K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.10/ 18 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., a továbbiakban: kérelmező) által a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24., képviseli: Csók és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Csók Csaba ügyvéd 1067 Budapest, Teréz Krt. 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Hatósági vetőmag fémzárolási címke beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 83. § (1) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, a Kbt. 91. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 96/A. § (4) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárást – érdemi vizsgálat nélkül – megszünteti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 720.000.- Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A felek az egyéb költségeiket maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi rendelkezésének felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A határozat megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlati felhívását 2010. október 29-én tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED adatbankban 2010/S 211-322817 szám
2
alatt, tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-31454/2010. számon. A hirdetményt ajánlatkérő 2010. október 26-án adta fel közzétételre. A szerződés típusát árubeszerzésként határozta meg ajánlatkérő, a beszerzés teljes mennyisége a felhívás II.2.1 pontjában közöltek szerint 7.696.000 db + 60 % hatósági vetőmag fémzárolási címke volt. Ajánlatkérő a becsült értéket is feltüntette, melynek összegét 98 508 800 forintban határozta meg. Részekre történő ajánlattétel, illetve alternatív ajánlattétel lehetősége nem volt biztosított. Az ajánlati felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a finanszírozási feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. A felhívás III.2.3 pontjában, a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételek vonatkozásában ajánlatkérő a következő igazolási módokat határozta meg: „a) A Kbt. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatba csatolni kell a III.2.3 pont alkalmasság minimumkövetelményei rovat a) pontjában előírt követelményeknek megfelelő műszaki felszereltség leírását tartalmazó nyilatkozatot, amely tartalmazza legalább a teljesítés során igénybe venni kívánt eszközök nyomdai kapacitását. b) A Kbt. 67. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatba az alábbi mintapéldányokat kell csatolni: ba) az ajánlati dokumentáció II.B.1. c)-i) és k) pontokban részletezett színek [kék (Pantone Process Blue – B 31402), piros (Pantone Red 032 – R 263000), szürke (Pantone 402 U vagy 414 U), zöld (Grün–V31502 vagy Pantone 333U), citromsárga (Pantone Yellow 012), narancssárga (Pantone 137C), téglapiros (Pantone 1645C), világossárga (Pantone yellow 100C)] színmintáit a címkével azonos, (háromrétegű, két oldalán papíralapú középen műanyaggal erősített) alapanyagon adattartalom nélkül, színenként 1-1, összesen 8 db A/4-es lapon; bb) A nyomtathatóság, a szakíthatóság valamint az előnyomtatás, vonalkód és sorszámozás kivitelezésének ellenőrzésére, az ajánlati dokumentáció műszaki leírás 2. sz. melléklet II. fejezetében felsorolt követelményeknek megfelelő, vízjel nélküli, 30 db (10 oldal leporelló lapon, nem különválasztva, egyben) dokumentáció műszaki Leírás 2. sz. melléklet II. E. pont 2. sorszámú (megnevezés: OECD – Fehér) az előállításhoz használni kívánt technológiával készített címkemintát; bc) A nyomtathatóság, a szakíthatóság valamint az előnyomtatás, vonalkód és sorszámozás kivitelezésének ellenőrzésére, az ajánlati dokumentáció műszaki Leírás 2. sz. melléklet II. fejezetében felsorolt követelményeknek megfelelő, vízjel nélküli, 80 db (10 oldal leporelló lapon, nem különválasztva egyben) dokumentáció műszaki Leírás 2. sz. melléklet II. E. pont 7. sorszámú (megnevezés: EK – Fehér), az előállításhoz használni kívánt technológiával készített címkemintát; bd) A biztonsági jelölés (vízjel) kivitelezésének ellenőrzésére 3 db (1 oldal leporelló) dokumentáció műszaki Leírás 2. sz. melléklet II. E. pont 2. sorszámú címkét és 8 db (1 oldal leporelló) dokumentáció műszaki Leírás 2. sz. melléklet II. E. pont 8. sorszámú címkét, melyek mindegyike a címke anyagában legalább 2 darab 6 négyzetcentiméter nagyságú stilizált logót kell tartalmazzon. A stilizált logó formai kivitelezése tetszőleges grafikai elem
3
felhasználásával történhet. Az emblémának szabad szemmel nem, vagy csak halványan láthatónak, továbbá átvilágító fényben élesen, vízjelszerűen kirajzolódónak kell lennie. Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadók a Kbt. 65.§ (3)-(4) bekezdései és a 69.§ (4)(9) bekezdései. Amennyiben ajánlattevő erőforrást nyújtó szervezetet vesz igénybe az alkalmasság igazolásához, akkor ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy közte és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás fennálle.” Az alapul fekvő műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket ajánlatkérő a következők szerint határozta meg: „a) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem mutat be a teljesítéshez szükséges, alábbi műszaki felszereltséget: olyan nyomdagép(ek)et, amely(ek) nyomdai kapacitása (együttesen) eléri a napi 92.400 darab címke mennyiséget. b) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha ba) a bemutatott színminták nem felelnek meg az alábbi elvárásoknak: 1. a minták anyaga megegyező a többi beadott címke minta anyagával; 2. a minta színezése egyenletes; 3. a minta elülső és hátulsó oldala megegyező színű. bb)-bd) a bemutatott címke mintapéldányok nem felelnek meg az alábbi elvárásoknak: 1. a minták anyaga megegyező a többi beadott címke minta anyagával; 2. a minták anyaga háromrétegű, két oldalán papíralapú középen műanyaggal erősített; 3. a minta kézi erővel nehezen téphető; 4. a címke kézi illetve gépi zsákvarrás esetén nem tépődik, nem hasad, a különböző rétegek nem válnak el egymástól és a varrás mentén könnyed húzásra nem téphető le a felvarrt címke; 5. Ajánlatkérő a minták vizsgálatát próbanyomtatással végzi, amelynek feltétele, hogy a címke informatikai eszközzel (lézer illetve mátrix nyomtató) legyen kitölthető és nyomtatható; a próbanyomtatás során, mely EPSON DFX-8500 típusú nyomtatóval történik - a címke perforálása ne szakadjon, - a címke rétegei ne váljanak el egymástól, - a címke ne deformálódjon, - a festék a címke anyagán ne legyen kézzel elkenhető és ne mosódjon el. Ajánlatkérő a bd) pontban meghatározott, vízjellel ellátott mintapéldányoknál fentieken túl az alábbi feltételeket is vizsgálja: 1. a vízjel átvilágító fényben élesen kirajzolódóan látszik, és 2. a vízjelben használt stilizált logó szabad szemmel nem, vagy csak halványan látszik, 3. a vízjelnek a nyomtatási képen látszódnia kell. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha a vízjellel ellátott mintapéldányok nem felelnek meg a fenti három követelménynek.” Bírálati szempontként ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás kiválasztását határozta meg. A felhívás VI.3.4. pontjában az ajánlat formájával kapcsolatos követelményként a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés d), e) és f) pontjaiban foglalt feltételek kerültek előírásra, azzal a kitétellel, hogy az e) pont második mondata nem alkalmazandó. A felhívás VI.3.8. pontja tartalmazta, hogy az ajánlathoz a Kbt. 71. § (4) bekezdésének megfelelően a teljesítésben 10 %-ot meghaladó mértékben igénybevett alvállalkozókra vonatkozó igazolásokat csatolni kell.
