KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Az ügy iktatószáma:
D.282/18/2017.
A tanács tagjai: Dr. Dajka Gabriella közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Gulyás Richárd közbeszerzési biztos, Dr. Szathmári Réka közbeszerzési biztos A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az ajánlatkérő: Az ajánlatkérő képviselője:
Hydrotest Kft. (Etyek, Kossuth u. 80/2.) Dr. Koppány Miklós jogtanácsos (Etyek, Kossuth u. 80/2) Fővárosi Vízművek Zrt. (Budapest, Váci út 23-27.) Dr. Korossy Emese és Dr. Petrás Zsuzsa felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Budapest, Váci út 23-27.)
A közbeszerzés tárgya: 3 db 6x4-es billenőplatós tehergépkocsi beszerzése A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés körében megállapítja, hogy az ajánlatkérő annak 1. eleme tekintetében megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 3. § 37. pontjára és a Kbt. 76. § (6) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Kbt. 76. § (2) bekezdését és a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. A hivatalbóli kiterjesztés 2. eleme tekintetében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 65. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 58. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 65. § (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. A hivatalbóli kiterjesztés 3. eleme tekintetében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. §. (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. A Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívását és ezt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszünteti. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 5.000.000.-Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett
2 10032000-01040360-00000000 számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmező számlájára jelen határozat megküldésétől számított 8 napon belül utaljon vissza 295.000.-Ft, azaz kétszázkilencvenötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező részére. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 200.000.-Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. INDOKOLÁS A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. Az ajánlatkérő az Európa Unió Hivatalos Lapjában 2017. március 13-án feladott és 2017. március 15-én-én 2017/S 052-095640 számon megjelent hirdetményével a Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárást indított. Az ajánlatkérő a felhívását két alkalommal, a 2017. április 4-én megjelent 2017/S 066-124131 számú és a 2017. április 14-én megjelent 2017/S 074-142116 számú korrigendummal módosította (alkalmasság, műszaki specifikáció és az ajánlattételi határidő módosítása). 2. A felhívás II.2.4) pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy adásvételi szerződést kíván kötni, melynek tárgya 3 db 6x4-es billenőplatós tehergépkocsi beszerzése az itt meghatározott műszaki tartalommal. Közölte továbbá, hogy a gépjárműveket teljes körű forgalomba helyezéssel, műszaki vizsgával, forgalmi rendszámmal ellátva veszi át. 3. A felhívás II.2.5) pontja alapján az értékelési szempont a legalacsonyabb ár volt. 4. A felhívás III.1.3) pontja szerint a műszaki illetve szakmai alkalmasság körében az ajánlattevők igazolhatták alkalmasságukat az ajánlatban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentummal. Az alkalmasság követelményei között az M.2. pontban rögzítettek szerint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek cégszerűen aláírt nyilatkozatban be kellett mutatnia a megajánlott gépjárművek vonatkozásában Budapest területén belüli márkaszerviz megnevezését és elérhetőségét.
3 Akkor alkalmas az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, ha rendelkezik Budapest területén minimum 1 db, a megajánlott gépjárművek garanciális javítását, karbantartását végző márkaszervizzel. 5. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai előírásokat, iratmintákat, a műszaki leírást, a szerződéstervezetet. A releváns előírások a következők: 3.4. Szakmai ajánlat Az ajánlattevő által megajánlott áru műszaki specifikációja, gyártmány és típusmegjelölése, valamint a megajánlott árura vonatkozó, a felolvasólapon és a műszaki adatlapon szereplő elemek a jelen közbeszerzési eljárás során szakmai ajánlatnak minősülnek, így annak hiányossága – tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatos hiánypótlási/felvilágosítás a Kbt. 71. § (8) bekezdésében írt korlátba ütközhet – az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti. Az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosította a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. §-ában foglaltakkal összhangban és körben. A megajánlott árukra vonatkozó árrészletező is a szakmai ajánlat részének minősül, így az eljárás során nem hiánypótolható. Az ajánlati felhívás III.1.3) M.2) pontja alapján az ajánlattevő által megajánlott áru leírása, műszaki adatlapja, fényképe a műszaki-szakmai alkalmasság körében kerül értékelésre, így az ajánlati felhívás III.1.3) M.2) pontja alapján benyújtott dokumentumok a Kbt. 71. §-a értelmében a Kbt.-ben foglaltak alapján hiánypótolható. A 0-val történő megajánlás mellett nincs valós ajánlattétel, ez nem minősül tényleges, valós ármegajánlásnak (D.432./16/2012.) A költségeket az ajánlattevőnek ott kell feltüntetnie, ahol azok valójában felmerülnek, így az egyes költségtényezők nem csoportosíthatóak át sem egy adott feladaton belül, sem pedig pl. harmadik személyekkel kötött más szerződések költségei között (D.808/8/2012, D.725/20/2011). A 0-val történő megajánlás tehát e követelménynek ajánlatkérői kifejezett tilalom hiányában - sem felel meg, így az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelenné kell nyilvánítani. A döntőbizottsági joggyakorlatnak megfelelően, ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálásra (D.426/9/2012., D.431/13/2012). Felolvasólap II. Ajánlat tartalma: Egyösszegű ajánlati ár, ellenszolgáltatás összege (3 db 6x4-es billenőplatós tehergépkocsi nettó ajánlati ára teljes körű forgalomba helyezéssel, műszaki vizsgával, forgalmi rendszámmal ellátva): Ajánlati ár összesen (nettó Ft).
