No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/12

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2008. szeptember 25.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. szeptember 25. EU egészségügy...................................................................................................................................... 3 EU: a határokon átívelő ellátás miatt költségnövekedés várható......................................................... 3 Az angers-i miniszteriális konferencia eredményei .............................................................................. 3 Európai Parlament: aktív küzdelem a környezettel összefüggő betegségek ellen............................... 4 Egészségügyi rendszerek működése....................................................................................................... 5 A magánbiztosítók újabban az orvosokat az ún. „Dread-Disease-Policy-kel” udvarolják körül – Németország ....................................................................................................................................... 5 Informális kifizetések a görög állami kórházakban............................................................................... 6 A kórházkonszernek egzisztenciális veszélyt jelentenek a letelepedett orvosok számára? Németország ..................................................................................................................................... 10 A háziorvosi konzultáció hossza és az arra ható tényezők................................................................ 11 A pénztárak továbbra is ellenzik az ápolás helyzetének megváltoztatásával kapcsolatos speciális programot – Németország ................................................................................................................. 12 A betegutak térképezésének új módszere......................................................................................... 13 Népegészségügy ................................................................................................................................... 15 Egészséges életmóddal minden második idő előtti halálozás megakadályozható lenne................... 15 Emlőrák szűrés és kommunikáció Belgiumban.................................................................................. 15 A serdülők egészséget érintő szokásai Franciaországban ................................................................ 16 UNICEF: világszerte tovább csökkent a gyermekhalandóság ........................................................... 17 A svájciak egészségesnek érzik magukat ......................................................................................... 18 Kampány a vastag- és végbélrák szűrésére Franciaországban ........................................................ 18 Cukorbetegséggel foglalkozó tanszék indul Kanadában ................................................................... 18 Országos irányelvek a krónikus betegséggel kapcsolatos tájékoztatásra: Franciaország................. 19 Kórházügy.............................................................................................................................................. 20 A szabad kórházválasztás politikája az NHS-nél ............................................................................... 20 Intézkedés a csődbe jutott NHS kórházak megmentésére ................................................................ 21 A kórházak díjazása közötti különbségek problémái Szlovákiában ................................................... 22 Versenyben álló vagy közös értékek képezik a kórházi teljesítmény alapját? ................................... 22 A globalizáció hatásai a kórházakat is elérték ................................................................................... 24 Finanszírozás......................................................................................................................................... 25 A teljesítmény szerinti fizetés megvalósíthatósága............................................................................ 25

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2008. szeptember 25.

Az individuális egészségügyi szolgáltatások piaca tovább növekszik – Németország....................... 26 A német kötelező betegpénztárak csaknem egymilliárdos deficitettel zárták az első félévet............. 27 Egészségügyi informatika ...................................................................................................................... 29 Európai ICT kutatási és innovációs stratégia..................................................................................... 29 Humán erőforrás .................................................................................................................................... 30 Orvoshiány Lengyelországban .......................................................................................................... 30 Írország: neurológus-hiány ................................................................................................................ 30 A magánszektor ápolónőinek elhelyezkedésére vonatkozó egyezmény: Franciaország................... 31 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 32 Bizonytalan a gyógyszertár-hálózatok jövője Bulgáriában................................................................. 32 Németország: a gyógyszerkiadások további növekedése várható .................................................... 32 Új gyógyszertárak belépése a szabályozatlan norvég gyógyszerpiacra ............................................ 33 Európai gyógyszerárazási kísérleti modell......................................................................................... 34 A gyógyszer-dokumentáció térhódítása Franciaországban ............................................................... 35 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 37 Hány egészségbiztosítója lesz Csehországnak?............................................................................... 37 Csehország: folyamatban az egészségügyi és egészségbiztosítási reformtörvények széleskörű észrevételezési vitája......................................................................................................................... 38 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 39 OECD Health Data 2008 - Magyarország.......................................................................................... 39 Ország-információk................................................................................................................................ 40 Az algériai egészségügyi rendszer .................................................................................................... 40 Események ............................................................................................................................................ 42 AIDS-kongresszus Berlinben: 2008. szept. 12-13. ............................................................................ 42 Egészségügyi Világszervezet (WHO) .................................................................................................... 43 WHO: Európai Dohányzás-ellenőrzési jelentés, 2007. Könyvismertetés........................................... 43 Kérdéses az elektronikus cigaretta alkalmazása ............................................................................... 43

2


EU egészségügy EU: a határokon átívelő ellátás miatt költségnövekedés várható Az EU- irányelv átvétele, amely a páciensek jogait szabályozza a külföldi kezelés esetén, valószínűleg költségnövekedéshez fog vezetni – közölte Bernard Merkel, az Európai Bizottság egészségügyért felelős részlegének vezetője egy brüsszeli szakmai ülésen. 34 Merkel hozzátette: „a Bizottságnak nem az a célja, hogy a szabályozással elősegítse a költségcsökkentést az egészségügyben. Úgy vélem, hogy az irányelvben rögzített kötelezettségekből fakadó egészségügyi kiadásoknak sokkal inkább a páciensek jobb tájékoztatásához kellene hozzájárulnia”. Meg van győződve arról, hogy az EU- tagállamok közötti szorosabb együttműködésnek az egészségügy terén pozitív gazdasági hatásai lehetnek. Ez vonatkozik például a modern orvostechnika és telemedicina alkalmazására. Merkel úgy véli, a Bizottságnak nem áll szándékában az, hogy egységes orvosi standardokat állítson fel az ellátás minőségére és biztonságára vonatkozóan. Az erre vonatkozó döntés szerinte a tagországok feladata. Jelenleg azonban sajnos az a helyzet, hogy néhány tagállamban vannak standardok, míg másokban nincsenek. Az irányelv arra akarja kötelezni a tagországokat, hogy rögzítsék a terápiára vonatkozó normákat. Az EU- standardok azonban csak általános információval szolgálnak az ellátás minőségéről és biztonságáról. Merkel azt is hozzátette: „a pácienseknek joguk van arról tájékozódni, hol találhatóak a különböző terápiákat végző legjobb orvosok. Az irányelv lényege a betegek jobb informáltsága, nem az egészségügyi rendszerek harmonizálása.”(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33665 2008-09-16 14:46:06

Az angers-i miniszteriális konferencia eredményei Szeptember 9-én zárult az európai egészségügyi miniszterek Angers-ban tartott nem hivatalos találkozója, mely konstruktív és szívélyes légkörben zajlott. A résztvevők mindegyike kiemelt fontosságúnak tartotta az egészségügyi kockázatok biztonságot adó kezelését, melyet Roselyne Bachelot-Narquin francia egészség-, ifjúság-, sport- és szociálisügyi miniszter tűzött ki a konferencia témájául. Az Európai Bizottság valamint a Betegségek megelőzésével és felügyeletével foglalkozó Európai Központ (ECDC) által nyújtott helyzetjelentés után, a résztvevők meghívást kaptak egy szimulációs gyakorlatra, melyen súlyos közegészségügyi veszély bemutatására került sor. A felső vezetőket a szimulációval érzékeltetett két európai méretű egészségügyi krízis (a sárgaláz és a SARS – Súlyos akut légúti szindróma) kapcsán kérték fel vélemény-nyilvánításra a veszélyhelyzetben hozandó döntésekről a következők vonatkozásában – tájékoztatás, a lakosok elköltöztetése, tartalék-készletek képzése, egészségügyi termékek alkalmazása.

3


A miniszterek többsége egyetértett abban, hogy krízishelyzetben Európai Uniós szinten gyorsan és a lehető legösszehangoltabb módon kell tájékoztatást nyújtani. A megoldások sokrétűsége ráirányította a figyelmet a szorosabb egyeztetés szükségességére a hatékony fellépés érdekében. A szimulációs gyakorlat után, a miniszterek véleményt cseréltek az európai koordináció módozatairól és tétjeiről. Konszenzusra jutottak a HSC (Egészségbiztonsági Bizottság) szerepének megerősítése, valamint az egészségügyi kockázatok kezelésével foglalkozó különböző nemzetközi és országos szervezetek feladatmegosztásának optimalizálása vonatkozásában. Megvitatták az egészségügyi termékekből álló stratégiai készletek képzésének és kezelésének kérdéseit, illetve a forgalmazást korlátozó intézkedések esetleges hatékonyságát. Az egészségügyi krízishelyzetek szektorközi megközelítését is szorgalmazták, kiemelve az alapvető szolgáltatások, a szállítás és a gazdasági tevékenység folyamatosságának szükségességét. A kétnapos konferencián megvitatott kérdések tanulságait, az Elnökség az Európai Unió Gazdasági Tanácsa számára a december 15-16-án Brüsszelben tartandó értekezleten kívánja összegezni. (ZLL) Forrás: http://www.sante-jeunesse-sports.gouv.fr/actualite-presse/presse-sante/communiques/securitesanitaire-europeenne-conclusion-reunion-angers-entre-ministres-europeens-sante.html 2008-09-10 15:04:38

Európai Parlament: aktív küzdelem a környezettel összefüggő betegségek ellen Az Európai Parlament szerint az Európai Bizottság nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a környezetszennyezést és annak egészségre gyakorolt káros hatását leküzdje. Elsősorban a terhesek, az újszülöttek, a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az olyan daganatos megbetegedések, mint pl. a hólyag-, tüdő-, bőr- vagy mellrák, a környezet káros hatásaira vezethetők vissza – áll az Európai Parlament határozatában. Az egyre növekvő levegőszennyezés miatt tovább nő a légúti megbetegedések száma. Ez a belső terek levegőminőségére is vonatkozik. Az EP- képviselők aggódnak a klímaváltozás révén felbukkanó, eddig ismeretlen kórokozók, valamint az elektromágneses mezők lehetséges veszélyei miatt. A képviselők felszólították a Bizottságot arra, hogy 2010-ig felvilágosító akciókkal és megelőzési stratégiákkal válaszoljon a kihívásokra.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33599 2008-09-09 11:30:10

4


Egészségügyi rendszerek működése A magánbiztosítók újabban az orvosokat az ún. „Dread-Disease-Policy-kel” udvarolják körül – Németország Szívinfarktus, agyvérzés, szklerózis multiplex – az orvosok nap mint nap ezekhez hasonló súlyos betegségekkel konfrontálódnak. Németországban jelenleg a magánbiztosító társaságok ezért azt remélik, hogy biztosítási ügynökeiknek legkönnyebben az orvosokat (de más szabadfoglalkozásúakat is) sikerül az úgynevezett Dread-Disease-Policy (ami egy a különösen súlyos betegségeket lefedő magánbiztosítást takar) megkötésére rávenni. Néhány magánbiztosító társaság – Canada Life, Skandia, Gothaer – tehát egy az életbiztosításhoz hasonlóan működő csomaggal házal jelenleg Németország szerte. Ez a szolgáltatás szerintük egyébként azért is csábító, mert a biztosító ebben az esetben nem csupán a biztosított halála után fizet, hanem már egy a szolgáltatási katalógusban lévő betegség diagnózisa esetén is. A kialkudott összeget – ami legtöbbször 100 és 200 ezer euró közé esik – az ügyfél egyszeri kifizetésként kapja meg. Ezek a biztosítási csomagok különösen a szabadfoglalkozásúak számára lehetnek vonzóak, mivel az ő esetükben a munkaképtelenné válás akár az egzisztenciális biztonságot is veszélyeztetheti. A magánbiztosító társaságok közül a Gothaer például úgy véli, hogy az orvosok körében nyitott kapukat döngetnek. A mindennapi munkájuk során tapasztaltak miatt ők ugyanis a téma iránt sokkal érzékenyebbek. Ismerik az ilyen súlyos betegségek valószínűségét, illetve azt is tudják, hogy azok bárkire lesújthatnak. Ez a csomag az orvosok számára állításuk szerint alternatívát is jelenthet keresőképtelenné válás esetén, mivel a munkaképtelenség biztosítása esetén igen súlyos betegségnek kell ahhoz fennállnia, hogy a biztosított valamilyen szolgáltatásra is jogosulttá váljon. A társaság egy felmérése szerint (map-Report) az orvosi foglalkozást végzők körében a legalacsonyabb a szakma gyakorlására való alkalmatlanná válás kockázata. Tehát egy elszenvedett és túlélt szívinfarktus nem feltétlenül gátolja oly mértékben az orvost, hogy a foglalkozását a továbbiakban már ne lenne képes gyakorolni. A biztosító ilyen esetekben gyorsabban fizet, mint a rokkantsági nyugdíj fizetésére szóló kockázati biztosítás megléte esetében. A Canada Life magánbiztosító 2007-ben egy ortopéd szakorvosnak például 153 388 eurót fizetett, miután az agyvérzést kapott. Egy általános orvos pedig 257 500 eurót kapott, mert rákos lett. A Biztosítottak Szövetségének tanácsadója Bianca Boss a súlyos betegségek elleni biztosítás magánbiztosítók által hangoztatott előnyeiről azonban már nincs meggyőződve. Véleménye szerint a Dread-Disease-Policy nem helyettesítheti a rokkantsági nyugdíj fizetésére szóló kockázati biztosítást, illetve úgy tűnik, hogy csak a közismertebb betegségek – rák, szívinfarktus – esetében hatékony a magánbiztosítók reklámhadjárata. Ezek azonban a korai nyugdíjazás esetében szinte alig játszanak szerepet. Ilyen esetekben elsősorban a gerinc megbetegedései és pszichés betegségek vezetnek a munkaképesség korai elvesztéséhez, amit azonban a Dread-Disease-Policy nem fed le, amit például a Canada Life sem tagadott. A biztosító társaságok azonban máris orvosolták ezt a „hiányosságot”. A biztosítottak jelenleg már a Dread-Disease-Policy-t kiegészíthetik egy csökkentett tartalmú rokkantsági nyugdíj fizetésére szóló kockázati szolgáltatással, ami speciálisan a gerinc megbetegedéseit és a pszichés betegségeket fedi le. Egy további „kiegészítő” szolgáltatás megvásárlásával a biztosított személyek még akár az ápolásra szorultságot is biztosíthatják. Ilyen kiegészítők megvásárlásával a biztosított abban az esetben is kaphat pénzt, ha munkavégző képessége nem egy, a csomagban lévő 5


betegség miatt csökkenne. A Dread-Disease-Policy esetében bizonyos esetekben egy-egy súlyos sérülés is a Dread-Disease biztosítók szolgáltatási csomagjába kerül, amihez persze ilyenkor kifizetés is társul. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a legtöbb biztosító esetében (kivétel a Skandia) a biztosítás az első jogosultsággal meg is szűnik. Egy további hátránya ezeknek a biztosításoknak, hogy nem mondhatóak éppen olcsónak: egy 30 éves, nem dohányzó férfi esetében például a havidíj 12 éves futamidőre 30 és 50 euró közé esik (ha a biztosított az összes kiegészítő elemet igénybe veszi) 100 ezer eurós biztosítási összeg esetében, illetve, ha a biztosított hozzátartozója annak halála esetén 5000 eurós biztosítási fedezetre válik jogosulttá. Amennyiben a biztosított mégis egészséges marad, rendszerint nem történik járulék visszafizetés. Dread-Disease-Policy vagy rokkantsági nyugdíj? Habár vannak átfedések, a két biztosításnak még is eltérő a célja. A rokkantsági nyugdíjnak a tartós jövedelem biztosítás a célja olyan esetekben, ha erre egy adott személy maga már nem képes. Ezzel szemben a Dread-Disease-Policy inkább hasonlítható egy gyorssegélyhez, amely felhasználható hitel kiváltására, felújításra, a család biztosítására vagy akár speciális kezelések megvásárlására, amit a biztosító talán nem vállal át. Kisebb cégek számára is előnyös lehet egy ilyen biztosítás kulcsfontosságú emberek kiesésének pótlására. A biztosítási összeg rövid távon fedezheti akár a helyettesítő személy teljes költségét, illetve az új dolgozó megtalálásának és betanításának ráfordításait. Az tehát, hogy melyik a kedvező biztosításm, vagy esetleg a két biztosítás kombinációja a jó választás, mindig az adott személy elvárásaitól és elképzeléseitől, illetve további foglalkozásból eredő faktoroktól függ. (VN) Forrás: Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/?sid=511778 http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/praxisfuehrung/?sid=506866 Gonaos: http://www.gonaos.de/dread-disease-policen.html Versicherungsmanager: http://www.versicherungsmanager.com/dreaddisease.0.html 2008-09-18 15:38:27