4
A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2010. december 13., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. december 16., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. december 28. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely szállítási szerződéstervezetet, műszaki leírást, kötelezően alkalmazandó nyilatkozatmintákat, valamint útmutatót tartalmazott az ajánlattétel részletes feltételeiről. Az útmutató „Fogalom meghatározások” című I. fejezetének 5. pontja tartalmazta a cégszerű aláírás meghatározását, amely szerint „ajánlatkérő cégszerű aláírásként a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. §-a szerinti cégszerű aláírást fogadja el. Ajánlatkérő a cégszerű aláírással egyenértékűnek fogadja el az olyan személy aláírását, akit az ajánlat aláírására a cégjegyzésre jogosult személy erre meghatalmazott.” Az útmutatónak az eljárás általános szabályait tartalmazó II. fejezetének 4. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy „az ajánlat benyújtásával ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az ajánlattevő tudomásul vette a felhívásban és a dokumentációban tett előírásokat, különösen, de nem kizárólagosan a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben tett előírásokat.” Nyomatékosan felhívta az ajánlattevők figyelmét továbbá arra, hogy „a közbeszerzési eljárás fajtájára tekintettel a benyújtott ajánlatnak maradéktalanul meg kell felelni a műszaki leírás feltételeinek, eltérés esetén az ajánlat érvénytelen. Amennyiben a benyújtott ajánlat olyan feltételt tartalmaz, amely ellentétes a szerződéses feltételekben meghatározottakkal, az ajánlat érvénytelen.” Ugyanezen fejezet 5. pontja tartalmazta, hogy a dokumentáció címkemintákat is tartalmaz annak érdekében, hogy az érvényes ajánlattételt megkönnyítse. „Ajánlatkérő nem teszi kötelezővé a minták alkalmazását, az csupán javasolt az ajánlattevőknek.” Ugyanezen fejezet 6. pontja tartalmazta, hogy „ajánlattevő felelőssége, hogy az ajánlat érvényességéhez – különösen a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, valamint a műszaki illetve szakmai alkalmasság körében – szükséges dokumentumokat és igazolásokat, az ajánlat érvényességének egyértelmű megállapításához szükséges tartalommal ajánlatkérő rendelkezésére bocsássa.” Az útmutató VIII. fejezetében kerültek felsorolásra az ajánlatot alkotó dokumentumok, amelynek 3. pontjában írta elő ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti nyilatkozat csatolását. A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében megkövetelt igazolási módok a dokumentáció ugyanezen fejezetének 8-9 pontjaiban, a dokumentáció 1718. oldalán kerültek meghatározásra az ajánlati felhívás III.2.3. pontjában foglaltakkal egyező tartalommal. A dokumentáció 48. oldalán a műszaki leírás általános előírásaként ajánlatkérő mindenekelőtt rögzítette, hogy „a műszaki leírásában szereplő követelményeket nem teljesítő termékek megajánlása az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.” Közölte továbbá, hogy „a dokumentációban gyártmány/típus szerint megadott, vagy műszaki paramétereiből azonosítható gyártmány/típus megadása kizárólag a közbeszerzés tárgyának
5
egyértelmű meghatározása érdekében történt. Bármely funkcionalitásában és műszaki tartalmában legalább ezzel egyenértékű anyagok, eszközök és berendezések megajánlhatók.” A beszerzendő termékekkel kapcsolatos részletes feltételeket ajánlatkérő a műszaki leírás „A közbeszerzés tárgyának műszaki jellemzői” című II. fejezet A-H pontjaiban határozta meg. A II. fejezet B. pontja tartalmazta a fémzárolási függőcímke színét az alábbiak szerint: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)
fehér átlós lila csíkkal fehér kék piros szürke zöld citromsárga narancssárga téglapiros fehér, nemzeti színű csíkkal világossárga
– lila csík: Pantone VioletU - fehér - Pantone Process Blue- B31402 - Pantone Red 032- R263000 - Pantone 402 U vagy 414 U - Grün-V31502 - Pantone Yellow 012 - Pantone 137C - Pantone 1645C - a csík színe a minta szerint - Pantone yellow 100C
A címkék színével kapcsolatos követelmények között a II. fejezet B. pontjának 7. alpontjában előírásra került továbbá, hogy „a fekvő helyzetű (1-5. sorszámú) címkék elülső oldalának bal szélét és a vele megegyező hátoldalt a címke szélétől 30 mm szélességben fekete színűre kell festeni.” A II. fejezet D. pontjában kerültek rögzítésre a fémzárolási függőcímke biztonsági elemei, amelynek 2. alpontja alapján „minden fémzárolási függőcímkének a címke anyagában legalább 2 db legalább 6 négyzetcentiméter nagyságú vetőmagfelügyeleti emblémát/logót kell tartalmaznia biztonsági jelölésül. Az emblémának szabad szemmel nem, vagy csak halványan láthatónak, továbbá átvilágító fényben élesen, vízjelszerűen kirajzolódónak kell lennie.” A beszerzendő címkék típusait a II. fejezet E. pontjában határozta meg ajánlatkérő a következő táblázat szerint: Sorszám
Megnevezés
Típus
Szín
1.
OECD - Fehér / lila csíkkal
fekvő formátumú
II.B.1.a
2.
OECD-Fehér
fekvő formátumú
II.B.1.b
3.
OECD-Kék
fekvő formátumú
II.B.1.c
4.
OECD - Piros
fekvő formátumú
II.B.1.d
5.
OECD - Szürke
fekvő formátumú
II.B.1.e
6.
EK - Fehér / lila csíkkal
álló formátumú
II.B.1.a
7.
EK- Fehér
álló formátumú
II.B.1.b
6
8.
EK-Kék
álló formátumú
II.B.1.c
9.
EK- Piros
álló formátumú
II.B.1.d
10.
EK- Szürke
álló formátumú
II.B.1.e
11.
EK- Sárga
álló formátumú
II.B.1.g
12.
EK- Narancs
álló formátumú
II.B.1.h
13.
EK-Zöld
álló formátumú
II.B.1.f
14.
Export nemzeti csíkos
álló formátumú
II.B.1.j
15.
ISTA mintavételi
fekvő formátumú
II.B.1.i
16.
EK Szállítói
álló formátumú
II.B.1.k
A műszaki leírás III. fejezete tartalmazta a beszerzés tárgyának a teljes mennyiséghez rendelt részletes adatait az alábbiak szerint: Sorszám
Megnevezés
Mennyiség (db)
1.
OECD - Fehér / lila csíkkal
18000 +60%
2.
OECD-Fehér
42000 +60%
3.
OECD-Kék
4.
OECD - Piros
42000 +60%
5.
OECD - Szürke
54000 +60%
6.
EK - Fehér / lila csíkkal
42000 +60%
7.
EK- Fehér
108000 +60%
8.
EK-Kék
3372000 +60%
9.
EK- Piros
1906000 +60%
10.
EK- Szürke
54000 +60%
11.
EK- Sárga
66000 +60%
12.
EK- Narancs
30000 +60%
13.
EK-Zöld
42000 +60%
14.
Export nemzeti csíkos
174000 +60%
1728000 +60%
7
15.
ISTA mintavételi
9000 +60%
16.
EK Szállítói
9000 +60%
A dokumentáció kötelező formanyomtatványokat tartalmazott többek között a felhívás III.2.3.a) pontjában meghatározott alkalmasság igazolására, valamint a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontjaival kapcsolatos nyilatkozatra vonatkozóan, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatra vonatkozóan. Minden nyilatkozatminta kitöltésének kötelező elemeként írta elő ajánlatkérő a cégszerű aláírást. Ajánlatkérő 2010. november 26-án küldte meg a kérelmező által feltett kérdésre adott kiegészítő tájékoztatását az ajánlattétel iránt érdeklődők részére, amelyben az alábbi kérdés és válasz szerepelt: Kérdés: „Az ajánlati dokumentáció 18. oldalán a VIII.9.bb) és bc) pontja szerinti minták tekintettel a gyártási technológiára és arra, hogy ez a vizsgálni kívánt paramétereket nem befolyásolja – benyújthatók-e azon a vízjeles papíron, amiből majd a végtermék készül?” Válasz: „ Az ajánlati dokumentáció 18. oldal 9.bb) és bc) pontjaiban leírt mintapéldányokon a vízjel megléte nem kizáró ok, a vízjel többletinformációként szerepelhet a címkéken, a pontokban megfogalmazott ellenőrzési szempontok kiértékelését nem zavarja, nem befolyásolja.” Az ajánlattételi határidőre a következő társaságok tettek ajánlatot: - Kérelmező: nettó ajánlati ár: 7,29,-Ft/1 db címke, - SOFTERM Bt.: nettó ajánlati ár: 6,86,-Ft/1 db címke, - ADEPTUM Kft.: nettó ajánlati ár: 6,90,-Ft/1 db címke. Az ajánlatok bontását követően 2010. december 14-én kérelmező a Kbt. 96/A. § megjelölésével előzetes vitarendezést kezdeményezett annak okán, hogy a SOFTERM Bt., a tárgybani közbeszerzési eljárásban beszerzendő termékek jelenlegi gyártója is ajánlatot tett, holott álláspontja szerint vele szemben – mint a dokumentáció elkészítésében részt vevő érdekelt gazdálkodó szervezettel szemben – a Kbt. 10. § (8) bekezdése szerinti összeférhetetlenség áll fenn. A vitarendezési iratban utalt arra, hogy az ajánlatok bontásán személyesen is részt vett, valamint közölte, hogy „a termékek jelenlegi gyártója olyan mintapéldányokat csatolt, amelyek a gyártási hibákkal együtt feltűnően mindenben megegyeznek az ajánlatkérő által kiadott, az ajánlati dokumentációhoz csatolt mintapéldányokkal. A műszaki leírás 48. oldalán az 1. számú mellékletben ajánlatkérő hivatkozik is e címkemintákra, de az ajánlathoz készítendő mintákra vonatkozóan azoktól eltérő nyomatot ír elő. (pl. fekete sáv a címke mindkét oldalán).” Ajánlatkérő 2010. december 16-án az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában elutasította a kérelmezőnek az összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontját. Közölte, hogy az ajánlatkérő által jelenleg használt mintákat az ajánlattevők mintabenyújtási feladatának elősegítése céljából bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Ezen minták több korábbi szállítási szerződés keretében kerültek az ajánlatkérő tulajdonába, és nem a tárgyévi dokumentáció összeállítása céljából került a dokumentációhoz csatolásra, hanem azért, hogy elősegítse az érvényes ajánlattételt, ezáltal ajánlatkérő a jogszabályi feladatait el tudja látni. A
8
minták adattartalma nem képezi részét az elbírálásnak, hiszen annak alkalmazását nem tette kötelezővé az ajánlattevők számára. A SOFTERM Bt. ajánlatának 5. oldalán csatolta a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontjaira vonatkozó nyilatkozatot, amelyben közölte, hogy „az ajánlattevő a közbeszerzés alábbi részei teljesítéséhez vesz igénybe a közbeszerzés 10%-át meg nem haladó mértékben alvállalkozót a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján: - nyomdai munka, leporello készítés (bérmunka), - címke alapanyag gyártása (bérmunka), - címkék megszemélyesítése (bérmunka).” A nyilatkozat tartalmazta továbbá, hogy a társaságnak „nincs a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozója.” A nyilatkozatminta Kbt. 71. § (1) bekezdés c) és d) pontjára vonatkozó része nem került kitöltésre. Az ajánlattevő az ajánlatához csatolta az ajánlati felhívás III.2.3.b) pontjában előírt címkemintákat. Az ajánlat 16. oldalán került benyújtásra a felhívás III.2.3.bd) pontja szerinti 3 db vízjellel ellátott, a műszaki leírás II. fejezet E pontjában található táblázat 2. sorszámmal jelölt (fehér) címkemintája. A címkeminták mindegyikében 1 db téglalap alakzatú vízjel teljes egészében halványan látható, 1 db vízjel pedig a címkeminta jobb felső szélén helyezkedik el oly módon, hogy a vízjel téglalap alakzatának rövidebb felső oldala és hosszabb jobboldali oldala túlnyúlik a címke keretein. A benne lévő logót ekként a címkeminta nem teljes egészében tartalmazza. A címkék hátoldala üres, elülső oldaluk bal szélén fekete színű csík található. Az ajánlat 17. oldalán került benyújtásra a felhívás III.2.3.bd) pontja szerinti 8 db vízjellel ellátott, a műszaki leírás II. fejezet E pontjában található táblázat 8. sorszámmal jelölt (kék) címkemintája. A címkeminták közül a 038006026 7 sorszámú, a 038006027 0 sorszámú, a 038006028 3 sorszámú, a 038006030 8 sorszámú, 038006031 1 sorszámú és a 038006032 4 sorszámú címkemintában 1 db téglalap alakzatú vízjel teljes egészében halványan látható, 1 db vízjel téglalap alakzatának pedig csak egy része van benne a címke keretében, a logókat a címkeminták így nem teljes egészében tartalmazzák. Az ajánlat 18. oldalán került benyújtásra a felhívás III.2.3.bb) pontja szerinti 30 db vízjel nélküli, a műszaki leírás II. fejezet E pontjában található táblázat 2. sorszámú fekvő helyzetű (fehér) címkemintája. A címkék hátoldala üres, elülső oldaluk bal szélén fekete színű csík található. Az ajánlat 19. oldalán került benyújtásra a felhívás III.2.3.bc) pontja szerinti 80 db vízjel nélküli, a műszaki leírás II. fejezet E pontjában található táblázat 7. sorszámú álló helyzetű (fehér) címkemintája. Ajánlatkérő 2010. december 14-én hiánypótlást rendelt el, többek között a SOFTERM Bt. ajánlatával kapcsolatban. A hiánypótlási irat 3. pontjában az ajánlati felhívás III.2.3.a) pontja szerinti nyilatkozat csatolására hívta fel a társaságot. A hiánypótlási határidőt 2010. december 17-ében állapította meg.
