I) SZABÁLYZATOK I.1.
Végrehajtási politika
ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politika
[ logo ]
Kiadás: 02 Elfogadó szerv: vezérigazgató
Hatályos:
Módosítás:
Oldal: 5
- 1 / 44 -
Jelen szabályzat az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9., cégjegyzékszáma: 01-10-044378, vezetve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál; a továbbiakban: „Alapkezelő”) által • az ügyfélmegbízások végrehajtásakor követendő eljárási szempontokat tartalmazza annak érdekében, hogy az Alapkezelő eljárása a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 62. § (1) bekezdése szerinti legkedvezőbb végrehajtásnak minősüljön. • kezelt befektetési alapok kezelésével összefüggésben az egyes ügyletek végrehajtásakor követendő eljárási szempontokat tartalmazza annak érdekében, hogy az Alapkezelő eljárása a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 17. § (1) bekezdése szerinti lehető legjobb eredményt elérő végrehajtásnak minősüljön.
Az Alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenység keretében • befektetési szolgáltatási tevékenységként kizárólag a Bszt. 5. § (1) bekezdés d.) pontban meghatározott portfoliókezelési tevékenységet végez, amely keretében az ügyfelek eszközei előre meghatározott feltételek – a portfoliókezelési szerződésben rögzített a befektetési politika és a vonatkozó jogszabályok – mellett az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre, (Portfoliókezelés) • a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 4.§ (2) b) pontban meghatározott befektetéskezelési tevékenységet végez (Befektetéskezelés).. Az Alapkezelő sajátszámlás kereskedést nem végez. Az Alapkezelő jogosult az egyes ügyeltek megkötését szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren kívül is kezdeményezni. Portfoliókezelés esetén az ügyfél r endelkezési joga az Alapkezelő által kínált portfolió típusok közötti választásra korlátozódik, az egyes portfoliókon belüli tranzakciók végrehajtásáról az Alapkezelő a portfoliókezelési szerződésben rögzített elvek alapján egyedi mérlegelés alapján határoz, amely döntési jogköre kizárólagos, az ügyféltől határozott utasítást – ideértve a limitáras megbízás adására irányuló utasítást – nem fogad el. Erre tekintettel az ügyfél által limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályok nem kerülnek megállapításra. Befektetéskezelés esetén a befektető rendelkezési joga az Alapkezelő által kínált alapok közötti választásra korlátozódik, az egyes alapokon belüli tranzakciók végrehajtásáról az Alapkezelő az alapok kezelési szabályzatában és tájékoztatójában rögzített elvek alapján egyedi mérlegelés alapján határoz, amely döntési jogköre kizárólagos, az ügyféltől határozott utasítást nem fogad el. Az Alapkezelő a portfolió elemét képező pénzügyi eszközre illetve pénzeszközre vonatkozó ügyletek megkötése előtt a legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár), b) a megbízás költségét, c) a megbízás végrehajtásának időigényét, d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és e) Portfoliókezelés esetén a megbízás nagyságrendjét, Befektetéskezelés esetén bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. A fenti bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál az Alapkezelő a következő szempontokat vizsgálja: a) Portfoliókezelés esetén a. a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,
b. a megbízás természetét, c. az ügyfél szakmai ügyfél / elfogadható partner szerinti minősítését, és d. azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható. b) Befektetéskezelés esetén: a. az alapot jellemző célok, befektetési politika és kockázatok, a tájékoztató szerint; b. a megbízás jellemzői; c. a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzői; d. azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható. Amennyiben több végrehajtási helyszín áll az Alapkezelő rendelkezésre, az Alapkezelő a végrehajtási helyszínek összehasonlítása során figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit. Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a jelen bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen. Az Alapkezelő a portfolió/alap elemét képező pénzügyi eszközre illetve pénzeszközre vonatkozó ügyletek megkötése előtt a legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez az egyes pénzügyi eszközök tekintetében a következő szempontokat vizsgálja: Pénzeszköz:
a pénzeszköz elhelyezése minden esetben a portfolió / alap letétkezelőjénél történik.
Kötvény:
a megfelelő instrumentum kiválasztása után több helyről kér be árajánlatot, majd a legkedvezőbb ár alapján kerül sor a végső döntésre. Megnevezés
Buda-Cash Brókerház Zrt. Equilor Befektetési Zrt.
Részvény:
Elérhető piac Legfőbb szempont globális OTC és ár szabályozott globális OTC és ár szabályozott
részvény-ügylet megkötése az alábbi befektetési vállalkozási körben történik az Alapkezelőnél: Megnevezés
Buda-Cash Brókerház Zrt. Equilor Befektetési Zrt. Raiffeisen Bank Zrt. Erste Bank Nyrt. Calyon Bank Magyarország RZB Ausztria CODEX Zrt K&H Bank Zrt. Mirus Futures Interactive Brokers
Elérhető piac globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott
Legfőbb szempont (alábbi felsorolásból) információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága
Global Futures PENSON FUTURES
globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott
információ hatékonysága információ hatékonysága
Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínek kiválasztása során saját legjobb belátása szerint jár el oly módon, hogy a fenti intézmények közül azzal kerül a részvény-ügylet megkötésre, aki az alábbi fontossági sorrendben felsorolt tényezők közül a legjobbakat nyújtja: • Ár • Likviditás • Időigény • Költségek • Teljesítés valószínűsége • Egyéb szempontok
Befektetési jegy: az Alapkezelő lehetőségei szerint több forgalmazónál történik a befektetési jegyek vétele / eladása, a befektetési jegy meghatározott árfolyamán. Egyéb pénzügyi eszköz: az ügylet megkötése az alábbi befektetési vállalkozási körben történik az Alapkezelőnél: Megnevezés
Buda-Cash Brókerház Zrt. Equilor Befektetési Zrt. Raiffeisen Bank Zrt. Erste Bank Nyrt. Calyon Bank Magyarország RZB Ausztria CODEX Zrt K&H Bank Zrt. Mirus Futures Interactive Brokers Global Futures PENSON FUTURES
Elérhető piac globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott globális OTC és szabályozott
Legfőbb szempont (alábbi felsorolásból) információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága információ hatékonysága
Az Alapkezelő az egyes végrehajtási helyszínek kiválasztása során saját legjobb belátása szerint jár el oly módon, hogy a fenti intézmények közül azzal kerül a részvény-ügylet megkötésre, aki az alábbi fontossági sorrendben felsorolt tényezők közül a legjobbakat nyújtja: • Ár • Likviditás • Időigény • Költségek • Teljesítés valószínűsége • Egyéb szempontok
Az Alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli és felülvizsgálja a végrehajtási politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat. Az Alapkezelő akkor is felülvizsgálja a jelen politikát, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti az alapkezelőnek azt a képességét, hogy az ügyfelek/kezelt alap számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. Az Alapkezelő megfelelően tájékoztatja ügyfeleit a jelen szabályzatot érintő lényeges változásokról.
ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Összeférhetetlenségi Politika
Változatszám 1.1
Dátum 2011.12.XX
Elfogadta vezérigazgató
Módosítás célja -
Megjegyzés -
TARTALOMJEGYZÉK
1. A szabályzat célja ......................................................................................................................................... 3 2. Személyi összeférhetetlenség ....................................................................................................................... 3 3. Nyilvántartásokra vonatkozó általános rendelkezések ............................................................................. 4 4. Munka-nyilvántartás ................................................................................................................................... 4 5. Összeférhetetlenségi nyilvántartás .............................................................................................................. 4 6. Ellenőrzés folyamata ................................................................................................................................... 5 7. Információáramlás szabályai ...................................................................................................................... 6 8. Különálló ellenőrzés ..................................................................................................................................... 6 9. Javadalmazás ................................................................................................................................................ 6 10. Külső befolyásolás ...................................................................................................................................... 6 11. Ösztönzések ................................................................................................................................................. 7 12. Tiltott ügyvitelek .......................................................................................................................................... 7 13. Személyes ügyletekre vonatkozó rendelkezések ........................................................................................ 7 14. Új termék bevezetése .................................................................................................................................. 8 15. Intézkedés .................................................................................................................................................... 8
16. Mellékletek .................................................................................................................................................... 9 1.