Informális kifizetések a görög állami kórházakban Az informális kifizetések Görögországban mélyen gyökerező társadalmi intézményt alkotnak. Néhány esetben részét képezik az egészségügy területén tapasztalható korrupciónak, amely számos egyéb formát magában foglal. A jelen tanulmány szerzőinek célja az volt, hogy felmérjék és elemezzék a görög állami kórházakban tapasztalható informális kifizetések nagyságát és jellegét, elsősorban azokra a díjakra koncentrálva, 6


amelyeket a szolgáltatásokhoz és a preferált ellátókhoz való hozzáférés céljából adnak a páciensek az egészségügyi dolgozóknak. A kutatás során véletlenszerű kiválasztással egy 1616 háztartásból álló nemzeti szintű mintát vettek (összesen 4738 egyén). Lekérdezési módszerként telefonos interjút alkalmaztak. Eredmények: a válaszadók közül összesen 336-an estek át kezelésen valamely állami kórházban. 36%uk válaszolta, hogy legalább egyszer fizetett hálapénzt az orvosnak. 42%-uk azért fizetett, mert attól tartott, hogy ha nem fizet, akkor alacsonyabb színvonalú ellátást fog kapni, 20%-uk pedig azt állította, hogy az orvos kérte tőle díjat. A díjfizetés mértéke és a családok társadalmi-gazdasági jellemzői között nem figyelhető meg kapcsolat. Az extra kifizetések valószínűsége 72%-kal magasabb azon betegek esetében, akiknek az a célja, hogy a várólistán előrébb kerüljenek, mint azok, akik normál betegfelvételi eljáráson keresztül kerülnek kórházba. A sebészeti beavatkozáson áteső páciensek 137%-kal magasabb valószínűséggel fizetnek extra díjat, mint a nem sebészeti betegtársaik. Informális kifizetések az egészségügyben A Transparency International szerint az informális kifizetések nagyon elterjedtek a volt szovjet tagállamokban és a kelet-közép-európai országokban, habár az egyes országok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Örményországban a megkérdezettek 91%-a állította, hogy fizet az állami egészségügyi ellátásért, miközben Szlovákiában 60%, Albániában pedig 22%. Bulgáriában a válaszadók 43%-a, Lengyelországban a 46%-a, Törökországban pedig az 50%-a fizet informálisan az elvileg ingyenes orvosi ellátásért. Egy észt kórházban végzett felmérés során megkérdezett orvosok 15%-a állította, hogy borravaló formájában pénzt fogadott el a páciensektől. A görög egészségügyi rendszer Görögország 1983-ban hozta létre a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot azzal a céllal, hogy csökkentse a finanszírozásban, a hozzáférésben és a forrásallokációban fennálló egyenlőtlenségeket, és kiterjessze a lefedettséget. A rendszert még mindig a centralizáltság, a lefedettség fragmentáltsága, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei, valamint a relatíve drága inputokban való megbízhatóság problémája jellemzi. A görög egészségügyi rendszer „vegyes” rendszer, amely a bismarcki és a Beveridge-modell egyes elemeit is magában foglalja. A finanszírozás nyílt és elsősorban a kereslet által vezérelt. A 2004-es OECD- adatok szerint az egészségügy finanszírozása 23,3%-ban általános adókból, 29,5%-ban társadalombiztosításból, 45,2%-ban pedig magán kifizetésekből (out-ofpocket kiadások és magánbiztosítás) történik. A magánbiztosítás lefedettsége alacsony (2004-ben 2,1% volt) a közvetlen kifizetések magas aránya ellenére. Ennek oka feltehetőleg az egyének idegenkedése, valamint egyéb kulturális és történelmi tényezők. 2004-ben az out-of-pocket kiadások az összes egészségügyi kiadás 43,1%-kát tették ki, ami azt jelenti, hogy Európában itt az egyik legmagasabb az out-of-pocket kiadások szintje. Az out-of-pocket kiadások többsége közvetlen és informális kifizetés, a vizitdíjak csak egy nagyon kis hányadot alkotnak. Az állami kórházakban 15 euró a felvétel díja, 3 euró pedig a járóbeteg vizit díja. Emellett vannak extra díjak a jobban felszerelt kórházi osztályokon való elhelyezés esetén. Ezek a törvény által szabályozott díjak jól definiáltak és a közvélemény által jól ismertek. Az informális kifizetések különös figyelmet élveznek, mivel a görög egészségügyi rendszer egyik fő problémáját alkotják. Az egészségbiztosítás egyenlőtlen lefedettsége miatt az informális kifizetések az állami finanszírozás kiegészítőjévé váltak. Habár az állami orvosok esetében a magánpraxis 1983 óta tiltott (teljes munkaidős közalkalmazottak), nagyon sok orvos működtet illegális magánpraxist, vagy kér 7


informális díjat. Az informális kifizetések mértéke pontosan nem ismert. 2002-ben a kormány kísérletet tett az állami orvosok magánpraxisának részleges legálissá tételére, az informális kifizetések formálissá tétele céljából. Habár viszonylag kevés orvos folytat magánpraxist, a számuk növekvő tendenciát mutat. Az intézkedésre vonatkozóan készült néhány kiértékelés, amely magyarázatot próbál adni az eddigi korlátozott eredményekre vonatkozóan. Úgy tűnik például, hogy a sebészek nem motiváltak a privát praxis létrehozására, mivel a legális díjak mértéke kisebb, mint az adómentes informális kifizetéseké. Az állami kórházakban az informális kifizetések a görög egészségügyi rendszer „feketegazdaságának” hozzávetőlegesen 10%-át teszik ki, habár etikai szempontból a legkevésbé elfogadhatóak. Az említett kutatásban a hálapénzt fizetők 19%-a ezt extra díjként, 17%-a pedig önkéntes „borravalóként” értékelte. A válaszadók nyilatkozati alapján az orvosok csak az esetek 4%-ában utasították vissza a hálapénzt. A pácienseknek relatíve kis hányada (4%-a) tagadta meg a hálapénzfizetést, amikor kérték tőle. Az informális kifizetések okai A legtöbb válaszadó azt nyilatkozta, hogy a jobb ellátás reményében fizet hálapénzt. Az esetek 18%ában az informális kifizetések a görög kultúra szerves részének bizonyultak. A betegek mindössze 2%-a fizet az osztályvezető orvosnak, hogy érvényesítse a külföldi kezelés társadalombiztosítás által történő visszatérítését. Az informális kifizetések jelentős része az ellátáshoz való hozzáférés nehézségeihez kapcsolódik. A betegfelvételi idő bizonyos napokra és órákra korlátozódik. A felvétel gyakran csak egy harmadik személy, általában egy kórházi orvos közvetítésével jön létre. Habár nincsenek erre vonatkozóan megbízható adatok, a jelenség elterjedtnek tekinthető, és rendszerint akkor fordul elő, amikor a kórházi felvételt „sürgősnek” minősítik. A felmérés szerint a felvételek 48,7%-át minősült sürgősnek, és a kórházban kezelt esetek 40%-a esetében a közvetítésre egy másik orvost vontak be. A kórházi ellátásban az extra díjak mértéke átlagosan 535 euró. Az értékek meglehetősen szóródnak, mivel a kifizetések mértéke akár 3500 vagy 8000 euróig is terjedhet, de az esetek 81,7%-ában nem haladja meg az 500 eurót. A hálapénz összege a fekvőbeteg ellátásban átlagosan 280 euró. Az orvosok mellett a nővéreknek, a nővérasszisztenseknek és egyéb nem orvosi személyzetnek is szoktak borravalót vagy ajándékot adni a görög páciensek. Azon válaszadók 11%-a, akik legalább egyszer fekvőbeteg ellátásban részesültek, adott már borravalót a nővérnek, további 8,5% pedig a nővérasszisztensnek vagy egyéb alkalmazottnak is. A borravalók átlagos értéke 37 euró, ill. 24 euró volt. A tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak az eredmények alapján, hogy a nővéreknek adott hálapénz független a kórház típusától (állami vagy magán), valamint a család társadalmigazdasági körülményeitől. Következtetések 10-ből 4 válaszadó nyilatkozta, hogy már legalább egyszer fizetett hálapénzt az orvosnak. Az informális kifizetésektől a legtöbben jobb minőségű ellátást remélnek: a válaszadók 42%-a nyilatkozta, hogy azért adott hálapénzt, mert attól tartott, hogy ha nem ad, akkor rosszabb ellátásban részesül. A megkérdezettek 20%-a azt mondta, az orvos kért tőle illegális díjat. Csak a megkérdezettek 18%-a nyilatkozta, hogy „hálája” kifejezéseképpen fizetett az orvosnak. A válaszadók társadalmi-gazdasági helyzete nem áll kapcsolatban az extra kifizetések valószínűségével, ill. mértékével. Ez párhuzamot mutat a korábbi kutatások eredményeivel, amelyek 8


arra a következtetésre jutottak, hogy a család képzettségi szintje vagy gazdasági helyzete nem áll egyenes arányosságban az informális pénzek valószínűségével, sőt a szegényebb és sebezhetőbb csoportok bizonyultak hajlamosabbnak a hálapénz-fizetésre. Albániában készült kutatások például arra mutattak rá, hogy a kispénzű embereknek, valamint a nyugdíjasoknak kölcsön kell kérniük pénzt azokra a kezelésekre, diagnosztikai eljárásokra, sebészeti beavatkozásokra, amelyek anyagilag megterhelik őket. Ezek az eredmények párhuzamba állíthatók azokkal a Magyarországon készített kutatások eredményeivel, amelyek azt mutatják, hogy az alacsony jövedelmű egyének az informális kifizetéseken keresztül arányosan többet fizetnek az egészségügyi szolgáltatásokért, mint relatíve gazdag társaik. Ez azt is jelenti, hogy az extra kifizetések erőteljesen regresszív jellegűek. A betegfelvételre való várakozási idő összefüggést mutat az extra kifizetésekkel, de azok nagyságával nem áll teljesen egyenes arányban. A tanulmány készítői szerint az extra kifizetések mértéke sem teljesen korrelál a kapott ellátással való elégedettséggel. Az extra díjak fizetésének valószínűsége 1,72-szer nagyobb azon betegek esetében, akiket egy 3. személy (általában egy orvos) közreműködése révén vesznek fekvőbeteg-állományba, mint a normál betegfelvétel esetében. A betegfelvétel esélye normál eljáráson keresztül 3,38-szor nagyobb azon betegek esetében, akik 10 napot várakoznak, mint azok esetében, akik csak 1 napot vagy kevesebbet. Az eljárás „meggyorsításának” leggyakoribb módszere a beteg „sürgősségi” listára való felvétele. A betegfelvételek 48,5%-a sürgősségi esetként történik. Összehasonlításképp: a sürgősségi betegek felvételi aránya még az olyan országokban sem haladja meg a 35%-ot, ahol a nemzeti társadalombiztosítás nem elterjedt (pl. az USA-ban). A sebészeti beavatkozáson áteső betegek esetében az extra díjak fizetése 2,73-szor nagyobb, mint a nem sebészeti páciensek esetében. Ezek az eredmények megegyeznek korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a sebészeti osztályokon magasabb az extra díjak fizetésének valószínűsége. Az extra díjak fizetésének nagy gyakorisága a sebészek körében magyarázatul szolgálhat arra a tendenciára, hogy a fiatal orvosok egyre gyakrabban választják a sebész szakmát. Az informális és az extra kifizetések ellentétben állnak az egyenlő hozzáféréssel. Amellett, hogy az alacsony jövedelmű pácienseket anyagilag megterhelik a kifizetések, hozzájárulnak az adó megkerüléséhez, ami az egyenlőtlenség másik forrása. A kutatás eredményei szerint a görög kórházakban az informális kifizetések nem kulturális jellemvonásnak vagy tudatos luxusmagatartásnak tekinthetők, hanem sokkal inkább kikényszerített társadalmi magatartásnak, amelyet az ellátáshoz való hozzáférés könnyebb módjának megkeresése tesz szükségessé. A jelen tanulmány szerzői kísérletet tesznek arra, hogy felmérjék a probléma súlyát, és a kormánynak, ill. egyéb társadalmi intézményeknek ösztönzést biztosítsanak a megoldáskeresésre. A tanulmány szerzői arra következtetnek, hogy az informális kifizetések legfőbb oka az állami kórházrendszer nem megfelelő működése. A meglehetősen hosszú várólisták miatt a páciensek „kiskapus” betegfelvételi lehetőségeket keresnek. A betegfelvételi eljárások modernizálása mellett meg kell változtatni azt a közhiedelmet, hogy az informális kifizetésekre szükség van. Emellett fontos az egészségügyi rendszer elszámoltathatóságának és átláthatóságának növelése a közvélemény nagyobb mértékű bevonásán keresztül. A kérdéseket nyílt vitára kellene bocsátani, és azonosítani kellene azokat a stratégiákat, amelyeknek a legnagyobb a támogatottsága. Az egészségügyi rendszer hatékony működésének másik fő akadálya az állami szektor fragmentáltsága (35 társadalombiztosítási alap), amelyek egészségbiztosítással és (elsősorban járóbeteg) ellátással foglalkoznak. Ugyanakkor a kormány biztosítja a kórházi ellátást és az alapellátást a vidéki területeken, illetve az egészségbiztosítást a kormányzati alkalmazottak és farmerek számára. Ez a fragmentált rendszer számos átfedést, beutalási problémákat eredményez, valamint nagyfokú bizonytalanságot az 9


egészségügyi ellátás minősége és hozzáférhetősége vonatkozásában. Elsősorban az egyetemi körök követelik az egészségügy finanszírozásának átszervezését a mindenkire kiterjedő nemzeti társadalombiztosítás bevezetésével, a független egészségügyi alapok felszámolásával, valamint az egészségbiztosítás és az egészségügyi ellátás szétválasztásával. Az orvosszövetségek az informális kifizetések miatt az egészségügyben jellemző alacsony béreket és fizetéseket tartják felelősnek. Habár az orvosok fizetése valóban meglehetősen alacsony, nem biztos, hogy egy jelentős fizetésemelés önmagában lényeges hatással lenne a hálapénz meggyökeresedett társadalmi intézményének felszámolására. Ezt egy múltbeli eset is igazolja: amikor 1985-ben a Nemzeti Egészségügyi Rendszer törvénybe iktatása révén a kórházi orvosok fizetése 250%-kal emelkedett, a fizetésemelésnek nem volt jelentős hatása az orvosok viselkedésére. További kutatásra van szükség az informális kifizetések jellegének és kiterjedésének vizsgálatára. Valószínű, hogy politikai intézkedések sorára lesz szükség ahhoz, hogy megszabadítsák a rendszert az informális kifizetések negatív hatásaitól. Az informális kifizetések korlátozásának hatékony megközelítéséhez szükség van az egészségügyi dolgozók és szakmai szervezeteik támogatására. Meg kell vizsgálni olyan javaslatokat, mint az új betegfelvételi eljárások kialakítása és a „sürgősségi” betegfelvételre vonatkozó extenzív orvosi ellenőrzés. Ezen felül, a betegjogok világos rendszerének kialakítása és a panaszeljárások leegyszerűsítése elősegítheti az informális kifizetések gyakoriságának csökkenését. Egyéb javasolt stratégiák például a vizitdíjakból származó bevételek egy részének felhasználása a dolgozók ösztönzésére, valamint hivatalos, ugyanakkor rugalmas csatornák kialakítása a betegek olyan önkéntes hozzájárulásai számára, mint pl. szponzorálás, reklám vagy adományozás. Mindemellett rendkívül fontos, hogy meglegyen a politikai akarat az igazságtalanság súlyos problémájával való szembenézéshez. „A korrupció nem természeti katasztrófa: ez a lehetőség hideg, számító ellopása azoktól a férfiaktól, nőktől és gyermekektől, akik a legkevésbé képesek megvédeni magukat” – nyilatkozta David Neussbaum, a Transparency International vezérigazgatója. Hozzátette: „a vezetőknek tartaniuk kell magukat azon ígéretükhöz, hogy biztosítják az elkötelezettséget és a forrásokat a kormányzás, átláthatóság és elszámoltathatóság fejlesztéséhez.” (AZS) Forrás: Informal payments in www.elsevier.com/locate/healthpol

public

hospitals

in

Greece.

Liaropoulos

et

al.,

2007.