9
A SOFTERM Bt. a hiánypótlást 2010. december 16-án teljesítette. Az ajánlati felhívás III.2.3.a) pontja körében a hiánypótlás 3 nyilatkozatot tartalmazott az alábbiak szerint: 1. „Alulírott P.L., mint a Thermofol Kft. ….cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom hogy az ajánlati felhívás III.2.3.a) pontja alapján a rendelkezésünkre álló kasírozó, vágó kapacitással garantálom a minimum 92.400 db/nap hatósági vetőmag fémzárolási címke előállítását az alábbi eszközök igénybevételével: Eszköz megnevezése LT 22 kasírozó-,vágó gép
Kapacitása min 300.000 címke/nap
Kelt:…………………” A nyilatkozat eredeti aláírással és a társaság pecsétjével volt ellátott. 2. „Alulírott ZS.G., mint az Állami Nyomda Nyrt. ….cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom hogy az ajánlati felhívás III.2.3.a) pontja alapján a rendelkezésünkre álló kasírozó, vágó kapacitással garantálom a minimum 92.400 db/nap hatósági vetőmag fémzárolási címke előállítását az alábbi eszközök igénybevételével: Eszköz megnevezése Giebler leporellogép
Kapacitása min 600.000 címke/nap
Kelt:…………………” A nyilatkozat eredeti aláírással és a társaság pecsétjével volt ellátott. Az aláírás mellett „h.” betű szerepelt. 3. „Alulírott L.P-né., mint az Agrikett Kft.….cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom hogy az ajánlati felhívás III.2.3.a) pontja alapján a rendelkezésünkre álló kasírozó, vágó kapacitással garantálom a minimum 92.400 db/nap hatósági vetőmag fémzárolási címke előállítását az alábbi eszközök igénybevételével: Eszköz megnevezése NIPSON 6100 digitális nyomdagép
Kapacitása min 200.000 címke/nap
Kelt:…………………” A nyilatkozat eredeti aláírással és a társaság pecsétjével volt ellátott. A SOFTERM Bt. a fentiekkel összefüggésben a hiánypótlás keretében kiegészítette továbbá a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti nyilatkozatát is azzal, hogy a felhívás III.2.3. a) pontjában meghatározott alkalmasság igazolására nyilatkozatot tevő szervezeteket a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozóként megjelölte.
10
Ajánlatkérő 2010. december 15-én tájékoztatta az ajánlattevőket az eredményhirdetés elhalasztásáról, új eredményhirdetési időpontként 2010. december 17-ét jelölte meg, a szerződéskötés tervezett időpontjaként pedig 2010. december 29. napját. Ajánlatkérő 2010. december 17-én hirdetett eredményt, az ajánlatok elbírálását tartalmazó összegezés 4. pontja szerint az eljárás eredményes volt, 7. pontja szerint érvénytelen ajánlatot nyújtott be az ADEPTUM Kft., 8. pontja szerint az eljárás nyertese a SOFTERM Bt. lett, mivel a társaság érvényes ajánlata tartalmazta a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást. Ajánlatkérő második helyzetet is hirdetett, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlat kérelmező ajánlata volt. Az összegezés 11. pontjában került megjelölésre a közbeszerzésnek az a része, amelyre az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben szerződést köthet. A nyertes ajánlatában a 11. a) pont szerint ilyennek minősül a - nyomdai munka, leporello készítés (bérmunka), - címke alapanyag gyártása (bérmunka), - címkék megszemélyesítése (bérmunka). Kérelmező 2010. december 21-én a Kbt. 96/A. § (2) bekezdésére hivatkozva előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelyben a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét kifogásolta. Egyrészt arra hivatkozott, hogy az összegezés alapján a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez 10% alatti alvállalkozókat kíván igénybe venni, holott azon tevékenységek, amelyek vonatkozásában a 10% alatti alvállalkozók feltüntetésre kerültek a szerződéses feladatok 75-80%-át teszik ki. Álláspontja szerint a nyertes hamis nyilatkozatot tett az alvállalkozók bevonásának arányára vonatkozóan, mivel a közbeszerzés 10%-át meg nem haladó mértékben tüntette fel azt a három főtevékenységet, amely gyakorlatilag a teljes gyártást magában foglalja a speciális egyedi alapanyag értékével együtt. Hangsúlyozta, hogy nem lehet 80%-os munkahányadot 10%-ot meg nem haladó mértékűnek kalkulálni az ajánlatban. Erre tekintettel megítélése szerint a nyertes ajánlattevőt ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontja alapján ki kellett volna zárnia az eljárásból. Másfelől előadta, hogy az összegezésben megjelölt tevékenységek beszállítói vonatkozásában a Kbt. 69. § (4) bekezdésében foglalt alkalmasság igazolási követelmények alkalmazandók álláspontja szerint megfelelően. A nyertes az alkalmassági minimumkövetelményeknek az általa megnevezett alvállalkozókkal együtt felel csak meg. „Ezt bizonyítja az ajánlatkérőnek a Kbt. 83. § alapján kiküldött hiánypótlási felhívás 3. pontjában megfogalmazott felszólítása, amelyre azért került sor, mivel a SOFTERM Bt-nek saját erőforrása szinte nincs is.” Kérelmező az előzőekre vonatkozóan kérte továbbá a vitarendezési iratban a Kbt. 96. § (3) bekezdésére hivatkozva ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatba való betekintés lehetőségének a biztosítását. Ajánlatkérő 2010. december 22-én adta fel válaszát e-mail és fax útján az ajánlattevők részére - köztük kérelmezőnek 16.54 és 17.03 órakor, munkaidő után – az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról. A Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontjaira, valamint a Kbt. 4. § 2. pontjára való hivatkozással közölte, hogy az idézett jogszabályi rendelkezések alapján nincs kizárva, hogy a 3 féle tevékenység végzésébe a nevesített 3 alvállalkozón kívül további, az ajánlatban nem nevesített gyártó cégek lesznek bevonva. Ezen tevékenységek egészét az ajánlattevőnek ugyanis nem kötelező, minthogy nem is ilyen arányban jelölte meg, kizárólag az összegezésben szereplő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatban meghatározott alvállalkozókkal végeztetnie, a teljesítéshez az ajánlatban nem
11
nevesített gyártót, forgalmazót is igénybe vehet. Az ajánlatban szereplő adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy az ajánlattevő hamis adatot szolgáltatott, mint ahogy az sem állapítható meg, hogy a szerződés teljesítése folyamán a 10% alatti alvállalkozók 10% feletti alvállalkozóknak minősülnek majd. Ajánlatkérő egyúttal tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az iratbetekintésre lehetőséget biztosít. Az iratbetekintésre 2010. december 23-án került sor. Az iratbetekintési jegyzőkönyv tanúsága szerint a kérelmező megtekintette a nyertes ajánlatát és hiánypótlását. Kérelmező 2010. december 28-án újabb előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő ajánlatkérőnél, amelyben a nyertes ajánlat érvényességét kifogásolta, méghozzá a nyertes által benyújtott címkeminták műszaki leírás kritériumainak való nem megfelelőségére hivatkozva, amelynek okán az összegezés módosítását és az általa benyújtott ajánlat nyertessé nyilvánítását kérte. Érvénytelenségi okként a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját jelölte meg. Közölte, hogy a 2010. december 23-ai iratbetekintés során szerzett arról tudomást, hogy a nyertes címkemintái több szempontból nem teljesítik a dokumentáció műszaki leírásában támasztott követelményeket. Egyrészt a műszaki leírás II. fejezet B pontjának 7. alpontjában előírtakkal ellentétben a nyertes címkemintáin a - 30 mm szélességű fekete színű csík nem a címke bal szélén indul, - nem teljes hosszban van megfestve a címke, - a címke hátoldala pedig teljesen üres, - a hátoldal nem tartalmazza a kötelezően előírt fekete csíkot. Másrészt a műszaki leírás II. fejezet D. pontjának 2. alpontjában foglaltakkal sem állnak összhangban a nyertes által becsatolt címkeminták, mivel nem szerepel minden címkén 2 db logó, hanem annál kevesebb szerepel csak. Kérelmezőnek ezen túlmenően a 2010. december 28-án faxon és e-mailen benyújtott előzetes vitarendezési iratában egyéb kérelmi eleme nem volt. Ajánlatkérő 2010. december 30-án adta fel e-mail útján az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos 2. előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát az ajánlattevőknek, köztük kérelmezőnek 15.54 órakor. Közölte, hogy a kérelmező által hivatkozott műszaki megfelelés hiánya jelen esetben nem eredményezi a nyertes ajánlatának Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét, mivel a termékmintát nem a műszaki leírásban foglalt követelmények, hanem az alkalmassági minimumfeltételeknek való megfelelés szempontjából vizsgálta. Az ajánlati felhívás III.2.3. pontjában rögzített alkalmassági minimumkövetelményeknek pedig a nyertes termékmintái megfeleltek. A műszaki leírás szerinti termékeket a szerződés teljesítése során kell szállítani, azok megfelelőségét a teljesítés során kell ellenőrizni. Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő a műszaki leírásban szereplő termék specifikációra vonatkozóan nem kért nyilatkozatot az ajánlattevőktől, valamint a műszaki leírásnak megfelelő termék becsatolását sem kérte, így a kérelmező által hivatkozott hiányokat nem kérhette számon az ajánlattevőkön, és nem érvényteleníthette a nyertes ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2010. december 28-án megkötötte. A szerződés 7. pontja alapján a hatósági vetőmag fémzárolási címke ára: 6,86,-Ft/ 1 db
