-, rr
,i, l ,l,,,:f
) .'
i,
1 ,_,.)
ORSZÁGOS KÖRNYEZETV ÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELM] ÉSVÍZÜOYI FŐFELÜCYPIŐSÉC
:--i l, l: l J,;
Iktatószám: 14/6618-19l2011.
Tárgt.
dr. Sándor Anikó Magyari Julianna Ugtintéző: SchwenkZsuzsa
Kft,
Lasselsberger Hungária
fellebbezése
,,Dunavarsány V. kavics'' védnevű bánya létesítésére vonatkozó e|őzetes vizsgáIati eljánís
alapján bányászati tevékenységet elutasító
határozat ellen
szántó Judit paracki Gábor
A Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: . számú határozatát a Lasselsberger Hungária Termelő és Hungária Kfl. (I23g Budapest, Grassalkovich út 225.) képviseletében Dr. kiss Ferenc ügyvéd által benyújtott fellebbezés foly.tán felülvizsgáltam. l 4897 35120l l
HATÁno ZAT Az elsőfokú határozatot
he
lyb e nhag/o m.
Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak bírósági felÜlvizsgálatát - jogszabáIysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon beliil az elsőfokú kömYezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott _ a Budapest Kömyéki TÖrvénYszél
INDOKOLÁS A
KÖzéP-Duna-vÖlgyi. K9*ygr"tvédelmi, Természetvédelmiés Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: FelÜgyelőség) KTVF: 14897-35120l1. számú hatátozatábun u Lásselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. (1239 Budapest, Grassalkovich út 255., továbbiakbán: Kft.) kérelme, valamint a FŐfelügyelőség 1413926/12l2}0g. számú határozataszerint lefolytatott Új előzetes vizsgálati e§árás alapján megállapította, hogy a Dunavarsány 030/8_1g, 16Oh2_49 hrsz. alatti ingatlanokon lévő ,,Dunavarsány V.-kaviós" védnevű bányatelken bányászatí tevékenységre vonatkoző engedély nem adható.
Az elsőfokú határozat eilen törvényes határidőn belül a Kft. képviseletében Dr. Kiss Ferenc István ÜgYvéd (1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 49., továbbiakban: Fellebbező) fellebbezést nyújtott be, amelyben az alábbiakat adta elő. Fellebbező kifogásolja, hogy a szal
"r"it"n
58/a.
1016 Budapest, Mészáros u, l elelon: 124-9 lUU í aX: 224-9 162
t-éreÉi*:tS:S Bp. Pf.
675
www. orszaposzoldhatosas. o rs
zago
s
sov-h u
@zo1 dhato sas.
h
u
A DunavarsánY 030/8-19
és 030132-49lT sz, alatti ingatlanok nem részei az országosjelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, a Nemzeti Or."rogi"i Hálózatot nem
érintik.
A.tervezett bánYa mellett nyugati irányban található a Nemzeti Ökológia Hálózaí ökológiai folYosó terÜlete, egyben helyi jelentőségű védett természeti terület Ú. a n"tyl jelentőségű 1mely védett természeti terÜlet vonatkozásában u Ko..n. rendelet 15.§ (1) uet<ezajse alapj|in Város Önkormányzatának Jegyzője rendelkezik természetvédelmi hatósági
*ii:'i*'
JogKoITel.
A
bánYászati tevékenYség során létrejövő kavicsbánya-telek talajvízleszívó hatást eredményez, a kÖmYező bánYaterületek hatásainak összégződésével közvetett befolyással lehet a 1melY kÖrnYező védett és Natura 2000 területekre. Az elizetes vizsgálati dokumentácíő alaplán a talajvíz áramlási iránya Ér-oNy-i irányú. A bányatelekhez l.;i;r;lJ;i'J.rrago. jelentőségű védett természeti terület, attól keleti irányban, mintegy 8 km-re taláthatő ócsai TájvédelÁi KÖrzet. A legkÖzelebbi Natura 2000 terület a Ny-i irányían,2,5 km-re talátható Ráckevei_Duna_ ág SCI terÜlet, valamint keleti irányban,kb. 8 km-re a iurjánvidék Natura 2000 SCI terület.
A FelÜgYelőség a Fellebbező
számfua a KTVF: 14897-30/20l1. számú végzésébenkiegészítő dokumentáció benyujtásáú. Írta elő, amelyben részletesen vizsgálni kelleú voha a meglévő ,,TaksonY V. - kavics" védnevű bánya hatásterületét, mint Japatlapotot, a jelen eljáiással érintett ,,Dunavarsány - V. kavics" és a ,,Taksony V. - kavici" v8dnevű ianyak.gytitt.. hatásterÜletét, valamint a jelen eljárással éiintett ,,Dunavarsány V. _ kavics,, védnevtíb"ánya, a ,,TaksonY V. - kavics" védnevű bánya bővítésénekés a ,,Taksony V. kavics,, védnevű iuoru egYÜttes hatásterÜletét. A benyújtott dokumentáció-kiegészítés azonban a fenti előírásoknak nem felel meg.
