illetően. Ugyanakkor a konzervatívok is támadást intéztek a poliklinikák tervezete ellen, mely állításuk szerint 1,4 milliárd fonttal rövidítené meg az államkasszát. A konzervatívok számításai szerint ha a 271 új klinika mindegyikét 25 GP-vel látnák el, a személyzet és a fixköltségek maguk 1,66 milliárd fontot emésztenének fel. Az egészségügyi miniszter tervezetének értelmében 10 év alatt 150 új poliklinikát hoznának létre. A kormány szintén utasította az angliai háziorvosi trösztöket (PCT) új, GP-k által vezetett egészségügyi központok - vagyis a poliklinikák kisebb változatainak létesítésére. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/uk/2008/jun/12/health.nhs 2008-06-27 12:09:08

A kompetitív NHS nem jár előnnyel a betegek számára Nem hozott hasznot a betegek számára a brit kormány azon kísérlete, hogy az NHS-t egy versenyképes piaccá változtassa. A Healthcare Commission és az Audit Commission felügyeleti szervek közös vizsgálata szerint az NHS egy milliárd fontot költött az elmúlt öt év folyamán olyan tervezetekre, amelyek az NHS trösztöket a betegekért való versenyre ösztönözte volna Angliában. A reformok végső soron működőképesek lehetnek, de sokkal lassabban haladnak, mint ahogy a miniszterek remélték, amikor bevezettek olyan szakmapolitikákat, mint a betegek szabad választási lehetősége és a teljesítmény szerinti fizetés. A Healthcare Commission és az Audit Commission megállapításai: ` A GP-k tekintélyes jutalmakban részesülnek azért, hogy segítsék a betegeket a kórházak kiválasztásában, de a legtöbb betegnek nem ajánlanak fel választási lehetőségeket ` Az alapítványi kórházak nem használják ki a kormánytól való függetlenségüket arra, hogy újításokat vezessenek be, közben pénzügyi többleteket halmoznak fel 8


` Az orvosok és az ápolók új szerződése egy elmulasztott lehetőség volt, amely a teljesítmény arányos növekedése nélkül növelte a költségeket ` A magánellátók (ISTC) által szolgált területeken nem lettek rövidebbek a várakozási idők ` Kevés haladás történt azon tervek megvalósítása terén, hogy az ellátás kerüljön ki a kórházakból a közösségi klinikákra és rendelőkbe. A vizsgálat úgy találta, hogy a piaci reformokat leginkább befogadó NHS részlegek nem teljesítettek jelentősen jobban, mint a lassabban változó részlegek. Összességében az NHS javulást mutat a költekezés rekord növekedésének következtében, valamint a várakozási idők csökkentésére irányuló célkitűzések miatt. Mindezt rendszer-szintű reformok alkalmazása nélkül hajtották végre. A Healthcare Commission szerint a reformok nem felelnek meg a várakozásoknak és a fejlődés jelenleg lemaradást mutat. Az utóbbi években az NHS-be történő hatalmas befektetés láttán az adófizetők és a betegek jogosan várják el, hogy a pénzüket a lehető leghatékonyabban költsék el és a szolgáltatások mutassanak fejlődést. A választási lehetőségeket illetően nincs rá bizonyíték, hogy az erre irányuló politika hatással lett volna arra, hol kezelik a betegeket, vagy a nyújtott szolgáltatások minőségében javulás történt volna. A betegek anélkül kapnak választási lehetőségeket, hogy a döntéshez szükséges információ birtokába kerülnének. Az egészségügyi minisztérium szóvivője üdvözölte a kiegyensúlyozott és hasznos jelentést, mely csak megerősíti a minisztériumi szakpolitikák folytatásának szükségességét. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/society/2008/jun/12/nhs.health 2008-06-20 11:16:39

9


Egészségügyi rendszerek működése Németország: A teljes körű magánbiztosítás vége közeleg? Ritkán volt eddig Németország történetében ilyen erős visszhangja egy röviddel ezelőtt napvilágot látott belső, nem hivatalos tervezetnek. A teljes tervezeten belül is csupán tíz oldalról – magán betegbiztosítás című rész – volt szó, amit azóta a Magán Biztosítótársaságok Szövetségének képviselőinek tiltakozása miatt a három nagy magán biztosítótársaság által készített „Szociális Biztosítás 2020” című tervezetből már el is távolítottak. Az ebben foglaltakkal szemben az országban eleinte csak a „kisebb” magán biztosítók nyilvánították ki nemtetszésüket, később azonban a vita egyre erősödött és a politika, végül a kötelező betegbiztosítók is állást foglaltak a „nem hivatalos” tervekkel kapcsolatban. „Szociális Biztosítás 2020” A német magán biztosítótársaságok csúcsszervezetének (GDV) megbízásából 2006-ban az Allianz (mely társaság domináns szerepet tölt be a GDV-n belül), valamint az Axa és az Ergo magán biztosítókonszernek létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek feladata a szociális rendszerek jövőjének vizsgálata volt. Az ágazatban kirobbanó és jelenleg is tartó vita alapjául ez a munkacsoport által készített magán betegbiztosításról szóló tíz oldalt magába foglaló javaslat szolgált. A radikális elképzelések mögött vélhetően a kiútkeresés állhat, hiszen a nagy, tőzsdén jegyzett konszernek üzleti modellje a magán biztosításban lévő nagyszámú idős személy és a 2007-es reformok kedvezőtlen hatása miatt krízisbe került. Problémák a magánbiztosítás rendszerében Jelenleg mintegy 8,6 millió személy – akiknek a felét a köztisztviselők és családtagjaik teszik ki – köthet Németországban teljes körű magánbiztosítást (pillanatnyilag a 4012 euró feletti havi jövedelemmel rendelkezők). A rendszerben azonban problémák jelentkeztek, hiszen ez a rendszer csak addig működhet jól, amíg fiatal, egészséges és tehetős ügyfelek vannak benne vagy érkeznek oda. A demográfiai változásoknak köszönhetően azonban a jelenlegi ügyfelek egyre idősebbek lesznek, kezelésük költségei jelentős mértékben növekednek és a halálozások miatti ügyfélveszteség miatt egy olyan időszakban nő az új üzletek megkötésének kényszere, amikor a magánbiztosításba újonnan belépők száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Az egészségügy 2007-es reformjának kedvezőtlen hatása miatt – a magánbiztosításba való belépéshez szükséges jövedelemszint elérése után három éves várakozási idő elteltével lehetséges a belépés a magánbiztosításba – a magánbiztosítókhoz csatlakozó új ügyfelek száma csaknem felére, azaz 60.000-re csökkent. Mára tehát a teljes körű magán betegbiztosítás már egyáltalán nem tűnik többé jövedelmező üzletnek. Egyesek véleménye szerint ennek tudható be, hogy a piacvezetők elérkezettnek látták az időt a rendszer megváltoztatására és inkább átnyargalnának a magán kiegészítő biztosítások piacára. Az új rendszer Az elképzelt új rendszer víziója röviden a következő: a szóban forgó tervezetben az Allianz, az Axa és az Ergo egy egységes mindenki számára kötelező alapvédelmet nyújtó biztosítás bevezetése mellett foglalt állást. Véleményük szerint Németországban a betegbiztosítóknak a jövőben egységes prémiumot kellett volna minden biztosított tagjuk számára felszámolni, ami az alapcsomagban nyújtott szolgáltatásokat lett volna hivatott fedezni. Az új rendszer tehát a jelenlegi kötelező betegbiztosítás által védett személyek számára is elfordulást eredményezett volna az eddigi jövedelemtől függő járulékfizetés hagyományától. Az új rendszerben a megállapított díjnak a biztosítottak korától és 10


nemétől független kellett volna lennie, továbbá a biztosítóknak minden biztosítottat kötelező lett volna fogadniuk. A felvázolt rendszerben a gyermekek részére a járulékot az állam adókból biztosította volna és a magánbiztosítók kiegészítő biztosítást kínálhattak volna fel olyan szolgáltatások nyújtására, melyeket az alaptarifa már nem tartalmaz. Fogadtatás Az említett belső és nem hivatalos tervezet a kisebb magán biztosítók körében váltott ki első ízben igen heves vitákat, melyek jelenleg a teljes körű magánbiztosítást megkötők befizetéseiből élnek. Ők még márciusban panasszal éltek a Szövetségi Alkotmánybíróság felé azzal a céllal, hogy a jelenlegi teljes körű magánbiztosítás rendszere fennmaradhasson, mivel a magánbiztosítók többsége számára az egységes alaptarifa és a kiegészítő biztosítások rendszerének kialakítása elfogadhatatlan. Az Allianz ilyen irányú törekvése egyébként nem számít újdonságnak. Már az egészségügyi reformmal kapcsolatos tárgyalások alatt is hasonló javaslattal álltak elő, akkor azonban az Ergo-csoport ezeket a törekvéseket még megakadályozta. A kötelező betegbiztosítás megbízottjai is szkeptikusan nyilatkoztak a magánpénztárak tervéről, amely egy egységes biztosítási rendszer kiépítését tűzte ki célul. Az Ipartestületi betegbiztosítók véleménye szerint elfogadhatatlan a bázistarifa egységesítése és a kiegészítő szolgáltatások magán biztosítók általi lefölözésének kiépítése. A nagy biztosítási konszernek vélhetően azért szálltak síkra egy lehetőleg alacsony alaptarifa bevezetése mellett, mert egy ekképp módosított rendszerben így magas kiegészítő biztosításokat tudtak volna felkínálni. Ez azonban összeegyeztethetetlen a szolidáris biztosítás eszméjével. Klaus Jackobs (WIdO AOK) véleménye szerint a tervezet az egészségügyi reform által a kötelező betegbiztosítás rendszerében bevezetett kiegészítő tarifaszerződésekre és a magán biztosításba való belépés megszigorítására adott válaszként fogható fel. A nagyobb magán biztosítókonszernek vélhetően felismerték, hogy a jelenleg működő rendszerben a törvényi előírások miatt mintegy 70 millió biztosított személyt nem képesek elérni ajánlataikkal, miközben az aktuális változásoknak köszönhetően Németországban egyre kisebb az érdeklődés a magán biztosítótársaságokhoz történő váltásra. Szerinte a vitát kiváltó tervezet, azaz a magán és a kötelező biztosítási rendszerek egybeolvasztása és egy egységes piac kialakítása, hordoz magában lehetőségeket, hiszen ekkor már akár valódi versenyről is lehetne szó, amiből a biztosítottak csak profitálhatnak. Azonban épp ezen megfontolásból nem sok értelme van az egységes tarifa bevezetésének. Német Orvosi Tanács a magán és a kötelező biztosítás harmonizációjával szemben foglalt álláspontot: A kötelező biztosítási rendszer problémái nem orvosolhatóak a magán biztosítási rendszer gyengítése révén. A magán biztosítási rendszer az orvostársadalom szemében a következőket jelenti: egyéni felelősségvállalás, szabadfoglalkozású tevékenység, individuális betegellátás, innovációs erő az egészséggazdaságban Politikai részről vegyeses a reakciók az elképzelésekkel szemben. Az SPD egészségügyi szakértője Karl Lauterbach „némi változtatással”, de üdvözölte az elképzelést. Szerinte a megosztottság megszüntetése egy lépés lenne a helyes irányba. Véleménye szerint a magánbiztosítottak bevonása az egységes rendszerbe a járulékok csökkenéséhez vezethet, illetve magában hordozza a betegbiztosítási rendszer egyre erősödő adókból történő finanszírozásának lehetőségét is. Nyilatkozatában azt is elmondta, hogy az SPD két feltétel teljesítése esetén támogatná az elképzelést: a magán és kötelező betegbiztosítottak azonos feltételekkel fizessenek be az Egészségügyi Alapba, valamint egységes orvosi honoráriumok kialakítása szükséges mind a kötelező, mind a magán biztosítottak részére.