2008-09-15 16:06:12

A kórházkonszernek egzisztenciális veszélyt jelentenek a letelepedett orvosok számára? - Németország Aggódniuk kell a letelepedett orvosoknak, ha egy kórházkonszern az ő térségükben az ambuláns ellátás egy részét átveszi? Az Untermain Orvosi Hálózat tagjai szerint az erre a kérdésre adható válasz egyértelmű igen. A hálózat tagjai ezért, amennyiben módjukban áll betegeiket nem a Rhön kórházakba utalják Miltenberg járásban. A Rhön két klinika megszerzése után a járásban alapított egy egészségügyi ellátóközpontot és célzottan elkezdte felvásárolni a szabad praxisokat. A letelepedett orvosok ezért attól tartanak, hogy a kórházkonszern egyre nagyobb mértékben fog szerepet vállalni a térség ambuláns ellátásának

10


biztosításában, ami véleményük szerint veszélyezteti a praxisaikat, illetve a fennálló helyi ellátási rendszert. Az orvosok a Rhön kórházkonszern vezetőjének az éves gyűlésen Frankfurtban elhangzott beszéde után kezdtek el igazán aggódni. Wolfgang Pföhler beszédében kihangsúlyozta, hogy a Rhön-Klinika Rt. egy olyan mindent átfogó egészségügyi ellátás kialakítására törekszik, amely megszüntetné a fekvőbeteg és ambuláns ellátási területek szétválását. A letelepedett orvosok ellenreakcióként addig nem hajlandóak betegeket beutalni a Rhön kórházakba, amíg a konszern nem szavatolja számukra, hogy teljesen kimaradnak az ambuláns ellátás biztosításából. A kórházak vezetője a konfliktust az elégtelen kommunikációra vezeti vissza. (VN) Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/Default.aspx?sid=510993&ticket=ST1062-VDXWw5xbnb9lUdSmoxaz7MLcBn40MLxAcq4-20 2008-09-12 13:17:00

A háziorvosi konzultáció hossza és az arra ható tényezők A tanulmány a Medline, az Embase, a Cochrane és további adatbázisokban történő kutatás alapján vizsgálta meg a háziorvosi konzultációk hosszára ható tényezőket, és a háziorvosi konzultáció hosszának következményeit. 62 cikket talált a témában, amelyekben a német 7,6 perctől a svéd 21 percig változott a konzultációk hossza. Franciaországban az országos átlagra vonatkozó becslés 15 perc. Az európai országokban a betegekkel történő konzultációk hossza évente átlagosan egy másodperccel nő, valamint az is megállapítható, hogy a női betegekkel folytatott konzultáció átlagosan egy perccel hosszabb, mint a férfi páciensekkel. Egy svéd tanulmány szerint a pszichológiai problémák miatti konzultációk átlagos hossza 28 perc, a szomatikus problémák miatt bekövetkezőké 14 perc, a fele az előzőnek. Hasonlóképpen befolyásolja a konzultáció hosszát az is, hogy új beteg jelentkezik-e az orvosnál. Egy ausztrál tanulmány szerint ez 2,4 perccel növeli az időt. Az akut problémákkal jelentkező beteg rövidebb konzultációra számíthat, mint a krónikus beteg. A több beteggel rendelkező háziorvosok konzultációinak hossza általában rövidebb, mint a kevesebb beteget ellátóké. Befolyással bír a betegirányítás, kezelés, adminisztráció technikája is. A konzultációk hosszából eredő következményekkel foglalkozó tanulmányok rámutatnak arra, hogy a beteggel eltöltött idő növekedése egyenes arányban van a betegelégedettséggel. Bizonyos minőségi indikátorok is javulást mutattak a hosszabb konzultációk esetében. Egyúttal nőtt a prevenciós tevékenységek száma, csökkent a felírt gyógyszermennyiség. Egy brit tanulmány szerint azáltal, hogy a konzultációk hossza 5,3- 8,1 perccel nőtt, a gyógyszerfelírások aránya az összes konzultációhoz viszonyítva 11%-kal csökkent. Végezetül a hosszabb konzultációkat tartó orvosok kevésbé stresszeltek, és a nap végén is figyelmesebbek. A legtöbb tanulmány a konzultációk hossza kapcsán a betegelégedettségről és az ellátás minőségéről írt. Az időtartam a betegelégedettség egyik fontos befolyásolója, mások - mint pl. az orvos attitűdje – mellett. Németország és Svédország kivételével a beweridge típusú rendszerekben a háziorvosi konzultációk átlagosan rövidebbek, mint a biztosítási rendszerekben. A konzultációk hosszát növelik a

11


pszichoszociális betegségek, az idős (65 év feletti) betegek, a kisméretű rendelők, a női orvosok, a prevenciós tevékenység stb. Szükséges, hogy a háziorvosok praxisnagysága racionálisan legyen limitált, hogy megfelelő időt tudjanak a betegekre fordítani. Svájcban például a konzultáció hossza közvetlenül értékelődik a tarifarendszerben (5 perces periódusokkal), vagy Ausztráliában 20 perces periódusokkal, a tarifarendszer a konzultáció hosszát és nehézségét kombinálja. Összegzésképpen a kutatók megállapítják, hogy a háziorvosi konzultációk hosszára a pszichoszociális problémákkal terhelt betegek, az orvos praxisának mérete vannak alapvetően pozitív hatással. Bár a konzultációk hossza és az ellátás minőségének pozitív kapcsolata nem teljesen bizonyított, e két jellemző mégis nagyon gyakran találkozik. Emiatt egyes országok a finanszírozásban is elismerik a hosszabb konzultációkat. A kutatók azt ajánlják, Franciaországban is érdemes lenne megvitatni annak lehetőségét, hogy a finanszírozásban a konzultációk hossza explicitebb módon legyen befolyásoló. (BI) A. Pouchelon, C. Coli, L. Letrilliart (Département de médicine générale, Université Claude Bernard Lyon): Déterminants et impact de la durée de la consultation en médicine générale: une revue de la littérature International Conference on Systems Science in Health Care, 3-5 September 2008, Lyon 2008-09-11 16:07:39

A pénztárak továbbra is ellenzik az ápolás helyzetének megváltoztatásával kapcsolatos speciális programot – Németország A betegpénztárak továbbra is elzárkóznak a szövetségi egészségügyi miniszter által javasolt megoldástól, azaz a kórházi ápolószemélyzet számának felduzzasztásától. „Ellenezzük és elutasítjuk a programot” – mondta Doris Pfeiffer, a Kötelező Betegbiztosítás Csúcsszövetségének elnöke a Szövetségi Egészségügyi Minisztériumban szerdán megtartott ápolással kapcsolatos csúcstalálkozón, amelyen az orvosok, betegpénztárak, kórházak és az ápolók képviselői is részt vettek. Az ápolási személyzet számának kórházakban történt csökkenése pusztán a fekvőbeteg ellátástól az ambuláns ellátás irányába történő hangsúlyeltolódást tükrözi. Az a 30 ezer ápoló, akik már nem a kórházakban tevékenykednek, pillanatnyilag ápolási otthonokban és az ambuláns ápolás területén látnak el feladatokat. Pfeiffer véleménye szerint helytelen abban a szegmensben az ápolók felvételét előmozdítani, melyben az ápolási tevékenység végzése egyre csökkenő tendenciát mutat. Az egészségügyi miniszter elképzelése szerint az elkövetkező három évben a pénztáraknak mintegy 21 ezer új állást kellene finanszírozniuk. A demográfiai változás, illetve az idősek növekvő száma olyan új kihívásokat jelentenek, melyek következtében az ápolószemélyzet munkaterhei egyre fokozódnak. Ezen a területen ezért fellépésre van szükség, hogy a betegek átfogó kórházi ellátása továbbra is garantálható maradjon. A csúcstalálkozón a Német Ápolási Tanács elnöke üdvözölte Ulla Schmidt elképzelését. Véleménye szerint az új állásokra szükség van, melyek nem találomra, hanem ún. betegorientált koncepciók alapján kerülnének betöltésre. A létszámhiány ezzel szemben nem várt jelenségekhez vezethet. Ilyenek lehetnek például a többletmunka következtében jelentkező burnout, az elvándorlások és a növekvő számú nozokomiális fertőzés megjelenése. Ezek ugyanis azok az első jelek, melyek a kórházakban a betegek rosszabbodó ellátására utalnak. 12


Az ápolással kapcsolatos csúcstalálkozón döntés született egy ad-hoc munkacsoport létrehozásáról is. Aggályaik ellenére a pénztárak részt kívánnak venni ebben a munkacsoportban. A következő ápolással kapcsolatos csúcstalálkozó lehetséges időpontjaként 2009. márciusát jelölték meg. A létrejövő munkacsoportnak azonban már ezt megelőzően eredményeket kell e témakörben felmutatnia. (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33647 2008-09-11 15:14:54

A betegutak térképezésének új módszere Az Egyesült Királyságban az NHS egy hatalmas átalakítási programba kezdett bele 2000-ben a szolgáltatások hatékonyabbá tétele céljából (NHS Plan). Az átalakítás módszertanát olyan eszközökre és technikákra alapozták, amelyek már beváltak és hatásosnak bizonyultak az ipari szférában. Az átalakítási programot egy sor ambiciózus célkitűzés hajtotta, amelyeket az egészségügyi trösztöknek teljesíteniük kellett. Az egyik ilyen célkitűzés a sürgősségi és baleseti osztály várakozási idejére vonatkozik, ami nem lehet több 4 óránál. 2005 júliusában a skóciai NHS létrehozta az UCCP programot (Unscheduled Care Collaborative Programme), amely egy egész országra kiterjedő átalakítási program a szolgáltatások javítására és az előjegyzés nélküli betegek ellátásának felgyorsítására. Ebben a 4 órás sürgősségi várakozási idő célkitűzés határidejének teljesítését 2007. decemberben határozták meg. Az UCCP ajánlása szerint 5 betegáramlási csoport létrehozása szükséges az előjegyzés nélküli ellátás átalakítására: 1. Kisebb sérülések és betegségek 2. Akut betegség értékelés 3. Betegfelvétel orvosi ellátásra 4. Betegfelvétel műtétre 5. Kórházon kívüli ellátás A skóciai Fife megyében az NHS első lépése a betegutak átalakítására multidiszciplináris csapatok létrehozása volt mind az 5 betegáramlási csoportban. A csapatokban képviselve volt a betegellátás főbb szakterületeinek klinikai és menedzsment személyzete. A következő lépésben megvizsgálták a betegút folyamatainak szekvenciáját annak eldöntésére, hogy van-e lehetőség a hatékonyabb szervezésre. A folyamatok elemzése után a csoportok átértékelték a megrögzült rutinokat, majd új térképeket készítettek a betegutakról. A térképek elősegítették a hasonló folyamatok felismerését – pl. könnyen felismerhetővé vált, hogy 17 különböző lehetőség van a telefonálásra, mialatt egy beteg végighalad a sürgősségi osztályon, vagy könnyen azonosítható volt a beteg várakozása a tevékenységek között. A térképek kezdetben bonyolultak voltak, de HTML formátumra való konvertálásuk és hiperlinkek alkalmazása leegyszerűsítette használatukat és áttekintésüket. A magasabb szintű térképen látható volt valamennyi betegáramlási csoport útvonala, az alacsonyabb szintű térkép a főbb kezelési folyamatokat tartalmazta 13


egy meghatározott betegáramlásra. Az egyes folyamatok részletesebb információiért a felhasználó beközelíthet egy részletes nézetre a térképen. Az egyes folyamatokhoz statisztikákat is hozzárendeltek, mint a személyzet száma és jellege, különböző források (pl. kerekes székek, ágyak), a folyamat teljesítésének átlagos ideje. Fizikai szállítás esetén a beteg útját videó klippel is elláthatták. A folyamatcsoportok térképeit Fife két fő kórházában készítették, így a betegutakat és a teljesítmény statisztikákat össze tudták hasonlítani. A piktografikus megközelítés hasznai közül a következők emelhetők ki: ` Megkérdőjeleződött a fontossági sorrend megállapításának (triage) szükségessége ` A kisebb sérülésekkel felvett betegek leválasztása, mely lehetővé teszi az orvosok számára a súlyosabb betegekre való koncentrálást ` Folyosó koordinátor (ápoló) bevezetése, aki gondoskodik a betegek gördülékeny folyamáról az osztályon ` Klinikusok multidiszciplináris csoportjainak összeállítása a traumás betegek gyors értékelésére, amely csökkenti a sürgősségi és baleseti osztály többi betegeinek zavarását ` A sürgősségi osztályon alkalmazott portás felvétele ` Ágyszámnövelési irányelv kidolgozása szükség esetén ` Fizioterápiás és foglalkozás terápiás szolgáltatások beiktatása a betegutakba, melyeket más folyamatokkal együtt alkalmazhatnak ` A betegszállítás késedelmeinek lecsökkentése a kórházon belüli szállításra szentelt jármű beszerzésével ` Duplikációk kiküszöbölése, pl. a betegfelvételhez több kézzel írott dokumentum volt szükséges ` A kórházi elbocsátás felgyorsítása egy külön előcsarnok létrehozásával, ahol a beteg várakozhat és előkészíthetik szobáját a következő betegnek Ezen fejlesztések révén az NHS Fife kényelmesen teljesítette a betegellátás javítására kitűzött célokat 2007 decemberére. A betegutak tervezésére szánt térképezési technikát széles körben használják Fife megyében valamennyi NHS szolgáltatásban. Kiterjedten alkalmazzák a Tervezett Ellátásjavító Programban is (Planned Care Improvement), melynek célja, hogy a háziorvosi beutalótól a kezelésig 18 hétnél ne teljen el több idő. A térképezési technika iránt több egészségügyi testület is kifejezte érdeklődést, és tárgyalások folynak egész Skóciában való terjesztésének elősegítésére. (SZL) Forrás: Gillian Mould: A New Approach to Mapping the Patient Pathway: the redesign of unscheduled care in NHS Fife International Conference on Systems Science in Health Care 3-5 September 2008, Lyon 2008-09-11 11:50:33

14


Népegészségügy Egészséges életmóddal minden második idő előtti halálozás megakadályozható lenne Egy brit felmérés szerint a középkorú nők esetében az idő előtti halálozások több mint felét a dohányzásra, a túlsúlyra, a mozgáshiányra és az egészségtelen táplálkozásra lehet visszavezetni. A Nurses’ Health Study 77 782 résztvevője közül eddig 8882-en haltak meg. A halálozások mintegy fele (4527) daganatos megbetegedéseknek tudható be. A vizsgált csoportban a szív- és érrendszeri betegségek alkották a második leggyakoribb halálokot (1790 halálozás). Rob van Dam, a Harvard School of Public Health munkatársa ezen halálozások 55%-át 4 „lakosságnak tulajdonítható kockázathoz” (population attributable risk, PAR), azaz elkerülhető életmód-kockázathoz sorolta. Ezek a következők: 25 fölötti testtömeg-index, dohányzás, fél óránál kevesebb napi testmozgás, valamint vörös húsokban és transz-zsírsavakban gazdag, egészségtelen táplálkozás. A „lakosságnak tulajdonítható kockázat” 58%-ra is emelkedhet, ha az alkoholt, mint rizikófaktort is hozzávesszük. A mértékletes alkoholfogyasztás a tanulmány szerint protektív hatásúnak bizonyult, azonban mind a teljes absztinencia, mind a túlzott szeszes ital fogyasztás növeli a halálozás kockázatát. Az idő előtti halálozások legnagyobb hányadát (28%-át) a dohányzás okozza. Dams számításai szerint a halálozások mozgáshiánynak tulajdonítható hányada 17%-ra tehető. Az elhízás a halálozások 14%áért, az egészségtelen táplálkozási szokások, pedig a 13%-áért tehetők felelőssé, a korai halálozások további 7%-a pedig a „mérsékelt alkoholfogyasztásról való lemondásnak” tudható be.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33735 2008-09-18 13:52:16

Emlőrák szűrés és kommunikáció Belgiumban Belgium Hainaut tartományában 2002 óta működik szervezett emlőrák szűrési program. A szűrés az 5069 éves nőket érinti, kétéves periódusokban. A szűrések ingyenesek. Helyi szervezője a tartomány Egészségügyi Obszervatóriuma (OSH). Az európai ajánlások szerinti mammográfiás, behívásos rendszerben működő szűréseken való megjelenés településről-településre változó, 5-22% közötti. Az OSH szakértők és a lakosság bevonásával dolgozik azon, hogy a lakosság részvétele növekedjen, a számukra közvetített információk ezt a célt megfelelően szolgálják. Ahhoz, hogy az emlőrák mortalitása 30%-kal csökkenjen, az európai referenciák 70%-os részvételt tartanak szükségesnek. Az átlagosan 10,3%-os megjelenés a spontán megjelenéssel együtt 55%-os lefedettséget jelentett a tartományban. 2004 óta Franciaországban az emlőrák szűréseket az 50-74 éves nők körében szervezik, a részvételi arány 2007-ben 50,7%, jelentős területi ingadozással. Egyetlen olyan körzete volt 2007-ben Franciaországnak (Haute-Vienne), ahol elérték a 70%-os részvételt. (Franciaországban 2005-ben 11308 nő halt meg mellrákban, a nők körében a daganatos megbetegedések közül a mellrák okozta a legtöbb halálozást. Ugyanebben az évben az újonnan diagnosztizált emlőrákos megbetegedések 15


száma 50 000 körüli volt, a nők összes új daganatos megbetegedésének 37%-a. 2005-ben szervezett emlőrák szűréssel 12 413 emlőrákos esetet derítettek fel, az 50-74 év közötti nők emlőrákos megbetegedéseinek 42%-át.) Belgiumban az egyéni vagy spontán részvételű és a szervezett mellrákszűrés párhuzamos gyakorlata a lakosságban a szervezett ingyenes szűrés minőségéhez kapcsolódó kételyek kialakulásához vezetett. A szűrés kulcskérdése a minőség és a program elérhetőségének biztosítása, különösen a hátrányos helyzetű nők számára. A szervezők különös gondot fordítottak a hátrányos helyzetű lakossági csoportok elérésére, akik az egészségügyi ellátórendszerben is ritkábban fordulnak meg, probléma esetén inkább későn jelennek meg. Meggyőzésüket egy DVD segítségével kísérelték meg, amelyen a szűrés teljes menetét bemutatták, valamint megszólaltatták a szűrésen megjelent nőket. A munka tanulsága mindenesetre egyértelmű: a nők fogékonyak a prevenciós üzenetekre. A kommunikációnak azonban adaptáltnak, perszonalizáltnak kell lennie, ezek a tulajdonságok megsokszorozzák a hatást. Szükség van a helyi politikai, szakmai szereplőkkel való közvetlen kapcsolatra, a szűréseken való részvétel fokozására. Elengedhetetlen feltétele a sikernek, hogy a radiológiai központok a bizonytalan helyzetű nők számára is könnyen elérhetők legyenek. (BI) Forrás: Construction de messages d’information avec une population en situation de précarité L’expérience du programme de dépistage organisé du cancer du sein Marie-José Couteau, Michel Demarteau, Observatoire de la Santé du Hainaut International Conference on Systems Science in Health Care 3-5 September 2008, Lyon 2008-09-17 11:52:19

A serdülők egészséget érintő szokásai Franciaországban „A 11-15 éves korú tanulók egészségi állapota Franciaországban” című vizsgálat kimutatta, hogy a francia fiatalok alkoholfogyasztása egyre nagyobb méreteket ölt. A 2006. március –júniusban 7154 fiatal körében végzett felmérés eredményeit a Betegségmegelőzés és Egészségmegőrzés Országos Intézete (INPES) tette közzé szeptember 2-án. A vizsgálat adatai szerint a 11 évesek 59%-a, a 13 évesek 72%-a és a 15 évesek 84%-a fogyasztott már szeszes italt. A rendszeresnek minősülő - havonta több mint 10 alkalommal történő - italozás szerencsére kevesebb, mint a serdülőkorúak tizedét érinti. Ezzel szemben az ittas állapot előfordulása egyre gyakoribbá válik, 37%-os növekedést mutat (2006-ban a megkérdezettek 41%-ánál fordult már elő, szemben a 2002 vonatkozásában regisztrált 30%-os aránnyal). A dohányzás mértéke örvendetesen csökken. A cigaretta megkóstolására való késztetés számottevően enyhül: míg aránya a 15 éves kamaszok körében 63%-os volt 2002-ben, addig 2006-ban 54%-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban és ugyanebben a korcsoportban a rendszeres dohányzás 20%-ról 14%-ra csökkent. Az ilyen korú lányok körében viszont a dohányzás továbbra is tért hódít, és gyakoribb, mint a fiúk körében. Az INPES szerint minél korábban történik a rászokás, a függőség annál erősebbé válik.