AbánYászati tevékenYségek hatásai, így a felsún alattivízre gyakorolt hatások is összeadódnak, egYÜttesen jelentkeznek. A benyújtott dokumentáciő uroÁun nem vizsgálta az együttes hatásokat, nem mutattabe azegyüttes hatásterületeket, és nem vízsgálíaazt sá, hogy a jJÍenleg is meglévő és Üzemelő bányára atervezettbővítések milyen hatassal lesznek.
Atewezettbánya esetében a közvetlen hatások a védett természeti és Natura 2000 területekre nézve aZ előzetes vizsgálati dokumentációra alapozva elhanyagolhatóak, ugyanakkor a
dePressziós távolhatás érinti a bányaterület mellett rryrgatra természeti területet.
taláIiű
helyi jeleniőségű védett
ToYabbá megállaPÍtottam, hogy a tervezett bányászati tevékenység hatásfua nyílt vízfelület ki a terÜleten, melynek hatásai összeadódn ak a már mógtevo nagy kitórjedésű nyílt vízfelÜletek által determinált hatásokkal. A lótrejövő vízfelület következtébón megno az amúgy is negatív vízmérleggelrendelkező terűlet párolgási vesztesége, ami fokozza a talalvízszint süllyedést a tervezési terület tágabb környezetébenls.
alakul
Ezen Összegződő kÖzvetett hatások szerepe a védett és Natura 2000 területek
esetében kiemelkedő , eú. azonban az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítésenern tisztéuta.
Felhívom a figYelmet, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció 10. oldalán a3.5.2. Tájtend,ezés részben leírtak ellentmondásban vannak a 83. oldalon a 8. Tájrend,ezés fejezetben rögzítettekkel abban a tekintetben, hogy nem egyértelmű, hogy a tevékenység kovetkeztében pontosan hány kialakuló kavicsbány a-tőv al kell számolni.
védelmi szemPontbÓl. csökkenteni.
A
fcildúton keletkező porképződést rendszeres locsolással kívánják
A
tervezett kavics kitermelés 350.000 rrf rcy, mely napi maximum 1.4aa ilnap kitermelt anyag elszállításátj elenti, óránként kb. 1 5 j aímű elhaladásával.
A légszenn Yezéshatásterülete
a
A Por kirilepedési távolsága az
kén-dioxid koncen trációtalapul véve 19 méter, átlagos 3 m/s szélsebességnéla 0,1 mm átmérőjíi porszemcse
esetében 24 m, míg a legkisebb 0,063 mm átmérőnél 51 m.
A kiszállító
Út melletti por kiülepedési távolsága az átlagos 3 m/s széisebességnéta 0,1 mm átmérőjű porszemcse esetében 6,6 m, míg a legkisebb 0,063 mm átmérőnél 15 m,
A
dokumentáciő alaPján megállapítottam, hogy a bányászati tevékenysége során a Fellebbező betartja a levegő védelméről szőlő 306/2010. (XII. 20.) Korm. rendetiet rendelkezéseit, A vonatkozó jogszabálYok betartása mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem feltételezhető.
Vízvédelmiszempontbőt az alábbiakat állapította meg:
A
Fellebbező 2010. május 28. napján benyújtott előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeménYezte a FelügyelŐségen a,,Dunavarsány Y. kavics" védnevű bányatelkenbáÁyászati -
tevékenység folytatásár a.
A
kavicsbánYa terÜlete Dunavarsány északi határában helyezkedik el, Dunavarsány kÖzigazgatási határán belül, a település külterületén, a Dunavarsány 030/8 -Ig,030l32_a9 hrsi. alatti,jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áltő 2I,9861 ha nagyságú ingatlanokon. A terület az 51. számű foútról, a Taksony-Dunavarsány összekötő űtra letérve,-majd egy ftildúton keresztÜl közelíthető meg. A bányászati tevékenységtervezettkapacitása 350.Ó00 #léu,1,400 m3lnap, a kapacitáskihasinálás teivezettidőbeli megószlása folyamatos üzemeléssel250 naplév, valamint a bánYa várható működési ideje 6 ev. Á tevékenység tervezett fázisu: letakarítás, kitermelés, tájrendezés. A kapcsolódó tevékenységek: rakodás, szállítás. A tájrendezést kÖvetően három, 4-6 m mélységűbányató alakul ki, amelyeknek tervezett utóhaszno.itari .eryu jóléti tó, vizes élőhelyek kialakítása.