12
címkében került megállapításra. Ajánlatkérő a megkötött szerződést a saját honlapján www.mgszh.gov.hu - megjelentette. Kérelmező 2011. január 4-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben az eljárást lezáró döntés vonatkozásában kérte jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, egyebekben ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésében. Arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlata álláspontja szerint több okból is érvénytelen. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 81. § (1)- (3) bekezdéseit, a Kbt. 88. § (2) bekezdés b) pontját, a Kbt. 69. § (4) és (8) bekezdéseit, valamint a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b) pontjait jelölte meg. A jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaként 2011. január 3-át határozta meg. Álláspontja szerint a kérelemben megjelölt minden jogsértés vonatkozásában ez a dátum mely az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos 2. előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz tényleges kézhezvételének napja - tekinthető a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) és c) pontjainak alkalmazásában tudomásszerzési, ekként a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő szempontjából kezdő időpontnak. Közölte, hogy az előzetes vitarendezésre adott választ ajánlatkérő valóban 2010. december 30-án küldte meg részére. Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy a megküldés munkaidő után történt és a következő nap a kérelmezői társaságnál munkaszüneti nap volt, azt ezt követő munkanap, azaz 2011. január 3án vette kézhez ténylegesen az ajánlatkérői választ. Érdemben az írásbeli kérelmében az alvállalkozók bevonása mértékének kérdéskörével összefüggésben lényegében az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos 1. előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakat ismételte meg. A 2011. január 26-án megtartott jogorvoslati tárgyaláson előadta, hogy a hamis adatközlés tényét arra alapítja, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában akként nyilatkozott, hogy a hivatkozott tevékenységeket 10% alatti alvállalkozókkal végezteti el. Ezen munkafolyamatok képezik a beszerzés tárgyának legjelentősebb részét, így nyilvánvaló, hogy a nyilatkozatban közöltekkel ellentétben a megjelölt alvállalkozók teljesítési aránya jóval meghaladja a 10%-os mértéket. Az ajánlatkérő előadásával szemben, álláspontja szerint a nyertes ajánlatából egyértelműen kitűnik, hogy a 10% alatti alvállalkozóként megjelölt szervezetek fogják az alapanyag gyártási és perszonalizációs munkákat teljes egészében teljesíteni, méghozzá az ajánlati felhívás III.2.3. a) pontja szerinti alkalmasság igazolása alapján. A teljesítéshez szükséges eszköz kapacitást ugyanis három az ajánlattevőn kívüli társaság biztosítja, a megjelölt eszközök pedig egyértelműen ezen az összegezésben is megnevezett munkafolyamatok elvégzéséhez szükségesek elengedhetetlenül. A szándékosságot, mint a hamis adatközlés törvényi tényállási elemének fennállását kérelmező álláspontja szerint az a körülmény támasztja alá, hogy a nyertes ajánlattevőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy 10% feletti alvállalkozókat az ajánlatában 10% alatti alvállalkozóként tüntessen fel, méghozzá azon okból, hogy a 2010. szeptember 15. napján módosított Kbt. elszámolásra vonatkozó feltételrendszerében gyakorlatilag az ajánlattevő csak akkor jogosult az ellenszolgáltatásra, ha megelőzően a 10% feletti alvállalkozó teljesítési részét kifizeti. Ebből következik, hogy a nyertes ajánlattevőnek nem érdeke az, hogy 10% feletti alvállalkozókat jelöljön meg az ajánlatában. A jogorvoslati kérelem tartalmazta továbbá, hogy „sérült a Kbt. 81. § (2) bekezdése, amelynek értelmében a nyertes ajánlattevő által becsatolt igazolások eredetiségét, illetőleg hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehetett volna. Nyilvánvaló tény, hogy a konkrét esetben nincsenek a nyertes ajánlatában jogszerű alkalmassági igazolások.” Ezen
13
kérelmi elemét az alvállalkozók alkalmasság igazolása körében a jogorvoslati tárgyaláson akként pontosította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bekezdése értelmében kellett volna a nyertes ajánlattevőt az alvállalkozóira vonatkozóan a közbeszerzési eljárás iratainak csatolására felszólítani, mivel az ajánlatból egyértelműen megállapítható, hogy a Kbt. 4. § 2. c) pontjában definiált tevékenységek teljesítésére kerülnek bevonásra, nevezetesen a gyártásra és alapanyag szállításra, amely tevékenységek teljesítésére bevont alvállalkozókra a Kbt. 69. § (4) bekezdése alkalmazandó megfelelően. Hangsúlyozta, hogy tényként megállapítható, hogy az alvállalkozókkal kapcsolatos iratok sem az ajánlatban sem a hiánypótlás során benyújtott dokumentumok körében nem szerepelnek. A jogorvoslati tárgyaláson e kérelmi elemét azzal egészítette ki továbbá, hogy álláspontja szerint a Kbt. 69. § (8) bekezdés körében, az ajánlati felhívás III.2.3. a) pontjában meghatározott alkalmassági követelmény igazolására becsatolt három nyertesi alvállalkozói nyilatkozat nem mindegyike esetében állapítható meg a cégszerű aláírás követelményének való megfelelés. Ezek közül az Állami Nyomda Nyrt. nyilatkozatát nem a társaság vezérigazgatója írta alá, hanem egy, a nyilatkozat taralmából és az aláírásból személyét és cégképviseletre való jogosultságát tekintve nem beazonosítható helyettes, az AGRIKET Kft. által becsatolt nyilatkozat pedig nem cégszerűen lett aláírva, mivel a társaság cégkivonatából megállapítható, hogy az ügyvezető cégjegyzési jogosultsága az aláírás napján lejárt. Kérte a Döntőbizottságot, hogy e körben is állapítsa meg a nyertes ajánlattevő ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét. A nyertes által becsatolt címkeminták műszaki nem megfelelősége kérdéskörében kérelmező a jogorvoslati kérelmét az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos 2. előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakkal azonos tartalommal terjesztette elő. A jogorvoslati tárgyaláson előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a címkeminták nemcsak a dokumentációban meghatározott műszaki leírás feltételrendszerének, hanem az alkalmasság igazolása körében az ajánlati felhívás III.2.3. bd) pontjában foglalt feltételeknek sem felelnek meg. Utalt arra, hogy a vízjeles mintákkal kapcsolatban a műszaki specifikáció mellett alkalmassági igazolási előírás is volt arra vonatkozóan, hogy a logóknak milyen módon kell elhelyezkednie a címkén. Ezen alkalmassági követelmény igazolása körében becsatolt minták álláspontja szerint nem felelnek meg az ajánlatkérő azon előírásának, miszerint a címke anyagának legalább 2 db 6 cm2 nagyságú stilizált logót kell tartalmaznia, ugyanis a címkék nem mindegyikében van meg a 2 db 6 cm2 nagyságú logó. Mindemellett az ajánlatkérő érvelésével szemben fenntartotta azon álláspontját, hogy a termékmintákat ajánlatkérőnek a dokumentáció műszaki leírása feltételrendszerének való megfelelés körében is vizsgálnia kellett. Utalt e körben az ajánlati felhívás III.2.3. bb), bc) és bd) pontjaira, amelyben az ajánlatkérő a termékminták benyújtásánál konkrétan hivatkozott a műszaki leírás feltételeire, valamint a dokumentáció útmutatójának II. fejezetében lévő 5. pontjára, továbbá a dokumentáció műszaki leírásának 48. oldalán lévő általános ajánlatkérői előírásra, miszerint a „műszaki leírásában szereplő követelményeket nem teljesítő termékek megajánlása az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.” Álláspontja szerint ezen előírások alapozzák meg azt, hogy a benyújtott termékmintának az alkalmassági minimumfeltételeken túlmenően a műszaki specifikációban rögzítetteknek is meg kell felelniük. Hangsúlyozta továbbá, hogy álláspontját az is alátámasztja, hogy ajánlatkérő kifejezetten „címkeminták” benyújtását kérte, amelynek a fogalma egyértelműen a teljesítés során szállítandó termékkel azonos, az ajánlattevőknek ugyanis egyedileg sorszámozott, szükség szerint vonalkóddal ellátott címkemintákat kellett benyújtani. Ezt erősíti meg továbbá a 2010.