16


A tiltott szerek közül a serdülőkorúak elsősorban a hasist próbálják ki. Ezzel Franciaország lakossága a hatodik helyen áll a világ legnagyobb fogyasztói között. Mindazonáltal a 15 éves francia serdülők vonatkozásában az aggasztó jelenség stagnál: míg aránya 29% volt 2002-ben, 2006-ban 28%. Az INPES által bemutatott vizsgálat, a WHO által 41 országban folytatott HBSC-felmérés részét képezi. Ennek keretében az INPES immár a negyedik alkalommal térképezte fel a francia serdülők egészséggel kapcsolatos viselkedésformáit. (ZLL) Forrás: http://www.mutualite.fr/content/pdf/181922 2008-09-16 13:31:42

UNICEF: világszerte tovább csökkent a gyermekhalandóság Az UNICEF jelentése szerint az elmúlt években világszerte tovább csökkent a gyermekhalandóság. Az 5 év alatti gyermekek halálozási rátája 1990 és 2007 között az 1000 születésre jutó 93-ról 63-ra, azaz 27%-kal csökkent – tette közzé az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja szeptember 12-én Kölnben, Genfben és New Yorkban. Miközben 1990-ben még 12,7 millió 5 év alatti gyermek nem élte meg az 5. születésnapját, az elmúlt évben a gyermekhalálozások száma már csak 9,2 millió volt. „Az új számadatok pozitív trendet mutatnak. Ugyanakkor még mindig sok a tennivaló”- nyilatkozta az UNICEF főigazgatója, Ann Veneman. Az iparosodott államokban az 5 év alatti gyermekek esetében 1000 születésre 7 halálozás jut, Németországban 4. A fejlődő országok „bátorító haladást” értek el az egészségügyi ellátás terén. Javult a kanyaró elleni beoltottság, a malária elleni védelem, valamint a HIV és AIDS kezelése. Millenniumi célkitűzésként szerepel a gyermekhalandóságnak az 1990-es szinthez képest kétharmaddal történő csökkentése világszerte 2015-ig. Az ENSZ Közgyűlés szeptember végén a változások jelenlegi állásával foglalkozik. Az UNICEF a hiányos táplálkozást is a gyermekhalandóság egyik fő okának tekinti. A fejlődő országokban mintegy 148 millió alultáplált gyermek él. A segélyszervezet követeli a nők és gyermekek elegendő és megfelelő minőségű táplálékkal történő ellátását. Az UNICEF szerint jelentős eredményeket sikerült elérni a gyermekhalandóság terén Bngladesben, Bolíviában és Nepálban, ahol a ráta 1990 óta mintegy a felére csökkent. Néhány afrikai ország, így pl. Malawi, Mozambik, Niger és Etiópia a gyermekhalandóság terén 40%-os csökkenést tud felmutatni. A nyugat-afrikai Sierra Leonéban azonban csak minden negyedik gyermek éli meg az 5. születésnapját.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33678 2008-09-16 11:59:54

17


A svájciak egészségesnek érzik magukat A népnyelv már régóta dicséri Svájc magas életminőségét – és ezt számok is igazolják: a svájci statisztikai hivatal vizsgálata szerint 10-ből 9 svájci vallja magát egészségesnek vagy nagyon egészségesnek. Ugyanakkor az alpesi ország lakosai nem mondanak le az élvezetekről: kedvelik a jó borokat és a cigarettát is - ez derül ki egy szeptember 12-én közzétett tanulmányból. A megkérdezett svájciak 87%-a egészségi állapotát jónak, illetve nagyon jónak értékeli. Még a 75 év fölöttiek 65%-a is így vélekedik. Ugyanakkor Svájcban az alkoholfogyasztás is növekedett az elmúlt években. Csökkent az absztinensek száma, miközben az alkalmi alkoholfogyasztók (heti 1-2 alkalom) aránya a férfiak esetében 38%-ra, a nők esetében 29%-ra emelkedett. A svájciak 28%-a dohányzik rendszeresen. A kutatás során, amelyet 20 éve minden ötödik évben elvégeznek, 19 ezer svájcit kérdeztek meg.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33701 2008-09-16 11:21:41

Kampány a vastag- és végbélrák szűrésére Franciaországban Franciaország Rákbetegségekkel foglalkozó Országos Intézete (INCA) 2008. szeptember 13. és október 14. között országos kampányt folytat a vastag- és végbélrák szűrésére az 50-74 évesek körében. A vastag- és végbélrák az országban a második helyen áll a daganatoknak tulajdonítható halálozást kiváltó okok között, és a nagyközönség igen kevés ismerettel rendelkezik a betegségről. Az egyre gyakoribbá váló probléma megfelelő kezeléséhez egyedül a korai diagnosztizálás nyújt hatékony segítséget. A média is közreműködik a szűrésen való részvételre történő felhívásban, miszerint „Időben diagnosztizálva, a vastag- és végbélrák az esetek többségében nem válik rosszindulatúvá ” A kampány célja, hogy 50 éves kor felett, a nőket és férfiakat egyaránt bevonja a szűrésen való részvételbe. (ZLL) Forrás: http://www.sante-jeunesse-sports.gouv.fr/campagnes/depistage-du-cancer-colorectal.html 2008-09-12 14:24:41

Cukorbetegséggel foglalkozó tanszék indul Kanadában Az obezitás, mely sok esetben cukorbetegséggel társul, komoly hatást gyakorol az emberek egészségére, súlyos betegségekhez vezethet. A québec-i Laval Egyetemen nemzetközi kutatócsoport tevékenységén alapuló tanszéket állítottak fel a diabetes tanulmányozására. A kutatók célja az obezitás, a diabetes és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggések jobb megismerése, és megoldás keresése a túlsúly által az egészségre gyakorolt láncreakció megelőzésére. A tanszék szakemberei, a cukorbetegséget megelőző állapot, a praediabetes jeleit mutató betegek kezelésére keresik konkrétan a megoldást.

18


A tanszék anyagi támogatását a kanadai egészségügyi kutatóintézeteket átfogó IRSC-től, az egészségügyi kutatás finanszírozását irányító legnagyobb szövetségi szervezettől és a kanadai gyógyszergyártástól kapja. A tervek szerint finn tudósok is részt fognak venni az egyetemi kutatómunkában. Québec-ben több mint 500 ezren szenvednek cukorbetegségben, és ez az esetek 90%-ában a II. típusú cukorbetegséget jelenti. Emellett 1980 óta a cukorbeteg gyermekek száma is megkétszereződött. (ZLL) Forrás: http://www.radio-canada.ca/regions/Quebec/2008/09/04/007-obesite-chaire-laval_n.shtml 2008-09-09 11:39:44

Országos irányelvek a krónikus betegséggel kapcsolatos tájékoztatásra: Franciaország Szeptember 2-án terjesztették Roselyne-Bachelot-Narquin egészség-, ifjúság- sport- és szociálisügyi miniszter elé a betegek terápiájára vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos jelentést, melynek készítői Christian Saout a CISS (az Interasszociatív Egészségügyi Bizottság) elnöke, Bernard Charbonnel nantes-i diabetológus professzor és Dominique Bertrand párizsi népegészségügyi professzor országos irányelveket dolgozott ki a krónikus betegek tájékoztatására, kezeléseikkel kapcsolatban. A dokumentum első felében a folyamatban lévő programok mérlegét vonták meg, megállapítva, hogy a kérdéskörrel foglalkozó nagyszámú projekt rendkívül heterogén. A jelentés második fele a betegek terápiájára vonatkozó tájékoztatás problematikájának elemzése alapján kínál megoldásokat a felmerülő kérdésekre. Az ajánlások célja, hogy a krónikus betegek önállóbbá válhassanak az állapotukra és kezeléseikre vonatkozó ismereteik bővülése révén, és kevesebb szövődmény lépjen fel terápiájuk során. A betegek természetesen teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e vagy sem egy ilyen programban. A dokumentum ajánlásai közül kiemelt fontosságú a betegek autonómiájának koordinált kezelési terv keretében való biztosítása, valamint a regionális egészségügyi hatóságok által betöltendő szerep a programok akkreditálásában, finanszírozásában, területi tervezésében és értékelésében. A jelentés javaslatai között szerepel az is, hogy a krónikus betegek terápiájára vonatkozó tájékoztatás a különböző krónikus kórképek problematikája, metodológiája és specifikus jellege szerint szerepeljen az orvosképzés és a paramedikális dolgozók képzésének tananyagában, valamint a továbbképzések tematikájában. A betegek számára állapotukkal kapcsolatban tájékoztatást nyújtó tevékenység finanszírozására vonatkozóan több javaslat is született, így felmerült a finanszírozási reformintézkedésekbe illeszkedő specifikus díjszabás vagy az átalánydíj gondolata. Az ajánlások részét fogják képezni a „Betegek, az egészség és a földrajzi területek” elnevezésű törvénytervezetnek, melynek egyik legfőbb célkitűzése a színvonalas ellátás hozzáférhetővé tétele mindenki számára. (ZLL) Forrás: http://www.sante-jeunesse-sports.gouv.fr/actualite-presse/presse-sante/communiques/remiseofficielle-du-rapport-pour-politique-nationale-education-therapeutique-du-patient.html 2008-09-08 14:49:14

19


Kórházügy A szabad kórházválasztás politikája az NHS-nél A szabad kórházválasztás engedélyezése az európai egészségügyi rendszerek népszerű stratégiája, mivel erősíti a betegjogokat, csökkenti a várakozási időt és növeli a közkórházak hatékonyságát. Az angol NHS-nél (Országos Egészségügyi Szolgálat) nemrégen léptettek érvénybe a kórházválasztás szabadságára vonatkozó rendelkezést. Az országban már 2005 decemberétől 4-5 szolgáltató között választhattak az előre tervezett műtétre vagy kezelésre váró betegek, és ezt a kormány 2008-ra minden NHS standardnak és tarifának megfelelő szolgáltatóra ki akarta terjeszteni. A szabad választáshoz közérthető tájékoztatás szükséges, és ez nem érvényesül kellőképpen a brit egészségügyben. Így az NHS-hez számos szempontból hasonló Andalúz Egészségügyi Szolgálat (SAS) gyakorlatának példája segítséget jelenthet az angol egészségügynek a szabad választás előmozdításában, és az erre vonatkozó rendelkezések meghozatalában. A Spanyolország déli részén fekvő, 8 millió lakossal rendelkező Andalúzia 10 évvel ezelőtt vezetett be a választás szabadságára vonatkozó stratégiát. A régió egészségügyi ellátását biztosító SAS tevékenysége és hatásköre hasonló az NHS-éhez, de szervezete sokkal centralizáltabb. A SAS-hoz tartozó 29 kórház mintegy fele kisebb vagy közepes méretű vidéki kórház, a többi városi környezetben lévő nagyobb egészségügyi létesítmény. Jóllehet Anglia és Andalúzia méreteiben nagyban különbözik, a SAS iniciatívája releváns lehet a két ország egészségügyi szolgálatának hasonló adottságaiból kiindulva: ` adóalapú finanszírozás, ` az iniciatívák felülről történő irányítása. Az NHS célkitűzései között szerepel a várakozási idők csökkentése, és ez a SAS kórházai esetében megoldottabbnak tűnik. Andalúziában a kórházi ágyak sem annyira foglaltak, hogy a betegek emiatt ne választhatnának valamely létesítményt. A szabad választás gyakorlásához, a felhasználóknak a lehető legtöbb információval kell rendelkezniük arról, hogy a kórházakban előzőleg kezelt betegek mennyire voltak elégedettek ellátásukkal. Így 1999 óta a SAS egy független egészségügyi hatósággal együttműködve, évente végez felmérést minden létesítménye vonatkozásában a kórházi ellátással kapcsolatos elégedettség fokáról. Jóllehet a SAS információt közöl a várakozási időkről és néhány műszaki és gazdasági mutatóról, de a felhasználók számára a leginformatívabb indikátorok a betegek körében végzett felméréseken alapulnak. Az Andalúz Egészségügyi Szolgálat tájékoztatást nyújt a betegek véleményéről, mely eligazíthatja a hospitalizáció előtt álló betegeket kezelésük helyszínének megválasztásában. A páciensek elégedettsége jelentős teljesítmény-mutató az egészséggel kapcsolatos viselkedésformák és a szervezeti hatékonyság viszonylatában, de az ellátás minőségének értékelésére - a szakismeretek hiánya miatt - csak korlátozottan alkalmazható. A SAS indikátorok kulcsfontosságú elemei a szabad választás politikájának, ugyanakkor az NHS által nyújtott tájékoztatás, mely alapvetően gazdasági mutatókon alapul, nem nyújt megfelelő támpontot a betegeknek a döntéshozatalukhoz.