A
FelÜgYelőség a Fellebbező 2010. május 28. napján érkezettkérelmérelefolytatott előzetes vizsgáIati eljárás alapján a KTVF: 36006-1912010. száműhatározatában megállápította,hogy a ,,Dunvarsány V. - kavics" védnevű bányatelkenbányászati tevékenységre engedéiy nem aaiáta. A döntés ellen benyújtott fellebbezés kapcsán megindult másodfoÉúeljárásában a FŐfelügYelőség a I4/5765-19/2010. száművégzésébenmegsemmisítetteés új eljáráira utasította a FelügYelŐséget. A Főfelügyelőség döntése értelmében a Felügyelőségnek az íj etjarás során sziikséges aténYállás tisztázása, a döntés kellő indokolása, annak tényadatokkal,ázámadatokkal történő alátámasztása.
A
FelügYelőség a Főfelügyelőség döntése értelmében az IPPC rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 20ll, március 4. napján megindította aKet. 29. § (2) bekezdés b) pontja alaPján, és arról a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapjánaz ismert ügyfeleket értesítette.
A FelÜgyelőség vízvédelmi és víziközmű szempontból tett értékeléséta felszíni vizekminősége védelmének szabályairől szóló 220l2OO4, (VII. 2I.) Korm. rendelet 9.
5-anIt
figyelembevételéveladta meg.
A
FelÜgYelőség vízbázisvédelmi szempontb ől hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szÜkségesnek, az elŐzetes vizsgálatí dokumentációt kikötés nélkül elfogadta.
A
tenileten 2 db monitoring kút létesült, amelyeket a KTVF:10]47-612009. száművízjogi Územeltetési engedély alapján évente két alkalommal kell mintázni. A monitoring kutak EbV koordinátái:
EOY,:2I7
EOV':65 TF-2: EOV*:21 8216,92; EOVr:65 TF-
1
:
7
67,97 ;
I
43 6,5 5 ;
1920,47;
Z:99,51 mBf Z:I0I,a2 mBf
a mért nitrit értékekegyetlen alkalommal sem léptékát a 0,5 mg/I ,,B,, szennYezettségi határértéket, a mért nitrát viszont a TF-2 jelű kútban mind a négy mérés alkalmával az 50 mgll-es ,,B" határérték felett volt (93,125,108,137 mg/l). 2008 májusa Óta
A
Taksony
V. kavicsbánya tőből a KTVF:
8266-312008. számon módosított KTVF: 55661912005. számú környezetvédelmi engedély szerint évente két alkalommal vízmintát kell venni.
A
Fellebbező álta| a Felügyelőségre benyújtott, a Taksony V, kavicsbánya tőra vonatkoző vízvizsgáIati eredmények alapján a nitrit értékeia2009.II. féléves,valamint a2010.I. és II. feléves mérésekalapján d ,,B" szennyezetíségi hatarértéket nem haladják meg, viszont a nitrát mért értékeirendre meghaladjak az 50 mgll-es ,,B" szennyezettségi határértéket (61, 59,46 mgll). A Felügyelőség a már emiített KTVF: 14897-3012011. számú végzésébena tényállás tisztáaása érdekébenkiegészítődokumentáció benyúj tását írta elő a ierületen létesítendő kavicsbányával kapcsolatban.
A
benyújtandó dokumentáció-kiegészítésben részletesen vizsgálni kellett volna a meglévő ,,Taksony V. - kavics" védnevű bánya hatásterületét, mint alapállapotot, a jelen etjáússal érintett,,Dunavarsány Y. - kavics" és a,,Taksony V, - kavics" védnevű bányak együttes hatásterületét; valamint a jelen eljárással érintett ,,Dunavarsány V. kavics" védnevű bánya, a ,,Taksony V. - kavics" védnevű bánya bővítésénekés a,,Taksony V. - kavics" védnevúbánya egyÜttes hatásterületét. A benyújtott dokumentáció-kiegészítés mellékletei azonban fenti előírásoknak nem felelnek meg. A mellékelt hidrogeolőgiai térképekencsak a talajvízszint változását veszik figyelembe, mint a hatásterület egyik tényezőjét. A végállapotot bemutató térképpedig semmilyen környezetre gyakorolt hatást nem mutat be, egyszerű műszakí ábta csuPán. A benyújtott dokumentáciő-kiegészítésbena felállított modell a kialakuló tavak becsült depressziós távolhatását vtzsgálja, a talajvíz áramlásí irányát mintegy állandónak véve. A kialakuló bányatavaknaktehát atalajvíz áramlási fuányáravalő hatáséú.nem veszi figyelembe. A dePressziós hatásterület továbbá dél-nyugaton a szennyvízöntőzésre használt nyárfás és energiaültetvény egy Észétis érinti, így mindenképp felmerül annak a kialakuló bányatavakra való kihatása.
