2012.06.05. kedd
A kormány tegyen feljelentést! Mi lesz a pedagógusokkal? – Országgyűlés ''Győzni egyedül is lehet...'' Újabb kényes ügy Esztergomban
A Fidesz a szélsőségek megerősödésében érdekelt Éljen a sajtószabadság! Pár huzamos bűnelkövetés a közmédiánál Felesleges és hiábavaló Se piac, se tőke, se hitel, se hit, se remény…
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
A kormány tegyen feljelentést! Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy hűtlen vagy hanyag kezelés miatt tegyen feljelentést, amiért a magán-nyugdíjpénztári vagyonból államosított értékpapírok értéke a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolója szerint 18,4 milliárd forinttal csökkent - közölte Szekeres Imre országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón.
A szocialisták gazdaságpolitikai kabinetvezetője azt mondta: az említett részvényeket, befektetési jegyeket áron alul adták el, noha átvételükkor az állam vállalta, hogy a megtakarítások értéke nem csökkenhet. Hozzátette, ha a kormány nem tesz feljelentést, a szocialisták fordulnak az ügyészséghez. Az MSZP azt is kezdeményezi, hogy a kabinet adjon részletes jelentést arról, a magánpénztári megtakarítások állami kezelésbe vonásával befolyt körülbelül háromezer milliárd forintból mennyit fordítottak folyó kiadásokra, adósságcsökkentésre és nyugdíjcélra. Arra a kérdésre, hogy miként értékelik a jegybanktörvény módosításának elhalasztását, Szekeres Imre úgy válaszolt: ha az ezt kezdeményező Varga Mihály tárca nélküli miniszter szándéka, hogy a magyar érdekeknek és a nemzetközi szervezeteknek is megfelelő jogszabály szülessen, azt helyeslik, ha viszont az időhúzás, az újabb károkat okoz az ország pénzügyi stabilitásának és gazdaságának, miként százmilliárd forintos veszteséggel járt az is, hogy a kormány magatartása miatt fél éve nem születhetett meg a hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal.
Mi lesz a pedagógusokkal? - Országgyűlés Nemzeti összetartozás, pedagógusnap, felsőoktatás, magánnyugdíjpénztár. Ülésezett a parlament. Mi lesz a pedagógusokkal? Botka László a hétvégén lezajlott pedagógusnap kapcsán szólalt fel. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy 2012 júniusában senki nem tudja megmondani, hogy az önkormányzatoktól államosított iskolákat ki, miből és hogyan fogja üzemeltetni 2013 januárjától. Szerinte felháborító az a káosz és bizonytalanság, ami az egész magyar oktatást jellemzi. Emlékeztetett arra is, hogy Európában pont a magyar kormány politikájával ellentétes folyamatok zajlanak le az oktatás területén. Interpelláció a felsőoktatásról Hiller István arra volt kíváncsi, hogy tovább csökkentik-e az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát. Azt is megkérdezte, hogy a kabinet kevesebb pénzt fog-e adni a felsőoktatásnak és bővíti-e a - mint mondta - kormányoldal által önköltségesnek, "mindenki más által tandíjasnak nevezett" képzési formát. Egyúttal arra is kitért, hogy mi lesz a jó képességű, de a tandíjat kifizetni nem tudó hallgatókkal. Mit tesz a kormány a pályakezdő munkanélküliek érdekében? Nyakó István a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva arról beszélt, hogy 2012 első negyedévében minden negyedik fiatal munkanélküli volt, a 15-24 év közöttiek adták ki az összes munkanélküli 16 százalékát, a korcsoport 28 százalékos munkanélküliségi rátája pedig egy százalékponttal volt magasabb a 2011-es adatnál. A politikus azt kérdezte, hogy milyen hathatós intézkedéseket tesz a kormány a fiatalok elhelyezkedése érdekében. ***