Munkaviszony bejelentése......................................................................................................................10
2.
Összeférhetetlenségi nyilatkozat ...........................................................................................................11
- 7 / 44 -
1. A szabályzat célja 1.1. Jelen szabályzat célja, hogy az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) vezető állású személyei és alkalmazottai a törvényi előírásoknak megfelelően, az esetleges összeférhetetlenséget eredményező körülmények kizárásával, illetve ellenőrizhetőségével végezzék tevékenységüket. 1.2. Jelen szabályzat rendelkezései az alábbi személyek vonatkozásában alkalmazandóak: a) az Alapkezelő vezető állású személyek, b) az Alapkezelő alkalmazottai, c) az Alapkezelővel kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján kiszervezést végző személy és alkalmazottai, d) az Alapkezelővel kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végző személy, annak vezető állású személyei és alkalmazottai. 1.3. Jelen szabályzat rendelkezései szerint vezető állású személynek minősül a) az ügyvezető, b) az igazgatóság tagja, c) a felügyelőbizottság elnöke és tagja, d) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg. 1.4. Jelen szabályzat rendelkezései szerint ügyvezetőnek minősül az Alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese. 1.5. Jelen szabályzat rendelkezései szerint érintett személynek minősül: a) az Alapkezelő vezető állású személye, tulajdonosa, alkalmazottja, b) bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét az Alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz az Alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, az Alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában.
2. Személyi összeférhetetlenség 2.1. Az Alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül, a) az Alapkezelő által megbízott a Batv 43. § szerinti letétkezelőnek, b) az Alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazóknak, valamint c) az Alapkezelő ügyfelének a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye. 2.2. Az a személy, aki esetében a 2.1 bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
- 8 / 44 -
2.3. Az Alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki a) büntetlen előéletű, b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik; c) legalább 3 éves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább 3 éves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és d) igazolja, hogy vele szemben a 2.10 pontban meghatározott kizáró okok és a 2.1 pontban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn 2.4. Az Alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága valamint felügyelő bizottsága elnökének a 2.3 bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta. 2.5. A vezető állású személy és az Alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 60 nap lehet, amelynek ideje alatt a vezető állású személy tisztségéhez kötődő jogait nem gyakorolhatja. 2.6. Az Alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki büntetlen előéletű, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat. 2.7. A befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki büntetlen előéletű, legalább 2 éves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat. 2.8. Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki büntetlen előéletű, legalább 2 éves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat. 2.9. A 2.5-2.8 pontok esetében a) az Alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál befektetésekkel, illetve hitelintézetnél letétkezeléssel foglalkozó területen, b) az MNB-nél, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál, c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében, ingatlanforgalmazónál, valamint d) az a)-c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak 2.10. Az Alapkezelő tevékenységének irányítására olyan szakembert kell alkalmazni akivel szemben nem állnak fenn az alábbi kizáró okok: a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a
- 9 / 44 -
Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt; c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja. 2.11. A cégjegyzés szabályai szerint közeli hozzátartozók nem járhatnak el együttesen az Alapkezelő nevében. Ebbe a körbe tartozik az Alapkezelő banki és letétkezelői partnereinél vezetett számlákon feletti rendelkezési jog gyakorlása is. 2.12. Közeli hozzátartozók együttesen nem láthatják el egyszerre a következő funkciókat: 1) portfóliókezelési üzletágvezető 2) back office vezető 3) belső ellenőr 4) kockázatkezelő 5) megfelelési vezető 2.13. Az a személy, akivel kapcsolatosan a fentiekben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles tudomására hoznia az Alapkezelőnek, ezzel egyidejűleg bejelenteni a Felügyeletnek. 2.14. Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul, de legfeljebb a bejelentést követő kilencven napon belül köteles megszüntetni. 3. Érdek-összeütközést eredményező összeférhetetlenség 3.1. Az összeférhetetlenségi esetek feltérképezésének célja, hogy megállapítsa az érintett személyek nem érintettek-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben: a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el, b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik, c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben, d) személyes ügylete miatt az ügyfél számára kezelt portfolió javára kötendő ügylet később vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesül, illetve e) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél számára kezelt portfolió. 3.2. Összeférhetetlenségi esetek, amelyek az portfoliókezelt ügyfelekre nézve hátrányos következményekkel járhatnak, ugyanakkor nem vonják automatikusan maguk után, hogy az ügyfeleknek valóban veszteségük keletkezzen: a) Az Alapkezelő tulajdonosainak, illetve feladatkörüknek megfelelően az Alapkezelő portfoliókezelési területén dolgozók egyik célja a bevételek és az eredmény maximalizálása, ugyanakkor az ügyfelek érdeke a portfoliókezelés során felmerült tranzakciós díjak minimalizálása. b) Az Alapkezelő alapja, vagy más ügyfele részére portfoliókezelés keretében lebonyolított ügylete kompetitív vagy éppen ellentétes lehet az ügyfél részére kezelt portfolióra kötött ügylettel. c) Az Alapkezelő vezető állású személyei, alkalmazottai illetve kiszervezés vagy ügynöki szerződés keretében az Alapkezelő részére tevékenykedő partnerek ügyletei (Belső ügyletek) kompetitívek vagy ellentétesek lehetnek az ügyfél megbízásával. d) Az ügyfél által az Alapkezelő dolgozóinak juttatott bármilyen ajándék vagy más előny befolyásolhatja a dolgozók eljárását, amely a más ügyfél és az Alapkezelő érdekeivel is ellentétesek lehetnek. e) Az Alapkezelő által készített, nem a Bszt. 5. § (2) f) pontja szerinti kiegészítő tevékenység keretében (például belső felhasználásra, portfóliókezelt ügyfelek részére készített, vagy Bszt. 5. § (2) d) pontja szerinti kiegészítő tevékenység keretében készített) befektetési elemzésben
- 10 / 44 -
foglaltak ellentétesek lehetnek az ügyfelek részére kezelt portfolióra teljesített megbízásokkal vagy már meglévő nyitott pozíciókkal.
4. Nyilvántartásokra vonatkozó általános rendelkezések 4.1. A nyilvántartást a hivatkozott jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az Alapkezelő nyilvántartási szabályainak megfelelően, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok személyes adatnak minősülnek, azok kezelése és tárolása során a mindenkor hatályos jogszabályi követelmények – így különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény – az irányadóak. 4.2. A nyilvántartásban szereplő személy a nyilvántartásban szereplő adatainak változásáról öt munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt. 4.3. A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni. 4.4. A nyilvántartás vezetése az Alapkezelő belső adatvédelmi felelősének feladata.
5. Munka-nyilvántartás Az Alapkezelő olyan munka-nyilvántartási rendszert honosít meg és alkalmaz, melyből gyorsan és egyértelműen lekérdezhetőek az egyes alkalmazottak tevékenységei és az általuk kezelt ügyek. A munka-nyilvántartási rendszernek alkalmasnak kell lennie az alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatainak kilistázására és összehasonlítására, melyből az egyes tevékenységek közötti összeférhetetlenség feltárható.
6. Összeférhetetlenségi nyilvántartás 6.1. Az Alapkezelő köteles nyilvántartást vezetni minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységgel, kiegészítő szolgáltatási befektetési tevékenységgel kapcsolatos ügyletről, illetve azon befektetési alapkezelési szolgáltatásokról, ahol összeférhetetlenség merült fel, vagy ahol az összeférhetetlenség felmerülése valószínűsíthető. 6.2. A nyilvántartásnak beazonosítható módon tartalmaznia kell: a) az ügy azonosító adatait, b) az érintett ügyfelek nevét, c) az ügyintéző nevét, d) az összeférhetetlenség felmerülésének és tudomásra jutásának idejét, e) az összeférhetetlenség jellegét, f) a megtett intézkedéseket, valamint g) az intézkedések eredményét.