4 Árrészletező Ajánlati ár összetevői
Egységár Nettó Ft
6x4-es billenőplatós tehergépkocsi Üzembe helyezés Forgalomba helyezés költsége (vagyonszerzési illeték, forgalmi törzskönyv és engedély, rendszám, érvényesítő címke) Műszaki vizsga
Áfa Nettó egységár x mértéke mennyiség (3 db) 27% 27% Áfa körön kívüli 27%
Ajánlati ár összesen (nettó) A dokumentáció 65-67. oldalain a VII. fejezet tartalmazta a műszaki leírást, egyezően a felhívásban rögzítettekkel. Ebben közölte többek között az ajánlatkérő, hogy kizárólag új - korábban még forgalomba nem helyezett - gépjárművek ajánlathatóak meg és szállíthatóak le. Az ajánlatkérő a gépjárműveket teljes körű forgalomba helyezéssel, műszaki vizsgával, forgalmi rendszámmal ellátva veszi át. Az egyéb előírások között azt is közölte az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell Budapest területén minimum 1 db a megajánlott gépjárművek garanciális javítását, karbantartását végző márkaszervizzel. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben a jótállás időtartama alatt nem áll rendelkezésre a megajánlott gépjárművek garanciális javítását, karbantartását végző budapesti márkaszerviz. 6. A közbeszerzési eljárásban 2017. március 28-án, április 11-én és április 24-én kiegészítő tájékoztatásra került sor. A 2017. április 24-én megadott 3. kiegészítő tájékoztatásban arra az ellenérték összetevővel kapcsolatosan azt közölte az ajánlatkérő, hogy az egyösszegű ajánlati ár elszámolásakor a járművek végszámláján kívül – amelybe az előírása szerinti egyéb költségek is bekalkulálásra kerülnek – befogad egyéb olyan az ajánlatkérő nevére kiállított bizonylatokat, amelyek az okmányirodai ügyintézés során keletkeznek, például csekk feladóvevényeket. 7. Az ajánlatok bontására 2017. április 28-án került sor. Ajánlatot nyújtott be TEMPEL Kft. Ajánlati ár összesen (nettó Ft): 99.997.350.-Ft Eurotrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ajánlati ár összesen (nettó Ft): 92.625.000.-Ft Scania Hungária Kft. Ajánlati ár összesen (nettó Ft): 108.810.000.-Ft Kérelmező Ajánlati ár összesen (nettó Ft):90.042.000.-Ft
5 A kérelmező ajánlatának 3. oldalán az alábbi árrészletezőt nyújtotta be: Ajánlati ár összetevői Egységár Áfa Nettó Nettó Ft mértéke egységár x mennyiség (3 db) 6x4-es billenőplatós tehergépkocsi 29.934.000.- 27% 89.802.000.Üzembe helyezés 0.27% 0.Forgalomba helyezés költsége (vagyonszerzési illeték, 20.500.Áfa 61.500.forgalmi törzskönyv és engedély, rendszám, érvényesítő körön címke) kívüli Műszaki vizsga 59.500.27% 178.500.Ajánlati ár összesen (nettó Ft): 90.042.000.-Ft. 8. Az ajánlatkérő 2017. május 11-én tájékoztatta közbenső döntésével a kérelmezőt ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek, a szakmai ajánlata részeként benyújtott árrészletezőben az üzembe helyezés költségére 0.-Ft-ot ajánlott meg. Az ajánlattevőknek közbeszerzési dokumentumok 24. oldalán, a IV. fejezet 4.3. pontjában felhívta a figyelmüket arra, hogy a 0-val történő megajánlás mellett nincs valós ajánlattétel, ez nem minősül tényleges, valós ármegajánlásnak (D.432/16/2012.) A költségeket az ajánlattevőknek ott kell feltüntetniük, ahol azok valójában felmerülnek, így az egyes költségtényezők nem csoportosíthatóak át sem egy adott feladaton belül, sem pedig pl. harmadik személyekkel kötött más szerződések költségei között (D.808/8/2012., D.725/20/2011). A 0-val történő megajánlás tehát e követelménynek - ajánlatkérői kifejezett tilalom hiányában - sem felel meg. Így az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelen. A közbeszerzési dokumentumok hivatkozott pontjában felhívta továbbá az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a megajánlott árukra vonatkozó árrészletező is a szakmai ajánlat részének minősül, így az eljárás során nem hiánypótolható. A szakmai ajánlat fentiek szerinti meg nem felelőssége hiánypótlással sem korrigálható, ezáltal az ajánlat hiánypótlással sem tehető érvényessé, mivel a hiánypótlás az ajánlat módosításával, ezáltal az ajánlati kötöttség megsértésével járna. 9. A kérelmező a fenti döntéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyben kifogásolta az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának okait és kérte a közbenső döntés módosítását. Az ajánlatkérő válaszában – melyet 2017. május 18-án küldött meg – közölte, hogy a bírálat során a benyújtott ajánlatoknak a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzített ajánlatkérői elvárásoknak, valamint a Kbt.-ben és érintett végrehajtási rendeleteiben való megfelelőségét vizsgálta és olyan indokra tekintettel állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, amelyet a közbeszerzési dokumentumokban előre, az ajánlattevők által megismerhető módon rögzített. Az ajánlattételi határidő lejártával az eljárásban beállt az ajánlati kötöttség, amellyel - az ajánlattevő ajánlatához való kötöttségén kívül - az ajánlatkérő ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez való kötöttsége is beállt. Az ajánlati kötöttségre tekintettel nincsen módja a bírálati szakaszban eltérni a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzített ajánlatkérői elvárásoktól. Ezt támasztja alá a Kbt. Kommentárja által is hivatkozott C-496/99. számú Európai Bírósági ítélet is (Bizottság
6 kontra CAS Succhi di Frutta ügy), amelyben a Bíróság kimondta, hogy az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg. A közbeszerzési dokumentumok részeként kibocsátott árrészletező táblázatban az egyösszegű ajánlati árat képező árelemek bemutatását írta elő, és külön soron kérte megjelölni a gépjárművek árát, az üzembe helyezés költségét, a forgalomba helyezés költségeit és a műszaki vizsga költségét. A kérelmező az ajánlatának részeként nem, kizárólag a vitarendezési kérelemben csatolt olyan importőri nyilatkozatot, hogy az ajánlata kiterjed az üzembe helyezésre is. A kérelmező a Kbt. 66. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem a közbeszerzési dokumentumokban - megismerhető módon előre - meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készítette el az ajánlatát. Az ajánlatkérő a bírálat során nem tért és nem is térhetett el az előre meghatározott feltételektől, jogszerűen állapította meg, hogy ajánlattevő ajánlata nem felelt meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek, és erre tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. A kérelmező álláspontjával ellentétben nem volt módja az árrészletező táblázattal összefüggésben hiánypótlási felhívás kibocsátására, egyrészt a közbeszerzési dokumentumok IV. fejezetének 4.3. pontjában rögzített előírására tekintettel, másrészt a vonatkozó hiánypótlási felhívás kibocsátásának jogszabályi feltételei sem álltak fenn A kérelmező ajánlatának a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítása jogszerű volt, a Kbt.-ben foglaltakra és a saját előírásaira tekintettel semmilyen más döntést jogszerűen nem hozhatott, így a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban foglaltakkal nem sértette meg a Kbt. 71. §-ának rendelkezéseit. A jogorvoslati kérelem 10. A kérelmező a 2017. június 2. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A Döntőbizottság hiánypótlást követően 2017. június 9. napján indította meg a jogorvoslati eljárást. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérő közbenső döntését, mellyel az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. 11. A kérelmező vitatta az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenség jogszerűségét, mivel a tehergépkocsi üzembe helyezésének költségét ott árazta be, ahol az ténylegesen megjelenik, a tehergépkocsi vételárában – mivel az üzembe helyezés az eladó kötelezettsége – megfelelve az ajánlatkérő előírásának. A járművek vételárán kívül külön üzembe helyezési költség nem kerül az ügyfelek részére kiajánlásra tekintettel arra, hogy azt a gyár végzi el, így annak a költségét a jármű gyári ára tartalmazza. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján az átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető abban az esetben, ha a változás a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. E körben hivatkozott a Döntőbizottság D.768/8/2015. számú határozatában foglaltakra. Felhívta a fegyelmet arra, hogy a 2011. évi Kbt. 67. § (8) bekezdése még csak a kivitelezési szerződés esetében engedélyezte a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételeinek és egységárainak hiánypótlását, azonban a jelenleg hatályos Kbt. már nem írja elő feltételként, hogy ez csak a kivitelezési szerződések esetében megengedett.