14
november 26-án megküldött kiegészítő tájékoztatás is, amelyben az ajánlatkérő is akként nyilatkozik, hogy benyújtható mintaként a szállítandó termék. A fentieket meghaladóan kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az előzetes vitarendezés időpontjához képest a Kbt.-be ütköző módon kötött ajánlatkérő szerződést. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében elsődlegesen eljárásjogi okból, elkésettségre hivatkozva indítványozta a jogorvoslati eljárás megszüntetését, másodsorban érdemben lényegében az 1. és 2. előzetes vitarendezési iratában foglaltakkal azonos érvek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Az alvállalkozók teljesítésbe való bevonásának mértékével összefüggésben előterjesztett kérelemi elemmel kapcsolatban eljárásjogi szempontból arra hivatkozott, hogy a vélelmezett jogsértésről a kérelmező a 2010. december 23-ai iratbetekintés alkalmával szerzett tudomást, így a kérelem benyújtásakor a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő lejárt. Érdemben az előzetes vitarendezési iratában foglaltakat megismételve előadta, hogy „azon adatok alapján, hogy ajánlattevő 3 féle tevékenységi kört jelölt meg, amelyekre vonatkozóan alvállalkozókat mutatott be, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezen tevékenységek körében csak az általa tett nyilatkozat d) pontjában bemutatott alvállalkozók vesznek majd részt a szerződés teljesítésében, valamint azt sem jelenti feltétlenül, hogy kizárólag alvállalkozókkal kívánja a 3 féle tevékenységi kört elvégeztetni. Az ajánlatban szereplő adatok alapján nem lehet arra következtetni, hogy ajánlattevő hamis adatot szolgáltatott. Mindezek alapján nem állapítható meg az sem, hogy a szerződés teljesítése folyamán a 10% alatti alvállalkozók 10 % feletti alvállalkozónak minősülnek majd.” A Kbt. 69. § (4) bekezdésével kapcsolatban előterjesztett kérelmi elem vonatkozásában jogi álláspontja az, hogy a Kbt. a kizáró okok fenn nem állását, és az alkalmasság teljes körű igazolását ezen jogszabályhely alkalmazásában is csak a 10% feletti alvállalkozókra nézve teszi kötelezővé. Erre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen nem írta elő a felhívásban és a dokumentációban sem a cégkivonat és az aláírási címpéldány csatolását az ajánlattevő 10% alatti alvállalkozója tekintetében, illetőleg erre a nyertes ajánlattevőt jogszerűen nem szólította fel hiánypótlás keretében a közbeszerzési eljárás során. A Kbt. 69. § (8) bekezdésére vonatkozó kérelmezői előadás kapcsán közölte, hogy a nyertes ajánlattevő a hiánypótlásában csatolta a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti alvállalkozói által cégszerűen aláírt nyilatkozatokat, amellyel álláspontja szerint az ajánlattevő eleget tett a Kbt. 69. § (8) bekezdésében foglaltaknak. A Kbt. 69. § (8) bekezdése egyértelmű a tekintetben, hogy a 10% alatti alvállalkozóval igazoltatni kívánt alkalmassági feltétel igazolására szolgáló dokumentumokon kívül sem cégkivonat, sem aláírási címpéldány, sem egyéb más dokumentum becsatolása nem szükséges. A nyertes ajánlattevő által nevesített 3 alvállalkozó mindegyike 10 % alatti alvállalkozó, ennek megfelelően az általuk igazolandó, műszaki alkalmasság alátámasztására vonatkozó dokumentumok csatolásra kerültek az ajánlatban. Az alvállalkozói nyilatkozatok aláírásával kapcsolatos, a jogorvoslati tárgyaláson részletezett kérelmezői kifogás, álláspontja szerint elkésettnek minősül, mivel az ezzel kapcsolatos kérelmezői tudomásszerzés időpontja 2010. december 23-a volt. Érdemben rámutatott, hogy a nyilatkozatok cégszerű aláírásának a dokumentáció I. fejezet 5. pontjában megfogalmazott
15
kötelezettsége az ajánlattevőre vonatkozóként értelmezendő, a 10 % alatti alvállalkozó által benyújtott iratok esetében nem volt ilyen előírása. A nyertes ajánlatában szereplő címkeminták megfelelősége körében is kérte ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elkésettségének vizsgálatát. Kifogását egyrészt arra alapította, hogy kérelmező a nyertes ajánlattevő által becsatolt mintapéldányok sérelmezett hiányosságairól már az ajánlatok 2010. december 13-ai bontásán tudomást szerzett. Ennek alátámasztásaként utalt a 2010. december 14-én kelt előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakra, ezen belül kérelmezőnek arra a hivatkozására, hogy „a tárgyi fémzárolási címkéket jelenleg is gyártó gazdálkodó szervezet is adott ajánlatot, melyhez olyan mintapéldányokat csatolt, amelyek a gyártási hibákkal együtt feltűnően mindenben megegyeznek az Ajánlatkérő által kiadott, az ajánlati dokumentációhoz csatolt, a dokumentáció részét képező mintapéldányokkal. A műszaki leírás 48. oldalán az 1. számú mellékletben hivatkozik is e címkemintákra, de az ajánlathoz készítendő mintákra vonatkozóan azoktól eltérő nyomatot ír elő. (pl. fekete sáv a címke minkét oldalán).” Hangsúlyozta továbbá, hogy kérelmező a 2010. december 17-ei eredményhirdetésen tudomást szerzett arról, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérő nem minősítette érvénytelen ajánlatnak. Kérelmezőnek a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az előzetes vitarendezési kérelmét legkésőbb 2010. december 22. napján kellett volna benyújtania a mintapéldányok meg nem felelése miatt. Mindezek alapján álláspontja szerint a kérelmező 2010. december 28-án benyújtott előzetes vitarendezési kérelme, ebből kifolyólag a jogorvoslati kérelme elkésett. Másfelől hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint kérelmező arra vonatkozó tudomásszerzése, hogy az ajánlatkérő a benyújtott mintapéldányokat az ajánlati felhívás III.2.3.b) pontjában meghatározott alkalmassági kritériumoknak megfelelően fogja vizsgálni 2010. november 26. napja, amikor a kiegészítő tájékoztatás megküldésre került. Kérelmező ennek alapján megbizonyosodhatott arról, hogy a mintapéldányokat ajánlatkérő nem a műszaki ajánlat körében, amely benyújtását nem is írta elő, hanem az alkalmassági követelményeknek megfelelően fogja vizsgálni. Álláspontja szerint magából a kérdésfeltevésből is az a következtetés vonható le, hogy kérelmező maga sem érezte kötelezőnek a műszaki leírásban megfogalmazott követelményrendszer teljesítését a címkeminta vonatkozásában, mivel a kérdése is arra irányult, hogy benyújthatók-e a minták azon a "vízjeles" papíron, amiből majd a végtermék készül. A nyertes ajánlatában szereplő termékminták megfelelősége körében érdemben az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát tartotta fenn ajánlatkérő. Hangsúlyozta, hogy mintapéldányként nem a műszaki leírás szerinti végterméket kellett az ajánlathoz csatolni, hanem olyan mintapéldányt, amely a felhívás III.2.3.b) pontjában meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelel. A termékmintákat kifejezetten az alkalmasság igazolása céljából kérte csatolni, az ott meghatározott számban és feltételekkel. A dokumentáció műszaki leírásához külön minták benyújtását nem kérte, illetőleg azt sem írta elő, hogy az alkalmasság igazolására becsatolt mintákat a műszaki leírásban foglalt feltételek szerint is vizsgálni fogja, a műszaki leírásban szereplő feltételrendszer teljesítésének ellenőrzése céljából. Hivatkozott arra is, hogy a műszaki leírás szerinti végtermék csatolása az alkalmasság körében ténylegesen nem is lett volna kivitelezhető, minekután ajánlatkérő több egymással össze nem egyeztethető feltételt is szerepeltetett az alkalmasság igazolása és a műszaki feltételek között. Ilyen követelmény volt például a vízjeles minta benyújtása esetében az, hogy míg az alkalmasság körében tetszőlegesen stilizált vízjelet kért, addig a konkrét teljesítés műszaki követelményeként a vetőmagfelügyeleti embléma logó vízjelkénti alkalmazását írta elő.