Eközben szocialista kezdeményezésre, de az MSZP javaslata helyett egy kormánypárti módosító indítványnak megfelelő szöveggel fogadta el az Országgyűlés hétfőn a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről szóló határozatot. *** Miért nem támogatja a kormány az abortusztablettát? A szocialista Varga László arra volt kíváncsi, miért nem támogatja a kormányzat az abortusztablettát, amely a művi terhesség-megszakításnál kisebb kockázatokkal alkalmazható. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a kormány a legtehetősebbeknek juttat támogatást a családi adókedvezmény rendszerével. A magán-nyugdíjpénztári papírok kezelése Szekeres Imre arra emlékeztetett, hogy a Fidesz és a KDNP politikusai tavaly megszavazták azt a törvényt, amellyel a "magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat államosították". Hozzátette, a törvény elfogadásakor világossá tették, hogy ez a vagyon semmilyen veszteséget nem fog elszenvedni. Hangsúlyozta, hogy a 2011-es beszámoló szerint viszont 18,4 milliárd forint értékben olcsóbban értékesítettek részvényeket és más értékpapírokat, mint amennyiért átvették őket. A politikus szerint a kabinetnek az ügyben az ügyészséghez kellene fordulnia, és hűtlen vagy hanyag kezelés miatt feljelentést kellene tennie. Nem lehet egyszerre biztonságos és rugalmas a foglalkoztatás szabálya A szocialista Gúr Nándor szerint nem lehetnek egyszerre biztonságosak és rugalmasak is a foglalkoztatás szabályai. Kifogásolta, hogy a kormányzati elképzelések szerint
ugyanazért a munkáért a hátrányosabb helyzetű térségekben alacsonyabb fizetés is adható. Azt mondta: a foglalkoztatást nem így kell növelni, hanem támogatással. Bírálta azt is, hogy a kormány - saját terveihez képest - hatalmas lemaradásban van a munkahelyteremtésben. Kritikát fogalmazott meg annak kapcsán is, hogy a terjedelmes előterjesztést a képviselők csak annak tárgyalása előtt kapták meg. Mit tesz a kormány a banki egyoldalú szerződésmódosítás ellen? Simon Gábor a devizahitelekkel kapcsolatos banki egyoldalú szerződésmódosítások visszásságaira hívta fel a figyelmet, rámutatva arra: a pénzintézetek a svájcifrank-alapú hiteleknél csak a svájci alapkamat mozgását vehetnék figyelembe a ráta változtatásához.
Újabb kényes ügy Esztergomban A nyomozó hatóságokhoz fordul az MSZP Demokrácia Központja, mert a párt hűtlen kezelést gyanít az esztergomi Strigonium Zrt. által eladott egyik önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség értékesítésével kapcsolatban. Legény Zsolt, a Demokrácia Központ vezetője kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a városgazdálkodást ellátó és teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló Strigonium vélhetően áron alul, 42,5 millió forintért értékesített egy a város főterén álló, több mint 200 négyzetméteres üzlethelyiséget idén. Hozzátette: a patikaként hasznosítható ingatlant 2009-ben apportálta a város a zrt.-be. A helyiség piaci értékét 2008-ban 68 millió forintra értékelték, de ahhoz további 34 millió forintért készíttetett műszaki kiviteli, valamint engedélyezési dokumentációkat a város. Legény Zsolt szerint hűtlen kezelés gyanítható a mögött, hogy a városgazdálkodási cég a mintegy 100 millió forintot érő ingatlant 42,5 millióért adta el, ráadásul ezt önkormányzati felhatalmazás nélkül is megtehette. A politikus mindezért nem a jelenlegi
városvezetést okolta, az ügyet a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás örökségének tudta be. Nyíri Attila, az MSZP esztergomi szocialista önkormányzati képviselője arra emlékeztetett, hogy a város 26 milliárd forintos adósságot görget, amelyek mögött hasonló visszaéléseket gyanítanak. A képviselő ezért további feljelentéseket is kilátásba helyezett. A Strigonium tavalyi mérlegének elfogadásáról élénk vita mellett, múlt heti ülésén tárgyalt a képviselő-testület. A beterjesztett mérleget ugyanis a könyvvizsgálók csak záradékkal hagyták jóvá. Tétényi Éva független polgármester közölte: a záradékkal ellátott beszámolók esetében vétójogot emel és egy későbbi időpontra rendkívüli testületi ülést hív össze.