7. Ellenőrzés folyamata 7.1. Az Alapkezelő biztosítja, hogy jelen politika hatálya alá tartozó személyek a lehető legnagyobb fokú szakmai függetlenséggel és szakértelemmel járjanak el. Ennek érdekében az alábbiak szerint kezeli az ügyfelei, illetve a jelen szabályzat hatálya alá tatozó személyek között felmerülő
- 11 / 44 -
összeférhetetlenséget. Az ellenőrzés megvalósítása a belső ellenőr, valamint az adott szervezeti egységek vezetőinek feladata. 7.2. A belső ellenőr az esetleges érdekkonfliktusok feltárása és kezelése érdekében az alábbiak szerint jár el. 7.3. Azonosítás: Fennálló, illetve potenciális összeférhetetlenség feltárása, a folyamatos és hatékony belső ellenőrzés – munkafolyamatba épített, belső ellenőr, illetve megfelelési vezető által –, valamint a belső szabályzatok következetes betartásával. 7.4. Kezelés: Feltárt összeférhetetlenség megfelelő kezelése és az összeférhetetlenség megszűntetése. Ebben a fázisban a belső ellenőr, az összeférhetetlenséggel érintett szervezeti egység vezetőjével, illetve az utóbbi érintettsége esetén az vezérigazgató által kijelölt személlyel együttműködve jár el. a) b) c) d) e) f)
Az azonosított összeférhetetlenségre vonatkozóan: részletes helyzetleírást kell készíteni, meg kell jelölni az érintett szervezeti egységet, meg kell jelölni az érdek-összeütközés alanyait, meg kell jelölni az összeférhetetlenségi kockázatot (potenciális, fennálló) és mértékét, el kell készíteni egy javasolt kezelési módszert, dönteni kell a feltárás szükségességéről.
7.5. Feltárás: amennyiben a kezelési fázisban nyilvánvalóvá válik, hogy az összeférhetetlenség megbízható elhárítására nincs lehetőség az ügyfelet tájékoztatni kell a kialakult helyzetről. 7.6. Érdekkonfliktus feltárása esetén a belső ellenőr, a 16. pont rendelkezésének megfelelő tartalommal, az érdekkonfliktus elhárítást célzó ajánlást készít a vezérigazgató számára. 7.7. Az Alapkezelő a feltárt érdekkonfliktus elhárítása érdekében a belső ellenőr ajánlásának figyelembe vételével a 16. pont rendelkezésének megfelelően jár el.
8. Információáramlás szabályai 8.1. Az Alapkezelő úgy alakítja ki belső informatikai hálózatát, hogy alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek közötti kommunikáció központilag rögzített, kizárólag a felhatalmazott személyek által hozzáférhető módon, és utólag nem módosítható formában tárolja az adatokat. 8.2. A kapcsolódó anyagokat úgy kell tárolni, hogy az adatbázisból az érintett üggyel vagy alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személlyel kapcsolatos összes anyag gyorsan és egyszerűen elérhető legyen. 8.3. A belső hálózaton már elhelyezett anyagok eredetijének módosítása esetén a módosított verziót is el kell tárolni, olyan formában, hogy a módosítások nyomon követhetőek legyenek. 8.4. Minden, a tevékenység végzése során keletkezett dokumentumot – ideértve a papíralapú és az elektronikus formátumban létrehozott iratokat is – elérhetővé kell tenni a belső hálózaton. Az elérhetővé tett dokumentumok megfelelő védelméről és a hozzáférési jogosultságról az Iratkezelési szabályzat rendelkezik. 8.5. Az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek a tevékenységük ellátása során történő információáramlás ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében, minden, az Alapkezelő tevékenységével kapcsolatban lefolytatott beszélgetésről feljegyzést készítenek, melyet
- 12 / 44 -
a belső hálózaton, a fentieknek megfelelően elérhetővé tesznek. Ha az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek kommunikációs rendszer automatikusan rögzíti az alkalmazottak által lefolytatott beszélgetéseket, a feljegyzések elkészítésétől el lehet tekinteni. 8.6. Az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek, a tevékenységük ellátása során kizárólag az Alapkezelő által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornákat használhatják.
9. Különálló ellenőrzés 9.1. A belső ellenőr és az érintett szervezeti egység vezetője különös figyelmet fordít azon alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek ellenőrzésére, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végeznek portfoliókezelési tevékenységet, akik érdekei között konfliktus állhat fenn. 9.2. A belső ellenőr az ellenőrzési ütemtervben és az ellenőrzési programban külön fejezetben szerepelteti a különálló ellenőrzés lefolytatását.
10. Javadalmazás 10.1. Az Alapkezelő biztosítja, hogy portfoliókezelési tevékenység végzésében feladatot ellátó azon alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek javadalmazása egymástól független legyen, melyek között érdekkonfliktus merülhet fel. Ennek érdekében az ügyfél részére végzett portfoliókezelést végző személy javadalmazása független az egyes termékek értékesítésétől. 10.2. Javadalmazáson kell érteni a fix juttatásokat, a részvényjuttatás, és minden olyan egyéb juttatást, melyet az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személy a tevékenysége ellátásával kapcsolatban a munkáltatótól kapott.
11. Külső befolyásolás 11.1. Az Alapkezelő szervezeti rendszerét a Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ és az adott alkalmazott munkaköri leírása részletesen leírja az utasítási jogköröket és az egyes alkalmazottak engedelmességi kötelezettségét. Az SZMSZ-ben foglaltakon kívül, vagy az abban foglaltakon túllépve az alkalmazott nem fogadhat el a tevékenysége elvégzésére vonatkozó utasítást. Az ilyen utasítás megtörténtét az alkalmazott köteles jelenteni az adott szervezeti egység vezetőjének, illetve annak érintettsége esetén a belső ellenőrnek. 11.2. Az alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenységben érintett személyek – a munkáltató által nyújtott juttatásokon kívül – nem fogadhatnak el semmilyen, ügyfél vagy harmadik személy által az ügyfélre tekintettel adott juttatást, szolgáltatott előnyt vagy annak ígéretét. Ilyen juttatás felmerülése esetén alkalmazott a fentieknek megfelelően köteles eljárni.
12. Ösztönzések
- 13 / 44 -
12.1. Az Alapkezelő alkalmazottai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek, b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik, és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési vállalkozás kötelezettségének teljesítését, c) nem a portfoliókezelés nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja az Alapkezelő jogszabályokban foglaltak, a szakma szabályainak megfelelő és az ügyfél érdekeivel összhangban álló teljesítési kötelezettségét. 12.2. Ennek érdekében az Alapkezelő a portfoliókezelési tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja ügyfeleit a tevékenység végzésével kapcsolatos minden díjról és költségről.
13. Tiltott ügyvitelek 13.1. Összeférhetetlenségnek minősül különösen, ha az Alapkezelő, az érintett személyek, illetve az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkező személyek a) az ügyfelek hátrányára részesednek vagyoni előnyből vagy mentesülnek vagyoni kártól; b) az ügyféltől eltérően érdekeltek a nyújtott portfoliókezelési tevékenység kimenetelében; c) érdekeltek valamely ügyfél vagy csoport kedvezőbb feltételekkel való kiszolgálásában; d) olyan üzleti tevékenységet folytatnak, mint az ügyfél; e) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás esetén az ügyféltől különböző más személytől vagyoni előnyhöz jutnak vagy szolgáltatásban részesülnek. 13.2. Az Alapkezelő megfelelő szabályzattal rendelkezik a bennfentes kereskedés és piacbefolyásolás megakadályozására vonatkozóan.
14. Személyes ügyletekre vonatkozó rendelkezések 14.1. Az Alapkezelő legkésőbb a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának, vezető állású személyként való kinevezés időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, vezető állású személyét és a kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőt és alkalmazottját, valamint az ügynöki tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján ügynöki tevékenységet végzőt, vezető állású személyeit és alkalmazottait, az alábbi tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról. 14.2. Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik, − az érintett személy, − olyan személy, akivel az érintett személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van, − olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek - az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez.