7
Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját azzal, hogy nem bocsátott ki hiánypótlást, hanem az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Az ajánlatkérő észrevétele 12. Az ajánlatkérő kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy fenntartja a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére adott ajánlatkérői válaszban rögzített álláspontját és észrevételeit. Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelem az előzetes vitarendezési kérelemhez képest új tartalmi elemet nem tartalmaz, további észrevételt nem kívánt tenni. Kiemelte, hogy a kérelmező által hivatkozott Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási lehetőség kizárólag átalánydíjas szerződés esetén alkalmazható, ez - a kérelmező által hivatkozottakkal ellentétben - a korábbi szabályozáshoz képest nem változott, és a Kbt. kógenciájára tekintettel ettől való eltérésre nincsen módja. Arra is rámutatott a kérelmező hivatkozásával ellentétben, hogy be tudta volna mutatni az üzembe helyezés költségét, mivel maga közölte, hogy amennyiben mindenképpen szükséges az üzembe helyezés költségének megadása, abban az esetben meg tudja kérni a forgalmazót arra, hogy bontsa meg az árat. Ez azt támasztja alá, hogy az üzembe helyezési költség a kérelmező számára értelmezhető és az ajánlati ár előírtak szerinti megadása az ajánlattétel idején is módjában áll volna. Azonban a Kbt. 66. § (1) bekezdésében és a közbeszerzési dokumentumokban foglalt előírások ellenére a kérelmező a szakmai ajánlatát – amelynek tekintetében a hiánypótlás kizártságáról számos döntőbizottsági határozat egyértelműen foglal állást – nem ennek megfelelően tette meg. A kérelmező ajánlata Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A hivatalból kiterjesztés 13. A Döntőbizottság a D.282/15/2017. számon 2017. június 26-án a vizsgálatát hivatalból kiterjesztette. Ebben tájékozatta a feleket, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltak körén túlmenően vizsgálja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban a dokumentáció 21. oldalán meghatározott szakmai ajánlat (3.4 pont) tartalma alapján a 24. oldalon meghatározott az értékelési szempont szerinti legalacsonyabb árhoz kapcsolódó árrészletező (4.3 pont) szakmai ajánlat részévé történt minősítése megfelelt-e a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségnek, továbbá a Kbt. 3. § 37. pontjában konkrétan nevesített szakmai ajánlat fogalmában rögzített ismérveknek, valamint a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 76. § (6) bekezdés e) pontjában foglalt elvárásnak. A Döntőbizottság ennek körében vizsgálja, hogy az értékelési szempont tartalmát adó árrészletező szakmai ajánlattá minősítése megfelelt-e a fentiekben nevesített jogszabályoknak különös tekintettel az értékelési szempont és a szakmai ajánlat ajánlatkérő által megadott tartalmára. A Döntőbizottság ezen túlmenően vizsgálja azt is, hogy az ajánlatkérő által megadott szakmai ajánlat tartalma (dokumentáció 3.4 pontja) és a dokumentáció 4.3 pont azon előírása, miszerint az „ajánlati felhívás III.1.3) M2 pontja alapján az ajánlattevő által megadott áru leírása, műszaki adatlapja, fényképe és a műszaki-szakmai alkalmasság körében kerül értékelésre” körében az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség
8 alapelvével és a Kbt. 58. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban adta-e meg az elvárásait tekintettel arra, hogy a szakmai ajánlat tartalma és az alkalmasság körében meghatározott elvárások lényegében azonosak, illetve a III.1.3) M2 pontban az ajánlatkérő a megajánlott gépjárművek vonatkozásában a Budapest területén belül márkaszerviz meglétét írta elő. A márkaszerviz megléte tekintetében vizsgálja a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő elvárása az alkalmasság körében hogyan felel meg a Kbt. 65. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és a Kbt. 65. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak a fentiekben idézett dokumentációban rögzített ajánlatkérői előírás alapján, továbbá azt is vizsgálja a Döntőbizottság, hogy a márkaszerviz Budapest területén megléte megfelel-e a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőségnek tekintettel arra, hogy területi korlátozást tartalmaz. Az ajánlatkérő észrevétele a hivatalbóli kiterjesztésre 14. A hivatalbóli kiterjesztésnek a szakmai ajánlat és az értékelési szempont tartalma vizsgálata tekintetében akként nyilatkozott, hogy a szakmai ajánlat fogalmát a Kbt. 3. § 37. pontja rögzíti. Az eljárásban elérhetővé tett közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás és szerződés-tervezet a beszerzés tárgya (3 db 6X4-es billenőplatós tehergépkocsi üzembe és forgalomba helyezéssel, műszaki vizsgával) tekintetében egyértelműen, a műszaki leírás részeként és szerződéses feltételként is rögzítette, hogy a gépjárműveket üzembe helyezéssel, teljes körű forgalomba helyezéssel, műszaki vizsgával, forgalmi rendszámmal ellátva szükséges leszállítani (szerződés-tervezet 4./ pont), erre kellett az ajánlattevőknek ajánlatot tenni. Az árrészletező ezen ajánlati elemeket – azaz a gépjárművek árát, az üzembe helyezés költségét, a forgalomba helyezés költségét és a műszaki vizsga költségét – tartalmazta, a beszerzés tárgya és számviteli szempontok (az egyes tételek eltérő ÁFA-vonzata) szerinti megbontásban, ennek teljes körű kitöltésével tehették meg az ajánlattevők a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett és egymással összehasonlítható ajánlatukat. Fentiekre tekintettel az ajánlattevők által beárazott árrészletező a Kbt. fogalommeghatározására tekintettel, a törvény erejénél fogva – a vonatkozó előírása hiányában is – szakmai ajánlatnak minősül, azaz az előírása megfelelt a Kbt. 3. § 37. pontjában rögzítetteknek. Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatok egymással való összehasonlíthatóságának biztosítása körében a Döntőbizottság gyakorlata szerint a hiba jelentősége nem azonosítható az ajánlatban az arra eső összeg nagyságával, továbbá a Döntőbizottság a D.432/16/2012. számú határozatában kifejtette, hogy abban az esetben, amikor az ajánlattevők nem az ajánlatkérő vonatkozó előírása szerinti bontásban adják meg az ajánlati áruk mögötti tételek tartalmát, azzal az érintett ajánlattevők lehetetlenné teszik az ajánlatkérő számára annak ellenőrzését, hogy az érintett ajánlattevők a teljes műszaki tartalomra tettek-e ajánlatot, gátolva ezzel az ajánlatok összehasonlíthatóságát. Az árrészletező, mint a megkötendő szerződés 1. számú melléklete (szerződés-tervezet 5./ pont), továbbá a számla árrészletező szerinti kiállítása (szerződés-tervezet 6./ pont) biztosítja a szerződés teljesítése során egyrészt a Kbt. 142. §-a szerinti ajánlatkérői ellenőrzési kötelezettség teljesíthetőségét, másrészt – azonban ezzel szoros összefüggésben – az árrészletező az ajánlati ár részét képező árelemeket könyvelési tételenkénti megbontásban tartalmazta, az egyes árelemek eltérő ÁFA vonzata, önálló soron történő kontírozhatósága, a hatósági díjakról kiállított számlák befogadhatósága és a számviteli törvény előírásainak