A Fidesz a szélsőségek megerősödésében érdekelt Az MSZP által benyújtott, a Szélsőséges megnyilvánulásokat meghatározó és a későbbiekben szankcionáló parlamenti etikai bizottság felállításáról szóló előterjesztés tárgysorozatba vételét hónapokig nem engedélyezte a Fidesz. Mikor Orbán Viktor végre szabad utat adott, a fideszes Berényi László módosító javaslatokkal megakadályozta a parlamenti bizottság létrehozását. A cél egyértelmű volt: a Fidesz elemi érdeke, hogy a szélsőségek
Magyarországon
fennmaradhassanak,
megerősödhessenek,
velük
folyamatosan összejátszik, őket rendszeresen és hallgatólagosan támogatja. Az MSZP hiába kísérelte meg újra az állandó etikai bizottság létrehozását egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal, a Fidesz ezt is leszavazta. Mára mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz kriminalizálni akarja a kérdést és erkölcsi felelősség alapján történő elbírálás helyett jogi útra kívánja terelni az ilyen megnyilvánulásokat. Ezzel egyrészt az a baj, hogy a korábbi esetekben az ügyészségek semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni, ahogy Orbán Viktornak sem sikerült ”pár taslival hazazavarni” a szélsőséges elemeket. Másfelől mélyen antidemokratikus, hogy az erkölcs fölé akarják emelni a jogot, holott az fordítva igaz. Arról már nem is szólva, hogy a parlamenti pártok képviselőinek sokkal nagyobb mértékben kellene ügyelniük az erkölcsileg is megfelelő magatartásra, mondanivalókra. A Fidesz ezzel a tettével elismerte, hogy összekacsint a szélsőséges eszmék képviselőivel, őket ezzel a kiskapuval igyekszik megmenteni a felelősségre vonás, a szélsőséges megnyilvánulások azonnali megtorlása alól. A Fidesz ezzel megengedte, hogy a Parlamentben lehessen Horthy-kultuszt gerjeszteni, lehessen irredenta eszméket terjeszteni, lehessen holokauszttagadó ideológiákra épülő beszédeket mondani a köztévé nyilvánossága előtt. Ez összejátszás, hallgatólagos támogatása a szélsőségeknek, bár Kövér László kijelentései már túllépik a hallgatólagos jelzőt, ahogy Orbán Viktor és a Fidesz is ezt tette, amikor megvédte a pártjuk választmányi elnökét, a házelnök urat. Nem csoda, hogy a Spiegel is elég határozott véleményt formált Orbán Viktorról és a Fideszről. Az MSZP számára az ilyen módon értelmetlenné vált és eredeti irányától elfordított, értelméből, tartalmából kiforgatott határozat ebben a formájában igaz demokrataként, európai értékeket magáénak valló pártként vállalhatatlanná vált. Az MSZP továbbra is abban érdekelt, hogy Magyarországon ne juthasson a szélsőséges eszme ilyen könnyen propagandához, ahogy azt a Fidesz megteremtette számukra. Mesterházy Attila, elnök-frakcióvezető
Steiner Pál, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja, országgyűlési képviselő Harangozó Gábor, a Külügyi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
Éljen a sajtószabadság! „Éljen a sajtószabadság!” felkiáltással zárta hozzászólalását László Ferenc MSZP-s képviselő Nagykőrös város önkormányzatának május 31-i ülésén az újságírók hang- és videófelvétel készítésének korlátozásáról szóló napirend vitájában, majd néhány perc múlva a fideszes alpolgármester javaslatára a kormánypárti képviselők több hónapra megvonták tiszteletdíját. A képviselő-testület egyetlen szocialista tagja a Czira Szabolcs fideszes polgármester, kormánypárti országgyűlési képviselő újságírókat korlátozó, a nyilvános ülésekről hangés videófelvétel készítését csak