20


A betegek kórházválasztásuk során fontosnak találják egy létesítmény hírnevét, de ez nem mindig tükrözi egyértelműen a szolgáltatások minőségét. Így a betegek, ha ismerőseik ajánlásaira hagyatkoznak, nem biztos, hogy jó döntést hoznak. Mégis a szabad választásra vonatkozó irányelvek nagy valószínűséggel jelentős javulást fognak eredményezni a közkórházak teljesítményében, a létesítmények által nyújtott betegellátásban. A páciensek véleményén alapuló teljesítménymutatók nemcsak a választás előtt álló állampolgárok számára nyújtanak hasznos információt döntéshozásukhoz, hanem a kórházak számára is segítséget jelentenek a betegek problémáira való összpontosításban, mi több a kevésbé jól teljesítő létesítményeket is a betegek igényeinek megfelelő tevékenységre ösztönzik. (ZLL) Forrás: GARCÍA-LACALLE,J.: A bed too far. The implementation of freedom of choice policy in the NHS, Health Policy, 87 (2008) 31-40. 2008-09-17 14:47:32

Intézkedés a csődbe jutott NHS kórházak megmentésére A brit kormány egy tervezettel állt elő a gyengén szereplő NHS kórházak megmentésére, hogy ezzel megvédje a betegeket a pénzügyi kudarcok következményeitől. Az egészségügyi minisztérium nyilvánosságra hozott egy „csőd rezsimet” az angliai NHS számára a független alapítványi kórházak ügyében, amelyek elvileg szabad mozgástérrel rendelkeznek a kompetitív NHS piacon. Az egészségügyi miniszter júniusi nyilatkozata szerint az eredménytelen kórházakat a magánszektor irányítása alá helyezhetik, jelenleg azonban a minisztérium úgy vélekedik, hogy néhány trösztöt már nem lehet megmenteni. Szükségessé válik egy további eljárás olyan esetekre, ahol a kórház teljesítménye már nem romlik tovább, de nem is lehet visszafordítani a folyamatot, mert a kórház már csődöt mondott. Ez abban az esetben történhet meg, ha az egészségügyi szabályozó szervezetek visszavonták a kórház működési engedélyét biztonsági okokból kifolyólag, vagy ha a tröszt a csőd szélére jutott, mert nem volt versenyképes. Az új javaslat szerint az NHS vezérigazgatójának lenne hatalmában egy NHS kórházat „fenntarthatatlanak” nyilvánítani, aki kijelölne egy „speciális ügyintézőt” a tröszt átvételére és az alapvető szolgáltatások fenntartására. Az ügyintéző köteles lenne a betegek érdekeit előtérbe helyezni a hitelezők követeléseivel szemben. Az alapítványi kórházak, amelyek a kormány befolyásától függetlenek és az NHS-től örökölték vagyonukat, attól tartanak, hogy a „csőd rezsim” hatalmat ad az NHS vezérigazgatójának, hogy újraállamosítsa vagyonukat. A kormány határozata szerint az alapítványokat szabályozó szervezet (Monitor) elnöke dönti el, mikor kerül egy tröszt olyan kedvezőtlen helyzetbe, hogy megfosszák független státuszától. Csak ebben a helyzetben küldhet az NHS vezérigazgatója egy speciális ügyintézőt. A kormány áprilisban kívánja bevezetni a csőd rezsimet. Az ősz folyamán nyilvánossá szeretnének tenni egy listát a minimum standard alatt teljesítő kórházakról. A legtöbb kórház és tröszt jól teljesít, minőségi szolgáltatásokat nyújt és hatékonyan kezeli a forrásokat. Előfordul azonban, hogy egy tröszt bajba kerül, és ilyen esetben fontos az egyértelmű eljárások meghatározása a betegellátás további nyújtásának biztosítására. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/society/2008/sep/11/nhs.health 2008-09-16 13:40:43

21


A kórházak díjazása közötti különbségek problémái Szlovákiában A minimális hálózatról szóló rendelet értelmében a szlovák kormány 34 állami kórházat jelölt meg, amelyekkel az egészségbiztosítók kötelesek szerződést kötni. Ez nem jelenti automatikusan a többi kórház kerülését, ezekkel az egészségbiztosítók külön kötnek szerződést megállapodás alapján. A cél a szelektív szerződéskötésen alapuló szolgáltatói hálózat kialakítása, amelyben az egészségbiztosítók a szolgáltatók díjazását az intézmények működésének hatékonyságától teszik függővé. A szolgáltatói árak tükrözik az egyes egészségbiztosítók vásárlási politikáját, azonban az átlagos árakra a legnagyobb hatást az Általános Egészségbiztosító gyakorolja (VsZP), mivel a biztosítási piac kétharmadát bírja. Kórházi szakemberek és közgazdász elemzők szerint a szerződések feltételeinek alakulásában problémák vetődtek fel. Felhívják a figyelmet arra, hogy aránytalanságok alakultak ki az állami és a többi kórház megítélése között, és egyes kórházak diszkriminálása rontani fogja az ellátás hozzáférhetőségét és minőségét. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalnak az általános egészségbiztosításról szóló 2007. évi jelentése alapján is levonható az a következtetés, hogy jelentős különbség van az egyetemi és az általános kórházak díjazása között. A kérdéssel foglalkozik a Monopólium Elleni Hivatal is, május 15-én megkezdte az Egyetemi Kórházak Szövetsége szerződéskötéseinek vizsgálatát, a határozatot várhatóan hat hónapon belül hozza meg. Peter Góliás, az INEKO gazdasági és szociális reformokkal foglalkozó intézet elemző közgazdásza szerint az állam a minimális hálózatról szóló kormányrendelettel védelmet nyújt az egyetemi kórházaknak az egészségbiztosítókkal szemben, amelyek megkezdték a szolgáltatói hálózat szűkítését. A cél az, hogy az állami kórházaknak minél több pénzeszközt biztosítsanak, és megoldást találjanak a növekvő adósságok csökkentésére. Ugyanakkor ezek a kórházak nem a hatékonyságuk minősítése alapján kerültek be a minimális hálózatba. Felmerül a kérdés, hogy a VsZP által használt kritériumok nem tükrözik kellő mértékben a kórházak hatékonyságát. A Szlovák Kórházszövetség álláspontja - Marián Petko elnök szerint az állami kórházak előnyben részesítését nemcsak a kórházak, hanem a betegek szempontjából is igazságtalannak tartja. Azok a betegek, akiknek környezetében kiemelt kórház nem található, előnytelen helyzetbe kerülnek. Az Egészségügyi Minisztériumban jelenleg folyamatban van a járóbeteg-intézmények hálózatával kapcsolatos észrevételek feldolgozása, a rendeletet november végéi terjesztik a kormány elé. (VM) Forrás: TASR, 2008. 08. 15. TASR, 2007. 10, 24. 2008-09-12 13:56:38

Versenyben álló vagy közös értékek képezik a kórházi teljesítmény alapját? Az utóbbi néhány évben a kórházak teljesítménye az érdeklődés középpontjába került. A szűkösebb anyagi erőforrások és a széleskörű átszervezési folyamatok nagyobb elvárások elé állították a fekvőbeteg-ellátó létesítményeket a betegek, a nagyközönség, az egészségügyi szakemberek és a finanszírozók oldaláról egyaránt. Ennek következtében a legtöbb gazdaságilag fejlett ország a teljesítményt piac-orientált aspektusba helyezte. 22


Ez az új szemléletmód a kórházi teljesítmény értékelésének számos modelljéhez vezetett. Ezek közül különösebben négy fogta át a teljesítmény különböző dimenzióit: ` a „Racionális célú modell” szerint egy létesítmény akkor hatékony, ha specifikus célokat ér el, ` a „Nyílt rendszerű modell” a környezetétől nagymértékben függő egységnek tekinti a kórházat, ` a „Belső folyamatok modellje” kiemelten kezeli a termelékenységet, ` az „Emberi kapcsolatok modellje” szerint egy létesítmény akkor nyújt jó teljesítményt, ha tagjai külső kontroll nélkül igyekeznek a tőlük telhető legjobb eredményt elérni. Ezeknek a modelleknek nem minden eleme kompatibilis, mégis összegezhetőek egy, az egymással versenyben álló elemeket is átfogó keretstruktúrába. A belga kórházakban már eredményesen alkalmazott analitikai keretbe foglalt teljesítményértékelés egymással versenyző, illetve egyetértésben lévő nézeteken alapul. 2000-ben a francia Egészségügyi Minisztérium egy országos klinikai kutatási programot indított el, melynek fő témaköre a kórházak teljesítménye volt. Az analitikai keretet alkalmazó eset-tanulmányra az Assistance Publique-Hôpitaux de Paris (az oktatókórházak állami láncolata) részét képező Bicêtre kórházat választották ki. A kórházi teljesítmény alapját képező értékekre vonatkozó véleményeket három kórházi csoport (az ápolószemélyzet, az orvosok és az adminisztratív dolgozók) körében tanulmányozták. A megkérdezettek a legnagyobb jelentőséget az „Emberi kapcsolatok modell”-jéhez tartozó szakmai és közszolgálati értékeknek tulajdonították, melyek szervezeti viszonylatban közösen képviselt értékek, valamint a személyes előmenetelnek és a munkahelyi légkörnek, mely meghatározó a dolgozók életminősége szempontjából. A legfontosabb értékek közé sorolták még a „Racionális célú modell”-hez tartozó szakmai eredményességet és az erőforrások maximálásával együtt járó hatékonyságot. Ugyanakkor a költségmegszorításon alapuló hatékonyság és a termelékenység, mint a hatékonyság másik oldala, hátrébb szorult a fontossági sorrendben. A kórházi teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi nézet nemcsak az eredményességre, hatékonyságra, vagy az ellátás minőségére terjed ki, ennél jóval átfogóbb, mivel szervezeti kérdésekre és a munkavégzés minőségére vonatkozó értékeket is magában foglal. Ezekkel az értékekkel kapcsolatban nagy egyetértés tapasztalható a megkérdezett illetékesek körében, bár a teljesítmény rendkívül sokrétű fogalom. A megkérdezett csoportok között más területek értékeivel kapcsolatban előfordulnak ugyan véleménykülönbségek, de emellett bizonyos mértékű konszenzus is tapasztalható, így erre építve az új reformintézkedések nagyobb összefogást tennének szükségessé. A Bicêtre kórház közreműködésével végzett eset-tanulmány eredményei arra engednek következtetni, hogy a szakmai és a közszolgálati értékekre helyezett közös hangsúly lehetne a kiindulási alapja az oktatókórházak által a teljesítmény javítására kijelölendő prioritásoknak. (ZLL) Forrás: MINVIELLE,E. et al: Hospital performance: Competing or shared values?, Health Policy, 87 (2008) 8-19. 2008-09-11 15:31:18

23


A globalizáció hatásai a kórházakat is elérték A globalizáció hatásai már a kórházakat is elérték, aminek következménye az ezen a területen tapasztalható növekvő privatizáció, konszernek és hálózatok létrehozása, valamint a betegek kezelésével kapcsolatos munkák nemzetközi szinten történő megosztása. A Menedzsment Kompetencia Központok „Hospital World” című kongresszusán elhangzottak szerint Ázsiában találhatóak pillanatnyilag a globális kórházrendszerek első központjai. Meglepő, de nem az Egyesült Államokban vagy Európában található a legtöbb külföldről érkező beteget ellátó kórház, hanem Thaiföldön. 2007-ben a Bangkokban található Bumrungradi Klinikára 200 különböző országból 420 ezer beteg érkezett. A gyógyulni vágyók közül 31 ezren Európából, 33 ezren az Egyesült Államokból érkeztek ide. Az egyre növekvő mértékű egészségügyi túrizmus legfőbb oka a financiális eszközök szűkös volta. A Bumrungrad International Rt. vezérigazgatójának véleménye szerint a tipikus egészségügyi turisták 50 év feletti, sebészeti beavatkozásra vagy speciális szakorvosi ellátásra váró személyek, akiknek gyakran nem áll módjukban ezeket a költséges beavatkozásokat a saját szülőföldjükön elvégeztetni. A Deloitte Touche Tohmatsu nemzetközi adó-, vállalati tanácsadó és könyvvizsgáló cég által készített tanulmány szerint a jövőben várhatóan 15 millió fő körül alakulhat azoknak az amerikaiaknak a száma, akik 2015ig ilyen megfontolásból külföldre utaznak majd. Egy koronária-bypass műtét például Ázsiában 9500 dollárba kerül, ugyanezért az Egyesült Államokban egy biztosítással nem rendelkező személynek akár az ötszörösét is meg kell fizetnie. Az Ázsiában tapasztalható kedvező árfekvés legfőbb oka a személyi költségek alacsony volta. A fekvőbeteg területek költségeinek alakulása és az itt megjelenő nemzetközi vevőkör Németországban és a vele szomszédos országokban is a privatizáció és a centralizáció motorjainak tekinthetők. Fuzionálni kívánnak például az Aacheni Egyetemi Klinika és a 30 kilométerrel távolabb Maastrichtban található Universitair Medisch Centrum is. (VN) Forrás: Ärzte Zeitung: http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/klinikmanagement/?sid=510576 2008-09-09 15:45:31

24


Finanszírozás A teljesítmény szerinti fizetés megvalósíthatósága A teljesítmény szerinti fizetés explicit pénzügyi ösztönzőket testesít meg az ellátók jutalmazására vagy büntetésére a nyújtott szolgáltatások minősége alapján. A jó minőség megfizetésének logikája a legtöbb vásárlási tranzakcióban érvényesül (pl. élelmiszerek, ruházat), az egészségügyi ágazat azonban kivételnek számít ebben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a színvonal alatti ellátás gyakran semmilyen közvetlen pénzügyi következménnyel nem jár az ellátó számára. Felmerül a kérdés, milyen környezetben valósítható meg a teljesítmény szerinti fizetés. Többek véleménye szerint az ilyen rendszer csak a fejlett országokban vihető keresztül. Mások úgy gondolják csak a magánellátásban lehetséges, míg sokan csak kórházi környezetben tartják alkalmazhatónak, ahol fejlett adminisztratív és informatikai rendszerek állnak rendelkezésre. Más elképzelések szerint a teljesítmény szerinti fizetés a fee-for-service fizetési rendszerek kontextusában valósítható meg. A fizetés egyre inkább politikai eszközként kezd megjelenni, ami a minőség kérdésének megközelítésére alkalmazható. Az Egészségügyi Világszervezet a teljesítményre érzékeny ösztönzők mellett áll ki, az amerikai Institute of Medicine ajánlása szerint, pedig a szolgáltatás vásárlóknak meg kell vizsgálniuk jelenlegi fizetési módszereiket és el kell távolítaniuk a minőség javulása útjában álló akadályokat. A teljesítmény szerinti fizetés ösztönzési rendszere tartalmazhat jutalmazást, büntetést, vagy ezek kombinációját. A szolgáltatás vásárlók által befolyásolni kívánt minőségi komponensek aszerint osztályozhatók, hogy klinikai vagy interperszonális teljesítményt tükröznek-e, és hogy a szerkezet, a folyamat vagy a kimenetel jellemzőit képviselik-e. A teljesítmény szerinti fizetés tudatos bevezetésére és terjesztésére többek közt a Medicare példája hozható fel. Az Egyesült Államokban a Medicare program az idős lakosság számára nyújt állami fedezetet és az ország legnagyobb egészségügyi szolgáltatás vásárlója. 2003-ban a program elindított egy kísérleti projektet a kórházi ellátás teljesítmény szerinti fizetésére. A hároméves kísérletben kb. 300 non-profit magán kórház vett részt, amelyek a teljesítmény szerinti jutalmazásért versenyeztek. A felső 10%-ban teljesítő kórházak jutalma a DRG fizetési ráta 2%-ának felelt meg, a második 10%-ban teljesítő kórházak jutalma 1% volt. Az összes jutalmazás összege évenként 7 milliárd dollárt tett ki. A demonstrációs projekt utolsó évében pénzügyi büntetésben részesülnek azon kórházak, amelyek nem érnek el egy előre meghatározott teljesítmény javulást. Mindezidáig kevés információ áll rendelkezésre a minőségen alapuló fizetési stratégiák fenntarthatóságáról és hatásáról. Kevés figyelmet szenteltek a fizetési ösztönzők és a minőségjavítás elemzésére és összehangolására. A fizetésre irányuló szakmapolitikák átalakításához intenzív kísérleti tesztelésre és értékelésre van szükség. Az egészségügyi kiadások tekintélyes mérete következtében az innovatív szolgáltatás vásárlók egyre inkább élnek piaci befolyásukkal annak érdekében, hogy értéket követeljenek és számon kérjék az ellátás minőségét az ellátóktól. (SZL) Forrás: Peggy McNamara: What do six “pay for performance” examples tell us about its feasibility? International Conference on Systems Science in Health Care 3-5 September 2008, Lyon 2008-09-15 14:40:02 25