11


A SPD a magán betegbiztosítás jelenlegi rendszerét a következők miatt nem tartja életképesnek: ` az adminisztrációs költségek háromszor magasabbak, mint a kötelező betegbiztosítás esetében. ` az orvosnál azonos szolgáltatásért 2,5 többet fizet mint a kötelező biztosítás. ` a magánbetegeket orvosilag szükségtelen vizsgálatokkal és kezelésekkel traktálják. Összefoglalva: egy alacsony hatásfokkal, gazdaságtalanul, magas árakkal, magas adminisztrációs költségekkel dolgozó, túlzott ellátásokra alapozott rendszernek nincs jövője. Zöldek A magán biztosítók is felismerték, hogy egy megosztott biztosítási piacnak hosszú távon nincs értelme. A német egészségbiztosítási modell a kötelező betegbiztosítással és a magánbiztosítási piaccal egy kifutott modell. A magánbiztosítók soraiból érkező javaslat a polgári biztosítás irányába mutat, és ez a helyes út. A magánbiztosítások piacán mindenesetre tovább folyik a harc és korántsem biztos, hogy az Allianz társaival a saját szektorában nem lesz képes akaratát keresztülvinni. Az Allianzot, ami főként a kiegészítő biztosítások piacán van otthon, a teljes érétkű magánbiztosítás megszüntetése alig érintené. A sok kis biztosító – például a Debeka – ezzel szemben e nélkül életképtelenné válhat, mivel nekik egy elvesztett teljes érétkű magánbiztosítás helyett 10-20 kiegészítő biztosítást kellene kötniük, tehát az Allianz javaslata az ő létüket fenyegette legfőbbképpen. Részletek a dokumentumból: „Szociális biztosítás 2020” (GDV munkacsoport, 2008.04.01: magán betegbiztosítás rész) Biztosítási kötelezettség Minden állampolgárnak legalább egy alapvédelemmel kell rendelkeznie, illetve ehhez túlzott financiális igénybevétel nélkül kell tudni hozzájutnia. Annak kizárása érdekében, hogy az alapvédelem által kínált védelmet opportunista módon vegyék igénybe – tehát csak akkor kötnek biztosítást, ha már konkrét kezelés vált szükségessé vagy az belátható időn belül elkerülhetetlen – szükséges egy alapvédelmet nyújtó biztosítás kötelezővé tétele. Alapvédelem Minden betegbiztosítónak kötelezővé kell tenni egy olyan betegbiztosítási termék forgalmazását, amely pontosan megfelel a politikailag alapcsomagként meghatározott terméknek. Ezzel mindenki számára biztosíthatóvá válik egy alapvető betegbiztosítási védelem. Az alapvédelmet biztosító tarifa díjait a kérelmet benyújtó egészségi állapotától függetlenül kell meghatározni és az ennek igénybevételére vonatkozó kérelmet a biztosító nem utasíthatja vissza. A biztosítók az alapvédelmet biztosító csomag terén is versenyben állnának egymással. Mindamellett egy vállalatokon átívelő kockázati kiigazítással kell számolni azért, hogy az biztosítotti közösség eltérő kockázati szerkezetből adódó különbségek kompenzálhatóak legyenek. Jövedelemtől független E hosszú távú modell keretében a jelenleg kötelező betegbiztosításban biztosítottak számára elfordulás történik a jövedelemtől függő járulékfizetéstől. Költségvetési újraelosztás A társadalmilag megkövetelt költségvetési újraelosztás a magas és az alacsony jövedelmek között tekintettel a betegség költségeire a jövőben nem a betegbiztosítási rendszeren keresztül, hanem az adórendszeren keresztül történne. Az ápolásbiztosítás módszerével analóg módon ez történhet a 12


járulékokhoz kapcsolódó szubvenciók formájában, amennyiben egy jövedelemhez kötött terhelési határ elérésre került. Gyermekek Az ápolásbiztosításhoz hasonlóan a gyermekek betegbiztosítási védelme is össztársadalmi feladat, ezért ennek megfelelően adókból kell finanszírozni. (VN.) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=32651 http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=32665 Spiegel: http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,558973,00.html http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,558738,00.html http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,558831,00.html Stern: http://www.stern.de/wirtschaft/unternehmen/unternehmen/623376.html?nv=ct_mt 2008-06-30 13:54:58

Az egészségügy egyensúlyi helyzetének alakulása Az elkövetkező 15 évben átfogó erők fogják átalakítani az egyes országok egészségügyi ellátását, nagy kihívások elé állítva a kormányok és az állampolgárok közötti társadalmi szerződést, és megdöntve számos mélyen gyökerező elgondolást az állam egészségügyi ellátást biztosító szerepéről. Az egészségügyet gazdasági vonatkozásban is mélyreható változások érik, eltörölve az egész világon alkalmazott ármeghatározást, a piaci hozzáférhetőséget és az innovációs modelleket. Az egészségügy térképét - egy közös egészségügyi modellt eredményezve három átfogó trend fogja átrajzolni: 1/ az USA hanyatló modellje Az egészségügyi ellátás igénybevételében élen járó 20 ország, ahol a Föld összlakosságának 16%-a él, az egészségügyi összkiadás majdnem 90%-át költi egészségügyi szolgáltatásokra. A Föld lakosságának 5%-ával rendelkező USA önmagában a kiadások több mint 45%-áért felelős. Bolygónk lakóinak további 84%-a, akiket a betegségek mintegy 95%-a sújt, az egészségügyi kiadások mindössze 11%-ából veszi ki részét. Az egészségügyi ráfordítások azonban nem szükségszerűen járnak eredménnyel, így az USA egészségügyi rendszere egyre kevésbé jól teljesít más gazdaságilag fejlett országokéval összehasonlítva. Az Egyesült Államok rendszere olyan egyenlőtlenségeket is generál, melyek más fejlett országok számára elfogadhatatlanok lennének. Az USA az egyike annak a három OECD

13


országnak, melyek lakosságuk számára nem nyújtanak átfogó biztosítási fedezetet (a másik két ország Törökország és Mexikó). Az USA-ban a 65 éven aluliak 18%-a nem rendelkezik egészségbiztosítással, így még az alapvető egészségügyi ellátás is nehezen elérhető számukra. Míg az ellátatlanok száma egyre nő, (11%-kal 2001 és 2004 között), a biztosítás nélküli állampolgárokra fordított kiadások 10%-kal csökkentek ugyanebben az időszakban. Az USA-ban az állami ráfordítások csupán az egészségügyi kiadások 45%-át fedezik, a fennmaradó hányadot a biztosítás és a betegek kifizetései teszik ki. Ezzel szemben a fejlett ipari országokban az állami kiadások az összkiadás 70-85%-ára nyújtanak fedezetet. Mindazonáltal míg az USA-ban a GDP arányában kifejezett összkiadás majdnem kétszerese sok európai ország hasonló értékének, és az USA egyre többet kényszerül költeni az idősek és a rászorulók számára ellátást nyújtó Medicare és Medicaid finanszírozására, hamarosan többet fog költeni állami ellátására, mint sok európai ország az egészségügyi összkiadására. Mindenesetre az USA által nyújtott állami finanszírozás iránya elsősorban a sürgősségi ellátás - az alapellátás és a megelőzés helyett. Amint az állami kiadások meg fogják haladni a privát kiadásokat, az USA rendszerének finanszírozása többségében az adóbevételeken fog alapulni. A verseny szerepe korlátozottnak tűnik egy olyan rendszerben, ahol a kereslet és kínálat törvényei nem érvényesülnek megfelelően. A világ egészségügyi iparát olyan sokáig uraló Egyesült Államok egészségügyi rendszere teljes átalakításra szorul. Az ipar szerkezete viszont megnehezíti ezeknek a reformoknak a véghezvitelét, így az USA-modell fokozatosan veszíteni fog a világ többi részére gyakorolt hatásából. 2/ a fejlődő országok fokozódó jelentősége Az ipar egyre inkább a fejlődő országok piacaira összpontosít, ahol a lakosságszám erőteljes növekedése és a gazdasági fellendülés ösztönzőleg hat az egészségügyi keresletre. Ezek a piacok jelentős új középosztálybeli fogyasztói szegmenst fognak kialakítani 2020-ra. Kínának például erre az időre mintegy 750 millió középosztálybeli fogyasztója lesz, és ez a szám évente 48 millió fővel fog nőni. Még Észak-Afrika magas jövedelmű fogyasztói tábora is 1 millió fővel fog gyarapodni évente. Az ilyen fogyasztók számának növekedése jelentős mértékben emeli az egészségügyi kifizetések szintjét, ami gyorsabb növekedést mutat, mint egy-egy ország anyagi helyzetének javulása. Az előrejelzések szerint 2000 és 2015 között India egészségügyi kiadásai 130 %-kal, Kínáé pedig körülbelül 80%-kal fognak nőni. A gyógyszertársaságok által folyatott kutatás-fejlesztés az egyik korai jele a fejlődő országok felé való nyitásnak. 2001 és 2006 között a gyógyszercégek által felállított új létesítmények közül 20 be is zárt, ugyanakkor Ázsia 15 új létesítménye eredményesen működik. 3/ a gyengélkedő európai modellek Európa elöregszik, 2020-ra lakosságának több mint 20%-a 65 éven felüli lesz. Az idősek ellátása komoly terhet ró az egészségügyi erőforrásokra. Az európai egészségügyi rendszerek adóbevételeik, illetve a munkáltatók kötelező egészségbiztosítási járuléka révén törekszenek a szolidaritás és az átfogó hozzáférés biztosítására. Németországban 1950-ben az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya még 7/1 volt, 2000-re 4/1 lett, és becslések szerint 2020-ra 3/1-re fog csökkenni. Ezek a trendek erősen korlátozólag hatnak az egészségügy adózáson alapuló finanszírozására, így a legtöbb európai ország 14


gazdasági krízis előtt áll, és ez a korcsoportok hosszabb távon jelentkező, hasonló alakulása révén 2050-ben Kínát is veszélyeztetni fogja. Közös modell keresése A fejlett ipari országok egészségügyi rendszerei és az újonnan megjelenő piacok egyre kevésbé válnak fenntarthatóvá, működtetésükhöz drasztikus változtatások szükségesek. Így előreláthatólag egy közös egészségügyi modell fog kialakulni, de az átalakulás nem lesz traumamentes. 25 egészségügyi rendszer reformfolyamatai alapján 15 különböző megközelítés volt kimutatható. Az első megközelítés – a mindenki számára elérhető alapvető szolgáltatások meghatározása – a leginkább kérdéses, mivel a fejlett országok, anyagi erőforrásaik növekedése révén, több egészségügyi szolgáltatást képesek biztosítani lakosaik számára. Az átfogó hozzáférhetőség biztosítása nehezítetté válik a költségvetés korlátozottsága miatt, ilyenkor a figyelem a nagyobb megtérülést hozó területek – szűrővizsgálatok, prevenció, sürgősségi ellátás, stb.- felé fordul. Minden más megközelítés elsődlegesen az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelésére irányul. Az egyes országok gyakorlatilag ezeknek a megközelítéseknek valamely kombinációját választják, ami végeredményben egy közösen elfogadott modellhez fog vezetni. A reformfolyamatok elindításának fő szereplői: a kormányok, a finanszírozók, a szolgáltatók, az állampolgárok, a szállítmányozók. Célkitűzéseik rendkívül eltérőek a közös modell kialakításában. A kormányok mindenki számára biztosítani fogják az alapvető szolgáltatásokat: a sürgősségi ellátást, a prevenciót, a rászorulók támogatását, a közegészségügyi ellátást. A szolgáltatások finanszírozásának anyagi hátterét az átfogó adóbevételek és a munkáltatók és munkavállalók biztosítási járulékai fogják képezni. A munkáltatók nagyobb figyelmet fognak fordítani munkavállalóik egészségi állapotára. A finanszírozók monopóliumot alkotnak vagy regionális bizottságok révén fogják kiutalni a kormányzati pénzalapokat. Ezzel egyidejűleg számos biztosításon alapuló privát szolgáltatás biztosítja az ellátáshoz való gyorsabb hozzáférést és a drágább, kevésbé költséghatékony terápiákat. A költségkímélés érdekében az állami és a privát finanszírozók is fokozott figyelmet fordítanak az ellátás módozataira. A szolgáltatók körébe egyaránt bele fognak tartozni a hatékony versenyt nem folytató állami létesítmények, és az egymással versenyben lévő privát szereplők. Állami felügyelet alatt álló, regionális tervezés fogja kialakítani a megfelelő egyensúlyt a régiók szakellátást nyújtó centrumai, sürgősségi ellátása és alapellátást folytató létesítményei között, gyakorta a közösség irányába tett lépésekkel. A szolgáltatók egyre inkább fix tarifa és fejkvóta alapján fogják kapni fizetésüket, és kockázatmegosztó megállapodásokat fognak kötni. Az állampolgárok co-payment-je magasabb lesz, és ez korlátozni fogja a szolgáltatások igénybevételét. Az alapellátást nyújtó orvosok kapuőri szerepkört töltenek be. A nem alapvető szolgáltatásokért fizetett díjtételek visszatérítésére kiegészítő biztosítás révén lehet majd igényt tartani. A szállítmányozók - mint az orvostechnológiai és a gyógyszercégek – versenyüket a megbízottak által végzett központosított beszerzés, a költség-hatékonyság szigorú elemzése, monopóliumok esetén (innovatív gyógyszerek) a szabályozott árak és a generikumok alkalmazása mellett folytatják. A közös modell kialakulása során előtűnik, hogy fő változója az alapvető szolgáltatások köre lesz, mely a különböző megközelítések függvénye. A közös modell messzemenő hatást fog gyakorolni az egészségügyi értékláncolatban részt vevő szereplőkre.