16
A jogorvoslati tárgyaláson előadta továbbá, hogy a felhívás III.2.3.bd) pontjában szereplő alkalmasság igazolására vonatkozó követelménye nincs összhangban a megkövetelt alkalmassági minimum feltételekkel. Alkalmatlanság miatt érvénytelenség álláspontja szerint csak akkor állapítható meg, ha az alkalmassági minimumkövetelményeknek az ajánlattevő ajánlata nem felel meg. Jelen esetben az igazolási mód, és a minimumkövetelmények között nincs ugyan összhang, mindazonáltal álláspontja szerint tényként megállapítható az, hogy a nyertes által becsatolt minták az alkalmassági minimumfeltételeket teljesítik. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelem részben megalapozott, részben – annak alvállalkozók bevonásának mértékével és alkalmasság igazolásával kapcsolatos kérelmi elemei tekintetében - elkésett. A Kbt. 317. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 37. § (1) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A Döntőbizottság áttekintette a kérelmező 2011. január 4. napján benyújtott jogorvoslati kérelmét és megállapította, hogy abban összesen öt kérelmi elem került előterjesztésre. Egyfelől az alvállalkozók bevonásának mértékével, valamint az alvállalkozókkal összefüggésben az alkalmasság igazolásának körével és módjával, ez utóbbin belül a becsatolt nyilatkozatok elfogadhatóságával kapcsolatban három kérelmi elemet, másfelől a termékminták ajánlati felhívásnak és dokumentációnak való megfelelőségére további két kérelmi elemet tartalmazott a jogorvoslati kérelem. A 2011. január 26-ai jogorvoslati tárgyaláson ehhez képest a Döntőbizottság álláspontja szerint további, tartalmát tekintve új kérelmi elemet kérelmező nem terjesztett elő. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelemben egyértelműen hivatkozott kérelmező arra, hogy a becsatolt alvállalkozói alkalmassági igazolásokat kéri a Kbt. 81. § (2) bekezdése szempontjából is vizsgálni, e körben kifejezetten utalt is az igazolások eredetiségének, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségének ellenőrzési lehetőségére. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező a jogorvoslati tárgyaláson ezen kérelmi elemének csupán az indokait közölte, nem új kérelmi elemet terjesztett elő. A Döntőbizottság ajánlatkérő kifogására tekintettel is elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem, annak minden kérelmi elemére kiterjedően a Kbt.-ben rögzített jogvesztő határidőn belül került-e benyújtásra, és az érdemi vizsgálatnak van-e eljárásjogi akadálya. A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy az alvállalkozók szerződés teljesítésében való részvételi arányának jogszerű megjelölése, – ezen belül a hamis adatszolgáltatás - az alvállalkozókkal kapcsolatos igazolások köre, valamint a felhívás III.2.3.a) pontja szerinti három alvállalkozói nyilatkozat jogszerűsége tekintetében előterjesztett mindhárom kérelmi elem elkésett, a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának ezen kérelmi elemek tekintetében eljárásjogi akadálya van.
17
A Kbt. 322. § alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (2), (4) bekezdés b)-c) pontjai és (7) bekezdése szerint (2) A kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (4) A (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; (7) A (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdései szerint (1) Jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés) a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés], illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum; (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja. Az idézett rendelkezésekkel összefüggésben mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. 2010. szeptember 15. napjától hatályba lépett rendelkezései a jogorvoslati kérelem benyújtására szubjektív, a kérelmező jogsértő eseményről való tudomásszerzéséhez kötött határidőket állapítanak meg azzal az objektív korláttal, hogy jogorvoslati kérelem a jogsértő esemény megtörténtétől számított 90 napon túl nem terjeszthető elő. A törvényi határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság elsődlegesen megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása annak minden kérelmi eleme vonatkozásában a Kbt. 323. § (2) bekezdés szerinti 90 napos objektív határidőn belül történt. Ezt követően a Döntőbizottság kérelmi elemenként külön-külön megvizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a Kbt. 323. § (2) és (4) bekezdései szerinti szubjektív jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek minősíthető-e. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben rámutat, hogy a Kbt. 323. § (4) bekezdésének b) és c) pontjai meghatározott eljárási cselekmények esetében – nevezetesen az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos iratbetekintés, valamint az előzetes vitarendezés esetében – vélelmezik a kérelmezői tudomásra jutást. Ezen eljárási cselekmények alkalmazása esetén a
18
hivatkozott jogszabályhelyek által meghatározott időpontok az érintett jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaiként tekintendők a törvény erejénél fogva, amelyektől későbbi időpontban való tudomásra jutásra kérelmező joghatályosan nem hivatkozhat. Ezen törvényi időpont a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában adott esetben az eljárást lezáró döntéssel összefüggésben megtekintett iratokban szereplő jogsértésekkel kapcsolatban az iratbetekintés befejező időpontja, a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában pedig adott esetben az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos ajánlatkérői válasz megküldésének az időpontja. Ez utóbbi vonatkozásában egy speciális törvényi időpontot állapított meg a jogalkotó, amely révén a konkrét jogsértésről való tényleges kérelmezői tudomásszerzéshez képest a vélt jogsértésről alkotott ajánlatkérői álláspont kérelmezővel történő közlésének napja tekintendő tudomásra jutás napjának. A tényleges tudomásszerzés időpontjának ilyen esetben magának az előzetes vitarendezési kérelemnek a benyújtásakor van jelentősége, tekintettel arra, hogy Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjában megadott szabályozás ehhez képest számított 3 munkanapon belül teszi lehetővé a vitarendezési kérelem előterjesztését. Minderre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés vonatkozásában, iratbetekintés esetén, amennyiben azt követően a megtekintett iratokban szereplő jogsértéssel kapcsolatban, a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján három munkanapon belül előzetes vitarendezési kérelem került előterjesztésre, akkor az erre vonatkozó ajánlatkérői válasz megküldésének dátumát kell a jogorvoslati kérelem benyújtása szempontjából irányadónak tekinteni. Az ajánlatkérői válasz ismeretében van ugyanis kérelmező abban a helyzetben, hogy a válasz tartalma függvényében a jogorvoslati kérelem előterjesztéséről dönthessen. Mindemellett a Döntőbizottság álláspontja a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának és a Kbt. 96/A.§ (1) bekezdés a) pontjának összevetése alapján az, hogy a kérelmező kizárólag akkor hivatkozhat joghatályosan az előzetes vitarendezési eljárásra alapított tudomásra jutásra, ha az előzetes vitarendezési kérelmét az ajánlatkérőhöz a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül benyújtotta. A Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szubjektív, jogvesztő határidő elmulasztása esetén a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a tényleges tudomásszerzéstől számítandó és nem a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja szerinti időponttól. A konkrét esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslattal támadott eljárást lezáró döntéssel kapcsolatban először 2010. december 17-én előzetes vitarendezésre, majd 2010. december 23-án iratbetekintésre, végül 2010. december 28-án ismét előzetes vitarendezésre került sor. Tényként megállapítható, hogy az első kérelmi elem - a nyertes ajánlattevő alvállalkozóinak a szerződés teljesítésének mértékére vonatkozó hamis nyilatkozattétel miatti kizárás elmulasztása - alapját képező ajánlatkérői döntést ajánlatkérő kérelmezővel 2010. december 17-én közölte az összegezés fax útján történő megküldésével. Kérelmező a döntéssel kapcsolatban törvényes határidőn belül 2010. december 21-én előzetes vitarendezést kezdeményezett, konkrét jogsértésként a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás elmulasztását jelölte meg a nyertes ajánlattevő vonatkozásában. Az ajánlatkérői választ 2010. december 23án kapta meg. A vitarendezési iratban kérelmező egyben a vélt jogsértéssel kapcsolatban iratbetekintést is kért, amelyre szintén 2010. december 23-án került sor. A Döntőbizottság álláspontja szerint a rögzített tényállás alapján ezen kérelmi elemmel kapcsolatban a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a jogsértésről való tudomásra jutás napja 2010. december 23-a, az eljárást lezáró döntésben szereplő vélelmezett jogsértéssel kapcsolatos előzetes vitarendezésre adott ajánlatkérői válasz kézhezvételének időpontja . Ehhez képest
19
kell számítani a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti 10 napos jogvesztő határidőt, amely 2011. január 2-án letelt. A Döntőbizottsághoz 2011. január 4-én érkezett jogorvoslati kérelem ezen kérelmi elem körében elkésett, ezért az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van. A Döntőbizottság nem fogadta el azon kérelmezői álláspontot, hogy az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos 2. előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz megküldése tekintendő ezen kérelmi elemmel kapcsolatos tudomásra jutási időpontnak. A Döntőbizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy az előzetes vitarendezési eljárás ténye önmagában nem teszi általánosságban a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban, az abban megjelölt minden egyes vélelmezett jogsértésre kiterjedően alkalmazhatóvá a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontját, erre kérelmező csak azon konkrét jogsértések esetében hivatkozhat, amelyekkel kapcsolatban ténylegesen történt is előzetes vitarendezés. Jelen esetben a vélelmezett jogsértés tényét az összegezésben foglaltak alapján ismerte meg kérelmező , mint ahogy erre az 1. előzetes vitarendezési iratban maga is utalt. Figyelemmel a konkrét jogsértéssel kapcsolatban kezdeményezett – az iratbetekintést megelőző- 1. előzetes vitarendezésre, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő szempontjából ezen jogsértést tartalmazó kérelmi elem tekintetében tudomásra jutásnak a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az erre adott ajánlatkérői válasz, azaz az 1. ajánlatkérői előzetes vitarendezési irat tekintendő és nem az ettől eltérő jogsértések vonatkozásában az iratbetekintést követően kezdeményezett 2. előzetes vitarendezésre adott álláspont. A 2. előzetes vitarendezési kérelemnek nem volt tárgya az e kérelmi elemmel érintett jogsértés. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a jogorvoslati kérelemben előadottak ezen kérelmi elem vonatkozásában lényegében szó szerint megegyeztek az 1. előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakkal. A második kérelmi elem – a nyertes ajánlattevő alvállalkozói tekintetében fennálló alkalmassági és egyéb igazolási, nyilatkozattételi kötelezettség terjedelme módja, valamint a nyilatkozatok cégszerű aláírása – vonatkozásában megállapítható, hogy a kérelmező a vélt jogsértésről a 2010. december 23-ai iratbetekintésen szerzett tudomást, ekkor tekintette meg a vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatos iratokat, a nyertes ajánlatát és hiánypótlását. A Döntőbizottság tényként állapította meg továbbá, hogy e kérelmi elemmel összefüggésben előzetes vitarendezés nem történt. Az iratbetekintést követő 2. előzetes vitarendezési kérelem a Kbt. 69. § (4) és (8) bekezdéseinek megsértésére vonatkozóan semmilyen utalást nem tartalmaz. Ekként a Döntőbizottság álláspontja szerint ezen kérelmi elem esetében a tudomásra jutás időpontja a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontja alapján 2010. december 23-a volt. Ehhez képest a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 10 napos anyagi jogi határidő 2011. január 2-án letelt. A Döntőbizottsághoz 2011. január 4-én érkezett jogorvoslati kérelem a jogorvoslati kérelem második ás harmadik kérelmi eleme vonatkozásában elkésett, az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van. A Döntőbizottság a fentiek alapján nem fogadta el a kérelmező azon hivatkozását, hogy tudomásszerzésnek a 2. előzetes vitarendezéssel kapcsolatos ajánlatkérői álláspont megküldését kell tekinteni. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az első három kérelmi elem vonatkozásában az érdemi elbírálásnak a jogorvoslati kérelem elkésettségére tekintettel eljárásjogi akadálya van.