A
Felügyelőség meg állapitása szerint a ,,TényáIIás tisztéuás A Dunavarsány V. kavicsbánya tewezett bővítésénekkörnyezetvédelmi engedélyezési ellárásához" című dokumentáció
továbbra sem tesz eleget a KTVF: I4S97-30l2011. számú végzésébeneIőirt kötelezettségnek, ezért felszín al atti v izv é deImi s zemp ontb ó l to váb bra s em fo gadható el.
fc) az Jb) Pont szerinti terüleíről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adaíok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismereftben *túr, ir--"r""Űr, jelentős környezeri állaponáltozások (hatások) tapietnek fel,''
A
benYujtott dokumentáció és annak kiegészítése alapján megállapítható, hogy a Fellebbező nem megfelelően határoztameg a teljes hatásterületet.
Bár a dokumentáció és kiegészítésenem felel meg azIppC rendelet 4. számímellékletében leírtaknak teljes egészében, de azok, illetve egyób adatok, inforrnációk birtokában megalaPozottan ki lehet jelenteni, hogy a tervezei tevékenység felszín alatti vízvédelem
szempontj ából nem támogatható.
A
tárgYi terÜlet szennyeződés érzékenységibesorolása alapján a felszín alatti vizekvédelméről szólÓI 21912004. (VIL 21.) Korm. rendelet nav..; 2. számű"r.rler.i.rJrfi.'.j 1továbbiakban: pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjáből érzékeny területeken levő településeÉ besorolásáról szóló 2712004. (XII.25.) KvVM ienaelet l, számű melléklete alapjan a felszín alatti vizek állaPota szempontjából olyan érzékenynek minősített térségben fekszik, ahol számos, nagY területŰ, a talqvíz fedőrétegének eiiávolításával létrehozJtt bányatő, ill.tu" jelenleg is működő homok- és kavicsbányataláthatő.
MagYarorczág kistájainak katasztere I-II. (Marosi
S.
Somogy
S.
szerk.: MTA
FÖldrajztudomanYi Kutató Intézet 1990) alapjántárgyi térség az orczágrÍ)hiáryorterületei közé tartozik, a csaPadék és a potenciális evapotranszspiració itilonbség! negatív, vagyis az éves átlagos csaPadékot több, mint másfelszer.r"r, -"ghalad,ő párolgás-köve"tkeúében a területre erőteljesen negatív vízmérlegjeltemző, A talajiíz fedőrétegéiek eltávolitása, a párolgási
veszteség nagYmértékű növekedésén túlmenően, jelenúsen megnöveli elszerlny ezé sének ve szélyét.
a'
talJjviz
Az Alloldi Duna-vÖlgY északi részénjelentős kiterjedésű kavicsteras z találhatő,ahol hosszabb ideje bánYászati tevékenység folyik. A kavicste.-"]é, jelentősen módosítja a térségkörnyezeti viszonYait, és számottevő hatással van a felszín alatti kömyezetre, elsősorb an az első vízadó
réte gben
találhatő talajv ízt e.
Az elmúlt évtizedek kavicsbány ászatánakköszönhetően
a térségbentöbb, s;zámottevőterületű bánYató alakult ki. Jelenleg összesen 65 működő kavics és homokb ánya található a térségben tÖbb mint 4700 hekÍ,áron, amiből a nyílt vízfelületek teljes nagy ságu márjelentősen meghal-adja a 2000 ha-t. A nYílt vízfelületek nagysága folyamatos un nő u, engedeilyel üzemelő bányák hatásai kÖvetkeztében, Az egyre növekvő ,rá*ű kavicsbánya és a kialakuló bányatavak alaPvetően és véglegesen megvált oztatják a táj arculatát, kömyezet adottságait. A bányaművelés után visszamaradő gödrökben lefolyástalan talajvíztő marad vissza. p,zaltal a tó a í-elszínről lefolyó szenny ezé seket konce ntr álj a, önti sáül ó kép e s s é ge csekély.
A
terÜlet vízháztartáSa szempontjából alapvető változás a nagy szabad, vízfelület létrejötte, amelY a Párolgás miatt jelentős, állandó többlet-vízveszteséget jeiónt, így atőjelentős vízleszívő hatással is jelentkezlk. A terület vízforgalmának megváltozása u ,í, minőségi viszonYaira, és az élővllág életfeltételeireis kihat, toiábbá a párolgás ^"r-yiségi, kciveikezÁényeként-a terület mikroklímáj át is megváltonatja,
A fentieket megerősíti a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Kömyezetvédelmi Programról szÓlÓ 9612009. (X. 9.) OGY. határozat is, melyben a Helyzitértékelésés ,,L
,,A vizek igénYbevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést kÓvetően - csak olyan módon történhet, amely a természeíes folyamatokgt és a vizek
mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. ''
Avízgazdálkodásról szóló l995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgt.) 15.§ (1) bekezdése szerint:
,,A.felszín alatti vizeí - az e törvénybenfoglaltakfigyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénYbe venni, hogl a vízÚvJd ai a7tutáipiÍM, ngynrsúlya minőségt úrosodá, megmaradjon, és teljesüljenek a külón jogszabáfu szerinti, a vizek jó "aíio't álíapotára vonatkozó
célkitűzésekelérésétbiztosító kaverclmények.''