- 14 / 44 -
14.3. Az Alapkezelő a 14.9 pontban meghatározott megfelelő intézkedéseket alkalmaz az ac) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők − aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy − aki bennfentes információhoz, vagy az alapra, vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, az Alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében. 14.4. A 14.3 bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni: − olyan személyes ügylet végrehajtása, amely o bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, o üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy o ügylet ellentétben áll az Alapkezelő Batv-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott kötelezettségeivel; − harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó tanácsadás vagy harmadik személy bíztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt. 77. §-ának (1)-(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne; − a Tpt. 203. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő információ vagy vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá a ba) pont, vagy a Bszt. 77. §-ának (1)-(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne, vagy egy további személyt a jelen pontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna. 14.5. Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles az Alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve az Alapkezelő számára az ügylet beazonosítását. 14.6. Az Alapkezelő nyilvántartást vezet az ad) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást. 14.7. Az Alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja az Alapkezelőt. 14.8. A 14. bekezdés nem alkalmazandó − a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik, − az alap által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott alap eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
- 15 / 44 -
14.9. Az Alapkezelő az érintett személyek számára sem számlavezetési, sem portfoliókezelési, sem egyéb befektetési tevékenységet nem végez. Az Alapkezelő az érintett személyekkel közvetlenül az Alapkezelő általa kezelt egyéni portfolió, illetve az általa kezelt alapok javára nem köt pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet. Az Alapkezelő befektetési tanácsadási tevékenységet nem nyújt, az érintett személy a 14. pontban foglalt tilalmakba ütköző személyes ügyletet végrehajtásában, illetve ilyen ügyelt végrehajtására vonatkozó befektetési tanácsadási tevékenységben nem vehet részt. A 14. pontban foglalt tilalmakba ütköző tevékenység feltárása esetén a 16. pontban foglaltak szerint jár el.
15. Új termék bevezetése Amennyiben az Alapkezelő új tevékenységi kört, illetve új terméket kíván bevezetni, a bevezetésért felelős személy a bevezetéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket is fel kell tárnia, azokra megoldási javaslatot kell kidolgoznia. 16. Intézkedés
16.1. Az Alapkezelő új munkavállaló alkalmazásakor, vezető állású személy kinevezésekor ismerteti az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. A munkavállaló, illetve a vezető állású személy köteles nyilatkozni, hogy vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. 16.2. A már alkalmazásban lévő munkavállalók, illetve a vezető állású személyek a szabályzat hatályba lépésekor kötelesek nyilatkozni, hogy velük vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. 16.3. Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles az Alapkezelő tudomására hozni. 16.4. Az Alapkezelő tudomására jutott összeférhetetlenség esetén kilencven napos határidőt kell biztosítani az ok megszűntetésére. Az összeférhetetlenség tényét haladéktalanul jelezni kell a szervezeti egység vezetőjének, vezető állású személy esetén a vezérigazgatónak, vezérigazgató a legfőbb szervnek, aki köteles intézkedni az ok megszűntetése érdekében. Az intézkedésre kötelezett a tevékenységéről haladéktalanul tájékoztatja a belső ellenőrt. Az összeférhetetlenség megszűntetését elsődlegesen az ügyek átcsoportosításával kell megoldani. Személyi összeférhetetlenség esetén, ha az érintett személy az összeférhetetlenségi okot a rendelkezésre adott határidőn belül nem szűnteti meg, olyan munkakörbe, illetve tisztségbe kell áthelyezni, ahol az összeférhetetlenség nem áll fenn, ha ez nem lehetséges a munkaviszonyt, vagy munkaviszony végzésére irányuló egyéb jogviszonyt, illetve megbízási jogviszonyt meg kell szűntetni. 16.5. Ha az Alapkezelő által az érdek-összeütközések kezelése érdekében tett intézkedések nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék az alap vagy a befektetők/ügyfelek érdeksérelmének kockázatát, akkor a belső ellenőr köteles haladéktalanul tájékoztatni z Alapkezelő Igazgatóságát annak érdekében, hogy az meghozhassa az ahhoz szükséges döntéseket, hogy az Alapkezelő mindenkor maximálisan az alapok és a befektetők/ügyfelek érdekeit szem előtt tartva járjanak el. A döntésről és annak indokairól az Alapkezelő tartós adathordozón történő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket/ügyfeleket. A tájékoztatást a belső ellenőr köteles megtenni.
- 16 / 44 -
1. számú Melléklet MUNKAVISZONY BEJELENTÉSE
Alulírott, ………………………………..……………….. , mint az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. ………………………………...…..……………….. (munkakör/jogviszony megnevezése), kijelentem, hogy a(z) .………………………………………………………………………… társaságnál
€ munkaviszonnyal / munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal* rendelkezem; € munkaviszony / munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony* létrehozását tervezem. 200 . ………………… …….
_______________________ aláírás *megfelelő rész aláhúzandó ------------------------------az Alapkezelő tölti ki-----------------------------Alulírott …………………………… mint az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a fent megnevezett személynek, a megjelölt társasággal létrehozandó, illetve fennálló jogviszonyát
€ jóváhagyom; € nem hagyom jóvá, és a bejelentőt felszólítom, hogy jogviszony létrehozatalától tartózkodjon, fennálló jogviszonyát a döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb kilencven napon belül szüntesse meg. 201 . ………………… ……. _______________________ vezérigazgató
- 17 / 44 -
2. számú Melléklet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT
Alulírott, …………………………..…………………….., mint az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. alkalmazottja / munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonnyal rendelkező személye / tulajdonosa * az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Összeférhetetlenségi politikáját megismertem, az abban foglaltakat tudomásul veszem és vonatkozó előírásait betartom. Kijelentem, hogy velem szemben jelen szabályzatban foglalt összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
201 . ………………… …….
_______________________
*megfelelő rész aláhúzandó
- 18 / 44 -
ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélbesorolási szabályzat
Változatszám 1.0
Dátum 2011.12.XX
Elfogadta vezérigazgató
- 19 / 44 -
Módosítás célja -
Megjegyzés -
Jelen szabályzat az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9., cégjegyzékszáma: 01-10-044378, vezetve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál; a továbbiakban: „Alapkezelő”) ügyfeleinek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) alapján történő, annak megfelelő minősítésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Jelen szabályzat azon a napon lép hatályba, amikor a Társaság részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a portfoliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megadja. 1.) Általános rendelkezések Az Alapkezelő a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében, a szerződéskötést megelőzően minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatályba lépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli, illetve tevékenységének gyakorlása során ez alapján jár el. A minősítést nem kell elvégezni, ha: a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában az ügyfélminősítésre már sor került, vagy b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül. 2.) Ügyfél kategóriák A Bszt. alapján szakmai ügyfélnek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési Alapkezelő, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) tőzsde, m) központi szerződő fél, n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, o) kiemelt vállalkozás, p) kiemelt intézmény, és q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet. r) az a lakossági ügyfél, akit kérelmére az Alapkezelő ilyennek ismer el, az elismerés visszavonásáig. Az o) pont szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, c) saját tőkéje legalább kétmillió euró. A p) pont alkalmazásában kiemelt intézmény a) valamely EGT-állam kormánya, b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,
- 20 / 44 -
e) a Világbank, f) a Nemzetközi Valutaalap, g) az Európai Beruházási Bank, és h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre. Elfogadható partnernek minősül a szakmai ügyfél – kivéve a tőzsde és a központi szerződő fél, a q) pont alá tartozó egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, valamint az r) pont alá tartozó ügyfél. A Bszt. 51. § (2) bekezdés alapján elfogadható partnerre vonatkozó eltérő szabályok portfoliókezelés esetén nem alkalmazandóak. Lakossági ügyfélnek minősül minden magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mely nem minősül szakmai ügyfélnek és/vagy elfogadható partnernek. 3.) Átsorolás A fenti ügyfél besorolási kategóriák tekintetében a Bszt. lehetővé teszi a jogszabályilag alacsonyabb tájékoztatási kötelezettséggel rendelkező kategóriába sorolt ügyfél átsorolását egy, a számára nagyobb átláthatóságot nyújtó kategóriába; valamint megfelelő ismerettel és/vagy pénzügyi háttérrel rendelkező lakossági ügyfél számára az ellenkező irányú csoportosítást is, az alábbiak szerint. Az Alapkezelő fenntartja az ügyfelek átsorolása iránti kérelmének elutasítására vonatkozó jogát. Amennyiben az Alapkezelő a leendő szerződő félről úgy állapítja meg, hogy az lakossági ügyfélnek minősül, úgy annak kifejezett kérésére a szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel: a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, b) pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót, c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be ca) befektetési vállalkozásnál, cb) árutőzsdei szolgáltatónál, cc) hitelintézetnél, cd) pénzügyi vállalkozásnál, ce) biztosítónál, cf) befektetési alapkezelőnél, cg) kollektív befektetési Alapkezelőnél, ch) kockázati tőkealap-kezelőnél, ci) magánnyugdíjpénztárnál, cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, cl) központi értéktárnál, vagy cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, amely az Alapkezelő és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez. A kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be az Alapkezelőnek, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.