20
A Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt. 325. § (4) bekezdés alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti határozattal, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokokra tekintettel, a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást annak elkésett kérelmi elemei vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. A Döntőbizottság ezt követően elsődlegesen eljárásjogi szempontból vizsgálta, hogy a termékminták nem megfelelősége miatt előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában fennálle az érdemi elbírálás akadálya. A Döntőbizottság a nyertes ajánlatában szereplő termékminták vonatkozásában előterjesztett két kérelmi elem esetében az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak ajánlatkérő azon eljárásjogi kifogását, melyet amiatt terjesztett elő, hogy egyfelől a bontást követő előzetes vitarendezéshez, és az összegezés megküldéséhez, másfelől a kiegészítő tájékoztatás kiadásához képest 10, illetve 15 napon túl terjesztette elő a kérelmező az érintett termékmintákkal történő nyertesi alkalmasság igazolás megfelelőségével kapcsolatos kérelmét. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmét és megállapította, hogy abban a kérelmező nem az ajánlatkérő által kiadott kiegészítő tájékoztatást támadta, hanem ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, méghozzá amiatt, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen, mivel a benyújtott termékminták nem felelnek meg az alkalmasság igazolására vonatkozó, illetőleg a műszaki előírásban rögzített feltételeknek. A kiegészítő tájékoztatás és az eljárást lezáró döntés két külön jogintézmény. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében döntött az ajánlatok érvényességéről. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét ezen kérelmi elemek vonatkozásában az iratbetekintésre és az ezen jogsértésekkel érintett 2. előzetes vitarendezésre is figyelemmel az eljárást lezáró döntés ellen a nyitva álló jogorvoslati határidőn belül nyújtotta be. Az a tény önmagában, hogy a kérelmező nem támadta meg ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatását, nem jelenti azt, hogy a kérelmező ne lenne jogosult ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességéről hozott döntésének felülvizsgálatára jogorvoslati kérelmet benyújtani. Az eljárást lezáró döntés tartalmazza ugyanis, hogy ajánlatkérő elfogadja-e vagy sem érvényesnek az adott ajánlatot. A Döntőbizottság azon ajánlatkérői álláspontot sem fogadta el, amely szerint az elkésettség arra tekintettel állapítható meg, hogy a nyertes ajánlatának érvényességét ezen kérelmi elemek körében a bontást követő tudomásszerzésre figyelemmel az összegezés megküldését követően nem 3 munkanapon belül támadta a kérelmező előzetes vitarendezési kérelemmel, hanem azt követően az iratbetekintés után. Tekintettel az eljárást lezáró döntést követő 2010. december 23-i iratbetekintés tényére, a döntésben szereplő jogsértésekkel kapcsolatban a Döntőbizottság álláspontja szerint ezen időpont minősül a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontja értelmében az iratbetekintés befejezése napjának, ekként ezen jogszabályhely alkalmazásában tudomásra jutásnak. Ugyanakkor
21
figyelemmel arra, hogy a konkrét esetben a megtekintett iratokkal kapcsolatos jogsértésekkel összefüggésben az iratbetekintést követően 3 munkanapon belül, 2010. december 28-án előzetes vitarendezésre is sor került, - amely a 2. előzetes vitarendezés volt - a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő szempontjából az érintett kérelmei elemek vonatkozásában az erre adott ajánlatkérői válasz megküldésének időpontja, azaz 2010. december 30. napja tekintendő a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja alapján kezdő – tudomásra jutási- időpontnak. Ehhez képest a 2011. január 4-én benyújtott jogorvoslati kérelem a 10 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek minősül. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel érdemben vizsgálta a kérelmezőnek azon kérelmi elemeit, amelyet a nyertes ajánlatának a felhívás és a dokumentáció feltételrendszerének való tartalmi nem megfelelőségével, nevezetesen a termékminták nem megfelelőségével kapcsolatban terjesztett elő. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tartalma alapján megállapította, hogy kérelmező e körben két kérelmi elemet terjesztett elő. A címkemintákkal kapcsolatos jogsértő tényként egyrészt azt jelölte meg, hogy a nyertes által benyújtott vízjeles címkeminta nem tartalmaz 2 db. legalább 6 cm2 logót, hanem attól kevesebbet tartalmaz. Ezen vélelmezett jogsértő tényt először a dokumentáció műszaki előírásainak tükrében kérte vizsgálni, majd a jogorvoslati tárgyaláson pontosította e körben a jogorvoslati kérelmét azzal, hogy álláspontja szerint a termékminta ugyanazon okból nemcsak a műszaki leírásnak, de a felhívás III.2.3.bd) pontjában rögzített, a műszaki leírásban foglalt feltétellel azonos alkalmassági igazolási előírásnak sem felel meg, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat mindkét okból érvénytelen. A nyertes ajánlatában szereplő 30 db fekvő címkeminta pedig a jogorvoslati kérelemben megjelölt kérelmezői álláspont szerint az eltérő színe miatt nem teljesíti a műszaki leírás II. fejezet B. pontjának 7. alpontjában foglalt feltételét, illetőleg a tárgyaláson előadottak szerint az alkalmasság igazolására vonatkozóan a felhívás III.2.3.bb) pontjában rögzített feltételét, így az ajánlatot ajánlatkérőnek ezen okból is érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A Döntőbizottság a kérelmi elemeket külön-külön megvizsgálta. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 3. § alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben az eltérést maga a Kbt. kifejezetten megengedi. A Kbt. 70. § (1) bekezdése az ajánlattevők kötelezettségeként rögzíti, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1)- (3) bekezdései szerint: (1)Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben
22
igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. § (1)-(2) bekezdései értelmében (1) az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kbt. kogens rendelkezései alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az olyan ajánlatot, amely nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott előírásoknak, így a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos részletes műszaki feltételrendszerrel, valamint az alkalmassági feltételrendszerrel kapcsolatos igazolási módra vonatkozó követelményeknek. A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy ajánlatkérő pontosan milyen tartalmi követelményeket támasztott az alkalmasság és annak igazolási módja körében, valamint a teljesítés során beszerzendő konkrét termék műszaki feltételeivel kapcsolatban. A nyertes ajánlat érvénytelensége ugyanis ennek függvényében ítélhető meg. Jelen esetben arra tekintettel is indokolt az alkalmasság igazolása és a műszaki specifikáció feltételeinek áttekintése, mivel kérelmező ajánlatkérőtől eltérően értelmezte a vitatott feltételekkel összefüggésben kapcsolatos ajánlatkérői elvárások tartalmát. Szükséges annak rögzítése is, hogy maga a Kbt. jogszabályi feltételrendszere különböző jogintézményként kezeli az alkalmasságot és ennek igazolási módját a műszaki leírás feltételrendszerére adott szakmai ajánlat jogintézményétől. Az ajánlat elbírálása és értékelése vonatkozásában – e körben többek között a hiánypótlás és konkrét bírálati szempontok szerinti értékelés tekintetében eltérő szabályok vonatkoznak az alkalmasság, illetőleg a szakmai ajánlat szakmai tartalmának megítélésére. Az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak erre figyelemmel a Döntőbizottság
23