15


A kormányoknak egyensúlyi helyzetet kell teremteniük az egészségügy gazdasági helyzete és a politikai realitások között. Segítséget kell nyújtaniuk a lakosságnak és a munkáltatóknak a nem alapvető szolgáltatások finanszírozásában, és biztosítani azt, hogy a költséges szolgáltatások is hozzáférhetőek legyenek mindenki számára. A gyógyszertársaságoknak igazodniuk kell a jövőbeli egészségügyi szükségletekhez. Amint a közös modell mindenütt érvénybe lép, a gyógyszercégek már nem számíthatnak arra, hogy a kormányok finanszírozzák az új gyógyszereket, még ha ezek innovatívak és hatékonyak is. A társaságoknak úgy kell kialakítaniuk gyógyszerportfóliójukat, hogy az alapvető gyógyszerek körének és a rendszer prioritásainak megfeleljenek. A gyógyszerek árának kialakítása egyre komplexebbé és behatárolhatatlanabbá válik, mivel az alapszolgáltatások köre nagy eltéréseket mutat az egyes országokban. Amennyiben ára vagy más tényezők miatt egy gyógyszer kiesik az alapvető szolgáltatások köréből, a gyógyszercégeknek arra kell törekedniük, hogy a privát betegek mégis képesek legyenek ennek megvételére. A finanszírozók és a szolgáltatók számára egy közös modell érvénybe lépése többnyire új lehetőségeket teremt. Az állampolgárok számára a közös modell vegyes eredményeket hozhat. A fejlődő országok ki fogják terjeszteni alapvető szolgáltatásaikat, és új gyógymódokat alkalmazhatnak alacsonyabb költségek mellett, mint a fejlett országok. A biztosítással nem rendelkezők az USA-ban könnyebben hozzáférnek az alapellátáshoz, ugyanakkor azok az állampolgárok, akik egészségügyi ellátásuk nagy részét az állami szektortól kapják, jövedelmükből többet fognak költeni kezeléseikre. Ezek a folyamatok nem az egyenlőség elérése irányába hatnak. Kétségtelen, hogy az új modell fennakadásokat fog okozni az egészségügy értékláncolatában, érzékenyen érintve a kormányokat, finanszírozókat, szolgáltatókat, állampolgárokat és szállítmányozókat. Mindenesetre a kormány és az ipar képviselőinek feladata a kihívásokra való felkészülés, valamint ezek felismerése és megoldása a közös egészségügyi modellhez vezető úton. (ZLL) Forrás: http://www.atkearney.com/main.taf?p=5,1,1,120,6 2008-06-27 14:33:30

16


Szlovákia: az EZP elhagyja a magánbiztosítók piacát Az Europska Zdravotna Positovna (EZP) elnevezésű szlovák magánbiztosító elhagyni készül a piacot, mivel a 2008. januárjában bevezetett törvény megakadályozza, hogy a biztosítók megtartsák a profitot. Az EZP ezen döntésének bejelentését megelőzően 6 biztosító működött a szlovák piacon: a Közös Egészségbiztosítási Társaság (SZP), az Általános Egészségbiztosítási Társaság (VSZP), a Dôvera Egészségbiztosítási Társaság (VZDP), az Apollo, az Union és az EZP. A négy utóbbi magántulajdonban van, és 1,7 millió biztosítottal rendelkeznek, ami az összes biztosított 30%-a. A törvénynek 3 fő rendelkezése van: a biztosítók által összegyűjtött díjakat állami alapokként kezelik; a profitokat vissza kell forgatni a biztosítási rendszerbe, az általános költségeket pedig 4%-ról 3,5%-ra kell csökkenteni. Az új szabályozások zűrzavart keltettek a magánbiztosítóknál. Robert Fico miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy nem fogja megengedni a Szlovák Köztársaság megzsarolását, illetve kizsákmányolását, és amennyiben ez a társaságoknak nem tetszik, kiléphetnek a piacról, vagy kölcsönöket vehetnek fel, amiből saját kórházat építhetnek. A Business Monitor International szerint hamarosan a többi magánbiztosító is követni fogja az EZP döntését. A profit hiánya és a részvényeseknek való osztalékfizetés lehetetlensége a tőkebefektetések visszaesését okozhatja a szektorban. Feltehetőleg az állami tulajdonban lévő biztosítók fognak nagyobb szerepet játszani az egészségügyi kiadások finanszírozásában. Még nem tisztázott, hogy az EZP biztosítottainak milyen lehetőségei lesznek, amennyiben azonban a többségüket az állami biztosítók veszik át, az jelentős nyomást gyakorolhat a rendszerre. A BMI szerint a szlovák kormánynak meg kell próbálnia valamilyen megegyezést kötni a magánbiztosítókkal, hogy megakadályozza a magánbiztosítók piacának összeomlását. A BMI azt is hozzátette, hogy az állami szektor megnövekedése negatív hatást gyakorolhat a gyógyszerkiadásokra.(AZS) Forrás: Business Monitor International, Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008. július. 2008-06-17 14:52:39

17


Népegészségügy Az emlőrák gyógyítása ultrahanggal Az Eurocancer program keretében az emlő kisméretű rosszindulatú daganatainak eltávolítására szolgáló új módszert mutattak be múlt héten, Párizsban. Az új technológiai eljárás nagyintenzitású (HIFU 9000) ultrahang fokalizálása révén előidézett hipertermián alapul. A párizsi Saint-Louis kórház, Claude Maylin professzor által vezetett onko-radiológiai részlege és a Shanghai egyetem együttműködésén alapuló és egyelőre kísérleti stádiumban levő módszerrel, amennyiben eredményei bizonyítást nyernek, elkerülhetővé válnak a sebészeti beavatkozások, illetve a keletkező műtéti hegek kisebb méretűek lesznek. Ellentétben az echographia során alkalmazott ultrahanggal, mely gyenge intenzitása révén a szöveteken, ezek károsítása nélkül halad át, az új eljárásban alkalmazott ultrahang tízezerszer intenzívebb hatást kifejtve iktatja ki a kóros szövetet. A technológiai eljárás egy 40-100 Watt frekvenciájú ultrahangkészülékkel történik, mely amellett, hogy képes felismerni a rákos elváltozásokat, 65-80 fokos hőmérsékletre hevítve, fel is tudja számolni ezeket. A helyi érzéstelenítésben végzett egy vagy maximum két 45-60 percig tartó beavatkozás alatt a betegek csupán kisebb csípő érzést tapasztalnak. A kutatások eredményessége esetén remény nyílik a sebészeti beavatkozás ultrahanggal való kiváltására és az utólag alkalmazott radiológiai dózisok csökkentésére. A főbb konstruktőrök is érdeklődnek az újítás iránt, bár a nagy intenzitású ultrahang alkalmazását - pl. a Bordeaux-i Onkológiai Központban - előzetes MRI vizsgálathoz kötnék. (ZLL) Forrás : http://www.lefigaro.fr/sante/2008/06/27/01004-20080627ARTFIG00415-des-ultrasons-pour-venir-a-boutdu-cancer-du-sein.php 2008-06-30 12:01:31

Óvintézkedések szükségesek a mobilhasználattal kapcsolatban David Servan-Schreiber és 19 tudóstársa óvatosságra int - különösen a gyermekek viszonylatában – a mobilhasználattal kapcsolatban. Bár a mobil az ő véleményük szerint is jelentős találmány, és manapság már szinte nélkülözhetetlen, mégis kellő elővigyázatossággal alkalmazandó. A Pittsburghi Egyetem pszichiátria professzora által a mobiltelefon használatával kapcsolatban kiadott felhívást többségükben francia és más nemzetiségű rákkutatók írták alá. Még ha a jelenlegi epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen nem is támasztják alá az eszköz használata révén megnőtt tumor-kockázatot, a dokumentum támogatói óvintézkedésekre szólítanak fel. Az általuk javasolt aranyszabályok a következők: ` 12 évesnél fiatalabb gyermek ne használjon mobilt,

18


` a telefont testünktől a lehető legtávolabb tartsuk, és vagy fülhallgatóval vagy kihangosítóval használjuk, ` ne tartsunk testünkhöz közel bekapcsolt készüléket, ellenkező esetben viszont a klaviatúra fedett része legyen inkább testközelben, ` a beszélgetés alatt váltogassuk a mobiltelefon helyzetét, ne csak az egyik fülünkhöz tartsuk folyamatosan a készüléket, ` rövidre fogjuk beszélgetéseinket, ` lehetőség szerint inkább SMS-ben kommunikáljunk. Végezetül, vásárlásnál vegyük figyelembe a készülék specifikus abszorpcióját, és megvételre a lehető legalacsonyabb abszorpciós értékű (DAS) készüléket válasszuk. (ZLL) Forrás: http://www.lefigaro.fr/sante/2008/06/15/01004-20080615ARTFIG00055-appel-a-la-prudence-face-auxtelephones-portables.php 2008-06-16 13:00:20

19


Egészségügyi informatika Személyes egészségügyi nyilvántartás online – HealthVault, Google Health A bankautomaták és az online banki ügyintézés után a személyes egészségügyi nyilvántartás következik a technológiai újítások sorában, melyeket kezdetben idegenkedve fogadtak az emberek, később viszont mindennapossá váltak. A személyes egészségügyi nyilvántartás (personal health record, PHR) a betegek kórtörténetének online megőrzőhelye. A papír alapú betegdokumentációt ezentúl nem kell szállítani, postázni vagy faxolni az orvosi rendelőből a kórházba, hanem lehetőség nyílik az információ tárolására egyetlen digitális helyen, amit később tetszés szerint meg lehet osztani másokkal. Várhatóan két PHR szolgáltatással kell számolni a jövőben: az egyik a Google Health, a másik a Microsoft által működtetett HealthVault. Jelenleg kevés fogyasztó veszi igénybe ezeket az alkalmazásokat, ezért a piac még nincs megállapodva. Más cégek is beléptek a személyes egészségügyi nyilvántartás piacára, köztük a Revolution Health az AOL internetszolgáltató alapítójától és a Dossia, melyet az AT&T telefontársaság és a Wal-Mart áruházlánc szponzorál. Néhány orvostudományi intézet, mint a Cleveland Clinic és a Kaiser saját védett rendszerrel bír, mely lehetővé teszi a betegek számára kórlapjuk online tárolását és megtekintését. Ezek az alkalmazások korlátozottak, mivel nem engedik az adatok továbbítását az intézeten kívüli orvosok felé. A legtöbb szakértő szerint nagy valószínűséggel a Microsoft és a Google fogja uralni a PHR piacot. Mindkét cég ingyenesen nyújtja szolgáltatásait, a belépéshez csak egy e-mail címre és egy jelszóra van szükség. A Google Health intuitívabb és könnyebben navigálható mint a HealthVault, ami nem meglepő, amennyiben a Google – mint élenjáró webkereső – jobb érzékkel rendelkezik a webes alkalmazások építésére. A HealthVaultnak van néhány innovatív tulajdonsága, pl. a felhasználók meghívhatnak másokat (orvosokat, rokonokat), hogy hozzáférhessenek a nyilvántartásukhoz. A Google Healthben is meg lehet osztani a hozzáférést, de csak a felhasználói név és a jelszó megadásának kevésbé elegáns módszere révén. A HealthVaultban ki lehet választani a megosztandó információ típusát – a 60 opció között található pl. a vérnyomás, az allergia, és a biztosítás információi. A Microsoft jelenleg 16 partnerrel működik együtt, akik számos online eszközzel szolgálnak. Megemlíthető ezek közül a vérnyomás menedzsment eszköz az Amerikai Stroke Szövetségtől és mentális egészségügyi programok a MySelfHelp nevű csoporttól. Az eszközök közül több maga is személyes egészségügyi nyilvántartás, ezért a Microsoft kitart amellett, hogy a HealthVault nem egy PHR, hanem egy "platform", ami segíti a fogyasztókat a PHR-ekhez és más egészségügyi menedzsment eszközhöz való kapcsolódásban. A HealthVault képes külső orvosi készülékekhez is kapcsolódni, mint szívritmus monitorok és vércukormérő készülékek, majd feltölteni az így nyert információt a HealthVaultba. A Google Health esetében az adatokat kézzel kell beírni dokumentumok feltöltése helyett. Bejuttatása után az információ egy egységes alkalmazásba integrálódik, ami egy intelligens eszközzé válik és képes az adatokra való válaszadásra. Pl. ha az illető közli a Google Health rendszerrel, hogy allergiás a penicillinre, majd beírja, hogy arcüreg fertőzése van és amoxicillint szed, egy piros felkiáltó jel jelenik meg a „Gyógyszer kölcsönhatás” kategóriában, figyelmeztetvén a felhasználót az allergiás reakció lehetőségére.