- 21 / 44 -
Kérelem esetén az Alapkezelő írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit. Az Alapkezelő a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli a kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a tájékoztatást megértette és tudomásul vette. Az Alapkezelő visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított szakmai ügyfél minősítést, amennyiben a) az ügyfél a kérelmét írásban visszavonja, b) az ügyfél olyan változásról értesíti az Alapkezelőt, amely következtében már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek, c) az Alapkezelő olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek. Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését az Alapkezelő visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az Alapkezelő lakossági ügyfelekkel szerződést nem kíván kötni, a lakossági ügyfélként való minősítést esetén az Alapkezelő jogosult az ügyféllel kötött – akár határozott időre kötött – szerződést felmondani. Az ügyfél minősítést a back office végzi, a minősítés ténye és eredménye írásban történő rögzítés mellett az Alapkezelő nyilvántartási rendszerében is rögzítésre kerül. Az ügyfél minősítésének alap dokumentuma az Alkalmassági teszt adatlap, melyen az ügyfél azonosítását biztosító adatok feltüntetése mellett az ügyfél minősítése is szerepel, illetve az Alapkezelő hatályos Üzletszabályzatában és a Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatában előírt, az ügyfél azonosítását biztosító dokumentáció. A teszt adatlapon meghatározott értékelési szempontok, továbbá a szerződéskötés során egyéb, az Alapkezelő számára dokumentáltan rendelkezésre álló információ együttesen és egyértelműen meghatározzák az ügyfél minősítését. Az adatlap az Alapkezelővel kötendő szerződés aláírását megelőzően kerül kiállításra, az azon szereplő adatok helyességét, valamint a minősítési kategória tudomásul vételét és elfogadását az ügyfél aláírásával hitelesíti és igazolja. Az Alapkezelő írásban, az Alapkezelővel kötendő szerződés aláírásának alkalmával értesíti az ügyfelet a) a minősítéséről, b) arról a tényről, hogy kérheti a minősítés megváltoztatását, és c) az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről. A minősítésben bekövetkezett bármilyen változásról az Alapkezelő írásban, ajánlott levélpostai küldemény formájában értesíti ügyfeleit. Az egyes ügyfél kategóriákat érintő tájékoztatási kötelezettség tartalmát a Tájékoztatási szabályzat tartalmazza.
- 22 / 44 -
ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési szabályzat
Változatszám 1.0
Dátum 2011.12.XX
Elfogadta vezérigazgató
- 23 / 44 -
Módosítás célja -
Megjegyzés -
Bevezetés A jelen szabályzatot a ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9., cégjegyzékszáma: 01-10-044378, vezetve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál; a továbbiakban: „Alapkezelő”) vezérigazgatója hagyja jóvá és azon a napon lép hatályba, amikor Az Alapkezelő részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megadja. Módosítása, kiegészítése, hatályon kívül helyezése Az Alapkezelő vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik. Szabály készítésének célja: -
A pénzügyi szolgáltatók körében tapasztalható kiélezett piaci verseny arra készteti Alapkezelőt, hogy kiemelt figyelmet fordítson az ügyfelektől közvetlenül beérkező észrevételekre, panaszokra.
-
A fő cél a beérkezett ügyfélpanaszok és észrevételek hatékony kezelése.
-
A folyamat kialakításának legfontosabb célja, Az Alapkezelő ügyfélmegtartó képességének fokozása. Ehhez szükség van a panaszkezelési folyamat fejlesztésére, átfutási idejének rövidítésére, illetve a panaszok eredetére, státuszára és jellegére vonatkozó naprakész, illetve áttekintő jellegű információadásra.
Az Alapkezelő a fent említett célokat jelen szabályzat létrehozásával, a szabályzat hatálya alá tartozó személyekkel való megismertetésével és jelen szabályzatban megállapított nyilvántartások létrehozatalával, kezelésével és ellenőrzésével biztosítja. Alanyi hatálya kiterjed: Az Alapkezelő minden dolgozójára, különös tekintettel az ügyfél kiszolgálásban közvetlenül résztvevő kollégákra, valamint az ügyfelek által jelzett problémák megoldását/kezelését támogató munkatársakra. Tárgyi hatálya kiterjed: Az Alapkezelő ügyfelei által jelzett észrevételek és bejelentett panaszok kezelésével kapcsolatos folyamatokra, tevékenységekre, és dokumentumokra. Fogalmak Panasz fogalma: Az Alapkezelő tevékenységével, szolgáltatásával szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem, amelyben a panaszos Az Alapkezelő eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza. Nem minősül panasznak az ügyfél által benyújtott olyan kérelem, amely általános tájékoztatás, vélemény, vagy állásfoglalás kérésére irányul. A Panaszos fogalma: Panaszos lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságvagy más szervezet. A panasz képviselő vagy meghatalmazott útján történő benyújtása esetén Az Alapkezelő vizsgálja a benyújtási jogosultságot. Ebben az esetben a bejelentésre szolgáló nyomtatványon a panaszos neve mellett fel kell tüntetni a panaszos – törvényes, illetve meghatalmazotti – képviselőjeként eljáró, panaszbenyújtó természetes személy nevét is. Fentiek alapján, a panaszos fogalmán a panaszbejelentőt is érteni kell. A panaszos általában ügyfele az Alapkezelőnek, panaszosnak tekinthető azonban az a személy is, aki Az Alapkezelő eljárását nem valamely konkrét szolgáltatással, hanem egyéb, a szolgáltatással összefüggő tevékenységével (pl. hirdetés) kapcsolatban kifogásolja.
0
A panaszok csoportosítása Kockázat szerint: • Normál panasz (normál üzletmenethez kapcsolódó panasz) Az Alapkezelő napi működéséhez, az ügyfélkiszolgáláshoz kapcsolódó panasz, melynek megoldása a panaszos ügyfelet érinti. • Tömeges panasz Rövidebb idő alatt nagyszámú ügyfél által jelzett, súlyos és sürgős problémára utaló panasz. Gyors és megnyugtató rendezése fontos Az Alapkezelő külső megítélése szempontjából. • Kiemelt panasz Az Alapkezelő számára kiemelt kockázatot jelentő panasz az alábbi tulajdonságok alapján:
a felügyeleti hatóságokhoz, kiemelten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és/vagy a Fogyasztóvédelemhez, illetve azon keresztül érkezett;
megoldása első körben nem az ügyfél megelégedésére történt;
negatív publicitással, bírsággal, vagy jelentős üzleti veszteséggel érdemben fenyeget.