Az individuális egészségügyi szolgáltatások piaca tovább növekszik – Németország Az ambuláns ellátás területén Németországban a pénztári szerződéssel rendelkező orvosok a kötelező betegbiztosítás keretében kínált szolgáltatások mellett további szolgáltatásokat is nyújthatnak magán számla kiállítása ellenében, melyek azonban nem képezik a kötelező betegbiztosítás szolgáltatásainak részét. A kötelező betegbiztosítottaknak ezeket az ún. „individuális egészségügyi szolgáltatásokat” tehát magán úton maguknak kell finanszírozniuk. Az ily módon igénybe vett „magánorvosi” szolgáltatásokat nevezik Németországban „individuális egészségügyi szolgáltatásokat” (IGeL-nek, azaz Individuelle Gesundheitsleistungen). Az individuális szolgáltatások katalógusa jelenleg csaknem 250 olyan szolgáltatást tartalmaz, amelyeket az orvosi szaklapokban és kongresszusokon intenzíven reklámoznak, sőt kifejezetten ajánlják az orvosok számára ezen szolgáltatások nyújtását. Az ilyen formában nyújtott szolgáltatások esetében elsősorban diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokról lehet beszélni, melyek hasznosságáról, veszélyeiről és szükségességéről a vélemények azonban megoszlanak. Egy kötelező betegbiztosítottak körében készült aktuális felmérésből (Aktuális elemzés az individuális egészségügyi szolgáltatások piacának alakulásról, melynek keretében telefonos megkeresés útján 3000 kötelező biztosított megkérdezésére került sor 2008. június és július hónapokban) kiderült, hogy 2007-ben a kötelezően biztosított személyek már több mint egynegyede (26,7%) kapott ajánlatot ilyen jellegű kiegészítő szolgáltatás számla ellenében történő igénybe vételére. 2005-ben a kötelezően biztosítottak csupán 23,1% számolt be hasonló tapasztalatokról a praxisban tett látogatások során. Ezzel az önállóan fizető biztosítottak piaca az előző évekhez képest ismét tovább nőtt. A betegek elmondása szerint az esetek többségében (67,1%) az individuális egészségügyi szolgáltatásokra felszólító javaslatot az orvos teszi, a megkérdezettek csupán harmada (32,4%) számolt be arról, hogy maga érdeklődött a fizetős szolgáltatás iránt. A biztosítottak a magán kiegészítő szolgáltatások orvosi praxisokban történő értékesítésnek köszönhetően változatlanul el vannak tehát bizonytalanodva – különösen azért, mert a kezelés igénybevétele előtt az orvos és beteg között a magán kiegészítő szolgáltatások többségénél (62,2%) az ilyenkor jogilag szükséges írásos megállapodás is elmarad. Pillanatnyilag minden hatodik (15,9%) nyújtott szolgáltatás számla adása nélkül valósul meg. Az elmúlt egy évben minden negyedik kötelező biztosított kapott ajánlatott ilyen jellegű szolgáltatás igénybe vételére. A WIdO vezetőjének közlése szerint a pillanatnyilag meglévő adatokból arra lehet következtetni, hogy az individuális egészségügyi szolgáltatások értékesítése révén összesen közel egymilliárd euró az aktuálisan realizált árbevétel. Az orvosok tehát igen intenzíven ajánlják a biztosítottaknak a fizetős szolgáltatásokat. A leggyakrabban megnevezett, magán forrásból finanszírozott szolgáltatások köre a következő: rangsorban az első helyen 19,1%-kal az ultrahangos vizsgálatok állnak. Ezt követi 12,7%-kal a szem belső nyomásának mérése és nők esetében a korai felismerést szolgáló kiegészítő rákszűrés (12,1%), de a csontsűrűség mérés és a különböző laborszolgáltatások is az orvosok által igen gyakran felkínált szolgáltatások közé tartoznak. A szakorvosok összességében jóval több magán szolgáltatást kínálnak betegeiknek, mint általános orvos kollégáik. Betegeiknek leggyakrabban a szülész-nőgyógyászok, bőrgyógyászok és a szemészek tesznek ajánlatokat. Mint ahogy azt a korábbi felmérések is mutatták, jelentős a szociális megkülönböztetés az ilyen ajánlatok során. Jóval gyakrabban ajánlják az orvosok az individuális egészségügyi szolgáltatásokat átlagon felüli végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkező biztosítottak számára. Ennek megfelelően az alsó jövedelmi kategóriához tartozók (1000 eurós jövedelemmel rendelkező háztartások) esetében csak minden ötödik személynek (18,7%) ajánlottak ilyen jellegű magán 26


szolgáltatást, míg a magasabb jövedelmi kategóriákban (4000 EUR felett) a megkérdezettek több mint harmada (39,1%) kapott az őt kezelő orvostól ajánlatot individuális szolgáltatás igénybevételére. A magasabb végzettségű betegek esetében kétszer olyan gyakori (32,4%) a magán kiegészítő szolgáltatás igénybevételére történő ösztönzés, mint az egyszerű végzettséggel (17,8%) bíró betegek esetében. Mindezek azt mutatják, hogy az ún. IGel-piacon az „orvosilag szükséges” szolgáltatásokra való fókuszálás valójában csupán alárendelt szerepet játszik, ami a megkérdezettek 40%-nak véleménye szerint többek között aláássa az orvos- beteg közötti bizalmi viszonyt is. A kapott ajánlattal kapcsolatos döntés meghozatalában Németországban a betegpénztáraktól és a fogyasztóvédelmi központoktól kaphatnak segítséget a biztosítottak. (VN) Forrás: AOK: http://www.aok-bv.de/politik/meldungen/index_15174.html http://www.aokbv.de/imperia/md/content/aokbundesverband/dokumente/pdf/presse/pm_wido_igel_1908.pdf 2008-09-05 13:07:50

A német kötelező betegpénztárak csaknem egymilliárdos deficitettel zárták az első félévet A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium 2008. szeptember másodikán közétett előzetes finanszírozási adatai szerint az első félévben a kötelező betegpénztárak összesen 78,3 milliárd euró bevételre tettek szert, amivel szemben a kiadásoldalon 79,2 milliárd euró jelent meg, azaz ebben az időszakban a kötelező betegpénztárak 940 millió euró deficitet könyvelhettek el. 2007-es év azonos időszakában a pénztárak még 307 millió eurós többlettel zárták a félévet. A 2007. év azonos időszakával összehasonlítva a pillanatnyi pénzügyi eredmény oka az 5,7 százalékos költségnövekedésben keresendő, amivel szembe a csupán 3,4%-os bevétel növekedés állítható. A minisztérium közleménye szerint a pénztárak a még hátralékos egyszeri kifizetéseknek köszönhetően (13. havi fizetés), illetve a munkanélküliek számának pozitív alakulása miatt az évet várhatóan mégis pozitív mérleggel zárják majd és az előzetes terveknek megfelelően adósságmentesen kezdhetik a 2009-es évet. Az egyes pénztárak differenciált pénzügyi eredményéből már most prognosztizálható az eredményes adósságcsökkentés. Ezen felül a minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy év elején a kötelező betegbiztosítás összesen 3,5 milliárd euró nettó vagyonnal rendelkezett. A 2007. év azonos időszakához viszonyítva az első félévben a pénztárak tagonkénti járulékbevételei 2,9%-kal növekedtek. A minisztérium közlése szerint a tagonkénti járulékköteles bevételek összegének 2%-os növekedése olyan mértékűnek tekinthető, amely már a 90-es évek közepe óta nem jellemző. Pozitívumként említhető, hogy július elején 600 ezerrel több járulékfizető tagot regisztráltak a kötelező betegbiztosításban, mint egy évvel korábban és ezzel egy időben a járulékmentesen biztosított személyek száma 430 ezerrel csökkent. A kötelező betegbiztosítók szolgáltatásokra fordított kiadásai az első hat hónapban tagonként 4,5%-kal emelkedtek. A két legnagyobb kiadási tételt továbbra is a 2100 német kórházra fordított 26,7 milliárd euró (+3%), valamint a gyógyszerekre fordított 14,4 milliárd euró (+5,7%) jelentik. Átlagon felülinek mondhatóak a védőoltásokra (+38%), prevenciós szolgáltatokra (+32,1%) és a megelőző/rehabilitációs szolgáltatásokra (példaként említhető az anya/apa/gyermek kurák ráfordításainak 20% feletti növekedése) fordított kiadások. Hosszabb stabilitás után az adminisztrációs költségek terén 2,2%-os

27


növekedés volt tapasztalható. A kórházi ambuláns orvosi ellátás költségeire a pénztárak tagonként az első félévben 3,5%-kal költöttek többet, mint az azt megelőző évben. (VN) A kötelező betegbiztosítás kiadásai (2008 január-június) és a tagonkénti %-os változás a 2007. évi azonos időszakhoz képest Kiadási tételek

milliárd euró

%-os változás 2007-hez képest

Orvosi kezelés

11,933

+ 3,5

Fogorvosi kezelés

3,981

+ 0,3

Fogpótlás

1,458

+ 1,5

Gyógyszerek

14,423

+ 5,7

Gyógyászati segédeszközök

2,343

+ 4,1

Gyógyító eljárások

1,952

+ 6,0

Fekvőbeteg ellátás

26,76

+ 3,0

Táppénz

3,287

+ 7,5

Utazási költségek

1,576

+ 8,1

1,242

+ 3,2

jellegű

1,102

+ 32,1

Terhesség/ anyaság fekvőbeteg szülés nélkül

0,737

+ 8,0

Otthoni betegápolás

1,232

+ 12,4

Nettó adminisztrációs költségek

3,919

+ 2,2

Megelőző intézkedések

és

Prevenciós és szolgáltatások

rehabilitációs szociális

Forrás: Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/krankenkassen/?sid=509606 Deutscher Apotheker Verlag: http://www.deutscher-apothekerverlag.de/daz_neu/public/tagesnews/September/tagesnews20080903c.html GKV-Finanzen: BMG erwartet ausgeglichenes Finanzergebnis zum Jahresende Focus: http://www.focus.de/finanzen/versicherungen/krankenversicherung/krankenkassen-fast-einemilliarde-euro-defizit_aid_330046.html LexisNexis: http://www.lexisnexis.de/aktuelles/soziales/145757/krankenkassen-schreiben-knapp-eine-milliardedefizit-im-ersten-halbjahr 2008-09-03 15:04:17 28


Egészségügyi informatika Európai ICT kutatási és innovációs stratégia Az Európai Bizottság elindított egy nyilvános konzultációt olyan stratégiák felkutatására, amelyek a következő évtizedben megerősítenék Európa vezető szerepét az információs és telekommunikációs technológia (ITC) kutatásában és innovációjában. Az ipar, az ICT szakértők, a politikai döntéshozók és a lakosság véleményei az új ITC kutatási stratégia részét fogják képezni, amelyet a következő évben hoznak nyilvánosságra. A Bizottság célja az, hogy az európai ICT ipart, különösképpen a kis- és középvállalkozásokat az élvonalba hozza a globális versenyben. A nyilvános konzultáció november 7-ig tart. A konzultáció részét képezi az Európai Bizottság egy szakértői jelentésre adott válaszának, melyet Esko Aho finn miniszterelnök vezetett. Ebben kimutattak számos hiányosságot az európai ITC kutatásban és innovációban. Európa különösképpen a befektetések nagyságában és intenzitásában teljesít alul. Jelenleg a világ fejlett gazdaságaiban a kutatás és innováció 33%-a az információs és telekommunikációs technológia terén történik, míg Európában ez az arány 25%-nál kevesebb, főleg töredezettsége következtében. Emellett az EU a globális ITC piac 32%-át képviseli, viszont az európai vállalatok csak a globális piac 22%-át teszik ki. Az Európai Bizottság ezekre a kihívásokra az ICT kutatási és innovációs stratégiájának felülvizsgálatával kíván válaszolni. A konzultáció három fő kérdéscsoportot ölel fel: 1. Mik a főbb kihívások az ICT kutatás és innováció számára? Amint az ITC forradalom folytatódik, melyek Európa főbb prioritásai a kutatásban és innovációban? 2. Hogyan és milyen területeken vállaljon Európa vezető szerepet? 3. Mi a közösségi politika szerepe abban, hogy Európa az ITC innováció élvonalába kerüljön? Hogyan lehet konszolidálni a kutatási politikát, hogy az ITC innováció számára létrejöjjön egy európai piac? Hogyan lehetne a standardizáció, az engedélyezés és a szellemi tulajdonjog kiegészítő területeit adaptálni a kutatási eredmények korai kereskedelmi forgalomba hozatalának támogatására? (SZL) Forrás: http://www.ehealthnews.eu/content/view/1313/27/ 2008-09-10 09:32:11

29


Humán erőforrás Orvoshiány Lengyelországban A Szász Orvosi Kamara és az Alsó-sziléziai Orvosi Kamara a Szászországban és a szomszédos Lengyelországban tapasztalható orvoshiányra hívta föl a figyelmet. „Számos orvos vándorolt ki Lengyelországból Nyugat-Európába, azon belül is elsősorban Angliába és Skandináviába, illetve Németországba nemcsak a 2004-es EU-csatlakozás óta” – nyilatkozta Andrzej Wojnar, az Alsó-sziléziai Orvosi Kamara elnöke a kamarák egyik közös rendezvényén Breslau-ban. Ahhoz, hogy a lengyel orvosokat meg tudják tartani, a fizetéseket emelni kell, és az EU-nak azon irányelvét, amely az ügyeleti időszakot munkaidőnek tekinti, következetesen át kell venni. Jan Schulze, a Szász Orvosi Kamara elnöke arra utalt, hogy jelenleg 159 lengyel orvos dolgozik a szászországi kórházakban. Német orvost alig lehet találni, mivel a fiatal orvosok a bürokrácia és az egyre rosszabbodó munkakörülmények miatt Németország nyugati részére vagy külföldre vándorolnak. „A Közép- és Nyugat-Európában jelen pillanatban tapasztalható orvoshiány több mint a gazdag országok vidéki területeinek ellátásából fakadó helyi probléma. Maga után vonhatja a világ legszegényebb régióinak katasztrofális ellátási helyzetét” – nyilatkozta az Orvosok Világszövetségének főtitkára, Otmar Kloiber. Kloiber úgy véli: „amennyiben hozzá akarunk járulni a világ legszegényebb országaiban az egészségügyi ellátás helyzetének javulásához, vagy új határokat kell felépítenünk, vagy reális perspektívákat kell kidolgoznunk a fejlődő országok számára”. Ehhez az is hozzátartozik, hogy fel kell lépni az orvoshiány ellen.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33698 2008-09-16 10:34:06

Írország: neurológus-hiány A neurológiai betegellátás Írországban „a legjobb esetben hiányosnak”, „a legrosszabb esetben katasztrofálisnak” mondható. Így jellemezte az ír orvosszövetség az állami egészségügyben kialakult helyzetet. Az elmúlt 5 évben az állami neurológián „jelentősen hosszabb” lett a várakozási idő. Ezen kívül az ír állami kórházakban hiány van neurológusokból és jól képzett ápolószemélyzetből. Az ír egészségügyi minisztérium adatai szerint Írországban jelenleg 700 ezren szenvednek neurológiai megbetegedésben. A szakértők szerint ez a szám az elkövetkezendő 10 évben „több mint 800 ezerre” emelkedhet. Ennek az oka többek között a kedvezőtlen demográfiai trend. Neurológiai páciensek ezreinek jelenleg sem tudnak megfelelő ellátást biztosítani, mivel nincs elegendő szakorvos, illetve diagnosztikai lehetőség. Számokban kifejezve: jelenleg Írországban 20 neurológus dolgozik az állami egészségügyben. „42 főre lenne szükség” – nyilatkozta Mike Glynn, az Ír Neurológiai Szövetség elnöke. Glynn azt követeli Mary Harney egészségügyi minisztertől, hogy több neurológust vegyen fel, és az ír állami kórházakban neurológiai osztályokat hozzon létre. Az ír betegszervezetek csatlakoztak a követeléshez.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33581 2008-09-08 16:31:52 30


A magánszektor ápolónőinek elhelyezkedésére vonatkozó egyezmény: Franciaország A magánszektorhoz tartozó francia ápolónők négy szakszervezete szeptember 4-én aláírásával látta el az UNCAM-mal (az Egészségbiztosítók Országos Egyesületével) kötött országos egyezménynek az ápolónők elhelyezkedésére vonatkozó záradékát. Ebben kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják az ápolónők munkavállalását az ország kevésbé ellátott területein. A rendelkezés lehetőséget nyújt az ország ápolónőkkel való ellátottságának kiegyensúlyozottabbá tételére, ugyanis van olyan megye, ahol ez az arány hétszerese más megyék hasonló statisztikájának. Így az ellátáshoz való hozzáférésben nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak, jóllehet az ápolói tevékenység a színvonalas ellátás alapvető eleme. Roselyne Bachelot-Narquin, egészség-, ifjúság-, sport- és szociálisügyi miniszter felelősségteljes lépésként üdvözölte a magánszektorhoz tartozó szakemberek kötelezettségvállalását, és köszönetét fejezte ki az UNCAM főigazgatójának a tárgyalások sikerre viteléért. A miniszter asszony prioritásként kezeli a színvonalas egészségügyi ellátás mindenki számára való hozzáférhetővé tételét és az egyes régiókban érzékelhető ellátatlanság felszámolását. A szakemberekkel való ellátottság javítása az elkészítés alatt álló törvénytervezet intézkedései között is szerepel. A megállapodás aláírása meghatározó lépés az ápolótevékenység szempontjából, mely különösen az időseket és a krónikus betegeket érinti. A kötelezettségvállalás teljesítésének ellentételezéseként a közeljövőben lépések történnek az ápolási tevékenység díjtételeinek megemelésére a betegeknek nyújtott ellátás színvonalának függvényében. (ZLL) Forrás : http://www.sante-jeunesse-sports.gouv.fr/actualite-presse/presse-sante/communiques/engagementinfirmiers-liberaux-regulation-leur-installation-pour-meilleur-acces-aux-soins.html 2008-09-05 12:51:00