álláspontja szerint egyértelműen és kifejezetten tartalmaznia kell, hogy ajánlatkérő pontosan milyen feltételek teljesítését és ennek mely igazolási módjait várja el az alkalmasság körében, illetőleg mely feltételeknek való megfelelést kell ajánlattevőknek alátámasztaniuk a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki-szakmai követelmények körében. A konkrét esetben az ajánlatkérő azzal érvelt, hogy a címkemintákat kizárólag az alkalmasság megítélése körében vizsgálta, benyújtásukat az alkalmassági feltételeknek való megfelelés vonatkozásában kérte kifejezetten. A műszaki leírás feltételrendszere a teljesítés során szállítandó termékekre vonatkozik, ennek igazolására konkrét szakmai ajánlatot, illetőleg e körben külön mintapéldányt nem kért benyújtani. E körben az ajánlattevőktől kizárólag a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat csatolását kérte. Ténybelileg nem vitatta, hogy a nyertes által becsatolt 3 db vízjeles címkeminta nem felel meg teljes egészében a felhívás III.2.3.bd) pontja szerinti alkalmasság igazolására vonatkozó követelményeknek, valamint a vízjel nélküli fekvő helyzetű minta a dokumentáció II. fejezet B. pontjának 7. alpontjában előírt követelményeknek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konkrét alkalmasság körében vizsgált feltételeknek való megfelelést a címkeminta kérelmező által vitatott tulajdonságban való nem megfelelése nem érinti. A kérelmező ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a becsatolt címkemintáknak az ajánlatkérő előírásaiból következően egyértelműen meg kellett felelnie mind az alkalmassági, mind a műszaki feltételeknek. A Döntőbizottság az alábbiak szerint fogadta el a kérelmezői álláspontot. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásait. A Döntőbizottság az ajánlati felhívás III.2.3.b) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdés d) pontjára való hivatkozással egyértelműen és kifejezetten előírta, hogy az ajánlatba mintapéldányokat kell csatolni, méghozzá a kivitelezés különböző szempontok szerint történő ellenőrzése céljából, amely szempontok a felhívás III.2.3. ba)-bd) pontjaiban tételesen rögzítésre kerültek. A dokumentáció műszaki leírása II. fejezetének E pontjában megjelölt címketípusokra hivatkozva azt is meghatározta ajánlatkérő, hogy mely alkalmasság igazolási ponthoz mely címkemintát milyen példányszámban kéri benyújtani. Ajánlatkérő a minták csatolását a következő struktúra szerint írta elő: a ba) pontban nem konkrét címkemintát csak színmintát kellett ajánlattevőknek bemutatniuk; konkrét címkemintaként ajánlatkérő egyrészt vízjel nélküli, másrészt vízjeles címkeminták benyújtását kérte. A vízjel nélküli címkemintán belül a bb) pont alapján fekvő címkemintát, míg a bc) pont szerint álló címkemintát kellett csatolni. Mindkét esetben ajánlatkérő egyértelműen és kifejezetten rögzítette, hogy „a dokumentáció műszaki leírás II. fejezetében felsorolt követelményeknek megfelelő” mintapéldányok benyújtását várja el. A bd) pontban előírt különböző színű vízjeles mintapéldányok vonatkozásában – ahol nem magát a címkemintát, hanem a benne foglalt vízjelet vizsgálta – ajánlatkérő nem utalt kifejezetten a dokumentáció műszaki leírásának II. fejezetére, ugyanakkor a kérelmező által a nyertes ajánlatában vitatott vízjelek elhelyezkedésével, darabszámával és méretével kapcsolatban a dokumentáció II. fejezet D. pontjának 2. alpontjában foglaltakkal azonos tartalmi követelményt támasztott. A vízjel grafikáját érintően volt csupán eltérő előírás az alkalmasság igazolása és a műszaki leírás között abban, hogy míg ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál elfogadta a tetszőleges stilizált logót, addig a konkrét teljesítés esetében a hivatali emblémát kell alkalmazni. Ez azonban nem érinti a vízjelek elhelyezkedésére és méretére vonatkozó követelmény teljesítésének kötelezettségét. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az alkalmassági követelmények igazolási módja körében, a mintapéldányok elkészítése vonatkozásában egyértelműen
24
irányadónak kellett tekinteni a dokumentáció II. fejezetében foglalt követelményeket, melynek megfelelő mintapéldányokat kellett az ajánlatban benyújtani. Ezt erősíti meg a dokumentáció általános feltételei körében a kérelmező által is hivatkozott útmutató II. fejezetének 4. pontja, ahol ajánlatkérő kifejezetten a közbeszerzési eljárás fajtájára történő utalással nyomatékosan felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a műszaki leírás feltételeitől való eltérés esetén az ajánlat érvénytelen. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő valóban nem követelt meg külön szakmai ajánlat csatolását, ekként külön mintapéldányok csatolását sem írta elő, ugyanakkor ezen tény nem bír relevanciával a tekintetben, hogy az ajánlatadás feltételrendszerében, méghozzá a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolási módjának körében a címke mintapéldányoknak meg kellett felelniük a dokumentáció műszaki leírásának II. fejezetében foglalt feltételeinek, valamint a vízjeles mintapéldányok esetében a vízjeleknek meg kellett felelniük a felhívásban rögzített előírásoknak, amelyekkel azonos követelményeket támasztott ajánlatkérő a dokumentáció műszaki leírásában. A Döntőbizottság a rögzített tényállás alapján az ajánlatkérő által sem vitatottan tényként állapította meg, hogy a nyertes ajánlatában a felhívás III.2.3.bb) pontja szerint csatolt 30 db fekvő formátumú minta nem felel meg a dokumentáció II. fejezet B pontjának 7. alpontjában foglalt színbeli követelményeknek, ekként az ajánlati felhívás alkalmasság igazolására vonatkozó III.2.3.bb) pontjában előírtaknak, továbbá a felhívás III.2.3.bd) pontja szerint csatolt 3 db fehér és 8 db kék nyertesi címkemintában a vízjel elhelyezkedése, darabszámára és mérete nem egyeztethető össze az ajánlati felhívásban és a dokumentáció műszaki leírásában azonos tartalommal közölt paraméterekkel. A nyertes ajánlattevő által benyújtott termékminták nem felelnek meg ajánlatkérő tartalmi alkalmassági előírásainak. A Döntőbizottság ugyanakkor rá kíván mutatni arra, hogy a Kbt. jogszabályi rendszerében az ajánlatok érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó döntést megelőzi az ajánlatok a Kbt. 83. § szerinti vizsgálata, és ennek alapján a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglalt főszabály szerint- figyelemmel az ugyanazon jogszabályhely a)- d) pontjainak korlátaira - a Kbt. 83. § (1) bekezdésében foglalt hiánypótlás alkalmazása. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben az alkalmasság igazolásával kapcsolatban nem állt fenn hiánypótlási akadály, a nem megfelelően benyújtott termékminták vonatkozásában ezért az ajánlat érvényességéről való döntés előtt hiánypótlás elrendelésének lett volna jogszerűen helye. A konkrét esetben hiánypótlás nem történt, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte, az alkalmatlanság miatt érvénytelen ajánlat nyertessé nyilvánításának jogkövetkezményei beálltak, így a Döntőbizottság kizárólag azt tudta megállapítani, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja okán érvénytelen ajánlatot nyilvánított nyertes ajánlattá, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a 91. § (1) bekezdésében foglaltakat. A Kbt. 96/A. § (4) bekezdése alapján, mennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be valamely - az ajánlatok bontását követően - történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal, kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést, illetőleg - ha részajánlat tétele lehetséges volt - a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést, ha ez az időpont a 99. § (3) bekezdése szerinti szerződéskötési időpontnál későbbre esik.
25
A Döntőbizottság a rögzített tényállás alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a 2. előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának napján, de az 1. előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére adott 2010. december 22-ei válaszához képest is 10 napon belül kötött szerződést 2010. december 28. napján, ezért megsértette a Kbt. 96/A. § (4) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező rész szerinti jogsértéseket. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Kbt. 96/A. §-ának (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A Kbt. 306/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a Kbt. 306/A.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény áll fenn, ezért a Döntőbizottság bírságot nem alkalmazott. Az 1-3. kérelemi elem tekintetében a Döntőbizottság a Kbt. 325.§ (4) bekezdése alapján az eljárást megszüntette, figyelemmel a Kbt. 325.§ (3) bekezdés c) pontjára. A Döntőbizottság a Kbt. 340.§ (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeiről figyelemmel a Kbt. 341.§ (4) és (5) bekezdésére is. A jogorvoslatról való tájékoztatás a határozat érdemi része tekintetében a Kbt. 346. § (1) bekezdésén, míg a határozat megszüntető része tekintetében a Kbt. 345. §-án alapul. B u d a p e s t, 2011. február 7.
Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapja: 1. Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14.) 2. Csók és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Csók Csaba ügyvéd (1067 Budapest, Teréz Krt. 19.) 3. SOFTERM Bt. (1029 Budapest, Dámvad u. 24.) 4. ADEPTUM Kft. (1221 Budapest, Bencés u. 21.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
26