Bejelentés helye szerint: • Ügyfélszolgálat • Vezérigazgatóhoz, cégvezetőhöz benyújtott. Bejelentés módja szerint: • Személyesen, • Telefonon, • Postai úton, • Telefaxon, • E-mailen. Panasz megalapozottsága szerint (részben vagy egészben): • Jogos • Nem jogos de méltányolható, (ahol külön döntés szabja meg a méltányosság mértékét) • Megalapozatlan, (elutasításra kerül) A panasz megtétele A panasz formai kötöttségek nélkül nyújtható be. A minimális formai követelményekhez tartozik, hogy egyértelműen kiderüljön belőle a panaszos személye, a panaszos elérhetősége, a panaszos kapcsolata az Alapkezelővel, a panasz konkrét tárgya, a panasz időpontja és helye. Személyes panasztételre az Alapkezelő 6.1. pontban megjelölt székhelyén van lehetőség. Az írásbeli panasz személyesen vagy meghatalmazott útján leadható 6.1. pont alatt megjelölt irodánkban, vagy ugyanezen címre postai úton is elküldhető.
A panaszokat e-mailben, faxon és telefonon a 6.1. pontban megjelölt elérhetőségeken lehet megtenni. A munkatársak a szóbeli panaszt kötelesek két példányban írásba foglalni, amelyeket a panaszos aláírásával hitelesít. Az egyik példányt a munkatárs a panaszos számára kiadja. Telefonon keresztül, illetve személyesen a panaszt munkanapokon 08:00 és 16:00 óra között lehet bejelenteni. Hétfői munkanapokon ettől eltérően, 8:00 és 20:00 óra között lehet a panaszokat telefonon keresztül, illetve személyesen bejelenteni. Telefonon történő panaszkezelés esetén Az Alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt Az Alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvétel egy évig megőrzi. Erről a panaszost az ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére az Alapkezelő biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készült, az Alapkezelő vezérigazgatója által hitelesített jegyzőkönyvet. A panasz kezelése Minden az Alapkezelővel vagy munkavállalójával szemben írásban vagy szóban előterjesztett igényre, amely kártérítésre irányul, vagy amely szerint törvénysértés történt, vagy Az Alapkezelő veszteséget okozott, fel kell hívni a Vezérigazgató, és a Fogyasztóvédelmi Felelős figyelmét. A beérkezett panaszleveleket továbbítani kell a Vezérigazgató és a Fogyasztóvédelmi Felelős részére. A panaszleveleket a Fogyasztóvédelmi Felelős köteles lefűzni, és 3 évig megőrizni. A szóban érkező panaszról a panasz felvevője rövid, írásos összefoglalót készít és továbbítja a Fogyasztóvédelmi Felelős felé. A panaszokat 30 (harminc) napon belül kell kivizsgálni, és az ügyfelet tájékoztatni a panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontjáról. Amennyiben a panaszügyet az Alapkezelő és a panaszos maguk között nem tudják rendezni, Az Alapkezelő a panasz elutasítása esetén tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A telefonon keresztül vagy személyesen bejelentett panaszt az Alapkezelő lehetőség szerint azonnal megvizsgálja és szükség szerint orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, az Alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak a válaszával együtt megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. Utólagos teendők a panaszkezeléssel kapcsolatban A Fogyasztóvédelmi Felelős a panasz kivizsgálása után – a panasz jellegétől függően - tájékoztatja a Vezérigazgatót. A panaszok kezelése során az alábbi elvek figyelembe vételével köteles eljárni: • A panaszokat tisztességesen és megfelelően kell kezelni, • a panaszost a magyar jogszabályoknak illetve rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy milyen további jogorvoslati lehetősége van, • a panaszos számára válaszlevelet kell küldeni, amelyben meg kell jelölni azokat a lépéseket, amellyel a panasz megfelelően orvosolható.
Amennyiben az Alapkezelő jogosnak ítél meg egy-egy reklamációs követelést, a kifizetést Vezérigazgató engedélyezheti. A Fogyasztóvédelmi Felelős nyilvántartást vezet a beérkezett panaszokról, amely tartalmazza: a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát, d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, e) a panasz megválaszolásának időpontját. Amennyiben jogi lépés megtételének szükségessége áll fenn Az Alapkezelő jogi képviselőjét tájékoztatni kell arról, hogy értesítés érkezett jogi eljárás megindulásáról. Elérhetőségek Alapkezelő elérhetőségei: Székhely:
1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.
Email cím: Telefonszám:
+36 (1) 428 31 00
Telefax szám: +36 (1) 428 31 99 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elérhetőségei: Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf.:777 Telefonszám:
+ 36-40-203-776
Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei: Levelezési cím:
1534 Budapest BKKP Pf.:777
Email cím:
[email protected]
Telefonszám:
+36 (1) 489-9100
Záró rendelkezések A jelen szabályzatban megfogalmazott szabályokról, követelményekről az Alapkezelő munkatársai kötelesek tájékoztatást nyújtani a panaszos fél számára. A panaszok kezelésének és a jogszabályok, valamint jelen szabályzat előírásainak betartása kapcsán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogosult felügyeleti szervként eljárni. A jelen módosított szabályzat hatályba lépésének napja az Vezérigazgatói aláírást követően, az Alapkezelő székhelyén történő elhelyezés, valamint az Alapkezelő honlapján való egyidejűleg történő közzététel napja.
1. melléklet A PANASZNYOMTATVÁNYT A
NYOMTATVÁNY FOGYASZTÓI PANASZOKHOZ
FOGYASZTÓ RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTÓ SZERVEZET PECSÉTJE
EZ A NYOMTATVÁNY AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KÉSZÍTETT ÉS A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE ÁLTAL KIADOTT PANASZNYOMTATVÁNY ALAPJÁN KÉSZÜLT. CÉLJA, HOGY A SZOLGÁLTATÓK ÉS A FOGYASZTÓK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓT ÉS A VITÁK RENDEZÉSÉT ELŐSEGÍTSE.
FELEK ADATAI PANASZOS
PÉNZÜGYI SZERVEZET
Név:
Név: Access Befektetési Alapkezelő Zrt.
Cím:
Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.
Telefonszám:
Telefonszám: 36 (1) [■]
Fax-szám:
Fax-szám: 36 (1) [■]
E-mail cím:
E-mail cím: [■]
Képviselő:*
Ügyintéző:
*ABBAN AZ ESETBEN KELL KITÖLTENI, HA A PANASZOS KÉPVISELŐJE ÚTJÁN NYÚJTJA BE A PANASZT.
TÁJÉKOZTATÁS A PANASZOSNAK! A NYOMTATVÁNY ÁLTAL ELŐRE FELKÍNÁLT VÁLASZOK PANASZÁNAK LEÍRÁSÁT ÉS IGÉNYÉNEK MEGJELÖLÉSÉT SZOLGÁLJÁK. CÉLSZERŰ EZEK KÖZÜL KIVÁLASZTANIA A LEGALKALMASABBAT (AKÁR TÖBBET IS), HA PEDIG SZÜKSÉGES, PANASZÁT ÉS IGÉNYÉT RÉSZLETESEBBEN KIFEJTHETI AZ ERRE SZOLGÁLÓ ROVATOKBAN.
KÉRJÜK, CSATOLJA A KITÖLTÖTT NYOMTATVÁNYHOZ A PANASZÁT ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOKAT (LEHETŐLEG MÁSOLATBAN), A NYOMTATVÁNY BENYÚJTÁSÁT VAGY ELKÜLDÉSÉT IGAZOLÓ MÁSOLATOT ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOT PEDIG ŐRIZZE MEG! AZ ACCESS BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. A NYOMTATVÁNY MEGFELELŐ RÉSZÉNEK VISSZAKÜLDÉSÉVEL FOG VÁLASZOLNI ÖNNEK, AMELYET A VÁLASZ-SZELVÉNY HASZNÁLATÁVAL IGAZOLHAT VISSZA.
ÜGYFÉL PANASZA ÉS IGÉNYE I.