31


Gyógyszerügy Bizonytalan a gyógyszertár-hálózatok jövője Bulgáriában A gyógyszertár-tulajdonlás korlátozására vonatkozó rendelkezést fogadtak el 2008. július 31-én, Bulgáriában. Eszerint négynél több patika nem lehet egy tulajdonos – természetes személy vagy társaság – birtokában. Az új szabályozás egyben eltörölte azt a követelményt, miszerint gyógyszertárat csak master’s degree (mester fokozatú) diplomával lehetett nyitni. Mindazonáltal a tulajdonosnak licenciátusi fokozattal rendelkező gyógyszerészt kell alkalmaznia a termékek forgalmazásához. A gyógyszertörvény módosítására vonatkozó javaslatot a „Demokraták az Erős Bulgáriáért” elnevezésű ellenzéki párt terjesztette a Parlament elé. Bár a változtatás nyilvánvaló következménye a nagy gyógyszertár-hálózatok tevékenységének betiltása lenne, - 2006-ban Bulgária gyógyszertárainak 25%-a még a helyi vagy országos hálózatokhoz tartozott, - a rendelkezés a hálózatok működését valószínűleg nem fogja érinteni, mivel a patikaláncok az egyes patikákat különböző neveken regisztrálják. Ezzel együtt az új szabályokat Bulgária Gyógyszertár-tulajdonosainak Szövetsége a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó EU egyezménnyel ellentétesnek találta. A gyógyszertár-tulajdonosok már 2007 novemberében felszólaltak a gyógyszerészek kvalifikációjával kapcsolatos rendelkezés ellen, amely számos patika megszüntetéséhez vezetett, míg végül nyáron visszavonásra került. Bulgária Gyógyszerész-egyesülete kijelentette, hogy az önálló gyógyszertárak fennmaradása alapvető fontosságú a színvonalas ellátás biztosításához. Lettország jelenleg készít elő törvénytervezetet a gyógyszertár-tulajdonosok kvalifikációjára vonatkozólag. Ezzel egy időben az Európai Bíróság áttekinti az Európai Unió számos tagországa közöttük Németország, Olaszország, Spanyolország - erre vonatkozó rendelkezéseit. (ZLL) Forrás: Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, 2008 október 2008-09-19 11:29:01

Németország: a gyógyszerkiadások további növekedése várható A német betegpénztárak gyógyszerkiadásai idén várhatóan 5,5%-kal 29,3 milliárd euróra fognak növekedni. 2009-ben a növekedés akár 8,1%-os is lehet, a kiadások összege, pedig 31,7 milliárd euróra nőhet. A költségekbe nincsenek beleszámolva az oltóanyagok és fogamzásgátlók. Ezeket az előrejelzéseket tette közzé Bertram Häussler, az IGES Intézet igazgatója szeptember 16-án Berlinben. Az IGES a számításokat a Kutató Gyógyszergyártók Szövetségének (Verbands Forschender Arzneimittelhersteller, VFA) megbízásából készítette el. „A kiadások prognosztizált növekedésének legfőbb oka az az évek óta növekvő tendencia, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék az olyan népbetegségek gyógyítására irányuló terápiákat, mint pl. a magas vérnyomás”- nyilatkozta Häussler. Az elkövetkezendő 3-5 évben egy bizonyos telítettség fog 32


fellépni ezen a területen, mivel a fogyasztás közelít a kezelési szükségletekhez. Ezért az IGES igazgatója 2010-től további 2% körüli éves költségemelkedési rátával számol. Nézetei szerint a speciális ellátás terén másfajta fejlődés fog végbemenni, így az innovatív gyógyszerek területén is. Ebben a szegmensben, 2008-ban már 27 új terméket dobtak a piacra, a következő évben pedig további 44-re lehet számítani. Példaként említette Häussler a reumatikus ízületi gyulladás, a különböző daganatos megbetegedések, valamint a nagyon ritka betegségek kezelésének innovációját. Ezeken a területeken az elkövetkezendő években 8-13%-os növekedési rátára lehet számítani, és ez a gyógyszerkiadások összköltségét 2010re évi 4,4-6,6%-kal megemelheti az IGES előrejelzése szerint. Häussler ennek ellenére lehetségesnek tartja a jövő évben a 15,5%-os állami betegbiztosítási járulékot, amennyiben néhány egyéb körülmény teljesül. Ide sorolhatóak a betegkasszák mintegy 1,5 milliárd eurós megtakarításai, valamint a járulékköteles bevételek enyhe növekedése. A gyógyszerek területén tapasztalható fejlődés nem fogja fellendíteni az egészségügy finanszírozását hangsúlyozta Wolfgang Plischke, a Kutató Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke. Bírálatát fejezte ki a tervezett egészségügyi alapokkal kapcsolatban: úgy véli, ezek először megdrágítják az ellátást a páciensek számára, majd rontják a színvonalát.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33715 2008-09-18 11:53:32

Új gyógyszertárak belépése a szabályozatlan norvég gyógyszerpiacra Közgazdászok gyakran érvelnek a piaci verseny mellett a forráselosztásban és a termékek, ill. szolgáltatások terén, mivel szerintük a kompetitív piac hatékony kimeneteleket eredményez. Ennek ellenére a legtöbb európai kormány szabályozza a gyógyszerpiacot bizonyos mértékben. A szabályozás érveként legtöbb esetben a gyógyszer használat biztonságát hozzák fel, valamint azt, hogy a gyógyszer termékek szabad piaca a hozzáférés egyenlőtlenségéhez és önköltségekhez vezetne. Az északi országokban a gyógyszerpiac szabályozását a végletekig vitték. 1966 előtt Finnországban, Izlandon és Norvégiában olyan rendszerek működtek, ahol az állam szigorúan irányította a gyógyszertárak számát és helyét. Svédországban a 70-es évektől kezdődően állami monopólium felelős a gyógyszerek kiskereskedelmi árusításáért. Az északi országokban a gyógyszeripar szabályozásának is hosszú hagyománya van. Norvégiában, a gyógyszerpiac szabályozásában számos változást vezettek be 1995-ben, köztük az OTC termékek szabad árazása és a gyógyszertárak árrésének kiszámításában beálló változások. Emellett a nagykereskedelmi piacot megreformálták, ami addig állami monopólium volt. 2001-ben liberalizálták a gyógyszertári piacot és csak az a kikötés maradt, hogy egy engedéllyel rendelkező gyógyszerész vezesse az újonnan megnyílt gyógyszertárt. A gyógyszertárak nyílhatnak bevásárlóközpontokban vagy más kiskereskedelmi üzletek szomszédságában, és a gyógyszereken kívül más termékeket is forgalmazhatnak. A liberalizáció jogot adott a gyógyszertáraknak arra is, hogy a felírt termékeket lecseréljék a legolcsóbb termékekre, ha a felíró orvos vagy a beteg ezt nem ellenezte. A piac liberalizációjának hatásait tanulmányozva elmondható, hogy nem vezetett a gyógyszerárak csökkenéséhez Norvégiában, de növelte a gyógyszerekhez való hozzáférést azáltal, hogy emelkedett a

33


gyógyszertárak száma és a meghosszabbodtak a nyitvatartási idők. Emellett a legtöbb gyógyszertárban jelentősen növekedett a munkaterhelés, melyet a gyógyszerészek 40%-a néha elfogadhatatlannak tart. A gyógyszertárak költségei 12%-kal növekedtek (munkadíj, tőke, áruk önköltségei), ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy mivel gyógyszerárakat szabályozzák a norvég piacon, a 2001-es liberalizáció után piacra lépő gyógyszertárak a fogyasztói szolgáltatások terén versenyeztek az árak csökkentése helyett. A liberalizáció után jelentős horizontális integráció is történt, vagyis a gyógyszertárak fúziója, ill. a gyógyszertár láncok szövetkezése. Az egyesülésekkel a működés méretét és ezzel a költségek csökkenését igyekezték elérni. A deregulációt követően a gyógyszertárak száma jelentősen növekedett: míg 2000-ben 392 volt, addig 2004-ben 524. A gyógyszertárak nyitvatartási ideje is hosszabb lett, így összességében a gyógyszer piac liberalizációja sikeresnek mondható a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából. Következtetésképpen el lehet mondani, hogy ha a politikai döntéshozók a gyógyszer termékek jobb elérhetőségét kívánják megteremteni, ez a piac liberalizációjának norvég mintájával elérhető, de csak azon az áron, hogy gyógyszertárak költségei emelkednek. Forrás: Niklas Rudholm: Entry of new pharmacies in the deregulated Norwegian pharmaceuticals market Consequences for costs and availability Health Policy, Volume 87, Issue 2, August 2008 2008-09-17 13:35:43

Európai gyógyszerárazási kísérleti modell Az 1990-es évektől kezdődően a gyógyszerkiadások az egészségügyi költségcsökkentő erőfeszítések gyakori célpontjává váltak. A gyógyszerárak szabályozása országonként változik az Európai Unióban, a legtöbb országban közvetlen árellenőrzés történik, és nemzetközi összehasonlításokat alkalmaznak a gyógyszerárak szabályozására. Ezek az országok a referencia országok egyazon termékének árát tekintik az árképzés kritériumának. Az európai gyógyszerárak ezen interdependenciájának következtében szükségessé válik a gyógyszeripar számára, hogy meghatározzon egy nemzetközi árstratégiát és értékelje az országos szintű döntések nemzetközi kihatásait. Az országok közötti kölcsönhatások komplexitása miatt szükségessé válik a modellezés a döntéshozás támogatására. A 9. Egészségügyi Rendszertudományi Konferencián az Université Lyon által bemutatott modell célja a nemzetközi árképzéssel kapcsolatos döntéstámogatás megteremtése. A modell az európai árazási rendszerre összpontosít, mivel igen gyakoriak az interakciók ezen országok között. A modell időkerete 10 év lesz, ami megegyezik a piaci exkluzivitási periódussal. Az árazási folyamat és az árképzés kritériumai országonként változnak Európában. Az elmúlt évtizedben a gyógyszerkiadások növekedése ezen trend csökkenésére irányuló reformokat tett szükségessé. A költségek fékezésére irányuló intézkedések ellenére az egészségügyi költségvetés továbbra is növekedőben van több országban és az árszabályozást állandó változás jellemzi. Azonban az alábbi három kritériumot a legtöbb ország alkalmazza és a modellben is szerepet játszanak: ` A fennálló terápiás alternatívákkal szembeni gyógyászati előny, vagy az innováció szintje ` Az alternatív terápiák költsége rendelkezésre áll a nemzeti egészségügyben ` Ugyanazon gyógyszer ára a referencia országokban (nemzetközi referencia árképzés) 34


A kísérleti modell országai úgy lettek kiválasztva, hogy különböző árazási rendszerek legyenek képviselve. Ezek négy kategóriára oszthatók: ` Nem létezik nemzetközi referencia árképzés (Egyesült Királyság, Németország) ` Árazás kizárólag nemzetközi referencia árképzés alapján történik (Törökország, Görögország) ` Vegyes rendszer, ahol a nemzetközi referencia árképzés kisebb befolyással bír (Svédország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) ` Kétlépéses modellek, ahol az árakat nemzetközi referencia árképzés szerint szabják meg, a térítés szabályozása, pedig nemzeti összehasonlításon alapul (Hollandia, Ausztria) A felvázolt modell döntéstámogatási eszközként fog szolgálni a gyógyszeripar számára az európai árazási stratégia meghatározásában egy adott termékre nézve. A modell lehetővé teszi a globális bevételek értékelését különböző termékindítási sorozatok vonatkozásában, valamint lehetővé teszi az ország-specifikus reformok hatásának értékelését a termék életciklusa alatt. A munka következő lépése a kísérleti modell véglegesítése, miután megtörténik a tesztelés és a szenzibilitási elemzés végrehajtása. Működésbe lépése után a kísérleti modell ki lesz terjesztve valamennyi EU-s országra. (SZL) Forrás: Asa Kornfeld: European Pricing Pilot Model A decision support tool for optimisation of pricing and reimbursement of medicines in Europe International Conference on Systems Science in Health Care 3-5 September 2008, Lyon 2008-09-12 11:46:44

A gyógyszer-dokumentáció térhódítása Franciaországban A betegek gyógyszer-dokumentációja, melynek alkalmazására Franciaország több megyéjében már 2007 májusa óta folynak kísérletek, lehetővé teszi a gyógyszerész számára, hogy valamely gyógyszer kiszolgáltatása előtt betekintést nyerjen a beteg előző 4 hónap során folytatott gyógyszeres kezelésébe. A gyógyszer-dokumentáció, melynek bevezetését az Országos Gyógyszerész Kamara kezdeményezte, áttekintést nyújt minden vényköteles és vény nélkül kiváltható, térítés alá eső és nem térített gyógyszerről, amelyet a beteg számára valamely (nem kórházi) patika az előző 4 hónap során kiszolgáltatott. A dokumentáció csak a beteg azonosítóját, a gyógyszer nevét, mennyiségét és kiszolgáltatásának dátumát tartalmazza. A gyógyszert rendelő orvos, illetve a kiszolgáltató gyógyszertár neve nem szerepel a regiszterben, ugyanúgy mint a gyógyszer ára és visszatérítésének aránya sem. A betegnek bármely pillanatban lehetősége nyílik valamely gyógyszer esetében a dokumentációba való felvezetés megtagadására, és ez semmilyen hatással sem lehet gyógyszerköltségeinek visszatérítésére. A gyógyszer-dokumentáció elindítását, a beteg előzetes beleegyezése után és Egészségügyi Kártyája (Carte Vitale) segítségével, a gyógyszerész pár perc alatt térítésmentesen elvégzi. Ily módon a személyes dokumentáció a beteg minden gyógyszerét tartalmazza, de ehhez csak a Carte Vitale révén lehet hozzáférni. 35


Franciaországban évente 13 ezer haláleset fordul elő, és 150 ezer hospitalizáció történik gyógyszer következtében, és a haláleseteknek az 50%-a elkerülhető lenne. A szakemberek a gyógyszer-dokumentációnak köszönhetően átfogó képet kapnak a betegek kezeléseiről. A gyógyító tevékenység a különböző szervek gyógykezelésére tagozódik, így a gyógyszerrendelések száma is hatványozottan megnő a betegségek megjelenése és az életkor előrehaladta révén. A gyógyszerek külön-külön alkalmazva általában nem okoznak problémát, de együttesen sokszor kockázatos gyógyszerkölcsönhatáshoz vezethetnek. Még a háziorvosok sem tudhatnak a betegük által folytatott minden gyógymódról, hiszen vannak szakterületek, melyek beutaló nélkül is felkereshetőek. A gyógyszer-dokumentáció négy évre vetített költségvonzata 20 millió EUR-ra becsülhető. Ennek nagy részét a Gyógyszerész Kamara finanszírozza. A gyógyszer-dokumentáció elsősorban a betegek érdekét szolgálja, de a gyógyszerészek szerepét is megerősíti. A francia Gyógyszerész Kamara reményei szerint négy éven belül Franciaország minden gyógyszertára a gyógyszer-dokumentáció alapján fogja folytatni tevékenységét. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/Le-dossier-pharmaceutique-bientot,10366.html 2008-09-04 15:46:55

36


Egészségügyi reformok Hány egészségbiztosítója lesz Csehországnak? A szakemberek véleménye különbözik abban, hány biztosítónak kellene lennie Csehországban. A szociáldemokraták szerint egy egészségbiztosító lenne célszerű, Tomás Julínek egészségügyi miniszter pedig azt szeretné, ha több lenne, mint eddig. Az egészségügyi tárca előkészítette az egészségbiztosításról szóló törvény módosító javaslatát, amelynek vitára bocsátását 2008. szeptemberében tervezik. Célja a reformtörvények összhangba hozatala, a biztosítási alapcsomag meghatározása és a standardon felüli ellátás legalizálása. Ez nagyon fontos és sürgető kérdés, mivel egyre növekszik az egészségbiztosítás iránt érdeklődő pénzügyi csoportok száma. David Rath szociáldemokrata ex-miniszter szerint az országnak a legjobb megoldás az egy biztosító, ez az ideális variáns. Ugyanakkor nem zárja ki a több-biztosítós rendszert sem, azzal a kikötéssel, hogy az egészségbiztosítók legyenek közjogi intézmények. Emellett létezne a kereskedelmi kiegészítő egészségbiztosítás, amely céljára kereskedelmi biztosítókat létesítenének. Az Egészségügyi Minisztériumnak a fentiektől eltérő a véleménye, miszerint minél több egészségbiztosító van a piacon, annál élesebb konkurencia alakulhat ki. A minisztérium előkészületben levő reformtörvényei teret adnak új egészségbiztosítók létrejöttének. Kérelmek új egészségbiztosítók létesítésére Jelenleg a minisztérium három új kérelmet tart nyilván új egészségbiztosító létesítésére. (Ceská pojistovna,- Cseh Biztosító, Appian Group és Czech Media Corporation társaság). A jelenleg érvényes jogszabály szerint az érdeklődőknek 50 millió korona kauciót kell letenniük, és az engedély megszerzésétől számított egy éven belül minimum 50 000 ügyfelet kell összegyűjteniük. A pályázó akkor szerzi meg a jogot az engedélyre, ha teljesíti a kiszabott feltételeket. Az Igazságügyi Minisztérium 180 napon belül nyilatkozik az ügyben, ezután szükséges az Egészségügyi Minisztérium engedélye is. David Rath ex- miniszter szerint az új egészségbiztosítók jelentkezése várható volt, mert jó üzletnek látszik. Mivel a jelenlegi miniszter tervbe vette az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakítását, ez a tulajdonosoknak előnyt fog jelenteni. Az Egészségügyi Minisztérium elsőrendűnek tartja az új reformtörvényt. Pavel Hrobon miniszterhelyettes szerint helyesebb lenne, ha az új egészségbiztosítók létesítése az előkészületen levő új törvény alapján történne. Az új törvénytervezetben az egészségbiztosító létesítésének feltételei sokkal szigorúbbak, mint a jelenlegi törvényben. Ma ugyanis a kérelmezőnek nem kell felmutatnia, honnan szerezte a kaucióhoz szükséges 50 milliót. Amennyiben az egészségbiztosítókról szóló törvény szigorúbb lenne, és hasonló feltételeket tartalmazna, mint az új bankok vagy kereskedelmi biztosítók esetében, akkor a biztosító létesítéséhez szükséges tőke eredetének kimutatása elkerülhetetlen lenne. A kilencvenes években létrejött egészségbiztosítók száma 29-re növekedett, de nagy részük fokozatosan megszűnt, vagy egymással összefonódtak, mivel nem állták meg helyüket a piacon. Az egészségbiztosítók száma az utóbbi években 9-ben stabilizálódott, 2008. április 1-jétől azonban további egy új biztosító kapott engedély a működésre (Agel Rt.). Így jelenleg 10 egészségbiztosítója van 37