előzetes bejelentéshez kötő javaslata ellen tiltakozott, kifejtve véleményét, miszerint amit csinálnak, az a sajtószabadság durva megsértése. Ezt követően egy másik napirendi pont tárgyalásánál Körtvélyesi Attila alpolgármester arra hivatkozva, hogy László Ferenc nem fizette be önként az előző ülésen, az internetes blogjában leírt véleménye miatt rá kirótt 50 ezer forint rendbírságot, azt javasolta, hogy függesszék fel képviselői tiszteletdíjának folyosítását, amelyet a fideszes többség meg is szavazott. A döntés érdekessége, hogy az 50 ezer forintos büntetést nem is kell befizetnie, azt a polgármesteri hivatal vonja le kiutalandó tiszteletdíjából. Egyértelműen látszik, hogy Nagykőrös fideszes városvezetésének célja az ellenzék megfélemlítése, a demokratikus alapjogok mellett kiállók ellehetetlenítése, amely érdekében még nyilvánvalóan törvénytelen döntések meghozatalától sem riad vissza. MSZP Nagykőrösi Szervezete
Pár huzamos bűnelkövetés a közmédiánál ”Semmilyen kapkodásra, összevonásra, szétválasztásra, itt, legalábbis rövidtávon, föltétlenül szükség nincsen. (...) Azt javasolnám a következő kormánynak, hogy üljön le a médiumok képviselőivel, gondolja át az egész rendszert, kezdődjön egy megbeszélés, adjunk magunknak időt ebben az ügyben a tatár nem hajt bennünket” - mondta Orbán Viktor a közmédiáról még 2010 februárjában, alig három hónappal azelőtt, hogy másodszor is elfoglalta a miniszterelnöki pozíciót. Aztán… … elfoglalta, és a közmédia azonnali elfoglalásába kezdett. (Ennyit a kapkodás szükségtelenségéről.) … első körben a négy önálló, évtizedes (az MTI esetében évszázados!) szakmai múlttal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező közmédiumot egyetlen pártfelügyelet alá vont mamutvállalatba vonta össze. (Ennyit az összevonás szükségtelenségéről). … most, a második felvonásban rendkívül ésszerűtlenül és drágán, de a kétharmados médiatákolmánynak hírügynökségnek
és
megfelelően a
külön
médiaszolgáltató
parancsnoki mamutnak.
fülkét (Ennyit
épít a
a
nemzeti
szétválasztás
szükségtelenségéről.) Mindezt pártállami módon végrehajtott kirúgássorozat, botrányos hírhamisítások, a demokratikus világot felkavaró médiajog-alkotás és a hatalomhű pártkatonák ide-oda vezénylései kísérték-kísérik. (A hírek szerint az Élő-kapcsolás is marad a közmédiában, miután Lánchíd Rádiónál korábban a Lomnici-botrányba belebukó Élő Gábor alatt dolgozó Barna Dóra az MTI-Hírcentrum vezetője lesz.) A közmédia ilyetén való átalakításával Orbán Viktor jó időre lehúzta a pártatlan közmédiát Magyarország térképéről. Az MSZP Sajtótagozata szolidáris a megmaradt MTI maroknyi médiamunkásával és mindazokkal, akiket Orbán Viktor a sajtószabadságot, az egyetemes és alapvető emberi jogokat tipró médiatörvény alapján a hatalma alá rendel. MSZP Sajtótagozata
''Győzni egyedül is lehet...'' Zalaegerszeg - Orbán Viktor és a Fidesz legyőzhető, nyilatkozta a Zalai Hírlapnak Mesterházy Attila. A szocialista párt elnöke leszögezte: a megszorítások helyett munkahelyteremtésre
és
gazdasági
növekedésre
koncentráló
gazdaságpolitikát
ajánlanak Magyarországnak. – Megkerülhetetlen a kérdés: a kormány kritikája vagy az MSZP érdeme, hogy az egyik közvéleménykutató szerint a szocialisták támogatottsága elérte a Fideszét? – Ha az MSZP öt százalékot javít, az nem lehet csak a kormány kritikája. Ráadásul az, hogy én lettem a legnépszerűbb pártelnök, szintén azt erősíti, hogy valami elindult a társadalomban.