PANASZ
Panasz benyújtásának ideje/módja: Személyesen □ Telefonon □ Faxon □ Levélben □ E-mailen □ Korábbi panasz benyújtásának ideje (ha volt): Panasz érkeztetési ideje:* Panasz nyilvántartásba vételi ideje:* * Access Befektetési Alapkezelő Zrt. tölti ki A panasz oka (értelemszerűen, akár több pontot is megjelölve): visszautasították a szolgáltatásnyújtást díj, költség, kamat változása semmilyen szolgáltatást nem nyújtottak járulékos költségek nem a megfelelő szolgáltatást nyújtották hiba a számlakivonaton a szolgáltatást késedelmesen nyújtották egyéb szerződési feltételekre vonatkozó panasz késedelem időtartama: számlavezetési hiba kárbecslés a szolgáltatást nem megfelelően nyújtották kártérítés visszautasítása kár keletkezett nem megfelelő kártérítés a kiszolgálás körülményei szerződésmódosítás téves tájékoztatás szerződés felmondása hiányos tájékoztatás szolgáltatás megszűntetése Egyéb típusú panasz:
További információ:
II.
KÖRÜLMÉNYEK
(PL. SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE, HELYE, ÍGÉRT SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA, EGYÉB FONTOS KÖRÜLMÉNY)
III.
PANASZOS IGÉNYE
SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA
KÁRTÉRÍTÉS ÉRTÉKÉNEK MÓDOSÍTÁSA
SZOLGÁLTATÁS KIEGÉSZÍTÉSE
KÁRTÉRÍTÉS FIZETÉSE
MÁS SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA
KÁRTÉRÍTÉS ÖSSZEGE:
SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE
ÁRCSÖKKENTÉS
SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE
ÁRCSÖKKENTÉS ÖSSZEGE:
TÁJÉKOZTATÁS
FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS
Egyéb igény:
Egyéb részlet:
IV.
EGYÉB KIEGÉSZÍTÉS (NEM KÖTELEZŐ KITÖLTENI)
V.
VI.
JOGI INDOKOLÁS (NEM KÖTELEZŐ KITÖLTENI)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK (SZÁMLA, SZERZŐDÉS, KÉPVISELŐ MEGHATALMAZÁSA, EGYÉB)
CSATOLT DOKUMENTUMOK: 1. 2. 3. 4.
HA A PÉNZÜGYI SZERVEZET 30 NAPON BELÜL NEM VÁLASZOL A BEADVÁNYRA VAGY VÁLASZÁNAK EREDMÉNYEKÉNT A FELEK KÖZÖTT MEGEGYEZÉS NEM SZÜLETIK, ÉS A PANASZOS ÉLNI KÍVÁN EGYÉB JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEIVEL, ÍGY BÉKÉLTETŐ TESTÜLETHEZ VAGY BÍRÓSÁGHOZ FORDULHAT.
KELT:
A nyomtatvány egy példányát átvettem:* * Access Befektetési Alapkezelő Zrt. tölti ki
ALÁÍRÁS:
2. melléklet
AZ ACCESS BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. VÁLASZA (amennyiben a válaszadás nem külön levélben történik!) Ügyiratszám:
Tisztelt [■], az Access Befektetési Alapkezelő Zrt.., [■] napon érkeztetett, e levél mellékletét képező panaszára az alábbiak szerint válaszol. TELJESEN EGYETÉRTEK A PANASSZAL ÉS VÁLLALOM, HOGY: RÉSZBEN EGYETÉRTEK A PANASSZAL ÉS JAVASLOM, HOGY:
TELJESÍTÉS HATÁRIDEJE:
A PANASSZAL NEM ÉRTEK EGYET, DE MÉLTÁNYOSSÁGBÓL VÁLLALOM, HOGY:
TELJESÍTÉS HATÁRIDEJE:
A PANASZT AZ ALÁBBIAK ALAPJÁN ELUTASÍTOM
Amennyiben a panasz fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésére irányult, a panaszos a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, az alábbi címre eljutatott kérelemben:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: 1535 Budapest BKKP Pf.:777 A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti
Pénzügyi Békéltető Testület: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39 KELT:
ALÁÍRÁS:
VISSZAKÜLDENDŐ AZ ACCESS BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. RÉSZÉRE
HIVATKOZÁSI SZÁM:
PANASZ BENYÚJTÓJA: ELFOGADOM A JAVASOLT MEGOLDÁST NEM FOGADOM EL A JAVASOLT MEGOLDÁST, MIVEL:
TÁJÉKOZTATOM, HOGY JAVASLATÁNAK MEGFELELŐEN PANASZOMAT A JAVASOLT VITARENDEZÉSI FÓRUMHOZ BENYÚJTOM. KELT:
ALÁÍRÁS:
- 2 / 44 -
ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Tájékoztatási Szabályzat
Verzió
Hatályos
Döntés száma
1.
- 3 / 44 -
A jelen szabályzat (továbbiakban: „Szabályzat”) célja, hogy az Access Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: „Alapkezelő”) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Bszt.”) megfelelően az ügyfelek részére nyújtott tájékoztatásokat szabályozza. Az Alapkezelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad. Általános rendelkezések 1.
Jelen tájékoztatási szabályzatban szereplő követelmények mindenkor megfelelnek a Bszt., a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”), és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége („BAMOSZ”) ilyen irányú előírásainak, ajánlásainak.
2.
Az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenysége keretében az alábbiakról tájékoztatja valamennyi ügyfelét vagy a leendő szerződő felét a) az Alapkezelőre vonatkozó alapvető tudnivalókról, b) az Alapkezelő működésének és tevékenységeinek szabályairól, c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól, d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról, e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát, f) a Bszt. 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli. A fenti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.
3.
Az Alapkezelő a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül a) feltünteti az Alapkezelő elnevezését, b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként, c) nem hangsúlyozza a portfoliókezelési tevékenység vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne, d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és e) a jelen szabályzat 4-11. pontjaiban foglaltak szerint jár el. Jelen pontban foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás – ideértve a reklámot is – más számára készül, de az ügyfél vagy leendő szerződő fél számára hozzáférhetővé válik.
4.
Ha az Alapkezelő által adott tájékoztatás az alapkezelők, vagy befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységek, vagy pénzügyi eszközök közötti összehasonlítást tartalmaz, a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni, b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és
- 4 / 44 -
c)
a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket.
5.
Ha az Alapkezelő által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt tartalmaz, a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme, b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére, c) az Alapkezelőnek pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referenciaidőszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását, d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni, e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valutavagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, az Alapkezelőnek világosan meg kell jelölnie az adatok és információk valuta- vagy devizanemét, és fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt, f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, az Alapkezelőnek be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.
6.
Amennyiben az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik 5 évben mért hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében 5 évben mért teljesítményre vonatkozó információ, a) de legalább 1 évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes 12 hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll, b) és nem létezik teljes, legalább 12 hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.
7.
Amennyiben az Alapkezelő által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia, ideértve jelen szabályzat 4. és 5. pontjaiban foglaltak teljesülését is, b) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
8.
Ha az Alapkezelő által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,
- 5 / 44 -
b) c) d)
annak olyan ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani, ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
9.
Az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenysége során az általa kezelt portfolión elért teljesítmény, illetve hozam számításával, bemutatásával és közzétételével összefüggésben az alábbi szabályokat és elveket alkalmazza: a) Minden olyan adatot és információt, amely egy portfolión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni. b) A portfolióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni. c) A portfoliókat legalább havonta értékelni kell. d) A portfolió értékelését piaci értéken kell elvégezni. e) A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél. f) A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába. g) A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni. h) A portfolió hozamának számításakor - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni. i) A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni. j) Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani. k) Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni. l) Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat. m) A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani. n) A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni. o) Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfoliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e. p) Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet. q) A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását. r) Amennyiben a portfolióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfolió hozama bemutatásra kerül. A befektetési alapkezelési és portfoliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől - a naptári éveknek megfelelő bontásban - kell bemutatni.
10.
Amennyiben az Alapkezelő által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint hogy a jövőben változhat.