20


A két termék tehát nem ugyanazt nyújtja. Ha valaki szeretné rákötni a rendszerre orvosi készülékeit, vagy beteglapokat tárolni, Word dokumentumokban közölni szedett gyógyszereit, akkor a HealthVaultra eshet a választás. Ha valaki szeretné, hogy a bevitt információ rugalmasabban legyen kezelve, a Google Health a megfelelő termék. Sokan hozzák fel azt a kritikát, hogy a PHR titoktartás veszélyeit vonja maga után, és mások képessé válhatnak betekinteni az egészségügyi nyilvántartásokba. Mind a Microsoft, mind a Google ígéretet tett arra, hogy egyértelmű hozzájárulás nélkül nem történhet információ megosztás. (SZL) Forrás: http://www.baltimoresun.com/news/health/bal-to.hs.phr26jun26,0,5597062.story 2008-07-04 11:21:29

21


Humánerőforrás Súlyos háziorvosi hiány várható az USA-ban Egy University of Missouri tanulmány szerint az Egyesült Államokban 2025-re a betegeknek jóval hosszabb ideig kell várakozniuk egy orvosi vizitre, ha a háziorvos képzésre felvett hallgatók száma nem növekszik. A háziorvosok és az általános belgyógyászok hiánya 2025-re elérheti a 44 ezret a fennálló torz díjazási rendszer következtében, amely egyre inkább jutalmazza a szakorvosokat mint a háziorvosokat. Jelenleg az általános orvosok a teljes orvosi létszám harmadát teszik ki, és az összes orvos-beteg találkozó több mint feléért felelősek. Az elmúlt tíz évben a végzős általános orvosok száma 22%-kal csökkent, és ez tovább folytatódik, amint az orvostanhallgatók más szakterületeteket választanak. Ugyanakkor az amerikai lakosság évenként 1%-kal növekszik, a 2. világháború után született „baby boomer” nemzedék pedig jelentősen megnöveli majd az idős lakosok számát. A népszámlálási hivatal előrejelzése szerint 2025-re a felnőttek száma 21%-kal, a 65 éven felüliek száma 73%-kal fog növekedni. Az idős emberek átlagban háromszor keresik fel háziorvosukat, kétszer annyiszor, mint a 65 éven aluliak. Ennek megfelelően 2025-re az orvosi vizitek száma 29%-kal fog emelkedni. Ugyanakkor az általános belgyógyászok és családorvosok utánpótlása kevesebb, mint 5%-kal fog növekedni. A kutatócsoport szerint, ahogy a betegek száma emelkedik, az orvosok egyre inkább a sürgős esetekre összpontosítanak majd, és kevesebb idő jut a megelőző szolgáltatásokra, a betegek koordinálására, és a betegek problémáinak alapos vizsgálatára. Mindez a már amúgy is túlterhelt szakorvosok terhét fogja növelni, több beutaláshoz és az ellátás költségeinek emelkedéséhez fog vezetni. A jövőben szükséges lesz az ösztönzési rendszer megváltoztatása az alapellátás irányíthatóbbá tételével és a jövedelmek más szakterületekhez való igazításával. A kutatók erősen támogatják az alapellátás "medical homes" nevű új modelljeinek fejlesztését, ahol orvoscsoportok, ápolók, orvossegédek és más dolgozók átfogó alapellátási szolgáltatásokat nyújtanak, egyben a krónikus betegségben szenvedő betegek ellátására is koncentrálnak. Ezek a modellek jobb hozzáférést tesznek lehetővé hosszabb rendelési idővel, telefon, e-mail és elektronikus betegnyilvántartás használatával. Megfelelő térítés fejében ezek a modellek javítják a minőséget, csökkentik a költségeket és növelik mind a beteg, mind az orvos elégedettségét. Ugyanakkor szükséges a végzős orvostanhallgatók számának növelése is - a háziorvos karrier népszerűsítésével és különböző ösztönzők bevezetésével. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/111644.php 2008-07-02 10:50:36

22


Gyógyszerügy Egyes gyógyszerek jobb hozzáférhetősége Franciaországban Franciaországban új állomáshoz érkezett az a törekvés, mely a beteget saját egészsége aktív részesévé kívánja tenni. Roselyne Bachelot-Narquin egészségügyi miniszterasszony július 1-jén 200 nem vényköteles gyógyszer szabad polcon való elhelyezésére adott felhatalmazást a patikák számára. Ez az intézkedés árcsökkenést kíván elérni egyrészt a konkurencia beindítása révén, másrészt azzal, hogy a beteg számára láthatóvá teszi az előtte megnyíló választási lehetőségeket. Az árak figyelemmel kísérése szintén napirenden van, egyben megnő a gyógyszerész tanácsadói szerepköre is. Az Egészségügyi termékek biztonságosságát felügyelő Hatóság (AFSSAPS) kézikönyvet adott ki az öngyógyszerelés megfelelő keretek között tartásáról, illetve információs anyagokkal nyújt útmutatást a lakosság számára. Tájékoztatója után a miniszterasszony üdvözölte a rendelkezésről a betegek számára felvilágosítást nyújtó patikákat, valamint a rendelkezés érvénybe léptetését egységesen támogató gyógyszerészkamarát. (ZLL) Forrás: http://www.sante-jeunesse-sports.gouv.fr/ 2008-07-02 15:21:33

A vény nélkül kiadható (OTC) gyógyszerek forgalma Lengyelországban Lengyelországban egyre szabályozottabbá válik a vény nélkül kiadható gyógyszerek forgalmazása. A lengyel PMR piackutató cég adatai szerint, a nem gyógyszertárban forgalmazott OTC termékek, ideértve az élelmiszer-kiegészítőket is – értéke 785 millió PLN-t (354 millió USD-t) tett ki 2007-ben. A Business Monitor International által az OTC gyógyszerek piacával kapcsolatban végzett átfogó elemzés szerint, ez az érték az OTC-gyógyszerek teljes forgalmazásának 17%-át képezte a vizsgált évben. A patikán kívüli forgalmazás helyszíne többségében szupermarket vagy más nagyáruház volt, és igénybevétele főként az élelmiszer-kiegészítők vagy a megfázás elleni szerek alkalmazásának volt tulajdonítható. Mivel ezeket a szereket a kormány nem tekinti szigorú értelemben vett gyógyszereknek, így a gyógyszertárak nincsenek kijelölve árusításuk kizárólagos helyszínéül. Az OTC-szerek gyógyszertáron kívüli forgalma a teljes OTC piac 10%-át, élelmiszer-kiegészítők esetén 27%-ot tett ki. A döntés arról, hogy mely gyógyszerek forgalmazhatók patikán kívül, az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Jelenleg körülbelül 100 termék képezi a gyógyszertáron kívül is elérhető szerek körét. A BMI bár megértéssel tekint a betegek biztonságával kapcsolatos aggodalmakra, mégis üdvözöl a patikán kívül forgalmazható szerek listájának kibővítésére vonatkozó bármely minisztériumi intézkedést, mivel a jegyzék túlzottan korlátozottnak tűnik. Lengyelországban időközben, egy 2007-es rendelkezés értelmében az OTC termékek mail-en való megrendelésre történő indirekt árusítása is engedélyezetté vált. Az OTC-szereket a patikáktól személyesen, telefonon, faxon, email-ben vagy interneten is meg lehet rendelni. Mindazonáltal a

23


vényköteles gyógyszereket kizárólag hagyományos módon a gyógyszertárak felkeresése révén lehet beszerezni. A mail-en való megrendeléseket teljesítő társaságoknak bizonyos feltételeknek meg kell felelniük: - a gyógyszerek csomagolásának külön helyiségben kell történnie, a megrendelésekről számítógépes nyilvántartást kell vezetni, a gyógyszereket az előírásoknak megfelelő hőmérsékleten kell szállítani. Annak ellenére, hogy Lengyelországban az OTC-szerek forgalmazása szigorú korlátozás alá esik, a BMI - a lakosság anyagi helyzetének előrelátható javulását és az egyre szélesebb körben elterjedő egészségtudatosságot tekintve - mérsékelt növekedést jelez előre a szektorban. Az OTC-piac értéke 2,07 milliárd USD-t tett ki 2007-ben, és a BMI szerint 2012-re 2,58 milliárd USD-re fog emelkedni, de a növekedés potenciálisan fokozódhat is a szektor kormány általi liberalizálásának függvényében. (ZLL) Forrás: Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008 július 2008-06-25 11:40:48

Gyógyszerárcsökkentés Portugáliában A 2007-es jogalkotási folyamatok nyomán, 2008 áprilisában bizonyos gyógyszercsoportok ára csökkent Portugáliában. Remények szerint, ez mintegy 45 millió EUR megtakarítást eredményez az év folyamán, ami az egészségügyi rendszer és a betegek számára egyaránt érzékelhető lesz. Annak ellenére, hogy Portugália gyógyszerárai relative alacsonyak más nyugat-európai országok hasonló adataival összehasonlítva, az ország a GDP-jének viszonylag magas hányadát (2006-ban 2,1%-ot) fordítja ilyen kiadásokra. A kormány ennek visszafogására árcsökkentő intézkedéseket hozott, és előtérbe helyezte a generikumok forgalmazását. 2006 februárjában, az Egészségügyi Minisztérium egyezményt kötött a Gyógyszercégek Társaságával (APIFARMA) a gyógyszerkiadások maximálására. A 2007 márciusa óta bevezetett gyógyszerár-politika révén a portugál medicinák ára nem haladhatja meg a spanyol, francia, olasz és görög gyógyszerárak átlaga alapján meghatározott referencia-árat. A szabályozás részeként a termékek árát évente ellenőrzik. 1230 originális medicina esetében, melyek ára magasabb volt, mint a referenciaár, átlagosan 8%-os árcsökkentést hajtottak végre. Ez a kormány számára 30,5 millió, a betegek számára pedig 10,5 millió EUR megtakarítást fog eredményezni a következő év során. Az árcsökkentések 1861 generikumot is érintenek. Ezek a csökkentések az API piaci részesedésétől függnek. 50-60% esetén 5%-osak, 60-70% esetén 4%-osak, és 70% esetén 3%-osak. A Business Monitor International szerint ez ösztönzőleg hathat a generikumokat előállító cégek versenyképességére, viszont a társaságok szemszögéből ez nem jelent olyan anyagi megtérülést, mint az előzőekben érvényben lévő rendelkezések a generikumok árának extra visszatérítésére. Míg a megtakarítás kedvező a betegek számára, kevéssé fogja befolyásolni a 2008-ra előrejelzett 3,5 milliárd EUR-os gyógyszerkiadást. Míg Portugáliában a gyógyszerkiadások GDP-hez viszonyított aránya viszonylag magas, az egy főre jutó gyógyszerkiadás 2006-ban elmaradt sok nyugat-európai ország hasonló statisztikájától. (ZLL) Forrás: Western Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008 május 2008-06-16 15:57:54

24


Egészségügyi reformok A szlovák kormányfő látogatása az Egészségügyi Minisztériumban Robert Fico Kormányfő az Egészségügyi Minisztériumban tett ellenőrző látogatása keretében találkozott az egészségügyi tárca vezetőivel. Kifejezte meggyőződését arról, hogy Richard Rasi újonnan kinevezett miniszter az ágazat kitűzött irányvonalán fog haladni, kapcsolódva az elődje által végrehajtott pozitív döntésekhez. Érdeklődött az egészségügyi ágazat prioritásairól és azok ütemezéséről az elkövetkező két évben. Rasi miniszter tájékoztatta a kormányfőt arról, hogy a feladatok középpontjába az egészségügyi informatika fejlesztése és a szolgáltatáskatalógus összeállítása kerül, amely alapul fog szolgálni az egészségügyi ellátás díjazása új kódrendszerének és fizetési mechanizmusainak a kidolgozásához a szolgáltatók összes típusára vonatkozóan. A tárgyi jellegű vitában hangsúlyozta, hogy az operációs programok keretében súlyt fog helyezni a strukturális alapok hatékony és transzparens felhasználására. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk/ - 2008. 06. 16. 2008-06-17 11:32:53