A Favr.
1. § a) és c) pontja szerint: rendelet célja a.felszín alatti vizek; ,,A jó a) állapotának biztosííásóval és annakfenníartásával,
(.)
c) hasznosítható készleíeinek hosszú távú védelmérealapozott
(.)
fenníartható vízhasználattal,
összeftiggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. "
A Favr. ,,8, § (...)
4
8. § c) ponda rögzíti az alábbiakat: Afelszín alatti vizekjó állapotának bizíosítása érdekében tevékenység csak
Úg" végezhetŐ, hog1l hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek környezeti célkitűzésekteljesulését.''
jó állapotát, a
A Flv1
9- § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerint: § ,,9, § (1) Afelszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztositásá érdnkébun a tevékenység b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai es állapotromlásához,
fizikai
víz(nyomás).sziní (a továbbiakban: vízszinl) emelkedését.
beleérne a kdros
(.)
al A víztest egYes, hidrogeológiai, hidraulikai szempontból elkülönülő részeire, a Kvt. t g. §ával és a vízgazdálkodásról szóló ]995, évi LVII. iarvény 15. §-ával ósszhangba, o, 1Űr1 igénybevételihatárértéket a lct)lön jogszabály szerinti vízgyűjtő-g"azdálkodási íervben úgy ketl
meghaíározni, hogy az annak megfelelő vízkivétel: (. .)
b) ne
okozzon statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és íartósan süllyedő víz
(nyomás) szintet, és (...) "
A Favr. 9.
§ (5) bekezdés b) pontja szerint:
felszín alaíti víz állapota szempontjából érzékenyterületeken; b) akkor végezhető llyan tevékenység, amelynek köveíkeztében a fedőréteg eltávolííása révén fe_lszínre kerül afelszín alatti víz, ha biztosított az (l) bekezdés asá to. § ("I) bekezdés szerinti ,,
e
(5) A
lőírás ok teli esülé s e. "
A Favr.
,,12.
12. § (1) bekezdése szerint:
§ (1)
Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve ktilan jogszabály szerint
t e l e s, kö zv e t e t t v íz kiv é t e l t e t j ár ó t ev é ke iy s égi e vonatkozó engedély akkor adható ki, \ka ha a m /napban és m /évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévő vízkivételleleg,,ütt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti e n se
dé
ll
kutakban a talajvíz szulfát (310 mg/l), nitrát (126 mgll) és ammónia (16,7 rng/l) tartalma határérlék feletti.
A tervezelt bánya által létrehozott depresszió a talajvízáramlást úgy módosítja, hogy a környezetében az áramlási irányok a kialakuló tó felé mutatnak, A tisztított szennyvíz kilocsolása és elszikkasúása szennyező hatással bír a környező talajvíz minőségére. A talajvíz megemelkedett nitrát, és nitrit tartalmat mutat, melyet amát meglévő Taksony V. kavicsbánya vízkémiaivízsgáIatai igazoltak. A kialakuló tavak vizében a tavak körüli talajvíz depresszió követkeáében az öntözés során kijuttatott és a növényzet által fel nem vett szerves anyagok megjelennek, a tavak biológiai vízminőségére negatív hatást nem gyakorolnak. Bár sem a dokumentáctő, sem a kiegészítésenem foglalkozik a haszonanyag kitermelésével járó depresszióval, illetve talajvízmozgással, ami annak során jön létre, hogy a haszonanyag helyére a kömyező területekrőI talajvíz áramlik be. A művelés során ez a talajvíz áramlás és a bányatő depressziója, távolhatása nagyobb lesz, mint a tevékenység felhagyását követően, mivel az utóbbi esetben már csak a párolgás általi vízvesáeséggel kell számolni a környező területeken, míg a termelés során a kitermelt haszonanyag áItal kitöltött térbe beáramló vízrnennyiséggelis.
A párolgás hatásai által létrejött távolhatásnál fontosabb a termelés során létrejött jelentősebb depresszió (melyet sem a dokumentáció, sem kiegészítésenem vizsgál), mefi ekkor a fent bemutatott és a szennyvízklhelyezés által érintett szennyezett területekről a szennyezetttalaivíz a b ány atav ak ir ány áb a áraml ik.
