DR. SZENTKLARAY JENO életútjaésmunkássága
csaDédanyrínk' Néditsolga unokatestvére, a ,,Bánát ládunknévadója,akit a történészek histórikusá'|nakneveznek,nagyonérdekes, változatosésigentevékenyéletetélt'Nédits. letthíÍes, a nek született,ésSzentkliírayként szerbsógbőlszakadtki ésmagyanávált. a Délvidék'a ,'látség'' törtéEgészé|etét nelménekfeltárásának szentelte. Aracson(ma:Törökbecse)született1843.I. 21-én,EugenNeditsnéwelanyakönyvezték. édesApja, NahumNedits,gabonakereskedó, anyja.SzalayZsófia.Va|lása:..görög katolikus''' sZertatású
Szentkláray Jenó dr'
Eugenszerbelemi iskolábajárt, a Bach korváltoztatott szakbannémettannyelvűvé becskerekipiaristagimnáziumbantanult4 évet,majdSzegeden,a magyarnyelvűpiaris. Itt írtaelső verseit éselÍákr'ál'éreÍtséEizett' címűdiríkbeszéléseit a ,,Reményvirágok''
lapba. A családfő az 1848.49.es szabadságharcküzdelmei során elvesztettevagyonát, raktárait kifosztottiák,hajóit elkoboztrák. EmiaÍtaz igen jó előmenetelr'ífiú továbbtanulásáta család biztosítaninem tudta,ezért(is) a temesvári papneveló szemináriumban tanult tovább. 1866-barrszenteltékpappá Törökbecsén' az Assisi Szent Klráráról elnevezetttemplomban.A következő évbenennek hatásríra,ésa kiegyezéstiszteietérevette fel a Szentkliáraynevet. majd 1868-banNagykikindiíra kefilt. Itt az Két évigkáplánkodott a resicai brínyavidéken, elemi iskola igaz gaÍójáváésa reáliskola tanfuává rcvezÍékki. 1869-benkineveztéka temesvrírigimnázium latin taniírává' Közé|eti pá|yáját is itt kezdi, a DélmagyarországiTörténelmi ésRégészetiTársaság titkifua. kéntaktívanrésztvett a Délvidék_ fókéntTemesviár_ magyarosításában.Itt szerkeszti a TörezéÍtÍá,viszonya ténelmiAdattár c. havi közlönyt. Családja szerb részeerősen nehezÍe|Í' megromlott testvérével, Jovan.nal is, aki Törökbecse rendőrkapitánya volt. visszatérTörökbecsére, itt a Torontál c' lapnak fómunkatrfusa,politi. 1873-banplébánosként ésnéprajzi kai szemleíroja,majd 1879{ól felelős szerkesztője lett. Hel}történeti, régészeti cikksorozatokat írt a lapba. Foglalkozott a törökbecsei vár múltjával,ásatásokatvezetett,Ievéltrírikutatásokatfolytatott _ mindezekről számos közleményben számolt be.
