RÁCKEVEI POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐI IRODA 2300 Ráckeve, Szent István tér 4. Telefon: 24/523-357, fax: 24/422-521 e-mail:
[email protected]
Ráckeve a Kultúra Magyar Városa 2010
Ügyfélfogadás:hétfő, szerda 8.00-16.00 péntek 8.00-12.00
Illetékbélyeg helye:
Birtokvédelmi kérelem a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet 2. § (2)-(4) bekezdések alapján
A kérelem kitöltése előtt kérem, olvassa el a mellékelt TÁJÉKOZTATÓT!
1. Kérelmező neve, lakcíme (székhelye):
2. Képviselő neve, lakcíme (székhelye):
3. Ellenérdekű fél (felek) neve, lakcíme (székhelye):
4. Birtokvitával érintett dolog megjelölése:
5. A jegyző illetékességét megalapozó adatok:
6. A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem:
7. A kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tények:
8. A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok, amelyeket a kérelemhez kell csatolni:
Ráckeve, 20 .
hó
nap
--------------------------------------------------------------------birtokvédelmet kérő ügyfél (ügyfelek) aláírása
TÁJÉKOZTATÓ a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi kérelem kitöltéséhez (követve a kérelem pontjait) 1. Birtokvédelmi kérelmet természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet terjeszthet elő. Természetes személy esetén a kérelmezőnek a kérelmén fel kell tüntetni a nevét és a lakcímét (lakó- vagy tartózkodási helyét, ennek hiányában szálláshelyét). Jogi személy, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetén a kérelmezőnek a kérelmen fel kell tüntetni a nevét és a székhelyét (székhely, telephely, fióktelep). 2. A képviselőre vonatkozó adatot akkor kell feltüntetni, ha a kérelmező ügyfél képviselő útján jár el. A képviseletre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 40-40/A. §. rendelkezései az irányadóak. Az ügyfél képviselője lehet a törvényes képviselő, vagy az ügyfél, vagy annak törvényes képviselője által meghatalmazott személy. A törvényes képviselő köteles a képviseleti jogosultságot igazolni. A meghatalmazott képviselő jogosultságát írásbeli meghatalmazással köteles igazolni. Ha a meghatalmazó ügyfél szóban ad meghatalmazást, ez esetben ezt a hatóság előtt jegyzőkönyvbe kell mondani. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba (közjegyzői okirat), vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító okirat például az, hogy a két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláírását előttük sajátkezű aláírásnak ismerte el. Az ilyen okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz –ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá- tanúk alkalmazása nem szükséges. Az eredeti írásbeli meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát a kérelemhez mellékelni kell. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha a képviseleti eljárás jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. A hatóság az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés f) pontja alapján megszünteti, ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviseletellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen. 3. Ellenérdekű fél alatt a birtoksértő természetes, vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Lakcím, székhely alatt a tájékoztató 1. pontja alatt ismertetett fogalmakat kell érteni. 4. Birtokvitával érintett dolog alatt ingatlant (lakás, melléképület, útszakasz, kertrész, stb..) vagy ingó dolgot (bútor, ruha, gépjármű, stb..) kell érteni. 5. A jegyző illetékességét megalapozó ún. illetékességi okokat a Ket. 21. §-a határozza meg. Pl. ingatlannal kapcsolatos birtokvita esetén a birtoksértéssel érintett ingatlan fekvésének helye alapozza meg a jegyző illetékességét (ezért szükséges az ingatlan pontos címének, vagy helyrajzi számának megjelölése). Amennyiben a birtokvita nem ingatlannal kapcsolatos, a jegyző illetékességét a jogellenes magatartás elkövetésének helye alapozza meg. 6. A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. biztosítson kulcsot a
lakáshoz, vágja le a kerítésen átnyúló ágat, stb..), illetve mitől, milyen magatartástól kívánja a jövőre nézve eltiltani a birtoksértőt. Amennyiben a birtoksértéssel összefüggésben haszon, kár, költség keletkezett, úgy ennek megállapítása, viselése iránt is kifejezett kérelmet kell előterjeszteni, megjelölve azok mértékét. 7. A kérelem benyújtása alapjául szolgáló tények között ismertetni kell alapvetően a kérelem előterjesztésekor fennálló, tényleges, sérelmezett birtokállapotot; az eredeti birtokállapotot (milyen volt a birtokállapot, mielőtt a birtokháborítás bekövetkezett volna); a birtokállapot megváltoztatására vonatkozó körülményeket (pl. ki, mikor, hogyan sértette meg az eredeti birtokállapotot); a kérelmező tűrési kötelezettsége fenn áll-e. A jegyző főszabály szerint ténykérdést vizsgál, jogkérdésben nem dönthet, arra csak a bíróságnak van hatásköre. Erre figyelemmel a birtokosnak azt kell igazolnia, hogy birtokban volt és birtoklásában önhatalommal megzavarták. Határidőben való benyújtás alatt a birtokháborítást követő egy éven belüli kérelem előterjesztését kell érteni a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 191. §. (1) bekezdése alapján. Az egy éven túli birtoksértések esetén a jegyző nem járhat el, ezek az ügyek a bíróság hatáskörébe tartoznak. Folyamatos birtoksértés esetén a határidő tekintetében az elkövetés kezdő időpontja a mérvadó. 8. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tények tekintetében a birtokvédelmi eljárási szabályok értelmében a jegyző nem folytathat hivatalból bizonyítást. A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítéko(ka)t a kérelmezőnek kell megjelölni és a kérelemhez mellékelni (pl. okirat, fénykép, vázrajz, stb…). Amennyiben a kérelemben foglaltak tárgyalás (felek együttes meghallgatása) vagy szemle (pl. az ingatlan helyszíni megtekintése) útján bizonyítható, úgy már a kérelemben indokolt indítványozni, hogy a jegyző tartson tárgyalást és/vagy szemlét. A kérelemben tanúbizonyítás is indítványozható a tanú nevének, lakcímének megjelölésével. A Ket. 50. § (4) bekezdése szerint a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, és a tárgyi bizonyíték. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlási felhívás ellenére sem csatol bizonyítékot, illetve semmilyen bizonyítási indítványt nem tesz, a jegyző a kérelmet a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el, amennyiben a határozat meghozatalához szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére, akkor az eljárást megszünteti. A fentieken túl a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi első fokú eljárás tekintetében a bizonyítást illetően a következő jogszabályokról tájékoztatom: Az 1960. évi 11. tvr. 26. §-a szerint: „ A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.”
A birtokvédelmi eljárás illetékköteles. Az eljárási illeték összege 3.000,-Ft, amelyet illetékbélyegben kell leróni a kérelmen. Amennyiben a kérelmező az eljárási illetéket hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg és költségmentességben sem részesül, az eljárást meg kell szüntetni. Költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a Ket. 159. §. (1) bekezdés és a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján terjeszthet elő.
A Ket. 159. §. (1) bekezdése értelmében a hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 4. § (1) Költségmentességet lehet engedélyezni, ha az ügyfél a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj (28.500,- Ft) legkisebb összegét, és b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik. (2) Költségmentességben lehet részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül azt a felet is, aki a kérelem benyújtásakor a) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, c) hajléktalan személy, d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult. (3) A költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő, és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében. 5. § (1) Különösen indokolt esetben költségmentesség engedélyezhető, illetve részleges költségmentességet lehet engedélyezni továbbá, ha az ügyfél a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft), és b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik. (2) A részleges költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében. (3) A 4. és 5. § esetében az ingatlannal kapcsolatos feltételekre vonatkozóan - ha az nem ellentétes a hatóság által ismert, vagy a köztudomású tényekkel - az ügyfél nyilatkozata az irányadó. 6. § Kivételes esetben - az ügyfélnek a 3. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján - költségmentesség engedélyezhető akkor is, ha a 4. és 5. §-ban foglalt feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek (katasztrófahelyzet, betegség, egyéb vis maior események stb.) figyelembevételével megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett. 7. § Nem engedélyezhető költségmentesség azon ügyfél számára, aki bármely magyar hatóság eljárása során - a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül - igazolta, hogy magyarországi megélhetése biztosított. 8. § (1) A költségmentességben részesülő ügyfél köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetében a 4. és 5. §-okban foglaltakra figyelemmel változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és az ügyfelet a hatóság - a döntésétől függően - az eljárás során felmerült eljárási költségek megtérítésére, valamint a várható költségek megelőlegezésére kötelezi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesítő ügyfél - ha a változás alapján a végzés módosításáról vagy visszavonásáról kell dönteni - az eljárásban felmerült, az eljáró hatóság részére fizetendő eljárási költséget köteles megtéríteni. (3) Ha a hatóság tudomására jut, hogy az ügyfél a költségmentesség iránti kérelem benyújtásakor valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot egyéb módon megtévesztette és ez az eljáró hatóság döntését számára kedvező irányba befolyásolta, akkor a hatóság döntése alapján az ügyfelet az eljárás során felmerült költségek megfizetésére, illetve a várható költségek megelőlegezésére kötelezi.