Az egészségügyi reform kiemelt problémái Csehországban A csehországi egészségügyi reform egyik jelentős előirányzott lépése az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakítása és a nyereségképzés lehetővé tétele. A cseh egészségügyi jogszabályozás környezetében az egészségbiztosítók eddigi jogi formájának más formára történő változtatása nem jelent drámai hatást. Pusztán a felügyeleti szervek struktúrája változik, de az egészségbiztosítóknak továbbra is respektálniuk kell az érvényben levő cseh törvényeket, beleértve olyan alapvető és korlátozó regulákat is, mint az egészségügyi ellátás, a pontértékek, a gyógyszerárak és egyéb területek központi szabályozása. A reformerek az előkészületben levő változtatást vagy nem tárják fel teljesen a nyilvánosság előtt, vagy nem egészen átgondolt formában ismertetik, és elsősorban az nem világos, hogyan oldják meg a kereskedelmi törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Például a ma érvényes törvény kimondja, hogy a felügyeleti tanács tagjainak egyharmadát a dolgozók képviselőinek kell alkotniuk. A problémát logikai szempontból vizsgálva azonban az egészségbiztosítók felügyeleti tanácsában legalább 30%-ban a betegek képviselőinek, nem pedig a biztosító alkalmazottainak kellene részt venniük. A részvénytársasági forma bevezetésének pozitív hatása a szabályok és eljárások standardizálásában, az egészségbiztosítók gazdálkodásának kimutatásában, valamint a gazdasági társaság világos típusának megközelítésében nyilvánulhat meg, beleértve például a menedzserek hatáskörét stb. Sajnos azonban az eddigi információkból nem derül ki világosan, hogyan történik majd a részvények elosztása, ki vesz részt a közgyűléseken, kik választhatnak, milyen módon gyakorolhatnak a betegek hatást a biztosítójukra. Az egészségbiztosítók a „betegek kívánságára” (valójában a politikai reprezentáció közvetítésével) és nem vállalkozási szándékkal jöttek létre, mint a kereskedelmi biztosítók, amelyeknek számolniuk kell az 25


eredménytelenség potenciális kockázatával is. Az egészségbiztosító fő küldetése ugyanis a minél jobb minőségű egészségügyi ellátás biztosítása ügyfeleik részére, nem pedig a részvényesek számára történő nyereségképzés. Drámai hatása lesz annak, ha esetleg lehetővé teszik a részvényesek számára a nyereségképzést, mint ahogy azt az egészségügyi miniszter bemutatta. Például a pozitív gazdasági eredmény 20%-át lehetne nyereségre elkülöníteni, és a részvényesek között elosztani. Ugyanakkor nem világos az, hogy az egészségbiztosítóknak miszerint kellene a nyereséget elérni, ha minden alapvető pénzügyi keretet az Egészségügyi Minisztérium rendeletei szabják meg (a gyógyszerek, az ellátás ára stb.). A jelenlegi körülmények között nem várható erős hatás az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak hatékonyságára, gyakoriságára, mennyiségére, minőségére, vagy fordítva a biztosítottak ellátásának fejlesztésére, a szolgáltatások minőségének növelésére, hanem csak az egészségügyi kiadások csökkentésére. Az egészségbiztosítóknak nem kell aggódniuk az ügyfeleik távozása miatt, mivel azok számára a biztosítás kötelező. A menedzsmentnek így nem a termékek minőségére, hanem csak a kilépő ügyfélszámra kell figyelnie, és elsősorban az ellátási költségek csökkentésére fog törekedni. A nyereségképzés lehetővé tétele addig nem vezethet pozitív változásokhoz, amíg nem szüntetik meg a gyógyszerekre, az ellátásra, a szolgáltatásokra vonatkozó árak pénzügyi keretét, illetve árszabályozását. Ezen felül szükség lenne egy olyan bonyolult fogalom mérési rendszerének a kialakítására, mint a biztosítottaknak nyújtott ellátás minősége és mértéke. A megtakarított egészségbiztosítási járulékokból származó nyereségképzés lehetővé tétele, enyhén szólva, közgazdasági képtelenség. Ezt körülbelül ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a pénzügyminiszter az állami költségvetésből származó többletet zsebre tenné, jutalomként hivatalának jó irányításáért és gazdálkodásáért. Mind az állami költségvetés, mind az egészségügyi ellátás fedezésére beszedett járulékok közhasznú eszközök, amelyeket a jól gazdálkodó (pénzügyminiszter, egészségbiztosító) megfelelően újraosztja, a társadalom számára elosztja minimális költségek és veszteségek mellett, mégpedig és a lehető legnagyobb közhaszonnal. Az egészségügyi ellátás esetében ez a maximális mértéket és minőséget jelenti. Az egészségbiztosítók részvénytársasági formára történő átmenetének kombinációja megfelelő lépés a biztosítók tevékenységének standardizálására, ezzel azonban számos további összefüggő problémát nem oldottak meg. A járulékokból való nyereség-képzés lehetővé tétele viszont többé-kevésbé az egészségügyi ellátás mértékének és minőségének a korlátozásához fog vezetni. A hosszabb távú megoldás szempontjából sokkal hasznosabb lenne először elkülöníteni a biztosítottak pénzét az egészségbiztosító ügyvezetésétől. Amennyiben a jogi forma változtatása és a nyereségképzés kerülne fontolóra, akkor először a biztosítottak pénzét el kell különíteni a működési eszközöktől. Az egészségügyi ellátás biztosításához szükséges eszközöket a biztosítottak szükségleteihez mérten kell elválasztani, nyereséget pedig az egészségbiztosítók működésére szánt pénzekből és hatékony felhasználásukból lehetne képezni. Az egészségbiztosítót ily módon ketté lehetne osztani „az ellátásra fordított pénzalapra” és az esetleges részvénytársaságra, amely biztosítja az ellátást, a működést, az adminisztrációt és az elszámolást.

26


Ma az egészségbiztosító működésére fordítható keret a beszedett járulékok mintegy 1,5%-a, és ez az összeg tekinthető a részvénytársaság rendes bevételének, amelyből nyereséget képezhet. Az így elért nyereségből lehetne látni, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal képes működtetni és irányítani az intézményt. A fennmaradó 98,5%-ot a biztosítottak egészségügyi ellátásának vásárlására lehetne fordítani. Azonban a részvénytársasági forma sem mutatja meg, hogy a 98,5%-ot megfelelően használták-e fel, valamint hogy megfelelően és olcsón történt-e a biztosítottak gyógyítása, és maximálisan gondoskodnak-e az egészségükről. Tekintettel az egészségügyi ellátás mértékére és mennyiségére, valójában az ellátás minőségét sem lehet adminisztratív úton tökéletesen mérni és ellenőrizni, hanem itt teret kell adni az összes résztvevőnek. Az elégedetlen biztosított átmegy egy másik biztosítóhoz, az elégedetlen beteg átmegy egy másik orvoshoz, az elégedetlen orvos pedig nem köt szerződést a biztosítóval és változtatást javasol pácienseinek is. Amennyiben sor kerülne a miniszter által tervezett részvénytársasági forma bevezetésére és a járulékmegtakarításból történő nyereségképzésre, a részvényeket el kellene osztani a biztosítottak között. Ezzel lehetővé válna számukra, hogy a közgyűléseken szavazhassanak arról, akarnak-e nyereséget képezni és osztalékot kifizetni akkor is, ha ez az egészségügyi ellátás mértékének és minőségének rovására történne, vagy inkább előnyben részesítik a tartalmasabb ellátást és a nulla nyereséget. Az egészségbiztosítás kötelező, ha azonban az egészségbiztosítók számára lehetővé válna a nyereségképzés, akkor elméletileg ezzel párhuzamosan lehetőség nyílna a járulék nem fizetésére is, ez pedig teljesen ellentmond az európai hagyománynak, a bismarcki és az angol NHS rendszernek egyaránt. A két rendszernek megvannak a saját logikai és rendszerbeli sajátosságai. A fentiek szerint a miniszter jelenlegi elgondolása sajnos együtt járna az egészségügyi ellátás korlátozásával. Nem világos például továbbá az, hogy az Általános Egészségbiztosító (VZP) hogyan egyenlíti majd ki az olyan vesztéségét, amelyet eddig évente generált, és aztán a több év alatt felhalmozott mennyiséget az állam nagy politikai látványossággal kiegyenlítette (ilyen volt Rath ex-miniszter intézkedése a VZP gazdálkodásának „kigyógyítására”pénzügyi injekció által, amiért mindannyian megfizettünk). Hogyan érhetne el a VZP a jelenlegi környezetben nyereséget anélkül, hogy ne csökkentené az ellátás volumenét betegei számára? Erre az alapjában nyilvánvaló problémára a reform-team részéről nem terjesztettek elő elemzést vagy megoldást, és hasonló kockázatok kezelésére sem. A részvénytársaság alapvető figyelme a részvényesekre irányul, akik tőkebefektetetéseiket kockáztatják a piacon való eredménytelenség esetén, valamint a potenciális megrendelőkre, akik szabadon dönthetnek, megvásárolják-e a részvénytársaságtól a termékeket, illetve szolgáltatásokat vagy sem. Ez azonban jelenleg az egészségbiztosítóknál lehetetlen, mivel a mostani alapítók nem kockáztatnak. Az egészségbiztosítók a törvény alapján jöttek létre, az elkövetetett hibák következményeit átháríthatják az ügyfelekre, a biztosítottakra vagy az államra (példa erre a VZP gazdálkodása). Elsősorban figyelembe kell venni, hogy az állampolgárok kötelesek biztosítást kötni és járulékot fizetni. Nem választhatnak más alternatívát, nincs lehetőségük másfajta szolgáltatás választására. (VM) Szerzők: Ales Müller, Jan Jaros – Egészségügyi Rendszertudományi Egyesület, Prága Müller, A. – Jaros,J.. Zdravotnictví v Ceské republice, II/XI/2008, 49. 2008-06-17 11:01:52

27


A cseh kormány óvatosan halad az egészségügyi reformtörvényekkel A cseh Polgári Demokrata Párt (ODS), Mirek Topolánek kormányfővel az élen, óvatosan kezeli az egészségügyi reformtörvények jóváhagyását, és kiváltképp azokat, amelyekre a koalíciós partnerek a legérzékenyebbek. A kormányfő június 6-án a parlamenti képviselőknek ígéretet tett arra, hogy nem alakítják át az egyetemi kórházakat részvénytársaságokká. Ezzel lényegében kihúzott egyet a hét reformtörvény közül. További három törvény sorsa forog kockán, amelyek az általános egészségbiztosítással, az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakításával és az új egészségbiztosítási felügyeleti hivatal létrehozásával függnek össze. Ezekkel kapcsolatban merült fel a legtöbb kifogás és észrevétel az utóbbi időben (a koalíciós partner a koalícióból való kilépését is kilátásba helyezte). A reform kulcstörvényeiről van szó, amelyek megváltoztatnák a cseh egészségügy arculatát és benne a páciens helyzetét. Pavel Hrobon miniszter-helyettes (a reform-team vezetője) szerint valóban időre van szükség ahhoz, hogy ezt a három törvényt megvitassák a szolgáltatókkal és a politikusokkal, és csak ezután terjesztenék fel észrevételezési eljárásra. Tomás Julínek egészségügyi miniszter, aki a legaktívabb reformernek számít, június végére ígérte a törvények felőli döntést. Az ODS véleménye szerint azokat a törvényeket kellene most tárgyalni, amelyek nem kontraverziós jellegűek, a többit pedig további vitára kell bocsátani és kompromisszumos megoldást találni. Végül így a hét törvényből ősz előtt csak hármat terjesztenének elő. David Rath ex-miniszter nyilatkozata szerint az ODS részéről stratégiai megfontolásról van szó, mivel az őszi önkormányzati választások előtt el akarja kerülni a pozíciójukat gyengítő konfliktusokat. Az egészségügyi reformtörvények előrelátható ütemezése Elnapolt törvények ` az általános egészségbiztosításról szóló törvény ` az egészségbiztosítókról szóló törvény ` az egészségbiztosítók felügyeleti hivataláról szóló törvény ` az egyetemi kórházakról szóló törvény Parlamenti tárgyalásra kerülő törvények ` az egészségügyi ellátásról szóló törvény ` a specifikus egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény ` a mentőszolgálatról szóló törvény (VM) Forrás: http://www.zdravotnickenoviny.cz/scripts/detail.php?id=364018 (DNES, 2008, 06. 16) 2008-06-17 10:59:20