Persze
egy
közvéleménykutatásból
nem
szabad
messzemenő
következtetéseket levonni, de a TÁRKI adataiból az látszik, hogy Orbán Viktor és a Fidesz is legyőzhető. – Akár egyedül is, vagy szükség van az Olajfa-koalícióra? – Mi nyitottak vagyunk és leszünk minden együttműködésre, ám jelenleg még az ellenzéki pártok is versenyeznek egymással, hogy bővíteni tudják bázisukat. Ez egy későbbi koalíciónak is hasznára válhat, hiszen erős partnerek közt erősebb szövetség tud létrejönni. Az LMP azonban több alkalommal is kinyilvánította: nem nagyon akarja az együttműködést. Erre a kérdésre tehát 2014 elején lehet konkrét választ adni. De győzni egyedül is lehet. – A francia baloldal győzelme segítheti-e a hazai baloldalt? – Mindenféleképpen. És ha megnézni, nem csak a franciák szerepeltek jól az elmúlt időszakban. A német szociáldemokraták történelmi sikereket értek el a tartományi választásokon, s az angol munkáspárt laposra verte a regionális választásokon a konzervatív uralkodó pártot. Szlovákiában baloldali párt van, Horvátországban baloldali a miniszterelnök, Ausztriában pedig a kancellár. Csehországban 40 százalék körül áll a szociáldemokrata párt, Romániában is baloldali miniszterelnök van, a választások
legnagyobb esélyesei pedig ott is a szociáldemokraták. Európában tehát az inga elkezdett balra lengeni... – Ön a napokban felszólította a párt szimpatizánsait, hogy ne vegyenek részt a nemzeti konzultációban, miközben önök is az állampolgárok segítségét kérik programjuk összeállításához. Nem ellentmondás ez? – Az a nagy különbség, hogy mi odamegyünk az emberekhez, nem levelezgetünk velük. Ezt nem szabad összekeverni azzal, hogy a komány egymilliárd forintot költ el olyan kérdések megvitatására, amelyekre mindenki tudja a választ. Mert arra, hogy kell-e Magyarországon több munkahely, szerintem nem olyan bonyolult válaszolni. Ez az egymilliárd forint pedig sokkal jobban hasznosulna, ha például Zalában létrehoznának egy munkaerő-piaci alapot, s képzéssel, átképzéssel, helyi gazdaságélénkítéssel segítenének munkahelyeket teremteni. – Önök mit ajánlanak Magyarországnak? – A megszorító politika, az adóemelések politikája helyett munkahelyteremtésre és gazdasági növekedésre koncentráló gazdaságpolitikát, mert változtatni kell a jelenlegi nem ortodox gazdaságpolitikán, és változtatni kell azon az adórendszeren, amely perverz újraelosztást tesz lehetővé. Akkor igazságos ugyanis egy adórendszer, ha a gazdagok többet fizetnek, a kisebb keresetűek pedig kevesebb terhet kell hogy vállaljanak. Ezért progresszívvá tennénk az adórendszert, ami a költségvetésnek is plusz bevételeket hozna. A programunkban szerepel, hogy bizonyos térségekben érdemes speciális ösztönzőket alkalmazni, és ez ma már sajnos nemcsak Kelet-Magyarországra igaz, hanem akár Zala megyére, Zalaegerszegre is. Újra be kell indítani a gazdaság motorjait és a helyi gazdaságnak is lehetôséget kell adni, valódi versenyt biztosítani, és azt, hogy a kis- és középvállalkozók piachoz, forráshoz jussanak, mert enélkül egy cég sem tud működni. – Egyszer a választópolgárok már elhitték, hogy az ország problémái megoldhatók megszorítások nélkül, és most önök is ezt ígérik...
– Mi azt mondjuk, hogy állandó megszorítás helyett más gazdaságpolitikát kell alkalmazni, és ez nagyon-nagy különbség. Nem a takarékoskodás ellen vagyunk, hanem az értelmetlen megszorítások ellen. Nem adókat kellene emelni, annak ellenére, hogy a Fidesz a választások idején azzal kampányolt, hogy az adócsökkentés kormánya lesz. Ehhez képest több mint 25 új adónemet vezetett be, s a kisebb keresetűek közt vannak olyanok, akitől egy egész havi nettó fizetést vesz el, hogy odaadja azoknak, akiknek amúgy is van. A presztízsberuházásokat le kell állítani, nem kell majdnem százmilliárdért futballstadiont építeni, több tízmilliárdért a Kossuth teret újratervezni, miközben béremelésre mindössze 30 milliárdot adott a kormány az egészségügyben dolgozóknak. Világos prioritások kellenek, amelyek középpontjába az embert, a munkahelyteremtést és a szegénység elleni küzdelmet kell állítani és a gazdaság élénkítését.