9 megfelelő könyvelés indokolta az árrészletező tartalmi kialakítását, és az eljárás eredményeként megkötendő szerződésben az ellenszolgáltatás meghatározása – az eljárásban kibocsátott szerződés-tervezettel összhangban –, majd a számlázás, elszámolás ezen tételek mentén történik. Az előírás a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontjával és Kbt. 76. § (6) bekezdés e) pontjával is összhangban áll. Értékelési szempontjaként a legalacsonyabb árat rögzítette, és ezt jelenítette meg a Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólap, amely a Kbt. 68. § (4) bekezdés szerinti adattartalmat rögzítette, ideértve kifejezetten azon számszerűsíthető adatot (ajánlati ár összesen), amely az értékelési szempont (legalacsonyabb ár) alapján értékelésre kerül. Az árrészletező az egyösszegű ajánlati ár fentiekben kifejtettek szerinti alábontását, részletezését tartalmazta és nem eredményezte ugyanazon ajánlati elem többszöri értékelését: értékelésre kizárólag az egyösszegű ajánlati ár került az eljárásban. Az ajánlat más tartalmát nem értékelte a Kbt. 76. §-a szerint, azaz magát az árrészletezőt sem vonta az értékelés körébe. Az árrészletező szerinti költségek feltüntetése nem az ajánlatkérő számára gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását (nem az ajánlattevők közötti sorrend megállapítását) szolgálta, nem értékelte külön az árrészletező egyes tételsorait. A Kbt. 2. § (2) bekezdésének megfelelően, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosítva járt el és a piacon működő gazdasági szereplők gépjárművek értékesítése során használt szokásos piaci gyakorlata szerinti megbontást alkalmazta az árrészletező kialakítása során. Azért kérte az árrészletezőt az ajánlathoz kitöltve szakmai ajánlatként csatolni, hogy ellenőrizni tudja, hogy az egyösszegű ajánlati árban az ajánlattevők valamennyi, az ajánlatkérő által szükségesnek tartott költséget megfelelően figyelembe vették-e, továbbá az árrészletező segítséget adott valamennyi ajánlattevőnek, azonos módon az esélyegyenlőség alapelvére is tekintettel, hogy mely árelemek összegzéséből kell az ajánlati árat képezni. Az árrészletező kiadása biztosította a tárgyi közbeszerzési eljárásban, hogy azonos szakmai tartalmak kerüljenek összehasonlításra. Továbbá a szakmai ajánlat részét képező árrészletező kiadása azért is szükséges volt, mert az ajánlati ár részét képező árelemeket könyvelési tételenkénti megbontásban tartalmazza. Az eljárás eredményeként megkötendő szerződésben az ellenszolgáltatás meghatározása – az eljárásban kibocsátott szerződés-tervezettel összhangban –, majd a számlázás, elszámolás ezen tételek mentén történik. Az árrészletezőben szereplő árelemek nem módosíthatóak az ajánlati kötöttség alapján. Azzal, hogy az árrészletezőt szakmai ajánlattá minősítette, a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően járt el. Akkor járt volna el a Kbt. 71. § (8) bekezdésével, a Kbt. 2. §-a szerinti alapelvekkel és a Döntőbizottság gyakorlatával ellentétesen, ha nem tekinti szakmai ajánlatnak az árrészletezőt, illetve átalánydíjas szerződéses konstrukció hiányában is engedi azzal kapcsolatban a hiánypótlás lehetőségét. Ez a gyakorlat ellentmondott volna továbbá az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumokban előírtaknak. Az ajánlatkérő vonatkozásában is beállt az ajánlati kötöttség. Figyelembe vette az Európai Bíróság C-496/99. számú ítéletében rögzítetteket is, amelynek értelmében szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg, az ajánlati kötöttségre tekintettel nincs módja a bírálati szakaszban eltérni az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzített ajánlatkérői elvárásoktól.
10 15. Az alkalmasság III.1.3.M2) előírása és a szakmai ajánlat tartalma tekintetében arra mutatott rá az ajánlatkérő, hogy a Kbt. valamennyi alapelvét, köztük az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség alapelvét is betartva járt el az eljárás folyamán. A hatékony és felelős gazdálkodás alapelvére is figyelemmel kell lennie, amikor a közbeszerzési eljárása szakmai tartalmát specifikálja, a dokumentációt összeállítja. Az ajánlatkérő budapesti székhelyű közfeladatot ellátó közüzem. A tárgyi közbeszerzési eljárásban a szakmai tartalom és az alkalmassági feltétel meghatározásakor figyelemmel volt közüzemi működésének adottságaira, amely szerint a székhelye, működő hálózatüzemeltetési kirendeltségeinek elhelyezkedése, azok optimális logisztikai útvonala, az üzemeltetés körülményei mind Budapesthez kötik. A tárgyi közbeszerzési eljárásban meghatározott gépjármű darabszámot az ellátandó feladatra nézve és a várható kihasználtságra figyelemmel határozta meg. A jótállás kapcsán (nagyértékű tárgyi eszközökről van szó) kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy a gépjárműveit márkaszervizben javíttassa, továbbá egy esetleges szerviz kapcsán a gépjármű mennyi időt esik ki a munkából. Nem tud, és nem kíván plusz járművet vásárolni arra figyelemmel, hogy a szervizidőre nézve se maradjon ellátatlanul közfeladat. Amíg az ajánlattevőknek lehetőségük van a törvény erejénél fogva közös ajánlatot benyújtani, erőforrás szervezetet, alvállalkozót bevonni, addig ajánlatkérőnek nincs lehetősége közüzemi működése adottságait megváltoztatni. A Döntőbizottság a D.341/33/2014. számú határozatában kimondta, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van a szakmai elvárásait az igényei szerint specifikálni. A Budapest területén található márkaszerviz kitétel budapesti székhelyű és működésű közüzem lévén nem túlzó elvárás a fent indokokra is tekintettel. A verseny biztosítását nem lehet határtalanul és korlátok nélkül értelmezni és nincs olyan kötelezettsége, hogy köteles lenne a valós beszerzési igényétől eltérően meghatározni a beszerzendő terméket. A Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján kötelezettsége abban áll, hogy az igényének pontos közlésével határozza meg, hogy milyen specifikációjú termékre, szolgáltatásra van szüksége. A Döntőbizottság és a bíróságok gyakorlata egységes abban, hogy a beszerzés tárgyát és a szerződéses feltételeket ajánlatkérő jogosult meghatározni a beszerzési igénye szerint. Következetes a jogalkalmazói gyakorlat abban is, hogy az ajánlatkérő a beszerzés tárgyának műszaki paramétereit a potenciális ajánlattevők termékeitől függetlenül határozhatja meg. Sem a Kbt., sem a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet előírásai – melyek összhangban vannak az Európai Unió irányelveivel és gyakorlatával is – nem korlátozzák az ajánlatkérő jogát abban, hogy maga határozza meg a beszerzési igényének megfelelően a műszaki specifikációt. Az ajánlati felhívás III.1.3.M.2) pontjában a műszaki-szakmai alkalmasság igazolására kérte a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel az ajánlattevő nyilatkozatát, megnevezve a megajánlott gépjárművek vonatkozásában a Budapest területén belüli márkaszervizt és annak elérhetőségét. Az ajánlatkérő joga annak meghatározása, hogy milyen követelmények teljesítése esetén tekinthető a gazdasági szereplő alkalmasnak a szerződés teljesítésére. E jognak a korlátját a Kbt. 65. § (3) bekezdése jelenti, amely alapján az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia az alkalmassági követelményeket, hogy azzal ne okozzon indokolatlanul hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést (D.545/11/2014.). A Kbt. 65. § (3) bekezdése és a döntőbizottsági gyakorlat értelmében az alkalmassági követelmények
11 akkor tekinthetők jogsértőnek, ha a közbeszerzésben részt vevő ajánlattevők körét indokolatlanul, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladóan korlátozzák. Jelen eljárásban nem alkalmazott indokolatlan, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket meghaladó korlátozó előírást. A beszerzés tárgyát képező három tehergépkocsival ivóvíz hálózati hibaelhárítást fog végezni. Az ellátási területén 2 millió fogyasztó állandó és biztonságos ivóvíz ellátását kell megoldania, illetve az ezen a hálózaton keletkezett hibákat haladéktalanul elhárítania. Ezeknek a hibáknak az elhárítására szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak. Amennyiben ezeket az autókat Budapesten kívül kellene szervizeltetnie, abban az esetben jelentősen meghosszabbodna a javítás során kieső idő és munkaerő, jelentősen növekedne továbbá az üzemanyag költség is, valamint fentieken kívül olyan plusz költségek is terhelnék, mint az e-útdíj, és a sofőrök vidéki szervizből történő elhozatala, majd az elkészült tehergépkocsiért történő visszajuttatása. Piaci ismeretei szerint valamennyi tehergépkocsi forgalmazónak vannak budapesti márkaszervizei, így az esélyegyenlőség nem sérült. Nem várható el egy budapesti székhelyű, stratégiai közmű szolgáltatótól, hogy munkaerő többlet ráfordítással, indokolatlan többlet költséggel, munkaidő- és jármű kieséssel kelljen a közszolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges gépjárműveit a jótállási idő alatt szervizeltetnie. A jótállás fenntartásának valamennyi forgalmazó esetén feltétele a márkaszervizben történő rendszeres szervizeltetés, így tényleges meghibásodások hiányában sem kiküszöbölhető következmény- és költségvonzatot jelent egy Budapest területén kívül eső márkaszervizben történő szervizeltetés kötelezettsége. A kifogásolt előírásokra a közbeszerzési eljárás során semmilyen jelzés nem érkezett a gazdasági szereplőktől, továbbá a benyújtott előzetes igazolások tartalmára tekintettel, valamennyi ajánlattevő megfelelt a műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt, Budapest területén való márkaszervizzel rendelkezés követelményének. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 16. A Döntőbizottság elöljáróban rögzíti, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának megindítására 2017. március 13. napján került sor, így a jogorvoslati eljárásra az ebben az időpontban hatályos Kbt. szabályok az irányadóak. 17. A Döntőbizottság először a hivatalbóli kiterjesztésben foglaltakat vizsgálta meg. A Kbt. 158. § (1) bekezdése szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [165. §] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács dönt. 18. A Döntőbizottság hivatalbóli kiterjesztés 1. eleme tekintetében azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban a dokumentáció 21. oldalán meghatározott szakmai ajánlat (3.4 pont) tartalma alapján a 24. oldalon meghatározott az értékelési szempont szerinti legalacsonyabb árhoz kapcsolódó árrészletező (4.3 pont) szakmai ajánlat részévé történt minősítése megfelelt-e a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségnek, továbbá a Kbt. 3. § 37. pontjában konkrétan nevesített szakmai ajánlat fogalmában rögzített ismérveknek, valamint a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 76. § (6) bekezdés e) pontjában foglalt elvárásnak.
12
A Kbt. 2. § (7) bekezdése első fordulata szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 3. § 37. pontja alapján e törvény alkalmazásában a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat. A Kbt. 50. § (1) bekezdése, a (2) bekezdés l) pontja és a (4) bekezdése a köbvetkező rendelkezéseket tartalmazza: (1) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen részvételi felhívás lehet. (2) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza az ajánlatok értékelési szempontjait. (4) Az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. A Kbt. 58. § (1)-(3) bekezdései alapján (1) Az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét - adott esetben opcionális rész megadásával - az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is. (2) Az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. (3) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során. A Kbt. 60. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 66. § (2) bekezdése alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A Kbt. 69. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 69. § (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az
13 eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. A Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára - az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is - gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (a továbbiakban: értékelési szempontok). A Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint értékelési szempontként alkalmazható a legalacsonyabb ár. A Kbt. 76. § (6) bekezdése alapján az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell többek között megfelelniük: a) a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk; b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk; c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását; e) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését. A Kbt. 83. § (1)-(2) és (7) bekezdései értelmében (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. (2) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. (7) A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. 19. A hivatalbóli kiterjesztés alapján a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az értékelési szempont tartalmát adó árrészletező szakmai ajánlattá minősítése megfelelt-e a fentiekben nevesített jogszabályoknak különös tekintettel az értékelési szempont és a szakmai ajánlat ajánlatkérő által megadott tartalmára, és az ajánlatkérő betartotta-e azt a Kbt. előírást, hogy egy ajánlati elemet csak egyszer értékelhet. A Kbt. egyértelműen elkülöníti a szakmai ajánlatot és az értékelés szempontját, mint az ajánlat más-más elemét. A szakmai ajánlat azon műszaki elvárások összessége, amellyel az ajánlatkérő meg tudja határozni a beszerzése tárgyát, azzal tudja pontosan leírni, hogy mik azok a műszaki feltételek, amelyeknek az általa beszerezi kívánt terméknek, szolgáltatásnak, építési beruházásnak meg kell felelnie. A szakmai ajánlat tartalmát képezik ezen túlmenően az ajánlatkérő által megadott további szerződéses feltételek. Az ajánlati árra – ami kétségtelenül a szerződéses feltételek részét képezi – speciális jogi előírás vonatkozik, mert azt a közösségi jog és így a magyar jog is külön, az értékelés keretében szabályozza, azaz az nem a szakmai ajánlat részeként lesz ajánlati elem, hanem a nyertes ajánlattevő kiválasztásának egyik vagy kizárólagos tartalmaként. Ennek megfelelően a szakmai ajánlatot és az értékelés szempontját nem lehet összemosni, azokat egymástól elkülönülő ajánlati elemekként kell az ajánlattevőknek és az ajánlatkérőknek is kezelniük. Az ajánlatkérőknek ennek megfelelően kell a szakmai ajánlat és az értékelés tartalmát megadniuk, mivel többek között ezek pontos meghatározásával van lehetőségük a gazdasági
14 szereplőknek az egyenlő esélyű ajánlattételre. Az ajánlattevőknek egyértelműen tudniuk kell a megfelelő és egyenlő esélyű ajánlattételhez, hogy mely ajánlati elemek meg nem felelőssége okozhat érvénytelenséget és mely ajánlati elemek szolgálnak a nyertes kiválasztásának alapjául. Az ajánlattételi határidőt követően a bírálat folyamatában a Kbt. 69. §-át kell az ajánlatkérőnek követnie. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálja a kizáró okok, az alkalmasság és a Kbt. 82. § (5) bekezdésében meghatározott kritériumok kivételével, azaz előzetesen dönt az ajánlatok Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti érvényességéről. Ebben a bírálati szakaszban kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia az ajánlatok műszaki specifikációnak való megfelelését (az ajánlat szalmai ajánlati eleme), majd az érvényes ajánlatok tekintetében az előzetes értékelést elvégeznie (az ajánlat értékelésre kerülő eleme) az értékelési szempont szerint legelőnyösebb ajánlat kiválasztásáért. 20. Lényeges e körben az arra történő utalás is, hogy a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján kell a Kbt. 71-72. §-ában írt jogintézményeket alkalmaznia az ajánlatkérőnek, ha az abban foglalt feltételek megállapíthatóak. A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni. A Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérőnek először a bírálatot kell elvégeznie, arról döntenie, hogy a szakmai ajánlat és az általa előírt vagy jogszabályban rögzített további feltételeknek az ajánlat megfelelt-e, alkalmazva a hiánypótlást vagy felvilágosításkérést. Ezt követően szintén az előzetes vizsgálat keretében előzetesen értékeli az értékelési szempont szerint is az ajánlatokat – mivel előzetesen ki kell választania az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt – és szükség esetén alkalmazza a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti megkötéssel a hiánypótlás vagy felvilágosításkérés intézményét, a Kbt. 72. §-a alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat kérhet be az érintett ajánlattevőtől. Ez utóbbi esetben, ha az ajánlati ár az értékelés szempontja, az ajánlati ár részletezését, ajánlati elemet megalapozó adatokat is csak és kizárólag az értékelés körében lehet figyelembe venni és nem a szakmai ajánlat körében, mivel a két ajánlati elemet egymástól a Kbt. kógens rendelkezései eltérően kezelik és szabályozzák. Azt is lényeges kiemelni, hogy az ajánlati ár tartalmát képező árelemek, az árat alkotó árelemek nem azonosak az árazatlan költségvetéssel. Az árazatlan költségvetésben az egyes műszaki előírásokhoz kapcsolódó tételes árak jelennek meg, amelyek alapját adják a szerződéses ellenszolgáltatásnak, de az ajánlati ár nemcsak ezeket az árelemeket tartalmazza. Az ajánlati ár, mint értékelési szempont a beszerzés tárgyának az ellenszolgáltatása és annak az árazott költségvetés összesen értékét teljes mértékben tartalmaznia kell. Azonban a Kbt. szabályozásrendszere alapján ebben a körben nem a műszaki tartalom vizsgálata történik, mert az megtörténik a bírálat során, az ajánlat érvényességének a megállapítása érdekében.