28


Tiltakozások az egészségügyi reform ellen Csehországban Az utóbbi hónapokban legjelentősebb eseménynek számít Csehországban a közhasznú és közjogi intézmények megfelelő működéséért és fenntartásáért folytatott küzdelem. Az egészségügy reformja a társadalom és a média figyelmének középpontjába került. A januárban bevezetett vizitdíj és egyéb regulációs díjak állandóan foglalkoztatják az állampolgárokat, a szakmai intézményeket, és a közelmúltban az Alkotmánybíróság is vizsgálta és szoros szavazati aránnyal (8:7) döntést hozott a díjak jogosságáról. A díjak alóli mentesítésekre, illetve a megszüntetésükre irányuló javaslatok továbbra is napirenden vannak, a minisztérium foglalkozik a javaslatok orvoslásával. A cél az, hogy a díjak valóban regulációs, esetleg motivációs funkciót töltsenek be. Eltérő és kockázatosabb a helyzet az egészségügyi reform második szakaszában a jelenleg előkészületben levő változtatásokkal, az egészségbiztosítók és a kórházak részvénytársaságokká alakításával. A reform bírálói figyelmeztetnek az elhamarkodott lépések esetleges veszélyeire, amelyeket nem lehet korrigálni. Az egészségügyi miniszter által ez év áprilisában ismertetett irányelvek szerint az egészségbiztosítókat részvénytársaságokká tervezik átalakítani, az új egészségbiztosítási rendszer működésének kezdetét 2009 elejére tervezik. Az Általános Egészségbiztosító (VZP), amely az egészségbiztosítási piac kétharmadára terjed ki, állami részvénytársaságként fog működni, a többi kisebb biztosító pedig magánkézbe kerülne. A minisztérium szerint a magánosításból befolyt bevételt (számítások szerint mintegy 25 milliárd koronát) az egyes biztosítók ügyfelei között osztanák el, egy négytagú családra 10 ezer korona jutna. Ezeket a pénzeszközöket azonban csak az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására költhetik el. A törvényjavaslatok részletes kidolgozása folyamatban van, az egészségbiztosítókon kívül a reform másik lényeges kérdése az egyetemi kórházak részvénytársasággá alakítása. Felsorakozó tiltakozások Amilyen ütemben halad az egészségügy reformja, olyan gyorsan gyarapodik az ellenzők tábora is. A reform második szakasza ellen számos kritika és ellenjavaslat látott napvilágot az ellenzék, a koalíció kisebb pártjai, az orvosi és egészségügyügyi szakszervezetek, a Cseh Orvosi Kamara, a betegjogi egyesület és egyéb szerveztetek, szakemberek részéről. Főleg azt kifogásolják, hogy a minisztérium az ígéretek ellenére nem mutatta be a törvényjavaslatokat, és nem tájékoztatja őket kellőképpen a részletekről. A kereszténydemokrata koalíciós párt fellépett az egészségbiztosítók és az egyetemi kórházak privatizációja ellen, és kifogásolja, hogy a minisztérium ígéretei ellenére nem tájékoztatja őket folyamatosan az átalakítás tervezett részleteiről. Felszólították a minisztert, hogy függessze fel az összes előkészületet az egyetemi kórházak átalakítására addig, amíg a törvény nem lép érvénybe. Attól tartanak, hogy a cél nem elsősorban az egészségügyi rendszer javítása, hanem az egészségbiztosítók mielőbbi privatizálása, és a kötelezően beszedett járulékok szabad kezelése. A Cseh Orvosi Kamara is felszólította a minisztert, hogy vonja vissza az egészségbiztosítók és az egyetemi kórházak átalakítására vonatkozó törvényjavaslatait. A cseh egészségügy helyzetét nem tartják annyira rossznak, hogy azonnali forradalmi változtatásokra lenne szükség anélkül, hogy időt és lehetőséget adjanak a témának a szakemberekkel való részletes megvitatására. Az egészségügyi és orvosi szakszervezetek a betegjogi egyesület támogatásával tiltakozást szerveznek az egészségügyi reform ellen. Ezzel összefüggően a kórházak sztrájkot jelentettek be június 24-re. A szakszervezetek tiltakozásával a Cseh Orvosi Kamara is egyetért. Mirek Topolánek kormányfő leállította az egyetemi kórházak privatizálását 29


Legutóbb erős ellenállásba kezdtek az oktató kórházak, az orvosi egyetemek és a hallgatók is, az egyetemi kórházak részvénytársasággá átalakításának terve miatt. A helyzet akkor csúcsosodott ki, amikor a Károly Egyetem Szenátusa kilátásba helyzete, hogy az átalakítás megvalósítása esetén kénytelenek lesznek az orvosi fakultásokon megszakítani a klinikai képzést. David Rath ex-miniszter pedig törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé az egyetemi kórházak részvénytársaságokká alakításának letiltására. Az Egészségügyi Minisztérium a kormánnyal való egyeztetés nélkül az év elején elkezdte a privatizációs tervek előkészítését, mégpedig a jelenleg érvényes 1991. évi privatizációs törvény, valamint a 2000. évi állami tulajdonról szóló törvény alapján. Az átalakítás befejezését legkésőbb október 1-re tervezték, vagyis a reformtörvények életbe lépése előtt. A sokoldalú ellenállás miatt az egészségügyi reformnak egy része - az egyetemi kórházak átalakítása megtorpant. Mirek Topolánek kormányfő június 6-án a parlamentben bejelentette a folyamat leállítását. Erre a beavatkozásra azért is szükség volt, mert a kereszténydemokrata néppárt kilátásba helyezte, hogy kilép a koalícióból, másrészt el akarták kerülni David Rath javaslatának tárgyalását. Látszólag megoldódott az egyetemi kórházak problémája, azonban továbbra is fennáll a kérdés, hogy a reform keretében milyen módon alakulnak át a kórházak és a nem kevésbé fontos egészségbiztosítók. Az egészségbiztosítók esetében számítani lehet arra, hogy a privatizáció azoknak a cégeknek az ellenállásába ütközhet, amelyek a szakági egészségbiztosítókat alapították, és az évek folyamán ezekbe invesztáltak. Julínek egészségügyi miniszter törekvései Julínekről egy dolgot még a legnagyobb kritikusai is elismernek: olyan miniszter, aki Topolánek kormányfő kabinetjének tagjai közül a reformot illetően a legmesszebbre jutott. Véghezvitte a vizit- és egyéb regulációs díjak bevezetését, első olyan miniszter, aki világossá akarja tenni a cseh páciensek előtt az egészségbiztosításból fedezett szolgáltatások csomagját, és legálissá tenni számukra a standardon felüli ellátást, értékesíteni akarja a kisebb egészségbiztosítókat magánbefektetőknek. Véghez akarta vinni a legnagyobb cseh kórházak részvénytársaságokká alakítását és felelősségteljes gazdálkodását, ettől azonban el kell tekintenie, és további korrekciókkal is számolnia kell a koalíciós pártok nyomása, és a bizonytalan kormánykoalíció erősítése érdekében. Az egyetemi kórházak privatizációja léket kapott Csehországban, de sokkal égetőbb probléma az egészségbiztosítók részvénytársaságokká átalakítása, mivel ennek megszakítása az egész reform lényegét fenyegetné. Pedig a reformra, és elsősorban az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó törvényekre nagy szükség van, és három törvény tervezete a vélemények szerint már professzionális szinten elkészült. A társadalmi és szakmai körökben elismert tény, hogy az egészségbiztosítók működésében vannak hiányosságok, amiért részben az érvényben levő elavult törvények a felelősek. A különböző szervezetek sürgetik a minisztériumtól a törvények részletes változatának bemutatását, mert csak ennek ismeretében lehet tárgyilagosan dönteni az életbe vágó kérdésekről. A minisztérium június második felében ígéri bemutatni a törvényjavaslatokat.(VM) Forrás: http://zdravotnickenoviny.cz – 2008. 06. 09 - 06. 11. - 06. 12. http://www.zdav.cz. – 2008. 06. 03 – 06. 04 – 2008. 06. 09 CTK, 2008. 06. 05. 2008-06-17 10:58:27

30


Reformok elleni figyelmeztető sztrájk Csehországban Márciusban sztrájk-készültséget jelentett be a Cseh-morvaországi Szakszervezetek Szövetsége (CMKOS), tiltakozásul a kormány reformpolitikája ellen. Az előre bejelentett általános sztrájkot június 24-én tartották, csatlakozva az ugyanerre a napra meghirdetett egészségügyi sztrájkoz, amelyet az Egészségügyi és Szociális Szakszervezet (OSZSP) szervezett meg, többek között az Orvosi Szakszervezeti Klub, a Betegjogi Szervezet, a Cseh Orvosi Kamara támogatásával. A 32 tagszervezetet és 540 ezer tagot tömörítő CMKOS számítása szerint az egyórás sztrájkba egymillió dolgozó kapcsolódott be. A rendszerváltás óta ez volt a szakszervezetek legnagyobb tiltakozó megmozdulása. A szervezők célja figyelmeztetni a társadalmat és főleg a kormányt a közfinanszírozási reformintézkedések, a kórházak, az egészségbiztosítók privatizációjának beláthatatlan következményeire. Az átgondolatlan reformok miatt mostanra 7% fölé emelkedett azt inflációs ráta, és az év végéig további növekedés várható. Tiltakoznak a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelése ellen, és követelik a bevezetet díjaknak, valamint az intézmények tervezett privatizálásának visszavonását. Mindemellett törekedtek arra, hogy a sztrájk alatt a munkáltatókat ne érje kár. Az egészségügy terén 24 órás sztrájkot tartottak, a kórházakban csak az akut, sürgős eseteket látták el, a műtéteket elhalasztották. Az ország számos kórháza (főleg egyetemi, megyei) tartott sztrájkot, az OSZSP tájékoztatása szerint a délelőtti műszakban 30 ezer egészségügyi dolgozó és orvos vett részt, ezen kívül mintegy 40 ezer volt a velük szimpatizálók száma. (VM) Forrás: ZDRAV.cz. – 2008. 06. 25. CTK, 2008. 06. 24. Právo, 20008. 06. 25. 2008-06-26 13:17:35

31


Ország-információk Szlovákia egészségügyi rendszere és egészségügyi reformja Szlovákiában a több-biztosítós egészségügyi modell 1994-től alakult ki. A kötelező biztosításban magánbiztosítók is részt vesznek. A hiányos finanszírozás (járulékfizetési fegyelem hiánya, a forrásokhoz képest nagyvonalú szolgáltatáscsomag stb.), a nem megfelelő menedzsment, a túlzott kapacitások, valamint az informális fizetések elterjedtsége 2003 végére már nyilvánvalóvá tették, hogy radikális intézkedésekre lesz szükség a rendszer további fenntartásához. Az egészségügy teljes adósságállománya 2003-ban elérte a 32,6 milliárd szlovák koronát (815 millió eurót). Az adósságmentesítést piaci alapon oldották meg, az állami tulajdonú Veritel Rt. létrehozásával, amely átvette az egészségbiztosítók és a kórházak tartozásait. A 33 milliárd koronára nőtt tartozás törlesztésére mintegy 20 milliárd koronát költöttek. Ez a szabályozás megállította, illetve minimálisra csökkentette az új adósságok keletkezését. 2005 végén az egészségbiztosítóknak gyakorlatilag nem volt tartozásuk, a nagy oktatókórházaknak mintegy kétmilliárd, a kisebb kórházaknak pedig 2,3 milliárdos tartozása volt. Az adósságmentesítéshez 2004-ben olyan reformtörvény csomagot társítottak, amely az egészségügy egyes területeinek rendszerben történő szabályozására, átalakítására tett kísérletet. Az elfogadott hat törvény a megelőző egy év rendelkezéseivel együtt megváltoztatta az egészségügyi ellátás, az egészségbiztosítás, az egészségbiztosítók, az egészségügyi szolgáltatók és a mentőszolgálat gyakorlatát, valamint meghatározta az állami egészségbiztosítási alapból történő, és a betegek általi térítések rendszerét. Fontos elemei voltak a betegek által fizetett felhasználó díjak bevezetése; a piaci viszonyok erősítése: a biztosítók részvénytársaságokká alakítása, a biztosítók nyereségképzésének lehetővé tétele; a felügyeleti hivatal létrehozása; várólisták bevezetése. Lényegi törekvés volt az egészségbiztosításból térített egészségügyi ellátás mértékéről, valamint a betegek által térítendő szolgáltatásokról és a térítési díjakról szóló programok elindítása. Szolgáltatói oldalon a liberalizáció, a vállalkozás szabadságának törvénybe iktatása volt meghatározó. Az egészségügyi intézmények 51%os állami tulajdonrész megtartása mellett részvénytársaságokká alakulhattak. Szabályozták a minimális hálózatot, a mentőszolgálat működését. A törvényeket nem támogatta társadalmi konszenzus. Néhány intézkedést (pl. kórházak gazdasági társaságokká alakulása) már a kormányváltás előtt leállították. A 2006-os kormányváltás irányváltást is jelentett az egészségügyben. Visszavonták a felhasználói díjak többségét, tompították a biztosítás piaci elemeit (nyereségfelhasználás korlátozása, adminisztrációs költségek csökkentése), lépéseket tettek az állami egészségbiztosítás megerősítésére. A problémák jelentős része ma is fennáll. Az egészségügyi ágazat adósságnövekedése folytatódott, az összes adósság 2007 év végén több mint nyolc milliárd koronát (252,9 millió EUR) tett ki. A 2006 decemberi adathoz (6,8 milliárd koronához) képest ez 1,25 milliárd korona (39,5 millió EUR) adósságnövekedést jelent. A növekedés havonta átlagosan 104 millió korona (3,3 millió EUR). A tartozások legnagyobb része, mintegy 5,8 milliárd korona (183,3 millió EUR) a minisztérium hatáskörébe tartozó egészségügyi intézményekben gyűlt össze. A részvénytársaságokra átalakított kórházak adóssága hat millió korona (189 651 EUR), az önkormányzatok hatáskörébe átadott és non profit formában működő egészségügyi intézményeké 2,2 milliárd korona (69,5 millió EUR), az egészségbiztosítók adóssága pedig 72 millió korona (2,3 millió EUR) volt. Az Egészségügyi Minisztérium indoklása szerint az eladósodást jelentősen befolyásoló tényező a béremelés volt. Belejátszik az a probléma is, hogy az egészségügyi intézmények elavultak, technológiailag 32