A
dokumentációban és kiegészítésében közölt adatok, és a rendelkezésemre álló információk alapján megállapítottam, hogy atewezettbányászati tevékenységhatására nyíltvizfelület alakul ki a területen, melynek hatásai összeadódnak a már meglévő nagy kiterjedésű nyílt vízfelületek által determínált hatásokkal. A létrejövő vízfelllet megnöveli a területen a párolgás általi vízveszteség nagyságát, és fokozza a talajvízszint süllyedést a tervezett kavicsbánya tágabb kömyezetében is. Ez atalajvízszint süllyedés tartós és romló tendenciát mutat. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett létesítményolyan, a felszín alatti víz szempontjából érzékeny, csapadék szempontjából pedig negatív vízmérlegű,és számos tájsebbel borított területre esik, ahol a Favr. fent hivatkozott rendelkezésekbe foglalt feltételeinek teljesítésenem garuntálható. Ugyan a tewezett bányászati tevékenységközműves vízellátás céljából igénybe vett vízkészletetközvetlenül nem veszélyeztet, de a mezőgazdasági területek öntözési célú öntözőkűt vált hasznáIhatatlanná a kutak öntözési idényben történő kiszáradása, illetve a vízhozamuk jelentős csökkenése miatt, ennek következtóben a térségbenegyre több az olyan új létesítésűöntözőkút, amely a mélyebb rétegekben elhelyezkedő, potenciálisan ivóvíz igények kiel é gítés é r e szolgálő v íztartőI
A b
fentiekre tekintettel felszín alatti vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból
ány ászati tevékenys é gre engedél y nem adható.
A másodfokú szakhatóságok tárq/i eljárásban AMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a
a
tervezett
az alábbi állásfoglalásokat adták: 04.217 52-212012. szár:rtű
másodfokú szakhatósági
állásfoglalását az alábbíak szerint adta meg: ,,A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (t t 1S Budapest, Budaórsi út ]!41-145.), mint az adott ügllben közreműkadő hatóskórrel és illetékességgel rendelkező másodfokú talaivédelmi hatóság,
l3
tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a korábban kiadott 22.2/10]00-2/2010. számú szakhatósági ál
A
lá
sfo gl al ás át .fe nnt ar tj a.
Felrglelőség KTVF; ]4897-35/20]1. számú határozatában az engedélykérelmet ismét
elutasította.
Az Ügyfélíentihatórozatot megfellebbezte. Afetlebbezés talajvédelmi kérdésekeínem érint. Afellebbezésre indult másodfokú kózigazgatási eljárásban, az OKTVF I4/066]8-5/2011. számú megkeresésére, a rendelkezésre álló dokumentumok./igyelembevételével tórtént a Hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata és a másodfokú szakhatósági áIlásfoglalás kialakítása.
A másodfokú talajvédelmi hatóság megállapította, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerv szakhatósági állásíOglalásának rendelkező részébentett ]. előírása nem tartozik a talajvédelmi hatóság hatáskörébe, továbbá a 2. és 3. poníban megbgalmazott előírások nem képezik részét az előzetes vizsgálati eljárásnak, így azok jelen szakhatósági állásfoglalásba nem kerültek beépítésre.
A másodfokon közreműködő
talajvédelmi hatóság álláspontja szerint az ismertetett technológia betartása eseíéna tervezett létesítményneka szomszédos mezőgazdasági területekre káros kórnyezeti hatása nincs, az EVD tcllajvédelmi szempontból elfugadható.
a másodfokú talajvédelmi hatóság az elsőfolcu talajvédelmi hatóság által kiadott 22.2/I0]00-2/20]0. számú szakhatósági állásfoglalást módosítoíta, az előzetes Fentielcrtek megfelelően
vizsgálati dokumentóció elfogadásához talajvédelmi szempontból hozzójórult.
felUlvizsgálata a közigazgatási hatósági eljórás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. nrvény 44-45/A. § rendelkezéséhez kapcsolódó, a környezetvédelmi, természeuédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 5. pontja, valamint a frívárosi és megyei kllrmányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4 § (1) bekezdése, illene a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XIL 27.) Korm. rendelet 5 § b) ponlja felhaíalmazása alapján történt. "
Az I. fokú szakhaíósági állásíoglalás
Az Áilami Népegészségügyiés Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal KEF327-2l20I2. számll szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: ,,
Mó
so
dfo kú s z akható
sá
gi ál l ásfo gl al ás
A
Lasselsber4er Hurugária Termelő és Kereskedelmi Kft. (]239 Budapest, Grassalkovich út 255.) kérelmére,Dunavarsány 030/8-19 és 030/32-49 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett a Budapest Főváros Kormányhivatala ,,Dunavarsány V. - kavics" védnevű bánya létesítéséhez
NépegészségügyiSzakigazgatási Szerve által, 45]2-4/20] 1. ügliratszámon kiadott e ls
őfo kú kö
z e gé s z s égügy
i
sz
akhat ó s ági ál
lá
sfo gl al á s t he lyb
e
nha gy om.
ÁUarfogt"lásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzéselleni jogorvoslat keretében támadhaíó meg.