15 Az értékelési szempontként nevesített ajánlati ár a műszaki tartalom ellenszolgáltatásán felül tartalmazza még az árubeszerzéssel, a szolgáltatás nyújtásával, az építési beruházás tervezésével, kivitelezésével, további szerződéses feltételekkel kapcsolatos egyéb árelemeket is. Ezek részletezése, megbontása a Kbt. 72. §-ában rögzített szempontok alapján történhet, ezek azok az elemek, amelyek többek között vizsgálandók az értékelés körében. A Kbt. 72. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az ajánlati árban megjelenik ezen túlmenően az élőerő költsége, a különböző állami, önkormányzati terhek, eszközbérlés, az általános fenntartási és irodai, valamint egyéb nem produktív költségek, illetékek. Ezen felül az értékelési szempontrendszerben az érvényességi feltételeken kívül kerülhetnek meghatározásra feltételek, elvárások, mint értékelési szempontok a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja kivételével és a szakmai ajánlat az érvényesség körében bírálandó el. 21. Az értékelési szempontokkal szembeni elvárások között a jogalkotó kifejezetten nevesítette, hogy az értékelési szempont(ok) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését. Az ajánlati ár a nyertes ajánlattevő kiválasztásának a szempontja, akkor az a fentiek alapján nem vehető figyelembe szakmai ajánlat részeként a bírálat során. 22. A vizsgált közbeszerzési eljárást tekintve a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő az értékelési szempontként meghatározott ajánlati ár elemeit nem az értékelés során, hanem a szakmai ajánlat, az érvényesség megállapítása körében vette figyelembe. Az ajánlatkérő árrészletezővel szembeni elvárásai alapján az volt megállapítható, hogy azok nem a műszaki tartalomhoz kapcsolódó előírások voltak, hanem az ajánlati ár azon elemei, amelyek nem tartalmaztak műszaki elvárásnak való megfelelésre adott ajánlati elemet, egyebek között az állami terhek, az üzembe, illetve forgalomba helyezés költsége, műszaki vizsga. Tekintettel arra, hogy az értékelési szempont szerinti ajánlati ár árrészletező tartalma a Kbt. szabályai alapján nem kötődhet a szakmai ajánlathoz és ezt az ajánlatkérő árrészletező tartalma is alátámasztja, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 3. § 37. pontjára és a Kbt. 76. § (6) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Kbt. 76. § (2) bekezdését. 23. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta meg, hogy a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelve sérült-e az ajánlatkérő fenti előírásával összefüggésben. A Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. 24. Az alapelvi sérelem megvalósulásának vizsgálata körében szükségesnek tartja a Döntőbizottság kiemelni, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezései törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak, érvényesülésüket az egyes tételes jogi rendelkezések
16 biztosítják. Az egyes tételes speciális rendelkezéseknek kell az általános alapelvi rendelkezésekhez igazodnia. Az alapelvek generálklauzulakénti meghatározása éppen arra szolgál, hogy a részletszabályokban nem szabályozott, de a jog, jogos érdek közvetlen sérelmét vagy annak veszélyét előidéző magatartások, eljárások, előírások ne maradjanak – a Kbt.-ben meghatározott – jogkövetkezmény nélkül. Az ajánlatkérő előírása a szakmai ajánlat és az értékelési szempont tartalma tekintetében nemcsak részletszabályokban ütköző módon került meghatározásra, hanem a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét is sértette. Az ajánlatkérő jogsértő előírása a két ajánlati elem összemosásával, az értékelés szempontjának az érvénytelenség körébe történő emelése sértette a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, mivel azt vetítette előre, hogy hiába lesz valamely szakmai ajánlat érvényes az ajánlatkérő bírálata során, az ajánlatkérő még az értékelés során is ugyanazon tartalom alapján a nyertes ajánlattevő kiválasztása körében is állapíthat meg érvénytelenséget, holott az értékelési szakaszban erre már nincs törvényi lehetőség. A gazdasági szereplők az ajánlatkérő előírása alapján nem tudták eldönteni és így az egyenlő esélyű ajánlattétel elvárása sérült, hogy a szakmai ajánlat elemeként és az értékelési szempont elemeként is nevesített tartalom a közbeszerzési eljárás mely szakaszában és hogyan okozhatja az ajánlatuk érvénytelenségét. Ezen indokok alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő eljárásával megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdésében írt esélyegyenlőség alapelvét. 25. A Döntőbizottság ezt követően a hivatalbóli kiterjesztés 2. eleme körében azt vizsgálta meg, hogy a szakmai ajánlat tartalma (dokumentáció 3.4 pontja) és a dokumentáció 4.3 pont azon előírása, miszerint az „ajánlati felhívás III.1.3) M2 pontja alapján az ajánlattevő által megadott áru leírása, műszaki adatlapja, fényképe és a műszaki-szakmai alkalmasság körében kerül értékelésre” körében az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvével és a Kbt. 58. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban adta-e meg az elvárásait tekintettel arra, hogy a szakmai ajánlat tartalma és az alkalmasság körében meghatározott elvárások lényegében azonosak, illetve a III.1.3) M2 pontban az ajánlatkérő a megajánlott gépjárművek vonatkozásában a Budapest területén belül márkaszerviz meglétét írta elő. A márkaszerviz előírása tekintetében vizsgálja a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő elvárása az alkalmasság körében hogyan felel meg a Kbt. 65. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és a Kbt. 65. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak a dokumentációban rögzített ajánlatkérői előírás alapján. A Kbt. 50 (2) bekezdés n) pontja értelmében a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza az alkalmassági követelményeket és utalást a megkövetelt igazolási módokra. A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt a) gazdasági és pénzügyi helyzetre; b) műszaki és szakmai alkalmasságra. A Kbt. 65. § (2) bekezdés második fordulata alapján az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy
17 részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban, vagy - a felhívásban a benyújtandó dokumentumok típusának rövid megjelölése mellett - az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell pontosan meghatározni. A Kbt. 65. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. §-a a következő rendelkezéseket tartalmazza: (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére igazolható a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte; b) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; c) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; d) azon ellátási lánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölésével, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud; e) ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal; f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, vagy vezetői végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, akik a szerződés teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik; g) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud; h) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; i) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak. 26. A fenti szabályok és az előzőekben kifejtettek szerint az állapítható meg, hogy a szakmai ajánlat, mint ajánlati elem különbözik az alkalmasság megítélése körében vizsgálandó ajánlati elemektől. Amíg a szakmai ajánlat az ajánlatkérőnek a konkrét közbeszerzési eljárásban beszerzendő igényének műszaki tulajdonságok meghatározásával történő leírása, addig az alkalmasság az