Felesleges és hiábavaló Az MSZP frakciója feleslegesnek és hiábavalónak tart minden további egyeztetést és konstruktivitást a Btk. vitája során Az MSZP-frakció, minthogy az egyik legfontosabb törvénynek tartja, eddig konstruktívan állt az új Büntető törvénykönyv vitájához, szakmai javaslatokat fogalmazott meg, kritikái mellett kiemelte a javaslat erényeit is, és örömmel fogadta a kormány egyeztetési szándékát. A jogalkotás menete a mai napig tisztességes mederben folyt. A mai alkotmányügyi bizottsági ülésen azonban Vas Imre fideszes képviselő, frakciójának "ügyrend királya", a vitában ugyan szakmai érvekkel nem járult hozzá a bizottság munkájához, azonban amikor azt megunta, szokása szerint ügyrendi javaslattal a képviselők hozzászólási jogát frakciónként két percre korlátozta. Javaslatát pedig a bizottság - egyébként kormánypárti - elnökének kérésére sem vonta vissza. Az MSZP és az LMP képviselői tiltakozásul elhagyták a bizottsági üléstermet. Elkeserítőnek tartjuk, hogy amikor a bizottság elnöke a frakciókkal előzetesen időpontot egyeztetve biztosítani szeretné azt, hogy a szakbizottságban egy, a Büntető törvénykönyv jelentőségéhez méltó komoly szakmai vita alakulhasson ki, egy fideszes képviselő frakciója támogatásával ellehetetleníti azt. Úgy tűnik, a Fidesz képtelen
túllépni önmagán, ezért illúzió, hogy az elmúlt 2 év botrányos jogalkotási menete megváltozzon. Az MSZP képviselőcsoportja sajnálattal konstatálja mindezt, s értelmetlennek tart minden további egyeztetést és konstruktivitást a Büntető törvénykönyv vitája során. Most benyújtott módosító javaslatait pedig kormányra kerülése esetén beépíti a Btk-ba. Bárándy Gergely, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
Se piac, se tőke, se hitel, se hit, se remény… A Fidesz azzal kecsegtette a választópolgárokat 2010-ben, hogy az egykulcsos adórendszerével és ”nem hagyományos” gazdaságpolitikájával megteremti a gazdaság csodaszerű felemelkedését. Azt ígérték, hogy a vállalkozások szárnyalni fognak. Az eredmény mindenki számára látható. Egekbe emelkedő infláció, drámaian csökkenő bérek, az országból menekülő vállalkozók és munkavállalók, rekordméretben csődöt jelentő vállalkozások… Azonban a Fidesz még mindig nem látja be, amit minden szakember és az MSZP is évek óta mond, hogy ez az ”egykulcs” nem nyitja a zárat. Májusban minden korábbinál több, összesen 2203 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ezzel nemcsak az egy hónapon belül bedőlő cégek rekordja dőlt meg, de minden eddiginél hamarabb, már június első napjaiban elérjük a tízezredik, éven belüli felszámolást - derül ki az Opten közleményéből. Ezen felül példa nélküli, hogy májusban kevesebb új céget alapítottak, mint amennyivel szemben felszámolás indult. Csupán 1926 új céget jegyeztek be, szemben az elmúlt tizenkét hónap 4200-as havi átlagával. A fenti adatok tragikus következményeket sejtetnek: egyre jobban leépülő gazdaság, drámaian csökken a munkahelyek száma, növekvő munkanélküliség, apadó állami bevételek, elértéktelenedő ország. Mindezt a Fidesz-KDNP-kormánykoalíciónak köszönhetjük, amely minden szakember, ellenzéki gazdaságpolitikus tiltakozása ellenére büszkén szavazta meg a nemzetet veszélybe sodró gazdaságpolitikát. Sőt, még most is, amikor már az eredmények nyilvánvalóvá teszik, hogy rossz irányt vettek, ragaszkodnak téveszméjükhöz. Tragikus a helyzet a kis- és középvállalkozások állapotát tekintve. Se piac, se tőke, se hitel, se hit, se remény.
Ezt a folyamatot meg kell állítani! Az MSZP abban érdekelt, hogy a 2014-es kormányra kerülése után Magyarországon a vállalkozások ne menjenek tönkre, hanem stabil és kiszámítható gazdasági környezetben eredményesen gazdálkodhassanak, és munkahelyeket hozzanak létre.
Tóth Csaba, az MSZP Kis- és középvállalkozások kabinetvezetője, országgyűlési képviselő