Előadásokat tarlott,könyvet szer. Nagyon intenzívenfoglalkozott a történelemtudománnyal. görögkeleti kolostoroklevél. kutatásokat levéltarban kesáett' végzetta bécsi ésa szerémségi táraiban. oklevelet. 1875-bena BudapestiTudomiínyegyetemen szerzettbölcsészettúdori ' címűkötete. zág lonénetébőI Nagy sikert éselismerésthozoÍta ,,SzéuévDélmagyarors 1882-bena Magyar TudományosAkadémia|evelező tagtrávává|asztotta. 1883-banegyetemimagántanarBudapesten,ahol Magyarország legújabbkoritörténetetadta elő. 1885-bena SzerbKirályi Tudós Társaságktilső tagjáváválasáott4 elismervea magyaroszági szerbektörténelmével foglalkozó kutatásait. 1889.benkiutazotta prírizsivilágkiállításra'hosszabbanidőzött Londonbaqrövid időt töltött foglaltaössze Németországbaq SvájcbanésCsehországban. Tapasáalataitútinaplóban (''Utiképeka műveltNyugatról l890.) Temesvrárra éscsanádi 1889-benDessews Sandorcsanádipüspök meghíl'tatanácsosiíttak kanonoknakneveáe ki. Későbbmegkaptaa ftípapirangotjelentő nag5préposticímetis. Ittjelentős tanulÍnrlnyokat írt,historikus munkásságotfejtettki, egyháztörténette|művelődéstörterretteléshelytörténettel foglalkozott.Lefordította J.B.Weissgrríziegyetemitanarhúszkö_ tetesvilágtörténetet ésmagyarrésszelegészitettea^ki. 1897-benő eskettenagyszüleinketa nagykikindaitemplomban. 1903-banközreműködött a temesvríriArany János Tiírsaságmegalakításában, amineköt éven át elnöke volt. Tagja a Magyar Tudomrfuryos Akadémiatörténelrnibizottságtának'az Archeológiai Ttírsulatnak, a Magyar Törterrelmi Trírsulatnak,a SzerrtIstván Társulat tudományosésirodalmi osztátárlyanak, a Magyar Heraldikai ésGeneológiai Tiírsulatnak,ésmégtöbb kisebb jelentőségú saságnak. l91O-benaz újvidéki ,,Matica''szerbirodalmitársaságtiszteletbe|itagJávávátasztotta. 1918-ban_ vállalva a kisebbsésisorsot_ Temesváronmaradt. éveskoMagaskort értmeg,7925okt' 12-en,nyolcvankét rában halt meg. A temesvríriftítemplom(Dóm) fiípapisírboltjábantemették e| sírját2001-bencsaládunktagiaivalközösen meglátogat. tuk. Nagyszámúmunkájrínakfelsorolásáta melléklettartalÍnazza.
Szerrtklaray Ferenc,2007,decemberében. osszeállította:
\1;: :\l; :n: !\Í.:|l. tÍ..:v::-;j
A ba|ralátható szentképetegy Temesviír kömyéki fiildbirtokos család kapta a náluk gyakranmegforduló Sz. J.-től.
Bizonvítviínv. plébániai Alulírott hivatal részéről ezennelbizonyíttatik,miszerint Raf|ay Etelk4 özvegy Képessy JózsefrréAsszonyság megboldogult hitvestarsaBéltekiKépessyJózsef ftímémökurrals családjával18 esáendőnát a törökbecsei róm. kath. egyllízközségben _ annak tartózkodott,férjének - példásan hű uto|só|eheletéig hitvestrársas 8 gyermekénekkitűnő nevelőanyjavolt. Kelt Török-Becsén, novemberhó 8-án'I876. Dr. SzentklárayJenő plébános (A pecsétfelirata:Sáz Sz. Klár éró| czimzeÍtTö rök.B ecser Róm. Kath. Egyház pecsétje)
4rZ-' 'a
66?10
Források: FórumKiadó,Ú1viae6zoot arcképcsamok, rolapi,zohán.Lentségi
Dr BorovszkySamu:MagyarországVármegyéiésVárosai _ Torontálmegye kutatások' Levéltríri Családi hagyományok, Anyakönyvi kivonatok, lntemet.