15
másodfokú szakhatósági állásfoglalds elleni jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairóI szóló 2a04. évi CXL. törvény (KeL) 44. S (9)
A
b e
kez dé s ér e
fi gy e l emmel
adtam táj
é ko
ztatás
t.
Döntésemer a kózigazgatási hatósági etjárás és szolgálraús általános szabályairól szóIó 2004. évi CXL. tórvény 44. §-a alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelolésérőlszóIó 347/20aő. 6II. 23.) Kormány rendelet 32/A.. § (1) bekezdésében és 4. számú mellékler l. pontjában biztosított hatáskórömben, valamint az Allami Népegészségügliés Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyiszakigazgatási feladatok ellátásdról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/20]0. (XII. 27.) Korm. rendelet 3.§ (4) bekezdése szerinti országos illetékességgel eljárva hoztam meg."
A
Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztá|y
szakhatősági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg:
a
10.105-412012. számű
,,Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízüg,,i Főfelüglelőség másodfokú környezetvédelmi eljárásában, a Főfeltigyelőség ]4/066]8-6/20]l. számú nlegkeresése alapján indult másodfokú föIdvédelmi eliárásban a következő döntést hoztam. Má
s o
dfo
h) s zakhat
ó s á
gi ál l á sfo gl al ás
Az elsőfokú környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. (]239 Budapest, Grassalkovich út 255.) kérelmező által benyújtott ,,Előzetes vizsgálat Dunavarsány V. kavicsbánya bányatelek bányászati tevékenységére"című dokumentációja alapján vizsgált Ráckevei Körzeti Földhivatal (továbbiakban: körzeti földhivatal) 2011. április 5-én kelt 10.189-6/20]]. számú elsőfoku földvédelmi szakhatósági állásfoglalását
helybenhagyom.
Szakhatósági állásfoglalásom ellen ónálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügyben eljáró hatóság érdemi döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben támadható. Indokolás
Az Országos Környezenédelmi, Természetvédelmi és Vízüg,,i Főfelagyelőség
a
fenti hivatkozási
számú megkeresésében jelezte, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi ügyben kiadott KTVF: 14897-35/20]]. számú határozat ellen a Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kít. (1239 Budapest, Grassalkovich út 255.) fe ll e b b e zé s t nyúj to tt
b e.
A Főfelugyelőség
megkeresésében az elsőfoku kórnyezetvédelmi eljárásban adott foldvédelmi szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálatát, és másodfolcu szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a pest Meg,tei kormónyhivatal Földhivatalától (továbbiakban: megyei kormányhivatal), egidejűleg megkuldte a 14/0661 8-7/20 ] 1 . szómú végzésétis, melyben felszólította a kérelmezőt a m á s o dfo kú h at ó s á go k i g az gat ás i s z o l gált at ás i díj ának b efi z e tés ér e.
Fentiel
Pénzügyi Osztálya felé az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása érdekében.A
17
Másodfokú szakhatósági állásfoglalásom a fení hivatkozott jogszabályhelyeken, és a 2004. évi CXL. n.44.§ (]) bekezdése, valamint a 314/2005 (XII 25.) Korm. rendelet 20 § (2) bekezdése alapján a ] 2. sz. mellékletébenfoglaltak által biztosított jogkórön alapul. "
A
Pest Megyei Kormányhivatal ÉpítésügyiFőosztály XIV-B-050100324-312072. számű másodfokú szakhatósági állásfoglalásában tárgyi létesítménnyelkapcsolatban az alábbiakat állapította meg: ,,
M á s o dfo kú ép íté s ü gy i
sz
akhat
ó s
ági
ál l á sfo gl al ós
Az Országos Környezenédelmi, Természetvédelmi és Vízügli Főfelügyelőség (I0I6 Budapesí, Mészáros u. 5B/a.) mint másodfokú hatóság ]4/6618-4/20]], számú megkeresésérea Pesí Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Hivatal) hatáskarében eljárva a - fenti tárgyú másodfokú hatósági eljárásban, az alábbi állásfoglalást adom:
elsőfokú építésügyiszakhatósági állásíOglalásokat helybenhagyva a ,, Dunavarsány V. kavics" védnevű bányának a Dunavarsány 030/8-]9 és 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokon tórténő létesítéséhez a másodfokú szakhatósági hozzájárulást nem adom meg.
Az
Szakhatósági állásíoglalósom ellen ónálló jogorvoslatnak nincs helye, az a haíározat, illene az eljárást megszüntető végzéselleni jogorvoslat keretében támadható meg.
]ndokolás mint elsőfoku természeívédelmihatóságok - az elsőfokú engedélyező hatóságnál indult új eljárásban a 582-4/20]]. illetve ]027-8/201], számon kiadott szakhatósági áIlásfoglalásukban a tárgyi ingatlanokon tervezett Dunavarsány V. védnevű kav i c s b ány a l ét e s ít és é he z nem j ár ul t ak ho z z á.