alkalmatlanok és sok esetben balesetveszélyesek. Ugyanakkor nem született érdemi válasz az orvosoknak és az ápolónőknek a magasabb bérekért folytatott követeléseire sem. A 2008 júniusában hivatalba lépett új miniszter prioritása az elégedett és meggyógyított állampolgár – páciens, és az elégedett egészségügyi dolgozók. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának összefoglalója az intézet honlapján olvasható: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1624 2008-07-04 12:23:32

33


Események Miniszteri látogatás Luxemburg Rehabilitációs Központjában Mars Di Bartolomeo egészségügyi és Jeannot Krecké sportügyi miniszter 2008. július 1-jén felkereste Luxemburg Rehabilitációs Központját, a Luxembourg-Kirchberg-ben működő Rehazenter-t. Az egészségügyi és a sportügyi tárca vezetői ezzel kívánták kinyílvánítani közös elkötelezettségüket a fogyatékossággal élők sporttevékenységének támogatása iránt. A látogatás egy, a Rehazenter valamint az Egészségügyi és a Sportügyi Minisztérium között nemrégen létrejött megállapodást követően jött létre, és a részt vevő felsővezetők számára konkrétabb betekintést nyújtott a Rehazenterben folyó rendszeres testedzésről, melyet az intézet minden erre igényt tartó érintett számára biztosít. (ZLL) Forrás: http://www.gouvernement.lu/salle_presse/actualite/2008/07-juillet/01-krecke-di-bartolomeo/index.html 2008-07-02 10:54:54

Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum – I. Országos Konferencia 2008. június 18-án került megrendezésre az I. Országos Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szervezésében. A konferencián az Egészségügyi Minisztérium, az orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók neves képviselői mellett nemzetközi szakértők is részt vettek. Dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatója elmondta, hogy a humán erőforrás terén egyre inkább az alulról jövő kezdeményezések nyernek teret, amelyek azonban nem helyettesítik az egészségügyi rendszerstratégiát. A jelenlegi ellátási helyzetet fenntarthatatlannak ítélte meg: az ország demográfiai helyzete az ellátás növelését igényelné, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók demográfiai helyzete – az elöregedés és kivándorlás következtében – az ellátás szintjének csökkenését eredményezi. Dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy az alapellátásban egyre nő a betöltetlen praxisok száma. Egyes megyékben – így pl. Borsod-AbaújZemplénben – különösen aggasztó a helyzet. Az alapellátás azonban kulcsfontosságú a magyar lakosság egészségügyi helyzetének javítása szempontjából. Úgy véli, a képzési keretszámok növelése önmagában nem oldja meg a problémát. Olyan monitoring rendszerre van szükség, amely pontosan mutatja, hogy hol mennyi orvos, illetve egészségügyi szakember dolgozik. Erre az uniós irányelveknek való megfelelés szempontjából is szükség lenne. Professor Gilles Dussault, a lisszaboni Új Egyetem tanszékvezetője, illetve a Higiéniai és Trópusi Medicina Intézet munkatársa az egészségügyi emberi erőforrás problémák globális nézőpontjáról tartott előadást. Nézetei szerint a humán erőforrás teljesítményét a következő tényezők befolyásolják: egyenlő hozzáférés, hatékonyság, eredményesség, felelősség, anyagi biztonság. Úgy véli, azért van szükség a humán erőforrás gondok globális szempontból történő megközelítésére, mert szinte minden országnak hasonló kihívásokkal kell szembenéznie ezen a területen. Az egyes országoknak egyre nehezebb 34


önerőből biztosítani az elegendő számú, jól képzett egészségügyi munkaerőt, a fejlett országokban pedig különösen nagy problémát jelent a lakosság elöregedése, amely egyrészt a lakosság egészségügyi szükségleteinek megnövekedéséhez vezet, másrészt pedig megnehezíti az egészségügyi humán erőforrás utánpótlásának biztosítását. A professzor szerint az országoknak az lenne a feladata, hogy a humán erőforrás politikát az egészségügyi ellátással és az egészségügyi politikákkal összehangolják. Emellett információs bázist kell biztosítaniuk, mobilizálniuk kell az érdekelteket, az erőforrásokat és a kapacitásokat. A célokat a szükségletekhez kell alakítani. A célok (így pl. az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elősegítése, egészségfejlesztés, a betegek és egészségügyi szakemberek migrációjának menedzselése, minőségfejlesztés, hatékony munkaerő-toborzás és –megtartás) jelentős kapacitásokat igényelnek. A kapacitásfejlesztés 3 szinten szükséges: egyéni, szervezeti és intézményi szinten. Az egészségügyi szakembereknek proaktívan részt kellene venniük a politikai folyamatokban, valamint elkötelezettséget kellene tanúsítaniuk az egészségpolitikával szemben. A humán erőforrás problémák megoldásában a nemzetközi szervezetek is részt vállalhatnak, támogathatják az államok egészségpolitika-fejlesztésre irányuló erőfeszítéseit: a kapacitások megerősítését, az adatgyűjtést és –elemzést, a politikai tervezési folyamatot, a nemzeti érdekeltek mobilizálását. Emellett hozzáférhetnek a releváns nemzetközi tapasztalatokhoz, és mobilizálhatják az érdekelteket (egyetemi és szakmai partnereket). Úgy véli, hogy a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, a stratégiai tervezési és menedzsmentkapacitás, a világos célkitűzés, az érdekeltek mozgósítása, a szilárd információs bázis megteremtése, a beavatkozások hatásainak folyamatos kiértékelése, valamint a megfelelő pénzügyi források (kezdeti befektetés és folyamatos kiadások). Elizabeth Kidd, az Európai Bizottság Egészségügyi Igazgatóságának (DG SANCO) képviseletében két előadást is tartott: először a brit NHS emberi erőforrás fejlesztéséről beszélt, majd az Európai Unió humán erőforrás-krízis kezelésére irányuló stratégiáját foglalta össze. Elmondta, hogy a Blair- kormány a választási győzelme idején ígéretet tett az NHS modernizálására, az ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésére, a várólisták csökkentésére. Kidolgozták az NHS 2000-t, az NHS modernizálásának 10 éves tervét, amely tartalmazta 4 új egészségügyi iskola megnyitását, a nővérek számának növelését, további képzőhelyek létesítését egészségügyi dolgozók számára, valamint a humán erőforrás politikába történő beruházást. Emellett a brit egészségügyi minisztérium kutatást indított annak felderítésére, miért hagyta el olyan sok egészségügyi dolgozó, különösen a nővérek a szakmájukat a ’80-as és ’90-és években. A legtöbben az alacsony béreket, a munkaidőt, a munkahelyi és családi feladatok nehéz összeegyeztethetőségét, az alacsony nyugdíjakat, a „kiégettséget”, valamint a fejlődési lehetőségek hiányát említették. A brit egészségügyi minisztérium nemzeti toborzási kampányt indított, amelyben a média jelentős szerepet játszott: a televízióban, rádióban, újságokban egyaránt az ápolói szakmát népszerűsítették. Emellett nemzetközi toborzást is folytattak: a hosszú távú cél az, hogy önerőből tudják biztosítani az elegendő számú, jól képzett egészségügyi munkaerőt, de rövid távon a hiányt külföldi (többnyire Ausztráliából, Indiából, Afrikából, valamint 2004 óta Kelet-Közép-Európából érkező) egészségügyi dolgozókkal pótolják. Mostanra sikerült elérni a pénzügyi egyensúlyt, a munkaerő-tervezést a helyi szervezetekhez delegálták, a képzési terveket is a helyi igényekhez alakítják. A kínálat többé-kevésbé találkozik a kereslettel, de továbbra is vannak nehezen betölthető állások egyes szakterületeken, így például az újszülött intenzív ellátásban, valamint a nukleáris medicina terén. A képzést helyi szintre delegálták, és 35


a helyi ellátási igényekhez alakítják, ugyanakkor a teljesítmény-menedzsmentet továbbra is regionális szinten látják el. Az Európai Unió humán erőforrás politikájával kapcsolatban elmondta, hogy azért van szükség közösségi szintű politikára is, mert az Unión belül jelentős regionális egyenlőtlenségek vannak, és az Európa egyes részein tapasztalható szakemberhiány a személyek egyre intenzívebb mobilitása révén hatással lehet más államok emberi erőforrásaira is. Az egészségügyi dolgozók elöregedése az EU lakosságának elöregedésével együtt tovább súlyosbítja a problémát: az előbbi ugyanis megnehezíti a megfelelő szintű ellátás biztosítását, az utóbbi pedig növeli az egészségügyi ellátás iránti szükségleteket. Épp ezért szükség lenne egész Európára kiterjedő információkra az egészségügyi dolgozók számára, megoszlására vonatkozóan, ez ugyanis elengedhetetlen az egészségügyi hatóságok számára a tervezés szempontjából. A kompatibilis uniós adatokra a bizonyíték alapú politikák uniós szinten történő kialakítása miatt is szükség van. Emellett azért is szükség van közös egészségügyi humán erőforrás politikára az EU-ban, mert jelenleg az egészségügyi szakemberképzésre, illetve toborzására vonatkozó standardok, a szakmai fejlődési lehetőségek, illetve a monitoring az egyes tagállamokban nagymértékben különböznek egymástól. Nehéz összehasonlítani az egészségügyi dolgozók képességeit és kvalitásait, emiatt pedig aggodalmak vetődhetnek fel egy másik tagállamból érkező egészségügyi dolgozó által nyújtott szolgáltatás minőségét és biztonságát illetően. Ezért uniós szinten szükség lenne egy közös bizonyíték bázis létrehozására a közös kihívásokra való kollektív válaszadás szempontjából: azaz elérhető forrásokból (EU, OECD, WHO) monitoring és statisztikai rendszert kellene kifejleszteni. Ezen kívül fontos lenne a „jó gyakorlat” megosztása a többi tagállammal. Támogatni kellene az érdekeltek hálózatainak létrehozását is. A strukturális alapokból kellene támogatni az egészségügyi dolgozók képzését, illetve a szakmába visszatérők újraképzését, különösen az alulfejlett régiókban. Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a médiának is szerepet kellene vállalnia az egészségügyi szakmák népszerűsítésében. Véleménye szerint a humán erőforrás-kérdést további jelentős anyagi ráfordítások nélkül nem lehet megoldani. Dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház vezetője sürgős, azonnali lépések megtételét javasolta, amely magában kell, hogy foglalja a jogszabályok és a létszám felülvizsgálatát, valamint a korrekt létszám meghatározását. Egy legalább 10 évre szóló stratégia kialakítását javasolta, amely magában foglalja a jövőkép kialakítását, az oktatás és képzés átalakítását, az anyagi feltételek megteremtését, a család és munkahely összeegyeztethetővé tételét (elsősorban a 3 műszakban dolgozók számára), valamint a médiában való megjelenést. Ez utóbbi kapcsán utalt arra, hogy a médiában nem csupán a negatívumokat kellene bemutatni (pl. műhibaperek), amelyek a szakma presztízsveszteségéhez vezetnek, hanem pozitívumokat is, melyek révén az orvosi szakma visszanyerhetné a társadalmi megbecsülését. A megvalósítás terén szükségesnek tartja: a felelős személy/team megnevezése, szakértői csoport megjelölését, érdekképviseletek bevonását, karrierépítési lehetőségek biztosítását, a kijelölt cél szisztematikus megvalósítását, ellenőrzési pontok beépítését, a kereslet és kínálat közelítését, az emberi erőforrás fő prioritássá tételét, a kompetencia szintek meghatározását, a képzések helyi szinten való biztosítását, ösztöndíjrendszer bevezetését, lakhatási feltételek megteremtését, valamint a szakmai presztízs növelését. Dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a humán erőforrás krízis nem új keletű jelenség, hanem régre visszanyúló folyamat. Véleménye szerint a problémának 3 fő dimenziója van: A szakellátásban egyre gyakoribbak a hiányszakmák, elsősorban azokon a területeken, ahol hálapénz nem adható (pl. labor, röntgen, vérellátó). 36