11.
Az Alapkezelő által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az
- 6 / 44 -
adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési vállalkozást, annak tevékenységét vagy az adott pénzügyi eszközt. 12.
A Bszt. lehetőséget ad az Alapkezelő számára a tájékoztatási kötelezettség tartós adathordozón történő teljesítésére. Tartós adathordozónak minősül az olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Az Alapkezelő a tájékoztatási kötelezettségét az írásbeliségen kívül egyéb tartós adathordozón akkor teljesítheti, ha a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel az Alapkezelő és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az egyéb tartós adathordozót választja
13.
Az Alapkezelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek címezi, hanem saját honlapján teszi elérhetővé, amennyiben a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel az Alapkezelő és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak, b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához, c) az Alapkezelő az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el. Az előbbi eset alkalmazhatósága érdekben az Alapkezelőnek a) gondoskodnia kell arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, továbbá b) gondoskodnia kell arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.
14.
Jelen szabályzat 12. és 13. pontjai alkalmazása tekintetében a tájékoztatás eszközét minden esetben az Alapkezelő és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy b) az Alapkezelővel való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.
Az előzetes tájékoztatási kötelezettség 15.
Az Alapkezelő a portfoliókezelési szolgáltatása keretében, legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet a) a szerződés feltételeiről, és b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő adatokról, amelyek tartalmazzák: ba) Alapkezelő elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit, bb) az ügyfél által az Alapkezelővel való kapcsolattartás során használható nyelveket, bc) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, bd) a portfoliókezelési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és be) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették, bf) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságát és az értékelés módszerét, bg) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfoliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteit, bh) azt a referenciaértéket, amelyhez képest az ügyfél portfoliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,
- 7 / 44 -
bi) az ügyfél portfoliójába kerülhető pénzügyi eszközöket és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyleteket, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és bj) a portfolió kezelése során érvényesülő célkitűzéseket, a portfoliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintet, és a portfoliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokat. bk) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét, bl) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektető-védelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást, bm) összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását (az Alapkezelő az összeférhetetlenségi politika előbbi összefoglaló leírásán túl a leendő szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó részletről tájékoztatást ad). 16.
Az Alapkezelő a portfoliókezelési tevékenysége keretében legkésőbb alakossági ügyfél és az Alapkezelő között létrejött szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően tájékoztatja lakossági ügyfeleit az alábbiakról: a) jelen szabályzat 15. b) pontjában felsorolt adatokról, valamint b) Az Alapkezelő az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan ba) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz az Alapkezelő nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, az Alapkezelőt a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről, bb) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra, bc) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és az Alapkezelő vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra, bd) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként az Alapkezelő és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről, be) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve – ha ilyen létezik – a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról, bf) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és az Alapkezelő saját számlájára vagy más ügyfél számlájára, kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.
17.
Az Alapkezelő, a pénzügyi eszközökre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során – előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő figyelembe vételével – kitér
- 8 / 44 -
a) b) c) d) e)
f) g) h) i) j)
a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást, a pénzügyi eszköz piaci helyzetére, a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra, a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyamalakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint, arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek – ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is – eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül, a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére, azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére, annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét, az előző pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.
18.
Az Alapkezelő a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenysége keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan viselendő minden költségről, ideértve bármilyen, díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet az Alapkezelő von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár), b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha a fenti pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni, c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem az Alapkezelőn keresztül történik, d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.
19.
Amennyiben a teljes ár összegszerűen pontosan nem határozható meg, az Alapkezelőnek a számítás módját és az alapját képező információt kell megadnia úgy, hogy az ügyfél számára az megítélhető legyen.
20.
Az Alapkezelő a fentiekben előírt tájékoztatást írásban, más tartós adathordozón vagy az Alapkezelő által meghatározott honlapon adhatja meg. Amennyiben a tájékoztatásban érintett információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változás történik, arról az Alapkezelő – az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón – értesíti az ügyfelet.
Utólagos tájékoztatás 21.
Az Alapkezelő a Portfoliókezelési tevékenységről – amennyiben a Felek Szerződésben eltérően nem rendelkeznek - az Ügyfelet írásban tájékoztatja az alábbi tartalommal: a) ügyleti jelentés a portfoliókezelés keretében végrehajtott ügyletekről (ügyleti jelentés) b) összefoglaló jelentés a portfoliókezelésről (rendszeres jelentés),
- 9 / 44 -
c) éves beszámoló Ügyfél Pénzügyi Eszközéről és pénzeszközéről. Az Alapkezelő – kivéve a 23. pontban meghatározott esetet – az a) és b) pontok szerinti tájékoztatás 6 (hat) havonta, a c) pont szerinti tájékoztatás 12 (tizenkét) havonta köteles megadni, azzal, hogy a tájékoztatási kötelezettségének összevontan is eleget tehet. 22.
Az Alapkezelő általa Letétkezelő által vezetett számlán kezelt, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető Pénzügyi Eszközről és pénzeszközről szóló tájékoztatást (21. c) pont) az alábbi tartalommal készíti el: a) az Ügyfél tulajdonában lévő, vagy őt megillető Pénzügyi Eszközök és pénzeszközök állományát és részletezését a jelentésben foglalt időszak végén, b) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető Pénzügyi Eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető Pénzügyi Eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja. Amennyiben az Ügyfél portfoliójában olyan Pénzügyi Eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, az Alapkezelő megjelöli, hogy az adott tájékoztatás az adott kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik.
23.
Az Ügyfél a Szerződésben kérheti, hogy a 21. a) pont szerinti ügyleti tájékoztatást az Alapkezelő az egyes végrehajtott ügyeleteket kővetően, az azokat végrehajtó harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon, írásban, vagy más tartós adathordozón adja meg az alábbi tartalommal: a) a megbízást végrehajtó befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója, b) az Ügyfél neve vagy más azonosítója, c) a kereskedési nap, d) a megbízás végrehajtásának időpontja, e) a megbízás típusa, f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója, g) a Pénzügyi Eszköz megnevezése és azonosítója, h) az eladás/vétel megjelölés, i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető, j) a Pénzügyi Eszköz mennyisége, k) a Pénzügyi Eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is, l) a teljes költség, m) az Alapkezelő által az Ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és – a lakossági ügyfél kifejezett kérésére – ennek jogcímenkénti lebontása, n) az Ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk. Amennyiben az Ügyfél a jelen pont szerinti tájékoztatást választotta az Alapkezelő a rendszeres jelentést írásban, vagy más tartós adathordozón, havi rendszerességgel adja meg az alábbi tartalommal: a) az Alapkezelő neve, b) az Ügyfél neve vagy más azonosítója, c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, az Alapkezelő kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát, d) az Alapkezelő által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az Ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,
- 10 / 44 -
e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása az Alapkezelő és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel, f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként, g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak. 24.
Amennyiben az Ügyfél nem élt az ügyletenkénti jelentés választásának lehetőségével, az Alapkezelő a rendszeres jelentést írásban, vagy más tartós adathordozón, havi rendszerességgel adja meg az alábbi tartalommal: a) az Alapkezelő neve, b) az Ügyfél neve vagy más azonosítója, c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, az Alapkezelő kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát, d) az Alapkezelő által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az Ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel, e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása az Alapkezelő és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel, f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként, g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a. a kereskedési nap, b. a megbízás végrehajtásának időpontja, c. a megbízás típusa, d. a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója, e. a Pénzügyi Eszköz megnevezése és azonosítója, f. az eladás/vétel megjelölés, g. a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető, h. a Pénzügyi Eszköz mennyisége, i. a Pénzügyi Eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is, j. a teljes költség,
25.
Ha az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél számára a Letétkezelő által vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az Ügyfelet, ha az Ügyfél által realizált veszteség meghaladj a Szerződésben meghatározott határértéket (rendkívüli tájékoztatás).
- 11 / 44 -
- 12 / 44 -