18 ajánlatkérő konkrét beszerzési igényéhez kapcsolódóan azon korábbi áruszállításai, szolgáltatásai vagy építési beruházások teljesítései, a tényleges teljesítéshez majdan igénybe veendő szakemberek, eszközök, ellenőrzési rendszerek, termelési képességek bemutatása, melynél nem a gazdasági szereplő műszaki elvárásokra adott megoldásait vizsgálja az ajánlatkérő, hanem azt, hogy a meglévő vagy rendelkezésére bocsátott potenciállal a konkrét teljesítést meg tudja-e majd valósítani az ajánlattevő az ajánlatkérő által elvárt minőségben és időtartamban. A vizsgált esetben a rendelkezésére álló adatok és tények alapján azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő a szakmai ajánlat tekintetében elvárt feltételeket igazoló ajánlati elemeket és az alkalmasság körében vizsgálandó feltételeket nem választotta el egymástól a felhívás III.1.3.M2.) pontjában nevesített előírás tekintetében. Mind a szakmai ajánlat, mind az alkalmasság III.1.3.M.2) pontban rögzített követelménye tartalmaként a megajánlott áru műszaki specifikációja, gyártmány és típusmegjelölése, valamint a megajánlott árura vonatkozó, a felolvasólapon és a műszaki adatlapon szereplő elemek, a megajánlott áru leírása, műszaki adatlapja, fényképe került meghatározásra. Erre tekintettel az ajánlatkérő jogsértően határozta meg az alkalmasság feltételrendszerét, ezen belül az igazolás módját, mivel az tartalmában megegyezett a szakmai ajánlat tartalmával, megsértve ezzel a Kbt. 65. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 58. § (2) bekezdését. Az ajánlatkérő ezen túlmenően a budapesti márkaszerviz meglétéhez határozta meg, hogy ennek igazolására veszi figyelembe a megajánlott áru leírását, műszaki adatlapját, fényképét. A megajánlott áru leírása, műszaki adatlapja és fényképe semmilyen módon igazolja a budapesti márkaszerviz meglétét, így ez az előírása nem volt alkalmas arra, hogy ezzel a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolásra kerüljön, így az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 65. § (2) bekezdését. 27. A Döntőbizottság e körben is vizsgálta az esélyegyenlőség alapelvének való megfelelést és az előzőekben rögzítettek figyelembe vétele mellett megállapította az esélyegyenlőség sérelmét, mivel az alkalmasság igazolására vonatkozó körülmények tartalma nemcsak részletszabályokban ütköző módon került meghatározásra, hanem a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét is sértette. Az ajánlatkérő jogsértő előírása a szakmai és az alkalmassági ajánlati elem összemosásával sértette a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, mivel azt vetítette előre, hogy ugyanaz az ajánlati elem kétszeresen is okozhat érvénytelenséget. Az ajánlatkérő e tekintetben is megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség alapelvét. 28. Ezt követően a hivatalbóli kiterjesztés 3. eleme körében azt vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a márkaszerviz Budapest területén megléte megfelel-e a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőségnek tekintettel arra, hogy területi korlátozást tartalmaz. Ebben a körben a Döntőbizottság kiemeli, hogy az Európai Bizottság azt rögzítette több nagyprojekttel összefüggésben, hogy az ajánlatkérő nem tartotta be a Római Szerződés elveit, valamint a 2014/18/EK irányelv 2. cikkének és 48. cikke (2) bekezdésének c) pontjának rendelkezéseit, amikor az ajánlattevők műszaki alkalmasságának igazolását ahhoz kötötte, hogy a felszerelésnek egy bizonyos területen kell rendelkezésre állnia. Álláspontja szerint ezt az értelmezést megerősítette az Európai Bíróság C-71/92. számú ügyben hozott ítélete is (amely ügyben a Bíróság kimondta, hogy az ajánlatkérő előírhatja műszaki alkalmassági feltételként, hogy az ajánlatkérő bizonyos eszközökkel, létesítményekkel, műszaki felszereltséggel rendelkezzen, azonban nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy az
19 eszközök, műszaki felszereltség, létesítmények a szerződés odaítélése szerinti állam területén helyezkednek-e el). A143/2010. (VII. 14.) AB határozat IV. 1. pontja a következőket rögzíti: „Az Alkotmánybíróság az Európai Unió jogát illetően az elmúlt években több elvi élű megállapítást tett. Az 1053/E/2005. AB határozatában arra mutatott rá, hogy „szerződési eredetük dacára, az Európai Unió Alapító és Módosító Szerződéseit nem nemzetközi szerződésként kívánja kezelni” (ABH 2006, 1824, 1828.). Ezt követően egy másik határozatában pedig azt hangsúlyozta, hogy az „Alkotmánybíróság az 1053/E/2005. AB határozatában megállapította, hogy az Európai Közösségek alapító és módosító szerződései az Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából nem nemzetközi szerződések (ABK 2006. június, 498, 500.), e szerződések, mint elsődleges jogforrások és az Irányelv, mint másodlagos jogforrás közösségi jogként a belső jog részei, mivel a Magyar Köztársaság 2004. május 1jétől az Európai Unió tagja. Az Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából a közösségi jog nem minősül az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében meghatározott nemzetközi jognak” [72/2006. (XII. 15.) AB határozat, ABH 2006, 819, 861.]. Az Európai Bíróság eseti döntése, a C-234/03. sz. ügyben meghozott ítéletének 25. cikke alapján: az EK 46. cikkből következően azoknak a nemzeti intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy megzavarják vagy kevésbé vonzóvá tegyék a Szerződés által biztosított alapszabadságok gyakorlását, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében négy feltételnek kell eleget tenniük ahhoz, hogy összhangban álljanak az EK 43. és EK 49. cikkel: alkalmazásuk hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a közérdeken alapuló kényszerítő indok által igazoltak, alkalmasak az általuk elérni kívánt célok megvalósításának biztosítására, és nem lépnek túl az elérni kívánt cél megvalósításához szükséges mértéken (lásd a C-19/92. sz. Kraus-ügyben 1993. március 31-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-1663. o.] 32. pontját, a C-55/94. sz. Gebhard-ügyben 1995. november 30-án hozott ítélet [EBHT 1995., I-4165. o.] 37. pontját, valamint a C-243/01. sz., Gambelli és társai ügyben 2003. november 6-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-13031. o.] 64. és 65. pontját).” Az Európai Bíróság C-57/94. sz. építési beruházás tárgyú ügyben meghozott ítéletének 2. cikke alapján: „Annak bizonyítási terhe, hogy az eltérést igazoló kivételes körülmények léteznek, arra hárul, aki azokat érvényesíteni kívánja.” 29. A Döntőbizottság álláspontja szerint a vizsgált alkalmassági előírás tekintetében az ajánlatkérő semmilyen olyan kivételes körülményt nem tudott igazolni, mely alátámasztaná, hogy jogszerű volt a felhívás III.1.3.M.2) pontjában meghatározott műszaki alkalmasság igazolását ahhoz a feltételhez kötni, hogy márkaszerviznek egy bizonyos területen kell rendelkezésre állnia. Az ajánlatkérő által ellátott tevékenységre figyelemmel az ehhez beszerezni kívánt tehergépkocsik meghibásodása esetén jogos azon ajánlatkérői elvárás, hogy annak megjavítását minél hamarabb meg lehessen kezdeni. Az ajánlatkérőnek mind a közösségi jogi, mind a Kbt. szabályai alapján úgy kellett volna meghatároznia az alkalmasság igazolásának elvárását, hogy azzal biztosítsa a közösségi jogi alapelveket, a megkülönböztetésmentességet és a szolgáltatások szabad áramlását. A gazdasági szereplők esélyegyenlőségét az ajánlattétel, így a szerződés teljesítésére való alkalmasságot tekintve biztosítania kell, mivel egy gazdasági szereplő nem azáltal lesz alkalmas valamely szerződés teljesítésére, hogy az általa megajánlott áru meghibásodása esetén területileg hol rendelkezik szervizzel, hanem azáltal, hogy milyen rövid időn belül tudja a javítást megkezdeni.