A stratégiai szakmákban (pl. anaeszteziológia, traumatológia) is egyre több a betöltetlen állások száma. Az EU munkaidő irányelvei korlátozzák a többletmunkát, az egészségügyi dolgozók azonban az alacsony bérek miatt többletmunkára kényszerülnének. Úgy véli, más ágazatok jövedelmezőbb lehetőségei elszívják az egészségügyi munkaerőt. A pályaelhagyáshoz a szakma erkölcsi, társadalmi megbecsültségének hiánya is hozzájárul, amiben a médiatudósítások is szerepet játszanak. Szót emelt a képzési rendszer megváltoztatása, valamint a többműszakos foglalkoztatás átalakítása mellett. A Magyar Kórházszövetség elnöke kríziskezelés céljából azonnali intézkedésként a bérhelyzet jelentős javítását, az egészségügyön kívül foglalkoztatottak, illetve a külföldön munkát vállalók visszacsábítását, a korkedvezményes egészségügyi nyugdíjasok tervezett minimálbéres foglalkoztatás alóli felmentését, valamint a nyugdíjas továbbfoglalkoztatás ösztönzését javasolta. Rövidtávon az ágazat kiemelt kezelését, ill. az életpályamodell kialakítását vélte szükségesnek. Stratégiai intézkedésként pedig a képzési és továbbképzési rendszerek megvalósíthatóvá tétele mellett foglalt állást. Hangsúlyozta, hogy a rövid és hosszú távú intézkedések nem valósíthatók meg az azonnali lépések nélkül. Dr. Varga Piroska, az ELTE Egészség-gazdaságtani Központjának programvezetője az egészségügyi dolgozó, mint „tőke” szerepét emelte ki. Úgy véli, hogy az egészségügyi dolgozók Nyugatra történő elvándorlása a külföld számára tőkebevonást, így Magyarországnak és a többi kelet-közép-európai államnak tőkekivonást jelent. Azt is elmondta, hogy az EU- csatlakozás hatása az egész egészségügy gondolkodását megváltoztatta: az egészségügyben is felerősödött a fogyasztói magatartás, a szükségletek és igények napjainkban elválnak egymástól. Dr. Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem főigazgatója szerint az orvosképzés nehezen helyezhető piaci kontextusba, mivel magasak a költségei, és sokkal jobban igényli az állam azon szerepvállalását, hogy megteremtse az oktatási intézmények és a munkahely közötti kapcsolatot. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az egészségügyi szakemberképzés kihívásairól beszélt. Véleménye szerint struktúraváltásra van szükség: új ellátási formákat, új szakmaprofilokat kell kidolgozni. Mindez ügyelet- és műszakszervezést, más szakmai előképzettséget igényel, és az átalakuló profilú intézményekben munkaerő-felesleg is megjelenhet. Úgy véli, hogy ki kell alakítani egy, a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő szakképzési rendszert, kompetenciaalapú képzésre, illetve továbbképzésre van szükség, és a megszerzett tudást mind a rendszerben (rendeleti szinten), mind a fizetésben el kell ismerni. Dr. Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke elmondta, hogy a fogorvosok körében az átlagéletkor 50,5 év, és a szakmára egyre inkább az elnőiesedés jellemző: a fogorvosok mintegy 57%-át nők alkotják. Emellett jelentősek a regionális eltérések a lakosság és a fogorvosok arányának tekintetében: Budapesten 970 főre jut 1 fogorvos, Közép-Magyarországon 1300 főre, Közép-Dunántúlon 3000 főre, Észak-Magyarországon pedig 3300 főre. Dr. Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a járóbeteg ellátás gyengeségeiről beszélt. Ide sorolta a létszámhiányt, a szakdolgozó képzés anomáliáit, a zsúfoltságot, az előjegyzési időt, valamint a betegek igényeinek növekedését. Dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója elmondta, hogy a háziorvosi ellátásban az elvárások egyrészt megnövekedtek, másrészt megváltoztak, és regionálisan is eltéréseket mutatnak. Praxisközösségek, csoportpraxisok létrehozását javasolta az egyszemélyes praxisok helyett,

37


amelyhez szükségesnek tartja az alapellátás államilag történő megszervezését, a csoportképzés támogatását, valamint a praxisváltás támogatását. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség megbízott elnöke szerint a hiányszakmák felé való orientáció a jelenlegi fizetések mellett nem oldható meg. Elengedhetetlennek tartja egy olyan életpályamodell kidolgozását, amely egy 18 éves fiatal számára vonzó lehet. Emellett tervezhető rezidens keretszámok kialakítását tekinti szükségesnek. Véleménye szerint minden végzős orvosnak rezidens helyet kellene biztosítani, a fizetéseket pedig az elvégzett munkához kellene igazítani. A szolgálati lakás és az egyéb juttatások a fiatal orvosok számára szintén megtartó erővel bírhatnak. Bartus Péter, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Humánerőforrás-gazdálkodási osztályvezetője az intézményi átalakulások emberi erőforrás aspektusairól tartott előadást. Elmondta, hogy intézetük szervezeti átalakítása garantálja a megfelelő betegellátást, és az átalakulástól a gazdasági hatékonyság javulását várják. A zártkörű részvénytársasági forma elmondása szerint racionális bér- és létszámgazdálkodást biztosít. Azért volt szükség belső átalakításra, mert a humán erőforrás bázis fenntartására nem volt több forrás. Juhász István, az Országos Mentőszolgálat HR vezetője elmondta, hogy a mentőorvosi szakma az elmúlt 20 évben jelentős presztízsveszteséget szenvedett. A rendszerváltás után a területet elhanyagolták, így lemaradt a fejlődésben. A folyamatosan csökkenő finanszírozás a bérek csökkenéséhez, valamint a munkakörülmények rosszabbodásához vezetett. További gondot jelent, hogy kevés a szakképzett orvos, és nagy a hazai és külföldi munkaerőpiac elszívó hatása. A betöltött státuszok mintegy felét részmunkaidősök alkotják, mert a mentőorvosi szakma önmagában nem elegendő a megélhetéshez. Mentőtisztekből folyamatos, 10%-os hiány van. A mentőápolói szakmában is folyamatos a létszámhiány (16%-os). A mentő-gépkocsivezetőknél szintén folyamatos, 8%-os hiány jellemző, és kevés a stabil munkatárs. A súlyponti kórházak kialakításával megnőttek a betegutak, ezáltal pedig a benzinköltségek is. Mindemellett a súlyponti kórházak munkaerő-elszívó hatása is érvényesül. (AZS) Forrás: Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum – I. Országos Konferencia, 2008. június 18. http://hsmtc.hu/site/eef_forum/eef_forum1 2008-06-26 15:59:06

38


Egészségügyi Világszervezet (WHO) Az Egészségügyi Rendszerek Chartája – Tallinn, 2008. jún. 27. A WHO Európai Régiójához tartozó 53 ország egészségügyi miniszterei 2008. június 27-én írták alá az egészségügyi rendszerek új chartáját, kötelezettséget vállalva arra, hogy olyan konkrét és mérhető intézkedéseket hoznak az egészségügyi rendszerek megerősítésére, melyek lehetőséget teremtenek saját népük és a nemzetközi közösség számára a kötelezettségvállalás teljesítésében való segítségnyújtásra. Minden országban vannak olyan lakosságcsoportok, melyek nem részesülnek minőségi ellátásban. A charta kiemeli, hogy szilárd egészségügyi rendszereket kell létrehozni az átfogó fedezet megteremtésére valamint az olyan korlátok megszüntetésére mint az akadályoztatott hozzáférés, a nem megfelelő tájékoztatás és az anyagi erőforrások hiánya. A chartában a tagországok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egészségpolitikájukkal elősegítik a szolidaritás, az egyenlőség és a részvétel lehetőségét, az erőforrás-allokációt és más tevékenységeket, biztosítva azt, hogy megfelelő figyelem fogja kísérni a nehéz anyagi helyzetben lévők és más hátrányos helyzetű csoportok szükségleteit. A WHO becslései szerint az egészségügyi kiadások terhe évente mintegy 150 millió embert sodor katasztrofális helyzetbe, valamint 100 millió állampolgárt taszít anyagi romlásba. „Az egészség mindenkinek a joga, és már önmagában is értéket jelent. Minden kormány érdeke a lakossága egészségére való anyagi ráfordítás, mivel a lakosság egészségi állapotának javulása jelentősen járul hozzá a nemzet jólétéhez” nyilatkozta Marc Danzon, a WHO Európai Régiójának igazgatója a charta aláírásának ünnepélyén. Margaret Chan, a WHO főigazgatója arról tett említést, hogy az anyagi javak, az elkötelezettség és a kényelmi szolgáltatások nem járnak megfelelő eredménnyel akkor, ha ugyanakkor hiányoznak olyan egészségügyi rendszerek, melyek megfelelő mértékben és időben el tudnák érni a nagy szükséget szenvedőket. A charta részletekbe menően taglalja azokat a kulcsfontosságú tevékenységeket, melyek szilárddá képesek tenni az egészségügyi rendszereket: az egészségügyi ráfordítások transzparenciájának és elszámoltathatóságának fokozása és annak biztosítása, hogy a ráfordítások szorosan kövessék a politikai célkitűzéseket. Dr. Nata Menabde, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatóhelyettese szerint nem lehet meghatározni a költségvetés megfelelő vagy optimális mértékét. Az egészségügyi szektor számára nyújtott költségvetési allokációk szintjének emelése önmagában nem oldja meg a problémákat. Az egészségügyi rendszereknek körültekintően és átláthatóan kell gazdálkodniuk. A WHO által, a chartára való felkészülés részeként folytatott vizsgálatok evidenciát mutattak ki az országok lakosságának egészsége és jóléte között, és ez is jelzés értékű volt abból a szempontból, hogy az egészségügyi rendszerek teljesítménye komoly politikai figyelmet érdemel. A WHO kutatásai kimutatták, hogy régebben az egészségügyi rendszernek a lakosság egészségi állapotát meghatározó szerepét alulértékelték, ugyanúgy mint a jobb egészségi állapot gazdasági fellendülést elősegítő hatását. A hatékony egészségügyi rendszerek kialakítására fordított

39


beruházásokat kényszerű szükségszerűség helyett, a lakosság jövőbeli jólétét megalapozó intézkedéseknek kell tekinteni. A konferencia előadói kiemelték, hogy a jól működő egészségügyi rendszerek nem jelenthetnek olyan luxust, melyet csupán a jó gazdasági helyzetben lévő országok képesek megvalósítani. Ezzel szemben kulcsfontosságú részét kell képezniük.a szociális és a fizikális infrastruktúrának, mely egy ország prosperitását, kohézióját és társadalmi jóllétét alapozza meg. A charta különös hangsúlyt helyez arra, hogy az egészségügyi rendszerhez fordulókat emberi méltóságuk tiszteletben tartása mellett részesítsék kezelésben. A Tallinni Chartát az európai miniszterek képviseletében Maret Maripuu, Észtország Szociálisügyi Minisztere, a konferencia elnöke és Dr. Marc Danzon, a WHO Európai Régiójának igazgatója írta alá. A konferencia minden ülésszakáról élő adásban surágoztak közvetítést. A charta szövege és a konferencián elhangzott felszólalások a továbbiakban a WHO Európai Regionális Irodájának web siteján lesznek olvashatóak. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/mediacentre/PR/2008/20080627_1 2008-07-01 12:53:24

40

No title

Recommend Documents