Csehországnak. A legnagyobb az Általános Egészségbiztosító, amely a lakosság kétharmadát biztosítja. Az Agel Egészségbiztosító tagságát jelenleg még szervezi, a létszám naponta változik. (VM) Forrás: Právo, 2008. 09. 15. http://www.zdravotnickenoviny.cz/scripts/detail.php?id=378428 2008-09-18 09:15:45

Csehország: folyamatban az egészségügyi és egészségbiztosítási reformtörvények széleskörű észrevételezési vitája Csehországban folyamatban van az egészségügyi reformtörvények előkészítése. Az Egészségügyi Minisztérium 2008. szeptember 2-án benyújtotta észrevételezési eljárásra az egészségbiztosításról szóló törvény módosító javaslatát. Célja, hogy az általános egészségbiztosítást összhangba hozzák a már benyújtott három reformtörvény terminológiájával, alapelveivel és érvénybe lépésével. A 2008. júliusában széleskörű észrevételezési eljárásra bocsátott három reformtörvény az egészségügyi ellátás, a specifikus egészségügyi ellátás és a mentőszolgálat területét szabályozza. A minisztérium ezeket a törvényeket az egészségbiztosításról szóló törvénnyel együtt terjeszti a kormány elé, és törekvése, hogy jóváhagyás esetén a törvények még az ősz folyamán kerüljenek parlamenti tárgyalásra. Az egészségbiztosításról szóló törvény módosítása elsősorban formai jogi szempontból jelent változást. Meghatározza az általános egészségbiztosításból térített egészségügyi ellátás mértékének fogalmát, tartalmilag alapvetően nem módosul (kivételt csak az üzemi megelőző vizsgálatok térítésének megszüntetése és az oltásokra vonatkozó, részbeni szabályok képeznek). Ezért a vitában számos észrevétel és kérdés merült fel. Figyelemre méltó azonban az, hogy a térített egészségügyi ellátás mértékének új definíciója lehetővé teszi a standardon felüli ellátás térítésének legalizálását. A miniszterelnök legfontosabb prioritásnak tekinti az egészségügyi reformot, és teljes mértékű támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Az ellenzéki pártok, a szakszervezet és a szakmai társadalom részéről azonban felmerültek kifogások és a koalíciós partnereknek is vannak fenntartásai. A Cseh Orvosi Kamara mintegy 117 észrevételt nyújtott be, és ezek figyelembevételétől teszi függővé a törvények elfogadását. A minisztérium célja, hogy az előkészített reformtörvények 2009. január 1-jén életbe lépjenek. A különböző intézményektől beérkező, több száz észrevétel feldolgozásával nagy hangsúlyt fektet a jogalkotó munkára. Az egészségügyi miniszter nyilatkozata szerint új tetőt kell építeni az egészségügy fölé, 42 év után most kerül sor a hiány pótlására, az 1966. évi egészségügyi ellátási törvény felújítására. Mindez attól függ, hogyan sikerül néhány hónap alatt a számos fontos vitás kérdést megoldani. (VM) Forrás: http://www.mzcr.cz/Pages/611-novela-zakona-o-pojisteni-jde-do-pripominkoveho- rizeni.html - 2008. 09. 02. http://www.mzcr.cz – 2008. 09. 01. http://www.zdravotnickenoviny.cz http://www.zdrav.cz 2008-09-18 09:15:13 38


Egészségügyi statisztika OECD Health Data 2008 - Magyarország Magyarországon 2006-ban az egészségügyi kiadások a GDP 8,3%-át tették ki. Ez valamivel alacsonyabb volt, mint az OECD átlaga (8,9%). A legtöbbet az USA költ az egészségügyre (2006-ban a GDP 15,3%-a), őket Svájc követi (11,3%), majd Franciaország (11,1%) és Németország következik (10,6%). Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadások vásárlóerő paritáson számolva 2006-ban 1504 USD-t tettek ki, az OECD átlag 2824 USD. A legtöbbet költő országok: USA (6714 USD), Norvégia, Svájc és Luxemburg. A magyar egészségügyi kiadás növekedés hátterében a gyógyszerkiadások erőteljes emelkedése áll, csakúgy, mint számos más OECD tagországban. Magyarországon a gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások 31%-át tették ki 2006-ban, az OECD átlag 17,6%. Magyarország az OECD országok között Szlovákia után a második az egészségügyi kiadásokból gyógyszerekre fordított arány tekintetében. Mexikó és az USA kivételével az összes OECD tagországban az egészségügyi kiadások fő forrása az állami szektor. Magyarországon az állami kiadások aránya 71%, az OECD átlag 73%. A legmagasabb 80% fölötti - állami szektor arány az északi országokban (Izland, Norvégia, Svédország) valamint Japánban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban található. Kapacitás 2006-ban Magyarországon 1000 főre 3 orvos jutott, az OECD átlag 3,1. A szakképzett nővérek aránya 6,1/1000 fő, az OECD átlag 9,7. Az aktív kórházi ágyak aránya 5,5/1000 fő (Magyarország, 2006), jóval a 3,9/1000 fő OECD átlag fölött. Csak Japán, Korea, Németország és Ausztria rendelkezett fajlagosan több aktív kórházi ággyal. A legtöbb OECD országhoz hasonlóan Magyarországon is csökkenő tendenciájú az egy főre jutó kórházi ágyak száma. Ez a csökkenés együtt járt az átlagos ápolási idő csökkenésével és az egynapos beavatkozások számának növekedésével. Fejlődés jellemzi a korszerű diagnosztikai és terápiás eszközök elérhetőségét. Magyarországon a CT-k és MRI-k száma 7,2 és 2,6 volt millió főre, az OECD átlag 19,2 és 10,2 volt. Egészségi állapot 2006-ban Magyarországon a születéskor várható élettartam 73,2 év volt, több mint 5 évvel kevesebb a 78,9 éves OECD átlagnál. Csak Törökország mutatója volt alacsonyabb (71,6 év). A csecsemőhalandóság Magyarországon 5,7/1000 élveszületésre, az OECD átlag 5,2. (BI) Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/43/20/40904982.pdf 2008-09-22 14:28:42

39


Ország-információk Az algériai egészségügyi rendszer Algéria átalakuló gazdaság, átalakulás jellemzi demográfiai és epidemiológiai jellemezőit is. A kormány a piacgazdaság irányába mozdult el. A fejlődést többek között a magas külső adósságok gátolják. A gazdasági átalakulás és a reformok szociális válság és belső zavargások között zajlanak. Jelentős a munkanélküliség (13,8% 2007. október). Megfigyelhető a természetes szaporodás ütemének csökkenése (2006-ban 1,78%), ami a termékenység csökkenésének tudható be. A születéskor várható élettartam növekszik (2006-ban 72 év WHO statisztika szerint, 2007-ben 75,7 algériai statisztika szerint). Algéria egészségügyi rendszere a szegény és a fejlett országok rendszerei közötti állapotban van. A GDP 4,9%-át költik egészségügyi kiadásokra, a rendszert a válság jellemzi leginkább. Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya Algériában a hasonló gazdasági fejlettségű országok között alacsony. Marokkóban ez az arány 6,5%, Tunéziában 7,2%. A kiadások 75%-a állami kiadás, ebből 32% körül van a társadalombiztosítás. 25% a magánkiadás. A társadalombiztosítás kiadásainak felét a gyógyszerekre, másik felét a kórházakra fordítják. Az országban egymástól függetlenül, koordináció nélkül létezik és működik az állami és a magán egészségügy. Az állami intézményekben foglalkoztatott orvosok rossz bérviszonyai, ugyanakkor a növekvő lakossági kereslet nagyon sok orvost a magánpraxis fele indított. Az állami egészségügyi rendszer hierarchikusan, területre szervezett. Az alapellátás (gondozó, rendelő, poliklinika) fölött találhatók az általános kórházak, majd a legfelső szinten a specializált intézmények. Az algériai kórházi szektor jellemzői Algéria lakossága 31,2 millió. Ezt a lakosságot az állami szektorban 13 egyetemi-kórházi központ, 31 szakkórház, 185 egészségügyi körzeti központ szolgálja, összesen 52 500 kórházi ággyal. 49 270 orvos dolgozik ezen a területen (ugyancsak az állami szektorban), egy orvosra 900 lakos jut. A paramedikális személyzet létszáma 87 084, egy szakdolgozóra 673 lakos jut, az adminisztratív dolgozók száma 13 433, a műszaki dolgozóké 44 777. Országos megoszlásuk egyenlőtlen, főleg az ország északi területeire koncentrálódnak. Az állami kórházak eladósodás az elmúlt években súlyosbodott, a kórházakat folyamatos kritika éri a betegek és az egészségügyi dolgozók részéről egyaránt. A növekvő igényekkel jelentkező betegek az ellátás minőségét kifogásolják. A szakemberek az eladósodás legfőbb okát, a működési költségeik csökkentését kérik a kórházakon számon. Az egészségügyi dolgozók a keresetekkel és a gyógyítás feltételeivel elégedetlenek. A kórházak több éve tesznek erőfeszítéseket a menedzsment-irányítási módszereik javítására. Hármas feladattal küszködnek: alkalmazkodniuk kell az igényekhez, javítaniuk kell a minőséget és csökkenteniük az ellátáshoz való hozzáférésben megnyilvánuló egyenlőtlenségeket. Csökkenteni kell azokat a működési problémákat, amelyek a további fejlődést blokkolják. Ez csakis az orvosok és a szakdolgozók, adminisztratív és a műszaki dolgozók közös, összehangolt tevékenysége segítségével érhető el.

40


Az alábbi területeken javasolnak változtatásokat: `

A felelősségek leosztása a folyamatok, tevékenységek homogén egységeibe.

`

Hasonlóképpen a tevékenységeket, a szolgáltatásokat is homogén egységekbe kell szervezni, amelyek így önálló felelősséggel rendelkező központokat is jelentenek.

`

Megkerülhetetlen a korszerű közgazdasági technikák és logisztikai módszerek alkalmazása az intézmények irányításában, működésében.

`

A könyvelés mai homályai helyett transzparens gyakorlatra van szükség elsősorban is az egészségügyi költségvetés felosztásában, felhasználásában, az önálló felelősséggel rendelkező központok szigorú elszámoltatásában.

`

Folyamatosan újra kell tárgyalni a költségvetési célkitűzéseket, azok lehetséges csökkentéseke érdekében.

`

Olyan informatikai rendszert kell létrehozni, amely segít az ellátás koordinálásában, a szakembereknek az új módszerek alkalmazásában és a betegjogok tiszteletben tartásában.

`

A megbízható és közvetlen információs rendszer a felelős vezetés előfeltétele.

„Az egészségnek nincs ára…. de az Egészségügyi Minisztériumnak költségvetése van.” Ez a tény a fejlett országok kórházmenedzsmentjeibe is hatékony technikák bevezetését tette szükségessé. (BI) Brahamia Brahim: Le système de santé algérien dans la transition Yasmina Kerboua Ziari, Ahmed Benzaui, Laoucine Kerbache: Le Systeme de santé algérien International Conference on Systems Science in Health Care 3-5 September 2008, Lyon 2008-09-12 12:42:16

41


Események AIDS-kongresszus Berlinben: 2008. szept. 12-13. Az AIDS-járvány németországi terjedése volt az egyik központi témája a Berlinben, szept.12-13-án megrendezett 10. „HIV-párbeszéd” kongresszusnak. A konferencia megszervezésében a Robert Koch Intézet, a Berlini Aids-Segély, valamint klinikák és szakorvos-szervezetek vállaltak szerepet. A fórumon érintettek, orvosok, kutatók és politikusok egyaránt részt vettek. A berlini AIDS-specialista, Keikawus Arastéh szerint központi fontosságú a súlyponti praxisok helyzete, valamint az immungyengeség neurológiai és pszichiátriai komplikációi. Kihangsúlyozta az AIDS-járvány Kelet-Európában való terjedése feltartóztatásának fontosságát: „ezt a régiót a nemzetközi konferenciákon általában elhanyagolják.” Ahhoz, hogy biztosítani tudják a HIV-fertőzöttek ambuláns súlyponti praxisokban történő kezelését, a konferencia szervezői követelték egy szövetségi szintű AIDS-átalánydíj bevezetését az orvosok számára. A praxisok bezárása a betegek ellátását drámai mértékben ronthatja – nyilatkozta Dietmar Schranz, a letelepedett orvosok AIDS munkakörének tagja. Úgy véli, ennek további következményei a kórházak túlterhelése és a betegpénztárak költségeinek növekedése lenne. Ulrich Marcus, a Robert Koch Intézet munkatársa azt nyilatkozta, hogy az új fertőzések 2001 óta növekvő száma meglehetősen nagymértékben ingadozik. A Németországban élő 60 ezer HIV-fertőzött közül minden ötödik Berlinben él. A HIV-járvány növekedése csak a homoszexuális férfiak körében állapítható meg. Ennek oka más nemi betegségek növekedése, amelyek védekezés nélküli szex esetén megnövelik a HIV-vírus átterjedésének valószínűségét.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=33659 2008-09-16 16:22:43

42


Egészségügyi Világszervezet (WHO) WHO: Európai Dohányzás-ellenőrzési jelentés, 2007. Könyvismertetés A jelentés az európai régió 2006. év végi dohányzás-ellenőrzési helyzetét és a dohányzás-ellenőrzési politikájának állapotát írja le. A kötet az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC: Framework Convention on Tobacco Control) végrehajtására alapozva vizsgálja az európai régióban az Európai Dohányzás-ellenőrzési Stratégia 2002. évi elfogadása után bekövetkezett fejlődést. A jelentés áttekinti a dohányzással összefüggő egészségi ártalmak tendenciáit is a 2002. és 2006. közötti években. A jelentést nemzetközi, regionális adatok, módszertani anyagok, és az egyes országok esettanulmányai, statisztikai táblái egészítik ki. A kötet végén található a Dohányzásmentes Világnap díjazottainak felsorolása az adott időszakban. (KB) Forrás: http://www.euro.who.int/document/e89842.pdf 2008-09-11 13:10:38

Kérdéses az elektronikus cigaretta alkalmazása Az elektronikus cigarettát - a reklámok által ezt sugalltakkal szemben - a WHO nem tekinti a dohányzásról való leszokás legitim eszközének. Dr. Ala Alwan, a Világszervezet főigazgatóhelyettese szerint a WHO nem rendelkezik tudományos bizonyítékokkal a termék biztonságosságát és hatékonyságát illetően. Így a reklámszakembereknek vissza kell vonniuk web site-jukról, illetve más tájékoztató anyagaikból az erre vonatkozó utalást. Az elektronikus cigaretta általában rozsdamentes acélból készül, feltölthető elemmel működik és különféle koncentrációban tárolja folyékony formában a nikotint. Az elektronikus eszköz füst helyett, felmelegített ködpáraszerű anyagot bocsát ki, és ez kerül a dohányosok tüdejébe. A 2004-ben, Kínában kifejlesztett terméket Brazíliától kezdve az Egyesült Királyságig, számos országban forgalmazzák. A WHO a reklámokban foglaltakkal ellentétben, nem rendelkezik bizonyítékokkal arra nézve, hogy az elektronikus cigaretta segíti a dohányzásról való leszokást, és nincs is tudomása az eszköz biztonságosságát és hatékonyságát illetően végzett összehasonlító vizsgálatokról. Az Egészségügyi Világszervezet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az elektronikus cigaretta a

43


dohányzásról való leszokás hasznos eszközének bizonyulhat, azonban ennek alátámasztására és a toxicitás kizárására klinikai vizsgálatok elvégzését tartja elengedhetetlenül szükségesnek. Douglas Bettcher, a Világszervezet Dohányzásmentességre vonatkozó Iniciatívájának igazgatója azt nyilatkozta, hogy amíg ez nem történik meg, a WHO nem tekintheti az elektronikus cigarettát adekvát nikotinhelyettesítő terápiának, és nem fogadhat el a jóváhagyására való utalásokat. A WHO Dohánytermékek Szabályozásával foglalkozó Kutatócsoportja 2008. november 12-14-én, a délafrikai Durban-ben készül közzétenni a szabályozásra vonatkozó ajánlásait a tagországok számára. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2008/pr34/en/index.html 2008-09-22 15:53:47

44

No title

Recommend Documents