20 Az ajánlatkérő előírása alapján azok a gazdasági szereplők, akik tudtak volna ajánlatot benyújtani a beszerezni kívánt tehergépkocsikra, de nem lettek volna alkalmasak a szerződés teljesítésére, mert a márkaszervizük nem Budapesten található, annak ellenére hogy rövid időn belül más földrajzi helyen található szervizükben a hibaelhárítást meg tudnák kezdeni, így az ajánlatkérő elzárta ezen gazdasági szereplőket az eljárásban való részvételtől. Ezen túlmenően Budapest területén történő szolgáltatásnyújtás esetén a meghibásodás bekövetkezhet Budapest külső kerületeiben is, ahonnan a budapesti belső vagy Budapest más külső kerületében lévő szerviz megközelítése hosszabb időt vehet igénybe, mind a külső kerülethez közelebb lévő szerviz, mind a távolságra, mind a budapesti forgalomra is tekintettel. Az ajánlatérőt terhelő esetleges többletkiadás sem indokolhatja a közösségi jogban és a Kbt.ban rögzített szabályok be nem tartását. A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. 30. A Kbt. – e törvény, rendelkezése szabályairól alkalmazni.
145. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell
Az Kbt. 151. § (5)-(6) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek: „(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl – érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást, jogszerűen visszavonta. (6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására.” A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján a hatóság az eljárást megszünteti az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az eljárást megindító felhívás és közbeszerzési dokumentáció egyes rendelkezései tekintetében hivatalból vizsgálta ezek jogszerűségét és ennek során jogsértést állapított meg, a kérelmezővel szemben ezen rendelkezések alapján hozott közbenső döntés vizsgálata okafogyottá vált. A Döntőbizottság a fentiek alapján a jogorvoslati kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. 31. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 144. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a – fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztés körében a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján a hivatalbóli kiterjesztés 1. eleme tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 3. §
21 37. pontjára és a Kbt. 76. § (6) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Kbt. 76. § (2) bekezdését és a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. A hivatalbóli kiterjesztés 2. eleme tekintetében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. Kbt. 65. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 58. § (2) bekezdését valamint a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 65. § (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. A hivatalbóli kiterjesztés 3. eleme tekintetében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség alapelvét. A Döntőbizottság ezért a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást megindító felhívását, valamint az ezt követő valamennyi döntését és a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabott ki. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tekintetében a Kbt. 151. § (6) bekezdése és a Ket. 30. § d) pontja valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette. 32. A Kbt. 165. § (4) bekezdés értelmében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10%-a. Az (5) bekezdés rögzíti, hogy ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kezdeményeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15 %-a. A (11) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásban a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat – figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. 33. A Döntőbizottság a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy az eljárást megindító felhívásában és egyéb közbeszerzési dokumentumában jogsértő előírásokat tett és megsértette a részletszabályokon kívül az esélyegyenlőség alapelvét is. A bírság mértékének megállapítása során a Döntőbizottság az eset valamennyi körülményét mérlegelte. A Döntőbizottság figyelembe vette a beszerzés 99.000.000.-Ft-os értékét, azt hogy az ajánlatkérő jogsértő magatartása egyértelműen kihatott a kérelmező ajánlatának érvényességére és az e körben hozott közbenső döntésére. Azt is figyelembe vette, hogy a jogsértés az eljárást megindító felhívás és valamennyi ezt követően hozott ajánlatkérői döntés megsemmisítésével orvosolható. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá, hogy az ajánlatkérő a törvényben meghatározottakon túlmenően együttműködő magatartást nem tanúsított, csupán a részére a
22 Kbt.-ben kötelezővé tett cselekményeket foganatosította, a Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson nem vett részt. Az ajánlatkérő törvénybe ütköző magatartása ismételt tanúsítása körében figyelemmel volt arra, hogy vele szemben a D.772/2015., a D..519/2015. és a D120/2015., valamint a D468/2016., a D514/2016. számú jogorvoslati eljárásban jogsértés megállapítása mellett bírság került kiszabásra, illetve a D.751/2016. számú jogorvoslati eljárásban vele szemben jogsértés került megállapítása. A fentiekben felsorolt indokok alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben nevesített bírság kiszabását tartotta indokoltnak. 34. A Döntőbizottság a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja, a Ket. 157. § (2) és (3) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről, figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2. § (2), (3) bekezdésére. 35. A Kbt. 151. § (8) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy a jogorvoslati eljárást a (6) bekezdésben foglalt okból megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a külön jogszabályban meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 2. § (1)-(3) bekezdései szerint : (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. (2) Amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. (3) Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek. A kérelmező 495.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Ket. 153. § szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket. 157. § (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság – ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik – a 153. §-ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi
23 a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet, illetve az ellenérdekű ügyfelet. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette, a hivatalbóli kiterjesztés alapján állapított meg jogsértést az ajánlatkérővel szemben, így a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 200.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmező részére történő megfizetésére kötelezte az MvM rendelet 2. § (2), (3) bekezdései alapján. 38. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt. 145. § (2)-(5) bekezdésein alapul. 39. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 169. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. július 13.
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné titkárságvezető Kapják: 1. Dr. Koppány Miklós jogtanácsos (2091 Etyek, Kossuth u. 80/2.) 2. Dr. Korossy Emese és Dr. Petrás Zsuzsa felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (1134 Budapest, Váci út 23-27.) 3. Eurotrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2854 Dad, Fő út 54.) 4. Scania Hungária Kft. (2051 Biatorbágy, Rozália park 1.) 5. Tempel Kft. (6060 Tiszakécske, Oláházi dűlő 18.) 6. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 7. Irattár