Az etsőfokú építésügyiszakhatóságok
-
Az elsőfokon eljáró hatóság a bányászati
tevékenységet nem engedélyező határozata ellen Fellebbező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a másodfoW engedélyező hatósághoz, amelyre tekintettel a másodfokú engedélyező hatóság kéri Hivatalomat az elsőfokú szakhatóságok szakhaíósági állásfoglalásainak felalvizsgálatára, valamint másodfoku szakhatósági ál l ásfo gl al á s ki
a
dá s ár a.
mdsodfolcu jogkc;ramben alapján az alábbiakat állapítottam meg:
A fellebbezési eljárás során
^A
eljárva a rendelkezésemre áIló iratok
szakhatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (l) bekezdés szerint a 4. számú mellékletbenfoglaltfeltételek esetén a 4. sz, mellékletének4, poníja határozza meg: az elsőfokú eljárásban szakhatóságként a helyi környezet - és természetvédelemre kiterjedően a települési önkormányzat jegyzője jár el: ha a tevékenységkövetkeztében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskarébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezeveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabáIy a feladat- és hotáskörébe utalja.
l9
engedélyezéséhez miért nem
járul
hozzá.
A fenti
ónkormányzati rendeletet megvizsgólva megállapítottam, hogy annak nincs olyan rendelkezése, amely a tervezett bányászati t ev é kenys ége t kö zv e tl e nal fil t aná. Fentielcre tekintettel az elsőfolcu szakhatósági állásfoglalósoktlt megvizsgálva megállapítottam, hogy az elsőfokú szakhatóságok dantése jogszerű volt, eljárása során sem anyagi, sem az ügy érdemérekiható eljárásjogi hibót nem vétett, ezért a rendelkező rész szerint dóntöttem; az elsőfokú szakhatósági állásfoglalósokat helybenhagyva, mósodfohi szakhatósági jogkörömben eljárva az érintett ingatlanokkal behatárolt területen tervezett ásványi nyersanyag (kavics) bányászati tevékenység végzéséheza telepüIés helyi jelentőségű természeti területek védelméről szóló ankormányzati rendelet és helyi építésiszabályzat ide vonatkrlzó előirásait figyelembe véve - nem járultam hozzá.
Az önálló jogorvoslatra a KeL 44. § (9) bekezdése alapján nem biztosítottam lehetőséget.
Másodfokú szakhatósági állásfoglalásom
a
környezenédelmi, íermészefuédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósi feladatokat ellátó szervek kijeloléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (I) bekezdésébenvalamint a 4. mellékler 4. sorában meghatározott hatáskörön, illetékességem a KeL21.§ (l) bekezdés b) pontján, a Keí.44. § (1) bekezdésén,valamint a fővárosi, meg,,ei kormányhivatalokról szóló 288/20Ia. 611 21.) Korm. rendelet I § (1) bekezdésén alapul. Ugyanezen rendelet 28. § (]) bekezdése értelmébena Hivatal a Pest Megyei Kó
A
z i gaz
gat ás i Hiv atal j o gut
ó
da. "
másodfokú hatóság döntésénél kötve vannak
a
szakhatőságok hatáskörében adott,
jogszabályon alapuló szakhatósági állásfoglaláshoz. Ennek megfelelően a másodfokú eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal ÉpítésügyiFőosztályának másodfokú szakhatósági állásfoglalásában kifejtettek, valamint a fentiekben tészletezett, környezeti elernekre kiható hatások végett a títrgyi létesítmény* a megvalósulás következtében kialakuló kömyezetvédelmi hatások miatt - nem megvalósítható.
Tárgyi ügyben a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeknek megfelelően, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
Hatérozatomat a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján hoztam. Hatátozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (2) bekezdése biztosítja. A bíróság illetékességéta polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 326. § (4) bekezdése állapítja meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Pp. 338. §-án alapul.
Budapest, 2012.június
.,:
2 1.
',.
.
,:",:"
,!tr:" ,;!f ,' "' -G
Dr. Hecsei Pál mb. főigazgatő megbízásábőI
Dr. Szabó Csilla s.k. mb. főosztáIylezető
21
,]i t.
(1097 Budapest, Gyáli űt2-6.)
Élehiszerlánc-biaonsági Hivatal Növény-, Talaj - és Agrarkömyezet-véd elmi lgazgató ság (11 18 Budapest, Budaörsi űt 14í-145.) 21. Pest Megyei Kormányhivatal Epítésügyi Főosáály (1052 Budapest, Y arosház u. 7 .) 22. P est Megyei Kormányhivatal Földhivatala (1051 Budapest, Sas u. l9.) 20. Nemzeti
23