DR. sZENTKLÁn,ly
.lBNo ivruNrÁI
l. Levelekegy kétkedőhöz. IrtaBalmesJ. magyarította SzentklárayJenő, Szeged,1865' 2. Cicero beszéde Manilius törvényjavaslatamellett. Történelmi,régészeti ésnyelvészeti magyarázójegyzetekkel. Temesvrír, 1870. 3. Eszrevételek Temesvárphysiognomiájának magyarosításiíhoz, történelmiésrégészeti alapon. Temesvár1872. 4. Emlékkönywa Dél-Magyarországi TörténelmiésRégészeti Tarsulatelső (ésmásodik) közgyűléséről l szerkesztő..SzentkliírayJenő/ Temesvár,1873 (1875) 5. A tér-ésidő phylosophiája.Értekezés, melyeta tudorifok elnyerése végetta Budapesti MagyarKirályi Tudományegyetem Bölcsészetikariíhozbenyújtott. Budapest, 1875. 6. Torontáliőstelepeka Tisza mentén. Temesvár,1877. 7. Nagy-Becskerekutczáinakéstereinekmagyarosítása. Vonások a vidékésvalos történetéból' Nagy-Becskerek, 1879. 8. 100év Dél.Magyarország újabbtörténelméből l1779-tő|napjainkig/.TekintettelIII.Károly ésMária-Teréziakorabelieseményeke. A Dél-Magyarországi vármegyékvisszakapcsolásiínak sziízadosévfordulójríra. Temesvár,1879.82.I. Kötet. 9. A kumarrdiősi sírteleo ArcheológiaiÉÍesítőlil.1882. l0. Gróf Nicky Kristóféletrajza. MagyarHelikon57.Pozsony1885. 11. A dunaihajóhadaktörténete. Kiadja a MagyarTudományosAkadémiatörténelmibizottsága. Budapest, 1886. 12. A becskereki var. MagyarTudományosAkadémia,Ertekezések a történet-tudományok köréből. Budaoest.1886. '^.',.,: , '' l .j' Utiképek a miiveltnyugatról. Budapest, 1890. l4. oláhok költözése Dél.Magyarországon a múltszázadban. M.Tud. Ak. Értekezések a történet-tudományok köréből. Budapest, 1891. l 5. Csanádegyházmegyei zarándoklatRómába. 1893.éviápr.hó 5.11.XI[. Leó pápa50 évespüspökijubileumaalkalmából. Temesvár,1893. 16.A magyarnemzetküldetése. EgyházibeszédMagyatországezerévesfennállásánakemlékünnepélyén. Temesvár,1896. 17. A társadalomnemzetifeladataiDél-Magyarországon
Temesvar, 1897. plébríniák 18. A csanádegyhrízmegyei története'I. kötet, A csanádi egyhrázmegye története I. rész. Temesvrír. 1898. 19. SzentGellértdicsősége' Egyhéaibeszéd Szt.Gellértiinnepén'1900.éviszept.24-én,amagyarkatholikusegyhríz irta ésa muriínóibazilikábanelőadta:Szentkláray Jenő 900-osévfordulójrírrak emlékére. Temesvrír, 1900. 20. Krassó vármegyeóshajdana. Budapest, 1900. 2l . Csatádhelytörténetiemlékei Temesvar,1902. 22. BethlenfalviBalássy Ferencemlékezete. MTA. Emlékbeszédek' Budapest, 1904. 23. Szépirodalmi ésszépműtani közlemények l.2kötet Szerkesztő: Szentkláray Jenő Budapest, 1905. 24. Brocky Karoly festőművész élete. Születésének szrízadikédordulójára'A művészarcképével éssírjánakábrájával. Temesvár,1907' 25. A szerbmonostor-egyházak történetiemlékeiDél-Magyarországon. Budapest, 1908. 26. Mercy ClaudiusFlorimundgróf kormanyzataa TemesiBánságban. Uj abb részletekMagyarországXV|II' századi töÍtérotéhez. Budapest,I 909. 27. TemesvÍtr SzabadKirályi Varos történetea vrírkeletkezésétől 1850-ig. vármegyéi és viírosai, Temesviír'' monográfia ,,Magyarország Budapest, 1912. 28. DebreczeniBarrínyAgostonéleteésmunkái Emlékezés Dél-Magyarország első magyartörténetírójaról. Budapest, 1914. 29. Ujabb Ész|eteka délmagyarországitörök hódoltság történetéből' MTA. Ertekezéseka történet-tudomrínyok köréből. Budapest, 1917. 30. ortvay Tivadarrendestagemlékezete. Budaoest.1922.
